a kecskÉdi nÉmet nemzetisÉgi ÁltalÁnos …6 és egy kétszobás félkomfortos lakást foglal...
TRANSCRIPT
1
A KECSKÉDI NÉMET NEMZETISÉGI
ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
„Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell
tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti
étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket
a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni
amit csinálunk, hogy segítsen
megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
Szent-Györgyi Albert
Kecskéd, 2014. október 15.
Készítette: dr. Karácsonyiné Handl Mária
igazgató
2
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ………………………………………………………4.o.
ISKOLÁNKRÓL
rövid iskolatörténet………………………………………5.o.
az iskolai munka feltételei……………………………….8.o.
személyi feltételek……………………………………8.o.
tárgyi feltételek……………………………………...10.o.
1. NEVELÉSI PROGRAM
1.1 Pedagógiai alapelveink (TÁMOP- Kompetencia alapú oktatás) …….12.o.
1.2 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 20.o.
1.3 A német nemzetiségi oktatás sajátos elvei………………………… 26.o.
1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok………..28.o.
1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok……………………….30.o.
1.6 A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvaló-
sítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ……...32.o.
1.7 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái…..41.o.
1.8 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát
segítő eszközök és felszerelések jegyzéke…………..…………..……44.o.
1.9 Egészségnevelési, egészségfejlesztési program……………………....44.o.
1.10 Környezeti nevelési program (erdei iskola)……...…………………...52.o.
1.11 A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program………..……….58.o.
1.12 Áldozattá válás elkerülésének ismeretei………….…………………..59.o.
1.13 Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek. 60.o.
1.14 Közlekedésre nevelés………………...………………………..……...61.o.
1.15 Fogyasztóvédelem….…………………...…………………………….61.o.
1.16 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének/átvételének szabályai…..62.o.
2. HELYI TANTERV
2.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható
tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és
követelmények…………………………………………………......... 63.o.
2.2 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei…………....75.o.
2.3 A magasabb évfolyamra lépés feltételei……………………………...76.o.
2.4 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának
ellenőrzése és értékelése………………………………………………77.o.
2.5 Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok
meghatározása……………………………………………………… 83.o.
3
2.6 A mindennapos testnevelési bevezetése…………………………… ..84.o.
2.7 A tanulók fizikai állapotának mérése………………………………..84.o.
2.8 Elsősegély-nyújtási alapismeretek……………………………………85.o.
2.9 Sajátos nevelési igényű tanulók………………………………………86.o.
2.10 Országos mérés……………………………………………………….92.o.
3. TANTÁRGYANKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY-
RENDSZER……………………………………………………………..93.o.
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZ-
KEDÉSEK………………………………………………………………93.o.
4.1 A pedagógiai program érvényességi ideje……………………………….94.o.
4.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata…………………..…...94.o.
4.3 A pedagógiai program módosítása………………………………………94.o.
4.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala…………………………94.o.
4.5 Legitimációs záradék……………………………………………………95.o.
Mellékletek
1.sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program
kerettanterve
Idegen nyelvi kompetencia
Kiegészítő tananyag a 6-13 éves tanulók német nyelvi
kompetenciájának fejlesztéséhez
2. sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program
kerettanterve
Matematikai kompetenciaterület 1-4. évfolyam
3. sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program
kerettanterve
Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület 1-4. évfolyam
4. sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program
kerettanterve
Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület 5. évfolyam
5. sz. melléklet Osztályfőnöki tanterv 5.6.8. évfolyam
6. sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program
kerettanterve
Szociális- életviteli és környezeti kompetenciák 7. évfolyam
7. sz. melléklet ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET segítését szolgáló programok
8. sz. melléklet Családbarát iskola- partneri/ szülői együttműködést támogató
fejlesztések, programok a Kecskédi Általános Iskolában
4
BEVEZETŐ
A hazai közoktatás évek óta rendkívüli kihívások elé állítja vezetőit, intézményeit. Ezek
közül az egyik a Nemzeti alaptanterv, s ennek kapcsán – a tantestületünknek az iskolai
nevelő-oktató munka jövőjét meghatározó feladata – az iskola pedagógiai programjának
elkészítése volt.
1998. szeptember 1-jétől a nevelő-oktató munka a Nemzeti
alaptantervre épített pedagógiai program szerint folyik, a helyi tantervet az 1. és a 7.
évfolyamon, s ezt követően felmenő rendszerben vezettük be. A pedagógiai program
megalkotása a tantestület igen komoly, hosszú időt igénybe vevő szakmai
erőpróbájának a dokumentuma, az iskola önarcképe. Készítése tudatos tevékenység
volt, amelynek során intézményünk jellemzőit tártuk fel és vettük figyelembe:
a településünk jellegét, hagyományait
a tanulók helyzetét, érdeklődését
a szülők igényeit, elvárásait
a pedagógusok végzettségét, szakterületét
a fenntartó elvárásait, a pénzügyi helyzetét
az iskola tárgyi feltételeit, hagyományait, pénzügyi helyzetét, külső
kapcsolatait
Az iskola jellemzőinek feltárását, az iskola által fontosnak tartott értékek
összegyűjtését kérdőíves módszerrel végeztük (a tanulók, a szülők, a pedagógusok
körében). Beszélgetések során tájékozódtunk a fenntartó oktatásfejlesztési
koncepciójáról, megismertük az iskolával szemben támasztott elvárásait, terveit.
Célunk volt, hogy az így elkészített program feleljen meg a helyi igényeknek,
sajátosságoknak, hagyományoknak.
A közoktatási törvény 1999. évi módosítása elrendelte az érvényben lévő, a
fenntartó által jóváhagyott, 1998. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai program
felülvizsgálatát. A törvénymódosítás ugyanis lényegesen megváltoztatta a Nemzeti
alaptanterv feladatát, és új tartalmi szabályozó dokumentumot vezetett be, a
kerettantervet. Ennek értelmében 2001. szeptember 1-jétől a fenntartó által újra
jóváhagyott, felülvizsgált pedagógiai (nevelési) programmal rendelkezünk, a
kerettantervhez igazított helyi tanterveinket az első és az ötödik évfolyamon
vezetjük be a 2001/2002. tanév elején.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv 2003. júniusi módosítása újabb
feladatokat ró a közoktatási intézményekre. A 129. §.(6) alapján 2004. június 30-ig
felülvizsgáljuk a nevelési, pedagógiai programunkat és megküldjük a fenntartó részére
jóváhagyás céljából. Eddig az időpontig elkészítjük az intézményi minőségirányítási
programot és az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programot. (mindkét
program a pedagógiai program része) A Kormány 243/2003.(XII.17.)
Kormányrendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
11.§.(6) alapján „A pedagógiai programok felülvizsgálata a NAT alapján történik.
11.§ (7) alapján a helyi tanterv bevezetése az általános iskola első évfolyamán
kezdődik 2004. szeptember 1-jén, ezt követően felmenő rendszerben a többi iskolai
évfolyamon. (2011. augusztus 31-én teljes hatályát veszti.)
5
A 2006. évi KT. módosítása előírja a pedagógiai program újabb felülvizsgálatát,
melyet a nem szakrendszerű oktatás és a NAT 2007. figyelembevétele miatt kell
elvégezni.
2009-ben a Kecskédi Általános Iskola Pedagógia Programjainak felülvizsgálatára,
módosítására a következő okok miatt került sor:
A 27/2008. (IX.26.) OKM rendelet előírja, hogy a nemzetiségi iskoláknak a
német nyelvi tantervükbe be kell építeniük a hon- és népismeret tananyagot.
Módosításra került az iskola ÓRATERVE, mivel az új NAT több ponton
megváltoztatta az óraszámokat (A korábban külön kezelt modulokat
beintegrálta egy-egy tantárgyba).
Beépítésre került az úszásoktatás, mivel az alsós testnevelés tantárgy minimum
követelményei tartalmazzák e feladat kötelező teljesítését.
A pedagógiai programban szereplő értékelési rendszer szöveges értékelésre
vonatkozó része módosításra került.
2010-ben a módosításra két dolog adott okot: a kompetencia alapú oktatás
bevezetésére került sor a TÁMOP pályázat kapcsán, valamint intézményünk egy
másik mikrotársuláshoz való csatlakozása miatt.
2012. decemberében történő módosítás oka a megjelent a 2011. évi CXC. tv. –a
Nemzeti Köznevelési törvény, a 110/2012(VI.4.) Kormányrendelet az új NAT-ról,
valamint a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.
2014. októberében a pedagógiai program felülvizsgálata és aktualizálása történt meg.
ISKOLATÖRTÉNET Kecskéd község az Által-ér völgyében fekszik. Már a paleolitikum idején lakott
volt, erre utalnak a környéken szórványosan fellelt pattintott kőeszközök. A
bronzkorban is lakták, ezt a század első felének ásatása bizonyította be, ugyanígy a
római korban is megtelepedtek itt. A török hódoltság idején a hadjáratok elpusztították
az egész környéket. A terület közel 200 évig lakatlan maradt, majd 1693-ban az
Eszterházy birtok része lett. Az eddigi kutatások szerint a betelepítés 1744-ben volt.
Iskolát az 1750-es években alapítottak, mely ekkor még egy tanerős volt. 1890-
ben már két tanítóról szólnak a források. Ebben az évben épült a két tantermes iskola
az 1760-64 között épült barokk templom szomszédságában. A tanítás magyar és német
nyelven folyt. 1913-tól 6 osztályos rendszerű és német nyelvű az oktatás. A magyart,
mint idegen nyelvet tanították.
Igazgató – tanító ebben az időszakban Vitéz Hegyháti Alajos. 1929-ben a Hegyháti
házaspár lemondása után az iskolaszék újra tanító házaspárt választott a kántortanítói
és osztálytanítói állásra: Keller Antalt és feleségét, Sille Máriát.
1945-től 8 osztályos szerkezetűvé vált az iskola, német nyelvet nem tanítottak. 1945 és
1952 között az igazgatói teendőket Keller Antal látta el. Az 1948.évi XXXIII.
törvénycikk értelmében sor került az államosításra a Kecskédi Római Katolikus
Népiskolában is. 1952 és 1960 között új igazgató, Béres Béla vezette az intézményt.
1960. augusztus 31-én került átadásra az új iskolaépület a Vasút u. 100. sz. alatt. Az
oktatás 1961-ben vált osztottá, megszüntetve a korábbi rendszert, az összevont
osztályokat. Ennek a feltételeit teremtette meg az új épület, mely 2 tantermet, 1 szertárt
6
és egy kétszobás félkomfortos lakást foglal magában. 1960-tól 1991-ig Grúber György
igazgatja az iskolát.
Mivel a község lakói német nemzetiségűek voltak, ezért 1965-ben bevezetésre került a
német nemzetiségi nyelv oktatása. Kezdetben fakultációs keretben, a kötelező idegen
nyelv – az orosz nyelv – oktatása mellett. Ma iskolánk minden tanulója részt vesz a
német nyelvoktatásban. Iskolánk német nemzetiségi iskola, mely hagyományos
nyelvoktató programmal dolgozik.
1970-től tantárgycsoportos tanítási kísérlet kezdődött. (matematika, környezetismeret,
ének, testnevelés, anyanyelvi tárgyak, rajz, technika megosztásban a 3. 4.
osztályokban).
Az 1980/81-es tanévben indult az első napközis csoport az alsó tagozaton, a következő
évben a második.
A Vasút u. 100. sz. alatti iskolaépület bővítése 1983-ban kezdődött, 1985.
szeptemberére átadásra került 6 új tanterem, 4 szertár, olvasószoba, könyvtárhelyiség.
Ez a fejlesztés lehetővé tette a szaktantermi oktatás bevezetését.
Az 1987/88-as tanév óta az intézmény tálalókonyhával is rendelkezik. 1988. október
25-én sor került a tornaterem, 1990 márciusában pedig az öltözők átadására.
Az 1990/91-es tanévben az 1. osztályban bevezetésre került a kétnyelvű oktatás,
a következő tanévben újabb osztály tanult ilyen rendszerben. Magyar és német nyelven
tanulták a tanulók a környezetismeret, a biológia, a történelem, az ének-zene
tantárgyakat. A kétnyelvű oktatás 9 éven keresztül folyt. Jelenleg nincs kétnyelvű
osztályunk.
2000-ben egy 24 munkaállomásból álló nyelvi laborral gazdagodott iskolánk, majd ezt
követő tanévben (2001-ben) sor került nagy társadalmi összefogással egy informatika
szaktanterem kialakítására.
1992-től 2004-ig Juhász Józsefné vezette az intézményt. Jelenleg az iskola igazgatója
dr. Karácsonyiné Handl Mária. Az 1993-as oktatási törvény bevezetésével az iskola
nevelőtestülete fő feladatának a pedagógiai program összeállítását, a helyi tanterv
elkészítését, a NAT alkalmazásának előkészítését tekintette.
Oktató – nevelő munkánk eredményességét bizonyítják a tantárgyi, a kulturális- és
sport versenyeken elért eredmények, a továbbtanulási mutatók.
Az oktatás délelőtti munkarendben történik. A napközis tanulók délután 16 óráig
tartózkodnak az iskolában. A tanítási órán kívüli foglalkozásokat meghatározott
napokon, időben, délután tartjuk.
Napjaink:
Intézményfenntartó társulások létrehozása:
2005. novemberében Kecskéd és Kömlőd Község Önkormányzata is
csatalakozott az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társuláshoz. E szervezeti formán
belül több feladat ellátását a kistérség közösen látja el. Többek között az oktatást is.
Így került sor az iskolák közötti mikrotársulások megalakítására. Kecskéd Kömlőd
község iskolájával és óvodájával hozott létre egy mikortársulást.
A 2006. augusztus 1-jétől iskolánk neve megváltozott: Kecskéd-Kömlőd
Általános Iskola és Óvoda néven folytattuk munkánkat.
Ezen közös fenntartású közoktatási intézményhez 4 intézmény tartozott:
7
Székhely: Kecskéd-Kömlőd Általános Iskola és Óvoda (a volt Kecskédi
Általános Iskola) Kecskéd, Vasút utca 100.
Tagintézményei Perczel Mór Általános Iskola, Kömlőd,
Komáromi út 16.
Napközi Otthonos Óvoda, Kecskéd, Óvoda utca 4.
Napközi Otthonos Óvoda, Kömlőd, Pálóczi u. 4.
Mivel időközben a kömlődi iskola létszáma annyira alacsony lett, hogy a törvényben
előírt létszámhatároknak nem tudtak eleget tenni, ezért Kecskéd Község
Önkormányzata kezdeményezte a társulás felbontását.
Ezt követően iskolánk 2009. augusztus 1-jétől csatlakozott a már korábban megalakult
Bokod-Szákszend mikrotársuláshoz, így iskolánk neve Bokod-Kecskéd-Szákszend
Kistérségi Általános Művelődési Központ Kecskédi Általános Iskolája lett.
2010-ben a már működő társuláshoz csatlakozott még Dad Község is. Így
iskolának nevében ismét változás következett be:
Bokod-Dad-Kecskéd-Szákszend Kistérségi ÁMK Kecskédi Általános Iskolája
névre változott. E társuláshoz 9 intézmény tartozik, a társulás székhelye Bokod, Fő
utca 27.
A 2009/2010-es tanévben iskolánk a TÁMOP pályázat keretében a kompetencia
alapú oktatás megvalósítására vállalkozott. A pályázat a kompetencia alapú oktatás
módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok
módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és
kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben
meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és
esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.
Fontos elvárás az itt tanító pedagógusokkal szemben, hogy minden tanulónkat
továbbépíthető, a gyakorlatban jól használható tudáshoz illetve ismeretanyaghoz
juttassák. Az alapkészségek, képességek kialakításán túl a német nemzetiségi nyelv, az
informatika (számítástechnika) oktatására, a különböző sportolási lehetőségek
biztosítására van egyre nagyobb igény.
A TIOP-1.1.1/09/1-2010-0052 A pedagógiai, módszertani reformot támogató
informatikai infrastruktúra fejlesztése című pályázat eredményeképpen 63 db tanulói
laptopot nyert az intézmény.
A TIOP-1.1.1-2008-1087 számú pályázaton való részvétel során 2 db komplett
interaktív táblával gazdagodott az iskola.
2013. szeptember 1-jétől az intézmények fenntartását a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központhoz vette át az önkormányzatoktól. Az állami fenntartás
részeként iskolánk az Oroszlányi Tankerülethez tartozik.
2013. augusztus 1-jétől újabb átszervezés következett, mivel az óvodák fenntartása
továbbra is az önkormányzatoknál maradt. Iskolánk új nevel: Bokod-Kecskéd-
Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi Általános iskolája.
2014. szeptember 1-jétől pedig a önálló intézményként működik iskolánk. Ezzel együtt
nevünk is megváltozott: Kecskédi Német Nemzetiségi Általános Iskola.
Az oktatással egyenrangú feladatunk a nevelés; a sokoldalú, harmonikus személyiség
kialakítása, a hagyományok, a szokások ápolása és tiszteletben tartása. A helyes
szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakoroltatásán túl olyan erkölcsi
értékek átadása is feladatunk, amelyek alapján tanítványaink képessé válnak az
8
egyetemes emberi érték befogadására, továbbvitelére. Gyermekközpontú iskolai
légkör megteremtésére törekszünk, ahol tanulóink szeretnek tanulni, otthon érezhetik
magukat, ahol képességeik kiteljesedhetnek.
A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyerekeinkből művelt,
jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.
Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, de nem változott a
bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő
nemzedéknek!
Az iskolai munka feltételei:
a.) Személyi feltételek: Az iskolai dolgozók létszáma: 22,5 fő
Ebből iskolatitkár: 1 fő
Adminisztrátor 1 fő
Pedagógiai asszisztens 1 fő
Technikai dolgozó: 3 fő
Tantestületünk létszáma: 16,5 fő
Ebből :
Egyetemet végzett: 2 fő
Főiskola tanító és tanári szakán: 1 fő
Főiskola tanári szakán: 4 fő
Főiskola tanítói szakán: 6 fő
Német nemzetiségi tanító 1 fő
Főiskolai végzettségű villamos
üzemmérnök és műszaki tanár,
informatikus: 1 fő
Könyvtáros 1 fő
Megbízott dolgozók:
Óraadók 3 fő
Karbantartó 1 fő
Rendszergazda 1 fő
Személyi állomány: szakképesítése: Csapuháné Mertin Andrea tanító (napközis nevelő)
Eichardtné Peszeki Judit német tanító, német tanár
(német nyelv-egyetemi végz.)
