1

A Közösség költségvetése

2

Az EU költségvetésének sajátosságai Más nemzetközi szervezetek:

Személyzeti és működési költségek EK: közös/közösségi politikák

A gazdagabb tagállamoknak kedvez: Belső piac, verseny, adózás

A szegényebb tagállamoknak kedvez: Mezőgazdasági, regionális, szociális

Végleges transzferek! De az előnyök megoszlanak! Hogyan?

3

Követelmények a közös költségvetéssel szembena) A közös politikák támogatása

b) Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyenlítése

c) A gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése

d) Megfelelő egyensúly a hozzájárulások és a kapott támogatások között minden tagállam esetében

4

A költségvetés(ek) fejlődése

1951, ESZAK: adminisztratív és működési költségvetés

1957, EGK: egyetlen költségvetés 1957, EURATOM: adminisztratív + kutatási és

beruházási költségvetés 1965, fúziós szerződés: az ESZAK és az EURATOM

adminisztratív költségvetését egyesítik az EGK-éval 1970, költségvetési szerződés: az EURATOM

kutatási és beruházási költségvetését szintén beolvasztják

2002-ig: az EK általános költségvetése + az ESZAK működési költségvetése

Azóta: általános költségvetés

5

Érdemes tudni…

Több éves pénzügyi kerettervek Éves költségvetések Kötelező és nem kötelező kiadások „Költségvetési hatóság” – Tanács +

Parlament „Trialógus” – a Bizottság szerepe Intézményközi megállapodás A költségvetés összeállításának elvei

Kötelező egyensúly, éves jelleg, egységesség, átfogó jelleg…

6

Az 1988. évi költségvetési reformAz I. Delors-csomag: Felső korlát a költségvetésre: az összevont

GNP 1,20%-a (a VAT helyett) Az első többéves pénzügyi keretterv A VAT-alap korrekciója (a fogyasztás súlya

eltérő az egyes tagállamokban) Megjelenik a „negyedik forrás” (GNP-

elem) A brit költségvetési probléma megoldása A mezőgazdasági költségvetés növekedésének

korlátozása (a GNP növekedésének 74%-a) Felső korlát a nem kötelező kiadások

növekedésére

7

Az 1992. évi költségvetési reformA II. Delors-csomag (Edinburgh) Az 1993–1999-es időszakra A plafon a GNP 1,2%-áról 1,27%-ára nő

fokozatosan A növekmény felhasználása: kohéziós

politika Kohéziós Alap: 1993–1999: 15,1 Mrd € 1994–1999: VAT-ráta 1,4% 1% Az I. és a II. Delors-csomag a

szegényebb tagállamoknak kedvezett

8

Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései 1997. július 16. (elfogadva: 1999. március) A mezőgazdasági és a strukturális politika

részleges reformja A mezőgazdasági csak minimális volt

A keleti bővítés költségeinek számbavétele! Tervezett megoldás: a régi tagállamok

esetében a kiadások befagyasztása A bővítést a gazdasági növekedés

hozadékából fedezték volna 6 új taggal számoltak, végül 10 lett

9

Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései Maradtak a korábbi források, de arányuk

változott Csökkent a VAT-forrás kulcsa Növekedett a GNI-forrás aránya Emelkedett a hagyományos saját források

„beszedési költsége” (25%) A kiadási plafon megmaradt: GNP 1,27%-a

(GNI 1,24%-a) Két új kategória: tagjelöltek + új tagállamok

támogatása (nincs átjárás a régiekkel) A régieknél alacsonyabb mezőgazdasági és

kohéziós támogatások az újaknak (6 10!)

10

A költségvetés bevételei Kezdetben: a tagállamok befizetései,

bizonyos kritériumok alapján (pl. GNP) „Saját források”:

1. Vámok 2. Mezőgazdasági lefölözések/vámok

+ Cukorilletékek3. 1970: VAT-alapú befizetések (1% 1,4%

1%, 0,75% 0,50% 0,33%!), A VAT-alap: a GNP legfeljebb 50%-a

4. GNI-elem („negyedik forrás”) egységesen 0,73%

5. Néhány kisebb további tétel Maximum: a tagállamok GNI-jének

1,24%-a (293 €/fő)

11

A költségvetés bevételeinek szerkezete113 milliárd €

12

Ki kezeli a közös költségvetést?

13

14

15

A 2007–2013-as keretköltségvetés vitájának sajátos körülményei

Az EU gazdaságának lassú növekedése Az EU-n belüli fejlettségi különbségek

növekedése Az EU globális versenyképességének romlása A protekcionizmus erősödése (‘délocalisation’)

Globális Kiegyenlítési Alap Az agrárpolitikáról 2002 októberében született

megállapodás Új szomszédsági politika igénye Az EU végső (földrajzi) határainak

tisztázatlansága (TR) Új bel- és igazságügyi kihívások

16

A költségvetés összege és aránya

1. Sustainable growth 379

1a Competitiveness for sustainable growth 72

1b Cohesion for sustainable growth 307

2. Preservation and management of natural resources 371

Market related + direct payments 293

3. Citizenship, freedom, security and justice 10,2

3a Freedom, security and justice 6,6

3b Citizenship 3,6

4. EU as a global player 50

5. Administration 50

6. Compensations 0,8

Total commitments 862,3

As a percentage of GNI 1,045%

A 2007–2013-as pénzügyi keretterv(milliárd €)

