a kiadvÆny a mol nyrt. tÆmogatÆsÆval jelenik meg. · 1,8 millió m3 vizet Øs 29,5 ezer m3...

A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg.

Kõolaj és Földgáz 2012/1. szám

TARTALOM

BOGNÁRÁRPÁD:Szemelvények a Nagylengyel-mezõ történetébõl . . . . . . . . . . . . . . . . 1

Id. ÕSZÁRPÁD:Üzemi kísérlet �Micro-Coring� fúróval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Dr. CSONTOSLÁSZLÓ:A MOL indiai jelenléte és tanulságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Egyesületi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Köszöntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Emlékkõ- és dombormûavatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Szerkesztõbizottság:dr. CSÁKÓ DÉNES, dr. FECSER PÉTER, id. ÕSZ ÁRPÁD

BÁNYÁSZATI ÉSKOHÁSZATI LAPOK

KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZAlapította: PÉCH ANTAL 1868-ban

Hungarian Journal ofMining and Metallurgy

OIL AND GAS

Ungarische Zeitschrift fürBerg- und HüttenwesenERDÖL UND ERDGAS

Címlap:A Kasauli�1 fúrástvégzõ berendezés

Kiadó:Országos Magyar Bányászati

és Kohászati Egyesület1027 Budapest, Fõ u. 68.

Felelõs kiadó:Dr. Nagy Lajos,

az OMBKE elnöke

Felelõs szerkesztõ:Dallos Ferencné

A lap aMONTAN-PRESS

Rendezvényszervezõ, Tanácsadóés Kiadó Kft.

gondozásában jelenik meg.

1027 Budapest, Csalogány u. 3/BPostacím: 1255 Budapest 15, Pf. 18

Telefon/fax: (1) 225-1382E-mail: [email protected]

Belsõ tájékoztatásra készül!

HU ISSN 0572-6034

BKL Kõolaj és Földgáz, 145. évfolyam, 2012/1. szám * www.ombkenet.hu 1

Amai Magyarország terüle-tén a kõolaj- és földgázter-melés kezdetét a Budafa-

puszta B�1 jelû kútban 1937. feb-ruár 9-én felfedezett szénhidrogén-készlet alapozta meg.

A Nagylengyel-mezõt geofizikaimérésekkel találták meg. A Salom-vár környéki nagy kiterjedésû ma-ximumra már 1943-ban telepítettekkutatófúrást, melyben mészkövet ésdolomitot értek el, de mûvelésre al-kalmas szénhidrogénkincset nemtártak fel. Az Nl�1. jelû kutatófúrástazután 1950 végén mélyítették.Fúrás közben a mészkõ feletti ún.zöld homokkõbõl vett magban olaj-nyomokat találtak, de a mészkõben(ami a Salomvár környékihez ké-pest magasabb szerkezeti helyzet-

ben volt) folyadékveszteség lépettfel, és emiatt a fúrólyuk nem voltkúttá képezhetõ. Az olajnyomokalapján mélyítették az Nl�2. sz. ku-tat, mely a zöld homokkõbõl 1951.március 11�18. között ipari mennyi-ségû kõolajat adott. Ettõl az idõ-ponttól számítjuk a mezõ életét.

Az Nl�3. sz. fúrás ugyanezen évaugusztusában elérte a mezõ egyikfõ tárolóját, a krétakorú mészkövet.Ezzel bebizonyosodott, hogy anagylengyeli szerkezetben jelentõskõolaj-elõfordulás van. A kutatásés a termelés ettõl kezdve rendkí-vüli módon felgyorsult. Rohamo-san nõtt a fúróberendezések és a le-fúrt kutak száma és ezzel együtt atermelt olajmennyiség. Jellemzõ,hogy az 1955. évi olajtermelés

meghaladta az 1,2 millió tonnát.Az erõteljes kutatás részben anagylengyeli mezõ bõvülését ered-ményezte, de új mezõk megtalálá-sához is vezetett, melyek ugyan kisolajmezõk voltak, de termelésükszintén hozzájárult az ország olaj-éhségének csillapításához.

Ebben az idõszakban a Dunántúlolajtermelését Nagylengyel hatá-rozta meg. A nagylengyeli kõolaj-vagyon triászkori dolomit- és kréta-korú mészkõtárolókban halmozó-dott fel, ellentétben a budafai és lo-vászi homokkõtárolókkal. A nagy-lengyeli tárolókõzetek a geológiaiidõk során a felszínre kerültek,karsztosodtak, s a kialakult karsztostárolótérben gyûlt össze a kõolaj,mely gyakorlatilag gáztalan, gyan-tás és aszfaltos anyagokban gazdag,nagy sûrûségû (915�994 kg/m3)és nagy viszkozitású (50 °C-on150�4500 mPas) volt. A korlátlanutánpótlású karsztvíz 1�2 blokk ki-vételével állandó nyomás alatt tar-totta a telepet. A nagylengyeli mezõtermeltetése 1951 õszén még a zöldhomokkõbõl kezdõdött, de gyorsankövette ezt az I�IV. blokkok olaj-tároló mészköveinek a feltárása.A blokkból a termelés 1953 végéremeghaladta a napi 1400 tonnát,éves mennyisége pedig 378 ezertonna volt. A termelõ blokkok mel-lé 1954-ben lépett be a VII-a-b hip-puritás és az I. triász blokk. Ettõl azévtõl 1956-ig jellemzõ volt a kutakteljes megcsapolása. 1954-ben atermelés már 787 ezer tonna volt,

1. ábra: Nagylengyel-mezõ elhelyezkedése

Szemelvények a Nagylengyel-mezõtörténetébõl*

ETO: 622.32

BOGNÁR ÁRPÁDokl. olajmérnök,a MOL Nyugat-magyarországitermelés szakértõje,felelõs mûszakivezetõ-helyettesOMBKE-tag.

Az összeállítás bemutatja a mezõ felfedezésétõl kezdõdõen napjainkig tartó életét,a mûveléssel kapcsolatos technikai és technológiai adottságokat, valamint az EOR-program fejlesztéseit és utal a jövõ még kihasználható lehetõségeire is.

*Készült a témában korábban megjelent anyagok felhasználásával. A cikk összeállítója köszönetetmond a MOL Nyrt.-nek a cikk megjelentetésének engedélyezéséért, és köszönet minden kollégának aközremûködésért.

www.ombkenet.hu * BKL Kõolaj és Földgáz, 145. évfolyam, 2012/1. szám

1955-ben pedig elérte az 1,2 millió tonnát. 1955-benkezdõdött a tároló vizesedése. Elõször az Nl�54. sz. ésNl�30. sz. kutakban jelent meg a víz, amit rövidesenújabb 9 kút elvizesedése követett. Ezekben a kutakbanvízkizárást hajtottak végre, amely nem minden esetbenjárt sikerrel. Két esetben a víztartalom 0,2�0,3%-racsökkent. A vizesedés elõtt naponta 100�150 tonnaolajat adó kutak a munkálatok után 10�15 t/nap hozam-mal voltak csak termeltethetõk. Ilyen körülményekközött érte el a mezõ 1955-ben a meredek ívelésû, majdgyors csökkenésû elsõ csúcsértéket, mely 1,2 milliótonnával kulminált. 1956-ban az I�IV. blokk kútjainakvizesedése tovább folytatódott, de a megcsapolás a har-madik negyedév végéig változatlan maradt. Év végénazután a mezõ kútjainak nagy részét le kellett zárni.A csaknem három hónapos kényszerû leállás alatt a tá-rolókban rendezõdtek a fázisviszonyok, s a kis hozam-mal történõ újraindításkor (átlagos kúthozam 18 t/nap)több, elõzõleg elvizesedett kút víztelen olajat adott.Az éves termelés ezen körülmények miatt 1957-ben a390 ezer tonnás mélypontra zuhant, a korábbi csúcs-érték 1/3-át sem érte el. Ez év végén azonban meg-élénkült a kutatási tevékenység, amely 8 évig (1965-ig)tartott, és a kõolajtermelés újból emelkedett. Feltártákaz V�VI. blokkot, majd további blokkokat és a különál-ló barabásszegi mezõrészt.

A �60-as évek elejére a mezõ területe megháromszo-rozódott, hozama ekkor éveken át meghaladta a napi3 ezer tonnát, éves termelése pedig 1965-ben 1,3 milliótonnával elérte a maximumot. Ezután a hozam esnikezdett, a csökkenés gyors volt és 1970-ben már csakmintegy 500 ezer tonnát termelt a mezõ.

A nagylengyeli mezõben termelt, gyakorlatilag gáz-talan olaj a nagyrészt korlátlan vízutánpótlás miatt ál-landósult nagy rétegnyomás, továbbá a nagy hozam ésa nagy hõmérséklet okozta sûrûségcsökkenés hatásárakezdetben felszállva érte el a kútfejet. A folyóvezeték-ben bekövetkezõ lehûlés és az ebbõl eredõ viszkozitás-növekedés miatt azonban meglehetõsen nagy nyomás-esés alakult ki az olajnak a kutakból a tankállomásratörténõ továbbítása közben, ezért hamarosan szüksé-gessé vált a kutak villamosítása és a kútfejnél csavar-szivattyú alkalmazása, vagy mélyszivattyú beépítése.A viszonylag korán bekövetkezõ vizesedés és a hozamkényszerû csökkentése miatt azonban általánosan átkellett térni a mélyszivattyús termelésre. A viszonylagnagyobb hozamok miatt itt a hosszabb löketû himbákterjedtek el. A lehûlés és a vele járó viszkozitásnöveke-dés megelõzésére gázzal fûtött melegítõkályhákat kel-lett a vezeték mentén elhelyezni. Ezek házi gyártásúhõszigetelt, álló hengeres melegítõ egységek voltak,melyekben csõkígyón haladt át az olaj, miközben fel-melegedett. Elõfordult, hogy az olaj tankállomásra jut-

tatása, vagy onnan való továbbszállítása még így semvolt lehetséges. A barabásszegi mezõ esetében pl. akútfejen, vagy a kútban gázolajat kellett a kõolajhozkeverni, hogy beszállítható legyen. A gázolajat a tank-állomásról csavarszivattyúk segítségével juttatták a ku-takhoz. A tankállomásokról az olaj a fõgyûjtõre, onnanpedig � emulzióbontás után � a zalaegerszegi olajfino-mítóba került. A vizesedés gyors megindulása után anagy hõmérsékletû, vegyszeres emulzióbontás elõtt avíz leválasztását is meg kellett oldani és gondoskodnikellett a nagy mennyiségû (a késõbbiekben hosszú éve-ken át 10 000 m3/nap nagyságrendû) víz besajtolóku-takba történõ elhelyezésérõl.

Kihozatalnövelést célzó mûvelési kísérletek folytaka mezõben 1970�1978 között. Ilyen volt a felületaktív-anyagos kísérlet, mely az akkoriban még a tárolásbanfõ szerepet játszónak vélt repedésrendszer visszama-radt olajának kinyerésére irányult. Ugyanezen elvek fi-gyelembe vételével végezték az ammóniás kísérleteketis. Az elzárt helyzetû repedezettebb tárolórészek felté-telezett olajának letermelésére kõzetrobbantásos kísér-leteket is végeztek, hogy a tömött kõzetszakaszokbanlétrehozott repedések segítségével kapcsolatot teremt-senek a belsõ repedésrendszerrel. Kõolajtermelésszempontjából ezek a kísérletek sikertelenek voltak,nem jelentõs hozamnövekedés volt kimutatható. Ezenkísérleteknek összesen 3�5 ezer tonna többletolaj-termelés volt tulajdonítható 1970�78 között. A siker-telenség objektív oka az volt, hogy a kõolajnak alig2%-a helyezkedett el repedésrendszerben, márpedigmind a felületaktív anyag, mind pedig az ammóniagázcsak a repedésfelületekre fejtette ki hatását.

A tárolómodell valósághûbb megtervezése szempont-jából, a végzett kísérleteket eredményeseknek kell tekin-teni, hiszen alátámasztották a karsztos tárolómodell el-képzelését, mely szerint a tárolt olaj döntõ többségekarsztos járatokban, üregekben, likacsokban helyezke-dik el. A karsztos tárolójelleg elfogadása a másodlagosmûvelési kísérleteket is új irányba terelte. Feltételezni le-hetett ugyanis, hogy az említett karsztos kavernák,üregek felsõ zárt dómrészébõl az oda behatoló víz azolajat nem szorította ki. Ha pedig ezeket a tárolásbanrésztvevõ üregeket gázzal töltik fel, a gáz a visszamaradtolajat gravitációs hatásra ezen tárolórészekbõl ki fogjaszorítani. Az itt vázolt elvi séma figyelembevételévelkezdõdtek meg Nagylengyel-mezõben a gázfeltöltéseskísérletek, melyekhez az eddigiekben gáztalan olajat ter-melõ mezõ érintett részében meg kellett teremteni agázbesajtolás és a gázos olajtermelés feltételeit.

Az elsõ gázfeltöltéses kísérlet CH-gázzal valósultmeg. A kísérletre kiválasztott terület a III. blokknak azNl�87. sz. kút környezetében markánsan kiemelkedõrésze volt, melyet K�DK-i irányban 65�70 m elvetési

2

BKL Kõolaj és Földgáz, 145. évfolyam, 2012/1. szám * www.ombkenet.hu

magasságú vetõ zárt le. A gáz besaj-tolása 1979. június 6-án kezdõdöttaz Nl�87. jelû kúton keresztül 90ezer m3/nap ütemmel, amit a meg-lévõ kompresszortelep teljesítményehatárolt be. A besajtolt gáz lefúva-tására, illetve visszatermelésére1980. I. negyedévében került sorugyancsak az Nl�87. kúton keresz-tül. A kezdeti gáztermelés után a kútolajat kezdett termelni, ami még1985-ben is folytatódott. A kísérletsorán 1985 végéig 35 ezer tonna ola-jat termeltek ki 300 ezer m3 vízzel, avisszatermelt gáz mennyisége pedig8 millió m3 volt.

A második gázfeltöltéses kísérletszén-dioxidos (CO2) gázzal került végrehajtásra azV�VI. blokk triász kõolajtelepében. A CO2-gáz besaj-tolása az Nl�441. sz. kúton keresztül kezdõdött meg1980 szeptemberében. A termelõkutak közül kettõt(Nl�89., �109. sz.) felszálló szerelvényezéssel láttak el,kettõt pedig (Nl�64., �117. sz.) mélyszivattyúval kíván-tak termeltetni, de ezen utóbbi két kútnak megfigyelésifunkciója is volt. További 7 kutat is felhasználtakmegfigyelésre. 1984 végéig 96,7 millió m3 szén-dioxi-dos gázt sajtoltak a tárolóba. A korábban márelvizesedett kutak a kísérlet során gyorsan és jelentõ-sen elolajosodtak. A napi olajtermelés növekedése igenjelentõs és tartós volt. 1985 végéig 43 ezer tonna olajat,1,8 millió m3 vizet és 29,5 ezer m3 gázt termeltek ki.A korábbi 98�100%-os víztartalom tehát átlagosan80,3%-ra csökkent. Az egyes kutak olajhozama 40�50t/napot, sõt 90 t/napot is elért. A déli triász blokkbanfolyó CO2-os besajtolás megerõsítette a többletolaj-ter-melésre kapott kedvezõ tapasztalatokat. A reagáló ku-tak olajosodása, napi olajtermelése és a halmozott olaj-termelés nagyságrendje összhangban volt a szénhidro-génes gázfeltöltéses kísérlet eredményeivel.

A gázfeltöltéses kísérletek � melyek során mind agázbesajtolási, mind a gázlefúvatási fázisban jelentke-zett olajtermelés � alátámasztották, hogy a tárolóból amaradék olaj jelentõs része a karsztos mészkõmodellalapján kitermelhetõ. Ez volt ezen kísérletek legfõbberedménye, melyre alapozva a �80-as évek második fe-lében már meg is indultak a módszerek nagyüzemi be-vezetésének elõkészületei. Joggal mondhatjuk, hogy agázfeltöltéses mûvelési eljárás széleskörû bevezetéseegyértelmûen megszabja Nagylengyelben a �80-as és�90-es évek, valamint napjaink tevékenységét. Arra isérdemes rámutatni, hogy a mezõ csökkenõ termelésétmár a �80-as évek elején ezen eredményes kísérletekbõlszármazó többletolaj tartotta szinten.

Az üzemi kísérleteket (pilot) követõen a szén-dioxi-dos gázsapkás mûvelést 1988-tól kiterjedten alkalmaz-zák a Nagylengyel-mezõben. A nemzetközi viszonylat-ban is igen sikeresnek mondható I. ütem (I�IV. rudistásblokk) és a kevesebb eredményt felmutató II. ütem(VII., VIII., X. Dél-rudistás blokk) eredményei alapjánmár a �90-es évek elején sor került a III. ütem tervezé-sére, mely a mezõ kisebb, vagy mûvelési szempontbólproblémásabb blokkjait érintette. A szûrés eredménye-ként egyedül az V�VI. rudistás blokkban láttak lehetõ-séget az EOR-alkalmazás kiterjesztésére.

1996 szeptemberében projekt-elõterjesztést nyújtot-tak be a vállalat vezetõségének, amit az Igazgatóság jó-váhagyott, de a kivitelezésre nem került sor, elsõsorbana II. ütem elsõ éveinek gyenge eredményei miatt. 1998-ban készült el az V�VI. rudistás blokk szén-dioxidosgázsapkás mûvelésének komplex felülvizsgálata, melya korábbiaknál kisebb földtani vagyont valószínûsített,és két feltételezett kihozatal mellett, egydimenziós tá-rolószimulátor alkalmazásával modellezte a mûvelésfolyamatát.

