a keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálatának újabb...

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1975) 105, 31—67

A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálatának újabb eredményei

Bohn Péter (2 ábrával, 2 táblázattal, 11 táblával)

Ö s s z e f o g l a l á s : A Keszthelyi-hegység fő tömegét alkotó felsőtriász képződmények rétegtani, kőzettani és faciológiai vizsgálati eredményei közül a legfontosabbakat közli a cikk.

A földtani szempontból kevéssé ismert területen hét éve folyik a részletes, átfogó földtani kutatás. A karni mészmárga, a balatonedericsi fehér zátonymészkő, a karni-nóri fődolomit és a raeti képződmények litológiai és faunisztikai feldolgozásának eredményeit fotódokumentációval alátámasztott rövid, kiértékelő formában közli a szerző.

A D u n á n t ú l i M a g y a r K ö z é p h e g y s é g n y u g a t i z á r ó t a g j a a K e s z t h e l y i - h e g y s é g r é s z l e t e s é s á t f o g ó f ö l d t a n i v i z s g á l a t á t 1 9 6 7 ó t a f o l y t a t j u k . A f e l d o l g o z á s h o z v i s z o n y l a g k e v é s s z a k i r o d a l m i a d a t r a t á m a s z k o d h a t t u n k .

A h e g y s é g e g é s z t e r ü l e t é t f ö l d t a n i l a g L Ó C Z Y L a j o s 1.913-ban a „ B a l a t o n m o n o g r á f i á b a n " i s m e r t e t t e . N y o m t a t á s b a n t e l j e s f e l d o l g o z á s a z ó t a s e m j e l e n t m e g a K e s z t h e l y i - h e g y s é g r ő l . K i e m e l k e d ő a t e r ü l e t k u t a t á s á b a n S Z E N T E S F e r e n c t e v é k e n y s é g e , a k i f ő k é n t s z e r k e z e t f ö l d t a n i l a g és j ó s z e m l é l e t ű 1 : 2 5 0 0 0 -e s m é r e t a r á n y ú f ö l d t a n i t é r k é p s z e r k e s z t é s é v e l v i t t e e l ő r e a h e g y s é g m e g i s m e r é s é t . 1 9 1 3 - t ó l n a p j a i n k i g t ö b b r é s z l e t m u n k a a t e r ü l e t e g y e s k é p z ő d m é n y e i n e k k u t a t á s i e r e d m é n y e i t a d t a k ö z r e f ő l e g n y e r s a n y a g k u t a t á s i c é l k i t ű z é s s e l . R é t e g t a n i , k ő z e t t a n i é s f a c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l a h e g y s é g e t f e l é p í t ő k é p z ő d m é n y e k r é s z l e t e s v i z s g á l a t a m i n d a m a i n a p i g v á r a t m a g á r a . I l y e n i r á n y ú k u t a t á s a i n k n é h á n y f o n t o s a b b e r e d m é n y é t k í s é r e l j ü k m e g a k ö v e t k e z ő k b e n b e m u t a t n i . A k o r s z e r ű , k o m p l e x f ö l d t a n i f e l d o l g o z á s e g y é b e r e d m é n y e i t , í g y p l . a g a z d a s á g f ö l d t a n i , h i d r o g e o l ó g i a i , a g r o g e o l ó g i a i é s é p í t é s f ö l d t a n i - m é r n ö k -g e o l ó g i a i k u t a t á s a d a t a i t m á s h e l y ü t t a d j u k k ö z r e .

Karni mészmárga

A K e s z t h e l y i - h e g y s é g e t f e l é p í t ő i s m e r t k é p z ő d m é n y e k k ö z ü l a l e g i d ő s e b b a f e l s ő t r i á s z k a r n i e m e l e t b e t a r t o z ó m é s z m á r g a - m á r g a . A z ú g y n e v e z e t t k a r n i „ F e l s ő m á r g a c s o p o r t " v e s z p r é m i , b a l a t o n f e l v i d é k i é s É s z a k i - b a k o n y i e l ő f o r d u l á s o k i r o d a l m i a d a t a i a l a p j á n e b b e a z Ö s s z l e t b e s o r o l h a t ó k é p z ő d m é n y a K e s z t h e l y i - h e g y s é g b e n k i s t e r ü l e t e n a S z e n t M i k l ó s f o r r á s k ö r n y é k é n f o r d u l e l ő a f e l s z í n e n . A r é t e g ö s s z l e t 18 — 2 0 m v a s t a g s á g b a n v a n f e l t á r v a , f e k v ő j e i s m e r e t l e n , a f e d ő f ő d o l o m i t f e l é f o k o z a t o s a z á t m e n e t . R é s z l e t e s k ő z e t t a n i é s s z t r a t i g r á f i a i v i z s g á l a t o k a t v é g e z t ü n k a k ő z e t e n , m i v e l a k ö z é p h e g y s é g i

•Előadva a Magyarhoni Földtani Társulat Középdunántúli Területi Szakosztály 1973. október 23-i előadóülésén.

A karni mészmárga litológiája

Lithology of the Carnian calcareous marl

/. táblázat — Table I.

Kőzetalkotó megneyezése Ásványtani, kémiai jelleg Szemcseméret Átlagos kő-zetbeli %-os Megjegyzés

1. Karbonátos alkotórészek 7!)

kőzetalkotók 1.1.1. Ortokémikus kalcimikrit Afenokristályos és mikrokristályos 1—5 mikron 4 Diagenetikus és helyettesítéses

OaCOa (kalcit) elemekkel együtt 1.1.2. Ortokémikus kalcit-pátit Finomkristályos CaC0 3 (kalcit) 5—15 mikron 1.1.3. Allokémikus intraklasztit Finom és közepesen kristályos Ca C 0 3 (kalcit) 10—50 mikron G 1.1.4. Allokémikus bioklasztit Finom, közepes, durván kristályos Ca00 3 25—250 mikron Bentosz fajok

1.1.5. Allokémikus dolomit Finomkristályos CaMg/ООз/г 5—15 mikron 2 1.1.6. Másodlagos kalcit Tűs-rostos kristályos CaC0 8 15—180 mikron 3 Hasad ékkitöltés 1.2. Szállított alkotórészek 54

1.2.1. Alloklasztikus kalkarenit 0aC0 3 (kalcit) 50—125 mikron 16 Diagenetikus 1.2.2. Alloklasztikus kalcilutit CaOOa (kalcit) 5—50 mikron 26 alkotókkal együtt 1.2.3. Alloklasztikus bioklasztitok CaCOs (kalcit-aragonit) 10 mikron—25 mm 10 Nekton, plankton fajok 1.2.4. Alloklasztikus dolomit 0aMg/CO 3/ 2 törmelék 5—50 mikron 2 Másodlagos

2, Sósavban oldhatatlan alkotórészek 19,8

2.1. Agyagásványok 15 2.1.1. Iliit típusúak Törmelékes, finom-kristályos 0—£ mikron 11 Finomdiszperz 2.1.2. Montmorillonit típusnak Lemezes, roncsolt-kristályos 0 — 8 mikron 4 koagulátum 2.2. Kvarc (kőzetliszt) Finom és közepesen kristályos SiOj 5—80 mikron 3 (Biztosan terrigén) 2.3. Kovaliszt Amorf SiOa ' 3—15 mikron 1 részben biogén eredetű 2.4. Limonit Amorf és afenokristályos 0—8 mikron 0,8 erősen hintett

3. Szerves anyag 1,2

3.1. Huminit Amorf kioldhatatlan 1,1 Kismértékű diagenezis 3.2, Bituminit Amorf kioldható 0,1 állapotában

32 F

öldtani K

özlöny

105. kötet,

1. füzet

Ъ о lin: A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálata 3 3

„ k a r n i f e l s ő m á r g a c s o p o r t " k o r s z e r ű f e l d o l g o z á s a i l y e n s z e m p o n t b ó l m é g n e m t ö r t é n t m e g . A z ú j a b b e r e d m é n y e k e t ö s s z e f o g l a l v a r ö v i d e n k ö z ö l j ü k .

M a k r o s z k ó p o s á n e r e d e t i l e g s z ü r k e , f e l s z í n e n b a r n á s s z í n ű r e o x i d á l t k e m é n y , k a g y l ó s , v a g y f ö l d e s t ö r é s ű v é k o n y r é t e g e s é s i g e n v é k o n y r é t e g e s ( C A M P B E L L С . V . 1 9 6 7 . , B A L O G H K . 1 9 7 1 . s z e r i n t i b e o s z t á s 3 — 10 c m , i l l . 3 c m a l a t t i r é t e g v a s t a g s á g o k ) m á r g a , m é s z m á r g a . A k ő z e t e g y e s r é t e g e i b e n a b i o k l a s z t i k u m -t a r t a l o m j e l e n t ő s .

K ő z e t t a n i , á s v á n y t a n i é s k é m i a i s z e m p o n t b ó l a „ k a r n i m é s z m á r g a " r é s z l e t e s m i k r o s z k o p i k u s ( f é n y - é s e l e k t r o n m i k r o s z k o p i k u s ) , D T A , R T G , n e d v e s a n a l i t i k a i s t b . m ó d s z e r e k k e l t ö r t é n ő v i z s g á l a t a r é v é n a z I . s z . t á b l á z a t b a n ö s s z e f o g l a l t e r e d m é n y e k e t k a p t u k .

