1

A KECSKÉDI NÉMET NEMZETISÉGI

ÁLTALÁNOS ISKOLA Kecskéder Deutsche Nationalitätengrundschule

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Az iskola dolga,

hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell

tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket

a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni

amit csinálunk, hogy segítsen

megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

Szent-Györgyi Albert

Kecskéd, 2017. március 09.

Készítette: dr. Karácsonyiné Handl Mária

igazgató

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ………………………………………………………4.o.

ISKOLÁNKRÓL

rövid iskolatörténet………………………………………5.o.

az iskolai munka feltételei……………………………….8.o.

személyi feltételek……………………………………8.o.

tárgyi feltételek……………………………………...10.o.

1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1 Pedagógiai alapelveink (TÁMOP- Kompetencia alapú oktatás) …….12.o.

1.2 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 20.o.

1.3 A német nemzetiségi oktatás sajátos elvei………………………… 26.o.

1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok………..28.o.

1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok……………………….30.o.

1.6 A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvaló-

sítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ……...32.o.

1.7 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái…..41.o.

1.7.1 Az intézményi elvárás-rendszer pedagógusokra, vezetőkre és az

intézményre vonatkozóan…………………………………….……..44.o.

1.8 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát

segítő eszközök és felszerelések jegyzéke…………..…………..……44.o.

1.9 Egészségnevelési, egészségfejlesztési program……………………....44.o.

1.10 Környezeti nevelési program (erdei iskola)……...…………………...52.o.

1.11 A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program………..……….58.o.

1.12 Áldozattá válás elkerülésének ismeretei………….…………………..59.o.

1.13 Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek. 60.o.

1.14 Közlekedésre nevelés………………...………………………..……...61.o.

1.15 Fogyasztóvédelem….…………………...…………………………….61.o.

1.16 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének/átvételének szabályai…..62.o.

2. HELYI TANTERV

2.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható

tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és

követelmények…………………………………………………......... 63.o.

2.2 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei…………....75.o.

2.3 A magasabb évfolyamra lépés feltételei……………………………...76.o.

2.4 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának

ellenőrzése és értékelése………………………………………………77.o.

3

2.5 Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok

meghatározása……………………………………………………… 83.o.

2.6 A mindennapos testnevelési bevezetése…………………………… ..84.o.

2.7 A tanulók fizikai állapotának mérése………………………………..84.o.

2.8 Elsősegély-nyújtási alapismeretek……………………………………85.o.

2.9 Sajátos nevelési igényű tanulók………………………………………86.o.

2.10 Országos mérés……………………………………………………….92.o.

3. TANTÁRGYANKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY-

RENDSZER……………………………………………………………..93.o.

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZ-

KEDÉSEK………………………………………………………………93.o.

4.1 A pedagógiai program érvényességi ideje……………………………….94.o.

4.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata…………………..…...94.o.

4.3 A pedagógiai program módosítása………………………………………94.o.

4.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala…………………………94.o.

4.5 Legitimációs záradék……………………………………………………95.o.

Mellékletek

1. sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program

kerettanterve

Idegen nyelvi kompetencia

Kiegészítő tananyag a 6-13 éves tanulók német nyelvi

kompetenciájának fejlesztéséhez

2. sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program

kerettanterve

Matematikai kompetenciaterület 1-4. évfolyam

3. sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program

kerettanterve

Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület 1-4. évfolyam

4. sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program

kerettanterve

Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület 5. évfolyam

5. sz. melléklet Osztályfőnöki tanterv 5.6.8. évfolyam

6. sz. melléklet Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program

kerettanterve

Szociális- életviteli és környezeti kompetenciák 7. évfolyam

7. sz. melléklet ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET segítését szolgáló programok

8. sz. melléklet Családbarát iskola- partneri/ szülői együttműködést támogató

fejlesztések, programok a Kecskédi Általános Iskolában

9. sz. melléklet Az intézményi elvárás-rendszer pedagógusokra, vezetőkre és az

intézményre vonatkozóan

4

BEVEZETŐ

A hazai közoktatás évek óta rendkívüli kihívások elé állítja vezetőit, intézményeit. Ezek

közül az egyik a Nemzeti alaptanterv, s ennek kapcsán – a tantestületünknek az iskolai

nevelő-oktató munka jövőjét meghatározó feladata – az iskola pedagógiai programjának

elkészítése volt.

1998. szeptember 1-jétől a nevelő-oktató munka a Nemzeti

alaptantervre épített pedagógiai program szerint folyik, a helyi tantervet az 1. és a 7.

évfolyamon, s ezt követően felmenő rendszerben vezettük be. A pedagógiai program

megalkotása a tantestület igen komoly, hosszú időt igénybe vevő szakmai

erőpróbájának a dokumentuma, az iskola önarcképe. Készítése tudatos tevékenység

volt, amelynek során intézményünk jellemzőit tártuk fel és vettük figyelembe:

a településünk jellegét, hagyományait

a tanulók helyzetét, érdeklődését

a szülők igényeit, elvárásait

a pedagógusok végzettségét, szakterületét

a fenntartó elvárásait, a pénzügyi helyzetét

az iskola tárgyi feltételeit, hagyományait, pénzügyi helyzetét, külső

kapcsolatait

Az iskola jellemzőinek feltárását, az iskola által fontosnak tartott értékek

összegyűjtését kérdőíves módszerrel végeztük (a tanulók, a szülők, a pedagógusok

körében). Beszélgetések során tájékozódtunk a fenntartó oktatásfejlesztési

koncepciójáról, megismertük az iskolával szemben támasztott elvárásait, terveit.

Célunk volt, hogy az így elkészített program feleljen meg a helyi igényeknek,

sajátosságoknak, hagyományoknak.

A közoktatási törvény 1999. évi módosítása elrendelte az érvényben lévő, a

fenntartó által jóváhagyott, 1998. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai program

felülvizsgálatát. A törvénymódosítás ugyanis lényegesen megváltoztatta a Nemzeti

alaptanterv feladatát, és új tartalmi szabályozó dokumentumot vezetett be, a

kerettantervet. Ennek értelmében 2001. szeptember 1-jétől a fenntartó által újra

jóváhagyott, felülvizsgált pedagógiai (nevelési) programmal rendelkezünk, a

kerettantervhez igazított helyi tanterveinket az első és az ötödik évfolyamon

vezetjük be a 2001/2002. tanév elején.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv 2003. júniusi módosítása újabb

feladatokat ró a közoktatási intézményekre. A 129. §.(6) alapján 2004. június 30-ig

felülvizsgáljuk a nevelési, pedagógiai programunkat és megküldjük a fenntartó részére

jóváhagyás céljából. Eddig az időpontig elkészítjük az intézményi minőségirányítási

programot és az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programot. (mindkét

program a pedagógiai program része) A Kormány 243/2003.(XII.17.)

Kormányrendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

11.§.(6) alapján „A pedagógiai programok felülvizsgálata a NAT alapján történik.

11.§ (7) alapján a helyi tanterv bevezetése az általános iskola első évfolyamán

kezdődik 2004. szeptember 1-jén, ezt követően felmenő rendszerben a többi iskolai

évfolyamon. (2011. augusztus 31-én teljes hatályát veszti.)

5

A 2006. évi KT. módosítása előírja a pedagógiai program újabb felülvizsgálatát,

melyet a nem szakrendszerű oktatás és a NAT 2007. figyelembevétele miatt kell

elvégezni.

2009-ben a Kecskédi Általános Iskola Pedagógia Programjainak felülvizsgálatára,

módosítására a következő okok miatt került sor:

A 27/2008. (IX.26.) OKM rendelet előírja, hogy a nemzetiségi iskoláknak a

német nyelvi tantervükbe be kell építeniük a hon- és népismeret tananyagot.

Módosításra került az iskola ÓRATERVE, mivel az új NAT több ponton

megváltoztatta az óraszámokat (A korábban külön kezelt modulokat

beintegrálta egy-egy tantárgyba).

Beépítésre került az úszásoktatás, mivel az alsós testnevelés tantárgy minimum

követelményei tartalmazzák e feladat kötelező teljesítését.

A pedagógiai programban szereplő értékelési rendszer szöveges értékelésre

vonatkozó része módosításra került.

2010-ben a módosításra két dolog adott okot: a kompetencia alapú oktatás

bevezetésére került sor a TÁMOP pályázat kapcsán, valamint intézményünk egy

másik mikrotársuláshoz való csatlakozása miatt.

2012. decemberében történő módosítás oka a megjelent a 2011. évi CXC. tv. –a

Nemzeti Köznevelési törvény, a 110/2012(VI.4.) Kormányrendelet az új NAT-ról,

valamint a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

2014. októberében a pedagógiai program felülvizsgálata és aktualizálása történt meg.

ISKOLATÖRTÉNET Kecskéd község az Által-ér völgyében fekszik. Már a paleolitikum idején lakott

volt, erre utalnak a környéken szórványosan fellelt pattintott kőeszközök. A

bronzkorban is lakták, ezt a század első felének ásatása bizonyította be, ugyanígy a

római korban is megtelepedtek itt. A török hódoltság idején a hadjáratok elpusztították

az egész környéket. A terület közel 200 évig lakatlan maradt, majd 1693-ban az

Eszterházy birtok része lett. Az eddigi kutatások szerint a betelepítés 1744-ben volt.

Iskolát az 1750-es években alapítottak, mely ekkor még egy tanerős volt. 1890-

ben már két tanítóról szólnak a források. Ebben az évben épült a két tantermes iskola

az 1760-64 között épült barokk templom szomszédságában. A tanítás magyar és német

nyelven folyt. 1913-tól 6 osztályos rendszerű és német nyelvű az oktatás. A magyart,

mint idegen nyelvet tanították.

Igazgató – tanító ebben az időszakban Vitéz Hegyháti Alajos. 1929-ben a Hegyháti

házaspár lemondása után az iskolaszék újra tanító házaspárt választott a kántortanítói

és osztálytanítói állásra: Keller Antalt és feleségét, Sille Máriát.

1945-től 8 osztályos szerkezetűvé vált az iskola, német nyelvet nem tanítottak. 1945 és

1952 között az igazgatói teendőket Keller Antal látta el. Az 1948.évi XXXIII.

törvénycikk értelmében sor került az államosításra a Kecskédi Római Katolikus

Népiskolában is. 1952 és 1960 között új igazgató, Béres Béla vezette az intézményt.

1960. augusztus 31-én került átadásra az új iskolaépület a Vasút u. 100. sz. alatt. Az

oktatás 1961-ben vált osztottá, megszüntetve a korábbi rendszert, az összevont

osztályokat. Ennek a feltételeit teremtette meg az új épület, mely 2 tantermet, 1 szertárt

6

és egy kétszobás félkomfortos lakást foglal magában. 1960-tól 1991-ig Grúber György

igazgatja az iskolát.

Mivel a község lakói német nemzetiségűek voltak, ezért 1965-ben bevezetésre került a

német nemzetiségi nyelv oktatása. Kezdetben fakultációs keretben, a kötelező idegen

nyelv – az orosz nyelv – oktatása mellett. Ma iskolánk minden tanulója részt vesz a

német nyelvoktatásban. Iskolánk német nemzetiségi iskola, mely hagyományos

nyelvoktató programmal dolgozik.

1970-től tantárgycsoportos tanítási kísérlet kezdődött. (matematika, környezetismeret,

ének, testnevelés, anyanyelvi tárgyak, rajz, technika megosztásban a 3. 4.

osztályokban).

Az 1980/81-es tanévben indult az első napközis csoport az alsó tagozaton, a következő

évben a második.

A Vasút u. 100. sz. alatti iskolaépület bővítése 1983-ban kezdődött, 1985.

szeptemberére átadásra került 6 új tanterem, 4 szertár, olvasószoba, könyvtárhelyiség.

Ez a fejlesztés lehetővé tette a szaktantermi oktatás bevezetését.

Az 1987/88-as tanév óta az intézmény tálalókonyhával is rendelkezik. 1988. október

25-én sor került a tornaterem, 1990 márciusában pedig az öltözők átadására.

Az 1990/91-es tanévben az 1. osztályban bevezetésre került a kétnyelvű oktatás,

a következő tanévben újabb osztály tanult ilyen rendszerben. Magyar és német nyelven

tanulták a tanulók a környezetismeret, a biológia, a történelem, az ének-zene

tantárgyakat. A kétnyelvű oktatás 9 éven keresztül folyt. Jelenleg nincs kétnyelvű

osztályunk.

2000-ben egy 24 munkaállomásból álló nyelvi laborral gazdagodott iskolánk, majd ezt

követő tanévben (2001-ben) sor került nagy társadalmi összefogással egy informatika

szaktanterem kialakítására.

1992-től 2004-ig Juhász Józsefné vezette az intézményt. Jelenleg az iskola igazgatója

dr. Karácsonyiné Handl Mária. Az 1993-as oktatási törvény bevezetésével az iskola

nevelőtestülete fő feladatának a pedagógiai program összeállítását, a helyi tanterv

elkészítését, a NAT alkalmazásának előkészítését tekintette.

Oktató – nevelő munkánk eredményességét bizonyítják a tantárgyi, a kulturális- és

sport versenyeken elért eredmények, a továbbtanulási mutatók.

Az oktatás délelőtti munkarendben történik. A napközis tanulók délután 16 óráig

tartózkodnak az iskolában. A tanítási órán kívüli foglalkozásokat meghatározott

napokon, időben, délután tartjuk.

Napjaink:

Intézményfenntartó társulások létrehozása:

2005. novemberében Kecskéd és Kömlőd Község Önkormányzata is

csatalakozott az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társuláshoz. E szervezeti formán

belül több feladat ellátását a kistérség közösen látja el. Többek között az oktatást is.

Így került sor az iskolák közötti mikrotársulások megalakítására. Kecskéd Kömlőd

község iskolájával és óvodájával hozott létre egy mikortársulást.

A 2006. augusztus 1-jétől iskolánk neve megváltozott: Kecskéd-Kömlőd

Általános Iskola és Óvoda néven folytattuk munkánkat.

Ezen közös fenntartású közoktatási intézményhez 4 intézmény tartozott:

7

Székhely: Kecskéd-Kömlőd Általános Iskola és Óvoda (a volt Kecskédi

Általános Iskola) Kecskéd, Vasút utca 100.

Tagintézményei Perczel Mór Általános Iskola, Kömlőd,

Komáromi út 16.

Napközi Otthonos Óvoda, Kecskéd, Óvoda utca 4.

Napközi Otthonos Óvoda, Kömlőd, Pálóczi u. 4.

Mivel időközben a kömlődi iskola létszáma annyira alacsony lett, hogy a törvényben

előírt létszámhatároknak nem tudtak eleget tenni, ezért Kecskéd Község

Önkormányzata kezdeményezte a társulás felbontását.

Ezt követően iskolánk 2009. augusztus 1-jétől csatlakozott a már korábban megalakult

Bokod-Szákszend mikrotársuláshoz, így iskolánk neve Bokod-Kecskéd-Szákszend

Kistérségi Általános Művelődési Központ Kecskédi Általános Iskolája lett.

2010-ben a már működő társuláshoz csatlakozott még Dad Község is. Így

iskolának nevében ismét változás következett be:

Bokod-Dad-Kecskéd-Szákszend Kistérségi ÁMK Kecskédi Általános Iskolája

névre változott. E társuláshoz 9 intézmény tartozik, a társulás székhelye Bokod, Fő

utca 27.

A 2009/2010-es tanévben iskolánk a TÁMOP pályázat keretében a kompetencia

alapú oktatás megvalósítására vállalkozott. A pályázat a kompetencia alapú oktatás

módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok

módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és

kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben

meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és

esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.

Fontos elvárás az itt tanító pedagógusokkal szemben, hogy minden tanulónkat

továbbépíthető, a gyakorlatban jól használható tudáshoz illetve ismeretanyaghoz

juttassák. Az alapkészségek, képességek kialakításán túl a német nemzetiségi nyelv, az

informatika (számítástechnika) oktatására, a különböző sportolási lehetőségek

biztosítására van egyre nagyobb igény.

A TIOP-1.1.1/09/1-2010-0052 A pedagógiai, módszertani reformot támogató

informatikai infrastruktúra fejlesztése című pályázat eredményeképpen 63 db tanulói

laptopot nyert az intézmény.

A TIOP-1.1.1-2008-1087 számú pályázaton való részvétel során 2 db komplett

interaktív táblával gazdagodott az iskola.

2013. szeptember 1-jétől az intézmények fenntartását a Klebelsberg

Intézményfenntartó Központhoz vette át az önkormányzatoktól. Az állami fenntartás

részeként iskolánk az Oroszlányi Tankerülethez tartozik.

2013. augusztus 1-jétől újabb átszervezés következett, mivel az óvodák fenntartása

továbbra is az önkormányzatoknál maradt. Iskolánk új nevel: Bokod-Kecskéd-

Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi Általános iskolája.

2014. szeptember 1-jétől pedig a önálló intézményként működik iskolánk. Ezzel együtt

nevünk is megváltozott: Kecskédi Német Nemzetiségi Általános Iskola.

Az oktatással egyenrangú feladatunk a nevelés; a sokoldalú, harmonikus személyiség

kialakítása, a hagyományok, a szokások ápolása és tiszteletben tartása. A helyes

szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakoroltatásán túl olyan erkölcsi

értékek átadása is feladatunk, amelyek alapján tanítványaink képessé válnak az

8

egyetemes emberi érték befogadására, továbbvitelére. Gyermekközpontú iskolai

légkör megteremtésére törekszünk, ahol tanulóink szeretnek tanulni, otthon érezhetik

magukat, ahol képességeik kiteljesedhetnek.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyerekeinkből művelt,

jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, de nem változott a

bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő

nemzedéknek!

Az iskolai munka feltételei:

a.) Személyi feltételek: Az iskolai dolgozók létszáma: 22,5 fő

Ebből iskolatitkár: 1 fő

Adminisztrátor 1 fő

Pedagógiai asszisztens 1 fő

Technikai dolgozó: 3 fő

Tantestületünk létszáma: 16,5 fő

Ebből :

Egyetemet végzett: 2 fő

Főiskola tanító és tanári szakán: 1 fő

Főiskola tanári szakán: 4 fő

Főiskola tanítói szakán: 6 fő

Német nemzetiségi tanító 1 fő

Főiskolai végzettségű villamos

üzemmérnök és műszaki tanár,

informatikus: 1 fő

Könyvtáros 1 fő

Megbízott dolgozók:

Óraadók 3 fő

Karbantartó 1 fő

Rendszergazda 1 fő

Személyi állomány: szakképesítése: Csapuháné Mertin Andrea tanító (napközis nevelő)

Eichardtné Peszeki Judit német tanító, német tanár

(német nyelv-egyetemi végz.)

Eck Ferencné tanító, pedagógia, orosz

szakkollégium,

Handl Bernadett német nyelv szakos tanár

Janics Eszter tanító

dr. Karácsonyiné Handl Mária biológia-kémia szakos tanár

felsőfokú német nyelvvizsga

közoktatás-vezetői szakvizsga

Linczmaier László üzemmérnök és műszaki tanár,

9

oktatási informatikus

Nagyné Tóth Helga magyar-angol szakos tanár

(angol egyetemi végzettség)

Orlovitsné Handl Edina tanító, közoktatás-vezető

szakvizsga

Pula Ildikó tanító

Sárai Ildikó tanító

Stégmár Ágnes könyvtáros

Tomayer Judit nemzetiségi tanító

Torma Ferencné tanító, történelem szakos tanár,

tánc- és dráma pedagógus

szakvizsgázott pedagógus

Tromposch Erika tanító

Varga Éva földrajz-rajz szakos tanár

Zuborné Rízing Valéria biológia-testnevelés szakos

tanár

A rendszeres pedagógus továbbképzést az 5 éves beiskolázási terv ill. az éves

továbbképzési terv tartalmazza.

A nevelőtestületünk összeszokott vita- és döntésképes fiatal és középkorú csoport,

lelkiismeretes, nagy tapasztalattal, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező,

gyermekcentrikus tantestület. Jellemzőnk az új módszerek iránti nyitottság.

Az iskolai irányításért és működéséért az intézmény vezetője és a helyettese felelős.

Az iskolavezetőség tagjai: igazgató és helyettese, a munkaközösség-vezetők, a

közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzatot segítő tanár. A vezetőség részt

vesz a szakmai munka tervezésében és ellenőrzésében, a tanulókkal kapcsolatos

döntések előkészítésében. Iskolánkban egy alsó tagozatos és egy felső tagozatos

osztályfőnöki munkaközösség működik.

Szülői Szervezet: osztályonként működő, a szülők által választott közösség. Tagjait a

tanév első szülői értekezletén választják a szülők.

Diákönkormányzat: az osztályok diákképviselői alkotják 5.-8. osztályig évfolyamonként

2 fő.

A tanulói létszámok alakulásáról: Iskolánk tanulólétszáma folyamatosan csökkenne,

ha a környező településről nem lennének bejáró tanulóink.

Iskolánk tanulólétszáma: 192 fő (2014. október 1-jén). Jelenleg 63 bejáró tanulónk

van. 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

Kecskédi

gyerek 136 117 116 121

131 131

Bejárók 53 58 63 62 65 61

Össz. 189 175 179 183 196 192

10

Beiskolázási eredményeink:

Hatosztályos gimnáziumba évek óta csak néhány tanulónk jelentkezett. A legtöbb

tanuló a 4 évfolyamos gimnáziumot és a szakközépiskolát választja.

b/ Tárgyi feltételek:

9 tantermünk van, ebből 1 szaktanterem, 1 nyelvi labor, 1 informatika tanterem.

Rendelkezünk fejlesztő szobával, tornateremmel, öltözőkkel, könyvtárhelyiséggel,

olvasószobával, tálalókonyhával és egy korszerű iskolaudvarral.

Munkánkat segíti az iskola közelében lévő futballpálya, az aszfalttal borított kézilabda

pálya és a játszótér. 1996-tól korszerű gázfűtésre tértünk át. Az intézmény helyiségei

folyamatosan karbantartottak, ma elmondható, hogy iskolánk rendelkezik az

oktatáshoz szükséges legmodernebb IKT eszközökkel. Minden tantermünkben van

interaktív tábla, hozzá projektorok és laptopok. Több tantárgyhoz sikerült már

interaktív anyagokat vásárolni, a hiányzókat pedig folyamatosan pótoljuk, ill. letöltjük

az internetről.

6 vagy 8 o.

gimnázium

4 osztályos

gimnázium Szakközép Szakiskola

2009/2010 0 8 8 15

2010/2011 1 6 4 7

2011/2012 1 6 6 6

2012/2013 0 10 4 5

2013/2014 0 12 7 1

11

Számítógépparkunkat folyamatosan korszerűsítjük. Jelenleg 44 db számítógéppel

(tanulói, tanári) és 63 db tanulói laptoppal rendelkezünk. A jövőben szükséges ezek

további bővítése, korszerűsítése. Kialakítottuk a helyi hálózatot, és rendelkezünk

internet csatlakozási lehetőséggel.

2003 januárban sor került a nevelőtestületi szoba, az igazgatói iroda korszerű

átalakítására és egyben a porta kialakítására. Ablakok, bejárati ajtó cseréjére is sor

került, modern bútorokkal újjá, otthonossá tehettük munkahelyünket.

A tantermek bútorzatát, (tanulóasztalok, székek, táblák) a tornaterem eszköztárát

(futball-, kézilabdakapu, kapuhálók, mászókötelek, magasugróállvány, kompresszor)

is folyamatosan korszerűsítjük, bővítjük. (a költségvetésen túl pályázatokból)

2004 februárban új kerítést kapott iskolánk. Ezt követően 2005-ben 340 m2-es terület

térkövezésére is sor került az udvaron. A 2006 áprilisában megrendezésre került

iskolai jótékonysági bál bevételéből került kialakításra az iskolaudvar. A parkosítást a

szülők, pedagógusok társadalmi összefogással végezték el.

A korszerű oktatáshoz elengedhetetlen a könyvtár használata. Az iskolai könyvtár

állománya kicsinek mondható. A pedagógusok és tanulók munkáját segítő könyvek

mellett IKT eszközökkel, interaktív anyagokkal bővült könyvtárunk állománya. A

magyar nyelvű szakirodalom mellett a nemzetiségi oktatást segítő könyvtári egységek

beszerzését is fontosnak tartjuk, így a német nyelvkönyvek és szótárak folyamatos

bővítése mellett ezen a területen is sor került interaktív tananyagok beszerzésére.

A könyvtári állomány bővítése korábban fenntartói támogatással, a kisebbségi

önkormányzat által nyújtott támogatással, pályázati pénzből, illetve szülői és egyéb

felajánlások segítségével történt. A könyvtár működésének rendjét a könyvtár

SZMSZ-e szabályozza.

Iskolánk 1997 februárjában „A kecskédi általános iskolásokért” néven alapítványt

hozott létre az iskola tanulóifjúságának támogatására.

12

1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban

az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1.1.1 Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik

magukat.

Ennek keretében:

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére

tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására

törekszünk:

tanuló és tanuló,

tanuló és nevelő,

szülő és nevelő,

nevelő és nevelő között-

1.1.2 Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók

korszerű ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb

pedagógiai feladatunk. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges

nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és

számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető

alapműveltséget nyújt,

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a

természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket

közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét,

világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb

környezetükben,

az iskola oktató és nevelő tevékenységének célját a gyermeki

személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás

módszereit,

13

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és

a munkának becsülete legyen,

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni,

felismerni a rosszat,

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott

normáinak és helyes formáinak kialakítására

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk

eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy

mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a

szülőföld iránti szeretetet.

1.1.3 Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt

kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről,

tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a

szülők, valamint a község érdeklődő polgárai,

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat az óvodával és a községi

művelődési házzal, valamint a községben működő civil szervezetekkel.

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi

hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a községi

rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett kistérségi,

városkörnyéki, városi szintű és megyei szintű tanulmányi- és

sportversenyeken részt vegyen.

1.1.4 Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés

eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő,

nyitott, kreatív, alkotó,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást,

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja

megfogalmazni szóban és írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

14

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

a természet, a környezet értékeit,

más népek értékeit, hagyományait,

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a

természeti környezetben,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges

magatartásformákat,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom)

együttélését biztosító szabályokat,

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció

elfogadott formáit és módszereit,

viselkedése udvarias,

beszéde kulturált,

társaival együttműködik,

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

képes szeretet adni és kapni,

szereti hazáját,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

egészségesen él,

szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta , ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani

minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és

oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen

végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

1.1.5 A kompetencia alapú oktatás fejlesztését , fenntartását támogató alapelvek

Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így

minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok

miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése

meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is.

Tevékenységközpontúság és alkalmazható tudás

A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási

folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben

szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi

környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó

társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek

közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a

műveltségterületek ismeretanyagát bizonyos szintig komplexen, tantárgyi bontás

15

nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A komplexen oktatott

műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik.

A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi

fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek

nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb.

A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok

kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk

kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia

alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. ( Országos kompetenciamérések , helyi

mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése).

Új típusú tanári attitűd

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt

igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív

pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek.

Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása

Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori

sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók

tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat

és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat,

ismereteiket és készségeiket alkalmazzák.

Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és

csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel

alátámasztani és meg tudják védeni.

Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben,

a továbbiakban belső műhelymunka keretében teljesedhet ki.

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv

alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi

szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének

megfelelő fejlesztést.

A tanórák tervezésekor alkalmazni szükséges a kooperatív tanulásszervezési

módszereket a hatékony differenciálás érdekében. Ugyanakkor törekedni kell arra,

hogy a tanulókban kialakuljon a képesség és az igény arra, hogy - egyéni képességeik,

lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék

ismereteiket.

16

Fokozatosság és folyamatosság

Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra

épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és

nevelésben. A programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a

tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és

kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói

összetétele alapján számolnak.

Valóságos tanulási környezet

Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a tevékenykedtetésre, a

valóság közvetlen és közvetett megtapasztalására, az együttműködésen alapuló

tanulásra, a komplex ismeretszerzésre. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló

intézményi innováció)

A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki

egymással és a környezettel. A tanítási tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell

megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkában is

megtapasztalják

A személyiségfejlesztés fókuszai iskolánkban:

személyes kompetencia:

önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ

kezelésének képessége,

kognitív kompetencia:

logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs,

kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés

szociális kompetencia:

empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó

képesség, kommunikáció.