Eck Ferencné tanító, pedagógia, orosz
szakkollégium,
Handl Bernadett német nyelv szakos tanár
Janics Eszter tanító
dr. Karácsonyiné Handl Mária biológia-kémia szakos tanár
felsőfokú német nyelvvizsga
közoktatás-vezetői szakvizsga
Linczmaier László üzemmérnök és műszaki tanár,
9
oktatási informatikus
Nagyné Tóth Helga magyar-angol szakos tanár
(angol egyetemi végzettség)
Orlovitsné Handl Edina tanító, közoktatás-vezető
szakvizsga
Pula Ildikó tanító
Sárai Ildikó tanító
Stégmár Ágnes könyvtáros
Tomayer Judit nemzetiségi tanító
Torma Ferencné tanító, történelem szakos tanár,
tánc- és dráma pedagógus
szakvizsgázott pedagógus
Tromposch Erika tanító
Varga Éva földrajz-rajz szakos tanár
Zuborné Rízing Valéria biológia-testnevelés szakos
tanár
A rendszeres pedagógus továbbképzést az 5 éves beiskolázási terv ill. az éves
továbbképzési terv tartalmazza.
A nevelőtestületünk összeszokott vita- és döntésképes fiatal és középkorú csoport,
lelkiismeretes, nagy tapasztalattal, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező,
gyermekcentrikus tantestület. Jellemzőnk az új módszerek iránti nyitottság.
Az iskolai irányításért és működéséért az intézmény vezetője és a helyettese felelős.
Az iskolavezetőség tagjai: igazgató és helyettese, a munkaközösség-vezetők, a
közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzatot segítő tanár. A vezetőség részt
vesz a szakmai munka tervezésében és ellenőrzésében, a tanulókkal kapcsolatos
döntések előkészítésében. Iskolánkban egy alsó tagozatos és egy felső tagozatos
osztályfőnöki munkaközösség működik.
Szülői Szervezet: osztályonként működő, a szülők által választott közösség. Tagjait a
tanév első szülői értekezletén választják a szülők.
Diákönkormányzat: az osztályok diákképviselői alkotják 5.-8. osztályig évfolyamonként
2 fő.
A tanulói létszámok alakulásáról: Iskolánk tanulólétszáma folyamatosan csökkenne,
ha a környező településről nem lennének bejáró tanulóink.
Iskolánk tanulólétszáma: 192 fő (2014. október 1-jén). Jelenleg 63 bejáró tanulónk
van. 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015
Kecskédi
gyerek 136 117 116 121
131 131
Bejárók 53 58 63 62 65 61
Össz. 189 175 179 183 196 192
10
Beiskolázási eredményeink:
Hatosztályos gimnáziumba évek óta csak néhány tanulónk jelentkezett. A legtöbb
tanuló a 4 évfolyamos gimnáziumot és a szakközépiskolát választja.
b/ Tárgyi feltételek:
9 tantermünk van, ebből 1 szaktanterem, 1 nyelvi labor, 1 informatika tanterem.
Rendelkezünk fejlesztő szobával, tornateremmel, öltözőkkel, könyvtárhelyiséggel,
olvasószobával, tálalókonyhával és egy korszerű iskolaudvarral.
Munkánkat segíti az iskola közelében lévő futballpálya, az aszfalttal borított kézilabda
pálya és a játszótér. 1996-tól korszerű gázfűtésre tértünk át. Az intézmény helyiségei
folyamatosan karbantartottak, ma elmondható, hogy iskolánk rendelkezik az
oktatáshoz szükséges legmodernebb IKT eszközökkel. Minden tantermünkben van
interaktív tábla, hozzá projektorok és laptopok. Több tantárgyhoz sikerült már
interaktív anyagokat vásárolni, a hiányzókat pedig folyamatosan pótoljuk, ill. letöltjük
az internetről.
6 vagy 8 o.
gimnázium
4 osztályos
gimnázium Szakközép Szakiskola
2009/2010 0 8 8 15
2010/2011 1 6 4 7
2011/2012 1 6 6 6
2012/2013 0 10 4 5
2013/2014 0 12 7 1
11
Számítógépparkunkat folyamatosan korszerűsítjük. Jelenleg 44 db számítógéppel
(tanulói, tanári) és 63 db tanulói laptoppal rendelkezünk. A jövőben szükséges ezek
további bővítése, korszerűsítése. Kialakítottuk a helyi hálózatot, és rendelkezünk
internet csatlakozási lehetőséggel.
2003 januárban sor került a nevelőtestületi szoba, az igazgatói iroda korszerű
átalakítására és egyben a porta kialakítására. Ablakok, bejárati ajtó cseréjére is sor
került, modern bútorokkal újjá, otthonossá tehettük munkahelyünket.
A tantermek bútorzatát, (tanulóasztalok, székek, táblák) a tornaterem eszköztárát
(futball-, kézilabdakapu, kapuhálók, mászókötelek, magasugróállvány, kompresszor)
is folyamatosan korszerűsítjük, bővítjük. (a költségvetésen túl pályázatokból)
2004 februárban új kerítést kapott iskolánk. Ezt követően 2005-ben 340 m2-es terület
térkövezésére is sor került az udvaron. A 2006 áprilisában megrendezésre került
iskolai jótékonysági bál bevételéből került kialakításra az iskolaudvar. A parkosítást a
szülők, pedagógusok társadalmi összefogással végezték el.
A korszerű oktatáshoz elengedhetetlen a könyvtár használata. Az iskolai könyvtár
állománya kicsinek mondható. A pedagógusok és tanulók munkáját segítő könyvek
mellett IKT eszközökkel, interaktív anyagokkal bővült könyvtárunk állománya. A
magyar nyelvű szakirodalom mellett a nemzetiségi oktatást segítő könyvtári egységek
beszerzését is fontosnak tartjuk, így a német nyelvkönyvek és szótárak folyamatos
bővítése mellett ezen a területen is sor került interaktív tananyagok beszerzésére.
A könyvtári állomány bővítése korábban fenntartói támogatással, a kisebbségi
önkormányzat által nyújtott támogatással, pályázati pénzből, illetve szülői és egyéb
felajánlások segítségével történt. A könyvtár működésének rendjét a könyvtár
SZMSZ-e szabályozza.
Iskolánk 1997 februárjában „A kecskédi általános iskolásokért” néven alapítványt
hozott létre az iskola tanulóifjúságának támogatására.
12
1. NEVELÉSI PROGRAM
1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK
Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása
Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban
az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.
1.1.1 Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik
magukat.
Ennek keretében:
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott
követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére
tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására
törekszünk:
tanuló és tanuló,
tanuló és nevelő,
szülő és nevelő,
nevelő és nevelő között-
1.1.2 Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók
korszerű ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb
pedagógiai feladatunk. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges
nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből.
Ennek érdekében:
a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és
számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető
alapműveltséget nyújt,
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a
természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket
közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét,
világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb
környezetükben,
az iskola oktató és nevelő tevékenységének célját a gyermeki
személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás
módszereit,
13
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és
a munkának becsülete legyen,
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni,
felismerni a rosszat,
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott
normáinak és helyes formáinak kialakítására
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk
eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy
mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a
szülőföld iránti szeretetet.
1.1.3 Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt
kíván venni lakóhelyünk életében.
Ennek érdekében:
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről,
tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a
szülők, valamint a község érdeklődő polgárai,
ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat az óvodával és a községi
művelődési házzal, valamint a községben működő civil szervezetekkel.
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi
hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a községi
rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett kistérségi,
városkörnyéki, városi szintű és megyei szintű tanulmányi- és
sportversenyeken részt vegyen.
1.1.4 Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés
eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő,
nyitott, kreatív, alkotó,
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
képes a problémák érzékelésére és megoldására,
gyakorlatias,
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
van elképzelése a jövőjét illetően,
becsüli a tudást,
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja
megfogalmazni szóban és írásban,
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
14
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
a természet, a környezet értékeit,
más népek értékeit, hagyományait,
az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a
természeti környezetben,
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges
magatartásformákat,
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom)
együttélését biztosító szabályokat,
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció
elfogadott formáit és módszereit,
viselkedése udvarias,
beszéde kulturált,
társaival együttműködik,
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
képes szeretet adni és kapni,
szereti hazáját,
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
szellemileg és testileg egészséges, edzett,
egészségesen él,
szeret sportolni, mozogni,
megjelenése és személyes környezete tiszta , ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani
minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és
oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen
végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
1.1.5 A kompetencia alapú oktatás fejlesztését , fenntartását támogató alapelvek
Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így
minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok
miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése
meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is.
Tevékenységközpontúság és alkalmazható tudás
A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási
folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben
szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi
környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó
társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek
közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a
műveltségterületek ismeretanyagát bizonyos szintig komplexen, tantárgyi bontás
15
nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A komplexen oktatott
műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik.
A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi
fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek
nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb.
A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok
kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk
kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia
alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. ( Országos kompetenciamérések , helyi
mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése).
Új típusú tanári attitűd
Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt
igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív
pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek.
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori
sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók
tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat
és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat,
ismereteiket és készségeiket alkalmazzák.
Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és
csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel
alátámasztani és meg tudják védeni.
Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben,
a továbbiakban belső műhelymunka keretében teljesedhet ki.
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv
alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi
szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének
megfelelő fejlesztést.
A tanórák tervezésekor alkalmazni szükséges a kooperatív tanulásszervezési
módszereket a hatékony differenciálás érdekében. Ugyanakkor törekedni kell arra,
hogy a tanulókban kialakuljon a képesség és az igény arra, hogy - egyéni képességeik,
lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék
ismereteiket.
16
Fokozatosság és folyamatosság
Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra
épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és
nevelésben. A programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a
tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és
kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói
összetétele alapján számolnak.
Valóságos tanulási környezet
Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a tevékenykedtetésre, a
valóság közvetlen és közvetett megtapasztalására, az együttműködésen alapuló
tanulásra, a komplex ismeretszerzésre. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló
intézményi innováció)
A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki
egymással és a környezettel. A tanítási tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell
megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkában is
megtapasztalják
A személyiségfejlesztés fókuszai iskolánkban:
személyes kompetencia:
önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ
kezelésének képessége,
kognitív kompetencia:
logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs,
kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés
szociális kompetencia:
empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó
képesség, kommunikáció.
A NAT szerint a kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek
szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a
társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése és szövegalkotás)
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Digitális kompetencia
A hatékony önálló tanulás
Szociális és állampolgári kompetencia (szociális, életviteli, életpálya,
környezeti)
Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
17
A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott
munkaformák és módszerek:
Módszertani elemek:
óvoda-iskola átmenet
hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.
habilitációs és rehabilitációs tevékenység
az inkluzív nevelés
attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak
multikulturális tartalmak
tanórai differenciálás (heterogén csoport.)
kooperatív tanulás
a drámapedagógia eszközei
tevékenységközpontú pedagógiák eszközei
projektmunka (egyéni és csoportos)
prezentációs technikák
tanulói értékelési formák gazdagítása
módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
A tanulásszervezés módszerei:
Alapmódszerek:
tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás,
szemléltetés
csoportmunka heterogén csoportokban
munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat
individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
Motiváló módszerek:
páros munka
csoportmunka
játék
szerepjáték (drámapedagógia)
vita
kutató-felfedező módszer
kooperatív módszerek
projekt módszer.
A tanulásszervezés alapelvei:
differenciálás
o egyéni különbségek figyelembevétele
o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.
szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia
o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás,
kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés,
társismeret.
18
motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer,
drámapedagógia.
A digitális kompetenciafejlesztés
A digitális kompetencia fejlesztése az Európai Unióban kiemelt feladat. A digitális
írásbeliség a 21. század nélkülözhetetlen elvárása, amelynek megalapozását minél
fiatalabb korban meg kell kezdeni. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a részletes tárgyi
tudásnál sokkal fontosabb az a tudás, amely a minden iránt nyitott, tanulni vágyó,
információt felkutató, megtaláló és alkalmazó egyén jellemzője. Olyan készségek-
képességek kellenek ehhez, amelyek ösztönöznek és feltételt teremtenek a tudás
mindenkori frissítésére, az élethosszig tartó tanulásra. Mindezek megszerzéséhez
hatékony segítséget nyújt az információs és kommunikációs technika (IKT) is, annak a
konstruktív tanuláshoz illő eszközei, módszerei.
Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és
megfelelően alkalmazni a lépten-nyomon felbukkanó új információtechnikai
eszközöket. A gyermekeket, a mai iskolarendszerben tanuló diákokat még inkább fel
kell készítenünk az információs kor kihívásaira; arra, hogy felnőttként élni, dolgozni,
alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen
információkat megkülönböztessék, és megszerzett ismereteiket hatékonyan
használhassák. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának,
tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi
és etikai szabályait. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek
birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Emiatt a
tanulók felkészítése az új évezred információs társadalmára a közoktatás kiemelt
feladata.
Az információs társadalom kihívást gyakorol a mai oktatási rendszerre is: az IKT
alkalmazása - mindennapi életüket is befolyásolva - új tanulási lehetőségeket kínál. A
régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak, önmagukban nem
alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors
tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak
IKT használatának köszönhetően. A pedagógus szerepe átalakul: a gyermekek, diákok
körében a tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet
kell kialakítania, amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás
kommunikációt, a távoli partnerekkel való együttműködést, az egyéni vagy csoportos
munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a
tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést.
Az informatika tanítási tartalmai alkalmazás-jelleggel valamennyi tantárgy
tanításában megjelennek. Kisiskolás korban az alapvető informatikai tudás
megszerzése főként a más tantárgyakba ágyazott, IKT használatával megvalósított, a
készség- és képességfejlesztés közben megszerzett ismereteket jelenti. A tantárgyi
oktatásban alkalmazott digitális eszközök segítségével hatékonyan fejleszthetők az
alapkészségek és képességek: az írás-, az olvasás,- a számolási készség, a
problémamegoldó gondolkodás, a tanulási képesség és az önálló ismeretszerzés
képessége, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetőjében definiált kulcskompetenciák
többsége is.
19
IKT-alapú (digitális) pedagógiai módszertan
Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az
információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási
módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az infokommunikációs technológia, mint
eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai
gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség.
A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:
- Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
- IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése
- A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
- Csoportmunka
- Pármunka-tanulópár
- Egyénre szabott munka
- Részben egyénre szabott munka
- Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,
amelynek a következők a megvalósulási formái:
- Mennyiségi differenciálás
- Minőségi differenciálás
- Tanulási követelmények differenciálása
Ajánlott óratípusok:
- Új ismeretanyag feldolgozása
- Alkalmazás-gyakorlás
- Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés
Alkalmazására szánt feladattípusok:
- Problémamegoldó csoportfeladatok
- Alkotó feladatok
- Felfedező, kutató feladatok
- Érvelésre-vitára alkalmas feladatok
- Ellenőrzés, értékelés
20
1.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ -OKTATÓ MUNKA CÉLJAI,
FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
A cél gyűjtőlencséje mindannak, amit a nevelés körében végzünk. Ez szabja meg
nevelésünk tartalmát, jellegét, módszereit. Az ember egész életében alakul,
formálódik, változik. A gyermek és ifjúkori iskolázásának különleges, későbbi
változásokat is befolyásoló szerepe van. Az, hogy a gyermek milyen emberré lesz,
függ az örökléstől, környezettől és a neveléstől. A nevelési cél mindig azt fogalmazza
meg, milyen embertípus alkalmas leginkább a jelen és tervezhető jövő társadalmi
feladatainak a megvalósításához. Bár e célt állandóan alakítja a valóságos társadalmi
gyakorlat folyton változó szükségleteivel, mely mindig a jelen kor igényeit, elvárásait
tükrözi, az iskolában mégis előre is kell terveznünk. Minden gyermeknek meg kell
adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ
számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté
válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és
embertársai iránt.
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a
nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza
meg. Ennek érdekében céljaink és feladataink:
1.2.1 Szilárd biztos ismeretek nyújtása.
A tanulókból tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjak váljanak.
Korszerű tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető, a mindennapokban
alkalmazható tudással rendelkezzenek.
Tanulják meg az önálló ismeretszerzés, tanulás technikáit.
Fejlődjön megfigyelőképességük.
Fontos, hogy az alapműveltség elemeit az elsajátítás szintjéig közvetítsük:
- kiemelve a hatékony kommunikáció és kifejezőképesség kialakítása, - a
növekvő információáramlatban való tájékozódás képességeinek
kialakítása, a könyvtárhasználat készségeinek kifejlesztése,
- a sokoldalúság igényének kialakítása, a problémamegoldás
képességének, kreatív gondolkodásmód kialakítása,
- a nemzetiségi nyelv magas szintű ismerete, tudása, a nyelv országának
ismerete, feladatunk, hogy a nyelvet tanítva tanulva őrizzük, ápoljuk
hagyományainkat.
A tanulók felkészüljenek a továbbtanulásra, a középiskolai követelmények
világába eredményesen illeszkedjenek be. /a felső tagozat évfolyamain
kiemelten foglalkozunk a pályaválasztási feladatokkal /
1.2.2 A tanulók képességeinek, készségeinek alakítása, fejlesztése Életkori sajátosságainak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei,
alakuljon ki helyes énképük.
Őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön logikus gondolkodásuk,
kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk,
manualitásuk, technikai képességeik, beszédkészségük, helyesírásuk.
21
Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság, egyéni látásmód, az
önkifejezés igénye s a szépérzék.
Fontos a tanulók érzelmi nevelése. Az iskola növendékei biztonságérzetének
kielégítésére törekszik.
Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az önnevelés
szándéka.
A személyiségfejlesztés és a teljesítmény-centrikusság harmóniájára törekedve
legyen az iskola a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak egyaránt
színtere.
1.2.3 Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása
Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer,
amelynek célja az optimális testi- lelki fejlődés elősegítése. Ennek érdekében
fontos feladatunk, hogy a testnevelés órákon és a sportkörökön kívül is minden
gyerek legalább napi egy órát intenzív mozgással töltsön, lehetőség szerint a
szabadban.