A K e s z t h e l y i - h e g y s é g i e l ő f o r d u l á s k ő z e t t a n i l a g a z ú g y n e v e z e t t „ f e l s ő m á r g a c s o p o r t " - b a t a r t o z ó k ő z e t e k n e k e r ő s e n m e s z e s k i f e j l ő d é s i t í p u s a . A b a l a t o n f e l v i d é k i é s a b a k o n y s z ü c s i s z e l v é n y e k b e n a z a g y a g o s m é s z k ő t ő l a m e s z e s a g y a g , i l l . m e s z e s a l e u r o l i t i g t e r j e d ő m i n d e n k ő z e t t í p u s e l ő f o r d u l a z ö s s z l e t -b e n . A z I . s z . t á b l á z a t b a n k ö z ö l t e r e d m é n y e k a z ö s s z e h a s o n l í t ó v i z s g á l a t o k s z e r i n t j ó l v o n a t k o z t a t h a t ó k a z a l a c s o n y a b b k a r b o n á t t a r t a l m ú k ő z e t v á l t o z a t o k r a , m i n d ö s s z e a z a l k o t ó r é s z e k s z á z a l é k o s a r á n y a t é r e l a m e g a d o t t a k t ó l . A z a l l o k l a s z t i k u s k a r b o n á t o k t e r r i g é n e r e d e t ű h á n y a d á t n e m s i k e r ü l t s e m m i l y e n m ó d s z e r r e l s e m e l k ü l ö n í t e n i a k ő z e t b e n .

A b i z t o s a n t e r r i g é n a l k o t ó k v á l t o z ó a r á n y a m i a t t a k ő z e t e t k ü l ö n b ö z ő p a r t t á v o l s á g b a n k e l e t k e z e t t i l l e t ő l e g o s z c i l l á c i ó s á n v á l t o z ó p a r t v o n a l ú s e k é l y t e n g e r k é p z ő d m é n y n e k m i n ő s í t j ü k .

V i z s g á l a t a i n k a l a p j á n a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t n a g y v a s t a g s á g ú „ k a r n i f e l ső m á r g a c s o p o r t " l i t o s z t r a t i g r á f i a i s z e m p o n t b ó l m e g f e l e l a formáció a l a p v e t ő t e r m é s z e t e s e g y s é g k r i t é r i u m a i n a k . A S z t r a t i g r á -f i a i O s z t á l y o z á s N e m z e t k ö z i A l b i z o t t s á g a á l t a l ( L e t h a i a V o l . 5 p p . 2 9 7 — 3 2 3 . O s l o 1 9 7 2 . j ú l i u s 15 . ) e l ő í r t b e v e z e t é s i p r o c e d u r a a z o n b a n m e g h a l a d j a m u n k á n k k e r e t e i t , í g y m i n d ö s s z e a j a v a s l a t o t t e s s z ü k m e g a M a g y a r R é t e g t a n i B i z o t t s á g f e l é .

B i o s z t r a t i g r á f i a i s z e m p o n t b ó l a K e s z t h e l y i - h e g y s é g i „ k a r n i m é s z m á r g a " e l ő f o r d u l á s a z ú j r a v i z s g á l a t s o r á n p o n t o s a b b s z i n t e z é s r e is a l k a l m a s n a k b i z o n y u l t .

A z e l ő f o r d u l á s e d d i g m e g i s m e r t ő s m a r a d v á n y a i a k ö v e t k e z ő k : P L A N T A E : GyroporeUa s p . S P O R O M O R P H A E : ( d e t : D r . B Ó N A J ó z s e f ) OvalipoUis

ovális K B T J T Z S C H , Inaperturopollenltes s p . , r o n c s o l t l é g z s á k o s f e n y ő p o l l e n e k , Aratrisporites s p . , Chordasporites s p . ( r o n c s o l t ) , Enzonalasporites s p . Patinaspo-rites s p . , Podocarpus t í p u s ú f e n y ő p l a n k t o n . F O R A M I N I F E R A E : Variostoma praelongense K R I S T A N — T O L L M A N N , Spirilina s p . , Frondicularia s p . , Dictyoti-dium s p . p l a n k t o n , Textularia s p . S I L I C I S P O N G I A : Leiospongia radiciformis M Ü N S T . , Stéllospongia loczyi V I N , Thaumastocoelia baconica V I N . A N T H O Z O A : Montlivaultia obligua ( M Ü N S T E R ) , Montlivaultia norica F R E C H , Montlivaultia septafindens V O L Z , Thamnasteria zitteli W Ö H R M A N N . B R A C H I O P O D A : Spiriferina bittneri F R E C H , Thecospira c f . semseyi B I T T N . , Rhynchonella s p . M O L L U S C A — L A M E L L I B R A N C H I A T A : Gostatoria inaequicostata ( K L I P S ) , Angustella angusta ( B I T T N . , ) , Schafhautlia c f . mellingi ( H A U E R ) , Mysidioptera c f . tenuicostata B I T T N . , L o p h a montis caprilis K L I P S T , Amauropsis s p . E C H I N O D E R M A T A : Cida-ris s p .

A j e l e n l e g i g y ű j t é s b ő l s z á r m a z ó ő s m a r a d v á n y a n y a g b a n a : Variostoma praelongense K R I S T A N - T O L L M A N N F o r a m i n i f e r a - f a j j e l e n l é t e

3 Földtani Közlöny

34 Földtani Közlöny 105. kötet, 1. füzet

t e t t e l e h e t ő v é a z e l ő f o r d u l á s b e s o r o l á s á t a „ k a r n i e m e l e t " l e g a l s ó s z i n t j é b e , a C o r d e v o l i a l e m e l e t b e (Trachyceras а с ж - s z i n t ) . E n n e k a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a k a r n i m é s z m á r g á b ó l f o l y a m a t o s á t m e n e t t e l k i f e j l ő d ő f ő d o l o m i t a K e s z t h e l y i - h e g y s é g b e n c s a k n e m a z e g é s z k a r n i e m e l e t e t k i t ö l t i .

Balatonedericsi fehér mészkő

A h e g y s é g D K - i o l d a l á t m e r e d e k f a l a k k a l j ó l f e l t á r t f e h é r t e n g e r i m é s z k ő a l k o t j a . L Ó C Z Y L a j o s á l t a l ( 1 9 1 3 ) e l n e v e z e t t k é p z ő d m é n y k o r a , k ő z e t t a n i v i s z o n y a i é s k i f e j l ő d é s e a l e g u t ó b b i i d ő k i g a r é s z l e t e s f e l d o l g o z á s h i á n y a k ö v e t k e z t é b e n k é r d é s e s v o l t . L e g u t ó b b i i r o d a l m i a d a t s z e r i n t ( V e s z p r é m i 2 0 0 0 0 0 - e s t é r k é p m a g y a r á z ó , 1 9 7 2 . ) a K O L O Z S V Á R I G á b o r á l t a l m e g h a t á r o z o t t Thecosmilia de Filippe S T O P P A N I t e l e p e s k o r a l l a l a p j á n n ó r i k o r ú n a k m i n ő s í t e t t é k a k ő z e t e t a m á r k a r n i k o r ú n a k l e í r t f ő d o l o m i t f o l y a m a t o s , k o n k o r d á n s r á t e l e p ü l é s e e l l e n é r e i s . A m e g á l l a p í t á s a k o r a l l m a r a d v á n y h e l y t e l e n r é t e g t a n i é s r e n d s z e r t a n i é r t é k e l é s é b ő l a d ó d o t t .

A b a l a t o n e d e r i c s i f e h é r m é s z k ő k o m p l e x f ö l d t a n i v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y é t a k ö v e t k e z ő k b e n f o g l a l j u k ö s s z e , r é s z l e t a d a t o k i s m e r t e t é s e n é l k ü l . A z E d e r i c s -h e g y K - i o l d a l á b a n a k ő z e t - t e s t m i n t e g y 1 0 0 0 m h o s s z ú , 1 8 0 — 2 0 0 m szé l e s v o n u l a t o t a l k o t ; r o s s z u l r é t e g z e t t , g y e n g é n j e l e n t k e z ő p a d o s s á g ú , f ő l e g r é t e g z e t t e n , s z i r t e s m a k r o s t r u k t ú r á j ú s á r g á s f e h é r , s z ü r k é s f e h é r k a g y l ó s t ö r é s ű t ö m ö t t m é s z k ő . V e g y i l e g v i s z o n y l a g t i s z t a , f ő l e g k r i s t á l y o s k a l c i t a l k o t j a ( 9 6 — 9 8 % - b a n ) . S z e r v e s a n y a g t a r t a l m a 1 % a l a t t v a n . L e g s z e m b e t ű n ő b b m a k r o s z k ó p o s j e l l e g k é n t a k ő z e t r e n d k í v ü l m a g a s b i o k l a s z t i k u m t a r t a l m á t r e g i s z t -

1. ábra. A balatonedericsi zátonymészkő kipreparálódott felülete Fig. 1. Weathered surface of the reef limestone of Balatonederics

Bohn: A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálata 3 5

r á l h a t j u k ( 1 . á b r a ) . E z a m á l l o t t k ő z e t f e l ü l e t e k e n j e l e n t k e z ő t u l a j d o n s á g i n d í t o t t a e l v i z s g á l a t a i n k a t a k ő z e t ö s s z l e t t e l j e s f a c i o l ó g i a i m e g i s m e r é s é n e k i r á n y á b a n . M e g á l l a p í t o t t u k , b o g y a z „ E d e r i c s i - f e h é r m é s z k ő " ö s s z l e t e g y f o s s z i l i s s z e r v e s z á t o n y k o m p l e x u m m a r a d v á n y a .

A d é l i r é s z e n k i s k i t e r j e d é s b e n f e l i s m e r h e t ő a r é t e g z e t l e n o r g a n o g é n k ő z e t t e s t , a k ö z p o n t i z á t o n y ( c e n t r a l - r e e f ) r é s z e . I t t a z e r e d e t i z á t o n y s z e r k e z e t é s a z á t o n y t ö r m e l é k a r á n y a 1 : 9 .

