a közoktatás igazgatása és intézményrendszere

11

A közoktatás A közoktatás igazgatása és igazgatása és intézményrendszereintézményrendszere

Dr. Hafiek AndreaDr. Hafiek Andrea

22

A közoktatás A közoktatás elhelyezése az elhelyezése az oktatási rendszerbenoktatási rendszerben Iskolai rendszerű oktatás:

közoktatás, felsőoktatás, szakképzés.

Iskolarendszeren kívüli oktatás: felnőttképzés, képzés, átképzés, továbbképzés.

33

A közoktatás fogalmaA közoktatás fogalma

A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést-oktatást, a kollégiumi nevelést-oktatást, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.

44

A közoktatás jogi A közoktatás jogi szabályozásaszabályozása

Az oktatási rendszer működését szabályozó törvények:

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac

rendjéről 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési

hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

55


A közoktatás területét közvetve érintő legfontosabb törvények:

1949. évi XX. törvény - a Magyar Köztársaság Alkotmánya

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és

közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek

jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai

kisebbségek jogairól

66


A közoktatás területét közvetve érintő legfontosabb törvények:

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

77

A közoktatás A közoktatás irányításairányítása

Döntési szintek

Ágazati irányítás Fenntartói irányítás Helyi önkormányzati település-irányítás Megyei, fővárosi feladatellátás-

koordináció, Intézményvezetés

88


Az Országgyűlés

- ágazati törvényeket alkot, amelyek a közoktatás rendszere működésének jogi kereteit adják,

- az éves költségvetési törvényekben a működéshez szükséges költségvetési fedezetről rendelkezik

- ágazati stratégiát alkothat (hosszú és középtávú)

99


A Kormány szerepe

- törvények előkészítése - végrehajtási rendeletek megalkotása - a közoktatás működését

meghatározó finanszírozási rendszerek kimunkálása

1010

A közoktatás A közoktatás irányításairányításaAz oktatásért felelős miniszter (és

szakmai államtitkár) feladatai- Ellátja az ágazati irányítás feladatait

- a Kormány tagjaként érvényre juttatja az oktatási ágazat speciális igényeit

- ágazati stratégiákat, cselekvési terveket, szakmai fejlesztési programokat készít elő és hajt végre

- miniszteri rendeletet ad ki felhatalmazás alapján - hatósági feladatokat lát el

1111

Az ágazati irányításAz ágazati irányítás

Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója.

A szakközépiskolában és a szakiskolában folyó szakképzés tekintetében az ágazati irányítási hatásköröket a szakképzési törvény határozza meg.

1212

A közoktatási A közoktatási feladatkörében eljáró feladatkörében eljáró Oktatási HivatalOktatási Hivatal

(Korábban OKÉV) Feladatai különösen: - közreműködik - a közoktatás ágazati

irányításának keretei között - az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, végrehajtásában, szervezésében, koordinálásában;

- közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, a Kt.-ben meghatározott hatósági feladatok ellátásában, törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokú hatósági jogkört gyakorol;

1313

A közoktatási A közoktatási feladatkörében eljáró feladatkörében eljáró Oktatási HivatalOktatási Hivatal

- közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, működteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát;

- közreműködik az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokban;

- közreműködik a közoktatás statisztikai rendszerével összefüggő feladatok ellátásában;

- hatósági ellenőrzési és szabálysértési hatósági feladatokat lát el.

1414

A közoktatási A közoktatási intézményrendszerintézményrendszer

A közoktatási intézmény fogalma

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. 37. §: A közoktatási intézmény e törvényben

meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény jogi személy.

1515

A közoktatási A közoktatási intézményintézmény

A fenntartó lehet:

az állam, a helyi önkormányzat, települési, területi

kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba

vett egyházi jogi személy,

1616

A közoktatási A közoktatási intézményintézmény

A fenntartó lehet továbbá:

a Magyar Köztársaság területén alapított, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet,

az alapítvány, az egyesület, más jogi személy, természetes személy egyéni vállalkozóként

1717

Az intézményalapítás Az intézményalapítás feltételeifeltételeiA közoktatási intézmény alapítása - Az intézményalapítás feltételei - Kt. 38. §

(1)

állandó saját székhely állandó saját alkalmazotti létszám a jogszabályban meghatározott

eszközök, szabályzatok a működéséhez szükséges

pénzeszközök

1818

Az intézményalapítás Az intézményalapítás feltételeifeltételei Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a

közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek - ha e törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak.