Biztosítsunk nagy szerepet a testi és mentális higiéné kérdéseinek, törekedjünk
a helyes élet és napirend kialakítására.
Testnevelés alól részlegesen felmentett tanulók elé egészségi állapotuk
javítását, korrekcióját, a gyógytestnevelésre szoruló tanulók számára a
foglalkozáson érintett részképességek fejlesztését tűzzük ki célul.
Az úszásoktatásban részesülő tanulók elé a vízbiztonság megszerzését, és egy
úszásnem alapjainak elsajátítását tűzzük ki célul.
A téli sportokat igénylők körére nézve az évszak sajátos viszonyaihoz való
alkalmazkodó képesség jelenik meg részcél gyanánt.
Valamennyi érdeklődő számára biztosítjuk a versenyzés, a sportolás, a játék
örömét, a kirándulások, túrák, táborozások pozitív hatását.
1.2.4 Megismertetni a tanulót a szabadidő hasznos eltöltésének módjával
Versenyek szervezése, azokon való részvétel.
Diákönkormányzati programok, a tornaterem és könyvtár teljes körű
kihasználása, elsősorban iskolánk tanulóinak foglalkoztatásával.
1.2.5 Közvetíteni a tanulóknak a társadalmilag elfogadott értékeket, hogy a
tanulókból a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait
megtapasztalva megtanuló, az értékeket vállaló erkölcsi tartással bíró, kulturált
ifjak, állampolgárok váljanak.
Ismerjék fel, fogadják el az alapvető magatartási, társadalmi normákat Egy-egy
norma értékességének, hasznosságának felismertetése, tudatosítása, gyakorlása,
- váljon ezek alkalmazása belső igénnyé.
22
Ismerjék és értsék meg a társadalom életének működését.
Vegyenek részt az iskola „szokásjogának és törvényrendszerének”
megalkotásában.
Értsék meg az együttélés, együttműködés szabályait, alakuljon ki a társasági
alkalmazkodás képessége, legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére.
Legyenek tisztában a következő fogalmakkal: kötelesség, lelkiismeret,
felelősség, becsületesség, igazságosság, boldogság, következetesség, hűség,
bátorság, kitartás, igazmondás, barátság.
Fontos a család jelentőségének a felismerése.
Fejlett legyen kötelesség és feladattudatuk, az iskolába járás minden tanuló
célja legyen, felkészülten érkezzenek az iskolába.
Sajátítsák el a kulturált magatartás alapnormáit.
Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, illetve a fizikai munka tisztelete.
Minden gyerek rendelkezzék feladattal, megbízatással.
1.2.6. Felkészítés a munkavállalói szerepvállalásra, előkészítés a választott
pályájukra.
Valamennyi tanuló rendelkezzék gazdálkodási ismeretekkel.
A tanulók „munkára neveltek legyenek”.
Ismerkedjenek meg népi kismesterségekkel.
Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással a legelemibb háztartási ismeretek
körében.
Rendeltetésszerűen használják a rendelkezésükre álló technikai eszközöket.
1.2.7. Lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a tanulók jól érezzék magukat az
iskolában, legyenek büszkék hagyományaira, erősödjön meg bennük
szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk.
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása.
A nemzetiségi kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése,
emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.
Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A
hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete,
kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az
emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben
23
tartása. érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a
közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia
érvényesítésére.
1.2.8 Az egyes életkori ciklusok közötti átmenet problémáinak figyelmes kezelése
a / óvoda-iskola átmenet: az óvodai nevelési program megismerése, elsősorban
az alsó tagozatos nevelők számára.
b / alsó és felső tagozat: rendszeressé tenni a konzultációt, a 4. az 5. és a 8.
osztályban, egyeztetni a tananyagot és a követelményrendszert.
c/ 8. osztály: a 7-8. osztályt végzettek számára érdeklődésük és
pályairányultságuknak megfelelően felzárkóztató, fakultációs és előkészítő
programok szervezése.
A napközi, tanulószoba társadalmi és szociális igényeket elégít ki. Feladatok a
tevékenységgel kapcsolatban:
egyre önállóbb tanulmányi munka
a szabadidő kulturált eltöltése, egészséges életmódra nevelés
a munkarend betartása, és betartatása
a napközis nevelők és az osztálytanítók, szaktanárok szoros
munkakapcsolatának kialakítása.
1.2.9 A nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes
nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása
Ennek érdekében az alábbi feladatokat szükséges megvalósítani: részvétel
továbbképzéseken, a legújabb pedagógiai módszerek megismerése,
megvitatása, a tapasztalatok átadása céljából, előadások, konzultációk
szervezése, a szakmai munkaközösségek létrehozása, teljesítmény- és nevelési
eredményvizsgálatok végzése az átmenetnek számító évfolyamokon, az
eredmények értékelése s további feladatok meghatározása.
Cél, hogy a pedagógusok készüljenek fel a Kerettantervben szereplő
ismeretkörök tanítására, az új pedagógus szerepek megtanulására.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által
alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók.
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő
közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen,
a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
24
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását
célzó, beidegző mód-
szerek
- Követelés
- Gyakoroltatás
- Segítségadás
- Ellenőrzés
- Ösztönzés.
- A tanulói közösség
tevékenységének meg-
szervezése.
- Közös (közelebbi vagy
távolabbi) célok kitűzése,
elfogadása.
- Hagyományok kialakítása.
- Követelés.
- Ellenőrzés.
- Ösztönzés.
2. Magatartási modellek
bemutatása, közvetítése
- Elbeszélés.
- Tények és jelenségek
bemutatása.
- Műalkotások bemutatása.
- A nevelő személyes
példamutatása.
-A nevelő részvétele a
tanulói közösség
tevékenységében.
- A követendő egyéni és
csoportos minták
kiemelése a közösségi
életből.
3. Tudatosítás
(meggyőződés
kialakítása .
- Magyarázat, beszélgetés.
- A tanulók önálló elemző
munkája.
- Felvilágosítás a
betartandó magatartási
normákról.
- Vita.
A kitűzött célok teljesülését illetően eredményesnek tekinthető az iskola nevelő-
oktató munkája,
ha képességeihez mérten valamennyi tanuló rendelkezik szilárd
alapműveltséggel,
produktív feleletekkel adnak számot tudásukról, valamint kimutatható,
hogy e tudásukat a mindennapokban alkalmazzák,
a kommunikációs és matematika alapműveleti készségek esetében
legalább 80 % - os a teljesítményük
a képességfejlesztés, énkép-kialakítás céljait akkor tekinthetjük sikeresnek, ha a
kitűzött részcélok esetében a tanulók nagy többségére, 90-95 %-ára
megállapítjuk, hogy a kiemelt képességek mentén fejlődést mutatnak.
ha a tanulók mind az otthoni, mind az iskolai környezetben rendelkeznek
a helyes szokásokkal, beleértve a személyi higiéniát, a környezet iránti
igényességet, s a helyes életmódot,
ha részlegesen felmentett, illetve gyógy testnevelésre kötelezett tanulók
fizikai állapota nem romlik, illetve mentálhigiénés szintjében fejlődés
mutatható ki,
ha az úszásoktatásban résztvevő tanulók egy úszásnemben összefüggő 20
méter leúszására képesek,
25
ha a meghirdetett versenyekre, sportrendezvényekre a tanulók legalább
80%-a jelentkezik, azokon részt vesz,
ha tanulók felismerik és elfogadják az alapvető társadalmi normákat,
ha a gyerekek udvariasnak, együttműködőnek, toleránsnak bizonyulnak ,
csökken agresszivitásuk, a csúnya beszéd csökken az iskolában,
ha az igazolt hiányzás évente egy személyre eső átlagban nem haladja
meg az 3 napot,
ha évente minden tanuló legalább egy közösségi feladatot végrehajt,
ha rossz és változó magatartások száma kevesebb, mint az előző évben.
ill. számuk nem nő,
ha a tanulók megfelelő életkori szinten ismerik a település történetét,
földrajzi adottságait, ha sikeresek rendezvényeink,
ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a
nyolcadik évfolyam végén
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás
kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek,
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel,
képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a
középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
betartja a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz,
valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és
magatartásformákat,
határozott elképzeléssel bír saját és távolabbi jövőjét illetően
26
1.3. A NÉMET NEMZETISÉGI OKTATÁS SAJÁTOS ELVEI
„A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes.
Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres.
Az örökös vándorút véget soha nem ér,
S ha nincsen gyökerünk – elvisz a szél.”
(Bródy János)
Bevezető
Iskolánknak sajátos arculata van: elődeinktől olyan örökséget kaptunk, amit méltó
módon szeretnénk a ma ifjúságának, a holnap felnőttjeinek átadni. Ez a gazdag
örökség nem más, mint a nemzetiségi kultúránk, a nyelvünk, amit több mint 260
éven őriztek, dédelgettek apáink, anyáink.
A soknemzetiségű, sokszínű Európában még inkább fontos nemzetiségi
hagyományaink ápolása: fontos a másság elismerése és elismertetése. Fontos a
tolerancia megérzése, megértetése. A határok eltörésével a nyelvek ismerete még
nagyobb szerepet kapott, mint azelőtt.
A magyar közoktatás által meghatározott irányelvek szerint, valamint az elődeinktől
kapott kulturális örökség átadásával iskolánk diákjait olyan szellemben szeretnénk
oktatni-nevelni, hogy tudják mindenkor tisztelni a múltat, értékelni a jelent és
tudjanak bizakodva tekinteni a jövőbe.
Általános rendelkezések
Iskolánk a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (NKT),
a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
és a köznevelési intézmények névhasználatáról, valamint az
51/2012.(XII.21.) számú Emmi rendelet alapján készíti el pedagógiai programját.
A nemzetiségi nevelés és oktatás megvalósításának feladatai, céljai
A nemzetiségi oktatás segítse a tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és
fejlessze identitását.
Másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való
kötődést.
Biztosítsa a német nemzetiségi nyelv tanulását, a németség történelmének,
szellemi és anyagi kultúrájának megismerését.
A tanuló számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság
előnyei.
Tudatosuljon a tanulóban, hogy a nyelv közösségalakító és megtartó erő.
Céljaink megvalósítására nem csak a tanítási órák keretében törekszünk, hanem
igyekszünk minél több alkalmat megragadni illetve teremteni, hogy tanulóink a
nyelvet és kultúrát saját közegben tapasztalhassák meg.
27
Az oktatás formája: nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás
Iskolánkban nyelvoktató nemzetiségi oktatási formában valósul meg a nemzetiségi
oktatás.
Óratervünkben biztosítjuk a nemzetiségi oktatás számára kötelezően előírt heti öt
óra német nyelv és irodalom órát és a heti egy népismeret órát.
Német nemzetiségi nyelv és irodalom
A nyelvoktató nemzetiségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a népismeret
tematikai egységeinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi oktatás céljainak
megvalósításához.
A nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első
évfolyamtól tanítjuk, az eredményesség érdekében 23 fő (átlaglétszám) felett
csoportbontásban tanulnak a gyerekek, 2.osztálytól tudásszint alapján osztjuk be a
tanulókat. A csoportok között biztosítjuk az átjárhatóságot.
Az általános iskolában a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy elsődleges
célja a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése és az ehhez elengedhetetlen
ismeretek elsajátítása. A nyelvi képességek fejlesztése nem csak cél, hanem eszköz
is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, valamint mindezek katalizátora is
egyben. A nyelvi nevelésnek alapvető szerepe van a kulcskompetenciák
kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra
aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló
ismeretszerzés és a tanulás.
A német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy fontos célja még, hogy a tanulók
olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben is
képesek önálló ítéletalkotásra. A tantárgy a nemzetiségi nyelvi kulcskompetencia
fejlesztésében játszik döntő szerepet, továbbá a NAT-ban megfogalmazott
kulcskompetenciák fejlesztésére is szolgál. A hatékony, önálló tanulás
készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap.
A német nemzetiségi népismeret
A magyarországi német nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás
fenntartásának és megerősödésének alapvető feltétele.
A nyelv magas szintű birtoklása, a helyi nyelvjárások és szokások ápolása, a
történelem és a jelen ismerete-mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét
képezik.
A német népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy
toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket
más nemzetiségek és népek elfogadására.
28
1.4 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI FELADATOK
Intézményünk oktató-nevelő munkájuk során a személyiségfejlesztés
érdekében az alábbi közös elveket tartja szem előtt:
A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és
önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.
Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia a szociokulturális
hátrányainak leküzdésére.
Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség.
Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk
tehetésük kibontakoztatására.
A társadalmi beilleszkedésnek, az egyén boldogulásának alapvető feltétele,
hogy fejlett kommunikációs képességekkel és viselkedéskultúrával
rendelkezzenek.
A megfelelő továbbtanulási irány kiválasztásához reális önismeret és
életszemlélet kialakítása szükséges.
A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv
elsajátítását és lépés tartást az informatika fejlődésével.
A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt
magába foglalja.
Alapvető értéknek tekintjük a hazához való tartozás érését, környezetünk
megismerésének, megóvásának igényét.
1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:
Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a
megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.
Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe.
Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas
kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt.
Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának.
Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.
Az iskola tanítási tartalmak feldolgozásával elemi ismereteket közvetítsen,
alapvelő képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:
Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek
fejlesztését.
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy
ez az egységes rendszer képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető
periódusra tagolódik.
Vegye figyelembe, hogy 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik
az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.
29
Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési
folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.
A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű,
képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermeket együtt
neveljük.
Megfelelő önfegyelemmel rendelkező, önkontrollal magát autonóm módon
irányítani képes fiatal kerüljön ki az iskola padjaiból.
A tehetés kibontakoztatása érdekében célunk a megmérettetés igényének és
bátorságának fokozása, az egészsége versenyszellem kialakítása.
Tanítványainknak olyan alapkészségei legyenek, amelyek önálló
ismeretszerzésre alkalmasak.
A tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek
megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a társadalomba való
beilleszkedésre.
alapozza meg a felkészülését a jogok és kötelességek gyakorlására.
1.4.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:
a tárgyi tudás mellé sajátítsák el tanítványaink az egyéni és hatékony
tanulás módszereit, valamint mindazokat a kommunikációs képességeket.
Amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani
tudják.
Az emberek közötti érintkezés normáit minden tanuló ismerje, fogadja el és
használja.
Minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének
illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenyég formákat.
Sajátíttassuk el az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket,
szokásokat. Tanulóink saját maguk és mások érdekében is legyenek
képesek az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer
fogyasztás veszélyeinek felismerésére és az ellenük való küzdelemre.
Olyan tárgyi és személyi feltételeket teremteni, ahol gyermekeink jól érzik
magukat és képesek az eredményességre. Minden diák úgy érezze, reális
terheléssel próbálják belőle a lehető legtöbbet kihozni tanáraik.
Erőfeszítéseket is kell tennie ahhoz, hogy megfeleljen az elvárásoknak.
Gondolunk az átlagtól eltérő gyermekek megbecsülésére is.
A tanulói önértékelés legyen rendszeres a nevelőmunkában is!
Célunk, hogy az iskolai és szülői közös nevelés eredményeként:
Nyitott, magabiztos, barátkozó, tisztelettudó, kitartó, ambiciózus,
együttműködő, megértő, a másságot elfogadni tudó, érdeklődő, gyakorlatias
gyermekek hagyják el iskolánkat.
30
1.5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
FELADATOK
„Minden egyes ember, még a legjobb is, parányi része az egésznek, minden rész
az egészért lévén alkotva, azért kell munkálkodnia.”
( Kölcsey)
A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének
szerveződését.
Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az
egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai
önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese.
Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező). Az ebben való élethez,
eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási
szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a
közösség (család, iskola, egyház, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok,
különböző egyesületek...)
Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és
szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe
veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint
tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy
azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.
1.5 .1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink:
Arra törekszünk, hogy minden tanuló:
Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a
közösségben való harmonikus együttélésben elengedhetetlenek.
Legyen nyitott, megértő a másság irányt
Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, életmódjában a természet
tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon
meghatározóvá.
Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön
szabatosan kommunikálni.
Ismerjék meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető
tényezőit és ezek elkerülési módjait.
Tanuljon meg tanulni!
Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet!
Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítése és segítő szándékú
ellenőrzésére!
Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődését.
A tantervben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető
készségeinek, képességeink és gondolkodásának fejlesztése a tanítási órákon történik.
31
A tanulók egészséges testi-lelki és szociális fejlődését szolgálja a tömegsport,
önköltséges uszodaoktatás (igény felmerülése esetén).
A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és
megóvásának igényét egyrészt a tanítási órákon, másrészt a túrák, kirándulások
alkalmával alakítjuk ki tanulóinkban. A tantervi követelmények teljesülése, a
nevelőmunka elősegítése céljából évente egyszer tanulmányi kirándulást szervezünk.
A felmerülő költségeket osztálypénzből és szülői hozzájárulásból fedezzük. A
kirándulások helyszíneit úgy tervezzük meg, hogy a gyerekek egyre tágabb körben
ismerjék meg szülőföldjüket.
A világban való eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen
nyelv tanulásának. Az eredményesség érdekében a német nyelv oktatása
csoportbontásban történik..
Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb
környezetben. Célunk, hogy valamennyi tanulónk részesüljön számítástechnika
oktatásban, hogy a tanulók a számítógépet segítőtársnak tekintsék. Ennek érdekében
más tantárgyi órákon, illetve képességfejlesztő foglalkozásokon is használunk
oktatóprogramokat. Nagy létszámú osztályok indulnak várhatóan az elkövetkezendő
tanévekben, ez indokolja az informatika tantárgyban is a csoportbontást.
Tanulóink továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében
osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt napok keretében bemutatjuk
a választható iskolatípusokat. A 7. és 8. osztályosaink minden évben részt vesznek a
Megyei Munkaügyi Központ által szervezett Pályaválasztási Kiállításon.
A tanulók testi-lelki fejlődésének megalapozása fontos célunk. A szülőkkel együtt
alakítjuk ki tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző szokásokat, felkészítjük
őket az egészségkárosító dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás veszélyeinek
felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres
mozgás iránti igényt. Jó alkalmak erre a megemelt számú testnevelés órák, a
tömegsport foglalkozások.