A z e h h e z c s a t l a k o z ó r o s s z u l r é t e g z e t t , v a s t a g p a d o s b i o k l a s z t i k u m o s m é s z k ő t ö m e g m á r z á t o n y h á t t é r i ( b a c k - r e e f ) k é p z ő d m é n y . A k ő z e t a n y a g e r ő s á t -k r i s t á l y o s o d á s a k ö v e t k e z t é b e n a f a u n a e l e m e k r e n d s z e r t a n i l a g c s a k k ö z e l í t ő l e g h a t á r o z h a t ó k m e g és a k ü l ö n b ö z ő ő s m a r a d v á n y c s o p o r t o k a r á n y a is c s a k a z e r ő s e n k i p r e p a r á l ó d o t t k ő z e t f e l ü l e t e k b e h a t ó v i z s g á l a t a r é v é n v o l t m e g á l l a p í t h a t ó .

A z á t o n y a l k o t ó ő s m a r a d v á n y o k k ö z ü l e l s ő s o r b a n korallok v e t t e k r é s z t a z e r e d e t i b i o c o e n o z i s b a n . A , , T h e c o s m i l i a " , a „Thamnasteria" é s a „Mount-livaultia" n e m z e t s é g e k b e t a r t o z ó f a j o k k ö z e l e b b r ő l n e m h a t á r o z h a t ó k m e g c s i s z o l a t b ó l s e m , m i v e l s z e p t u m s z e r k e z e t ü k e r ő s e n á t k r i s t á l y o s o d o t t . ( A f e l s o r o l t h á r o m g e n u s - n é v CTJIF 1 9 6 7 - e s m e g á l l a p í t á s a s z e r i n t a t r i á s z b a n n e m v a l i d , m i v e l a j u r a g e n o t í p u s o k r e v í z i ó j a n e m t ö r t é n t m e g a t r i á s z a l a k o k r a v o n a t k o z ó a n . )

A m á s i k j e l e n t ő s e b b m e n n y i s é g b e n é s z l e l t ő s m a r a d v á n y c s o p o r t a mészszivacsok. E z e k k ö z ü l a Sphinctozoa é s a Pharetrones r e n d b e t a r t o z ó f o r m á k i s m e r h e t ő k f e l n a g y s z á m b a n a k ő z e t b e n .

A mészalgák k é p e z i k a z á t o n y s z e r k e z e t e t a l k o t ó b i o c o e n o z i s h a r m a d i k j e l e n t ő s c s o p o r t j á t . A s z á m o s i d e t a r t o z ó f o r m a k ö z ü l e g y e d ü l a Solenopora s p . - t s i k e r ü l t b i z t o s a n a z o n o s í t a n u n k .

A l á r e n d e l t e b b m e n n y i s é g b e n B r y o z o á k is r é s z t v e t t e k a z á t o n y v á z k i a l a k í t á s á b a n . P o n t o s a b b r e n d s z e r t a n i b e s o r o l á s u k a t t o v á b b i v i z s g á l a t o k o l d h a t j á k m e g .

A z á t o n y a l k o t ó s z e r v e z e t e k k ö z é s o r o l j u k a k ő z e t b e n é s z l e l t , f ő l e g a g g l u t i n á l t v á z ú sess i l i s F'oraminijérákat.

A z á t o n y a l k o t ó ő s m a r a d v á n y o k m e l l e t t s z é p s z á m m a l i s m e r h e t ő k f e l a k ő z e t b e n a z ú n . „ z á t o n y l a k ó " f o s s z i l i á k i s . E z e k k ö z ö t t Mollusca, Echinoder-mata, Brachiopoda é s Foramjnifera m a r a d v á n y o k a z e m l í t é s r e m é l t ó a k .

B i o s z t r a t i g r á f i a i s z e m p o n t b ó l é r t é k e l h e t ő Foraminifera f a j o k : Frondicularia bryzaeformis B O H N , Schmidita inflata F X J G H S , Oberhäuser dia c f . karinihiaca F U C H S ,

v a l a m i n t a : Gyroporella verticillata K A M P T N B R

a l g a a l a p j á n a k ő z e t k o r a karni ( a E o r a m i n i f e r á k a t O R A V E C Z N É d r . S C H E F F E R A . h a t á r o z t a m e g ) .

A k ő z e t r e j e l l e m z ő m i k r o f á c i e s v i s z o n y o k a t é s a m i k r o f a u n á t a I I I . , I V . s z . t á b l á k k é p e i n m u t a t j u k b e .

— Ö s s z e f o g l a l ó a n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a „ B a l a t o n e d e r i c s i f e h é r m é s z k ő " f á c i e s é n e k é s k o r á n a k m e g h a t á r o z á s á v a l b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y a f e l s ő t r i á s z f o l y a m á n m e g v o l t a k a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g t e r ü l e t é n is a z á t o n y k é p z ő d é s f e l t é t e l e i . A j ö v ő b e n a k é p z ő d m é n y e k r é s z l e t e s - á t f o g ó v i z s g á l a t a s o r á n m i n d a h e g y s é g t e r ü l e t é n , m i n d p e d i g a d u n á n t ú l i m e d e n c e a l j z a t b a n f o k o z o t t a b b f i g y e l e m m e l k e l l k í s é r n i a z á t o n y f á c i e s e s e t l e g e s e l ő f o r d u l á s a i t .

3*

3 6 Földtani Közlöny 105. kötet, 1. füzet

Fődolomit

A K e s z t h e l y i - h e g y s é g fő t ö m e g é t f e l s ő t r i á s z d o l o m i t a l k o t j a . A k é p z ő d m é n y „ f ő d o l o m i t " e l n e v e z é s e a k é t s é g t e l e n a l p i a n a l ó g i á k é s a z e g é s z D u n á n t ú l i M a g y a r K ö z é p h e g y s é g b e n b e t ö l t ö t t j e l e n t ő s s z e r e p e f o l y t á n v é l e m é n y ü n k s z e r i n t e g y e l ő r e h e l y t á l l ó . E z é r t m i n d a d d i g j a v a s o l j u k h a s z n á l a t á t , a m í g k o r s z e r ű l i t o s z t r a t i g r á f i a i , . v a g y b i o s z t r a t i g r á f i a i a l a p o n t ö r t é n ő f e l d o l g o z á s f o l y t á n m á s e l n e v e z é s e i n d o k o l t t á v á l i k . T o v á b b i i n d o k k é n t s z ó l a f ő d o l o m i t e l n e v e z é s h a s z n á l a t a m e l l e t t , h o g y é r z é k l e t e s e n f o g l a l j a ö s s z e a z i d e t a r t o z ó s o k s z o r r e n d k í v ü l v á l t o z a t o s k ő z e t t a n i k i f e j l ő d é s ű k ő z e t ö s s z l e t e k e t . E z e n k í v ü l á t h i d a l j a a z t a m a g y a r s z a k m a i n e v e z é k t a n i e l l e n t m o n d á s t , h o g y n i n c s k ü l ö n s z a v u n k a d o l o m i t á s v á n y és a d o l o m i t k ő z e t e l n e v e z é s é r e .

A K e s z t h e l y i - h e g y s é g f e l s ő t r i á s z d o l o m i t j a i n a k f e l d o l g o z á s á n á l r e n d k í v ü l n a g y m e n n y i s é g ű és s z e r t e á g a z ó a n y a g v i z s g á l a t e l v é g z é s é t t ű z t ü k k i c é l u l , m i v e l a s z a k i r o d a l o m b a n m i n d m á i g i g e n k e v é s a k ő z e t t a n i , a g e n e t i k a i é s a f a c i o l ó g i a i a d a t e r r e v o n a t k o z ó a n .

A k o m p l e x f ö l d t a n i f e l d o l g o z á s ö s s z e s e r e d m é n y é t m é g ö s s z e f o g l a l ó a n s e m t u d j u k i t t k ö z r e a d n i , e z é r t a z á l t a l á n o s r é t e g t a n i é s k ő z e t t a n i s z i n t é z i s , i l l e tő l e g a z e z t a l á t á m a s z t ó f o t ó - d o k u m e n t á c i ó k ö z l é s é r e s z o r í t k o z u n k .

Kami fődolomit A h e g y s é g K - i ( a V á r i - v ö l g y t ő l k e l e t r e e s ő ) r é s z é t a l e g a l s ó k a r n i m é s z m á r g á -

b ó l , i l l e t v e a z e d e r i c s i f e h é r z á t o n y m é s z k ő b ő l f o k o z a t o s á t m e n e t t e l k i f e j l ő d ö t t r e n d k í v ü l v á l t o z a t o s ( b i t u m e n e s , r é t e g e s , p a d o s , s e j t ü r e g e s , c u k o r s z ö v e t ű , a l -g á s , p o r l ó d ó , m u r v á s o d ó , a u t i g é n - b r e c c i á s s t b . ) b é l y e g e k e t m u t a t ó d o l o m i t -ö s s z l e t e t a k a r n i e m e l e t b e s o r o l j u k .

A V á l l u s 3 . s z . f ú r á s 5 0 0 m v a s t a g s á g b a n t á r t a f ö l e z t a k ő z e t e t . S z á m o s , a J u l i é s T u v a l i a l e m e l e t b e t a r t o z ó Dasycladacea m a r a d v á n y m e l l e t t e g y k ö z b e t e l e p ü l t b i t u m e n e s a g y a g r é t e g b ő l b i z t o s a n k a r n i k o r ú f l ó r a e g y ü t t e s k e r ü l t e l ő ( V I L , V I I I . t á b l a ) .

A k a r n i r a u t a l n a k a z e g é s z ö s s z l e t b e n f e l i s m e r h e t ő a p r ó t e r m e t ű , v é k o n y h é j ú , JáfegraZotfats-keresztmetszetek i s .

A f ő d o l o m i t e g y i k j e l l e g z e t e s k ő z e t s z ö v e t i s a j á t s á g a i g e n p r e g n á n s a n és v á l t o z a t o s a n j e l e n t k e z i k a K e s z t h e l y i - h e g y s é g b e n . A V á l l u s 3 . s z . f ú r á s 5 0 0 m - i g t ö b b s z i n t b e n h a r á n t o l autigén breccias dolomitot. Ü l e d é k k ő z e t t a n i é s g e n e t i k a i s z e m p o n t b ó l a z a l á b b i e r e d m é n y e k r e j u t o t t u n k a b r e c c i a s s z ö v e t ű d o l o m i t k i f e j l ő d é s v i z s g á l a t a r é v é n .

