A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK

KÖLCSÖNHATÁSA

Mika János Országos Meteorológiai Szolgálat

EKF, Földrajz Tanszék, Eger

Klímacsúcs I. szekció, 2009. február 27.

Észak- Latin- Európa volt Közel- Afrika Ázsia

Amerika Amerika SzU Kelet

Az energiaigény alakulása (Mtoe), a Föld egyes régióiban, 1971-2003 (IPCC WG-III, 2007).

NÖVEKVŐ ENERGIA-IGÉNYEK

A globális modellek fejlődése

1991

1996

2001

2007

IPCC Jelentések

A klímamodellekmax. felbontása:

1.

2.

3.

4.

550 km (T21)

250 km (T42)

180 km (T63)

110 km (T106)

szimulált, csak természetes

Csak antropogén hatással együtt reprodukálható a XX. század!

Potenciális katasztrófa-ugrások

Jelenség Globális küszöb Időskála Következmény

Arktikus jégtakaró, nyáron +0,5–2 oC ~ 10 év (gyors) + melegedés

Grönlandi jéghátság, + 1 – 2 oC ~ 300 év (tartós) + 2-7 m vízemelkedés

Ny-antarktiszi self-jégtömb + 3 – 5 oC ~ 300 év (lassú) + 5 m vízemelkedés

É-atlanti szállító- szalag gyengül + 3 – 5 oC ~ 100 év(fokozatos) helyi lehűlés,

nem jégkorszakEl.Nino –, Déli Oszcilláció + 3 – 6 oC ~ 100 év(fokozatos) helyi aszályok,

máshol árvízek

•

1786–1793 PNAS February 12, 2008 vol. 105 no. 6

Van esélyünk, hogy megállítsuk a melegedést?

Van, de 2020-ig el kell kezdeni a csökkentést!

ÖSSZ CO2 = népesség x (GDP/népesség)

x (TPES/GDP) x (CO2/ TPES),

• CO2 – az egy év alatt a Földön végbement szén-dioxid kibocsátás,• népesség – a Föld teljes népessége, • GDP – a Földön létrejött bruttó összetermék (összehasonlítható áron)• TPES – az összes felhesznált primér energia.

A kibocsátás-csökkentés tényezői

A széndioxid kibocsátást meghatározó (1) formula szerinti tényezők alakulása (1870-2005). Forrás: IPCC DÖ (2007).

ÖSSZ CO2 = népesség x (GDP/népesség)

x (TPES/GDP) x (CO2/ TPES),

A különféle megoldások viszonylagos szerepe a szén-dioxid kibocsátás mérséklésében közép- (2000-2030) illetve hosszú távon. (IPCC DÖ, 2007 DÖ-9. ábra) A négy vízszintes oszlop négy különböző modell eredményeitmutatja. Ezek felülről lefelé: AIM, IMAGE, IPAC, MESSAGE). A rövidebb, sötétebb árnyalat a 650 ppm-es CO2-egyenértéken történő stabilizációra vonatkoznak, az ezt további kibocsátás-mérsékléssel kiegészítő,világosabbvonalak 490-540 ppm-es stabilizációhoz szükséges mérséklést mutatja. Forrás: IPCC 2007. WG-III. 3.23 ábra (http://www.ipcc.ch/ipccreports/ar4-wg3.htm).

Jelentős a bizonytalanság a megújuló energiák változásai előjelét illetően.

Mivel a szél-, a napenergia illetve a vízi energiát vezérlő csapadék egymással kevéssé korreláló meteorológiai elemek, a biomassza pedig integrálja az utóbbi két, egymással inkább ellentétes hatást, ez bizonyos stabilitást előlegez a megújuló energiák összességének a klímaváltozással szemben.

Ezen belül a szél-energia inkább gyengül, a napenergia egyértelműen erősödik a felmelegedéssel párhuzamosan.

A vízi energia hazai csapadék-forrásai gyengülnek, az ebből eredő átlagos vízkészlet-csökkenés tíz százalékokban kifejezhető. A határon túli csapadék a Duna vonatkozásában inkább nő, a Tiszáéban csökken.

A biomassza a klímaváltozás hatására kezdetben százalékos, tíz %-os nagyságrendben csökken, de ezt legalább részben ellensúlyozza a magasabb szén-dioxid koncentráció. Megnőhet, ugyanakkor, pl. az erdőtűz kockázata, ami az átlagos biomassza produkciót is gyengíti. A változások előjele és nagysága a globális változás mértékétől, az energiaforrás jellegétől és az évszaktól függően változó.

Külön-külön egyik éghajlati eredetű változás sem olyan mértékű, hogy annak a jelen éghajlat melletti kiaknázási lehetőségeit a következő évtizedek hazai éghajlati változásai döntően befolyásolnák.

2. Klímaváltozás hazai megújulók (Mika, 2006).

A háttér-modell viselkedésétől még sok múlik

GCM

GCM+RCM

Levegő-környezet védelem vs. Klímavédelem: