A kolozsvári egyetem, mint kulturai szükséglet

Mátrai Ernő (1846-1897) KOLOZSVÁRI

e g y e t e m ,MINT

KULTÚRÁI SZÜKSÉGLET,Bizonyai a mi a szem a testen, az az

egyetem az országban. —Szem nelkvil a test sötét. “

Apáczai Cseri János.

A KOLOZSVÁRI

EGYETEM,MINT

KULTÚRÁI SZÜKSÉGLET,

„Bizonnyal a mi a szem a testen, az az egyetem az országban. —Szem nélküla test sötét."

Apáczai Cseri János.

I R T A

MÁTRAI ERNŐ.L y

J í 1 G N E R A J O S K Ö N Y V Á R U S N Á L .

1 8 7 1.

L ' ^ 1 X L iQ04 Ő _ J

ÖE 84LL4GI

Nyomatott Stein J.-nál az ev. ref. fötanoda betűire! Kolozsvárit,

Brassai Sámuelhez!Engedje Önnek ajánlanom e munkát, mely nagyrészben a Mél­

tóságoddal átczivódott óráimnak köszöni létrejöttét. E reám nézve örökre feledhetlen tanuságos időtöltés közben Erdély legalaposb is­

merőjének ép oly elmés, mint kritikus megjegyzései irányzák fi­gyelmem ez országrész nemismert, balul ismert kulturviszonyaira,

ösztönöztek művelődése nagyrészben szerteszét hevert adatainak -egy­

begyűjtésére, tanulmányzására.S e tanulmány izmositotta meg bennem a röpiratam czime á l­

tal tolmácsolt meggyőződést, s e meggyőződés birt az itt kö­

vetkező sorok írására és közzétételére.Sajnálom, hogy egy begyűjtött s eddig nagyrészben ismeretlen

adataimnak csak egy részét s azt is csak töredékesen tehetem köz­

zé. De tán ebből — Erdély középtanodái bár vázlatos statisztikájá­ból i*s kivonhatják a tanúságot azok, kiket első sorban illet: x<yi, teVt aam>, kormányunk és országgyűlésünk.

Tudom, Méltóságod mosolyogni fog optimismusomon, mely e je­lentéktelen soroknak a mi viszonyaink közt is, reméli némi sikert. S Ábrahámmal azt mondja, hogy a kik Mózeseiknek és a prophe-

táknak nem hittek másnak még kevésbé fognak hinni.Én pár év tapasztalásával ifjabb, okszerű pessimismusával sze­

gényebb vagyok Méltóságodnál. Ne csodálja tehát, ha skepsisére Pliniussal felelek „Quam múlta fieri non posse, priusquam sint fac-

1*

4 —

ta, judicantur! “ Ki tudja, nem szavazhat e meg elvégre egy máso­dik egyetem alapitására s fentartására évente kétszázezer forintot

országgyűlése azon Magyarországnak, melynek ez idei budgetjében az állami lótenyészintézetek tétele nemkevesebb mint 1.610,740 forinttal szerepel ?! —

Kolozsvárt, 1871, szeptember 6-án.

R N Ő -

A kolozsvári toih, mint Mimi sziMet.

I .

A milyen a kor, az ország, a nemzet tanügye, olyan művelt­sége, olyan önmaga. Az öltő újabb nemzedéke a tanodától kölcsönöz műveltséget, ismeretet, kulturirányt. Mig ismét az ország szelleme idomítja tanodáit, s egy öntudatos nemzet saját idiosynkrasiájának bélyegét üti homlokokra. E kölcsönös hatás természetszerű követ­kezménye a művelődési létszükségnek, melynek egyik főfolyománya egy kor, egy nemzet tanügye.

Ezért egy fejlődési processusok, typusok. A szabad Hellas ta­nodáit szabad szellem fuvallata járta át. Lelki szabadságban edzett férfiakat is állított ki a közélet arénájára. —

A vándor sophista tanárok útjait a hagyományos múlt világa iránt kelt bizalmatlan skepsis egyengető, s Görögország mintegy az ö karjaikon lépett át a hitéből, a tudás kulturregiójába. —

A mamelukok egyptom kaszttanodáinak sajátos productuma. — A mint a scholasticismusnak üres formaisága, érverő hiányban szen­vedő rabulistikája a középkor zárt légii káptalani és zárdatanodái­ban verhette csak penészvirágait. —

Nagyon természetes volt a papi túlkapás azon korban, midőn iskoláik által pórázon tartották az öszszes kultúrát. Mint a közép­kori, naiv verstöredék tartja : Ze Coln und ze Paris, da sind die Pfaffe harte wiss. — A salernoi, bolognai, paduai generale stúdiu­mok korában Italia vitte Európa művelődésében a vezérszerepet. A tizenharmadik száz elején a párisi „stúdium generale" lett az egyetemek elseje, s Francziaország a kultúra legbefolyásosb tényező­je. Nemsokára Cambridge és Oxford s vélök Anglia vergődött fenső- ségre. S nézd Németországot? Mint csenevészett idegen égaljú nö­vényként a talajába IV Károly rue de fouairei kegyelete által ül- tett egyetemi institutió. Mint indult tenyészetnek, midőn a fejedelmi pártfogás üvegházai helyett a germán kultúra eszméivel terhesedé légkörből kezdő nyerni életerőt. Mily módon nevelte, izmositotta —

a német egyetemeket a német tudomány, s nyert ez utóbbi a min­taszerűvé lett universitásokból, mint megannyi góczpontokból éltető meleget. S vette át a mintaegyetemek, a mintatanügy hazája a nagyvilág vezérszerepét, melyet kultúrája játszott kezeire.

A centralisált Francziaország centrálisán, tanügyével, Anglia Cambridge és Oxford dal, John Bull gyakorlati érzéke s önkormány­zati szelleme megtestesült tanodáival, az aligmult particularis Né­metország a szellemi uralmon is duodezállamokként osztozó 13 egye­temével, nem fentebbi állításaim bizonyságai e?

A magyar meg tanügyi institutioit legalább eddig — ép úgy a szomszédból kölcsönzé , mint tudományos kultúráját. S ez igen természetesen igy marad mindaddig, még fajiságunk életereje műve­lődésünk talajában nem érvényesült. Addig a külföld tudomá­nyos kultúráját lefordítjuk. Mint szent István a szertartásos könyveket s a zárda- és káptalantanodákat, tanirodalmunk conpilatorai a német irodalmat s törvényhozásunk a külföldi tanintézeteket. A mire leg­kevesebb a gondunk, az, hogy mi bennök a nemzetiségünkből folyó, mi a magyar? Mennyiben verte gyökerét a nemzeti földbe? Meny­nyire acclimatisálódott légkörünkben? 8 biztozitottuk fennmaradása alapföltételeit ?

Nem múlt el két évtiz, hogy Németország első egyetemét kap­ta, s Nagy Lajos jóvoltából (1367-ben) már volt egyetemünk. De rövid, erőltetett élte ép oly hamar véget ért, mint az óbudai Sigis- mundea, Vitéz „Acadeinia Istropólitana“-ja, a Mátyás nagylelkűsé­géből emelkedett óbudai „stúdium generáló". Mert a nemzet műve­lődésében nem leltek kellő létalapot. Mesterségesen állított s támo­gatott, tető voltak az elemi és középtanodai oktatás falazata nélkül. Le is sodra, az első vihar.

Ez és ilyféle eszmelánczolat, fűződött agyamban, midőn e mun­ka első szavait papírra vevőm.

A k o l o z s v á r i e g y e t e m , m i n t k u l t ú r á i s z ü k s é g l e t .Puszta korteseszköz arra, hogy a kormánymulasztásinak sorát

növellhesse, — mondhatja reá az incarnált kormánypárti.„Kell is nekünk második egyetem, midőn az elsőt sem tudjuk |

virágzásra juttatni!" — kritisálhat a pessimista.„De ha kell, miért legyen ép Erdély területén? Csupa tran- ;

sylvanicus hazabeszélés, helyi önérdek az egész?!— hallom a har­madiktól.

Ha munkám czimét igazoltam, meglelte czáfolatát mindhárom i ellenvetés.

7

Magyarországon egy második egyetem kulturszükség.E második egyetem székhelyéül Erdélyt, illetőleg anuak fővá­

rosát jelölik ki művelődési viszonyaink igényei.Milyszerü egyetemet javallnak művelődési szükségletünk, tan­

ügyi institutióink, s a nemzetiségi viszonyok, miket dőreség lenne ignorálnunk.

E három tét jelöli dolgozatom eszmemenetét.