A NAT szerint a kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek

szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a

társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése és szövegalkotás)

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

A hatékony önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia (szociális, életviteli, életpálya,

környezeti)

Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

17

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott

munkaformák és módszerek:

Módszertani elemek:

óvoda-iskola átmenet

hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.

habilitációs és rehabilitációs tevékenység

az inkluzív nevelés

attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak

multikulturális tartalmak

tanórai differenciálás (heterogén csoport.)

kooperatív tanulás

a drámapedagógia eszközei

tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

projektmunka (egyéni és csoportos)

prezentációs technikák

tanulói értékelési formák gazdagítása

módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

A tanulásszervezés módszerei:

Alapmódszerek:

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás,

szemléltetés

csoportmunka heterogén csoportokban

munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

Motiváló módszerek:

páros munka

csoportmunka

játék

szerepjáték (drámapedagógia)

vita

kutató-felfedező módszer

kooperatív módszerek

projekt módszer.

A tanulásszervezés alapelvei:

differenciálás

o egyéni különbségek figyelembevétele

o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.

szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia

o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás,

kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés,

társismeret.

18

motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer,

drámapedagógia.

A digitális kompetenciafejlesztés

A digitális kompetencia fejlesztése az Európai Unióban kiemelt feladat. A digitális

írásbeliség a 21. század nélkülözhetetlen elvárása, amelynek megalapozását minél

fiatalabb korban meg kell kezdeni. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a részletes tárgyi

tudásnál sokkal fontosabb az a tudás, amely a minden iránt nyitott, tanulni vágyó,

információt felkutató, megtaláló és alkalmazó egyén jellemzője. Olyan készségek-

képességek kellenek ehhez, amelyek ösztönöznek és feltételt teremtenek a tudás

mindenkori frissítésére, az élethosszig tartó tanulásra. Mindezek megszerzéséhez

hatékony segítséget nyújt az információs és kommunikációs technika (IKT) is, annak a

konstruktív tanuláshoz illő eszközei, módszerei.

Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és

megfelelően alkalmazni a lépten-nyomon felbukkanó új információtechnikai

eszközöket. A gyermekeket, a mai iskolarendszerben tanuló diákokat még inkább fel

kell készítenünk az információs kor kihívásaira; arra, hogy felnőttként élni, dolgozni,

alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen

információkat megkülönböztessék, és megszerzett ismereteiket hatékonyan

használhassák. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának,

tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi

és etikai szabályait. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek

birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Emiatt a

tanulók felkészítése az új évezred információs társadalmára a közoktatás kiemelt

feladata.

Az információs társadalom kihívást gyakorol a mai oktatási rendszerre is: az IKT

alkalmazása - mindennapi életüket is befolyásolva - új tanulási lehetőségeket kínál. A

régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak, önmagukban nem

alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors

tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak

IKT használatának köszönhetően. A pedagógus szerepe átalakul: a gyermekek, diákok

körében a tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet

kell kialakítania, amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás

kommunikációt, a távoli partnerekkel való együttműködést, az egyéni vagy csoportos

munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a

tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést.

Az informatika tanítási tartalmai alkalmazás-jelleggel valamennyi tantárgy

tanításában megjelennek. Kisiskolás korban az alapvető informatikai tudás

megszerzése főként a más tantárgyakba ágyazott, IKT használatával megvalósított, a

készség- és képességfejlesztés közben megszerzett ismereteket jelenti. A tantárgyi

oktatásban alkalmazott digitális eszközök segítségével hatékonyan fejleszthetők az

alapkészségek és képességek: az írás-, az olvasás,- a számolási készség, a

problémamegoldó gondolkodás, a tanulási képesség és az önálló ismeretszerzés

képessége, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetőjében definiált kulcskompetenciák

többsége is.

19

IKT-alapú (digitális) pedagógiai módszertan

Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az

információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási

módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az infokommunikációs technológia, mint

eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai

gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség.

A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:

- Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése

- IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése

- A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:

- Csoportmunka

- Pármunka-tanulópár

- Egyénre szabott munka

- Részben egyénre szabott munka

- Önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,

amelynek a következők a megvalósulási formái:

- Mennyiségi differenciálás

- Minőségi differenciálás

- Tanulási követelmények differenciálása

Ajánlott óratípusok:

- Új ismeretanyag feldolgozása

- Alkalmazás-gyakorlás

- Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok:

- Problémamegoldó csoportfeladatok

- Alkotó feladatok

- Felfedező, kutató feladatok

- Érvelésre-vitára alkalmas feladatok

- Ellenőrzés, értékelés

20

1.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ -OKTATÓ MUNKA CÉLJAI,

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

A cél gyűjtőlencséje mindannak, amit a nevelés körében végzünk. Ez szabja meg

nevelésünk tartalmát, jellegét, módszereit. Az ember egész életében alakul,

formálódik, változik. A gyermek és ifjúkori iskolázásának különleges, későbbi

változásokat is befolyásoló szerepe van. Az, hogy a gyermek milyen emberré lesz,

függ az örökléstől, környezettől és a neveléstől. A nevelési cél mindig azt fogalmazza

meg, milyen embertípus alkalmas leginkább a jelen és tervezhető jövő társadalmi

feladatainak a megvalósításához. Bár e célt állandóan alakítja a valóságos társadalmi

gyakorlat folyton változó szükségleteivel, mely mindig a jelen kor igényeit, elvárásait

tükrözi, az iskolában mégis előre is kell terveznünk. Minden gyermeknek meg kell

adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ

számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté

válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és

embertársai iránt.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a

nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza

meg. Ennek érdekében céljaink és feladataink:

1.2.1 Szilárd biztos ismeretek nyújtása.

A tanulókból tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjak váljanak.

Korszerű tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető, a mindennapokban

alkalmazható tudással rendelkezzenek.

Tanulják meg az önálló ismeretszerzés, tanulás technikáit.

Fejlődjön megfigyelőképességük.

Fontos, hogy az alapműveltség elemeit az elsajátítás szintjéig közvetítsük:

- kiemelve a hatékony kommunikáció és kifejezőképesség kialakítása, - a

növekvő információáramlatban való tájékozódás képességeinek

kialakítása, a könyvtárhasználat készségeinek kifejlesztése,

- a sokoldalúság igényének kialakítása, a problémamegoldás

képességének, kreatív gondolkodásmód kialakítása,

- a nemzetiségi nyelv magas szintű ismerete, tudása, a nyelv országának

ismerete, feladatunk, hogy a nyelvet tanítva tanulva őrizzük, ápoljuk

hagyományainkat.

A tanulók felkészüljenek a továbbtanulásra, a középiskolai követelmények

világába eredményesen illeszkedjenek be. /a felső tagozat évfolyamain

kiemelten foglalkozunk a pályaválasztási feladatokkal /

1.2.2 A tanulók képességeinek, készségeinek alakítása, fejlesztése Életkori sajátosságainak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei,

alakuljon ki helyes énképük.

Őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön logikus gondolkodásuk,

kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk,

manualitásuk, technikai képességeik, beszédkészségük, helyesírásuk.

21

Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság, egyéni látásmód, az

önkifejezés igénye s a szépérzék.

Fontos a tanulók érzelmi nevelése. Az iskola növendékei biztonságérzetének

kielégítésére törekszik.

Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az önnevelés

szándéka.

A személyiségfejlesztés és a teljesítmény-centrikusság harmóniájára törekedve

legyen az iskola a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak egyaránt

színtere.

1.2.3 Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása

Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer,

amelynek célja az optimális testi- lelki fejlődés elősegítése. Ennek érdekében

fontos feladatunk, hogy a testnevelés órákon és a sportkörökön kívül is minden

gyerek legalább napi egy órát intenzív mozgással töltsön, lehetőség szerint a

szabadban.

Biztosítsunk nagy szerepet a testi és mentális higiéné kérdéseinek, törekedjünk

a helyes élet és napirend kialakítására.

Testnevelés alól részlegesen felmentett tanulók elé egészségi állapotuk

javítását, korrekcióját, a gyógytestnevelésre szoruló tanulók számára a

foglalkozáson érintett részképességek fejlesztését tűzzük ki célul.

Az úszásoktatásban részesülő tanulók elé a vízbiztonság megszerzését, és egy

úszásnem alapjainak elsajátítását tűzzük ki célul.

A téli sportokat igénylők körére nézve az évszak sajátos viszonyaihoz való

alkalmazkodó képesség jelenik meg részcél gyanánt.

Valamennyi érdeklődő számára biztosítjuk a versenyzés, a sportolás, a játék

örömét, a kirándulások, túrák, táborozások pozitív hatását.

1.2.4 Megismertetni a tanulót a szabadidő hasznos eltöltésének módjával

Versenyek szervezése, azokon való részvétel.

Diákönkormányzati programok, a tornaterem és könyvtár teljes körű

kihasználása, elsősorban iskolánk tanulóinak foglalkoztatásával.

1.2.5 Közvetíteni a tanulóknak a társadalmilag elfogadott értékeket, hogy a

tanulókból a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait

megtapasztalva megtanuló, az értékeket vállaló erkölcsi tartással bíró, kulturált

ifjak, állampolgárok váljanak.

Ismerjék fel, fogadják el az alapvető magatartási, társadalmi normákat Egy-egy

norma értékességének, hasznosságának felismertetése, tudatosítása, gyakorlása,

- váljon ezek alkalmazása belső igénnyé.

22

Ismerjék és értsék meg a társadalom életének működését.

Vegyenek részt az iskola „szokásjogának és törvényrendszerének”

megalkotásában.

Értsék meg az együttélés, együttműködés szabályait, alakuljon ki a társasági

alkalmazkodás képessége, legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére.

Legyenek tisztában a következő fogalmakkal: kötelesség, lelkiismeret,

felelősség, becsületesség, igazságosság, boldogság, következetesség, hűség,

bátorság, kitartás, igazmondás, barátság.

Fontos a család jelentőségének a felismerése.

Fejlett legyen kötelesség és feladattudatuk, az iskolába járás minden tanuló

célja legyen, felkészülten érkezzenek az iskolába.

Sajátítsák el a kulturált magatartás alapnormáit.

Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, illetve a fizikai munka tisztelete.

Minden gyerek rendelkezzék feladattal, megbízatással.

1.2.6. Felkészítés a munkavállalói szerepvállalásra, előkészítés a választott

pályájukra.

Valamennyi tanuló rendelkezzék gazdálkodási ismeretekkel.

A tanulók „munkára neveltek legyenek”.

Ismerkedjenek meg népi kismesterségekkel.

Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással a legelemibb háztartási ismeretek

körében.

Rendeltetésszerűen használják a rendelkezésükre álló technikai eszközöket.

1.2.7. Lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a tanulók jól érezzék magukat az

iskolában, legyenek büszkék hagyományaira, erősödjön meg bennük

szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk.

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása.

A nemzetiségi kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése,

emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A

hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete,

kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az

emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben

23

tartása. érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a

közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia

érvényesítésére.

1.2.8 Az egyes életkori ciklusok közötti átmenet problémáinak figyelmes kezelése

a / óvoda-iskola átmenet: az óvodai nevelési program megismerése, elsősorban

az alsó tagozatos nevelők számára.

b / alsó és felső tagozat: rendszeressé tenni a konzultációt, a 4. az 5. és a 8.

osztályban, egyeztetni a tananyagot és a követelményrendszert.

c/ 8. osztály: a 7-8. osztályt végzettek számára érdeklődésük és

pályairányultságuknak megfelelően felzárkóztató, fakultációs és előkészítő

programok szervezése.

A napközi, tanulószoba társadalmi és szociális igényeket elégít ki. Feladatok a

tevékenységgel kapcsolatban:

egyre önállóbb tanulmányi munka

a szabadidő kulturált eltöltése, egészséges életmódra nevelés

a munkarend betartása, és betartatása

a napközis nevelők és az osztálytanítók, szaktanárok szoros

munkakapcsolatának kialakítása.

1.2.9 A nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes

nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása

Ennek érdekében az alábbi feladatokat szükséges megvalósítani: részvétel

továbbképzéseken, a legújabb pedagógiai módszerek megismerése,

megvitatása, a tapasztalatok átadása céljából, előadások, konzultációk

szervezése, a szakmai munkaközösségek létrehozása, teljesítmény- és nevelési

eredményvizsgálatok végzése az átmenetnek számító évfolyamokon, az

eredmények értékelése s további feladatok meghatározása.

Cél, hogy a pedagógusok készüljenek fel a Kerettantervben szereplő

ismeretkörök tanítására, az új pedagógus szerepek megtanulására.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által

alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók.

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen,

a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

24

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző mód-

szerek

- Követelés

- Gyakoroltatás

- Segítségadás

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség

tevékenységének meg-

szervezése.

- Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadása.

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

példamutatása.

-A nevelő részvétele a

tanulói közösség

tevékenységében.

- A követendő egyéni és

csoportos minták

kiemelése a közösségi

életből.

3. Tudatosítás

(meggyőződés

kialakítása .

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

munkája.

- Felvilágosítás a

betartandó magatartási

normákról.

- Vita.

A kitűzött célok teljesülését illetően eredményesnek tekinthető az iskola nevelő-

oktató munkája,

ha képességeihez mérten valamennyi tanuló rendelkezik szilárd

alapműveltséggel,

produktív feleletekkel adnak számot tudásukról, valamint kimutatható,

hogy e tudásukat a mindennapokban alkalmazzák,

a kommunikációs és matematika alapműveleti készségek esetében

legalább 80 % - os a teljesítményük

a képességfejlesztés, énkép-kialakítás céljait akkor tekinthetjük sikeresnek, ha a

kitűzött részcélok esetében a tanulók nagy többségére, 90-95 %-ára

megállapítjuk, hogy a kiemelt képességek mentén fejlődést mutatnak.

ha a tanulók mind az otthoni, mind az iskolai környezetben rendelkeznek

a helyes szokásokkal, beleértve a személyi higiéniát, a környezet iránti

igényességet, s a helyes életmódot,

ha részlegesen felmentett, illetve gyógy testnevelésre kötelezett tanulók

fizikai állapota nem romlik, illetve mentálhigiénés szintjében fejlődés

mutatható ki,

ha az úszásoktatásban résztvevő tanulók egy úszásnemben összefüggő 20

méter leúszására képesek,

25

ha a meghirdetett versenyekre, sportrendezvényekre a tanulók legalább

80%-a jelentkezik, azokon részt vesz,

ha tanulók felismerik és elfogadják az alapvető társadalmi normákat,

ha a gyerekek udvariasnak, együttműködőnek, toleránsnak bizonyulnak ,

csökken agresszivitásuk, a csúnya beszéd csökken az iskolában,

ha az igazolt hiányzás évente egy személyre eső átlagban nem haladja

meg az 3 napot,

ha évente minden tanuló legalább egy közösségi feladatot végrehajt,

ha rossz és változó magatartások száma kevesebb, mint az előző évben.

ill. számuk nem nő,

ha a tanulók megfelelő életkori szinten ismerik a település történetét,

földrajzi adottságait, ha sikeresek rendezvényeink,

ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a

nyolcadik évfolyam végén

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás

kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek,

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel,

képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a

középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

betartja a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz,

valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és

magatartásformákat,

határozott elképzeléssel bír saját és távolabbi jövőjét illetően

26

1.3. A NÉMET NEMZETISÉGI OKTATÁS SAJÁTOS ELVEI

„A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes.

Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres.

Az örökös vándorút véget soha nem ér,

S ha nincsen gyökerünk – elvisz a szél.”

(Bródy János)

Bevezető

Iskolánknak sajátos arculata van: elődeinktől olyan örökséget kaptunk, amit méltó

módon szeretnénk a ma ifjúságának, a holnap felnőttjeinek átadni. Ez a gazdag

örökség nem más, mint a nemzetiségi kultúránk, a nyelvünk, amit több mint 260

éven őriztek, dédelgettek apáink, anyáink.

A soknemzetiségű, sokszínű Európában még inkább fontos nemzetiségi

hagyományaink ápolása: fontos a másság elismerése és elismertetése. Fontos a

tolerancia megérzése, megértetése. A határok eltörésével a nyelvek ismerete még

nagyobb szerepet kapott, mint azelőtt.

A magyar közoktatás által meghatározott irányelvek szerint, valamint az elődeinktől

kapott kulturális örökség átadásával iskolánk diákjait olyan szellemben szeretnénk

oktatni-nevelni, hogy tudják mindenkor tisztelni a múltat, értékelni a jelent és

tudjanak bizakodva tekinteni a jövőbe.

Általános rendelkezések

Iskolánk a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (NKT),

a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról, valamint az

51/2012.(XII.21.) számú Emmi rendelet alapján készíti el pedagógiai programját.

A nemzetiségi nevelés és oktatás megvalósításának feladatai, céljai

A nemzetiségi oktatás segítse a tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és

fejlessze identitását.

Másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való

kötődést.

Biztosítsa a német nemzetiségi nyelv tanulását, a németség történelmének,

szellemi és anyagi kultúrájának megismerését.

A tanuló számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság

előnyei.

Tudatosuljon a tanulóban, hogy a nyelv közösségalakító és megtartó erő.

Céljaink megvalósítására nem csak a tanítási órák keretében törekszünk, hanem

igyekszünk minél több alkalmat megragadni illetve teremteni, hogy tanulóink a

nyelvet és kultúrát saját közegben tapasztalhassák meg.

27

Az oktatás formája: nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

Iskolánkban nyelvoktató nemzetiségi oktatási formában valósul meg a nemzetiségi

oktatás.

Óratervünkben biztosítjuk a nemzetiségi oktatás számára kötelezően előírt heti öt

óra német nyelv és irodalom órát és a heti egy népismeret órát.

Német nemzetiségi nyelv és irodalom

A nyelvoktató nemzetiségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a népismeret

tematikai egységeinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi oktatás céljainak

megvalósításához.

A nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első

évfolyamtól tanítjuk, az eredményesség érdekében 23 fő (átlaglétszám) felett

csoportbontásban tanulnak a gyerekek, 2.osztálytól tudásszint alapján osztjuk be a

tanulókat. A csoportok között biztosítjuk az átjárhatóságot.

Az általános iskolában a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy elsődleges

célja a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése és az ehhez elengedhetetlen

ismeretek elsajátítása. A nyelvi képességek fejlesztése nem csak cél, hanem eszköz

is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, valamint mindezek katalizátora is

egyben. A nyelvi nevelésnek alapvető szerepe van a kulcskompetenciák

kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra

aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló

ismeretszerzés és a tanulás.

A német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy fontos célja még, hogy a tanulók

olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben is

képesek önálló ítéletalkotásra. A tantárgy a nemzetiségi nyelvi kulcskompetencia

fejlesztésében játszik döntő szerepet, továbbá a NAT-ban megfogalmazott

kulcskompetenciák fejlesztésére is szolgál. A hatékony, önálló tanulás

készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap.

A német nemzetiségi népismeret

A magyarországi német nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás

fenntartásának és megerősödésének alapvető feltétele.

A nyelv magas szintű birtoklása, a helyi nyelvjárások és szokások ápolása, a

történelem és a jelen ismerete-mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét

képezik.

A német népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy

toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket

más nemzetiségek és népek elfogadására.

28

1.4 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK

Intézményünk oktató-nevelő munkájuk során a személyiségfejlesztés

érdekében az alábbi közös elveket tartja szem előtt:

A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és

önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.

Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia a szociokulturális

hátrányainak leküzdésére.

Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség.

Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk

tehetésük kibontakoztatására.

A társadalmi beilleszkedésnek, az egyén boldogulásának alapvető feltétele,

hogy fejlett kommunikációs képességekkel és viselkedéskultúrával

rendelkezzenek.

A megfelelő továbbtanulási irány kiválasztásához reális önismeret és

életszemlélet kialakítása szükséges.

A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv

elsajátítását és lépés tartást az informatika fejlődésével.

A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt

magába foglalja.

Alapvető értéknek tekintjük a hazához való tartozás érését, környezetünk

megismerésének, megóvásának igényét.

1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:

Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a

megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe.

Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas

kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt.

Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának.

Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.

Az iskola tanítási tartalmak feldolgozásával elemi ismereteket közvetítsen,

alapvelő képességeket és alapkészségeket fejlesszen.

5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:

Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek

fejlesztését.

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy

ez az egységes rendszer képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető

periódusra tagolódik.

Vegye figyelembe, hogy 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik

az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.

29

Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési

folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.

A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű,

képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermeket együtt

neveljük.

Megfelelő önfegyelemmel rendelkező, önkontrollal magát autonóm módon

irányítani képes fiatal kerüljön ki az iskola padjaiból.

A tehetés kibontakoztatása érdekében célunk a megmérettetés igényének és

bátorságának fokozása, az egészsége versenyszellem kialakítása.

Tanítványainknak olyan alapkészségei legyenek, amelyek önálló

ismeretszerzésre alkalmasak.

A tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek

megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a társadalomba való

beilleszkedésre.

alapozza meg a felkészülését a jogok és kötelességek gyakorlására.

1.4.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

a tárgyi tudás mellé sajátítsák el tanítványaink az egyéni és hatékony

tanulás módszereit, valamint mindazokat a kommunikációs képességeket.

Amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani

tudják.

Az emberek közötti érintkezés normáit minden tanuló ismerje, fogadja el és

használja.

Minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének

illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenyég formákat.

Sajátíttassuk el az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket,

szokásokat. Tanulóink saját maguk és mások érdekében is legyenek

képesek az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer

fogyasztás veszélyeinek felismerésére és az ellenük való küzdelemre.

Olyan tárgyi és személyi feltételeket teremteni, ahol gyermekeink jól érzik

magukat és képesek az eredményességre. Minden diák úgy érezze, reális

terheléssel próbálják belőle a lehető legtöbbet kihozni tanáraik.

Erőfeszítéseket is kell tennie ahhoz, hogy megfeleljen az elvárásoknak.

Gondolunk az átlagtól eltérő gyermekek megbecsülésére is.

A tanulói önértékelés legyen rendszeres a nevelőmunkában is!

Célunk, hogy az iskolai és szülői közös nevelés eredményeként:

Nyitott, magabiztos, barátkozó, tisztelettudó, kitartó, ambiciózus,

együttműködő, megértő, a másságot elfogadni tudó, érdeklődő, gyakorlatias

gyermekek hagyják el iskolánkat.

30

1.5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

FELADATOK

„Minden egyes ember, még a legjobb is, parányi része az egésznek, minden rész

az egészért lévén alkotva, azért kell munkálkodnia.”

( Kölcsey)

A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének

szerveződését.

Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az

egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai

önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese.

Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező). Az ebben való élethez,

eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási

szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a

közösség (család, iskola, egyház, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok,

különböző egyesületek...)

Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és

szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe

veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint

tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy

azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.

1.5 .1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink:

Arra törekszünk, hogy minden tanuló:

Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a

közösségben való harmonikus együttélésben elengedhetetlenek.

Legyen nyitott, megértő a másság irányt

Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, életmódjában a természet

tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon

meghatározóvá.

Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön

szabatosan kommunikálni.

Ismerjék meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető

tényezőit és ezek elkerülési módjait.

Tanuljon meg tanulni!

Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet!

Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítése és segítő szándékú

ellenőrzésére!

Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődését.

A tantervben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető

készségeinek, képességeink és gondolkodásának fejlesztése a tanítási órákon történik.

31

A tanulók egészséges testi-lelki és szociális fejlődését szolgálja a tömegsport,

önköltséges uszodaoktatás (igény felmerülése esetén).

A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és

megóvásának igényét egyrészt a tanítási órákon, másrészt a túrák, kirándulások

alkalmával alakítjuk ki tanulóinkban. A tantervi követelmények teljesülése, a

nevelőmunka elősegítése céljából évente egyszer tanulmányi kirándulást szervezünk.

A felmerülő költségeket osztálypénzből és szülői hozzájárulásból fedezzük. A

kirándulások helyszíneit úgy tervezzük meg, hogy a gyerekek egyre tágabb körben

ismerjék meg szülőföldjüket.

A világban való eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen

nyelv tanulásának. Az eredményesség érdekében a német nyelv oktatása

csoportbontásban történik..

Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb

környezetben. Célunk, hogy valamennyi tanulónk részesüljön számítástechnika

oktatásban, hogy a tanulók a számítógépet segítőtársnak tekintsék. Ennek érdekében

más tantárgyi órákon, illetve képességfejlesztő foglalkozásokon is használunk

oktatóprogramokat. Nagy létszámú osztályok indulnak várhatóan az elkövetkezendő

tanévekben, ez indokolja az informatika tantárgyban is a csoportbontást.

Tanulóink továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében

osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt napok keretében bemutatjuk

a választható iskolatípusokat. A 7. és 8. osztályosaink minden évben részt vesznek a

Megyei Munkaügyi Központ által szervezett Pályaválasztási Kiállításon.

A tanulók testi-lelki fejlődésének megalapozása fontos célunk. A szülőkkel együtt

alakítjuk ki tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző szokásokat, felkészítjük

őket az egészségkárosító dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás veszélyeinek

felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres

mozgás iránti igényt. Jó alkalmak erre a megemelt számú testnevelés órák, a

tömegsport foglalkozások.

A valahová tartozás tudatának elmélyítése, az értékek megbecsülésére és védelmére, a

nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására

és megbecsülésére neveljük gyermekeinket. Legyenek a helyi hagyományok iránt

érdeklődőek! Ismerjék meg és sajátítsák el azokat! Vegyenek részt a hagyományok

ápolásában. Legyenek büszkék lakóhelyük szépségeire, hagyományaira.

Iskolánk tudatosan ápolja és folyamatosan bővíti hagyományait, hiszen a

hagyományok, ünnepek, jelképek erősítik az összetartozás érzését, segítik nevelési-

oktatási céljaink megvalósítását. Hagyományteremtő, hagyományápoló munkánk

során tudatosan támaszkodunk asz iskolahasználók igényeire.

32

A tanulók és közösségeik érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli

szabadidős tevékenységének segítésére az iskolákban diákönkormányzat (DÖK)

működik. Munkáját megválasztott vezetők irányítják, illetve az igazgató által

megbízott nevelő segíti.

Olyan iskolai légkör megteremtésén dolgozunk, ahol gyermekeink jól érzik magukat,

és képesek az eredményességre. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét,

kiemeljük a tudás fontosságát. Programjainkat a lehetőségek és a lakosság igényeinek

figyelembe vételével tervezzük meg.

1.6 A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ

TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1.6.1 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb

tanítási- tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszerzése során kiemelten fontosnak

tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálását.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,

amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és a tanulási kedvet a tanulás

végéig megtartják.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe

helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás,

vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehető legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon

az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

differenciált foglalkoztatás, valamennyi órán

kiscsoportos bontás, kiemelten német nyelvből és informatikából,

szükség és lehetőség szerint bármely tantárgyból (matematika,

nyelvtan)

jellegzetes tanulásszervezési forma az erdei iskola, ahova évente

egy - két osztály jut el. A költségeket a szülők finanszírozzák.

1.6.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási

órán kívüli, tevékenységek segítik:

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a

következő alkalmakkor:

Tanévnyitó ünnepély

Október 6-án - az Aradi vértanúk ünnepén

Október 23.- Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe

33

A nemzetiségi hét rendezvényei

December 6-án - Télapó est (osztályszinten)

Karácsony műsor, ajándékozás

Február - Farsangi bál tornateremben (Szülői Szervezet bevonásával)

Március 15.-Az 1848-49. évi forr. és szabadságharc ünnepe

A Jeles Napok megünneplése (Víz világnapja, a Föld napja)

Április - Költészet napja, az Anyanyelv hete

Június - gyermeknap, Ifjúsági nap

Nemzeti összetartozás napja, melynek célja a magyarság és határainkon túl

élő testvéreink összetartozásának erősítése, történelmi gyökereink megis-

merése (Pl. táncház, népi játékok, határon túli mesemondó, vetélkedők)

Pedagógusnap (Szülői Szervezet rendezi)

A 8. osztályosok ballagása

Tanévzáró ünnepély

Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére,

a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában

diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8.

osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség

irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által

megbízott nevelő segíti.

Napközi otthon/tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak és az Alapító

Okiratnak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a

délutáni időszakban az 1-4 évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon

tanulószoba működik (igény esetén) A tanítási szünetekben a munkanapokon

összevont napközis csoport működik, ha ezt a szülők legalább 8 gyermek

számára igénylik.

Diákétkeztetés. A diákok napi háromszori étkezést (reggeli, ebéd, uzsonna)

vagy ebédet (menzát) igényelhetnek. Az iskola fenntartója által megállapított

étkezési térítési díjakat a szülő az iskolában fizeti be.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél

jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék

felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli

tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt

nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát

szervezünk, korrepetálást biztosítunk

a jó eredményt elérő tanulók részére felvételi előkészítő órákat

biztosítunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból, valamint

nyelvvizsgára felkészítő projektet tartunk.

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai

sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi

testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai

és iskolán kívüli sportversenyekre.

34

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek

fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az

iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola

nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az

iskola dolgozója

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését

segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők,

melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb

tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A

versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a

különféle versenyekre a szakmai munkaközösségek vagy a szaktanárok végzik.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó

foglalkozás. Egy- egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a

követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési

intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e

foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A

felmerülő költségeket a szülők fedezik.

