a kiadvÆny a mol nyrt. tÆmogatÆsÆval jelenik meg. · a kiadvÆny a mol nyrt. tÆmogatÆsÆval...

A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg.

Kõolaj és Földgáz 2012/7. szám

TARTALOM

UDVARDIGÉZA:

Ünnepségek Bázakerettyén a Budafa mezõben hetvenöt évvel ezelõtt

megkezdõdött szénhidrogén-termelés tiszteletére . . . . . . . . . . . . . . . . 1

CSATHBÉLA:

A Budafapuszta��0�-tól a Budafapuszta�1, �2-ig . . . . . . . . . . . . . . 19

Id. ÕSZÁRPÁD:

50 éves a hajdúszoboszlói földgázbányászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Köszöntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Egyesületi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Nekrológ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

Történeti hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

Szerkesztõbizottság:

dr. CSÁKÓ DÉNES, dr. FECSER PÉTER, id. ÕSZ ÁRPÁD

BÁNYÁSZATI ÉSKOHÁSZATI LAPOK

KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZAlapította: PÉCH ANTAL 1868-ban

Hungarian Journal ofMining and Metallurgy

OIL AND GAS

Ungarische Zeitschrift fürBerg- und HüttenwesenERDÖL UND ERDGAS

Címlap:H�36. sz. kút kitörésénekemlékhelye, Nagyhegyes

Kiadó:Országos Magyar Bányászati

és Kohászati Egyesület1051 Budapest, Október 6. u. 7.

Felelõs kiadó:Dr. Nagy Lajos,

az OMBKE elnöke

Felelõs szerkesztõ:Dallos Ferencné

A lap aMONTAN-PRESS

Rendezvényszervezõ, Tanácsadóés Kiadó Kft.

gondozásában jelenik meg.

1027 Budapest, Csalogány u. 3/BPostacím: 1255 Budapest 15, Pf. 18

Telefon/fax: (1) 225-1382E-mail: [email protected]

Belsõ tájékoztatásra készül!

HU ISSN 0572-6034

BKL Kõolaj és Földgáz, 145. évfolyam, 2012/7. szám * www.ombkenet.hu 1

Koszorúzások, szoboravatás

Arendezvény résztvevõi avolt BT�2 tankállomásmelletti olajipari MOIM

kiállítóhely elõtt gyülekeztek, majdátvonultak a Budafa mezõ B�2 sz.elsõ termelõkútjánál (1. kép) lévõemlékkõhöz, ahol Török Károly, azOMBKE Kõolaj-, Földgáz- és Víz-bányászati Szakosztály DunántúliHelyi Szervezetének elnöke mon-dott tisztelgõ szavakat, felidézte aZalamegyei Ujság 1937. márciusiszámában a Budafa mezõben találtelsõ olajnyomokról szóló híradást,majd megköszönte a bázakerettyei

nyugdíjasoknak az emlékhely kör-nyékének rendbetételéhez és parkosí-tásához nyújtott segítségét (2. kép).

Az emlékkõnél koszorút helye-zett el a MOL Nyrt., a Magyar Ho-rizont Energia Kft., a MOL Bá-nyász Szakszervezet, a MagyarOlajipari Múzeum, az OMBKEKFVSz helyi szervezetének képvi-selõje és a helyi nyugdíjasok.

Ezután az emlékezõk � a hagyo-mányoknak megfelelõen � a báza-kerettyei templomkertben lévõ kop-jafához vonultak. A kopjafa nem-csak a munkabalesetekben elhuny-tak emlékét õrzi, hanem emlékeztet

a II. világháborúidején az olajiparilétesítmények el-leni bombatáma-dások áldozataira,a politikai meg-hurcoltatás miatt ahalálba menekü-lõkre, és azokrais, akik ezen a tá-jon élték életüket,dolgoztak, de tá-vol nyugszanak edimbes-dombos

tájtól, és sírjaikra nem tudunk ko-szorút helyezni. Emlékbeszédetmondott Török Károly (3. kép).

A program következõ helyszíne abázakerettyei mûvelõdési ház elõttitér volt, ahol az ünneplõket Szalai

Ünnepségek Bázakerettyén aBudafa mezõben hetvenöt évvelezelõtt megkezdõdött szénhid-rogén-termelés tiszteletére

ETO: 622.323�324

Mottó: �Aki a múltat nem ismeri, a jelenben is csak botorkál, és a jövõtmeg nem is sejti.� (Dank Viktor)

UDVARDI GÉZAaranyokleveles olajmérnök,OMBKE-tag.

A magyar kõolajbányászat 75 éves jubileuma tiszteletére rendezett országos ün-nepségekhez kapcsolódva Bázakerettyén 2012. augusztus 31-én megkoszorúzták aB�2 jelû kútnál levõ emlékkövet, a bázakerettyei templomkertben lévõ kopjafát, fel-avatták dr. Papp Simon szobrát, majd szakmai napot és szakestélyt tartottak.

1. kép: Budafa mezõ elsõ termelõ kútja 3. kép: A kopjafánál

2. kép: Az emlékkõnél

www.ombkenet.hu * BKL Kõolaj és Földgáz, 145. évfolyam, 2012/7. szám

Géza (MOL Bányász Szakszervezet) üdvözölte, beje-lentve, hogy a hamarosan leleplezésre kerülõ szobor aMOL Nyrt., a MOL Üzemi Tanács, a Magyar HorizontEnergia Kft., a Falcon�TXM Kft., a Rotary Zrt. és aZalapetroltransz Kft. anyagi hozzájárulásának és köz-remûködésének köszönhetõen jött létre. Dr. PappSimon mellszobra Pataky Béla szolnoki szobrászmû-vész alkotása, a kivitelezõ társak: Szabó József öntõ-mester, Osvár János talapzatkészítõ. Csatlós Csilla, aBázakerettye Jövõjéért Alapítvány kuratóriumánakelnöke köszöntõjében kiemelte, hogy a szoborral PappSimon a kerettyeiek életének, a mindennapjainakrészévé vált, és mindig emlékeztetni fog arra, amit Õ aszakmáért, a magyar olajiparért tett.

Dr. Dank Viktor gyémántokleveles geológus, azMTA doktora avató beszédében idézte fel Papp Simonéletútját.

�Tisztelt Ünneplõ Egybegyûltek! Kedves OlajosKollégák!

A magyar és a magyar érzelmû embereknek õsi szo-kása, hogy társadalmuk azon tagjainak emlékét, akiktevékenységükkel jelentõsen hozzájárultak hazánk fej-lõdéséhez, hírnevének, tekintélyének növeléséhez,megõrizzék és ápolják. Ezt a nemes hagyományt mi isfolytatjuk azzal, hogy a helyi hatóság, az olajipari, tu-dományos, érdekvédelmi, civil szervezetek, szponzo-rok, mentorok, szervezõk összefogása eredményeképpmost itt Bázakerettyén, a magyar kõolaj- és gáziparbölcsõjénél ünnepeljük szénhidrogén-bányászatunk 75.születésnapját és emléket állítunk dr. Papp Simon geo-lógus akadémikusnak, akinek ebben meghatározó sze-repe volt.

Számomra az élet nagy ajándéka, hogy személyesenismerhettem Õt, és óriási megtiszteltetés, hogy most ittszólhatok róla, és vele kapcsolatban felidézhetem aBudafa mezõ felfedezésének és ezzel az olajbányászatmegszületésének körülményeit.

Az ünnepség szervezõit illesse a magyarok hálásköszönete!

Dr. Papp Simon 1885-ben született az erdélyi Kap-nikbányán, tanító családban, bányász környezetben.Egyetemi tanulmányait a híres Kolozsvári Tudomány-egyetemen végezte, és itt is szerzett doktori fokozatot.

Tevékenységére felfigyelt dr. Böckh Hugó, a patinásselmecbányai bányászati akadémia professzora, és1911-ben maga mellé vette tanársegédnek, majd ké-sõbb az országos nyersanyag-kutatások vezetõjekéntmunkatársnak. Ennek kapcsán Papp Simon részt vett amorvamezei Egbell (ma Gbely, Szlovákia) kõolajmezõkutatási és feltárási munkálataiban. Itt történt az a vi-lágraszóló kutatástörténeti esemény, amikor BöckhHugó a már feltárt kõolajmezõn elsõ ízben végeztetettEötvös-ingás méréseket. Itt bizonyosodott be, hogy ez

a magyar mûszer alkalmas kõolajkutatásra. Innen in-dult világhódító útjára az Eötvös alkotta torziós mérleg.

Papp Simon két ízben is dolgozott az ugyancsak ma-gyar geológusok által 1908-ban Erdélyben felfedezettKissármás környéki hatalmas gázmezõ továbbfejlesz-tésén, egyszer még a történelmi Magyarország terüle-tén, másodszor Észak-Erdély visszacsatolása után.Részt vett 1918-ban a szlavóniai, Bujavicei kõolaj-elõ-fordulás kutatási munkálataiban is.

A kõolaj stratégiai nyersanyag. A kutatókat � ígyPapp Simont is � besorozták katonának az elsõ világhá-borúban, a Tanácsköztársaság idején pedig vöröskato-nának vitték el õket. Mindkét rezsim azonban nem mintkatonákat, hanem mint geológusokat, kutatókat foglal-koztatta.

Böckh Hugó a kommün bukása után, 1919. novem-ber 22-én, mint a magyar Pénzügyminisztériumhoz tar-tozó bányászati kutatások vezetõje, késõbbi államtitká-ra, új feladattal bízta meg Papp Simont. A feladat ké-sõbb akkora jelentõségûvé vált, hogy egy részét szószerint idézem: �Megbízom, hogy a 19.Z. és 20. Z.X.V.COL jelzésû térképlapokon a Letenye�Alsólendva�Páka�Tófej közötti területen sürgõsen földtani felvéte-leket végezzen. Megállapítandó, hogy a Marburg kör-nyékén ismeretes redõk, melyek átvonulása várható,nem tartalmaznak-e kutatásra érdemes boltozatokat.�

Papp Simon a tõle megszokott precizitással a terüle-tet bejárta, és elkészítette annak geológiai térképét.A térképrõl leolvasható, hogy a terület enyhén gyûrttektonikájú, és hogy megvan a lehetõsége olaj- és gáz-telepek jelenlétének, mivel a terület geológiailag össze-függ a Muraközben már régóta ismert Szelnica és Pek-lenica környéki olajos területtel.

Mai szemmel nézve, ha az utasításban szereplõ hely-ségeket vonalakkal összekötjük, azt tapasztaljuk, hogyaz így kapott területen belül találjuk a budafai, lovászi,lendvaújfalui, ortaházi, pusztaszentlászlói olajmezõket,az edericsi gázmezõt.

Ezek szerint a magyar geológusok már 1919-ben fel-ismerték a terület kõolajipari perspektivitását.

Mivel az elsõ világháborút a Monarchia elvesztette1920-ban, a trianoni békediktátum következtében Ma-gyarország területének kétharmadát elcsatolták az ottélõ lakossággal és az ott létrehozott javakkal, bányák-kal, kutatási lehetõségekkel együtt.

A földtani kutatók külföldön kényszerültek munkátvállalni.

Papp Simon is sikeresen tevékenykedett Albániában,Jugoszláviában, Törökországban, Új-Guineában,Ausztráliában, Kanadában, az USA-ban, Németország-ban. Az olajkutató munkán kívül � ha kellett � lovagolt,részeg kapitány helyett hajót irányított, vadászott, hogyexpedíciójának legyen élelme, sebeket varrt össze,

2

BKL Kõolaj és Földgáz, 145. évfolyam, 2012/7. szám * www.ombkenet.hu

igazságot szolgáltatott a kiszámíthatatlan bennszülöt-tek között. 1920 és 1933 között vált igazi nagytekinté-lyû, nemzetközileg elismert olajgeológussá, akit szíve-sen alkalmaznak a nagy világcégek.

Az 1911-es koncessziós törvény alapján 1921�1923között az Anglo Persian Oil Co. vásárolt koncessziót,és a Hungarian Oil Syndicate Ltd. kezdett fúrni itt Bu-dafapusztán. Miután a fúrás már 1700 m-ig haladt ésnem talált semmit, a vezetõség áthívta a Jugoszláviá-ban ugyanennek a cégnek a leányvállalatánál dolgozóPapp Simont konzultációra. Mivel Õ térképezte ezt aterületet, azonnal megállapította, hogy a fúrás mélyen aboltozat déli szárnyán, rossz helyen lett telepítve.

Ez a körülmény hosszú idõre visszavetette a területmegítélését, mert ahol egy világcég nem ért el ered-ményt, ott az akkori �szakmai megítélés� szerint a terü-let nem lehet perspektivikus.

Papp Simon azonban segíteni akart szegény kifosz-tott hazáján, és mindenütt hirdette a hazai föld perspek-tivitását. Ezért amikor a Standard Oil of New Jersey ál-tal alapított Eurogasco vállalat koncessziót vásárolt azegész Dunántúlra, hazajött Németországból és el-vállalta a fõgeológusi posztot.

Elsõ idõben a Kisalföldön dolgoztak a munkára fel-vett magyar geológusokkal és geofizikusokkal. AzEötvös-ingával kimutatott boltozaton lemélyítettMihá-lyi�1 sz. fúrás l935-ben nem olajat, hanem nagy meny-nyiségû tiszta szén-dioxidot talált. Itt dolgozott hazánk-ban elsõ ízben rotari-rendszerû, iszapöblítéses fúróbe-rendezés.

l936-ban ipari szempontból eredménytelennek bizo-nyultak a Görgeteg és Inke térségében mélyített fúrá-sok.

l936-ban Papp Simon az általa 1919-ben készítettgeológiai térképen kitûzte a Budafa�1 sz. fúrást, mely� mûszaki problémák ellenére � kezdetben napi418 000 m3 gázt és heti 2,5 vagon olajat adott.

Miután az eddig lemélyített 4 fúrás nem felelt megaz �ipari termelési� szintû elvárásoknak, ezért a hely-színre érkezett Ralph Bolton geológus, aki az Eurogas-co-ban elnökként New Jerseyt képviselte. Felvetõdött,hogy beszüntetik magyarországi tevékenységüket.

Ekkor ismét egy döntõ epizód következett, ami PappSimon hazaszeretetének, nemzetközi szaktekintélyé-nek, kapcsolatainak, diplomáciai készségének, meg-gyõzõ érvelésének és kiváló nyelvtudásának köszönhe-tõen pozitív döntést hozott az országnak.

Az elnök ugyanis megígérte, hogy további 50 000dollárt folyósítanak az 1. sz. fúrás befejezéséhez és egyújabb kút létesítéséhez.

És lett második kút! Az 1937. ápr. 14-én megkezdettBudafa�2 sz. fúrás november 21-én 10mm-es fúvókán napi10 300 m3 gázt és 62�65 m3 jó minõségû olajat termelt!

Ez a dátum lett a hazai olajbányászat születésnapja!A dátumokból látható, hogy Papp Simon ezeket a fú-

rásokat saját készítésû geológiai térképén tûzte ki, hi-szen a gravitációs mérések csak l937 decemberétõl in-dultak, a szeizmikusok pedig itt csak 1938-tól mértek,amikor már javában folyt az olajszállítás a Shell Cse-peli Finomítójába, és már Horthy Miklós kormányzó ismeglátogatta Budafát.

A magyar kõolajbányászat �bölcsõjének� kijelölésetehát magyar geológusok munkájának eredménye volt,fúrásos felfedezéshez pedig angol-amerikai tõke adta agazdasági hátteret, berendezéseket, technikai eszközö-ket és a mûszaki szakembereket.

Ezt követõen felgyorsultak az események. Lett azországnak olaj- és gázkészlete! Most már volt mitszámba venni, kibányászni, összegyûjteni, szeparálni,elszállítani, feldolgozni, volt mivel kereskedni. Modernipar bontakozott ki az elmaradottnak tartott Zalában,amely az egész országra kihatott. Sokféle munkahelylétesült. Új tárgykörû oktatás indult szakmunkás, fúró-mester, technikus és egyetemi szinten egyaránt.Elevenítsük fel az olajbányászat nevezetes évfordulóit:

� 1938. július 15-én megalakult a MAORT (Magyar�Amerikai Olajipari Rt.).

� 1939-ben megkezdõdött a II. világháború.� 1940-ben Papp Simon kitûzte a Lovászi�1 sz. fú-rást, mellyel egy újabb, a bázakerettyeinél nagyobbolajmezõt fedezett fel.

� Amikor Észak-Erdély újra magyar lett, PappSimont megbízták a földgázkutatások azonnalimegkezdésével.

� 1941-ben a MAORT kõolajtermelése már fedezteaz ország szükségletét!Azután hogy Magyarország hadat üzent az USA-nak, az amerikaiak átadták Papp Simonnak aMAORT vezetését, majd a MAORT üzemek a m.kir. kincstár használatába kerültek.

� 1942. február 14-ével a H�5 sz. kút olajat termelPusztaszentlászlón.

� 1944. július 30-án angolszász bombatámadás érte abázakerettyei üzemet, amelynek 14 halottja volt.

� 1945 áprilisában a szovjet csapatok megszálltákKerettyét és Lovászit.

� 1946. április 8-ával megalakult a MASZOVOL(Magyar�Szovjet Nyersolaj Rt.).

� 1947-ben az amerikaiak újra átvették a MAORTvezetését.

� 1948-ban a 10 éves MAORT 5 millió tonna olajatés 7 milliárd m3 gázt termelt ki.

Papp Simont nyugdíjazták.1948. augusztus 12-én Papp Simon akadémikus egye-temi tanárt letartóztatták, 1948. december 9-én halálraítélték.

3

www.ombkenet.hu * BKL Kõolaj és Földgáz, 145. évfolyam, 2012/7. szám4

1949 januárjában Papp Simont másodfokon élet-fogytiglani börtönre ítélték, ahonnan 1955-ben kegye-lembõl szabadult. Fogva tartása idején fizikumát brutá-lisan és tartósan megkárosították. Bár a vádirat szerintrosszul dolgozott, mégis foglalkoztatták a börtönben.Részben tanácsokat vártak el tõle, részben vele ellen-õriztették a kutatásban dolgozókat. Így utólag is félel-metes belegondolnom, mint egykori kerettyei fõgeoló-gusnak, hogy voltak ott akkor olyan emberek is, akiknap mint nap a szemembe néztek és beszélgettek ve-lem, miközben várták munkámról a szakvéleményt... abörtönbõl.

Papp Simon nagy hazafi volt! 1947-ben az USA-banaz akkori magyar nagykövet azt tanácsolta neki, hogyhalassza el a hazatérést. Nem fogadta meg. Linznél aszovjetek nem akarták továbbengedni. Ekkor itt is azttanácsolták, ne erõsködjön. Itt sem hallgatott a jó szán-dékú javaslatra. Hazajött. Itthon azután a hazai olajiparmegteremtõjének csalódnia kellett a haza akkori nemmagyar lelkületû vezetõiben, akik nem jutalmazták, ha-nem büntették az alkotót. De csalódnia kellett az ame-rikai tulajdonosokban is, akik elintézték, hogy dollár-váltságdíj ellenében az amerikai alkalmazottakat en-gedjék ki az országból, de Papp Simon esetében eztnem tették meg. A geológusi szakma azonban sohasemfogadta el a Papp Simonnal szembeni vádakat. Tiszte-lettel vették körül a kollégák, születésnapi, jubileumiemlékplakettet készíttettek számára. A MOIM emlék-szobát rendezett be részére, szobrot kapott a múzeumpanteonjában, ahol az õ és felesége hamvai is nyugsza-nak. És mindez még a rendszerváltás elõtt történt!

1990 után ítéletét megsemmisítették, rehabilitálták,visszakapta akadémikusi rangját, és posztumuszSzéchenyi-díjban részesítették.�

Dank Viktor végezetül megköszönte mindazoknak amunkáját, akik megszervezték ezt az ünnepséget, fel-állították ezt a szobrot, és arra buzdította a fiatalokat,hogy ápolják a hagyományokat, hiszen ez a jövõ forrá-sa, becsüljék meg azokat az embereket, akik tettek va-lamit a magyar olajipar, a magyarság jobbléte érdeké-ben.

A szobor leleplezése (4. kép) után dr. Holoda Attila,energetikáért felelõs helyettes államtitkár (NFM), azOrszágos Magyar Bányászati és Kohászati EgyesületKõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály elnökegratulált a szoborfelállításban jelentõs részt vállalóSzalai Gézának és Csatlós Csillának. Munkájukkal ne-mes célt szolgáltak, hiszen Papp Simon geológus na-gyon fontos dolgokat tanított és hagyott itt nekünk azolajon kívül: a hit és hitelesség fontosságát. PappSimon hitt a tudásában, abban, hogy megtaláljuk itt akõolajat, földgázt, hitt munkatársaiban, hogy munkájukrévén elõsegítik hazájuk felemelkedését. Ezt a hitét

soha nem veszítette el, és élete végéig hitt azokban acélokban és emberekben, amiért és akikkel együtt dol-gozhatott. Papp Simon hiteles szakember, geológus,üzletember volt élete végéig, és valóban képes lettvolna feláldozni életét a hitért és saját hitelességéért.

Holoda Attila kiemelte, hogy remélhetõleg lesz mégkomoly magyar szénhidrogén-kutatás és -termelés.

A MOL Nyrt. (Palásthy György), a Magyar HorizontEnergia Kft. (Ernyei Ibolya), a Falcon�TXM Kft.(dr. Szabó György), a MOL Bányász Szakszervezet(Biri László), az OMBKE KFVSz (Holoda Attila,id. Õsz Árpád, Török Károly), Bázakerettye Önkor-mányzata (Iványi László, Salamon Gábor) és a MOIM(dr. Dank Viktor, Tóth János) képviseletében koszo-rúkat helyeztek el a szobor talapzatán, majd a bányászhimnusz hangjaival ért véget az ünnepség.

Budafa mezõ termelésbe állítása tisztele-tére rendezett szakmai nap eseményei

A bázakerettyei általános iskola udvarán felállítottóriássátorban megrendezett szakmai nap levezetõjeUdvardi Géza aranydiplomás olajmérnök volt, aki beve-zetõjében megemlítette, hogy Magyarországon a kõolajismerete és felhasználása egy évezredre nyúlik vissza.

Érdemes erre viszagondolni, amikor Bázakerettyén amai Magyarország területén megindult iparszerû kõ-olajtermelést ünnepeljük.

A hazai kincstári kõolajkutatás az 1930-as évekbenmutatott fel elõször jelentõsebb eredményeket:A Bükkszék�1 jelû fúrásban már 1937 áprilisában kiter-melésre alkalmas kõolajtelepet találtak, ahol mintegy

4. kép: Dr. Papp Simon szobrának leleplezése


13 ezer tonna olaj kiemelése után a fokozatos elvizese-dés miatt a termelést leállították.

A mai magyarországi elsõ kõolajkutatási eredménytehát magyar szakemberek tevékenységének köszön-hetõ.

Az általános szóhasználat szerint ugyanakkor mégisBudafát említik a �magyar kõolajbányászat bölcsõjé-nek�, ami tulajdonképpen igaz, hiszen az itt megtaláltkõolaj- és földgázkincs termé-kei már széleskörûen értékesí-tésre kerültek, így azt igazi ipar-szerû termelésnek is nevezhet-jük, ami alapját képezi a maimagyar szénhidrogén-bányá-szatnak.

A szakmai nap elsõ elõadásátdr. Dank Viktor gyémántdiplo-más geológus, az MTA doktoratartotta (5. kép).

Emlékezzünk a Budafa mezõ kutatásának ésfeltárásának fontosabb eseményeire

�2007-ben ugyanitt, Bázakerettyén a hazai szénhid-rogén-termelés 70. évfordulója alkalmából tartott meg-emlékezésen a MOL vezetõségének (Áldott Zoltán)közlése szerint 1937�2007 között kitermelésre került92 millió tonna kõolaj és 202 milliárd m3 földgáz, azaz294 millió tonna kõolaj-egyenértékû szénhidrogén-mennyiség, mely 2007. évi áron számolva 18 000 mil-liárd forintot képviselt.

Ebbõl az alapadatból levezetve vizsgáljuk meg azalábbi tevékenységi periódusokat:

1937�1990 között a MOL megalakulásáig a mai Ma-gyarország területén kitermelésre került 74 millió tonnakõolaj és 154 milliárd m3 földgáz, azaz 228 millió tonnakõolaj-egyenértékû szénhidrogén-mennyiség, ez 2007.évi áron számolva 14 ezer milliárd forintot képvisel.Ebbõl a periódusból kiemelem az OKGT fennállásaidején történteket, amely idõszak sokunk olajiparitevékenységi idejének legnagyobb hányadát jelenti.

1960�1990 között, az OKGT mûködése során kiter-meltünk 56 millió tonna kõolajat és 146 milliárd m3

földgázt, amely mennyiségek kõolajra vonatkoztatvaaz 1937�1990 között kitermelt mennyiség 75%-át, il-letve földgáz tekintetében 91%-át jelentik. Az összesí-tett, 202 millió tonnányi szénhidrogén-mennyiség afentiek szerint számolva 12 ezer milliárd forintot kép-visel. Ez idõszakban az OKGT keretein belül azonbannemcsak termelést, hanem kutatást is folytattunk. En-nek eredményeként felfedeztünk újabb, kitermelhetõkészletként 53 millió tonna kõolajat és 192 milliárd m3

földgázt, amely mennyiségek az 1937�1990 között fel-

fedezetteknek a kõolaj esetében 56, ill. földgázra vo-natkozóan 77%-át képviselik. Az összesített 245 milliótonna szénhidrogén-mennyiség 15 ezer milliárd fo-rintot képvisel.

Ismeretes, hogy a forint változó értéket képvisel anemzetközi pénzpiacokon. Az elõbbi levezetés azon-ban összehasonlításra mindenképpen alkalmas, és jóltükrözi a hazai �upstream� értékteremtõ tevékenységét,és azt a tényt, hogy a sikeres kutatási tevékenység ala-pozza meg az eredményes termelési tevékenységet.

A történelmi Magyarország ásványkincseinek felku-tatását, geológiai felépítettségének tanulmányozását,az akkori kormányzat � a Pénzügyminisztérium meg-bízása alapján �, a Magyar Királyi Állami Földtani In-tézet és a Selmecbányán létesített Bányászati Akadé-mia geológusai végezték az 1900-as években. Szénhid-rogének vonatkozásában kiemelkedõ eredmény, hogya Lóczy Lajos irányítása alatt folyó regionális kutatá-sok során Papp Károly osztályvezetõ geológus Erdély-ben kálisókutatás közben Kissármás térségében euró-pai jelentõségû földgáz-elõfordulást fedezett fel.

A selmeci Akadémia híres geológus professzora � akésõbbi iráni és venezuelai sikeres olajkutató � BöckhHugó volt, akinél Vitális István, a késõbbi neves kõ-szénkutató adjunktusként, Papp Simon, a mai magyarolajipar megteremtõje és Pávai Vajna Ferenc, a héví-zek atyja tanársegédként dolgozott. 1911-ben egy helyigázömlés bejelentése nyomán Böckh Hugó geológiaivizsgálatok alapján telepített fúrásokkal feltárta a mor-vamezei Egbell (ma Gbely, Szlovákia) kõolajmezõt,amely az I. világháborúban fontos szerepet kapott.A munkálatokban Papp Simon is részt vett. BöckhHugó itt rendelte el, hogy egy már ismert földtani szer-kezeten végezzenek Eötvös-ingás méréseket. 1916-banitt nyert konkrét bizonyítást, hogy az inga alkalmasszénhidrogén-tartalmú földtani alakulatok kimutatásá-ra. Az Eötvös-inga innen indult el világhódító útjára.(Ide kívánkozik annak a történetnek a megemlítése is,hogy Eötvös Lorándot elõször 1911-ben jelöltékNobel-díjra. A díjat akkor egy német fizikus, WilhelmWien kapta meg. Ezt azért érdemes itt megemlíteni,mert 1912-ben ehhez a Wienhez fordult Einstein azzal,hogy vizsgálná meg az ekvivalencia elv érvényesüléséttorziós ingás mérésekkel. Ezek szerint Einstein nem ér-tesült arról, hogy Eötvös ezt már megtette, sõt két mun-katársával a híres Benecke-pályadíjat is elnyerte.) Kül-földi � köztük amerikai � szakemberek jöttek késõbbaz Eötvös Intézetbe a mûszert és a mérési technikátmegismerni, megtanulni. Magyarország geofizikainagyhatalom lett!

1914-ben kitört az elsõ világháború. Lóczy Lajost,Böckh Hugót, Böhm Ferencet is besorozták katonának,de mivel az olaj stratégiai nyersanyag, további kutatá-

5

5. kép: Dr. Dank Viktor


sokkal bízták meg õket. Papp Simon így vett részt1918-ban a horvát szlavóniai Bujavica környéki olajosterület kutatásában.

1919-ben a Tanácsköztársaság a császári katonatisztkutatókat, köztük Papp Simont is besorozta vöröskato-nának, de katonáskodni itt sem kellett, itt is kutatásifeladatokat kaptak.

A kommün bukása után kapta Papp Simon az immárpénzügyminisztériumi államtitkár Böckh Hugótól azt afeladatot, hogy készítsen földtani térképet a Letenye�Alsólendva�Páka�Tófej által bezárt területrõl, és vizs-gálja meg, hogy a szlavóniai redõk, ismert olajos terü-letek itt folytatódnak-e, és van-e kutatásra méltó föld-tani alakulat.

Tudjuk, hogy e térkép alapján történt 1936-ban a bu-dafai olajmezõ felfedezése, mert a gravitációs és szeiz-mikus mérésekre Budafán csak késõbb került sor, ami-kor már olajtermelés folyt a mezõben. Ezek a mérésekpontosították a szerkezet geometriáját, de alapvetõ mó-dosulást nem hoztak.

A mai modern embernek bizonyára furcsa, de a Ta-nácsköztársaság nem hurcoltatta meg a volt császáritiszteket, és nem csukatta le a kommün bukását követõrezsim sem õket, azért mert vöröskatonaként szolgáltáka kommunistákat. Sõt Böckh Hugó pénzügyminisztéri-umi államtitkárként adta a zalai geológiai térképezésifeladatot a pénzügyminisztériumi bányatanácsos fõ-geológusnak, Papp Simonnak. Ezek a szituációk azutóbbi évtizedek tapasztalatain csiszolódott elmék szá-mára felfoghatatlanok.

1920-ban a hírhedt trianoni békediktátum eredmé-nyeként Magyarországtól, az elsõ világháború egyikvesztesétõl, elcsatolták területének kétharmadát az ottélõ magyarokkal, létesítményekkel, ásványkincsekkelés kutatási lehetõségekkel együtt.

A kifosztott, megcsonkított országnak megcsappan-tak az anyagi és területi lehetõségei egyaránt. A geoló-giai és bányászati szakemberek kénytelenek voltak kül-földön, külföldi cégeknél szolgálni. Így tett BöckhHugó és Papp Simon is.

1920�1932 között Papp Simon Jugoszláviában,Albániában, Törökországban, Új-Guineában, Ausztrá-liában, Kanadában, Németországban dolgozott sikeresolajkutatóként, expedícióvezetõként. Számos olajos vi-lágcéggel került kapcsolatba. Mindenütt hirdette hazá-ja perspektivitását, többek között a Standard Oil ofNew Jersey szakembereinek is, akik a késõbb alapítottEUROGASCO-ban érdekeltek voltak. Ez alatt az idõalatt Papp Simon a világcégek által keresett, nagytekin-télyû, nemzetközileg elismert olajkutatóvá vált.

Közben igen érdekes dolgok történtek itthon. 1920õszén az Anglo Persian Oil Co. (1921�1923) kutatásijogot vásárolt Magyarországon, és leányvállalata, a

D�Arcy Exploration Co. Ltd. alapította meg a Hunga-rian Oil Syndicate céget. Ekkor Böckh Hugó az AngloPersian szolgálatában állt, és a neves angol geológus-sal, Cunningham Craiggel tûzték ki itt Budafapusztahatárában az elsõ fúrásukat. Miután 1700 m mélységelérése után sem kaptak olajipari eredményt, az igaz-gatóság áthívatta konzultációra Papp Simont. Õ ekkorJugoszláviában az ottani angol-perzsa leányvállalatfõgeológusaként dolgozott. Nem tette szóvá, hogy � aszokásoktól eltérõen � a pontkitûzéshez mint 1919-bena terület geológiai térképezõjét nem hívták meg, hanemcsak szikár tárgyilagossággal közölte, hogy a fúrásrossz helyre, a lehetséges potenciális tárolószerkezetmély szárnyhelyzetére lett telepítve.

Nagy baj volt ez akkor Magyarország számára, mertrendkívüli módon lecsökkentette a terület értékét, hi-szen itt egy neves külföldi olajcégnek nem sikerülteredményt elérnie. Hosszú évekig nem is volt érdek-lõdõ a terület iránt. A helyzet ugyanis az volt, hogy amélyfúrási tevékenységhez sem anyagi háttér, sem esz-közök nem álltak az ország rendelkezésére.

A Pénzügyminisztérium által finanszírozott, kincstá-ri, alföldi fúrások (Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag,Tiszaörs, Tisztaberek) ipari szénhidrogének szempont-jából nem hoztak eredményt, de hévizek tekintetébenjelentõsek voltak.

A hév- és gyógyvizek feltárásában az ugyancsakBöckh Hugó-tanítvány, Pávai Vajna Ferenc geológusszerzett elévülhetetlen érdemeket.

Az idõszak legjelentõsebb eredményét a FöldtaniIntézet kutatói érték el, Budafát kissé megelõzve, 1937tavaszán Bükkszék környékén olajat találtak. Itt vi-szonylag kis mélységben kõolajtelepeket fedeztek fel,amelyek termelése azonban országos viszonylatbannem volt jelentõs, ugyanakkor az itt � SALVUS néven� palackozott víz gyógyhatása bizonyított. A hazai re-gionális földtani kutatásokban olyan neves geológusokis részt vettek, mint Lóczy Lajos, a Földtani Intézetigazgatója, Vendl Aladár mûegyetemi tanár is.

Az 1931-ben angol-amerikai tõkével alapított Euro-pean Gas and Electric Co. (EUROGASCO), miutánAusztriában (Oberlaa) gázt talált, 1933-ban kutatási jo-got szerzett a Dunántúl egész területére. A cég szakem-berei ismerték Papp Simont, aki hazajött Németország-ból, és az EUROGASCO fõgeológusaként megbízták akutatások szakmai irányításával. Helyiségeket bérelteka Magyar Állami Földtani Intézetben, és használhattákaz ottani infrastruktúrát. Felvették a munkálatokhozStrausz László, Kretzoi Miklós geológusokat, VajkRaul, Oszlaczky Szilárd, Scheffer Viktor, Facsinay Lászlógeofizikusokat. A kezdeti méréseket a Kisalföldön azEötvös�Rybár-féle magyar gyártmányú mûszerrel vé-gezték. Az e mérések alapján indikált boltozatra kitû-

6


zött Mihályi�1 sz. fúrás 1935-ben nagynyomású, tisztaCO2 gáztermelést adott. Az itt létesített Mihályi�Répcelak néven ismert ipari területet késõbb a vállalat-tal, termelõkutakkal, felszíni létesítményekkel, sõt amélyben lévõ CO2- és CH-készlettel együtt a németLinde cégnek eladták. (AMihályi�1 sz. mélyfúrás ipar-történeti érdekessége az, hogy az 1604 m mélységrehatoló fúrásnál Magyarországon itt alkalmazták elõ-ször a rotari-rendszerû berendezést és az iszapöblítésestechnológiát. A fúróberendezés mûszaki személyzeteekkor még angolszászokból állt teljes mértékben.)

1936-ban a Somogy megyei Görgeteg térségében geo-fizikai maximumra telepített, de olajkutatás szempont-jából meddõ fúrás került lemélyítésre, amelynek ipar-történeti jelentõsége az, hogy a 2059 m mélyfúrásbanelsõ ízben végeztek hazánkban elektromos szelvényezésta francia Schlumberger szondával és metodikával.

Szintén 1936-ban az ugyancsak Somogy megyébentalálható, Inke-Iharosberény környékén kimutatottszerkezeten telepített 2140 m-re lehatoló fúrás a réteg-vizsgálatok során csupán csekély CO2-dal kevert CH4

gázt adott.A kutatás jelentõs fordulópontjára is 1936-ban került

sor, amikor Papp Simon kitûzte a Budafa�1 sz. kutató-fúrást, amelyet a mûszaki problémák ellenére is sike-rült kiképezni, és kezdetben napi 418 000 m3 gázt ésheti 2,5 vagon olajat adott. A kút 1937�1940 között ter-melt, a gõzüzemû fúróberendezések kazánjaihoz szol-gáltatott gázt.

Minthogy az 1936-ig lemélyített fúrások nem hoztákmeg a várt eredményt, felvetõdött annak lehetõsége,hogy az EUROGASCO megszünteti tevékenységétMagyarországon.

1936. december 3. egy sorsdöntõ dátum hazánkolajiparának történetében, és ez egyben Papp Simonszakmai, diplomáciai szereplésének csúcsát is jelentõidõpont. Ekkor érkezett ugyanis hazánkba Ralph P.Bolton geológus, aki az EUROGASCO-ban elnökkéntképviselte a Jerseyt (Standard Oil of New Jersey).Papp Simonnak sikerült az elnök urat rábeszélnie arra,hogy a Jerseytõl eszközöljön ki még 50 000 dollárt azelsõ kút befejezéséhez és egy második fúrás lemélyíté-séhez. Itt érvényesült Papp Simon nemzetközi elismert-sége, geológiai szaktekintélye, tapasztalata és nemutolsósorban kiváló nyelvtudása.

Az általa kitûzött Budafa�2 sz. fúrás 1937. novem-ber 21-én 10 mm fúvókán keresztül napi 10 300 m3

gázt és 62�65 m3 jó minõségû olajat adott. Ez a naplett a csonka ország olajiparának születésnapja. Ittváltott át a �nincs olajunk� a �van olajunk�-ra és ter-mészetesen lett gázunk is.

Volt tehát már mit számba venni, kitermelni, össze-gyûjteni, szeparálni, elszállítani, feldolgozni, termékeit

hasznosítani! Rendkívül sokféle szakemberre lett szük-ség, szakmák születtek, munkahelyek létesültek, olyankorszerû eszközök, anyagok, módszerek kerültek azországba, melyekrõl addig álmodni sem lehetett.

Megváltozott az élet, és fõleg a szemlélet. Megindultegy újfajta szakoktatási rendszer a szakmunkástól azegyetemi hallgatóig. A zalai földmûves megtanult bán-ni a legmodernebb eszközökkel, kiváló felsõfokú kép-zettségû nemzedékek rajzottak szerte az országba,majd a világba is.

Végezetül hangsúlyozni kell, hogy a mai olajipar�bölcsõjének�, felfedezésének a helyét magyar földtaniszakemberek jelölték ki, a külföldi tõkére, az olajiparicégek eszközeire és szakembereire a mélyfúrásokhozvolt szükség, minthogy ilyenekkel a tárgyidõszakbannem rendelkeztünk.�

Udvardi Géza levezetõ elnök Dank Viktor elõadásaután megemlítette, hogy Papp Simonnak a dunántúlimezõk kutatásában és feltárásában való kiemelkedõennagy szerepe mellett meg kell emlékeznünk Budafamezõ kútjainak lefúrásával, a mezõ létesítményeinekkialakításában fontos szerepet vállaló szakemberekrõlis. Megemlítve nevüket, kérte emlékezzünk rájuk is.

Felhívta továbbá a figyelmet Csath Béla gyémánt-diplomás bányamérnök a MAORT megalakulását és1948-ig tartott tevékenységét összefoglaló nagyszerûforrásértékû tanulmányára, amely számos nagyon ér-dekes és szakszerû adatot tartalmaz. (Az anyag aMOIM honlapján olvasható.)

Ezután Csath Béla gyémántokleveles bányamérnök(6. kép) elõadását Török Károly olvasta fel.

Kik voltak Õk?

�Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Elõadásom célja azoknak a személyeknek emléket ál-lítani, akik az EUROGASCO idejében, mint elsõge-nerációs �pionírok� kezdték a tevékenységüket, akik

már a Mihályi�1 számú fúrásmunkálataiba is bekapcsolód-tak, és akik meghatározó mó-don kötõdtek a magyar kõolaj-iparhoz.

Õk szilárd akarattal munkál-kodtak a magyar szénhidrogén-ipar kiépítéséért, a magyaror-szági szénhidrogén-bányásza-tért. Ezek az emberek megbe-csült szakmunkásokká váltakegy olyan iparágban, mely Ma-

gyarországon korábban nem volt.A kõolajkutatás megindítása dr. Papp Simon � aki

késõbb az EUROGASCO fõgeológusa lett, a geológiai

7

6. kép: Csath Béla


és geofizikai munkálatok irányítója � érdeme, akiahogy mondta, azért tért haza külföldrõl, mert: ��megvoltam gyõzõdve, hogy nálunk is van kereskedelmilegkinyerhetõ kõolaj��

Csörgits Imre a kezdetekre visszaemlékezve írta:��Mihályi jegyzõségétõl egy napon üzennek, hogy gázés olaj után akarnak fúrni� hét emberre van szükség�és dr. Gotthard Károly bányamérnök üzemvezetõnek azvolt az óhaja, hogy mind iparosok legyenek�.�

A hét ember toborzása után a nagyalföldi kincstárifúrástól is érkezett hét ember, majd a fúrás megkezdéseelõtt feltöltötték a létszámot, és a soproni egyetemrõlérkezett két személlyel minden mûszakba 7�8 dolgozókerült.

E hõskor pionírjai közül megemlítendõk a Mihályi-ból származó Csörgitsek, nevezetesen Imre, János ésPál, a Horváth családból Antal, Szûcs Sándor ésnévrokona, Szûcs László, Baranyai József, a Stillercsaládból József, valamint a nagycenki HoffstädterJózsef. A �kincstáriak� közül Széll Kálmán (�Széllatya�), Horváth Béla, Brandhuber Ferenc, BátorFerenc, valamint Balázs István, Bereczky Károly ésBujdosó László. Továbbá Papp Jenõ (�Papp mester�),Lukácsi András, Zsámár Antal, Takács Sándor jött aDunántúlra dolgozni, akikhez csatlakozott Sopronból,a Mûegyetemrõl fúrómunkásként Gyulay Zoltánabszolvens bányamérnök és Pulay Ferenc végzettbányamérnök. A fúrás geológusa dr. Barnabás Kálmánvolt, az adminisztrátori teendõket Laczó Vince végezte.

Ezek az iparosok fúrási szakemberekké váltak azamerikai fúrómesterek mellett, gyorsan beletanultak arotari fúróberendezéssel végzendõ fúrási technikába.Ekkor köszöntek elõször itt �Jó szerencsét!�-tel.

A Mihályi�1 számú fúrás után a Gyulay Zoltán általirányított Görgeteg�1 számú fúrásra települt brigádok-hoz csatlakozott � a vándorlást nem vállaló dolgozókhelyébe � Fejér József (Hanomag traktorjával együtt)és Krénusz Pál, majd Szûcs Sándor hívására testvére,Kálmán, Pintér Ferenc, Krehó Ferenc, Mányó Ferencés Horváth István.

Az EUROGASCO harmadik fúrására az Inke�1 szá-mú fúrási ponton került sor, ahol az üzemvezetõi teen-dõket Pulay Ferenc látta el. Amint Görgetegen, itt is újdolgozók felvétele vált szükségessé. Fejér József sze-rint itt került a vállalathoz: Krisztek György és István,Vangyia István, Petõházi Antal, Schlosszer József ésSziva László.

A fúrási dolgozók mellett dolgozva ismerkedett mega fúrás fizikai munkájával a �fúrótorony munkás�-kéntaz egyetemrõl idekerült Dinda János bányamérnök,aki dr. Vitális professzor ajánlatát visszautasítva közöl-te: �úgy gondolom, hogy nem tanári pályára szület-tem�. Egyénisége, szervezõképessége és mûszaki ráter-

mettsége alapján elõbb az EUROGASCO, majd aMAORT ideje alatt a cég mûszaki igazgatójává nevez-ték ki. Itt kezdett dolgozni a Dorogi Szénbányából át-került Benedek Ferenc bányamérnök is. MajerszkyBéla bányamérnök egyenesen az egyetem padjaibóljött az olajiparba. Abzinger Gyula bányamérnök is ittkezdte olajos pályafutását. �Kakukktojás�-ként érkezette társaságba Bõsze Kálmán erdõmérnök, aki fúrási is-mereteinek megszerzése után, erdész létére az olajbá-nyászati létesítmények, lakótelepek kiépítésében szer-zett érdemeket.

A geológusi teendõket végzõ dr. Barnabás Kálmánmellett ebben az idõben találkozhattunk dr. ErdélyiFazekas János geológussal.

Az EUROGASCO további fúrásainak, pl. a Zalamegyei budafapusztai területen kijelölt Budafapusz-ta�1-es számú fúrás lemélyítésére egy új fúróberen-dezést (R�2) hozatott be a vállalat. Az Inkén dolgozókcsapatát ezért Lispérõl és környékérõl kellett feltölteni.Ebben az idõben került az EUROGASCO állományá-ba a már említett Horváth dinasztiából Imre, továbbáCsizmadia Vince, Virágh Márton, Friedrich Ferenc,Pláder János, Rugovics Ferenc, Szombath Antal,valamint a villanyszerelõ Kolozsváry József, AngyalFerenc bányamérnök, aki korábban a romániai VulkánSzénbányáknál dolgozott, és itt töltötte fúrómérnökigyakorlati idejét. Az üzemvezetõi teendõket kezdetbenPulay Ferenc bányamérnök látta el, majd õt hamarosan(1936 õszén) Dinda János váltotta. A geológusiteendõket dr. Barnabás Kálmán végezte.

A Budafapuszta�1 sz. fúrás volt az elsõ ezen a terü-leten, ahol 1937. február 9-én szénhidrogénnyomokattaláltak.

Megemlékezésemnek utolsó állomása a nagy sikertmeghozó Budafapuszta�2 számú fúrás, amely 1937.április 14-én indult Dinda János bányamérnök üzem-vezetõ irányításával, és 1937. november 21-én kezdettolajat termelni.

Ezt az idõpontot nevezhetjük a dunántúli ma-gyar kõolajtermelés születésnapjának.

Az idõközben Inkén befejezõdött rétegvizsgálatimunkákat követõen az ott dolgozó R�1-es berendezésta fúrási gárda ottmaradt létszámával a Mihályi�2 szá-mú fúrási pontra helyezték át, ahol Benedek Ferenc bá-nyamérnök lett az üzemvezetõ.

A Budafapuszta�2-es számú fúrásnál betanítás alattálló fúrómérnök Halász Béla bányamérnök volt, akitgyakorlati idejének befejezése után a Bázakerettye�Ortaháza közötti elsõ olajvezeték megépítésévelbízták meg. Ekkor lépett az EUROGASCO állo-mányába dr. Kertai György geológus, aki dr. BarnabásKálmán mellett tanulmányozta a fúrási geológusiteendõket.

8


Az elsõ fúrós munkások voltak azok, akiknek zömeaz eredeti �fémes�, ill. �vasas� szakmájukat hagyták el,választva az új mesterségüket. Személyüket a mel-lékelt �életképek� örökítik meg (7. a�i kép).

Õk voltak azok, akik Csörgits Imre szerint �bivaly-erõsek voltunk, és munkát akartunk�. Az olajos életnem volt leányálom, a fúrások sohasem a falvakban,településeken, hanem a �prérin� folytak. Tikkasztó for-

róságban, zord hidegben egyaránthelyt kellett állni éjjel-nappal, hét-köznap és vasárnap három mûszak-ban. Ezek a fizikai dolgozók és aSopronból érkezett bányamérnökök� akik az olajmezõkön váltak olaj-mérnökökké � voltak amagyar olaj-bányászat úttörõi, akikre ma aBudafa olajmezõ születésének 75.évfordulóján meg kell emlékeznünk,igazat adva dr. Papp Simon �meg-gyõzõdésének�.

A megemlékezést Herakleitosz,görög filozófus szavaival zárnám:

�Minden nap megszûnik valami,amiért az ember szomorkodik,de mindig születik valami,amiért érdemes élni és küzdeni.�Jó szerencsét!�

9

7. a) kép: Horváth Béla, Széll Kálmán 7. b) kép: Balázs István, Csörgits Pál

7. c) kép: Papp Jenõ (balról a második)7. d) kép: B�1 csoportkép � Csörgits János, H. Green, Horváth Imre,Horváth István, Pintér Ferenc, Csörgits Pál

7. e) kép: B�1 sz. fúrásnál, Lukácsi András és Sós József 7. f) kép: Csörgits János, Krénusz Pál, ..., Horváth Imre


Udvardi Géza aranyokleveles olajmérnök (8. kép)elõadásában áttekintést adott a mezõ 75 éves múltjánaknéhány érdeklõdésre számot tartó eseményérõl.

Néhány gondolat Budafa mezõ termeléstörté-netérõl

�A mezõ a köztudatban és a szakmai közlemények-ben is több néven szerepel. A Lispe mezõ elnevezés

azért terjedhetett el, mivel a ko-rabeli mérnökök és munkásoknagy része a Zala megyei Lis-pén lakott, a cég postáját is odatovábbították. Papp Simon�Életem� c. könyvében ugyanbudafapusztai szerkezetrõl írt,de több írásában használta aLispe és a Lispeszentadorjánmezõ elnevezést is. Több publi-kációban még ma is olvashatjuka Lispe mezõnevet.

A mezõ felfedezésének 50. évfordulójára megjelentemlékkönyvben némi vita után általánosan a mezõ ne-

veként Budafapuszta mezõ elnevezés szerepel. KassayLajos MAORT-os bányamérnök a könyv megjelenéseután � a könyvben szereplõ pontatlanságokat is meg-említve � felhívta a figyelmet, hogy a korabeli MAORTkútkönyvekben és jelentésekben általánosan a Budafamezõ elnevezés található, így ezt a szóhasználatot java-solta a mezõ megnevezésének általános használatára,�alkalmazva� a mai budafai arborétum területén lemé-lyített elsõ fúrásra a budafapusztai kutatófúrás elneve-zés használatát.

Gyulay Zoltán szerint a nemzetközi gyakorlatnakmegfelelõen Budafa mezõ DD-je � azaz a DiscoveryDay-je � 1937. november 26-a, amikor a B�2 jelû kút-ból 1420 m mélységben november 26-án a pár nappalkorábban megkezdett rétegvizsgálat során napi 54tonna olajtermelést jegyeztek fel.

A mai napon itt Bázakerettyén ezt a napot, a mezõDiscovery Day-jét ünnepeljük, áttekintve a mezõtörténetét, jövõjét, a körzetben folyó kutatásokat. Buda-famezõ termeléstörténetét 3 szakaszra bonthatjuk (1. ábra).

Az elsõ szakasz, a MAORT-korszak (a felfedezés,az elsõ kutak lefúrása, a termelésbe állítás és a fõbb ter-melési létesítmények kiépítése).

10

7. g) kép: G�1 fúrásnál: balról kalapban H. Green fõfúrómester, svájci sap-kában Széll Kálmán, mellette Hofstädter József, mögötte Baranyai József

7. h) kép: Munkába induló fúrósok: Csörgits János, ..., Hofstädter József,Csörgits Pál, Szûcs László, Krénusz Pál, Szûcs Kálmán, Lukácsi András,Szombath Antal (motorbiciklin), Pintér Ferenc

1. ábra: Budafa mezõ kõolajtermelése

7. i) kép: Az R�2 legénysége: Kovács Ábel, Gyûrû József, Takács Sándor,Csörgits Pál, Csörgits Imre, Lukácsi András, Mányó Ferenc, Széll Kálmán

8. kép: Udvardi Géza


Az eredményes kutatás és a gyors termelésbe állításannak volt köszönhetõ, hogy az EUROGASCO � a ma-gyar torziós mérleg mellé � elhozta a kor legfejlettebbszínvonalát képezõ amerikai kõolajkutató technológiát,a szeizmikus mérést, a gravimetriát, a forgó (rotari) fú-rást, a villamos fúrólyuk-szelvényezést, a folyadékki-emelés és -gyûjtés, valamint a gázfeldolgozás korszerûtechnológiáját. Az amerikai vezetõk korszerû üzem-szervezési módszereket is bevezettek, új iparkultúrátvalósítottak meg hazánkban.

1941-ig a mezõben 85 fúrás lett lemélyítve, ezek kö-zül 71 volt termelõ.

1942-re Budafa mezõ éves termelése megközelítettea 300 ezer tonnát.

A Budafa, majd a további dunántúli mezõk termelte-tését és értékesítését az EUROGASCO hihetetlen jól,gyorsan szervezte meg.

Budafán már 1937. december közepén rendszeresolajtermelés folyt, a B�2 sz. kút közelében tankállomásépült. A termelés gyors növekedése szükségessé tetteaz olajszállítás � lovasszekerek helyetti � vasúton tör-ténõ megoldását, ezért Ortaháza vasútállomásig csõve-zetéket építettek, ahonnan már 1937. december 16-ánelindult az elsõ olajszállító vonat a finomítóba, majdmegépült egy távvezeték is Bázakerettye és Újudvarközött. Késõbb a Balaton déli partjával párhuzamosnyomvonallal megépítésre és üzembehelyezésre kerülta Lovászi�Bázakerettye�Budapest olajtávvezeték aCsepeli Shell Finomítóig, amelyen a szállítás 1941. no-vember végén indult meg. (Ekkor már az idõközbenfeltárt Lovászi és Hahót mezõk olajszállításáról is gon-doskodni kellett.)

A MAORT és a MAORT-üzemek 1937�1944 között3 164 599 tonna olajat termeltek. A csúcstermelés1943-ban volt, amikoris 837 711 tonnát hoztak felszín-re. (A földgáztermelés ezen idõszak alatt meghaladtaaz 1 milliárd m3-t.)

Ezen idõszak alatt 275 kút lett lemélyítve. (A lemé-lyített kutak száma Budafán 130, Lovásziban és Ujfa-lun 101, Hahóton 17, Mihályiban 6, Inkén 6, egyéb he-lyeken 15 volt.)

A fúrási-termelési tevékenységen túlmenõen aMAORT kiemelten nagy fontosságot tulajdonított adolgozói szociális és kulturális igényeinek kielégítésé-re. A volt dolgozók visszaemlékezéseikben kiemelték,hogy a vállalat vezetõi a munkást �emberszámba� vet-ték, megbecsülték. A vállalat törekedett arra, hogy acég mellett kitartó munkásgárdát alakítsanak ki. A fize-tések mellé � különösen a világháború megindulásaután � különféle segélyek, juttatások és jutalmak egészrendszerét építették ki, valamint adományokat adtak (atemplomoknak és pl. a Földtani Intézetnek is).

Amikor a vállalatvezetés már látta a termelés hosz-

szabb idõre jövedelmezõ voltát, megkezdték a szociá-lis, kulturális, kommunális beruházásaikat: ideiglenesbarakkok, majd a mérnök- (9. kép) és tisztviselõi laká-sok építését, üzemi és irodai épületeket, csendõrlakta-nyát létesítettek.

Az 1940�1944 közötti idõszakban Bázakerettyén ésLovásziban a dolgozók gyermekei számára iskolaépült, Bázakerettyén a vállalat támogatásával megala-kult a MAORT Munkásotthon, Kultúr- és ÖnsegélyezõEgyesület, mely birtokba vehette az egyedi terv alapján1941-ben elkészült Munkásotthont (10. kép).

A nagyobb üzemi központokban uszodát, sportléte-sítményeket adtak át, a munkások étkezésére alkalmashelyiségeket, munkásfürdõket létesítettek, rendszeressétették az orvosi, munkaalkalmassági vizsgálatokat, és1943-ban már a munkásbiztosítás is napirendre került.

A háború végéhez közeledve a munkásság helyzetét,anyagi-szociális viszonyait az ellátási viszonyok javítá-sával segítették: sütödéket, vágóhidat, húsfeldolgozót,hentesüzletet, bõrcserzõ üzemet, cipészmûhelyt, szabó-mûhelyt, csontenyv- és szappanfõzõt létesítettek. Báza-kerettyén a BT�4 tankállomáson megépítettek egy olaj-lepárló telepet is, ahol a megtermelt benzint a környezõ

11

9. kép: Mérnöklakások

10. kép: Munkásotthon Bázakerettyén


falvakban értékesítették, illetve élelmiszerre cseréltékbe. Az étkezési só beszerzése is nehézségeket jelentett,ezért Lovásziban kísérleteket végeztek a lovászi olaj-kutakkal termelt rétegvízbõl só kinyerésére.

A MAORT jóléti politikája a munkásoknak a háborúkörülményei közt elviselhetõ viszonyokat biztosított.Ezzel magyarázható az is, hogy itt nem találtak támo-gatásra a szélsõjobboldali pártok.

A MAORT szó a rendszerváltásig szinte szitokszó-nak számított, személyzeti politikájáról nem illett be-szélni, pedig példaértékû mai szemmel nézve is.

Az EUROGASCO � és késõbb a MAORT is � aStandard Oil of New Jersey 1930-ban kidolgozott sze-mélyzeti és munkaügyi politikáját alkalmazta. Azóriáscég külföldön követendõ üzemi személyzeti elõ-írásai képezték az alapját a magyar leányvállalati intéz-kedéseknek. A MAORT-os fizetések az országos fizeté-sekhez képest is igen magasak voltak, de még nagyobbvolt a különbség a környezõ falvak mezõgazdasági dol-gozóinak béréhez viszonyítva.

A MAORT-hoz segédmunkást 60 filléres órabérrel,egy fúrómunkást 80 fillérrel vettek fel, egy magyar fõ-fúrómester fizetése 2�3 pengõ volt óránként, amikorebben az idõben a környéken a mezõgazdasági munká-sok napi bére 80 fillér, 1 pengõ volt. A jól dolgozómunkások bérét a fõfúrómester, ill. a munkavezetõ sa-ját hatáskörben emelhette.

Ezekhez a munkabérekhez azonban igen magasmunkakövetelmény járult.

A magas munkabérek és különbözõ juttatások mel-lett késõbb vonzó volt az is, hogy mivel a MAORT-othadiüzemnek minõsítették, el tudták intézni, hogyegyeseket nem vittek el katonának. A �maortos� dolgo-zók ezért szerették és megbecsülték vállalatukat.

A termeléstörténet második szakasza az �50-esévekre, a �60-as évek elejére esik

Az �50-es évekre országosan a zártság, belterjességvolt jellemzõ, és Zala, amit még mindig sötétnek jelle-meztek sokan, nemhogy zártnak, de elzártnak is voltmondható.

A zártság érzését fokozta, hogy a mezõ központját ésegyes kiemelt létesítményeit egészen 1956-ig az ÁVHfegyveresei õrizték, lõréses betonbunkerek épültek(amit aztán késõbb az emberek Rákosi-emlékmûnekneveztek).

Rendkívül rossz volt ebben az idõben a hírközlés,rosszak voltak az utak, Bázakerettye és környéke nehe-zen volt megközelíthetõ. Import berendezések beszer-zésére igen kevés lehetõség adódott, a külföldi folyó-iratok nem voltak elérhetõek.

Budafa termelése az �50-es évek közepére jelentõsencsökkent, de 1951�52-ben Budafa még mindig mintegy

200 ezer t/év kõolajat adott. 1951-tõl nagyon rövidideig valamelyest megnövekedett a termelés a kútsûrí-tés és az intenzív gázbesajtolás hatására.

1952�53-tól ismét erõsen visszaesett a termelés a ré-tegnyomás folyamatos csökkenése miatt. A széleskö-rûen alkalmazott rétegrepesztések hatására átmenetilegugyan a termelés megemelkedett, de a termelési gon-dok egyre inkább növekedtek.

A termelés intenzifikálására csak új mûvelési módsze-rek bevezetésével lehetett gondolni. 1953-ban megkez-dõdött a vízbesajtolás, majd 1956-ban a nagyüzemi víz-kiszorításos mûvelési rendszert is megvalósították.

Budafa mezõ folyadéktermelése 1958-ban mintegy260 ezer m3/év volt, ebbõl 101 ezer t/év a kõolaj, tehátaz átlagos víz% már megközelítette az 53%-ot.

A mezõben 1958 végén 216 termelõkút volt, ebbõldecember hónap végén 158 kútból számoltak el folya-déktermelést.

Budafa mezõben a meghatározó termelési mód eb-ben az idõben a mélyszivattyúzás volt (86 kút). Segéd-gázos termelési móddal üzemelt 45 kút, és még vi-szonylag jelentõs volt a felszálló kutak száma is (27).

Az 1958. évi napi folyadéktermelés a mezõben mint-egy 710 m3/nap volt, ami mintegy 4,5 m3/nap bruttó fo-lyadéktermelést, 1,8 t/nap nettó olajtermelést jelentett.

A mûvelési rendszerek korszerûsítésével egy idõbenmegindult a termelõberendezések mûszaki fejlesztéseis, amire ekkor már a gazdaságpolitikai légkör is lehe-tõséget adott.

Amíg korábban az elsõdleges cél a termelési tervekteljesítése, a termelõkutak és berendezések legrövidebbidõn belüli üzembe helyezése volt, most már megindul-hatott egy módszeresen átgondolt, lendületes, bár sok-féle kockázatot magában hordozó mûszaki fejlesztés.

1958-ban már ugyanis lehetett látni, hogy a mezõcsak úgy tartható életben, ha a kútüzemeltetés rendsze-re alapvetõen megváltozik. Egyre jobban terjedt az idõ-szakosan termelõ kutak száma, amelyeknek az üzemel-tetése, a paraffintalanítás megoldása, a termelési para-méterek kézben tartása a hagyományos kútkezelõi be-avatkozással egyre kevésbé volt biztosítható.

Az 1958-ban megindult kútmûködés automatizálá-sának célja, az emberi munkaerõ volumenének csök-kentése mellett a technológiai paraméterek kézben tar-tásának megoldása is célként került megfogalmazásra.

Az automatizálás térhódítását mutatja, hogy amíg1958-ban 5�6 segédgázos kúton volt idõciklus automa-ta, ez a szám 1961-re 50-re nõtt, és az adott idõszak vé-gére már a béléscsõ-automaták is egyre jobban kezdtekelterjedni. A segédgázos kutak szinte mindegyike bú-várdugattyúval � plunger-liftes-módszerrel � üzemelt.

(1961-ben mintegy 90 kút, és ezek közül közel 20már a korszerûsített szelepes típussal!)


Ma már egyértelmûen megállapítható, hogy az1950�1965 közötti idõszak a dunántúli kõolajtermelésmûszaki fejlesztése tekintetében kiemelkedõen haté-kony, maradandó hatású volt, és méltán tekinthetõ egy-fajta �aranykor�-nak.

Számos mûszaki megoldás született ebben az idõben,többfajta kútmûködtetõ automatika, termelésfigyelõ ésmérõrendszer, termeltetõ eszközök és szerelvények,kútszerelvények, kútkiképzési módszerek, új típusúgyûjtõállomás, mélyszivattyúgyártás említhetõ meg.