A d o l o m i t b a n n é h á n y m m - t ő l t ö b b c m - i g v á l t o z ó s z e m n a g y s á g ú s z ö g l e t e s , s a j á t a n y a g ú s z e m c s é k a l a k u l h a t n a k k i u g y a n c s a k d o l o m i t a n y a g g a l c e m e n -t á l t a n .

T ö b b o l y a n m a g s z a k a s z t p r o d u k á l t a z e m l í t e t t f ú r á s , a m e l y e k b e n k é t k o m p a k t e g y n e m ű d o l o m i t r é t e g , v a g y d o l o m i t p a d k ö z ö t t t e l e p ü l t a z a u t i g é n b r e c c i a s d o l o m i t r é t e g . A z a u t i g é n b r e c c i á s o d á s n a k e z a f a j t á j a n e m l e h e t a d i a g e n e z i s u t á n t ö r t é n t t e k t o n i k a i h a t á s e r e d m é n y e . A v i z s g á l t m i n t a s o r o z a t b a n t a l á l t u n k o l y a n s z ö v e t e t i s , a h o l a b r e c c i á s o d á s s o r á n m é g c s a k a k ő z e t e g y e s d a r a b j a i n a k s z é t n y í l á s a é s ö s s z e c e m e n t á l ó d á s a t ö r t é n t m e g ( 2 . á b r a ) .

A z a u t i g é n b r e c c i a s d o l o m i t s z e m c s é i é s a d o l o m i t k ö t ő a n y a g á s v á n y t a n i é s k é m i a i ö s s z e t é t e l é b e n l é n y e g e s e n n e m t é r e l e g y m á s t ó l . Á l t a l á b a n a k ö t ő a n y a g b a n a l a c s o n y a b b a k r i s t á l y o s o d á s i f o k , i l l e t ő l e g a k r i s t á l y o k m é r e t e .

В о h n: A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálata 37

2. ábra. Kezdődő autigén breceiásodás fődolomitban Fig. 2. Initial phase of intraformational brecciation in the Hauptdolomit

Ö s s z e g e z v e a z a u t i g é n b r e c c i a s d o l o m i t v i z s g á l a t i e r e d m é n y e i t g e n e t i k a i v o n a t k o z á s b a n m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y e z a s z ö v e t o l y a n ü l e d é k k é p z ő d é s i s a j á t s á g , a m e l y a z a m b i e n t á l i s k ő z e t k é p z ő d é s i ( a m i k o r a z e r e d e t i ü l e p í t ő k ö z e g g e l m é g k ö z v e t e t t , v a g y k ö z v e t l e n k a p c s o l a t b a n á l l a z ü l e d é k ) s z a k a s z b a n a l a k u l h a t o t t k i .

A z ü l e d é k g y ű j t ő e g y e n e t l e n , v a g y v a l a m e l y i r á n y b a n m o n o k l i n á l i s a n l e j t ő f e n é k t é r s z í n é r e ü l e p e d e t t m é s z i s z a p r é t e g a k o n s z o l i d á l ó d á s b i z o n y o s s t á d i u m á b a n g r a v i t á c i ó s h a t á s r a e l m o z d u l t . A g é l e s á l l a p o t b a n l e v ő ü l e d é k é s a z ü l e p í t ő k ö z e g h a t á r á n m á r ú j a b b a n l e r a k ó d o t t k ö v e t k e z ő l á g y a b b , k o l l o i d á l i s á l l a p o t ú c s a p a d é k a z e l m o z d u l á s k ö v e t k e z t é b e n p o l i g o n á l i s a n f e l d a r a b o l ó d o t t r ö g ö k k ö z é b e f o l y t . A z a m b i e n t á l i s f á z i s t o v á b b i s z a k a s z a i b a n e z a f o l y a m a t i s m é t l ő d h e t e t t i s . A z ü l e d é k f e l d a r a b o l ó d á s á b a n e s e t l e g a k ü l ö n b ö z ő v í z m o z g á s o k ( á r a m l á s , á r - a p á l y , h u l l á m z á s ) h a t á s a is é r v é n y e s ü l h e t e t t . E z z e l a g e n e t i k á v a l a z i g e n v á l t o z a t o s a t e k t o n i k u s a u t i g é n b r e c c i a s d o l o m i t k ő z e t s z ö v e t i j e l l e g m i n d e n m e g j e l e n é s i f o r m á j a j ó l é r t e l m e z h e t ő .

A l e g t ö b b k ő z e t t a n i b é l y e g e g y a r á n t j e l e n t k e z i k a k a r n i é s a n ó r i k o r ú n a k t a r t o t t f ő d o l o m i t b a n . E z é r t e l v á l a s z t á s u k k i z á r ó l a g k ő z e t t a n i a l a p o n n e m o l d h a t ó m e g .

Nóri fődolomit A V á r i - v ö l g y t e k t o n i k u s v o n a l á t ó l N y - r a k e v é s b é k i e m e l t r ö g t e r ü l e t e n a

f i a t a l a b b , n ó r i e m e l e t b e t a r t o z ó f ő d o l o m i t ö s s z l e t v a n a f e l s z í n e n . A z a l a p v e t ő k ő z e t t a n i j e l l e g e k h a s o n l ó s á g a m e l l e t t a b b a n k ü l ö n b ö z i k a k a r n i e m e l e t b e l i f ő d o l o m i t t ó l , h o g y h i á n y z a n a k b e l ő l e a z a l g a d ú s s z i n t e k , a z a p r ó - t e r m e t ű Megalodus-íélék á t m e t s z e t e i , u g y a n a k k o r t ö b b t ű z k ő , i l l e t v e s z a r u k ő f o r d u l e l ő b e n n ü k , v a l a m i n t k o r m e g h a t á r o z ó é r t é k ű m a k r o f a u n á t is t a r t a l m a z n a k .

A b é l y e g e k e g y b e v e t é s é b ő l a z t ű n i k k i , h o g y a n ó r i f ő d o l o m i t v a l a m i v e l


m é l y e b b v í z b e n k e l e t k e z h e t e t t , m i n t a k a r n i k o r ú . ( T e r m é s z e t e s e n - a z é r t m é g m i n d i g s e k é l y t e n g e r i k é p z ő d m é n y n e k m i n ő s í t h e t ő . )

A h e g y s é g N y - i o l d a l á r ó l a B i k e d é s K a p o n á r n e v e z e t ű d o m b o k t e r ü l e t é r ő l é r t é k e l h e t ő n a g y t e r m e t ű k a g y l ó m a r a d v á n y o k k e r ü l t e k e l ő . A b e m u t a t o t t f a u n a e l e m e k D A R N A Y D O R N Y A I B é l a g y ű j t é s é b ő l s z á r m a z n a k é s D r . V É G H S Á N D O R N É h a t á r o z t a m e g ( I X . t á b l a ) .

A f ő d o l o m i t m i k r o f á c i e s é n e k l i t o l ó g i a i v i s z o n y a i t a z V . é s V I . t á b l á k m a g y a r á z ó j á b a n r é s z l e t e z z ü k .

A K e s z t h e l y i - h e g y s é g i f ő d o l o m i t ö s s z l e t f o l y a m a t b a n l e v ő r é s z l e t e s v i z s g á l a t á v a l a b e m u t a t o t t a k o n t ú l i s v á r h a t ó a n s i k e r ü l n a g y m e n n y i s é g ű , j ó l á l t a l á n o s í t h a t ó é s a D u n á n t ú l i M a g y a r K ö z é p h e g y s é g m á s t e r ü l e t e i n e k f e l d o l g o z á s á h o z is a l a p v e t ő s e g í t s é g e t n y ú j t ó l i t o l ó g i a i é s l i t o s z t r a t i g r á f i a i a d a t o k a t s z o l g á l t a t n u n k .

„Kösszeni rétegek"

A K e s z t h e l y i - h e g y s é g É N y - i r é s z é n , R e z i k ö r n y é k é n k i s e b b f o l t o k b a n r ae t i k o r ú k é p z ő d m é n y e k t e l e p ü l n e k . A t ű z k ö v e s , l e m e z e s , b i t u m e n e s d o l o m i t k i f e j l ő d é s m e l l e t t g a z d a g f a u n á t t a r t a l m a z ó b i t u m e n e s m é s z k ő ( h e l y e n k é n t k a g y l ó l u m a s e l l a j e l l e g g e l ) , m é s z m á r g a é s l á g y m e s z e s d o l o m i t o s m á r g a is e l ő f o r d u l a t e r ü l e t e n . A j e l l e g z e t e s f a u n a a l a p j á n a k i f e j l ő d é s t „ k ö s s z e n i r é t e g e k " - k é n t t a r t j a s z á m o n s z a k i r o d a l m u n k ( L Ó C Z Y L . 1 9 1 3 . , S Z E N T E S P . 1 9 5 7 . , V É G H S .

1 9 6 4 . ) . A z o n b a n a r é t e g s o r f e l é p í t é s e é s t e l e p ü l é s i v i s z o n y a i a l e g u t ó b b i i d ő k i g t i s z t á z a t l a n o k v o l t a k . V i z s g á l a t a i n k s o r á n m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a b i t u m e n e s m a k r o f a u n á s m é s z k ő k i f e j l ő d é s n e m ö s s z e f ü g g ő r é t e g e k b e n j e l e n t k e z i k , h a n e m a l e m e z e s b i t u m e n e s d o l o m i t b a n k i s e b b k i t e r j e d é s ű ( 1 0 — 2 0 c m v a s t a g 8 0 — 1 2 0 c m m a x . s z é l e s s é g ű ) l e n c s é k e t a l k o t . A l á g y a b b , m á r g á s d o l o m i t o s m é s z k ő b e t e l e p ü l é s e k is i n k á b b l e n c s é s , k i é k e l ő d ő j e l l e g ű e k .