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja

a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a

szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez

(pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások,

klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való

részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.

Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon

látogatható iskolai könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A

tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az

iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.)

a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyház - az

iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást

szervezhet. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és a

gyermekjóléti szolgálattal;

iskolapszichológus

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a napközi otthon;

a tanulószoba; (igény szerint)

a felzárkóztató foglakozások;

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

35

a családlátogatások;

a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

1.6.4 A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

nagy létszámú osztályokban képességek szerint csoportbontás német,

informatika, illetve más tantárgyakból

a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör;

a szakkörök;

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata;

a továbbtanulás segítése

nyelvvizsga

felvételi előkészítő (matematika, magyar)

előadások, vetélkedők szervezése

1.6.5.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik

fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása,

megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és

ifjúságvédelmi felelőst bíztunk meg. Fő feladatai a következők.

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi

tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek

fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A

gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit

az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni,

megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Nevelőtestületünk alapvető feladatai a

gyermek- és ifjúságvédelem területén:

felismerni, és feltárni a tanulók problémáit,

36

megkeresni a problémák okait,

segítséget nyújtani a problémák megoldásához,

jelezni a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében

együttműködünk a területileg illetékes:

nevelési tanácsadó

gyermekjóléti szolgálattal,

családsegítő szolgálattal,

polgármesteri hivatallal

iskolaorvossal, a védőnővel

tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsággal

rendőrséggel

továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházzal,

alapítványokkal.

e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják

a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások,

a tehetséggondozó foglalkozások,

az indulási hátrányok csökkentése

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

a pályaválasztás segítése,

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

a családi életre történő nevelés ,

a napközis foglalkozások,

az iskolai étkezési lehetőségek,

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,

tevékenységek, szünidei programok),

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

a szülőkkel való együttműködés,

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,

1.6.6 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a

tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az intézményegység vezetők, a helyettesek és a

gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat

végrehajtásáért, melyet már az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Minden

évfolyamon figyelemmel kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló

problémákat.

Az óraszámok tanulócsoportonkénti meghatározása csak az adott tanévben, a

felmérések, szűrések eredményének ismeretében lehetséges.

37

Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha:

- szétszórt figyelmű

- nehezen tud koncentrálni

- gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat

- túlmozgásos – túlzottan lassú

- kézügyessége fejletlen

- lassan vált egyik feladatról a másikra

- számolás gyenge

- olvasási, helyesírási problémái vannak

- a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely

részképesség területén adódó lemaradás miatt

- tartós hiányzás után

A felzárkóztatás általános kérdései

A felzárkóztatás célja:

a) Környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály-, illetve iskolai

közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének

biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése

b) Készségek, képességek fejlesztése

c) A napi tanulás feltételeinek biztosítása a korrekciós tevékenység és a

korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes

tanulási folyamat megszervezése

d) Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása

e) Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása az

általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.

A felzárkóztatás szervezeti keretei:

a) 1-8. évfolyamon a tanórai órákhoz kapcsolódóan készségek, képességek

fejlesztése (lehetőség szerint fejlesztő pedagógus, logopédus,

mentálhigiénés szakemberek bevonásával.)

b) A napközis foglalkozások ezt a munkát erősítik a napközibe beiratkozott

gyermekek körében.

A felzárkóztatás szervezési feladatai:

a) A következő tanítási évben első osztályt tanító nevelők meglátogatják az

óvodát. Hospitálnak, illetve a gyerekekről közvetlen információkat

gyűjtenek. Az iskola óvoda átmenet érdekében ovi-sulit szervezünk a

leendő 1. osztályos tanulóknak.

b) Az első évfolyam felmérése: óvónők adatai, a tanítók közvetlen

információi, családlátogatások tapasztalatai, családsegítő véleményének

kikérésével intézkedési terv készítése, amely tartalmazza a

képességfejlesztésre szoruló tanulók nevét, valamint azt, hogy a

felzárkóztatást mely területen, milyen formában kell megoldani.

c) A felmérés – intézkedési terv – alapján órarend készítése, amelyben

rögzítésre kerül, hogy mikor, ki és hány órában részesíti segítségében a

gyermekeket. Ez az órarend a gyerekek délelőtti, tanítási óráihoz

igazodik, többlet óraszámot számukra nem jelent.

38

d) Azon – fejlesztés részterületeire kiképzett – nevelők kijelölése, akik az

adott tanítási évben kötelező óráiknak egy részében a korrekciós munkát

végzik.

e) Képességfejlesztés mindaddig, amíg a hátrányokat nem dolgozta le a

gyermek.

f) Tanulási nehézséggel küzdő 1-8. évfolyamos tanulók kiszűrése, s a

szűrés eredménye alapján korrepetálási csoportok szervezése.

g) A szakértői bizottság szakvéleménye alapján minősítés, értékelés alól

mentesített tanulók részére kis csoportok kialakítása, a rehabilitációs célú

foglalkozások megtartására

h) Egészségkárosodás esetén gyógytestnevelési foglalkozások szervezése

i) A továbbtanulás irányítása, segítése

Korrekciós tevékenység 1-8. évfolyamokon

Területei:

A pszichés fejlődési jellemzők megragadásával azoknak a területeknek a fejlesztése,

amelyek elmaradásának következményeként lépnek fel a különböző tanulási zavarok.

A fejlesztés koncepciója alapvetően különbözik az oktatás koncepciójától. nem

„rátanít”, hanem játékos gyakoroltatással képességeket fejleszt. Eszköz- és

módszertára nem köthető szorosan egy tanítási programhoz sem. A fejlesztendő

gyermekek nagy százalékban az alacsony szociokulturális hátterű családokból

kerülnek ki. Éppen ezért a fejlesztésben résztvevő szakemberek munkájával

párhuzamosan, a pedagógus alakítja, formálja, gyakoroltatja a szokások kialakítását:

- étkezés előtti, alatti, utáni alapvető higiénés szokások, étkezési kultúra

fejlesztése

- viselkedési szokások alakítása, változtatása

- általános emberi normák kialakítása – jó-rossz közötti különbség

A) Mozgásfejlesztés

a) Nagy mozgás – alapvető mozgásformák – járás, ugrás, futás stb.

gyakoroltatása

b) Finommozgás – írásmozgás elsajátításának elősegítése tépéssel,

vágással, textíliák érzékelésével, színezéssel, agyagozással,

gyurmázással írásmozgás koordinációs feladatokkal: sorkövetés,

vonalkövetés, átírás, pontok összekötése, formák másolása,

négyzethálóban kicsinyítés, nagyítás

B) Testséma-fejlesztés – téri tájékozódás

Testséma-fejlesztés lényege: a térészlelés, téri orientáció kialakítása,

tudatosítása, annak megélése hogyan képes betölteni a teret a test,

miként lehet ennek ismeretében viszonyítani, érzékelni a rajtunk

kívüli világot.

A mozgásos ismeretet célszerű minél előbb síkban is gyakoroltatni.

C) Kognitív – gondolkodási – funkciók fejlesztése

39

a) Észlelés – percepció fejlesztés

Célja: az érzékelő apparátus megerősítése

Területei: vizuális, auditív, taktilis-csatornák fejlesztése,

kinesztetikus, verbális

Szükségessége elsősorban az olvasás – írás elsajátításában érezhető

Gyakoroltató feladatok:

- alak – forma azonosság

- Gestalt-látás (rész-egész) fejlesztése

- alak – háttér megkülönböztető képesség fejlesztése

- szem – kéz együttmozgás fejlesztése

- hangok tiszta hallásának, ejtésének, differenciálásának,

analizálásának, szintetizálásának fejlesztése

Fontos a pontosságra, tisztaságra való nevelés a gyakorló feladatok

végrehajtásában. Mindenki a saját haladási szintjének megfelelő feladatokat végez,

azon a területen, ahol – az előbb felsoroltakon kívül – a leginkább szüksége van a

gyakorlásra. El kell érni, hogy jól végzett munkával sikerélményhez jussanak a

gyerekek, az egyéni képességekhez mért feladatok révén. A jutalmazás serkenti a

munkavégzésüket – a következő alkalommal szívesebben dolgoznak.

a)Figyelem

- látási érzékelés (Azonosítás, megkülönböztetés, hiánypótlás,

szabálykövetés, kritikus gondolkodás)

- beszédhallási figyelem

- térlátási figyelem

- vizuális megfigyelőképesség

b) Emlékezet

- vizuális memória (cselekvés, elrejtés, „lemozgás” levegőrajz,

változások, alakzat-felismerés, emlékezetrajz)

- hallási emlékezet (ritmus, hangok, zörejek, dallam visszaéneklés,

történet, mese felidézése)

c) Gondolkodás

- összehasonlító gondolkodás (megegyezők, nagyságrelációk,

sorrendiség, összehasonlítás)

- általánosító gondolkodás (gyűjtőfogalmak, különbségek)

- problémamegoldó gondolkodás (konvergens, divergens)

d) Beszédértés

- artikulációs bázis fejlesztése

- beszéd- és hangképzés fejlesztése

e) Szocializáció

Én-kép emocionális fejlesztése (alapvető érzések felismerése,

magatartászavarok javítása)

40

Rehabilitációs célú foglalkozások az értékelés, minősítés alól felmentett tanulók

számára.

Célja: a részképesség zavarok (a motorikus, percepciós, beszédbeli és kognitív

funkciók területén megmutatkozó deficitek) megszüntetésére irányuló

foglalkozások szervezésével a gondolkodási és tanulási képességek fejlesztése.

A felzárkóztató foglalkozások intézkedési tervét és a korrepetálás rendjét a

tantestület felmérése alapján, a lehetőségek figyelembevételével a

munkaközösség vezető állítja össze.

Egyéb szervezési feladatok:

1) Az iskolavezetés gondoskodik a felzárkóztatás személyi és tárgyi

feltételeiről.

2) Szülői értekezleteken a szülőkkel meg kell értetni a felzárkóztatás célját, az

alkalmazott módszerek és a szülők feladatait, valamint az elért

eredményekről tájékoztatást kell adni.

3) Adminisztrációs tennivalók:

- egyéni lapok vezetése a felzárkóztatásban, korrepetálásban résztvevő

tanulókról

- Osztálynaplókban regisztrálni a felzárkóztatás, a korrepetálás tényét

1.6.8 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- felzárkóztató foglalkozások;

- a napközi otthon;

- diákétkeztetés

az iskola könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata;

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

a családlátogatások;

a továbbtanulás irányítása, segítése;

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;

azonos kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal

annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél

hamarabb segítségben részesüljenek.

41

1.7 A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a

tanulói érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés,

a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői

ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése.

Ezen együttműködés

Alapja: - a gyermek iránt érzett nevelési felelősség,

megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai

tevékenység,

feltétele:- a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,

- az őszinteség,

eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán

kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

1.7.1 A tanulókat évente az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális

feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az

osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén,

a diákönkormányzat vezetője kéthavonta egyszer a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

1.7.2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a

szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül

írásban) tájékoztatják.

1.7.3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban

egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az

iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel

1.7.4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet

választmányi ülésén vagy az iskolai szintű értekezleten,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

1.7.5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a.) Szülői értekezlet Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása

- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

- az országos és a helyi közoktatási-politika alakulásáról, változásairól,

- a helyi tanterv követelményeiről,

- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

42

- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

- az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémájáról,

- a szülők kérdéseinek véleményének, javaslatainak összegyűjtése és

továbbítása az iskola igazgatósága felé.

b) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen

keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

(otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés,

tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) saját gyermekének tanulmányi

előmeneteléről, iskolai magatartásáról.

c) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka

mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását,

tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

d) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával

összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű

programokról.

e) Előadások szervezése - logopédus

- nevelési tanácsadó

- pszichológus

- egészségügyi szakember (orvos, védőnő

meghívásával,

- pedagógiai intézet szakemberei

g) Pályaválasztási tanácsadás

megyei pályaválasztási kiállítás megtekintése 7.-8. o.

kérdőíves felmérés, annak étékelése – ped. int munkatársa végzi.

h) Közös kirándulások

kirándulási terv alapján (1 és 2 napos)

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai

munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezet vezetőségével.

1.7.6 A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat

igényeljük:

aktív részvétel az iskolai rendezvényeken

őszinte vélemény-nyilvánítást

együttműködő magatartást

a nevelési problémák őszinte megbeszélését,

a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös megoldását

szponzori segítségnyújtást

43

1.7.7 A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztését bővíteni

kívánjuk a következőkkel:

osztály-család közös programok tervezése

családi játékos vetélkedők

közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével.

„kerek asztalos” szülői értekezletek: családias, baráti környezet

kialakítására törekszünk

Az 1. évfolyamon közös szülői kirándulást szervezünk a

gyerekekkel.

A 2. évfolyamon az erdei iskolában szervezünk egy közös gyerek-

szülő napot.

A 3. évfolyamon a szülőket, gyerekeket közös kézműveskedésre

invitáljuk.

A 4. évfolyamon családi sportnapot, illetve vetélkedőt szervezünk.

Az 5. évfolyamon „Felsősök lettünk” partyt tartanak szülők-

gyerekek-pedagógusok közösen.

A 6. évfolyamon főzőverseny, bográcsozás a program.

A 7. évfolyamon a gyerekek érdeklődésének megfelelően

Filmklubot tartunk a családi napon.

A 8. évfolyamon „Mesterségem címere” előadássorozatot

szervezünk.

A fent felsorolt programok az osztály igényeihez igazodva

módosulhatnak.

1.7.8 Az intézmény partereivel történő kapcsolattartás Napi kapcsolatot tartunk fenn:

A KLIK Oroszlányi Tankerültének igazgatójával és dolgozóival

a tankerület oktatási intézményeinek igazgatóival,

Kecskéd Község Önkormányzatával,

a Német Nemzetiségi Önkormányzattal

a szülői szervezettel,

a jelenlegi és a leendő szülőkkel,

az óvodákkal, a tanulókkal,

az iskola-egészségügyben dolgozókkal,

a gyermekvédelmi szolgálattal,

a nevelési tanácsadóval,

a pedagógiai szakszolgálattal

44

1.7.1 AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER PEDAGÓGUSOKRA,

VEZETŐKRE ÉS AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓAN

Az intézményi elvárás-rendszert pedagógusokra, vezetőkre és az

intézményre vonatkozóan a 9. sz. Melléklet tartalmazza.

1.8 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS

FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb

berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a

nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 21/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet

tartalmazza.

A felsorolt eszközök szükségesek nevelési-oktatási feladataink végrehajtásához,

amelyek közül csak a kémiai elszívó berendezés hiányzik. Az eszközök és

felszerelések cseréje folyamatosan történik a mindenkori anyagi lehetőségeink

függvényében.

1.9 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

„ Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes,

hogy ne csak időt, verejtéket, fáradságot, vagyont vesztegessünk reá,

de még az életünket is kockára tegyük a nyomában; hiszen nélküle

az élet csak szánalmas botrány. Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány,

erény elfakul és elernyed... „

MONTAIGNE 1. Dokumentumok

- Az iskola pedagógiai programja

- Magyar Közlöny 2003/147. szám 11376

- Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében ISM 2001

- Szilágyiné Somogyi Katalin

- Ungvári Jánosné dr.: Hogyan készítsünk egészség- és környezeti nevelési

programot?

- Segédanyag a közoktatási intézmények pedagógiai programjának készítéséhez

- Takács Péter – Schád László: Az iskolai drogstratégia kialakítása és módszertana,

Bp 2004

45

2. Bevezetés

A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása

kívánatos számunkra. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jó-

létet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk

és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség

egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos

egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős.

Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás,

táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén

foglal helyet. Az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések

megelőzése mindannyiunk felelőssége. Tudjuk, hogy általános iskolás korban nagyon

fogékonyak a gyerekek. Ezért vált elengedhetetlenül fontossá, hogy átgondoljuk e

témával kapcsolatos feladatainkat.

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő

tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek

bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató

jellegének erősítésére, az oktató-nevelői tevékenységben a személyközpontú

megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

3. Helyzetelemzés, helyi sajátosságok

(SWOT analízis alapján)

Erősségek

- képzett, sok esetben és területen lelkes szaktanárok, tanítók

- nyitott iskolavezetés

- tantervi háttér

- tornaterem, sportpálya, iskolaudvar

- játszótér közelsége mozgásra játékra csábít

- a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége

- a tantermek természetes és mesterséges megvilágítása jó

- gyerekközpontú szemlélet (harmonikus diák-tanár viszony kialakítása a stressz

kezelés érdekében

- jó kapcsolat az egészségügyi szakemberekkel

- rendszeres szűrővizsgálatok (orvosi,fogászat, tisztasági)

- gyógytestnevelés

- hagyományok

- részvétel iskolaprogramokon (Procter & Gamble, Always, Johnson & Johnson)

- vetélkedők

- rendszeres előadások szakemberektől

- mindennapi testnevelés biztosítása

Gyengeségek

- a tanulók és tanárok nagyfokú leterheltsége

- tanulók egy része egyoldalúan táplálkozik

46

- az iskola berendezési tárgyai nem minden esetben szolgálják a tanulók

egészségének fejlődését (padok, székek, világítás)

- túl nehéz iskolatáska

- a gyerekek egy része közömbös a téma iránt

Lehetőségek

- jobb kommunikáció (szülők-pedagógusok, gyerek-pedagógus)

- azon területek felderítése, ahol a pedagógusok aktivizálhatók az egészségnevelés

területén

- a civil szervezetekkel kialakított kapcsolat fenntartása, bővítése (vöröskereszt,

védőnő, családsegítő szolgáltatás, nevelési tanácsadó,)

- továbbképzések

Veszélyek, fenyegetettség

- a kellő ismeretek hiánya

- a családi és iskolai értékrend közti növekvő távolság

- kortárshatás, ami egyre korábban jelentkezik

- a drogok jelenléte

- az alul- és túltápláltság egészségkárosító hatásai

4. Drogstratégia

Bevezetés

„A drogfogyasztásnak mára már vannak olyan formái, amelyek nem szubkulturális

típusúak, hanem szétterülők egy egész generációra, hiszen a fiatalok szórakozási

lehetőségei között vannak olyanok, amelyek szoros összefüggésben vannak a

drogfogyasztással és ennek következtében a drogkereskedelemmel.

Vannak olyan szórakozási formák, ahol sok minden üzen arról, hogy a drog

alternatívát jelenthet. A drognak ezt az önmaga megmutatását gyakorlatilag nagyon

sok fiatal fogja megtapasztalni az életében, s ezzel szembe kell a prevenciós mezőnek

valamit nyújtania. A társadalom egészének kell megelőznie a problémát. Annak

minden szintjével és minden színterével. A társadalomban megjelenő problémákat ott

tudjuk kezelni, ahol a jelenség létre jön, vagy ahol a problémát leginkább észlelni

lehet. Minél korábbi az intervenció, annál hatékonyabb, éppen ezért fontos a

társadalom minden színterének tudatosítása ezzel a problémával kapcsolatosan.

Drogmentes társadalom nem lehet reális jövőkép, ugyanakkor értéktételezésként a

drogmentes élet igenis elérendő cél." (Topolánszky 1990)

Helyzetkép

A dohányzás, az alkoholfogyasztás kipróbálása egyre alacsonyabb életkorban történik,

ugyanígy az első tiltott droggal való megismerkedésre is ez jellemző. A serdülőkori

virtus, a kíváncsiság és a túlzott kockázatvállalási készség lehet az alapja, hogy a

felnőtt társadalom intelmei ellenére nagyon sokan megismerkednek a drogokkal. Kis

falusi iskolánk tanulói - jelenlegi tudásunk szerint – még nem kerültek közvetlen

kapcsolatba drogokkal, de ismerve a környező városok rosszabb helyzetét, és látva a

tendenciát, szükséges előre felkészülni ezekre a veszélyekre. Számolnunk kell azzal a

47

ténnyel, hogy diákjaink zöme a 8. osztály elvégzése után a környékbeli

középiskolákba kerül, ahol már potenciálisan veszélyeztetettekké válhatnak.

Jövőkép

Célunk az, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akikben erős a motiváció az egészséges

életvitelre, képesek felelősségteljesen dönteni. Törekvésünk, hogy felvértezzük őket a

drog-csábítás elutasítására, hogy önmegvalósítási igényüket értelmes aktivitást igénylő

tevékenységben valósítsák meg.

A droghasználat kialakulását elősegítő tényezők - család

- csonka család

- az apák nem vesznek részt a nevelésben

- az apákhoz való viszony ambivalens

- hátrányos helyzet

- alulszocializáltság

- rossz családi légkör

- törődés hiánya

- a gyermek úgy éli meg, hogy a szülei elutasítják

- túl óvó, szabályozó családi környezet

- szülői bánásmód

- tanulmányi eredményre való reagálás

- deviancia

- szülői szerfogyasztás mintanyújtó szerepe

- szülők szerfogyasztása

- alkoholizálás - hátrányos helyzetűeknél az apáknál magas a rendszeres,

nagymértékű fogyasztás

- gyógyszerfogyasztás - hátrányos helyzetűeknél megjelenik az anyáknál a

fokozottabb *altató, nyugtató fogyasztás

- dohányzás - hátrányos helyzetűeknél magas arányban fordul elő

- kávéfogyasztás - kevésbé szocializált családokban magas

- egyéb szerhasználat - kevésbé szocializált családokban gyakrabban

jellemző

- iskola

- iskolába lépés időpontja

- iskolaváltások a hátrányos helyzetűeknél gyakoribbak

- beilleszkedési problémák

- magatartási problémák

- negatív címkézés

- tanulmányi eredmény és az azzal való elégedetlenség - mögötte nem mindig

értelmi problémák állnak

- osztályismétlés, túlkorosság

- igazolatlan hiányzások

- kortárscsoport

- csavargás

- otthonról szökés

48

- verekedés

- lopás

- szerfogyasztásra befolyásolás - kockázat-értékelés irrealitása

- a kipróbálás csoportosan történik - csoportnyomás hatása

- változó-, vagy deviáns csoporthoz kötődés - a jó informális státusz meg-

szerzéséhez deviáns magatartásokon keresztül vezet az út

- nehezebben ellenőrizhető, kikkel „lóg" együtt

- kontrollálatlan a zsebpénz költése

- személyes életút

- érzelmi igények fokozottak, kapcsolódási lehetőség nélkül

- konfliktushelyzetek agressziómentes megoldása nem működik

- sikertelenségek erős traumatizációs hatása

- bizonytalanság, alacsony önértékelés az elszenvedett kudarcok miatt

- egészségmotiváció hiánya

- veszélytudat hiánya

- előrejutási motiváció erős, személyes aktivitás elégtelen

Védő tényezők

- iskolai sikerek

- biztonságos és támogató kapcsolatrendszer

- a segítséget és érzelmi támaszt nyújtó szülők, tanárok, felnőttek segítsége

Célok megfogalmazása

Általános cél

Az alkohol – és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk

visszaszorítása és megelőzése. Az örömöket ne a drogokban keressék a tanulók,

hanem az élet más területein.

Az iskolai működésre ható célok

- a minőségbiztosítási rendszer hatékony működése

Az iskolai eszközrendszerre ható célok

- az egészségnevelő tanár továbbképzése

Tanulókra ható célok

- a droggal kapcsolatos ismeretek javítása

- a nemet mondási készség fejlesztése

- egészségmotiváció kialakítása

Szülőkre ható célok

- együttműködés a szülői munkaközösséggel

Hosszú távú célok

- mintaközvetítés

A gyerekek számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat.

A lelki hygénia építése, fejlesztése

Az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá.

A kitűzött célból adódó feladataink

Annak tudatosítása, hogy a társadalom túlnyomó része nem használ drogokat.

49

Felelős: osztályfőnökök

A produktív, egészséges élet lehetőségének bemutatása személyes példákon.

Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok

Közép távú célok - fejlesztés

Fokozódjék a tanulók drogokkal kapcsolatos tudása és negatív attitűdje

A kitűzött célból adódó feladataink

Megelőző-egészségfejlesztő programok lebonyolítása

Felelős: egészségnevelő tanár, védőnő, oszt. főnök

Rövid távú célok - alapozás

A szülők, pedagógusok ismereteinek növelése a hatékonyabb megelőzés

érdekében.

A kitűzött célból adódó feladataink

Alternatív szabadidős és sportprogramok, művészeti tevékenységek szervezése

Felelős: tantestület tagjai

A tanulók részére az egyéni beszélgetések számának növelése, bizalmi

kapcsolat megerősítése.

Információs kiadványok eljuttatása szülőkhöz, tanárokhoz

Felelős: gyermekvédelmi megbízott

Rendezvények, programok

- őszi túrák, akadályverseny

- uszodalátogatás

- őszi nagytakarítás – az iskola udvarának és a játszóterének a rendbetétele

- egészségnevelési hónap keretében évfolyamonként előadások, vetélkedők a

következő témákban:

- fogápolás, személyi higiénéje

- egészséges táplálkozás

- tisztálkodás, öltözködés

- nemi érés

- drogok

- Felelős: osztályfőnökök, védőnő, külső előadó

- A téli sport örömeinek élve a szabadban megtartott testnevelés órák

- Február„A káros szenvedélyek elleni hónap”

- Videó-vetítések, előadók meghívása (rendőrség: drogelőadás)

- Tavaszi nagytakarítás az iskola környékének rendbetétele– a faluban

- Föld-napi rendezvény az iskola valamennyi tanulójának

- Tanulmányi kirándulások

Sikerkritérium:

A feladatok megvalósítását a felsorolt pontok 60 %-ának megvalósulása esetén

sikeresnek és megvalósítottnak tekintjük.

50

AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE AZ

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL

Jól strukturált, szisztematikusan felépített program, amely a SWOT analízis

szabályai szerint számba veszi az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket.

Kiváló a drogstratériáról írott fejezet - azzal a kiegészítéssel, ha nem is az

iskolában, de már régen van droghasználat a községben. A hosszú távú célok

közé kívánkozik a lelki hygénia építése, fejlesztése. A feladatok közé sorolnám a

problémás gyermekekkel való egyéni beszélgetéseket; lehetőséget kell adni a

rosszul szocializált tanulóknak, hogy bizalommal fordulhassanak a

pedagógusokhoz kritikus helyzetekben. Amikor még harmonikus a gyermekek

élete, kötődést kell kiépíteni a pedagógus felé, hogy amikor válságot él meg,

legyen bizalma megkeresni a nevelőt, ezáltal ne kelljen a drogba menekülnie.

Az iskolai sport legyen játékos, igazodjon a gyermekek

mozgásigényéhez.

PH.

,

aláírás.

FmEurAs ovo ~r-r HÁZIORVOSI PRAXI~

2852 KECSKÉD. FC~ , .

Adószám; 119g4g7g-,.r

Szlsz: 10923005-00~5.10490ta^r

E0. ágezati azonoshd: 1100gp03,~

Tei : 3a~s~a-cx~o

51

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL

A program jól felépített, a helyzetelemzés nagyon jól összefoglalt.

A mentális egészség folyamatos építése, a probléma megoldó képesség

alakítása, a stressz kezelés az iskolai egészségfejlesztés célja legyen,

próbáljuk meg beépíteni a gyermekek mindennapjaiba.

Az örömteli mindennapos testmozgás idejébe javaslom a tartásjavító torna

beillesztését.

Mj: a Védőnői Szolgálat nem civil szervezet.

Kecskéd, 2004. 05. 03.

védőnő

Kscskéd Község Öakcrmány,rat

Védőnői Szolgálat

2852 Kecskéd, Fő u. 3.

52

1.10 A Kecskédi Általános Iskola környezeti nevelési

programja

„Azt a fát, amelynek két évszázadra volt szüksége ahhoz,

Hogy megnőjön, egy óra alatt ki lehet dönteni”

/D. Attenborough/

1. A környezeti nevelési program alapjai

1.1 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere Az 1993. évi LXXIX. tv. 2003. évi júniusi módosítása értelmében új tartalmi

elem jelent meg a közoktatási törvényben. A törvény 48. § (3) előírásának

megfelelően az „iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az

iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját”.

1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép

Az iskola helye és épülete

Kecskéd község Komárom-Esztergom megyében, Budapesttől 60 km-re nyugati

irányban helyezkedik el. Kb. 1900 lakossal rendelkezik. Községünk tiszta,

rendezett, a ház körüli porták szépen parkosítottak.

A községben a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége adott. A lakosságnak sajnos

csak kis része él ezzel a lehetőséggel. Falunk közelében található egy

széntüzelésű erőmű, melyben keletkező salakanyag a település levegőjére

károsan hat. A közúti átmenő forgalomból eredő levegőszennyeződés is nagy

terhet jelent. Célszerű lenne védő erdősávokat telepíteni.

A jelenlegi iskola 1960-ban épült, majd 1985-ben 6 új teremmel bővült. Az

épület tetőszerkezete és nyílászárói, világítási rendszere jelenleg már elavult,

felújításra szorul. Iskolaudvarunk bővítése megtörtént, egy része térkövezett,

nagy része parkosított és játszóudvarral ellátott.

2. Az iskola környezeti jövőképe

Célunk a Föld életképességének, sokszínűségének és szépségének megóvását

fontosnak tartó fiatalok nevelése, olyan iskolai környezetben, mely

működésének valamennyi elemében követendő mintát mutat számukra.

Preventív szemléletű, kritikus, fenntartható fogyasztói szokások kialakítása az

53

iskolai közösségben és tágabb környezetében. Olyan környezeti nevelési

program megvalósítását kívánjuk elérni, mely előmozdítja az iskola és a helyi

közösség környezetének fejlődését.

2.1 A program alapelvei:

a fenntartható fejlődés,

az elővigyázatosság elve,

a megelőzés elve,

partnerség

3. A környezetvédelmi nevelés

Jelenleg a legfontosabb feladatunk, hogy a felnövekvő nemzedék ökológiai

szemléletmódja kialakuljon, élete természetes részévé váljon. A közoktatás

vezetői és a pedagógusok közvetlenül is felelősek azért, hogy az ökológiai

gondolkodásmód a gyermek szemléletmódját áthassa. A környezetvédelemre

való nevelés eredményétől az emberiség jövője függ!

Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán

kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket

szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert.

Az iskolai környezeti nevelésnek gyakorlatiasnak kell lennie. Mutassuk be a

tanulóknak a tevékenységet, majd ők maguk is végezzék azokat!

3.1 A környezetvédelmi nevelés céljai:

tudatosan környezetet kímélő, védő viselkedésmód kialakítása

környezettudatos magatartás és életvitel

a preventív (megelőzés) szemlélet kialakítása

a takarékosság és mértékletesség megvalósítása

környezettudatos fogyasztók nevelése

helyes vásárlási szokások kialakítása

bepillantás az ökológiai összefüggésekbe, azok megértése

az ökológiai kompetencia megteremtése

a természet még meglevő szépségének és sokszínűségének megláttatása

3.2 A környezeti nevelés kiemelt feladatai

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet

megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti

és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet

tisztelő szokásrendszer megalapozása

54

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának

szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival,

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden

tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata.

Meg kell ismertetnünk gyerekeinkkel a hulladék keletkezésének főbb okait,

a másodnyersanyag értékét és az értelmes beavatkozás lehetőségét.

Az iskolai környezetvédelmi nevelés segédeszköz a környezet felfedezéséhez,

ezért magába kell foglalnia a diákok szempontjából fontos tartalmi dolgokat:

viselkedés az erdőben töltött szabadidős programok során

az egészséges táplálkozás

az iskolai hulladékok sorsa

a családi víz- és energia-felhasználás

környezetvédelmi faliújság

Mutassuk meg a tanulóknak mi az ökológiai felelősség!

A tanuló legyen felelős

egy növényért

az iskolaudvaron található növényekért

egy szemételtakarítási akció lebonyolításáért

„Környezetvédelem az iskolatáskában” kezdeményezésért

4. A környezeti nevelés színterei

4.1 Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi

vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan

dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos

vonatkozások, amelyek a diákokhoz közel állnak.

Biológia

a fajok sokszínűségének jelentősége

természetes körforgás megértetése

az egyes életközösségek kiirtásával okozott veszélyek és azok

következményei

a természetes és mesterséges életközösségek

az ember beavatkozása a természetbe, következmények

55

Földrajz

az éghajlat és az időjárás

az éghajlati viszonyok megváltozásából adódó veszélyek

élet más kultúrákban és népeknél

ökológiai orientációjú közlekedési rendszerek

a táj tervezése és megművelése

felfedezések helyi természetvédelmi területeken, erdőkben

Kémia

mesterséges és természetes eredetű anyagok minősége, különbségek

a környezetből vett víz-, talaj- és levegőminták laboratóriumi vizsgálata

helyi vegyi üzem megtekintése

a hulladék keletkezésének megelőzése, papírtakarékosság

az iskolában előforduló veszélyes anyagok keletkezésének és

használatának megelőzése

környezetkímélő eszközök és berendezések használata

Fizika

az energia előállításának különböző módszerei, előnyök, hátrányok

Osztályfőnöki órák

az ember egészségével összefüggő helytelen szokások kiküszöbölése

az iskolai és családi élelmezési és fogyasztási szokások

vásárlási szokások megbeszélése

energiafelhasználás egy családi házban, a háztartásban

víztakarékosság, szennyvíztisztítás

a zaj, rezgés káros hatásai az ember egészségére

a „Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák” fejlesztése a TÁMOP

pályázatban található környezetvédelemmel foglalkozó modulok

feldolgozásával

Technika órák

energiatakarékos eszközök és alternatív technológiák alkalmazása

környezetkímélő közlekedés az iskolába (tömegközlekedés, kerékpározás)

komposztálás

Művészet

természetes alapú festékek használata

veszélyeztetett növény- és állatfajok ábrázolása

munkadarabok készítése természetes alapanyagokból

Történelem

iparosítás: előnyök, hátrányok, esélyek, veszélyek

a civilizáció fejlődésével kapcsolatos félelmek ma és régen

a globalizáció problémái

Testnevelés

a különböző sportágak ökológiai és egészségügyi hatása

56

4.2 Tanórán kívüli lehetőségeink

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet

közvetíteni. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban

egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Megemlékezések, vetélkedők és egyéb környezetvédelmi programok

szervezése

a Víz Világnapján (március 22.)

a Föld Napján (április 22.)

Madarak és Fák Napján (május 10.)

ERDEI ISKOLA szervezése: Alternatív lehetőségként a kötelező anyag

kiegészítéseképpen erdei iskolát szervezünk egy osztály részére. Külön

kidolgozott programmal dolgozunk, mely kiegészíti a tanév során

megszerzett ismereteket gyakorlati tapasztalatokkal. Az erdei iskolákban

terepgyakorlati méréseseket végeznek a gyerekek. A program megvalósítása

projekt módszerrel történik. Minden erdei iskola valamilyen produktummal

(napló, beszámoló, gyűjtemény) zárul.

Kirándulások, túranapok

Egy víztisztító felkeresése, látogatás egy szeméttelepre

Szemételtakarítási akciók szervezése a falu közterületein vagy más

területen.

Látogatás egy természetvédelmi területre, arborétumba

Az iskolaudvaron végzett tevékenységek

fásítási akciók

részvétel a parkosításban, füvesítésben, és annak gondozásában

Szakkörök

Iskolánkban lehetőség szerint működtetünk környezetvédelmi szakkört.

Feltárjuk a környezetünkben lévő szennyező forrásokat, vizsgáljuk a növény-

és állatvilágot. Távlati céljaink közt szerepel az iskolai szelektív

hulladékgyűjtés megvalósítása.

Különböző akciókban veszünk részt:

szárazelem-gyűjtés

évente kétszer gyűjtünk fém- és papírhulladékot

évente egyszer környezetvédelmi őrjáratot szervezünk

a diákönkormányzat által szervezett akadályversenynek mindig van

természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos versenyfeladata

gyalog- és kerékpártúrát szervezünk osztály- és iskolai szinten is

57

5. Társadalmi kapcsolatok, partnerség:

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az

iskola harmonikus együttműködése.

Kapcsolatot tartunk az önkormányzattal, és helyi érdekcsoportokkal.

Megismertetjük a környezet- és természetvédelmi hatóságok munkáját.

6. Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani

megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek

segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

Például:

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák

játékok

modellezés

projektmódszer

terepgyakorlati módszerek

kreatív tevékenység

közösségépítés

művészeti kifejezés

7. Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel,

szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek.

Folyamatosan lépést kell tartani a fejlődéssel, és annak megfelelően új

eszközöket kell beszerezni.

8. Sikerkritérium

A környezeti nevelésünket sikeresnek tekintjük, ha a programba

megfogalmazott célok 70%-ban megvalósulnak.

58

1.11 A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program

„A bűncselekményeket jobb megelőzni; mint büntetni”

Beccaria, 1764

Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a diákok, családi

és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze.

Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes

értelmezése.

A deviáns viselkedést magába foglaló csoportosítás szerint a személyiség a következő

kategóriákba sorolható:

— AGRESSZIVÍTÁS: pl. erőszakosság, szemtelenkedés, ellenségeskedés,

verekedés, szembenállás társakkal, tanárokkal;

— REGRESSZIVÍTÁS: pl. félénkség, szorongás, társas kapcsolatok hiánya;

— INSTABILITÁS: pl. a hangulat labilitása, közöny, csapongó érdeklődés,

gyakori és felületes kapcsolatteremtés;

— APÁTIA: pl. érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás;

— ANTISZOCIÁLIS MAGATARTÁS: pl. lopás, csalás;

— PATOLÓGIÁS TÜNETEK: pl. öngyilkosság, depresszió;

— ISKOLAI PROBLÉMÁK: pl. az iskolai felszerelés rongálása, gyenge

tanulmányi eredmény.

Célunk:

- A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása;

- A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele;

- A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre

késztetés;

- A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása.

A bűnmegelőzés módszerei:

1. Direkt:

felvilágosítás,

a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása,

büntetés „törvénykezés”.

2.Alternatív:

az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, individuáció, kitartás, az

akarat edzése. Hogyan mondj nemet?);

egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata;

vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás.

3.Indirekt:

a közösség probléma érzékennyé tétele;

pozitív példa, mintakövetésre késztetés;

megelőzésre nevelés;

érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel.

59

Stratégia a viselkedési problémák megoldásához:

— büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások;

— kompenzatórikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az

okozott kár, sérülés helyrehozása;

— terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű;

— a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között

kialakult helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés

létrehozására törekszik.

1.12 Áldozattá válás elkerülésének ismeretei Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a

közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több

fiatal van, akit az egyéni élvezetek is az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek

nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik

nyugodhatnának.

A tanulók egy része elidegenedik családjuktól, bizonytalanok és boldogtalanok.

Amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek

ellentmondásban vannak a családi értékekkel, gyakran az egész társadalom fizeti meg

az árát.

Iskolánkban is előfordulhatnak kedvetlenséggel, tanulási problémákkal küzdő tanulók.

Néhányan felelőtlenül dohányozhatnak, ihatnak, drogozhatnak, élhetnek szexuális

életet.

Az értékzavarban áldozatokká válhatnak tanulóink. Intézményünk az alábbi

feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében:

— Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a

helyes egészség-magatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják.

— Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely

a teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására

ösztönzi.

— Emberismeret, önismeret, társadalomismeret.

— Az önsegítésre képessé tenni.

— Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység;

— Problémafeltáró tevékenység;

— Szemléletformálás tanulságos esetekkel;

— Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni

Önfejlesztés

Önbizalom

Akarat nevelése

Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás

60

Önuralom: érzelmeink, indulataink, testünk feletti uralmat jelenti.

A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatása.

Önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az

ember saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt,

ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra.

Állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé

tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk.

1.13 Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő

ismeretek A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek

konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal.

Iskolánkban leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár /igazgató/

közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok –

osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus.

Mi is a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése.

Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget

nyújthat fejlődésre és tanulásra is.

Megoldási stratégiánk függ:

személyiség jellemzőinktől;

a konfliktus tartalmától;

a konfliktusban érintettektől;

és egyéb körülményektől.

Feladatunk: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása, mely

során a konfliktusba került személyek szükségleteinek, törekvéseinek kielégítése a cél.

Ezúton érhető csak el a konfliktusok erőszakmentes kezelése.

- Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás;

- Készség a másik meghallgatására, megértésére;

- Nyitottság, empátia;

- Mások megbecsülése;

- Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek

ártanánk);

- Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére;

- Készség az együttműködésre.

61

Amennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek

lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani,

és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért.

A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális

egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom

egészét is.

Miért fontos a konfliktuskezelés oktatása? Indoklás: mert a tanulók képesek lesznek:

- Kritikusan elemezni attitűdjeiket és a különböző kérdésekről alkotott

nézeteiket;

- Konfliktuskezelő készségeket kialakítani, megérteni a kommunikáció

fontosságát;

- Elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket.

1.14 Közlekedésre nevelés

Gondot fordítunk a tanulók helyes közlekedésére, és az elvárható magatartásra.

Ezen belül érintjük az egyes közlekedési módokon belül követendő közlekedési

elvárásokat.

A közlekedésben való részvétel történhet:

- Gyalogosan - egyénileg vagy csoportosan

- Tömegközlekedési járművel

Kerékpáros közlekedés szabályait a Technika és Természetismeret tantárgy

keretében, valamint osztályfőnöki órán sajátíttatjuk el.

A helyes közlekedés szabályait permanensen tudatosítani kell a tanulókban.

1.15 Fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos

kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

Mivel iskolánk a 6-14 éves korosztállyal foglalkozik, rendszerezett, elméleti

jellegű, célzatos oktatása e témának szóba sem jöhet. Alapvetően a

mindennapok élményei, a tanulók személyes tapasztalatai és a különböző

tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, természetismeret, matematika, rajz-

technika, osztályfőnöki óra, angolóra) legkülönbözőbb témái kínálják

számunkra a tudatos, tájékozott, kritikus szemléletű állampolgári illetve

fogyasztói magatartás modellálását, gyakorlását.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a

részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi

kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Pedagógiai

programunkban jól nyomon követhető ez a törekvés.

Fontos a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet

felismerése, és a döntésre való felkészülés. Már a legkisebbekkel is fontos

62

megismertetni a reklám szerepét, hatásmechanizmusát. (Különös tekintettel

arra, hogy a gyerekek is egyre inkább célszemélyei a reklámkampányoknak.)

Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során,

valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

1.16 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK

/ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

Iskolánk a beiskolázási körzetéből - Kecskéd községből - minden jelentkező

tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári

évben a hatodik életévét augusztus 31-napjáig betöltse. Az a gyermek, akinek

azt a szakértői bizottság javasolja, további 1 nevelési évig az óvodában részesül

ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje a tankötelezettség teljesítését.

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek

óvodás volt );

a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek

nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát

javasolta);

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül, más településen lakó tanulók felvételéről

a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás

és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók

létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

A 2-8. évfolyamra átjelentkező tanulóknak a felzárkózáshoz egyénre szabott

türelmi időt biztosítunk.

63

A körzeten kívülről iskolánkba jelentkező tanulók esetén az igazgató a döntése

előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek

véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor is, ha a beiskolázási körzeten kívül

lakó tanuló már előzőleg iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye,

magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az

iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett

tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a

lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesítjük.

2. HELYI TANTERV

Az iskolai oktatás tartalmát és időkeretét meghatározó tantervi változatok

Az egyes évfolyamokon - mivel a kerettantervi módosítások 2013. szeptemberétől az

1. és 5. osztályokban kerülnek bevezetésre - a többi évfolyamon pedig majd felmenő

rendszerben, ezért az egyes évfolyamokon eltérő tantervek szerinti oktatás kerül

megvalósításra.

A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik:

Ker.2013 = az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megjelent

Kerettantervek alapján elkészített Helyi tanterv

H-2012 = Helyi Tanterv 2012

A NKt. 27.§ (11.) bek. előírta a mindennapos testnevelés bevezetése

miatti változások

R = régi, azaz a NAT alapján 2003-ban felülvizsgált és módosított - a

kerettantervek felhasználásával-elkészített 2004. szeptemberétől

érvényes helyi tanterv.

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

1. Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013

2. H-2012 Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013

3. R H-2012 Ker.2013 Ker.2013

4. R R H-2012 Ker.2013

5. Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013

6. H-2012 Ker.2013 Ker.2013 Ker.2013

7. R H-2012 Ker.2013 Ker.2013

8. R R H-2012 Ker.2013

2.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható

tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és

követelmények

64

A tanulók kötelező óráinak maximumát a közoktatási törvény 52.§ (3) bekezdése

határozza meg. köznevelési tv.

A tanulók kötelező tanórai foglalkozása egy tanítási napon nem lehet több:

Az első –harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;

a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél)

tanítási óránál;

a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;

Az óraterv kidolgozásánál a következő hatályos jogszabályokat vettük figyelembe:

A közoktatási törvény. 52§ (3) kötelező tanórai foglalkozások időkerete

52.§ (4) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás időkeretét

10%-kal megemeli

52§ (7) nem kötött (választható) tanórai foglalkozások

52§ (11) egyéni foglalkozások

52§ 11/c a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra felhasználható időkeret

243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról.

A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések

3§ (1) a,b,c, (5) bekezdés

A tanítási órákon való részvétel rendje: 7§ (1), 8§ c

A 2003-as törvény módosítás testnevelés óraszámokat érintő változása

28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

10/2003. (VII.28.) OM rendelet

17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendje

202/2007.(VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról

65

2.1.2 Óraterv 2010. szeptember 1-től „R”

Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi

táblázat foglalja össze.

Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kötelező óraszám a

törvény alapján:

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Nemzetiségi kötelező (+10%)

22 22 22 25 25 25 27,5 27,5

KÖTELEZŐ TANTERVI ÓRÁK

Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 4,5 4,5 4 4

Történelem és állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Német nyelv 5 5 5 5 5 5 5 5

Matematika 4 4 4 4 4 3,5 3.5 3,5

Informatika 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 2

Természetismeret 2

Egészségtan

Biológia és egészségtan 1,5 1,5

Fizika 1,5 1.5

Kémia 1.5 1.5

Földrajz 1.5 1.5

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1 1 1 0,5

Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 0,5

Tantárgytömbösítés

Term.ism.-földrajz-Egészségtan

3

Tantárgytömbösítés

Rajz-Technika-Ének

3

Testnevelés és sport 2 2 2 3 3 2 2 2

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Etika 0,5 0,5

Média 1

ÖSSZESEN 22 22 22 25 25 25 27,5 27,5

NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRAKERET

Testnevelés 1 1 1 0,5 0,5 0,5

Angol 2 2 2 2

Sportkör (ISK) 1 1 1 1 1 1 1 1

ÖSSZESEN

66

2.1.3. A szabadon tervezhető órák számával és a nemzetiségi iskolákra vonatkozó

plusz időkerettel évfolyamonként a következő pontban ismertetett tantárgyak

óraszámait növeltük meg, azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre

az ismeretek elsajátítására több idő jusson, valamint készségtárgyak óraszámait

csoportosítottuk át a kisebbségi nyelvoktatásra.

2.1.4. Iskolánk nemzetiségi iskola, az 1-8 évfolyamon heti 5 óra keretében

nemzetiségi német nyelv oktatását biztosítja a tanulók számára.

2.1.5. Tantárgyak és óraszámaik átcsoportosítása a kisebbségi német nyelv oktatására

a következőkben leírtak szerint történik.

1. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra

- szabadon tervezhető órából heti 0,5 óra

- KT. 52 § (7) a nem kötelező) órakeretből 1 óra

(választható)

-magyar nyelv: heti 1 óra

- rajzból heti 0.5 óra

2. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra

- KT. 52 § (7) a nem kötelező) órakeretből 1 óra

(választható)

- magyar nyelv: heti 1 óra

- rajzból heti 0.5 óra

3. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra

- szabadon tervezhető órából heti 0.5 óra

- KT. 52 § (7) a nem kötelező órakeretből 1,5 óra

(választható)

- magyar nyelv: heti 1 óra

- rajzból heti 0.5 óra

4. évfolyamon - idegen nyelvi óra heti 3 óra

- köt. óraszám növekedésből heti 2 óra

2.1.6 A kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és

követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott

a Nemzeti alaptanterv alapján elkészített KERETTANTERV-ben meghatározott

tananyaggal és követelményekkel. Nevelőtestületünk a kerettantervet helyi

tantervként alkalmazza. A kerettantervi tananyag a kötelező órák 80 % - ára

vonatkozik. A 20 %-os órakeretet gyakorlásra, készségfejlesztésre használjuk

fel. Ezt a tanmenetekben rögzítjük, melyet évente az iskolavezetés ellenőriz.

67

2.1.2 Óraterv 2012. szeptember 1-től „H-2012”

2012. szeptember 1-től a testnevelési órák száma 5 órára módosul Nkt.27.§

(11) bekezdés értelmében.

Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi

táblázat foglalja össze.

Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kötelező óraszám a

törvény alapján:

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Nemzetiségi kötelező

(+10%)

22 22 22 25 25 25 27,5 27,5

KÖTELEZŐ TANTERVI ÓRÁK

Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 4,5 4,5 4 4

Történelem és állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Német nyelv 5 5 5 5 5 5 5 5

Matematika 4 4 4 4 4 3,5 3.5 3,5

Informatika 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 2

Természetismeret 2 1,5

Egészségtan 0,5

Biológia és egészségtan 1,5 1,5

Fizika 1,5 1.5

Kémia 1.5 1.5

Földrajz 1 1.5 1.5

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1 1 1 1 0,5

Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5

Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Etika 0,5 0,5

Média 1

ÖSSZESEN 23 23 23 25 25 25,5 28,5 28,5

NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRAKERET

Angol 2 2 2 2

SZABADON TERVEZHETŐ

Sportkör (ISK) 2 2 2 2 2 2 2 2

ÖSSZESEN 25 25 25 27 29 29,5 32,5 32,5

68

2013. szeptember 1-jétől kerül bevezetésre

2.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható

tanórai foglalkozások, ezek óraszámait, az előírt tananyagot és

követelményeket a

2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

A 110/2012. (VI.4) Kormányrendelet a NAT-ról

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a KERETTANTERVEKRŐL

17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás

IRÁNYELVE

figyelembe vétele alapján határozta meg a nevelőtestület.

A tanulók kötelező óráinak maximumát a Nemzeti köznevelési

törvény 6. számú Melléklete határozza meg.

Az óraterv kidolgozásánál a következő hatályos jogszabályokat vettük figyelembe:

a Nemzeti köznevelési törvény 6. sz. Melléklete a tanulók finanszírozott heti

foglalkozási időkeretét írja elő

a Nemzeti köznevelési törvény 27. § (4) bek. előírása értelmében „az iskola a

tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti

időkerete különbözetét egyéb foglalkozások megtartásához és osztálybontáshoz

veheti igénybe.”

a Nemzeti köznevelési törvény 27.§ (5) bek. alapján tehetséggondozásra és

felzárkóztatásra osztályonként további legalább 1-1 óra felhasználható.

a Nemzeti köznevelési törvény 27.§ (11) bek. –előírja a heti 5 testnevelés

foglalkozásokat

A 110/2012. (VI.4.) Korm. r. (a továbbiakban NAT) 7.§. (1) a tanórai

foglalkozások megszervezésének módjait szabályozza.

A NAT 8.§ (1) a tanuló kötelező és választható óráinak száma 1 tanítási napon

nem lehet több

a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon,

b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,

c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, A NAT 8.§ (2) A nemzetiségi nevelést és oktatást folytató iskolákban az (1)

bekezdésben meghatározott tanítási órák száma 1-el megnövelhető.

a) 7 tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon,

b) 8 tanítási óránál a negyedik évfolyamon,

c) 8 tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon,

a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE

6.§ írja elő: „A nemzetiség nyelvén tanított tárgyak oktatását……átlaglétszám

feletti osztálybontással kell megszervezni.”

69

a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE

10.§ (1) bek. biztosítja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórai

foglalkozásának óraszámát

a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE

10.§ (3) bek. írja elő a nemzetiségi nyelv heti 5 órában való oktatását

a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet 10.§ (7) bek. lehetővé teszi a

készségtárgyakra előírt óraszámból évi 37 óra átcsoportosítását a német nyelv

oktatására

a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet (8) bek. értelmében a nemzetiségi

népismeret tantárgy oktatására heti 1 órát biztosítani kell.

70

2.1.2 Óraterv 2013. szeptember 1-től „Ker.2013”

2013. szeptember 1-től az új Nkt. 6. sz. Mellékletének életbe lépése miatt

változik a tanulók finanszírozott heti foglalkozási időkerete.

Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi

táblázat foglalja össze.

Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kötelező óraszám a törvény

alapján:

25 25 25 27 28 28 31 31

Nemzetiségi kötelező (+10%) +2 +2 +2 +2 +2 +2 +2 +2

ÖSSZESEN 27 27 27 29 30 30 33 33

KÖTELEZŐ TANTERVI ÓRÁK

Tantárgy /évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 4 4 4 4

Német nyelv 5 5 5 5 5 5 5 5

Népismeret (német) 1 1 1 1 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Erkölcstan/hittan 1 1 1 1 1 1 1 1

Matematika 4 4 4 4 4 4 3 3,5

Informatika 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 2

Természetismeret 2 2,5

Biológia és egészségtan 1,5 1,5

Fizika 1,5 1.5

Kémia 1.5 1.5

Földrajz 1.5 1.5

Ének-zene 1 1 1 2 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 -- --

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 0,5

Tánc és dráma 1

ÖSSZESEN 27 27 27 29 30 29,5 31 31

NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRAKERET

Angol 2 2

ÖSSZESEN 27 27 27 29 30 29,5 33 33

71

2.1.3. Iskolánk német nemzetiségi iskola, ahol 1-8 évfolyamon heti 5 óra keretében

nemzetiségi német nyelv és heti 1 óra Honismeret (melyet a nemzetiségi

nyelvén kell megtartani) oktatását biztosítja a tanulók számára.

2.1.4. A szabadon tervezhető órák számával és a nemzetiségi iskolákra vonatkozó

plusz időkerettel növeltük meg évfolyamonként a német órákat, valamint

készségtárgyak óraszámait csoportosítottuk át a kisebbségi nyelvoktatásra.

2.1.5. A tantárgyak és az óraszámok átcsoportosítása a kisebbségi német nyelv

oktatására (heti 5 óra német + 1 óra Népismeret) a következőkben leírtak

szerint történt:

A Nemzeti köznevelési törvény 6.sz. melléklete előírása értelmében az

engedélyezett kötelező óraszámukon felül +2 órával megnövelhetik az

időkeretüket (DA oszlop) a nemzetiségi iskolák.

1. évfolyamon

- kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra

- szabadon tervezhető órából heti 2 óra

- ének-zene órából heti 1 óra

- rajzból heti 1 óra

2. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra

- szabadon tervezhető órából heti 2 óra

- ének-zene órából heti 1 óra

- rajzból heti 1 óra

3. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra

- szabadon tervezhető órából heti 3 óra

- ének-zene órából heti 1 óra

4. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből heti 2 óra

- szabadon tervezhető órából heti 3 órát

- ének-zene órából heti 1 óra

2.1.6 A kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagait és

követelményeit az 52/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megjelent

KERETTANTERV alapján készült HELYI TANTERV tartalmazza, melynek

részletei a 9. sz. Mellékletben olvashatók. A kerettantervben meghatározott

tananyag éves lebontásra került a helyi tantervbe.

72

A kerettantervi tananyag a kötelező órák 90 % - ára vonatkozik. A 10 %-os

órakeretet gyakorlásra, készségfejlesztésre használjuk fel a német

kivételével. A német nyelvből a 10 %-ot a német énekek tanulására fordítjuk.

Ezt a tanmenetekben rögzítjük, melyet évente az iskolavezetés ellenőriz.

2.1.7 A TÁMOP-3.1.4 Kompetencia alapú oktatás innovatív intézményekben

című pályázat 5 éves fenntarthatóságának tervezése: Az egyes évfolyamokon bevezetett kompetenciaterületek az alábbi táblázat

alapján kerülnek bevezetésre

Tanév/

osztály

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2009/2010 M ID ID SZ SZOC

2010/2011 M SZ M ID SZ ID SZ SZOC 6 csop.

2011/2012 SZ M ID ID SZ SZOC

2012/2013 M SZ ID M ID SZ SZOC

2013/2014 M M ID SZ ID SZ SZOC 6 csop.

2014/2015 M, SZ M ID M, ID SZ SZOC 6 csop.

Jelölések:

Matematika: M

Szövegértés –szövegalkotás: Sz

Idegen nyelvi /német/: ID

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: SZOC

A táblázat alapján belépő kompetencia alapú oktatás tantárgyi tanterveit

melléklet tartalmazza.

b.) A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a mindenkori 5.

osztályokban valósul meg a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében.

c.) Minden tanévben 1 projekt a 6. évfolyamon és két témahét a 3. és 4.

évfolyamon kerül megvalósításra, melyek témáját az ÉVES MUNKATERV

tartalmazza.

d.) Moduláris oktatást a 7. évfolyamon az szociális, életviteli és környezeti

kompetenciák fejlesztésekor az osztályfőnöki órákba építve valósítunk meg évi

két modul feldolgozásával.

e.) Iskolánk az óvoda- iskola átmenet megkönnyítése érdekében kidolgozott újító

szándékkal egy programot, mely a helyi tanterv része. A 7. számú

mellékletben részletesen kidolgozott program minden tanévben megvalósul.

f.) Fontosnak tartjuk egy olyan iskolai légkör megteremtését, amely partnerként

vonja be a szülőket, a diákokat és a pedagógusokat az oktatási és az iskolán

kívüli feladatokba. Ezért iskolánk kidolgozta a Családbarát iskola–

73

partneri/szülői együttműködést támogató fejlesztések, programok című

innovációt, melyet a Helyi Tanterv 8. számú melléklete tartalmaz.

Tanévenként kiemelten egy-egy osztály egy adott tevékenységet felvállalva

vonja be a szülőket az iskolai programokba. A nyolc év leforgása alatt

nyolcféle tevékenységen keresztül ismerkedhetnek az iskola belső életével a

szülők.

A tanórákba és a tanmenetekbe beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő

módszereket és tanulásszervezési eljárásokat:

kooperatív tanulás

egyéni és páros munka

prezentáció

tanórai differenciálás heterogén csoportokban

projektmunkák heterogén csoportokban

portfoliók készítése

dramatikus módszerek és technikák alkalmazása

önellenőrzés, mások ellenőrzése

ötletroham

vita

Az IKT-eszközöket minden tantárgy oktatásában alkalmazunk, a következő

tevékenységekhez:

házi feladatok készíttetése számítógéppel

tanulók információgyűjtése

tanári prezentációk bemutatása

tanulói prezentációk készítése, bemutatása

on-line oktatási tartalmak bemutatása

oktatószoftverek használata

tanulói mérés-értékelés

anyaggyűjtés és kiértékelés az Internet segítségével tanórán és

otthon

órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás

dokumentálása

kompetenciaterületek összekapcsolása: a digitális eszközök

használata más műveltségi területekhez tartozó új ismeretek

megértésekor, szimulációjakor

tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése,

adatfeldolgozás, értékelés

digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor,

feladatok kiadásakor

linkgyűjtemény (vagy saját tananyagtár) használata

szaktárgyanként – s ez megjelenik az iskolai portálon is az otthoni

munkához

74

feladatkiosztás és teljesítés az iskolai portál segítségével

felmérések, értékelések készítése megfelelő programok és

válaszadó eszközök alkalmazásával

egyéb

2.1.7 A szabadon választható órák időkeretét korrepetálásra, szakköri

foglalkozásra, sportórákra és csoportbontásra használjuk fel iskolai szinten.

Ennek felosztása tanévenként az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően

változik, mely része az éves tantárgyfelosztásnak.

2.1.9 5-8. osztályig a kötelező tanórák keretében osztályfőnöki órát kell tartani.

Ennek célját, feladatait a követelményeket nevelőtestületünk az 5. számú

mellékletben határozta meg: (Kerettantervi megkötés: éves szinten 10 órában

egészségnevelés )

2.2 TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK

ELVEI

2.2.1 Az iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban:

köznevelési törvény)

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai

tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

2.2.2 Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges

kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve az

egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, figyelembe

véve, hogy a szülő számára ne jelentsen többletköltséget, ha új taneszközt

választunk. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgyból egyéb

eszközökre is szükség van. (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.)

2.2.3 .A szükséges taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a megelőző év

májusában írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a

szülők kötelessége.

2.2.4 A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe.

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

75

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítjük

előnyben, amelyek több éven keresztül hasznosíthatók.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz

használatát csak nagyon indokolt, az oktatás minőségét lényegesen jobbító

esetben vezetünk be.

2.2.5 Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb

támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az

iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos

helyzetű tanulók ingyenesen használhatják (tartós kölcsönzéssel).

2.2.6 A választott tankönyvek és más tanulmányi segédletek, taneszközök

kiválasztásánál figyelembe vesszük tanítványaink különböző szintű képességeit,

azt, hogy a tanulók által használt tankönyvek, munkafüzetek differenciált

fejlesztésére alkalmas, szemléletes, tapasztalati élményekre épült tanulást és

képességfejlesztést tegyenek lehetővé.

2.3 A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

2.3.1 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter

által kiadott kerettantervekben „ A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben ill.

egyes tantárgyakból az iskola helyi tantervében meghatározott

követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

A helyi tervben meghatározott továbbhaladás feltételeit minimumszintnek

tekintjük.

2.3.2 A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi

munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Évfolyamismétlésre az 1-3.

évfolyamon a tanuló csak szülői beleegyezéssel (szülői kérésre) ismételheti meg

az osztályt. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi

osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A

továbbhaladásról végleges döntés az osztályozó értekezleten történik.

2.3.3 Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy két tárgyból szerez

„elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban

javító vizsgát tehet.

2.3.4 Ha tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez

„elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles (a tankötelezettség

határáig). Kivételes esetekben a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet az a tanuló is, aki 3 tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot.

76

2.3.5 Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt

követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az

első évfolyamon folytatja szülői belelegyezéssel.

2.3.6 A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a

tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a

tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

magántanuló volt.

2.3.7 A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az

osztályozó vizsga tantárgyai a következők:

1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.

5-6.évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika,

természetismeret.

7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika,

fizika, biológia, kémia, földrajz.

2.4 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁ-

NAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

2.4.1 Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók

tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2.4.2 Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája

vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a

régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

2.4.3 A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból

az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények

teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

2.4.4 A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, magyar irodalom, német

nyelv (a 5-8. évfolyamon), matematika, informatika, természetismeret,

történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:

- a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is

ellenőrizhetik.

- az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és

főkövetelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

2.4.5 A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször

ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek

77

érdekében egy-egy tantárgy esetében sor kerülhet szóbeli feleletre is

- az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente,

valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

- a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység

révén ellenőrizzük. )

2.4.6 A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,

minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan

viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett

azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott -

fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest.

2.4.7 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a

különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

2.4.8 Naplók, tájékoztató füzetek vezetése:

Az Értékelő napló ”Szöveges értékelések év közben” részébe minden

tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként.

Az értékelés lehetséges formái:

- írásbeli vélemény

- pontozás, százalékérték,

- szimbólumok

- osztályzatok.

Az Értékelő napló című lapra a következő megjegyzés felírása szükséges.

„A tanulók negyedéves, féléves és év végi értékelése a tantestület által

elfogadott értékelőlapokon történik. Az értékelő lapok az osztálynapló

mellékleteként kerülnek elhelyezésre.”

A tanév végén az üres oldalakat kihúzzuk.

A használt mellékletek fajtái:

1. osztály: negyedéves, féléves, év végi értékelés

2. osztály: féléves értékelés

A tájékoztató füzet vezetése megegyezik az értékelő napló vezetésével, és

kibővül a szülők és az iskola kapcsolattartására irányuló bejegyzésekkel.

2.4.9 A második évfolyamon az év végi, a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi

osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni

tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében

minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell

értékelni de legalább három érdemjegye legyen félévente.

78

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító

nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv

bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen

elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes érté-

kelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak,

tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám)

érdemjegyekre történő átváltását általában a következő arányok

alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0-33 % elégtelen (1)

34-50 % elégséges (2)

51-75 % közepes (3)

76-90 % jó (4)

91-100 % jeles (5)

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-

nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban

a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

- negyedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, német nyelv,

matematika, .környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés,

Etika/Hit- és Erkölcstan

- ötödik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, német nyelv,

német népismeret, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene,

rajz, technika, testnevelés, Etika/Hit- és Erkölcstan.

- hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német

nyelv, német népismeret, matematika, informatika, természet-

ismeret,egészségtan, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol nyelv,

Etika/Hit- és Erkölcstan.

- hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német

nyelv, német népismeret, matematika, informatika, fizika, biológia,

kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol nyelv,

Etika/Hit- és Erkölcstan.

- nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv magyar irodalom, történelem,

német nyelv, német népismeret, matematika, informatika, fizika,

biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol,

Etika/Hit- és Erkölcstan.

2.4.10 A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik

évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve

osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az

osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a

bizonyítványba bejegyzi.

79

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök

minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és

a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban

tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell

jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a

következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

- kötelességtudó, feladatait teljesíti;

- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

- tisztelettudó;

- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,

segítőkészen viselkedik;

- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre,

biztatásra vesz részt;

- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változ6 (3) az a tanuló, aki.

- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; -

feladatait nem minden esetben teljesíti;

- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a

közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

- igazolatlanul mulasztott;

- osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása

fegyelmezetlen, rendetlen;

- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván

viselkedik;

- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; -

80

több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést

kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb

fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok

eléréséhez a felsorolt szempontokat tartjuk irányadónak.

2.4.11 A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik

évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket

illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén

az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a

bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az

érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás

esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az

osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be

kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;.

- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

- munkavégzése pontos, megbízható;

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt

nyújt;

- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

- a tanórákon többnyire aktív;

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való

részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást

teljesíti;

- taneszközei tiszták, rendezettek

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem

mindig teljesíti;

81

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak

figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok

eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes

megléte (vagy megsértése) szükséges.

d) Hanyag (2) az a tanuló, akinek:

- figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el.

- nem hajlandó munkavégzésre,

- nem törődik kötelességeivel

- érdektelenség, teljes közöny jellemzi,

- a félévi és év végi értékelésnél ha egy vagy több tantárgyból elégtelen

osztályzatot kapott

2.4.12 Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

- példamutató magatartást tanúsít,

- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb.

- versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének

megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái:

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók

- szaktanári dicséret,

- osztályfőnöki dicséret,

- igazgatói dicséret,

- nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát

- végzett tanulók a tanév végén

- szaktárgyi teljesítményért,

- példamutató magatartásért,

- kiemelkedő szorgalomért,

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért

tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen

az iskola közössége előtt vehetnek át.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon,

82

bemutatókon eredményesen szereplő tanulók. Osztályfőnöki dicséretben

részesülnek.

e) Az iskolán kívü1i versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon,

bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy szaktanári

dicséretben részesülnek.

f) Megyei szintű versenyeken eredményesen szereplő tanulók igazgatói

dicséretben részesülnek.

g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást

tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet

részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2.4.13 Büntetés

Azt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend

előírásait megszegi,

- vagy igazolatlanul mulaszt,

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet

részesíteni.

Az iskolai büntetések formái

- szaktanári figyelmeztetés;

- napközis nevelői figyelmeztetés;

- osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés;

- osztályfőnöki megrovás;

- igazgatói figyelmeztetés;

- igazgatói intés;

- igazgatói megrovás;

- tantestületi figyelmeztetés;

- tantestületi intés;

- tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől

indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.

Az a tanuló aki a büntetések több fokozatát vagy egy-egy súlyosabb fokozatot

elért az osztályfőnök és a tantestület döntése alapján az osztálykirándulásból

kizárható.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

83

2.5 Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok, és témazáró

dolgozatok írásának meghatározása

2.5.1 Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi

szabályok érvényesülnek:

- a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz

kapcsolódó ismeretek megszilárdítása

- az 1-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos egyik

óráról a másikra esedékes feladatokon túl- nem kapnak sem szóbeli, sem

írásbeli plusz házi feladatot.

2.6 A mindennapos iskolai testmozgás programja

célja: a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás

eszközeivel

Mindennapos testmozgás megvalósítása:

2014/2015-ös tanévben:

1-3 és 5-7. évfolyamon heti 3 testnevelés óra órarendbe beépítve + 2 sportkör

4.és 8. évfolyamon a testnevelési órák mellett heti 1 óra sportkör biztosított.

játékos egészségfejlesztő testmozgás (azokon a napokon, amikor

nincs testnevelés óra) ideje: 30’ vagy 2 X 15’ alkalom: tanítási óra

részeként

du. napközis foglalkozások előtt (lehetőleg a szabadban)

45’ játékos testmozgás, ha nincs de. testnevelés óra

Gyógytestnevelés valamennyi rászoruló tanulónak biztosított.

Úszásoktatás Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a Kerettanterv) az úszásoktatásról a

következőket írja:

1-4. évfolyam:

„Vízhez szoktatás, az úszás technikai alapjainak elsajátítása

Annak érdekében, hogy e fejlesztési témakörnek, tartalomnak a tanulók

megfeleljenek, ezért az iskola lehetőségeihez mérten a mindennapos

testnevelési órák tömbösítésével megszervezi az úszásoktatást a mindenkori 2.

osztályosok részére az oroszlányi uszodában. Ennek költségeit a fenntartó

biztosítja.

84

2.7 A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők

végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal, a mindenkori

tanév rendjében meghatározott időintervallumban.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszttel (NETFIT) mérjük a diákok fizikai

állóképességét a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően. A mérésben a felső tagozatos

tanulók vesznek részt.

A NETFIT küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai

aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok

és családjaik körében.

Az ORSZÁGOS ISKOLAI FITTSÉGMÉRÉS keretén belül a fittségi állapot

három fő fontos összetevőjét lehet mérni, amely összefüggésben áll az általános

egészségi állapottal. Ez a 3 fő komponens az aerob kapacitás testösszetétel és a

vázizomzat fittsége (izomerő, erő-állóképesség, hajlékonyság). Mindegyik

tesztfeladat esetén nemre és életkorra specifikus kritérium-orientált standardok

alapján történik az értékelés, amelyek az egészséggel kapcsolatos minimum

fittségi értékek alapján kerülnek megállapításra.

ORSZÁGOS ISKOLAI FITTSÉGMÉRÉS

Testösszetétel Aerob kapacitás

Izomerő, erő-állóképesség, hajlékonyság

Hasizomerő törzsizomerő és

hajlékonyság

Felsőtest izomereje

Alsó végtag izomereje

hajlékonyság

Testtömeg-index

20 méteres állóképesség

i ingafutás

Hasprés Törzsemelés -karnyújtás

fekvőtámasz helyzetben

Helyből távol-ugrás

Módosított ülésből

előrenyúlás teszt

Testösszetétel (bioimpedancia-analízis)

Derék és csípő körtérfogat

85

2.8 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve

kulcsfontosságú.

Ezért már gyermekkorban szükséges az elsősegélynyújtással foglalkozó

programok bevezetése és a tanulókkal való megismertetése.

Iskolánk úgy döntött, hogy az elsősegély-nyújtási alapismereteket egy

témahét keretében fogjuk minden évben megvalósítani. Ezen a héten a

következő témakörökkel ismertetjük meg a gyerekeket:

Az emberi test és működése, az eszmélet és a légzés vizsgálata,

értékelése

Sebek, vérzések és ellátásuk

Eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfektetés

Helyes viselkedés baleseti szituációban; mentőhívás

A program végén egy megrendezett baleseti szituációban mérnénk fel

a gyermekek teljesítményét.

2.9A sajátos nevelési igényű tanulók

Intézményünk a különleges bánásmódot igénylő tanulók közül a Tanulási Képességet

Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók

csoportját is ellátja. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek,

tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban

részesül a szakértői véleményben előírtak szerint. A fogyatékosság típusának

megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori,

terapeuta szakképzettség szükséges a foglalkozások megtartásához.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: SNI tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

„mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság

együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral

vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. (2011. évi CXC.tv.)

A fejlesztés alapelvei: A sikeres fejlesztés alapja a megfelelő környezet,az elegendő idő biztosítása . A

fejlesztés sikerességét a tanulás szervezése, a segítő-támogató tényezők biztosítása és a

korrekciós lehetőségek, kialakítása határozza meg.

Feladatok az SNI tanulókkal kapcsolatban

Minden tanév elején a szakértői bizottság szakvéleményének elemzése és a

tanuló megfigyelése alapján történik a rehabilitációs foglalkozások

megszervezése. Ez mindig team munkában történik. Az integrált nevelés csak a

különböző szakemberek tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet

eredményes.

86

Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban

mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs óra

megtartása gyógypedagógusi kompetencia.

Az egyéni fejlődési lap vezetése kötelező.

A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint

módosítható. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a

szülő bevonásával történik.

A rehabilitációs órák számát általában a szakértői vélemény írja elő.

Kapcsolattartás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal, a Nevelési

Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Az SNI tanulók sikeres integrációjához elengedhetetlen az oktatás-nevelés

minden területét átfogó differenciálás.

Differenciálás megjelenik:

Segítségadás módjában, idejében, az alkalmazott módszerekben,

közvetítési módban

Tananyag tartalmában

Óraszervezésben

Tanítási-tanulási ütemben

Célokban

Számonkérés, értékelés módjában, típusában

Feltételek

Személyi feltételek: – fejlesztő pedagógus

– gyógypedagógus, logopédus,

– integráló, többségi pedagógus

Tárgyi feltételek

– fejlesztő szoba megfelelő bútorzattal

– fejlesztő és terápiás eszközök

– fejlesztő játékok

– fénymásoló

– lamináló gép

– számítógép, számítógépes programok

– szakkönyvek, szakfolyóiratok

Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók speciális fejlesztéséhez

A beszédfogyatékos tanuló

87

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri

működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a

beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok

léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális

kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok

helyes ejtésének, a beszédészlelés és - megértés zavaraiban, a beszédritmus

sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint

az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző

jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság

körébe sorolhatók.

A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen

beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a

kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések

(magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási

akadályozottságot is kiválthatnak.

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a

tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai

oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a

beszédbeli akadályok jellegétől függ.

Alapelveink A beszédfogyatékosság, mint sajátos nevelési igény a tanuló életkori sajátosságainak

módosulásával, valamint a tanuláshoz szükséges képességek részleges kiesésével,

fejletlenségével járhat együtt. Éppen ezért pedagógiai munkánk során a

személyiségfejlesztést egységes, komplex feladatként kezeljük és a nevelés-oktatás

egész folyamatában az egyéni gyermeki sajátosságokból, a beszédfogyatékosságból

adódó előnytelen különbségek csökkentésére, habilitációjára/rehabilitációjára

törekszünk.

Elveinket tükrözi, hogy a beszédfogyatékos tanulók számára szükséges

kompetenciákat, és az állapotuknak megfelelő műveltséget kínálunk a tanulókban rejlő

lehetőségek optimális kibontakoztatása és a társadalomba való mind teljesebb

beilleszkedés érdekében.

A beszédfogyatékosok képességfejlesztésének főbb elvei – A tanulók fejlesztésekor törekedni kell a pszichológiai és a fiziológiai tényezők

összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására.

– A fejlesztés tudatos és tervszerű, amelyben a komplexitás és a folyamatkövetés is

megvalósul.

– A módszerek megválasztásakor, alkalmazásakor figyelembe kell venni az életkort, a

pszichikai sajátosságokat, a beállítódást, az értelmi képességet, a beszédfogyatékosság

fajtáját és súlyosságát.

– A beszédfogyatékos tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós

fejlesztés, amely során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási észlelések

egymást erősítve fejlődnek.

– A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, amely a

hierarchikusan egymásra épülő részképességek egymásra hatását, erősítését jelenti.

88

– Fontos a mozgás és sporttevékenység fokozott igénybevétele a fejlesztésnél, hiszen a

nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a mozgással

egybekötött verbalizálásnak, a fogalmi gondolkodás erősítésének, a téri-idői

tájékozódásnak, a szerialitásnak, a ritmusnak és az izmok akaratlagos irányításának.

– A beszédfogyatékos tanulók oktatása megköveteli az egyéni és csoportos

foglalkozások változatos szervezeti kereteit.

– A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő támogató együttműködését.

– A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót a beszédproblémája leküzdésére,

ugyanakkor fel kell készítenie a reális önismeretre, a kudarcok kezelésére, az

esetlegesen maradandó tünetekkel (pl. dadogás) való együttélésre, a reális

pályaválasztásra.

Feladataink – az egyéni fejlődési adottságokhoz, a beszédfogyatékosság típusához, súlyosságához

igazított terápiás eljárások (habilitáció/rehabilitáció) alkalmazása a különböző

pedagógiai színtereken,

– speciális tantervek, tankönyvek, tanulmányi segédletek alkalmazása,

– a tanítás-tanulás egész folyamatát átölelő differenciált tanulásszervezési formák,

megoldások alkalmazása,

– az egyes tartalmak módosításának, elhagyásának, egyszerűsítésének, illetve új

területek bevonásának lehetősége,

– Differenciálni kell a kitűzött célokat az egyén adottságai és fejlődési üteme

függvényében. Pl. a megkésett beszédfejlődésű tanulók olvasási, írási és szövegértési

minőségben hátrébb vannak, mint a többségi tanulók. Adott idő alatt kevesebbet és

mást olvassanak el, dolgozzanak fel, mint a többiek, vagy csoportban közösen oldják

meg (1 olvas, 1 ír, 1 válaszol, 1 rajzol, 1 képeket azonosít hozzá).

– a nevelés-oktatás és fejlesztés hosszabb időkeretek közötti megvalósulásának

lehetősége,

– a tanuló eseti, átmeneti vagy tartós mentesítése a követelmények teljesítése, illetve a

minősítések alól, a szakértői bizottság szakvéleménye alapján,

– a pedagógusok, szülők és a gyermekek közösségének felkészítése a

beszédfogyatékos tanulók fogadására

Fejlesztés területei: -kommunikáció

Tanulásszervezési formák A frontális tanítási forma helyett csoport-, pár- vagy egyéni munkamódszer a

megfelelő. Differenciált tanulásszervezéssel biztosítható a legjobban az egyéni

fejlesztés. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gyermekek megtanulják azokat a

technikákat, amelyek az egyéni, a páros és a csoportos kooperatív (együttműködő)

feladatvégzéshez szükségesek.

89

Diszlexia, diszgráfia Diszlexiás az, akinek az olvasás-írásban elért eredménye lényegesen elmaradnak a

gyermek adottságai alapján elvárható szinttől, a tanításra és a begyakorlásra fordított

idő alapján elvárhatótól. (Meixner Ildikó)

A diszlexiával együtt előforduló zavarok sokfélék lehetnek:

– észlelési zavarok

– motoros ügyetlenség

– iránytévesztés

– térbeli műveletek fejletlensége

– figyelem problémái

– emlékezet problémái

Diszgráfiásnak minősül egyrészt az olyan írászavar, amely az írás vizuomotoros

jellemzőinek diszfunkciójában nyilvánul meg, másrészt ide sorolandók a fonológiai-

nyelvi jellemzők zavarából származóan az írásban megjelenő hibatípusok is.

– finommotorika fejletlensége

– nagymozgások vezérlésének zavarai

– szenzomotoros koordináció zavara

– helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, a szabályos-

szabálytalan alakok helyes betűzési problémái)

Fejlesztés területei: – a testséma biztonságának kialakítása

– a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten

– a vizuomotoros koordinációgyakorlása

– a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése

– az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott

ütemű, hangoztató-elemző-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő,

valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel

– olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész

pályafutása alatt

– a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során

– az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel

– az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív

tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és

alkalmazásával

– grafomotoros készség

– beszédkészség

– figyelem

Diszkalkulia Diszkalkuliának tekintjük azokat a matematikatanulási zavarokat, amelyek megfelelő

intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen

ismétlődő eredménytelenségben, vagy tartósan alacsony szintű teljesítményben

nyilvánul meg.

A számolási hibák formái:

1. percepciós-észlelési

2. numerikus számfeldolgozási:

90

- számjegy-és helyiértéki

- matematikai törvények és szabályok ismeretének és/vagy alkalmazásának hibái

- modilitásrendszerek közötti átviteli akadályozottság

- speciális hibák

- szöveges feladat megoldásának zavara

3. kivitelezési hibák

Fejlesztés területei: – az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd

összehangolt, intenzív fejlesztése

– a testséma kialakítása

– számemlékezet fejlesztése

– a téri relációk biztonsága

– a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása

– a szerialitás erősítése

– segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése

– a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe

helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata,

a képi, a vizuális megerősítés

– a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított,

megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása

– motiváció felkeltése

Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

Figyelemzavar

– Nem figyel a részletekre, az iskolai feladatokban figyelmetlenségre utaló hibákat

vét

– Nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatokban, mind a játékban

– Gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat

– Nehézségei vannak a feladatainak a megszervezésében

– Nem szereti, megkerüli, megtagadja azokat a feladatoknak az elvégzését, amelyek

tartós szellemi erőfeszítést igényelnek (házi feladat, iskolai munka)

– Gyakran elveszti az iskolai munkához szükséges dolgokat

– Figyelme könnyen elterelődik

– Napi tevékenységében gyakran feledékeny

Hiperaktivitás

– Matat kezével, lábával, fészkelődik az ülésen

– Gyakran felugrál a helyéről az iskolában

– Össze-vissza rohangál

– Nem tud csendesen játszani

– Állandó mozgásban van

– Sokat beszél

Impulzivitás

– Előbb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzott volna

– Nem bírja kivárni a sorát

91

– Félbeszakít másokat

Fejlesztés területei: – az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek,

érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében

– a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a

tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése

– másokkal való együttműködés elsajátítása

– együttműködés a családdal és más szakemberekkel

– fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása

– szociális-emocionális képességfejlesztés (társas kompetencia)

2.10 Országos mérés, értékelés

Minden tanévben az országos mérés, értékelés keretében az olvasási-

szövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődését a hatodik és a nyolcadik

évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően az Oktatási Hivatal szervezi meg. A

mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való

részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás számukra nem

szervezhető a művészeti és testnevelési órák kivételével.

.

2.11 A szakmai munkaközösség véleménynyilvánítása

A szakmai munkaközösség véleményét –szakterületét érintően- a pedagógiai

program és továbbképzési program elfogadásához ki kell kérni.

2.12 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás

szabályai Iskolánkban német nemzetiségi oktatás folyik, ezért választható tantárgyként a

felsőben az angol nyelvet kínáljuk. A választható tantárgyra a szülő előző tanév

májusáig jelzi igényét az osztályfőnökökön keresztül az iskola igazgatója felé.

Az igények felmérése után szervezzük a következő tanév csoportbeosztását.

Választható foglalkozások az egyéb foglalkozások, melyekre szintén minden év

május 20-ig jelentkezhetnek a szülők egy nyilatkozat kitöltésével. A következő

tanév egyéb foglalkozásait ezek alapján szervezzük.

2.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Csoportbontások szervezésének elvei

A nemzetiségi irányelv rendelet (17/2013. EMMI rendelet) alapján a Köznevelési

Törvény által előírt átlaglétszám feletti osztályokban a nemzetiségi német

nyelvoktatást csoportbontásban szervezzük.

92

Más tantárgyak bontására a fenntartó külön engedélyével kerülhet sor, amennyiben a

magas osztálylétszám ezt indokolja.

Egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az egyéb foglalkozások szervezését szülői igényfelmérés után végezzük. Az alsós

szülők kérhetik gyermekük számára az egyéb foglalkozás megszervezését, melynek

keretében biztosítjuk a másnapi felkészülést (napközis, tanulószobai jellegű

foglalkozás)a diákjaink számára.

Szintén a szülői és diák igények felérése után szervezzük szakköreinket.

Az egyéb foglalkozás iránti igényeket minden év május 20-ig mérjük fel. Ennek

tekintetbe vételével szervezzük a következő tanévet.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik,

hogy az értékelés, a mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai

foglalkozás lenne.

1. TANTÁRGYANKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY-

RENDSZER

Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megjelent

Kerettantervek alapján elkészített, tanévekre lebontott HELYI

TANTERV, tantárgyankénti tananyag és

követelményrendszere kinyomtatott formában külön

dossziéban az igazgatói irodában került elhelyezésre.

93

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB

INTÉZKEDÉSEK

4.1 A program érvényességi ideje:

- Az iskola az 1998-ban jóváhagyott, a 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2010-

ben, 2013-ban és 2014-ben módosított, felülvizsgált és újra jóváhagyott

pedagógiai programja alapján dolgozik.

- A pedagógiai program elfogadásához a nevelőtestület kétharmados

többsége szükséges.

- Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 8 tanévre szól.

4.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület évente, a nevelőtestületi értekezleten áttekinti, vizsgálja, az

esetleges módosításokat elvégzi. Törvények és rendeletek változása esetén a

hatályba lépést követően 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót.

A pedagógiai program minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát az érvényességi

idő végén elvégezzük (igény szerint külső szaktanácsadó segítségével).

4.3 A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására akkor kerülhet sor, ha

- a tantestület nagy része kicserélődik,

- a feltételek jelentősen változnak (fenntartói részről)

A program módosítását kérheti:

- az iskola igazgatója

- a nevelőtestület bármely tagja

- a szakmai munkaközösség

- az iskola fenntartója

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az igazgató

jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1.

napjától kell bevezetni.

4.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára

megtekinthető:

- az iskola fenntartójánál

- a nevelői szobában

- az igazgatónál

- az igazgatóhelyettesnél

94

9. sz. MELLÉKLET

AZ Intézmény

ELVÁRÁSRENDSZERE

95

A Kecskédi Német Nemzetiségi Általános Iskola

pedagógus önértékeléséhez

kapcsolódó intézményi elvárás-rendszere

1. Pedagógiai, módszertani felkészültség

Önértékelési

szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Milyen a módszertani

felkészültsége? Milyen

módszereket alkalmaz a

tanítási órákon és egyéb

foglalkozásokon?

Alapos, átfogó és korszerű

szaktudományos és szaktárgyi

tudással rendelkezik.

A szaktárgynak és a tanítási

helyzetnek megfelelő, változatos

oktatási módszereket,

taneszközöket alkalmaz.

Tanítványait önálló

gondolkodásra, a tanultak

alkalmazására neveli.

Tanítványaiban kialakítja az

online információk

befogadásának, feldolgozásának,

továbbadásának kritikus, etikus

módját.

Az alkalmazott pedagógiai

módszerek a

kompetenciafejlesztést

támogatják.

Alapos, átfogó és korszerű

szaktudományos és szaktárgyi

tudással rendelkezik, folyamatosan

képzi magát.

A bevezető, alapozó szakaszban

elemi ismereteket közvetít, alapvető

képességeket és alapkészségeket

fejleszt, megalapozza az

alapkészségeket.

A fejlesztő szakaszban fejleszti a

tanulók önálló problémamegoldó

képességét, készségét és

kreativitását.

Tanítványait önálló gondolkodásra,

a tanultak alkalmazására neveli,

alkalmazott módszerei motiválják a

tanulókat.

Megalapozza az önművelést,

kooperatív - interaktív tanulási

technikákat és tanulásszervezési

módokat alkalmaz.

(élménypedagógia,

drámapedagógia, IKT eszközök

használata, projektoktatás,

témahetek)

Az alkalmazott pedagógiai

módszerek a kompetenciafejlesztést

támogatják

Törekszik az írásbeliség és a

szóbeliség egyensúlyára.

Ismeri és alkalmazza-e a

tanulócsoportoknak,

különleges bánásmódot

igénylőknek megfelelő,

változatos módszereket?

Felméri a tanulók értelmi,

érzelmi, szociális és erkölcsi

állapotát. Hatékony tanuló-

megismerési technikákat

alkalmaz.

A hatékony tanuló-megismerés

érdekében alkalmaz kérdőíves

módszert: felső tagozaton (pl.

tanulási stílus feltárása), él a

tanuló megfigyelés módszerével

(órán, foglalkozáson,

96

A differenciálás megfelelő

módja, formája jellemző.

Az elméleti ismeretek

mellett a tanultak

gyakorlati alkalmazását is

lehetővé teszi.

Alkalmazza a

tanulócsoportoknak, különleges

bánásmódot igénylőknek

megfelelő, változatos

módszereket.

A pedagógus az életkori

sajátosságok figyelembe vételével

választja meg az órán alkalmazott

módszereket.

szabadidőben) és

dokumentumelemzést (tanulói

füzetek, munkák, rajzok) végez.

Differenciált tanulásszervezéssel,

felzárkóztató és tehetséggondozó

foglalkozásokkal segíti a hátrányok

leküzdését és az egyéni képességek

kibontakozását.

Folyamatosan ad visszajelzést a

gyerekeknek a tanulmányi

teljesítményükről és

magatartásukról.

Figyel a tanulók egészséges

terhelésére, érési folyamatukat

nyomon követi.

Hogyan értékeli az

alkalmazott módszerek

beválását? Hogyan

használja fel a mérési és

értékelési eredményeket

saját pedagógiai

gyakorlatában?

Felhasználja a mérési és

értékelési eredményeket saját

pedagógiai gyakorlatában.

Pedagógiai munkájában nyomon

követhető a PDCA-ciklus.

Alkalmazott módszerei a tanítás-

tanulás eredményességét segítetik

Rendszeres, változatos és tárgyilagos

ellenőrzést alkalmaz. Pedagógiai

gyakorlatában alkalmazza

a diagnosztizálást

helyzetfelmérésre (tanulói

teljesítményről), bemeneti

mérésként

a formatív értékelést (melynek

segítségével támogatja a tanulót,

hogy miben kell fejlődnie),

folyamatszabályzó mérésként

szummatív minősítést, kimeneti

értékelésként

Értékelése-minősítése személyre

szabott, érződik belőle a segítő

szándék, az ösztönzés, a fejlődési

lehetőségek biztosítása; pontos,

érthető, nyelvileg differenciált,

folyamatot tükröz

Tevékenységét a PDCA ciklus

jellemzi:

P - tervez

D - cselekszik

C - ellenőriz

A – beavatkozik

Az ismeretek elmélyítésére

változatos, játékos helyzeteket teremt.

Hogyan, mennyire

illeszkednek az általa

alkalmazott módszerek

a tananyaghoz?

A rendelkezésére álló

tananyagokat, eszközöket – a

digitális anyagokat és eszközöket is

– ismeri, kritikusan értékeli és

megfelelően használja.

Fogalomhasználata pontos,

következetes.

Kihasználja a tananyag kínálta

belső és külső kapcsolódási

lehetőségeket (a szaktárgyi

Digitális eszközök és tananyagok

használatával színesíti tanóráit

Tanítványait megtanítja az internetes

források ellenőrzött használatára

(felső tagozat)

Fejleszti szakmai felkészültségét,

ennek érdekében használja az

önképzés és a szervezett

továbbképzés alkalmait.

97

koncentrációt).

Rendelkezik a szaktárgy

tanításához szükséges tantervi és

szakmódszertani tudással.

Pedagógiai munkája során képes

építeni a tanulók más forrásokból

szerzett tudására

Törekszik a szaktárgyi

koncentrációra

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges

önreflexiók

Önértékelési

szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Milyen a pedagógiai

tervező munkája:

tervezési

dokumentumok,

tervezési módszerek,

nyomon-követhetőség,

megvalósíthatóság,

realitás?

Pedagógiai munkáját éves

szinten, tanulási- tanítási

(tematikus) egységekre és órákra

bontva is megtervezi.

Komplex módon veszi

figyelembe a pedagógiai folyamat

minden lényeges elemét: a

tartalmat, a tanulók előzetes

tudását, motiváltságát, életkori

sajátosságait, az oktatási

környezet lehetőségeit, korlátait

stb.

Tudatosan tervezi a tanóra

céljainak megfelelő stratégiákat,

módszereket, taneszközöket.

Többféle módszertani

megoldásban gondolkodik.

Tanmenetben és az óravázlatban

feltünteti a célokat és a fejlesztendő

kompetenciákat

Tanmenetét folyamatosan aktualizálja

Alkalmazza az egyéni képességekhez

igazodó, differenciált

tanulásszervezést

Az óra jellegétől függően

tapasztalatszerzésre épülő

tevékenységeket tervez

Hogyan viszonyul

egymáshoz a tervezés és

megvalósítás?

Az órát a cél(ok)nak

megfelelően, logikusan építi fel.

A tanulók tevékenységét, a

tanulási folyamatot tartja szem

előtt.

Tudatosan törekszik a tanulók

motiválására, aktivizálására.

Terveit az óra

eredményességének függvényében

felülvizsgálja.

A haladási üteménél figyelembe veszi

a csoport képességeit.

Tudatosan törekszik a tanulók

motiválására, aktivizálására

A tervezés során

hogyan érvényesíti a

Nemzeti alaptanterv és

a pedagógiai program

nevelési céljait, hogyan

határoz meg pedagógiai

célokat, fejlesztendő

A célok tudatosításából indul ki.

A célok meghatározásához

figyelembe veszi a tantervi

előírásokat, az intézmény

pedagógiai programját

A pedagógus nevelő-oktató munkáját

a nevelőtestület által kialakított

egységes elvek alapján– élve a

pedagógusi szabadság lehetőségeivel,

de ezt alárendelve a tanulók

érdekeinek és a kollektív

munkaközösségi, vagy nevelőtestületi

98

kompetenciákat? döntéseknek –, a módszerek és a

taneszközök szabad megválasztásával,

a tanév elején összeállított terv alapján

végzi.

Hogyan épít tervező

munkája során a

tanulók előzetes

tudására és a

tanulócsoport

jellemzőire?

Célszerűen használja a digitális,

online eszközöket.

Használja a szociális tanulásban

rejlő lehetőségeket.

Alkalmazza a differenciálás

elvét.

Digitális online eszközök és

tananyagok használatával színesíti

tanóráit

Törekszik a differenciált

foglalkoztatás és az egyéni haladási

ütem tervezésére

A tanulók képességeihez

alkalmazkodó munkaformát és

differenciálást alkalmaz.

99

3. A tanulás támogatása

Önértékelési

szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Mennyire tudatosan, az

adott helyzetnek

mennyire megfelelően

választja meg és

alkalmazza a

tanulásszervezési

eljárásokat?

Figyelembe veszi a tanulók

aktuális fizikai, érzelmi állapotát,

és szükség esetén igyekszik

változtatni előzetes tanítási

tervein.

A haladási üteménél figyelembe

veszi a tanulók aktuális fizikai,

érzelmi állapotát, és szükség esetén

igyekszik változtatni előzetes tanítási

tervein

Hogyan motiválja a

tanulókat? Hogyan kelti

fel a tanulók érdeklődését,

és hogyan köti le, tartja

fenn a tanulók figyelmét,

érdeklődését?

Épít a tanulók szükségleteire,

céljaira, igyekszik felkelteni és

fenntartani érdeklődésüket.

A személyre szabott, egyéni

szükségleteket és állapotot figyelembe

vevő pedagógiai munka jellemzi

Hogyan fejleszti a tanulók

gondolkodási, probléma-

megoldási és

együttműködési

képességét?

Felismeri a tanulók tanulási

problémáit, szükség esetén

megfelelő szakmai segítséget

kínál számukra.

Kihasználja a tananyagban rejlő

lehetőségeket a tanulási stratégiák

elsajátítására, gyakorlására.

Tanulási problémát észlelve

alkalmazza az egyéni bánásmód elvét,

szükség esetén szakember segítségét

kéri

Ismételteti, gyakoroltatja a tanultakat

Mer változtatni terveihez képest, ha

az adott szituáció úgy kívánja

Milyen tanulási teret,

tanulási környezetet hoz

létre a tanulási

folyamathoz?

Pozitív visszajelzésekre épülő,

bizalommal teli légkört alakít ki,

ahol minden tanuló hibázhat, ahol

mindenkinek lehetősége van a

javításra.

A tanulást támogató környezetet

teremt például a tanterem

elrendezésével, a taneszközök

használatával, a diákok

döntéshozatalba való

bevonásával.

Közismereti órákon is törekszik a

szociális kompetenciák fejlesztésére.

A problémákkal való megbirkózás

képességének erősítését célzó tanulási

környezetet teremt.

Előtérbe helyezi a

tevékenységközpontú

tanulásszervezést.

Hogyan alkalmazza a

tanulási folyamatban az

információkommunikáció

s technikákra épülő

eszközöket, a digitális

tananyagokat? Hogyan

sikerül a helyes arányt

kialakítania a

hagyományos és az

információ-

kommunikációs

technológiák között?

Tanítványaiban igyekszik

kialakítani az önálló

ismeretszerzés, kutatás igényét.

Ösztönzi a tanulókat az IKT-

eszközök hatékony használatára a

tanulás folyamatában.

Megfelelő útmutatókat és az

önálló tanuláshoz szükséges

tanulási eszközöket biztosít a

tanulók számára, például webes

felületeket működtet, amelyeken

megtalálhatók az egyes

feladatokhoz tartozó útmutatók és

A tanulók életkori sajátosságait,

egyéni képességeit figyelembe véve

alkalmazza a rendelkezésre álló IKT

eszközöket.

Az önálló tanuláshoz szükséges

tanulási eszközöket (útmutatók,

feladatleírások, letölthető anyagok)

elérhetővé teszi a tanítványai számára

100

a letölthető anyagok.

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres

neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Önértékelési

szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan méri fel a

tanulók értelmi, érzelmi,

szociális és erkölcsi

állapotát? Milyen

hatékony tanuló-

megismerési technikákat

alkalmaz?

A tanulói személyiség(ek)

sajátosságait megfelelő

módszerekkel, sokoldalúan tárja

fel.

A felső tagozaton osztálya tanulóinak

érzelmi, szociális és erkölcsi állapota

felmérése érdekében minden tanév

elején szociometriai mérést végez. A

mérés eredményét felhasználva készíti

el osztályfőnöki tanmenetében az

intézkedési tervét.

Hogyan jelenik meg az

egyéni fejlesztés, a

személyiségfejlesztés a

pedagógiai munkájában,

a tervezésben (egyéni

képességek, adottságok,

fejlődési ütem,

szociokulturális háttér)?

Munkájában a nevelést és az

oktatást egységben szemléli és

kezeli.

A tanuló(k) személyiségét nem

statikusan, hanem fejlődésében

szemléli.

A tanuló(k) teljes

személyiségének fejlesztésére,

autonómiájának

kibontakoztatására törekszik.

Felismeri a tanulók tanulási vagy

személyiségfejlődési nehézségeit,

és képes számukra segítséget

nyújtani - vagy a megfelelő

szakembertől segítséget kérni.

Reálisan és

szakszerűen elemzi és értékeli

saját gyakorlatában az egyéni

bánásmód megvalósítását.

A tanulók tanulási nehézségeinek

leküzdése érdekében havonta egy

alkalommal egyeztet a különleges

bánásmódot igénylő tanulókkal

foglalkozó szakemberrel

Megkeresi azt a fejlődési szintet,

amelyre építheti munkáját. Hangsúlyt

helyez arra, hogy minél több

sikerélmény érje a tanulót.

Feltárja, hogy az érintett tanuló miben

tehetséges, miben ügyes. Ezt a területet

erősítve, a gyermekben tudatosítva

igyekszik önértékelésüket fejleszteni,

korrigálni

Milyen módon

differenciál, hogyan

alkalmazza az adaptív

oktatás gyakorlatát?

Milyen módon

differenciál, hogyan

alkalmazza az adaptív

oktatás gyakorlatát?

Csoportos tanítás esetén is figyel

az egyéni szükségletekre és a

tanulók egyéni igényeinek

megfelelő stratégiák

alkalmazására.

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint

a tanulási folyamat részét kezeli,

az egyéni megértést elősegítő

módon reagál rájuk.

Pozitív visszajelzésekkel fejleszti a

gyermekek önértékelését,

személyiségét.

Milyen terv alapján,

hogyan foglalkozik a

kiemelt figyelmet igénylő

Különleges bánásmódot igénylő

tanuló vagy tanulócsoport számára

hosszabb távú fejlesztési terveket

Az adaptív oktatás szellemében a

tanulási nehézségekkel küzdő tanulói

számára különböző tanulási utakat

101

tanulókkal, ezen belül a

sajátos nevelési igényű,

a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel

küzdő, a kiemelten

tehetséges tanulókkal, a

hátrányos és HHH

tanulókkal?

dolgoz ki, és ezeket hatékonyan

meg is valósítja.

Az általános pedagógiai

célrendszert és az egyéni

szükségletekhez igazodó

fejlesztési célokat egységben

kezeli.

tervez.

A tanuló tévesztéseinek csökkentése

érdekében tanítási óráin megértést

segítő módszereket (feladat

szövegének felolvasása, megértést

segítő ábra) alkalmaz.

102

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,

nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,

osztályfőnöki tevékenység

Önértékelési

szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Milyen módszereket,

eszközöket alkalmaz a

közösség belső

struktúrájának

feltárására?

Tudatosan alkalmazza a

közösségfejlesztés változatos

módszereit.

Különböző változatos

munkaformákkal (csoportmunka,

differenciált, egyéni munka, kísérlet,

verseny) erősíti az együvé tartozás, az

egymásért való felelősség érzését

Hogyan képes olyan

nevelési, tanulási

környezet kialakítására,

amelyben a tanulók

értékesnek, elfogadottnak

érezhetik magukat,

amelyben megtanulják

tisztelni, elfogadni a

különböző kulturális

közegből, a különböző

társadalmi rétegekből

jött társaikat,

a különleges bánásmódot

igénylő, és a hátrányos

helyzetű tanulókat is?

Óráin harmóniát, biztonságot,

elfogadó légkört teremt.

Tanítványait egymás

elfogadására, tiszteletére neveli.

Munkájában figyelembe veszi a

tanulók és a tanulóközösségek

eltérő kulturális, illetve társadalmi

háttéréből adódó sajátosságait.

A tanulók közötti

kommunikációt, véleménycserét

ösztönzi, fejleszti a tanulók

vitakultúráját.

Értékközvetítő tevékenysége

tudatos.

Együttműködés,

altruizmus, nyitottság, társadalmi

érzékenység, más kultúrák

elfogadása jellemzi

Támogatja a tanulók

kezdeményezéseit, közvetlen

tapasztalatszerzését.

Átgondolt játéktervvel és a

tevékenység pedagógiai irányításával

biztosítja, hogy a különböző játékok,

tevékenységek megfelelően fejlesszék

a közösséget, erősítsék a közösséghez

való tartozás érzését.

Sokoldalú és változatos szabadidős

fogalakozások szervezésével járul

hozzá a közösségi magatartás

erősítéséhez

Következetes, egyértelmű,

kiszámítható szabályokat alakít ki a

gyermekekkel közösen

. Hogyan jelenik meg a

közösségfejlesztés a

pedagógiai munkájában

(helyzetek teremtése,

eszközök, az intézmény

szabadidős

tevékenységeiben való

részvétel)?

Az együttműködést támogató,

motiváló módszereket alkalmaz

mind a szaktárgyi oktatás

keretében, mind a szabadidős

tevékenységek során.

Az együttműködés,

kommunikáció elősegítésére

online közösségeket hoz létre,

ahol értékteremtő, tevékeny,

követendő mintát mutat a

diákoknak a digitális eszközök

funkcionális használatának terén.

Saját kommunikációjával példát

mutat a nyugodt légkör kialakítására

Udvariassági formák betartásával

mintát ad tanítványainak

Diákjaival empatikus, egymás

tiszteletére, elfogadására neveli őket

Törekszik a kooperatív

tevékenységek, csoportos

munkaformák használatára, amelyek

során tanítványai megtanulják

elfogadni a különbözőséget

Fejleszti a csoportokban végzett

közös munka során az önismeretet, az

önfegyelmet, az együttműködést.

A tanulókat az önellenőrzésre,

103

egymás segítésére és ellenőrzésére

neveli

Melyek azok a probléma

megoldási és

konfliktuskezelési

stratégiák, amelyeket

sikeresen alkalmaz?

Az iskolai, osztálytermi

konfliktusok megelőzésére

törekszik, például megbeszélések

szervezésével, közös szabályok

megfogalmazásával, következetes

és kiszámítható értékeléssel.

A csoportjaiban felmerülő

konfliktusokat felismeri, helyesen

értelmezi, és hatékonyan kezeli.

Osztályával csoportszabályokat alkot,

beszélgető-kört működtet

Elősegíti, hogy diákjai fogadják el

egymás különböző álláspontját,

toleranciára neveli őket

Esetmegbeszéléseket hív össze a

konfliktusok hatékony kezelésére

104

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

Önértékelési

szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Milyen ellenőrzési és

értékelési formákat

alkalmaz?

Jól ismeri a szaktárgy tantervi

követelményeit, és képes saját

követelményeit ezek

figyelembevételével és saját

tanulócsoportjának ismeretében

pontosan körülhatárolni,

következetesen alkalmazni.

A szaktárgy ismereteit és

speciális kompetenciáit mérő

eszközöket (kérdőíveket,

tudásszintmérő teszteket) készít.

Céljainak megfelelően,

változatosan és nagy biztonsággal

választja meg a különböző

értékelési módszereket,

eszközöket.

Visszajelzései, értékelései

világosak, egyértelműek,

tárgyszerűek.

Ismeri a NAT, SNI tanulóra

vonatkozó részeit

Óratervében utal az egyéni fejlesztési

tervben kijelölt fejlesztési irányokra

Értékelése során a gyermek

önmagához képest mért fejlődését

állítja a középpontba

Munkaközössége tagjainak bemutatja

értékelési módszerét

Értékelése világos, egyértelmű, az

osztályzatokat szóbeli indoklással

támasztja alá.

Mennyire támogató,

fejlesztő szándékú az

értékelése?

A tanulás támogatása érdekében

az órákon törekszik a folyamatos

visszajelzésre.

Önállóan képes a tanulói

munkák értékeléséből kapott

adatokat elemezni, az egyéni,

illetve a csoportos fejlesztés

alapjaként használni, szükség

esetén gyakorlatát módosítani.

Értékeléseivel, visszajelzéseivel

a tanulók fejlődését segíti.

A tanév folyamán diagnosztikus,

formatív és szummatív méréseket

végez, további tervező munkáját erre

építi

Tantárgyi témazáró feladatlapokat

készít, vagy a központi feladatlapokat

használja esetleges kiegészítéssekkel,

melyben a tantárgyi követelmények

mellett figyelembe veszi

tanulócsoportjának sajátosságait is

Fejlesztő értékelésében hangsúlyozza

a tanuló erősségeit is

Milyen visszajelzéseket

ad a tanulóknak?

Visszajelzései

támogatják-e a tanulók

önértékelésének

fejlődését?

Pedagógiai munkájában olyan

munkaformák és módszerek

alkalmazására törekszik, amelyek

elősegítik a tanulók önértékelési

képességének kialakulását,

fejlesztését.

Fektessen hangsúlyt az önértékelés és

a társértékelés fejlesztésére.

Alkalmazzon tanulói és csoportos

önértékelést.

105

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Önértékelési

szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Szakmai és nyelvi

szempontból igényes-e a

nyelvhasználata (a

tanulók életkorának

megfelelő szókészlet,

artikuláció,

beszédsebesség stb.)?

Munkája során érthetően és a

pedagógiai céljainak megfelelően

kommunikál.

Törekszik a tanulócsoportja minden

tagja számára érthető tanári

magyarázatra, óráin megfelelő

hangerővel, artikuláltan beszél..

Milyen a tanulókkal az

osztályteremben (és azon

kívül) a

kommunikációja,

együttműködése?

A tanuláshoz megfelelő

hatékony és nyugodt

kommunikációs teret, feltételeket

alakít ki.

Kommunikációját minden

partnerrel a kölcsönösség és a

konstruktivitás jellemzi.

Tudatosan támogatja a diákok

egyéni és egymás közötti

kommunikációjának fejlődését.

Olyan légkört alakít ki, amelyben a

diákok szívesen vesznek részt a

kommunikációban, elősegíti

kommunikációjuk szabadságát

Együttműködik a diákjaival nemcsak

az osztályban, hanem az iskolán kívüli

tevékenységek során is

Olyan feladatokat, munkaformákat,

alkalmaz, melyek elősegítik mind a

szóbeli, mind az írásbeli

interperszonális kapcsolatokat a saját

csoportjaiban

Elfogadja a tanulócsoportjai által

fontosnak tartott információk

létjogosultságát

Milyen módon működik

együtt pedagógusokkal és

a pedagógiai munkát

segítő más felnőttekkel a

pedagógiai folyamatban?

A kapcsolattartás formái és az

együttműködés során használja az

infokommunikációs eszközöket és

a különböző online csatornákat.

A diákok érdekében önállóan,

tudatosan és kezdeményezően

együttműködik a kollégákkal, a

szülőkkel, a szakmai partnerekkel,

szervezetekkel.

A szakmai munkaközösség

munkájában kezdeményezően és

aktívan részt vállal.

Együttműködik

pedagógustársaival különböző

pedagógiai és tanulásszervezési

eljárások (pl. Projektoktatás,

témanap, ünnepség, kirándulás)

megvalósításában.

Heti rendszerességgel figyeli és

pedagógiai munkája során használja az

online levelezős rendszerét.

Munkaközösségi munkája során,

kollégáival megosztja a képzéseken,

önképzése során szerzett ismereteit.

Részt vesz a helyi tanterv

kidolgozásában, a helyi,- járási,- és

felmenő rendszerű versenyek

szervezésében, lebonyolításában.

Szem előtt tartja az iskola rövid- és

hosszú távú céljait, elősegíti a

szervezet fejlődését saját pedagógiai

céljainak harmonizálásával

Az iskola rövid- és hosszú távú

céljainak megvalósulását segítő

szabadidős programokat szervez.

részt vesz tanévenként legalább egy

projekt megvalósításában

Reális önismerettel

rendelkezik-e? Jellemző- A megbeszéléseken, a vitákban, Értekezleteken,

106

e rá a reflektív szemlélet?

Hogyan fogadja a

visszajelzéseket? Képes-e

önreflexióra? Képes-e

önfejlesztésre?

az értekezleteken rendszeresen

kifejti szakmai álláspontját, a

vitákban képes másokat

meggyőzni, és ő maga is

meggyőzhető.

Nyitott a szülő, a tanuló, az

intézményvezető, a kollégák, a

szaktanácsadó visszajelzéseire,

felhasználja őket szakmai

fejlődése érdekében.

Iskolai tevékenységei során

felmerülő/kapott feladatait,

problémáit önállóan, a szervezet

működési rendszerének megfelelő

módon kezeli, intézi.

munkamegbeszéléseken aktívan részt

vesz.

Folyamatosan konzultál az

osztályában tanító kollégákkal

Saját osztályában évente

lehetőségeihez mérten legalább 1

alkalommal hospitál.

Kommunikációját a nyitottság,

kölcsönösség, partneri szándék

jellemezi.

Figyelembe veszi az osztályában

tanító kollégák véleményét,

észrevételeit, visszajelzéseit a

tanulócsoport tanítása során

Figyelembe veszi a munkájával

szemben megfogalmazott

észrevételeket, azokat beépíti a tanítási

tevékenységébe.

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Önértékelési

szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Saját magára

vonatkozóan hogyan

érvényesíti a folyamatos

értékelés, fejlődés,

továbblépés igényét?

Saját pedagógiai gyakorlatát

folyamatosan elemzi és fejleszti.

Tudatosan fejleszti pedagógiai

kommunikációját.

Tisztában van szakmai

felkészültségével,

személyiségének sajátosságaival,

és képes alkalmazkodni a

szerepelvárásokhoz.

Megfelelően használja a

szakkifejezéséket, és tanulóitól is

követelje meg azok használatát.

Évente minimum 2 alkalommal részt

vesz óralátogatáson, és annak

elemzésén.

Mennyire tájékozott

pedagógiai kérdésekben,

hogyan követi a

szakmában történteket?

Rendszeresen tájékozódik a

szaktárgyára és a pedagógia

tudományára vonatkozó legújabb

eredményekről, kihasználja a

továbbképzési lehetőségeket.

Rendszeresen tájékozódik a

digitális tananyagokról,

eszközökről, az oktatástámogató

digitális technológia legújabb

eredményeiről, konstruktívan

szemléli felhasználhatóságukat.

Aktív résztvevője az online

megvalósuló szakmai

együttműködéseknek.

Évente felülvizsgálja tanmeneteit és

tanulócsoportjához igazítja azokat.

Gondoskodik arról, hogy a

versenyeredmények felkerüljenek az

iskola honlapjára.

Kapcsolatot tart – szükség esetén - a

külső partnerekkel (önkormányzat,

gyermekjóléti és családsegítő

szolgálat, szakértői bizottságok, utazó

gyógypedagógusok)

107

Élő szakmai kapcsolatrendszert

alakít ki az intézményen kívül is.

Hogyan nyilvánul meg

kezdeményezőképessége,

felelősségvállalása a

munkájában?

Munkájában alkalmaz új

módszereket, tudományos

eredményeket.

Részt vesz intézményi

innovációban, pályázatokban,

kutatásban.

Szakmai oldalakat látogat, a

tankönyvkiadó oldalait, segédanyagait

használja

Pedagógiai munkájába beépíti a „jó

gyakorlatokat”

108

A Kecskédi Német Nemzetiségi Általános Iskola

vezetői önértékeléséhez

kapcsolódó intézményi elvárás-rendszere

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Milyen módon biztosítja,

hogy a tanulás a tanulói

eredmények javulását

eredményezze?

Részt vesz az intézmény

pedagógiai programjában megjelenő

nevelési-oktatási alapelvek, célok és

feladatok meghatározásában.

A jogszabályi lehetőségeken belül

a helyi tantervet a kerettantervre

alapozva az intézmény

sajátosságaihoz igazítja.

A tanulást, tanítást egységes,

tervezett pedagógiai folyamatként

kezeli.

Együttműködik munkatársaival, és

példát mutat annak érdekében, hogy

az intézmény elérje a tanulási

eredményekre vonatkozó deklarált

céljait.

Az intézményi kulcsfolyamatok

irányítása során elsősorban a tanulói

eredmények javítására helyezi a

hangsúlyt.

A tanulói kulcskompetenciák

fejlesztésére összpontosító nevelő–

oktató munkát vár el

Meghatározza az intézmény

pedagógiai programjában

megjelenő nevelési-oktatási

alapelveket, célokat és

feladatokat.

A jogszabályi hátteret biztosít

arra, hogy a pedagógusok

jogszabályi lehetőségeken belül a

helyi tantervet a kerettantervre

alapozva az intézmény

sajátosságaihoz igazítsák.

A tanulást, tanítást egységes,

tervezett pedagógiai

folyamatként kezeli.

Együttműködik munkatársaival,

példát mutat, igyekszik a

lehetőségeihez képest minden

feltételt biztosítani ahhoz, annak

érdekében, hogy az intézmény

elérje a tanulási eredményekre

vonatkozó deklarált céljait.

Az intézményi kulcsfolyamatok

irányítása során elsősorban a

tanulói eredmények javítására

helyezi a hangsúlyt.

A tanulói kulcskompetenciák

fejlesztésére összpontosító és az

alkalmazható tudásra nevelő és

oktató munkát vár el.

Hogyan biztosítja a

mérési, értékelési

eredmények beépítését a

tanulási-tanítási

folyamatba?

Az intézményi működést

befolyásoló azonosított,

összegyűjtött, értelmezett mérési

adatokat, eredményeket felhasználja

a stratégiai dokumentumok

elkészítésében, az intézmény

jelenlegi és jövőbeli helyzetének

megítélésében, különösen a tanulás

és tanítás szervezésében és

irányításában.

A kollégákkal megosztja a tanulási

eredményességről szóló

információkat, a központi mérési

eredményeket elemzi, és levonja a

szükséges szakmai tanulságokat.

Az intézményi működést

befolyásoló mérési adatokat,

eredményeket felhasználja a

stratégiai dokumentumok

elkészítésében. Előtérbe helyezi

és figyelembe veszi

a tanulás és tanítás szervezésében

és irányításában a korábban elért

eredményeket.

A kollégákkal megosztja a

tanulási eredményességről szóló

információkat, a központi mérési

eredményeket elemzi, és levonja a

szükséges szakmai tanulságokat.

109

Beszámolót kér a tanulói

teljesítmények folyamatos mérésén

alapuló egyéni teljesítmények

összehasonlításáról, változásáról és

elvárja, hogy a tapasztalatokat

felhasználják a tanuló fejlesztése

érdekében.

Beszámolót kér a tanév végén a

tanulói teljesítmények folyamatos

mérésén alapuló egyéni

teljesítmények

összehasonlításáról, változásáról

és elvárja, hogy a tapasztalatokat

felhasználják a tanuló fejlesztése

érdekében.

Hogyan biztosítja a

fejlesztő célú értékelést,

visszajelzést, reflektivitást

az intézmény napi

gyakorlatában?

Irányításával az intézményben

kialakítják a tanulók értékelésének

közös alapelveit és követelményeit,

melyekben hangsúlyosan

megjelenik a fejlesztő jelleg.

Irányításával az intézményben a

fejlesztő célú visszajelzés beépül a

pedagógiai kultúrába.

A fejlesztő célú értékelés

megjelenik a vezető saját értékelési

gyakorlatában is.

A fejlesztő jellegű tanulói

értékelés intézményi szintű,

közös alapelvekre és

követelményekre épülő

kialakítását helyezi előtérbe.

Irányításával az intézményben a

fejlesztő célú visszajelzés beépül

a pedagógiai kultúrába.

Törekszik a fejlesztő célú

értékelés megjelentetésére a

vezető saját értékelési

gyakorlatában is.

Hogyan gondoskodik

arról, hogy a helyi tanterv,

a tanmenetek, az

alkalmazott módszerek a

tanulói igényeknek

megfeleljenek, és

hozzájáruljanak a

továbbhaladáshoz?

Irányítja a tanmenetek kidolgozását

és összehangolását annak

érdekében, hogy azok lehetővé

tegyék a helyi tanterv

követelményeinek teljesítését

valamennyi tanuló számára.

Működteti a tanulási-tanítási,

módszerek beválásának vizsgálatát.

Nyilvánossá teszi az eredményes,

hatékony nevelési-oktatási

módszereket és eljárásokat, kollégáit

biztatja azok tanulási-tanítási

folyamatba való bevezetésére.

A szakmai munkaközösségek

munkájának támogatásával

irányítja a tanmenetek

kidolgozását és összehangolását

annak érdekében, hogy azok

lehetővé tegyék a helyi tanterv

követelményeinek teljesítését

valamennyi tanuló számára.

A PP-ben meghatározott

diagnosztikus, formatív és

szummatív értékelési formák

alkalmaztatásával működteti a

tanulási- tanítási, módszerek

beválásának vizsgálatát.

Hogyan működik a

differenciálás és az

adaptív oktatás az

intézményben és saját

tanítási gyakorlatában?

Irányítja a differenciáló, az egyéni

tanulási utak kialakítását célzó

tanulástámogató eljárásokat, a

hatékony tanulói egyéni fejlesztést.

Gondoskodik róla, hogy a kiemelt

figyelmet igénylő tanulók speciális

támogatást kapjanak.

Nyilvántartja a korai

intézményelhagyás kockázatának

kitett tanulókat, és aktív irányítói

magatartást tanúsít a lemorzsolódás

megelőzése érdekében.

Képzések és a tudásmegosztás

biztosításával támogatja és

irányítja a differenciáló, az

egyéni tanulási utak kialakítását

célzó tanulástámogató

eljárásokat, a hatékony tanulói

egyéni fejlesztést.

A lehetőségekhez képest

gondoskodik róla, hogy a kiemelt

figyelmet igénylő tanulók

speciális támogatást kapjanak, a

szakértői véleményben

meghatározott szakemberek

végezzék az ellátásukat

Nyilvántartja a korai

intézményelhagyás kockázatának

kitett tanulókat, és aktív irányítói

magatartást tanúsít a

lemorzsolódás megelőzése

érdekében.

110

A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan vesz részt az

intézmény jövőképének

kialakításában?

A jövőkép megfogalmazása során

figyelembe veszi az intézmény külső

és belső környezetét, a folyamatban

lévő és várható változásokat.

Szervezi és irányítja az intézmény

jövőképének, értékrendjének,

pedagógiai és nevelési elveinek

megismerését és tanulási-tanítási

folyamatokba épülését.

Az intézményi jövőkép, és a

pedagógiai program alapelvei,

célrendszere a vezetői pályázatában

megfogalmazott jövőképpel fejlesztő

összhangban vannak.

A jövőkép megfogalmazása

során

vegye figyelembe az intézmény

külső és belső környezetét, a

folyamatban lévő és várható

változásokat.

Szervezze és irányítsa az

intézmény jövőképének,

értékrendjének, pedagógiai és

nevelési elveinek megismerését és

tanulási-tanítási folyamatokba

történő beépülését.

A vezetői pályázatban

megfogalmazott jövőkép legyen

összhangban az intézményi

jövőkép, és a pedagógiai program

alapelveivel és célrendszerével.

Hogyan képes reagálni az

intézményt érő

kihívásokra, változásokra?

Figyelemmel kíséri az aktuális

külső és belső változásokat,

konstruktívan reagál rájuk, ismeri a

változtatások szükségességének

okait.

A változtatást, annak

szükségességét és folyamatát,

valamint a kockázatokat és azok

elkerülési módját megosztja

kollégáival, a felmerülő kérdésekre

választ ad.

Képes a változtatás folyamatát

hatékonyan megtervezni, értékelni

és végrehajtani.

Kísérje figyelemmel az aktuális

külső és belső változásokat,

konstruktívan reagáljon rájuk,

ismerje fel a változtatások

szükségességének okait.

Ossza meg kollégáival a

változtatást, annak

szükségességét és folyamatát,

valamint a kockázatokat és azok

elkerülési módját. A felmerülő

kérdésekre választ ad.

Tudja a változtatás folyamatát

hatékonyan megtervezni,

értékelni és végrehajtani.

Hogyan azonosítja azokat

a területeket, amelyek

stratégiai és operatív

szempontból fejlesztésre

szorulnak?

Folyamatosan nyomon követi a

célok megvalósulását.

Rendszeresen meghatározza az

intézmény erősségeit és

gyengeségeit (a fejlesztési

területeket), ehhez felhasználja a

belső és a külső intézményértékelés

eredményét.

Kövesse folyamatosan nyomon a

célok megvalósulását.

Határozza meg rendszeresen az

intézmény erősségeit és

gyengeségeit (a fejlesztési

területeket), ehhez felhasználja a

belső és a külső

intézményértékelés eredményét.

Milyen lépéseket tesz az

intézmény stratégiai

céljainak elérése

érdekében?

Irányítja az intézmény hosszú és

rövid távú terveinek lebontását és

összehangolását, biztosítja azok

megvalósítását, értékelését,

továbbfejlesztését.

A stratégiai célok eléréséhez

szükséges feladat meghatározások

pontosak, érthetőek, a feladatok

végrehajthatók

A feladatok tervezése során a

nevelőtestület bevonásával a célok

elérését értékeli, és a szükséges

Irányítsa az intézmény hosszú

és rövid távú terveinek lebontását

és összehangolását, biztosítsa

azok megvalósítását, értékelését,

továbbfejlesztését.

Legyenek a stratégiai célok

eléréséhez szükséges feladat

meghatározások pontosak,

érthetőek, végrehajthatóak.

A feladatok tervezése során a

nevelőtestület bevonásával a

célok elérését értékeli, és a

111

lépéseket meghatározza, célokat

vagy feladatokat módosít.

szükséges lépéseket

meghatározza, szükség esetén

célokat vagy feladatokat

módosítja.

Hogyan teremt a

környezete felé és a

változásokra nyitott

szervezetet?

Folyamatosan informálja kollégáit

és az intézmény partnereit a

megjelenő változásokról, lehetőséget

biztosít számukra az önálló

információszerzésre (konferenciák,

előadások, egyéb források).

A vezetés engedi, és szívesen

befogadja, a tanulástanítás

eredményesebbé tételére irányuló

kezdeményezéseket, innovációkat,

fejlesztéseket.

Folyamatosan informálja

kollégáit és az intézmény

partnereit a megjelenő

változásokról, biztosítson

lehetőséget számukra az önálló

információszerzésre

(konferenciák, előadások, egyéb

források).

A vezetés engedi, és szívesen

befogadja, a tanulástanítás

eredményesebbé tételére

irányuló kezdeményezéseket,

innovációkat, fejlesztéseket.

Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan azonosítja

erősségeit, vezetői

munkájának fejlesztendő

területeit, milyen az

önreflexiója?

Ismeri a szakmai önértékelés

modelljeit és eszközeit, felhasználja

az eredményeit.

Vezetői munkájával kapcsolatban

számít a kollégák véleményére

Tudatos saját vezetési stílusának

érvényesítésében, ismeri erősségeit

és korlátait.

Önértékelése reális, erősségeivel jól

él, hibáit elismeri, a tanulási

folyamat részeként értékeli.

Ismerje a szakmai önértékelés

modelljeit és eszközeit,

használja fel azok eredményeit.

Vezetői munkájával

kapcsolatban építsen a kollégák

véleményére.

Ismerje erősségeit és korlátait

saját vezetési stílusának

érvényesítésében.

Önértékelése legyen reális,

erősségeivel tudjon jól él, hibáit

ismerje el és a tanulási folyamat

részeként értékelje azokat.

Hogyan fejleszti saját

vezetői tevékenységét,

hatékonyságát?

Az önreflexió során felülvizsgálja,

elemzi egy-egy tevékenységét,

döntését, intézkedését, módszerét,

azok eredményeit, következményeit,

szükség esetén változtat.

Vezetői hatékonyságát önreflexiója,

a külső értékelések, saját és mások

tapasztalatai alapján folyamatosan

fejleszti.

Az önreflexió során vizsgálja

felül elemezze egy-egy

tevékenységét, döntését,

intézkedését, módszerét, azok

eredményeit, következményeit,

szükség esetén változtasson.

Vezetői hatékonyságát

önreflexiója, a külső

értékelések, saját és mások

tapasztalatai alapján

folyamatosan fejlessze.

Milyen mértékű

elkötelezettséget mutat

önmaga képzése és

fejlesztése iránt?

A tanári szakma és az iskolavezetés

területein keresi az új szakmai

információkat és elsajátítja azokat.

Folyamatosan fejleszti vezetői

Keresse a tanári szakma és az

iskolavezetés területein az új

szakmai információkat és

sajátítsa el azokat.

112

felkészültségét, vezetői képességeit.

Hiteles és etikus magatartást tanúsít.

(Kommunikációja, magatartása a

pedagógus etika normáinak

megfelel.)

Fejlessze folyamatosan vezetői

felkészültségét, vezetői

képességeit. Hiteles és etikus

magatartást tanúsítson.

(Kommunikációja, magatartása

a pedagógus etika normáinak

feleljen meg.)

Időarányosan hogyan

teljesülnek a vezetői

programjában leírt célok,

feladatok? Mi indokolja az

esetleges változásokat,

átütemezéseket?

A vezetői programjában leírtakat

folyamatosan figyelembe veszi a

célok kitűzésében, a tervezésben, a

végrehajtásban.

Ha a körülmények változása

indokolja a vezetői pályázat

tartalmának felülvizsgálatát, ezt

világossá teszi a nevelőtestület és

valamennyi érintett számára

Vegye figyelembe a vezetői

programjában leírtakat a célok

kitűzésében, a tervezésben, a

végrehajtásban.

Ha a körülmények változása

indokolja kezdeményezze a

vezetői pályázat tartalmának

felülvizsgálatát, ezt tegye

világossá a nevelőtestület és

valamennyi érintett számára.

Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan osztja meg a

vezetési feladatokat a

vezetőtársaival,

kollégáival?

A munkatársak felelősségét,

jogkörét és hatáskörét egyértelműen

meghatározza, felhatalmazást ad.

A vezetési feladatok egy részét

delegálja vezetőtársai munkakörébe,

majd a továbbiakban a leadott

döntési- és hatásköri jogokat ő maga

is betartja, betartatja.

Meghatározza a munkatársak jogkörét, hatáskörét. Jogkörét esetenként helyettesének vagy az iskola más alkalmazottjának átadhatja. A munkaköri leírásban rögzíti az átadott jogköröket.

Hogyan vesz részt

személyesen a humán

erőforrás ellenőrzésében és

értékelésében?

Irányítja és aktív szerepet játszik a

belső intézményi ellenőrzési-

értékelési rendszer kialakításában (az

országos önértékelési rendszer

intézményi adaptálásában) és

működtetésében;

Részt vállal a pedagógusok óráinak

látogatásában, megbeszélésében.

A pedagógusok értékelésében a

vezetés a fejlesztő szemléletet

érvényesíti, az egyének erősségeire

fókuszál.

A BECS csoport kialakítását irányítja és aktívan részt vesz az ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában valamint működtetésében.

Évi rendszerességgel látogatja a pedagógusok óráit ill. óramegbeszéléseket tart.

Az egyének erősségeire fókuszáló, fejlesztő szemléletet helyez előtérbe a pedagógusok értékelésében.

Hogyan inspirálja,

motiválja és bátorítja az

intézményvezető a

munkatársakat?

Támogatja munkatársait terveik és

feladataik teljesítésében.

Ösztönzi a nevelőtestület tagjait

önmaguk fejlesztésére.

Alkalmat ad a pedagógusoknak

személyes szakmai céljaik

megvalósítására, a feladatok

delegálásánál az egyének erősségeire

épít.

Ösztönzi és segíti a pedagógusokat önmaguk fejlesztésére figyelembe véve az iskola érdekeit.

Az egyének erősségeire építve ad alkalmat a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására.

113

Hogyan tud kialakítani

együttműködést, hatékony

csapatmunkát a kollégák

között?

Aktívan működteti a

munkaközösségeket, az egyéb

csoportokat (projektcsoport például

intézményi önértékelésre), szakjának

és vezetői jelenléte fontosságának

tükrében részt vesz a team

munkában.

Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi

az intézményen belüli

együttműködéseket.

A megosztott vezetés céljából

vezetői tanácsadó csoportot

működtet (törzskar, tágabb körű

vezetés – például munkaközösség-

vezetők, egyéb középvezetők, szülői

képviselők stb. bevonásával).

Az iskolában két munkaközösséget (alsós, felsős) és a BECS csoportot működteti. Amennyiben vezetői jelenlét szükséges részt vesz a team munkában.

Az intézményen belüli együttműködéseket támogatja.

A megosztott vezetés céljából egy szűkebb (ig.h. ,mk.vezetők) és egy tágabb (ig.h., mk.vezetők, DÖK munkát segítő, KT elnök) iskolavezetést működtet.

Milyen módon biztosítja és

támogatja az érintettek, a

nevelőtestület, az

intézmény igényei,

elvárásai alapján kollégái

szakmai fejlődését?

Rendszeresen felméri, milyen

szakmai, módszertani tudásra van

szüksége az intézménynek.

A továbbképzési programot,

beiskolázási tervet úgy állítja össze,

hogy az megfeleljen az intézmény

szakmai céljainak, valamint a

munkatársak szakmai

karriertervének.

Szorgalmazza a belső

tudásmegosztás különböző formáit.

A továbbképzési program, beiskolázási terv összeállításánál elsődlegesen az intézmény szakmai célját veszi figyelembe másodsorban a pedagógusok szakmai karrierjét.

Belső hospitálások, továbbképzések megtartását szorgalmazza és ellenőrzi.

Hogyan gazdálkodik a

rendelkezésére álló

humánerőforrással,

hogyan kezeli a szükséges

változásokat (bővítés,

leépítés, átszervezés)?

Rendelkezik humánerőforrás

kezelési ismeretekkel, aminek

alapján emberi erőforrás stratégiát

alakít ki.

Változások alkalmával (bővítés,

leépítés, átszervezés) személyesen

vesz részt az intézményi folyamatok,

változások alakításában,

irányításában.

Rendelkezzen humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki.

Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában.

Hogyan vonja be a vezető

az intézményi

döntéshozatali folyamatba

a pedagógusokat?

Az intézményi folyamatok

megvalósítása során megjelenő

döntésekbe, döntések előkészítésébe

bevonja az intézmény munkatársait

és partnereit.

A döntésekhez szükséges

információkat megosztja az

érintettekkel

Mások szempontjait, eltérő nézeteit

és érdekeit figyelembe véve hoz

döntéseket, old meg problémákat és

konfliktusokat.

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntések előkészítésébe bevonja a tantestületet és a külső partnereket (DÖK, SZSZ, Iskolatanács, Nemzetiségi Önkormányzat).

A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.

Vegye figyelembe mások szempontjait, eltérő nézeteit a döntés meghozatalánál és a konfliktusok megoldásoknál.

Mit tesz a nyugodt

munkavégzésre alkalmas,

pozitív klíma és támogató

kultúra megteremtése

érdekében?

Személyes kapcsolatot tart az

intézmény teljes munkatársi körével,

odafigyel problémáikra, és választ ad

kérdéseikre.

Kellő tapintattal, szakszerűen oldja

meg a konfliktushelyzeteket.

Napi személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a

114

Olyan tanulási környezetet alakít ki,

ahol az intézmény szervezeti és

tanulási kultúráját a tanulási

folyamatot támogató rend jellemzi

(például mindenki által ismert és

betartott szabályok betartatása).

Támogatja, ösztönzi az innovációt

és a kreatív gondolkodást, az újszerű

ötleteket.

konfliktushelyzeteket.

Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása).

Járjon élen, támogassa, ösztönözze az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan történik a

jogszabályok figyelemmel

kísérése?

Folyamatosan figyelemmel kíséri

az intézmény működését befolyásoló

jogi szabályozók változásait.

A pedagógusokat az őket érintő, a

munkájukhoz szükséges jogszabály -

változásokról folyamatosan

tájékoztatja.

A folyamatos jogszabályi változások követése mellett szakemberekkel történő kapcsolatfelvétellel, vagy ilyen jellegű tájékoztatókon való részvétellel kísérje figyelemmel az intézményt érintő jogszabályi változásokat..

A lehető legrövidebb időn belül tájékoztassa a pedagógusokat az őket érintő jogszabályi változtatásokról.

Hogyan tesz eleget az

intézményvezető a

tájékoztatási

kötelezettségének?

Az érintettek tájékoztatására

többféle kommunikációs

eszközt, csatornát (verbális,

nyomtatott, elektronikus,

közösségi média stb.) működtet.

A megbeszélések, értekezletek

vezetése hatékony, szakszerű

kommunikáción alapul

Többféle kommunikációs csatornát alkalmazzon az érintettek tájékoztatására. Pedagógusok tájékoztatása: a nevelői szobában hirdetőtáblán, e-mail-ben, havonta munkaértekezleten. Szülők, tanulók tájékoztatása: nyomtatott forma, elektronikus csatorna, tájékoztató értekezletek.

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapuljon.

Hogyan történik az

intézményi erőforrások

elemzése, kezelése

(emberek, tárgyak és

eszközök, fizikai

környezet)?

Hatékony idő- és emberi erőforrás

felhasználást valósít meg (egyenletes

terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.).

Hatáskörének megfelelően

megtörténik az intézmény, mint

létesítmény, és a használt eszközök

Az egyenletes leterhelés érdekében az anyagi erőforráshoz képest hatékony idő-és emberi erőforrás felhasználását valósítson meg.

Az intézmény, mint létesítmény

115

biztonságos működtetésének

megszervezése (például

tanműhelyek, sportlétesítmények

eszközei, taneszközök)

és a használt eszközök biztonságos működtetését szervezze meg és ellenőrizze. (számítógépes terem, tornaterem, taneszközök)

Hogyan biztosítja az

intézményvezető az

intézményi működés

nyilvánosságát, az

intézmény pozitív

arculatának kialakítását?

Az intézményi dokumentumokat a

jogszabályoknak megfelelően hozza

nyilvánosságra.

A pozitív kép kialakítása és a

folyamatos kapcsolattartás

érdekében kommunikációs

eszközöket, csatornákat működtet.

Az intézményi dokumentumokat az iskola honlapján, valamint nyomtatott formában nevelői szobában hozza nyilvánosságra.

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.

Hogyan biztosítja az

intézményi folyamatok,

döntések átláthatóságát?

Szabályozással biztosítja a

folyamatok nyomon követhetőségét,

ellenőrizhetőségét.

Elvárja a szabályos, korrekt

dokumentációt.

Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

Milyen, a célok elérését

támogató

kapcsolatrendszert

alakított ki az

intézményvezető?

Személyesen közreműködik az

intézmény partneri körének

azonosításában, valamint a partnerek

igényeinek és elégedettségének

megismerésében.

Személyesen részt vesz a partnerek

képviselőivel és a partnereket

képviselő szervezetekkel (például

DÖK, iskolaszék) történő

kapcsolattartásban.

Az intézmény vezetése hatáskörének

megfelelően hatékonyan

együttműködik a fenntartóval az

emberi, pénzügyi és tárgyi

erőforrások biztosítása érdekében

Közreműködik az intézményi partnerek azonosításában s a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében.

Személyesen vesz részt a partneri szervezetek képviselőivel: DÖK, SZSZ, Iskolatanács, Nemzetiségi Önkormányzat, Kecskéd Község Önkormányzata, civil szervezetek.

A személyi, pénzügyi, tárgyi erőforrások biztosítása érdekében hatékonyan együttműködik a fenntartóval.

116

A Kecskédi Német Nemzetiségi Általános Iskola

intézményi önértékeléséhez

kapcsolódó intézményi elvárás-rendszere

Pedagógiai folyamatok - tervezés

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan valósul meg a

stratégiai és operatív

tervezés?

Az intézmény vezetése irányítja az

intézmény stratégiai és operatív

dokumentumainak koherens

kialakítását.

Az intézmény stratégiai és operatív

dokumentumai az intézmény

működését befolyásoló mérési (az

Eredmények értékelési területnél

felsorolt adatok), demográfiai,

munkaerő-piaci és más külső

mutatók (például szociokulturális

felmérések adatai) azonosítása,

gyűjtése, feldolgozása és

értelmezése alapján készül. Ezek

segítik az intézmény jelenlegi és

jövőbeni helyzetének megítélését.

Megtörténik a tanfelügyeleti

ellenőrzések eredményeiből, a

korábbi fejlesztési terv

felülvizsgálatából, valamint a

további ellenőrzésekből, intézkedési

tervekből származó információk

feldolgozása, értékelése, a

tapasztalatok beépítése az

önértékelést követő ötéves

intézkedési tervbe.

Az éves munkaterv összhangban van

a stratégiai dokumentumokkal és a

munkaközösségek terveivel.

Az intézmény vezetése irányítsa

az intézmény stratégiai és

operatív dokumentumainak

koherens kialakítását.

Az intézmény stratégiai és

operatív dokumentumai az

intézmény működését

befolyásoló mérési, demográfiai,

munkaerő-piaci és más külső

mutatók (például

szociokulturális felmérések

adatai) azonosítása, gyűjtése,

feldolgozása és értelmezése

alapján készüljön. Ezek segítik

az intézmény jelenlegi és

jövőbeni helyzetének

megítélését.

A tanfelügyeleti ellenőrzések

eredményeiből, a korábbi

fejlesztési terv

felülvizsgálatából, az

intézkedési tervekből származó

információk feldolgozása,

értékelése, a tapasztalatok

beépítése alapján készüljön el az

önértékelést követő ötéves

intézkedési terv.

Az éves munkaterv mindig

legyen összhangban a stratégiai

dokumentumokkal és a

munkaközösségek terveivel.

Milyen az intézményi

stratégiai terv és az

oktatáspolitikai

köznevelési célok

viszonya; az operatív

tervezés és az intézményi

stratégiai célok viszonya?

Az intézmény stratégiai

dokumentumai az adott időszak

oktatáspolitikai céljaival

összhangban készülnek.

Az operatív tervezés a stratégiai

célok hatékony megvalósulását

szolgálja, és a dokumentumokban

nyomon követhető.

Az intézmény stratégiai

dokumentumai az adott időszak

oktatáspolitikai céljaival

összhangban készüljenek.

A dokumentumokban legyen

nyomon következő az operatív

tervezés, mely a stratégiai célok

hatékony megvalósulását

szolgálja.

117

Pedagógiai folyamatok - megvalósítása

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan történik a tervek

megvalósítása?

A stratégiai tervek megvalósítása

tanévekre bontott, amelyben

megjelennek a stratégiai célok

aktuális elemei. (Pedagógiai

program, a vezetői pályázat, a

továbbképzési terv és az ötéves

intézkedési terv stb. aktuális céljai,

feladatai.)

Az intézmény éves terveinek (éves

munkaterv, éves intézkedési tervek,

munkaközösségi tervek, a pedagógiai

munka, tervezési dokumentumai,

stb.) gyakorlati megvalósítása a

pedagógusok, a munkaközösségek és

a diákönkormányzat bevonásával

történik.

Az intézmény nevelési-oktatási

céljai határozzák meg a módszerek,

eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Az intézményi pedagógiai

folyamatok (például tanévre,

tanulócsoportra tervezett egymásra

épülő tevékenységek) a személyiség-

és közösségfejlesztést, az elvárt

tanulási eredmények elérését, a

szülők, tanulók és munkatársak

elégedettségét és a fenntartói

elvárások teljesülését szolgálják

Az éves tervek és a beszámolók

egymásra épülnek

A stratégiai tervek

megvalósítása tanévekre bontott

legyen, amelyben megjelennek a

stratégiai célok aktuális elemei.

(Pedagógiai program, a vezetői

pályázat, a továbbképzési terv és

az ötéves intézkedési terv stb.

aktuális céljai, feladatai.)

Az intézmény éves terveinek

(éves munkaterv, éves

intézkedési tervek,

munkaközösségi tervek, a

pedagógiai munka, tervezési

dokumentumai, stb.) gyakorlati

megvalósítása a pedagógusok, a

munkaközösségek és a

diákönkormányzat bevonásával

történjen.

Az alkalmazott módszereket,

eljárások kiválasztását,

alkalmazását az intézmény

nevelési-oktatási céljai

határozzák meg.

Az intézményi pedagógiai

folyamatok (például tanévre,

tanulócsoportra tervezett

egymásra épülő tevékenységek)

a személyiség- és

közösségfejlesztést, az elvárt

tanulási eredmények elérését, a

szülők, tanulók és munkatársak

elégedettségét és a fenntartói

elvárások teljesülését szolgálják.

Az éves tervek és a

beszámolók egymásra épülők

legyenek.

Milyen az intézmény

működését irányító éves

tervek és a beszámolók

viszonya, hogyan épülnek

egymásra?

A tanév végi beszámoló

megállapításai alapján történik a

következő tanév tervezése.

A beszámolók szempontjai

illeszkednek az intézményi

önértékelési rendszerhez

A következő tanév tervezése az

előző tanév év végi beszámolója

és az intézmény költségvetése

alapján történik.

Milyen a pedagógusok

éves tervezésének, és a terv

tényleges

megvalósulásának a

viszonya?

A stratégiai és operatív

dokumentumokban megfogalmazott

célok, feladatok – a csoport,

valamint a sajátos nevelési igényű

tanulók adottságait figyelembe véve

– megjelennek a pedagógus, tervező

munkájában, és annak ütemezésében.