Kivéve nem állami fenntartó: nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított.

1919

Az intézményalapítás Az intézményalapítás feltételeifeltételei Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor

rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja.

A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik.

2020

A közoktatási intézmény A közoktatási intézmény alapításaalapítása

1. alapító okirat2. nyilvántartásba vétel:

- költségvetési szerv – törzskönyvi nyilvántartásba vétel- egyéb fenntartó – jegyző, főjegyző veszi nyilvántartásba

A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre.

2121

A közoktatási A közoktatási intézmény alapításaintézmény alapítása

működési engedély: Kt. 79. § (1) „Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.”

2222


1. Az alapító okirat: Tartalma eltérő attól függően, hogy költségvetési szervként alapítják a közoktatási intézményt vagy nem.

2323


– Költségvetési szervként alapíthatja meg: a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat: ekkor alkalmazni kell

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet (Ámr.), illetve a Kt. szabályait is!

– Ha nem költségvetési szervként alapítják meg: (Áht.) hatálya nem terjed ki, viszont

alkalmazandók a Kt. szabályai!

2424


Az alapító okirat tartalma - Kt. 37. § (5) a) intézmény neve, az alapító, illetve a fenntartó neve és

címe,b) intézmény típusa, alaptevékenysége, nemzeti, etnikai,

kisebbségi és más feladatai, tagintézménye, a feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címe, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, a tagozat megnevezése, iskola esetén az évfolyamok száma, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése,

c) a gazdálkodási forma meghatározása

2525


Az alapító okirat jelentősége Adatai egy részének megváltozása az

intézmény átszervezését jelenti (Kt. 121. § (1) 15. pont, 102. § (9) bek.)– intézményátszervezés: minden olyan

fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak a Kt. 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár.

2626


A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben

a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,

b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,

c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

2727


Az alapító okirat jelentősége a közoktatási intézmény nem láthat el olyan

feladatot, amelyre az alapító okirata nem jogosítja fel,

a közoktatási intézmény valamennyi dokumentumának összhangban kell állnia az alapító okiratban foglaltakkal,

a közoktatási intézmény szervezeti, szakmai önállósága, döntési jogosítványa nem lehet ellentétes az alapító okiratban meghatározottakkal.

2828

A közoktatási intézmény A közoktatási intézmény szabályzatai, dokumentumai, szabályzatai, dokumentumai,

adatszolgáltatási adatszolgáltatási kötelezettségekötelezettsége

SZMSZ, adatok nyilvántartása, adatszolgáltatási

kötelezettség, KIR-be történő bejelentkezési kötelezettség,

nyilvántartás vezetési kötelezettség, házirend, intézményi minőségirányítási program

(teljesítményértékelés), nevelési és pedagógiai program, helyi tanterv (iskola)

2929

A közoktatási intézmény A közoktatási intézmény szabályzataiszabályzatai

A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)Kt. 40. § és 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.

§

Az intézmény működésével, vezetésével, kapcsolatrendszerével összefüggő kérdéseket szabályozza

A közoktatási intézmény vezetője készíti el nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti

értekezlet fogadja el, a fenntartónak pedig jóvá kell hagynia.

3030


A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)

a közoktatási intézmény dolgozóira, a tanulókra és a szülőkre vonatkozóan is megállapít szabályokat

a különböző szülői és diákszervezeteknek valamint iskolaszéknek külön jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési, véleményezési joga van az SZMSZ-szel kapcsolatban.

3131


A házirend11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. §

a gyerekekkel, tanulókkal kapcsolatos kérdéseket szabályozza.

a benne foglaltak megsértése fegyelmi eljárást vonhat maga után

A házirendben foglaltak nem terjedhetnek túl a jogszabályi kereteken, tehát pl. többletkötelezettségeket nem határozhatnak meg, gyermeki, tanulói jogokat nem sérthetnek.

3232


Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) Kt. 40. § (10)-(11)

a feladatok hatékony, törvényes, szakszerű végrehajtásának javítása fejlesztése érdekében,

működés hosszú távú elvei vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok ÚJ teljesítményértékelési rendszer intézményi önértékelés országos mérés-értékelés eredményeinek figyelembe

vétele ÖMIP-pel való kapcsolat

3333


A nevelési és pedagógiai program

Az óvoda nevelési programot, az iskola pedagógiai programot készít, amely

magában foglalja az iskolai nevelési programot és a helyi tantervet

Az óvoda nevelési programja az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (V. 28.) Korm. rendeletben foglaltakon kell, hogy alapuljon.