Ebben az idõszakban egyre erõsödött a termelés gaz-daságosságának növelési kényszere. Szerencsére egyretöbb jól képzett fiatal mérnök, technikus, szakmunkáskerült a vállalathoz, és növekedtek a fejlesztés anyagiforrásai is. Még 1961-ben is 23 felsõfokú végzettségûszakember dolgozott Bázakerettyén. Az alföldi ter-melés felfutásával számos dunántúli mérnök, tech-nikus, szakmunkás ment át az Alföldre és az olaj- ésgázipar számos más területére, ott öregbítve a dunán-túli szakmai gárda jó hírét. Nem véletlenül emlegettékakkoriban a Dunántúlt az olajbányászat �káderkohó-jaként�. Az �otthon maradt� kerettyei emberek közöttáltalános volt az elhatározás, hogy megmentsék a me-zõt a leépüléstõl, �nehogy már mi vigyük el az utolsóvödör olajat� � mondogatták.

A mezõben folyó mûszaki fejlesztés � köszönhetõena miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemmel kialakítottkapcsolatnak és dr. Szilas A. Pál professzor személyesközremûködésének � országos hírûvé vált, számos ha-zai és külföldi szakember látogatta meg Bázakerettyét(pl. Krilov professzor Moszkvából több alkalommal isvolt a mezõben).

A mûszaki fejlesztés eredményeinek elérésében ki-emelkedõ szerepe volt Horváth Róbert vállalati fõmér-nöknek, Majsa József osztályvezetõnek, Fekete Imrekísérleti csoportvezetõnek, Juratovics Aladár kútjaví-tási üzemvezetõnek.

Sajnálatos módon a budafai mûszaki fejlesztés ered-ményeként kialakított berendezések, készülékek közülcsak nagyon kevés került a Magyar Olajipari Múzeumba.

A termeléstörténet harmadik korszaka a szén-dioxidos mûvelés széleskörû megvalósítása volt

A MAORT már a kezdeti idõkben nagy gondot fordí-tott a korszerû mûvelési rendszerek megvalósítására. Mára termelés elsõ idõszakában megindult a gázbesajtolás.

A késõbbiekben korszerû vízhajtásos mûvelési rend-szerek alakultak ki, valamint többféle kihozatalnövelõeljárással folytak kísérletek.

Ebben a kezdettõl fogva igen korszerû mûveléstech-nológiában az 1967-ben felfedezett Budafa mélyszintszén-dioxidos gáz új korszakot nyitott a Budafa és többdunántúli mezõ életében.

A nemzetközi szakirodalomban úgy szerepel, hogy aszén-dioxidos mûvelés mezõszintû alkalmazására elõ-ször az USA-ban, a SACROC mezõben került sor.Errõl akkor a magyar szakembereknek nem sok tudo-mása volt � ám csinálták!

Az 1980-as években volt elõször lehetõsége magyarszakembereknek arra, hogy a SACROC mezõ mûvelésiés termeléstechnikai részleteit, a termelési berendezé-seket megtekintsék. Az amerikai szakemberektõl ka-pott dokumentációk alapján állapíthattuk meg, hogy aBudafa-Nyugat mezõrészben 1972-ben elkezdõdöttszén-dioxidos mûvelés hamarabb indult, mint azEgyesült Államokban.

A világon tehát elsõnek itt � a Budafa mezõben � ke-rült nagyüzemi alkalmazásba a szén-dioxidos kihoza-tal-növelési mûvelési rendszer.

1974-ben ez amûveléstechnológiakiterjedt a Kiscsehimezõrészre, majd1981-ben a Zala�Kerettye rétegsor-ban valósult meg aszén-dioxidos mû-velés.

A Budafa-mély-szint gázára alapoz-va � és a bázakerety-tyei tapasztalatokatfelhasználva � in-dult meg Lovászi-ban a szén-dioxidosmûvelés, majd aNagylengyel-mezõ-ben a szén-dioxid

gázsapkás mûvelési rendszer.Érdemes megemlíteni, hogy a vízbesajtolási létesít-

mények zömét a bázakerettyei szakemberek viteleztékki, és ez volt jellemzõ a szén-dioxidos mûvelés létesít-ményeinél is. Az itt kitanult gépész és csõszerelõ gárdakésõbb az alföldi területeken folytatta munkáját.�

11. kép: BT�1 tankállomás

12. kép: A budafai szén-dioxidos gyûjtõállomás


Az Upstream jelene és a közeljövõ kihívásai c.elõadásában Palásthy György, a MOL KTD IntegráltMezõbeni Alkalmazások igazgatója (13. kép) tájékoz-tatást adott a MOL külföldi és hazai kutatási és ter-melési, az EOR�IOR tevékenységérõl és a jelenlegihazai mezõfejlesztési projektekrõl.

Németh András, MOL Nyrt. (14. kép) elõadása:

Zala-medence: Új kutatási irányok egy érettterületen

�A Zala-medence szénhidrogén-kutatásának törté-netét áttekintve megfigyelhetõ a felfedezések periodi-citása: 5�10 évenként került sor egy-egy nagyobb elõ-fordulás felfedezésére. A ciklicitás kialakulásáhozhozzájárult a kutatási technikák folyamatos fejlõdése,aminek révén a késõbbi kutató geológus generációkszámára olyan lehetõségek is megnyíltak, melyek azelõdeik számára még rejtve maradtak.

Az elmúlt néhány év során egy komplex szénhidro-gén-földtani reambulációt végeztünk a Zala-medenceBalaton-vonal menti szakaszára, melynek konklúziója-ként megállapítottuk, hogy az ismert mezõk a neogénoldalelmozdulások során keletkezett képzõdmények-hez kötõdnek. A felhalmozódások részben a kora-mio-cén során létrejött pozitív virágszerkezetekben alakul-tak ki, részben pedig transzpressziós feszültségtér ha-tására a késõ-miocénben és pliocénben felboltozódottantiklinálisokban.

Kutatási programunk következõ lépéseként meg-vizsgáltuk, hogy lehetnek-e még hasonló szerkezeticsapdákban meg nem talált akkumulációk a területen.

Vizsgálataink megerõsítettek minket abban, hogy aszerkezeti csapdák döntõ részét kiváló elõdeink mármegtalálták. A kutatás jövõjét ezért egy új, Zalában ed-dig nem alkalmazott módszerre alapoztuk. Ez a réteg-tani csapdák kutatása, új integrált munkamódszerrel,ötvözve a szekvencia-sztratigráfián alapuló szedimen-tológiai modellépítést a legmodernebb geofizikai tech-nológiákkal.

Egy néhány éve bemért szeizmikus 3D adattömbönszeizmikus attribútumok és AVO anomáliák alapján

számos kutatási objektumot azonosítottunk a pannonrétegsorban. A környezõ mezõk adatait, valamint a tér-ségben korábban mélyített fúrások dokumentációit, ka-rotázs szelvényeit újraértékeltük és szintetizáltuk. Ezkulcsfontosságú volt a proszpektek értékeléséhez ésrangsorolásához.

Az új koncepció elsõ sikereként 2011-ben egy gáz-mezõt fedeztünk fel pannon sztratigráfiai csapdában,melyet két újabb felfedezés követett 2012-ben.

A Zala-medencében felgyulladó gázfáklyák továbbilendületet adtak a kutatásnak, melynek következõ lé-péseként Budafa térségére fókuszálunk. Az országbanelsõként egy komplex, kutatási célú mezõ reambulá-ciót tervezünk szatellit telepek felfedezése céljából.

Egy ilyen érett területen � mint a Zala-medence � asikerhez az elõdök iránti tisztelet, a korábbi adatok, ta-pasztalatok felhasználása éppolyan fontos, mint a leg-modernebb modellek és geofizikai eszköztár alkalma-zása, valamint a szakterületek közötti folyamatos kom-munikáció és az integrált értelmezés.�

Ezt követõen Tóth János, aMOIM igazgatója (15. kép)

Mióta termelnek kõolajat és földgázt Magyar-országon címmel tett felszólalásában a történészszemszögébõl nézve tekintette át a magyar szénhidro-génipar kiemelkedõ eseményeit.

�Ma Budafa mezõ termelés-be állítását ünnepeljük. Budafamezõt a magyar olajtermelésbölcsõjeként szoktuk emlegetni.Az országos ünnepségsorozatmottója: �75 éves a magyar kõo-laj- és földgáztermelés�.

Az 1937. év � amikor Bükk-széken, majd Budafán olajat ta-láltak � tehát igen fontos dátum,kezdete a magyar olajipar újkorszakának. Ebben az évben

indult meg az ipari méretû szénhidrogén-bányászat amai Magyarország területén, és itt a mai Magyarországmegnevezésnek van jelentõsége. Ugyanis a magyarkõolajtermelésnek, bányászatnak a gyökerei korábbranyúlnak vissza. A Trianonnal elszakított országrészek-ben számos nyoma, emléke van iparágunknak, és errebüszkéknek kell lennünk, fel kell vállalnunk, hangoz-tatnunk kell, mint magyar értéket.

Sajnos, mi magyarok hajlamosak vagyunk szerény-ségre, kishitûségre, sokszor el is felejtve a valós ténye-ket. A szomszéd nemzetek fiai ugyanakkor büszkék aterületükön lévõ olajos emlékekre, dicsekednek vele,magukénak tekintik a korábbi magyar tevékenységetis, ugyanakkor a magyar vonatkozásokat esetenkéntmeg sem említik.

14

13. kép: Palásthy György 14. kép: Németh András

15. kép: Tóth János


Szükségesnek tartom ezért az alábbiakat kiemelni:A magyar történelemben a kõolaj ismerete és fel-

használása egy évezredre nyúlik vissza. Magyarorszá-gon hadiszerként a görögtüzet, melynek egyik alkotó-eleme a kõolaj volt, elõször 1071-ben Nándorfehérvárbevételénél említi Kálti Márk Képes Kronikája, amikora várvédõ görög�bolgár�arab õrség �gépezetekbõl kén-köves tüzet fújt a magyarok hajóira�. A muhi csatában(1241) a mongolok naftával bekent tüzes nyilakkalharcoltak a magyarok ellen.

A magyar nyelvben a �szurok� szó 1075-ben jelenikmeg, a magyar �olaj� szó 1309-bõl ismeretes.

Magyarországi bitumen-elõfordulásról elsõ ízbenOláh Miklós számol be Hungaria (1536) címû mûvé-ben, feltehetõen a Szilágy megyei elõfordulásról.

Georgius Agricola, a mineralógia atyja és a közép-kori bányászat és kohászat technikájának halhatatlanmegörökítõje írta (1546), hogy Erdélyben természetesvízfolyás felszínén úszó bitumen található.

Károli Gáspár, az elsõ magyar bibliafordító (1590) aföldiviaszt enyvnek, a földiszurkot pedig tájékozatlan-ságból fenyõszuroknak fordította. A ma ismert biblia-fordításban már a bitumen és aszfalt szavak szerepel-nek. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a bib-liában az olaj szó mintegy 300 esetben szerepel, ám ittmindig állati vagy növényi eredetû anyagot kell rajtaértenünk.

Az erdélyi földgázömléseket, a �zugókat� elõször anagyszebeni királybíró írta le 1690-ben, és több kora-beli szöveg is utal az �égõ forrásokra� és a kõolaj gyó-gyító hatására.

Mint érdekesség, említésre érdemes, hogy az aknasz-latinai sóbányát 1786-tól néhány évig földgázzal vilá-gították.

Fridvaldszky János 1767-ben írja le az erdélyi föld-gáz-elõfordulást.

A 18. században több magyar tudós foglalkozott abitumenfélékkel.

Born Ignác 1787-ben fedezi fel az ozokeritet (földi-viaszt), Winterl Jakab 1788-ban vizsgálja elõször adesztillációval a muraközi fekete, viszkózus kõolajat.

1791-ben Martinovics Ignác akkor még a lembergiegyetem fizikatanáraként a galíciai olajokról ír érteke-zést. Ezek a vizsgálatok a tudománytörténet, a kõolajelsõ vizsgálatai közé sorolhatók.

1842-ben a Királyi Magyar TermészettudományiTársulat pályázatot írt ki a hazai aszfalt-elõfordulásokleírására. Elsõ díjat nyert Nendtvich Károly, a pestiegyetem vegyészprofesszora �A gyulányok neméheztartozó kátrányos fekete hegyi olaj� c. munkája, amely-ben a muraközi és hagymádfalvi elõfordulásokkalfoglalkozott.

A muraközi kõolaj a szabadságharcban is szerephez

jutott. Egy korabeli jelentés szerint �Gyika õrnagy aközel esõ Muraszerdahelyrõl és Peklenicáról származóhíg kátrányt öntöztetett a szalmával beszórt Mura híd-ra, ami egész éjjel égett, ezzel Jellasics seregének ma-gyar földre lépését alaposan megakadályozva�.

A szabadságharc után Pettkó János selmeci profesz-szor 1856-ban részletesen tanulmányozta az egbelliolaj- és gáznyomokat.

Hauer F. 1852-ben Tataros, Bodonos (ma Románia)környékén aszfalttartalmú homokról ír. (1878-tól aMagyar Aszfalt Rt. Lugosra, Nagyváradra szállította éskifõzte ezt az anyagot.)

Stájerlak�Aninán 1860-tól az Osztrák�MagyarÁllamvasút Társaság bitumenes palatermelést folyta-tott. 1860�1867 között 1500�2000 tonna palából900�1000 tonna kõolajat pároltak le.

Oravicán is mûködött egy finomító, ahol 1882-igpetróleumot és paraffint állítottak elõ. Máramaros me-gyében, Lukon 1870�74-ben a kincstár 5 aknájából4 év alatt 12 �vámmázsa� olajat termeltek. Dragomér-falván 1875�1880 között 500�1500 kg/nap volt a kõ-olajtermelés.

Horvátországban két lepárló is üzemelt ebben azidõben.

Mattyasovszky Jakab 1877-ben a Földtani Intézetévkönyvében Peklenicát úgy említi, hogy: �emberem-lékezet óta ismeretes�.

Az 1850-es évek közepére datálható az olajtermeléscéljából mélyített fúrások megjelenése. Németország-ban elsõ ízben 1857-ben mélyítenek sikerrel 5 kutat.

1859-ben E. L. Drake �ezredes� sikeres mélyfúrásanyomán indul meg az amerikai olajipar.

Fúrószerkezetrõl az elsõ hazai hír 1742-bõl ismere-tes, amikor Péch Antal szerint a selmeci bányászat fõ-tisztjei felterjesztik Bécsbe egy � a máramarosi sóbá-nyák kutatására elgondolt � mélyfúrásra szolgáló szer-kezet rajzát és a szerszámok leírását.

E korszak magyar vonatkozású nevezetessége a HellJózsef � selmeci fõgépmester, kora jelentõs bányatech-nikusa � által a bányavíz légnyomással való kiemelésé-re 1753-ban feltalált �léggép�, ami az õse a kõolajter-melésben használt gázliftnek. Ennek olyan nagy volt ahíre, hogy mind az angol, mind a francia tudományosakadémián is ismertették.

1850 és 1880 között számos kisvállalkozó kezdetle-ges eszközökkel mélyít le 20�30 kutatóaknát, amit ese-tenként kézifúróval mélyítenek.

Dr. Possewitz Tivadar 1906-ban megjelent �Petrole-um és aszfalt Magyarországon� c. könyve az elsõ átfo-gó könyv a magyar olajiparról. A könyvben az 1860-asév van megjelölve, mint a rendszeres olajtermelés meg-indulási dátuma.

Ennek alapján az valószínûsíthetõ, hogy ha precízek

15


akarunk lenni, 1860-at tekinthetjük a magyar olajter-melés születési évének.

1883-ban megépült az ország és Európa legnagyobbkõolajfinomítója Fiumében. Horvát barátaink büszkéka finomítóra és elismerték a magyar alapítást.

1880-tól új vámtörvény lép életbe, ami kedvez a ha-zai kõolajtermelõknek és finomítóknak, növeli a kuta-tókedvet. Ebben az idõszakban mélyfúrással már mint-egy 130 kutat mélyítenek, amelyek között van már 600méter mély is.

Több rövid életû társaság alakul, amelyek mögöttnagy bankok állnak. 1885 után ennek az idõszaknakjellegzetes vállalkozója a telefonhírmondó feltalálója,az Amerikát megjárt Puskás Tivadar, aki Edisontólkért anyagi támogatást, de mindössze fekete gyertyákgyártásáig jut el. Puskás Tivadar Zsibón ásatott 80�90 mmély aknákat, de csak kõolajnyomokat találtak.

Recsk környékén fúrásból 180,2 méterbõl váltak is-mertté olajnyomok, de a kutatások itt sem hoztak gaz-dasági jelentõségû eredményt.

Izavölgyben, Szacsal környékén egy bécsi vállalatmegbízásából 6 db fúrást mélyítettek, eredmény nél-kül.

1894�1910 között 98 db 100 méternél mélyebb ku-tat fúrtak, ezek közül 2 meghaladta az 1000 m-es mély-séget. Kismértékû eredmény azonban csak a Muraköz-ben volt. 81 db fúrás mélyült, 42 a Kárpátövben, 39 aMuraközben.

1893-ban Böckh János bányamérnök lesz a MagyarKirályi Állami Földtani Intézet igazgatója, akinek kez-deményezésére és vezetésével megindul a szervezettgeológiai kutatás, elõször az ismert lelõhelyek vidé-kén.

Az 1900-as év jelentõs új fordulatot jelent a kõolajés földgáz kutatásában, amikoris megjelent EötvösLoránd báró egyszerû gravimétere, ami már alkalmasvolt a lehetséges tárolószerkezetek kimutatására.

1908-ban felfedezik a kissármási földgázkincset.Fúrás közben többször kitör a gáz, szünetel a munka.

A Kissármás II. sz. gázkút a 800 000 m3/nap terme-lésével akkor Európa legtöbbet termelõ gázkútja.1910-ben felszerelik a kútra a Hermann Miksa általtervezett kitörésgátlót, ami az ilyen típusú szerelvényelsõ alkalmazása Európában.

1914-ben megépül a Kissármás�Torda�Marosújvárföldgáztávvezeték, Európa leghosszabb földgázvezeté-ke. Ebben az évben megindul az említett városokban aföldgázszolgáltatás. Ez az idõpont egyúttal az európaiföldgázszolgáltatás születésnapja.

Magyarország összesített kõolajtermelése 1905-igösszesen 55 ezer tonna volt, aminek 92%-a a Stájerla-kinai és Derna-Tataros olajos palából származott.

Az elõzõek alapján összefoglalóan azt mondhatjuk,

hogy a történelmi Magyarország területén a magyarkõolajtermelés születési éve 1860.

Kérem, hogy merjük vállalni tényleges ipartörténe-tünket. Legyünk büszkék a magyar szakemberek, anagyszerû elõdök esetenként európai hírû teljesít-ményére.�

Jubileumi szakestélyA szakmai elõadások után az OMBKE KFVSz Du-

nántúli Helyi Szervezete a bányászhagyományoknakmegfelelõ jubileumi szakestélyt szervezett, több mint100 résztvevõvel. A Szakestély hivatalos meg-szólítása: �MÉLYEN TISZTELT 75 ÉVES BÖLCSÕTRINGATÓ SZAKESTÉLY, MAGAS PRAESIDIUM,LEGMAGASABB PRAESES� volt. A szakestet apraeses Dobos Szabolcs (alias Figuráns) vezényelte le.A házirendet a major domus Török Károly (alias Zsig-mondy Vilmos II.) ismertette, akinek feladata volt asörnek mint a szakest hivatalos italának és a zsíros ke-nyér felszolgálásának folyamatos biztosítása mellett aszakest logisztikai kiszolgálása. Az énekrendnek meg-felelõen a hagyományos bányászdalokat a cantus pra-esesek, dr. Meidl Antalné (alias Frici), Kõrösi Tamás(alias Hõstenor), Szabó Zoltán (alias Poroltó) ésNémeth Zoltán (alias Lassabban) intonálták. A kontra-punktok feladatait Katona Tibor (alias II. Tibcsi) ésNémet Zoltán (alias Félisten) látták el. A rend felügye-letére a fuchsmajor Tótiván Zoltán (alias SunnyogóCsontrakéta) próbált felügyelni. Az elnök által vétetthibákat a konzekvencia Cservák Ferenc (alias PonyvásCézár) vonta le. Etalonrészeg Kiss Csaba (alias Ha-sonló) volt. A hagyományos krampampuli elkészíté-séért és felszolgálásáért Páter Crampampuli DencsLászló (alias Kanizsai Boszorkányégetõ) volt a felelõs.

A szakest hivatalos korsóját Holoda Attila (aliasHomokos) avatta fel (16. kép).

Vidám pohárbeszédet Tóth János (alias OlajosManó) mondott.

A szakest komoly pohárbeszédét Udvardi Géza(alias Zugbak úr) prezentálta a következõképpen:

�Mélyen tisztelt 75 éves �Bölcsõt� ringató szakes-tély, magas Praesidium, legmagasabb Praeses! Az1980-as években egyszer a Zala megyei pártbizottságmagas rangú vezetõi gépkocsival utaztak haza Nagy-kanizsáról Zalaegerszegre. Bocskánál az út mellett ész-revettek egy fémbõl készült táblát, rajta MAORT feli-rattal. Telefonáltak a KFV vezérigazgatójának, utasítvaõt, hogy ezt a táblát azonnal el kell távolítani, nem sza-bad a letûnt kapitalista világ zalai szimbólumát, aMAORT-ot népszerûsíteni. A Fõnök azonnali intézke-dést kért, és így azonnal a helyszínre küldtem a gellén-

16


házi üzembõl Lovrek Menyust, aki vasfûrésszel eltávo-lította a Bázakerettye�Újudvar között még a MAORT-idõben épült Újudvarra menõ egykori távvezeték jelzõ-oszlopára hegesztett táblát, amit aztán leadott az olaj-ipari múzeumba. Hát igen, ez aztán az éberség! Közel50 éven keresztül rombolta az emberek lelkét aMAORT felirat, de most eltûnt a letûnt kizsákmányolóvilág egy darabja�

A volt �maortos� dolgozók azért nem voltak ilyenrossz véleménnyel a MAORT-ról. A zalaegerszegi olaj-ipari múzeumban számos visszaemlékezést õriznek,ami alapján megállapítható, hogy büszkék voltak arra,hogy a MAORT-nál dolgozhattak. Tanulságos felidéz-ni, hogy mi jellemezte az egykori dolgozók élet- ésmunkakörülményeit. A MAORT-os fizetések az orszá-gos fizetésekhez képest is igen magasak voltak, de mégnagyobb volt a különbség a környezõ falvak mezõgaz-dasági dolgozóinak béréhez viszonyítva. Kezdetben akörnyezõ falvakból vettek fel dolgozókat. Az 1930-asévekben a mezõgazdasági munkások napibére Zalábannapi 80 fillér�1 pengõ volt. Egy liter bor ára ekkor Za-lában 18 fillér volt, egy tojás ára 3�4 fillér, egy kiló zsír80 fillér. A MAORT-hoz egy segédmunkást 60 filléresórabérrel vettek fel, aki egy félév után, ha megfelelt ésvalamilyen betanított munkát is rábízhattak, 65 fillértkapott. A fúrómunkások órabére 80 fillér volt, a kap-csoló 1 pengõ 10 fillért kapott. Szûcs László, az egyikelsõ magyar fõmester emlékezete szerint, amikor fõ-fúrómester lett, 2 pengõ 50 fillér volt az órabére. Ezek-hez a munkabérekhez azonban igen magas munkakö-vetelmény tartozott. Az amerikai mesterek még azt ismegkövetelték, hogy a munkások a munkahelyennagykalóriájú étkeket egyenek, legalább szalonnát ésnem lekvárt. A magas munkabérek és különbözõ jutta-tások mellett késõbb vonzó volt az is, hogy mivel a

MAORT-ot hadiüzemnek minõsítették, így el tudták in-tézni, hogy egyeseket nem vittek el katonának. A fúró-és segédmunkások felvételekor a fizikai erõ volt a ki-választás elsõrendû szempontja. A fúrómunkára felvettdolgozónál fontos volt az is, hogy legyen az illetõnekvalamilyen szakértelme, ipari ismerete. Ilyen �mester�volt a gépészkovács, a patkolókovács, a mezõgazdasá-gi gépész, a fûtõ, a cséplõgépkezelõ, a molnár (hiszenõ már tudta, hogy kell rátenni a szíjat a lendítõkerékre),no és a hentes, amin nem kell csodálkozni, hiszen ha õel tudta vinni a hátán a fél marhát, úgy vélték, el fogjatudni cipelni a bentonitos zsákot is. A MAORT fizetésipolitikáját jól kifejezi egy MAORT igazgatóságiülésen elhangzott hozzászólás, miszerint: �Jól fizetniaz egy olcsó dolog. Mert ha egy alkalmazott jól vanmegfizetve, nagyobb kedvvel dolgozik és lehet tõlejoggal többet kívánni, s ha a kívánalmakat nem tel-jesítené, a vállalat egyszerûen nem reflektál a mun-kájára.� Az EUROGASCO � és késõbb a MAORT is� a Standard Oil of New Jersey 1330-ban kidolgozottszemélyzeti és munkaügyi politikáját alkalmazta. Azóriáscég külföldön követendõ üzemi személyzetielõírásai képezték az alapját a magyar leányvállalatiintézkedéseknek.

Srágli Lajos:Munkások a �fekete arany� birodalmá-ban c. könyvében részletesen felidézi a Magyarorszá-gon is alkalmazandó személyzeti követelményeket,amirõl érdemes kissé részletesebben is szólni. A doku-mentumból tanulságos kiemelni az alábbiakat:� A külföldön folytatott mûködés sikere az illetõ ország-ban élõk jóakaratától függ. Az ott mûködõ vállalat és azilletõ ország érdekei közösek, a vállalat prosperitásaösszekapcsolódik az ország fejlõdésével és jólétével.

� A honi alkalmazottak kiképzése fontos abból a célból,hogy felelõsségteljes pozíciót tölthessenek be.� Harmonikus alkalmazotti-munkaadói viszonyt kelllétesíteni.� A munkapolitikát részrehajlás nélkül kell alkalmazni.

17

16. kép: Holoda Attila korsóavatója

17. kép: Mol-os vezetõk horvát vendégekkel a szakesten


� A munkabéreknél figyelembe kell venni a megélheté-si viszonyokban beálló változásokat.� Az alkalmazottaknak napi 8 órát kell dolgozniok. He-tenként egy szünnap � lehetõleg vasárnap �, egy éviszolgálat után minden végleges dolgozót megilleti aszabadság.� Helyi szociális és gazdasági program dolgozandó ki,aminek ki kell terjedni betegségre, balesetre, halálo-zási segélyre és nyugdíjra. Mindent el kell követni abalesetek kiküszöbölésére.� A dolgozók panaszainak kivizsgálására ügyrendetkell készíteni.� Megfelelõ jutalmazási rendszert kell kidolgozni.

A személyzeti politika részletesen foglalkozott azegyéni kezelés és bánásmód kérdéseivel is. A fõnöknekaz alkalmazott munkáját évente �csoportgyûlésen�, ill.egyénileg értékelni kellett. Egy elõírt szempontok sze-rinti elõmeneteli jelentés alapján kellett meghatározniaz elkövetkezõ idõszakban elvárt munkafeladatokat is.

Az értékeléseket a fõnökök összeállított szempon-tok, ajánlások szerint végezték, javasolva, hogy célsze-rû az egyéni beszélgetéseket valamiféle dicsérettelkezdeni, �mert akármilyen gyenge munkaerõ is az ille-tõ, valamilyen jó tulajdonsága mindenkinek van, és ígylegalább látja, hogy azt észrevesszük és értékeljük�.

Dr. Falk Richárd egyetemi tanár � aki oktatási pá-lyafutása elõtt MAORT üzemi fõmérnök volt � fogal-mazta meg a legjellemzõbben a kezdeti olajipari veze-tés filozófiáját, amikor azt mondta, hogy �a vezetés25% szakmából, 25% változási készségbõl, 50% em-berségbõl kell összetevõdjön�.

Merem remélni, hogy a mai vezetõk elfogadják ésalkalmazzák ezt az alapelvet. Én nem hallottam arról,hogy a Magyarországra betelepült multik dolgoztak-eki a MAORT-hoz hasonló személyzeti alapelveket.

Az 1980-as években Trombitás István igazgató általa KFV-nél bevezetett �Management by Objectives�(MBO) módszer lényegében ugyanezen gondolatokalapján épült fel, bár akkor a fentebb ismertetettMAORT-politika nem volt ismert.

Mélyen tisztelt Szakestély!A �80-as években az USA-ban volt szerencsém el-

tölteni pár napot. Dallas Forth Wortsben megnéztük azottani olajipari múzeumot. Amikor bementünk, egyóriási hallba érkeztünk, amelynek közepén egy Eöt-vös-inga volt kiállítva. Elmondták, hogy a texasi olaj-ipar felfuttatásában óriási szerepe volt a magyar ingá-nak. Büszkék voltunk arra, hogy magyarok vagyunk�

Kedves Barátaim!A zalaegerszegi olajipari múzeumban számos vissza-emlékezést õriznek, melyekben egyértelmûen kelle-

mes emlékeket írtak le, mondtak el, büszkék voltakarra, hogy a MAORT-nál dolgozhattak.

Az elmúlt 75 év alatt a magyar kõolaj- és földgázbá-nyászat dolgozói nemcsak megtanulták, de meg is sze-rették szakmájukat. Tiszteljük õket, legyünk büszkékrájuk! Számos olajipari vezetõ került üzemi praxisaután egyetemi katedrára, akiket még felsorolni is nehéz,hiszen Gyulay Zoltánon, Szilas A. Pálon, AlliquanderÖdönön, Kántás Károlyon, Dank Viktoron túlmenõenszámosan vállaltak részt az utódok képzésében.

Ezek az emberek dicsõséget hoztak a magyar kõ-olajbányászatnak, nemcsak itthon, de több idegenországban is.

Azt hiszem, büszkék lehetünk arra, hogy külföldöntöbb magyar professzor � pl. Szilas A. Pál, PápayJózsef, Takács Gábor � szakkönyvébõl tanulják azolajbányászat csínját-bínját. Több magyar szakember,professzor oktatott is külföldön, számos magyar emberkülföldi iskolát teremtett, pl. Szurovy Géza, Heine-mann Zoltán.

Azt hiszem, büszkék lehetünk rájuk!Legyünk büszkék arra is, hogy ma már két kõolaj-

bányász szakember � Pápay József, Lakatos István �képviseli szakmánkat a Magyar Tudományos Akadé-miában.

És ne feledkezzünk el azokról a szakemberekrõlsem, akik külföldre kerülve értek el szép szakmai ésüzleti sikereket, a közelben és számos távoli ország-ban. Közülük többen visszatérve itthon folytatták ésfolytatják tevékenységüket.

Tisztelt Szakestély!Korunkban az olajiparban világszerte óriási a vál-

tozás. Új szakmai kultúra van kialakulóban, felgyorsulta világ. Nem kisebbek a mai magyar kihívásaink sem.Ennek csak úgy fog tudni az ipar megfelelni, ha készekvagyunk az újra, nyitottak a világra, egymásra. A veze-tõi felelõsség azért, hogy a fejlõdés iránya jó legyen, amai vezetésé. Kiemelten fontos, hogy a vezetõk magukmögött érezzék csapatukat. Együtt minden könnyû.Egyenként minden nehéz.

Szívbõl kívánom, hogy a szakmai hozzáértésnek, ta-pasztalatnak, tudásnak kiemelkedõ szerepe legyen amagyar olajiparban. És itt már nemcsak a MOL-t sze-retném említeni, hanem minden magyar olajipari és ah-hoz kapcsolódó vállalkozást.

Szívbõl kívánom szeretett iparágunknak, hogy ér-tékrendjében legyen helye a múlt tiszteletének, hogylegyen jó csapata a mai magyar kõolajbányászatnak,hogy növekedjen a szakmailag felkészült, tudást, ta-pasztalatot értékelõ, az újra nyitott, tenni akaró és elkö-telezett emberek lelkes gyülekezete.

Jó szerencsét!�

18


Ez a �meg voltam gyõzõdve�úgy kezdõdött � a Tanács-köztársaság bukása után �,

hogy 1919. november 22-éndr. Böckh Hugó, mint a �magyar bá-nyászati monopóliumok és bányá-szati kutatások központi igazgató-ságának� vezetõje 2940. sz. rende-lettel dr. Papp Simont a követke-zõkre utasította: �Megbízom, hogy19. z. és 20. z. XV. Col jelzésû kato-nai térképlapokon a Letenye�Alsó-Lendva�Páka�Tófej közötti terüle-ten sürgõsen földtani felvételt vé-gezzen� Dr. Pávai Vajna geológusNagyságodhoz fog csatlakozni,hogy a terület bejárása gyorsabbanbefejezhetõ legyen. Miután a területgyors bejárásához országos érde-kek fûzõdnek, felkérem, hogy leg-alább a boltozat felvételének befeje-zésére minden lehetõt elkövessen.�

�Mintegy kétheti futólagos tanul-mányozás után felismertem, hogy eterület enyhén gyûrõdött, bebizo-nyosodott, hogy ezen a vidékenmegvan a lehetõség olaj- és föld-gáz-felhalmozódásra.

Ezek jelenléte itt is várható volt,mert a terület határos a MuraközbenSzelencze és Peklenica környékén márévtizedek óta ismeretes olajos terü-lettel� � írta továbbá dr. Papp Simon,aki ezt követõen külföldön dolgozottkülönbözõ cégek megbízásából.

Hazánkban ez idõ alatt az AngloPersian Oil Co. kapott kutatásrakoncessziót, létrehozva magyaror-szági leányvállalatát, a HungarianOil Syndicate Ltd.-t. Kutatásaiazonban eredménytelenek voltak.

Magyarország területén 1924�1933között csak a magyar kincstár általvégzett kutatások folytak, azonbanezek a fúrások nem hoztak ered-ményt. A reményt még csak a Mát-ra északi peremének, valamint a du-nántúli területnek esetleges kutatásaéltette. A kincstári szakértõk a Du-nántúlon folytatandó kutatásokattúlzottan kockázatosnak ítélték.

A helyzet szerencsés megoldásanem kizárólag a véletlennek kö-szönhetõ. Jelentõs szerepet játszottebben, hogy a nagy nemzetközi tár-saságok szolgálatában 1920 óta kül-földön dolgozó dr. Papp Simonszolgálata alatt is kitartóan igyeke-zett külföldi kollégáit, valaminttöbbszöri hazatérése alkalmával azilletékes magyar hatóságokat éspénzintézeteket meggyõzni a ma-gyar olajkutatás értelmérõl. Tár-gyalt és sikerült meggyõzni a Stan-dard Oil Co. of New Jersey vezetõ-it Londonban, hogy érdemes pénztáldozni a magyar kutatásokra. AzEUROGASCO már 1931-ben ér-deklõdött a magyarországi lehetõ-ségek iránt � e téren tevékenykedett

Paul Ruedemann geológus �, majdhosszas tárgyalások után 1932-benkoncessziós szerzõdést, 1933. jú-nius 8-án pedig �Egyezmény�-t és�Szerzõdés�-t írt alá Imrédy Bélaminiszterelnök és Henry Pierce el-nök, amelyekben a Dunántúl egészterületére (32 375 km2) a szénhidro-gén-kutatási és -bányászati jogot azEUROGASCO-ra ruházta át. �Ígykerültem én 1933 júliusában azEUROGASCO szolgálatába és let-tem a vállalat fõgeológusa� � írtadr. Papp Simon.

Az EUROGASCO nagy körülte-kintéssel és � a magyar kõolaj- ésföldgázkutatás történetében elõször� a kutatások tudományos megala-pozásával kezdett munkához. 1933szeptemberétõl részletes felszínigeológiai munkálatokat folytattak,majd októberben elkezdõdtek akoncesszió egész területén a geofi-zikai: mágneses, szeizmikus és gra-viméteres vizsgálatok is. Ezek meg-szervezésével dr. Papp Simont bíz-ták meg. Minden adatot értékeltek,és ha szükségesnek látszott, több-ször is ellenõriztek.

Az EUROGASCO minden egyesfúrási pont kijelölésénél a saját ma-ga által végzett sokoldalú és ellen-õrzött kutatások eredményei alap-ján döntött. A fúrási pontot pedig aközponti igazgatóság jelölte ki ésadott engedélyt a mélyfúrás � a leg-modernebb amerikai gyártmányúfúróberendezéssel történõ � meg-

A Budafapuszta��0�-tól aBudafapuszta�1, �2-ig

ETO: 622.323�324 CSATH BÉLAgyémántokleveles bányamérnök,az OMBKE tiszteleti tagja.

Amiért az idén az iparszerû hazai kõolaj- és földgázbányászat 75. születésnapjáraemlékezhetünk, azt dr. Papp Simon így fogalmazta meg: �Németországból 1932 õszénkerültem haza. Itthon és Londonban már kilátásban volt, hogy az European Gas andElectric Co. (EUROGASCO) szénhidrogén-kutatásokra koncessziót fog kapni, ésazért elhatároztam, hogy én nem fogom többé a világot járni, hanem itthon maradok.Megkísérlem Magyarországon feltárni az olajat, amirõl én meg voltam gyõzõdve, hogynálunk is van kereskedelmileg kinyerhetõ mennyiségben, dacára az angol kudarcnak�,utalva az elsõ budafapusztai � késõbb B��0�-nak nevezett � eredménytelen fúrásra.


kezdésére. A lemélyítendõ fúrások sorrendjét egyrészta koncessziós szerzõdés feltételei, másrészt a földtanivizsgálatok üteme és a geológiai tanulmányok eredmé-nyei alapján jelölték ki.

AMihályi�1-es számú mélyfúrás � a Kisalföld pere-mén, Mihályi község határában � elõmunkálatai (terep-rendezés, toronyszerelés) 1934. november 21-én kez-dõdtek. A dr. Gotthard Károly bányamérnök üzemve-zetõ irányította R�1 jelû fúróberendezéssel a fúrás1935. február 20-án kezdõdött és július 26-án fejezõ-dött be. A fúrási geológus dr. Barnabás Kálmán volt.Az 1150 m-es mélységnél benzinszagú gáz, majd az1510�1557 m közbõl nagynyomású, viszonylag tisztaszén-dioxid gáz tört fel. A fúrást 1603,6 m-ig folytat-ták, azonban kõolajat és földgázt értékelhetõ mennyi-ségben nem találtak. (E fúrásnál �fúrós tanoncok� vol-tak Gyulay Zoltán abszolvens bányamérnök és PulayFerenc bányamérnök.)

A második kutatófúrás, a G�1-es számú fúrás lemé-lyítésére Görgeteg vasútállomás mellett került sor,mely fúrási ponthoz dr. Papp Simon véleményétõl elté-rõen � aki azt szerette volna, ha a fúrás Zala megyében,a budafapusztai területen került volna lemélyítésre �E. L. Estabrook, az amerikai bizottság tagjaragaszkodott. A fúrást � Gyulay Zoltán vezetésével ésdr. Barnabás Kálmán geológus asszisztálásával � 1935.október 14-én kezdték el és 1936. április 4-én fejeztékbe 2059 m-es mélységben. A fúrásnak eredménytelen-sége mellett volt egy technikai érdekessége, itt alkal-maztak elõször elektromos fúrólyuk-szelvényezést(Schlumberger-eljárással) az átharántolt rétegek megis-merésére Charles Scheiblimérnök vezetésével. A fúrás-nál Remenyik Lajos bányamérnök volt �fúrós tanonc�.

A Somogy megyei Inke környékén kimutatott föld-tani szerkezeten 1936. május 10-én kezdték el az I�1-esszámú fúrást Pulay Ferenc bányamérnök vezetésével,melyet 2140,5 m talpmélységig folytattak. A hossza-dalmas eljárások sem biztattak jelentõs eredménnyel: afúrásban csupán 61% szénsavgázt és 36% metánt tar-talmazó, nehezen éghetõ gázt találtak. (A geológiai te-endõket dr. Erdélyi Fazekas János látta el, míg fúrós ta-noncként tevékenykedtek: Abzinger Gyula, BenedekFerenc, Dinda János és Majerszky Béla bányamérnö-kök és Bõsze Kálmán erdõmérnök.

Az eddig lemélyített három (M�1, G�1, I�1) sikerte-len mélyfúrás elkedvetlenedést okozott az EUROGAS-CO vezetõségénél. A geológusok azonban bíztak ab-ban, hogy a Zala megyei Budafapuszta környékén ér-demes még próbálkozni. Dr. Papp Simon elérkezettneklátta az idõt, hogy az e területen végzett kutatásainak fi-gyelembevételével kerüljön sor az alapszerzõdésbenlefektetettek szerint � az 1923�1924. évi Anglo-PersianOil Co. Ltd. által már egyszer kutatott területen � Lis-

pe környékén a következõ fúrásra. A magyar szakem-berek meglepetésére Paul Ruedemann is a budafapusz-tai szerkezet megfúrását javasolta. Az EUROGASCOazonban nehezen utalta ki (nem elõször; a szerzõ) afúrás költségét, és végül is csak azzal a feltétellel, hogyez lesz az utolsó magyarországi fúrás. Ilyen kö-rülmények között került napirendre a budafapusztaimélyfúrás kérdése, amelyrõl dr. Papp Simon így írt:�1936. május 16.: Lispén kijelöltem az elsõ fúrás he-lyét�, majd �1936. június 9.: Ma átadtam Lispén Mr.Bannantine-nak a B�1 fúrólyuk végleges helyét.� (G.A. Bannantine amerikai fúrási megfigyelõ.)

A fúróberendezés felszerelésérõl a Zalai Közlöny1937. március 28-ai számában a következõk voltak ol-vashatók: ��a lakosság eleinte csodálkozott, késõbbmegszokta, hogy ügyes szakmunkások egy magas tor-nyot építenek. A 45 m-es (34,7 m-es volt; szerzõ) toronyegy hét alatt el is készült. Mellette furcsa gépeket he-lyeztek el, majd az úgynevezett fûtõházban négy kimust-rált MÁV-mozdony kazánját is felállították.�

A Budafapuszta�1, azaz a B�1-es számú fúrás meg-kezdésére 1936. július 13-án került sor, eleinte PulayFerenc, majd az õt váltó Dinda János bányamérnökvezetésével egy új, R�2-es jelû, ugyancsak amerikaifúróberendezéssel. (Közben Inkén még tartottak arétegvizsgálati munkálatok 1937. május 27-ig.) 1937.március 13-án érték el az 1754 m-es, véglegesmélységet, amikor a fúrórudazat megszorult.

Mivel a magyarországi eddigi kutatások, mint láttuk,termelésre méltó szénhidrogént nem tártak fel, és mivela B�1 fúrás mûszaki balesete is rossz hatású volt az újvállalkozásra, a további hazai kutatások veszélybe lát-szottak kerülni. Az új tõkés vállalat már azzal a gondo-lattal foglalkozott, hogy a B�1 kutatófúrást abbahagy-va, felhagynak a magyarországi tevékenységgel. (Az újvállalkozóval kapcsolatban az alábbiak ismerete szük-séges: az EUROGASCO-ban részt vállaló angol tõké-sek vonakodtak újabb összegeket elõirányozni, s ezt azösszeget az amerikaiak biztosították. Így a vállalkozás-ban az amerikai tõke jutott túlsúlyba, és végül a részvé-nyek többsége a Standard Oil Co. of New Jersey tulaj-donába ment át, ugyanakkor Pierce L. Henry helyettBolton P. Ralph lett az EUROGASCO új elnöke.)

Közben dr. Papp Simon október 23-án kijelölte aMihályi�2-es számú fúrás helyét.

A továbbiakban dr. Papp Simon a következõket írja:�1936 decemberében (3-án) itt járt Ralph Bolton, akitaz 1053�1076 között átfúrt olaj- és gáztartalmú réte-gekbõl vett, átitatott olajos maggal sikerült rávenni,hogy eszközöljön a Jersey-tõl még 50 000 dollárt aB�1-es számú fúrás befejezéséhez, valamint a B�2-esszámú fúrás lemélyítéséhez. Erre engedélyt is kaptak.�(Íme újabb pénzbiztosítás és idõhosszabbítás; szerzõ).


Ez az esemény ellentmond az olajiparban késõbb el-terjedt �mûszaki csalás, csalafintaság�-nak, melyszerint Dinda János üzemvezetõ a fúrt magdarab �olaj-fürdetésével� akarta igazolni a pénzügyi nehézségekmiatt reményüket vesztett üzletemberek elõtt a tovább-fúrás szükségességét.

Ralph Bolton által biztosított összegbõl az 1936-os évfolyamán felszámolásra került a már említett mûszaki(megszorulás) baleset, ebbe a munkába Dinda Jánosmárbevonta Angyal Ferenc bányamérnök �fúrós tanoncot�is, majd a perforált béléscsõrakat beépítése után megkez-dõdtek a termelési kísérletek. Végül is 1937. február 9-én8,5 mm-es fúvókán át napi 418 000 m3 gázt termelt a kútés amellyel együtt eleinte heti 2,5 vagon paraffinbázisú,magas benzintartalmú olaj is jött a felszínre.

Ez volt a trianoni Magyarországon az elsõ olaj-termelõ kút.

A B�1-es számú fúrás biztató eredménye alapjánP. Ruedemann már biztosra vette, hogy gazdaságos ter-melésre érdemes szerkezetet sikerült felderíteni, feltárni� és megnyílt a lehetõség a második kút lefúrására, ld.dr. Papp Simon szerint: �1937. március 5.: Kijelöltem aLispe�2-es számú fúrás helyét�, majd �1937. április 11.(valójában április 14.; szerzõ): a Budafapuszta�2-esszámú fúrás megkezdése� ugyancsak Dinda Jánosüzemvezetõ irányítása mellett, amikor a geológiai teen-dõket már dr. Barnabás Kálmán mellett dr. KertaiGyörgy fiatal geológus is tanulmányozta és végezte.A fúrós tanoncok csoportjába lépett be Halász Béla bá-nyamérnök is.

A B�2-es számú fúrás megszakítás nélkül mélyült az1937. szeptember 28-án elért 1893 m-es talpmélységig.Ennek a fúrásnak az alsó részét sem tudták kivizsgálni,mert 1278,9 m alatt a fúrórudazat törése és annak alyukban maradása megakadályozta az alsóbb rétegekkivizsgálását. A 1204�1208 és az 1169�1179 m közöt-ti rétegeknek október 25-én � az országban elõszöralkalmazott béléscsõ-perforálás után � sorra kerülõ ré-tegvizsgálat alkalmával a kút 10 mm-es fúvókán át,szabadkifolyással kezdetben napi 10 000 m3 gázt és62�65 m3 jó minõségû, benzines olajat adott.

1937. november 21. Magyarországon ettõl az idõ-ponttól számíthatjuk az ipari olajtermelés kezdetét ésa dunántúli magyar kõolajtermelés születésnapját.

Ebben az idõben aDinda János által �kulcsemberek�-nek nevezett (Gyulay Zoltán, Majerszky Béla, AbzingerGyula, Remenyik Lajos és Bõsze Kálmán) részére is he-lyet kellett biztosítani, akik a �betanítás alatt álló fúró-mérnöki� idejüket letöltve átkerültek a budafapusztai te-rületre. Kivételt képezett Benedek Ferenc bányamérnök,aki az M�2-es számú fúráshoz került üzemvezetõnek, azR�1-es jelû fúróberendezésnek ide való telepítésével ésaz Inkén maradt fúrósgárda áthelyezésével.

A B�2 kút által termelt nagy mennyiségû olajat �Dinda János szerint: �Ez egy jó 300 B/D kihozatalú kútvolt� � el kellett szállítani, amelyhez Ortaházáig kiépí-tettek egy 13,5 km-es, 3�-es ideiglenes olajvezetéketHalász Béla irányításával és vezetésével, majddr. Papp Simon szerint: �1937. december 16-án az elsõolajvonat elindult Ortaházáról Budapestre, Borne-missza Géza iparügyi miniszter jelenlétében.�

Dinda János üzemvezetõ feladatköre is megnõtt, hi-szen a fúrások mellett már a belépett olajtermelés és-szállítás kérdésének a koordinálása és irányítása ishozzá tartozott, majd ezeknek a feladatoknak a megoldá-sa az elsõ öt fúrásnál dolgozó fiatal mérnökökre hárult.

A fúrásoknál eltöltött fizikai munka élménye teremtettemeg azt a légkört, amely Magyarország egyéb bánya-üzemeiben alig ismert fogalom volt, és amely hagyo-mányként sokáig jellemezte a kõolaj- és földgázbányászatot.

Ennek az elsõ mérnökgenerációnak a tagjai az olajme-zõkön váltak olajmérnökökké (1. tabló), Õk voltak a�pionírok�, ismereteiket társaiknak, utódaiknak, munká-soknak adták át, így választódott ki és nevelõdött egyolyan munkacsoport, amelyik biztos életnek tekintette amegismert szénhidrogén-kutatást és a kõolaj-, valamint aföldgáztermelési bányászat munkáját. Õk voltak a ma-gyar olajbányászat úttörõi, akikre ma, a budafai olajmezõszületésének 75. évfordulóján meg kell emlékeznünk,ünnepelve örömmel nyugtázhatjuk, hogy �dr. PappSimonmeg volt gyõzõdve róla, hogy nálunk is van keres-kedelmileg kinyerhetõ mennyiségben feltárható olaj.�

Felhasznált irodalom:[1] Buda E. � Kovács J.: Ötvenéves a magyar kõolaj-

és földgázbányászat. KV. 1937�1987.[2] Dr. Papp S.: A Magyar�Amerikai Olajipari Rész-

vénytársaság földiolaj és földigáz kutatásai aDunántúlon. (Bányászati és Kohászati Lapok,LXXII. évf. 9. sz. 1939. május 1. p. 200�241.)

[3]Dr. Papp S.: Életem. 2. kiadás. (Zalaegerszeg, 2000)[4] Dr. Papp S.: A dunántúli petróleum- és földgázku-

tatások (Magyar Mérnök Építész EgyletKözlemény, 1938. június 26., p. 237�249.)

[5] Dinda J.: Életrajz (MOIM Adattár, 1965�2002)[6] Németh A.: A magyar kõolajbányászat történeti

dokumentumgyûjteménye 1919-tõl 1949-ig.I�II�III. k. (Budapest, 1965)

[7] Kovács J.: Olajbányászat. Ez is a dunántúli kõolaj-és földgázbányászat története (Nagykanizsa, 1991)

[8] Srágli L.: A MAORT (Változó Világ, 22. sz.)[9] Srágli L.: A politika csapdáin át. A MAORT törté-

nete 1939�1949. (MOIM Közleményei 32.,Zalaegerszeg, 2008)

[10] Csath B.: �MAORT� más megközelítéssel.(MOIM Adattár, 1683�2009)


85 éves 70 éves

Egyetemi kitüntetés az olaj-mérnök-hallgatók oktatásá-ért, támogatásáért

A Miskolci Egyetem MûszakiFöldtudományi Karának Tanácsa

2012. június 12-ei döntése értelmé-ben id. Õsz Árpád okleveles olaj-mérnök részére �PRO FACULTA-TE RERUM METALLICARUM�érmet és elismerõ oklevelet adomá-nyozott az olajmérnök-hallgatók

gyakorlati képzésében kifejtett évti-zedes erõfeszítéséért, továbbá ahallgatók szakmai konferenciákonvaló részvételének támogatásábanszerzett érdemei elismeréséül.A díszoklevelet és az érmet a 2012.október 16-ai Kari Tanácsülésenvette át kitüntetett tiszteleti tagunk,a Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányá-szati Szakosztály exelnöke.

A MOL Tudományos Díj kitün-tetettje

A MOL Tudományos Díj Kurató-riumának 2012. október 15-ei ülésénhozott döntés értelmében az ideiMOL Tudományos Díj kitüntetettjedr. Dank Viktor nyugalmazott egye-temi tanár, a földtudomány doktora

lett. A �Tevékenységem az olajiparszolgálatában� címû életmûpályázatota laudáció szerint: �A nagy jelentõsé-gû alföldi kõolaj- és földgáztelepek si-keres felkutatásának elméleti és gya-korlati megalapozásáért� ítélték oda.Az ünnepélyes díjátadásra november5-én, a Magyar Tudományos Akadé-mia Dísztermében került sor. A díjatMolnár József, a MOL-csoport vezér-igazgatója adta át.

KÖSZÖNTÉS

Kun Mihályolajmérnököt.

Születésnapjuk alkalmábóltisztelettel köszöntjük a

Kívánunk Nekik jóegészséget, nyugodt,békés életet!

(a Szerk.)Forgács János

távközl. technikust,Dr. Juhász József

geológust,

Pionírok

Papp Simon Benedek FerencGyulay Zoltán Remenyik Lajos Abzinger Gyula

Bõsze Kálmán Halász BélaDinda János Majerszky Béla Angyal Ferenc


Szakmai nap és szakestély

Reggel 9 órától a szervezõk aMOL Gázüzem elõtti terüle-ten kávéval, teával, üdítõ-

itallal és friss süteménnyel várták amesszirõl jövõket (1. kép). A vendé-gek megérkezése után Bakó Attila,termelési-feldolgozási szakértõ üd-

vözölte a jelenlévõket és megnyi-totta a rendezvényt. Ünnepi köszön-tõt Kunkli Imre termelési szakértõmondott, amelyben megemlékezetta hajdúszoboszlói földgázkincs fel-fedezésének elõzményeirõl, PávaiVajna Ferenc geológus szerepérõl, aföldgáz termelésének és tárolásának

történetérõl és vé-gül a jelenlegihelyzetrõl (2. kép).Ezt követõen aMOL Nyrt., azOMBKE KFVSzés Nagyhegyesközség képviselõimegkoszorúztáka Pávai-dombor-mûvet (3. kép).

Az 50. évfor-duló alkalmából atechnológia be-járati kapuja mel-

lett emlékmûavatásra is sor került.Az emlékmû az elsõ kompresz-szorok egyik dugattyújának méltókeretbe foglalása, amelynek avató-beszédét Bakó Attila tartotta. Azemlékmûvet az E.ON, Hajdúszo-boszló városa és a hajdúszoboszlóiszerviztársaságok képviselõi koszo-rúzták meg (4. kép).

50 éves a hajdúszoboszlóiföldgázbányászat

ETO: 622.323�324 ID. ÕSZ ÁRPÁDokl. olajmérnök,okl. menedzser szakmérnök,MOL Nyrt. szakértõ,OMBKE- és SPE-tag.

A MOL hajdúszoboszlói egységei és az E.ON Földgáz Storage Zrt. Hajdú-szoboszlói Földgáztárolója, valamint az OMBKE Kõolaj-, Földgáz- és VízbányászatiSzakosztálya Szakmai Napot szervezett az �50 éves a hajdúszoboszlói földgázbányá-szat� tiszteletére 2012. szeptember 21-én, Hajdúszoboszlón.

1. kép: Vendégvárás

3. kép: A megkoszorúzott Pávai-emlékkõ

2. kép: Kunkli Imre köszöntõje 4. kép: A felavatott emlékmû


Az én mondandóm mottója: 10 év és10 perc. A 10 évet már letudtam, a

10 perc már nehezebb dió. Azért megpró-bálom feltörni. Úgy döntöttem, hogy aszakmai megközelítést inkább az akadé-mikusokra bízom. Nekem jobban fekszikaz emberi oldal. Merthogy nagyszerûegyéniségekkel, kiváló szakemberekkeltölthettem el életem egyik legszebb kor-szakát, itt, Hajdúszoboszlón.

Szóval, mindennek Antal Lajos volt

az oka. Történt ugyanis, hogy kineveztékaz OKGT Termelési Fõosztály vezetõjé-nek. Alkalmas utódját az akkor PápaAladárt helyettesítõ Tóth Emil bennemvélte megtalálni. Nehezen álltam kötél-nek, mert Algyõn, a Gázüzemben jóléreztemmagam. És Szeged városa is ezerszállal a helyhez kötött. Végül beadtam aderekam, mert finoman értésemre adták,nincs más választásom, merthogy márpárthatározat is volt róla.

Lajostól mindössze két hetet kaptamaz átvételre. Aztán egyszer csak eltûnt,magával vitte mindent tudó kockás füze-teit. Én meg ottmaradtam a zöld karos-székében (aminek a hátsó részét házilagmegtoldották, hogy leérjen róla a lába),egy mûködõ gázüzem kellõs közepén,több mint 300 ember irányítási feladatát anyakamba zúdítva. Jelzem, a karosszékhozzám is illett, mondták is az itteniek,azért egyméretesebb fõnököt is megérde-

24

Ezután fakultatív program követ-kezett: külön-külön csoportosüzemlátogatás a MOL Gázüzemé-ben, a Kráter-tónál és a Földgáz-szállítás Üzemében.

Pont délben találkozott mindenkiismét a Hungarospa Hajdúszobosz-lói Gyógyfürdõ és Egészségturiszti-kai Zrt. Aqua Palace Szörf épületé-ben, ahol Czeglédi Gyula vezér-igazgató köszöntötte az összegyûl-teket és egyórás könnyû séta kereté-ben bemutatta a fürdõ új létesítmé-nyeit.

A közösen elfogyasztott ebédután 14 órakor, Bakó Attila üdvözlõés a Szakmai Napot megnyitó sza-vait követõen a következõ elõadá-sok hangzottak el:

� Czeglédi Gyula: A HungarospaHajdúszoboszlói Zrt. bemutatkozá-

sa: 85 éves a HajdúszoboszlóiGyógyfürdõ

� Tóth János (MOIM): A magyarföldgázipar, földgázbányászat váz-latos története

� Kunkli Imre (MOL Nyrt.): Dr.Pávai Vajna Ferenc hajdúszobosz-lói munkássága

� Petõ Zsolt (FGSZ): 50 éves ahajdúszoboszlói földgázszállítás

� Dr. Pápay József (MOL Nyrt.):A hajdúszoboszlói mezõ szerepe amagyar kõolaj- és földgázbányá-szatban � egy résztvevõ elfogult-ságával

� Tánczos Gyula (EFS): Hajdú-szoboszló � Gázmezõ és gáztároló

� Pósa Zoltán: (EFS): A hajdú-szoboszlói földgáztárolás fejlõdése1992-tõl

� Volt üzemigazgatók visszaem-

lékezései (Antal Lajos, LékaiGusztáv, Pallaghy Barnabás, Ma-gyari Dániel, Kovásznay László)

� Holoda Attila � volt hajdúszo-boszlói üzemi mérnök, volt MOLNyrt. KTD Eurázsiai Kutatás�Ter-melés igazgató visszaemlékezése éstájékoztatója.

Az elõadások és hozzászólásokután lehetõség volt a MOIM�FGSZ közös kiállításának megte-kintésére is.

A Szakmai Nap méltó befejezésea selmeci�soproni�miskolci hagyo-mányokra épülõ szakestély volt,ahol lilahagymás zsíros kenyér, er-jesztett árpa- és szõlõlé, krampam-puli, vidám nóták és hozzászólásokmellett balekavatásra is sor került(5. kép, 6. kép).

5. kép: Szakestély 1. 6. kép: Szakestély 2.

Lékai Gusztáv volt üzemigazgató visszaemlékezése a �hajdúszoboszlói� 1975�1986közötti idõszakra

meltünk volna! Jut eszembe, évtizedek-kel késõbb az üzemközpontba látogatvaegy olajmérnök kollégába botolva,mondja nekem, téged itt nagyon szeret-hettek. Elöntött a melegség, de azértmegkérdeztem, ugyan miért? �Hát, mertfelújították az emeletiWC-t, de a piszoártugyanolyan alacsonyra szerelték, mint ate idõdben volt.�

Az elsõ napok egyikén elhatároztam,teszek egy sétát az üzemben, egyedül,senkitõl sem zavartatva. Az út elejénszembejött velem egy kezelõ és megszó-lított: �Hová-hová öcsi?� �Szétnéznék� �válaszoltam. �Azt lehet, de elõbb végyfel egy sisakot, mert ha az új fõnökmeglát, kettéharap. Szigorú embernekhírlik�. Visszaballagtam hát a sisakért, hamár az új fõnök is így gondolja. Mármintén, a 30 éves öcsi. Érdekes volt megta-pasztalnom, hogy az egész üzem úgymûködött, mint egy nagy családi vál-lalkozás. Itt dolgozott akkor � többekközött � a Fábián, a Géczy, a Kígyós, aKiss, a Nagy, a Kovács, a Szabó, a Vácicsalád, s talán mások is, hogy meg nesértsem õket. Mindez persze senkit nemzavart a napi mûködésben, legfeljebbotthon, a családi vitákban. Kivéve tán ahozzánk igazolt Nagy Laci egykorifõfúrómestert, akit párjával, Erzsivel,összeveszésük után, nekem sikerült újraegymáshoz édesítenem.

Beilleszkedésemet könnyítette, hogyott voltak õrhelyükön a nagyágyúk, mintEsztó Péter a termelés, Petõ Laci a tech-nológia, Géczy Dezsõ a gépészet élén,mögöttük kiváló mûvezetõkkel és terme-lõmesterekkel, pl. Nemes Imre vagyBodó Márton, Ferensitz Artúr vagyKovács Laci. És persze �állt, mint a cö-vek� a helyi pártszervezet, élén KovácsMatyival, aki hol mûvezetõ volt, hol párt-titkár. Lett is ebbõl baj nemsokára. Beje-lentés érkezett a városi pártbizottságra,hogy az üzemben nem érvényesül a párt-irányítás. A gondot az okozta, hogy énezzel a fogalommal nem tudtam mit kez-deni. Úgy véltem, a szakma és a politikakét külön dolog, és azok nem összekever-hetõk. Kovács Matyi ezt másként látta.Végül a békéltetõ tárgyaláson kiderült,alapvetõ baj, hogy nem vagyok párttag,és a magánéletemben is távolságtartó va-gyok. Késõbb az elõbbi orvoslást nyert,és összecsiszolódtunk. A magánéletemetazért megtartottam magamnak.

Nagynevû elõdeim közül MegyeriGyuri országlásáról számos üzemi és vá-rosi legendával szembesültem már a kez-detekkor. Például híresztelték, hogy a�gázbáró� (mert így becézték) éjszakaimulatozását a Béke Szálló cigánybandá-jával olykor az üzemi tanácsteremben fe-jezte be hajnalban. Hogy mit szólt ehhezaz akkori fegyveres iparõrség parancsno-ka, el nem tudom képzelni.

Ilyen és hasonló babérokat nekemnem sikerült learatnom, kivéve egyet.Malkovics Sanyi terjesztette el rólam,hogy nem lehetek földönfutó, mert ami-kor egyetemistaként nyári gyakorlaton ittvoltam, a munkásszálló vendégszobájá-nak plafonján ottfelejtettem a lábnyomai-mat. Ebbõl ugyan egy szó sem volt igaz,

de jól hangzott. MelleslegMegyeri Gyurivolt a diplomatervem opponense, és máigsem tudom, hogy a védéskor kettõnk kö-zül ki izgult jobban. Egy biztos, mindket-tõnkbe egy felest elõtte belenyomott.