A pedagógiai munka megfelel az

éves tervezésben foglaltaknak, az

Jelenjenek meg a pedagógus,

tervező munkájában és annak

ütemezésében a stratégiai és

operatív dokumentumokban

megfogalmazott célok, feladatok

– a csoport, valamint a sajátos

nevelési igényű tanulók

adottságait figyelembe véve.

A pedagógiai munka feleljen

118

esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat

követhető a tanmenetekben, a

naplókban, valamint a tanulói

produktumokban

meg az éves tervezésben

foglaltaknak, az esetleges

eltérések indokoltak legyenek. Legyen következő a teljes

pedagógiai folyamat a

tanmenetekben, a naplókban,

valamint a tanulói

produktumokban.

Személyiségfejlesztés

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan valósulnak meg a

pedagógiai programban

rögzített

személyiségfejlesztési

feladatok?

A beszámolókban és az intézményi

önértékelésben követhetők az

eredmények (különös tekintettel az

osztályfőnökök tevékenységére, a diák-

önkormányzati munkára, egyéni

fejlesztésre).

Támogató szervezeti és tanulási

kultúra jellemzi az iskolát

Elvárás, hogy az Intézményi

önértékelésben az eredmények

nyomon követhetőek legyenek.

Iskolánk osztályfőnökei, a

Diákönkormányzat vezetője és a

fejlesztőpedagógusok

beszámolóiban megjelenjenek a

személyiségfejlesztő feladatok

eredményei.

Hogyan ismerik meg az

egyes tanulók

személyes és szociális

készségeit, képességeit?

A vizsgálatra alkalmas módszereket,

eszközöket, technikákat használnak

az intézményben erre a célra.

Intézményünk olyan módszerekkel,

eszközökkel vizsgálja a tanulók

személyes és szociális képességeit,

mely erre a célra a legalkalmasabb

(pl.: iskolapszichológus bevonása,

kérdőívek, előadások)

Hogyan fejlesztik az egyes

tanulók személyes és

szociális képességeit

(különös tekintettel a

kiemelt figyelmet igénylő

tanulókra)?

A figyelem középpontjában a

tanulók kulcskompetenciáinak

fejlesztése áll.

A pedagógusok módszertani

kultúrája kiterjed a személyes és

szociális képességek fejlesztésére.

A pedagógusok megosztják

egymással ez irányú módszertani

tudásukat.

A fejlesztés eredményét

folyamatosan nyomon követik, s ha

szükséges, fejlesztési korrekciókat

hajtanak végre

A fejlesztés megvalósulása nyomon

követhető az intézmény

dokumentumaiban, a mindennapi

gyakorlatban (tanórai és tanórán

kívüli tevékenységek), a DÖK

programokban.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók

mindegyikénél rendelkeznek a

pedagógusok megfelelő

információkkal, és alkalmazzák

azokat a nevelő, fejlesztő és oktató

munkájukban.

- Pedagógusaink tanórán is figyelnek

a személyes és szociális képességek

fejlesztésére

- Pedagógusaink módszertani

továbbképzéseik után újonnan

elsajátított módszertani tudásukat,

tapasztalataikat megosztják

kollégáikkal.

- Pedagógusaink a kiemelt figyelmet

igénylő tanulók esetén

rendelkezzenek azokkal az

információkkal, melyek fejlesztő,

oktató munkájukhoz szükségesek!

- A fejlesztés megvalósulása nyomon

követhető a pedagógusok

dokumentumaiban

119

Hogyan történik a tanulók

szociális hátrányainak

enyhítése?

Az intézmény vezetése és érintett

pedagógusa információkkal

rendelkezik minden tanuló

szociális helyzetéről.

Az intézmény, támogató rendszert

működtet:

Felzárkóztatást célzó egyéni

foglalkozást szervez.

Integrációs oktatási módszereket

fejleszt, és ezt be is vezeti.

Képzési, oktatási programokat,

modelleket dolgoz ki vagy át, és

működteti is ezeket.

Célzott programokat tár fel.

Kapcsolatot tart fenn valamely

szakmai támogató hálózattal, stb.

Intézményünk kapcsolatot tart fenn a

Szociális Szolgálattal a gyermekek

védelme érdekében

Iskolánk programokat kutat fel, mely

összefügg a hátrányos tanulók

szociális helyzetével

Intézményünk vezetősége és

valamennyi pedagógusa a tanulók

szociális helyzetével tisztában van

Igény esetén pedagógusaink egyéni

felzárkóztatást szerveznek

Pedagógusaink olyan integrációs

módszereket alkalmaznak tanórán, mely a

szociálisan hátrányos helyzetben lévő

tanulók helyzetét enyhíti.

Hogyan támogatják az

önálló tanulást, hogyan

tanítják a tanulást?

Az önálló tanulás támogatása

érdekében az intézmény pedagógiai

programjával összhangban történik

a nevelési - oktatási módszerek,

eljárások kiválasztása vagy

kidolgozása, és azok bevezetésének

megtervezése.

Az alulteljesítő, tanulási

nehézségekkel küzdő és sajátos

nevelési igényű tanulók

megkülönböztetett figyelmet

kapnak.

Intézményünk figyel arra, hogy

tanulóink a tárgyi tudás mellett

elsajátítsák minél előbb az egyéni és

hatékony tanulás módszereit.

Az átlagtól eltérő tanulók a tanórán is

megkülönböztetett figyelmet kapnak

a pedagógustól, a differenciálásra

minden terülten különösen figyelnek.

Az oktatási módszerek

kiválasztásánál figyelünk, hogy

összhangban legyen Pedagógiai

Programunkban rögzítettekkel.

Hogyan történik az egyes

tanulói teljesítmények

értékelése?

Az intézmény pedagógusai az

intézmény pedagógiai programjával

összhangban alkalmaznak korszerű

nevelési –oktatási módszereket,

eljárásokat, technikákat; használják

a tanulás tanításának módszertanát.

Az intézményben a tanulók

teljesítményének értékelése a

törvényi előírások, a pedagógiai

programban megfogalmazottak

alapján egyedi és

fejlesztésközpontú.

A Pedagógiai Programban

megfogalmazottak alapján-a törvényi

előírásnak megfelelően - történik a

tanulók folyamatos értékelése

Azok a tanulók, akik fejlesztésben

érintettek, a szakvélemény

előírásainak megfelelő értékelést

kapnak.

Hogyan történik a tanulók

egészséges és

környezettudatos

életmódra nevelése?

Az intézmény vezetése – a

pedagógiai programban

meghatározottak szerint – számon

kéri a tanulói teljesítmények pontos

feldolgozását és nyomon követését

is.

A tanulói teljesítmények pontos

feldolgozását, nyomon követését az

intézmény vezetése számon kérheti

Hogyan történik a tanulók

egészséges és

környezettudatos

életmódra nevelése?

A fejlesztésben érintett tanulók

esetében az értékelést a

szakvélemény előírásainak

megfelelően végzik.

Az egészséges és környezettudatos

életmódra nevelés elmélete és

gyakorlata a pedagógiai programban

előírtak szerint a munkatervben

szerepel, a beszámolókból

követhető.

A téma megjelenik a tervezésben és

a tanórákon, nyomon követhető a

A fejlesztésben érintett tanulók

esetében az értékelést a

szakvélemény előírásainak

megfelelően végzik

Intézetünk környezeti - és

egészségnevelési programja szerepel

a Pedagógiai Programban és

munkatervekben egyaránt.

A tanulói dokumentumokban jól

nyomon követhető mindkét téma

megjelenése.

Iskolánk környezeti nevelése

120

tanulói dokumentumokban.

A tanórán kívüli tevékenységek

alkalmával a tanulók a gyakorlatban

alkalmazzák a téma elemeit

gyakorlatias, tanórán kívüli

tevékenységek során is alkalmazzák

a téma elemeit tanulóink,

pedagógusaink egyaránt.

121

Közösségfejlesztés

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan segíti az

intézmény a tanulók

együttműködését?

A stratégiai programokban és az

operatív tervekben szereplő

közösségfejlesztési feladatokat

megvalósítja az intézmény.

A beszámolókból követhetők az

alapelvek és a feladatok

megvalósításának eredményei,

különös tekintettel az

osztályfőnökök, a diákönkormányzat

tevékenységére, az intézményi

hagyományok ápolására, a támogató

szervezeti kultúrára.

A tanulók közötti, valamint a tanulók

és pedagógusok közötti kapcsolatok

jók. Az intézmény gondoskodik a

pedagógusok, valamint a tanulók

közötti folyamatos

információcseréről és

együttműködésről.

Iskolánk pedagógusai a tanórán és

tanórán kívül is változatos és

sokoldalú közösségfejlesztő

foglalkozásokat tartanak.

Iskolánk gondoskodik a diákok és

pedagógusok közötti jó kapcsolatról,

ennek egyik fő feltételéről, a

folyamatos információcseréről és

együttműködésről.

A pedagógusok beszámolóiból

nyomon követhetőek a feladatok

megvalósításának eredményei-

különös tekintettel az osztályfőnökök

és a Diákönkormányzat

tevékenységére.

Az intézmény

közösségépítő

tevékenységei hogyan,

milyen keretek között

valósulnak meg?

Az intézmény közösségi

programokat szervez.

A szülők a megfelelő kereteken

belül részt vesznek a

közösségfejlesztésben.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és

az intézmény dolgozóit a szervezeti

és tanulási kultúrát fejlesztő

intézkedések meghozatalába.

Iskolánk a közösségfejlesztést

tanítási órán kívüli programokkal,

tevékenységekkel is segíti.

Intézményünk folyamatosan szervez

olyan programokat, ahol szülő,

nevelő és diák közösen vesz részt.

Iskolánk célja, hogy a tanulók és

szülők elégedettek legyenek az

önszerveződésnek lehetőségeivel, a

működésbe történő bevonással

egyaránt.

Eredmények

122

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Milyen eredményességi

mutatókat tartanak

nyilván az intézményben?

Az intézmény pedagógiai

programjának egyik prioritása a

tanulástanítás eredményessége.

Az intézmény partnereinek

bevonásával történik meg az

intézményi működés szempontjából

kulcsfontosságú sikertényezők

azonosítása

Nyilvántartják és elemzik az

intézményi eredményeket:

kompetenciamérések

eredményei

tanév végi eredmények

tantárgyra, 2 évre vonatkozóan

versenyeredmények: országos

szint, megyei szint, tankerületi

szint, települési szint

továbbtanulási mutatók

vizsgaeredmények, elismerések

lemorzsolódási mutatók

(évismétlők, magántanulók,

kimaradók, lemaradók

elégedettségmérés eredményei

(szülő, pedagógus, tanuló)

neveltségi mutatók

o Az intézmény nagy

hangsúlyt fektet a tanulás-

tanítás eredményességére.

o Nyilvántartja és elemzi az

intézményi eredményeket:

kompetenciamérések

eredményei

tanév végi eredmények

versenyeredmények

továbbtanulási mutatók

vizsgaeredmények,

elismerések

lemorzsolódási mutatók

elégedettségmérési

mutatók

Milyen szervezeti

eredményeket tud

felmutatni az intézmény?

Az intézmény kiemelt nevelési

céljaihoz kapcsolódó eredmények

alakulása az elvártaknak megfelelő.

Az intézmény nevelési és oktatási

célrendszeréhez kapcsolódóan

kiemelt tantárgyak oktatása

eredményes.

Az eredmények eléréséhez a

munkatársak nagy többsége

hozzájárul. Az intézmény

rendelkezik valamilyen külső

elismeréssel.

Az intézmény arra törekszik,

hogy eredményei az elvártnak

megfeleljenek és külsőleg is

elismertek legyenek.

A német nyelv, az informatika

és a sport oktatása terén a

minél jobb eredmények

elérése a cél, amihez a

pedagógusok nagy többsége

hozzájárul.

Hogyan hasznosítják a

belső és külső mérési

eredményeket?

Az intézmény vezetése gondoskodik

a tanulási eredményességről szóló

információk belső nyilvánosságáról.

Az eredmények elemzése és a

szükséges szakmai tanulságok

levonása és visszacsatolása

nevelőtestületi feladat.

A belső és külső mérési eredmények

elemzését felhasználva határozza

meg az intézmény erősségeit és

fejleszthető területeit.

A fejleszthető területekre fejlesztési,

intézkedési terveket fogalmaz meg

Az intézmény vezetése

tájékoztatja a nevelőtestületet

a mérési eredményekről.

Az eredmények elemzése,

tanulságok levonása, az

intézmény erősségeinek és

fejleszthető területeinek

meghatározása.

Fejlesztési, intézkedési terv

készítése.

Hogyan kísérik

figyelemmel a tanulók

további tanulási útját?

A tanulókövetésnek kialakult rendje,

eljárása van.

Az intézmény törekszik a kölcsönös

kapcsolattartás kiépítésére és az

információcsere fenntartására.

- Az intézmény a

középiskolákkal jó kapcsolatot

ápol.

- A tanulókról kapott

visszajelzések alapján értékeli,

123

A tanulók további eredményeit

felhasználja a pedagógiai munka

fejlesztésére.

szükség esetén fejleszti a

pedagógiai munkát.

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan történik a belső

tudásmegosztás az

intézményben?

Az intézményben magas színvonalú

a szervezeti kultúra és a szakmai

műhelymunka.

Az intézményben rendszeres,

szervezett a belső továbbképzés, a

jó gyakorlatok ismertetése,

támogatása.

A belső tudásmegosztás

működtetésében a munkaközösségek

komoly feladatot vállalnak.

o Az intézmény támogatja és

hatékonyan működteti az

intézményben szerveződött

munkaközösségeket.

o A munkaközösségek

feladatot vállalnak a

tudásmegosztás

működtetésében.

- Folyamatosan zajlik a

módszertani tapasztalatok,

az intézményen belül

alkalmazott legjobb

gyakorlat és tudás

megosztása a munkatársak

között.

Hogyan történik az

információátadás az

intézményben?

Kétirányú információáramlást

támogató kommunikációs rendszert

(eljárásrendet) alakítottak ki.

Az intézményben rendszeres,

szervezett és hatékony az

információáramlás és a kommunikáció.

Az intézmény él az információátadás

szóbeli, digitális és papíralapú

eszközeivel.

Az intézmény él az információátadás

szóbeli, digitális és papíralapú

eszközeivel.

Az intézmény munkatársai számára

biztosított a munkájukhoz szükséges

információkhoz és ismeretekhez való

hozzáférés.

Az értekezletek összehívása

célszerűségi alapon történik, résztvevői

a témában érdekeltek.

A munka értékelésével és

elismerésével kapcsolatos információk

szóban vagy írásban folyamatosan

eljutnak a munkatársakhoz

Az információáramlás és a

kommunikáció rendszeresen,

szervezetten és hatékonyan

működik.

A testület tagjai időben

megkapják a munkájukhoz

szükséges információkat (az

információátadás szóbeli,

digitális vagy papíralapú)

Meghatározott

rendszerességgel

értekezletek összehívása.

A munka értékelésével és

elismerésével kapcsolatos

információk folyamatosan

eljutnak a testület tagjaihoz.

Az intézmény külső kapcsolatai

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

124

Melyek az intézmény

legfontosabb partnerei?

Az intézmény pedagógiai

programjával összhangban a vezetés

irányításával megtörténik a külső

partnerek azonosítása, köztük a

kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

A külső partnerek köre ismert az

intézmény munkavállalói számára.

Az intézmény pedagógiai

programjával összhangban a

vezetés irányításával

megtörténik a külső

partnerek (SZSZ, Kecskéd

Község Önkormányzata,

Német Nemzetiségi

Önkormányzat, helyi civil

szervezetek, egyesületek)

azonosítása, köztük a

kulcsfontosságú partnerek

(SZSZ, Kecskéd Község

Önkormányzata, Német

Nemzetiségi Önkormányzat)

kijelölése.

Az intézmény alkalmazottai

számára ismertek a külső

partnerek.

Mi az egyes partneri

kapcsolatok tartalma?

Az intézmény az azonosított

partnerekkel kapcsolatos

tevékenységekről tartalomleírással is

rendelkezik.

Az intézmény terveinek elkészítése

során egyeztet az érintett külső

partnerekkel.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt

kulcsfontosságú partnerek igényeinek,

elégedettségének megismerése.

Az intézkedési tervek kialakításába és

megvalósításába az intézmény bevonja

külső partnereit.

Rendszeres, kidolgozott és követhető

az intézmény panaszkezelése

Az intézmény az

azonosított partnerekkel

kapcsolatos

tevékenységekről

tartalomleírással is

rendelkezik a Pedagógiai

Programban.

Az érintett partnerekkel

egyeztet az intézmény

terveinek elkészítése,

kialakítása és megvalósítása

során.

Tanévenként megtörténik a

kiemelt kulcsfontosságú

partnerek igényeinek,

elégedettségének

megismerése megbeszélés

formájában, 5 évente

kérdőíves formában.

Rendszeres, kidolgozott és

követhető az intézmény

panaszkezelése.

Hogyan kapnak

tájékoztatást a partnerek

az intézmény

eredményeiről?

Az

intézmény vezetése a jogszabályban

előírt módon eleget tesz tájékoztatási

kötelezettségeinek.

Az

intézmény a helyben szokásos módon

tájékoztatja külső partereit (az

információátadás szóbeli, digitális

vagy papíralapú).

A

partnerek tájékoztatását és

véleményezési lehetőségeinek

biztosítását folyamatosan

felülvizsgálják, visszacsatolják és

Az intézmény digitális

alapon (iskola honlapján

keresztül, e-mail-ben),

papír alapon (levélben,

helyi újságban)

tájékoztatja külső

partereit.

Az intézmény folyamatosan

biztosítja, felülvizsgálja,

visszacsatolja és fejleszti

az a partnerek

tájékoztatását és

125

fejlesztik.

véleményezési lehetőségét.

Hogyan vesz részt az

intézmény a közéletben

(települési szint,

járási/tankerületi szint,

megyei szint, országos

szint)?

Az intézmény részt vesz a különböző

társadalmi, szakmai szervezetek

munkájában és a helyi közéletben.

A pedagógusok és a tanulók részt

vesznek a különböző helyi/regionális

rendezvényeken.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és

közéleti tevékenységét elismerik

különböző helyi díjakkal, illetve a

díjakra történő jelölésekkel.

Az intézmény tanulói és

pedagógusai a település

rendezvényein részt vesznek, pl.

idősek köszöntése, ünnepek,

Chriskindl , nemzetiségi hét stb.

Tanév végén községi

elismerésként „Jó tanuló, jó

sportoló” díjra jelölik az

intézmény tanulóit a

pedagógusok.

A pedagógiai munka feltételei (tárgyi, infrastrukturális feltételek)

Önértékelési szempontok

Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Az iskola vezetése, a munkavédelmi felelőssel egyeztetve összeállítja a szükséges infrastrukturális javítási, fejlesztési igényeket és ezeket továbbítja a fenntartó felé. Az intézkedési terv az éves beszámoló részét képezi.

A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.)

A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását.

A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi

Iskolánk megszerezte az ÖKO iskola címet. Az ebben elvárásként megfogalmazódó kritériumokat szem előtt tartva kívánjuk érvényesíteni a környezettudatos nevelési elveket.

Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Intézményünk az intézkedési tervben rögzített elveknek megfelelően igyekszik biztosítani a különleges bánásmódot igénylő tanulók neve-léséhez szükséges infrastruktúrát, tárgy eszközöket biztosítani. (pl. fejlesztő szoba, fejlesztő játékok…)

Milyen az IKT- eszközök kihasználtsága?

Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Intézményünkben magas fokú az IKT eszközök kihasználtsága. Emiatt kiemelten fontos szempont az eszközök megfelelő karbantartása, modernizálása, fejlesztése. A fel-merülő, indokolt igényeket folyamatosan jelezzük

126

a fenntartó felé.

Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira

Az iskolánk vezetése a tan-tárgyfelosztások elkészítésekor aktualizálja a szükséges humán-erőforrást. Hiány esetén felméri a lehetőségeket ( új pedagógus fel-vétele, óraadó alkalmazása, a meg-levő állomány továbbképzése stb.) A fenntartóval egyeztetve igyekszik megoldani a felmerült problémát. Cél, hogy megfelelő végzettségű, szakértelmű pedagógusokat alkalmazzunk, akik között a terhelés viszonylagosan egyenletesen elosztható. A vezetők naprakészek, felkészültek legyenek a pedagógiai munka tervezésére, irányítására, ellenőrzésére

A pedagógiai munka feltételei (szervezeti feltételek)

Önértékelési

szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Melyek a pedagógus

továbbképzés preferált

irányai?

Az intézmény rendelkezik

továbbképzési programmal,

melynek elkészítése a

munkatársak bevonásával, az

intézményi szükségletek és az

egyéni életpálya figyelembe

vételével történt.

Az intézmény követi a

továbbképzési programban,

beiskolázási tervben leírtakat

Iskolánk a várható szükséges

humán erőforrás igényét

felmérve alakítja ki a

továbbképzési programját. Az

intézményi igényeket és a

munkatársak terveit,

szükségleteit (pl 7 éves

intervallumban teljesítendő

továbbképzések elvégzése)

összehangolva készíti el a

beiskolázási tervét.

Milyen szervezeti

kultúrája van az

intézménynek, milyen

szervezetfejlesztési

eljárásokat,

módszereket alkalmaz?

Az intézmény vezetése

személyesen és aktívan részt vesz

a szervezeti és tanulási kultúra

fejlesztésében.

Az intézmény szervezeti és

tanulási kultúráját a közösen

meghozott, elfogadott és betartott

normák, szabályok jellemzik.

Az intézményi tervek

elkészítése az intézmény

munkatársainak és partnereinek

bevonásával történik.

Iskolánk vezetése az intézmény

alkalmazottjainak, külső

partnereinek véleményének

figyelembe vételével igyekszik

kialakítani a szükséges

szervezetfejlesztési eljárásokat,

módszereket. Kontrollálja, hogy

az így elfogadott normák és

szabályok mindenki által be

legyenek tartva. Elvárás, hogy a

közösség munkája

együttműködésre épüljön és

127

Az intézmény alkalmazotti

közösségének munkájára,

együttműködésére a magas szintű

belső igényesség, hatékonyság

jellemző.

Az intézmény munkatársai

gyűjtik és megosztják a jó

tanulásszervezési és pedagógiai

gyakorlatokat az intézményen

belül és kívül.

Az intézmények munkatársai a

továbbképzések tapasztalatait

megosztják egymással, belső

továbbképzési konzultációs

programokat szerveznek.

hatékony legyen.

A kollégák a továbbképzéseken

szerzett, máshol látott

tapasztalataikat,

tanulásszervezési, pedagógiai

gyakorlataikat megosztják

egymással és igyekeznek

mindennapi munkájukban is

alkalmazni ezeket.

Milyen az intézmény

hagyományápoló,

hagyományteremtő

munkája?

Az intézmény számára fontosak

a hagyományai, azok

megjelennek az intézmény

alapdokumentumaiban, tetten

érhetők a szervezet

működésében, és a nevelő-oktató

munka részét képezik.

Az intézményben dolgozók és

külső partnereik ismerik és

ápolják az intézmény múltját,

hagyományait, nyitottak új

hagyományok teremtésére.

Iskolánk fontosnak tarja

hagyományait, ezeket az alap-

dokumentumaiban is szerepelteti

és a napi munka folyamán is

igyekszik ezek szellemében

tevékenykedni. Kiemelt terület a

német nemzetiségi

hagyományok tisztelete, ezek

továbbadása nemzedékről

nemzedékre. Nyitottak vagyunk

új hagyományok teremtésére is.

Hogyan történik az

intézményben a

feladatmegosztás,

felelősség- és

hatáskörmegosztás?

A munkatársak felelősségének

és hatáskörének meghatározása

egyértelmű, az eredményekről

rendszeresen beszámolnak.

A feladatmegosztás a

szakértelem és az egyenletes

terhelés alapján történik.

A felelősség és hatáskörök

megfelelnek az intézmény helyi

szabályozásában (SZMSZ)

rögzítetteknek, és támogatják az

adott feladat megvalósulását.

Intézményünkben a

feladatmegosztás, felelősség- és

hatás-körmegosztás elvei az

SZMSZ-ben kerültek

szabályozásra. Ennek alapja,

hogy a feladatmegosztás a

szakértelem és az egyenletes

terhelés alapján történjen. A

megvalósulást a vezetés

folyamatosan ellenőrzi és az

eredményekről beszámolnak a

kollégák irányába.

Hogyan történik a

munkatársak bevonása

a döntés-előkészítésbe

(és milyen témákban),

valamint a

fejlesztésekbe?

Folyamatosan megtörténik az

egyének és csoportok döntés

előkészítésbe történő bevonása -

képességük, szakértelmük és a

jogszabályi előírások alapján.

Ennek rendje kialakított és

dokumentált.

A kialakított és dokumentált

elvek alapján a pedagógusok

képességét, szakértelmét

figyelembe véve történik a

bevonásuk a döntések

előkészítésébe és

végrehajtásába. Fontos, hogy ez

feleljen meg az aktuális

jogszabályoknak is!

Milyen a pedagógusok

viszonya az

innovációhoz?

Az intézmény munkatársai

képességük, szakértelmük,

érdeklődésük szerint

javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Az intézmény pozitívan

Iskolánk számára kiemelten

fontos az állandó megújulás, az

alkalmazkodás a felmerülő új

igényekhez, lehetőségekhez.

Ebből következően támogatja a

128

viszonyul a felmerült ötletekhez,

megvizsgálja azok

beilleszthetőségét a fejlesztési

folyamatokba.

Az intézmény lehetőségeket

teremt az innovációt és a kreatív

gondolkodást ösztönző

műhelyfoglalkozásokra,

fórumokra.

A legjobb gyakorlatok

eredményeinek bemutatására,

követésére, alkalmazására nyitott

a testület és az intézményvezetés.

céljait segítendő innovációs

kezdeményezéseket. Biztosítja a

lehetőséget az innovációt és a

kreatív gondolkodást ösztönző

műhelyfoglalkozásokra,

fórumokra, egyéb lehetőségekre.

Méltányolja a legjobb

fejlesztéseket végző kollégákat,

bemutatja a legjobb gyakorlatok

eredményeit, nyitott azok

alkalmazására.

A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott

intézményi céloknak való megfelelés

Önértékelési szempontok Központi elvárás Intézményi elvárás rendszer

Hogyan jelennek meg a

Nemzeti alaptanterv

céljai a pedagógiai

programban?

Az intézmény pedagógiai programja

koherens a Nemzeti alaptantervvel.

A pedagógiai program a jogszabályi

és tartalmi elvárásokkal összhangban

fogalmazza meg az intézmény

sajátos nevelési-oktatási feladatait,

céljait.

Az intézmény pedagógiai

programja koherens a

Nemzeti alaptantervvel.

A pedagógiai program a

jogszabályi és tartalmi

elvárásokkal összhangban

fogalmazza meg az

intézmény sajátos nevelési-

oktatási feladatait, céljait.

Hogyan történik a

pedagógiai programban

szereplő kiemelt stratégiai

célok operacionalizálása,

megvalósítása?

Az intézmény folyamatosan

nyomon követi a pedagógiai

programjában foglaltak

megvalósulását.

Minden tanév tervezésekor

megtörténik az intézmény

tevékenységeinek terveinek

ütemezése, ami az éves

munkatervben és más fejlesztési,

intézkedési tervekben rögzítésre is

kerül. A tervek nyilvánossága

biztosított.

A tervekben (éves munkaterv,

továbbképzési terv, ötéves

intézkedési terv) jól követhetők a

pedagógiai program kiemelt céljaira

vonatkozó részcélok, feladatok,

felelősök, a megvalósulást jelző

eredménymutatók.

A humán erőforrás képzési és

fejlesztési tervek elkészítése az

eredmények ismeretében, azokra

épülve, annak érdekében történik,

hogy a munkatársak szakmai tudása

Az intézmény a tanév során

folyamatosan a

munkaértekezleteken, év

végén beszámoló formájában

nyomon követi és rögzíti a

pedagógiai programjában

foglaltak megvalósulását.

Az éves munkatervben kerül

rögzítésre minden tanév

kezdetén az intézmény

tevékenységeinek, terveinek

ütemezése, mely a konkrét

feladatot és felelőst is

tartalmazza.

Az éves munkaterv, a

továbbképzési terv, az ötéves

intézkedési terv a pedagógiai

program kiemelt céljai

figyelembevételével készül.

A képzési és fejlesztési

tervek az eredményekre

építve, az intézmény jelenlegi

129

megfeleljen az intézmény jelenlegi

és jövőbeli igényeinek, elvárásainak

A tankönyvek és a tanítási

módszerek kiválasztása és

alkalmazása rugalmasan, a

pedagógiai prioritásokkal

összhangban történik.

és jövőbeli igényeinek

(humán erőforrás)

figyelembevételével

készülnek.

A tankönyvek és a tanítási

módszerek kiválasztása és

alkalmazása rugalmasan, a

pedagógiai prioritásokkal

összhangban történik

munkaközösségi és

tantestületi értekezleteken

megbeszéltek alapján.