II.Egy tekintet az európai államok tanodáinak összehasonlító sta-

tlstikájára meggyőz affelől, mily páratlan hazánkban a humán kö­zép és főtanodáink illetőleg egyetlen főtanodánk, közt fenáló arány­talanság 1*)

Tanodáink számát a müveit nyugotéival egybevetve — egyedül humán középtanodáink állják ki az összehasonlítás versenyét.

lm a régi, 14476500 lakót számitó, területére nézve 5105D mértföldnyi P o r o s z o r s z á g b a n a gymuasiumok és progymnasiu- mok száma 172, a tanulóké 45403-ra rúg. Egyetemeink száma 7. — A (lajtántuli) A u s z t r i a lakóinak száma 19750818, területe 5909, gymnasiuma 95, gymn. tanulója 30629. Egyetemeinek szá­ma 6. — A n g l i a lakói száma 29.307,198, területe 5 7 6 3 Q mértföld, 845 humánirányú középtanodájában 60,000 tanítvány nyer oktatást. Egyetemeinek száma 12. — F r a n c z i a o r s z á g lakói száma 43.545, 285, területe 26,290, lycée és kollegája 308.647,13 tanitványnyal. Az egyetemi lakokkal azonosítható specialfőiskolája van theologiára 7, jogra 11, orvositudományra 3, reáltudományokra (mathesis és physikára) facultas des sciencese 16, philosophia, his- toria-philologi facultás des lettres 8 1 6 . — B e l g i u m lakóinak száma 4.731,957, területe 5 3 7 □ mértföld, Athaeneumainak száma 43, tanulója 7782, egyetemeinek száma 4 . — S p a n y o l o r s z á g lakóinak száma 52.754,700, tnrülete 16 '606 négyszegmértföld, a Oolegios-ok és Institutos dón secunda ensenanza — E száma 102, tanulóinak száma 21,478, egyeteme 10. — O l a s z o r s z á g lakói­nak száma 21.920,260, területe 4674, lyceumai és gymnasiumai- nak száma 337, tanulói sz. 20,219, egyeteme 19. Egészítsük ki a paralellát a keletről vett R u m é n i á v a l és Gr ö r ö g o r s z á g g a l .

*) Lásd B ra c h e li Gymnasien undRealchullen.— Universtáten. „Die Staaten Europas“ müvében 539—560 old,

Rumenia lakóinak száma 4 .0430,21, területe 2271, középtanodája 9, középtanodai tanulója 1 ‘565, egyeteme 2 . — G ö r ö g o r s z á g lakóinak száma 1.096,810, területe 901 □ mértföld, Gymnasiumai- nak, úgy nevezett helleniskoláinak száma 103, tanulója 7000, egyei- mek száma 2. — Végül hazánk lakóinak száma 14.609000, terü­lete 5,853, humán középtanodája 164, középtanodai tanulója 30,000, egyeteme 1.

E szerént P o r o s z o r s z á g b a n 2.0680,71 lakóra, 728D mértföldre, 24 humán középtanodára, 6,486 középt. tanulóra; Ausz­triában 3.2910,53 lakóra, 951G mértföldre, 16 gymnasiumra, 5,105 középtan. tanulóra; A n g l i á b a n 2 .442 ,26 '6 lakóra, 4 8 0 □ mértföldre, 70 középtanodára, 5000 középt. tanulóra; B e l g i u m ­b a n 1.182,689 lakóra, 134D mértföldre, 11 középtanodára, 1,945 középt. tanulóra; S p a n y o l o r s z á g b a n 2.275,470 lakóra, 1 ,6 6 0 □ mértföldre, 10 középtanodára, 2,147 középt. tanulóra; I t a l i á b a n 1.153,645 lakóra, 244D mértföldre, 17 középtanodára, 1054 kö- zépt. tanulóra; R o m á n i á b a n 2.021,510 lakóra. 1 ,135D mért­földre, 4 '5 gymnasiumra, 729 közt. tanulóra; G ö r ö g o r s z á g b a n 54,845 lakóra, 450G mértföldre, 51 középtanodára, 3,500 középt. tanulóra, elvégre M a g y a r o r s z á g o n csakis 14.609000 lakóra, 5,853 □ mértföldre, 164 középtanodára és 30000 középtanodai ta­nulóra e s i k e g y e g y e t e m !

Egy kombináló tekintet a fentebbi számokra meggyőz, mily ki­áltó tanügyünknek humán felsőtanodában szegénysége, mennyire csú­fos állapot, hogy ekkora ország máiglan egy egyetemnél többet kép­telen felmutatni. S mig középtanodáinknak a lakókhoz arányított s z á m á r a nézve Franczia és Spanyolországot is magunk megett hagyjuk, humán főtanoda dolgában még Románia, a civilisatiónak ez épen nem elsőrendű mintaországa(!)-is h é t s z e r t e jobban áll nálunknál.

Vedd ehhez országunk anyagi szegénységét, az egyetlen ma­gyar egyetem székhelyének Budapestnek európaszerte párját ritkító drágavoltát, s nem fogod csodálni, hogy hozzáférhetlensége miatt 30 magyar középtanodai tanulóra csak egy egyetemi hallgató esik. Érteni fogod, hogy akkor midőn tanulóink nagyszáma stúdiumában a középtanoda végeztével megreked, miért annyi az országban a se- midoctus és oly kevés a szakember? Tudni fogod, részben hol keres­sed társalmi osztályaink kóros socialis viszonyokra mutató arányta­lanságának okát?

9 —

Tanügyünk e nyomornak visszatükrözött képét ott látod az ország kulturképét mutató választási táblákon. Az 1869-diki képvi­selőválasztás hivatalos adatai szeréht a politikai tényezőknek Magyar- országon 12, Erdélyben 67 százaléka anyagi s szellemi tekintetben egyaránt proletár nemesség, Magyarországon 67% Erdélyben 13% a birtok, Magyarországon 6 -5% , Erdélyben 3% a kézmű, Magyar- országon 9% , Erdélyben 0 8 % a jövedelem, Magyarországon 2% , Erdélyben 0 -4% a kereskedelem, Magyarországon 0 ,076% , Erdély­ben O'O; a gyáripar, és végül M a g y a r o r s z á g o n c s a k 5, E r ­d é l y b e n c s a k 1‘3 s z á z a l é k az é r t e l m i s é g c o n t i n g e s s e.*)

A milyen a kor, az ország, a nemzet tanügye, olyan önmaga.

III.

Egy tekintet a Magyarország politikai tényezőinek fentebb köz- lött táblázatára meggyőz afelől, hogy Erdély socialis viszonyain fen- vázolt tanügyi abnormitásunk, egy főtanoda hiánya még hathatós­ban észlelhető, mint az anyahonban. Magyarország 792799 válasz­tója közziil 39455, Erdélyben 110,OOO-ből csak 1421 az értelmi­ség czimén, politikailag qualiíicált, s igy az anyahonban 5, a ki­rályhágóm nneni részekben csak 1*3 százaléka a választóknak az in- telligentia contingense. Kein is csoda. Az erdélyi részekre nézve geographiailag is legtávolabb eső, s szegény lakóira legnehezebben hozzáférhető az ország egyetlen főtanodája.

*) E számításom épen nem önkénytes, de sőt fájdalom nagyon is megbízható — hivatalos adatokon alapul. lm itt közlöm rövidletben az or­szág választóiról a „B udapesti K ö z lö n y ” által adott tabellát.

Qualificatió Magyarországon ErdélybenNemesség 94,243 74,134Birtok 532,896 14,495Adó — 11,684Kézmíí 46,032 3,699Füstök — 3,258Értelmiség 39,455 1,421Jövedelem 65,447 866Kereskedelem 14.012 431Gyár 654 12

Választók összege 792,799 110,000

— 10 —

E földön hol lel kielégítést a középtanodát végzett kevésbé te­hetős ifjú tudomány-szomja, ha esetleg nem a papi pályára szánta magát ?

A nagyszebeni vagy kolozsvári jogakademián ? a kolozsvári or­vossebészek tanintézeten ?

„Beide stehen auf gleichem Niveau und erzeigen gleiches Re- s u lta t: sie ziehen Stümper heran; die Rechtsakademie — (wie die ungarischen überhaupt) — Winkelschreiber, ungebildete Richter und Beamten ; die chirurgische Schulé : Quacksalber. “

így ir rólok egy közelebbről megjelent röpirat jeles képzett­ségű, bár kissé túlfanyar kedélyű és fekete szemüvegű szerzője.* *)

S álljon bár kolozsvári jogakademiánk tanerők dolgában a ma­gyarországiak mellett, s a nagyszebeni messze mindnyájok felett, valljuk be az idéztük röpirat bár keményet mond, de nem kevésbé igazat. A rendszerben fekszik a hiány. Magában a mai jogakademia institutiójában. Mit ér a jogi tanfolyam az .államtudományok és a bölcsószettörténeti disciplinák ily szükkörü előadása mellett. Felülver - gődhetik e a kenyérkereseti szükségletek színvonalán, midőn — Cse­rei egy hasonlatával élve — a sasnak levágvák szárnyai! ? — — —

A fensőbb tanintézet igényei nem csoda, ha legerösbek, hiánya a legérzékelhetőbb Erdélyben, mely a fentebbi súlyosító körülmé­nyek mellett elemi és középtanodák dolgában legalább mennyiségi­leg — nem áll az anyahon megett.

Az elemi oktatásra nézve a boldogult nemes szellemű b. Eöt­vös, közoktatásügyérnek az országgyűlés előterjesztett jelentéséből kölcsönözzük adataikat.*)

E nagybecsű munka az 1870-diki népszámlálást veszi alapul, s ehhez méri adatainak arány számait.

E szerént az összes Magyarország lakóinak száma 13227681 lólekre rúg, kik közzül az anyaországra 11126143, Erdélyre 2101588

*) „Zűr Reform des Universitátswesens iu Ungarnl< 1870. Pest. Lud- wig A igner.

*) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek az országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról 1870-ben. Buda 1870.

— 11

esik. Tanköteles összesen 2284741 gyermek, 1928679 anyaországi s 356062 erdélyrószi. így a tankötelesek Magyarországon átalában a lakósságnak 17*27, az anyaföldön 17.33, Erdélyben 16*94 szá­zalékét képezik. A tankötelesek közül Magyarországon 1*152115 s igy átlag 48.44 százalék, és pedig az anyaországban 1002041, tehát 49*83, Erdélyben 151074 tehát 40*37 százalék látogatja tényleg a tanodákat.

A kimutatásba felvett 11903 községben mindössze 13798 is­kola áll fen. Ezek közzül 10383 Magyarországra, 2337 Erdélyre esik, s igy az anyaföldön egy □ mértföldre 2*9 és 1000 lakóra 1*0017, Erdélyben egy □ mértföldre 2*8, 1000 lakóra 1*263 is­kola jut.

A kimutatásba felvett 11903 magyarországi község közzül 1772-ben, nincs iskola és pedig az anyahon területén 9630 hely­ségre 1367, Erdélyben 2273 helységre 349 teljesen iskolátlan esik. így az anyahon községeinek 14.19, az erdélyieknek 15*35 százalé­kában semminemű nép vagy elemi iskola nem létezik.

E kimutatás Erdély népoktatását az anyahonéval szemben némi, bár csekély mennyiségű hátrányban tünteti fel. De mennyire meg­változik az arány, ha e számoknál a nemzetiséget is hánylatba von­juk. Ha tekintetbe veszszük, hogy ez arányszámok lenyomását E r­dély részéről egyedül a román elem eszközli, mig műveltebb nemze­tiségei a magyar s a németnél népiskolai tekintetben az anyahonéi­nál is kedvezőbb viszonyok jelentkeznek.

Az 1870-diki népszámlálás strnczpolitikája tekinteten kívül hagyván a nemzetiségi qualiflcatiót e részben pár évvel visszafelé, F é n y e s E l e k 1867-ben megjelent monographiájához*) kell for­dulnunk adatokért.

F é n y e s szerént a magyar anyaföldre 5476341 magyar, 1059222 német, 1155491 román, Erdélyre 673918 magyar, 153,989 német, 1091872 román lakó esik. Az anyahon népiskolái közzül tanítási nyelve nézve — az elegyeseket leszámítva — 49529 magyar, 959 német, 1133 rumén; Erdélyben 866 a magyar, 273 a német s 1436 a román.**) E szerént az anyahonbau egy ma­

*) Fényes Elek „A magyar birodalom nemzetiségei és ezek számavármegyék és járások szerént. Pest, 1867.

gyár népiskola 1105-9, Erdélyben már 778*3 magyar lakósra esik, egy magyar az anyahonban 1094, Erdélyben már 600*8 esik egy német népiskola.

S másrészt Magyarországnak ép erdélyterületi része az, mely humán középtanodáira nézve mennyiségileg legelöl áll. Állításom hadd igazoljam az anyaország és Erdély humán középtanodái közt vont statisztikai paralellával.

Nagyérdemű statisztikusunk dr. K ő n e k S á n d o r * ) a ma­gyar államterületre, 1866-ban 61 fel- 74 al összesen 135 gymna- siumot számit, összesen 29015 tanulóval. E humán középtanodák közzül az anyaföldre 41 fel-, 61 algymnasium és 23637 tanuló, Erdélyre 11 fel, 11 algymnasium és 3 ')78 tanuló esnék.

B e e r és H o c h e g g e r **) -nek az európai knlturállamok tan­ügyének haladásáról irt munkája szerónt a magyar anyaföldön 106 gymnasium áll fen, s igy egy gymnasium 36*75 □ mértföldre, 49937 férfi lakéra jut, Erdélyben 22 gymnasiumról tud, s igy nálunk 45.34 Q mértföldre, és 46620 féríilakóra esnék.

A „ m a g y a r o r s z á g i k ő z é p t a n o d á k n ó v k ö n y v e * ***) az anyaföldi összes gymnasiumok számát 113-ra (48 fel- és 65 al), az erdélyiekét 28-ra (16 fel- és 12 algymnasiuinra) teszi.

Végül S c h v a r c z G y u l a - , kinél tanügyünk körül e hazá­ban többet kisem buzgolkódott, az egész Magyarországról 164 gym­nasium adatát gyüjtó egybe, melyekben — átlagszámítással — éven­ként mintegy 30000 ifjú nyer oktatást.

Alolirt azon kellemes helyzetben van, hogy a fentebb elősorolt statisztikusainknak Erdélyre nézve ép oly kedvezőtlen, mint téves adatait, egyenesen az illető tanodák igazgatóitól szerzett, s az utolsó tanévtizet felölelő adatok nyomán igazíthatja helyre.

lm itt sommásitott két tábláját adjuk az Erdély középtanodai életének mozgalmait feltáró, s munkánkhoz p ó t l é k k é n t csatolt adatainknak.

**) L. a kultusminiszterium idéztük előterjesztése I. köt. 73 old.*) L. Az ausztriai magyar monarchia statisztikai kézikönyve 1868.

müve 467 oldalát."*) L. Adolph B e e r und Francz H o ch eg g e r „Die Fortschritte

des Unterrichtswesens in den Culturstaaten Europas“ 1867. I. Bánd. 616 old.***) A magyarországi középtanodák névkönyve 1868/0 tanévre. Szer­

kesztették és kiadták B ar t i Antal é sF e lsm a n n József, tanárok Pest, 1869.

<1go Oi

o ,

00coCD

o

co05 CO

3 CDs .

co

aa

CfQO :Ö:

CfQ

>7-go

&

o02CS3

co05

O -CDa

co05cr>05a*coODOO

PT1O-* ÓlOT

aCD

ctq

aa

05co

Cno

ooco co

Cnco

I H-L ! W M O' CO CO CO 0 5 CO

co ! CO I — 1 CO CO

CO Cn CO 05—l ICO ^

co

co■<1 Ó l co

E rovatok csakis a nyolcz MM M t O H M M W O S t O ^ t O H O l Ü ’ Ü' t NS^H' OOl I Xi Ü' - J ^OGOMt f i -

osztályú középtanodáknál U) M M K P H K Í M M l M at o l mf f i i OOi OJ t í i l ^ O J CO O i - t t O l ^ - J ^ O íd íd a t a t g p i Q i w o m a a a a H

tölthetők he.os

teO ÍD t-* t©te I—1•

oo w - t to K ® W

to W MM O D l CO o OJ

Cn CT5 M I 00 te - J 03 03 cn - J te C5 05 te i p CJi

I I I te I - 1I I te OS ©■ —1 I CO M M

05 O S t O t f l t ű e H O J t S ^ r f ^ 0 3 C 5 0

©* te te 02

I M - o o t e t e r e c o o o 5 - 3 ~ 3 | *3 o co t e05 O t e M O M C O f f l Ü l O O O - 3 ® Ö3 M

I co t ó ^ e t e co d^ os I 0 5 t e co —r o o M e c n ^ H h t s - t e t o o 0 5 os oo — 1

I i i te i >-*-3 M CJ1 t e t e Cn d2- ü r

Oste

te

0305

50d

I i—i t—i te i—i I i— i— i—ii-i - t t e e o t e o o - j o ^ ® m o o o

*—1 do i H M K c n t e o s c s i o o ® te d«- ©> ©

te te d m oo

tf»-o 1-1 K-1 -]

OS t e n o o sl_t ! os te oo

os te ©i os cd o

Cn te

t e n c c o s o s - j o o t o te©

Örmény

Zsidó

Szláv

Olasz

Lengyel

CT?t/3tSJCB<-í5 ‘©+-

A 8-dik osztály tanulói száma?