A r ez i i A k a s z t ó - d o m b r é g i k ő f e j t ő i b ő l , a h o n n a n a k o r á b b a n l e í r t k a g y l ó f a u n a z ö m e s z á r m a z i k ( B Ö C K H J . — L Ó C Z Y L . 1 . 9 1 2 . , V É G H S . 1 9 6 4 . ) . S Z E N T E S

F e r e n c , v a l a m i n t s a j á t g y ű j t é s ü n k b ő l v i s z o n y l a g g a z d a g , f ő l e g a p r ó t e r m e t ű g a s z t r o p o d á k b ó l á l l ó f a u n a e g y ü t t e s k e r ü l t e l ő . M u n k á n k s o r á n e z t a f a u n á t i g e n r é s z l e t e s e n f e l k í v á n j u k d o l g o z n i , m i v e l v á r h a t ó a n a r é t e g t a n i é s k ő z e t t a n i k a p c s o l a t o k t i s z t á z h a t ó k l e s z n e k a m u n k a r é v é n .

A z e d d i g m e g h a t á r o z o t t ( a I I . t á b l á z a t b a n f e l t ü n t e t e t t ) f a u n a a l a p j á n a k ö v e t k e z ő m e g á l l a p í t á s o k a t t e h e t j ü k . A f a u n a e g y e d e i t é s ö s s z e s s é g é t t e k i n t v e a h a z a i i r o d a l o m b a n ú j . U r a l k o d ó l a g g a s z t r o p o d á k b ó l á l l é s e l s ő s o r b a n e z e k a p r ó t e r m e t e s z e m b e t ű n ő . A j e l e n t ő s p é l d á n y s z á m , a m e l y a z ő s m a r a d v á n y o k e l ő f o r d u l á s á t j e l l e m z i , l e h e t ő v é t e s z i a k é s ő b b i e k b e n a f a u n a s t a t i s z t i k u s k i é r t é k e l é s é t i s . A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b ő l f e l d o l g o z o t t f a u n á k k a l n e m m u t a t h a s o n l ó s á g o t a z á l t a l u n k v i z s g á l t a n y a g . A l e g f e l t ű n ő b b k a p c s o l a t , a d é l i A l p o k S t . C a s s i a n i r é t e g e i n e k f a u n á j á v a l v a l ó r o k o n s á g a l a p j á n , r é t e g t a n i l a g m é l y e b b s z i n t r e u t a l .

A K e s z t h e l y i - h e g y s é g f i a t a l a b b k é p z ő d m é n y e i n e k ( p l i o c é n , i l l . p a n n ó n i a i ) v i z s g á l a t á t j e l e n l e g f o l y t a t j u k é s e r e d m é n y e i n k e t k é e ő b b t e s s z ü k k ö z é .

A f e l d o l g o z á s t e l ő s e g í t ő m i n d e n m u n k a t á r s u n k n a k e z ú t o n f e j e z z ü k k i k ö s z ö n e t ü n k e t .


A Rezi környéki kösszeni fauna Kossen fauna from the vicinity of Rezi

II. táblázat — Table II. Lelőhely: 1 2 3 1 5 6 7 8 9 10

GASTKOPODA: Fam.: PLEUROTOMARIIDAE D ' O E B .

Worthenia apunctata plutonis K I T T L + + + Jam.: EUOMPHAL1DÂE D E K O N . Euomphatus cassianus K O K E N + + Fam.: NERITIDAE L A H . Neritaria plicatüis KLIPSTEIN + + + + Fam.: PYRAM1DELLIDAE G R A Y . Coélostylina coniea MÜNST. + + + + + + 4 - + + Coelostylina karreri K I T T L + + + + + Coélostylina reyeri K I T T L + + Pseudocrysalis cfr. stottert depressa K I T T L + + Loxonema n. sp. Zyqopleura obliQueconstata BRONN + + + Undvlaria scalata SCHOTH. + + + Fam.: CERITHIIDAE M E N K E Prornathüdia subnodosa MÜNST. + + + + + Prornathüdia tvinkleri KLIPSTEIN + + + Prornathüdia sp.

SCAPHOPODA: Denlalium undulatum MÜNST. + + + LAMELLIBRANCHIATA : Modiola sp. Cardita n. sp.

Lelőhely lista: 1. Budapest környéki felsőtriász fauna ( K U T A S S Y E. 1927.) 2. Nóri dachsteini mészkő faunája, Bp. Remetehegy. (GÓCZÁN F. 1958.) 3. Bakonyi Triász gastropoda fauna (KITTL E. 1912.) 4. Déli Alpok „marmolata mészkő" (Вони J. 1895.) 5. Seisi Alpok pachycardiás-rétegek (BROILI F. 1907.) 6. Déli Alpok (Déltirol) Marmolata fehérzátony mészkő (KITTL E. 1899.) 7. Déli Alpok „Oassiáni-rétegek" (KITTL E. 1892.) 8. Déli Alpok „Oassiáni-rétegek" ( L A U B E 1870.) 9. Déli Alpok „Esinó mészkő" ( K : T T L E. 1899.)

10. Cortina d'Ampezzo „Cassiáni-rétegek" (LEONARDI P . -- F I S C O N F. 1959.)

T á b l a m a g y a r á z a t — E x p l a n a t i o n o f P l a t e s

I tábla — Plate I .

.1. Karni mészmárga (Szt. Miklós forrás). Finomeloszlású pelites kalcimikrit mátrixban jelentkező kalcirudit intraklaszt (nagyítás: 55 x , I I nicol) Carnian calcareous marl (St. Miklós spring). Calcirudite intraclasts in a finely dispersed pelitic calcimicrite (55 X , plane-polarized light)

2. Karni mészmárga (Szt. Miklós forrás). Egyenletes eloszlású kaloilutit-pelit finomdiszperz üledékes textúra (nagyítás: 55 X , + nicol) Carnian calcareous marl (St. Miklós spring). Finely dispersed sedimentary texture of ealcilutite-pelite of uniform distribution (55 X , crossed niçois)

3. Karni mészmárga (Szt. Miklós forrás). Ortokémikus középkristályos kalcit-pátit (posztambientális sugaras tovább növekedés) erősen pelites kalcilutit mátrixban nagyítás: 55 X , + nicol) Carnian calcareous marl (St. Miklós spring). Orthochemical, medium-crystalline calcite-sparite (post-ambiental, ower radial growth) in a heavily pelitic calcilutite matrix (55 X , crossed niçois)

4. Karni mészmárga (Szt. Miklós forrás). Tisztább kalcimikrit mátrixban jelentkező helyi agyagásvány-feldúsulások, koagulátumok (valószínűleg bioklasztikumok kioldott helyét betöltő) (nagyítás: 55 X ,11 nicol) Carnian calcareous marl (St. Miklós spring). Local enrichements of clay minerals in a purer calcimicrite matrix (seemingly coagulates filling the voids left after the dissolution of bioclasts) (55 X , plane-polarized light)

5. Karni mészmárga (Szt. Miklós forrás). Idiomorf kalcitkristály metszete pelites kalcilutit környezetben az alloklasztikus kalcitok mérete 0,006 — 0,02 mm között van (finom és közepes kalcilutit F O L K R . L. 1968 szerint). Az agyagásványok eloszlása nem egyenletes, helyenként gömbös szerkezetű dúsulást mutatnak (nagyítás: 55 X , I I nicol)


Carnian calcareous marl (St. Miklós spring). Cross-section of an idiomorphic calcite crystal inapelitic calcilutite environment, the size of alloclastic calcite particles between 0,006 and 0,02 mm. The distribution of the clay minerals is not uniform, showing local enrichements of globular structure (55 X , plane-polarized light)

6. Karni mészmárga (Szt. Miklós forrás). Igen finom kristályos ortokémikus kalcitgócok erősen pelites kalcilutit mátrixban. Az agyagásványok és a karbonátos fázis eloszlása irányítatlan, egyenetlen (nagyítás: 1 2 0 x , I I nicol) Carnian calcareous marl (St. Miklós spring). Very finely crystalline, orthochemical calcite aggregates in a heavily pelitic calcilutite matrix. The distribution of the clay minerals and of the carbonate phase is unoriented, uneven (120 x plane-polarized light)

II . tábla - Plate II .

