a kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

50
A kamarák szerepe A kamarák szerepe a szakképzés a szakképzés fejlesztésében fejlesztésében Kalmár Zsolt Kalmár Zsolt képzési referens képzési referens Magyar Kereskedelmi és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Iparkamara

Upload: helia

Post on 16-Jan-2016

36 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében. Kalmár Zsolt képzési referens Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az MKIK középtávú szakképzési stratégiájának küldetése 2005-2013. „A munkaerő-piac, a vállalkozások mindenkori igényeit és az egyén karrier lehetőségeit - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A kamarák szerepe a A kamarák szerepe a szakképzés szakképzés

fejlesztésébenfejlesztésében

Kalmár ZsoltKalmár Zsoltképzési referensképzési referens

Magyar Kereskedelmi és Magyar Kereskedelmi és IparkamaraIparkamara

Page 2: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

„„A munkaerő-piac, a vállalkozások A munkaerő-piac, a vállalkozások mindenkori mindenkori

igényeit és az egyén karrier lehetőségeit igényeit és az egyén karrier lehetőségeit egész egész életenéleten át biztosító át biztosító

szolgáltatás-centrikus, felhasználóbarát szolgáltatás-centrikus, felhasználóbarát szakképzési rendszer kialakítása.”szakképzési rendszer kialakítása.”

Az MKIK középtávú szakképzési stratégiájának küldetése

2005-2013

Page 3: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Szakképzési problémafa Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése:

A szakképzés társadalmi leértékelődéseA korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában1990-ben ez az arány közel 50%-os voltA 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökkenparadigmaváltás a szakképzés és felsőoktatás kapcsolatábanegyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást

Következmény:NFT II. végére 300-350 ezer fő szakképzett munkaerő hiánya

Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése;

Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésbenTanulók 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettségetA szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés)

Page 4: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A tegnap és a holnap gazdasági jellemzői

Monopólium Munkakör

megtartása Fizetés Gépek eszközök Megállapodottság Szabványok Személyes

kapcsolatok

Verseny Munkakörteremtés (rész)tulajdon,

opciók, jutalék Szellemi érték Gyorsaság,

változás Vevői

(megrendelői) igények

Számítógépre épülő kapcsolat

Page 5: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A tegnap és a holnap szakképzésének jellemzői

Lexikális tudás Végtermék-

ellenőrzés „Magolás” Passzív

idegennyelv-ismeret

Kompetenciák és kulcsképességek megteremtése

Intelligens tanulási technikák

Gyakorlat orientált nyelvtudás

Információs technológiai kultúra

Page 6: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A piacképes szakképzés ismérveiA piacképes szakképzés ismérvei

Koncepcionális pályaválasztás Jól meghatározott képzési cél Változó munkatartalom

követése Változó munkakörnyezethez

való alkalmazkodás Rögzült tudás-változó tudás

hasznosítása

Page 7: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Kulcskvalifikációk és kompetenciák a készség és a kompetencia központú pedagógiában

• Világos, korrekt kommunikáció írásban és szóban

• Átértékelődik a funkcionális analfabétizmus (nem pusztán írni, olvasni és számolni tudást jelent), magába foglalja az alapvető kommunikációs készséget és az információtechnológiai tudást, a hálózatok intelligens kezelését

• Információ befogadása, releváns gyűjtése, átalakítása és beépítése saját munkájába

• Kommunikációs kultúrák tanulásának készsége

Idegen nyelv tanulás ( 3 európai nyelv)

• Viselkedés és mentális kultúra és interkultúrális műveltség

Humán műveltség rehabilitálása, nem csak szaktudás, a világban eligazodni tudás, a társadalom szolgálata

• Reálisan bemutatni saját képességeit a munkaerőpiacon

• Együttműködés - team munka, kooperációs modellekben gondolkodni tudás

Szociális kompetenciák

Page 8: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Kulcskvalifikációk és kompetenciák a készség és kompetencia központú

pedagógiában

• Általános szakmai cselekvő készség, innovációs készség (stratégiák, termékek, folyamatok)

• Önszabályozó tanulás, tanulási - önfejlesztő készség, élethosszig tartó fejlődés

• Önálló munkavégzés, tervezés, végrehajtás készség:

• - idő és erőforrások menedzselése

• - felelősségteljes cselekvés és döntés

• - követelmény orientáltság (rendszeres ellenőrzés, értékelés teherbírás-terhelés)

• Célorientált viselkedés

• Szervezési - vezetési készség

• Problémamegoldó - kezelő készség, kooperáció- és konszenzus-képes szakember

• - konfliktusmenedzselés

• - saját gondolatok és cselekvések értékelése a problémamegoldás és döntéshozatal érdekében.