Érettségi vizsgát tettek ?

Magyar

Német

Eomán

Örmény

Zsidó

Szláv

Horvát

Jogra

Theologiára

Philosophiára

Medicára

lechnikára

Bányászatra

Erdészetre

Gazdaságra

Katonának

Határozatlan

ess

CCKt—ico

CDsaqcomCDPfaCDB

CDsaqCD

cd" Pt*)— 1 O :X N0 5 CDs

O"1 ©t-S»

© a go o a p -d P'

P ' CDsa ao.^ csat - i CD CO ©*~ w- ©+- CDP?o P?a O:

Na-

(M,d

«t ,

,-8T

) -I

O.X

ZT

tAa

M

iíP

-X

ST

—V

oO

SX

'

t!

;u

«h

iz

m;

|in

t

(13-ik laphA z e i * d é l y i h u m á n k ö z é p t a n o d á k s t a t i s z t i k a i t á b l á z a t a a z 1 8 6 ü/i—I S ^ ' ^ d i k é y t i z r ő l .

A középtanoda neve? 1 3A tanulók felekezetek szerint ? A tanulók nemzetiség szerint? >»<>• -+3vctí

Az érettségesek nemzetisége? A középtanodát végzettek közzül (felsőbb tanulmányra) ment?

CSJ si03 ■+» s .sA.vallásszinezete ?

osztályainak száma?

-1-3 C© >t-

1 - 1cS - _ -1-3 ,, <£> 00 vH

rác§Mso

tó

rá-f-3

:©O Örm.

kath

. r á+3Mt e:C

S Ev. r

eform

.

Ágos

tai

Unitá

rius

Izra

elita

Mag

yar

Néme

t

Romá

n

Örmé

ny

Zsidó

Szláv

Olasz

Leng

yel o § w oaM -r-^'rS

có g

* CDÍUOia v© c£■+=>g> M

agya

r

Néme

t

'eőa©

tó Örmé

ny

Zsidó

Szláv

Horv

át

Jogr

a

Theo

logiár

a

Philo

soph

iára

Med

icára

techn

ikár

a

| Bá

nyás

zatra

Erdé

szetr

e ti' g3CQtiSs Ka

tonán

ak

A maros-vásárhelyi ev. ref. 8 o. 6966 611 110 __ 41 5824 67 201 112 6626 74 154 ___ 112 ___ ___ 264 271 253 5 10 — 3 121 91 — 10 9 — — 20A kolozsvári rom. kath. 8 oszt. 5284 2820 1942 — 385 29 40 2 18 2786 19 2379 — — — — 451 476 301 19 116 — — 189 129 15 45 49 18 7 9 —

A nagy-enyedi ev. ref. 8 oszt. 4636 376 87 — 68 3955 78 26 16 4339 66 138 6 17 ___ 2 9 288 246 239 2 3 — 2 — 106 63 — 16 14 5 1 33 —

A balázsfalvi gör. kath. 8 oszt. 4299 25 3505 — 526 3 — — — 9 13 4272 1 — 4 — — 350 296 — — 294 — — 1 77 176 24 11 2 — 1 5 —

A kolozsvári ev. ref. 8 osztály 3615 282 26 — 2 3176 113 15 11 3560 18 26 — 9 — — — 304 276 — — — — — — — — — — — — — —

A nagy-szebeni r. kath. á. 8 o. 3341 1487 446 — 1371 27 — — 5 647 859 1889 — — 72 — — 167 153 35 44 74 — — — — 78 30 5 16 6 — 1 —

Az udvarhelyi ev. ref. 8 oszt. 2849 73 3 — — 2718 46 9 i— 2784 33 10 2 — — — — 195 195 189 6 2 — — — — 71 72 — 4 8 — — 39 —

A nagy-szebeni ágostai 8 oszt. 2747 111 59 — 414 56 2096 7 4 96 2169 476 — 4 1 — 169 132 1 126 16 — — — 65 42 2 9 5 — 1 —

A kolozsvári unitárius 8 osztály 2646 240 28 — 1 146 108 1985 137 2583 35 29 — — — — 276 245 242 2 1 — — — 109 84 2 7 3 4 6 12 —

A brassói ágostai 8 osztály 1971 190 12 — 121 47 1596 2 92 152 1562 119 4 92 görög11 — — 110 95 7 87 9 — 2 görög1 — 38 27 — 23 2 — — —

A brassói gör. keleti 8 osztály 1824 — 67 — 1457 — -— — — — — 1824 — — — — — 41 39 — — 39 — 1 — — — 21 4 5 2 3 — — — —

A gyula-fehérvári r. kath. 8 o. 1819 1007 265 — 365 48 22 1 102 978 191 642 — 97 6 — 5 147 153 92 25 29 — 5 — — 20 15 1 10 1 2 — 3 —

A sz.-udvarhelyi r. kath. 8 o. 1501 1424 26 — 10 41 — — — 1455 6 36 — — 2 — — 212 206 201 3 2 — — — — 122 49 7 9 2 2 40 10A segesvári ágostai 8 osztály 1433 121 — — 162 8 1145 2 — 31 1245 168 — — ___

• 75 69 1 63 3 — — — — 32 21 — 12 1 — ■ — 1 —

A medgyesi ágostai 8 osztály 1319 73 57 — 78 11 1117 1 52 21 1171 135 — 52 — — 65 59 1 57 — 1 — — 10 33 7 5 — — 2 —

A beszterczei ágostai 8 osztály 1181 211 41 — 177 39 698 1 13 99 794 228 — 13 — — 27 46 — — — — — — — — — — — — — — —

A szászvárosi ev. ref. 8 v. 6 o. 3530 254 1020 — 445 518 62 — 22 782 72 537 — 22 — — — 21 20 13 — 6 — — — — 6 7 — 1 — 1 — 3 1

A csik-somlyói r. kath. 7 oszt. 1870 1861 15 — — 3 1 ------ - — 1832 32 11 — 5 — —

A brassói rom. kath. 6 osztály 641 581 193 — 73 9 1 3 2 257 281 263 51 2 — - - 6 s:o

Az ó-tordai unitárius 5 osztály 1624 218 53 — — 321 13 1017 11 1559 — 54 — 11 — — —o

A székely-keresztúri un. 5 oszt. 1587 34 — — 14 220 28 1290 — 1545 28 14 — — — —'CC

A s.-szt.-györgyi ev. ref. 4 o. 3602 187 — — 47 3268 — 93 3 3554 — 45 — 3 — — — §Cw

A m.-vásárhelyi r. kath. 4 o. 1259 759 406 — 63 27 1 4 — 764 17 470 — — 3 — 6 *J3 "pH -tó=©A naszódi gör. kath. 4 osztály 711 10 603 — 98 — — — — 8 1 702 — — — — — © :© ©_cjA szamosujvári r. kath. 4 oszt. 662 62 253 318 2 25 — - — 1 82 4 225 318 1 — — 1 ©

'-*-3©

A toroczkói unitárius 4 osztály 642 18 48 — — 6 4 566 — 579 7 48 8 — — — cő

A szászsebesi ágostai 4 osztály 600 57 20 — 215 11 482 — 4 525 31 240 — 4 — — Or—1Pa 85 . 1

A kézdi-kantai r. kath. 4 oszt. 317 299 2 — — 6 — — |— 295 — 2 — — — — ©Az erzsébetvárosi r. kath. 4 o. 305 63 28 150 42 11 13 — — 59 28 70 150 — — — 1 ’

.

Összesítve: 64894 13467 9297 468 6377 20053í

7751 5125 605 38107 8756141171

540 339 104 2 54 3180 3053 1573 439 502 — 13 2 — 965 833 55 162 110 32 21 136 1(

Jegyzések. J) A nem teljes gymnasiumoknál az utóbbi rovatok hiányzanak.3) A kolozsvári ev. ref.-nél nem jegyeztettek fel.2) A szászvárosi ev. ref. gymnasiumnál csakis az 18%— 180f,/-o vannak adatok. A többi elveszett.

Rovatai is csak e négy évről szólnak, kivéve az elsőt, mely (1413: 4 ~ X : 10) arányosítva 3530-ra van téve.

Jegyzések. 4) A kézdi-kantai r. kath. gymnasium az 186°/i és 1867a tanévekben szünetelt, úgyszintén a to- roczkói unitárius algymn. 186% és 18672-ben.

5) A szamosujvári r. kath. 4 osztályú 18672-ben, a naszódi görög kath 4 osztályú 186%-ben nyílott meg.

/

Összitett táblázataink elseje egyes tanodák szerént, az évtiz hallgatóit egybefogva, tárja elénk az erdélyi középtanodák óletmoz- galmait, inig a más a tanodákat összesítve, a hallgatóság "számá­nak egyes tanévek szerénti hullámzatát tárja elénk.

De h a d d s z ó l j a n a k az e g y b e c s o p o r t o s i t o t t a m számok:

— 13 —

Az erdélyi középtanodák sommás táblázata.

Az összesített

tanév.

A t

anul

ók ö

szsz

áma

? A tanulók ne m z e t i s ágé.

Nyo

lcza

dik

oszt

ályb

a já

rtak

?

Ére

ttség

it te

ttek

?

Az érettségisek nemzetisége ?

mag

yar

ném

et tíscőSor-í m

agya

r

ném

et

rom

án

1860 — 1861 5922 3400 525 1245 264 249 147 22 491861 — 1862 6010 3814 481 1192 243 220 142 11 511862— 1863 6040 4248 517 1209 291 244 140 39 541863— 1864 6372 4120 538 1398 335 268 174 20 621864— 1865 6435 4143 557 1434 317 362 199 25 641865— 1866 6626 4047 538 1509 331 317 200 24 621866— 1867 6906 4244 567 1666 347 330 202 23 761867 — 1868 7095 4529 497 1794 314 307 180 23 351868 — 1869 7099 4454 496 1841 350 314 201 16 621869— 1870 6678 4397 443 1395 351 309 156 50 48

1860— 1870 64894 38107 8756 14117 3180 3053 1573 439 502

íme tehát Erdély 29 humán középtanodájában átlag számítás­sal évenként 6489 ifjú nyer gymnasiumi oktatást. S mig Schwarcz szerént az egész Magyarországon a gymnasiumok száma 164, s a tanulók összege 30000 lévén körülbelül 35 □ mértföldre [ ^ = 3 5 ] és [1437u8000°00-= 492] 492 lólekre esik egy gymnasiumi tanuló s egy gynasiumra átlag 182 tanuló ju t [™ ~ = 182] : Erdély területén minden 34-7 □ mértföldre [|^7—34'7J ju t egy gymnasium, 323 lakóra egy gymnasiumi tanuló [ - —f1-] , s minden gymnasiumra [ ~ ] 209 tanuló. S még mennyivel kedvezőtlenebbül üt ki Magyaror­szágra nézve az arány, ha abból Erdélyt levonva az erdóly nélküli anya-

föld és Erdély közt vonjuk a paralellát! Yedd még számításba, Schwarz adatát, mely szerént Magyarországon 30000 tanuló közzül csak 860 végzi el a középtanodát, tehát csak 31 *3 gymnasiumí nö­vendékre esik egy abituriens érettségis, mig Erdélyben az általunk felölelt évtiz alatt 64894 tanulóra 4053 érettségis jutott, s igy 21*2 középtanodai növendékre esik egy absolvált gymnasista.

S a középtanodából kilépő ez ifjak azok, kiknek további képzé­sére nézve az egyetem valódi szellemi szükségletté válik. S ez ifjak száma, mint mathematice kimutattuk Magyarország egy területén sem akkora, mint Erdély földjén. Erdélyben legnagyobb e szerént egy egyetem szükséglete is. Yedd még számításba távolát Budapest­től, közlekedésének nehézségeit, szegénységét, s nem fogod csodálni, ha az egyetem nélküli Erdélyben ma annyi középtanodát végzett if­jú elméje fensőbb tanulmány híján elcsenevész, a nemzetre nézve szellemi talajának annyi jóltermő része kultiválatlan parlagon ma­rad, s az egyetem felállításának vétkes halogatása által elodázott éveket ifjabb nemzedékünk annyi tagja Sybilla visszaidézheti en köny­vének örökre kárbament kincseként siratja.

IV.Erdély tanügyének miseriája, ép úgy nem uj, mint egy erdé­

lyi egyetem — stúdium generale — szügségletének érzete. Az or­szág nem egy öntudatosb historikusa panaszolja Erdély iskoláztatá­sának nyomorát, s szomorún áhit az e téren kósedelmező reform után. Elénk rajzát adja a 17-dik százi Erdély iskoláztatása szomo­rú képének Bethlen Miklós önéletírása.

„(Keresztúri Pál) a rethorikára tanítani nem akart; azt mon­dotta, hogy hasztalan dolog, avagy ha ember tanítja, vagy tanulja is, hátrébb kell mindezt, mind a derék poesist tenni. Tanuljon dol­got, valóságot először, és azokkal a dolgokkal együtt azoknak ne­veit, nemeit, minémüségéit, hadd legyen aztán miből és mivel poé­mát, orátiót csinálni, a mely tanácsra azt mondom annyi experien- tiám után, ebben a vénségemben: hogy bizony salamoni bölcs ta ­nács volt, és megsirathatlau kár ez, kivált a nemes ember gyerme­kei részéről, a kiknek szülöjek kényeztetések és őstől reánk mara­dott a scholát a judiciummal tanulható legszebb időben elhagyó go­nosz szokás miatt kevesebb idejek van a tanulásra, mint a szegény emberek, városi és paraszt rendek gyermekeinek; mégis azt a drága időt hiábanvalósággal töltik el a classisban velek. írás, olvasás és

— 14 —

- 15 —

az egy antichristiána latina linguának tanulásában telik el tiz, t i ­zenkét esztendő, mégis van e Erdélyben is nemes ember jó, csak középaránt való latinus is? nem értek literátort, mert az egész Eu­rópában is szűk. Ez csinálta Erdélyben a sok nyomorgató istentelen urat, főembert és ezekből aztán sok istentelen hamis bírót, igázga tót, a sok bolond egy mással ellenkező, egymás házait elrontó, ma- gokuak és mindnyájoknak s maradékjoknak is ezeket vesztő ujabb- ujabb artikulosokat. Ez adta az alacson és sokszor parasztember gyermekeiből álló prókátort, doctort, secretariust és itélőmestereket, mert a főember gyermeke nem volt arravaló, s aztán morgott, mi­kor utói kellett mosdani, hogy nem becsülik a hazafiait, hanem csak a sehonnaiakat ki becsülné. Mint szent Pál mondja. Beadták a vad­szamár fiát a scholába, tizenkőt esztendő múlva kijött egy minden­féle ordító, visító, nyeritő nagy vadszamár, sem az Istene, sem ha­zája törvényét, sem a históriákat, még csak a maga viselt eleinek dolgait sem tudta, mégis országot, ecclésiát, politikát, törvényt s országos hadakat, követséges tractákat igazgasson. Igenis a kőmives csákány, kalán, kő s mész nélkül várat építsen. De ennek orvossá­gáról; ha érkezem, másutt szólok, most ezt a caputot concludálom. “x)

Az erdélyi iskólaügy baját rokonhangokon több jó panaszolta, de Apáczai Csere volt az első, ki a bajnak orvosszerét is felmutat­ta, ki meddő jajongás helyett tetterős újítást sürgetett. Ö ismerte fel s mondá ki először egy Erdélyben állítandó egyetem kulturszük- ségét. Az eszmét, melyért szívvel, észszel, szóval és tollal, korholva és lelkesítve, de folyton küzde. Melyhez az ifjú kor optimismusában, s férfikora hajótört napjaiban, a fejedelmi kegy és üldöztetés idején egyaránt hü maradt. S mint az utikai Cato minden szónoklatát e szókkal rekesztó b e : „Ego autem censeo Carthaginem esse delendam, Apáczai minden beszédének és müvének alapgondolata az erdélyi egyetem állítása volt. Ego autem censeo Transylvaniae universitatem esse erigendam.

Olvasd „De Stúdió Sapientiae“*J mondott beszédét, „habitam 1652, mense novembri cum recturam in illustri collegio albensi

*) Gróf Bethlen Miklós Önéletírása. I. kötet. 224. Kiadta Szalai László a „Magyar Történe,mi Emlékek" közt 1858.