A folyamatos kitermelés hatásáracsökkenõ gyûjtési nyomás és az elõreha-ladott életkor mind gyakoribb vezeték-lyukadásokat eredményezett. A hibák el-hárításában Bodó Marci brigádja jeleske-dett. Egy alkalommal, puszta kíváncsi-ságból, gumicsizmában kimentem a me-zõbe helyszínelni, mert Algyõn ilyesmitmagam is sokszor vezényeltem. Nos, abrigád akkor éppen ráért. Többen a gazo-linnal átitatott földhányás mellett vígancigarettáztak, mások ettek. �Márton!� �mondtam. � �Ugye nincs dohányzás!�

�Fõnök, itt senki sem cigizik!� � vála-szolta, miközben Bajusz Géza zsebe erõ-sen füstölt. Ebben maradtunk, no megabban, hogy többet ez nem fordul elõ.(Gézát késõbb egyszer megróttam, keve-sebbet kéne szívnia, mert nagyon köhög.�Fõnök� � kontrázott: �jobb itt fenn kö-högni, mint odalent kussolni!�)

Akkor az üzem életét a befelé fordu-lás jellemezte. Kitörési pontot, új felada-tok hiányában, a munkaverseny mozga-lomba való belehasítás jelentett. Ekkornyerte el az üzem egyik szocialista bri-gádja a �Magyar Népköztársaság KiválóBrigádja� címet. A brigád vezetõje azéleslátású és agyafúrt Domonkos Béladiszpécser volt, akit volt szerencsémmég Algyõn megismerni, miután bün-tetésbõl oda áthelyezték és együtt mala-coztuk a gázvezetékeket. Errõl azonbankésõbb diszkréten egyikünk sem beszélt.Jelzem, ekkorra datálható a �bezzeg�üzem jelzõ kiérdemlése, valamint többÉlüzem kitüntetés, persze pénzjutalom-mal.

Magam is úgy gondolom, hogy aHajdúszoboszlói Gázüzem kompakt tele-pítésével, esztétikus megjelenésével, kö-szönhetõen a tervezõknek és az elõdök-nek, a kívülállók számára is egyedi lát-vánnyal szolgálhatott. Ebben az idõbenmegfordultak itt a helyi kormányüdülõ-ben idõzõ, az akkori rendszer nagyjai,többek között Aczél, Gáspár, Lázár,Óvári elvtársak. A helyi és megyei párt-szervek elõszeretettel invitálták vendé-geiket hozzánk üzemlátogatásra. Voltakinek terülj asztalt kellett szervezni, má-sok erre nem tartottak igényt. Így fordul-hatott elõ, hogy egy alkalommal, a Szov-jetunió Legfelsõbb Tanácsának elnökeszombat délutáni látogatása után, a mû-szakos dolgozók a tanácsteremben ha-gyott, megmaradt repikészletbõl �állófo-gadást� tartottak. Étel-ital, ami volt, el-pusztították. Természetesen fegyelmi kö-vetkezményekkel.

Az üzemvezetés feladata akkortájt aztis jelentette, hogy a helyi érdekeket a vál-lalatirányítási rendszerben is érvényesí-teni kellett. Ez nemment máról holnapra.Olyan kollégákkal kellett megküzdenem,mint Dienes Mihály (Eger), HanyeczErnõ (Orosháza), Falk Miklós (Szank) ésfõleg Juratovics Aladár (Szeged). Szol-nokon késhegyig menõ vitákat folytat-tunk a létszám-, a bér-, a beruházási ke-


Kép: Lékai Gusztáv


retrõl és más ügyekrõl. Büszkén vál-lalom, hogy az üzem érdekeit érvényretudtam juttatni. Pápa Aladár egyébkéntazt nagyon élvezte, amikor Juratovicsmeg én kötözködtünk.

1977-tõl beköszöntött a változásokkora. Megépült a nyomásfokozó komp-resszortelep. A gépeket Algyõrõl telepí-tették át, és ekkor már Kádár Béla azüzemegység-vezetõ. A Clark-Dresserkompresszorok kiválóan mûködtek, csaképpen a vezetékek rezegtek. Egy ízbenaz errefelé vadászgató vezérigazgató �Bán Ákos � is megtekintette õket. Tudotta rezgésproblémákról. Séta közbenmondja nekem: �Guszti! 10 ezer Ft cél-prémiumot adok annak, aki ezt megszün-teti.� Egyszerû a megoldás, válaszoltamvolna, odamegyünk a vezérlõpulthoz ésbenyomjuk az �off� gombot, jelezvén,hogy a dugattyús gépek génjeikben hor-dozzák a rezonanciát. De nem mertem,aligha díjazta volna!

Az NKFV Hajdúszoboszlói Üzemkötelékébe tartozott még kezdetben aBerekfürdõi mezõ és gázüzem, mely ahelyi üveggyárat látta el, élén SzabóJánossal. Stulival sok gond nem volt,havonta egyszer behajtatott platósteherautójával a központba, felvételeztea mûszakos dolgozók konzervjáradékát,a cserére hozott feszmérõket, meg amiaktuálisan keze ügyébe akadt. Késõbb õlett a kisújszállási magas inerttartalmúgázmezõk lemûvelésére létesített gázter-melõ és kezelõ létesítmények fõnöke,mindkettõnk megelégedésére. A prog-ram egyébként évi 500 millió m3 földgázerõmûvi hasznosítását biztosította. Idetartozott még a már csak vizes kõolajattermelõ szolnoki mezõ és a rákóczifalvaiCO2-elõfordulás, amelyhez kapcsoltmagnezitgyártáshoz a feltalálók ésHalasLajos termelõmester egyaránt nagy re-ményeket fûztek, mindhiába.

Ezt a területi homogenitást színesítet-te a kis készletû gázmezõk (Ebes, Kaba,Kisújszállás) termelésbe állítását célzóprogram, az OLAJTERV szakembereiáltal kifejlesztett, ún. portábilis, távirányí-tással mûködõ gázkezelõ rendszerek al-kalmazásával. A szánkós kezelõ egysé-gek a gyors áttelepíthetõség lehetõségétbiztosították, a távirányíthatóság pedig ahelyi kezelõszemélyzet nélkülözhetõsé-gét. Esztó Peti ekkor távozott a SzolnokiBányakapitányság élére, átadva helyét

Kígyós Józsefnek, aki késõbb, a rendszer-váltás után, a város polgármesterévéavanzsált, Péter pedig azOBF elnöke lett.

Adódott, hogy miközben mi a dús-gázüzem terhelési problémáival meg agömbtartályok hegesztési varratainak re-pedésvizsgálatával és ennek kapcsánMolnár LajosKBF fõfelügyelõ kiszolgá-lásával múlattuk az idõt, a románok viha-ros gyorsasággal végigfúrták az ország-határt, lent, az ország DK-i határa men-tén. Majd a népeink közötti megbontha-tatlan barátság jeléül, amit találtak, azon-mód el is kezdték letermelni. Erre vá-laszul a mieink megkutatták az álmosdiés a kismarjai lelõhelyeket. Az álmosdigázt csõvezetéken ide, a Gázüzembeszállítottuk, a kismarjai olaj vasúti vago-nokba fejtve Nyírbogdányba került, fel-dolgozásra.

Az üzem életében a döntõ fordulatota föld alatti gáztárolás programja jelen-tette. Többek között világossá vált, hogyaz elõdök a bõvíthetõségre nem gondol-tak, ezért számtalan vezetéket kellett ki-váltani. A tervezéskor kiderült az is, nemelégséges a tárolásra ideérkezõ gázt visz-szasajtolni, a kitermeléskor a vízgõzzeltelítõdõ mobilgázt szárítani is kell. Erre afeladatra � ugyancsak az OLAJTERVszakemberei � új megoldást, az ún. gli-kolporlasztásos módszert fejlesztették ki,amit hazánkban elõször itt alkalmaztak,sikerrel. A visszasajtolásra új kompresz-szortelep épült. A tároló mûködésénekmechanizmusát a területre kedvvel visz-szatérõ Pápay József, továbbá MiklósTibor és munkatársaik tervezték meg. Ésamit megálmodtak, az mûködött is!

A gáztároló üzem 1. ütem létesítmé-nyeinek megépítése nem kis felfordulás-sal járt. Kivitelezõk hada lepte el a terü-letet, a korábbi szigorú szabályok nem,vagy alig voltak tarthatók. Ennek ellené-re, köszönhetõen Kulics Sanyi éber-ségének, a kivitelezés alatt (KEVIÉP,BKG) nagyobb baj nem történt. Szeren-csénkre, Ács Józsi bácsi, a beruházás fõkoordinátora, aki akkor ezt az ügyetszemélyes presztízsként is kezelte, min-denben � a szabályok engedte határokközött � a kedvünkben járt. Ekkor épültmeg az õ személyes közremûködésemellett a beruházási programban egyéb-ként nem szereplõ új étterem, a raktár-épület és a Keleti-fõcsatorna-parti pihe-nõközpont. Utóbbit egyébként az építési

engedélyben készenléti raktárnak hívtuk.A beruházás helyi vezetõjét meg Tán-czos Gyulának. Évekkel késõbb, a mel-lénk települõ fúrósok hasonló létesítmé-nyüket leleményesen kitörésvédelmiközpontként engedélyeztették.

Ebbõl a korból két esemény él kitöröl-hetetlenül emlékeimben. Az egyik akompresszorok alapozása. Az alapokat azOLAJTERV adaptációs tervei alapján azépítész generál kivitelezõ, a KEVIÉP ké-szítette. Miklóssy Feri akkori igazgató �ma a cég tulajdonosa � megesküdött,hogyminden rendben lesz, noha ilyetmégnem csináltak. Nos, az alapok el is ké-szültek, a geodéziai bemérés is rendbenlévõnek találta. Ámde ekkor megjelent ahelyszínen a Thomassen kompresszoro-kat szállító cég szerelésvezetõje, hogy el-lenõrizze az alapokat. Nem teodolittal,madzaggal dolgozott. Rövid úton kiderí-tette, hogy a rögzítõ csavarok befogadónyílásai nem a terv szerinti helyre kerül-tek, ezért azokat újra kellett fúrni. Egyéb-ként a szerelésvezetõ egy maláj fiatalem-ber volt, aki aHotel Délibáb szállóban töl-tötte szabadidejét, a helyi honleányok örö-mére, de a mi számlánkra. A másik az újfáklya felállítása és beüzemelése. Szim-bolikus jelentõsége volt számomra, hogyaz addigi egyedüli fáklya mellé egy má-sikat is építhettünk. Este történt. A toronymár állt, és mi a begyújtásra vártunk.Mindössze hárman voltunk, az angolszakértõ, Tánczos Gyula meg én. Az an-gol jelzésére a vivõgáz beindult és õ be-gyújtotta. Akkor úgy éreztük, hogy meg-váltottuk a világot. A tárolóüzem új fák-lyája azóta is kifogástalanulmûködik, leg-alábbis tudomásom szerint.

És aztán jött Szeghalom, de ez márKovásznay Laci története. Úgy sejtem, õis örökölte minden idõk legjobb titkárnõ-jét, Véghné Rozit, aki Szováthi Lászlóval,gépkocsivezetõmmel együtt hû társamvolt az akkori 10 évben. KöszönetNekik!

Tudom, hogy említett kollégáim kö-zül többen már nem élnek köztünk. Fõ-hajtás illesse Õket! Az akkori barátaimrama is akként gondolok, ellenségeimrepedig, noha nyilván voltak, ma már aligemlékezem.

Hölgyeim és Uraim! Ennyi volt a haj-dúszoboszlói üzem és az én együttélésemeszenciája, 10 percbe gyömöszölve.�

26


PávaiVajnaFerenc rövidéletrajzaPávai Vajna Ferenc 1886. március

6-án született Erdélyben, a Nagyenyedmelletti Csongván, eredetileg jómódúcsalád tagjaként. Élete alkonyát a Tolnamegyei Máza község egyik szegényesbányászházában töltötte, s 1964. január12-én ért véget küzdelmes földi pályafu-tása.

A kezdet és avég között egykivételes életpá-lya alakult ki,mely jellemzõiközött az ígéretestehetség, a min-dent legyõzõ hi-vatástudat, az el-ért és csak reméltsikerek sora, amellõzöttség, a

magára maradottság is megtalálható.Akadtak, akik szenvedélyességét, fana-tizmusát csodálták, voltak akik �a ma-gyar földgáz felfedezõjét�, mások �a hé-vizek atyját� ünnepelték benne.

Családjának nemzetségfája a XV.század derekáig vezethetõ vissza. Édes-apja Pávai Vajna Elek, híres erdélyi ügy-véd, aki fiatalon Kossuth Lajos egyikhadbírójaként mûködött. Édesanyja, Lász-ló Mária, Pávai Vajna Elek harmadikfelesége volt. Anyai nagyapja, LászlóSándor elõször fogarasi rektortanító, aszabadságharc után kõsószállító hajókar-aván kapitánya.

A természet és a természettudomá-nyok szeretete a vérében, a génjeibenvolt. A családban több tudós ember talál-ható, és amit nem kis büszkeséggel je-gyez meg életrajzi írásaiban, rokonság-ban állt a Bolyaiakkal, Bolyai Farkasédesanyja, Pávai Vajna Krisztina ésPávai Vajna Ferenc édesapja, Elekunokatestvérek voltak.

Az elemit szülõházában kezdte, ma-gántanító irányításával. Édesapja halálaután, akit kilencéves korában vesztett el,bekerül Enyedre a kiskollégiumba(2. kép), itt végzi el a második, harmadikés a negyedik osztályt. Középiskolai ta-nulmányait a nagyenyedi Bethlen-kollé-giumban folytatta, ahol Szilády Zoltántermészetrajztanár hatott rá a legjobban(3. kép). Egyre jobban izgatták a termé-

szet titkai, vonzották a távoli hegyek éserdõk, ahol rovarokat, kõzeteket, kövüle-teket gyûjthetett, ezzel is gazdagítva sajátmaga ismereteit és az iskolai gyûjte-ményt. A természettel kapcsolatos megfi-gyeléseit a helyi Közérdek címû lapbanpublikálta.

A középiskola elvégzése után, 1906-ban tanulmányait Budapesten, a Páz-mány Péter Tudományegyetemen folytat-ta, mint természetrajz-, kémia- és földrajz-szakos hallgató. Pávai Vajna Ferenc

széles látóköre, sokrétû érdeklõdése miattnem könnyen tudott pályát választani. Ér-dekelte az antropológia, etnográfia, orni-tológia és a geológia is. Végül KochAntal hatására (4. kép), illetve HermanOttó és Pávai Vajna Elek, a család egymásik tagja közötti halálos ellentét okán �melyrõl magaKockAntal világosította fel� geológus lett belõle. Errõl késõbb Pávaiúgy vélekedett: �emberségével, tudásávalKoch Antal csinált belõlem geológust�.1910-ben doktorált geológiából.

Pávai Vajna Ferenc 1910 õszén indultel a pályán, 1911-tõl napidíjas hivatásosgeológusként dolgozott a Böckh Hugó(5. kép) által vezetett erdélyi földgázkuta-tásban, de még ennek az évnek az õszén aprofesszor tanársegéde lett Selmecbá-nyán, a Bányászati és Erdészeti Fõiskolaásványtani�földrajztani�tereptani tanszé-kén. A tehetséges Papp Simon (6. kép) ésVitális István (7. kép) tanártársa volt, ezzellétrejött az elsõ magyar geológus iskola.

1921-tõl csaknem egy évtizeden át aPénzügyminisztérium Bányászati Fõosz-tályán, Bõhm Ferenc mellett geológusszakértõként mûködött. 1930-tól a Föld-tani Intézetben fõgeológusként dolgozott1944-ig, amikor miniszteri tanácsosi cím-mel 58 éves korában, tehát idõ elõtt nyug-díjazták. Néhány év múlva reaktiválták,így 1950�54 között elõször a Földtani In-

1. kép: Pávai Vajna Ferenc

3. kép: Szilády Zoltán 4. kép: Koch Antal 5. kép: Böckh Hugó

2. kép: Nagyenyedi Bethlen-kollégium

Pávai Vajna Ferenc hajdúszoboszlói munkássága

6. kép: Papp Simon 7. kép: Vitális István 8. kép: Pávai Vajna Ferenc


tézetben, majd a Komlói SzénbányászatiTröszt alkalmazásában dolgozott.

Pávai elméleti és gyakorlati munkás-sága a tektonika, a kõolajföldtan és a víz-földtan területén számottevõ, a tektoniká-ban Böckh Hugó iskolájának elveit val-lotta, meggyõzõdéses híve volt a földtanialapon történõ magyar kõolajkutatásnak.Kimagasló szerepet játszott az erdélyi, ahorvátországi (Dráva-Száva köze) kõ-olaj- és földgázfeltárásokban. Trianonután a Dél-Dunántúlon folytatta földtanitérképezéseit, majd kutatásait kiterjesz-tette az Alföldre és Budapest térségére.A második világháború alatt az Ipoly�Garam vidékén és a Székelyföldön is dol-gozott. Külföldi tevékenységei közül aBöckh Hugóval együtt Dél-Franciaor-szágban végzett szénhidrogén-kutatáso-kat, valamint a felsõ-ausztriai térképésze-ti tevékenységét említhetjük.

Hidrogeológiai kutatásainak jelentõ-ségét 18 új fúrásos gyógy- és termálkút,valamint öt létesített fürdõ igazolja(9. kép).

Pávai Vajna Ferenc gyakorlati mun-kásságát tanulmányainak egész sora egé-szítette ki, több mint négy évtized alattmintegy 80 tanulmányt írt és számos elõ-adást tartott, hirdetve elveit és azt a meg-gyõzõdését, hogy Magyarországon talál-ható kitermelésre érdemes kõolaj és föld-gáz. Lényegében az egész országra kiter-jedõ földtani térképezéseivel számottevõmértékben elõsegítette, hogy a késõbbi,már korszerû eszközökkel dolgozó geo-lógus nemzedék szénhidrogénkincsein-ket feltárja.

Életének utolsó éveit Pávai VajnaFerencMázán, Komló mellett, a Szabad-ság út 17.-ben, egy kis bányászlakásban

töltötte harmadmagával, feleségével ésnõvérével, igen szerény, már-már elvisel-hetetlen körülmények között. Nyomorátsaját fogalmazásával illusztrálom 1962.október 20-án írt levelébõl: �Se saját há-zam, se semmiféle olyan vagyonom vagyjövedelmem nincs, amit a szûkös megél-hetésen kívül egyébre fordíthatnék. Azutolsó hét szolgálati évem után állapítot-ták meg nyugdíjamat havi 1914 forint-ban, amihez 472 forint kandidátusi illet-mény és feleségem 490 forint nyugdíjajárul, ami összesen 2381 forint, ez olyanösszeg, ami megél-hetésünkre is szûkö-sen futja.� Debrecenés Hajdúszoboszlóvárosát is kérte egyszoba-konyhás kislakás, vagy Debre-cenben, egy panzió-ban szoba és kosztellátás biztosításavégett. A két városvezetõi figyelembe

sem vették a tudóskérését, hátat fordí-tottak, nem segítet-tek, pedig mindkétváros mérhetetlenkincset köszönhetPávai Vajna Ferenc-nek. 1963. január17-én így ír: �Cudarhideg idõben nyakigöltözködve, minden-féle rongyban nehe-zen mozgok, köny-nyen fáradok, a szo-bámban sem vetkõz-

hetek le ingujjra.� Egymásik feljegyzésé-ben reményét vesztve írja: �Országos vi-szonylatban bebizonyosodott, PávaiVajna Ferencnek csak annyi nyugdíjatadtak, hogy azért senki sem tud szállást,ellátást nyújtani, legfeljebb duplájáért. Ezlehet? Még sok egyéb is. Pl.: Az Új Ma-gyar Lexikon szerint nem csak nem va-gyok, nem is voltam, és nem csináltamsemmit. Úgy látszik, a megelõzõ lexiko-nok hazudtak. Na persze vigasztaló, hogysokan vagyunk ilyenek, s a hely kell má-soknak�.

Magába zárkózva, meghasonlottan,1964. január 12-én Szekszárdon a kór-házban halt meg 77 évesen.

Pávai Vajna Ferencmunkássá-ga Hajdúszoboszlón

Elõször Hajdúszoboszlón

1923 áprilisának egyik napján egyfurcsa öltözetû, Kossuth-szakállas úrszállt le a vonatról a hajdúszoboszlói vas-útállomáson. A szakállas, köpcös, kövérúr szállásának elfoglalása � Bika Szálló(10. kép) � és az út porának lemosásaután rögtön a városi fõorvos,dr. Balázs Endre lakására ment, aki jó ba-rátja és erdélyi földije is volt egyben.

Pávai Vajna Ferenc, hisz õ volt a sza-kállas, köpcös, kövér úr, a városi fõorvoshívására érkezett Hajdúszoboszlóra,ugyanis a Bánomkertben, a város keletirészén elterülõ kertben kútfúrás közben�melegecske� vizet találtak, �állítólag150 m mélységben, és állítólag24 °C-os�-at. Másnap személyesen ismegtekintette a helyszínt, majd kifurikáz-tak az állomásra, Pávai Vérvölgyre menttovább. Elutazása elõtt Pávai szájából ál-lítólag az alábbi mondat hangzott el:

�Ahol kis mélységben meleg víz van,ott nagyobb mélységben még melegebb-nek kell lenni�.