• - elméletek és gyakorlat összekapcsolása

• - vitaszempontok reális értékelése

• - saját álláspont hiteles és vitaképes bizonyítása

Szakmai kompetenciák

Page 9: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Feszültségpontok a szakképzésbenFeszültségpontok a szakképzésben

Gazdaság igényeit figyelmen kívül hagyó Gazdaság igényeit figyelmen kívül hagyó képzés, szakképzési szolgáltatás hiánya, képzés, szakképzési szolgáltatás hiánya, hibás finanszírozói rendszerhibás finanszírozói rendszer

Szétaprózott iskolarendszer (több mint Szétaprózott iskolarendszer (több mint ezer szakiskola)ezer szakiskola)

Szétaprózott iskolafenntartói Szétaprózott iskolafenntartói önkormányzati rendszer (3200 önkormányzati rendszer (3200 önkormányzat Magyarországon, önkormányzat Magyarországon, Svédországban 300, Angliában 650)Svédországban 300, Angliában 650)

Szakképzés a „maradék elv” alapjánSzakképzés a „maradék elv” alapján Felsőoktatási „papírgyárak”Felsőoktatási „papírgyárak” Gyenge gyakorlati képzettségi szint a Gyenge gyakorlati képzettségi szint a

munkáltatók szerintmunkáltatók szerint

Page 10: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

21

31

43

5

21

34

38

7

24

33

35

8

24

33

33

10

25

35

31

9

25

38

29

8

27

39

27

7

27

44

25

4

27

48

23

2

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

1990/91 1992/93 1994/95 1996/97 1998/99gimnázium szakközépiskola szakmunkásképző középfokú szakiskola

Középfokú intézmények tanulóinak megoszlása

Page 11: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Az iskoláskorú népesség számának várható alakulása Magyarországon 2001 - 2016

300000

350000

400000

450000

500000

550000

600000

650000

700000

2001 2006 2011 2016

5-9 évesek

10-14 évesek

15-19 évesek

Lineáris (15-19 évesek)

Page 12: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Szakképzési problémafa Elérendő stratégiai célok:

70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatottA szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtéseSzakképzés-felnőttképzés integrált megújításaGazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzésekMesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része,szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyenTanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formájaSzakképzés ne a maradék elv alapján működjön

Megoldandó feladatok:Az állami túlsúly csökkentése, szolgáltató típusú irányítás,feladatok „kiszervezése” a köztestületeknekAz NFT II. projektekben a partnerség elve, tulajdonosi tudatÚj felnőttképzési paradigma, felnőttképzési jegyzék legyen

Page 13: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Veszélyek és következményekVeszélyek és következmények A felsőoktatásban résztvevők száma A felsőoktatásban résztvevők száma

háromszorosára nőttháromszorosára nőtt 80 – 100 ezer fő munkaerő hiányzik80 – 100 ezer fő munkaerő hiányzik A következő 8 – 10 évben a A következő 8 – 10 évben a

középiskolás korosztály ~ 30 %-os középiskolás korosztály ~ 30 %-os csökkenése várhatócsökkenése várható

NFT II végére 300 ezer szakmunkás fog NFT II végére 300 ezer szakmunkás fog hiányoznihiányozni

Tovább romolhat Magyarország Tovább romolhat Magyarország versenyképességeversenyképessége

Page 14: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

350000

400000

1990/91 1992/93 1994/95 1996/97 1998/99 2000/01 2002/03 2004/05

Alapképzés(egyetemi, főiskolaiszintű)ebbőlköltségtérítéses

Szakirányútovábbképzés

felsőfokúszakképzés

Felsőoktatási létszámok alakulása1990-1990- 2005

Forrás: OM statisztika

Page 15: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

0

5000

10000

15000

20000

25000

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005

Hallgató

Tanuló

Összesen

felsőfokú szakképzésben résztvevők számának

alakulása1999-2005 között

Hallgató

Tanuló

Összesen

Page 16: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A fiatal és az idősebb felsőfokú végzettségűek, valamint a A fiatal és az idősebb felsőfokú végzettségűek, valamint a fiatal felsőfokú és fiatal középfokú végzettségűek fiatal felsőfokú és fiatal középfokú végzettségűek

relatív bérének alakulása 1994-2002.relatív bérének alakulása 1994-2002.(forrás: Galasi Péter)(forrás: Galasi Péter)

5

15

25

35

45

55

65

75

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Felsőfokú fiatal/Középfokú fiatal Felsőfokú idősebb/fiatal

5

15

25

35

45

55

65

75

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Felsőfokú fiatal/Középfokú fiatal Felsőfokú idősebb/fiatal

Page 17: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Kamara közjogi feladatai a szakképzésben

Gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzése.

Tanulószerződések megkötése, tanácsadói hálózat működtetése.

Gyakorlati szintvizsgák szervezése és lebonyolítása.

Mesterképzés és vizsgáztatás szervezése és lebonyolítása

Vizsgabizottsági tag delegálása állami szakképesítést nyújtó vizsgákra.

Page 18: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Minisztérium – kamara együttműködése

Program és projekt típusú együttműködés az OM-el, megállapodás: 16 szakma átadása, szintvizsgáztatás bevezetése

Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al új Megállapodás kötése:

Átadott szakmákban vizsgaelnöki kinevezés 2007. január 1-tőlÚjabb szakmák átadása (12 hiány, vagy keresett szakma) KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben közjogi feladatok átadása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok,

pályaválasztás, mesterképzés, gyakornoki program)Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése lebonyolításaStabil, kiszámítható és normatív alapú finanszírozásGazdálkodók érdekeltsége, adminisztráció csökkentése

Page 19: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség A szakképzésben a modernizációs törekvések folytatása stratégiai kérdés: Elindult változtatások „leamortizálódásának” veszélye

Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke:

tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításáhozstrukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszerszakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható

Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása:munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerűszolgáltató tevékenység

FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljáráshelyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

Page 20: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség

A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell,munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten

Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyenprofiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztésedecentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltakaz OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedésemunkaerő-piaci alap: forráselvonás a szakképzéstől

Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkri-mináció: az adójellegű 20%-os befizetés eltörlése, a többieknélennek felemelése

Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése:átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosáraadminisztrációs költségek normatív finanszírozása

Page 21: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Nemzeti Fejlesztési Terv II. és Szakképzés

Közel 8000 milliárd fejlesztés: nem lesz más forrás, „aki kimarad az lemarad”

1 300 milliárd élethossziglan tartó tanulás: gazdaság szerepvállalása,szakképzési alap kiürítése

KKV szektor intenzív bevonása: marginalizálódtak, a képzési hajlandóság a „leggyengébb láncszem”: tanácsadói hálózat

Képzőktől független regionális vizsga és kompetencia központok: a vizsgabizottság elnökét és tagját a kamara, illetve a szociális partnerek adják; a felhasználói szféra mérje a kimenetet

Gyakorlati képzés súlya, szerepe: a gyakorlati oktatók számáraállamilag támogatott mesterképzés és továbbképzési programok

Page 22: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Független Vizsgaközpontok Logikai keretmátrix: Független Vizsgaközpontok Logikai keretmátrix: partnerségi modellpartnerségi modell

OrszágoOrszágos szints szint

Állami irányítás Állami irányítás és felügyeletés felügyelet

Akkreditált Akkreditált vizsgahelyekvizsgahelyek

Állami feladatok átvállalásaÁllami feladatok átvállalása

NGO szakmai NGO szakmai koordinációkoordináció

VizsgabizottságVizsgabizottságok működtetéseok működtetése

Vizsgahelyek Vizsgahelyek akkreditációjaakkreditációja

RegionáRegionális szintlis szint

Vizsgaszervezés Vizsgaszervezés regionális állami regionális állami

feladataifeladatai

KistérsKistérségi égi szintszint

SZMM, szakképzést felügyelő

minisztériumok

Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács

NSZI OrszágosVizsgaközpont

Nemzeti Vizsga és Kompetencia Tanács

Országos ernyőszervezet

Regionális szintű ernyőszervezet

Regionális Vizsgaközpontok

Regionális fejlesztési és

Képzési Bizottság

RegionálisVizsgahelyszínek

Országos Vizsgahelyszínek

Kistérségi vizsgahelyszínek

Page 23: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A problémák fontossági sorrendje(MKIK GVI felmérés alapján)

