a közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra...
DESCRIPTION
A közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra bérkülönbségére. Hámori Szilvia – Lovász Anna Szirák 2011 november 5. A kutatás célja. Az 50%-os béremelés célja: a közszféra vonzóbbá tétele a színvonalas munkaerő számára – sikerült? - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra bérkülönbségére
Hámori Szilvia – Lovász AnnaSzirák
2011 november 5.
A kutatás célja
• Az 50%-os béremelés célja: a közszféra vonzóbbá tétele a színvonalas munkaerő számára – sikerült?– Elvándorlás és fiatalok pályaválasztása– Telegdy (2006): közszféra bérprémium szinte minden végzettségi és
foglalkozási kategóriában 2004-ben (diplomások: -3,7%) Egyéni döntés: mennyivel keres kevesebbet egy adott
dolgozó, ha a közszférát választja?– Magasan képzettek?
• Cél: a köz- és magánszféra közötti bérkülönbség becslése– Hosszabb távon: 2002-2008– Bérek és juttatások is– A béreloszlás különböző részein (kvantilis regresszió)– Megfigyelhető összetételbeli eltérések kiszűrése (dekompozíció)– Egyéb torzítások kiszűrése: hamis minimálbéresek, eltérő
munkakörülmények
Miért fontos a hosszabb táv és a juttatások figyelembevétele (nem csak a bér)?
Az átlagbérek és átlagjövedelmek alakulása:• A béremelés hosszabb távon nem változtatta meg a bérkülönbséget• A nőknél jelentősen eltér a különbség a két bérváltozó alapján
Miért fontos a megfigyelhető tulajdonságok eltérésének figyelembevétele?
A dolgozói minta jellemzői (arányok)Jelentősek az eltérések a dolgozói összetételben a két szektor között
Férfiak Nők
Változó Magán Köz Magán Köz
Általános iskola 0.16 0.14 0.25 0.19
Szakközép 0.45 0.22 0.25 0.10
Gimnázium 0.26 0.21 0.40 0.32
Diploma 0.13 0.42 0.10 0.40
Potenciális
munkatapasztalat
22.20 22.97 23.67 23.36
Szolgálati
idő
104.68 113.70 106.01 131.41
Az átlagos köz-magánszféra bérkülönbség dekompozíciója (Oaxaca)
2002 2008
Log real income Est. SE P>z Est. SE P>z
Overall
Public sector 11.843 0.011 0.000 12.128 0.011 0.000
Private sector 11.919 0.003 0.000 12.116 0.003 0.000
Raw difference -0.076 0.012 0.000 0.011 0.012 0.325
Explained 0.262 0.013 0.000 0.304 0.013 0.000
Unexplained -0.338 0.010 0.000 -0.293 0.010 0.000
Miért fontos a béreloszlás különböző pontjain becsülni a bérkülönbséget?
Egészen más a helyzet a 10. és 90. kvantilisek esetében (nőké nagyon hasonló)
Béreloszlások - férfiak
0.2
.4.6
.8D
ensi
ty
8 10 12 14 16Ln gross monthly income
male_private_2002 male_public_2002
0.2
.4.6
.8D
ensi
ty
8 10 12 14 16Ln gross monthly income
male_private_2003 male_public_2003
0.2
.4.6
.8D
ensi
ty
10 12 14 16 18Ln gross monthly income
male_private_2008 male_public_2008
• A magánszférában látszik a minimálbéres csúcs• A közszféra béreloszlása összenyomottabb• 2003-ban látszik az elmozdulás jobbra, majd 2008-ra vissza
Béreloszlások - nők
0.5
11
.5D
ensi
ty
8 10 12 14 16Ln gross monthly income
female_private_2002 female_public_2002
0.2
.4.6
.81
Den
sity
8 10 12 14 16Ln gross monthly income
female_private_2003 female_public_2003
0.2
.4.6
.81
Den
sity
10 12 14 16 18Ln gross monthly income
female_private_2008 female_public_2008
Miért fontos a hamis minimálbéresek kiszűrése?
0.2
.4.6
.8D
ensi
ty
10 12 14 16Ln gross monthly income
male_private_2006 male_public_2006
0.2
.4.6
.8D
ens
ity
11 12 13 14 15 16lnrtrueincomepriv
male_private_2006 male_public_2006
• A hamis minimálbéresek problémája csak a versenyszférát érinti lefelé torzítja a versenyszféra bérelőnyét (felfelé a közszféra előnyét)
• Elek-Szabó 2008, Elek et al. 2008, Köllő 2008• Valós bér becslése: a minimálbéren bejelentett dolgozók esetében a minimálbér fölött keresők alapján becsült béregyenlet együtthatóiból (Köllő 2008)
• Jobb lenne a másik módszer?
Bérek „Valós” bérek
Becslés
• Kvantilis regresszió évenként, nemenként:– Függő változó: bruttó havi reálbér– Magyarázó változók: dolgozói (iskolázottság,
potenciális munkatapasztalat és a négyzete, szolgálati idő (tenure) és négyzete, foglalkozás), munkáltatói (régió, méret), munkahelyi (ebédidő, várt és ledolgozott munkaórák eltérése, szerződés típusa)
• Dekompozíció:r ˆ ˆ ˆ( ) ( ) , pub p iv pub priv pub priv
i i i i priv pubI I X X X
Eredmények – férfiak: a teljes és a reziduális bérkülönbségek alakulása
Reziduális bérkülönbség
Teljes bérkülönbség
Eredmények – nők: a teljes és a reziduális bérkülönbségek alakulása
Teljes bérkülönbség
Reziduális bérkülönbség
Diplomás alminta: reziduális bérkülönbség, férfiak és nők
Férfiak
Nők
A hamis minimálbérek hatása a reziduális bérkülönbség becslésére
Bejelentett bér
Valós bér
Adalék: a külföldi tulajdonú cégek szerepe (férfiak)Közszféra és a hazai magántulajdonú magánszférabeli cégek között:
Közszféra és a külföldi magántulajdonú cégek között:
Adalék: a külföldi tulajdonú cégek szerepe (nők)
Közszféra és a hazai magántulajdonú magánszférabeli cégek között:
Közszféra és a külföldi magántulajdonú cégek között:
Összegzés• A köz- és magánszféra közötti bérkülönbség jelentősen eltérő a
béreloszlás különböző pontjain, a diplomások mintáján belül is– A béreloszlás alján kedvezőbb a közszférában dolgozni, a
magasabb fizetetteknél jelentős a közszféra bérhátránya– A nőknek kedvezőbb a helyzetük a közszférában, különösen a
béreloszlás alsó részein, és jelentős a juttatások szerepe• A dolgozói összetétel jobb a közszférában (diplomások aránya,
átlagos tapasztalat), amely felfelé torzítja a bérkülönbséget, a reziduális bérkülönbség nagyobb mint a teljes
• A hamis minimálbérek kis mértékben, de torzítják a becslést a közszféra javára
• A munkakörülmények mércéi nem túl jók, alig van hatásuk• Az 50%-os béremelés hatása hosszabb távon eltűnt, a
bérkülönbségek visszatértek az eredeti szint közelébe• A közszféra bérei leginkább a külföldi cégekétől maradnak el –
innen jön a bérhátrány legnagyobb része