2) Joannis Apátzai Oratio De Stúdió Sapientiae Ultrajecti 1655. (Az erdélyi muzeum tulajdona.)

3) Magyar Encyclopaedia A pátzai Tsere János által. 1653. Utra- jecti (Az érd. muzeum példánya.)

susciperet." Üsd fel „Encyclopaediája" lapjait3) Tekintsd meg a ko­lozsvári ref. collegium álbumába irt — de summa scholaruin neces- sitate — szónoklatát, melylyel 1656 nov. 20-án ez általa íényre- emelt tanodához beköszöntött.4)

„S országunknak nagy gondviseletlensógének miatta az ő örök­kévalósága gyalázatyára--------minekünk vallásunkon való fejedel­münk, bő országunk vagyon, s hol az akadémia, melybe ha volna bőségre nézve sok idegen országokból a tanulók elgyülnének, csak nyittanók fel immár egyszer álmos szemeinket!" igy ir „Encyclo­paediája0 nyolczadik részében, miután a külföld universitásait a cantabrigiain kezdve a hapriaiig felsorolta volt.5)

S alantabb tantervét adva elő, a következőkben expectorál: „Bizony, ha csak igy lenne is hamar világot látnánk és lerázhatnék

nyakunkból ama, megmondhatlan gyalázatot, mely mián más nem­nemzetségeknek tsudáivá és tsufjává lettünk volt; megkissebithetnők pedig, a tanulni idegen Országokra járásunk mián esett réttenetes nagy summát, úgymint, kik szegény hazánkból, három esztendők alatt kitakarítottunk 18,000 tallért, azonba pedig ugyancsak ott fentereg a magyarság, a mely sárban nagy költése előtt volt!"6)

Ugyanide megy ki kolozsvári beköszöntője. „Nekünk nincs egye­temünk, a melyben ethika a vétkek zablázója, gazdászat, a családok igazgatója, orvostan az egészség megtartója, számtan városok, ut- czák, templomok, paloták felemelője, s a bölcsészet, minden tudomá­nyok gyökere taníttatnék. Nem szólok ékesszólás, nem a logika metaphysika, geographia, astronomia, optika, zene és kosmographiá- ról, mint melyek a philosophia czime alatt foglaltatnak össze s me­lyek tudása nélkül ennek ismeretére nem juthat. Ennyi szükségletek Mával, várhatjuk-e bolgaink előhaladását s a tudományok és isme­retek világitó fényét? Bizonynyal hamarább eléri valaki ujjával a csillagokat, leénekli az égről a holdat, az Óceánt patak medrébe szorítja, s a földet Archimedessel helyéből kimozdítja, mint a tudo- mánynok faradhatlan művelése nélkül miveit nemzetet mutasson fel.

4) Apáczai egyetemi terveiről irt Erdélyi János egy hibáktól hemzse­gő czikket a „Sárospataki Füzetek “-ben, Szilágyi Sándor a „Protestáns egyházi és Isk. Hetilap" 1859. foly. 128 lapján s a „Magyar Vértanuk“- bán, és Szabó Károly, kinek czikke a Molnár Aladár „Néptanítók Encyclo- paediájában" fog megjelenni.

5) L. „Magyar Encyclopaedia" 247 old.6) „Magyar Encyclopaedia" 365 old.

— 16 —

Bizonynyal a mi a szem a testen, az az egyetem vagy előkelő kol­légium az országban, s a mi az értelem az emberben, azok tudós férfiak a hazában. Szem nélkül a test sötét, s az ember értelem nélkül bárgyú. S ezért nem ok nélkül az emherek közt legbutáb­baknak tehetetlenebbeknek, s gyermek koruk óta bárgyuságra szü­letetteknek tartatnak a szomszéd nemzetek. Egyetem — — szaba­dítanék meg e gyalázattól."

így Apáczai, a jeles, ki Bethlen szerint „Erdélyben első nyi, tá meg a tudós embereknek a becsületnek ajtaját, megmutatá ma­gán, hogy a magyar is megérdemli a doctor és professori nevet és viselheti-

Barcsai Ákosnak be is adta egyetemi projektumát „megmutat­ván ebben, hogy a Basiriusnak fizetett 1000 tallérból és az akkori fejérvári collegiumra esztendőnként menő költségből" egy universitás kitelik. „Nem hiszem — Barcsai Ákos, ha floreál vala, hogy fel nem állítja vala, de Isten ezt máig Erdélynek nem engedte.1)" mond az életirás.

Biz azt máig sem engedte .1658-ban lebukott trónjáról Bar­csai, s nemsokára reá sírba szállott Apáczai. S két óv százig együtt pihent a nyugtalan reformerrel az erdélyi egyetem eszméje is.

v.A pesti egyetem nagy érdemű tanárait Jedlik Ányost és Toldy

Ferenczet illeti az érdem, hogy a magyar korona területén egyetlen universitás elégtelen voltát belátván, az erdélyi egyetemnek Apáczai óta, tehát két századig nyugvó eszméjét újból felelevenitók. A negyvenes években történt, midőn a helytartótanács a jogakademiák tárgyában az egyetemtől vólemónyes előterjesztést kért, s annak szerkesztését J e d l i k r e és T o l d y r a bizá az egyetemi tanács. E jelentés mig egyrészt az országban fenálló jogakademiák eltörlése mellett emel indokolt szót, másrészt szent István koronája területén négy ríj egye­tem felállítását hozza javaslatba. Az uj egyetemek székhelyei K o- 1 o z s v á r, Zágráb, Kassa és Pécs leendettek.

Mi természetesebb, minthogy kulturügyeink a szükségletének helyes felfogásából folyó ez előterjesztés a pusztában kiáltó szavaként eredménytelenül hangzott el. A magyar országgyűlés nem tegnap 7

7) Bethlen Önéletírása 1. köt. 247. old. Szilágyi Sándor „Magyar Vértanuk" 1867, 120—132 old. Szilágyi S. Erdély Története Tekintettel Művelődésére 1866. II k 423 old.

2

óta szenved abban a kis hibában, hogy idejét a nemzeti művelődés érdekeinek előmozdítására nem igen pazarolja. Praetor mínima non curat. Magyar honatyáink a forradalom előtt is leginkább szerették meddő szóharczokra vesztegetni az időt, s igy nem csoda, hogy az 1848 : XIX törvényczikk alkotásáig még arra sem ért réá az or­szággyűlés, hogy egyetlen egyetemünk ügyét érdemlegesen szóba hozza.

Az Apponyi kormánynak idejét s erejét is fontosabb ügyek vették igénybe. Az administratori kérdés. Az országszerte megindí­tott kormánypárti korteskedések. A szabadelvűek ellenében táborba szállott konservativek szervezése. És sok száz egyébb, mit egyenként nagyobb horderejűnek tartott a nemzeti művelődés érdekénél. Toldy s Jedlik jelentése a budai levéltár betüszuinak adatott át legma- gasb eldöntés, illetőleg elrágás végett.

A dicsőült b. Eötvös újból felébresztette a meg nem holt, bár negyedszázig aluvó leányzót. Miniszterségre léptének nem telt el egy éve, s 1868. febr. 8-dikán a néhai kormányszék által felszólittatá a kolozsvári jogakademia és orvossebészeti tanintézet tanárait, hogy a kultusminiszteriumhoz az illető intézeteknek facultásokká alakítása, illetőleg egy Kolozsvárit állítandó egyetem ügyében terjeszszenek fel együttes jelentést.

A nevezett intézetek készséggel készített munkálata, a kormány­széknek ugyané tárgyban tett előterjesztésével együtt már az év apriljében fel volt a minisztériumhoz terjeszt ve.51)

A következő év őszén Eötvös személyesen felkereste Kolozsvárt, hogy a terveit új egyetem székhelyének helyi viszonyaival, a főta­noda localitásaival megismerkedjék, s az erdélyi szakértők tanácsát kikérje.

1870 mártiusában beterjesztette „Törvényjavaslatát a Kolozs­váron országos-egyetem állítása ügyében." E javaslat értelmében (1 §.) „Kolozsvár szabad királyi városban országos főtanodául egy királyi egyetem állittatik és 1870 év október havában megnyittatik. “

A f e n t e b b i v e l e g y s z e r r e nyújtotta be „a pesti ki­rályi egyetem újból szervezése tárgyában" törvényjavaslatát, mely „az egyetem tanítói és tanulói személyzete, valamint a tanítás és tanulás szabadságára nézve" a kolozsvárinak is normativumul szol- gálandott.* *)

*) Lásd mindkettőt e munka „ F ü g g e l é k é i b e n II és III szám alatt.*) Lásd a „Függelékben" s VI szám alatt.