A nagylengyeli ipari méretû CO2-os mûvelés 1988végén kezdõdött. Az I�IV. blokkban sikerrel alkalma-zott eljárás a �90-es évek elején jelentõs termelésfelfu-tást eredményezett, ami nagymértékben hozzájárult ah-hoz, hogy a � Nyugat-magyarországi Termelés elõdje �Nagykanizsai Bányászati Üzem 1994-ben közel400 000 tonnás csúcsot ért el, bár jelentõs beruházá-sokkal a VII., VIII. és X. D blokkok is bevonásra kerül-tek a mûvelésbe. Így a VII. blokk másodlagosmûvelése 1993 januárjában indult. 1994-ben készült ela NLT�10 gyûjtõállomás és kezdõdött meg a VIII.blokk CO2-os mûvelése. Végül a X. D blokk létesít-ményei 1995 tavaszán lettek üzembe helyezve. Késõbb,1997-ben pótlólagos beruházásokkal a X. É blokkot isbevonták a programba, mivel a VIII. blokkba besajtolt

3

2. ábra: A Nagylengyel-mezõ létesítményei a �90-es években

www.ombkenet.hu * BKL Kõolaj és Földgáz, 145. évfolyam, 2012/1. szám4

CO2-gáz átszivárgása szükségessé tette az itteni kutakátképzését is.

A nagylengyeli CO2-os termeléshez kapcsolódó fej-lesztéseknél kutak esetében általánossá vált a �Nagy-lengyeli� kútszerkezet, kétszintes kutak (önsegédgázostermelés), a mélyszivattyúzás területén pedig a korsze-rû rudazatkombinációk, rudazatszivattyú, osztatlanperselyû termelõcsõ-szivattyúk elterjedése, gáz-zavar-tûrõ mélyszivattyúk, rezgésérzékelõk (himbaegységen)alkalmazása. További CO2-os termeléshez kapcsolódófejlesztések: távfelügyelet, frekvenciaváltók alkal-mazása, melegvizes fûtés gõzfûtés helyett, folyamatosemulzióbontás (wash tank), incinerator, kosaras fák-lyák, magas inert tartalmú gázok hasznosítása (kazá-nokban), hõcserélõk (intenzifikálás, perdítõ elemekkel,szivattyúzással, külsõ tartályfûtés), tartálygázok gyûj-tése, adszorberes kénmentesítés (SávT�1).

Az eredmények mellett viszont sikertelenségek is kí-sérték a CO2-os mûvelést. Az Nl�282/a kútnál 1998 no-vemberében bekövetkezett CO2-os gázkitörés ugyancsakráirányította a figyelmet bizonyos technológiai elégte-lenségekre, nehézségekre. A kitörés viszonylag gyorsleküzdését követõ vizsgálatok alapján jó néhány olyanfolyamatmódosításra került sor, amelyek vélhetõenmegakadályozzák a hasonló esetek bekövetkezését.

A mûvelés nehézségei közül kiemelhetjük a korró-ziós problémákat. 1. képen csõvezeték-korrózió, a2. képen tartálykorrózió látható.

Az elmúlt években tapasztalt olajár-növekedés, vala-mint a mezõben felgyülemlõ és lefúvatásra váró gázokelhelyezési kényszere ismételten elõtérbe helyezte azV�VI. blokkban történõ EOR-alkalmazást. Lényegeskiemelni, hogy a 3D szeizmikus mérések figyelembe-vétele, a blokk lehatárolása, a karsztos tárolótér elem-zése és annak pontosabb, térbeni definiálása, továbbáezzel egységben a termelési múlttal való összehangolá-sa kritikus elemét jelenti a szén-dioxidos mûvelés sike-rességének. Az áramlástani hatások laboratóriumbannem modellezhetõk, így a más blokkoknál felgyülem-lett mûvelési és kitermelési tapasztalatok átvétele je-lentette a mûveléstervezés kulcsát. A 2009-ben elké-szült mûvelési terv alapján ismét projekt-elõterjesztéstnyújtottak be, de a kivitelezés megkezdésére ez idáignem került sor.

Folyamatban lévõ, illetve tervezett projektekhezkapcsolódó fejlesztések: lemezes hõcserélõ, füstgáz-hõhasznosítás, segédgázos termelés (tervezési fázis),búvárszivattyú � ESP (tervezési fázis), nátrium-lúgadagolásos kéntartalom-csökkentés (kísérleti fázis),zárt rétegvíz likvidálás (tervezési fázis), NLT�10 direktbetermelés (tervezési fázis) ezzel megvalósulhat a zárttechnológia az NLT�10-esen is, kompresszorozott gá-zok gépi hûtéssel történõ elõkészítése (tervezési fázis),spirálszivattyú (PCP).

Az új projekt célja kettõs. Többletolaj-termelés, vala-mint a Nagylengyel-mezõben felgyülemlett és lefúvatás-ra váró szén-dioxidos földgáz egy részének likvidálása.A mûvelés tervezése eltért más blokkokétól. Az elsõdle-ges mûvelésnél tapasztalt korlátozott vízutánáramlás,valamint a gázbesajtolás alatti esetleges gázkiáramlástöbbletfeladatokat ró a tervezõre és a kivitelezõreegyaránt. A mûvelés alatt a termelési tapasztalatokvisszacsatolása, az integrált mûvelésirányítás szükséges.

A korlátozott vízutánáramlás következményeként azolajtest alatt elhelyezkedõ víztestbõl a rétegvizet � a be-sajtolt szén-dioxidgáz rétegkörülmények közötti térfo-gatának megfelelõ mennyiségben � ki kell termelni, majda gáz lefúvatásakor visszasajtolni, így biztosítva a mû-velés során a rétegnyomás közel állandó értéken tartását.

1. kép: Csõvezeték-korrózió

2. kép: Tartálykorrózió

BOGNÁR ÁRPÁD, dipl. petroleum engineering, expert ofMOL West Hungary Production, sr. deputy manager, memberof OMBKE: EXCERPTS FROM THE HISTORY OFNAGYLENGYEL FIELD

The author presents the history of the field from its disco-very to-date, including the technical and technological para-meters, and the developments implemented during the EORprogram and refers to the potentials still existing in the field.


1. Bevezetés

Amesterségesgyémánt-fúróelsõ alkalmazására a vilá-gon 1975-ben került sor és

az utóbbi években teljes térhódításafigyelhetõ meg. A nemzetközi ta-pasztalatok alapján a MOL Nyrt.Magyarországon 1996-ban alkal-mazta elõször a teljes szelvényûmesterségesgyémánt-fúrót és 2010-ig összesen 55 darabot használt fel311/32� mérettõl 121/4� méretig. Ösz-szehasonlítva a mesterségesgyé-mánt-fúrókkal elért átlageredmé-nyeket a görgõs fúrókéval, megálla-pítható, hogy 1,05�3,38-szoros fú-rási sebességnövekedést, 1,08�8,14-szeres fúrási idõnövekedést és2,07�11,14-szeres fúrt méternöve-kedést értek el.

Az alkalmazásuk közben jelent-kezett problémák közül kiemelke-dett, hogy a mesterségesgyémánt-fú-rók által átfúrt kõzetek furadékánakmérete � a kõzetbontási és kõzetaprí-tási mechanizmusa miatt � igen ap-ró, nagyon finom. Az alkalmazottfúrási paraméterek � a görgõs fúrók-nál használt 1,04�1,4-szeres öblítésiütem és 2,14�4,28-szoros forgatás �tovább finomították, aprózták és tor-zították a kijövõ furadék (kõzetmin-ta) alakját és nagyságát. Így nehézsé-geket okozott a pontos rétegsor és azõsmaradványok leírása [1].

A nagy mélységû, nagy nyomásúés magas hõmérsékletû (HPHT=High Pressure High Temperature)kutatófúrások költsége igen magas(1. ábra), ezért szükséges, hogy

az ilyen kutatófúrásoknál minélnagyobb elõhaladást, minél olcsóbbés megbízhatóbb információszerzést(kevesebb magfúrás és megfelelõfuradékméret) lehessen biztosítani.

Ezeknek a feladatoknak a megol-dására a Diamant Drilling ServicesS. A. (DDS � Gosselies, Belgium)együttmûködve a TOTAL S. A.R&D Deeply Buried Reservoir(Paris, France) részlegével fejlesz-tették ki a Micro-Coring fúrót(MCB), amely a hagyományos fú-rási mûvelet folyamán kisméretûmagokat hoz létre.

2. Micro-Coring fúró [2�6]A Micro-Coring fúró tervezése-

kor két egymástól független, deegymást kiegészítõ szempontot ha-tároztak meg:� Kisméretû mag létrehozása a réteg-bõl és ezzel a rázószitán felfoghatófuradék minõségének javítása.

� A furadék minõségének javításá-val egyidejûleg a fúró fúrási tel-jesítményének növelése.A Micro-Coring fúró mûködésé-

nek elve (2. ábra):1. Fúrás közben a fúró közepén kis-

méretû mag képzõdik, amely afúrás elõhaladásával a számárakialakított furatba csúszik.

2. Amikor a kisméretû mag eléri afurat alján lévõ mesterségesgyé-mánt (PDC) lapocskát, a tovább-csúszása megáll és az oldalirányúerõ letöri az eredeti kõzetbõl.

Üzemi kísérlet �Micro-Coring�fúróval

ETO: 622.24

Id. ÕSZ ÁRPÁDokl. olajmérnök,okl. manager szakmérnök,MOL Nyrt. szakértõ,OMBKE- és SPE-tag.

1. ábra: Fúrási költség, 2010.

A mesterségesgyémánt-fúrók kõzetbontási és kõzetaprítási mechanizmusa miattigen apró, nagyon finom furadék képzõdik. Ez nehézséget okoz a rétegsor és azõsmaradványok meghatározásában. A Diamant Drilling Services S. A. és a TOTALS. A. kifejlesztettek egy olyan fúrót, amely a hagyományos fúrási mûvelet folyamánkisméretû magot hoz létre. Szakirodalom, referenciaanyag és személyes megbeszéléseksorán szerzett információk alapján 2010-ben került sor a Micro-Coring fúró elsõ ma-gyarországi felhasználására.


3. A letört kisméretû magot a központilag elhelyezettöblítõnyíláson nagy sebességgel kiáramló öblítõ-iszap elsodorja, kihordja a két vágóél között elhe-lyezkedõ közlekedõ csatornán keresztül a gyûrûstér-

be, amelyen át a fel-színre jut.

A tervezõi és a fúrá-si laboratóriumi mun-kák után készült el aprototípusfúró, amelyegy 6� átmérõjû hatvágóélû SPS 683típusú acélbefoglalá-sos PDC-fúró volt. Azelsõ fúrási tesztre aParis School of Mi-nes (Pau, France)Arminesben került sor(3. ábra). A sike-res tesztet követõenugyanilyen méretû ésmódosított típusú fú-róval végezték el azelsõ üzemi kísérletet aTOTAL IndonesiaTunu DX32 jelû fúrá-sában. Mind a labora-tóriumi, mind a fúrásiintézeti és üzemi ta-pasztalatok alapjántöbb módosítást vé-geztek a fúrón, és vé-gül 2008-ban meg-kezdték a Micro-Co-ring fúrók sorozat-gyártását.

Gyártási tulajdonságok:Méret: 4��22�Kõzetbontó elemek (mesterségesgyémánt-lapok)befoglalása (4. ábra):

� acélbefoglalás� impregnált

Kõzetbontó elemek nagysága: kõzethez és fúrómé-rethez tervezett 10 mm, 11 mm, 13 mm, 16 mm,19 mmVágóélek száma: Kõzettõl és fúrómérettõl függõen4�11Fúrási mód:

� forgatóasztalos� felsõ meghajtásos� lyuktalpi motoros

Kõzet:� puha� középkemény� kemény� kemény abrazív

Kisméretû mag alakja (5. ábra):� hengeres

2. ábra: Micro-Coring fúró mûködési elve 4. ábra: Kõzetbontó elemek befoglalása a) Acélbefoglalás, b) Impregnált

5. ábra: Kisméretû mag alakja a) Hengeres, b) Kettõs hengeres

3. ábra: a) Elsõ Micro-Coring fúró(6� SPS683 PDC), b) Tesztpad Arminesben


� kettõs hengeres: felsõ rész kisebb hengeres,alsó rész nagyobb hengeres

Kisméretû mag mérete: kõzethez, fúrómérethez,lyuktalpi szerszám összeállításhoz és fúrási módhozegyedileg tervezett

� 4��61/2� fúró:Hengeres: 10 mm átmérõ x 40 mm hosszKettõs:

â Felsõ rész: 8�13,5 mm átmérõ x 10�35mm hossz

â Alsó rész: 12�20 mm átmérõ x10�14,5 mm hossz

� 83/8��22� fúró:Hengeres: 10�44 mm átmérõ x 25�60 mmhossz.

Összehasonlítva a többi hagyományos fúrókkal aMicro-Coring fúró alkalmazása a következõ elõnyök-kel jár:� Jobb minõségû furadék (méret, alak) képzõdik, amely-lyel pontosabban meghatározható a rétegsor. Ez a ha-tás még jobban érvényesül a kemény kõzetekben,ahol nagyon kisméretû furadék képzõdik (6. ábra).

� Javul a kõzetbontás hatékonysága, amelynek eredmé-nye az elõhaladás növekedése. Ezt a növekedést anem központos geometriájú fúró kõzetbontási ener-giájának jelentõs csökkenése eredményezi. Ugyanis,az így felszabaduló energia további kõzetbontásrahasználható fel (nagyobb terhelés + nagyobb fordulat= mélyebb behatolás a kõzetbe). (7. ábra)2009. októberig több mint 4500 métert fúrtak külön-

bözõ társaságok 6�, 61/2�, 83/8�, 81/2�, 121/4� és 16� mé-retû, acélbefoglalásos és impregnált Micro-Coring fú-róval, forgatóasztalos, felsõ meghajtásos és lyuktalpimotoros módszerrel, függõleges és ferde fúrólyukban,különbözõ kõzetekben (1. táblázat).

Szakirodalom, referenciaanyag és személyes meg-beszélések során szerzett információk alapján 2010-ben került sor a Micro-Coring fúró elsõ magyarországifelhasználására a Berettyóújfalu�4. jelû kutatófúrás-ban.

6. ábra: Furadék mérete és alakja: a) Hagyományos fúró, b) Micro-Coring fúró

7. ábra: Elõhaladás növekedése (Paris School of Mine kísérleti eredménye raj-nai homokkõben)

Sorszám Operátor társaság Fúrás jele Fúró mérete Beépítés Kõzetés típusa

1. TOTAL Indonesia Tunu DX32 6� SPC 683 1 agyag, homokkõ2. MOL Pakisztán Manzalai 6 81/2� SSC 123 3 mészkõ, homokkõ, agyag3. OMV Pakistan Dinan Shah 1 81/2� SPC 823 2 mészkõ4. REPSOL Algeria MSR2 81/2� SSC 123 1 ?5. ENI Pakistan KADANWARI 17 81/2� SPC 823 1 homokkõ, agyag6. TOTAL Austral Pampa Trill xp 101 81/2� SDC 829 1 agyag, homokkõ, tufa7. SAUDI Aramco UTMN 1837 16� SDC 849 1 mészkõ, dolomit8. SONATRACH Algeria RN 111 81/2� SDC 823 1 mészkõ, dolomit9. QUESTAR US MESA 13D1-20 61/2� SPC 426 1 agyag, aleurolit10. SAUDI Aramco HRDH 1043 16� SDC 849 3 mészkõ, dolomit11. GULF Keystone Shaikan 1 81/2� SDC 829 1 mészkõ, dolomit12. SAUDI Aramco NQHR1 83/8� SDC 829 2 mészkõ, dolomit

1. táblázat: 2009. októberig felhasznált fúrók


3. Berettyóújfalu�4. jelû kutatófúrás éstervezése [7�12]

A nem-hagyományos szénhidrogén-felhalmozódá-sok szempontjából a Nagyalföldön három süllyedék, aMakói-, a Békési- és a Derecskei-árok a legjelentõsebbpotenciális terület (8. ábra). A Derecskei-árokban anagy mélységû (nagy nyomású és magas hõmérsék-letû) kutatás már az 1970-es évek második felében el-kezdõdött és azóta több fúrást mélyítettek le, ezek kö-zül az alábbi összehasonlító fúrások voltak lényegeseka Berettyóújfalu�4. jelû kutatófúrás tervezéséhez:

Ezek után tûzték ki a Berettyóújfalu�4. jelû kutatófú-rást, amelynek célja a Berettyóújfalu�1. fúrásban feltárt

miocén tárolóképzõdmények továbbkutatása, morfo-lógiai és tektonikai záródású, több szintben kimutatottföldtani alakulatokban szénhidrogéngáz-telepek felfede-zése. Tervezett mélysége 3810 méter, várható legna-gyobb rétegnyomása 60,3 MPa (60%-os túlnyomás) éshõmérséklete 212 °C. A fúrás tervezése során felmerült,hogy a jobb minõségû furadék elérése érdekében bizo-nyos szakaszokat Micro-Coring fúróval mélyítsék le.

Tekintettel arra, hogy pont ilyen nagy mélységû,nagy nyomású és magas hõmérsékletû fúrásokhoz fej-lesztették ki a Micro-Coring fúrótípust, a tervezés idõ-szakában felvettük a kapcsolatot a Diamant DrillingServices S. A. céggel 2 darab (1 db 81/2� és 1 db 57/8�méretû) fúró beszerzésére.

8. ábra: Makói-, Békési- és Derecskei-árok

9. ábra: 81/2� SDC 829 típusú fúró adatai 10. ábra: 57/8� SPC 783 típusú fúró adatai

Derecske�I.(Földtani-geofizikai alapfúrás) 5205 m, 1977�78Sáránd�I.(Földtani-geofizikai alapfúrás) 4800 m, 1982�83Földes�2.(Felderítõ kutatófúrás) 3700 m, 1983�84Földes�14.(Felderítõ kutatófúrás) 3500 m, 1988Földes�21.(Feltárófúrás) 3266 m, 1992Berettyóújfalu�2.(Felderítõ kutatófúrás) 3770 m, 2005Berettyóújfalu�1.(Felderítõ kutatófúrás) 4030 m, 2006


A fúrótípusok kialakításához szükséges adatokat arendelkezésükre bocsátottuk:

� fúróberendezés típusa, kapacitása;� mélységintervallumok;� rétegsor;� rétegdõlés;� kõzetek permeabilitása, porozitása, törõ- és nyo-mószilárdsága, ásványi összetétele (Berettyóújfa-lu�1. magmintái alapján);

� öblítõiszap paraméterei (típus, sûrûség, szilárd-anyag-tartalom stb.);

� lyukhõmérséklet;� fúrási mód;� összehasonlító fúró adatok (Berettyóújfalu�1., �2.,Földes�2., �14., �21.)

