a kereskedelmi egységekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok · •a megelőző tűzvédelem...
TRANSCRIPT
A kereskedelmi egységekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok
Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
• Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtást, a tűz elleni védekezésben részt vevők jogait és kötelezettségeit legmagasabb szinten a Tűzvédelmi törvény szabályozza.
• A törvény hatálya kiterjed minden, Magyarország területén tartózkodó magán- és jogi személyre, valamint az ország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre.
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak
• Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.
• Tűz elleni védekezés (tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása.
• Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.
• Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely biztosítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak.
• Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.
• Műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.
• Tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés/eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz.
• Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár.
• Tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó – a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével – anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik.
• Közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület.
• Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban, nemzeti szabályban előírt tűztávolságok választanak el.
• Építési termék: minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék.
• Megfelelőségi igazolás: az építési termékek műszaki követelményeire és megfelelőségi igazolására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott igazolás.
• Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakasz határon elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés.
• Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés.
Tűzmegelőzési feladatok
• A megelőző tűzvédelem rendelkezéseinek megállapítása szempontjából – az anyagokat,
– a veszélyességi övezeteket,
– a szabad tereket,
– a helyiségeket, a létesítményeket
– és létesítménycsoportokat az
„A” – „E” tűzveszélyességi osztályok valamelyikébe kell besorolni.
„A” – „E” tűzveszélyességi osztályok
• „A”: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes
• „B”: tűz- és robbanásveszélyes
• „C”: tűzveszélyes
• „D”: mérsékelten tűzveszélyes
• „E”: nem tűzveszélyes
• Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezése szerint azok a közösségi épületek, amelyekben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb, a „C” tűzveszélyességi osztályba tartoznak
• Ennél kisebb befogadóképesség esetén a létesítményben tárolt, felhasznált anyagok, technológiák tűzveszélyességi tulajdonságait kell figyelembe venni.
• A besoroláshoz a különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó termékek, anyagok forgalmazásához, tárolásához szükséges alapterületeket az „A” osztálytól az „E” osztály felé haladva összesítik.
• Végül az üzlet abba az osztályba kerül, amelyiknél az összesített alapterület meghaladja az üzlet alapterületének 40%-át.
Néhány anyag, termék osztályba sorolása
• „A”: pirotechnikai anyagok, tortagyertya, egyes hígítók, festékek, lakkok és növényvédő-szerek, benzin, aceton, tiszta alkohol, PB-gáz, földgáz
• „B”: gabona és lisztporok, szénpor, facsiszolat porok, cukorporok, nem vízbázisú festékek, hígítók, lakkbenzinek, csónaklakk
• „C”: fafűrész-áruk, papírok, textiláruk, ecet, egyes olajfestékek, bitumen
• „D”: egyes műanyagok, gabonafélék, naftalin, polietilén fólia, enyv, diszperzit, motorolajok, zsírok, étolaj
• „E”: kő, fémek, élő növények, víz, nemesgázok, nitrogén, CO2
A tűz jelzése
• Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni
– a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége,
– a rendőrségnek vagy
– a mentőszolgálatnak, illetve
– a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának.
A tüzet észlelő feladatai
• Fontossági sorrendben:
–Az emberélet mentése
–A tűz bejelentése (hívószám: 105)
–Az éghető anyagok eltávolítása a közelből
–A tűzoltás megkezdése
A létesítményen belül mindig biztosítani kell a tűzjelzési lehetőséget.
A távbeszélő készülékek mellett jól láthatóan fel kell tüntetni a tűzoltóság telefonszámát.
Tűzeset bejelentése
• Mindig pontosak legyenek azok az információk, amelyre a tűz oltásához szükség van:
– Ki és honnan jelzi a tüzet?
– Van-e emberélet veszélyben?
– Van-e éghető anyag a közelben?
– Van-e tűzoltásra alkalmas berendezés a közelben?
A tűzjelző berendezések főbb típusai
• Tűzérzékelők – akkor jeleznek, ha a hőmérséklet eléri a beállított hőmérsékletet
• A hőmérséklet növekedésének sebességét érzékelők – akkor jeleznek, ha a hőmérséklet növekedésének sebessége meghaladja a 3 ⁰C-ot percenként
• Füstérzékelők – a fotoelektromos a füstben lévő apró szilárd részecskékről visszaverődő fényt érzékeli
• Lángérzékelők – különböző hullámhosszú fényre érzékenyek
• A telepítés műszaki tervdokumentációját, valamint a használatbavételt engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal.
• A tűzjelző helyekről nyilvántartást kell készíteni, és azt ki kell függeszteni a tűzjelző központban.
• A tűzvédelmi központban, illetve a kezelő/kijelző egység helyiségében állandóan ott kell tartózkodnia egy személynek, akit kioktattak.
• A berendezést állandóan működőképes állapotban kell tartani.
• El kell végezni a vonatkozó előírások szerinti tartalmú és gyakoriságú ellenőrzést és karbantartást.
A tűz oltása
• A tűzoltásban, a műszaki mentésben mindenki köteles közreműködni.
• Azokat a változásokat, amelyek a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, kötelesek a tűzoltóságnak bejelenteni.
• A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltás vezető, ő intézkedhet.
• Közreműködésre kötelezhet, igénybe veheti a járműveket, felszereléseket.
A gazdálkodó szervezetek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai
Általános feladatok
A gazdálkodóknak gondoskodniuk kell:
- A különböző objektumok kivitelezése, elhelyezése, üzemeltetése, fejlesztése során a tűzvédelmi követelmények megtartásáról
- A tűzoltóság helyszíni gyakorlatainak biztosításáról
- A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségéről
- A tűzesetek megelőzéséhez szükséges viselkedési és egyéb tűzvédelmi szabályok megtartásáról
- A jogszabályi, hatósági tűzvédelmi követelmények megváltozásainak „átültetéséről” a saját tűzvédelmi irataikba
- A helyi változások tűzvédelmi hatásainak felmérésről, tűzvédelmi iratokba való átvezetéséről
- A tűzvédelmi szabályok megismertetéséről és megtartatásáról
Tűzvédelmi oktatás A munkavállalókat munkába állításkor ki kell oktatni: - A munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére - A megelőző tűzvédelmi intézkedésekre - A tűzjelzés lehetőségeire és módjára - A tűz esetén szükséges magatartásra, a tűzriadó
tervben személyére meghatározott feladatokra - Az elhelyezett tűzoltó felszerelések gyakorlati
használatára - A munka befejezésekor szükséges feladatokra - A tűzvédelmi szabályok megszegésének
következményeire - A gazdálkodó szervezet, illetve a munkahely
sajátosságaiból adódó egyéb tűzvédelmi tudnivalókra
• A munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozók oktatását időszakonként, szükség szerint, de legalább évente egyszer és a munkakörülmények jelentős változásakor kell elvégezni.
• Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell.
• A tűzvédelmi ismeretek megszerzéséig a munkavállaló nem foglalkoztatható.
• Egyes munkakörök betöltéséhez a jogszabály tűzvédelmi szakvizsga letételét is előírja.
Tűzvédelmi Szabályzat
A tűzvédelmi törvény szerint Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni, ha a gazdálkodó:
– 5-nél több munkavállalót foglalkoztat, vagy
– 50-nél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtet, vagy
– Létesítménye, vagy tevékenysége fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás alá esik, vagy
– Kereskedelmi szálláshelyet működtet
A Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell:
• A tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit
• A tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat
• A létesítmény, építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat
• A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat
- Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását
- A tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket
- A munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait
- A létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait
A Szabályzat mellékleteként az A-C tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményekre vonatkozóan
Tűzriadó Tervet kell készíteni.
A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell:
• A tűzjelzés módját
• A tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját,
• A tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítása)
• A főbb veszélyforrások megnevezését
• A létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, központi elzárók és a vízszerzési helyek megjelölésével.
• A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell.
• A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
• Jól látható helyen el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását.
A létesítményi tűzoltóság
• A gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatokat elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet.
• Jogszabály kötelezheti a működtetésre.
• Vezetőjét a munkáltató nevezi ki.
• Főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból áll.
A kereskedelmi egység létesítésére és használatára vonatkozó tűzvédelmi
szabályok
• A tűz terjedésének megakadályozása céljából tűzszakaszokat kell kialakítani
• Ezeket egymástól tűzgátló szerkezettel (tűzfal, tűzgátló fal, tűzgátló födém) kell elválasztani
• Olyan fűtési rendszer létesíthető, illetve csak olyan tüzelőberendezés használható, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak, és rendeltetésszerű használata során nem okoz tüzet vagy robbanást. (Kezelése képesítéssel)
• Ügyelni kell arra, hogy a szellőztető berendezés bekapcsolásakor, illetve a működése alatt ne keletkezzen gyújtószikra
• Csak olyan világítást, járművet, erő- és munkagépet szabad alkalmazni, illetve használni, ami a környezetre nem jelent gyújtási veszélyt.
• Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben biztonsági és irányfény világítás létesítése is kötelező.
• Villamos berendezést csak úgy szabad létesíteni, hogy rendeltetésszerű használata és szakszerű kezelése esetén veszélytelen legyen. A használat befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezés esetén pedig le kell választani a hálózatról.
• A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.
• A villamos berendezéseken tűzvédelmi felülvizsgálatot kell elvégeztetni: – „A” és „B” tűzveszélyességi osztály esetén legalább 3
évenként
– „C” tűzveszélyességi osztály esetén legalább 6 évenként
– „D” és „E” tűzveszélyességi osztály esetén legalább 9 évenként
A felülvizsgálat befejezésekor írásban kell rögzíteni annak körülményeit és megállapításait, a tapasztalt hiányosságokat, a megszüntetésért felelős személy nevét és a határidőt is.
Az anyag tűzveszélyességi
osztályát szövegesen,
illetve piktogrammal
kell jelölni.
• A raktár éghető anyagú tetőszerkezet és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani.
• Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos!
• Az üzemi helyiségben és a raktározásnál megfelelő szélességű utat kell biztosítani a tűzoltóság vonulása és működése céljából, ezeket állandóan szabadon kell hagyni.
• Az utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. (Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.)
Felvonulási útvonal
80 méternél szélesebb helyiségben: 40 méterenként hosszirányban egyenes vonalban 3 méter széles, 30 méterenként 1,8 m széles keresztirányú út
40 méternél szélesebb helyiségben: középen vagy két oldalon hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles 30 méterenként keresztirányban 1,8 m széles
• 40 méternél nem szélesebb helyiségben:
• Hosszirányban 2,4 méter széles
• 30 méterenként 1,8 m széles keresztirányú út
• 15 méternél nem szélesebb helyiségben:
• 1,2 m széles hosszirányú út
• 10 méternél nem szélesebb helyiségben:
• 1 m széles hosszirányú út
Éghető anyag zárttéri raktározása
5 méter tárolási magasságig: 1,8 m hosszirányú (nagyobb magasság esetén 3 m) 25 méterenként 1 m széles utat kell biztosítani
A munkavégzés során a munkahelyen:
• Csak a szükséges mennyiségű anyagot és eszközt szabad tartani,
• A keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani,
• Az éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedéllel ellátott, nem éghető anyagból készült edényben kell gyűjteni, majd az edényt az erre kijelölt helyen kell tárolni,
• Az éghető és az égést tápláló gáz szivárgását meg kell akadályozni, az esetlegesen mégis bekövetkezett kiszivárgásnál a helyiséget ki kell szellőztetni,
• Az éghető folyadék csepegését, elfolyását meg kell akadályozni, az esetlegesen mégis szétfolyt folyadékot fel kell itatni és ez után az itatóanyagot az erre kijelölt helyen kell tárolni,
• Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edényben kell felfogni, illetve gyűjteni, és az edényt szükség szerint, de legalább a műszak végén az erre kijelölt helyen ki kell üríteni, és ott tárolni,
• Az „A” és a „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol nem lehet egyidejűleg gyújtóforrás
• Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben nem szabad gyújtási veszélyt jelentő eszköz(öke)t, ruhát, lábbelit használni, és öltözőszekrényt elhelyezni, és tilos oda gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni.
• Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
• Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.
• Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.
• Az „A” – „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen, továbbá mindenütt, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat, tilos a dohányzás.
• Égő dohányneműt, gyufát, illetve bármely gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, eldobni, ahol az tüzet okozhat.
• A munka befejezésekor a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból ellenőrizni kell, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, ami tüzet okozhat.
A kereskedelmi egységekben használható tűzoltási módok
• A tűzoltás eredményessége nagymértékben függ attól, hogy megfelelő oltóanyagot és oltási módot alkalmaznak-e.
• Az egyes anyagok eltérő hatással vannak a kialakult tűzre, de károsíthatják az üzlet berendezését és az árukészletet, sőt az ott tartózkodó személyek egészségét is.
• Fontos, hogy az oltás mindig a tűz jellegének leginkább megfelelő anyaggal és eszközzel történjen, figyelembe véve a közvetlen környezet adottságait is.
Tűzoltó anyagok
• A leggyakrabban használt oltóanyagok:
– Víz
– Habok
– Por
– Halonok
– Szén-dioxid
Oltóanyagok alkalmazhatósága
Vízszerzési hely • Leggyakrabban föld alatti és föld feletti
tűzcsap, amely nem lehet a védendő helytől 100 m-nél távolabb.
• A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen, és még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni.
Vezetékes vízellátás esetén
• fali tűzcsapot is kell létesíteni, ha az egység „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik, és alapterülete meghaladja az 500 m²-t,
• „D” tűzveszélyességi osztály esetén akkor, ha az alapterülete meghaladja az 1000 m²-t
Fali tűzcsap
• Szabványos fali tűzcsapszekrényben kell elhelyezni.
• Nem szabad olyan helyen létesíteni, ahol a víz használata életveszélyt, robbanást okozhat, vagy segítheti a tűz terjedését.
A tűzoltás eszközei – kezdődő tüzek esetén
• A vödrök, takaróponyvák, ásók, villák, balták, csáklyák, létrák és egyéb tűzoltó felszerelések elsősorban a kezdődő tüzek oltásához használhatók, ezért azokat a tűzveszélyes hely(ek) közvetlen közelében kell elhelyezni és a szabványos jelzőtáblákkal meg kell jelölni.
A tűzoltás eszközei
• A tűz észlelésére, jelzésére, oltására beépített tűzjelző berendezést kell létesíteni azokban a kereskedelmi épületekben, amelyeknek szintenkénti alapterülete meghaladja a 2000m²-t, illetve ahol a szintek száma több, mint 3.
• Amennyiben a szintenkénti alapterület meghaladja a 8000 m²-t, valamint a középmagas és magas kereskedelmi épületekben beépített oltóberendezés létesítése is kötelező.
Tűzoltó készülék
• Olyan tűzoltó eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni.
• Ez a belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal együtt egy tartályban, kémiai reakciók révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal.
• Kezelése egyszerű, 5-6 m távolságról is hatásos oltás biztosítható.
Tűzoltó készülék megnevezése
• A benne tárolt oltóanyag alapján:
– Vízzel oltó
– Habbal oltó
– Porral oltó
– Szén-dioxiddal oltó
– Halonnal oltó
A kézi tűzoltó készülékek le vannak plombálva és csak a plomba feltépése útján helyezhetők üzembe. (Épségét évente többször ellenőrzik.)
• A tűzoltó készülékek égő emberek oltására nem használhatók!
• Erre a célra a vészzuhany és a tűzoltópokróc szolgál.
Piros szín
• A kézi tűzoltó készülékek piros színűek, azonosító jelzésekkel vannak ellátva és használatukat piktogram mutatja.
A tűzoltó készülék főbb jellemzői:
• Töltetmennyiség: a tömegben *kg+ vagy a térfogatban *liter = dm³+ kifejezett oltóanyag-mennyiség
• Üzemi nyomás: a tartályon belül kialakuló azon legnagyobb nyomás *bar+, amely a nyomás alá helyezést követő 30 mp után, 60°C-on mérhető
• Működési időtartam: az az időtartam, amely alatt a tűzoltó készülék teljesen nyitott szelephelyzetében az oltóanyag oltóképes mennyiségben áramlik ki
• Oltási képesség: a tűzoltó készülék azon jellemzője, amelyik megadja, hogy melyek azok a – szabványban leírt – vizsgálati egységtüzek, amelyeknek az eloltására még alkalmas.