HiányosságoHiányosságok-problémákk-problémák

OKJ szakképzettséggelOKJ szakképzettséggelFőiskolai Főiskolai végzettekvégzettek

Egyetemi Egyetemi végzettekvégzettekÉrettségi Érettségi

nélkülnélkül ÉrettségivelÉrettségivel

Önálló Önálló munkavégzés munkavégzés képességének képességének

hiányahiánya

1.1. 1.1. 2.2. 2.2.

Gyenge szakmai Gyenge szakmai gyakorlati gyakorlati jártasságjártasság

2.2. 2.2. 4.4. 4.4.

Munkafegyelmi Munkafegyelmi problémákproblémák 3.3. 3-4.3-4. 7.7. 7.7.

Munkakultúra Munkakultúra hiányosságai hiányosságai

általábanáltalában4.4. 3-4.3-4. 5-6.5-6. 6.6.

Gyenge szakmai Gyenge szakmai elméleti alapokelméleti alapok 5.5. 5-6.5-6. 9.9. 9.9.

Rossz Rossz együttműködési együttműködési

készségkészség6.6. 7.7. 8.8. 8.8.

Gazdasági Gazdasági ismeretek hiányaismeretek hiánya 11.11. 11.11. 5-6.5-6. 5.5.

Számítógépes Számítógépes ismeretek hiányaismeretek hiánya 12.12. 5-6.5-6. 3.3. 2.2.

Idegennyelv-Idegennyelv-tudás hiányatudás hiánya 13.13. 8.8. 1.1. 1.1.

Page 24: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Nemzeti Fejlesztési Terv II. és a szakképzés

Végzést után gyakornoki rendszer a hiány és keresett szakmákban,külföldi munkatapasztalat szerzéssel kombinálva

35-40 új TISZK: 100 milliárd Ft komplex fejlesztés, beruházás:TISZK-ek és RÁK-ok viszonyának a tisztázásapárhuzamos fejlesztések, profiltisztítás vagy integráció

Már van 16 TISZK: jó ötlet és koncepció, gazdaság szerepvállalásaformális, nem lehetett a kamara konzorciumi tag

TISZK gazdaság nélkül nem megy: gazdaság meghatározó szerepvállalásával tulajdonosi tudata TISZK „mindent visz”csak a gazdaság megnyerésével tud önfenntartóvá válni

Page 25: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Szakképzési feladatok 16 szakmában390 regisztrált szakértővel

Kamarák HR kapacitásának térképe

20 megyei és 3 városi kamara:93 kirendeltség

85 főállású tanácsadó50 szakképzési területen dolgozó szakember

Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése:10. 000 képzőhely

53. 000 szakképző iskolai tanuló gazd.-nál32. 000 tanulószerződés

1000 szakértő

10.000 vizsgadelegálás4000 fő vizsgabizottsági tag

14 000 fő szintvizsga800 szintvizsga elnök

3500 ellenőrzés, 1500 akkr.

Képzés – továbbképzés:10. 000 fő képzése212 tanfolyam42 oktatóterem12 számítógépterem1000 fő mester képzése, 600 elnök

Összesen:66 teremben

20. 691 óraszámban

Gazdasági érdekképviseleti szervezetek:a humánerőforrás kapacitása

Page 26: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében
Page 27: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében
Page 28: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Tanulók megoszlása iskolatípus szerint a gazdálkodó szervezeteknél

36578

17621

54199

Szakiskola 11-12.évfolyamSzakközépiskola 13-15.évfolyam

Minösszesen

Tanulók megoszlása iskolatípus szerint a szakképző évfolyamokon

56603

62263

118866

Szakiskola 11-12.évfolyamSzakközépiskola 13-15.évfolyamMinösszesen

Page 29: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében
Page 30: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzéseGyakorlati képzőhelyek ellenőrzése

Cél: a gyakorlati képzés feltételeinek vizsgálata, hatékonyságának és szabályszerűségének biztosítása.