Az óvoda más óvoda ilyen módon elkészített nevelési programját is átveheti

3434



Az óvodai nevelési programot a nevelőtestület készíti és fogadja el,

a fenntartó hagyja jóvá, ugyanez igaz a módosítására is. Az iskola a pedagógiai programját, illetve az

elkészített helyi tantervet a Nemzeti alaptanterv alapján köteles elkészíteni, vagy választhat az ilyen módon elkészített helyi tantervek közül.

3535



Az iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába.

A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.

3636


A nevelési és pedagógiai program Az új pedagógiai programot, vagy a pedagógiai program

módosítását az iskola felmenő rendszerben vezetheti be =

Az elfogadást követő tanévtől kezdve az érintett legalacsonyabb iskola évfolyamon kezdve (tehát nem minden évfolyamon egyszerre!) lehet bevezetni.

Az oktatásért felelős miniszter engedélyével a fentiektől eltérő pedagógiai program is bevezethető (egyedi engedély, illetve alternatív iskolák: Kt. 23. § és 131. §).

A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

3737

A közoktatási intézmény A közoktatási intézmény szabályzataiszabályzataiA helyi tanterv

A helyi tantervnek minimálisan tartalmazni kell:- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a

kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

- az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

3838

A közoktatási intézmény A közoktatási intézmény szabályzataiszabályzataiA helyi tanterv

- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

- moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,

- a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

3939


A helyi tanterv- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás

esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,

- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,

- a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

- a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

4040

Tanügyigazgatási Tanügyigazgatási dokumentumokdokumentumok

a beírási napló felvételi és mulasztási napló foglalkozási napló nyilvántartási lap (iskolában

törzslap, kollégiumban törzskönyv) bizonyítvány tantárgyfelosztás órarend

4141

A közoktatási A közoktatási intézmények típusaiintézmények típusai

1. A közoktatás nevelő és nevelő-oktató intézményei– óvoda;– általános iskola;– szakiskola;– gimnázium, szakközépiskola (együtt: középiskola);– alapfokú művészetoktatási intézmény;– gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási

intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium.

– diákotthon és kollégium.

4242


2. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei:– gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó

központ;– tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs

bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság;

– nevelési tanácsadó,– logopédiai intézet,– továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó,– konduktív pedagógiai intézmény.

3. Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények4. Többcélú intézmények

4343


Többcélú intézmények

egységes iskola vagy összetett iskola, közös igazgatású közoktatási intézmény, általános művelődési központ (ÁMK), egységes gyógypedagógiai, konduktív-

pedagógiai módszertani intézmény, egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó

intézmény ÚJ: óvoda-bölcsőde

4444

Óvoda (Kt. 24. §)Óvoda (Kt. 24. §) - A gyermek hároméves korától a

tankötelezettség – a Kt. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény.

- Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.- Az óvoda ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.- Az óvodában a nevelés az ún. nevelési program szerint folyik, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramján alapul.

4545

Óvoda (Kt. 24. §) - A gyermek - ha a Kt. másképp nem rendelkezik -

abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

- A szülők igényei szerint működik. - A gyermek utoljára abban az évben kezdhet

óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.

4646

Óvoda (Kt. 24. §)Óvoda (Kt. 24. §)ÚJ: óvodáztatási támogatás:

Az óvodáztatási támogatás feltételei (Kt. 17. § (7) bek., Gyvt. 20/C. § és 160/A. §):

1. A szülő beíratta gyermekét az óvodába még azelőtt, hogy az egyébként is kötelező volna (5 éves kor előtt)

2. A szülő gondoskodik a gyermeke rendszeres óvodába járatásáról

3. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

4. A gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatotttanulmányait fejezte be sikeresen..

4747

Az általános iskola (Kt. Az általános iskola (Kt. 26. §)26. §)

- Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.

- Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

- Új szabály 2008. szeptember 1-jétől, hogy csak 8 évfolyammal működő általános iskolák lehetnek önálló intézmények, ennél kevesebb évfolyammal csak tagintézményként működhetnek (Fenntartói formától függetlenül minden általános iskolára vonatkozik).