Tűzoltó készülékek csoportosítása
• Nagyság szerint – Az oltóanyag névleges mennyisége [kg vagy liter]
alapján, például: 6 kg-os
• Jellege szerint: – Hordozható: kézzel kezelhető és kézben hordozható,
üzemképes állapotban legfeljebb 20 kg tömegű
– Szállítható: kerekekre vagy kézi kocsira szerelt, üzemképes állapotban 20 kg-nál nagyobb tömegű
• Hajtóanyag szerint – Palackban tárolt hajtóanyaggal működő,
tárolótartályba benyomott gázzal működő, vegyi folyamat eredményeként nyert gázzal működő
A hordozható tűzoltó készülék feliratainak tartalmaznia kell:
1. rész
• A „TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK” kifejezést
• A készülék típusát és a töltet névleges tömegét
• A minősítéskor eloltott legnagyobb vizsgálati egységtüzek jelölését például: 55 A)
2. rész
• Ábrás és szöveges kezelési útmutatást
• Az oltóanyagtöltettel eloltható tüzek tűzosztályainak jelképét
3. rész • Mindazokat a
figyelmeztetéseket, amelyek utalnak az esetleges veszélyekre, például: a lehetséges mérgező hatás, vagy a feszültség alatt álló villamos berendezésnél történő alkalmazás lehetősége
4. rész
• Tájékoztatást a használat utáni újra töltésre, és a használható anyagokra
• Tájékoztatást az időszakonkénti ellenőrzésre • Az oltóanyag típusát, víztartalmú oltóanyag esetén az
adagolás %-os értékét • A hajtóanyag típusát és mennyiségét • A készülék típusjelét, gyártási évét • Az engedélyező, illetve minősítő okirat számát • A működési hőmérséklettartományt, szükség esetén az
esetleges fagyásveszélyekre történő figyelmeztetést
5. rész
• A készülék gyártójának, illetve forgalmazójának nevét és címét.
A tűzoltó készülékek kiválasztásának főbb szempontja
• A lehetséges éghető anyag, a tűz és a tűzoltó készülék, az oltóanyag fizikai és kémiai tulajdonságai, ezek kölcsönhatásai, a kölcsönhatások lehetséges következményei
• A környezet tulajdonságai
• A mozgatás és irányíthatóság lehetősége
• A gazdaságosság
• A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben legalább egy tűzoltó készüléket kell elhelyezni az alapterület minden megkezdett 200 m²-e után, de legalább szintenként.
• Ezeket a kijárat, illetve a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni úgy, hogy jól láthatóak, könnyen és állandóan hozzáférhetők legyenek.
• Üzemképes állapotukról az előírás szerint, de legalább féléves időszakonként ellenőrzéssel gondoskodni kell.
A tűzoltó készülékek készenlétben tartása
• Az üzemeltető a létesítmény készülékeiről nyilvántartási naplót vezet, feltüntetve az egyes készülékek
– típusát,
– készenléti helyét,
– az ellenőrzés és a javítás időpontját, továbbá
– gondoskodik a készülékek javíttatásáról
• Ötévenként időszakos vizsgálatot, azaz nyomáspróbát kell végezni a készülékeken, és annak adatait a készülék tartályán maradandó és jól látható módon fel kell tüntetni.
• A fémzárolást el kell végezni.
• A tűzoltó készüléket általában a gyártástól számított 20 év után kell selejtezni.
• http://www.youtube.com/watch?v=merVKvj0aT4
• http://www.youtube.com/watch?v=qlN_1nqKWsQ
Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a tűzveszélyességi osztályokat! 2. Melyik tűzveszélyességi osztályba tartoznak a kereskedelmi
létesítmények? 3. Milyen feladatai vannak a tüzet észlelő személynek? 4. Mi a különbség a tűzérzékelő és a lángérzékelő között? 5. Milyen tudnivalókat kell ismertetni a tűzvédelmi oktatás keretében? 6. Igaz-e az alábbi állítás? Minden gazdálkodó köteles tűzvédelmi
szabályzatot készíteni. 7. Mit tartalmaz a tűzriadó terv? 8. Mi a tűzszakasz, és mi a jelentősége? 9. Milyen tűzvédelmi előírások vonatkoznak az üzletben használt
elektromos berendezésekre? 10. Milyen tűzvédelmi előírások vonatkoznak az üzletben levő közlekedési
utakra? 11. Sorolja fel a tűzoltó anyagokat! 12. Miért nem szabad a tűzoltó készüléket égő ember oltására használni? 13. Milyen információkat tartalmaz a tűzoltó készülék címkéje? 14. Újratölthetők-e a tűzoltó készülékek? 15. Hogyan kell elhelyezni az üzletben a tűzoltó készülékeket?
Feladat
• Az ábrán egy tűzoltó készülék címkéjét lehet látni. Keresd meg a címkén a következő információkat: – a töltet névleges tömege,
– típusa (a benne levő oltóanyag alapján),
– hajtóanyaga,
– kezelési útmutató
– az oltóanyaggal eloltható tüzek tűzosztálya!
• Értelmezze a kezelési útmutatót!