A valahová tartozás tudatának elmélyítése, az értékek megbecsülésére és védelmére, a
nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására
és megbecsülésére neveljük gyermekeinket. Legyenek a helyi hagyományok iránt
érdeklődőek! Ismerjék meg és sajátítsák el azokat! Vegyenek részt a hagyományok
ápolásában. Legyenek büszkék lakóhelyük szépségeire, hagyományaira.
Iskolánk tudatosan ápolja és folyamatosan bővíti hagyományait, hiszen a
hagyományok, ünnepek, jelképek erősítik az összetartozás érzését, segítik nevelési-
oktatási céljaink megvalósítását. Hagyományteremtő, hagyományápoló munkánk
során tudatosan támaszkodunk asz iskolahasználók igényeire.
32
A tanulók és közösségeik érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli
szabadidős tevékenységének segítésére az iskolákban diákönkormányzat (DÖK)
működik. Munkáját megválasztott vezetők irányítják, illetve az igazgató által
megbízott nevelő segíti.
Olyan iskolai légkör megteremtésén dolgozunk, ahol gyermekeink jól érzik magukat,
és képesek az eredményességre. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét,
kiemeljük a tudás fontosságát. Programjainkat a lehetőségek és a lakosság igényeinek
figyelembe vételével tervezzük meg.
1.6 A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ
TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
1.6.1 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb
tanítási- tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszerzése során kiemelten fontosnak
tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálását.
A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,
amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és a tanulási kedvet a tanulás
végéig megtartják.
A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe
helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók
tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás,
vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehető legnagyobb
mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes
tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon
az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:
differenciált foglalkoztatás, valamennyi órán
kiscsoportos bontás, kiemelten német nyelvből és informatikából,
szükség és lehetőség szerint bármely tantárgyból (matematika,
nyelvtan)
jellegzetes tanulásszervezési forma az erdei iskola, ahova évente
egy - két osztály jut el. A költségeket a szülők finanszírozzák.
1.6.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási
órán kívüli, tevékenységek segítik:
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a
következő alkalmakkor:
Tanévnyitó ünnepély
Október 6-án - az Aradi vértanúk ünnepén
Október 23.- Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe
33
A nemzetiségi hét rendezvényei
December 6-án - Télapó est (osztályszinten)
Karácsony műsor, ajándékozás
Február - Farsangi bál tornateremben (Szülői Szervezet bevonásával)
Március 15.-Az 1848-49. évi forr. és szabadságharc ünnepe
A Jeles Napok megünneplése (Víz világnapja, a Föld napja)
Április - Költészet napja, az Anyanyelv hete
Falunap május 1-jén
Június - gyermeknap, Ifjúsági nap
Nemzeti összetartozás napja
Pedagógusnap (Szülői Szervezet rendezi)
A 8. osztályosok ballagása
Tanévzáró ünnepély
Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére,
a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában
diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8.
osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség
irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által
megbízott nevelő segíti.
Napközi otthon/tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak és az Alapító
Okiratnak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a
délutáni időszakban az 1-4 évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon
tanulószoba működik (igény esetén) A tanítási szünetekben a munkanapokon
összevont napközis csoport működik, ha ezt a szülők legalább 8 gyermek
számára igénylik.
Diákétkeztetés. A diákok napi háromszori étkezést (reggeli, ebéd, uzsonna)
vagy ebédet (menzát) igényelhetnek. Az iskola fenntartója által megállapított
étkezési térítési díjakat a szülő az iskolában fizeti be.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél
jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék
felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli
tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt
nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát
szervezünk, korrepetálást biztosítunk
a jó eredményt elérő tanulók részére felvételi előkészítő órákat
biztosítunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból, valamint
nyelvvizsgára felkészítő projektet tartunk.
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai
sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi
testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai
és iskolán kívüli sportversenyekre.
34
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek
fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az
iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola
nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az
iskola dolgozója
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését
segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők,
melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb
tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A
versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a
különféle versenyekre a szakmai munkaközösségek vagy a szaktanárok végzik.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó
foglalkozás. Egy- egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a
követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési
intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e
foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A
felmerülő költségeket a szülők fedezik.
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja
a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a
szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez
(pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások,
klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való
részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon
látogatható iskolai könyvtár segíti.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A
tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az
iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.)
a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyház - az
iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást
szervezhet. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek
szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és a
gyermekjóléti szolgálattal;
iskolapszichológus
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a napközi otthon;
a tanulószoba; (igény szerint)
a felzárkóztató foglakozások;
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
35
a családlátogatások;
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
1.6.4 A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
nagy létszámú osztályokban képességek szerint csoportbontás német,
informatika, illetve más tantárgyakból
a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,
a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör;
a szakkörök;
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek
egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás segítése
nyelvvizsga
felvételi előkészítő (matematika, magyar)
előadások, vetélkedők szervezése
1.6.5.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:
a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik
fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása,
megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és
ifjúságvédelmi felelőst bíztunk meg. Fő feladatai a következők.
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról
c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek
fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A
gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit
az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni,
megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Nevelőtestületünk alapvető feladatai a
gyermek- és ifjúságvédelem területén:
felismerni, és feltárni a tanulók problémáit,
36
megkeresni a problémák okait,
segítséget nyújtani a problémák megoldásához,
jelezni a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében
együttműködünk a területileg illetékes:
nevelési tanácsadó
gyermekjóléti szolgálattal,
családsegítő szolgálattal,
polgármesteri hivatallal
iskolaorvossal, a védőnővel
tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsággal
rendőrséggel
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházzal,
alapítványokkal.
e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják
a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
a felzárkóztató foglalkozások,
a tehetséggondozó foglalkozások,
az indulási hátrányok csökkentése
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
a családi életre történő nevelés ,
a napközis foglalkozások,
az iskolai étkezési lehetőségek,
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,
tevékenységek, szünidei programok),
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
a szülőkkel való együttműködés,
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,
1.6.6 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a
tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az intézményegység vezetők, a helyettesek és a
gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat
végrehajtásáért, melyet már az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Minden
évfolyamon figyelemmel kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló
problémákat.
Az óraszámok tanulócsoportonkénti meghatározása csak az adott tanévben, a
felmérések, szűrések eredményének ismeretében lehetséges.
37
Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha:
- szétszórt figyelmű
- nehezen tud koncentrálni
- gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat
- túlmozgásos – túlzottan lassú
- kézügyessége fejletlen
- lassan vált egyik feladatról a másikra
- számolás gyenge
- olvasási, helyesírási problémái vannak
- a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely
részképesség területén adódó lemaradás miatt
- tartós hiányzás után
A felzárkóztatás általános kérdései
A felzárkóztatás célja:
a) Környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály-, illetve iskolai
közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének
biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése
b) Készségek, képességek fejlesztése
c) A napi tanulás feltételeinek biztosítása a korrekciós tevékenység és a
korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes
tanulási folyamat megszervezése
d) Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása
e) Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása az
általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.
A felzárkóztatás szervezeti keretei:
a) 1-8. évfolyamon a tanórai órákhoz kapcsolódóan készségek, képességek
fejlesztése (lehetőség szerint fejlesztő pedagógus, logopédus,
mentálhigiénés szakemberek bevonásával.)
b) A napközis foglalkozások ezt a munkát erősítik a napközibe beiratkozott
gyermekek körében.
A felzárkóztatás szervezési feladatai:
a) A következő tanítási évben első osztályt tanító nevelők meglátogatják az
óvodát. Hospitálnak, illetve a gyerekekről közvetlen információkat
gyűjtenek. Az iskola óvoda átmenet érdekében ovi-sulit szervezünk a
leendő 1. osztályos tanulóknak.
b) Az első évfolyam felmérése: óvónők adatai, a tanítók közvetlen
információi, családlátogatások tapasztalatai, családsegítő véleményének
kikérésével intézkedési terv készítése, amely tartalmazza a
képességfejlesztésre szoruló tanulók nevét, valamint azt, hogy a
felzárkóztatást mely területen, milyen formában kell megoldani.
c) A felmérés – intézkedési terv – alapján órarend készítése, amelyben
rögzítésre kerül, hogy mikor, ki és hány órában részesíti segítségében a
gyermekeket. Ez az órarend a gyerekek délelőtti, tanítási óráihoz
igazodik, többlet óraszámot számukra nem jelent.
38
d) Azon – fejlesztés részterületeire kiképzett – nevelők kijelölése, akik az
adott tanítási évben kötelező óráiknak egy részében a korrekciós munkát
végzik.
e) Képességfejlesztés mindaddig, amíg a hátrányokat nem dolgozta le a
gyermek.
f) Tanulási nehézséggel küzdő 1-8. évfolyamos tanulók kiszűrése, s a
szűrés eredménye alapján korrepetálási csoportok szervezése.
g) A szakértői bizottság szakvéleménye alapján minősítés, értékelés alól
mentesített tanulók részére kis csoportok kialakítása, a rehabilitációs célú
foglalkozások megtartására
h) Egészségkárosodás esetén gyógytestnevelési foglalkozások szervezése
i) A továbbtanulás irányítása, segítése
Korrekciós tevékenység 1-8. évfolyamokon
Területei:
A pszichés fejlődési jellemzők megragadásával azoknak a területeknek a fejlesztése,
amelyek elmaradásának következményeként lépnek fel a különböző tanulási zavarok.
A fejlesztés koncepciója alapvetően különbözik az oktatás koncepciójától. nem
„rátanít”, hanem játékos gyakoroltatással képességeket fejleszt. Eszköz- és
módszertára nem köthető szorosan egy tanítási programhoz sem. A fejlesztendő
gyermekek nagy százalékban az alacsony szociokulturális hátterű családokból
kerülnek ki. Éppen ezért a fejlesztésben résztvevő szakemberek munkájával
párhuzamosan, a pedagógus alakítja, formálja, gyakoroltatja a szokások kialakítását:
- étkezés előtti, alatti, utáni alapvető higiénés szokások, étkezési kultúra
fejlesztése
- viselkedési szokások alakítása, változtatása
- általános emberi normák kialakítása – jó-rossz közötti különbség
A) Mozgásfejlesztés
a) Nagy mozgás – alapvető mozgásformák – járás, ugrás, futás stb.
gyakoroltatása
b) Finommozgás – írásmozgás elsajátításának elősegítése tépéssel,
vágással, textíliák érzékelésével, színezéssel, agyagozással,
gyurmázással írásmozgás koordinációs feladatokkal: sorkövetés,
vonalkövetés, átírás, pontok összekötése, formák másolása,
négyzethálóban kicsinyítés, nagyítás
B) Testséma-fejlesztés – téri tájékozódás
Testséma-fejlesztés lényege: a térészlelés, téri orientáció kialakítása,
tudatosítása, annak megélése hogyan képes betölteni a teret a test,
miként lehet ennek ismeretében viszonyítani, érzékelni a rajtunk
kívüli világot.
A mozgásos ismeretet célszerű minél előbb síkban is gyakoroltatni.
C) Kognitív – gondolkodási – funkciók fejlesztése
39
a) Észlelés – percepció fejlesztés
Célja: az érzékelő apparátus megerősítése
Területei: vizuális, auditív, taktilis-csatornák fejlesztése,
kinesztetikus, verbális
Szükségessége elsősorban az olvasás – írás elsajátításában érezhető
Gyakoroltató feladatok:
- alak – forma azonosság
- Gestalt-látás (rész-egész) fejlesztése
- alak – háttér megkülönböztető képesség fejlesztése
- szem – kéz együttmozgás fejlesztése
- hangok tiszta hallásának, ejtésének, differenciálásának,
analizálásának, szintetizálásának fejlesztése
Fontos a pontosságra, tisztaságra való nevelés a gyakorló feladatok
végrehajtásában. Mindenki a saját haladási szintjének megfelelő feladatokat végez,
azon a területen, ahol – az előbb felsoroltakon kívül – a leginkább szüksége van a
gyakorlásra. El kell érni, hogy jól végzett munkával sikerélményhez jussanak a
gyerekek, az egyéni képességekhez mért feladatok révén. A jutalmazás serkenti a
munkavégzésüket – a következő alkalommal szívesebben dolgoznak.
a)Figyelem
- látási érzékelés (Azonosítás, megkülönböztetés, hiánypótlás,
szabálykövetés, kritikus gondolkodás)
- beszédhallási figyelem
- térlátási figyelem
- vizuális megfigyelőképesség
b) Emlékezet
- vizuális memória (cselekvés, elrejtés, „lemozgás” levegőrajz,
változások, alakzat-felismerés, emlékezetrajz)
- hallási emlékezet (ritmus, hangok, zörejek, dallam visszaéneklés,
történet, mese felidézése)
c) Gondolkodás
- összehasonlító gondolkodás (megegyezők, nagyságrelációk,
sorrendiség, összehasonlítás)
- általánosító gondolkodás (gyűjtőfogalmak, különbségek)
- problémamegoldó gondolkodás (konvergens, divergens)
d) Beszédértés
- artikulációs bázis fejlesztése
- beszéd- és hangképzés fejlesztése
e) Szocializáció
Én-kép emocionális fejlesztése (alapvető érzések felismerése,
magatartászavarok javítása)
40
Rehabilitációs célú foglalkozások az értékelés, minősítés alól felmentett tanulók
számára.
Célja: a részképesség zavarok (a motorikus, percepciós, beszédbeli és kognitív
funkciók területén megmutatkozó deficitek) megszüntetésére irányuló
foglalkozások szervezésével a gondolkodási és tanulási képességek fejlesztése.
A felzárkóztató foglalkozások intézkedési tervét és a korrepetálás rendjét a
tantestület felmérése alapján, a lehetőségek figyelembevételével a
munkaközösség vezető állítja össze.
Egyéb szervezési feladatok:
1) Az iskolavezetés gondoskodik a felzárkóztatás személyi és tárgyi
feltételeiről.
2) Szülői értekezleteken a szülőkkel meg kell értetni a felzárkóztatás célját, az
alkalmazott módszerek és a szülők feladatait, valamint az elért
eredményekről tájékoztatást kell adni.
3) Adminisztrációs tennivalók:
- egyéni lapok vezetése a felzárkóztatásban, korrepetálásban résztvevő
tanulókról
- Osztálynaplókban regisztrálni a felzárkóztatás, a korrepetálás tényét
1.6.8 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
- felzárkóztató foglalkozások;
- a napközi otthon;
- diákétkeztetés
az iskola könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek
egyéni vagy csoportos használata;
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
a családlátogatások;
a továbbtanulás irányítása, segítése;
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;
azonos kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal
annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél
hamarabb segítségben részesüljenek.
41
1.7 A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK
EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a
tanulói érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés,
a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői
ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése.
Ezen együttműködés
Alapja: - a gyermek iránt érzett nevelési felelősség,
megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai
tevékenység,
feltétele:- a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,
- az őszinteség,
eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán
kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.
1.7.1 A tanulókat évente az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális
feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az
osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat
vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője kéthavonta egyszer a diákönkormányzat
vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
1.7.2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a
szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül
írásban) tájékoztatják.
1.7.3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban
egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az
iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel
1.7.4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet
választmányi ülésén vagy az iskolai szintű értekezleten,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
1.7.5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
a.) Szülői értekezlet Feladata:
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása
- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
- az országos és a helyi közoktatási-politika alakulásáról, változásairól,
- a helyi tanterv követelményeiről,
- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
42
- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
- az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,
problémájáról,
- a szülők kérdéseinek véleményének, javaslatainak összegyűjtése és
továbbítása az iskola igazgatósága felé.
b) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen
keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.
(otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés,
tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) saját gyermekének tanulmányi
előmeneteléről, iskolai magatartásáról.
c) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka
mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását,
tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
d) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával
összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű
programokról.
e) Előadások szervezése - logopédus
- nevelési tanácsadó
- pszichológus
- egészségügyi szakember (orvos, védőnő
meghívásával,
- pedagógiai intézet szakemberei
g) Pályaválasztási tanácsadás
megyei pályaválasztási kiállítás megtekintése 7.-8. o.
kérdőíves felmérés, annak étékelése – ped. int munkatársa végzi.
h) Közös kirándulások
kirándulási terv alapján (1 és 2 napos)
A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai
munkaterv évenként határozza meg.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,
illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola
igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezet vezetőségével.
1.7.6 A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat
igényeljük:
aktív részvétel az iskolai rendezvényeken
őszinte vélemény-nyilvánítást
együttműködő magatartást
a nevelési problémák őszinte megbeszélését,
a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös megoldását
szponzori segítségnyújtást
43
1.7.7 A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztését bővíteni
kívánjuk a következőkkel:
osztály-család közös programok tervezése
családi játékos vetélkedők
közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével.
„kerek asztalos” szülői értekezletek: családias, baráti környezet
kialakítására törekszünk
Az 1. évfolyamon közös szülői kirándulást szervezünk a
gyerekekkel.
A 2. évfolyamon az erdei iskolában szervezünk egy közös gyerek-
szülő napot.
A 3. évfolyamon a szülőket, gyerekeket közös kézműveskedésre
invitáljuk.
A 4. évfolyamon családi sportnapot, illetve vetélkedőt szervezünk.
Az 5. évfolyamon „Felsősök lettünk” partyt tartanak szülők-
gyerekek-pedagógusok közösen.
A 6. évfolyamon főzőverseny, bográcsozás a program.
A 7. évfolyamon a gyerekek érdeklődésének megfelelően
Filmklubot tartunk a családi napon.
A 8. évfolyamon „Mesterségem címere” előadássorozatot
szervezünk.
A fent felsorolt programok az osztály igényeihez igazodva
módosulhatnak.
1.7.8 Az intézmény partereivel történő kapcsolattartás Napi kapcsolatot tartunk fenn:
A KLIK Oroszlányi Tankerültének igazgatójával és dolgozóival
a tankerület oktatási intézményeinek igazgatóival,
Kecskéd Község Önkormányzatával,
a Német Nemzetiségi Önkormányzattal
a szülői szervezettel,
a jelenlegi és a leendő szülőkkel,
az óvodákkal, a tanulókkal,
az iskola-egészségügyben dolgozókkal,
a gyermekvédelmi szolgálattal,
a nevelési tanácsadóval,
a pedagógiai szakszolgálattal
44
1.8 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES
NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS
FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb
berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a
nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 21/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet
tartalmazza.
A felsorolt eszközök szükségesek nevelési-oktatási feladataink végrehajtásához,
amelyek közül csak a kémiai elszívó berendezés hiányzik. Az eszközök és
felszerelések cseréje folyamatosan történik a mindenkori anyagi lehetőségeink
függvényében.
1.9 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
„ Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes,
hogy ne csak időt, verejtéket, fáradságot, vagyont vesztegessünk reá,
de még az életünket is kockára tegyük a nyomában; hiszen nélküle
az élet csak szánalmas botrány. Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány,
erény elfakul és elernyed... „
MONTAIGNE
1. Dokumentumok
- Az iskola pedagógiai programja
- Magyar Közlöny 2003/147. szám 11376
- Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében ISM 2001
- Szilágyiné Somogyi Katalin
- Ungvári Jánosné dr.: Hogyan készítsünk egészség- és környezeti nevelési
programot?
- Segédanyag a közoktatási intézmények pedagógiai programjának készítéséhez
- Takács Péter – Schád László: Az iskolai drogstratégia kialakítása és módszertana,
Bp 2004
45
2. Bevezetés
A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása
kívánatos számunkra. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jó-
létet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk
és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség
egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos
egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős.
Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás,
táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén
foglal helyet. Az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések
megelőzése mindannyiunk felelőssége. Tudjuk, hogy általános iskolás korban nagyon
fogékonyak a gyerekek. Ezért vált elengedhetetlenül fontossá, hogy átgondoljuk e
témával kapcsolatos feladatainkat.
Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő
tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek
bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató
jellegének erősítésére, az oktató-nevelői tevékenységben a személyközpontú
megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.
3. Helyzetelemzés, helyi sajátosságok
(SWOT analízis alapján)
Erősségek
- képzett, sok esetben és területen lelkes szaktanárok, tanítók
- nyitott iskolavezetés
- tantervi háttér
- tornaterem, sportpálya, iskolaudvar
- játszótér közelsége mozgásra játékra csábít
- a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége
- a tantermek természetes és mesterséges megvilágítása jó
- gyerekközpontú szemlélet (harmonikus diák-tanár viszony kialakítása a stressz
kezelés érdekében
- jó kapcsolat az egészségügyi szakemberekkel
- rendszeres szűrővizsgálatok (orvosi,fogászat, tisztasági)
- gyógytestnevelés
- hagyományok
- részvétel iskolaprogramokon (Procter & Gamble, Always, Johnson & Johnson)
- vetélkedők
- rendszeres előadások szakemberektől
- mindennapi testnevelés biztosítása
Gyengeségek
- a tanulók és tanárok nagyfokú leterheltsége
- tanulók egy része egyoldalúan táplálkozik
46
- az iskola berendezési tárgyai nem minden esetben szolgálják a tanulók
egészségének fejlődését (padok, székek, világítás)
- túl nehéz iskolatáska
- a gyerekek egy része közömbös a téma iránt
Lehetőségek
- jobb kommunikáció (szülők-pedagógusok, gyerek-pedagógus)
- azon területek felderítése, ahol a pedagógusok aktivizálhatók az egészségnevelés
területén
- a civil szervezetekkel kialakított kapcsolat fenntartása, bővítése (vöröskereszt,
védőnő, családsegítő szolgáltatás, nevelési tanácsadó,)
- továbbképzések
Veszélyek, fenyegetettség
- a kellő ismeretek hiánya
- a családi és iskolai értékrend közti növekvő távolság
- kortárshatás, ami egyre korábban jelentkezik
- a drogok jelenléte
- az alul- és túltápláltság egészségkárosító hatásai
4. Drogstratégia
Bevezetés
„A drogfogyasztásnak mára már vannak olyan formái, amelyek nem szubkulturális
típusúak, hanem szétterülők egy egész generációra, hiszen a fiatalok szórakozási
lehetőségei között vannak olyanok, amelyek szoros összefüggésben vannak a
drogfogyasztással és ennek következtében a drogkereskedelemmel.
Vannak olyan szórakozási formák, ahol sok minden üzen arról, hogy a drog
alternatívát jelenthet. A drognak ezt az önmaga megmutatását gyakorlatilag nagyon
sok fiatal fogja megtapasztalni az életében, s ezzel szembe kell a prevenciós mezőnek
valamit nyújtania. A társadalom egészének kell megelőznie a problémát. Annak
minden szintjével és minden színterével. A társadalomban megjelenő problémákat ott
tudjuk kezelni, ahol a jelenség létre jön, vagy ahol a problémát leginkább észlelni
lehet. Minél korábbi az intervenció, annál hatékonyabb, éppen ezért fontos a
társadalom minden színterének tudatosítása ezzel a problémával kapcsolatosan.
Drogmentes társadalom nem lehet reális jövőkép, ugyanakkor értéktételezésként a
drogmentes élet igenis elérendő cél." (Topolánszky 1990)
Helyzetkép
A dohányzás, az alkoholfogyasztás kipróbálása egyre alacsonyabb életkorban történik,
ugyanígy az első tiltott droggal való megismerkedésre is ez jellemző. A serdülőkori
virtus, a kíváncsiság és a túlzott kockázatvállalási készség lehet az alapja, hogy a
felnőtt társadalom intelmei ellenére nagyon sokan megismerkednek a drogokkal. Kis
falusi iskolánk tanulói - jelenlegi tudásunk szerint – még nem kerültek közvetlen
kapcsolatba drogokkal, de ismerve a környező városok rosszabb helyzetét, és látva a
tendenciát, szükséges előre felkészülni ezekre a veszélyekre. Számolnunk kell azzal a
47
ténnyel, hogy diákjaink zöme a 8. osztály elvégzése után a környékbeli
középiskolákba kerül, ahol már potenciálisan veszélyeztetettekké válhatnak.
Jövőkép
Célunk az, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akikben erős a motiváció az egészséges
életvitelre, képesek felelősségteljesen dönteni. Törekvésünk, hogy felvértezzük őket a
drog-csábítás elutasítására, hogy önmegvalósítási igényüket értelmes aktivitást igénylő
tevékenységben valósítsák meg.
A droghasználat kialakulását elősegítő tényezők - család
- csonka család
- az apák nem vesznek részt a nevelésben
- az apákhoz való viszony ambivalens
- hátrányos helyzet
- alulszocializáltság
- rossz családi légkör
- törődés hiánya
- a gyermek úgy éli meg, hogy a szülei elutasítják
- túl óvó, szabályozó családi környezet
- szülői bánásmód
- tanulmányi eredményre való reagálás
- deviancia
- szülői szerfogyasztás mintanyújtó szerepe
- szülők szerfogyasztása
- alkoholizálás - hátrányos helyzetűeknél az apáknál magas a rendszeres,
nagymértékű fogyasztás
- gyógyszerfogyasztás - hátrányos helyzetűeknél megjelenik az anyáknál a
fokozottabb *altató, nyugtató fogyasztás
- dohányzás - hátrányos helyzetűeknél magas arányban fordul elő
- kávéfogyasztás - kevésbé szocializált családokban magas
- egyéb szerhasználat - kevésbé szocializált családokban gyakrabban
jellemző
- iskola
- iskolába lépés időpontja
- iskolaváltások a hátrányos helyzetűeknél gyakoribbak
- beilleszkedési problémák
- magatartási problémák
- negatív címkézés
- tanulmányi eredmény és az azzal való elégedetlenség - mögötte nem mindig
értelmi problémák állnak
- osztályismétlés, túlkorosság
- igazolatlan hiányzások
- kortárscsoport
- csavargás
- otthonról szökés
48
- verekedés
- lopás
- szerfogyasztásra befolyásolás - kockázat-értékelés irrealitása
- a kipróbálás csoportosan történik - csoportnyomás hatása
- változó-, vagy deviáns csoporthoz kötődés - a jó informális státusz meg-
szerzéséhez deviáns magatartásokon keresztül vezet az út
- nehezebben ellenőrizhető, kikkel „lóg" együtt
- kontrollálatlan a zsebpénz költése
- személyes életút
- érzelmi igények fokozottak, kapcsolódási lehetőség nélkül
- konfliktushelyzetek agressziómentes megoldása nem működik
- sikertelenségek erős traumatizációs hatása
- bizonytalanság, alacsony önértékelés az elszenvedett kudarcok miatt
- egészségmotiváció hiánya
- veszélytudat hiánya
- előrejutási motiváció erős, személyes aktivitás elégtelen
Védő tényezők
- iskolai sikerek
- biztonságos és támogató kapcsolatrendszer
- a segítséget és érzelmi támaszt nyújtó szülők, tanárok, felnőttek segítsége
Célok megfogalmazása
Általános cél
Az alkohol – és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk
visszaszorítása és megelőzése. Az örömöket ne a drogokban keressék a tanulók,
hanem az élet más területein.
Az iskolai működésre ható célok
- a minőségbiztosítási rendszer hatékony működése
Az iskolai eszközrendszerre ható célok
- az egészségnevelő tanár továbbképzése
Tanulókra ható célok
- a droggal kapcsolatos ismeretek javítása
- a nemet mondási készség fejlesztése
- egészségmotiváció kialakítása
Szülőkre ható célok
- együttműködés a szülői munkaközösséggel
Hosszú távú célok
- mintaközvetítés
A gyerekek számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat.
A lelki hygénia építése, fejlesztése
Az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá.
A kitűzött célból adódó feladataink
Annak tudatosítása, hogy a társadalom túlnyomó része nem használ drogokat.
49
Felelős: osztályfőnökök
A produktív, egészséges élet lehetőségének bemutatása személyes példákon.
Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok
Közép távú célok - fejlesztés
Fokozódjék a tanulók drogokkal kapcsolatos tudása és negatív attitűdje
A kitűzött célból adódó feladataink
Megelőző-egészségfejlesztő programok lebonyolítása
Felelős: egészségnevelő tanár, védőnő, oszt. főnök
Rövid távú célok - alapozás
A szülők, pedagógusok ismereteinek növelése a hatékonyabb megelőzés
érdekében.
A kitűzött célból adódó feladataink
Alternatív szabadidős és sportprogramok, művészeti tevékenységek szervezése
Felelős: tantestület tagjai
A tanulók részére az egyéni beszélgetések számának növelése, bizalmi
kapcsolat megerősítése.
Információs kiadványok eljuttatása szülőkhöz, tanárokhoz
Felelős: gyermekvédelmi megbízott
Rendezvények, programok
- őszi túrák, akadályverseny
- uszodalátogatás
- őszi nagytakarítás – az iskola udvarának és a játszóterének a rendbetétele
- egészségnevelési hónap keretében évfolyamonként előadások, vetélkedők a
következő témákban:
- fogápolás, személyi higiénéje
- egészséges táplálkozás
- tisztálkodás, öltözködés
- nemi érés
- drogok
- Felelős: osztályfőnökök, védőnő, külső előadó
- A téli sport örömeinek élve a szabadban megtartott testnevelés órák
- Február„A káros szenvedélyek elleni hónap”
- Videó-vetítések, előadók meghívása (rendőrség: drogelőadás)
- Tavaszi nagytakarítás az iskola környékének rendbetétele– a faluban
- Föld-napi rendezvény az iskola valamennyi tanulójának
- Tanulmányi kirándulások
Sikerkritérium:
A feladatok megvalósítását a felsorolt pontok 60 %-ának megvalósulása esetén
sikeresnek és megvalósítottnak tekintjük.
50
AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE AZ
ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL
Jól strukturált, szisztematikusan felépített program, amely a SWOT analízis
szabályai szerint számba veszi az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket.
Kiváló a drogstratériáról írott fejezet - azzal a kiegészítéssel, ha nem is az
iskolában, de már régen van droghasználat a községben. A hosszú távú célok
közé kívánkozik a lelki hygénia építése, fejlesztése. A feladatok közé sorolnám a
problémás gyermekekkel való egyéni beszélgetéseket; lehetőséget kell adni a
rosszul szocializált tanulóknak, hogy bizalommal fordulhassanak a
pedagógusokhoz kritikus helyzetekben. Amikor még harmonikus a gyermekek
élete, kötődést kell kiépíteni a pedagógus felé, hogy amikor válságot él meg,
legyen bizalma megkeresni a nevelőt, ezáltal ne kelljen a drogba menekülnie.
Az iskolai sport legyen játékos, igazodjon a gyermekek
mozgásigényéhez.
PH.
,
aláírás.
FmEurAs ovo ~r-r HÁZIORVOSI PRAXI~
2852 KECSKÉD. FC~ , .
Adószám; 119g4g7g-,.r
Szlsz: 10923005-00~5.10490ta^r
E0. ágezati azonoshd: 1100gp03,~
Tei : 3a~s~a-cx~o
51
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL
A program jól felépített, a helyzetelemzés nagyon jól összefoglalt.
A mentális egészség folyamatos építése, a probléma megoldó képesség
alakítása, a stressz kezelés az iskolai egészségfejlesztés célja legyen,
próbáljuk meg beépíteni a gyermekek mindennapjaiba.
Az örömteli mindennapos testmozgás idejébe javaslom a tartásjavító torna
beillesztését.
Mj: a Védőnői Szolgálat nem civil szervezet.
Kecskéd, 2004. 05. 03.
védőnő
Kscskéd Község Öakcrmány,rat
Védőnői Szolgálat
2852 Kecskéd, Fő u. 3.
52
1.10 A Kecskédi Általános Iskola környezeti nevelési
programja
„Azt a fát, amelynek két évszázadra volt szüksége ahhoz,
Hogy megnőjön, egy óra alatt ki lehet dönteni”
/D. Attenborough/
1. A környezeti nevelési program alapjai
1.1 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere Az 1993. évi LXXIX. tv. 2003. évi júniusi módosítása értelmében új tartalmi
elem jelent meg a közoktatási törvényben. A törvény 48. § (3) előírásának
megfelelően az „iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az
iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját”.
1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép
Az iskola helye és épülete
Kecskéd község Komárom-Esztergom megyében, Budapesttől 60 km-re nyugati
irányban helyezkedik el. Kb. 1900 lakossal rendelkezik. Községünk tiszta,
rendezett, a ház körüli porták szépen parkosítottak.
A községben a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége adott. A lakosságnak sajnos
csak kis része él ezzel a lehetőséggel. Falunk közelében található egy
széntüzelésű erőmű, melyben keletkező salakanyag a település levegőjére
károsan hat. A közúti átmenő forgalomból eredő levegőszennyeződés is nagy
terhet jelent. Célszerű lenne védő erdősávokat telepíteni.
A jelenlegi iskola 1960-ban épült, majd 1985-ben 6 új teremmel bővült. Az
épület tetőszerkezete és nyílászárói, világítási rendszere jelenleg már elavult,
felújításra szorul. Iskolaudvarunk bővítése megtörtént, egy része térkövezett,
nagy része parkosított és játszóudvarral ellátott.
2. Az iskola környezeti jövőképe
Célunk a Föld életképességének, sokszínűségének és szépségének megóvását
fontosnak tartó fiatalok nevelése, olyan iskolai környezetben, mely
működésének valamennyi elemében követendő mintát mutat számukra.
Preventív szemléletű, kritikus, fenntartható fogyasztói szokások kialakítása az
53
iskolai közösségben és tágabb környezetében. Olyan környezeti nevelési
program megvalósítását kívánjuk elérni, mely előmozdítja az iskola és a helyi
közösség környezetének fejlődését.
2.1 A program alapelvei:
a fenntartható fejlődés,
az elővigyázatosság elve,
a megelőzés elve,
partnerség
3. A környezetvédelmi nevelés
Jelenleg a legfontosabb feladatunk, hogy a felnövekvő nemzedék ökológiai
szemléletmódja kialakuljon, élete természetes részévé váljon. A közoktatás
vezetői és a pedagógusok közvetlenül is felelősek azért, hogy az ökológiai
gondolkodásmód a gyermek szemléletmódját áthassa. A környezetvédelemre
való nevelés eredményétől az emberiség jövője függ!
Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán
kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket
szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert.
Az iskolai környezeti nevelésnek gyakorlatiasnak kell lennie. Mutassuk be a
tanulóknak a tevékenységet, majd ők maguk is végezzék azokat!
3.1 A környezetvédelmi nevelés céljai:
tudatosan környezetet kímélő, védő viselkedésmód kialakítása
környezettudatos magatartás és életvitel
a preventív (megelőzés) szemlélet kialakítása
a takarékosság és mértékletesség megvalósítása
környezettudatos fogyasztók nevelése
helyes vásárlási szokások kialakítása
bepillantás az ökológiai összefüggésekbe, azok megértése
az ökológiai kompetencia megteremtése
a természet még meglevő szépségének és sokszínűségének megláttatása
3.2 A környezeti nevelés kiemelt feladatai
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet
megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti
és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel
elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet
tisztelő szokásrendszer megalapozása
54
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának
szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
a környezet fogalmával,
a földi rendszer egységével,
a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
a környezetvédelem lehetőségeivel,
lakóhelyünk természeti értékeivel,
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival,
A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden
tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata.
Meg kell ismertetnünk gyerekeinkkel a hulladék keletkezésének főbb okait,
a másodnyersanyag értékét és az értelmes beavatkozás lehetőségét.
Az iskolai környezetvédelmi nevelés segédeszköz a környezet felfedezéséhez,
ezért magába kell foglalnia a diákok szempontjából fontos tartalmi dolgokat:
viselkedés az erdőben töltött szabadidős programok során
az egészséges táplálkozás
az iskolai hulladékok sorsa
a családi víz- és energia-felhasználás
környezetvédelmi faliújság
Mutassuk meg a tanulóknak mi az ökológiai felelősség!
A tanuló legyen felelős
egy növényért
az iskolaudvaron található növényekért
egy szemételtakarítási akció lebonyolításáért
„Környezetvédelem az iskolatáskában” kezdeményezésért
4. A környezeti nevelés színterei
4.1 Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi
vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan
dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos
vonatkozások, amelyek a diákokhoz közel állnak.