4848

Az általános iskola Az általános iskola

Az alapfokú nevelés-oktatás négy szakasza (Kt. 8. § (3) bekezdés) – az első évfolyamon kezdődő és a második

évfolyam végéig tartó bevezető,– a harmadik évfolyamon kezdődő és a

negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,– az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik

évfolyam végéig tartó alapozó,– a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik

évfolyam végéig tartó fejlesztő– szakasz.

4949

Az általános iskola Az általános iskola

- A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb 50%-ában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

5050

Az általános iskolai körzethatárok megállapítása -

Kt. 66. §-a (2)-(5) bekezdés

Ha a településen több általános iskola Ha a településen több általános iskola működikműködik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabbszázalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya.

5151

Általános iskolai felvétel Általános iskolai felvétel - előnyben részesítés- előnyben részesítés

A felvételi kérelmek teljesítésének rangsora:

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles – először a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók kérelmét teljesíteni. – A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót

a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni.

5252

Általános iskolai felvétel - Általános iskolai felvétel - előnyben részesítéselőnyben részesítés

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található.

A további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található.

Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között.

5353

Az általános iskola Az általános iskola A tankötelezettség

Fogalma (Kt. 6. §): meghatározott időszakon belül minden gyermeknek igénybe kell venni az iskola szolgáltatásait és teljesítenie kell az iskola által támasztott követelményeket

Kezdete: a gyermek fejlettségétől függ: 6-8 éves kor között (május 31. és augusztus 31.).

Megállapítása: iskola igazgatója dönt, az óvoda véleménye alapján, nevelési tanácsadó és a szakértői és rehabilitációs bizottság szerepe, a szülő kérése.

5454

A „középfokú” iskolai A „középfokú” iskolai oktatás oktatás

A középfokú nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában

a tizedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be.

Szakaszai:– a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy

a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító,

– a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően - elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz.

5555

A „középfokú” iskolai A „középfokú” iskolai oktatás oktatás

Gimnázium + Szakközépiskola = középiskola Új fogalom: Új fogalomként jelent meg 2008-

ban a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításában (módosító rendelet: 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet) a középfokú iskola elnevezés. A középfokú iskola fogalom a gimnáziumot, a szakközépiskolát és szakiskolát foglalja magában a rendelet módosítás értelmében.

5656

Gimnázium (Kt. 28. §)Gimnázium (Kt. 28. §)

- Főszabályként 4 évfolyama van, de 6 vagy 8 évfolyama is lehet.

- Általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú

iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelést és oktatást végez.

5757

Az érettségi Az érettségi

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm.rendelet

kétszintű érettségi: középszintű és emelt szintű érettségi vizsga

érettségi vizsga kiváltotta a felsőoktatási felvételi vizsgát, tehát a felsőoktatási intézményekbe az érettségi vizsga eredménye alapján lehet felvételt nyerni.

5858

A szakközépiskola (Kt. A szakközépiskola (Kt. 29. §) 29. §)

Érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. – A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti

Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, – a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos

Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat.

A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg.

5959

A szakközépiskola (Kt. A szakközépiskola (Kt. 29. §) 29. §)

- A szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára.

- A tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

- A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi - csak szakmai vizsgát tesz.

6060

A szakiskola (Kt. 27. §) A szakiskola (Kt. 27. §)

Kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez

szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van.

Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

6161

A szakiskola (Kt. 27. §) A szakiskola (Kt. 27. §) A kilencedik évfolyamán általános műveltséget

megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás,

tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik.

A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni.

A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében - a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

6262

Az alapfokú Az alapfokú művészetoktatási művészetoktatási

intézmény (Kt. 31. §)intézmény (Kt. 31. §) Az Alapfokú művészetoktatás követelményei és

tantervi programjában meghatározottak szerint - legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás – előképző, – alapfokú és – továbbképző évfolyamokon folyik.

Művészeti ágak: zeneművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban.

6363

Gyógypedagógiai nevelési-oktatási Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény - gyógypedagógiai intézmény - gyógypedagógiai

nevelésben-oktatásban résztvevő nevelésben-oktatásban résztvevő intézményintézmény

A fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium.

Az összes olyan óvoda és iskola, illetve kollégium, amely sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban iskolai osztályban oktat/nevel.

6464

Sajátos nevelési igényű Sajátos nevelési igényű gyermek, tanulógyermek, tanuló

Fogalom-meghatározás: Kt. 121. § (1) bekezdés 29. pont.

Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján– testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,

autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

– a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

6565

Sajátos nevelési igényű Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló részére gyermek, tanuló részére

nyújtott közoktatási ellátásoknyújtott közoktatási ellátások

1. - Korai fejlesztés és gondozás: ebben nem közoktatási intézmények is részt vehetnek, ha a tevékenység ellátására való jogosultságot megszerezték : OM azonosító és bejelentkezés.

2. - Óvodai nevelés, iskolai oktatás integráltan vagy szegregáltan.

3. - Fejlesztő iskola Kt. 30/A. § és 125. §: 2010. szeptember 1.

6666

Diákotthon és kollégium Diákotthon és kollégium (Kt. 32. §)(Kt. 32. §)

A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak,– akiknek a tanuláshoz, a szabad

iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve

– akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

6767

Diákotthon és kollégium Diákotthon és kollégium (Kt. 32. §)(Kt. 32. §)

A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható annak a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani.

A kollégium mindig valamilyen iskolához kötődik.

Kollégiumi nevelés országos alapprogramja Arany János kollégiumi program

6868

Többcélú intézmények (Kt. 33. Többcélú intézmények (Kt. 33. §)§)

Egységes iskola és az összetett Egységes iskola és az összetett iskolaiskola

Pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény.

Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó, iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el.

Az összetett iskola a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő különkülön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg.

6969

Többcélú intézményekTöbbcélú intézményekA közös igazgatású közoktatási A közös igazgatású közoktatási

intézményintézmény

Szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el.

Egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó intézményegység is működhet.

Egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.

A nevelő és oktató munkához kapcsolódó, - a Kt. 121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt - nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.

7070

Többcélú intézményekTöbbcélú intézményekAz általános művelődési Az általános művelődési

központközpont Szervezeti és szakmai tekintetben önálló

intézményegységek keretében – a közoktatási feladatok, továbbá – a kulturális, – művészeti, – közművelődési, – sportfeladatok közül legalább egyet-

egyet ellát.

7171

Többcélú intézményekTöbbcélú intézményekAz általános művelődési Az általános művelődési

központközpont

Az általános művelődési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, továbbá a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, - e törvény 121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt - nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működhet. Az általános művelődési központban - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.

7272

Többcélú intézményekTöbbcélú intézményekAz egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó

intézményintézmény Több különböző pedagógiai szakszolgálatot

szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó

intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet – a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, – az utazó szakember-hálózat működtetésében, – a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos

óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában,

– gyógytestnevelés feladatainak ellátásában

7373

Egységes óvoda-bölcsőde Egységes óvoda-bölcsőde - - Új többcélú intézménytípus a Kt. 33. §-ábanÚj többcélú intézménytípus a Kt. 33. §-ában Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható

létre a létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekeknevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. közös neveléséhez.

Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre,

- ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsödét működtetni, és - ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsödét működtetni, és - a gyermekek száma nem teszi lehetővéa gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei az óvodai csoport, illetve a bölcsődei

csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá,csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá,- hogy minden, a hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel

rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda- Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú működhet minden olyan többcélú

közoktatási intézményben, amely a Kt. 33. §-ában közoktatási intézményben, amely a Kt. 33. §-ában

meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat. Átmeneti szabály! Egységes óvoda-bölcsőde indítására első ízben a 2009. évi Átmeneti szabály! Egységes óvoda-bölcsőde indítására első ízben a 2009. évi

nevelési évben volt lehetőség.nevelési évben volt lehetőség.

7474

Pedagógiai Pedagógiai szakszolgálatok szakszolgálatok

Kt. 34-35. § és 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet - A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás,

beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.

- A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.

- A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.

- A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

7575

AA pedagógiai-szakmai pedagógiai-szakmai szolgáltatásokszolgáltatások

Kt. 36. § és 10/1994. (V. 13.) MKM rendeletKt. 36. § és 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a

pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatás:– a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és

értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését;

– a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése;

7676

AA pedagógiai-szakmai pedagógiai-szakmai szolgáltatások szolgáltatások

– - a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;

– - az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés;

7777

AA pedagógiai-szakmai pedagógiai-szakmai szolgáltatások szolgáltatások

– - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése;

– - a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása;

– - a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügy-igazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.

a közoktatás igazgatása és intézményrendszere

Documents