� fúrótípus;� elõhaladás;� elhasznált fúró kiértékelése.

A gyártó elvégezte a fúrótípusok tervezését, kialakí-tását és az ajánlatuk elfogadása után azokat legyártotta(9�10. ábra).

4. Üzemi kísérlet

4.1. 81/2� SDC 829 típusú fúró [7, 13]

Az elsõ üzemi kísérletre 2010 májusában került sor3200�3340 méter között. A fúrás a területen ebben amélységben típusosnak mondható aleurolit, agyagkõ,agyagmárga, homokkõ, majd márga, tufa és homokkõ-csíkos márga rétegeket harántolta. Az összlet változóanvagy gyengén rétegezett, mikrorétegezett, a rétegdõlés3�6 fok lehet. Fúrhatóság szempontjából ezek akõzetek közepesnél puhább, a csíkokban közepes ke-ménységûek, az öblítõiszappal érintkezve többnyirekissé felpuhulnak. A furadékra jellemzõ a lemezes, táb-lás megjelenés, ami arra utal, hogy fúrás közben a fu-radék a réteglapok mentén szétesik. A kevés tömbös,darabos, vaskos megjelenésû furadék többnyire ke-mény agyagkõbõl, néhány esetben homokkõbõl áll.3200�3326 méter között alsó-pannóniai, 3326�3340méter között miocén korú. Fúróberendezés: R�68.ZJ�50; Fúrási mód: irányított függõleges fúrás, lyuk-talpi motoros meghajtás, felsõ meghajtással rásegítve.Átlagos fúrási paraméterek:

� Terhelés: 8�10 tonna� Fordulat: 220 fordulat/perc (lyuktalpi motor)+ 40 fordulat/perc (felsõ meghajtás)

� Öblítés: 1400�1800 liter/perc� Öblítési nyomás: 140�220 bar� Elõhaladás: 20�60 perc/méter

Öblítõiszap:� Típus: Ca-bázisú XHT (hõtûrõ)� Sûrûség: 1,78�1,88 kg/dm3

Talphõmérséklet fúrás közben: 110 °C

A kisméretûmagok a fel-színre érkezé-sükig továbbaprózód(hat)-nak (11. ábra).Ezért a rázó-szita fölé a kis-méretû magokfelfogására egyspeciális rácsotkészítettek (12.ábra).

A3200�3225méter közöttiszakasz fúrásaalatt sok nagy-méretû kõzet-darab került afelszínre, azon-ban a rétegzett-ség iránya a

méret és a koptatottság alapján nem volt egyértelmû,hogy azok a kisméretû magokból származnak. 3230méternél a nagyméretû furadék mennyisége jelentõsenlecsökkent, majd 3232 métertõl egyértelmûen a kismé-retû magokból származó furadék jött fel (13. és 14.ábra). A 140 méter fúrás során összesen 81 mintavételiszakaszból gyûjtöttek össze olyan kõzetdarabokat,amelyek a kisméretû magokból származtak. Az utóla-gos átvizsgálás során 16 mintavételi hely anyagáról si-került megállapítani, hogy azok egyértelmûen a kismé-retû magokból származnak (15. ábra). Anyaguk túl-nyomórészt aleurolit, néhány agyagkõ és homokkõ.A 3312�3340 méter közötti szakasz fúrása alatt máregyáltalán nem volt kisméretû magdarab, ezért feltéte-lezhetõ volt, hogy a fúróval történt valami. Ez a kiépí-tés után be is igazolódott.

A fúró kiépítése után látható volt, hogy a központiöblítõnyílás teljesen kinyalódott, s az itt kilépõ, megnö-vekedett kiáramló öblítõiszap megakadályozta a kis-méretû mag kialakulását. Ugyanakkor két fúvóka eldu-

11. ábra: Kisméretû magok felaprózódása

12. ábra: Speciális rács a kisméretû magok felfogására


gult (16. ábra). Mikor és hogyan történhetett ez? Hamegnézzük a fúrási ellenõrzõ mûszerkabin szelvényét(Composit Log), látható, hogy 3280 méternél az öblíté-si nyomás csökkenése indult meg, majd a folyamatoscsökkenés után ismét emelkedni kezdett. Amikor csök-kenni kezdett a nyomás, a központi öblítõnyílás akkorkezdett kinyalódni, és miután a kinyalódott lyuk kiala-kult középen, azon keresztül a furadék be tudott jutni afúróba és eltömítette a két fúvókát, ami a nyomás emel-kedését okozta. Majd 3312 és 3321 méternél továbbnövekedett a kinyalódott lyuk mérete és ez továbbinyomáscsökkenést hozott létre, illetve tovább növeke-dett a rajta kiáramló öblítõiszap mennyisége(17. ábra). Ez teljesen összhangban van azzal, hogy3312 métertõl a kisméretû magminták is eltûntek.

A kiépített fúró értékelésénél megálla-pítható, hogy:

� a kõzetbontó elemek (mesterséges-gyémánt-lapok) jó állapotban van-nak, egy kicsit megkoptak, de nemtört el egy sem;

� a fúró átmérõje nem csökkent;� a fúrómegválasztás a kõzethez megfelelõ volt;� a központi öblítõnyílás teljesen kinyalódott;� a fúró, mint közönséges mesterségesgyémánt-fúrómég tovább használható (18. ábra).

Összehasonlítva az azonos mélységben és rétegsor-ban felhasznált Micro-Coring fúró és a mart fogazásúgörgõs fúrók fúrási eredményeit, elmondható � annakellenére, hogy a Micro-Coring fúró forgatása lyuktalpimotorral és felsõ meghajtással is történt, � hogy a martfogazású görgõs fúrókkal 1,68�2,54-szer volt gyorsabbaz elõhaladás (2. táblázat).

13. ábra: Kisméretû magokból származó furadék (Négyzetrács 5 mm-es) 14. ábra: a) Szitált furadék, b) nagyméretû furadék ésa c) kisméretû mag furadék (négyzetrács 5 mm-es)

16. ábra: A fúró kiépítés utáni állapota

15. ábra: Kisméretû magminták


4.2. 57/8� SPC 783 típusú fúró [7]A második üzemi kísérletre 2010 júniusában ke-

rült sor 3345�3579 méter között. Az átfúrt miocénkorú rétegsor: kenhetõ, helyenként mérsékelten ke-mény, táblás, lemezes márga; közepesen kemény-kemény, lemezes, táblás törésû, helyenként szilán-kos agyagmárga; közepesen kemény-kemény-na-gyon kemény, szilánkos darabos törésû agyagkõ;közepesen kemény-kemény, jól osztályozott, tufáshomokkõ; finomhomokos, amorf, aprószilánkosaleurolit; mérsékelten kemény, éles-szilánkos törésûmészkõ; puha-mérsékelten kemény, bontott tufa.

A jelzett intervallumban 3345�3403 és3470�3579 méter között fúrtak Micro-Coring fúró-val és az egyik szakaszban sem észleltek kisméretûmagképzõdést. A rázószitán sem és a speciális rá-cson sem sikerült nagyméretû furadékot vagy kis-méretû magot összegyûjteni.

A kiépített fúró értékelésénél megállapítható,hogy:

� a kõzetbontó elemek (mesterségesgyémánt-la-pok) jó állapotban vannak, egy kicsit megkop-tak, néhány eltört;

� a fúró átmérõje nem csökkent;� egy öblítõnyílás eldugult;� a fúrómegválasztás a kõzethez megfelelõ volt;� a központi öblítõnyílás, a kisméretû magot tartófurat és a közlekedõ csatorna ép;

� a fúró, mint kö-zönséges mester-ségesgyémánt-fúró dolgozott;

� tovább használ-ható.

Összehasonlítvaaz azonos mélység-ben és rétegsorbanfelhasznált Micro-Coring fúró és a martés keményfém foga-zású görgõs fúrók,

17. ábra: Fúrási ellenõrzõ mûszerkabin szelvénye

18. ábra: 81/2� SDC 829 típusú fúró a) Új, b) Használat után, c) Kinyalódott központi öblítõ nyílás

Fúró- Fúró- IADC- Fúvóka- Fúrás Fúrt Fúrási Elõhala- Terhelés Fordulat Öblítés Öblítési Iszapméret típus kód méret mélysége hossz idõ dás (tonna) (1/perc) (l/perc) nyomás sûrûség(inch) (1/32 inch) (m) � (m) (m) (óra) (m/óra) (bar) (kg/l)

Berettyóújfalu�4.81/2 SDC 829 S422 4x14+16 3200 3340 140 79,8 1,75 8�10 220+40 1400� 220 1,74�

1800 1,88Berettyóújfalu�2.

81/2 MFDGH 137 3x16 3094 3382 288 64,75 4,45 15�18 210 1500 140 1,38Berettyóújfalu�1.

81/2 XR+ 117 3x14 3059 3310 251 60,2 4,17 19 87 1620 135 1,3381/2 MFDGH 137 3x14 3310 3347 37 12,6 2,94 16�18 78 1550 185 1,36

2. táblázat: 81/2� SDC 829 típusú fúró fúrási eredménye


valamint a mesterségesgyémánt-fúró (PDC) fúrásieredményeit, elmondható, hogy a Micro-Coring fúró1,11�1,41-szer gyorsabban fúrt, mint a PDC fúró és1,13�3,11-szer lassabban fúrt, mint a mart éskeményfém fogazású görgõs fúrók (3. táblázat).

5. ÖsszefoglalásAz elvégzett két üzemi kísérlet eredménye az aláb-

biakban foglalható össze:� A kísérlet csak részben sikerült. A 81/2� méretben �a központi öblítõnyílás kinyalódásáig � képzõdöttkisméretû mag, azonban ez az 57/8� méretben nemtörtént meg.

� Nem sikerült egyértelmûen bizonyítani, hogy aMicro-Coring fúróval az elõhaladás gyorsabb, mintmesterségesgyémánt-fúróval vagy görgõs fúróval.

� A fúrókiválasztás jó volt.� A Micro-Coring fúró általános bevezetéséhez többüzemi kísérletre van szükség.

6. A kísérlet utóélete [9, 13]Miután a 81/2� méretû Micro-Coring fúró központi

öblítõnyílása teljesen kinyalódott, természetesen, ezt atényt megreklamáltuk a gyártónál. Minden adatot arendelkezésükre bocsátottunk és úgy ítéltük meg, hogygyártási hiba történt. A gyártó nem ismerte el a gyártási

hibát és egy új � módosított szerkezetû � fúrót ajánlotteladásra 10%-os árkedvezménnyel. Nem értettük, hanem fogadják el a reklamációnkat, akkor miért módosí-tottak a fúró szerkezetén � az öblítõnyílások talpátmegerõsítették � (19. ábra). A módosítás egyértelmûenazt jelenti, hogy tervezõi vagy gyártási hiba történt.Nem 10%-os, hanem egy méltányos árkedvezményt eltudtunk volna fogadni. Miután több levélváltás soránsem tudtunk velük megegyezni, így a kapcsolatotmegszakítottuk a gyártóval.

IRODALOM[1] id. Õsz Árpád � Galicz Gergely: Mesterségesgyémánt-fúrók

és alkalmazásuk hazai tapasztalatai. BKL Kõolaj és Földgáz,139. évfolyam, 2006/5�6. szám, 1�21. o.

[2] Micro-Coring Bit. Technology Overview. DIAMANT Dril-ling Services, Engineering & Development. October 2009.

[3] Deschamps, B. � Desmette, S. � Delwiche, R. � Birch, R. �Azhar, J. � Naegel, M. � Essel, P.: Drilling to the Extreme: theMicro-Coring Bit Concept. IADC/SPE Asia Pacific DrillingTechnology and Conference, Jakarta, Indonesia, 25�27August, 2008. IADC/SPE 115 187.

[4] Deschamps, B. � Desmette, S.: Micro-Coring Bit. ProductOverview. DIAMANT Drilling Services, Engineering andResearch Department.

[5] Deschamps, B. � Desmette, S. � Birch, R.: Generate micro-cores of formations while drilling. Low ROP and lack of qua-lity cuttings are among the main drilling challanges in HPHT.Harth E & P. http://www.epmag.com/Magazine/2008/2/item3682.php. Letöltve: 2010. 02. 18.

[6] Microcore�, Microcoring� technology has moved PDCtechnology and bit design to the next level. Diamant DrillingService�s innovations are delivering clear benefits for cus-tomers today. http://www.diamantds.com/index.php. Letöltve:2010. 02. 12.

[7] Kutatófúrások kútkönyve. MOL Nyrt.[8] Technical and Commercial Proposal for MOL Beru�4 Well

(HPHT) 81/2� & 57/8� Sections. DIAMANT Drilling ServicesMar. 11. 2010.

[9] Technical and Commercial Proposal for MOL Beru Explo-ration Project (HPHT) 81/2� Section. DIAMANT Drilling Ser-vices, June 11th 2010.

[10] Berettyóújfalu�4. (Beru�4.) fúrás geológiai-mûszaki terv.MOL Nyrt. KTD IMA. 2009. 11. 18.

[11] Berettyóújfalu�4. (Beru�4.) fúrás geológiai-mûszaki kiviteliterve. MOL Nyrt. KTD IMA TTT. 2010. 03. 08.

Fúró- Fúró- IADC- Fúvóka- Fúrás Fúrt Fúrási Elõhala- Terhelés Fordulat Öblítés Öblítési Iszapméret típus kód méret mélysége hossz idõ dás (tonna) (1/perc) (l/perc) nyomás sûrûség(inch) (1/32 inch) (m) � (m) (m) (óra) (m/óra) (bar) (kg/l)

Berettyóújfalu�4.57/8 SPC 783 S434 4 öblítõnyílás 3345 3403 58 27,88 2,08 7 130 810 215 1,7457/8 SPC 783 S434 4 öblítõnyílás 3470 3579 109 66,82 1,63 10 120 800 230 1,76

Berettyóújfalu�2.6 M16NPX M442 3x14 3383 3565 182 123,80 1,47 8 150 800 170 1,81

Berettyóújfalu�1.6 ATJ�4 216 3x14 3368 3402 34 6,70 5,07 7 90 880 120 1,506 MX�09H 437 3x14 3418 3475 57 24,25 2,35 8 125 800 140 1,506 XR15T 447X 3x14 3493 3592,5 99,5 31,60 3,15 14 110 640 140 1,82

3. táblázat: 57/8� SPC 783 típusú fúró fúrási eredménye

19. ábra: Fúró szerkezeti módosítása a) Eredeti, b) Módosított. 1 � Megnöveltacélvastagság a központi öblítõ nyílás és a kisméretû mag számára kialakítottfurat között, 2 � Központi öblítõ nyílás talpának megerõsítése (2 mm) és fel-rakása kopásálló anyaggal


Szaporodnak a hazai földhõ-alkalmazások

Ezzel a fõcímmel tartottuk meg2011. október 13-án, Budapesten, a

Magyar Mérnöki Kamara GeotermikusSzakosztályának 5. szakmai napját aMagyar Bányászati és Földtani Hivatalelõadótermében. A rendezvényt ki-emelkedõ érdeklõdés kísérte, hiszen avártnál több (104) résztvevõ számáranyújtott új ismereteket.

A programban olyan hazai földhõ-hasznosítási létesítmények is szerepel-tek, melyek a közelmúltban készültekel és már van üzemeltetési tapasztala-tuk. Az elõadások nagy odafigyelésselés szakmai alapossággal készültek, en-nek köszönhetõen értékes információk-kal lehettünk gazdagabbak. A szakmainapot alapító elnökünk, Prof. dr. BobokElemér nyitotta meg, méltatva a felve-tett témák fontosságát.

Elsõként Ádám Béla, a Magyar Hõ-szivattyú Szövetség (MAHÕSZ) elnö-ke �A MAHÕSZ aktuális feladatai és ahazai hõszivattyús helyzet� c. elõadásá-ban ecsetelte a szakma egyáltalán nemrózsás helyzetét. Felhívta a figyelmetarra: igaz ugyan, hogy a világméretûválság a hõszivattyú ágazatra is hatás-sal van, mégis az NCST-ben megfogal-mazott feladatok értelmezésében és amegvalósítás beindításában nagyobblendülettel haladhatnánk. Bemutatta anemzetközi trendet, az alkalmazott hõ-szivattyúk számának ugrásszerû növe-kedését, melytõl hazánk jelenleg � re-méljük csak egyelõre � jelentõsen el-marad. Szólt a jogi szabályozás hiányá-ról és kuszaságairól, a képzés szüksé-gességérõl ugyanúgy, mint a szakterü-leten tapasztalható szélsõségekrõl. Re-

ményét fejezte ki, hogy minden jelen-lévõ tehetségének és lehetõségeinekmegfelelõen segíti elõ az ismeretekközreadását és hasznosítását.

A következõkben Szentlõrinc geo-termikus fûtési rendszerének létesítésé-rõl és üzemi tapasztalatairól adott tájé-koztatást a �Geotermikus energiahasz-nosítás Szentlõrincen� c. elõadásábanDebre István igazgató, a PannErgyGeotermikus Erõmûvek Zrt. képvisele-tében. A 2009-ben elõkészített és 2011-re befejezett beruházás az év eleje ótasikerrel üzemel. Létrehozása során tel-jesen természetes volt, hogy a fûtésrekiemelt vizet � miután dolgát elvégezte� vissza kell sajtolni a rezervoárba.A kutak fúrását alapos geológiai vizs-gálat elõzte meg. A próbatermeléseksorán megismert vízminõség jellemzõi-nek változását ma is detektálják. Mintaz elõadó mondotta: a mûködtetés egy-úttal folyamatos fejlesztést is jelenttechnológiai oldalról. Az alkalmazotttechnika üzemeltetését és karbantartá-sát kiválóan megszervezték. A kutaklehetõséget adnak a hõenergia-haszno-sítás bõvítésére, melynek megvalósítá-sán dolgoznak.