18

1. Fenntartható növekedés 382,139

1.a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért 74,098

TEN (közlekedés és energia) 7,203

Marco Polo II 0,400

Galileo 0,900

Atomerőmű-rekonstrukció 1,328

Oktatás 6,752

Kutatás 48,081

CIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram) 3,284

Szociálpolitika 0,658

Egyéb 5,493

A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)

19

A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)1.b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért 308,041

Strukturális alapok 246,523

Kohéziós Alap 61,518

2. Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás 371,344

Agrárpolitikai piaci támogatások és közvetlen kifizetések 293,105

Vidékfejlesztés 69,750

Európai Halászati Alap 3,849

Egyéb halászati programok 2,300

Life+ 1,861

Egyéb 0,479

20

A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jogszerűség 10,770

3.a. Szabadság, biztonság, jogszerűség 6,630

3.b. Uniós polgárság 4,140

4. Az EU mint globális partner 49,463

Előcsatlakozási Eszköz 10,213

Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz 10,587

Fejlesztési Együttműködési és Gazdasági Együttműködési Eszköz 15,103

Stabilitási Eszköz 2,531

Közös kül- és biztonságpolitika 1,244

Hitelgarancia-nyújtási Alap 1,244

Egyéb 8,046

21

A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)

5. Adminisztráció 49,800

Kompenzáció 0,800

Összes kötelezettségvállalási előirányzat 864,316

Összes kifizetési előirányzat 820,780

Kötelezettségvállalási előirányzat a GNI %-ában 1,048

Kifizetési előirányzat a GNI %-ában 1,00

Mozgástér (%) 0,24

Saját források felső határa a GNI %-ában 1,24

22

Kiadási fejezetek a költségvetésben

Megnevezés 2007

  Mrd €

1. Fenntartható fejlődés (versenyképesség és kohézió)

44,1

2. A természeti erőforrások megóvása és a velük való gazdálkodás

54,9

3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jogszerűség

1,0

4. Az EU mint globális partner 7,3

5. Adminisztráció 6,8

6. Kompenzációk (BG és RO) 0,4

Összes kiadás 114,6

23

Intézmények kiadásaimillió €, 2008

Parlament: 1 453 Tanács: 595 Bizottság: 2 842 Bíróság: 294 Számvevőszék: 132

5316

24

A költségvetési eljárás

A tagállamok befizetései (2007)Belgium 4 474,03 Luxemburg 256,30

Bulgária 320,74 Magyarország 922,36

Csehország 1 208,64 Málta 57,10

Dánia 2 327,87 Hollandia 6 338,73

Németország 22 288,73 Ausztria 2 371,17

Észtország 137,64 Lengyelország 2 727,49

Görögország 2 089,58 Portugália 1 540,83

Spanyolország 10 753,60 Románia 1 060,23

Franciaország 18 200,78 Szlovénia 318,74

Írország 1 664,33 Szlovákia 457,64

Olaszország 14 493,67 Finnország 1 647,13

Ciprus 177,52 Svédország 2 999,50

Lettország 187,19 Egyesült Királyság 14 124,32

Litvánia 268,87 Összesen 113 415

26

A tagállamok befizetései és részesedése, mió €, 2005

BE 4 024 5 451 LU 227 1 100

CZ 990 1 075 HU 833 1 356

DK 1 989 1 552 MT 50 134

DE 20 136 12 283 NL 5 947 2 092

EE 100 249 AT 2 144 1 785

EL 1 802 5 596 PL 2 327 4 029

ES 9 475 14 822 PT 1 527 3 880

FR 16 854 13 617 SI 275 366

IE 1 443 2 493 SL 359 609

IT 13 547 10 693 SF 1 465 1 350

CY 150 215 SE 2 654 1 562

LV 130 385 UK 12 157 8 667

LT 207 666 Össz. 100 811

96 030

27

Magyarország hosszú távú költségvetési érdekei

Aktív részvétel a költségvetés alakításában Megfelelő partnereket is kell találni hozzá!

A közös költségvetést a közös politikák igénye határozza meg Alulról fölfelé építkezés

A saját források új rendszerének – konszenzuson alapuló – megteremtése

Régi és új politikák viszonya vitatott A felzárkóztatás nekünk fontos A lisszaboni politikák viszont perspektivikusak

28

A jövő – egy „EU-adó” bevezetése?(Tervezetek – gondolatkísérletek) Valódi áfaforrás EU-szinten EU-szintű társasági nyereségadó EU-szintű energiaadó EU-szintű jövedéki adó A seigniorage-bevételek megadóztatása EU-szintű kommunikációs adó

közúti és légi közlekedés, távközlés EU-szintű személyi jövedelemadó A pénzügyi tranzakciók megadóztatása A légi közlekedés megadóztatása (klímaadó)