/

Két hó múlva az országgyűlés egy külön, Bujanovics Sándor, Ger­gőn Antal, Horváth Mihály, Hoffmann Pál, Irányi Dániel, Kautz Gyula, Ordódy Pál, Pulszky Ferencz, Rónai Jáezint, Simonyi Lajos, Szabó József, Szathmáry Károly, Szilády Áron, Tisza Kálmán urak­ból álló tanügyi bizottságot nevezett ki a fentebbi javaslatok tá r­gyalására. De a múlt év júliusában kiütött háború a mint a ma­gyar parlament ülésezéseit úgy a bizottság működését is félbe- szakitá.

A legevidensebb kár, mely a müveit nyugat háborúzásából művelődésünkre háromlott, tanügyi reformunk elnapolása.

A törvény értelmében az erdélyi egyetem már 1870 októberé­ben megnyitandó leendett. S a közbejött franczia-porosz háború miatt még a tanügyi bizottság tárgyalásain sem ment át ez idén az illető javaslat.

Kevéssel az országgyűlés uj ülésszakának megnyílta s a folyó év beköszöntése után új és közvetlenségében kétszeresen súlyos csa­pás nehezedett művelődi ügyeinkre.

1871, február 2-dikán b. Eötvös megszűnt élni.Egyetemünk ügye méltán elmondhatá hálálakor a költővel:

Multis ille bonis flebilis occidit nulli flebilior quam mihi.Pár nappal elhunyta előtt, kórágyán is az országgyűlés magá­

hoz kórt tanügyi bizottságával tanácskozott.Tárczáját és javaslatait Pauler Tivadarra hagyta örökül. Az

új kultusügyérre, ki a legapróbbakon kezdve tanulmányzás tárgyá­vá tette ressortját Úgy tudjuk az egyetemi kérdést a miniszter úr kiváló gondjainak tette tárgyává. Paulerben a pesti egyetemnek csak­nem negyedszázadon át tanárában kétségkivül pár excelence szak­emberre talált e kérdés.

Nézeteit és terveit azonban máig még el nem árulá.Bizonytalan vájjon az elődje által bevágottt utón és nyilvání­

tott elvek szerint akarja-e az egyetemi reformot s ennek kapcsában az új egyetem alapítását keresztülvinni ?

Avagy visszavonja Eötvös egyetemi törvényjavaslatait, hogy újak alapján indítsa meg e kérdésben a tárgyalást és tanácskozást ?

A tanügyi bizottságnak e javaslatok felett folyt, s Eötvös ha­lálával félbeszakadt tanácskozásait máig sem indította meg újból. E tény feltevésünk mellett bizonyít.

De legyen bármint, bizonyos, hogy e kérdés megoldásának ti­zenkettedik órája elközelgett.

— 19 —

2*

20

1872 aprilban az 1869— 72 országgyűlés tartama lejárt. Ha az egyetemi kérdést megoldatlanul hagyta maga után, akkor az Eötvös által 1870 októberében megnyitandónak terveit kolozsvári egyetemnek még az 1873/3-dik tanévben sem látjuk hanvát.

Ép mivel e tanintézet kérdése a gyakorlati megvalósítás terén annyira időhez, a tanévhez kötött, kétszeresen érezteti mulasztásá­nak káros következményeit, kettős a : P e r i c u l u m i n m ó r a!

VI.Újabb időben az egyetemi reform egyikévé emelkedett időszaki

irodalmunk divatczikkeinek. Mióta Eötvös báró az universitási kér­dést felszínre hozta nem egy hírlapi czikk, önálló röpirat vette tár­gyalás alá.

Természetesen chacun á són fa^on. Mig egy Schwarcz Gyula, Hoffmann Pál alapos indokokkal tárták fel egyetemünk hiányait, egy-egy négy gymnasiumi osztályt végzett kicsapott újdondász, avagy ta­nulmányait a declinálásnál bevégzett, fényképész legényből vagy ex- barátból minden kulturkérdóshez hozzászólni hivatott jourualistává avencirozott iró (!) beérte azzal, ha a pesti egyetem tisztes épületét tudatlanságához illő ripőkséggel lecsunyitotta.

Egyébként rég megírta evangéliumában (7, 6) M áté: Nolite porcis projicere margaritas. Nincs mit csodálkoznunk rajt, ha a pöffedöző üresfejüség mindennek a maga alacsony niveaujára ránga- tásával keresi a plebecula bámulását.

Csak azt csodálom, hogy oly tanult ember, a minőnek a „Re­form des Universitátswesens in Ungarn" szerzője magát ismerteti, a pesti egyetem szertelen leszóllását tartja a vágyva várt „Reform" leg- czélravezetőbb eszközének.

Túlzó hevében nem átallja „scriptum manens“-ben kimondani: „Die ungarische Universitát nimmt unter allén Universitáten dér Welt den letzten Rang ein."

Csak kettőt mulasztott el a szerző úr nagy phrasisa leírásánál. Egyet azt, hogy egy egyetem mindég a saját országa, nemzete mű­velődési állápotához mérten bírálható csak meg méltányosan. S mást azt, hogy ítélete kimondása előtt a pestit ha nem is az egész „világ" (Welt), de legalább Európa egyetemeivel egybehasonlitsa.

Olvassa el Blackie tanár müvét*) a scott egyetemekről, Bonghi

*) Bl ack i e , On the advancement of learning in Scotland Edenburgh 1855. — Ma s s i mo d’ Az i g l i o Qnestioni Urgenti 1861.

tanár s Massimo d Aziglio nyilakozatát az itáliaiakról, vessen egy tekintetet az orosz, spanyol, rnmeniai egyetemekről szóló kimutatá­sokba, s meggyőződhetik, hogy a Döllinger ós Schleiermacher *) által oly classikuson kifejtett egyetemi eszmének megfelelő szerke­zeti tökély, mind a tanárok ós tanítványok száma és miségére nézve nem egy megette áll a magyar főtanodának.

Igaz, hogy orvosi karunk tanárok dolgában felette gyenge.De a bölcsészeti s a jogi kar tanárai kevés kivétellel nemze­

tük első tudósai, akadémiánk elsőrangú koryphaeusai.Igaz, világhírű tudosók nem igen praelegalgatnak a pesti egye­

temen. De, mint lehet egy magyar tudós világhírűvé még kizáró­lag magyar marad, s mig nyelvünk nem emelkedik a világnyelvek sorába ?

Igaz, hogy a philosophiára nincs Rosenkranzunk, Yischertink az aesthetikára, az államphilosophiát nem tradálja Laboulaye, Elie de Beaumont a geológiát, John gardne Wilkinson a régészetet, Pascuel Gruyangos az arab nyelvet, Stein az államtudományokat stb.

De ugyan, kit találnánk kitünőbb m a g y a r tanárt egy Toldy Ferencz, Télfy Iván, GDeguss Ágost, Horváth Cyrill, Salamon Fe- rencz, Than Károly, Hunfalvy János, Kőnek S., Petzvall Ottó, Kautz Gyula, Hoffmann Pál, Wenczel 0 ., Margó T., Budenz, Wámbéry tanszékeire ?

Tagadhatlan mind e mellett sok a pesti egyetemen a hiány. De ennek egy része hagyományos múltjában, más művelődési viszonya­inkban bírja gyökerét. Gondoljuk meg, miből s mily viszonyok közt fejlődött azzá a mi ?!

S bár kárhoztatni fogjuk, nem csodáljuk a sok résen már megtört klerikális szellemét, tanulói való tudumányos lelkületének hiányát, kathedrái s tanszerei elégtelenségét. Határozottan megróni, s indolentiájában bámulni csak országgyűlésünket fogjuk, mely a mint 48 előtt, úgy most sem sürgeti főtanodánk ügyének elővitelét.

Kern szeretvén a mások által már elmondottakon kérödzni, s nem kívánván sine necessitate entia multiplicare, a nyomtatott ivek számát szükségtelen szaporitni, Schwarcz Gyula többször említettük munkájára, Zűr Reform des Universitátswesens s a Tanügyi Reform­ról" irt röpiratokra**) a pesti egyetem bölcsészeti s orvosi karának, s a

*) D ö l l i n g e r „Die Universitaten sonst und jetzt. München 1867. S c h l e i e r m a c h e r „Gelegentliche gedanken über Universitaten." 1848.