Az elõadást követõ szünetben módnyílt konzultációra, baráti beszélgetés-re, ismerkedésre is.

Az NNK Kft. munkatársa, VinczeLászló környezetvédelmi tanácsadó�Újszilvás geotermikus fûtési rendsze-re� címmel tartott elõadást. Elõadásá-ban egy nem mindennapi felszínközelihõszivattyús rendszert mutatott be,amelynek lényege: az ivóvízkutakbólkiemelt víz hõtartalmát részben � hõszi-vattyúk segítségével � középület fûté-sére használják. A hõhasznosítás után avíz a továbbiakban a helyi vízmûbenelõkészítésre kerül, majd az ivóvízrend-szeren át a település vízellátását szol-gálja. A felesleget a vízmû más kút-jaiban nyeletik el. Ez az érdekes ötlet,

párosulva a vízellátási közegészségügyiproblémák megoldásával, jól példázzaazt a találékonyságot és összefogást,amely megfelelõ mûszaki megol-dásokkal párosulva a pályázati finanszí-rozás sikeres elnyerését is eredményez-te. Az éves mûködés pozitív tapasz-talatai az ötlet népszerûsítését segítik.

A szakmai nap 4. témáját, a gyopá-rosfürdõi nulla kibocsátású geotermi-kusenergia-hasznosítási projekt kivite-lezési tapasztalatait Kujbus Attila is-mertette a KÖZGÉP Zrt. színeiben.A projekt jelenleg még csupán a mû-szaki átadáson esett át, a pótmunkála-tok folynak, majd a próbaüzem követ-kezik. Az elõadás hangsúlyát inkább aprojektengedélyeztetésre, az EU-s pá-lyázati adminisztráció és együttmûkö-dés rögös útjainak bemutatására he-lyezte. Felhívta a figyelmet arra, hogyegy-egy, a mûszaki ember számáraproblémának sem tûnõ, adminisztrációsbaki adott esetben mennyire hátráltat-hatja a kivitelezést. Kiemelte a projektmegelõzõ, végigkísérõ és befejezõszakhatósági együttmûködés és folya-matos érdekfeltárás, egyeztetés fontos-ságát. Kihangsúlyozta: a kiemelt melegvíz a visszasajtoló kutakon át visszake-rül a Föld mélyébe, teljesítve ezzel a�záró kibocsátási� célt.

Végül szólt az EU Megújuló Ener-getikai Szervezete Geotermikus Panel-jének ülésérõl, a készítendõ ajánlások-ról, melyek fontosak a tagországok szá-mára, utat mutatva a geotermikusener-gia-felhasználás támogatásában.

Az elõadások a tervezettnél hosz-szabbra sikerültek, ám a nagy érdeklõ-dést kiváltó téma, a gyakorlati ismere-tek átadása miatt a hallgatóság fokozottfigyelemmel kísérte mindvégig azelõadásokat.

(Livo László titkár)

13

[12] id. Õsz Árpád: Technológiai kiegészítés a Berettyóújfalu�4.(Beru�4.) jelû fúrás geológiai-mûszaki kiviteli tervéhez. MOLNyrt. KTD IMA TTT. 2010.

[13] Post-Run Analysis 81/2� SDC 829 MCB-NA11335-SN 2596MOL Hungary�Beru�4 Well, June 11th 2010, DIAMANTDrilling Services.

ÕSZ ÁRPÁD SR. (dipl. of petroleum engineering, MOL Plc. expert, member of OMBKE and SPE): PILOT OPERATION USING�MICRO-CORING� EQUIPMENT

If we use artificial diamond coring equipment we will get very small and fine cutting due to their specific rock breaking and grind-ing mechanism. This will cause difficulties in defining the sequences and the fossils. Diamant Drilling Services S.A. and TOTALS.A. have developed a coring equipment that can produce a small-size core during the traditional coring operation. Based on infor-mation acquired from professional literature, reference documents and personal consultations the Micro-Coring equipment was firstapplied in Hungary in 2010.

HAZAI HÍREK


Kutatási területek Indiában

India a világ egyik legnépesebbállama, legnagyobb és legener-giaéhesebb gazdasága, hatal-

mas fejlõdési ütemmel. Nem csoda,hogy az állami és nemzetközi olaj-vállalatok fontosnak tartják jelenlé-tüket, részvételüket ebben a gazda-sági pörgésben. A MOL-hoz hason-ló vállalatok számára a szénhidro-gén-kutatás terén két lehetõség vana részvételre: új blokk felvételeéves bid roundokon, vagy régebbiblokkba való betársulás.

Az indiai központi kormány akorábbi kiosztós gyakorlattal sza-kítva, a 2000-es évektõl évenkéntpályázatot (bid round) írt ki.A NELP-nek (New Exploration Li-censing Policy) nevezett és fokoza-tosan alakított rendszerben minélnagyobb munkaprogrammal és aprofitolajból az államnak történõminél nagyobb felajánlással lehetnyerni. Nem csoda, hogy a bidroundokon rendre az állami vállala-tok (ONGC; Oil India) és helyinagy magánvállalatok (pl. Relian-ce) nyernek. A sajátos feltételekegyik következménye, hogy a válla-latok a pályázati feltételek véglege-sítését gyakran a beadási határidõelõtti utolsó pillanatig halasztják, sa blokk elnyerése érdekében igenkomoly munkaprogramokat és szi-gorú gazdasági feltételeket vállal-nak. Ezek sok nemzetközi olajválla-latot elriasztanak. Így tehát jól elõ-

készített kooperáció esetén sem si-került a MOL-nak ilyen módon ku-tatási területhez jutnia.

Marad tehát a régebbi blokkokbavaló betársulás. Mivel az utóbbiidõkben kiosztott területek általá-nos jellemzõje a túlzott munkaprog-ram-vállalás jelenléte, csak régebbikutatási területek jöhetnek szóba.

A protekcionista gazdaságpolitikaegyik következménye, hogy terme-lést is tartalmazó mezõt külföldicégnek nem lehet kiajánlani, tehátcsak a tisztán kutatási területekbevaló betársulás lehetséges. De hovais kellene társulni? Itt jön a képbeaz indiai szubkontinens sajátosföldtani felépítése (1. ábra).

A MOL indiai jelenléte és tanul-ságai

ETO: 622.32

DR. CSONTOS LÁSZLÓokl. geológus,MOL Nyrt. KTD Közel-Kelet,Afrika, Kaszpi régió,a Magyarhoni Földtani Társulat,az SPE és az AAPG tagja.

1. ábra: India nagyobb medencéi

A szerzõ vázolja azokat az adottságokat, amelyek a MOL indiai koncessziós prog-ramját meghatározták. Ismerteti a potenciális geológiai lehetõségeket, a kiválasztottkoncessziós blokk stratégiai megfontolásának szempontjait. Bemutatja a tevékenységadminisztrációs és technikai nehézségeit és a kutatófúrás körülményeit, a vállalkozástapasztalatait.


India földtani felépítéseA jellegzetes háromszög alakú szubkontinens mint-

egy 250 millió évvel ezelõtt a Gondwana nevû déli szu-perkontinens része volt. A lemeztektonika elméleténekkialakításában e déli szuperkontinensnek, és az ebbõlszármazó mai Dél-Amerika, Afrika-Arábia, India,Antarktisz és Ausztrália földtörténeti ókori rétegsoraiés faunája hasonlóságának fõszerep jutott. Az indiaiszubkontinens magvát õsi gránitmasszívumok és rájuktelepülõ prekambriumi üledékek alkotják. Ez utóbbiakakár 1,6 milliárd évesek is lehetnek, és több ciklusbanvastag, alig deformált üledéksorokat hagytak hátra(1. ábra). A Vindiainak nevezett sorozat teteje az omá-ni, észak-pakisztáni késõ prekambriumi olajgazdagrendszerhez hasonlíthat. E sorozatok a szubkontinensészaki és központi részén, hosszan elnyúló árkokbantalálhatók.

A földtörténeti ókorban a Gondwana északi szegélyevolt nyitva a világtengerek felé, így e korszak ritka ma-radványai a Himalája egyes láncaiban és a Gangesz-al-föld alatt õrzõdtek meg. A permben szárazföldi árok-rendszerek keletkeztek, helyenként vastag, szenes ré-tegsorokkal. Ezeket a szerkezeteket India-szerte elszór-tan találjuk.

A földtörténeti középkorban, annak is jura és koraikréta korszakában alapvetõ változások zajlottak aGondwanán. A szuperkontinens több darabra szakadt,tehát ettõl az eseménytõl kezdõdõen beszélhetünk ön-álló indiai szubkontinensrõl. A riftesedés eredménye-ként a jelenlegi tengerpartokkal párhuzamos aktív rift-árkokban, illetve helyenként erre kb. merõlegesen el-halt rift-ágakban alakultak ki vastagabb mezozoós ré-tegsorok. Elõbbire példa Észak-Pakisztán, vagy Indiakeleti partvidéke, utóbbira a szintén Kelet-indiai Kris-na-Godavari árok. A kései krétában, a hosszabb idõreelhúzódó szétszakadás egyik stációjaként hatalmas ba-zaltvulkanizmus söpört végig India nyugati részén. Ezigen valószínûleg egy forró ponthoz és a fölötte elúszóindiai kontinenshez köthetõ. Az eredmény a nyugat-in-diai táj egyik meghatározó eleme, a Dekkán-fennsík.Az egyes bazaltrétegek igen hígfolyósak voltak, hatal-mas területeket képesek voltak beborítani. A bazaltvul-kanizmussal egy idõben alakult ki a Nyugat-India szén-hidrogénkincséért felelõs, partra merõleges Cambay-árok.

A földtörténeti újkorból, a paleogénbõl csak elszige-telt helyeken maradtak meg rétegek. Ilyen a Cambay-árok, a part menti régiók és egyes kivételes, Himalájá-val párhuzamos északi régiók. A MOL szerencséjéreÉszak-Pakisztán is e régióba tartozik.

A paleogén és a neogén során az észak felé sodródóIndiai szubkontinens ütközött az Eurázsiai lemez déliszegélyével. Ennek az ütközésnek a gyümölcse a Hi-

malája, amelynek felgyûrõdése, feltolódása több ütem-ben folyt, illetve jelenleg is folyik. Az általános déliirányú feltolódás az Indiai szubkontinens alábukásáteredményezte. Ennek északi szegélye felpikkelyezõ-dött: ezek az indiai szegélyrõl levésõdõ pikkelyek al-kotják a Himalája déli elõhegyeit. A pikkelyek elõteré-ben hatalmas, mély terheléses árok alakult ki a neogénsorán. Ez az akár 7 km mély vályú a Himalájából szár-mazó hatalmas mennyiségû törmelékkel töltõdött fel,nagy folyók segítségével. Tulajdonképpen, akár a délfelé torlódás, e feltöltõdés is a mai napig tart. A vályúkaz Indus, Gangesz, Brahmaputra síkságai alatt találha-tók. A MOL észak-pakisztáni kutatási területei és ter-melõ mezõi is e zónához tartoznak.

A MOL indiai kutatási területeA hosszas elõkészítõ tárgyalások és számtalan kuta-

tási lehetõség átnézése után választásunk a Himalájaelõterében lévõ, 2001-ben az ONGC által felvett blokk-ra esett (2. ábra). A választásnak több indoka is volt.A kedvezõ gazdasági feltételeken túl a terület mellettszólt az is, hogy a sikeres pakisztáni kutatási terüle-teinkhez igen hasonló annak földtani felépítése. Mivelitt hasznos tapasztalatokra tettünk szert, logikus volt,hogy e földtani tapasztalatokat próbáljuk alkalmazni azanalóg területen.

A Himalája indiai elõterében a paleogén üledékekigen ritkák: csak három helyen, keleten és nyugatonfordulnak elõ. Pakisztán mellett a Nyugat-indiai terüle-ten csak a kiválasztott kutatási területen fordulnak elõ e

2. ábra: a HF-ONN-2001/1 blokk elhelyezkedése


rétegek (3. ábra). Ezek jelenléte azértlényeges, mert a pakisztáni területe-ken fontos anyakõzeteket és tároló-kõzeteket tartalmaznak. A vastagfedõ neogén kõzetek szénhidrogénszempontjából teljesen meddõk, csakaz érés elõidézésében van szerepük.Pakisztánban jellemzõen vastag neo-gén kõzetek alatt találhatóak a szén-hidrogént tartalmazó célrétegek.Az elõzetes földtani információk,szeizmikus szelvények alapján a ki-választott kutatási területen is a vas-tag neogén fedõ alatt paleogén anya-kõzet, valamint paleogén és pre-kambriumi tárolókõzetek voltak va-lószínûsíthetõk. A meglehetõsen bo-nyolult hegyi szeizmika alapján há-rom mély záródást, csapdát lehetettkitérképezni, amelyek jelentõs gáz-vagyonnal kecsegtettek. A vállaltmunkaprogramból csatlakozásunk-kor, 2008-ban már csak egy mélyfú-rás maradt hátra. Ezekkel az elõzmé-nyekkel és �pakisztáni� várakozá-sokkal csatlakoztunk a kutatáshoz azONGC, mint operátor oldalán.

Adminisztratív és operációsbonyodalmak

Csatlakozási szándékunk bejelen-tése és tényleges, hivatalos részvéte-lünk közt mintegy másfél év telt el.Ez az igen jelentõs idõ kisebb résztaz ONGC-vel történt tárgyalássoro-zattal, nagyobb részt a hasonlókép-pen igencsak elhúzódó kormányzatiengedélyek, aláírások beszerzéséveltelt.

Az adminisztratív nehézségekegyik igen jelentõs következményeaz volt, hogy idõközben letelt a licenszkutatásra szánt ideje. Az operátor las-sabb reagálása mellett ebben a legna-gyobb ludas a hivatalos engedélyezé-si eljárás hosszadalmassága volt.India ugyanis szövetségi állam,melynek felépítése leegyszerûsítveaz Európai Közösséghez hasonlít.Ugyan Indiában közlekedve az egyesállamok határait nem venni észre,de helyi állami útadót kell fizetniminden egyes �láthatatlan� határon.

3. ábra: A kutatási terület földtani térképe, ONGC térképezés

4. ábra: A megfúrandó objektum csapásszelvénye. A sárga a felsõ pikkely másodlagos eredeti cél-pontját, a narancs nyíl a fõ célpontot jelöli. Mindkettõrõl kiderült, hogy valóban paleogén, de a vá-rakozásokkal ellentétben sem anyakõzetet, sem tárolót nem tartalmaz. A vastag vörös vonalak fel-tolódásokat jeleznek; a nem színezett részek neogén, olaj-gáz számára meddõ formációkat takarnak


Ugyanígy, minden egyes állam önálló joga pl. akörnyezetvédelmi engedélyek kiadása is. A bonyodal-makat kerülendõ tehát a kutatási területek is azállamhatároknál és nem a földtanilag logikushatároknál érnek véget.

A kutatási terület állama, Himachal Pradesherdészeti minisztériuma mintegy egy évig nem engedé-lyezte a fúrás helyszínén fák kivágását, mert ebben azállamban különösen védik a növényeket. A hosszasengedélyezés alapján arra számítottunk, hogy a fúráshelyszíne egy sûrû dzsungel közepén található, de va-lójában a helyszín egy falu külterületén, ligetes-gyü-mölcsös vidéken volt. Az ilyen elõzmények után nemvolt különösebb meglepetés, hogy az operátor, velünkegyetértésben, 492 napra nyújtott be ún. �ExcusableDelays�, azaz a kutatás adminisztráció miatti késede-lem idejével történõ meghosszabbítására irányuló ké-relmet.

Az adminisztratív nehézségek mellett operációs bo-nyodalmak is történtek. A megrendelt fúrótorony tréle-re az utolsó, falubeli hajtûkanyart nem tudta bevenni,így az eredeti fúróberendezést nem sikerült felállítani afúróponton. Ehelyett tetemes késéssel az ONGC 1000km-rõl (!) hozatott egy másik fúróberendezést, ami márbe tudta venni a kanyart� Végül 2010. március 24-énelkezdõdhetett a Kasauli�1 mélyfúrás (ld. címlap),melynek két, a szeizmikán erõs reflektorokkal jellem-zett célja volt: a felsõ és az alsó szerkezeti egységekpaleogénje-prekambriuma (4. ábra). A felsõ egységilyen korú kõzetei egy nagyszabású feltolódás menténki is jönnek a felszínre, tehát a MOL igazán az 5000 m-nél kissé mélyebb alsó célpontban hitt (narancs nyíl azábrán).

Nehéz kezdet után nehéz folytatásA fúrással már a kezdetekkor jelentõs mûszaki gon-

dok akadtak. Maga a fúrás igen szép helyen, egy 1500m-es hegy oldalában mélyült. Sajnos a táj szépségébena fúrósok kevéssé gyönyörködhettek, annál inkábbszembesültek a hegyi helyzet okozta lazább kõzettöme-gekkel. Már az elsõ 400 m-ért is igencsak meg kellettküzdeni. Hiába volt a kinti fúrómérnökök összes helyitudása és a MOL szakembereinek tanácsa, a mûveletekmár a kezdetekkor mintegy 100 (!!) napos késést szed-tek össze. Sajnos a fúrási nehézségek, illetve a moder-nebb technikák alkalmazásának korlátozottsága a ké-sõbbiekben sem csökkentett e hátrányon. Hiába jártunktöbbször is a fúrási helyszínen, hiába próbáltuk a kintikollégákat meggyõzni az egyes esetleg újszerûbb meg-oldásokról, õk csak az általuk már többszörösen kipró-bált eszközökben, módszerekben hittek. Ez nem hiá-nyos képzésükbõl, hanem a hindu életfelfogásból, szo-kásjogból fakadt (ld. késõbb). Így az 5320 m-es talp-mélységet 493 nap alatt sikerült elérni.

A mélyfúrás végeA mélyfúrás mindkét, paleogénnek tartott célreflek-

tort harántolta (4. ábra). Mindkét egység õslénytaniadatok alapján valóban paleogénnek bizonyult, desajnos a pakisztáni analógiától, illetve a helyi felszíniegységektõl eltérõen sem anyakõzetet, sem repedezetttárolót nem találtunk a fúrt szelvényben. Valójában apaleogén reflektor nem volt más, mint egy vastag,szürke márga. Hiába volt a felszínen hozzá csatlakozvaprekambriumi dolomit, a fúró ezt sem találta a mély-ben. Az igazi meglepetésünk azonban az volt, hogy afenti pikkely alatti alsó célpont alatt nem az aljzat,hanem egy újabb neogén egység következett. Azazpikkely pikkely hátán, s a végét (lefelé) még csak nemis sejtjük a szeizmikán. Feltehetõen a Himalája rövi-dülése a becsült nagy értéknél is nagyobb volt. A kútannyira mentes volt mindenfajta szénhidrogénre utalójeltõl, nyomtól, hogy vizsgálat nélküli felhagyását ja-vasoltuk.

TanulságokAz indiai közös projekt operációs szempontból véget

ért, csak a tájrehabilitáció van hátra. Ennek ellenéreszámíthatunk még adminisztratív meglepetésekre, hi-szen az indiai központi Olaj- és Gázipari Minisztériummég mindig nem írta alá azt az Excusable Delays enge-délyt, amivel a licensz élettartamát meghosszab-bíthattuk volna.

Az együttmûködés alatt sokszor szembesültünk egyteljesen eltérõ kultúra szokásrendszerével. Partnerünkszakemberei kiváló képzést kaptak, sokszor angolszászegyetemeken doktoráltak, mégis, a hazai környezetbenteljesen az otthoni íratlan parancsok hatalma alá kerül-tek. Kifejezetten tekintélyelvû, szokásait tekintve igenkonzervatív társadalomban élnek, tehát nem csoda, haaz egyéni kezdeményezésnek, újító kedvnek csakkevés tér marad. Az egyszer már bevált megoldások-hoz, receptekhez ezért is ragaszkodtak a végsõkig.

Lássuk tehát, mi lehet az indiaiak és az európaiakközti alapvetõ különbség? Ez talán három pontban ra-gadható meg: az idõ felfogásában, az egymáshoz valóviszonyban és a projekt fõ céljának megítélésében.

Az idõ számunkra kincs és egyben pénz is. Talánezen alapvetések miatt érezzük többen, hogy ketyeg azóra a fülünkben, fõként, mikor lassan haladnak elõre adolgok. Az indiaiak ezzel nem így vannak. Az idõt õkhömpölygõ folyamként érzékelik, amelynek csak a há-tán lehet lassan tovacammogni, azt felgyorsítani, folyá-sát megváltoztatni nem lehet. Ha ma valami nem sike-rül, sebaj, majd holnap, vagy talán a következõ éle-tünkben. Fel sem fogják, hová rohan ez a sok izgáganyugati. Lehet, hogy nekik van igazuk�

Egymással is igen különösen bánnak. A nyugati


egyenlõsdi helyett itt már a születéstõl deklaráltan elté-rõek az emberek. Az államilag nem engedélyezettkasztrendszer valójában mindenki tudatába évezredekóta beleégett. Ennek egyik áttételes következménye,hogy a ranglétrán akár csak egy fokkal elõrébb lévõ,európai fül számára szokatlan hangnemben kérdi, uta-sítja beosztottjait. Ha viszont õ megy a fõnökéhez, ottszolgálatkészen követi annak utasításait. Jellemzõ,hogy a sokévnyi együttmûködés alatt sem sikerült rá-jönnünk, hogyan mondják hindiül a �kérem� szót� Azemberi viszonyoknak azonban van egy másik vetületeis. Minden létformát a végletekig tisztelnek, így a má-sik ember élete, jogai is a legnagyobb elismerésben ré-szesülnek. Ennek egy vadhajtása, hogy a szikh fõfúró-mester természetesen turbánban jár a forgatóasztalnál,hiszen a vallása tiltja, hogy a hajához vajmi ronda ko-bak érjen. Egy európai munkavédelmi szakember szív-szélhûdést kapna, ott pedig fel sem merül, hogy akárcsak szólni kellene neki...

A harmadik fõ különbség az indiaiak történelmébenrejlik. Igen hosszú ideig az angolok gyarmataként ré-szesültek az angolszász szervezéstudomány áldásai-ban, de sok megaláztatásban is részük volt. Talán ennek

köszönhetõ, hogy a gyarmati létbõl szabadulva kifeje-zetten baloldali orientációjú kormányok alakultak. Mais áthatja a köztudatot a szociális érzékenység. Nos azONGC, mint állami óriásvállalat, e szociális szemléletegyik letéteményese, õrzõje. Igen sokszor kaptuk vála-szul egy-egy gazdaságilag, sõt szakmailag értelmetlen-nek látszó ténykedésre, hogy az õ szociális kötelezett-ségük a kutatás, az ország legutolsó kicsi potenciáljá-nak is a felkutatása. Pénz, gazdaságossági megfontolá-sok nem számítanak, fõ a néppel szembeni kötelezett-ség. Így már részben érthetõvé válnak a túlvállalt mun-kaprogramok.

India csodálatos ország, hatalmas kulturális és em-beri gazdagsággal. Büszkén vállalt 5000 éves történel-müket akarva-akaratlan, ismerten-ismeretlenül min-denki magában hordozza. Ha tehát valaki együttmûkö-désre lép velük, akkor jobb, ha inkább saját gondolataités felfogását alakítja az övékhez. A helyzet kicsitolyan, mint az elefánt hátán utazó kócsag: az izgágamadár összeszedhet néhány élõsködõt hatalmas gazdá-ja hátán, de az utazás irányát, ritmusát a békés óriásszabja meg�

DR. CSONTOS LÁSZLÓ (dipl. of geology, MOL Plc. EPD Middle East, Africa, Caspian Region, member of the Society ofHungarian Geologists, SPE and AAPG.) MOL�S PRESENCE IN INDIA AND CONCLUSIONS

The author describes the key factors defining MOL�s concession program in India. He presents the potential geological oppor-tunities, and the strategic criteria for selecting the concession block. He explains the administrative and technical difficulties of theoperation, and the conditions of drilling the exploratory well, experiences.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

102. KÜLDÖTTGYÛLÉSE

Idõpont: 2012. május 18. (péntek) 10:30 óraHelyszín: MTESZ Kossuth téri székház Kongresszusi terme

1055 Budapest, Kosuth tér 6�8.

Napirend:

Az OMBKE Választmánya

A küldöttgyûlés nyilvános, melyen a küldöttek szavazati joggal, az egyesület többitagja tanácskozási joggal vehet részt.

Megnyitó, köszöntésekA választmány beszámolójaAz Ellenõrzõ Bizottság beszámolójaAlapszabály-módosításHozzászólások, indítványok

Tiszteleti tagok választása75. éves a magyar szénhidrogén-bányászatKitüntetések átadásaHatározatokZárszó

Születésnapjuk alkalmából tisztelettel köszöntjük a

90 éves 85 éves 70 éves

Jesch Aladár Bogenrieder Frigyes Csath Béla Farkas Zoltánokl. gépészmérnököt, olajbányász technikust, gyémántokleveles kõolajbányászt,

bányamérnököt, mélyfúróipari technikust,muzeológust, könyvtárost.

Kívánunk Nekik jó erõt, egészséget, további nyugodt, békés életet!(a Szerk.)


AKõolaj-, Földgáz- és Vízbányá-szati Szakosztály vezetõségé-nek évzáró ülése(Budapest, 2012. január 12.)

Aszakosztály vezetõségének évzáróülésén a megjelent vezetõségi tago-

kat (Barabás László, Csath Béla, DallosFerencné, Götz Tibor, Horányi István,Kelemen József, Kõrösi Tamás, KuhnTibor, dr. Laklia Tibor, Nagy Gábor,id. Õsz Árpád, Pugner Sándor, dr. SzabóGyörgy, Tóth János, Török Károly), aMONTAN-PRESS Kft. ügyvezetõ igaz-gatóját, Tóth Andrásnét és az OMBKEügyvezetõ igazgatóját, dr. Gagyi PálffyAndrást Holoda Attila szakosztályelnöküdvözölte, majd röviden értékelte a 2011-es év egyesületi-szakosztályi tevékenysé-gét, amely legsikeresebb eseményének asiófoki Elsõ Közép- és Kelet-európaiNemzetközi Olaj- és Gázipari Konferen-ciát és Kiállítást tartotta. Megköszönte akülföldi szakemberek körében is kedvezõvisszhangot kiváltó rangos szakmai ese-mény szervezésében kiemelkedõ szerepetjátszó kollégák (kiemelten id. Õsz Árpádés a Montan-Press Kft.) munkáját. Utaltarra, hogy a 2012. évi rendezvényeink ahazai szénhidrogén-bányászat 75. évfor-dulójának jegyében szervezõdnek.

Kõrõsi Tamás, egyesületünk fõtitkár-helyettese és egyben szakosztályunk Bu-dapesti Helyi Szervezetének elnöke rö-viden összefoglalta a 2011-es év fonto-

sabb eseményeit, átadva a szót a helyiszervezetek vezetõinek és az egyesületimunkabizottságokba delegált szakosztá-lyi tagoknak (Barabás László Alapsza-bály, Tóth János Történeti, dr. LakliaTibor Etikai, Kelemen József Érem,GötzTibor Ellenõrzõ Bizottság).

A szakosztályi helyi szervezetekmunkájáról

Az Alföldi HSz. tevékenységét Pug-ner Sándor értékelte. Az egyesületi

és szakosztályi nagyrendezvényeken ésmegmozdulásokon (XIX. MTESZ Mér-nökbál, Mûszaki Értelmiség Napja, Ma-gyar Tudomány Napja � Szolnok, EMTkonferencia, siófoki nemzetközi konfe-rencia, Selmecbányai Szalamander) valórészvételen kívül szervezett saját ren-dezvényekrõl (30 éves a Szeghalom-mezõ; Hollanday József életút-beszámo-lója; Bányásznapi koszorúzás Szolnokon;Borbála-napi koszorúzások Füzesgyar-maton és Szegeden; Megemlékezéseknevezetes kútkitörések évfordulóiról(Nagyhegyes�Hajdúszoboszló H�36 fúrás50. évforduló; Tótkomlós�1 olajkút 70.évforduló; Tótkomlós�7 olajkút 50. évfor-duló; Battonya�37 gázkút 50. évforduló).A csoport 2012. évi munkatervében sze-repelnek a külföldi társegyesületek, azMTESZ rendezvényein, koszorúzásokon,valamint a szakosztályi nagyrendezvé-nyeken való részvétel (ld. a 2011. évi be-számolót) mellett megemlékezés a ma-gyarországi kõolajtermelés 75. évfordu-lója alkalmából Bükkszéken, �Különle-ges fúrási, kútkiképzési, kútjavítási tech-

nológiák, anyagok, eszközök� angolnyelvû szakmai konferencia szervezéseSzolnokon.

A Budapesti HSz. tevékenységérõlszámot adó Kõrösi Tamás a BudapestiHagyományápoló Körrel együttmûködveszervezett sikeres és tartalmas szakmairendezvényeket, kiemelve és megkö-szönve a szervezõk és az elõadókmunká-ját. Bejelentette, hogy a csoport titkárá-nak, Müllek Jánosnak a helyére � tartóskülföldi kiküldetése miatt � új tagtárs de-legálása szükséges (a késõbbiekben ezzela feladattal Nagy Gábort bízta meg a ve-zetõség). Jelezte, hogy a szakosztály jogitagságával kapcsolatos megállapodásmegkötése a Magyar Horizont EnergiaKft.-vel folyamatban van.

A csoport 2012. évi tervei vázlatosan:további eredményes és aktív együttmûkö-dés a SPE Magyar Szekciójával, a BOK-kal, valamint a szakosztályi csoportokkal a75. évforduló jegyében. Részvétel azegyesületi rendezvényeken (EMT kon-ferencia, Selmecbányai Szalamander stb.).

A Dunántúli HSz. 2011. évi munká-ja során a Nagykanizsai Olajos Hagyo-mányápoló Körrel közösen tartott nagyérdeklõdéssel kísért szakmai elõadásokatés könyvbemutatót, említette meg TörökKároly elnök, kiemelve a nagylengyeliszénhidrogénmezõ termelésbe állításának60. évfordulós ünnepségeit. A jövõ évitevékenységnél a fõ hangsúlyt az iparági75. évfordulós ünnepségsorozatra helye-zik. A programtervezet késõbb készül el.

A Földgázszállítási Szakcsoporttevékenységérõl Nagy Gábor tartott rö-vid értékelést, megemlítve, hogy a cso-

EGYESÜLETI HÍREK

KÖSZÖNTÉS


port külön hangsúlyt helyez a határon túlélõ szakemberekkel való kapcsolattartás-ra. (A 2011. évi munkájukról szóló beszá-molót és a 2012. évi munkatervetDomokos R. István titkár tollából közöl-jük egyesületi hírblokkunkban.) A 2012.évi rendezvény- és költségterveinketmárcius 31-éig pontosítjuk. A véglegesrendezvénytervet szaklapunkban és azegyesület honlapján is közzé tesszük.

A Vízfúrási HSz. 2011. évi tevé-kenységérõl és a 2012. évi munkatervérõlHorányi István, a szervezet elnöke általkészített részletes beszámolót külön kö-zöljük hírblokkunkban.

Létszámhelyzet, tagdíjak

Ataglétszám az elõzõ évhez képestszinte változatlan (349 fõ), valame-

lyest javult a fiatalok aránya. Továbbmunkálkodunk a fiatalok megnyerésén.2012. évben változnak a tagsági díjak:a) a teljes összegû tagdíj 9600 Ft/év,b) a házastársak, a 75 évnél fiatalabbnyugdíjasok, 2 évig a tanulmányaikat be-fejezõ munkanélküli pályakezdõk, továb-bá a nappali képzésben részt vevõ dokto-randuszok tagdíja 4800 Ft/év,c) a 75 évet betöltött tagok és a diákoktagdíja 2000 Ft/év.

A két éve nem fizetõ tagok tagsági vi-szonyát � 4 felszólító levél után � meg-szüntetjük.

Hozzászólások

D r. Gagyi Pálffy András ügyvezetõigazgató az egyesület elmúlt évi

tevékenységét értékelve számos változás-ról számolt be, kiemelve:

� 2012. február 23-tól megváltozik azegyesület székhelye (az adatokat közzé-tesszük a BKL Lapokban és a honlapon).

� Gombár Jánosné nyugdíjba vonult,munkakörét Csányi Judit látja el.

� Az egyesület a 2011. évet jelentõsnegatívummal zárja (okok: pártoló tagokkivonulása, pályázatokból való �kiesés�,konferenciák elmaradása, tagdíjak benem fizetése stb.). Az egyesület vezetõi-nek aktív segítsége, a szakosztályokösszefogása sokat javított a helyzeten.

� Megállapította, hogy a szakosztályigen tartalmas szakmai munkát végzett,jól és szolidárisan együttmûködött a többiszakosztállyal és a senior szervezetekkel.

� 2012-ben tervezett fontosabb egye-sületi események: Selmeci Szalamander,

250 éves a Selmecbányai Akadémia, 120éves az OMBKE, EMT-konferencia Ara-don, OMBKE Küldöttközgyûlés Siófo-kon, Munkavédelmi konferencia Viseg-rádon.

Id. Õsz Árpád néhány bejelentésselegészítette ki az elhangzottakat:

� Siófokon 2011. szeptember 14�17.között a horvát kollégákkal közösenmeg-rendezett �Vándorgyûlés� néhány �be-szédes� adatát ismertette: 439 fõ regiszt-rált résztvevõ (ebbõl 307 hazai), 19 kiál-lító, 12 ország 88 cégének, intézményé-nek képviseletében vett részt a konferen-cián. A 11 plenáris elõadást követõen 11szekcióban 110 elõadás hangzott el.

� Bemutatta az általa szerkesztett�Kõolaj és földgáz bélyegek� c. újabbszakosztályi kiadványt, amely � az eddi-giektõl eltérõen � a tagság számára iscsak vásárlás útján lesz hozzáférhetõ.

� Bejelentette, hogy újabb szakosztá-lyi �zöld� könyv jelenik meg februárban�A magyarországi szénhidrogénmezõkjubileumi évfordulói� címmel (szerkesz-tõ: Dallos Ferencné). Még ez évben vár-ható �Könyv a könyvekrõl� c. szakosztá-lyi kiadvány megjelenése is, amely a kõ-olajbányászattal kapcsolatban megjelentszakkönyvekrõl, kiadványokról ad átfogóképet.

� Tájékoztatta a jelenlévõket, hogy aBKL Kõolaj és Földgáz 2011/7. számát aszakosztály a siófoki konferencia bevéte-lébõl finanszírozta és a 2012. évi májusiOMBKE Küldöttközgyûlést szakosztá-lyunk szervezi Siófokon a 75. olajipariévforduló jegyében.

Tóth János � az OMBKE TörténetiBizottságának vezetõjeként és a MOIMigazgatójaként � mozgalmas évrõl szá-molt be (kiállítások nyitása, dr. GráfLászló szobrának avatása, könyvbemu-tató � a MOIM Közlemények sorozatbandr. Szilas A. Pál életérõl dr. Laklia Tiboráltal írt könyv � a Közép-európai Vaskul-túra Útja munkában való részvétel stb.).A 2012. évi tervekbõl kiemelte dr. KántásKároly szobrának avatását, segítségnyúj-tást az INA ivanicsgrádi olajipari múzeu-mának létesítéséhez.

Tóth Andrásné arról tájékoztatta ajelenlévõket, hogy a siófoki nemzetközikonferenciával kapcsolatosan igen pozitívészrevételek érkeztek be, és számos olyanjavaslat is, melyet a jövõben figyelembevesznek a rendezvények szervezésénél.

Dallos Ferencné felelõs szerkesztõ is-mételten kérte a vezetõségi tagokat, hogya fontosabb szakmai és egyesületi esemé-nyekrõl értesítést és lehetõség szerint írá-sos híranyagot vagy cikket adjanak le aszerkesztõség részére.

Dr. Szabó György a beregdarócikompresszorállomás névadójára, SesztákImrére és a közelmúltban elhunytdr. Vándorfi Róbertre, az OKGT vezér-igazgatójára emlékezett, és a lengyelNIC-cel való kapcsolatfelvételt, nyitástjavasolta.

Csath Béla tiszteleti tag kérte, hogyaz elhunyt tagtársainkról, minél részlete-sebb adatokat tartalmazó nekrológok ké-szüljenek.Zárszóként Holoda Attila szakosztály-elnök a szakmailag és gazdaságilag is si-keres egyesületi munkáért köszönetetmondott a közremûködõknek. A vezetõ-ségi ülés kötetlen eszmecserével zárult.

(dé)

Beszámoló az OMBKE KFVSzFöldgázszállítási Szakcsoport2011. évi munkájáról

Aszakcsoport 2011-ben is fõ célkitû-zései szellemében végezte tevé-

kenységét.Egyik fõ célunk �kapcsolattartás és

együttmûködés a határon túl élõ és tevé-kenykedõ magyar bányászati és kohásza-ti szakemberekkel, különös tekintettel abányászati és kohászati emlékek és ha-gyományok ápolására�. Ennek szellemé-ben vett részt tagjaink egy-egy csoportjatöbb alkalommal is a határon túli szakmaitalálkozókon, megemlékezéseken.� 2011. április 8�10. között Gábris Tiborés Vucskics Károly tagtársaink szerve-zésének köszönhetõen több kollégánk isfelejthetetlen selmecbányai élmények-kel gazdagodott.

� Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudomá-nyos Társaság Bányászati�Kohászati�Földtani Szakosztály meghívásának saj-nos nem tudtunk eleget tenni. A 2011.március 30 � április 2. közötti idõre ter-vezett programunkat 2011. június végé-re halasztottuk. 14 fõs csoportunk elhe-lyezte az emlékezés szalagjait Mezõte-legden, Kolozsváron, Parajdon, Koron-don, Bucsin-tetõn, Szovátán, Marosvá-sárhelyen. Szovátán vendégül láthattuka Kisbaconi kompresszorállomás kül-dötteit.


� Kisbaconban 2011. szeptember 16�17-én került sor a kompresszorállomás dol-gozóival történõ hagyományos találko-zónkra.

Hazai rendezvényeink:� Augusztus 3-án több tagtársunk is résztvett Beregdarócon azon a névadó ün-nepségen, amelyet a szakma egyik ki-magasló személyisége, Seszták Imreemlékére rendeztek.

� 2011. október 13�14-én részt vettünk aBányászati Szakosztály Borsodi HelyiSzervezetének közremûködésével szer-vezett Bányászati Szakigazgatási Konfe-rencián, Lillafüreden, ahol érdekes elõ-adásokat hallgathattunk a 100 éves Mis-kolci Bányakapitányság tevékenységérõl.

� Sajnos 2011-ben sem sikerült megszer-veznünk az évek óta eseményszámbamenõ gázkompresszoros szakmai napo-kat. Kisebb körben azonban Városföl-dön december elsején találkoztunk.

� Évzáró ünnepségünket 2011. december8-án Hajdúszoboszlón tartottuk. Itt ké-szítettük elõ jövõ évi munkatervünket,amelynek két kiemelt pontja lesz egyszakmai kirándulás megszervezése2012. április 28�május 1. között, vala-mint taglétszámunk bõvítése.

Tagdíj-nemfizetés miatt 2011-ben há-rom korábbi tagtársunk került kizárásra.Jelenlegi taglétszámunk 28 fõ.

(Domokos R. István titkár)

Az OMBKE�KFVSz VízfúrásiHelyi Szervezetének 2011-benmegvalósult programjai2011. március 7-én tartott ülés� Csath Béla tiszteleti tag elõadása:A geológus Zsigmondy Vilmos.

� Horányi István beszámolója a Kõolaj-,Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály2010. évi tevékenységérõl a szakosztá-lyi évzáró beszámoló alapján.

� A helyi szervezet 2011. évi programjá-nak aktualizálása.

2011. szeptember 30�október 2.� Ünnepi rendezvény Bázakerettyén.� Az olajos Déryné Mûvelõdési Ház év-fordulós rendezvényén képviseltük aVHSz-t.

2011. október 13-án tartott ülés:� Dr. Dobos Irma elõadása: 125 éve szü-letett Dr. Pávay Vajna Ferenc.

�Csath Béla tiszteleti tag elõadása: 125éves a püspökladányi (gázt adó) artézi kút.

Csath Béla gyémántokleveles bá-nyamérnök tiszteleti tagunk és dr. DobosIrma eurogeológus szervezeti tagunk azév folyamán mind az Akadémián, mind aHidrológiai Társaság és a MagyarhoniFöldtani Társulat különbözõ rendez-vényein elõadásokat tartottak. A BKLKõolaj és Földgáz szaklapbanCsath Bélatiszteleti tag több, szakmánkat érintõeseményrõl számolt be, Horányi István-nak pedig az év folyamán egy szakcikkeés egy gondolatébresztõ írása jelent mega BKL Bányászat szaklapban.

A szakosztály vezetõségének kérésé-re rögzítem, hogy a Vízfúrási Helyi Szer-vezet taglétszáma egy � sajnálatos � ha-láleset miatt átmenetileg csökkent, de akiürült Ásványkutató HSz.-bõl örömünk-re hozzánk csatlakozó tag révén taglét-számunk változatlanul 15 fõ, a 2011. évitagdíjbefizetésünk ismét 100%-os.

(Horányi István, a VHSz elnöke)

BOK évzáró � 20112011. december 8-án került sor a

BOK szokásos évzáró-évértékelõ össze-jövetelére, melyre az ELGI�MBFHColumbus utcai székházának nagytermé-ben került sor. A már bevált gyakorlatszerint az évzáró hangulatos �Batyusösszejövetele� most is � mint mindig �nagy létszámú baráti beszélgetésséalakult át, miután elnökünk, dr. SzabóGyörgy üdvözölte a megjelenteket.

Ezt követõenGötz Tibor röviden tájé-koztatott az aktualitásokról, majd örökösexelnökünk, dr. Dank Viktor foglaltaössze az eltelt év eseményeit:

�Tisztelt Egybegyûltek!Kedves Olajos Társak!

Szeretettel és barátsággal üdvözlünka BOK idei évzáró összejövetelén mindenkedves megjelent tagtársat, és azokat is,akik most valamilyen oknál fogva nemtudtak megjelenni. Akik már többé nemtudnak megjelenni, õk sajnálatos módonelhunytak: Keltainé Koronczai Magdol-na, mindnyájunk szeretett Magdija, akiegy éve még itt volt körünkben, dr. BalázsÁdám geokémikus, volt OGIL fõosztály-vezetõ, dr. Vándorfi Róbert geológus, azOKGT volt bányászati vezérigazgató-he-lyettese. Egyperces néma felállással, ké-rem, tiszteljük meg emléküket.

Ismét eltelt egy esztendõ és a BOKimmár 5 esztendõs lett. Engem pedig,

mint exelnököt az a megtiszteltetés ért,hogy beszámolhatok a tisztelt tagságnakarról, hogy mivel is foglalkozott a BOKaz elmúlóban lévõ 2011. év folyamán.Örömmel vállaltam el ezt a feladatot ésCsákó Dénes barátom kiváló munícióvallátott el a készítéséhez.

Tisztelt Kollégák!Hát nem panaszkodhatunk, bõven

volt részünk eseményekben, egész Euró-pa, Magyarország és kisebb környeze-tünk vonatkozásában is. Ma egyáltalánnem pátoszteli szónoki fordulat azt mon-dani, hogy nehéz idõket élünk. Az egészvilág válságproblémákkal küzd. Minketez a válság hatványozottan érint. Mirebeléptünk a �jóléti társadalmak klubjá-ba� kiderült, hogy az már a végét járja.

A 2011. év a BOK életében is változá-sokat hozott. A január 13-ai vezetõségiülésen a vezetõségi tagok dr. Szabó Györ-gyöt egyhangúlag megválasztották aBOK elnökének, aki a megbízást köszö-nettel elfogadta. Elnöki megbízatásánakmegkezdése elõtt azonban konzultációtkezdeményezett Holoda Attilával, a MOLNyrt. szakterület illetékes vezetõjével, akiegyúttal az OMBKE�KFVSz elnöke, va-lamint a tavaly leköszönt dr. Dank Viktorexelnökkel, akit örökös elnökké választot-tak. Mindkettõjüknek megköszönte eddigitevékenységét és kérte további együttmû-ködésüket a BOK érdekében, amit azilletõk meg is ígértek.

A BOK jelenlegi vezetõsége:Elnök: dr. Szabó GyörgyTagok: Albu István, dr. Csákó Dénes,

Götz Tibor, Papp Géza, PlacskóJózsef, Rabi Béláné és Solti Károlyné.

Az új vezetõség jelölésénél kimentésétkérte: Hangyál János, DallosFerencné és Márhoffer József.

A BOK új levelezési címe és elérhetõ-ségei:BOK (TXM Kft. címen)River Park, 1093 Budapest, Közraktár

utca 30�32.E-mail cím: [email protected]

[email protected].: 06(1)66-66-717 * 06(20)463-5211Fax: 06(1)66-66-776

A vezetõségnek változatlanul feladataa tagság igényeinek megfelelõ elõadásokmegszervezése és ezekhez a helyiségekbiztosítása. Tudjuk, hogy csökkentek,


szûkültek a lehetõségek a hozzánk ha-sonló önkéntes szervezõdések számára.Nagy eredménynek tekinthetjük, hogy aBOK mégis mûködik, van helyünk, aholidõnként találkozhatunk, információkatkaphatunk, egymás társaságát élvezhet-jük. Van hová tartoznunk és ez nagyonnagy dolog. Sajnos az OMBKE által a Fõutcában biztosított helyszín, melyért azegyesületnek köszönetünket fejeztük ki, atovábbiakban megszûnt. Jelenleg össze-jöveteleinket a MÁELGI által biztosítottColumbus utcai székházban tartjuk.

Változások történtek a szakszervezetivezetésben is, és sajnos Keltainé Koron-czai Magdolna halála után a BOK�MOLGondoskodás Alapítvány kapcsolatrend-szer sem mûködik megfelelõen és úgy tû-nik a sajtótermékekben történõ megjele-nési lehetõségeink is csökkentek. Hasonlóprobléma keletkezett Müllek János távo-zásával a BOK�OMBKE kapcsolattar-tásban is.

Az év elején, január 23-án elhunytKeltainé Koronczai Magdolna egész éle-tét az olajosok nagy családjában töltötte,a BOK tagságának pótolhatatlan mozga-tója, szervezetünk kiváló kapcsolattartójavolt.

Az események sorában kiemelkedikdr. Csákó Dénes január 27-ei �A szén-hidrogének és a civilizáció� címû nagy-szerû átfogó elõadása. Az elõadás foglal-kozik a vallásokkal, ahonnan elindult ez akapcsolat, folytatódik a gyógyításban tör-ténõ felhasználásával, a sámánok, ku-ruzslókmegjelenésével. Nagy szerepe vana szénhidrogéneknek az élelem megter-melésében és a hozzáférés megteremtésé-ben. Átfonja mindennapi életünket: ener-gia, lakás, eszközök, mûvészet. Nélkülöz-hetetlen a kereskedelemben, megteremti akorszerûbb közlekedést. De megteremti apénzt és a hatalmat is, amely végül is aháborúknak nélkülözhetetlen forrásaitképviseli. Foglalkozik az elõadás a szén-hidrogének szerepével, a fejlõdés, a tech-nika, a technológia és a jövõ lehetõségei-nek tárgykörével.

Február 4-én nagy csoport utazottNagykanizsára, ahol részt vettünkKeltainé Koronczai Magdolna búcsúzta-tásán. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy azolajipar részérõl nem hangzott el búcsúz-tató.

Február 24-én dr. Németh Tamás tar-tott elõadást �Ember és környezete (kér-dések és válaszok egy katasztrófa után)�

címmel, melyben a kolontári vörösiszap-katasztrófa kialakulásának körülményeit,a keletkezett kár és a jövõben indokolt in-tézkedések körét tekintette át a legkorsze-rûbb számítógépes modellezések egyidejûbemutatásával.

Március 9-én a Farkasréti Temetõszóróparcellájában dr. Dank Viktor vettbúcsút az olajosok nevében KeltainéKoronczai Magditól.

Március 31-énHorváth Péter �Egye-temes szolgáltatásipiac-szabályozás vál-tozásának hatása az ellátásban résztve-võkre� címmel közérdekû elõadást tar-tott, melynek keretében ismertette, hogymibe kerül a gáz, hogyan számítják ki agáz árát és miért kerül annyiba, amennyi-ért a tárgyidõszakban számlázzák.

Április 28-án Szabó László �A kõ-olaj- és földgázkutatás kockázatai� és a�Technikus sorsok� címû filmekkel kísértelõadásában valamennyi hallgató öröm-mel figyelhette meg régi ismerõseit fiata-labb korukban, és követhette sorsuk, éle-tük további alakulását.

Május 26-án Érdi-Krausz Gábor�Dr. Csáki Ferenc: �A magyarországiuránkutatás és -bányászat története�címû elõadásukban komplex összefoglalóképet nyújtottak a kutatás kezdeteitõlnapjainkig tartó, az ország egész terüle-tére kiterjedõ tevékenységükrõl. Ez ma-gába foglalja a készletfeltárásokat, a mû-velés technikai-technológiai viszonyait, agazdaságosság kérdéseit és a súlyos ká-rokat okozó bányafelszámolások körül-ményeit.

Június 30-án vezetõségi ülésenhangzott el Placskó József elõadása:�Nagy átmérõjû gázvezetékek mûszakiparaméterei, valamint azok szerepe a ve-zeték építése és üzemeltetése során� cím-mel. Ezt követõen, délután MagyarBalázs �Szénhidrogén-bányászat, -szállí-tás, -tárolás, -feldolgozás és -értékesítéssorán keletkezett talajszennyezõdések ku-tatása, kimutatása, mennyiségének-mér-tékének meghatározása és kármentesíté-se� címen tartott elõadása bizonyította,hogy a megfelelõ technológiai fegyelembetartásával jelentõsen csökkenthetõ akörnyezet károsodása, ugyanakkor azolajipar nagy gondot fordít a már meg-lévõ szennyezõdések megszüntetésére ésa terület kármentesítésére.

Augusztus 11-én soron kívüli vezetõ-ségi ülést kellett tartani abból a célból,

hogy zökkenõmentes legyen a másodikfélév elõadásainak szervezése. Ezen egy-szerûen hangzó mondat mögött olyanproblémák húzódnak meg, melyeket a fel-kért elõadók programváltozásai, vállalá-suk visszamondásai és egyéb nehézségekjelentettek. Ez is mutatja az Elnökség sok-rétû tevékenységét, mely nem annyira ve-zetés, mint amennyire a tagság szolgála-tát jelenti.

Szeptember 15-én megszületett amegállapodás a TXM Kft.-vel önállóBOK-honlap létrehozása ügyében.

Szeptember 29-én dr. Csákó Dénestartott elõadást �A hazai szénhidrogén-bányászat kitermelés-technológiájánaktörténete 1937�2000 közötti idõszak-ban.� cimmel. Az átfogó és gazdagon do-kumentált elõadás rámutatott arra, hogyaz egykor nemzetközi elzártsággal sújtotthazai ipar szakembereinek felkészültsége,problémamegoldó képessége milyen sajáterõbõl való fejlesztésekre és figyelemreméltó eredményekre volt képes.

Október 27-én Verbõci József:�A mecseki szénbányászat múltja, jeleneés jövõje� címû elõadásában a hazai vi-szonylatban igen jelentõs és kiváló minõ-ségû visszahagyott feketeszénvagyon-ter-melés történetét vázolta és a kitermelésújragondolását szorgalmazó CALAMI-TES Kft. folyamatba helyezett intézkedé-seit foglalta össze. Itt megjegyezhetjük,hogy a mecseki szénvagyon olajiparszempontjából is érdekes lehet, amennyi-ben, mint repedezett tároló jelentõs gáz-vagyont rejt magában.

November 24-én Götz Tibor megem-lékezett dr. Vándorfi Róbert geológusról,aki a közelmúltban hunyt el, közel 40 évetszolgált az olajiparban és az OrszágosKõolaj- és Gázipari Tröszt bányászati ve-zérigazgató-helyetteseként ment nyugdíj-ba. Szakmai elõadásként dr. SzabóGyörgy �A nem hagyományos földgáz-termelés környezeti lábnyoma� címû elõ-adása került sorra, melyben a nem kon-vencionális készletek kutatási és termelé-si problémáit, ezek megoldását elõsegítõintézkedések témáit foglalta össze kiemeltnemzetközi példákkal, kitérve a hazaikörülményekre. Rámutatott arra, hogy aMakói-árok potenciáljának megíté-léséhez az eddigiektõl eltérõ szemléletreés technológiára van szükség. A külföldieredményes metodikák automatikusannem konvertálhatók a hazai viszonyokra.


Más rendezvények is voltak az évsorán közösen az OMBKE BudapestiHelyi Szervezetével. Dr. Koncz Istvángeokémikus tartott hasonló tárgykörben anem konvencionális készletek keletkezé-sérõl, felhalmozódásáról és az ilyen jelle-gû készletek hazai megítélésérõl elõadást.Érzékelhetõ volt, hogy a makói típusúképzõdmények termeltetéséhez speciálisfelkészültség szükséges.