Biológia
a fajok sokszínűségének jelentősége
természetes körforgás megértetése
az egyes életközösségek kiirtásával okozott veszélyek és azok
következményei
a természetes és mesterséges életközösségek
az ember beavatkozása a természetbe, következmények
55
Földrajz
az éghajlat és az időjárás
az éghajlati viszonyok megváltozásából adódó veszélyek
élet más kultúrákban és népeknél
ökológiai orientációjú közlekedési rendszerek
a táj tervezése és megművelése
felfedezések helyi természetvédelmi területeken, erdőkben
Kémia
mesterséges és természetes eredetű anyagok minősége, különbségek
a környezetből vett víz-, talaj- és levegőminták laboratóriumi vizsgálata
helyi vegyi üzem megtekintése
a hulladék keletkezésének megelőzése, papírtakarékosság
az iskolában előforduló veszélyes anyagok keletkezésének és
használatának megelőzése
környezetkímélő eszközök és berendezések használata
Fizika
az energia előállításának különböző módszerei, előnyök, hátrányok
Osztályfőnöki órák
az ember egészségével összefüggő helytelen szokások kiküszöbölése
az iskolai és családi élelmezési és fogyasztási szokások
vásárlási szokások megbeszélése
energiafelhasználás egy családi házban, a háztartásban
víztakarékosság, szennyvíztisztítás
a zaj, rezgés káros hatásai az ember egészségére
a „Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák” fejlesztése a TÁMOP
pályázatban található környezetvédelemmel foglalkozó modulok
feldolgozásával
Technika órák
energiatakarékos eszközök és alternatív technológiák alkalmazása
környezetkímélő közlekedés az iskolába (tömegközlekedés, kerékpározás)
komposztálás
Művészet
természetes alapú festékek használata
veszélyeztetett növény- és állatfajok ábrázolása
munkadarabok készítése természetes alapanyagokból
Történelem
iparosítás: előnyök, hátrányok, esélyek, veszélyek
a civilizáció fejlődésével kapcsolatos félelmek ma és régen
a globalizáció problémái
Testnevelés
a különböző sportágak ökológiai és egészségügyi hatása
56
4.2 Tanórán kívüli lehetőségeink
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet
közvetíteni. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban
egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.
Megemlékezések, vetélkedők és egyéb környezetvédelmi programok
szervezése
a Víz Világnapján (március 22.)
a Föld Napján (április 22.)
Madarak és Fák Napján (május 10.)
ERDEI ISKOLA szervezése: Alternatív lehetőségként a kötelező anyag
kiegészítéseképpen erdei iskolát szervezünk egy osztály részére. Külön
kidolgozott programmal dolgozunk, mely kiegészíti a tanév során
megszerzett ismereteket gyakorlati tapasztalatokkal. Az erdei iskolákban
terepgyakorlati méréseseket végeznek a gyerekek. A program megvalósítása
projekt módszerrel történik. Minden erdei iskola valamilyen produktummal
(napló, beszámoló, gyűjtemény) zárul.
Kirándulások, túranapok
Egy víztisztító felkeresése, látogatás egy szeméttelepre
Szemételtakarítási akciók szervezése a falu közterületein vagy más
területen.
Látogatás egy természetvédelmi területre, arborétumba
Az iskolaudvaron végzett tevékenységek
fásítási akciók
részvétel a parkosításban, füvesítésben, és annak gondozásában
Szakkörök
Iskolánkban lehetőség szerint működtetünk környezetvédelmi szakkört.
Feltárjuk a környezetünkben lévő szennyező forrásokat, vizsgáljuk a növény-
és állatvilágot. Távlati céljaink közt szerepel az iskolai szelektív
hulladékgyűjtés megvalósítása.
Különböző akciókban veszünk részt:
szárazelem-gyűjtés
évente kétszer gyűjtünk fém- és papírhulladékot
évente egyszer környezetvédelmi őrjáratot szervezünk
a diákönkormányzat által szervezett akadályversenynek mindig van
természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos versenyfeladata
gyalog- és kerékpártúrát szervezünk osztály- és iskolai szinten is
57
5. Társadalmi kapcsolatok, partnerség:
Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az
iskola harmonikus együttműködése.
Kapcsolatot tartunk az önkormányzattal, és helyi érdekcsoportokkal.
Megismertetjük a környezet- és természetvédelmi hatóságok munkáját.
6. Módszerek
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani
megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek
segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.
Például:
kooperatív (együttműködő) tanulási technikák
játékok
modellezés
projektmódszer
terepgyakorlati módszerek
kreatív tevékenység
közösségépítés
művészeti kifejezés
7. Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel,
szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek.
Folyamatosan lépést kell tartani a fejlődéssel, és annak megfelelően új
eszközöket kell beszerezni.
8. Sikerkritérium
A környezeti nevelésünket sikeresnek tekintjük, ha a programba
megfogalmazott célok 70%-ban megvalósulnak.
58
1.11 A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program
„A bűncselekményeket jobb megelőzni; mint büntetni”
Beccaria, 1764
Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a diákok, családi
és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze.
Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes
értelmezése.
A deviáns viselkedést magába foglaló csoportosítás szerint a személyiség a következő
kategóriákba sorolható:
— AGRESSZIVÍTÁS: pl. erőszakosság, szemtelenkedés, ellenségeskedés,
verekedés, szembenállás társakkal, tanárokkal;
— REGRESSZIVÍTÁS: pl. félénkség, szorongás, társas kapcsolatok hiánya;
— INSTABILITÁS: pl. a hangulat labilitása, közöny, csapongó érdeklődés,
gyakori és felületes kapcsolatteremtés;
— APÁTIA: pl. érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás;
— ANTISZOCIÁLIS MAGATARTÁS: pl. lopás, csalás;
— PATOLÓGIÁS TÜNETEK: pl. öngyilkosság, depresszió;
— ISKOLAI PROBLÉMÁK: pl. az iskolai felszerelés rongálása, gyenge
tanulmányi eredmény.
Célunk:
- A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása;
- A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele;
- A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre
késztetés;
- A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása.
A bűnmegelőzés módszerei:
1. Direkt:
felvilágosítás,
a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása,
büntetés „törvénykezés”.
2.Alternatív:
az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, individuáció, kitartás, az
akarat edzése. Hogyan mondj nemet?);
egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata;
vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás.
3.Indirekt:
a közösség probléma érzékennyé tétele;
pozitív példa, mintakövetésre késztetés;
megelőzésre nevelés;
érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel.
59
Stratégia a viselkedési problémák megoldásához:
— büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások;
— kompenzatórikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az
okozott kár, sérülés helyrehozása;
— terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű;
— a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között
kialakult helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés
létrehozására törekszik.
1.12 Áldozattá válás elkerülésének ismeretei Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a
közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több
fiatal van, akit az egyéni élvezetek is az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek
nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik
nyugodhatnának.
A tanulók egy része elidegenedik családjuktól, bizonytalanok és boldogtalanok.
Amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek
ellentmondásban vannak a családi értékekkel, gyakran az egész társadalom fizeti meg
az árát.
Iskolánkban is előfordulhatnak kedvetlenséggel, tanulási problémákkal küzdő tanulók.
Néhányan felelőtlenül dohányozhatnak, ihatnak, drogozhatnak, élhetnek szexuális
életet.
Az értékzavarban áldozatokká válhatnak tanulóink. Intézményünk az alábbi
feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében:
— Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a
helyes egészség-magatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják.
— Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely
a teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására
ösztönzi.
— Emberismeret, önismeret, társadalomismeret.
— Az önsegítésre képessé tenni.
— Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység;
— Problémafeltáró tevékenység;
— Szemléletformálás tanulságos esetekkel;
— Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni
Önfejlesztés
Önbizalom
Akarat nevelése
Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás
60
Önuralom: érzelmeink, indulataink, testünk feletti uralmat jelenti.
A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatása.
Önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az
ember saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt,
ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra.
Állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé
tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk.
1.13 Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő
ismeretek A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek
konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal.
Iskolánkban leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár /igazgató/
közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok –
osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus.
Mi is a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése.
Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget
nyújthat fejlődésre és tanulásra is.
Megoldási stratégiánk függ:
személyiség jellemzőinktől;
a konfliktus tartalmától;
a konfliktusban érintettektől;
és egyéb körülményektől.
Feladatunk: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása, mely
során a konfliktusba került személyek szükségleteinek, törekvéseinek kielégítése a cél.
Ezúton érhető csak el a konfliktusok erőszakmentes kezelése.
- Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás;
- Készség a másik meghallgatására, megértésére;
- Nyitottság, empátia;
- Mások megbecsülése;
- Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek
ártanánk);
- Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére;
- Készség az együttműködésre.
61
Amennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek
lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani,
és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért.
A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális
egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom
egészét is.
Miért fontos a konfliktuskezelés oktatása? Indoklás: mert a tanulók képesek lesznek:
- Kritikusan elemezni attitűdjeiket és a különböző kérdésekről alkotott
nézeteiket;
- Konfliktuskezelő készségeket kialakítani, megérteni a kommunikáció
fontosságát;
- Elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket.
1.14 Közlekedésre nevelés
Gondot fordítunk a tanulók helyes közlekedésére, és az elvárható magatartásra.
Ezen belül érintjük az egyes közlekedési módokon belül követendő közlekedési
elvárásokat.
A közlekedésben való részvétel történhet:
- Gyalogosan - egyénileg vagy csoportosan
- Tömegközlekedési járművel
Kerékpáros közlekedés szabályait a Technika és Természetismeret tantárgy
keretében, valamint osztályfőnöki órán sajátíttatjuk el.
A helyes közlekedés szabályait permanensen tudatosítani kell a tanulókban.
1.15 Fogyasztóvédelem
A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos
kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.
Mivel iskolánk a 6-14 éves korosztállyal foglalkozik, rendszerezett, elméleti
jellegű, célzatos oktatása e témának szóba sem jöhet. Alapvetően a
mindennapok élményei, a tanulók személyes tapasztalatai és a különböző
tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, természetismeret, matematika, rajz-
technika, osztályfőnöki óra, angolóra) legkülönbözőbb témái kínálják
számunkra a tudatos, tájékozott, kritikus szemléletű állampolgári illetve
fogyasztói magatartás modellálását, gyakorlását.
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a
részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi
kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Pedagógiai
programunkban jól nyomon követhető ez a törekvés.
Fontos a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet
felismerése, és a döntésre való felkészülés. Már a legkisebbekkel is fontos
62
megismertetni a reklám szerepét, hatásmechanizmusát. (Különös tekintettel
arra, hogy a gyerekek is egyre inkább célszemélyei a reklámkampányoknak.)
Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során,
valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.
1.16 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK
/ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI
Iskolánk a beiskolázási körzetéből - Kecskéd községből - minden jelentkező
tanköteles korú tanulót felvesz.
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári
évben a hatodik életévét augusztus 31-napjáig betöltse. Az a gyermek, akinek
azt a szakértői bizottság javasolja, további 1 nevelési évig az óvodában részesül
ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje a tankötelezettség teljesítését.
Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát;
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek
óvodás volt );
a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek
nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát
javasolta);
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát;
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül, más településen lakó tanulók felvételéről
a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás
és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók
létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
A 2-8. évfolyamra átjelentkező tanulóknak a felzárkózáshoz egyénre szabott
türelmi időt biztosítunk.
63
A körzeten kívülről iskolánkba jelentkező tanulók esetén az igazgató a döntése
előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek
véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor is, ha a beiskolázási körzeten kívül
lakó tanuló már előzőleg iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye,
magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az
iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett
tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a
lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesítjük.
64
2. HELYI TANTERV
Az iskolai oktatás tartalmát és időkeretét meghatározó tantervi változatok
Az egyes évfolyamokon - mivel a kerettantervi módosítások 2013. szeptemberétől az
1. és 5. osztályokban kerülnek bevezetésre - a többi évfolyamon pedig majd felmenő
rendszerben, ezért az egyes évfolyamokon eltérő tantervek szerinti oktatás kerül
megvalósításra.
A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik:
Ker.2013 = az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megjelent
Kerettantervek alapján elkészített Helyi tanterv
H-2012 = Helyi Tanterv 2012
A NKt. 27.§ (11.) bek. előírta a mindennapos testnevelés bevezetése
miatti változások
R = régi, azaz a NAT alapján 2003-ban felülvizsgált és módosított - a
kerettantervek felhasználásával-elkészített 2004. szeptemberétől
érvényes helyi tanterv.
2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
1. Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013
2. H-2012 Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013
3. R H-2012 Ker.2013 Ker.2013
4. R R H-2012 Ker.2013
5. Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013
6. H-2012 Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013
7. R H-2012 Ker.2013 Ker.2013
8. R R H-2012 Ker.2013
2.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható
tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és
követelmények
A tanulók kötelező óráinak maximumát a közoktatási törvény 52.§ (3) bekezdése
határozza meg. köznevelési tv.
A tanulók kötelező tanórai foglalkozása egy tanítási napon nem lehet több:
Az első –harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
65
a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél)
tanítási óránál;
a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
Az óraterv kidolgozásánál a következő hatályos jogszabályokat vettük figyelembe:
A közoktatási törvény. 52§ (3) kötelező tanórai foglalkozások időkerete
52.§ (4) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás időkeretét
10%-kal megemeli
52§ (7) nem kötött (választható) tanórai foglalkozások
52§ (11) egyéni foglalkozások
52§ 11/c a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra felhasználható időkeret
243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról.
A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések
3§ (1) a,b,c, (5) bekezdés
A tanítási órákon való részvétel rendje: 7§ (1), 8§ c
A 2003-as törvény módosítás testnevelés óraszámokat érintő változása
28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról
10/2003. (VII.28.) OM rendelet
17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendje
202/2007.(VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról
66
2.1.2 Óraterv 2010. szeptember 1-től „R”
Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi
táblázat foglalja össze.
Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kötelező óraszám a
törvény alapján:
20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Nemzetiségi kötelező (+10%)
22 22 22 25 25 25 27,5 27,5
KÖTELEZŐ TANTERVI ÓRÁK
Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 4,5 4,5 4 4
Történelem és állampolgári
ismeretek
2 2 2 2
Német nyelv 5 5 5 5 5 5 5 5
Matematika 4 4 4 4 4 3,5 3.5 3,5
Informatika 1 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 2
Természetismeret 2
Egészségtan
Biológia és egészségtan 1,5 1,5
Fizika 1,5 1.5
Kémia 1.5 1.5
Földrajz 1.5 1.5
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1 1 1 0,5
Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 0,5
Tantárgytömbösítés
Term.ism.-földrajz-Egészségtan
3
Tantárgytömbösítés
Rajz-Technika-Ének
3
Testnevelés és sport 2 2 2 3 3 2 2 2
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5
Etika 0,5 0,5
Média 1
ÖSSZESEN 22 22 22 25 25 25 27,5 27,5
NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRAKERET
Testnevelés 1 1 1 0,5 0,5 0,5
Angol 2 2 2 2
Sportkör (ISK) 1 1 1 1 1 1 1 1
ÖSSZESEN
67
2.1.3. A szabadon tervezhető órák számával és a nemzetiségi iskolákra vonatkozó
plusz időkerettel évfolyamonként a következő pontban ismertetett tantárgyak
óraszámait növeltük meg, azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre
az ismeretek elsajátítására több idő jusson, valamint készségtárgyak óraszámait
csoportosítottuk át a kisebbségi nyelvoktatásra.
2.1.4. Iskolánk nemzetiségi iskola, az 1-8 évfolyamon heti 5 óra keretében
nemzetiségi német nyelv oktatását biztosítja a tanulók számára.
2.1.5. Tantárgyak és óraszámaik átcsoportosítása a kisebbségi német nyelv oktatására
a következőkben leírtak szerint történik.
1. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra
- szabadon tervezhető órából heti 0,5 óra
- KT. 52 § (7) a nem kötelező) órakeretből 1 óra
(választható)
-magyar nyelv: heti 1 óra
- rajzból heti 0.5 óra
2. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra
- KT. 52 § (7) a nem kötelező) órakeretből 1 óra
(választható)
- magyar nyelv: heti 1 óra
- rajzból heti 0.5 óra
3. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra
- szabadon tervezhető órából heti 0.5 óra
- KT. 52 § (7) a nem kötelező órakeretből 1,5 óra
(választható)
- magyar nyelv: heti 1 óra
- rajzból heti 0.5 óra
4. évfolyamon - idegen nyelvi óra heti 3 óra
- köt. óraszám növekedésből heti 2 óra
2.1.6 A kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és
követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott
a Nemzeti alaptanterv alapján elkészített KERETTANTERV-ben meghatározott
tananyaggal és követelményekkel. Nevelőtestületünk a kerettantervet helyi
tantervként alkalmazza. A kerettantervi tananyag a kötelező órák 80 % - ára
vonatkozik. A 20 %-os órakeretet gyakorlásra, készségfejlesztésre használjuk
fel. Ezt a tanmenetekben rögzítjük, melyet évente az iskolavezetés ellenőriz.
68
2.1.2 Óraterv 2012. szeptember 1-től „H-2012”
2012. szeptember 1-től a testnevelési órák száma 5 órára módosul Nkt.27.§
(11) bekezdés értelmében.
Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi
táblázat foglalja össze.
Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kötelező óraszám a
törvény alapján:
20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Nemzetiségi kötelező
(+10%)
22 22 22 25 25 25 27,5 27,5
KÖTELEZŐ TANTERVI ÓRÁK
Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 4,5 4,5 4 4
Történelem és állampolgári
ismeretek
2 2 2 2
Német nyelv 5 5 5 5 5 5 5 5
Matematika 4 4 4 4 4 3,5 3.5 3,5
Informatika 1 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 2
Természetismeret 2 1,5
Egészségtan 0,5
Biológia és egészségtan 1,5 1,5
Fizika 1,5 1.5
Kémia 1.5 1.5
Földrajz 1 1.5 1.5
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1 1 1 1 0,5
Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5
Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5
Etika 0,5 0,5
Média 1
ÖSSZESEN 23 23 23 25 25 25,5 28,5 28,5
NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRAKERET
Angol 2 2 2 2
SZABADON TERVEZHETŐ
Sportkör (ISK) 2 2 2 2 2 2 2 2
ÖSSZESEN 25 25 25 27 29 29,5 32,5 32,5
69
2013. szeptember 1-jétől kerül bevezetésre
2.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható
tanórai foglalkozások, ezek óraszámait, az előírt tananyagot és
követelményeket a
2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről
A 110/2012. (VI.4) Kormányrendelet a NAT-ról
51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a KERETTANTERVEKRŐL
17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás
IRÁNYELVE
figyelembe vétele alapján határozta meg a nevelőtestület.
A tanulók kötelező óráinak maximumát a Nemzeti köznevelési
törvény 6. számú Melléklete határozza meg.
Az óraterv kidolgozásánál a következő hatályos jogszabályokat vettük figyelembe:
a Nemzeti köznevelési törvény 6. sz. Melléklete a tanulók finanszírozott heti
foglalkozási időkeretét írja elő
a Nemzeti köznevelési törvény 27. § (4) bek. előírása értelmében „az iskola a
tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti
időkerete különbözetét egyéb foglalkozások megtartásához és osztálybontáshoz
veheti igénybe.”
a Nemzeti köznevelési törvény 27.§ (5) bek. alapján tehetséggondozásra és
felzárkóztatásra osztályonként további legalább 1-1 óra felhasználható.
a Nemzeti köznevelési törvény 27.§ (11) bek. –előírja a heti 5 testnevelés
foglalkozásokat
A 110/2012. (VI.4.) Korm. r. (a továbbiakban NAT) 7.§. (1) a tanórai
foglalkozások megszervezésének módjait szabályozza.
A NAT 8.§ (1) a tanuló kötelező és választható óráinak száma 1 tanítási napon
nem lehet több
a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon,
b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, A NAT 8.§ (2) A nemzetiségi nevelést és oktatást folytató iskolákban az (1)
bekezdésben meghatározott tanítási órák száma 1-el megnövelhető.
a) 7 tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon,
b) 8 tanítási óránál a negyedik évfolyamon,
c) 8 tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon,
a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE
6.§ írja elő: „A nemzetiség nyelvén tanított tárgyak oktatását……átlaglétszám
feletti osztálybontással kell megszervezni.”
70
a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE
10.§ (1) bek. biztosítja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórai
foglalkozásának óraszámát
a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE
10.§ (3) bek. írja elő a nemzetiségi nyelv heti 5 órában való oktatását
a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet 10.§ (7) bek. lehetővé teszi a
készségtárgyakra előírt óraszámból évi 37 óra átcsoportosítását a német nyelv
oktatására
a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet (8) bek. értelmében a nemzetiségi
népismeret tantárgy oktatására heti 1 órát biztosítani kell.
71
2.1.2 Óraterv 2013. szeptember 1-től „Ker.2013”
2013. szeptember 1-től az új Nkt.6. sz. Mellékletének életbe lépése miatt
változik a tanulók finanszírozott heti foglalkozási időkerete.
Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi
táblázat foglalja össze.
Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kötelező óraszám a törvény
alapján:
25 25 25 27 28 28 31 31
Nemzetiségi kötelező (+10%) +2 +2 +2 +2 +2 +2 +2 +2
ÖSSZESEN 27 27 27 29 30 30 33 33
KÖTELEZŐ TANTERVI ÓRÁK
Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 4 4 4 4
Német nyelv 5 5 5 5 5 5 5 5
Népismeret (német) 1 1 1 1 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek
2 2 2 2
Erkölcstan/hittan 1 1 1 1 1 1 1 1
Matematika 4 4 4 4 4 4 3 3,5
Informatika 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 2
Természetismeret 2 2,5
Biológia és egészségtan 1,5 1,5
Fizika 1,5 1.5
Kémia 1.5 1.5
Földrajz 1.5 1.5
Ének-zene 1 1 1 2 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 -- --
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 0,5
Tánc és dráma 1
ÖSSZESEN 27 27 27 29 30 29,5 31 31
NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRAKERET
Angol 2 2
ÖSSZESEN 27 27 27 29 30 29,5 33 33
72
2.1.3. Iskolánk német nemzetiségi iskola, ahol 1-8 évfolyamon heti 5 óra keretében
nemzetiségi német nyelv és heti 1 óra Honismeret (melyet a nemzetiségi
nyelvén kell megtartani) oktatását biztosítja a tanulók számára.
2.1.4. A szabadon tervezhető órák számával és a nemzetiségi iskolákra vonatkozó
plusz időkerettel növeltük meg évfolyamonként a német órákat, valamint
készségtárgyak óraszámait csoportosítottuk át a kisebbségi nyelvoktatásra.
2.1.5. A tantárgyak és az óraszámok átcsoportosítása a kisebbségi német nyelv
oktatására (heti 5 óra német + 1 óra Népismeret) a következőkben leírtak
szerint történt:
A Nemzeti köznevelési törvény 6.sz. melléklete előírása értelmében az
engedélyezett kötelező óraszámukon felül +2 órával megnövelhetik az
időkeretüket (DA oszlop) a nemzetiségi iskolák.
1. évfolyamon
- kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra
- szabadon tervezhető órából heti 2 óra
- ének-zene órából heti 1 óra
- rajzból heti 1 óra
2. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra
- szabadon tervezhető órából heti 2 óra
- ének-zene órából heti 1 óra
- rajzból heti 1 óra
3. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra
- szabadon tervezhető órából heti 3 óra
- ének-zene órából heti 1 óra
4. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra
- szabadon tervezhető órából heti 3 órát
- ének-zene órából heti 1 óra
2.1.6 A kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagait és
követelményeit az 52/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megjelent
KERETTANTERV alapján készült HELYI TANTERV tartalmazza, melynek
részletei a 9. sz. Mellékletben olvashatók. A kerettantervben meghatározott
tananyag éves lebontásra került a helyi tantervbe.
73
A kerettantervi tananyag a kötelező órák 90 % - ára vonatkozik. A 10 %-os
órakeretet gyakorlásra, készségfejlesztésre használjuk fel a német
kivételével. A német nyelvből a 10 %-ot a német énekek tanulására fordítjuk.
Ezt a tanmenetekben rögzítjük, melyet évente az iskolavezetés ellenőriz.
2.1.7 A TÁMOP-3.1.4 Kompetencia alapú oktatás innovatív intézményekben
című pályázat 5 éves fenntarthatóságának tervezése: Az egyes évfolyamokon bevezetett kompetenciaterületek az alábbi táblázat
alapján kerülnek bevezetésre
Tanév/
osztály
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2009/2010 M ID ID SZ SZOC
2010/2011 M SZ M ID SZ ID SZ SZOC 6 csop.
2011/2012 SZ M ID ID SZ SZOC
2012/2013 M SZ ID M ID SZ SZOC
2013/2014 M M ID SZ ID SZ SZOC 6 csop.
2014/2015 M, SZ M ID M, ID SZ SZOC 6 csop.
Jelölések:
Matematika: M
Szövegértés –szövegalkotás: Sz
Idegen nyelvi /német/: ID
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: SZOC
A táblázat alapján belépő kompetencia alapú oktatás tantárgyi tanterveit
melléklet tartalmazza.
b.) A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a mindenkori 5.
osztályokban valósul meg a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében.
c.) Minden tanévben 1 projekt a 6. évfolyamon és két témahét a 3. és 4.
évfolyamon kerül megvalósításra, melyek témáját az ÉVES MUNKATERV
tartalmazza.
d.) Moduláris oktatást a 7. évfolyamon az szociális, életviteli és környezeti
kompetenciák fejlesztésekor az osztályfőnöki órákba építve valósítunk meg évi
két modul feldolgozásával.
e.) Iskolánk az óvoda- iskola átmenet megkönnyítése érdekében kidolgozott újító
szándékkal egy programot, mely a helyi tanterv része. A 7. számú
mellékletben részletesen kidolgozott program minden tanévben megvalósul.
f.) Fontosnak tartjuk egy olyan iskolai légkör megteremtését, amely partnerként
vonja be a szülőket, a diákokat és a pedagógusokat az oktatási és az iskolán
kívüli feladatokba. Ezért iskolánk kidolgozta a Családbarát iskola–
74
partneri/szülői együttműködést támogató fejlesztések, programok című
innovációt, melyet a Helyi Tanterv 8. számú melléklete tartalmaz.
Tanévenként kiemelten egy-egy osztály egy adott tevékenységet felvállalva
vonja be a szülőket az iskolai programokba. A nyolc év leforgása alatt
nyolcféle tevékenységen keresztül ismerkedhetnek az iskola belső életével a
szülők.
A tanórákba és a tanmenetekbe beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő
módszereket és tanulásszervezési eljárásokat:
kooperatív tanulás
egyéni és páros munka
prezentáció
tanórai differenciálás heterogén csoportokban
projektmunkák heterogén csoportokban
portfoliók készítése
dramatikus módszerek és technikák alkalmazása
önellenőrzés, mások ellenőrzése
ötletroham
vita
Az IKT-eszközöket minden tantárgy oktatásában alkalmazunk, a következő
tevékenységekhez:
házi feladatok készíttetése számítógéppel
tanulók információgyűjtése
tanári prezentációk bemutatása
tanulói prezentációk készítése, bemutatása
on-line oktatási tartalmak bemutatása
oktatószoftverek használata
tanulói mérés-értékelés
anyaggyűjtés és kiértékelés az Internet segítségével tanórán és
otthon
órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás
dokumentálása
kompetenciaterületek összekapcsolása: a digitális eszközök
használata más műveltségi területekhez tartozó új ismeretek
megértésekor, szimulációjakor
tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése,
adatfeldolgozás, értékelés
digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor,
feladatok kiadásakor
linkgyűjtemény (vagy saját tananyagtár) használata
szaktárgyanként – s ez megjelenik az iskolai portálon is az otthoni
munkához
75
feladatkiosztás és teljesítés az iskolai portál segítségével
felmérések, értékelések készítése megfelelő programok és
válaszadó eszközök alkalmazásával
egyéb
2.1.7 A szabadon választható órák időkeretét korrepetálásra, szakköri
foglalkozásra, sportórákra és csoportbontásra használjuk fel iskolai szinten.
Ennek felosztása tanévenként az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően
változik, mely része az éves tantárgyfelosztásnak.
2.1.9 5-8. osztályig a kötelező tanórák keretében osztályfőnöki órát kell tartani.
Ennek célját, feladatait a követelményeket nevelőtestületünk az 5. számú
mellékletben határozta meg: (Kerettantervi megkötés: éves szinten 10 órában
egészségnevelés )
2.2 TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK
ELVEI
2.2.1 Az iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban:
köznevelési törvény)
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai
tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet
2.2.2 Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges
kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve az
egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, figyelembe
véve, hogy a szülő számára ne jelentsen többletköltséget, ha új taneszközt
választunk. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgyból egyéb
eszközökre is szükség van. (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.)
2.2.3 .A szükséges taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a megelőző év
májusában írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a
szülők kötelessége.
2.2.4 A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe.
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének
76
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítjük
előnyben, amelyek több éven keresztül hasznosíthatók.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz
használatát csak nagyon indokolt, az oktatás minőségét lényegesen jobbító
esetben vezetünk be.
2.2.5 Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb
támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az
iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos
helyzetű tanulók ingyenesen használhatják (tartós kölcsönzéssel).
2.2.6 A választott tankönyvek és más tanulmányi segédletek, taneszközök
kiválasztásánál figyelembe vesszük tanítványaink különböző szintű képességeit,
azt, hogy a tanulók által használt tankönyvek, munkafüzetek differenciált
fejlesztésére alkalmas, szemléletes, tapasztalati élményekre épült tanulást és
képességfejlesztést tegyenek lehetővé.
2.3 A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI
2.3.1 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter
által kiadott kerettantervekben „ A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben ill.
egyes tantárgyakból az iskola helyi tantervében meghatározott
követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.
A helyi tervben meghatározott továbbhaladás feltételeit minimumszintnek
tekintjük.
2.3.2 A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi
munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Évfolyamismétlésre az 1-3.
évfolyamon a tanuló csak szülői beleegyezéssel (szülői kérésre) ismételheti meg
az osztályt. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi
osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A
továbbhaladásról végleges döntés az osztályozó értekezleten történik.
2.3.3 Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy két tárgyból szerez
„elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban
javító vizsgát tehet.
2.3.4 Ha tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez
„elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles (a tankötelezettség
határáig). Kivételes esetekben a nevelőtestület döntése alapján osztályozó
vizsgát tehet az a tanuló is, aki 3 tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot.
77
2.3.5 Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt
követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az
első évfolyamon folytatja szülői belelegyezéssel.
2.3.6 A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a
tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni ha:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a
tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
magántanuló volt.
2.3.7 A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az
osztályozó vizsga tantárgyai a következők:
1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.
5-6.évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika,
természetismeret.
7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika,
fizika, biológia, kémia, földrajz.
2.4 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁ-
NAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
2.4.1 Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók
tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
2.4.2 Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak
jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája
vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a
régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
2.4.3 A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból
az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények
teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
2.4.4 A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, magyar irodalom, német
nyelv (a 5-8. évfolyamon), matematika, informatika, természetismeret,
történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:
- a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is
ellenőrizhetik.
- az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és
főkövetelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
2.4.5 A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször
ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek
78
érdekében egy-egy tantárgy esetében sor kerülhet szóbeli feleletre is
- az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente,
valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
- a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység
révén ellenőrizzük. )
2.4.6 A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,
minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan
viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett
azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott -
fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest.
2.4.7 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a
különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
2.4.8 Naplók, tájékoztató füzetek vezetése:
Az Értékelő napló ”Szöveges értékelések év közben” részébe minden
tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként.
Az értékelés lehetséges formái:
- írásbeli vélemény
- pontozás, százalékérték,
- szimbólumok
- osztályzatok.
Az Értékelő napló című lapra a következő megjegyzés felírása szükséges.
„A tanulók negyedéves, féléves és év végi értékelése a tantestület által
elfogadott értékelőlapokon történik. Az értékelő lapok az osztálynapló
mellékleteként kerülnek elhelyezésre.”
A tanév végén az üres oldalakat kihúzzuk.
A használt mellékletek fajtái:
1. osztály: negyedéves, féléves, év végi értékelés
2. osztály: féléves értékelés
A tájékoztató füzet vezetése megegyezik az értékelő napló vezetésével, és
kibővül a szülők és az iskola kapcsolattartására irányuló bejegyzésekkel.
2.4.9 A második évfolyamon az év végi, a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi
osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni
tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében
minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell
értékelni de legalább három érdemjegye legyen félévente.
79
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító
nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv
bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen
elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes érté-
kelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak,
tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám)
érdemjegyekre történő átváltását általában a következő arányok
alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Teljesítmény Érdemjegy
0-33 % elégtelen (1)
34-50 % elégséges (2)
51-75 % közepes (3)
76-90 % jó (4)
91-100 % jeles (5)
A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-
nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban
a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:
- negyedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, német nyelv,
matematika, .környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés
- ötödik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, német nyelv,
német népismeret, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene,
rajz, technika, testnevelés.
- hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német
nyelv, német népismeret, matematika, informatika, természet-
ismeret,egészségtan, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol nyelv.
- hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német
nyelv, német népismeret, matematika, informatika, fizika, biológia,
kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol nyelv.
- nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv magyar irodalom, történelem,
német nyelv, német népismeret, matematika, informatika, fizika,
biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol.
A Tánc- és dráma, Erkölcstan/Hit-és erkölcstan, Etika és Média tantárgyak
értékelése: jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul.
2.4.10 A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik
évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve
osztályzatokat használjuk.
A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az
osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a
bizonyítványba bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök
minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.
80
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és
a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban
tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell
jegyezni.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a
következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
- a házirendet betartja;
- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
- kötelességtudó, feladatait teljesíti;
- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
- tisztelettudó;
- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,
segítőkészen viselkedik;
- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
b) Jó (4) az a tanuló, aki:
- a házirendet betartja;
- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre,
biztatásra vesz részt;
- nincs írásbeli intője vagy megrovása.
c) Változ6 (3) az a tanuló, aki.
- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; -
feladatait nem minden esetben teljesíti;
- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a
közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
- igazolatlanul mulasztott;
- osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki:
- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása
fegyelmezetlen, rendetlen;
- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván
viselkedik;
- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; -
több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést
kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb
81
fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok
eléréséhez a felsorolt szempontokat tartjuk irányadónak.
2.4.11 A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik
évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket
illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén
az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a
bizonyítványba bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az
érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás
esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az
osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be
kell jegyezni.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei
a következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;.
- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
- munkavégzése pontos, megbízható;
- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
b) Jó (4) az a tanuló, aki:
- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt
nyújt;
- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
- a tanórákon többnyire aktív;
- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való
részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást
teljesíti;
- taneszközei tiszták, rendezettek
c) Változó (3) az a tanuló, akinek:
- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem
mindig teljesíti;
- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
82
- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak
figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok
eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes
megléte (vagy megsértése) szükséges.
d) Hanyag (2) az a tanuló, akinek:
- figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el.
- nem hajlandó munkavégzésre,
- nem törődik kötelességeivel
- érdektelenség, teljes közöny jellemzi,
- a félévi és év végi értékelésnél ha egy vagy több tantárgyból elégtelen
osztályzatot kapott
2.4.12 Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
- példamutató magatartást tanúsít,
- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb.
- versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének
megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
Az iskolai jutalmazás formái:
a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók
- szaktanári dicséret,
- osztályfőnöki dicséret,
- igazgatói dicséret,
- nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát
- végzett tanulók a tanév végén
- szaktárgyi teljesítményért,
- példamutató magatartásért,
- kiemelkedő szorgalomért,
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért
tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen
az iskola közössége előtt vehetnek át.
d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon,
bemutatókon eredményesen szereplő tanulók. Osztályfőnöki dicséretben
részesülnek.
83
e) Az iskolán kívü1i versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon,
bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy szaktanári
dicséretben részesülnek.
f) Megyei szintű versenyeken eredményesen szereplő tanulók igazgatói
dicséretben részesülnek.
g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást
tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet
részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
2.4.13 Büntetés
Azt a tanulót, aki
- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend
előírásait megszegi,
- vagy igazolatlanul mulaszt,
- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet
részesíteni.
Az iskolai büntetések formái
- szaktanári figyelmeztetés;
- napközis nevelői figyelmeztetés;
- osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés;
- osztályfőnöki megrovás;
- igazgatói figyelmeztetés;
- igazgatói intés;
- igazgatói megrovás;
- tantestületi figyelmeztetés;
- tantestületi intés;
- tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől
indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.
Az a tanuló aki a büntetések több fokozatát vagy egy-egy súlyosabb fokozatot
elért az osztályfőnök és a tantestület döntése alapján az osztálykirándulásból
kizárható.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
84
2.5 Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok, és témazáró
dolgozatok írásának meghatározása
2.5.1 Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi
szabályok érvényesülnek:
- a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz
kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz
kapcsolódó ismeretek megszilárdítása
- az 1-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos egyik
óráról a másikra esedékes feladatokon túl- nem kapnak sem szóbeli, sem
írásbeli plusz házi feladatot.
2.6 A mindennapos iskolai testmozgás programja
célja: a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás
eszközeivel
Mindennapos testmozgás megvalósítása:
2014/2015-ös tanévben:
1-3 és 5-7. évfolyamon heti 3 testnevelés óra órarendbe beépítve + 2 sportkör
4.és 8. évfolyamon a testnevelési órák mellett heti 1 óra sportkör biztosított.
játékos egészségfejlesztő testmozgás (azokon a napokon, amikor
nincs testnevelés óra) ideje: 30’ vagy 2 X 15’ alkalom: tanítási óra
részeként
du. napközis foglalkozások előtt (lehetőleg a szabadban)
45’ játékos testmozgás, ha nincs de. testnevelés óra
Gyógytestnevelés valamennyi rászoruló tanulónak biztosított.
Úszásoktatás Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a Kerettanterv) az úszásoktatásról a
következőket írja:
1-4. évfolyam:
„Vízhez szoktatás, az úszás technikai alapjainak elsajátítása
Annak érdekében, hogy e fejlesztési témakörnek, tartalomnak a tanulók
megfeleljenek, ezért az iskola lehetőségeihez mérten a mindennapos
testnevelési órák tömbösítésével megszervezi az úszásoktatást a mindenkori 2.
osztályosok részére az oroszlányi uszodában. Ennek költségeit a fenntartó
biztosítja.
85
2.7 A tanulók fizikai állapotának mérése
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők
végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal, a mindenkori
tanév rendjében meghatározott időintervallumban.
A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszttel (NETFIT) mérjük a diákok fizikai
állóképességét a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően. A mérésben a felső tagozatos
tanulók vesznek részt.
A NETFIT küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai
aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok
és családjaik körében.
Az ORSZÁGOS ISKOLAI FITTSÉGMÉRÉS keretén belül a fittségi állapot
három fő fontos összetevőjét lehet mérni, amely összefüggésben áll az általános
egészségi állapottal. Ez a 3 fő komponens az aerob kapacitás testösszetétel és a
vázizomzat fittsége (izomerő, erő-állóképesség, hajlékonyság). Mindegyik
tesztfeladat esetén nemre és életkorra specifikus kritérium-orientált standardok
alapján történik az értékelés, amelyek az egészséggel kapcsolatos minimum
fittségi értékek alapján kerülnek megállapításra.
ORSZÁGOS ISKOLAI FITTSÉGMÉRÉS
Testösszetétel Aerob kapacitás
Izomerő, erő-állóképesség, hajlékonyság
Hasizomerő törzsizomerő és
hajlékonyság
Felsőtest izomereje
Alsó végtag izomereje
hajlékonyság
Testtömeg-index
20 méteres állóképesség
i ingafutás
Hasprés Törzsemelés -karnyújtás
fekvőtámasz helyzetben
Helyből távol-ugrás
Módosított ülésből
előrenyúlás teszt
Testösszetétel (bioimpedancia-analízis)
Derék és csípő körtérfogat
86
2.8 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával
kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve
kulcsfontosságú.
Ezért már gyermekkorban szükséges az elsősegélynyújtással foglalkozó
programok bevezetése és a tanulókkal való megismertetése.
Iskolánk úgy döntött, hogy az elsősegély-nyújtási alapismereteket egy
témahét keretében fogjuk minden évben megvalósítani. Ezen a héten a
következő témakörökkel ismertetjük meg a gyerekeket:
Az emberi test és működése, az eszmélet és a légzés vizsgálata,
értékelése
Sebek, vérzések és ellátásuk
Eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfektetés
Helyes viselkedés baleseti szituációban; mentőhívás
A program végén egy megrendezett baleseti szituációban mérnénk fel
a gyermekek teljesítményét.
2.9A sajátos nevelési igényű tanulók
Intézményünk a különleges bánásmódot igénylő tanulók közül a Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók
csoportját is ellátja. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek,
tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban
részesül a szakértői véleményben előírtak szerint. A fogyatékosság típusának
megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori,
terapeuta szakképzettség szükséges a foglalkozások megtartásához.
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: SNI tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
„mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság
együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral
vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. (2011. évi CXC.tv.)
A fejlesztés alapelvei: A sikeres fejlesztés alapja a megfelelő környezet,az elegendő idő biztosítása . A
fejlesztés sikerességét a tanulás szervezése, a segítő-támogató tényezők biztosítása és a
korrekciós lehetőségek, kialakítása határozza meg.
Feladatok az SNI tanulókkal kapcsolatban
Minden tanév elején a szakértői bizottság szakvéleményének elemzése és a
tanuló megfigyelése alapján történik a rehabilitációs foglalkozások
megszervezése. Ez mindig team munkában történik. Az integrált nevelés csak a
különböző szakemberek tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet
eredményes.
87
Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban
mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs óra
megtartása gyógypedagógusi kompetencia.
Az egyéni fejlődési lap vezetése kötelező.
A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint
módosítható. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a
szülő bevonásával történik.
A rehabilitációs órák számát általában a szakértői vélemény írja elő.
Kapcsolattartás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal, a Nevelési
Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal.
Az SNI tanulók sikeres integrációjához elengedhetetlen az oktatás-nevelés
minden területét átfogó differenciálás.
Differenciálás megjelenik:
Segítségadás módjában, idejében, az alkalmazott módszerekben,
közvetítési módban
Tananyag tartalmában
Óraszervezésben
Tanítási-tanulási ütemben
Célokban
Számonkérés, értékelés módjában, típusában
Feltételek
Személyi feltételek: – fejlesztő pedagógus
– gyógypedagógus, logopédus,
– integráló, többségi pedagógus
Tárgyi feltételek
– fejlesztő szoba megfelelő bútorzattal
– fejlesztő és terápiás eszközök
– fejlesztő játékok
– fénymásoló
– lamináló gép
– számítógép, számítógépes programok
– szakkönyvek, szakfolyóiratok
Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók speciális fejlesztéséhez
A beszédfogyatékos tanuló
88
Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri
működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a
beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok
léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális
kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok
helyes ejtésének, a beszédészlelés és - megértés zavaraiban, a beszédritmus
sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint
az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző
jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság
körébe sorolhatók.
A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen
beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a
kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések
(magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási
akadályozottságot is kiválthatnak.
Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a
tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai
oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a
beszédbeli akadályok jellegétől függ.
Alapelveink A beszédfogyatékosság, mint sajátos nevelési igény a tanuló életkori sajátosságainak
módosulásával, valamint a tanuláshoz szükséges képességek részleges kiesésével,
fejletlenségével járhat együtt. Éppen ezért pedagógiai munkánk során a
személyiségfejlesztést egységes, komplex feladatként kezeljük és a nevelés-oktatás
egész folyamatában az egyéni gyermeki sajátosságokból, a beszédfogyatékosságból
adódó előnytelen különbségek csökkentésére, habilitációjára/rehabilitációjára
törekszünk.
Elveinket tükrözi, hogy a beszédfogyatékos tanulók számára szükséges
kompetenciákat, és az állapotuknak megfelelő műveltséget kínálunk a tanulókban rejlő
lehetőségek optimális kibontakoztatása és a társadalomba való mind teljesebb
beilleszkedés érdekében.
A beszédfogyatékosok képességfejlesztésének főbb elvei – A tanulók fejlesztésekor törekedni kell a pszichológiai és a fiziológiai tényezők
összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására.
– A fejlesztés tudatos és tervszerű, amelyben a komplexitás és a folyamatkövetés is
megvalósul.
– A módszerek megválasztásakor, alkalmazásakor figyelembe kell venni az életkort, a
pszichikai sajátosságokat, a beállítódást, az értelmi képességet, a beszédfogyatékosság
fajtáját és súlyosságát.
– A beszédfogyatékos tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós
fejlesztés, amely során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási észlelések
egymást erősítve fejlődnek.
– A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, amely a
hierarchikusan egymásra épülő részképességek egymásra hatását, erősítését jelenti.
89
– Fontos a mozgás és sporttevékenység fokozott igénybevétele a fejlesztésnél, hiszen a
nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a mozgással
egybekötött verbalizálásnak, a fogalmi gondolkodás erősítésének, a téri-idői
tájékozódásnak, a szerialitásnak, a ritmusnak és az izmok akaratlagos irányításának.
– A beszédfogyatékos tanulók oktatása megköveteli az egyéni és csoportos
foglalkozások változatos szervezeti kereteit.
– A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő támogató együttműködését.
– A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót a beszédproblémája leküzdésére,
ugyanakkor fel kell készítenie a reális önismeretre, a kudarcok kezelésére, az
esetlegesen maradandó tünetekkel (pl. dadogás) való együttélésre, a reális
pályaválasztásra.
Feladataink – az egyéni fejlődési adottságokhoz, a beszédfogyatékosság típusához, súlyosságához
igazított terápiás eljárások (habilitáció/rehabilitáció) alkalmazása a különböző
pedagógiai színtereken,
– speciális tantervek, tankönyvek, tanulmányi segédletek alkalmazása,
– a tanítás-tanulás egész folyamatát átölelő differenciált tanulásszervezési formák,
megoldások alkalmazása,
– az egyes tartalmak módosításának, elhagyásának, egyszerűsítésének, illetve új
területek bevonásának lehetősége,
– Differenciálni kell a kitűzött célokat az egyén adottságai és fejlődési üteme
függvényében. Pl. a megkésett beszédfejlődésű tanulók olvasási, írási és szövegértési
minőségben hátrébb vannak, mint a többségi tanulók. Adott idő alatt kevesebbet és
mást olvassanak el, dolgozzanak fel, mint a többiek, vagy csoportban közösen oldják
meg (1 olvas, 1 ír, 1 válaszol, 1 rajzol, 1 képeket azonosít hozzá).
– a nevelés-oktatás és fejlesztés hosszabb időkeretek közötti megvalósulásának
lehetősége,
– a tanuló eseti, átmeneti vagy tartós mentesítése a követelmények teljesítése, illetve a
minősítések alól, a szakértői bizottság szakvéleménye alapján,
– a pedagógusok, szülők és a gyermekek közösségének felkészítése a
beszédfogyatékos tanulók fogadására
Fejlesztés területei: -kommunikáció
Tanulásszervezési formák A frontális tanítási forma helyett csoport-, pár- vagy egyéni munkamódszer a
megfelelő. Differenciált tanulásszervezéssel biztosítható a legjobban az egyéni
fejlesztés. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gyermekek megtanulják azokat a
technikákat, amelyek az egyéni, a páros és a csoportos kooperatív (együttműködő)
feladatvégzéshez szükségesek.
90
Diszlexia, diszgráfia Diszlexiás az, akinek az olvasás-írásban elért eredménye lényegesen elmaradnak a
gyermek adottságai alapján elvárható szinttől, a tanításra és a begyakorlásra fordított
idő alapján elvárhatótól. (Meixner Ildikó)
A diszlexiával együtt előforduló zavarok sokfélék lehetnek:
– észlelési zavarok
– motoros ügyetlenség
– iránytévesztés
– térbeli műveletek fejletlensége
– figyelem problémái
– emlékezet problémái
Diszgráfiásnak minősül egyrészt az olyan írászavar, amely az írás vizuomotoros
jellemzőinek diszfunkciójában nyilvánul meg, másrészt ide sorolandók a fonológiai-
nyelvi jellemzők zavarából származóan az írásban megjelenő hibatípusok is.
– finommotorika fejletlensége
– nagymozgások vezérlésének zavarai
– szenzomotoros koordináció zavara
– helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, a szabályos-
szabálytalan alakok helyes betűzési problémái)
Fejlesztés területei: – a testséma biztonságának kialakítása
– a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten
– a vizuomotoros koordinációgyakorlása
– a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése
– az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott
ütemű, hangoztató-elemző-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő,
valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel
– olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész
pályafutása alatt
– a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során
– az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel
– az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív
tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és
alkalmazásával
– grafomotoros készség
– beszédkészség
– figyelem
Diszkalkulia Diszkalkuliának tekintjük azokat a matematikatanulási zavarokat, amelyek megfelelő
intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen
ismétlődő eredménytelenségben, vagy tartósan alacsony szintű teljesítményben
nyilvánul meg.
A számolási hibák formái:
1. percepciós-észlelési
2. numerikus számfeldolgozási:
91
- számjegy-és helyiértéki
- matematikai törvények és szabályok ismeretének és/vagy alkalmazásának hibái
- modilitásrendszerek közötti átviteli akadályozottság
- speciális hibák
- szöveges feladat megoldásának zavara
3. kivitelezési hibák
Fejlesztés területei: – az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd
összehangolt, intenzív fejlesztése
– a testséma kialakítása
– számemlékezet fejlesztése
– a téri relációk biztonsága
– a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása
– a szerialitás erősítése
– segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése
– a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe
helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata,
a képi, a vizuális megerősítés
– a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított,
megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása
– motiváció felkeltése
Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar
Figyelemzavar
– Nem figyel a részletekre, az iskolai feladatokban figyelmetlenségre utaló hibákat
vét
– Nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatokban, mind a játékban
– Gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat
– Nehézségei vannak a feladatainak a megszervezésében
– Nem szereti, megkerüli, megtagadja azokat a feladatoknak az elvégzését, amelyek
tartós szellemi erőfeszítést igényelnek (házi feladat, iskolai munka)
– Gyakran elveszti az iskolai munkához szükséges dolgokat
– Figyelme könnyen elterelődik
– Napi tevékenységében gyakran feledékeny
Hiperaktivitás
– Matat kezével, lábával, fészkelődik az ülésen
– Gyakran felugrál a helyéről az iskolában
– Össze-vissza rohangál
– Nem tud csendesen játszani
– Állandó mozgásban van
– Sokat beszél
Impulzivitás
– Előbb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzott volna
– Nem bírja kivárni a sorát
92
– Félbeszakít másokat
Fejlesztés területei: – az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek,
érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében
– a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a
tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése
– másokkal való együttműködés elsajátítása
– együttműködés a családdal és más szakemberekkel
– fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása
– szociális-emocionális képességfejlesztés (társas kompetencia)
2.10 Országos mérés, értékelés
Minden tanévben az országos mérés, értékelés keretében az olvasási-
szövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődését a hatodik és a nyolcadik
évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően az Oktatási Hivatal szervezi meg. A
mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való
részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás számukra nem
szervezhető a művészeti és testnevelési órák kivételével.
.
2.11 A szakmai munkaközösség véleménynyilvánítása
A szakmai munkaközösség véleményét –szakterületét érintően- a pedagógiai
program és továbbképzési program elfogadásához ki kell kérni.
2.12 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás
szabályai Iskolánkban német nemzetiségi oktatás folyik, ezért választható tantárgyként a
felsőben az angol nyelvet kínáljuk. A választható tantárgyra a szülő előző tanév
májusáig jelzi igényét az osztályfőnökökön keresztül az iskola igazgatója felé.
Az igények felmérése után szervezzük a következő tanév csoportbeosztását.
Választható foglalkozások az egyéb foglalkozások, melyekre szintén minden év
május 20-ig jelentkezhetnek a szülők egy nyilatkozat kitöltésével. A következő
tanév egyéb foglalkozásait ezek alapján szervezzük.
2.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Csoportbontások szervezésének elvei
A nemzetiségi irányelv rendelet (17/2013. EMMI rendelet) alapján a Köznevelési
Törvény által előírt átlaglétszám feletti osztályokban a nemzetiségi német
nyelvoktatást csoportbontásban szervezzük.
93
Más tantárgyak bontására a fenntartó külön engedélyével kerülhet sor, amennyiben a
magas osztálylétszám ezt indokolja.
Egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Az egyéb foglalkozások szervezését szülői igényfelmérés után végezzük. Az alsós
szülők kérhetik gyermekük számára az egyéb foglalkozás megszervezését, melynek
keretében biztosítjuk a másnapi felkészülést (napközis, tanulószobai jellegű
foglalkozás)a diákjaink számára.
Szintén a szülői és diák igények felérése után szervezzük szakköreinket.
Az egyéb foglalkozás iránti igényeket minden év május 20-ig mérjük fel. Ennek
tekintetbe vételével szervezzük a következő tanévet.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik,
hogy az értékelés, a mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai
foglalkozás lenne.
1. TANTÁRGYANKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY-
RENDSZER
Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megjelent
Kerettantervek alapján elkészített, tanévekre lebontott HELYI
TANTERV, tantárgyankénti tananyag és
követelményrendszere kinyomtatott formában külön
dossziéban az igazgatói irodában került elhelyezésre.
94
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB
INTÉZKEDÉSEK
4.1 A program érvényességi ideje:
- Az iskola az 1998-ban jóváhagyott, a 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2010-
ben, 2013-ban és 2014-ben módosított, felülvizsgált és újra jóváhagyott
pedagógiai programja alapján dolgozik.
- A pedagógiai program elfogadásához a nevelőtestület kétharmados
többsége szükséges.
- Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 8 tanévre szól.
4.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a
nevelőtestület évente, a nevelőtestületi értekezleten áttekinti, vizsgálja, az
esetleges módosításokat elvégzi. Törvények és rendeletek változása esetén a
hatályba lépést követően 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót.
A pedagógiai program minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát az érvényességi
idő végén elvégezzük (igény szerint külső szaktanácsadó segítségével).
4.3 A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására akkor kerülhet sor, ha
- a tantestület nagy része kicserélődik,
- a feltételek jelentősen változnak (fenntartói részről)
A program módosítását kérheti:
- az iskola igazgatója
- a nevelőtestület bármely tagja
- a szakmai munkaközösség
- az iskola fenntartója
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az igazgató
jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1.
napjától kell bevezetni.
4.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára
megtekinthető:
- az iskola fenntartójánál
- a nevelői szobában
- az igazgatónál
- az igazgatóhelyettesnél