A képzőhely ellenőrzés struktúrája:

Gazdálkodó

Képzőhely Képzőhely Képzőhely

SzakmaSzakma

Oktató

Oktató

Page 31: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése I.Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése I.Első szintű ellenőrzésElső szintű ellenőrzés

Cél: a gyakorlati képzés feltételeinek vizsgálata, hatékonyságának és szabályszerűségének biztosítása

Első fokozat: képzőhely ellenőrzése (vállalkozó alapadatok, képzőhely felkészültsége, gyak. oktatók jogszabályi megfelelőssége, képzési dokumentumok, juttatások biztosítása, tárgyi feltételek).

Határozat kibocsátásával zárul.

 2001/2001/02.02.

2002/2002/03.03.

2003/2003/04.04.

2004/05.2004/05.

Ellenőrzött Ellenőrzött képzőhelyek számaképzőhelyek száma

4 3204 320 48404840 4 6704 670 5 4475 447

Ellenőrzött tanulók Ellenőrzött tanulók számaszáma

18 98718 987 19 38419 384 19 90519 905 29 37529 375

Page 32: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése II.Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése II.Emeltszintű ellenőrzés (akkreditáció)Emeltszintű ellenőrzés (akkreditáció)

Második fokozat (akkreditáció): minőségbiztosításra irányuló vizsgálat a szakképzési hozzájárulás terhére visszaigénylő vállalkozások részére

Célja: a képzési program, módszertan, valamint szervezési elemek minősítése , a személyi feltételek, a szervezetirányítási módszerek, a képzés dokumentáltsága, nyomon követhetősége, az eszközök és a teljes képzési kapacitás megvizsgálása, az alkalmazott szakoktatók célcsoportra vonatkoztatott pedagógiai, módszertani ismeretének, illetve attitűdjének felmérése.

Tanúsítvány megszerzése a cél.

Page 33: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése III.Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése III.Iskolai tanműhelyek ellenőrzéseIskolai tanműhelyek ellenőrzése

Nem ellenőrzés, hanem helyzetfelmérés, Nem ellenőrzés, hanem helyzetfelmérés, kapcsolatteremtés.kapcsolatteremtés.

A szakképzésről szóló törvény 19/A. § (1) A szakképzésről szóló törvény 19/A. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, 16 bekezdésének felhatalmazása alapján, 16 szakmában.szakmában.

Modell kísérleti jelleggel 100 tanműhelyt érint.Modell kísérleti jelleggel 100 tanműhelyt érint. Vizsgált területek: létszámkapacitás, tanulói Vizsgált területek: létszámkapacitás, tanulói

terhelés, tanulói kedvezmények, juttatások terhelés, tanulói kedvezmények, juttatások biztosítása, munka- és balesetvédelem, hátrányos biztosítása, munka- és balesetvédelem, hátrányos megkülönböztetés tilalmának megtartása, valamint megkülönböztetés tilalmának megtartása, valamint a tárgyi feltételek rendelkezésre állása. a tárgyi feltételek rendelkezésre állása.

Page 34: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A gyakorlati képzőhelyek egységesakkreditácós rendszerének bevezetése I.

Cél: a gyakorlati képzés hatékonyságának és minőségének biztosítása kétfokozatú akkreditáció

Meghatározás: minőséghitelesítési folyamat (jogszabályi követelmények érvényesülése, kimeneti követelmények megvalósíthatósága)

Akkreditáció kiterjedsége: képzési program – kompetencia orientáltság tárgyi-személyi feltételek, képzési kapacitás szervezet fejlesztési képessége, innováció partnerkapcsolatok kezelése

Személyi feltételek vizsgálata: oktatók kompetencia vizsgálata pedagógiai kultúra, hozzáadott érték

szakmai tapasztalat, attitűd vizsgálat

Bevezetés: fokozatosság, támogatói rendszer, tesztkísérlet 1100 képzőhelyen, országosan egységes informatikai rendszer, best practice

Page 35: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében
Page 36: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

254612000301308000

446384000

702587000

1018279000

0

200000000

400000000

600000000

800000000

1000000000

1200000000

1998 1999 2000 2001 2002

Tanulószerződések elszámolásának bejelentése az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságánál

tanulói díjazás

Page 37: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

2924

2462

1920

1873

1676

1562

1216

1211

852

850

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

Tanulószerződések szám

a

Élelmiszer és vegyi

áru kereskedő

Szakács

Pincér

Fodrász

Szobafestő-mázoló

és tapétázó

Asztalos

Karosszérialakatos

Kőm

űves

Ruházati kereskedő

Villanyszerelő

Szakma

A legtöbb tanulószerződést hozó szakma

Page 38: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

18 19 2756 68

303

381

512 517533

0

100

200

300

400

500

600

Tanulószerződés szám

Szakma

Tanulószerződések száma a hiányszakmákban

Page 39: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Tanulószerződések megkötése, nyilvántartása, karbantartása

Tanulószerződés a gazdálkodó szervezet és a tanuló között jön létre (32 ezer tanuló).