A felsoroltakon túlmenõen számosegyéb helyen képviseltük a BOK színeit:� az OMBKE Bányászati Szakosztály ré-szérõl szervezett szakmai napokon,

� az MGE szervezésében a földtudományisorozat elõadásain,

� a Geotermikus Szakosztály elõadásso-rozatán,

� az ETE Szenior Klub szakmai napjain,ahol felkérésre dr. Csákó Dénes tartottelõadást a szénhidrogének és amai civi-lizáció közötti kapcsolatrendszerrõl,

� a MOIM rendezvényein,� a Tokajban megtartott 2011. évi bá-nyásznapon,

� az OMBKE�MOL�INA támogatásávalszervezett siófoki nemzetközi konferencián,

� az ETE�ÉTE szakmai támogatásávalszervezett nemzetközi gázkonferencián,

� az OMBKE bányászati, kohászati szak-osztályok vidéki rendezvényein.

Sikeres volt a Placskó József általszervezett, és az Érdi Nyugdíjas Klub köz-remûködésével lebonyolított zalai-lend-vai autóbuszos kirándulás.

Komoly szervezési munka folyt éskialakult a 2012. év elsõ negyedévi BOK-elõadások tematikája:Január 26.

Dr. Tamaga Ferenc: A koncesszióstörvény alkalmazásának gyakorlata aszénhidrogén-kutatás és -kitermelés terü-leténFebruár 2.

Dr. Molnár László: Szénhidrogén-készletek, -kitermelés és -fogyasztás a vi-lágbanMárcius 29.

Id. Õsz Árpád: A magyarországiszénhidrogénkút-kitörések története

A rendezvények idõpontja és helye:minden hónap utolsó hetében, csütörtö-kön, 16 órakor az ELGI székházában,1145 Budapest, Columbus utca 17�23.,fszt.-i tanácsterem.

Tisztelt Tagtársak! Kedves Megjelentek!Az év végének közeledtével szeretnénk

minden közremûködõnek, tevékenykedõ-nek és résztvevõnek köszönetet mondaniés egyben jó egészséget, békés ünnepeketkívánni.

Jó szerencsét!�

Az éves értékelést követõen PlacskóJózsef kért szót és egészségi állapotárahivatkozva kérte felmentését a vezetõségifeladatok alól � egyúttal ismertette azt azelképzelést, miszerint a jövõ év egyik ko-ra nyári programja lehetne egy olyanautóbuszos �orenburgi szakmai kirándu-lás� �, amelynek során megtekinthetnénkegy magyarok építette távvezetéki nyo-másfokozó kompresszorállomást és egy-úttal a Kárpátalja néhány nevezetességét,Munkácsot, Ungvárt stb. A tervezett út azÉrdi Nyugdíjas Klubbal közösen kerülnemegszervezésre, ha az �autóbusznyi� �min. 35�40 fõ � érdeklõdõ a 2 területrõlbiztosítható. A részvételi költségekkel ésa részletesebb programmal kapcsolatban2012. I. negyedévében tudnak tájékozta-tást adni.

A �hivatalos� program után � és alattis! � egy pohár pezsgõvel búcsúztattuk azévet, amelyhez megjelent tagtársaink,leginkább a hölgyek, biztosítottak édes éssós harapnivalókat a további kötetlen be-szélgetésekhez.

(Dr. Csákó Dénes)

Elõadások a hazai koncesszióstörvény alkalmazásának gya-korlatáról� Az OMBKE�KFVSz Budapesti HelyiSzervezete és a Budapesti OlajosHagyományápoló Kör meghívásáraDr. Tamaga Ferenc, az MBFH elnök-helyettese: �A konceszsziós törvény al-kalmazásának gyakorlata a szénhidro-gén-kutatás és -kitermelés területén�címmel tartott elõadást 2012. január26-án (ELGI székház, Columbus utca17�23. földszinti elõadóterme).

� AzOMBKEBSzBudapesti Helyi Szer-vezet meghívására Dr. Tamaga Ferenc,az MBFH elnökhelyettese: �A hazaibányászat szabályozásának aktuáliskérdései különös tekintettel a koncesszi-ós eljárásokra� címmel tartott elõadást2012. február 7-én a BDSZ, 1068Budapest Városligeti fasor 46�48. I.emeleti nagytanácstermében.

Az OMBKE Kõolaj-, Földgáz- ésVízbányászati Szakosztály Víz-fúrási Helyi Szervezetének2012. évi munkaterve

1. Februárban aKFVSz 2011. évzáró ülé-sét követõen önálló összejövetelen szá-molunk be az évzárásról.

2. Április elején külön összejövetelenemlékezünk meg a �Nagymélységûfúrt kutak�-ról kiadott 5199/62. szab-vány megalkotásáról.

3. Részt kívánunk venni a magyar olajbá-nyászat megszületésének 75. évfordu-lója alkalmából tervezett megemléke-zéseken, mind a Budafa�II., mind aBükkszék�I. fúrások termelésbe állítá-sának ünnepi eseményein.

4. Külön összejövetelt tervezünk a zala-karosi gyógyvizet feltáró D.VII. j. ku-tatófúrás, valamint a magyarországitörpevízmû program 75. évfordulójaemlékére.

5. Szeptember hónapban képviseltetjükmagunkat a Magyar VízkútfúrókEgyesülete éves közgyûlésén.

6. Felkérjük Szongoth Gábor geofizikust(Geo-Log Kft.), a vízkutak kamerásvizsgálatairól szóló elõadás megtartá-sára.

(Horányi István a VHSz elnöke)

Az OMBKE Kõolaj-, Földgáz-és Vízbányászati SzakosztályFöldgázszállítási Szakcsoport-jának 2012. évi munkaterve

1. Részvétel az Erdélyi Magyar MûszakiTudományos Társaság (EMT) XIV.Bányászati�Kohászati�Földtani Kon-ferenciáján.

2. Szakmai kirándulás szervezése 2012.április 28�május 1. között felvidékivagy erdélyi bányászati emlékhelyre.

3. Gázszállítási szakmai konzultáció2012. III. negyedévében a Transgazs. a. részvételével.

4. Zalai szakmai találkozó szervezése a75. évforduló tiszteletére.

5. Gázkompresszoros szakmai konferen-cia szervezése 2012. IV. negyedévé-ben.

6. Borbála-napi, év végi megemlékezés2012 decemberében.

(Domokos R. István, titkár)

23


A szakmai hagyományok és em-lékek õrzését reprezentáló, igen ör-vendetes megemlékezésre, egy ipar-történeti emlék avatásával egybe-kapcsolt Szakmai Nap megrendezé-sére (1. kép) került sor 2012. január27-én Szankon. A Szakmai Nap ün-nepélyességét külön emelte az atény, hogy éppen a hazai szénhid-rogén-bányászat születésének 75.évfordulójára esett a rendezvény,amely így a �75 éves jubileum� elsõjelentõs rendezvényévé is vált.

A Kiskunságban 1964 augusztu-sában�szeptemberében a Szank�1számú olajkút üzembe helyezésévelkezdõdött meg az ipari méretû kõ-olajtermelés. A 45 éves évfordulóalkalmából az üzem volt dolgozói-nak kezdeményezésére önkéntesadományokból, szponzori segítség-gel került sor egy emlékkõ felállítá-sára a szanki Földgázüzem fõbejá-rata elõtti parkosított területen. Eztaz emlékkövet a 2009. november20-án rendezett Szakmai Nap kere-tében dr. Dank Viktor gyémánt-okleveles geológus, az MTA dokto-ra avatta fel (az eseményrõl szólórészletes beszámolót és üzemtörté-neti összefoglalót szaklapunk2010/3. száma tartalmazza).

A szervezõ OMBKE�KFVSzAlföldi Helyi Szervezetének kis-kunsági csoportja Falk Miklós ny.üzemigazgató vezetésével � a MOLNyrt. és Kiskunhalasi Üzemének,valamint Szank község Önkor-mányzatának hathatós segítségévelés támogatásával � abból az al-kalomból kezdeményezték e Szak-mai Nap megtartását, hogy el-készült az emlékkõ bronz dombor-mûve (ld. hátsó borító), amelyenPataky Béla szobrászmûvész azemlékezetes ipar- és üzemtörténetieseményeket örökítette meg, mint

pl. az Szk�4, az Szk�24 és aZsana É�2 számú kutakkitörését.

A meghívottak, vendé-gek, az üzem egykori ésmai dolgozói, vezetõi a jel-zett idõben dértõl ragyogónapsütésben érkeztek aFöldgázüzem bejáratához,ahol a találkozás örömébenforró teát kortyolgatvahányták-vetették meg kö-zös dolgaikat. A barátok-munkatársak ilyen találko-zásokkor �szokásos� ésszámos emléket felidézõbeszélgetésnek átmenetileg (mertaztán ennek folytatására a késõb-biekben bõven volt lehetõség!) FalkMiklós megjelenteket köszöntõ sza-vai vetettek véget (2. kép), aki eztkövetõen felkérte Holoda Attilát, aMOL Nyrt. Eurázsiai kutatás�ter-melés igazgatóját, hogy tartsa megavató beszédét és az alkotó PatakyBéla szobrászmûvésszel közösenleplezzék le az emlékkövön elhe-lyezett bronz dombormûvet (3.kép).

A gondosan szerkesztett, tartal-mas avatóbeszéd áttekintette azüzem történetét befolyásoló esemé-nyeket!

�Jó szerencsét! Hölgyeim ésUraim, Kedves Kollégák, Jelenlé-võk, Barátaim!

Engedjék meg, hogy nagy tiszte-lettel köszöntsem Önöket, a 75 évesmagyarországi szénhidrogén-bá-nyászat egyik jelentõs állomásán,Szankon, itt a kiskunsági ipari ésüzemtörténeti évforduló emlékéremég 2009-ben felállított emlékkõnél.

Nagy megtiszteltetés volt szá-momra szíves felkérésük, hogy köz-remûködõ lehessek ebben a neves

jubileumi évben az OMBKE�KFVSz által szervezett elsõ rendez-vényen, a szanki ünnepi SzakmaiNap megnyitásán, dombormûavatá-sán, amelynek nagy örömmel teszekeleget.

Szank és a környezõ vidékXV�XVI. századi talajfelszínére, nö-vénytakarójára, a természetföldraj-zi leírásokon túl, Bertrandon de LaBroquiére francia utazó egykori fel-jegyzése alapján lehet következtet-ni. Ezek szerint 1�3 kilométeres sá-vokban, áthatolhatatlan ingoványosmélyedések, és itt-ott szinte sivatag-ra emlékeztetõ homokbuckák válto-gatták egymást. Itt, ezen sajátosföldrajzi, geológiai és gazdálkodási(gyümölcstermelés és állattartás)környezetben, az itt élõ emberek,családok életében, szokásaiban ho-zott mélyreható és hosszú évtizedek-re meghatározó változásokat aDuna�Tisza közén, az elmúlt évtize-dek alatt az �aranyhomok� rezer-voárjaiból kitermelt kõolaj és föld-gáz, mely egyúttal gazdagabbá tetteaz országot, hazánkat.

Engedjék meg, hogy a SzakmaiNap nyitása gyanánt, a szanki mezõkialakulásának, a késõbbi bányá-

24

Emlékkõ- és dombormûavatásSzank, 2012. január 27.

1. kép: Meghívó


szati üzem életének legmeghatározóbb mérföldköveirõlmegemlékezzek.

A szénhidrogén-elõkutatások kezdetét 1942�1943.években, az Állami Geofizikai Intézet Eötvös-ingávalvégzett mérései jelentették. Az Országos Kõolaj- ésGázipari Tröszt megbízásából a Magyar Állami EötvösLoránd Geofizikai Intézet a Duna-Tisza közének délirészén graviméteres méréseket végzett 1958�1961 kö-zött. A gravitációs izoanomál vonalak Szank�Kiskun-majsa között maximumot, azaz szénhidrogén (CH) je-lenlétét mutatták ki. Az OKGT Szeizmikus KutatásiÜzeme 1963-ban ún. reflexiós méréseket végzett aszanki kutatási területen. A mérések alapján szerkesz-tett térképen � az elõbb említett pont közelében � tûztékki a Szank�1. jelû kutat, Szank községtõl nyugatra.1964. augusztus 1-jén a kút 1874�1884 méter közöttinyitott szakaszából kõolajtermelést eredményezett.Ezzel a terület korábban feltételezett produktivitása bi-zonyítottá vált!

Az itteni kõolaj- és földgáztermelés kezdete tehát1964. augusztus 1-jére tehetõ, amikor az Szk�1 jelû kútfúrásakor ipari értékû kõolajat tárt fel. A korabeli tech-nikai színvonalhoz képest egészen gyorsan, már 1964.szeptember 19-én meg is kezdõdött a termelés, a kútmellé telepített ideiglenes rendszeren, egy 20 m3-es tar-tályba.

Az elsõ években a kutatás, feltárás döntõ része azÉNy-i teleprészre korlátozódott, a cél a 20 méteresetázsvastagságú gázsapkás olajtelep lehatárolása, és atermelõ kúthálózat kialakítása volt. A területen mélyí-tett 24 db, olajos zónát átharántolt kút többsége1966�1967-ben termelésbe lépett. A kutak többségére atermelésbe állítást követõen gyors gázosodás volt jel-lemzõ, melyet a kutak idõszakos termeltetésével sikerültmérsékelni.

Szankon az 1965-ben feltárt miocén gázsapka nagyföldtani készlete alapozta meg a földgáztermelést, azelõkészítést és a késõbbi feldolgozást. A gázsapka ma-gas szerkezeti helyzetében, a gázos zónákból, gázbe-áramlás adódott az Szk�11�17�27�113-as kutakból.Gáznyomokat vagy gyenge gázszivárgást tapasztaltakaz Szk�19�21�24�28�29�38-as kutakban a gázos zónamegnyitásakor. Ugyancsak gáznyomok adódtak az ola-jos zónának megfelelõ mélységbõl az Szk�6�21�24�35�37�38-as kutakból. Ugyanakkor az alaphegység � né-hány peremi helyzetû kút kivételével � csak gázt tárol.

Tisztelt Kollégák!A bányászok munkájával együtt jár az öröm és a

gond, a siker és a kudarc. A küzdelem során sajnos né-ha mûszaki, személyi tragédiákat is át kell élni. Köztu-dott, hogy a CH-bányászat küzdelem a természeti erõ-vel szemben, amely a legkisebb lehetõséget is megra-

gadja, hogy idõnként � félelmetes és olykor alábecsülterejével � visszavágjon az õt legyõzõ embernek.

1965. január 23-án az Szk�4 jelû kút fúrásakor amiocén gázsapkába hatolva nem várt, magas nyomásúgázkészletre bukkantak. Erre nem voltak felkészülve afúrás során. A gáz süvítve tört elõ, kidobálva a többmint egy kilométer hosszú fúrószárat. Egyúttal tetemesmennyiségû nyersolajat is hozott magával, ami a kör-nyezõ házakat, kerteket vastagon beborította. A gáz-kitöréssel szemben szinte tehetetlenül álltak az akkoriszakemberek, míg végül 17 nap dobhártyát remegtetõbömbölés után, 1120 méter mélyen, a Felsõ-Pannonrétegben magától beomlott a kút.

A gázátfejtõdés megállítására létesítették az Alföl-dön az elsõ irányított ferdített fúrást. Az így létrejöttSzk�4/a kúton át árasztották el vízzel az Szk�4. kút talp-közeli zónáját 1965�1971 között. Az átfejtõdésmegszüntetésének érdekében a Szk�4/a irányított ferde-fúrásban 1966-ban megkezdõdött a vízbesajtolás.

Ilyen elõzményeket követõen, igen jelentõs ipari be-ruházások nyomán jöttek létre és lettek üzembe állítvaa kõolaj- és földgáztermelés, a szállítás, majd a föld-gáztárolás legfontosabb létesítményei a Kiskunságban,jelentõsen hozzájárulva a hazai szénhidrogén-bányá-szat elért eredményeihez.

Egyik legfontosabb dátum � ami a Szanki Földgáz-üzem születésnapjának is tekinthetõ � 1968. május 23.,amikor megtörtént az ideiglenes gázelõkészítõ üzembehelyezése.

1968. I. félévében alakult meg 6 fõvel, a szanki üzemüzemfenntartási, karbantartási csoportja, akkor még aSzegedi Gázüzem részeként. 1968. október 4-én azideiglenes gázelõkészítõt felváltotta a kísérletiföldgázüzem, ami kezdetben 1 millió Nm3, majd 1,2 mil-lió Nm3 elõkészített gázt adott az országnak, azidõközben megépült Szank�Városföld vezetékenkeresztül. 1969. január 1-jén alakult meg az önállóNKFV Szanki Üzem, amelyet 1978. január 1-jén adunántúli KFV-hez csatoltak. Az üzemfenntartásiegységhez csatolták a fúrási üzemegység csoportját is.Az 1980�90-es évek szervezeti változása nyomán afúrási csoport kivált az üzemfenntartásból és a Rotaryfúróvállalat önálló fúrási egységeként mûködötttovább. Az üzemfenntartás szervezete is jelentõsen áta-lakult: Kunpetrol, Explant majd Petrolszolg Kft. néven.

A Szanki Földgázüzem jelenleg is fogadja a Kiskun-halas környéki, már elõkészített gázokat és a Szankkörnyékén termelt, olykor magas inerttartalmú gázokatis. Elõkészítés, minõség-beállítás után a dúsító keverõ-körén keresztül értékesítjük a napi kb. 1�1,3 Mm3 föld-gázt. A mostani év során tervezzük, hogy az Algyõ kör-nyéki inertes gázokkal és az Üllés Gázüzembõl érkezõgázokkal nagyobb mértékben is kiterheljük az itteni

25


legnagyobb dúsító technológiánkat, ami további400�500 000 m3/nap földgázmennyiség kiadását teszilehetõvé. A megnevezett térségekbõl ide szállított föld-gázok a jelenlegi kiadási pontokon � a magas inert-tar-talmuk miatt �, egyre nehezebben értékesíthetõek, ezál-tal a térségben és az Alföldön is megnõ a Szanki Gáz-üzem központi szerepe.

