Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

A keleti soft power megjelenése Európában az

orvostudományon keresztül

A hagyományos kínai orvoslás

Konzulens: Dr. Jany János Készítette: Mogyorósi Alexandra Mária

Egyetemi docens Nemzetközi tanulmányok

Budapest, 2015

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés ............................................................................................................... 2

I. A hagyományos kínai orvoslásról .................................................................. 4

I. 1. A hagyományos kínai orvoslás filozófiai alapjai ................................................................. 4

I. 2. A hagyományos kínai orvoslás történeti áttekintése ............................................................ 6

I. 3. A hagyományos kínai orvoslás napjainkban ......................................................................... 8

I. 4. A hagyományos kínai orvoslás gazdasági jelentősége ...................................................... 10

II. A hagyományos kínai orvoslás megismerése felé vezető út ..................... 11

II. 1. A modern orvostudományból kiábrándult európai társadalom ...................................... 11

II. 2. A kínai politika szerepe a hagyományos medicina térnyerésében ................................. 13

II. 2.1. A támogató politika elméleti háttere ..................................................................... 13

II. 2.2. A soft power politika gyakorlati eszközei .............................................................. 16

III. A hagyományos kínai orvoslás: siker vs. kudarc? .................................. 24

III. 1. A hagyományos kínai orvoslás „hangjai” Európában .................................................... 24

III. 3. A kínai medicina korlátai Európában ................................................................................ 26

III.3.1. Terminológiai és definíciós problémák ................................................................. 26

III. 3.2. A modern orvostudomány viszonya a hagyományos kínai orvoslással ............... 28

III. 3.3. A komplementer és alternatív medicina szabályozási keretei .............................. 30

III. 3.4. Anomáliák a szolgáltatók piacán ......................................................................... 34

III. 3.5. A kínai „zöld hullám” kockázatai Európában ..................................................... 37

Összefoglalás, konklúzió ................................................................................... 41

Idegen nyelvű összegzés/Summary .................................................................. 45

Felhasznált irodalom ........................................................................................ 50

Záradék .............................................................................................................. 56

2

Bevezetés

Szakdolgozatom vizsgálatának tárgya a hagyományos kínai medicinára (traditional

chinese medicine – TCM) irányul. Arra a ma is élő ősi tradícióra, amely túlélve 2500 évet, Kína

egyik legnagyobb kulturális örökségét tárja elénk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)

elismeri jogosultságát és támogatja egészségügyi rendszerbe való integrálását, pedig

gyógyhatását semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá. Ez már önmagában

érdemessé teszi a kínai medicinát a vizsgálatra, pedig politikai, gazdasági és kulturális szerepe

még említésre sem került. Növekvő globalizációs hatását érzékelve a hagyományos kínai

medicina a nyugati világ egyik kedvelt vitatémájává vált nem csak a média, de a jogalkotók

körében is. Az Európai Unió mára felismerte a kínai orvoslás jelentőségét, így joggal merül fel

a kérdés, milyen szerepet tölthet be a TCM jövőnk egészségügyi rendszerében. A kínai politika

igyekszik érvényt szerezni hagyományos medicinájának a nyugati világban, azonban nincs

egyértelmű forgatókönyv arra nézve, hogy Európában is megvalósul-e az a gyakorlat, amelyben

a modern orvostudomány szakembere együtt küzd a TCM orvosával az egészség megőrzéséért.

Dolgozatom arra keresi a választ, hogy a hagyományos kínai orvoslás hogyan

kapcsolódhat be Európa egészségügyi ellátásába, és milyen perspektívái vannak a jövőre nézve.

Elégnek bizonyulhat-e a kínai soft power politika az integráció akadályában álló korlátok

leküzdéséhez, vagy fennáll-e olyan tényező, amely minden próbálkozás ellenére gátat szab a

TCM érvényesülésének.

Munkám három fejezetre tagolt, amelyben elsőként egy átfogó, de nem túl részletes

képet igyekszem bemutatni a hagyományos kínai orvoslás filozófiájáról, történetéről, valamint

gazdasági szerepéről. Ezt követően azt próbálom meg kifejteni, hogy milyen úton vált ismertté

a kínai medicina Európában. A témát két oldalról igyekszem megközelíteni, amelyben az

európai társadalom hozzáállására, valamint a hagyományos orvoslást támogató kínai politika

hátterére és gyakorlatára térek ki. A harmadik fejezetben már kimondottan a TCM európai

helyzetének feltárására törekszem, amelyet öt kérdéskör vizsgálatán keresztül kívánok kifejteni.

Szó lesz a definíciós és terminológiai problémákról, a modern és hagyományos orvostudomány

viszonyáról, a tagállamok szabályozási rendszeréről, a szakemberek helyzetéről, illetve a TCM

termékek kérdéséről.

Tekintettel arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer alapvetően a tagállamok

hatáskörébe tartozik, minden ország más-más hagyománnyal, fellépéssel és jogszabályi

környezettel él a hagyományos kínai orvoslást illetően. Mivel nem áll szándékomban minden

állam szempontjából bemutatni a TCM-re vonatkozó körülményeket, országspecifikus

3

megközelítés helyett általános következtetéseket próbálok levonni. Egyedül Magyarország az,

amely kiemelt figyelemben részesül dolgozatom során, ami annak köszönhető, hogy hazánk

vezető szerepet játszik a kínai kormány TCM politikájában. Ennek köszönhetően lehetőségem

nyílt magyar nyelvű szakirodalom felhasználására is, amely elsősorban a Pécsi

Tudományegyetem által közzétett információkra és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi

Tudományok Osztályának állásfoglalására irányult. A komplementer és alternatív medicina

helyzetének feltérképezésére létrehozott – CAMbrella – európai uniós konzorcium kutatási

anyagai és az Egészségügyi Világszervezet dokumentumai ugyancsak elsődleges forrásaim

részét képezték, de a China Daily napilap webes felületén elérhető cikkek és az IBIS World

elemzésének adatai is nagy segítséget jelentettek munkám során.

4

I. A hagyományos kínai orvoslásról

I. 1. A hagyományos kínai orvoslás filozófiai alapjai

Bár Európában sokan azonosítják az akupunktúrával, a kínai medicina jóval többet

jelent a tűszúrásos terápiánál. Egyszerre olvad össze benne a gyógyítás, a filozófia, a vallás és

a holisztika. Utóbbi értelmében a TCM egységes egészként (zheng ti guan nian) tekint az

emberre, akit a föld és az ég összekötő kapocsaként definiál. Az embereket egy nagyobb egész

részeként értelmezve ugyanazoknak a törvényeknek és erőknek rendeli alá, amik a természetet

is irányítják. Ez az oka annak, hogy a tradicionális kínai orvoslás olyan sok természetből

merített képpel próbálja leírni az emberi test állapotát.

Filozófiája szerint, ahogy a természet rendjét, úgy az ember belső környezetének

harmóniáját is a yin és yang határozza meg, amelynek egyensúlyával az emberi egészség is

fenntarthatóvá válik. A hegy sötét és fényes oldalát szimbolizáló yin és yang két olyan

dinamikus erőt jelent, amelyet sokkal inkább folyamatként, mintsem statikus állapotként

érdemes értelmezni. Elvégre az eget körbejáró nap sem mindig ugyanazt a hegyoldalt világítja

meg a napszakok során. Ami reggel árnyékban úszik, azt délután a napfény ragyogja be. A yin

tehát yanggá, a yang pedig yinné válik. A fogalompár ugyanígy értelmezhető a betegségek

esetében is. Ha a yin túl erőteljes, a yang megbetegszik. Ha a yang dominál, a yin szenved. Így

tehát minden TCM kezelés legfőbb célja az, hogy helyreállítsa a yin és yang egyensúlyát.1

A hagyományos kínai orvoslás filozófiájának másik fontos eleme a qi, amelyet a nyugati

világ tévesen használ az energia szinonimájaként. A szó félrevezető fordítása abból fakad, hogy

a TCM által használt kifejezéseket kulturális háttérismeret hiányában sokszor metafizikai

fogalmakként tűntetik fel. Pedig a kifejezések valójában „természeti jelenségek rendszerezésére

alkalmazott működési modelleket” jelenítenek meg. Ugyanez a helyzet a qi esetében is.

Írásjegye szó szerint párát jelent, amit valószínűleg a szervezetben végbemenő folyamatok,

átalakulások metaforájaként használtak az ókorban. Olyan átalakulásként, ahogy a földön lévő

víz elpárologva, majd egy felhőben összegyűlve eső formájában ismét földet ér. Így az orvoslás

esetében a qi egyszerűen a vérárammal együtt létrejövő élettani funkciókat, nem pedig

valamiféle misztikus energia áramlását jelenti.2

A kínai orvoslás mestere mindig teljes rendszerben gondolkodva, összetett modellek

alapján választja ki a legmegfelelőbb terápiát. Az öt elem tana (wu-xing) segít neki abban, hogy

1 http://www.drchenpatika.com/dr--chen-zhen-tanacsai/cikkek-es-publikaciok/europa-is-elindult-a hagyomanyos-kinai-orvoslas-megismerese-fele/ 2015.09.11. 2 Oravecz – Mészáros (2012): 725-726.

5

a – megfigyelés, szaglás, kikérdezés és megvizsgálás – után felállítsa a diagnózist és

meghatározza a kezelés módszereit. A természet erőit kifejező öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz)

az egyik legfontosabb komponense a TCM filozófiájának, mivel folytonos változása és

egymásra gyakorolt hatása teszi lehetővé az élet minden fajtájának létezését. Lényege, hogy az

emberi testet ért minden változás öt eltérő fázisban történik, amelynek mindegyike egy-egy

természeti elemhez és testrész-párhoz, illetve szervhez kapcsolódik.

Ez a bonyolult, valójában jóval összetettebb filozófiai rendszer egy teljesen eltérő

szemléletmódot biztosít a TCM számára a modern orvostudományhoz képest. Elég, ha csak az

ember egészséghez való viszonyát vesszük alapul. A nyugati gyógyászat a betegségre

koncentrál, amelynek kialakulását laboratóriumi kísérletek során felfedezett kórokozóknak,

vírusoknak tulajdonítja. A kezelés legtöbbször ezeknek a mikroorganizmusoknak a

megsemmisítésére, kordában tartására irányul, de sok esetben csak a tünetek enyhítésére

korlátozódik.3 Szentgyörgyi Albert találóan öntötte szavakba a nyugati orvostudomány effajta

torzulását, amikor így fogalmazott: „A jelenlegi orvosi gyakorlat féloldalas. Olyan sokat

foglalkozott a betegségekkel, hogy közben elvakult és megfeledkezett az egészségről.

Diákéveimben előadások végtelen sorát kellett végighallgatnom a betegségekről, de egyre sem

emlékszem, amely az egészséggel foglalkozott volna. A mai orvostudomány ideája az összes

betegség gyógyítása, de ne feledjük: a „nem beteg” tagadás. A teljes egészség viszont pozitív

állítás.”4

Ezzel szemben a TCM az egészség megőrzését és a nem kívánt betegség

megakadályozását helyezi előtérbe. A prevenció olyan lényeges eleme a tradicionális

medicinának, hogy az orvosnak azonnal el kellett hagynia a császári udvart, ha betegség ütötte

fel a fejét. Hogy megelőzze annak kialakulását, a TCM a fellépő „szindrómákat” – eredeti

nyelvén zhengeket – igyekszik kezelni, amelyek leginkább beteg állapotként, de még

semmiképp sem betegségként írhatóak le. A „szindrómák” feltárását követően a gyógyítás –

általában gyógynövényeket alkalmazva – a szervezet saját védekező rendszerén és öngyógyító

képességén alapszik.5

Bár a preventív, egész rendszerben való megközelítés szimpatikusnak tűnhet a kiváltó

okot olykor figyelmen kívül hagyó orvostudományhoz képest, nem jelenti azt, hogy jobb is

annál. A kínai medicina az egyensúly visszaállítására törekszik, amellyel a beteg részt is

gyógyultnak tekinti. Ily módon nem összpontosít a meghibásodott szervek helyreállítására, sőt,

3 http://www.drchenpatika.com/dr--chen-zhen-tanacsai/cikkek-es-publikaciok/europa-is-elindult-a hagyomanyos-kinai-orvoslas-megismerese-fele/ 2015.09.11. 4 http://vitaking.hu/katalogus/files/assets/basic-html/page52.html 2015.09.12. 5 http://www.drchenpatika.com/dr--chen-zhen-tanacsai/cikkek-es-publikaciok/europa-is-elindult-a hagyomanyos-kinai-orvoslas-megismerese-fele/ 2015.09.12.

6

a műtéti beavatkozás szükségét is figyelmen kívül hagyja. Utóbbi vallási okokból ered, s

végeredményben oda vezet, hogy a TCM nem rendelkezik azzal a magas színvonalú anatómiai

ismerettel és sebészeti gyakorlattal, amellyel a nyugati medicina igen. A két orvostudomány

előnyeit és hátrányait taglalva nem áll szándékomban állást foglalni egyik medicina mellett

sem, mindössze azt szeretném hangsúlyozni, hogy mindkettőnek meg van a maga erőssége és

hátulütője.

I. 2. A hagyományos kínai orvoslás történeti áttekintése

A hagyományos kínai orvoslás keletkezése pontosan nem ismert, de a legtöbb

szakirodalom az időszámításunk előtti 3. évezredre, Huang Di császár idejére datálja

kialakulását. Az ő nevéhez fűződik annak a szakkönyvnek a megszületése, amely elsőként rakta

le a kínai orvoslás elméleti alapjait. A Sárga Császár Belgyógyászati Könyveként (eredeti

címén: Nei Jing) ismertté vált orvosi feljegyzések gyűjteménye szisztematikus dokumentálása

az emberi szervezet felépítésének, kórtannak, filozófiának, diagnosztikai és kezelési

eljárásoknak. Olyan mérföldkőnek számító felfedezéseket rejt, mint a yin-yang és a qi elmélete,

különböző betegségek eredete és kezelési lehetősége, az ember és a természet viszonya, illetve

a vérkeringés létezése. Utóbbi ismerete még nagyszerűbb teljesítménynek tűnik annak

fényében, hogy Európában ez a felismerés csak másfél évezreddel később lett papírra vetve.

Több évszázados fejlődés után időszámításunk előtt az 5-3. századra a gyűjtemény elérte mai,

két részből álló formáját.6 Az összesen 162 fejezetből álló mű olyan enciklopédiája a több

évszázadon át fejlődő orvosi és filozófiai ismeretanyagnak, amely méltán vívta ki magának azt

az elismerést, hogy a hagyományos kínai orvoslás elméletének alapműve legyen.

A tradicionális orvostudomány a Han dinasztia (i.e. 202 – i.u. 220) idején tovább

fejlődve hozta el annak fénykorát. Ebben az időszakban már ismert volt a lázcsillapítás,

fájdalomcsillapítás, vizelethajtás és érzéstelenítés, de Hua Tao nyomán ekkor került sor az első

– sebészeti beavatkozás során végzett – altatásra is. A korszak tudományos áttörésének másik

alakja a kínai medicina atyjaként is emlegetett Zhang Zhongjing, aki a sárgaság és a lázzal járó

betegségek kutatásán kívül megteremtette az orvoslás azon időszámításának kezdetét,

amelyben a betegségek tanulmányozása már a kezelt betegek tüneteinek megkülönböztetése

alapján létrehozott rendszeren alapult.

A fejlődés ezt követően sem torpant meg. A Tang dinasztia (618-907) idején

tökéletesített pulzusdiagnosztika huszonnégy különböző pulzusterápia kidolgozását tette

lehetővé, míg a Ming dinasztia (1368-1644) azzal a gyógyszeres könyvvel járult hozzá a

6 http://medocklinika.hu/hagyomanyos-kinai-orvoslas/ 2015.09.24.

7

sikerhez, amely harminc év munkája eredményeként 1 891 növényi, állati és ásványi eredetű

gyógyszer listáját alkotta meg. Feltűntetve minden orvosság valódi és népies elnevezését,

történetét, alapanyagát, előállítását, formáját, adagolását és mellékhatását, a gyógyászati

anyagok tudástárát szélesítő áttekintés olyan nagy jelentőséggel bírt, hogy a 17. században már

japán, latin, német, francia, orosz és angol nyelven is olvasható volt.7 Érdemes ugyanakkor

megjegyezni azt, hogy ebben a korszakban jutott el először a nyugati orvostudomány Kínába,

nagy hatást gyakorolva annak gyógyászatára.8

Több ezer év tapasztalata, a különböző elméleteket képviselő dinasztiák váltakozása

olyan magas szintre emelte a kínai medicinát, amely az 1800-as évekre a legjelentősebb

gyógyászattá nőtte ki magát még akkor is, ha Európában kevéssé volt ismert. Az

ópiumháborúval (1839-1842) azonban megérkezett a kínai orvoslás első igazi törése.9 A háború

elvesztése Kína számára hatalmas traumát jelentett, hiszen ez volt az első olyan alkalom több

ezer éves történelme során, amikor egy nála jóval fejlettebb gazdasági és katonai hatalommal

kellett szembe néznie. Az országnak el kellett gondolkodnia Kína-központú világképén. A

kudarc az orvostudományra is hatással volt, mivel a nyugati medicina széleskörű elterjedését

eredményezte, kuruzslásnak nyilvánítva a népi gyógyászatot. A kínai elit sem állt ki a

tradicionális orvoslás mellett, az újonnan érkezett orvostudomány előnyeit és erősségeit

sulykolva próbálta hangsúlyozni a TCM hiányosságait.

A harmadik ópiumháború utáni önerősítés korszaka (1860-1880) – amely a modern

nyugati technikák átvétele mellett az idegen eszméket teljesen elutasította – a kínai-francia

háborúval (1884-1885) zárult, amit a japánoktól elszenvedett totális vereség (1894-1895)

pecsételt meg. Mivel utóbbi esetében Kínát egy addig barbárnak vélt szomszédos ország győzte

le, az ország számára egyértelművé vált, hogy a technikai vívmányokon túl immár

elkerülhetetlen a nyugati eszmék átvétele is. E felismerés eredményeként a következő zavaros

időszakot a régi értékek drasztikus elutasítása jellemezte, amely az orvostudományra is hatással

volt.10 A nyugati medicina drámai fejlődésen ment keresztül, ami mellett a kínai orvoslás a

visszamaradást és a tradicionális kultúra – Kínát gyengítő – irracionális aspektusát

szimbolizálta. A modern orvostudomány végleg meghódította az országot. A sejtbiológia, a

modern kémia, az anatómia, valamint a laboratóriumi vizsgálat csak pár példája annak a

tudásnak, amelyet Európa a függésbe ejtett területekre és más kereskedő államokba exportált.

7 Qian (2015): 12-14. 8 http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter13/chapter130201.htm 2015.09.25. 9 http://medocklinika.hu/hagyomanyos-kinai-orvoslas/ 2015.09.25. 10 Schroeder (2002): 687-688.

8

A nyugati világ tudatosan fordította a modern orvostudományt a kulturális gyarmatosítás

javára, amely a politikai befolyás növelésével és új piaci lehetőségekkel szolgált.11

Az európai expanzió hatása ilyen értelemben megkérdőjelezhetetlen. A westernalizáció

szellemiségében a TCM-ről és a nyugati orvoslásról – korábban csak szakmai körben zajló –

vitát politikai szintre emelték, és eszközként használták fel arra, hogy jogilag is diszkriminálják,

megsemmisítsék a kínai orvoslást. A TCM felszámolásának gyakorlata a Kuomintang idejére

is kiterjedt, más országokat sem hagyva érintetlenül. Japánban például a nyugati orvoslás lett

ez egyetlen legális formája az egészségügyi ellátásnak, de Kínában is kétszer történt kísérlet a

TCM teljes beszüntetésére. Bár ezt a törekvést egy országos sztrájknak köszönhetően végül

sosem sikerült teljesen megvalósítani, a 20. század elején bizonytalannak tűnt, hogy a kínai

medicina túléli-e a modern orvostudomány hódítását és kilábal-e a hanyatlásból.

I. 3. A hagyományos kínai orvoslás napjainkban

A hagyományos kínai orvoslás stagnáló korszakának a politikai viszonyok

megváltozása vetett véget. Az 1949-ben megalakult Kínai Népköztársaság a TCM elismerése

és fejlesztése mellett kötelezte el magát. A megmentésre irányuló politikában bizonyára nagy

szerepe volt annak, hogy a kormánynak nem volt elegendő pénze a modern típusú orvoslásra,

pedig a vidéki lakosság egészségügyi ellátórendszere mielőbbi modernizálásra szorult. A

hagyományos kínai orvoslás támogatása tehát magától értetődő volt.

A drámai fejlődés folyamata a Hagyományos Kínai Gyógyászat Állami Hivatalának

létrehozásával kezdődött, s 1955-ben az első TCM-re specializálódott kutatóintézet

megnyitásával folytatódott. A kormány támogatta a kínai medicina oktatási intézeteinek

alapítását, a korházakat pedig saját gyógynövénykertek létrehozására ösztönözte.12 A végső cél

azonban a nyugati orvoslással való egyenjogúság törvénybe foglalása volt, amelyre az 1982.

évi alkotmány 21. fejezetének keretében került sor.13 Azóta Kínában két gyógyászati rendszer

egymás mellett éléséről beszélhetünk. A tudományos bizonyítékokon alapuló nyugati orvoslás

és az intézményesített tradicionális gyógyászat úgy egészítik ki egymást, hogy közben egyik

sem próbál magának kizárólagosságot szerezni. 14 Az effajta „békés egymás mellett élés”

gyakorlatára égető szüksége van egy olyan országnak, amely több mint kétszáz millió 60 év

feletti lakosával megkérdőjelezhetetlen terhet ró egészségügyi rendszerére. 15 Az öregedő

11 Garvey (2011): 6-9. 12 Schroeder (2002): 687-688. 13 Qian (2005): 14-16. 14 http://www.maot.hu/?p=2277 2015.09.25. 15 http://www.chinadaily.com.cn/china/2014-11/25/content_18973228.htm 2015.09.25.

9

társadalom egyre nagyobb kihívást jelent Kína számára, amelyre a kormány – a 2020-as évig

kibővített – egészségügyi tervezetében próbál megoldást találni. A gyógyszerek árának 14%-

os, valamint az emberek egészségügyi hozzájárulásának 30%-os csökkentésén túl a tervek

között szerepel 900 tartományi kórház, 1 620 egészségügyi központ, 1 228 városi egészségügyi

intézet, illetve 11 250 falusi rendelő létrehozása, felújítása is. A reform integráns részét képezi

a kormány egészségügyi kiadásainak, amely 2007 és 2015 között 77 milliárdról 223 milliárd

USD-ra gyarapodott.16

Mivel a hagyományos gyógyászat jóval alacsonyabb költségekkel jár a nyugati

orvosláshoz képest, nyilvánvaló, hogy kulturális örökségén túl, miért olyan lényeges kérdés a

TCM fejlesztése. E felismerés eredményeként nyitotta meg kapuit az a 302317 hagyományos

kínai orvoslásra specializálódott kórház, amely más egészségügyi intézetek TCM-re

szakosodott részlegével kiegészülve várja a gyógyulni vágyókat. Az érdeklődés pedig nem

marad el, egy nemzeti kutatás szerint 2009-ben 907 millió járóbeteget, és további 13,6 millió

fekvőbeteget láttak el Kínában a hagyományos medicina eszközeivel.18

A pácienseket felsőoktatásban részesült szakemberek kezelik, akik három képzési

szintre osztott egyetemi tanulmányaik során, az alap és mesterképzés után PhD-fokozatot is

szerezhetnek. Az öt éven át tartó, ötezer tanórát igénybevevő alapképzés folyamán a diákok

négy modul elsajátítása után szakosodhatnak. Az átfogó tananyag között olyan tantárgyak

szerepelnek, mint a filozófia, orvosi etika, erkölcstan vagy a pszichológia, kiegészítve az

anatómiát, immunológiát, gyógyszertant, mikrobiológiát, neurológiát, TCM belgyógyászatot,

TCM gyermekgyógyászatot, TCM traumatológiát, akupunktúrát és számtalan más orvosi

tantárgyat. Mivel a hagyományos kínai orvoslás elsajátítása tapasztalati úton a legsikeresebb,

már az első évtől kiemelt hangsúlyt kap a különböző technikák gyakorlata. A BSc-t követő

három éves mesterképzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemcsak a diagnosztikai és

terápiás eljárásokban jártasak, de a modern orvostudomány ismereteit is magukénak tudhatják,

alkalmazhatják.19 Mindehhez Kínában 46 TCM-re specializálódott felsőoktatási intézmény áll

rendelkezésre, amely 294 000 orvossal és további 97 000 gyógyszerésszel igyekszik mintegy

553 000 diák érdeklődését kielégíteni.20

A felsőoktatásból kikerülő – és a modern orvoslást gyakorló munkatársaikkal minden

téren egyenrangú – hagyományos kínai orvosok praktizálásának előfeltétele az a működési

engedély, amelynek mai formáját egy 1999-es törvény szabályozza. A jogszabály kitér a

16 DELOITTE (2011): 3-9. 17 http://www.ibisworld.com/industry/china/traditional-chinese-medicine-hospitals.html 2015.09.26. 18 Fan – Briggs – Liu – Lu – van der Greef – Xu (2014): 5. 19 Oravecz – Kuang – Mészáros (2011): 30-33. 20 http://www.chinadaily.com.cn/m/chinahealth/2012-12/26/content_18206618.htm 2015.09.26.

10

tanulmányi követelményekre, a praxis feltételeire, a regisztrációra, az engedélyeztetési

eljárásra, valamint a jogi kötelezettségekre. Az engedélyhez szükséges többlépcsős vizsga

során a vizsgázónak több szempontra kiterjedő esettanulmányt kell írnia, bizonyítania kell

alapvető szaktudását a TCM és a nyugati orvostudomány területén egyaránt, válaszolnia kell

640 írásban feltett kérdésre, valamint egy szóbeli vizsgán is át kell esnie. A szigorú

követelmények sikeres teljesítése azonban nem jelenti azt, hogy az orvosnak ne kellene a

jövőben képeznie önmagát. A 2009-es TCM Continuous Education rendelet gondosan

szabályozza a szakemberek továbbképzését, kötelezővé téve konferenciák, előadássorozatok,

illetve online programok látogatását, tudományos cikkek publikálását. E kötelességek

teljesítéséért az orvosok kreditpontokat kapnak, amik nélkülözhetetlen feltételét képezik

működési engedélyük megújításának.21

I. 4. A hagyományos kínai orvoslás gazdasági jelentősége

A szakemberek képzettsége és a kormány támogató, ösztönző politikája azért

kulcsfontosságú kérdés, mert a hagyományos kínai medicinát illetően egy olyan potenciális

gazdasági tényezőről beszélhetünk, ami a gyógyszeripar kapcsán megkerülhetetlen szereplővé

nőtte ki magát. A világ gyógyszerkiadása olyan rohamos mértékben növekszik, hogy

előrejelzések szerint a 2012-es 205-235 milliárd USD-os értéke 2017-re elérheti az 1,2 trillió

USD-t.22 A növekvő tendencia a világ egyik legnagyobb gyógyszerpiacával rendelkező Kínát

is érinti, hiszen az ország éves gyógyszer eladása 2015-ben meghaladta a 107 milliárd USD-t,

15,5 %-kal felülmúlva a 2012-es értéket.23

Ahhoz, hogy a piac ki tudja elégíteni az egyre növekvő igényeket, nélkülözhetetlenek

az olyan források, mint amilyeneket a kínai medicina több mint 12 000 24 gyógynövényt

számláló gyűjteménye kínál a gyógyszeripar számára. Három millió tonna feletti éves

terméseredményével a TCM 220 000 tonnával múlja felül a kémiai úton előállított gyógyszerek

mennyiségét, 25 így a belőle származó profit is a nemzeti gyógyszeripar átlaga felett

valószínűsíthető. A TCM ágazatának kibocsátási értéke 2013-ban meghaladta a 91 milliárd

USD-t, 26 ami előrejelzések szerint 2025-ig további 15%-kal fog emelkedni. A hatalmas

mennyiségű terméket több mint 3000 vállalat dolgozza fel, hogy aztán a világ más országaiban

21 Oravecz – Kuang – Mészáros (2011): 31-34. 22 Rickwood – Kleinrock – Núńez-Gaviria (2013): 1-5. 23 DELOITTE (2011): 5-6. 24 http://www.hkc22.com/TraditionalChineseMedicine.html 2015.09.27. 25 http://www.stats.gov.cn/tjsj/ndsj/2013/html/Z1412E.htm 2015.09.27. 26 http://www.chinadaily.com.cn/china/2014-11/25/content_18973228.htm 2015.09.27.

11

is elérhetővé váljanak.27 A növekvő keresletnek köszönhetően az export virágzik, Kína 65%-át

adja a TCM gyógynövények globális piacának. Az exporttermékek értéke három év leforgása

alatt – közel 60%-kal emelkedve – 2013-ban túlszárnyalta a 3 milliárd USD-t.28

De nem csak a gyógynövények, herbáriás készítmények iránt nagy az igény, a „TCM

kórházak ipara” is bevett fogalommá vált az elmúlt évek során. Piaci elemzések szerint a 18%-

os éves növekedésnek köszönhetően a TCM-re specializálódott kórházak bevétele 2015 végére

eléri az 50 milliárd USD-t, és jövedelmezőségi mutatója is 4,5-szeresére fog nőni ez idő alatt.

A majdnem 900 00029 alkalmazottat foglalkoztató iparágnak köszönhetően Kínában lehetővé

vált, hogy az egészségügyi intézmények 90%-ában igénybe vehetőek legyenek a különböző

TCM szolgáltatások.30

II. A hagyományos kínai orvoslás megismerése felé vezető út

II. 1. A modern orvostudományból kiábrándult európai társadalom

A tradicionális kínai orvoslás Európában meglehetősen későn jelent meg. Az

akupunktúra csak a 17. században vált ismertté, de a fekete himlő kezelésére kifejlesztett

hatékony módszer is több mint egy évszázaddal később jutott el a nyugati országokba.31 Az

első olyan gyógyszer, amelyet a kínai orvoslásban rendszeresen használt gyógynövényből

fejlesztettek ki, csak a 19. század végén került Európába. Pedig az ephedrine névre keresztelt

amfetamin jellegű élénkítő szert már évszázadok óta sikeresen használták Kínában a

tüdőasztma és hörghurut kezelésére. Megismerése után így volt ez Európában is, csakhogy a

gyógyszer lassacskán a narkotikumok fogyasztásának közkedvelt módjává vált, ezért számos

nyugati ország betiltotta orvosi úton történő alkalmazását. Hozzáteszem, az ephedrine

használatának effajta torzulására a TCM-ben sosem került sor. A másik olyan hagyományos

kínai orvoslásból eredeztethető hatóanyag, amely igencsak népszerűvé vált a nyugati

orvostudományban, közel egy évszázaddal később, az 1970-es években hódította meg Európát

annak ellenére, hogy Kínában már i. e. a 200-as években voltak róla szóló feljegyzések. A

nálunk egynyári ürömként ismert artemisia annua cserjéből előállított gyógyszert a malária

27 http://www.hkc22.com/ChineseMedicine.html 2015.09.27. 28 http://www.chinadaily.com.cn/china/2014-11/23/content_18962620.htm 2015.09.27. 29 http://www.ibisworld.com/industry/china/traditional-chinese-medicine-hospitals.html 2015.09.27. 30 Fan – Briggs – Liu – Lu – van der Greef – Xu (2014): 6. 31 Oravecz (2010): 56.

12

kezelésére használják, de Európában végzett kutatások szerint hatóanyaga rákmegelőző

tulajdonságokkal is bír.32

A tradicionális kínai orvoslás tehát lassan fejlődött Európában, és e kezelések,

gyógyszerek ismerete sem jelentette azt, hogy a TCM használata elterjedt gyakorlat lett volna

az orvoslásban. Egyrészt azért, mert módszereit sokáig eltitkolták az idegenek elől, másrészt a

két kultúra közötti hatalmas távolság sem könnyítette meg a medicina terjedését. Ráadásul

Európa gyanakvással tekintett erre a tudományra. A TCM-et elavultnak, régimódinak vélték és

vélik sokan ma is, pedig kizárólag több ezer éves fejlődése miatt mondható hagyományosnak.

Elnevezése ellenére nem jelenti a régihez való dogmatikus ragaszkodást, mindössze azt, hogy

újításai konszenzusos módon, mindig a régi rendszeren belül alakultak. Archaikus eredetén túl

a kínai orvoslás Európa szemében valamiféle misztikus, ezoterikus tevékenységet jelentett, ami

semmiféle tudományos bizonyítással nem bírt.33 Kulturális kontextusából kiragadva próbálták

alkalmazni ismereteit, ami gyakran eredménytelenséghez, vagy akár súlyoz egészségügyi

károsodásokhoz vezetett. Sokáig a kínai politika sem állt a TCM európai térnyerésének

szolgálatába, hiszen a 19. század második felétől az ázsiai országban is a nyugati orvoslás vált

az elsődleges, majdhogynem kizárólagos egészségügyi ellátási formává.

A kínai medicináról kialakult kép a 20. század második felében azonban változni

kezdett. Európának szembe kellett néznie az őt ért egészségügyi kihívásokkal, különösen a

krónikus betegségek és fájdalmak, illetve a járványok terén, amikre a nyugati orvostudomány

sokszor nem tudott megoldást találni. 34 A váratlanul fellépő betegségek és azok ellenálló

képessége, valamint az esetleges gyógyító kezelések hiánya mind a hagyományos kínai

orvoslás iránti érdeklődés irányába hatottak. Sokan választják szívesebben a hagyományos,

természetes eredetű készítményeket, elutasítva a nyugati orvoslás által alkalmazott

gyógyszerek mellékhatásait és növekvő árait. Fontos tényező az is, hogy az emberek úgy

gondolják, hogy a TCM sokkal személyesebb szolgáltatást kínál nekik a nyugati orvoslással

szemben, aminek doktorai nem fordítanak elég időt és figyelmet problémáikra. Ráadásul

nagyszámú csoport retteg az orvosi beavatkozásoktól, akik számára a TCM remek lehetőséget

kínál arra, hogy saját egészségüket felügyelve megpróbálják megelőzni a bajt.35 A modern

orvostudományból való kiábrándulás tehát az egyik legfőbb okát képezi a TCM

népszerűségének. Kissé úgy tűnik, hogy az emberek hajlamosak a kínai orvoslás – számukra –

pozitív elemeit kimazsolázni, és kritika nélkül fordulni a hagyományos medicina felé.

32 http://www.i-sis.org.uk/GCM1.php 2015.09.30. 33 Oravecz – Mészáros Judit (2012): 724-726. 34 A nyugati orvoslás az emberi betegségek mindössze 30%-ára specializálódott, míg a TCM a betegségek 70%-ának kezelésében tűnik ki. 35 Lewith (2012): 25-28.

13

Mindeközben figyelmen kívül hagyják a modern orvostudomány sikereit, ahogy elfelejtik azt

is, milyen lehetőségeket és egészségügyi biztonságot nyújt számukra a nyugati orvoslás.

Részben e torzulásnak köszönhetően, a TCM népszerűsége gyorsan terjed. Első

intézményesített megjelenésére 1990-ben sor, amikor Németország megnyitotta első kínai

orvoslásra specializálódott kórházát. 36 Mára már több mint százmillió európai választja a

természetgyógyászat körébe tartozó hagyományos kínai gyógymódok valamelyikét, s

körülbelül egyötödük rendszeres használója is annak. 37 Európa igyekszik alkalmazkodni a

növekvő fogyasztói igényekhez, az Egyesült Királyság krónikus fájdalmakra szakosodott

klinikáinak például 90%-ában, Németországénak 70%-ában részesülhetünk akupunktúrás

kezelésben.38 De nem csak az egészségügyi intézményekben nő a TCM szolgáltatások kínálata,

a szállodák, wellness központok is folyamatosan bővítik az egyre népszerűbb hagyományos

medicinához kapcsolódó kezeléseik számát, ahogy a kozmetikai ipar is felhasználja az általa

nyújtott lehetőségeket.

A TCM ereje a gazdasági mutatókban is megmutatkozik, mivel Európa összes

gyógynövényimportjának körülbelül 80%-a39 Kínából származik, mennyisége és értéke pedig

évről évre nő. Az Európai Unió országai közül 2008-ban Hollandiába érkezett a legtöbb

Kínából exportált gyógynövény, amely 3 759,4 tonnájával és 1 545 millió USD-os értékével

10%-kal múlta felül a sorban következő Németország importját. Őt követte Franciaország,

Olaszország, Spanyolország, Írország és az Egyesült Királyság.40 A behozatallal párhuzamosan

egyébként azoknak a kínai gyógynövényeknek a száma is jelentősen nőtt, amelyeket az Európai

Gyógyszerkönyvi Bizottság hivatalosan is a nyugati medicina eszközeként ismer el. Ez pedig

már önmagában is mutatja, milyen szerepet, perspektívát szán az európai fitoterápiás gyakorlat

a hagyományos, növényi eredetű gyógyszereknek.41

II. 2. A kínai politika szerepe a hagyományos medicina térnyerésében

II. 2.1. A támogató politika elméleti háttere

A tradicionális kínai orvoslás vitathatatlanul számos alternatívával szolgál azok

számára, akik valamilyen természetes, „új” megoldást keresnek egészségügyi problémáikra.

Eredményességét igazolja, hogy a komplementer és alternatív medicinát alkalmazók körében a

36 http://www.i-sis.org.uk/GCM1.php 2015.09.30. 37 Fan – Briggs – Liu – Lu – van der Greef – Xu (2014): 5. 38 http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2004/pr44/en/ 2015.09.30. 39 http://www.maot.hu/?p=2277 2015.09.30. 40 Snyder – Lu – Yazdani (2013): 167-169. 41 http://www.maot.hu/?p=2277 2015.09.30.

14

TCM örvend a legnagyobb népszerűségnek. Érdemes kitérni azonban arra, hogy a kínai

orvoslás térnyerése Európában nem csupán pozitív élettani hatásainak köszönhető, hanem a

kínai politika eredményességének is. Az ázsiai ország ügyesen állította a TCM iránti vonzerőt

a soft power 42 szolgálatába, amelynek gyakorlata korántsem új keletű Kína nemzetközi

kapcsolataiban.

Elmélete a taoizmusból eredeztethető, de a konfucianizmus alaptételével is meg lehet

feleltetni. A kemény és puha erő párhuzamba állítható a yin és yang elméletével, ami a

legismertebb példája a két ellentétes, ugyanakkor egymás nélkül működésképtelen erők

koncepciójának. A soft power már az ókorban is kiemelt szerepet játszott a politikában, hiszen

Kína erkölcsi és kulturális felsőbbrendűséggel, nem pedig erőszakkal próbálta meghódítani a

környező népcsoportokat. A puha erő elsőbbségét több, ma is használatos kínai mondás rögzíti:

„gyengeséggel legyőzni az erőset” vagy „visszavonulással előre haladni”.

A soft power nem csak azért fontos Kína számára, mert hozzátartozik hagyományához,

politikai kultúrájához, hanem mert a róla kialakult kép is megköveteli a puha hatalom

eszközeinek szélesítését. Korábban azért, mert a 20. század második felében a kapitalista világ

az ellenségének tartotta Kínát, és a Szovjetunióval megromló viszony után a keleti blokk is

idegenkedve tekintett rá. Az ezredforduló után pedig azért, mert sokan hegemón törekvésekkel

azonosították az országot, ami több állam számára egyet jelentett a biztonsági fenyegetéssel.

Emellett az ország gazdasági növekedése is félelemre adott, és a mai napig is ad okot. Az

emberekből ellenérzéseket vált ki az állam autoritárius jellege, az emberi és polgári

szabadságjogok másodlagossága, a demokrácia vagy politikai szavahihetőségének hiánya.

Kína azonban mindent megtesz azért, hogy a vele kapcsolatos – sokszor „sárga

fenyegetésként” megjelenő – negatív retorikát kompenzálja. A pozitív országimázs kialakítását

megcélzó politika része a Hun Jintao által meghirdetett „harmonikus világ” megteremtésének

külpolitikai alapelve is, amely elhozza Kína számára a „békés felemelkedés” időszakát. A

szlogent később – a kevésbé fenyegetően hangzó – „békés fejlődésre” cserélték, hogy még

inkább kihangsúlyozzák, Kína nem törekszik a nemzetközi rendszer megváltoztatására, csupán

felelősségteljes nagyhatalom színében kívánja feltűntetni magát.43 Ennek pedig remek eszköze

a soft power erősítése, amely nem csak az ország iránti bizalmat fokozza, de lehetőséget nyújt

Peking számára a hatalom növelésére is.

42 A soft power olyan befolyást alakító tényezők növelésére és erősítésére törekszik, amelyek az országot

kívánatossá és követendő példává teszik. Egyfajta képesség arra, hogy fegyveres erő nélkül, mások preferenciát feltérképezve érje el az ország azt, hogy más országok ugyanazt akarják, amit ő akar. 43 Salát (2010): 100-114.

15

Úgy tűnhet, hogy a hagyományos kínai orvoslás távol áll a soft power kérdésétől, pedig

valójában különösen sikeres módja lehet annak. Részben azért, mert a puha hatalom forrása

általában kulturális eredetű, a TCM pedig több ezer éves történelmével és hagyományával

vitathatatlanul Kína kulturális örökségét képviseli. Másrészt azért, mert a hagyományos

medicina esetében a kínai politika nem ütközik olyan akadályokba, melyek általában a soft

power sikerességét hátráltatni szokták. Gondolok itt az emberi jogok, a demokrácia és a belső

politikai viszonyok kérdésére, amelynek értékei és elvei mindig érzékenyen érintették Európát,

s amelyek gyakran ma is negatívan befolyásolják Kína megítélését. De a legfőbb oka annak,

hogy a TCM a kínai soft power sikeres eszköze lehet, az az, hogy a bioterrorizmustól, fertőző

betegségektől (HIV/AIDS, SARS, H1N1, XDR-TB) való félelem a nemzetközi érdeklődés

legmagasabb szintéje emelte az egészségügyi politikát, ennek részeként pedig a hagyományos

kínai medicinát. A külpolitikában egyre nagyobb szerepet betöltő egészségügyi diplomácia

pedig nem csak a globális egészségügyi biztonságot hivatott növelni, de jó eszköz arra is, hogy

egészségügyi kezdeményezések révén Kína kifejezze hatalmát, növelje befolyását és javítsa

nemzetközi megítélését.44

Kína viszonylag új szereplője a globális egészségügy politikájának, és kezdetben nem

is volt aktív résztvevője a multilaterális szinten folyó diskurzusoknak. Sokáig úgy tűnt, hogy az

ország úgy akarja learatni a más államoknak nyújtott egészségügyi támogatásból származó

politikai hasznot, hogy közben a fejlődő ország státuszával takarózva megpróbálja kikerülni az

egészségügyi pénzalapokhoz való hozzájárulást. 45 Az 1970-es években azonban Kína

külpolitikai helyzete gyökeres változásokon ment keresztül. A Kínai Népköztársaság 1971

őszén felvételt nyert az Egyesült Nemzetek Szervezetébe (ENSZ), valamint a kínai-amerikai –

egyben az „imperialista” nyugati világgal való – megbékélés is jó irányba haladt. A pozitív

irányba ható változások Kína egészségügyi diplomáciáját is érintették. Azzal, hogy az ország

1978-ban aláírta a „Memorandum a technikai együttműködésről a Kínai Népköztársaság és az

Egészségügyi Világszervezet között” című dokumentumot, elindította a multilaterális

egészségügyi együttműködés időszakát önmaga számára. Az országok közötti kooperáció

fejlődésével pedig Kína nemzeti ereje is nőni kezdett a globális egészségügyi politika terén. Bár

az ázsiai ország még messze áll attól a szerepvállalástól, amit Európa vagy az Egyesült Államok

képvisel, jelenléte a globális egészségügyi kérdésekben vitathatatlanul növekvő tendenciát

mutat. Míg az elmúlt másfél évtizedben Európa csökkentette a költségvetéshez való

hozzájárulását, Kína bőkezűen támogatja az Egészségügyi Világszervezet munkáját, hogy

legalizálja és növelje jelenlétét az egészségügyi politika alakításában. 2012-ben például az

44 http://journals.plos.org/plosmedicine/article?id=10.1371/journal.pmed.1000226 2015.10.01. 45 Bliss (2011):2-4.

16

ázsiai ország volt a nyolcadig legnagyobb donorország még akkor is, ha nem vesszük

figyelembe a kínai kormány által nyújtott önkéntes pénzügyi hozzájárulást.46 Ezek a változások

világosan jelzik, hogy a globális egészségügyi politika új fejezetéből Kínát nem lehet és nem is

érdemes kihagyni.

II. 2.2. A soft power politika gyakorlati eszközei

Kína folyamatosan igyekszik növelni politikai befolyását és gazdasági jelenlétét a világ

minden országában. Néhány helyen, mint például Afrikában oly annyira, hogy egyesek Kína

„új vadászterületével” azonosítják a kontinenst. Kína rászolgált erre a kijelentésekre, hiszen

globális stratégiája részeként a soft power számos eszközét veti be Afrika országaiban. Nem

kivétel ez alól a hagyományos kínai medicina sem, amelynek hatása több afrikai országban

felülmúlja Kína összes módszerének eredményét.

A TCM hódítása már rögtön a diplomáciai kapcsolatok felvétele után kezdetét vette a

kontinensen. Bilaterális együttműködési programok és szerződések keretében számos kínai

medicinát alkalmazó kórház nyílt Afrikában, amit a kínai kormány olykor a költségek harmadát

is meghaladó összeggel támogatott. Az egyenként akár 16,4 millió USD-os beruházások mellett

Kína felszerelést és közműellátást is biztosít az egészségügyi intézményeknek. Így volt ez akkor

is, amikor a Guider Kórház rendelkezésére 2004-ben áramot termelő generátort és 153 000

USD értékű felszerelést bocsátott.

Bár a pénzügyi befektetés és az infrastrukturális fejlesztés nagyban hozzájárul a kínai

befolyás növeléséhez, a legnagyobb szerepet még is csak a fogadó államokba érkező orvosok

játsszák. A kínai medicina orvosai ugyanis nemcsak a két ország közötti kooperációhoz, a helyi

szakemberek képzéséhez és a kontinenst sújtó járványok leküzdéséhez, de a kínai kultúra

közvetítéséhez is nagyban hozzájárulnak. Arra, hogy a TCM orvosok a politikai befolyás

legjobb eszközei lehetnek, a kínai kormány hamar ráismert. Így ösztönözni kezdte orvosait arra,

hogy hagyják el az országot, Afrika államaival pedig egyezményeket kötött az orvosi csoportok

fogadására vonatkozóan.47 Az első ilyen orvosi misszió az 1970-es években lépte át Algéria

határait, azóta pedig 15 000 Kínából érkező orvos kezelte Afrika 47 államának mintegy 18

millió esetét.48 Az orvosi csapatokat a kínai kormány egy 1975. évi jegyzőkönyv alapján két

éves, megújítható mandátummal hatalmazza fel.49

46 WHO (2013): 16. 47 De Prince Pokam (2011): 51-54. 48 Youde (2010): 159. 49 De Prince Pokam (2011): 53.

17

Kínának több haszna is származik az orvosi missziók delegálásából. Azon túl, hogy a

hagyományos kínai medicina orvosai közvetítik kultúráját, a szakemberek rendelkezésre

bocsátása gazdasági előnyökkel is szolgál. A szerződések értelmében ugyanis a fogadó országot

terheli nemcsak az érkező csoportok ellátása, de a számukra létrehozott lakások létrehozása is.

Persze az amúgy is alacsony költségvetésű államoknak nincs fedezetük effajta kiadásokra, így

a szükséges pénzt a kínai kormány biztosítja hitel formájában.50 A kamatból származó haszon

mellett további érv az orvosok migrációjának elősegítésére az is, hogy mandátumuk lejárta után

legtöbbjük a fogadó államban folytatja tevékenységét. Immár magánvállalkozóként ugyan, de

hasznot és elismerést keresve e szakembereknek kiemelt szerepe van a TCM terjedésében.

A kétoldalú szerződések a TCM piacának növekedését is szolgálják. A kórházak

alapításával dinamikusan növekszik a felhasznált TCM termékek száma, amiknek

forgalmazását az adott országban létesített kínai gyógyszervállalatok előszeretettel karolnak fel.

Az egészségügyi minisztériumokkal kötött megállapodások következményeként a kínai

gyógyszercégeknek több afrikai országban van komoly hatása a piacra, nem is beszélve arról,

hogy egyes államokban Kína kizárólagos jogot gyakorol a malária kezelésére szolgáló

gyógyszer eladására.

Egyértelműen látszik tehát, hogy bár az együttműködés Afrika számára is mérhetetlen

előnyökkel szolgál, Kína komoly hasznot húz a kínai medicina támogatásából, aminek nem

csak kulturális vonatkozása van, de gazdasági nyereséget is generál. Persze komoly érdek van

abban, hogy Kína egészségügyi diplomáciája ekkora méreteket ölt Afrikában. A WHO több

ország forrásigényét képtelen kielégíteni, ami a TCM-nek lehetőséget nyújt nemcsak az

expanzióra, hanem arra is, hogy kulturális és gazdasági hálózatát megerősítve elindítsa azt a

globalizáció útján. Ráadásul az orvoslás jó ürügy a kontinensen való jelenlétre, amely fontos

tárgyát képezi az Egyesült Államokkal és Európával folytatott versenynek.51 Kína gazdasági

növekedése nagyban függ a nyersanyagforrásoktól, amikben Afrika nincs híján. Így komoly

érdek rejlik abban, milyen mértékben van jelen a földrészen. Emellett a kínai orvoslás terén

végzett tevékenysége javítja megítélését az emberi jogok és a demokrácia kérdésében, amely

ugyancsak ösztönzően hat a terjeszkedő politika folytatására.52

Ezek az érdekek azonban Európa vonatkozásában nem állnak fenn, aminek

következtében kontinensünkön sokkal kevésbé lesz kézzelfogható a kínai TCM politika.

Ráadásul Európa esetében Kína részletes szabályozási rendszerbe ütközik, ami megköveteli

tőle, hogy más koncepcióval közelítsen a fejlett államok felé. Ahhoz, hogy Kína Európába is

50 Youde (2010): 154. 51 De Prince Pokam (2011): 51-58. 52 Youde (2010): 155.

18

exportálni tudja hagyományos medicináját, politikáját ott kell kezdenie, hogy saját államában

kedvező környezetet teremt a TCM számára. Amíg nem alakítja ki a nemzetközi közösség által

is elfogadható feltételeket, addig esélye sincs arra, hogy a nyugati világ érdekeltté váljon a kínai

orvoslás átvételében.

Így amint nyilvánvalóvá vált a nemzetközi érdeklődés a TCM iránt, a kormány mindent

megtett annak érdekében, hogy a hagyományos medicina előtt álló akadályokat felszámolja.

Egy olyan következetes politika vette kezdetét, amelyben sor került a termékek

szabványosítására és szabályozására, engedélyeztetésére, a szakemberek képzésének

modernizálása, a minőség-ellenőrzés fejlesztésére és számtalan olyan intézkedésre, amely

nélkül a TCM nem létezhetne mai keretei között Európában. Az előírásokra a nemzetközi

kereskedelem miatt is szükség volt, mert a standardizálás hiánya és a gyenge minőség miatt a

külföldi fogyasztók inkább Japánhoz és Koreához fordultak, ha kész TCM termékek

vásárlásáról volt szó. De sokszor még Kína is külföldről importálta a készítményeket, ami

nevetséges annak fényében, hogy ezek a termékek mind Kínából származó alapanyagokból

készülnek. Kína ezáltal olyan nagymértékben vált versenyképtelenné saját piacán, hogy a kész

TCM termékek kereskedelmében csak 2%-os részesedéssel bírt. Az anomália leküzdésére a

TCM Állami Hivatala 1982 és 2002 között százhetven szabályozást foglalt törvénybe a

termékek előállítására vonatkozóan, továbbá számos programot indított a tömegtermelés

legmodernebb technikájának megvalósítására. A minőség növelése céljából 2001-ben

nemzetközi szimpóziumot is tartottak Kínában, ahol a kromatográfiás technológiáé volt a

főszerep.53

Ebből is látszik, hogy a kínai orvoslás fejlesztése hosszú évek óta kiemelt részét képezi

a kormány programjának. Az Államtanács 2009-ben iránymutatást tett közzé a kínai medicina

fejlesztésére, amit a kormány egyre nagyobb összegű közvetlen befektetésekkel támogat.54

2012-ben például 1 milliárd USD-nyi extra támogatással egészítette ki a TCM szokásos

költségvetési keretét.55 A támogatás révén egyes TCM vállalatok olyan fejlődésen mennek

keresztül, ami évi 25%-kal növelik eladásaik értékét. Mivel a kormány adakozása nagyrészt a

külföldi gyógyszergyártó cégek növekvő befolyásától való félelemből fakad, a szponzorált

kutatások és fejlesztések legnagyobb része állami intézményekben zajlik. Napjainkban mintegy

103 kutatóintézet működik az országban, amelyek közül a Beijing Univerity of Chinese

Medicine a legkiemelkedőbb. Az egyetem keretei között 100 TCM kutatócsoport

tevékenykedik, amelynek munkáját több mint 20 000 munkatárs segíti elő. 56 A kormány

53 Schroeder (2002): 687-702. 54 Zhang – Zhu Liming – van der Lerberghe (2011): 1-8. 55 http://aeon.co/magazine/health/james-palmer-traditional-chinese-medicine/ 2015.10.14. 56 Schroeder (2002): 687-702.

19

bőkezűen támogatja az intézményeket, 2008-ban például 500 millió USD-os befektetéssel járult

hozzá 16 TCM kutatási alaphoz. 57 Persze a kínai medicina versenyképességét megcélzó

politika magánbefektetők és más, nem állami szereplők támogatását is élvezi. Ennek

megnyilvánulása például az a 12 millió USD-os befektetés is, amellyel a China Materia

Medicals Group nonprofit szervezet a Shanghai Biotechnology and Pharmaceutical Industry

Office három éves programjának megvalósulását segítette elő.58

Felismerve a nemzetközi egészségügyi előírások jelentőségét, a kínai medicina kutatása

és szabályozása napjainkban is folyik, hogy a nemzetközi közösség számára is elfogadható

feltételek minél kedvezőbbek legyenek. A TCM számára létrehozott állami szerv évtizedek óta

igyekszik folyamatosan felismerni azokat a trendeket és kérdéseket, amelyek mentén a kínai

medicina további fejlődésen mehet keresztül. Ez tette lehetővé, hogy kezdetét vegye az a

folyamat, amely során az ország a világ felé fordulva még láthatóbbá és vonzóbbá tudja tenni

a kínai orvoslást.

Politikájának e célját szolgálja például annak a Nemzeti TCM Múzeumnak a

létrehozása, amely a kormány legfőbb tanácsadó testületének kezdeményezésére összegyűjti,

megóvja és kiállítja a hagyományos orvoslás kínai örökségét, hogy az ne csak a kutató és

egészségügyi intézetek, de a külföldi érdeklődők számára is elérhető legyen.59 De a beijingi

Hagyományos Kínai Orvoslás Digitális Múzeuma ugyancsak a kínai kultúra népszerűségét

igyekszik növelni. Elnevezése megtévesztő lehet, mivel valójában egy – széleskörű ismeretet

nyújtó – weboldalról van szó, ahol az angol nyelven is elérhető virtuális tárhely segítségével a

kíváncsi látogatók interaktív módon ismerkedhetnek meg a TCM minden aspektusával.60

A felsőoktatási csereprogramok, a külföldi diákoknak és szakembereknek biztosított

ösztöndíjprogramok szintén a nemzetközi közösség felé nyitás részét képezik. A nyugati

hallgatók, orvosok és kutatók fogadásához azonban először szükség volt a számukra is érthető

szakirodalom létrehozására. Az 1970-1980-as évek végéig ugyanis alig létezett angol nyelven

is elérhető tankönyv vagy kutatási anyag, ami szinte lehetetlenné tette a két kultúra közötti

párbeszédet. Ezt felismerve Kína angol nyelvű publikálásba kezdett, amely egyúttal a

hagyományos medicina nyelvének és terminológiáinak modernizálását is magába foglalta.61 Ez

a folyamat segítette elő az első olyan program megvalósulását, amely más nemzetiségű diákok

fogadására irányult, s amelyre 1992-ben a Shanghai Kórház jóvoltából került sor. Akkoriban

57 Zhang – Zhu Liming – van der Lerberghe (2011): 1-8. 58 Schroeder (2002): 699. 59 http://www.china.org.cn/english/MATERIAL/21840.htm 2015.10.14. 60 http://www.wsis-award.org/winner/beijing-traditional-chinese-medicine-digital-museum-77220110609 2015.10.14. 61 Garvey (2011): 10-11.

20

még csak húsz külföldi hallgató ismerkedhetett meg az akupunktúra gyakorlatával, de ma már

évente több mint száz fölött van azoknak a száma, akiknek a kórház lehetőséget ad szakmai

tudásuk fejlesztésére.62

Az oktatási és egészségügyi intézetek törekednek a társegyetemi kapcsolatok

kialakítására is. Az első közös oktatási programot 1997-ben, a Middlesex Egyetemmel sikerült

aláírnia Kínának, aminek eredményeként a londoni egyetem elismeri a pekingi TCM

alapképzés által nyújtott diplomát. Azóta szinte minden kínai medicinára szakosodott

intézmény rendelkezik olyan – International Exchange and Cooperation Center for Chinese

Medicine – központtal, amely a nemzetközi együttműködés előmozdításán fáradozik. Bár

átfogó statisztikák nem érhetőek el a külföldi hallgatók számára vonatkozóan, a szakértők

szerint a tendencia folyamatosan növekszik. Kína pedig tárt karokkal várja a diákok érkezését,

amit többek között a Foreign Trade and Economic Cooperation minisztériuma és az állami

kézben lévő Medical College of International Studies of Chinese Medicine is finanszíroz.63

Utóbbi 2014-ben 25 BSc, 53 MSc és 28 doktori programmal várta a világ 60 országának 2000

hallgatóját.64 A kapcsolatépítés fontos eszköze a TCM politikájának, hiszen az évente Kínában

tanuló több ezer diák lesz az, aki hazatérve hozzájárul a kínai medicina sikeréhez.

Akárcsak azok a delegációk, amelyek az ország által rendezett eseményekre látogatnak.

A kínai kormány előszeretettel ösztönzi, támogatja, és olykor még pénzügyi hozzájárulással is

segíti a hagyományos orvoslással foglalkozó nemzetközi szervezetek létrejöttét, amelyek aztán

különböző rendezvényekkel biztosítják a messziről érkező szakemberek ismereteinek

bővülését. Ilyen szervezet például a Hagyományos Kínai Orvoslás Világszövetsége (WFCMS)

is, amely bár nonprofit szervezetként definiálja magát, több tízmillió forintnak megfelelő

összegű állami támogatást élvez. A – negyvennégy ország több mint száz egyesületét magába

foglaló – szervezet rendszeres találkozókat szervez, ami megkönnyíti nemzetközi

információcserét és a TCM egészségügyi rendszerbe való integrálását. 65 A TCM Állami

Hivatala ugyancsak a kapcsolatok kialakítása törekszik, így a China International Fair for

Trade in Service keretében létrehozta az első TCM témanapot és a nemzetközi kereskedelemre

irányuló konferenciát. Az egynapos esemény a kínai orvoslás befolyásának növelését hivatott

előmozdítani, aminek növekvő kereskedelmi potenciálját a rendezvény keretében aláírt hat

együttműködési projekt is jelzi.66

62 http://china.org.cn/english/2000/Dec/5190.htm 2015.10.14. 63 Schroeder (2002): 698. 64 http://www.csc.edu.cn/studyinchina/universitydetailen.aspx?collegeId=87 2015.10.14. 65 http://www.acupuncturetoday.com/mpacms/at/article.php?id=28344 2015.10.14. 66 http://www.satcm.gov.cn/e/action/ShowInfo.php?classid=146&id=18172 2015.10.14.

21

Kína azonban nem csak a nemzetközi együttműködés kialakítását célozza meg. Az

ország egy-egy állammal is igyekszik erősíteni a kapcsolatot, ami Magyarország esetében

példaértékűnek bizonyul. Ezt tanúsítja a kínai kezdeményezésre, elsőként Kínában

megrendezésre kerülő Kínai-Magyar Hagyományos Kínai Orvosi Konferencia is. A magas

színvonalú előadásokra látogató magyar delegációt rendszerint a „Welcome, Hungarian

Friend” felirat, valamint egy hetes sűrű program várja. A 2006 óta minden évben

megrendezésre kerülő több ezer fős konferencia színvonalát külföldi országok tiszteletbeli

professzorainak, egészségügyi minisztereinek és nagyköveteinek részvétele is növeli. 67 A

kapcsolattartás és eszmecsere tehát nem csak szakmai, de politika és diplomácia szinten is

zajlik. Ennek egy másik megnyilvánulására 2014 októberében került sor, amikor Guandong

tartomány TCM orvosainak delegációja a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi

Egyesületének (HKOME) elnöke kíséretében megvizsgálta a magyarországi kínai

nagykövetség munkatársait. A küldöttség fogadása nemes gesztusa volt a kínai medicina

elismerésének, amelyben a nagykövetség „a kétoldalú kulturális csere egyik zászlóshajóját

látja”.68

A tavalyi év egyébként konkrét eredményekkel is szolgált. Hosszantartó baráti

tárgyalások után a magyar és a kínai miniszterelnök együttműködési egyezményt írt alá

Pekingben, aminek keretében megállapodtak arról is, hogy Magyarországon egy hagyományos

kínai orvoslást oktató és alkalmazó központot hoznak létre. A magyar kormány a Semmelweis

Egyetemet bízta meg a feladattal, amelynek Egészségtudományi Kara már 2010 óta rendelkezik

BSc, MSc és PhD szintű TCM képzéssel. 69 A hallgatók évi 1,6 millió forintos tandíjért

végezhetik el az ötéves képzést, aminek utolsó félévét a kínai társegyetemen töltik klinikai

gyakorlatként. Tanulmányaik végén a hallgatók megkapják a harbini székhelyű egyetem által

kiállított BSc diplomát, hogy aztán megkezdhessék tevékenységüket az egészségügy területén.

A mostani megállapodás remek kitörési lehetőség az Semmelweis Egyetem számára, hiszen a

TCM képzést új alapokra helyezve nyújthat segítséget a Közép-Európai Hagyományos Kínai

Gyógyászati Központ létrehozásában. A budapesti egyetem ezért olyan kiemelt figyelemben

részesül a TCM szakértői körében, hogy nem győzi fogadni a Hagyományos Kínai Orvoslás

Világszövetségének vagy a hazai szervezetek képviselőinek küldöttségét.70

67 http://www.maot.hu/?p=352 2015.10.14. 68 http://www.hkome.hu/#!A-hagyományos-kínai-orvoslás-a-kínai-magyar-kulturális-csere-zászlóshajója/szb1p/562bc5110cf2dee0be9760da 2015.10.14. 69 http://tinyurl.com/nbacugj 2015.10.14. 70 http://semmelweis.hu/hirek/2014/10/09/hagyomanyos-kinai-gyogyaszati-kozpont-letrehozasaban-vehet-reszt-a-semmelweis-egyetem/ 2015.10.14.

22

A két ország közötti együttműködésnek ezzel közel sincs vége. Idén került sor annak a

Konfuciusz Intézetnek a megnyitására, amely a világon hetedikként vállalkozik arra, hogy

oktassa, alkalmazza a TCM terápiás eljárásait, valamint tudományos kutatásokkal támassza alá

eredményeit. Az intézet a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Karán alakult, átadására

2015. március 27-én került sor. Magyarország büszke lehet új intézetére, mivel azon túl, hogy

ezen kívül csak hat hasonló feladatkörrel ellátott Konfuciusz Intézet létezik a világon, a pécsi

jelenleg az egyedüli, ahol a TCM oktatása az európai uniós jogszabályok keretei között zajlik.

Az intézet létrehozása ugyancsak a kínai politika sikerét propagálja, mivel a kezdeményezés

Kína részéről indult 2012-ben. A TCM útját kijelölő tárgyalássorozat 2014 elején a kínai

delegáció érkezésével vette kezdetét. A konzultációnak a Kínai Népköztársaság Magyarországi

Nagykövetségének oktatási csoportvezetője, a kínai kereskedelmi tanácsos, valamint a kínai

nagykövet is aktív résztvevője volt, jelezve, hogy Kína számára milyen nagy jelentőséggel bír

egy ilyen együttműködés kialakítása. A korábbi kapcsolatokra alapozott tárgyalás 2014.

augusztus 29-én sikeres megállapodással zárult, amelyet a Kínai Népköztársaság Kormányának

nevében az Oktatási Minisztérium főigazgatója írt alá a Pécsi Tudományegyetem rektorával.71

Az intézet működéséhez nyújtott indulótőkét a kínai kormány biztosítja, amely az e célra adható

lehető legmagasabb, 150 000 USD-os összeget nyújtja az egyetem számára. A Kína által

rendelkezésre bocsátott oktatók nem csak a hagyományos medicina tanítására törekednek majd,

hanem a kínai kultúrkör bemutatatására és a kínai nyelv megismertetésére is. Az állami

felsőoktatási rendszerbe illeszkedő graduális képzés jövő tavasszal indul, amennyiben az

Oktatási Hivatal jóváhagyja a végleges programot.72

A Konfuciusz Intézet létrehozása jelzi, hogy Kína és Magyarország között mély

kulturális együttműködés zajlik. A Hebei Egyetem rektora elmondása szerint: „Kínának nem

titkolt kiemelt terve, hogy közte és Magyarország között egy új selyemút jöhessen létre,

Magyarország így egyik legfontosabb kitörési pontjává válva országunknak. Pécs egy fontos

kulturális város, így a pécsi egyetem és a mi egyetemünk között igen értékes kapcsolat

alakulhatott ki. Úgy gondolom, ez a jövőben egy jó barátságra alapozva is így marad.”73 A

kínai álláspont szerint az időzítés rendkívül kedvező a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez,

hiszen Orbán Viktor pekingi látogatása 2004-ben megteremtette a barátság alapját.

A kínai kormány tehát nyitott az együttműködésre nem csak hazánk, de más ország

esetében is. A kapcsolatépítésben játszott szerepe jelentős, de egy nem várt katasztrófára is

szükség volt ahhoz, hogy a TCM-et támogató politika elérje mai eredményét. Erre 2002/2003-

71 http://pte.hu/taxonomy/term/132 2015.10.15. 72 Nógrádi (2015): 31. 73 http://univtv.pte.hu/videok/2015_aprilis_1 2015.10.15.

23

ban került sor, amikor a SARS vírus valóságos pánikhangulatot keltett az egész világban.74

Szakértői vélemények szerint az atípusos tüdőgyulladás több millió ember életét követelhette

volna, mivel nem volt rá hatásos gyógyszer vagy oltóanyag. A riadalmat fokozta, hogy a kínai

kormány a WHO kérése ellenére sem közöl hónapokig hivatalos információt a vírus terjedésére

vonatkozóan. Bár ez kritikára ad okot, a nemzetközi közösség még is elismeréssel tekint Kínára.

Ennek oka abban rejlik, hogy a járványt egy olyan készítménnyel sikerült megfékezni,

amelynek gyógynövényei a hagyományos kínai medicinából származnak. Az esemény

ráébresztette az Egészségügyi Világszervezetet a tradicionális kínai orvoslás sikerire és

eredményeire, amit mára hivatalosan is elismer.

A WHO napjainkban kiemelkedő figyelmet szentel a kínai medicinának, aminek

gyógyhatását több mint száz tünet, állapot és betegség esetében tekinti hatásvizsgálatok által

bizonyítottnak.75 Az Egészségügyi Világszervezet 2002 óta külön stratégiával is rendelkezik a

hagyományos gyógymódokra vonatkozóan, amely igyekszik a tagállamokat előmozdítani

abban, hogy a komplementer és alternatív orvoslást, annak részeként pedig a hagyományos

kínai medicinát egészségügyi rendszerükbe integrálják. Felismerve azt, hogy a WHO új színtere

lehet a kínai orvoslás politikájának, a kínai kormány technikai, logisztikai és pénzügyi

támogatással is hozzájárul az immár megújított, 2014-2023 között futó program

megvalósulásához. A párbeszédért a hongkongi székhelyű WHO Collaborating Centre for

Traditional Medicine felelős, 76 de Kína malmára hajtja a vizet az is, hogy 2006-ban

egészségügyi miniszterét választották a WHO főigazgatójának.77 A TCM Állami Hivatalának

miniszterhelyettese szerint Margaret Chan munkája nagyban hozzájárul a WHO keretei között

zajló fejlődéshez, ami remek lehetőség arra, hogy Kína globális csatornán keresztül

népszerűsíthesse hagyományos medicináját.78

Világosan látszik tehát, hogy Kína tudatosan támogatja a kínai orvoslás fejlődését,

aminek exportjából gazdasági és kulturális haszna egyaránt származik. Számtalan

kutatómunka, rendezvény, diplomáciai látogatás, csereprogram és projekt eredményeként a

kormány jó pár egészségügyi és oktatási intézettel, konzorciummal, kutatócsoporttal,

egyesülettel, nonprofit szervezettel és más szereplőkkel a háta mögött jelentős sikereket ért el

a kínai medicinával kapcsolatban. A jól szervezett munka gyümölcseként a világ százhatvan79

országával és régiójával írt alá a TCM alkalmazására vonatkozó együttműködést. Napjainkban

74 A járvány pár hét leforgása alatt 37 országban okozott megbetegedést 75 Oravecz – Mészáros – Yu – Horváth (2014): 576. 76 WHO (2013): 5. 77 Xu – Liu – Guo (2011): 2-4. 78 http://www.satcm.gov.cn/e/action/ShowInfo.php?classid=146&id=18685 2015.10.16. 79 http://www.chinadaily.com.cn/m/chinahealth/2012-12/26/content_18206618.htm 2015.10.17.

24

megközelítőleg 100 000 hagyományos kínai kórház és 1 000 oktatási intézmény80 hirdeti a kínai

orvoslás eredményeit.

III. A hagyományos kínai orvoslás: siker vs. kudarc?

III. 1. A hagyományos kínai orvoslás „hangjai” Európában

Részben a medicina eredményessége, részben a kínai politika hatásaként mára a világ

nagy része elismeri a hagyományos kínai orvoslás jogosultságát. Nem kivétel ez alól az Európai

Unió sem, amely szintén igyekszik megtalálni ebből a kincsből a számára leginkább

hasznosítható elemeket, hogy aztán fejleszteni és szabályozni tudja őket. A Kínával folytatott

párbeszédnek és a TCM európai képviselőinek számos szereplője és csatornája van.

Tizenöt évvel ezelőtt Ausztria, Németország, Hollandia, Írország, Belgium, valamint az

Egyesült Királyság TCM orvosai, oktatói és támogatói között megindult az együttműködés

annak érdekében, hogy egy közös jövőkép alakuljon ki a TCM minden aspektusáról. Az

összefogás 2003-ban European Register of Organisations of Traditional Chinese Medicine

(EUROTCM) néven, tizennégy európai ország harminckilenc egyesületének részvételével

hivatalos formát öltött. Ugyanebben az évben már a szervezet támogatása által került sor

Brüsszelben a Tradicionális Kínai Medicina III. Európai-Kínai Kongresszusának

megrendezésére. A négynapos rendezvényen európai parlamenti képviselők, valamint a TCM

Állami Hivatalának megbízottai vettek részt. A nonprofit szervezet három munkacsoportban

dolgozik, tevékenysége az oktatásra és továbbképzésre (ECO-TCM), a szakszerű gyakorlat

előmozdítására (PRO-TCM), valamint a vizsgáztatás és akkreditálás egységesítésére (PEARL-

TCM) terjed ki.81

A European Traditional Chinese Medicine Association (ETCMA) szintén a

hagyományos kínai medicina fejlesztésért és jogi kereteinek kialakításáért küzd. A szervezet

tizenhat európai ország huszonkét egyesületével képviseli magát a TCM nemzetközi színpadán.

Kiterjedt hálózata egy jól működő, strukturált politikát kíván létrehozni a TCM támogatására

és intézményesítésére, amit elsősorban az Európai Uniónak kíván közvetíteni.82

Ugyancsak az Unió munkáját segíti a Shenzhou Chinese Medical Center Tasly Group,

amely 1986-ban akupunktúrával foglalkozó klinikaként kezdte működését Amszterdamban.

Mára azonban a legnagyobb olyan európai vállalatként definiálja magát, amely kapcsolatba

80 WHO (2013): 69. 81 http://www.acupuncturetoday.com/mpacms/at/article.php?id=28344 2015.10.16. 82 http://www.etcma.org/home/lobby-within-the-eu/ 2015.10.16.

25

hozható a hagyományos kínai orvoslással. Tevékenysége tulajdonképpen a TCM minden

aspektusára kiterjed, saját klinikát és egyetemet működtet, valamint készítményeket és orvosi

eszközöket forgalmaz. A vállalat aktívan részt vesz az Európai Unió és Kína közötti

együttműködésben, mivel feladatai közé tartozik, hogy rendszeresen tájékoztassa és tanáccsal

lássa el a kínai gyógyszervállalatokat az EU-s szabályozásokkal kapcsolatban. Az

információszolgáltatás fordítva is működik, a CMC Tasly Group megalakulása óta őrzi a kínai

gyógynövény készítmények importjára vonatkozó dokumentumokat, amelyek alapjául

szolgálhatnak a termékek EU-s regisztrációjának.83

A szervezetek nyomásgyakorlása és a növekvő fogyasztói igények hatására az Európai

Unió is lépésre szánta el magát, amikor 2009-ben létrehozta az első finanszírozott kutatást a

komplementer és alternatív medicina témájában. A Good Practice in Traditional Chinese

Medicine research in the post-genomic era (GP-TCM) projekt megvalósítására az Európai

Közösség 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja (FP7) keretében került sor.84 A

projektet a CAMbrella névre keresztelt európai kutatóhálózat irányította, amelynek

munkájában tizenhét ország kutató intézete és orvosa vett részt konzorciumot alkotva.85 A

2010-2012 között futó projekt 655 oldalas nyilvános beszámolót tett le Brüsszel asztalára,

amelyet nyolc egymástól független munkacsoport alkotott meg. A célok között szerepelt, hogy

felmérjék a 27 EU-tagállam és további 12 társult ország komplementer és alternatív medicinára

(KAM) irányuló definícióit, terminológiáit, gyakorlatának kormányzati felügyeletét, a

költségtérítés állapotát, a gyógynövények, homeopátiás készítmények biztonságát, az arra

vonatkozó szabályozást, a páciensek szükségleteit, valamint a jövőre vonatkozó perspektívákat.

A kutatás résztvevői felvették a kapcsolatot a vizsgált országok egészségügyi

minisztériumaival, szakembereivel, kormányzati képviselőivel, a törvényhozás szereplőivel,

valamint a KAM szakmai szövetségeseivel, de felhasználták a nemzeti és EU-s adatbázisok

által nyújtott információkat is. 86 Az eredmények egyeztetésére havi két webkonferencia

keretében került sor, ami évi egy workshop rendezvénnyel egészült ki. A CAMbrella munkája

megtekinthető és kommentálható az e célból létrehozott webes felületen, de a 2012-es brüsszeli

EU CAM Konferencia is az átláthatóságot hivatott növelni.87

Szintén az FP7 keretei között jött létre a Good Practice in Traditional Chinese Medicine

Research Association is, amely az EU-Kína közötti információcserét és a TCM-re irányuló

kutatások összehangolását igyekszik megteremteni. Az eszmecsere tizenhárom európai uniós

83 http://www.shenzhou.com/27-years-cmc/chinese-medicine-europe/ 2015.10.16. 84 Community Research and Development Information Service (2013): 1-3. 85 http://www.maot.hu/wp-content/uploads/2013/08/cambrella_europai_konzorcium1.pdf 2015.10.16. 86 Hegyi – Fonnebo – Falkenberg – Hök – Wiesener (2013): 351-352. 87 www.maot.hu/wp-content/.../08/cambrella_europai_konzorcium1.pdf 2015.10.16.

26

és további hat ország több mint 150 kutatója és orvosa között zajlik annak érdekében, hogy

Kínával együttműködve feltérképezzék a TCM kutatás jelenlegi gyakorlatát, valamint

megfogalmazzák az arra vonatkozó problémákat. A konzorcium javaslatot tett a kutatási

módszerek kidolgozására, a jövőbeli tanulmányok tárgyára, valamint egy online forrástár

létrehozására, ami lehetővé tenné a hagyományos kínai medicina pán-európai kutatásának

bővülését. A tíz work package-ből álló kutatási projekt 2012-ben véget ért ugyan, de a

European Society of CM Research (ESCMR) létrehozásával a TCM kutatására vonatkozó

együttműködés tovább folytatódik Kína és az Európai Unió között.88

Mindez persze csak pár példája a tradicionális kínai gyógyászat európai pártfogásának,

hiszen a felsorolást a végtelenségig lehetne folytatni. Nem esett szó olyan szervezetekről, mint

a European Foundation of Traditional Chinese Medicine (FEMTC), a Pan European

Federation of TCM Societies (PEFOTS), a World Federation of Acupuncture Societies

(WFAS), a Central European Association TCM, ahogy az idén már tizenkettedig alkalommal

megrendezésre kerülő háromnapos Kínai Medicina Világkongresszusáról sem.

III. 3. A kínai medicina korlátai Európában

A hagyományos kínai orvoslást kétségkívül egyre többen alkalmazzák nem csak

Európában, hanem világszerte is. Az azonban, hogy a TCM közkedvelt témává vált az elmúlt

évtizedek során, nem jelenti azt, hogy térnyerése és jelenléte Európában problémamentes lenne.

A következőkben kísérletet teszek arra, hogy bemutassam azokat a területeket és anomáliákat,

amelyek a növekvő fogyasztói igények és a kínai soft power politika ellenére gátat szabnak a

kínai medicina terjedésének, s amelyek beárnyékolják a TCM-ről korábban kialakított pozitív

képet.

III.3.1. Terminológiai és definíciós problémák

Tekintettel arra, hogy a hagyományos kínai orvoslásnak Európában nincsen régóta

fennálló hagyománya, a TCM a komplementer és alternatív medicina körébe tartozik,

megkülönböztetve őt az akadémikus, allopátiás orvoslástól. A komplementer és alternatív

medicina az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása szerint a következőt jelenti:

„A komplementer és alternatív medicina egészség-megőrzési módszerek széles körét foglalja

magába, melyek nem képezik részét az adott ország saját tradíciójának és nem integráltak a

88 http://www.gp-tcm.org/the-project/ 2015.10.17.

27

domináns egészségügyi rendszerbe. Ezeket az egészségügyi módszereket nevezik még

holisztikus orvoslásnak, nem konvencionális orvoslásnak, természetes gyógymódnak.”89

A WHO definíciója ellenére a KAM fogalma nem csak tág, de értelmezése sem egységes. Nem

csoda, hiszen maga az elnevezés is mesterséges kreáció eredménye, jelentése pedig sokak

számára félrevezető lehet. Azokat a gyógymódokat, amelyek csupán népi hiedelmekre,

áltudományos elméletekre alapulnak, és hatásukat semmilyen megalapozott bizonyítékkal nem

lehet alátámasztani, a modern orvostudomány mindig igyekezett kirekeszteni gyakorlatából. Az

ilyen – kuruzsló, sarlatán (quack) szóból származó – quackery-nek csúfolt medicinák gyakorlói

azonban nem nyugodtak bele abba, hogy gyógymódjaikat kétségbe vonják. Így körülbelül

harminc évvel ezelőtt megalkották az alternatív medicina kifejezését, ami azt sugallja, hogy

ezek a gyógymódok alternatívái a bizonyítékokon alapuló orvoslásnak, miközben valójában

ugyanazokat a hatékonyságukat nem bizonyított kezeléseket jelentik, mint korábban.

Miután hamar nyilvánvalóvá vált, hogy mindössze találékony névváltoztatásra került

sor, az alternatív gyógymódok képviselőinek ismét lépniük kellett. Ennek eredménye a

komplementer és alternatív medicina fogalmának megszületése, ami a „kiegészítő”

kifejezésével már arra utal, hogy e gyógymódokat célszerű a bizonyítékokon alapuló orvosi

kezelések mellett alkalmazni. Miközben tartalmilag a fogalom nem sokat változott, az

elnevezés módosítása ügyesen alakította pozitívabbá a korábban quackery kategóriájába tartozó

gyógymódokról kialakított képet. A KAM azonban még mindig nem volt a lehető legjobb

kifejezés, hiszen másodlagosságot sugall. Így született meg az integratív medicina fogalma,

amely a KAM gyógymódok nyugati orvoslásba való beillesztését sejteti. Sokan gondolják úgy,

hogy az új fogalom megszületésével a komplementer és alternatív medicina kifejezése

leáldozott, ám a hivatalos dokumentumok szóhasználata egyelőre még nem mozdult el ebbe az

irányba.90

A kifejezések, fogalmak használata azonban közel sem egységes. Míg az Európai

Unióban a komplementer és alternatív medicina terminológiája került bevezetésre, addig

például Magyarországon a „nem konvencionális” szóhasználat jelenik meg a

jogszabályokban.91 Így tehát a szabályozás első lépése a fogalmak egységesítése kell, hogy

legyen, hiszen anélkül esély sincs a tartalmi kérdések tisztázására. Pedig a helyzet a tekintetben

is zavaros képet mutat.

89 World Health Organization (2004): 14. 90 http://szkeptikus.blog.hu/2012/02/13/integrativ_orvoslas_1 2015.10.17. 91 MTA (2011): 410.

28

A KAM körébe tartozó kezelések közül némelyek mára elismertek, többségük hatása

viszont megkérdőjelezhető. A határt nem könnyű meghúzni a két kategória között, így a

gyógymódok besorolására számtalan klasszifikáció létezik. Nem csak kiigazodni nehéz

közöttük, de kritikával is lehet illetni őket, mivel sokszor nem egyértelmű, hogy az adott

kategorizáláson belül melyik csoportba tartozik egy-egy gyógymód. Így van ez a hagyományos

kínai orvoslás esetében is, amely egyszerre sorolható a „kutatási háttérrel rendelkező alternatív

terápiák leginkább elfogadott csoportjába”, ahogy a „hosszú történelmi múlttal, diagnosztikai

rendszerrel és kezelésekkel bíró, filozofikus alapokon nyugvó gyógymódok közé is.92

Nincs egyetértés arra nézve sem, hogy a kínai medicina pontosan milyen eljárások

alkalmazását rejti. Ennek tisztázására szükség lenne TCM elméleti hátterének pontos leírására,

ismeretrendszerének jellemzésére. 93 Erre égető szükség van, mert amíg nem kerül sor a

fogalmak, terminológiák tisztázására, addig a jogi szabályozás sem tud választ adni arra a

kérdésre, hogy ki, milyen feltételek mellett gyakorolhatja a hagyományos kínai orvoslást.

III. 3.2. A modern orvostudomány viszonya a hagyományos kínai orvoslással

A sajtó hemzseg a kínai medicinát kuruzslásnak, humbugnak minősítő írásoktól,

amelyek a TCM áltudományosságát hangoztatják. Érvelésük alapja a bizonyíthatóság,

mondván, hogy csak az a terápia nevezhető igazi gyógymódnak, amely biokémiai úton, egzakt

módon kimutatható gyógyhatással rendelkezik.94 Ha egy alternatív medicina esetében sor kerül

ennek bizonyítására, akkor a modern orvostudomány integrálja azt eszköztárába. Onnantól

pedig nem sorolhatnánk a komplementer és alternatív medicina kategóriájába. 95 Ebből a

következtetésből vezetik le azt, hogy az alternatív gyógymódok vagy bizonyítottan

hatástalanok, vagy pozitív hatásuk tudományos eszközökkel nem igazolható. Bár az effajta

logikára épülő eszmefuttatások sokszor származnak hozzá nem értő „szakemberek” tollából,

mellettük szól, hogy a hivatalos álláspont valóban az, hogy minden gyógymóddal szemben meg

kell követelni azt, hogy hatása tudományosan bizonyított legyen. Ezt a feltételt a Magyar

Tudományos Akadémia is rögzíti rövid összefoglalójában.96

E követelmény nyomán megkezdődött a hagyományos kínai medicina modern

orvostudományi eszközökkel való vizsgálata. Nem csak a bizonyíthatóság igénye miatt, de

abból a célból is, hogy új elméleti struktúrák, diagnosztikai és terápiás módszerek kidolgozása

92 Simon – Berend (2011): 3-4. 93 Oravecz – Mészáros (2012): 723-724. 94 Zimber (2015): 20-21. 95 http://szkeptikus.blog.hu/2012/02/13/integrativ_orvoslas_1 2015.10.18. 96 MTA (2011): 409.

29

útján, egy nap majd egybeforrhasson a két orvosi rendszer. Az elméleti integrációtól persze

még messze áll az orvostudomány, de a gyakorlati összekapcsolásra már most is számos példát

találunk. A hagyományos kínai orvoslást ma már teljes mértékben áthatja a nyugati

orvostudomány, a laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások nélkülözhetetlen részét

képezik gyakorlatának, 97 miközben kórházaiktól is elvárt, hogy műtőkkel, intenzív és

sürgősségi osztállyal legyenek felszerelve. Persze fordított esetre is találunk példát, hiszen a

TCM fitoterápiás készítményei, módszerei már nem csak klinikai hatásvizsgálatok tárgyát

képezik, de a nyugati orvoslás gyakorlati eszközeinek is tekinthetőek.98

Minden összefonódás ellenére a kínai medicina alapelvei máig változatlanok, így a

modern orvostudomány ma sem tud magyarázattal szolgálni működési elveire, ahogy

hatékonyságát sem tudja műszereivel kimutatni. Nehezíti a kutatást, hogy a klinikai beszámolók

nagy része kínaiul íródott, sok tanulmány vagy el sem jut a nyugati orvosokhoz, vagy rossz

fordításban kerül hozzájuk. Ráadásul a kínai és modern orvostudomány ismeretanyaga két,

egymással összeegyeztethetetlen nézőpontot képvisel, így a két orvosi rendszer alapjaiban sem

feleltethető meg egymásnak azt leszámítva, hogy mindkettő az életminőség javítására

törekszik. Ez szintén korlátozza a hatásvizsgálatok eredményességét, hiszen a hagyományos

kínai orvoslás az individuális terápián alapszik, aminek következtében a kutatás során egyszerre

több kezelési módszert kell kiértékelni. Az egyik legnehezebb kérdés pedig az, hogy hogyan

lehet az egyéni terápiás stratégiákkal foglalkozó kutatási eredményeknek általános érvényt

szerezni.99

A néhány említett módszertani probléma ellenére a randomizált kontrollcsoportos

vizsgálatok már bizonyították a hagyományos kínai orvoslás bizonyos kezeléseinek és

készítményeinek hatékonyságát. Az olyan – bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelveire épülő

– adatbázisok, mint például a Cochrane Database of Systematic Reviews összefoglalják ezeket

a gyógymódokat, amelyek között az akupunktúra és több kínai herbális medicina is szerepel.

Ennek köszönhetően a Magyar Tudományos Akadémia megítélése alapján a hagyományos

kínai orvoslás abba a kategóriába sorolható, ahol elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz,

hogy az adott gyógymódot tudományosan megalapozottnak tekinthessük.100

Ez már egyfajta előrelépés a TCM hatásának bizonyításában, de a kínai orvoslás még

messze áll a tudományos megalapozottságtól. A kísérletek többsége alapján a gyógyhatás nem

különböztethető meg a placebótól, így a kutatási eredmények nem tekinthetőek konklúzívnak.

Az eredmények megerősítéséhez további, nagyobb számú kontrollcsoport bevonására, illetve a

97 Oravecz (2010): 56. 98 Oravecz – Mészáros (2012): 729-730. 99 Oravecz (2010): 56-58. 100 MTA (2011): 412-414.

30

módszertani kérdések tisztázására, pontosítására van szükség. Mindezek nélkül a modern

orvostudomány sosem lesz képes megválaszolni, milyen módon és területeken lehet

létjogosultsága a hagyományos kínai medicinának a 21. század egészségügyi rendszerében.101

III. 3.3. A komplementer és alternatív medicina szabályozási keretei

A terminológiai és módszertani problémák ellenére az Európai Unió állást foglalt a

komplementer és alternatív medicina szabályozása mellett. Az Európai Parlament és az Európai

Tanács már többször kifejezte igényét a jogharmonizáció iránt, de a tagországok KAM-ra

vonatkozó szabályozása még mindig rendkívül sokszínű képet mutat. Noha a 2011/24/EU

irányelvben történt némi előrelépés a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások, a

gyógynövénykészítmények és a betegjogok harmonizációja terén, az uniós gyakorlat a

tagállamok hatáskörébe utalja az egészségügyi ellátórendszer szabályozására irányuló

kérdéseket.102

Mivel tehát a komplementer és alternatív medicina az Európai Unió csupán támogató,

összehangoló és kiegészítő hatáskörébe tartozik, a tagállamok infrastruktúrája és szabályozási

háttere nagy eltéréseket mutat. Vannak olyan országok, ahol a KAM gyógyászat illegálisnak

minősül a bizonyítékokon alapuló orvostudomány kizárólagossága mellett, így gyakorlata

általában jogi kiskapuk kijátszásán keresztül történik annak ellenére, hogy az elmúlt években

az ilyen – leginkább Svédországra jellemző – monopolista rendszerekben is kezdetét vette a

szabályozási folyamat. A toleráns államokban az akadémikus orvoslás szintén egyedüliként

formál jogot az egészségügyre, de a szektoron kívül már a KAM is hivatalosan gyakorolható

és alkalmazható tevékenységnek számít. Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik, hiszen

azok a terápiák, amelyek nem kerülnek törvényi szabályozás hatálya alá, általában

életminőséget javító szolgáltatásként, valamint sportként jelennek meg a közéletben úgy, mint

például a csikung vagy a jóga.103

A két rendszer azonban csak erőltetett modellezése a komplementer és alternatív

medicinára vonatkozó szabályozás szemléltetésének, valójában a modelleken belüli államok

jogszabályozási környezete is eltérő. A CAMbrella 2010-2012 között végzett 39 országra

kiterjedt kutatása a következőképp foglalja össze a KAM szabályozására vonatkozó

eredményeket. (1. ábra)

101 Oravecz – Mészáros (2012): 724. 102 Hegyi – Fonnebo – Falkenber – Johanna – Wiesener (2013): 350-351. 103 Simon – Berend (2011): 7-8.

31

1. ábra: A KAM szabályozása 2013-ban:

Forrás: Hegyi – Fonnebo – Falkenberg – Hök – Wiesener (2013): 353.

A vizsgált országok közül tizenhét rendelkezik általános jogi szabályozással. Ezek közül

tizenegyre tehető azoknak az államoknak a száma, amelyek kifejezetten a komplementer és

alternatív medicinát érintő előírásokat foglalják rendeletbe, míg 6 olyan állam van, amelynek

egészségügyi törvénye tartalmazza a KAM-ra vonatkozó részeket. A kutatásban szereplő

országok közül huszonkettő csak néhány kezelésre vonatkozóan rendelkezik szabályozással,

bár Írország, Lengyelország és Svédország esetében a KAM törvény már előkészületi

stádiumban van.

Van, ahol a törvény részletesen szabályoz, van ahol csak regisztrációs kötelezettséget ír

elő, vagy csupán bizonyos tevékenységek szabályozásával jár, de előfordul olyan is, hogy

kizárólag a KAM tevékenységek leírását foglalja magába. Az eltérések oka abban keresendő,

hogy a jogi környezetet legtöbbször döntéshozói vélemények alakítják a terápiás szempontok

helyett. Egyesek szigorúbb előírásokat követelnek, míg mások teljesen feleslegesnek tartják

azokat. A hozzáállás nagyban függ a történelmi hagyományoktól, vagyis attól, hogy az adott

országban melyik KAM kezelés rendelkezik hosszú múlttal. Az uniós szintű jogharmonizáció

előmozdítása tehát nem csak azért nehézkes, mert egyes tagállamok nem rendelkeznek konkrét

32

szabályozással a komplementer és alternatív medicinát illetően, hanem azért is, mert azok az

országok is rendkívül sokszínű képet mutatnak, amelyekben már megkezdődött jogalkotás.

De mi a helyzet a hagyományos kínai orvoslással? Az akupunktúra két ország 104

esetében jelent szabályozott, regisztrált tevékenységet, és további huszonnégy országban számít

szabályozott gyakorlatnak, ugyanakkor nem regisztrált szakmának. Bár tizenhárom országban

nem létezik akupunktúrára vonatkozó speciális terápiaszabályozás, a KAM általános

rendelkezései és a konvencionális eljárásokra vonatkozó szabályozások hatással vannak az

akupunktúra alkalmazására is. A hagyományos kínai medicina egyéb területei, mint például a

herbálmedicina, masszázsterápia vagy a különféle mozgásterápiák esetében már jóval

elmaradottabb a szabályozás, bár nehezíti a kiigazodást, hogy több ország az akupunktúrával

azonosítja a hagyományos kínai orvoslást, így szabályozását is egy kalap alá veszi. Ezt a

problémát most figyelmen kívül hagyva elmondható, hogy a hagyományos kínai orvoslás (2.

ábra) az Európai Unióban sehol sem számít regisztrált szakmának, de azon országok száma is

csak 10-re tehető, amelyben a kínai medicina szabályozott kezelési formának minősül.105

2. ábra: A hagyományos kínai orvoslás jogállása 2013-ban

Forrás: Hegyi – Fonnebo – Falkenberg – Hök – Wiesener (2013): 355.

104 Svájcban és Máltán 105 Fonnebo (2012): 43-45.

33

A komplementer és alternatív medicinát Magyarország Egészségügyi Törvénye

beemelte az egészségügyi ellátás rendszerébe, így szerves részét képezi a betegellátásnak. A

KAM számára a természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III.5.) Kormányrendelet,

valamint a 11/1997. (V.28.) Népjóléti Miniszteri rendelet biztosítja a jogi keretet. A tizennyolc

évvel ezelőtti szabályozás akkoriban európai viszonylatban is újszerűnek, példaértékűnek

bizonyult, mára azonban nyilvánvalóan elavult.106 Az egészségügyi szolgáltatások minimum

követelményei és engedélyeztetési eljárásai azóta megváltoztak, valamint számtalan olyan

KAM tevékenység jelent meg az országban, amelyek nem feleltethetőek meg a fennálló

jogszabályoknak.107 Az 1997-es szabályozás nem hozott létre a KAM számára etikai kódexet,

ahogy hatósági jogkörrel rendelkező ellenőrző szervezetet sem.108 Ráadásul az ezredforduló

előtt a szakvizsgák, diplomák kompatibilitása sem került szóba, ami az Európai Unióhoz való

csatlakozással mára kulcsfontosságú kérdéssé vált. Ezek az elmúlt húsz évben végbement

változások és problémák méltán követelik meg a rendeletek módosítását, mindazonáltal egy

egységes jogi háttér kialakítását, amit az Európai Unió is kifejezetten szorgalmaz.

A közösségi jog igyekszik befolyásolni a tagállamok KAM-ra vonatkozó szabályozását,

de ahogy már említettem, az egészségügyi politika meghatározása az államok hatáskörébe

tartozik, amelyek nem minden esetben mutatnak hajlandóságot arra, hogy jogszabályaikat más

tagállaméhoz igazítsák. Az Európára jellemző heterogén szabályozás felveti a kérdést, hogy az

egészségügyi szakemberek, valamint betegek milyen mértékben tudnak a komplementer és

alternatív gyógyászat különböző nemzeti szabályozásaihoz alkalmazkodni az Európai Unió

belső határainak átlépésekor. A zavaros helyzet kihívást jelent a határon átnyúló egészségügyi

ellátás rendszerére, ahogy a betegek jogaira is. A páciens elvben ugyan szabadon választhatja

meg az alkalmazni kívánt terápiát, de másik tagállamba lépve lényeges különbségekbe ütközhet

a kínálkozó lehetőségek számát, a szolgáltatás minőségét, a szakemberek képzettségét vagy a

biztosítási rendszert illetően. A szakemberek és kutatók körében ugyanúgy a

kiszámíthatatlanság és a minőség kérdése ad aggodalomra okot, hiszen szakmai tevékenységük

nem mérhető össze más országbeli kollégáik munkájával.

Bár a szakmai képesítések közös elismerésére és a betegek jogainak összehangolása

irányuló Európai Uniós direktívák igyekeznek az alapvető szabadságjogok útjában álló

akadályokat felszámolni, egyelőre úgy tűnik, hogy a szomszédos országok közötti

hasonlóságok sokkal hatékonyabban segítik elő a határokon átnyúló harmonizációt. Ahhoz

106 Hegyi – Fonnebo – Falkenberg – Hök – Wiesener (2013): 353. 107 MTA (2011): 410-411. 108 Zimber (2015): 20.

34

azonban, hogy a munkaerő és a szolgáltatás szabad áramlása a komplementer és alternatív

medicina kapcsán teljes mértékben meg tudjon valósulni, többre lesz szükség néhány egymás

mellett élő állam együttműködésénél.109

III. 3.4. Anomáliák a szolgáltatók piacán

Az Európára jellemző kaotikus KAM szabályozásnak köszönhetően a hagyományos

kínai orvoslást gyakorló szakemberek országonként eltérő jogosítványokkal rendelkeznek. Az

oktatási és továbbképző programok, a minimumkövetelmények, az engedélyeztetési eljárás,

valamint a működési engedéllyel végezhető tevékenységek köre tagállamonként különbözik.

Az egyetlen közös tényező az, hogy a TCM szakembereinek felhatalmazása sosem mutat túl a

kínai medicina módszereinek alkalmazásán.110 Arra azonban, hogy kik foglalkozhatnak ezekkel

a gyógymódokkal, Európának több forgatókönyve van. Van, ahol csak orvosi képesítéssel, van

ahol azt kiegészítő TCM vizsgával lehet kínai orvoslást folytatni, de olyan is előfordul, hogy

orvosi képesítéssel nem rendelkező egészségügyi szakemberek alkalmazzák e terápiákat.

Azon túl, hogy az európai országoknak nincs egységes gyakorlata arra nézve, hogy ki,

milyen feltételek mellett milyen KAM tevékenységeket végezhet, tovább bonyolítja a helyzetet

az is, hogy mivel nem létezik hagyományos kínai orvoslásnak nevezett EU regisztrált szakma,

a tagállamok más-más elnevezéssel élnek TCM szakembereket illetően. Találkozhatunk

„chinese medicine practitioner, doctor of oriental medicine, medical acupuncture, western

medical acupuncture, manual therapist, naturopath”111 és számtalan egyéb megnevezés adott

nyelvű megfelelőjével, amelyeknek tevékenységi körét és jogosítványait, nem hogy

összehasonlítani, de körülhatárolni sem lehet.

A szakma legitimációjának hiánya a diplomák elismertetésében is problémát vet fel,

hiszen a népszerű kínai egyetemeken megszerzett okleveleket Európa legtöbb országában nem

lehet honosítani. Azokban az országokban, ahol csak orvosi képesítéssel alkalmazhatóak a

KAM tevékenységek vagy azok bizonyos eljárásai, a nyugati medicina tanulmányainak

elvégzése feltételét képezi hagyományos kínai orvoslásnak. A tagállamok többsége viszont

csak az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térségben megszerzett orvosi diplomát ismeri

el automatikusan, így a Kínából érkező TCM szakemberek kénytelenek a fogadó államban

ismét eleget tenni a tanulmányi kötelezettségnek, annak ellenére, hogy képzésük Kínában a

modern orvostudomány ismereteire is jelentős mértékben kiterjedt.112 Azok a messziről jött

109 Hegyi – Fonnebo – Falkenberg – Hök – Wiesener (2013): 355-358. 110 Oravecz – Mészáros (2012): 730. 111 Oravecz – Mészáros – Yu – Horváth (2014): 576-578. 112 http://hvg.hu/hvgfriss/2014.01/201401_hol_szur 2015.10.21.

35

TCM orvosok, akik nem hajlandóak tudásokat az európai egyetemek követelményeinek is

megfeleltetni, kénytelenek más orvosok felügyelete alatt dolgozni, ami gyakorlatban annyit

jelent, hogy az arra felhatalmazott orvos aláírja a TCM szakembere által felállított

diagnózisokat és kezelési javaslatokat.113 Így működik ez Magyarországon, ahogy a többi olyan

országban is, ahol orvosi diplomához kötik a hagyományos kínai medicina gyakorlását.

Az Európában tevékenykedő 14 000 114 TCM orvos engedélyezéséhez szükséges

szakképesítések bemutatása különálló dolgozatot igényelne, ezért az országspecifikus

ismertetés helyett egy térképpel szeretném szemléltetni a kvalifikációs követelményeket. (3.

ábra)

3. ábra: A hagyományos kínai orvoslás alkalmazásához szükséges szakmai követelmények

Forrás: CAMDOC Alliance (2009): 5.

A színek segítségével leolvasható, mely országokban végezhető a hagyományos kínai medicina

orvosi és nem orvosi képesítéssel egyaránt, hol oszlik meg az orvosi diploma követelménye

KAM tevékenységtől függően, illetve mely államok esetében jelent megkerülhetetlen feltételt

az orvosi stúdium elvégzése. Azokat az információkat viszont nem jelöli az ábra, hogy Belgium

és Portugália azon kategória felé mozdul el, amely nem zárja ki explicit módon az orvosi

113 http://magyarnarancs.hu/lelek/kinai_orvoslas_-_neha_furesz_neha_kalapacs-72940# 2015.10.21. 114 http://www.etcma.org/about/ 2015.10.21.

36

képesítéssel nem rendelkező egészségügyi dolgozók részvételét a kínai gyógyászatban. Nem

mutatja a térkép azt sem, hogy Magyarország és Szlovénia esetében a hagyományos kínai

medicina a képesítési követelmény szempontjából milyen kategóriába esik, pedig a TCM

alkalmazása mindkét országban egyértelműen orvosi diplomához kötött.

A kínai orvoslás gyakorlásához Bulgáriában, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban,

Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában,

Szlovéniában, Spanyolországban, Svájcban és Magyarországon külön TCM-re irányuló

szakképesítés szükséges. 115 Hazánkban a kínai orvoslás képzése nem éri el a 300 órát, 116 de

több európai országban is jóval – a Kínában végzett szakemberek mögött tudható – 2500 óra

alatt van. Ennek fényében a kínai diplomák honosításának hiánya nem csak azért eredményez

komikus helyzetet, mert a távolról jött TCM szakemberek olyan orvosok felügyelete alatt

dolgoznak, akik nem sok kompetenciával bírnak a témában, hanem azért is, mert az Európában

végzett hagyományos kínai orvosok szaktudását össze sem érdemes hasonlítani a kínai

felsőoktatásból kikerülő TCM szakértőivel. Ilyen környezetben joggal merül fel a páciensekben

a szolgáltatás minőségének kérdése. Főleg azért, mert ahogyan megfelelő szakmai felügyeleti

hálózat, úgy – néhány KAM tevékenységet leszámítva – európai uniós adatbázis sincs a

szakemberek tagállami osztályozására vonatkozóan.117 Létezik egy-egy kivétel, de nincsen

olyan hivatalos nyilvántartás, ahol a betegek tájékozódni tudnának. Így jó néhány páciens kerül

titokzatos kezeléseket végző sarlatán kezei közé, miközben a valódi szakembereket kirekeszti

a rendszer szakmájuk legális gyakorlásából.

A több országot érintő kaotikus szabályozás tehát racionalizálásra és korszerűsítésre

szorul. Az Egyesült Királyság követendő példája lehet a lehetséges változásoknak, hiszen 3600

órás BSc képzése olyan oktatási rendszert biztosít a kínai medicina számára, amelynek a

Kínában végzett szakemberek diplomája is könnyen megfeleltethető. A külföldön végzett TCM

szakembereknek mindössze diplomájuk hiteles fordítását, valamint ekvivalencia-oklevelet kell

benyújtaniuk a General Medical Council-hoz. Amennyiben tanulmányi kivonatuk megfelel a

hazai képzésnek, már csak egy középfokú angol nyelvvizsga-bizonyítvány választja el őket a

praktizálástól.

Európa többi országának is hasonló gyakorlatra lenne szüksége ahhoz, hogy

átláthatónak közel sem nevezhető TCM rendszerét modernizálja. A hosszabb távú célok között

kell, hogy szerepeljen a hagyományos kínai orvoslás szakmájának legitimálása, a képzési és

115 CAMDOC Alliance (2009): 7-8. 116 Oravecz – Mészáros – Yu – Horváth (2014): 577. 117 Hegyi – Fonnebo – Falkenberg – Hök – Wiesener (2013): 356.

37

engedélyeztetési kritériumok lefektetése, valamint hivatalos szakmai testületek létrehozása.118

A jelenleg Európára jellemző kedvezőtlen szabályozás újragondolásának nem csak a

szakemberek lennének nyertesei, de a pácienseknek is lehetősége nyílna arra, hogy ellenőrzött,

megfelelő minőségű szolgáltatást vegyenek igénybe.

III. 3.5. A kínai „zöld hullám” kockázatai Európában

A hagyományos kínai medicina kapcsán a szolgáltatásnak minősülő kezeléseken kívül

a gyógynövény termékek piacát érdemes elkülöníteni. A közel 80%-ban Kínából származó

fitoterápiás készítmények széles tömegeket vonzanak a nyugati világban. Az extrém méreteket

öltő érdeklődést felismerve a gyógyszer- és élelmiszerfeldolgozó-ipar az elmúlt néhány

évtizedben új, bekategorizálhatatlan termékek ezreit dobta piacra. A két iparág határán olyan

termékcsoportok jelentek meg, mint a „health food, dietary supplement, pharmaco-nutrition”

vagy a „functional food”, amelyeknek elnevezése sok esetben nem rendelkezik kellően

megalapozott háttérrel. Ezek a termékek eleinte vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaztak,

de a kínai gyártók hamar rájöttek arra, hogy a készítmények összetevőit ki lehet cserélni más,

azonos hatású anyaggal, például gyógynövényekkel is. Így a csomagoláson feltűntetett „egyéb

összetevők” nagyrészt különböző herbáriumok válogatását rejtik. Mivel az európai gyártók is

hasonló gyakorlattal éltek, bevezetésre került az „egyéb táplálkozási vagy élettani hatással

rendelkező anyagok” felhasználásának lehetősége. A szabályozás effajta liberalizálása a

Kínából importált termékek dömpingszerű megjelenését eredményezte, komoly problémákat

előidézve ezzel.119

A korábban nem létező termékek forgalmazása gyakran felkészületlen elosztókon

keresztül történik, így a fogyasztók és szakemberek ellenőrzött, hiteles információk hiányában

kizárólag a terjesztőtől kapott tájékoztatásra kénytelenek hagyatkozni.120 Ráadásul az étrend-

kiegészítők az élelmiszertörvény hatálya alá tartoznak, ezért a gyártó – néhány előírás betartása

mellett – majdhogynem szabad kezet kap a csomagoláson megjelenő információkat és a

promotálás eszközeit illetően. A fogyasztóvédelem szempontjából ez aggodalomra ad okot,

mivel a gyanútlan vásárló gyakran kerül szembe olyan reklámmal a termékek ellenőrizhetetlen

piacán, amely felnagyítja a készítmények hatékonyságát, s elhallgatja lehetséges mellékhatását.

A bizonytalanságot növeli továbbá az is, hogy e készítmények többnyire vény nélkül

megvásárolhatóak, s alkalmazásuk sok esetben a fogyasztó saját belátásán alapul. A

gyógynövények hatóanyagai azonban nemcsak más növényi eredetű készítményekkel, de

118 Oravecz – Mészáros – Yu – Horváth (2014): 577-579. 119 Csupor – Szendrei (2010): 1-14. 120 Hegyi (2006): 26-29.

38

gyakran a gyógyszerekkel sem egyeztethető össze. A szakszerűtlen alkalmazás pedig súlyos

egészségügyi kockázatot jelenthet. Emellett a hatóanyag mennyisége és minősége is több

tényező121 függvénye, így még ha a fogyasztó tisztában is van az adagolással, a minőségi

különbségeket nem tudja kivédeni. A kvalitás tekintetében a szennyezettség kérdése is

közkedvelt téma, hiszen a Kínából érkező gyógynövény készítményeket számtalanszor illetik

azzal a váddal, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak vegyszereket, nehézfémeket, állati

maradványokat, illetve mikroorganizmusokat. 122 A TCM kedvelt célpontja a

környezetvédelemnek is, hiszen a kínai medicina által felhasznált növények és állatok

veszélyeztetett fajainak problémája gyakran merül fel.

A fent említett kockázatokat persze hiba volna az összes hagyományos kínai orvoslásból

származó készítményre rávetíteni. A termékeknek ma már olyan minőségi akkreditációs

feltételeknek kell megfelelniük, mint a „good agricultural practice (GAP), good manufacturing

practice (GMP) vagy a good laboratory practice (GLP). Ráadásul a kínai kormány is komoly

erőfeszítéseket tesz a standardizálásra, a termelési körülmények szabályozására, hogy termékei

megfeleljenek a nemzetközi elvárásoknak. A rendszer azonban még sok kihívást és anomáliát

rejt magában, ami egyelőre útjában áll annak, hogy kiszűrje a kétes eredetű termékeket a

piacról. Az ilyen – sokszor a piacfelügyeleti előírásokat megkerülő – termékek európai

terjedését a nemzeti és Európai Uniós jogszabályok közötti hézag és harmonizálatlanság is

elősegíti. A dinamikusan fejlődő gyógynövénypiac meghaladja a jogalkotás, a végrehajtás és

az ellenőrzés fennálló eszközeit, aminek modernizálását nem könnyíti meg az sem, hogy a

tagállamok engedélyezési és forgalmazási rendszerei között számottevő különbségek vannak.

Több ország az engedélyezés megkönnyítéséhez folyamodott, így Európa széles palettával

rendelkezik a termékkategóriák minőségét illetően.

A gyógynövény termékekre irányuló szabályozás egységesítését sokáig semelyik állam

nem kezdeményezte. A gyógynövény felhasználás mély hagyományával rendelkező

Németország, Franciaország, Ausztria és Egyesült Királyság nem kívánta feladni jól szervezett

rendszerét, a többi tagállam pedig nem érezte égető szükségét egy egységes jogi háttér

kialakításának. A növekvő fogyasztói kereslet és a korábban említett problémák azonban a

figyelem középpontjába terelték a „gyógynövény politikát”. A téma az Európai

Gyógyszerügynökség (EMA) hatáskörébe tartozik, amely 1992 óta rendelkezik erre irányuló

munkacsoporttal. Ma már külön bizottság – Committee on Herbal Medicinal Products (HMPC)

– foglalkozik a kérdéssel, amelynek munkájában az EU 28 tagállamán kívül Izland és Norvégia

121 Befolyásolhatja a talaj minősége, a klíma, a termelés-, betakarítás-, feldolgozás- és tárolás módja, a növény felhasznált része stb. 122 Simon – Berend (2011): 9-10.

39

is részt vesz. Az erőfeszítések eredményeként 2004-ben sor került a gyógynövények egységes

európai piacának létrehozását megcélzó irányelv elfogadására.

A tagállamok által implementált 2004/24/EC direktíva az orvosi készítményekhez

hasonló minőségi előírások betartásához, valamint regisztrációs kötelezettséghez köti a

gyógynövények forgalmazását. Két kategória létrehozásával igyekszik egységesíteni a

tagállamok ellenőrizhetetlen termékcsoportjainak rendszerét, ami megköveteli a már

forgalomban lévő készítmények átminősítését is. Az irányelv a (nem tradicionális) növényi

gyógyszerek és a hagyományos növényi gyógyszerek csoportját különbözteti meg. Az utóbbi

kategóriába tartoznak a kínai orvoslás gyógynövényei is, amelyek sokszor nem tudnak

megfelelni a szigorú követelményeknek. Nem is csoda, hiszen a jogszabály legalább harminc

éves gyógyászati használatot szab meg feltételként, amelyből legalább tizenöt évet az Európai

Gazdasági Térség területén kell teljesíteni.123 Tekintettel arra, hogy a TCM termékek jelentős

része Európában étrend-kiegészítőként kerül eladásra, orvosi célra való alkalmazásának

történetét szinte lehetetlen bizonyítani. A kínai szakértők aggodalmukat fejezik ki a

regisztrációs sikertelenségek miatt, ami véleményük szerint nemcsak az európai TCM klinikák

eszköztárának kifogyását, de a kínai gyógynövénypiacba vetett bizalmat is negatívan

befolyásolja.124

Azok a fitoterápiás készítmények, amelyek megfelelnek e követelményeknek, s hatásuk

a régóta fennálló tapasztalatnak köszönhetően nyilvánvaló, klinikai vizsgálatok nélkül,

egyszerűsített engedélyezési eljárással kerülnek piacra. Az Európai Gyógyszerügynökség által

végzett regisztráció során a termékek minden komponensét engedélyeztetni kell, valamint ki

kell térni az adagolásra, a termék gyógyhatására, ahogy a lehetséges mellékhatásokra is. Az

úgynevezett monográfiák formájában összegyűjtött információk egy – a 2001/83/EK irányelv

alapján létrejött – „nyilvántartásba” kerülnek.125

Az egységesítés irányába ható szabályozások a gyártók és a fogyasztók érdekeit

egyaránt szolgálják, de a rendszer még számos kihívás előtt áll. A TCM képviselőinek

fenntartásai vannak a szigorú előírásokat illetően, mondván, hogy a regisztrációs eljárás növeli

a fogyasztói árakat, a fölösleges bürokrácia pedig ellehetetleníti a forgalomban lévő, korábban

már bevizsgált termékeket. 126 A különböző szabályozások összehangolása

kompromisszumokon kell, hogy alapuljon, de sok állam nehezen tudja összeegyeztetni

egymással jogrendjét és érdekeit. Bonyolítja a helyzetet, hogy minden olyan termék forgalomba

kerülhet az Európai Unió piacán, amely valamely tagállamban már engedélyezésre került.

123 Csupor – Szendrei (2010): 1-12. 124 http://www.rsc.org/chemistryworld/News/2011/June/10061102.asp 2015.11.23. 125 Csupor – Szendrei (2010): 12. 126 Hegyi Gabriella – Fonnebo – Falkenberg – Hök – Wiesener (2013): 355.

40

Ennek megakadályozására több nemzeti törekvés is indult, de a munkát nem sikerült

összehangolni, így semelyik nem zárult a kívánt eredménnyel.127 Gyengíti a rendszert az is,

hogy a termékeket már az engedélyezési eljárás alatt forgalomba lehet hozni, azt a

meggyőződést keltve, hogy a készítmény minden tekintetben ellenőrzésre került.128 Pedig a

gyógynövények monográfiája nem garancia a termékek hatásosságára. A fitoterápiás

készítményeket csak abban az esetben vonják ki a forgalomból, ha káros mellékhatásokat

mutatnak ki vele kapcsolatban. Ha viszont mindössze annyit dokumentálnak róla, hogy nincs

egészségre ártalmas hatása, akkor a piacon maradhat annak ellenére, hogy gyógyhatását

semmilyen vizsgálat nem bizonyította.129

Probléma továbbá a gyógy- és élelmiszernövény készítmények elhatárolásának hiánya.

A két kategória gyakran összemosódik, ami érthető, hiszen természetüknél fogva sok átfedés

van a gyógynövények felhasználását illetően. Az étrend-kiegészítők alapvetően nem

rendelkeznek gyógyhatással, de a benne rejlő gyógynövények nem veszítik el hatásukat csak

azért, mert nem gyógyszerként kerülnek forgalomba. Másik oldalról viszont sokszor kihagyják,

vagy kis koncentrációban adják hozzá a várt hatásért felelős anyagot, mondván nem

gyógyszerkészítményről van szó. Így hiába léteznek összetevőkre vonatkozó bizonyítékok, a

kész termékek hitelessége nem mindig garantált. A visszaélések kivédésére az EU tagállamok

létrehozták az ún. „egészségre vonatkozó állítások” (health claim) listáját, amely a gyógyászati

hatás helyett csupán a gyógynövények farmakológiai ismereteit tartalmazza. A lista által

nyújtott információk azonban még a szakemberek szemszögéből sem különböznek érdemben a

gyógyászati javallaktól, így a két kategória különválasztása napjainkban sem megoldott.

Ahogy sok más probléma sem. Az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívás a TCM

termékeket illetően az, hogy a hatályos szabályozási kereteket a tényleges piaci viszonyokhoz

igazítsa. Ez azonban még várat magára, hiszen rendeletek sora vár évtizedek óta megújításra,

aminek megvalósulását a szakterület gyengesége, valamint a feladatmegosztás terén fennálló

összetűzések is nehezítik.130

127 Csupor – Szendrei (2010): 13-14. 128 Simon – Berend (2011): 10. 129 http://tinyurl.com/qckmhj5 2015.11.23. 130 Csupor – Szendrei (2010): 1-15.

41

Összefoglalás, konklúzió

Az elmúlt húsz évben a világ, s annak részeként Európa egyre nagyobb figyelmet szentel

a hagyományos kínai orvoslásnak. Több ezer év tapasztalata egy olyan sajátos rendszerré

formálta ezt a diszciplínát, amely mára jelentős tényezővé vált az egészségügy terén.

Pedig hagyományának 2500 éves gyökere nem mindig jelentett biztosítékot a töretlen

fejlődésre. A 19. századi modern orvostudomány forradalmisága az akadémikus orvoslás és a

kínai medicina közötti szakadék szélesítését eredményezte, miközben ezzel egy időben Kína

bizonytalansága is nőtt a világban betöltött helyét illetően. A nyugati orvoslás fejlődése és a

westernalizáció karöltve érkezett Kínába, s csaknem elegendő volt ahhoz, hogy a hagyományos

medicina megsemmisüléséhez vezessen. A kínai orvoslás azonban túlélte a kulturális

forradalmat, miközben a – vallástól kezdve a zenén és irodalmon át – a kínai kultúra számos

komponensére a leáldozás időszaka várt. Ebben a környezetben a túlélés képessége teszi

különlegessé a kínai medicinát, hiszen gyakorlata egyike azoknak, amely feledteti Kínával a

modernizáció során keletkezett kulturális űrt. Növekvő gazdasága ellenére Kínát olykor

napjainkban is a bizonytalanság keríti hatalmába, amelyben a hagyományos medicina – lévén

kulturális folytonosságot szimbolizáló gyakorlatról van szó – egyfajta támpontot jelenthet. Ha

a TCM nem is válasz minden kérdésre, érthető, hogy ideológiai és kormányzati oltalmat élvezve

miért került a figyelem középpontjába.

Tekintettel arra, hogy a kínai medicina mára hatalmas iparrá nőtte ki magát, fejlődése

és nemzetközi terjedése nem csak kulturális, de gazdasági érdek is Kína számára. A két

területről származó haszon kombinációja ráébresztette a kormányt arra, milyen lehetőségek

nyílnak az egészségügyi diplomáciában. A hagyományos kínai orvoslás jó eszköz arra, hogy

növelni tudja gazdasági erejét, politikai szerepét és kulturális jelenlétét a világ országaiban.

Ráadásul a TCM nem ütközik a belső politikai viszonyok, az emberi jogok és a szavahihetőség

azon korlátaiba, amik többnyire a kínai soft power sikerének akadályában állnak. Mindezt

felismerve Kína törekszik arra, hogy hagyományos medicinája segítségével vonzóbbá tegye

magát a világ számára. Figyelme főként a fejlődő országokra irányul, ahol a különböző

gazdasági és politikai érdekek amúgy is kiemelt szerepet játszanak. Ezen államok esetében a

kínai orvoslás népszerűsítése nemcsak egyszerű befolyásolási lehetőséget jelent, de egy komoly

hatalmi játszma stratégiájának részét is képezi. Ennek következményeként e területeken sokkal

nyilvánvalóbb, kézzelfoghatóbb Kína TCM politikája. A kormány szerződések formájában

jelöli ki az országok egészségügyi ellátásába való beavatkozás kereteit és módszereit, amit a

fogadó állam – lévén fejlődést előmozdító segítségről van szó – előszeretettel ír alá.

42

Természetesen az érintett államoknak számtalan előnye származik a megállapodásból, azonban

helyzetük kiszolgáltatott Kínával szemben. Nem védik piacát és fogyasztóit részletes

szabályozások, amik útjában állnának a hagyományos medicina terjedésének. Kína ezáltal

könnyebben folytat expanzív politikát, s növeli erejét a kontinensen, amiből gazdasági, politikai

és kulturális haszna egyaránt származik.

Nem úgy, mint Európában, ahol politikája más eszközöket igényel. A modern

orvostudomány a 19. században komoly paradigmaváltáson ment keresztül, részletes előírási

és szabályozási folyamatot indítva el a nyugati világban. A kínai medicina többször megújulva

ugyan, de mindig a régi keretek között fejlődött, amely gátat szab nemzetközi térnyerésének.

Az Európát érintő kínai TCM politika tehát elsősorban arra irányul, hogy hazai keretek között,

a nemzetközi szabályozások implementálásával megteremtse azt a környezetet a kínai medicina

számára, amely európai szemmel is megfelelő ahhoz, hogy a TCM-et alkalmazni lehessen. A

kínai kormány támogatását élvező szabályozások a szakemberek képzése, a termékek

előállítása, minősége és forgalmazása terén mind abba az irányba hatnak, hogy a kínai

medicinát meg lehessen feleltetni Nyugat, annak részeként pedig az Európai Unió jelenkori

elvárásainak. Ez a folyamat teszi lehetővé azt, hogy Kína a nemzetközi közösség felé fordulva

láthatóvá tudja tenni hagyományos medicináját. Legyen szó nemzetközi szervezetek

támogatásáról, rendezvények lebonyolításáról, felsőoktatási csereprogramok kidolgozásáról

vagy diplomáciai látogatásokról, Kína az érdeklődés felkeltésére törekszik. Felhalmozott tudás-

és tapasztalatanyagának megosztása hozzájárul a partnerek megnyeréséhez, a politikai

tárgyalások felgyorsításához és a kapcsolatok kialakításához. Magyarország központi szerepet

játszik ebben a stratégiában, amely érezhetően a megnyerésre, azt követően pedig a támogatás

biztosítására koncentrál. A WHO által a kínai medicinának egyfajta felülről támogatott

csatornája is nyílt, de még mindig a Kínából érkező szakemberek azok, akik a legközelebb

hozzák Európához a kínai orvoslást. A TCM orvosok komoly kölcsönhatásban állnak a fogadó

állam társadalmával, akiknek nem csak a gyógyítás módszereit, de a nyelvet, filozófiát,

táplálkozást és mozgáskultúrát is közvetítik. A TCM mobilizációja tehát nem csak az ázsiai

ország erejét teszi láthatóbbá, de lehetőséget nyújthat a kínai kultúra és gazdaság

globalizációjára is.

A hagyományos kínai orvoslás és a mögötte álló támogató politika sikeresnek mondható

abban az értelemben, hogy a nyugati világ egyre szélesebb tömegeit hódítja meg. Sokan vélik

úgy, hogy a modern orvoslás apránként szimpla üzletté válik ahelyett, hogy a betegek

gyógyítására koncentrálna. A gyógyszercégek drága, új tüneteket és betegségeket előidéző

termékek tömkelegét hozzák forgalomba, előtérbe helyezve az elérhető legmagasabb profitot.

A nyereség olykor az orvosok esetében is a legfőbb motivációvá válik, figyelmen kívül hagyva

43

a betegek érdekeit vagy az etika kérdéseit. Az effajta bírálat persze kisarkított képet fest a

nyugati orvoslásról, de az egyre gyakoribbá váló kritika elég lehet ahhoz, hogy az emberek a

kínai medicina felé forduljanak. Kína erejét jelzi, hogy az Európai Unió és tagállamai aligha

hagyhatják figyelmen kívül a TCM szerepét. A jogalkotók, valamint a gyógyszer- és

élelmiszeripar résztvevői kénytelenek a növekvő fogyasztói igényekhez és a piaci

változásokhoz alkalmazkodni. Mondhatnánk, hogy kínai soft power politika elérte célját azzal,

hogy olyan környezetet teremtett hagyományos medicinája számára, amivel elérte, hogy az

Európai Unió és annak tagállamai foglalkozzanak a kérdéssel.

A valóság azonban ennél sokkal kevésbé sikeres képet mutat. A kínai medicinát

szabályozó folyamat kezdetét vette ugyan, de a részleges eredményeket leszámítva a legtöbb

kérdésben egyelőre nem hogy irányelvek, de egységes állásfoglalások sem születtek. Nem csak

a szakmai vita, a definíciók, terminológiák eltérő értelmezése, de a már kialakult európai

rendszerek összeegyezhetetlensége is megnehezíti az egybehangzó álláspontok kialakítását.

Ráadásul a TCM jövőjét alakító elképzelések gyakran politikai, gazdasági érdekektől vállnak

függővé ahelyett, hogy egészségügyi szempontokat helyeznék előtérbe. Európa tehát nincs

felkészülve arra, hogy maradéktalanul eleget tegyen a TCM-et támogató szervezetek, projektek

nyomásának. Mindez beárnyékolja a kínai medicináról korábban kialakított pozitív képet, annál

is inkább, hogy a TCM egészségügyi rendszerbe való integrálásának eddigi kudarca nem csak

Európa felkészületlenségében keresendő. A fejlődő szabályozás ellenére számos esetben Kína

sem rendelkezik előírásokkal, jogszabályokkal, amik választ adhatnának a felmerülő

kérdésekre. Legyen szó a termékek feldolgozásáról, minőségéről vagy standardizálásáról, a

kínai medicina nem csak elvi korlátokba ütközik, de a gyakorlati problémákat sem képes

felszámolni.

A korlátok egy része a kialakult párbeszéd mentén idővel leküzdhetőek ugyan, azonban

van valami, aminek a hagyományos kínai orvoslás talán sosem fog tudni megfelelni, és valami,

ami egyúttal a legnagyobb veszélyt is jelenti számára. Ez pedig a nyugati orvostudomány. A

kínai medicinát támogatók érvei általában a nyugati orvoslás például olyan kritikáin alapulnak,

amelyeket fentebb említettem. Az érvelés azonban hibás. Nem csak azért, mert a kapzsiság,

nyereségvágy – jelentős gazdasági tényezőről lévén szó – minden bizonnyal a TCM orvosok és

gyógyszercégek kapcsán is fennáll, hanem azért is, mert a nyugati orvoslás bírálata nem teszi

semmissé a kínai medicina kritikáit. Legfőképp azt nem, hogy hatékonyságát a modern

orvostudomány eszközeivel nem lehet bizonyítani. A hagyományos medicina első számú

problémája még mindig ebben rejlik. Ha a két orvoslás gyakorlatát nem is lenne nehéz

összeegyeztetni, a mögöttük álló filozófiai rendszert már nem lehet egymás aspektusából

megmagyarázni. A kínai orvoslás nem tudja elfogadtatni spirituális, holisztikus jellegét a

44

modern orvostudománnyal, ezért úgy próbál kibúvót találni a bizonyítás követelménye alól,

hogy a nyugati orvoslást a TCM félreértelmezésével és helytelen vizsgálatával vádolja.

Mondhatnánk, hogy a modern orvostudomány valóban nem rendelkezik azokkal az

eszközökkel, amely lehetővé tenné például az akupunktúra működésének vizsgálatát, de ez nem

magyarázná meg azt, mitől gyógyítanák a műszerek által kimutathatatlan erők a genetikai és

szervi betegségeket.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy miközben a kínai medicina a nyugati orvoslás

gyengeségeire és kritikáira apellálva próbál magának érvényt szerezni, fejlődését is tőle várja.

Európa kulturális értelemben vett gyarmatosítása nem csak szimplán a modern orvostudomány

átvételét eredményezte Kínában, de hagyományos medicináját is megrengette. Ha a két

orvoslás egymásra gyakorolt hatását mérlegre tennénk, egyértelműen a nyugati orvoslás

nyomná a nagyobb súlyt. A kínai medicina képtelen lenne a nyugati orvostudomány ismérvein

alapuló modernizáció nélkül életben maradni, ami nem csak másodlagosságát erősíti, de létének

eredetiségét is veszélyezteti. A TCM filozófiai rendszerét és módszertanát figyelmen kívül

hagyó hatásvizsgálatok ugyanis féloldalas fejlődését eredményeznek. A kínai medicina egyre

nagyobb mértékben támaszkodik a nyugati orvoslásra, miközben fogalmainak valódi

jelentésétől való távolsága folyamatosan nő. Bár a kínai orvoslás egyelőre közel sem tart ott,

hogy saját kultúrájában kihúzzák lába alól több ezer éves kulturális örökségét és filozófiai

rendszerét, nyilvánvaló, hogy a TCM nem tud kiszabadulni a modern orvostudomány

árnyékából.

A társadalmi igény és a kínai politika tehát önmagában kevésnek tűnik ahhoz, hogy a

kínai medicina a nyugati világban is egyenrangú partnere lehessen a modern orvoslásnak. A

TCM jelenléte Európában folyamatosan nő, de a nyugati világ orvostudománya egyértelműen

nagyobb hatást gyakorol Kínára, mint fordítva. Olybá tűnik, hogy a hagyományos kínai

medicinának legfőképp pont az szab gátat, amely legitimálhatná jelenlétét a 21. század

egészségügyi rendszerében.

45

Idegen nyelvű összegzés/ Summary

Over the past twenty years the world and, as its part, Europe has paid increasing attention

to traditional Chinese medicine. To a science that reveals one of the greatest treasure of the

Chinese cultural heritage. Although many people identify it with acupuncture, Chinese

medicine is much more than that. Healing, religion, philosophy and holistic melts in it. In the

latter sense the traditional Chinese medicine sees the person as a whole who is subject to the

forces of nature. Its complicated and complex philosophy system concentrates on preventing

diseases as against western medicine that treats the symptoms of the diseases.

Thousands of years of experience has shaped this discipline into a particular system,

which has become a significant factor in the health system. But the 2500-year old root of the

tradition has not always meant a guarantee of survival. The unbroken progress up to the 1800’s

raised Chinese Medicine to the highest level, changes in the 19th century caused a breakage in

traditional remedy. The loss of the Opium War, the French, and the Japanese defeat has made

China aware of the fact that they are underdeveloped against the great economic and military

powers. By recognising this it became evident that the transferring of the western technologies

and ideas are inevitable, and the next era was about westernalisation. This chaotic period can

be described by a complete rejection of the old values, which also affected medical science .

Traditional Chinese medicine was declared quackery, while Western medicine conquered the

country in wider and wider circles. However, the elimination of Chinese medicine, despite all

the efforts has not been entirely successful. The TCM survived the cultural revolution, while

many components of the Chinese culture were eliminated. In this environment its ability to

survive makes traditional Chinese medicine so special, as its practice means something that will

make you forget about the gap generated during the Cultural Revolution. Recognising this, the

People's Republic of China committed itself to the development of traditional medicine, which

ultimately resulted in the integration of TCM into the health care system. In China, traditional

and modern medicine are now completely equal to each other.

The development of Chinese medicine has not only cultural but also political and

economic implications. 200 million people in the country are above 60 years, which is a huge

burden on the health system – its modernization is one of the priority tasks of the government.

Traditional medicine involves much lower costs compared to modern medicine, so as it

provides economic benefits. As a result of this recognition, a number of TCM hospitals were

opened in China in the last few decades, and there are also different hospitals with departments

46

specialized in TCM. The interest came soon, in 2009 907 million outpatients and 13.6 million

inpatients were treated with TCM tools.

The patients are treated by academically trained professionals who are highly skilled not only

in traditional medicine, but also in the diagnostic and therapeutic procedures of modern

medicine. The TCM doctors leaving higher education are equal to western medicine experts in

all fields, so they must comply with the same conditions and obligations in order to acquire

operating license.

The high-level training and the government's professional supporting policy is a key issue

because the traditional Chinese medicine can mean a potential economic factor. The world’s

drug release rate is increasing so rapidly that it is projected to reach 1.2 trillion USD by 2017.

If the market wants to meet the growing needs, such sources as Chinese herbal medicine

collection are essential for the pharmaceutical industry. With over three million tons of

medicine TCM produced 220 000 tons more than the amount of drugs produced by chemical

means, so the profit from it is likely to be above the average of the national pharmaceutical

industry. This huge amount of products is processed by more than 3,000 companies then they

become available in other countries of the world. Due to the increasing demand exports are

prospering, China has 65% of the global market of TCM herbs. The nation's exports of TCM

products grew up to more than $3 billion in 2013.

Regarding the fact that Chinese medicine has grown to become a giant industry, its

development and international spread is not only cultural but also economic interest for China.

The benefits derived from a combination of two areas has awakened the government to the

possibilities opened in health diplomacy. Traditional Chinese medicine is a good indication for

the Chinese government to increase its economic strength, political role and cultural presence

in the world’s countries. With its help China can also compensate for the negative and

sometimes threatening rhetoric. In addition, the TCM does not have to face the obstructions of

the internal political situation, human rights and the limits of credibility that are most of the

time the obstacles for the success of China's soft power. Having realized this, China will seek

the possibilities to increase its attractiveness by using traditional medicine. The country’s

attention is directed mainly to developing countries, where various economic and political

interests play a major role anyway. In these states the promotion of Chinese medicine is not

only a simple opportunity to influence, but part of a serious strategy game for the power. As a

result, in these areas China’s policy is more obvious and tangible. The government settles the

form of a framework contract for the intervention into the health care methods of the countries.

The host countries are ready to sign these contracts. Of course, these states will benefit from

the agreement, but they also get into a vulnerable position with China. There are no regulations

47

to protect the markets and consumers as these would be obstacles in the way of spreading

conventional medicine. This way China pursues expansionary policies easily, and increases its

strength on the continent, receiving economic, political and cultural benefits from it.

Unlike in Europe, where its policy requires different tools. In the 19th century modern

medicine went through a great change in approach, which started a detailed specification and

regulatory process in the Western world. The Chinese Medicine has been renewed several times,

but it always developed between the old frameworks that prevented its international spread.

Therefore Chinese TCM policy in Europe is primarily aimed to create an environment for

Chinese medicine (within domestic frameworks and by implementing international regulations),

which is appropriate from the European point of view in order to apply the TCM. The legislation

supported by the Chinese government (in the fields of training professionals, production,

quality and marketing of the products) all move in the direction where traditional Chinese

medicine can be matched with the West’s and, as its part, the European Union's present-day

expectations. This process makes it possible for China facing the international community to

make traditional medicine visible. Whether it is about supporting international organizations,

promoting a special event, preparing academic exchange programmes, or preparing diplomatic

visits, China seeks to attract interest. Sharing its accumulated knowledge and experience

contributes to win the partners, to accelerate the political negotiations and the establishment of

relationships. Hungary plays a central role in this strategy, which is noticeably about captivating,

and gaining support. WHO means a sort of channel supported from the top for Chinese medicine,

and it provides an opportunity for China to promote TCM through a global channel. The World

Health Organization is about to integrate traditional medicine into the health system, but they

are still the practitioners from China who bring Europe closer to Chinese medicine. TCM

physicians live in serious interaction with the society of the host state, they do not only transmit

healing methods, but the language, philosophy, culture, diet and exercise as well. The

mobilization of TCM, makes not only the strength of the Asian countries more visible, but it

can provide an opportunity to the globalization of Chinese culture and economy as well.

Traditional Chinese medicine and the supporting policy behind it can be considered

successful in the sense that it captivates bigger and bigger crowds in the Western world. Europe

has long been suspicious of the TCM because they identified it as outdated, mysterious and

esoteric activities. Europe tried to apply its knowledge taken out of its cultural background,

which often led to inefficiency, or even to serious damages in the patients’ health. The picture

about TCM, however, began to change from the second half of the 20th century. Europe had to

face health challenges, especially in the field of chronic diseases and pains for which Western

medicine was often unable to find solutions. Today, many believe that modern medicine is

48

becoming a business, instead of focusing on the treatment of patients. The pharmaceutical firms

release tons of expensive products causing new symptoms and diseases, and they focus on the

highest profit available. The profit is often the main motivation for doctors, too, disregarding

the interests of patients or ethics issues. This kind of criticism, of course, shows an overdid

picture of the western remedies, but frequent criticism may be enough to turn people to Chinese

medicine. The fact that the European Union and its member states can hardly ignore the role of

TCM, shows China’s strength. The legislators, as well as the participants of pharmaceutical and

food industry are forced to adapt to growing consumer needs and to market changes. Today,

there are more than 100 million Europeans who choose the Chinese medicine, and one fifth of

this number are regular users. Clinics, wellness centers, hotels continuously expand their range

of TCM treatments available, which indicates that Europe recognizes the right of Chinese

medicine.

We could say that China's soft power policy achieved its goal by creating an environment

for traditional medicine, which prompted the European Union and its member states to deal

with the issue. However, the reality shows a much less successful image. The process of

controlling traditional Chinese medicine has begun, but apart from partial results, neither

directives, nor unified proposals have been made yet. Not just the different interpretations of

technical discussion, the definitions, and terminologies, but also the incompatibility of the

already established European systems make it difficult to adopt the standardized policy. In

addition, the ideas shaping TCM’s future often depend on political and economic interests,

rather than prioritizing health issues. Europe has not been prepared to fully comply with the

pressure of organizations’ supporting TCM. This overshadows the positive image evolved

about the Chinese medicine, especially as the problem in integration TCM into the health

system, should not be searched in Europe’s unready state. Despite the development, even China

has no regulations and legislation that could provide answers to the questions raised. Whether

it is about the products being processed, or their quality or about the standardization, Chinese

medicine has not only got theoretical limitations, but it cannot solve all the practical problems,

either. TCM pharmaceutical and food industry release thousands of products, which are often

supplied via unprepared distributors. In addition, a large part of Chinese medicine products

belong to the category of dietary supplements, where producers are given almost free reign to

decide what information they would give on the packages. The dynamically growing market

excesses the opportunities of law-making, implementation and monitoring, that is why the

current system can not filter out dubious elements from the market. This is a point of concern

regarding consumer protection.

49

Some of these barriers are surmountable with the developing dialogues, however, there is

something that traditional Chinese medicine may never be able to comply with, and something

that also constitutes the greatest threat, as well. This is Western medicine. Arguments

supporting traditional Chinese medicine are often based on criticising western medicine, which

I mentioned above. However, the argument is incorrect. Not only because greediness – being a

major economic factor – is certainly present in connection with TCM doctors and

pharmaceutical companies, too, but also because the flak of Western medicine does not

annihilate the flak of Chinese medicine. And the main flak is that its effectiveness cannot be

proven by the tools of modern medicine. But in the Western world no cure can become part of

the health system, if its effects can not be proven scientifically. This is the number one problem

of traditional medicine. It is relatively easy today to combine Chinese with Western techniques,

but it is quite difficult to restate the two medical philosophies in terms of one another. The

Chinese medicine is unable to get modern medicine to accept its spiritual and holistic nature,

so it tries to find a loophole from the requirement of proof by accusing Western medicine of

misunderstanding TCM.

It is worth noting that while the Chinese medicine tries to assert itself emphasising

Western medicine’s weaknesses and criticisms, TCM also waits for its own development from

western medicine. The cultural colonization of Europe did not simply mean accepting modern

medicine in China, but also rocked China’s traditional medicine. Chinese medicine would not

be able to survive without modernization based on Western medicine. This strengthens TCM’s

secondary position, and also endangers its existence of authenticity. Examinations ignoring

TCM’s philosophy and methodology bsystem would result in a one-sided development. The

Chinese medicine is increasingly relying on Western medicine, while its distance from the real

meaning of its concept is constantly growing. Although Chinese medicine would not lose its

position in its own country, it is obvious that TCM can not escape from the shadow of modern

medicine.

The social demand and China's policy appears to be insufficient for Chinese medicine to

become an equal partner of modern medicine in the Western world. The presence of TCM in

Europe continues to rise, but the Western world medical science has a greater impact on China

than vice versa. It seems that the same fact could discourage the traditional Chinese medicine

that could legitimize its presence in the health system in the 21st century.

50

Felhasznált irodalom

Bliss, Katherina E. (2011): Health Diplomacy of Foreign Governments. Center for Strategic

anf International Studies, Washington

Letöltve innen: http://csis.org/publication/health-diplomacy-foreign-governments 2015.10.01.

CAMDOC Alliance (2009): The regulatory status of complementary and alternative Medicine

for medical doctors in Europe.

Letöltve innen: http://www.camdoc.eu/Pdf/CAMDOCRegulatoryStatus8_10.pdf 2015.09.11.

Community Research and Development Information Service (2013): Final Report

Summary – GP-TCM (Good Practice in Traditional Chinese Medicine research in the post-

genomic era). Founded under FP7-HEALTH of the European Commission, Brussels

Letöltve innen: http://cordis.europa.eu/result/rcn/57679_en.pdf 2015.10.05.

Csupor Dezső – Szendrei Kálmán (2010): Gyógynövény-eredetű termékek és jogi

szabályozásuk hazánkban és a világ más részein. Szegedi Tudományegyetem,

Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet, Szeged

Letöltve innen: http://tinyurl.com/py2cswl 2015.10.02.

De Prince Pokam, Hilaire (2011): Chinese Medicine in Cameroon. China Perspectives, No.

2011/3; 51-58.

DELOITTE China Life Sciences and Health Care Shanghai (2011): The next phase:

Opportunities in China’s pharmaceuticals market. National Industry Program, China

Letöltve innen:

http://www2.deloitte.com/ch/en/pages/life-sciences-and healthcare/articles/opportunities-in-

chinas-pharmaceutical-markets.html 2015.09.23.

Fan, Tai-ping –Briggs, Josephine – Liu, Liang – Lu, Aiping – van der Greef, Jan –Xu, Anlong

(2014): The Art and Science of Traditional Medicine. Science, Vol. 346. (6216 Suppl.); S1-S25.

Fonnebo, Vinjar (szerk.) (2012): Legal status and regulation of CAM in Europe. Part I – CAM

regulations in the European countries. Final Report of CAMbrella Work Package 2. founded by

the 7th Framework Programme of the European Commission, Brussels

Letöltve innen: http://www.cambrella.eu/home.php?il=203&l=deu 2015.09.05.

Garvey, Marey (2011): The Body of Chinese Medicine and Contemporary Practice. Thesis for

the degree of Doctor of Philosophy in International Studies, Sydney

Letöltve innen: https://opus.lib.uts.edu.au/handle/10453/24130 2015.10.27.

Gáti Júlia (2014): Miért legalizálják a kínai csodadoktorokat? HVG Hetilap, 2014/1. szám; 6-

9.

Hegyi Gabriella (2006): Érvek a komplementer medicina gyakorlatának hazai szabályozása

mellett. IME, 5. évf.10. szám; 26-29.

Hegyi Gabriella – Fonnebo, Vinjar – Falkenberg, Torkel – Hök, Johanna – Wieser, Solveig

(2013): A komplementer medicina jogállása és szabályozása Európában. Lam Tudomány, 23.

(7–8.) szám; 350–359.

51

Lewith, George (szerk.) (2012): CAM use in Europe – The patient’s perspective. Part I: A

systematic literature review of CAM prevalence in EU. Final Report of CAMbrella Work

Package 4. founded by the 7th Framework Programme of the European Commission, Brussels

Letöltve innen: http://www.cambrella.eu/home.php?il=203&l=deu 2015. 09.11.

MTA, Orvosi Tudományok Osztálya (2011): Komplementer Medicina – A bizonyítékokon

alapuló orvoslás elvei alapján. Ideggyógyászati Szemle, 64.(11-12.) szám; 409-416.

Nógrádi, Erzsébet (2015): Sarlatánok helyett. Figyelő, 2015/12. szám; 31-33.

Oravecz Márk (2010): A hagyományos kínai orvoslás klinikai hatásossága. Motesz Magazin,

XVIII.(2.) szám; 55-59.

Oravecz Márk – Kuang Haixue – Mészáros Judit (2011): Education and Licensing of

Traditional Chinese Doctors in China. New Medicine, Vol.15. No.1; 30-34.

Oravecz Márk – Mészáros Judit (2012): A hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és

alkalmazása Kínában. Orvosi Hetilap, 153.(19.) szám; 723-731.

Oravecz Márk – Mészáros Judit – Yu, Funian – Horváth Ildikó (2014): A hagyományos kínai

orvoslás magyarországi szabályozásának egyes problémái és lehetséges megoldásai az Egyesült

Királyság példáján keresztül. Orvosi Hetilap, 155.(15.) szám; 575-581.

Qian, Jia (2005): Traditional Chinese Medicine Could Make “Health for One” True. Institute

of Scientific and Technical Information, Beijing

Letöltve innen: http://www.who.int/intellectualproperty/studies/trad_med_healthforone/en/

2015.09.17.

Rickwood, Sarah – Kleinrock, Miachael - Núńez-Gaviria, Maira (2013): The Global Use of

Medicines: Outlook through 2017. IMS Institute for Healthcare Informatics, USA

Letöltve innen:

https://www.imshealth.com/deployedfiles/imshealth/Global/Content/Corporate/IMS%20Healt

h%20Institute/Reports/Global_Use_of_Meds_Outlook_2017/IIHI_Global_Use_of_Meds_Re

port_2013.pdf 2015.09.20.

Salát Gergely (2010): Kína puha ereje. Kommentár, 2010/6. szám; 100-114.

Schroeder, Teresa (2002): Chinese Regulation of Traditional Chinese Medicine in the Modern

World: Can the chinese effectively profit from one of their most valuable cultural resources?

Pacific Rim Law & Policy Journal, Vol.11. No.3; 687-716.

Simon Judit – Berend Dóra Ágnes (2011): Komplementer és alternatív gyógymódok – Veszély

vagy lehetőség? Fogyasztóvédelmi Szemle, 2011/ 5.(2.) szám; 1-14.

Snyder, Francis – Lu, Yi – Yazdani, Gulrez (2013): Traditional Chinese Medicine and European

Union Law: Cultural Logics, Product Identities, Market Competition, Legal Rechanneling, and the

Need for Global Legal and Medical Pluralism. Peking University Law Journal, 2014. Vol.2. Issue

1; 129-200.

52

World Health Organization (2004): „Guidelines on developing consumer information on

proper use of traditional, complementary and alternative medicine.” WHO, Geneva

Letöltve innen: http://apps.who.int/medicinedocs/en/d/Js5525e/ 2015.10.02.

World Health Organization (2013): China – WHO Country Cooperation Strategy 2013-2015

– Bridging the past towards a new era of cooperation. WHO, Geneva

Letöltve innen: http://www.who.int/countryfocus/cooperation_strategy/ccs_chn_en.pdf

2015.09.23.

World Health Organization (2013): WHO Traditional Medicine Strategy 2014-2023. WHO,

Geneva

Letöltve innen: http://www.who.int/medicines/publications/traditional/trm_strategy14_23/en/

2015.09.14.

Xu, Jing – Liu, Peilong – Guo, Yan (2011): Health Diplomacy in China. Global Health

Governance, Vol.4. No.2; 1-12.

Youde, Jeremy (2010): China’s health diplomacy in Africa. China: An International Journal,

Vol.8. No.1; 151-163.

Zhang, Qi – Zhu, Liming – van der Lerberghe, Wim (2011): The importane of traditional

chinese medicine service in health care provision in China. Universitas Forum, Vol.2. No.2; 1-

8.

Zimber Szilvia (2015): Legjobb fegyverünk a hitelesség – interjú dr. Hegyi Gabriellával.

Természetgyógyász Magazin, XXI. évf. 4. szám; 20-24.

Internetes források:

Acupuncture Today honlapja:

Anand, Kabba (2003): World Federation of Chinese Medicine Societies and EUROTCM

Update.

http://www.acupuncturetoday.com/mpacms/at/article.php?id=28344

Aeon Magazine honlapja:

James Palmer (2013): Traditonal Chinese medicine is an odd, dangerous mix of sense and

nonsense. Can it survive in modern China?

http://aeon.co/magazine/health/james-palmer-traditional-chinese-medicine/

China Daily honlapja:

Juan, Shan (2014): China to increase TXM exports

http://www.chinadaily.com.cn/china/2014-11/23/content_18962620.htm

Xinhua (2012): TCM available in more than 160 countries, regions

http://www.chinadaily.com.cn/m/chinahealth/2012-12/26/content_18206618.htm

Xinhua (2014): TCM to play wider role

http://www.chinadaily.com.cn/china/2014-11/25/content_18973228.htm

53

China Internet Information Center honlapja:

Xinhua News Agency (2001): Chine tu Build Museum of Traditional Herbal Medicina

http://www.china.org.cn/english/MATERIAL/21840.htm

Needl Medicine Attracts Foreign Students

http://china.org.cn/english/2000/Dec/5190.htm

China Scolarship Council honlapja:

http://www.csc.edu.cn/studyinchina/universitydetailen.aspx?collegeId=87

Dr.Chen Patika honlapja:

Dr. Chen Zhen: Európa is elindult a Hagyományos Kínai Orvoslás megismerése felé

http://www.drchenpatika.com/dr--chen-zhen-tanacsai/cikkek-es-publikaciok/europa-is

elindult-a-hagyomanyos-kinai-orvoslas-megismerese-fele/

Dr. Chen Zhen: A TCM filozófiájának alapjai

http://www.drchenpatika.com/rolunk/tcm-bevezeto/

European Traditional Chinese Medicine Association (ETCMA) honlapja:

http://www.etcma.org/home/lobby-within-the-eu/

Good Practice in Traditional Chinese Medicine Research Association honlapja:

The projekt

http://www.gp-tcm.org/the-project/

Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületének honlapja:

Kína és Magyarország miniszterelnökei megállapodást írtak alá hagyományos kínai orvosi

oktató és gyógyító központ létrehozásáról

http://tinyurl.com/nbacugj

A hagyományos kínai orvoslás a kínai magyar kulturális csere zászlóshajója

http://www.hkome.hu/#!A-hagyományos-kínai-orvoslás-a-kínai-magyar-kulturális-csere-

zászlóshajója/szb1p/562bc5110cf2dee0be9760da

Helmut Kaiser Consultancy honlapja:

Traditional Chinese Medicine and associated markets 2010, 2011-2025

http://www.hkc22.com/TraditionalChineseMedicine.html

Traditional Chinese Medicine in China and Worldwide 2014-2015-2016-2017-2018-2019-

2020-2025 with history 2012-2013

http://www.hkc22.com/ChineseMedicine.html

HVG honlapja:

Földvári Zsuzsa (2014): Hol szúr?

http://hvg.hu/hvgfriss/2014.01/201401_hol_szur

IBIS World honlapja:

Traditional Chinese Medicine Hospitals in China: Market Research Report

http://www.ibisworld.com/industry/china/traditional-chinese-medicine-hospitals.html

ISIS Institute of Science in Society honlapja:

Globalising Chinese Medicine

http://www.i-sis.org.uk/GCM1.php

54

Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) honlapja

A hagyományos kínai gyógyászat története:

http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter13/chapter130201.htm

Magyar Akupunktúrás Orvosok Társaságának honlapja:

Borcsa Botond Lajos – Palla Sándor (szeml.): A kínai orvoslás igazi értéke

http://www.maot.hu/?p=2277

CAMbrella Európai Konzorcium a CAM helyzetének felméréséért, kutatási irányok

kidolgozásáért, 2010-2012.

http://www.maot.hu/wp-content/uploads/2013/08/cambrella_europai_konzorcium1.pdf

Hegyi Gabriella (2006): Beszámoló az NKTH-TeT keretén belüli Kínai-Magyar

együttműködési programról 2003-2006.

http://www.maot.hu/?p=352

Magyar Narancs honlapja:

Kovács Bálint (2010): Kínai orvoslás – Néha fűrész, néha kalapács

http://tinyurl.com/qckmhj5

MEDOC-Egészségközpont honlapja:

Hartmann Ferenc: A Hagyományos Kínai Orvoslás

http://medocklinika.hu/hagyomanyos-kinai-orvoslas/

National Bureau of Statistics of China honlapja:

Chinese Statistical Yearbook 2013: 14-12 Output of Industrial Products

http://www.stats.gov.cn/tjsj/ndsj/2013/html/Z1412E.htm

Pécsi Tudományegyetem honlapja:

Ünnepélyes konfuciusz szobor átadás a PTE ETK-n

http://pte.hu/taxonomy/term/132

PLOS Medicine honlapja:

Feldbaum, Harley – Michaud, Joshua (2010): Health Diplomacy and the Enduring Relevance

of Foreign Policy Interests.

http://journals.plos.org/plosmedicine/article?id=10.1371/journal.pmed.1000226

Royal Society of Chemistry honlapja:

Hepeng Jia (2011): Traditional chinese medicines hampered by EU regulations

http://www.rsc.org/chemistryworld/News/2011/June/10061102.asp

Semmelweis Egyetem honlapja:

Mozer Mária (2004): Hagyományos Kínai Gyógyászati Központ létrehozásában vehet részt a

Semmelweis Egyetem

http://semmelweis.hu/hirek/2014/10/09/hagyomanyos-kinai-gyogyaszati-kozpont-

letrehozasaban-vehet-reszt-a-semmelweis-egyetem/

Shenzhou Chinese Medical Center Tasly Group honlapja:

Chinese Medicine in Europe

http://www.shenzhou.com/27-years-cmc/chinese-medicine-europe/

55

State Administration of traditional Chinese Medicine of the People’s Republic of China

honlapja:

Contract-signing for Six Projects on TCM Trade in Services Cooperation

http://www.satcm.gov.cn/e/action/ShowInfo.php?classid=146&id=18172

Wang Guoqiang met with WHO Director-General Margaret Chan Fung Fu-chun

http://www.satcm.gov.cn/e/action/ShowInfo.php?classid=146&id=18685

Szkeptikus Társaság blogja:

Integratív orvoslás I. rész – Bevezető

http://szkeptikus.blog.hu/2012/02/13/integrativ_orvoslas_1

Universitas Televízió honlapja:

http://univtv.pte.hu/videok/2015_aprilis_1

Vitaking katalógus 2014:

http://vitaking.hu/katalogus/files/assets/basic-html/page52.html

World Health Organization honlapja:

New WHO guidelines to promote proper use of alternative medicines

http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2004/pr44/en/

World Summit Awards honlapja:

Beijing Traditional Chinese Medicine Digital Museum

http://www.wsis-award.org/winner/beijing-traditional-chinese-medicine-digital-museum-

77220110609

56

Záradék

Nyilatkozat szakdolgozat szerzőség szabályainak betartásáról

Alulírott Mogyorósi Alexandra Mária (Netpun kód: FUQBYT) jelen nyilatkozat aláírásával

kijelentem, hogy A keleti soft power megjelenése Európában az orvostudományon keresztül

című szakdolgozatomat magam készítettem, azt sem más műhelymunka kurzusra, sem

szakdolgozatként, sem ezen, sem más egyetemen és szakon, sem én sem más be nem adta

értékelésre.

Mindezek alapján jelen dolgozat önálló munkám, annak elkészítésekor betartottam a szerzői

jogról szóló 1999. LXXVI törvény szabályait, valamint az egyetem által előírt, a dolgozat

készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében.

Fentieken kívül kijelentem, hogy az önállóságra vonatkozóan, a dolgozat készítése közben

konzulensemet nem tévesztettem meg.

Budapest, 2015. november 14.

………………………...............…………

Név