1—4. Karni mészmárga (Szt. Miklós forrás). JEM 100 и típusú transzmissziós elektronmikroszkóppal 8 K V gyorsító feszültséggel, Gevaert Scientia 23 D 50 lemezre készült felvételek; az eredeti kőzetfelületre kb. 10~ 5 Hg mm-es vákuumban 50 mikron vastagságú szénréteg rápárologtatásával készült lenyomatokról a kőzet üledékszerkezeti mikrostruktúrajának vizsgálata céljából ( D B . I B B Á N Y I N É A R K O S I K L Á R A felvételei). A kőzet zömét alkotó karbonátanyag elsősorban erősen változó szemcsenagyságú, osztályozatlan alloklasztikus kalcitszemcsékből áll. Idiomorf, ortokémikus eredetű kalcitkristály csak elvétve fordul elő. Irányítatlan textúra. A z egyes szemcsék egyenetlen, éles határa, valamint hézagmentes, szoros illeszkedése szintén jellemző a kőzetre Carnian calcareous marl (St. Miklós spring). Photomicrographs made on Gevaert Scientia 23 D 50 lamina, with transmission electron microscope J E M 100 fi, at accelerating voltage of 8 K V . What have been photographed were replicas made of the original rock surface under a vacuum of about 10~ 6 Hg mm, after evaporating a coal layer of about 50 и thickness by means of artificial evaporation for the purpose of studying the sedimentary microstucture of the rock (photographed by D B . K . I B R Á N Y I - A R K O S I ) . The carbonate matter making up the bulk of the rock is composed primarily of unsorted, alloclastic calcite grains of heavily varying grain size. Idiomorphic, orthochemical calcite crystale occur just sporadically. Texture unoriented. The sharp and uneven boundary lines of the individual grains as well as their voidless, close packing are also characteristic of the rock

Б —6. Karni mészmárga (Szt. Miklós forrás). A kőzet agyagásványfrakciójából készült szuszpenció beszárítás után 15°-os szög alatt vákuumban palládiummal történő legőzölése, leárnyékolása után készült elektronmikroszkópos felvételek (az előző műszaki paraméterek mellett szintén D E . I B R Á N Y I N É Á R K O S I K L Á R A felvételei). A kőzet agyagásványainak zöme tömör agregátumokat alkotó, törmelékes (szabálytalan alakú), vékonylemezes, montmorillonit-típusú. Ezeknek a mérete erősen változó. A hexagonális, viszonylag ép, kis méretű kaolinit lemezkéket jól elkülönítve mutatja a felvétel. A kőzetben néhány tűs, léces, valószínűleg illit-típusú agyagásvány is előfordul Carnian calcareous marl (St. Miklós spring). Microelectrographs of the clay mineral fraction of the rock, made after drying of the suspension and artificial evaporation linder vacuum, with palladium, at 15°angle (performed, again, by K . I B R Á N Y I -A R K O S I with the same technological parameters as the former). Most of the clay minerals of the rock are of the type of detrital (of irregular shape), thin-lamellar montmorillonite forming closely packed aggregates. These largely vary in size. The relatively complete and intact, hexagonal kaolinite lamellae of small size can be readily distinguished on the photograph. A few needled, lath-shaped clay minerals of probably illite type also occur in the rock

I I I . tábla - Plate I I I .

A „balatonedericsi fehér mészkő" mikrofácies jellegei és ősmaradványai Features of mierofacies and fossils of the „Ederics White limestone"

1. Ophtalmidium sp. biopátitos környezetben, (zátony mögötti fácies), nagyítás 72 X Ophtalmidium sp. in a biosparite environment (back-reef faciès), 72 X

2. Glomospira sp. biomikrites környezetben (zátony mögötti fácies), nagyítás: 76 X Glomospira sp. in a biomicritic environment (back-reef faciès), 75 x

3. Qyroporella verticillata K A M P T N E R zátony mögötti fáciesből, nagyítás 24 Х Qyroporella verticülata K A M P T N E R from back-reef faciès, 24 x

Bohii: A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálata 4 1

4. Acieullella sp. átkristályosodott algadetritusz mikrites környezetben (zátony mögötti fácies), nagyítás: 75 x Acieullella sp. in a recrystallized algal-detrital, mieritic environment (back-reef faciès), 75 x

5. Oberhauserella sp. biokalkarenites környezetben (zátony mögötti fácies), nagyítás: 75 x Oberhauserella sp. in a biocalcarenitic environment (back-reef faciès), 75 X

6. Frondicularia bryzaeformis ( B O R N ) biokalkarenites környezetben (zátony mögötti fácies), nagyítás: 75 X Frondicularia bryzaeformis ( B O R N ) in a biocalcarenitic environment (back-reef faciès), 75 X

7. Trochammina almtalensis K O E H N — Z A N I N E T T I (oldalnézet), nagyítás: 75 X Trochammina almtalensis K O E H N — Z A N I N E T T I (side view;, 75 X

8 — 9. Schmidita inflata F U C H S felülnézet és oldalnézet detrituszos mészkőben (biokal-cirudit ill. biopátit), nagyítás: 105 X Schmidtia inflata F U C H S . Top and side views in a detrital limestone (biocalcirudite or biosparite), 105 x

IV. tábla - Plate IV .

A „balatonedericsi fehér mészkő" mikrofácies jellegei Features of microfaeies of the „Ederics White limestone"

1. Hydrozoa maradvány finom kalcilutit vagy kalcimikrit kitöltéssel (központi zátony fácies), nagyítás: 24 X Hydrozoa füled with fine calcilutite or calcimierite (central reef faciès), 24 X

2. Globohaete alpine L O M B A R D (központi zátony), nagyítás: 1 7 5 x Globohaete alpina L O M B A R D (central reef), 175 X

3. Trochammina aff. almtalensis K O E H N - Z A N I N E T T I bázismetszet, nagyítás: 75 X Trochammina aff. almtalensis K O E H N — Z A N I N E T T I , eross-seetion of base, 75 X

4. Mészalga metszet, algadetrituszos környezetben (biopátit, biomikrit a központi zátony fáciesből), nagyítás: 24 x Cross-section of calcareous alga in an environment consisting of algal detritus (biosparite, biomicrite from the central reef facies), 24 X

5. Kalcimikrites kötőanyagban (mátrixban) algaszkeletek és pelletek (hátsó zátony területi fácies), nagyítás: 75 X Skeletons of algae and pellets in a calcimicritic matrix (back-reef facies), 75 X

6. Biopátit és biokalkarenit uralkodó mennyisége a kalcimikrites kötőanyagú mészkőben, nagyítás: 75 X Predominance of biosparite and biocalcarenite in a limestone of calcimicritic matrix, 75 X

7 — 9. Bioklasztit; több mint 80%-ban különböző ősmaradvány csoportok törmelékéből álló detrituszos — szkeletes mészkőfácies kalcimikrit kötőanyaggal, helyenként átkristályosodás révén tovább nőtt kalcittal (molluszka, tüskésbőrű, alga, korall, Bryozoa, Hydrozoa stb. maradványok), nagyítás: 55 x Bioclastite; detrital-skeletal limestone facies composed in more than 80% by the debris of various fossil groups, with a calcimicritic matrix and, locally, with calcite of continued growth due to recrystallization (molluscs, echinoids, algae, corals, bryozoans, hydrozoans etc.), 55 X

V . tábla - Plate V .

1 — 2. Karni fődolomit (Vállus 3. sz. fúrás 26 m). Irányítatlan textúrájú átkristályosodási mozaik; nem éles szemcsehatárú (subhedra) dolomikrit. A finom eloszlású agyagásványtartalom helyenként gömbös szerkezetű dúsulást mutat. A xenotop jellegű dolomitkristályok az eredeti mésziszapnak a korai ambientális szakaszban történő dolomitosodása révén keletkezhettek (nagyítás : 55 X , I I nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 26 m). Recrystallization mosaic of unoriented texture; dolomierite with faint grain boundaries (subhedral). The clay minerals of fine distribution locally show enrichments of globular structure. The dolomite crystals of xenotipic origin may have been produced by the dolomitization of the original calcareous poze in the early ambiental phase (55 X , plane-polarized light)

3 — 4, Karni fődolomit (Vallus 3. sz. fúrás, 50 m). Aremtes dolomikrit; az uralkodó meny-nyiségű 2,5 — 4,0 mikron szemcseátmérőjű mikrit mátrixban néhány 8 — 25 mikron


nagyságú doloarenitnek minősülő éles határú szemcse mutatkozik. Jelentős %-ban tartalmaz a kőzet bioklasztikumot, főleg alga és foraminifera maradványokat (nagyítás: 5 5 x , I I nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 50 m). Arenitic dolomicrite; there are a few grains of 8 to 25 ti size having sharp edges and sitting in a micrite matrix of 2,5 to 4,0 Ц size; they seem to represent doloarenite. The rock contains a considerable percentage of bioclasts: mainly those of algae and foraminifers (55 X , plane-polarized light)

6. Karni fődolomit (Vállus 3. sz. fúrás, 105 m) . Tömör illeszkedésű mozaik szerkezetű dolomit mikrokristályok (dolosziltit) uralkodó mennyisége a jellemző. Kevés agyagásvány, egyenetlen eloszlásban; néhány kalcedon- és limonitszemcse fordul elő még a kőzetben (nagyítás: 55 X , +nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 105 m) . W h a t is characteristic is the predominance of dolomite microcrystals (dolosiltites) of closely packed mosaic structure. In addition, some clay mineral, of uneven distribution, a few chalcedony and limonite grains occur in the rock (55 X , crossed niçois)

6. Karni fődolomit (Vállus 3. sz. fúrás, 108 m). Finomkristályos dolomitban repedés, vagy belső mikroréteglap mentén kialakult nagyobb méretű dolomitkristályok egyaránt mozaikszerkezetűek, elmosódó szemcsehatárúak (subhedra) (nagyítás: 55 X , I I nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 108 m). The large dolomite crystals formed in the finely crystalline dolomite, along cracks or internal bedding planes show, all, a mosaic-patterned structure with flush grain outlines (subhedral) (55 X , plane-polarized light)

7. Karni fődolomit (Vállus 3. sz. fúrás, 216 m). Irányított textúrájú, erősen elmosódott határú dolosziltit (nagyítás: 55 X , +nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 216 m) . Dolosiltite of oriented texture with very flush grain outlines (55 X , crossed nieols)

8. Karni fődolomit (Vállus 3. sz. fúrás, 220 m). Dolomikrit és doloarenit éles fázishatárral való érintkezése a kőzetben (nagyítás : 55 X , I I nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 220 m) . Sharp phase limit forming the contact between dolomicrite and doloarenite in the rock (55 X , plane-polarized light)

V I . tábla - Plate V I .

1 — 2. Karni fődolomit (Vállus 3. sz. fúrás 220 m). A mikrites, sziltites mozaik textúrájú alapanyagban helyenként igen magas % a bioklasztikum-tartalom. A dolomitoso-dás során (a korai ambientális fázisban) a detrituszok, ill. szkeletek részben kioldódtak, ezért elmosódott kontúrral jelentkeznek. Az agyagásványtartalom is a bioklasz-tikumokkal kapcsolatosan dúsult fel (nagyítás: 55 X , I I nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 220 m). The ratio of bioclasts is locally very high in the groundmass forming a mosaic of micrites and siltites. In the course of dolomitization (in the early ambiental phase) the detritus particles and skeletons were partly removed by dissolution, hence their flush outline. The clay mineral content too has been enriched in connection with bioclasts (55 x , plane-polarized light)

3. Karni fődolomit (Vállus 3. sz. fúrás, 241 m). Afenokristályos és finomkristályos dolomitban jelentkező dolomit-intrapátit (nagyítás: 55 X , -(-nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 241 m) . Dolomite-intrasparite in phe-nocrystalline and finecrystaffine dolomite (55 X , crossed niçois)

4. Karni fődolomit (Vállus 3. sz. fúrás, 246 m.) A z autigén brecciásodásra jellemző intraklasztit szövet. Közepes méretű (0,0625 — 0,25 mm) elmosódó kontúrú (an-hedra) kristályokból álló finom és közepes (1 — 10 mm) doloruditszemcsék azonos kristályméretű, de élesebb kontúrú (subhedra) mikrites kötőanyagban, mátrixban (nagyítás: 5 5 x , I I nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus —3, 246 m) . Intraclastic texture characteristic of intraformational brecciation. Fine to medium-grained (1 — 10 mm) doloru-dite grains consisting of crystals of medium size (0,0625 — 0,25 mm) and flush outline (anhedral) sitting in a micritic matrix of sharper outline (subhedral) (55 X , plane-polarized light)

5 — 6. Karni fődolomit (Vállus 3. sz. fúrás, 476 m) . Típusos intraklasztit. A z ambientális fázisban a lágy géles üledék felszakadozásából és a rögök elmozdulásából származó


teret újabb üledék töltötte ki, amely kötőanyagként jelentkezik, de közel hasonló kristályosodási fázisban van. Az afenokristályos fázis a kötőanyagban valamivel nagyobb értékben jelentkezik (nagyítás : 5 5 X , I I nicol) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 4 7 6 m) . Typical intraclastite. In the ambiental phase the voids left after the stirring up of the soft, gelatinous sediment and the displacement of lumps have been filled with new sediment now representing the matrix, though available in subsimilar crystallinization phase. The apheno-erystal phase in the matrix is represented in somewhat higher proportion ( 5 5 X , plane-polarized light)

7 — 8 . Karni fődolomit (Vállus 3 . sz. fúrás, 4 9 0 m) . Irányítatlan textúrájú mozaikszövetű dolomikrit agyagásványtartalommal és oldott átkristályosodott bioklasztikum nyomokkal. Pelites dolobreccia típusos mikroszkópos képei (nagyítás: 5 5 X , I I nicom) Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3, 4 9 0 m) . Dolomicrite of unoriented mosaic pattern with clay minerals and dissolved-recrystallized bioclast traces. Typical microscopic images of pelitic dolobreccia ( 5 5 X , plane-polarized light)

V I I . tábla - Plate V I I .

Karni fődolomit agyagos közbetelepülésének flóraegyüttese (Vallus 3 . sz. fúrásból)

Floral assemblage of the clayey layers interbedded with the Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3)

1. Inaperturopollenites sp. 2 . Ginkgocycadophytus sp. 3 . Ephedripites sp. 4 . Porcellispora sp. 5 . Ballosporites hians M Ä D L E R 6 . Paracirculina sp. 7. Zonotriletee Forma I . 8 . Enzonalasporites sp. 9 . Monoletes indet.

1 0 . Krauselisporites cooksonae K L A U S 1 1 . Patinasporites densus L E S C H I K 1 2 . Styxisporites cooksonae K L A U S 1 3 . Camarozonosporites (c) rudis ( L E S C H I K ) K L A U S 1 4 . Tuberculatisporites hebes L E S C H I K

V I I I . tábla - Plate V I I I .

Karni fődolomit agyagos közbetelepülésének flóraegyüttese (Vállus 3 . sz. fúrásból)

Floral assemblage of the clayey layers interbedded with the Carnian Hauptdolomit (borehole Vállus-3)

1. Retitriletes sp. 2 . Toroisporis auritorus R E I N H 3 . Porcellispora longdonensis ( C L A K K E ) S C H E U R I N G 4 . Fareosporites sp. 5 . Paraconcavisponites lunzensis K L A U S 6 . Ovalipollis ovalis K R U T Z S C H 7 . Sporites indet. 8 . Micrhystridium sp. 9 . Arartrisporites sp.

1 0 . Cyclina sp. 1 1 . Porcellispora sp. 1 2 . Patinasporites sp. 1 3 . Aulisporites astigmosus ( L E S C H I K ) K L A U S

I X . tábla - Plate I X .

1 . Dicerocardium curionii STOPP. Nori fődolomit, Keszthelyi-hegység, Dobogó ( 0 , 6 X ) Dicerocardium curionii STOPP. Norian Hauptdolomit, Keszthely Mountains, Dobogó ( 0 , 6 X )


2. Megalodus seccoi P A R . Nóri fődolomit, Keszthelyi-hegység Biked (0,6 x ) Megalodus seccoi P A R . Norian Hauptdolomit, Keszthely Mountains, Biked (0,6 X )

3. Dicerocardium curionii STOPP. Nóri fődolomit, Keszthelyi-hegység, Dobogó (0,5 X ) Dicerocardium curionii STOPP. Norian Hauptdolomit, Keszthely Mountains, Dobogó (0,5 X )

4. Megalodus seccoi P A R . Nóri fődolomit, Keszthelyi-hegység, Biked (0,6 X ) Megalodus seccoi P A R . Norian Hauptdolomit, Keszthely Mountains, Biked (0,6 X )

5. Dicerocardium curionii STOPP. Nóri fődolomit, Keszthelyi-hegység, Dobogó (0,33 X ) Dicerocardium curionii STOPP. Norian Hauptdolomit, Keszthely Mountains, Dobogó (0,33 x )

6. Dicerocardium curionii STOPP. Nóri fődolomit, Keszthelyi-hegység, Dobogó (0,33 X ) Dicerocardium curionii STOPP. Norian Hauptdolomit, Keszthely Mountains, Dobogó (0,33 X )

A felvételeket K L I N D A Lajos készítette. Photo by L. K L I N D A .

X . tábla - Plate X .

1, 7. Promathildia winkleri K L I P S T E I N ( 3 X ) 2. Undularia scalata SCHLOTH. (1 X ) 3. Promathildia winkleri K L I P S T E I N (10 X ) 4. Promathildia subnodosa M Ü N S T . (10 X )

5, 6. Coelostylina reyeri K I T T L (2 X ) 8 , <è. Pseudocrysalis efr. stotteri depressa K I T T L (10 X )

10. Loxonema n. sp. (10 X ) 11. Promathildia sp. (20 x ) 12. Zygopleura obliquecostata B R O N N (10 x )

13, 14. Coelostylina conica M Ü N S T . (б X ) 15. Coelostylina karr er i K I T T L (10 x )

Photo P E L L É R D Y N É

X I . tábla - Plate X I .

1, 2, 3, 5. Cardita n. sp. (10 Х ) 4. Modiola sp. (10 x ) 6. Neritaria plicatüis K L I P S T E I N (10 x ) 7. Coelostylina karreri K I T T L (10 X )

8, 9. Dentalium undulatum M Ü N S T . (10 x ) 10. Dentalium undulatum M Ü N S T . ( 1 0 x ) 11. Euomphalus cassianus K O K E N ( 1 0 X ) 12. Serpula sp. (5 x )

Photo P E L L É R D Y N É

I r o d a l o m — R e f e r e n c e s

A S S M A N , P. (1924): Die Gastropoden der oberschlesischen Trias Jahrb. Preuss. Geol. Land. Bd. XLTV. Berlin BALOGH K . (1971): Keretszerkezet és üledékíácies. Budapest, MET ESZ kiadv. pp. 1—59. BALOGH, К . — V É G H , S . — M M E V É G H (1963): Trias de Hongrie. Le trias de la France et des régions Limitrophes. Mém.

du B. R. G. M. 19.: 4 5 5 - 4 6 8 . BISSEL, H . J. and CHILINGAB, G. V. (1967): Classification of sedimentary carbonate rocks In: G. V. CHILINGAR and

H . J. BISSEL and R. W . FAIRBBIDGE (Editors), Carbonate Rocks, Elsevier, Amsterdam, A: 87—168. BITTNEK, S. (1912): Bakonyi triász Iamellibranchiaták (pp. 1—98. 9 táblával). Balaton Monographia, Budapest BOSSELINI, A. (1964): Sul significatio genetlco e ambientale di alcuni tipi di rocce calcaree in base alle piu recenti

classificazioni. Memoire del Muzeo di Storia Naturale della Venezia Tridentina Vol X V . Fase 11. Trento B Ö C K H , J . — L Ó C Z Y , L. (1912): Néhány raetiai korú kövület zalavármegyei Rezi vidékéről és újabb ottani gyűjtések

eredményei. A Balaton tud. tanúim. Eredményei I. kötet I . rész Függelék II. köt. B Ö H M , J. (1895): Die Gastropoden des Marmolatakalkes (Mit Taf. I X — X V und 98 Figuren) pp. 221—308. Paleontogra-

phica beitr. zur Naturgeschichte der Vorzeit. Stuttgart B S O I L I , F. (1907—1908): Die Fauna der Pachycardientuffe der Seiser Alp. Scaphopoden und Gastropoden (Mit Taf.