Második látogatása Hajdúszo-boszlón

A bánomkerti látogatást követõenmár közvetlen fõnökével, Bõhm Ferencminiszteri tanácsossal együtt ismét vizitelHajdúszoboszlón Pávai. A tervezett fúráshelyének kijelölésével kapcsolatosan ér-keznek a városba. Itt kell közbevetni,hogy a tervezett fúrás nem elõzmény nél-küli. Böckh Hugó kezdeményezésére máraz elsõ világháború alatt megindult a geo-fizikai kutatás az Alföldön, az Eötvös-féle torziós ingával, amely Hortobágy tér-ségében egy zárt nehézségi minimumot,

9. kép: Kitûzött vagy szakvéleményezett hévízkutak

10. kép: Hajdúszoboszlói Bika Szálló


Hajdúszoboszló mellett pedig egy maxi-mumot mutatott ki. 1918-ban Hortobá-gyon 1115,5 m-es fúrás mélyült leMaza-lán Pál vezetésével, az eredmény bizo-nyította, hogy a szerkezet valóban szink-linális.

A torziósinga-mérésekkel kimutatottgeofizikai maximumra Böckh Hugó ésBõhm Ferenc a Vérvölgy I. sz. fúráspon-tot telepítette. Az a 343,1 m-es fúrás aztmutatta, hogy a boltozat a nehézségi ma-ximumon keresendõ. Böckh Hugó külföl-di tartózkodása miatt Bõhm Ferenc 1923-banPávai Vajna Ferencre ruházta át a ku-tatást, aki 5, 10 és 20 m mély aknákban afelszín közeli pleisztocén üledékekbenmért ún. �áldõlésekbõl� próbálta megál-lapítani a feltételezett gyûrõdéseket, ilymódon a nehézségi maximumon belülkeresett geológiai támpontot a fúrások te-lepítésére. Az így kimutatott dõlésviszo-nyokból aztán arra a megállapításra ju-tott, hogy a vérvölgyi maximumtól nyu-gatra, a Bánomkert délkeleti oldalán, avárostól északkeletre, a gázkutatást szol-gáló III. sz. kincstári, azaz az I. sz. városifúrást kell kitûzni, illetve lefúrni. A vér-völgyi fúrást leállította � ezt Böckhrosszallta is, de a késõbbi eredmény okánmegbocsátott � és az új fúrási pontot ki-tûzte.

Hajdúszoboszló ekkor elmaradt, esõsidõben sáros, kánikulában pedig porosmezõváros volt, fejlesztésére alig volt re-mény. A fúrási pont helykitûzésének ese-ményérõl a Független Hajdúság 1924.július 13-ai száma �AMélyfúrási Vállalatlegközelebb Hajdúszoboszló város hatá-rán belül gázkutatás céljából mélyfúráso-kat fog eszközölni� cikkében számolt be.

Faludi Béla okl. bányamérnök által1924. november 15-én leadott ütemterv-ben többek között az alábbiak szerepeltek:

� A tervezett fúrás célja az Alföld ásvány-olaj- és földgáz-elõfordulás szempont-jából való megvizsgálása.

� A mélyfúrás tulajdonképpen geológiaikutatófúrás, mely azonban sikeres feltá-ráshoz is vezethet.

� A fúrás mélységét 600 m-re irányozzukelõ, ha azonban a geológiai viszonyokolyanok, akkor gáz vagy ásványolaj fel-tárása reményében a fúrást tovább foly-tatjuk.

� A fúrást 458 mm átmérõvel kezdjük.� A fúróberendezés egy Trauzl-féle Rapidtípusú, gõzüzemû (12. kép).

� A mélyfúró 20 m magas, rácsos szerke-zetû favázas torony, melyhez daru ésgépház tartozik, mely utóbbiban kettõshatású gõzszivattyú van elhelyezve azöblítõfolyadék (víz) szállítására, a gõztegy 45 m2 fûtõfelületû 10 atm. üzeminyomású lokomobil gõzkazán szolgál-tatja.

A m. kir. államibányászati monopó-lium és a bányászatiközpont igazgatósá-ga 1113/1924. sz.alatt 1924. novem-ber 17-én kéri a m.kir. Bányakapitány-ságtól a hajdúszo-boszlói mélyfúrásütemtervének elfo-gadását, amelyetCzerminger Adolfbányakapitány 1924.november 26-án

4049/1924. sz. alatti jóváhagyással küldvissza.

A fúrás 1924. december 16-án FallerGusztáv okl. bányamérnök vezetésévelmegkezdõdik. A fúróberendezésnél azország különbözõ részérõl, sõt még kül-földrõl is kerültek ide emberek, többekközött a két mûszakvezetõ, a cseh KühneFrigyes és a lengyel Olesják László.

1925. július 2-án Faller Gusztáv fú-rásvezetõ bejelentetteMarton Gábor pol-gármesternek a fúrás 750 m-en történõbefejezését, mivel a rendelkezésre állótechnikai berendezéssel tovább nem tud-nak dolgozni. Ez a rossz hír, de a jó hír,hogy 600 m mélységben 44 °C-os vízvan, annyi gázzal, ami egy villanytelepetmûködésben tud tartani.

A szerzett tapasztalatok azt mutatták,hogy érdekes geológiai területet sikerültfeltárni, ahol a fúrás folytatása indokolt.A továbbfúrást eldöntõ határozat után afúróberendezést rövid idõn belül Fauck-Express típusúra cserélték. 808,6�812,24m között 150 l/perc mennyiségû 52 °C-osvíz, napi 1600�1700 m3 gáz kíséretébenömlött a felszínre. Sem gáz- sem olajnyo-mok nem voltak találhatók, így a fúrás to-vábbi folytatása mellett döntöttek.

Pávai szinte végig jelen volt a fúrásfolyamán, naplójában feljegyzéseket ké-szített, a fúrás méteradataival együtt rög-zítette, hogy milyen anyagokon keresztülhatolt át a fúró. Vizsgálatainak módszeré-re a munkásokban kialakult a mondás:�Na, nyalja már az öreg, mint kecske asót!�. Ez a mondás azon alapult, hogy afuratból felhozott anyagot alaposan meg-nézegette, megszagolta és meg is ízlelte.

Faller és Pávai személyiségének kü-lönbözõsége ellenére a viszonyukat jónakmondták, kapcsolatukat szakmai viták,heccek és vaskos tréfák fûszerezték.

1925. október 26-án megszületett anagy csoda, ��úgy jött a víz, olyan dübör-géssel, mint a földrengés. A fúrótoronykörül óriási gõzfelhõt eregetve, szakaszosanföl-fölvert az iszapos gázos víz� (13. kép).

Pávai este rövid ünnepségre hívtaössze embereit, melyhez négy nagy hor-dó sört hozatott, az emelkedett hangulat-ban annyit jegyzett meg, hogy �Tudják, abolondnak áll a szerencse meg a pénz. Ezutóbbi inkább a városnak jut majd.�

317 nap után a Hajdúszoboszló�I. sz.kút feltárása befejezõdött, mely hozama1600 l/min 73 °C -os jódos és sós víz,valamint 7200 m3/d gáz volt, FallerGusztáv mérései alapján.

12. kép: Trauzl-féle Rapid típusú fúróberendezés

11. kép: Hajdúszoboszló, Fõtér


Az új helyzet új kérdéseket vetett fel:�Olajért kezdtünk el fúrni, olaj ezen a

kitörési szinten nincs, viszont van hévízés gáz. Megálljon-e a fúrás itt, vagy men-jenek lejjebb, olaj reményében.�

Pávai a döntéshez a városi képviselõ-testület részére a következõ segítséget éstanácsot kínálta fel: �Álljunk meg itt a fú-rással, most sem a kincstárnak, sem a vá-rosnak nincs több pénze a további mélyí-tésre. S bár olajnyomokat észleltünk, nembizonyos, hogy ha tovább fúrunk � nagymunkával, sok pénzzel � jön-e olaj. A je-lenlegi eredményt óriásinak mondhatjuk,új távlatokat nyit, lehetõséget és hasznotkínál. A vízre fürdõt, gyógyfürdõt épít-hetnek, de a meleg víz kertészet fûtésére

is alkalmas. A gáz-zal ugyancsak fût-hetnek, világíthat-nak. Létesülhet vil-lanytelep, megold-ható az üzemek ener-giaellátása, gázpa-lackozás, gázszállí-tás vasúti kocsikbanstb.� A kétkedõket,akik a víz elapadá-sával kapcsolatosankérdezték, a követ-kezõ szavakkal nyug-tatta: �A víztartalékszázadokra elegen-dõ�.

A folytatás sem váratott sokáig magá-ra, 1926 tavaszán a pénzügyminisztérium(Pávaiék, hisz ekkor ott dolgozott) támo-gatásával újabb fúrást kezdtek el. Cél volt�a már feltört gázos vízszintek alatti réte-gek megvizsgálása, hogy ott esetleges je-lentõsebb gáz- és olajtároló formációkatfedezzenek fel�.

A II. sz. fúrást 1930 nyarára fejeztékbe, mely 2033 méteren állt meg, s napon-ta 1250 l/perc 78 °C-os vizet és 3600m3/dgázt adott. A kút mélysége szenzációsvolt, Európa második legmélyebb kútjátfúrta meg a Faller�Pávai duó.

Szerepe a térség földgázbá-nyászatában

Bár aPávai Vajna Ferenc által kitûzöttés vezetett vagy felügyelt fúrások Hajdú-szoboszló térségében nem találtak sem kõ-olajat, sem földgázt,munkásságávalmégis

elévülhetetlen édemeket szerzett a föld-gázmezõ késõbbi felfedezésében. Földtanitérképezéseivel, a fúrások eredményeinekprecíz, minden részletre kiterjedõ doku-mentálásával elõsegítette, hogy a késõbbi,már korszerû eszközökkel dolgozó geoló-gusok munkáját siker koronázza, és 1959.január 7-én megtalálják az ország akkorlegjelentõsebb földgáz-elõfordulását, a kö-zel 35 Mrd m3 földtani vagyonnal rendel-kezõ hajdúszoboszlói földgázmezõt. Az ötjelentõs és két kevébé jelentõs gáztelep le-mûvelésére és a kitermelt gáz feldolgozá-sára kúthálózat, gyûjtõállomás és gázfel-dolgozó üzem épült, mely amellett, hogymegváltoztatta a táj jellegét, elindítottaMagyarországon az ipari méretû gázter-melést és gázszolgáltatást.

(Kunkli Imre � okl. gépészmérnök,okl. olajipari szakmérnök, a MOL Nyrt.

termelési szakértõje � elõadása)

13. kép: Kútkitörés 14. kép: Gázfeldolgozó Üzem � Hajdúszoboszló déli-telep

KFVSz Vízfúrási Helyi Szerveze-tének elõadói ülése(Budapest, 2012. június 5.)

AzEgyesület új székhelyén, az Októ-ber 6. utca 7.-ben tartott ülés elsõ

témájaként a helyi szervezet elnöke � aküldöttgyûlés alkalmából kiadott évesbeszámoló alapján � összegezte az Egye-sület, ill. a KFVSz, valamint a VízfúrásiHelyi Szervezet 2011. évi munkáját.A beszámolón túl tájékoztatta a tagságot aKözhasznúsági jelentésrõl, a Számvitelibeszámolóról, valamint a Közgyûlés általelfogadott Alapszabály-módosításokról.

Az ismertetés után Bogdán Gyõzõtagtársunk tartott gazdag képanyaggalillusztrált beszámolót �Hidrogeológiaifúrások gránitban, Bátaapáti térségé-ben� címmel. Részletesen ismertette aBátaapáti térségében létesült radioaktív-hulladék-tároló kiépítését megelõzõ geo-lógiai, hidrogeológiai és társadalmi elfo-gadottság-vizsgálati munkáit. Érdekesvolt látni a kutatófúrások során elért ma-gas magkihozatali eredményeket, a füg-gõleges fúrások, valamint azok geofizi-kai vizsgálata eredményeként kimutatottközel függõleges vetõk miatt szükséges-sé vált ferdefúrások, majd a vágathajtássorán a vágatokból indított vízszintes fú-rások mélyítésének technikai megoldá-sait és � nem utolsósorban � eredményes-ségét. Az elõadást követõ � a hallgatóság

aktív részvételével, kiegészítõ ismeretekhozzáadásával folyó � szakmai beszél-getés is jelezte, hogy bár nem csak szo-rosan vízbányászati kérdésekkel foglal-kozott a jelenlévõk nagy figyelemmel ésérdeklõdéssel kísérték az elõadást.

Az ülés végén szó került még szak-mailag testvérszervezetünk, a �Vízkút-fúrók Egyesülete� tevékenységérõl,melynek során elhatároztuk, hogy lehetõ-ség szerint kezdeményezzük az együtt-mûködést.

Rögzítettük a leendõ elõadókkal aHSz által az év második felében tervezettelõadói és megemlékezõ üléseket.

Jó szerencsét!(Horányi István)

EGYESÜLETI HÍREK


Fájdalommal tudatjuk,hogy tagtársunk,

Bihary Béla

okleveles olajmérnök2012. június 7-én elhunyt.

Családtagjai, barátaijúnius 22-én vettekTõle végsõ búcsút,mondtak Neki

utolsó Jó szerencsét!

31

FARKAS IVÁN KÁROLY(1939�2012)

Nagy veszteség érte a magyar mér-nöktársadalmat és a Magyar OlajipariMúzeumot. 2012. október 24-én 73 éveskorában elhunyt Farkas Iván Károly ok-leveles gépészmérnök.

Farkas Iván 1939. november 7-énszületett a Vas megyei Körmenden.

1958-ban Szombathelyen gépész-technikusi, majd 1963-ban Miskolcon, aNehézipari Mûszaki Egyetemen okleve-les gépészmérnöki képesítést szerzett.Oklevelének megszerzését követõen egy

évig Körmenden oktatott. 1964�1974 kö-zött az olajiparban, a Dunántúli Kõolaj-és Földgáztermelõ Vállalat GellénháziÜzemében tervezõmérnökként, majdmûszaki fejlesztési és beruházást elõké-szítõ osztályvezetõként a szénhidrogén-mezõk felszíni létesítményeinek fejlesz-tésén, elõkészítésén dolgozott. Már akkorfoglalkoztatta a geotermikus energia he-lyi hasznosításának lehetõsége, e témávalkésõbb, a MOIM munkatársaként foglal-kozott behatóbban.

Ezt követõen az AGROBER Vállalatzalaegerszegi irodájában beruházás-elõ-készítési feladatokat látott el.

1979�80-ban a Zala Megyei Növény-védelmi és Agrokémiai Állomás mûszakivezetõjeként a magyar agrokémiai labo-ratóriumi hálózat kiépítésén fáradozott.

1980-tól 1994-ig a Magyar Alumí-niumipari Tröszt zalaegerszegi Alumí-niumipari Gépgyárában irányította azanyag- és áruforgalmi, mûszaki fejleszté-si, beruházási területeket. A jogutód nél-kül megszûnt vállalattól vonult koren-gedményes nyugdíjba.

Munkája mellett szakértõként külön-

bözõ megbízásokat is ellátott. 1995-tõl aMagyar Olajipari Múzeumban dolgozott,létrehozta a Geotermikus Regionális Ku-tatóhelyet, melynek munkáját 1999-igirányította, megszervezte a zalaegerszegiGeotermia konferenciát, a témában többelõadást és szakcikket írt. Õ használtaelõször a geotermia szó magyarázatára aföldhõ, ill. a hõbányászat kifejezéseket.

Fontos szerepe volt három múzeumiuniós pályázat megvalósításában is (az�Olajipari emlékhelyek Zala�Mura térsé-gében� címû pályázat alapján megvaló-sult tanösvény térképe mind a mai napigsokaknak nyújt turisztikai, ipartörténetiinformációt).

Farkas Iván mindig igazi mérnök-ként viselkedett, mintája volt � a szó ne-mes értelmében � a józanul, logikusangondolkodó, humánus szemléletû, igaz-ságos mûszaki embernek.

Családtagjai, barátai, munkatársai,tisztelõi 2012. november 6-án, a szom-bathelyi Jáki úti temetõben vettek Tõlevégsõ búcsút.

Emlékét tisztelettel megõrizzük.

(Tóth János)

NEKROLÓG

Közlemény

Tájékoztatjuk kedves olvasó-inkat, hogy az idei utolsó közösszám (6. szám) technikai okokmiatt jövõ év elején jelenik meg.

Emlékezés dr. Kántás Károlyra(Sopron, Sóly, 2012. december 2.)

Dr. Kántás Károly geofizikus, akadé-mikus születésének 100. évfordulója al-kalmából tartott megemlékezéseken em-léktáblát avattak Sopronban, koszorúztaka sólyi református templom mellettiparkban felállított emlékkõnél. A megje-lent vendégeketBikádi László, Sóly Köz-ség Önkormányzatának polgármestereköszöntötte, majd Tóth János, a MOIMigazgatója idézte fel Kántás Károly élet-útját. Az emlékkõnél elhelyezték a meg-emlékezés koszorúit.

TÖRTÉNETI HÍREK Legjobb a legjobbak közöttaz FGSZ Zrt.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. azAon Hewitt Legjobb Munkahely

Felmérés versenyében 2012-ben is ki-érdemelte a megtisztelõ LegjobbMun-kahely címet a 250�1000 fõ létszámúvállalatok kategóriájában.

Dr. Zsuga János vezérigazgató adíj kapcsán úgy fogalmazott: �Ez azújabb siker ismét fontos megerõsítéstjelent számunkra. Az, hogy sorrend-ben negyedik alkalommal nyertük el amegtisztelõ címet, azt bizonyítja, hogyaz FGSZ a stabilitás és fejlõdés szigetea bennünket körülvevõ válságos idõk-ben, s hogy csakugyan a legjobbak va-gyunk a legjobbak között.�

AMOL-csoporthoz tartozó siófokiszékhelyû FGSZ Földgázszállító Zrt.az idén harmadszorra nyerte el a Kö-zép-Kelet-Európa Legjobb Munkahe-lye címet egyetlen magyar vállalatkénta középvállalat kategóriában.

A rangos elismerésekhez tisztelet-tel gratulálunk

(a Szerk.)

A Magyar Olajipari Múzeum Ala-pítvány Kuratóriumának december11-ei ülésén hozott határozatával újabböt évre az eddigi igazgatót, Tóth Jánostbízta meg a MOIM vezetésével. Tisz-teletteljes gratulációnk mellett továbbimunkájához sok sikert kívánunk.

(a Szerk.)


A Horvát Olajmérnökök és Geológusok Egyesülete(HUNIG = Hrvatska udruga naftnih in�jenera i geolo-ga) és az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szak-osztálya (OMBKE KFVSz) �ibenikben rendezte megmásodik közös konferenciáját, az INA és a MOL fõ-szponzorálásával. Az elsõ konferenciát tavaly Siófo-kon rendezték.

A konferencia plenáris ülésén 6, a 3 szekcióbanösszesen 85 elõadás hangzott el angol és horvát nyel-ven. A 297 regisztrált résztvevõ 9 országból (Horvát-ország, Magyarország, Szlovénia, Románia, Németor-szág, Ausztria, Olaszország, Szerbia, Pakisztán), 60különbözõ társaságtól, intézettõl, egyetemtõl és egye-sülettõl volt jelen. 16 kiállító és 9 szponzor támogattaa konferenciát.

Magyar részrõl 2 plenáris elõadás (MOL Nyrt. ésOMBKE), 2 szekcióban 25 elõadás (MOL Nyrt. 13;Miskolci Egyetem 6; E.ON Földgáz Storage 2; Geoin-

form Kft. 1; Szegedi Egyetem 1; Jura Energy Kft. 1;IP System Kft. 1 ea.) hangzott el.

Kiállítók: MOL Nyrt., OMBKE KFVSz, SPE Hun-garian Section, MOIM.

A szakmai elõadások meghallgatása és a kiállításokmegtekintése mellett lehetõség nyílt a közvetlen beszél-getésekre és konzultációkra: az elsõ estén az üdvözlõpohárköszöntõ alkalmával, a második estén a Dalmát-faluban tartott vacsorán és a harmadik estén az Atriumétteremben megrendezésre került gálavacsorán.

Az utolsó napon a szervezõk és a szponzorok egész-napos kiránduláson vettek részt a Krka Nemzeti Park-ban, hajókirándulással egybekötve meglátogatták a Vi-sovac szigeten elhelyezkedõ Ferences-kolostort, és vé-gül a feltárás alatt lévõ Burnum római katonai tábort.

Találkozunk Magyarországon 2014-ben!(Id. Õsz Árpád)

32

3. kép: MOL�INA kiállítás

1. kép: Plenáris ülés és az elnökség

4. kép: OMBKE KFVSz�HUNIG kiállítás

2. kép: Plenáris ülés résztvevõi

2. Közép- és Kelet-európai Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencia és Kiállítás(Horvátország, �ibenik, 2012. október 2�5.)

Fókuszban: A Világ, az Európai Unió és Horvátország energiastratégiai lehetõségei

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálytagjai � a támogató szénhidrogén-ipari társaságok nevében is � a Borbála-napon megkoszorúzták

az iparág telephelyein felállított Szent Borbála-szobrokat.

Szeged

Füzesgyarmat Nagykanizsa

a kiadvÆny a mol nyrt. tÆmogatÆsÆval jelenik meg. · a kiadvÆny a mol nyrt. tÆmogatÆsÆval...

Documents