A kamara szerepe a szerződés megkötésében (vállalkozó bejelentése, képzőhely minősítése, szerződés kitöltése, aláírások, nyilvántartásba vétel)

Folyamatos felügyelet, tanácsadás

Page 40: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A szakmai és vizsgakövetelményekkorszerűsítése a 16 szakmában

Az MKIK és az Oktatási Minisztérium együttműködési megállapodása: 2004. január 2716 szakma szvk átadása, a 16 szakmában a gyakorlati szintvizsgák rendszerének kidolgozása: Ács-állványozó Asztalos Épületburkoló Kőműves Szobafestő-mázoló Villanyszerelő Bőrdíszműves Cipőfelsőrész készítő

Férfiruha készítőNőiruha készítőKárpitosKozmetikusFodrászCukrászPincérSzakács

Page 41: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A 16 OKJ-s szakma szakmai és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatának megvalósítására kidolgozott hálós

időterv

5

7

13

18

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18

hónapok

szakmai követelményekkorszerűsítése

vizsgakövetelményekkidolgozása

gyakorlati oktatókfelkészítése,

továbbképzése

összefoglaló jelentés,kiadványkészítés és

konferenciák szervezése

Page 42: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

A gyakorlati szintvizsga bevezetésének indokai

• Az oktatás területén előtérbe került a minőségbiztosítás: a képzés nagyobb részét kitevő gyakorlati képzés eredményességéről megbízható információk kellenek

• Minden minőségbiztosítási rendszer elengedhetetlen feltétele a gyártásközi ellenőrzés, a gyakorlati szintvizsga

• A gyakorlati szintvizsga növeli a tantervi fegyelmet, a vizsgára készülni kell, az oktatónak a tanulót fel kell készíteni, a tantervi anyaggal foglalkozni kell

• A képzési idő csak részben növelhető. Tudatosabb, tervszerűbb oktatási metodika, minimumra csökkenthető a napi munkához igazodó ad-hoc jellegű oktatás, amely mozaikszerű tudást ad

Page 43: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Gyakorlati szintvizsgák szervezés és Gyakorlati szintvizsgák szervezés és lebonyolításalebonyolítása

16 szakmában, a16 szakmában, a kamarai gondozásban megjelent kamarai gondozásban megjelent Szvk-k által Szvk-k által beépültek a tanévrendjébebeépültek a tanévrendjébe..

Célja a Célja a folyamatközi ellenőrzésfolyamatközi ellenőrzés.. Párhuzamosan futó programokPárhuzamosan futó programok problematikája (2 problematikája (2

éves képzés, 3 éves képzés, IPOSZ képzési program). éves képzés, 3 éves képzés, IPOSZ képzési program). EredményeiEredményei: nagyobb tantervi fegyelem, a tanuló : nagyobb tantervi fegyelem, a tanuló

szembesül saját teljesítményével, reális, független szembesül saját teljesítményével, reális, független jelzés a gyakorlati képző és iskola felé, javul az jelzés a gyakorlati képző és iskola felé, javul az együttműködés, tervezettebb képzési ütemet diktál, együttműködés, tervezettebb képzési ütemet diktál, vizsgatapasztalatot szerezhetnek.vizsgatapasztalatot szerezhetnek.