V I — X I ) pp.: 69—138. Paleont. Beitrage zur Naturgeschichte der vorzeit. Bol. 54. Stuttgart CAMBELL, С . V. (1967): Lamina, laminaset, bed and bedset. Sedimentology. 8 .pp. 7—26. Amsterdam. Elsevier F O L K , R . L. (1959): Practical pétrographie Classification of limestones. Bull. Am. Assoc. Petrol. Geologists, 43:1—38. F O L K , R . L . (1968): Petrology of sedimentary rocks, Hemphill' s Book Co., Austin university of Texas F R E C H F. (1912): TJj kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból 140 szövegábrával pp. 1—128. Balaton Monographia,

Budapest GÓCZAN, F. (1958): A Budapest környéki nóri daschteini mészkő csigafaunájának revíziója és az alpi triász csigafaunák

rétegtani értékelése. Budapest. Kézirat


GÓCZAN, F . (1961): A dunántúli és az alpi triász csigafaunák rétegtani értékelése. MÄFI Évkönyve 49. (2): 303 — 312. Budapest

K I T T I , E . (1891): Die Gastropoden der Schichten von St. Cassian der siidalpinen Trias. I. Theil (Mit 7 lithogr. Tafeln und 10 Abbildungen im Texte) pp. 166—263. Ann. des к. k. Naturhistorischen Hofmuseums — VI . Bd. Wien

K I T T L , E. (1892): Die Gastropoden der Schichten von St. Cassian der südalpinen Trias. II . Theil (Mit 5 Tafeln) pp. 35—99. Ann. des к. k. Naturhist. Hofmuseums. Wien

K I T T L , E. (1894): Die Gastropoden der Schichten von St. Cassian der südalpinen Trias. III. Theil. Schluss. (Mit 9 Tafeln) pp. 143—279. Ann. des. к. k. Naturhist. Hofmuseums. Bd. I X . Wien

K I T T L , E. (1895): Die triadische Gastropoden der Marmolata und verwandter Fundstellen in der Weissen Riffkalken Südtirols. Mit в lithogr. Tafeln (Nr. I—VI.) und 12 Zinkotypien im Texte pp. 99—183. Jahrb. der Kaiserlich-Königlichen Geol. Reichsanstalt Bd. X L I V . Wien

K I T T L , E . (1899): Die Gastropoden der Esinokalke nebst einer Revision der Gastropoden der Marmolatakalken. Ann. des к. k. Naturhist. Hofmuseums. Wien X I V .

K I T T L , E. (1912): Bakonyi triász gastropodák pp. 1—54. 3 táblával és 4 szövegábrával. Balaton-monographia, Bp. K C T A S S Y , E. (1927): Beiträge zur Stratigraphie und Paläont. der Alpinen Triasschichten in der Umgebung von Buda

pest. M. kir. Földt. Int. Évkönyv X X V I I . f. 2. LAUBE (1868): Die Fauna der Schichten von St. Cassian. Ein Beitrag zur Paläontologie der Alpinen Trias. III. Ab

theilung: Gastropode I. Hälfte. (Mit 8 Tafeln) pp. 29—95. Denkschriften der Kaiserlichen Akad. der Wissenschaften Math. Natur wiss. Classe. Bd. X X V I I I . Wien

L A U B E (1870 a.): Die Fauna der Schichten von St. Cassian. Ein Beitrag zur Paläontologie der alpinen Trias. IV. Abtheilung. Gastropoden II. Hälfte. (Mit 7 Tafeln) pp. 1 — 48. Denkschriften der Kaiserlichen Akad. der Wissenschaften. Math. — Naturwiss. Classe Bd. 30. Wien

L A U B E (1870 b): Die Fauna der Schichten von St. Cassian. Ein Beitrag zur Paläontologie der Alpinen Trias. V. Abtheilung. Cephalopoden. Schlusswort. (Mit 8 Tafeln) pp. 49—107. Denkschr. der Kaiserlichen Akad. der Wissenschaften Math. — Naturwiss. Classe Bd. 30. Wien

LEONARDI, P.—FISCON, F. (1959): La Fauna Cassiana di Cortina d'Ampezzo. Parte III. Gasteropodi. Ricerche Geo-Paleontologische nelle dolomiti. Padova

LOCZY, L . (1913): A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton Tud. Tanúim. Éredm. I. kötet. I. rész. 1. szakasz. Budapest

MICHARD, A. (1969): Les dolomies. (une revue). Bulletin de la Carte geol. d'Alsace et de Lorraine, torn. 22. fasc. 1. Strasbourg

MILLIMAN, J. D. (1974): Marine carbonates. In: Recent sedimentary Carbonates in Two Parts by M I L L I M A N — G . MÜLL E R — Ú . FÖRSTNER. Part ] . pp. 304 — 313. Sringer-Verlag. Berlin—Heidelberg—New York

SZENTES, F. (1939—40): Előzetes jelentés az 1938—39. évben a Keszthelyi-hegységben végzett részletes reambuláló felvételről. Földtani Int. Évi Jelentése I. 272. old.

SZENTES, F. (1953): Jelentés az 1952. évben Magyarországon a Keszthelyi-hegységben végzett bauxitkutató munkálatokról. Balatonalmádi. MÁFI-adattár, kézirat

SZENTES, F. (1957): Bauxitkutatás a Keszthelyi-hegységben. MÁFI Évkönyv 46 (3): pp. 531—541. Budapest TAUSCH, L . (1892): Ueber die Bivalvengattung Conchodus und Conchodus schwageri n. f. aus der obersten Trias der

Nordalpen. Abh. der K. K. Geol. Reichs. Bd. X V I I . Wien TEODOROVICS, G. I . (1960): О proizhozsdenii oszadocsnogo dolomita. Szovjetszkaja Geologija 5. (1972): Veszprém 1 : 200 ООО földtani térképmagyarázója. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadása, Budapest V É G H , S. (1957): A Bakony-hegység kösszeni rétegei. Földtani Közlöny 91. pp. 273—281. Budapest V É G H , S. (1964): A Déli-Bakony raeti képződményeinek földtana. Geologica Hungarica. torn. 14. Budapest ZAPFE, H . (1962): Beiträge zur Paläontologie der Nordalpinen Riffe. Zur Kenntnis der Fauna des Oberrhätische-

Riffkalkes von Adnet, Salzburg. Ann. Naturhist. Mus. Wien. Bd. 66. pp. 207—261. ZAPPE, H . (1967): Beiträge zur Paläontologie der Nordalpinen Riffe. Die Fauna der Zlambach-Mergel der Fischern

wiese bei Aussee, Steiermark. Ann. Naturhist. Mus. Wien. Bd. 71. pp. 413—479.

New results of the complex geological investigations of the Keszthely Mountains

P. Bohn

The Keszthely Mountains, westernmost member of the Transdanubian Central Mountains Range, are rather poorly elaborated geologically. A description accounting for the entire mountains was printed as early as the beginning of this century, reflecting the descriptive methods and geological knowledge of that time ( L . L Ó C Z Y 1913). The complex, integrated, geological surveying and elaboration of the area has been conducted for 7 years now. The present paper is an attempt at publishing a few generalizable stratigraphie, faciologic and lithologie, results of that project, which the author believes to be worth of presentation. The Keszthely Mountains are made up of dissected and discontinuous horst blocks of Upper Triassic age. The oldest formation known to occur locally in the mountains is a calcareous marl to pure marl development (near Szt. Miklós spring) of carnian age. Playing a considerable role throughout the Central Mountains Range, and being investigated by up-to-date lithological methods, the composition of the typical rock of the so-called „Carnian Upper Marl Group" is presented in Table I . The exact stratigraphie level of the formation has been determined on the basis of an examination of the microfauna; accordingly, the calcareous marls represent the base of the Carnian StagefCordevoli Substage, Trachyceras aon Horizon).


The so-called „Eiderics White Limestone", a peculiar facies of the region, was suc-cesfully processed both stratigraphically and genetically. On the basis of microfossils its age is Carnian. Relying on a detailed faunistical study of the rock, the writer could establish that it is the relic of a contemporaneous fossil reef formation.

A statistical evaluation of the reef-building and reef-dwelling organisms and of the distribution of the complete and broken fossils has allowed the writer to trace the boundaries of the contemporaneous central reef and the rock mass of the backreef facies that had partly fallen prey to postgenetic erosion. According to these results, it is advisable to go on tracing for additional reef facies, since the conditions for reef formation were granted.

The bulk of the mountains is made up of a „Hauptdolomit" of extremely varied litho-logy, but difficult to subdivide. In the course of research work the microfacies of the dolomite were cleared in detail both horizontally and vertically. The investigations were extended to the genetic questions of atectonic intraformational brecciation and was found that the formation had been produced by processes taken place in the early ambiental phase of sedimentation. It is primarily on the basis of complex biostratigraphic studies that the Carnian and Norian Hauptdolomit sequences could be separated from each other. The results are illustrated in Plates V . to I X .

The „Kossen Beds" occur locally in a number of points of the mountains. This formations is presented by bituminous, laminated cherty dolomites and by lenses of bituminous limestones and calcareous marls with macrofossils and overlies the Hauptdolomit of Norian age. In this connection the determination of the fauna, consisting mainly of gastropods and unprocessed to date (Plates X — X I ) , has been discussed in the present paper. In addition, the resulting stratigraphie and faciologic connections with other regions have been traced, the most striking analogy having been recognized with the fauna of the St. Cassian Beds in the Southern Alps.

Hohn: A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálata 4 7

I . tábla - Plate I .

48 Földtani Közlöny 105. kötet, 1. füzet

I I . tábla - Plate II .

4 Földtani K ö z l ö n y

В о h n: A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálata 49

I I I . tábla - Plate I I I .


IV . tábla - Plate IV.

4*


V. tábla — Plate V .


V I . tábla - Plate V I .

В о hn: A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálata 5 3

V I I . tábla - Plate V I I .


V I I I . tábla - Plate V I I I .

Bohrt: A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálata 5 5

I X . tábla - Plate I X .

5 6 Földtani Közlöny 10ù kötet-, 1 füzet

X . tábla — Plate X .

В о hn: A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálata 5 7

X I . tábla - Plate X I .

a keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálatának újabb...

Documents