Ahogy korábban már utaltam rá, �a siker legfonto-sabb összetevõje a kudarc� és a �tanulás folyamatávalmindig együtt jár a kudarc�, így van ez az élet mindenterületén, a bányászatban is. 1965-ben a Szank�24-eskutat mélyítettük le. 1969. december 21-én nyomástészleltek a tankállomáson a kút befutó vezetékén, majda nyomás hirtelen nullára csökkent. A karácsonyfátólnem messze, a földfelszínnél a termelõvezeték korróziómiatt szétrobbant. A kiáramló termelvény reaktív erejea karácsonyfát vagy letörte, vagy a Segner-kerék elvénlepörgette, ugyanis az akkori technológiai szereléstechnikájának megfelelõen még ún. �menetes csatlako-zás� volt a lyukfej és a karácsonyfa között. Ezt követõ-en a kútból függõleges irányba nagy mennyiségû gázáramlott ki. Az elfojtási mûveletek során a dunántúli ésalföldi mentési szakemberek segítségével ólmos tömítõ-vel ellátott karácsonyfát akartunk a kútfejre ráhúzni.A ráhúzás azonban eredménytelen volt az erõs gázkifú-vás miatt, ráadásul a lehúzatási kísérletkor egyik lehú-zató kötél is elszakadt. A csigával történõ karácsonyfalehúzás szerencsére a második alkalomra már eredmé-nyes lett. A kitörés elfojtásánál ez volt az elsõ kötélleltörténõ lyukfejtag-lehúzatás Magyarországon, ami mamár kitörésvédelmi gyakorlatunkká vált. Az esetbõl ta-nulva, a menetes karácsonyfa csatlakozásokat folyama-tosan lecseréltük peremes csatlakozásra.

A legemlékezetesebb talán a Zsana-É�2. kút 1979.január 24-ei kitörése volt. Amint a korabeli filmekbõl,filmhíradókból és TV-híradós riportokból is ismeretes, aberendezés tartozékait az égõ kút (4. kép) körzetébõl el-húztuk, hogy a sikeres elfojtás után, az esetlegesen mégizzó vasaktól ne gyulladjon meg ismét a kiáramló gáz.A tiszta kútkörzetnél már láthatóvá vált, hogy a kútbólkétirányú gázáramlás van, felfelé és vízszintes irányba.A felsõ kútfejtag eltávolítását harckocsi ágyújával lõttékle. A lövedék ereje azonban az egész lyukfejet elfer-dítette. Ebben a ferde helyzetben kellett a kitörésgátlóta lyukfejre ráhúzni. Az elfojtást követõen azonban érde-kes jelenségrõl ez ideig nem igen esett szó! A kút elfoj-tása után a ferde lyukfejbe nem tudtuk a termelõcsövetbeépíteni. Ezért elhatározták, hogy traktorral megpró-bálják a kútfejet függõleges helyzetbe húzni. A kútfejmeghúzásakor azonban a lyukfej a kitörésgátlóvalegyütt az aknaszintben letörött, olyan hangjelenséggel,mint egy üvegcsõ eltörése. A kút ilyen helyzetben megintnem volt biztonságban. Ezért gyors intézkedésekkel

mentõszerszámot készítettek, a 7�-os béléscsövet men-tõrákkal 42 méterben szétcsavartuk. Ezután megfelelõhosszúságú béléscsövet építettünk be, amit sikeresenösszecsavartunk. Erre az ép béléscsõre lehetett aztán amég jelenleg is meglévõ lyukfejet felszerelni.

Fontos kiemelni, hogy 1968 óta létezik szervezett ki-törés-elhárítási csapatunk, mely az európai szénhidro-gén-bányászatban egyedülálló technikai és technoló-giai felkészültséggel a térség legjobb ilyen céllal létre-hozott egysége. Nemcsak a kitörés elhárítására, meg-fékezésére fektetünk nagy hangsúlyt, hanem a kitörésmegelõzését szolgáló rendszerek fenntartására,technológiák fejlesztésére is egyaránt. Az elmúltévtizedek során szerzett tapasztalatokkal, jól felkészültszakembergárdánkkal törekszünk a mûszaki balesetekvalószínûségének minimálisra csökkentésére, a tech-nológiai problémák hatékony kezelésére, kútkitörésekmegelõzésére (76 magyarországi kútkitörést tartunkszámon, az elmúlt 11 év alatt nem történt kútkitörés, azutolsó a pusztaszõlõsi FGT-nél történt, 2000 augusz-tusában). Szakembereink felkészültségét, tapasztalatátmutató kiemelkedõ nemzetközi hírnevet biztosítópéldának tartom, hogy a kuvaiti olajkutak oltásában isrészt vettek.

Tisztelt Jelenlévõk, Kedves Barátaim!Bizonyára egyetértenek velem abban, hogy a techno-

lógia, a tudomány folyamatosan fejlõdik, ez azt jelenti,hogy nekünk is tartanunk kell a lépést a fejlõdéssel. Ál-landó munkahelyi és egzisztenciális nyomás alattélünk, és közben alkalmazkodnunk kell a gyors techni-kai és technológiai változásokhoz. Folyamatosan fej-lesztenünk kell magunkat, majdnem minden percben,mert a világ egy pillanat alatt változik és nincs idõ hát-rafelé tekintgetni.

A Szanki Gázüzemben dolgozók mindig is törekedtekarra, hogy a termelõ mezõk által támasztott gyûjtési,elõkészítési igények tükrözõdjenek a mindenkori tech-nológia fejlesztési elképzeléseikben.

Figyelembe véve természetesen a gazdaságossági el-veket is, olyan hatékonyságnövelõ mûszaki fejlesztése-ket kívánunk megvalósítani a telephelyen, amely márkulcskérdésként kezeli a Gázüzem környezetre gyako-rolt hatását is. A 2007. év eleje óta folyó üzemi próbákafelé irányulnak, hogy az ebbõl megvalósuló energia-racionalizálás projektbõl elérjük az üzemeltetési költ-ségek csökkentését, a megvalósuló fûtési rendszer haté-konyságnövelésével a CO2-kibocsátás mérséklését és afûtõgáz-felhasználás csökkentését. Célunk a mezõkon-denzátum stabilizálása, a gázértékesítés növelése, vil-lamosenergia-termeléssel a villamosenergia-költségekcsökkentése, a dúsítói technológia Thomassen-típusúkompresszorok meghajtó gázmotorjának cseréje villa-

26


mos hajtásra, hogy csökkenhessen a telephely CO2-ki-bocsájtása és energiafelhasználása, mindezt úgy, hogya technológia kevesebb állásidejével biztosítani tudjuka telephelyre termelõ gázmezõk naturáliájának értéke-sítését (CAPEX � kb. 2,5 Mrd Ft).

Jelenleg folyamatban van a kivitelezés, 2012. már-cius�április hónapokban az üzembe helyezés, illetve apróbaüzemeltetések indulnak.

Bíztatom Önöket, hogy a jövõben is tekintsék érde-mes és kiemelt feladatuknak a bányászat történetének,dicsõ múltjának és munkás jelenének megbecsülését,kívánok jövõbeni munkájukhoz jó egészséget, továbbimunkasikereket!

Köszönöm, hogy együtt emlékeznek velünk ezekre azeseményekre. A mai Szakmai naphoz élvezetes együttlé-tet, hasznos idõtöltést kívánok!

Jó szerencsét!�

Az avatóbeszédet követõen Holoda Attila igazgatóés a dombormû alkotója � Pataky Béla �örökös olajosmûvész� � leleplezték az emlékkõre felhelyezett dom-bormûvet (5. kép), amelyet Kósa István, a község refor-mátus lelkésze megáldott. Az avatás befejezéseként aMOL Nyrt. és a BOK (Budapesti Olajos Hagyo-mányõrzõ Kör) nevében Holoda Attila és Götz Tibor, atérségi kutatásért és a termelés beindításáért felelõsegykori OKGT�NKFV nevében dr. Szalóki István, aMOIM, valamint a késõbbi üzemeltetés �gazdája� � aKFV � nevében Tóth János helyeztek el koszorút amost már �dombormûves� emlékkõre. Befejezésül ajelenlévõk � mintegy 150 fõ � közösen elénekelték abányászhimnuszt.

A Szakmai Nap ezután a szanki Közösségi HázGy. Szabó Béla képtárában folytatódott, ahol id. ÕszÁrpád � saját és a MOIM gyûjteményébõl � a �Kõolajés földgáz, mint legfontosabb energiahordozóinkbélyegeken� címû fantasztikus kincseket és élménytjelentõ bélyegkiállítás megnyitójára került sor. Itt FalkMiklós bevezetõ szavai után a kiállítás ötletgazdája ésmenedzsere � id. Õsz Árpád � rövid, ám �velõs� meg-nyitó beszédére (6. kép) került sor. Beszédében érzékel-tette, milyen nagy és áldozatos, sok energiát, rengetegidõt igénylõ munkát testesítenek meg ezek a gyönyörû�színes képecskék�.

Tisztelt Jelenlévõk! Kedves Kollégák! Barátaim!A bélyeggyûjtés egyike a világ legnépszerûbb hobbi-

jának, több felmérés szerint Földünkön legkevesebb100 millió ember gyûjt bélyeget. Ezek közül most kétgyûjtõ � a Magyar Olajipari Múzeum (akinek alap-gyûjteménye Újfalussy Endre gyûjteményén és több ki-sebb gyûjteményen alapszik) és egy magángyûjtõ �tematikus bélyeggyûjteményének válogatott lapjait lát-hatják ezen a kiállításon.

A bélyeggyûjtés népszerûsége valószínûleg két for-rásból fakad. Az egyik forrás a bélyeg értéke; legendákkeringenek egy-egy ritkaság áráról. A másik forrás,amely ennél sokkal lényegesebb és hatása is nagyobb,tömegesebb, az az esztétikai, ismeretterjesztõi és rend-szerezõi érték, amelyet a bélyeg magában hordoz. Akimegszereti a bélyeget, elõbb-utóbb nagy valószínûség-gel megszereti a történelmet, a földrajzot, a mûvészete-ket, a saját szakmáját. S mindezt úgy teszi, hogy kelle-mesen tölti szabadidejét és közben értéket is alkot.A tematikus bélyeggyûjtésnek (vagy motívumgyûjtés-nek) azt a filatéliai ágat nevezik, amikor valaki csakegy témába tartozó bélyegeket gyûjt. A motívumgyûjtõ-nek a bélyegek változatossága miatt figyelnie kell arra,hogy lehetõleg teljes témakörben gyûjtsön bélyeget, je-len esetben például kõolaj és földgáz témában, és osz-tályozza azokat alkategóriákra, például ásvány- és kõ-zettan, õslénytan, geofizika, geodézia, fúrás, termelés,szállítás, feldolgozás-petrolkémia, felhasználás, álla-mok-címerek, konferenciák, biztonságtechnika, környe-zetvédelem stb. A bélyeggyûjtõ gyakorlott szeme a ke-zében tartott bélyegrõl sokat leolvas � elsõsorban amindig kéznél lévõ nagyítója segítségével � de nemmindent. Õ is rá van szorulva az évrõl évre vastagodókatalógusokra, a témához kapcsolódó szakmai ismere-tekre és azok fejlõdésére, a történelemre, az embert kö-rülvevõ természeti világra, az emberi civilizáció fejlõ-désének és szellemi törekvéseinek ismeretére, a népekés nemzetek életének megismerésére, a nagy technikaiés mûvészeti alkotások ismeretére.

A magyarországi ipari méretû szénhidrogén-terme-lés 75 éves. 1937-ben a Kincstár Bükkszéken, a Stan-dard Oil of New Yersey (ma EXXON) Budafapusztánkezdte meg a kõolaj- és földgáztermelést. Azóta csak-nem 8500 kutat fúrtunk le, megközelítõen 17 millióméter hosszban, kitermeltünk 95 millió tonna kõolajatés 210 milliárd köbméter földgázt. Ez a 75 év tele voltgyõzelmekkel és vereségekkel, eredményekkel éskudarcokkal, bánattal és örömmel. Örömmel, úgy,mint ez a mai nap is, amikor ezzel a bélyegkiállítássalis örömmel tisztelgünk a 75 év elõtt, a kiskunságiszénhidrogén-termelés elõtt és Szank település elõtt,amely otthont adott a kõolaj- és földgázbányászoknak.

A bélyegkiállítást megnyitom, s kívánjuk, hogy leg-alább úgy élvezzék, mint ahogy mi élveztük ennekösszeállítását. Végezetül engedtessék meg nekem, hogya bélyeggyûjteményrõl készült könyvet átadjam Szanktelepülés képviselõjének.

Köszönöm a figyelmet és Jó szerencsét!�A megnyitó beszéd rövid, tartalmas volt, ám az utá-

na következõ kötetlen beszélgetés még további számos� e mostani témához kapcsolódó � információt nyúj-

27


tott, mint pl. az ötletgazda tulajdonában mintegy 600oldalas anyagból került kiválogatásra ez az itt bemuta-tott anyag, és nemcsak ez a tematikus gyûjtemény vana tulajdonában. Érezhetõvé vált milyen széleskörûinformációra és gyûjtõmunkára van szükség egy-egytematikus anyag összeállításához stb.

A kiállítás megtekintése után � idézem a meghívót:�a déli harangszó és toronyzene után a MûvelõdésiHáz nagytermében Patkós Zsolt, Szank nagyközségpolgármestere, köszönti a megjelenteket �és egy jóízûbeszélgetésre hívja kedves vendégeinket��

�és valóban ez is történt! A polgármester úr üdvöz-lõ-köszöntõ beszédében egy � a település történeteszempontjából sorsfordító, visszatekintõ � körképetrajzolt arról, hogy az idetelepült ipar, a vele együttmegjelent szocialista brigádmozgalom és munkakultú-ra milyen nagy értékeket és mekkora társadalmi, ön-kéntes munkát végzett. Mindezt a település lakóivalösszefogva, annak érdekében tették, hogy új életminõ-séget és szemléletet, kulturális és nem utolsó sorbananyagi lehetõségeket teremtsenek itt, ahol ez ideig azipari kultúra nem létezett� és a parasztok, pásztorokükunokáiból megteremtsék az olajbányászokat!

Az arányaiban és tartalmában jól szerkesztett, végig ér-deklõdéssel hallgatott avatóbeszéd és ezek a közösséget ésértéket teremtõ, településformáló, közös múltat megidézõpolgármesteri gondolatok tökéletes keretbe foglalták akülönbözõ szakmai végzettségû, más-más beosztásbandolgozó elõadók Duna-Tisza közi tapasztalatait.

A polgármesteri köszöntõt követõen a megjelentekközül sokan kértek szót és a kötetlen beszélgetések so-rán beszámoltak az �õsi idõk� történéseirõl, az üzemkialakulásának és kiépülésének eseményeirõl, szemé-lyes, egy egész életre szóló élményeikrõl és tapasztala-taikról, a korabeli munkakörülményekrõl és környezetiadottságokról � mindarról, ami az itt élõk sorsát befo-lyásolta. A gyakran humorral elmesélt személyes élmé-nyek megmosolyogtatva oldották az elõadások elgon-dolkodtató komolyságát. A jelenlévõk � 80�85 fõ � egy

közel öt évtizedes, több szempontból is tanulságos iparikörkép részesei voltak.

A jubileumi Szakmai Nap házigazdája, Falk Miklószárszavában elõször minden jelenlévõ nevében köszön-tötte Pataky Béla szobrász-grafikus mûvészt és gratu-lált közelgõ 80. születésnapja alkalmából, és a Szolnokvárosában ez év nyarán tervezett gyûjteményes életmû-kiállításához sok sikert kívánt. A mûvész úr meghatód-va köszönte meg a közösség baráti tapsát. Ezután a há-zigazda megköszönte mindenkinek a segítség, a szpon-zori és személyes támogatás minden formáját, mérté-két! A szakmai közönség örömmel hallgatta a délutánimeglepetést: a Miskolci Egyetemen és Nagykanizsántörtént bemutató után a szerzõ, dr. Laklia Tibor és TóthJános, a MOIM igazgatója Szankon is bemutatta a Szi-las professzor úr életérõl és munkásságáról készült�Hét rövid évtized� címû könyvet.

Befejezésül megköszönte az elõadók felkészültségétés az együttlét közös örömét.

A valóban hihetetlenül jó hangulatú és élményekbengazdag, mondanivalóban tartalmas rendezvény elvilegFalk Miklós zárszavával fejezõdött be, ám a helyzet ad-ta lehetõséggel élve, az egykor itt dolgozó és manapságaz ország és az élet legkülönbözõbb területeire szétszó-ródott, ez alkalommal azonban itt megjelent kollégák,munkatársak folytathatták baráti beszélgetéseiket(7. kép), és éppen ez volt az, ami az igazi jelentõségétés értelmét adta az ilyen típusú találkozóknak, megem-lékezéseknek.

Külön köszönet illeti mindezért a kezdeményezõket,a szervezõket, kívánva, hogy az országnak oly sokatadott és adó iparág sehol se legyen �elfelejtve� azokona helyeken, ahol egykor megtelepedett, mûködött éskörnyezetének új lehetõségeket nyújtott! A 75. évfor-duló erre külön is figyelemfelhívó kell hogy legyen,mert sajnos számos helyen igen gyorsan hajlamosak el-felejteni, mit is tett értük ez az ipar!

Dr. Csákó Dénesokl. olajmérnök

28

A Kiskunsági Üzem20. évfordulójára kiadott

emlékplakett

A kiskunsági kõolaj- ésföldgázbányászat 25.évfordulójára kiadott

emlékérem (Pataky Béla)

A szanki kõolajtermelés 35. évfordulójának emlékérme(Pataky Béla)

A térség szénhidrogén-bányászatának emlékérmei

2. kép: Falk Miklós köszöntötte a megjelenteket

6. kép: A bélyegkiállítás megnyitása

5. kép: A dombormû leleplezése

7. kép: Baráti beszélgetés4. kép: Zsanai gázkitörés

3. kép: Holoda Attila avatóbeszéde

a kiadvÆny a mol nyrt. tÆmogatÆsÆval jelenik meg. · 1,8 millió m3 vizet Øs 29,5 ezer m3...

Documents