Szintvizsga feladatok az Szintvizsga feladatok az MKIK honlapjánMKIK honlapján megtalálható (www.mkik.hu)megtalálható (www.mkik.hu)

Page 44: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Szintvizsgák időpontja az szvk-banSzintvizsgák időpontja az szvk-banSzakma Időpont

Ács 11. évfolyam végén

Cipőfelsőrész készítő 12. évfolyam végén

Bőrdíszműves 12. évfolyam végén (4. félév)

Cukrász 12. évfolyam, a 3. lezárt félév után

Férfiruha készítő 12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után

Épületburkoló 11. évfolyam végén

Kárpitos (2 éves szakma) 11. évfolyam végén

Kőműves 11. évfolyam végén

Kozmetikus (2 éves szakma) 13. évfolyam végén

Nőiruha készítő 12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után

Pincér 12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után

Asztalos 12. évfolyam végén

Szobafestő 12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után

Villanyszerelő 12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után

Szakács 12. évfolyam végén

Fodrász 13. évfolyamon, az 5. lezárt félév után

Page 45: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Szintvizsgáztatásban résztvevő Szintvizsgáztatásban résztvevő tanulólétszámoktanulólétszámok

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

tan

uló

léts

zám

2004/2005. évi tanév

2005/2006. évi tanév

Page 46: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

EredményekEredmények

3

3,2

3,4

3,6

3,8

4

4,2A

szt

alo

s

Ác

s-á

llvá

ny

ozó

rdís

zmű

ve

s

Cip

őfe

lső

rés

z-k

és

zítő

Cu

krá

sz

Ép

üle

tbu

rko

rfir

uh

a-k

és

zíto

Fo

drá

sz

rpit

os

Ko

zme

tik

us

ve

s

iru

ha

-ké

szí

Pin

r

Sza

cs

Szo

ba

fes

tő-m

ázo

lóé

s t

ap

étá

Vill

an

ys

zere

szakma

érd

em

jeg

y

2004/2005-ös tanév

2005/2006-ös tanév

Page 47: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Célok a mesterképzés területénCélok a mesterképzés területén

A mesterképzés beillesztése a A mesterképzés beillesztése a hazai szakképzési rendszerbe.hazai szakképzési rendszerbe.

Megteremteni a mestercím Megteremteni a mestercím elismertségéhez kapcsolódó elismertségéhez kapcsolódó jogszabályi hátteret.jogszabályi hátteret.

Erősíteni kell a mesterfogalom Erősíteni kell a mesterfogalom társadalmi kommunikációját, társadalmi kommunikációját, szakmai rangját.szakmai rangját.

A mestervizsga kölcsönös A mestervizsga kölcsönös elismertetése az EU-s országokban.elismertetése az EU-s országokban.

Page 48: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Regionális Fejlesztési Operatív ProgramRégió-specifikus sRégió-specifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok zakképzési és szakmai továbbképzési programok

lebonyolításalebonyolítása

Célja: Humánerőforrás-fejlesztése regionális dimenzióban, a munkaerő-piaci kereslet-kínálat közötti összhang erősítése

A munkaerő-piaci igények és képzési kínálat felmérése, ez alapján képzési listák kialakítása régiónként (felmérés vállalkozások körében, hiányszakmák kiszűrése, turisztikára fókuszálva).

Hiányzó szakképzési továbbképzési programok kidolgozása.

Képzési listákhoz képző intézmények hozzárendelése.

10 ezer fő bevonása a képzésbe

Page 49: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Paradigma-váltás a szakképzésbenParadigma-váltás a szakképzésben Szakképzés a 9–10. osztályban Szakképzés a 9–10. osztályban Második szakma ingyenessége ésszerű Második szakma ingyenessége ésszerű

szabályozással rokonszakmák eseténszabályozással rokonszakmák esetén Gyakorlati képzés súlypontja a Gyakorlati képzés súlypontja a

gazdaságbangazdaságban Tanulószerződéssel a munka világába:Tanulószerződéssel a munka világába:

tanuló előszerződés, próbaidő intézményetanuló előszerződés, próbaidő intézményeátalánydíjas elszámolás, adminisztrációs átalánydíjas elszámolás, adminisztrációs terhek csökkentéseterhek csökkentése

Gazdaság közeli és az igényeket követő Gazdaság közeli és az igényeket követő tananyag: team munka, tanulási mezők, tananyag: team munka, tanulási mezők, vevői megrendelésvevői megrendelés

Szakmánkénti különbségtétel a Szakmánkénti különbségtétel a normatívákban: hiány és keresett szakmáknormatívákban: hiány és keresett szakmák

Page 50: A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében

Köszönöm megtisztelő Köszönöm megtisztelő figyelmüket!figyelmüket!

Kalmár ZsoltKalmár [email protected]@mkik.hu