**) Sc hwa r c z Gyula közoktatásügyi Reform, mit politikai szükség­let Magyarországon 1859. — A Tanügyi Reformról Pest, Aigner Lajos

pesti egyetem magántanárainak a kultusminiszterhez intézett emlék­irataira*^ utalom az olvasót, mint olyanokra, mik az egyetemi re­form kérdéséről sok helyeset tartalmaznak.

Csak röviden adom tehát elő sajátos nézeteim, Eötvös tör­vényjavaslatának menetét követve, s a kolozsvári jogakademia s or- vossebészeti tanintézet felterjesztésére reflectálva.

Első sorban nem tartom helyesnek az utat, melyen b. Eötvös az egyetemi reformnak, s illetőleg az új egyetem alapításának ügyét a megoldás kerékvágásába inditá.

Nem, hogy törvényjavaslatait a kellő szakértők véleményének kikórdése nélkül, a kultusminiszterium tisztviselőinek egyoldalú in- formátioójára szerkesztette (meg is érzik rajtok a bureauszag!) S nem, hogy törvényjavaslataiban nem szorítkozott az elvekre, mik az egyetem szervezetének alapul, irányának útmutatóul szolgálandók, de magát szervezőtöket is a törvényhozás tárgyává tévé.

Az egyetemek, történőtök tanúsága szerént csakis mint önálló tudományos testületek, autonomikus intézmények nyertek és nyerhet­nek a kulturviszonyokhoz, országok szükségleteihez mórt egészséges fejlődést, felvirágzást.

Mindenesetre jobb államférfiéi belátással, mint magyar nyelv- érzékkel alkotta a 48-diki törvényhozás XlX-dik czikke 1 §-sát, melynélfogva „Az egyetem egyenesen a közoktatási miniszter ható­sága alá rendeltetik." Az állami ellenőrzés a lehető visszaélésekkel szemben ép oly szükséges és hasznos, a mily káros a törvényhozás szertelen beavatkozása.

Nem hat-e természetesen, gátlókig az egyetemi önálló fejlesz­tésére az, midőn szerkezetének fejlesztésében is a törvényhozó test nehézkes gépezetéhez van kötve ?

Ép ily károsnak találom a törvényjavaslat amaz intézkedését, mely az egyetemi kathedrák betöltése, s a docensek kinevezése, ille­tőleg megerősítése körül az egyetemi karokat csaknem minden be­folyástól elzárja. Érje be a kultusügyér e részben a legfensőbb fel­ügyelet, s apellata jogával. S bízza a kathedrák betöltését azokra, kik e részben a leghivatottabbak, az egyetemi tanárok egyes karai­nak összesógére. A kasztszeríi befolyás ellen a megerősítési joggal

*) Lásd a „Pesti Napló" 1870-dik évi folyamának april 16 esti s következő, s május 2-dik reggeli s következő kiadásainak számait.

1

biztosíthatja magát. S még egy más, nekem igen czélszerünek lát­szó intézkedéssel. Az egyes kathedrák betöltésében az egyetem ka­rának tanárai mellett a magyar akadémia megfelelő tudományosz­tálya is vegyen hason számit tagja által részt. Kell e bizonyitnom, mennyire növekednék ez által, mind akadémiánk, mind egyetemünk tekintélye, s irányának tudományossága, melytől a legfensöbb tanin­tézetek kiválón kölcsönzik nyomatékok. S másrészt a magyar tudo­mányos akadémia megérdemli egyetemünktől azon figyelmet is, mely­ben az osztrák universitásokon a bécsi tud. akadémia, s a tudomá­nyok prágai királyi cseh társasága részesül. A docenturát szabályzó 1848 decz. 16-diki, 1849, jan. 24 és 1850 april 27-diki Erlo- szoknál fogva ugyanis a tudóstársaságok minden rendes tagja jogo­sult az osztrák főiskolákon, magántanári minőségben előadni.

Kitűnő gyakorlati érzékről tanúskodik az ujjászervezési javas­lat 3 §-ának ama^ határzata, melynél fogva „kitűnő s oly tudományt művelő magántárok, kik tárgyaik természeténél fogva kevés hallga­tóra számíthatnak" évi segélyben részesitendők. Ily intézkedés nél­kül jó időre nem számíthatna felvirágzásra a magántanári intéz­mény magyar egyetemeinken, hol az elvontabb tárgyaknak — ki­vált ha nem kötelesek — rendkívül kevés a hallgatójok.

A pesti egyetem bölcsészeti s orvosi karának felterjesztése mel­lett feles indokolnom, miért tartom a pesti egyetemnél behozandó három theologiai kar intézményét helytelennek, s miért örvendek, hogy kultusügyérünk a kolozsvári egyetemről szóló javaslatában szót sem ejt a hittani facultásokról. S ez részben a kolozsvári jogakade- mia és orvossebészeti intézet felterjesztése eszólyes initiativájának érdeme.

Mit is keresnének az ország javából dotált egyetemeken a fe­lekezetek theologiai fakultásai ? mit egy t u d o m á n y o s egyete­men a sem hús, sem halféle hittudomány ? A mennyiben h i t, nem tudomány, s a mennyiben tudomány, nincs helye speciális hittani karban, hanem a história, philologia, s a philosophia egyes discip- lináihoz tartozik.

Másrészt absurd czopfnak tartom a törvényjavaslatnak ama intézményét, mely az összes bölcsészeti, philologiai s természettu­dományi tárgyakat az egy philosophiai kar kalapja alá szorítja. Mire adoptálják a különben oly kitűnő német egyetemeknek ép e helyte­len, a hagyományon kívül mivel sem igazolható intézményét ? Ugyan mivel homogénebb rokonabb a mathesis a históriával, mint a joggal ?

— 23 —

— 24 —

S nem áll e például közelebb a história, a joghoz mint a termé­szettudományokhoz ?

Sokkal ésszerűbb a bölcsészeti kar egybeerőszakolt tárgyait a humán tudományok (pbilosophia, história, philologia) és a reáliák (mathesis és physika) karaira különitni. Mint az Francziaországban (Facultés des lettres et facultés des Sciences), a németalföldi, dán, spanyol, orosz, skandináv sat. egyetemeken dívik, melyek példáját a németek közzül Tübinga is követte.

A kolozsvári egyetemnél kiválón indokolja ez elválasztást a körülmény, hogy Erdély egyetemének mathematikophysikai ka­ra — polytechnikum nem létében — ez utóbbivá lenne egyszers­mind szervezendő.

S miért ne foglalhatna egyetemünk keretén belül a polytechni- kumnak megfelelő egy kar helyet, midőn művelődési igényeink, s másrészt a józan gazdaság ezt javasolják ? A kolozsvári jogakademia és orvossebészeti tanintézet javasolta polytechnikai quasi póttanfo­lyam csaknem mitsem segitne e részben Erdély igényein, melyek a reáltudományok fensőbb oktatását nem kevésbé teszik kívánatossá, mint a humánokét.

A törvényjavaslatnak az egyetem fegyelmi ügyeire vonatkozó szabványaitól lehetlen elvitatnunk a józan szabadelvüség dicsőségét. De a tanuló ifjúság morális érzetének növelésére czélszerünek talál­nék, hogy a mint a tanárok fegyelmi eseteiben (6 §.) felettők egy tanárokból álló bíróság dönt, úgy hasonesetekben az ifjúság felett egy legalább hétharmadában egyetemi hallgatókból álló quasi es­küdtszék ejtse a verdiotet.*)

Ennyit a törvényjavaslatokról. Még a kolozsvári jogakademia és sebészeti intézet felterjesztésére lenne pár megjegyzésünk.

E munkálat két részre különíthető. Az elsőre, mely a kolozs­vári egyetem tervezetéből áll. S a másodikra, mely a kivitel módo­zataival foglalkozik.

A jogi tanárok számát 13-ra, az orvosiakét 10-re, a bölcsé­szetiekét 18-ra, s igy az összesegyetemi tanszemélyzetet 41-re teszi, s az egyetem összes évi költségét 149870 ftban állítja meg. Ez ösz-

*) Nagyon ajánlanám az olvasó figyelmébe a bécsi minisztériumnak az egyetemügy rendezésére vonatkozó 1848 decz. 19, 1849, sept. 30, 1849 jan. 24, 1849 martius 1, 1849 nov. 24, 1850 april 27, 1850 február 16 Erlassait. Az ki átérti lejebb hágy az osztrák egyetemeket ujjá teremtő Thun miniszter feltétlen szidalmazásával.

szegből 21000 irtot a kolozsvári jogakademia, 17,907 ftot a ko­lozsvári orvossebészeti tanintézet, 16791 ftot a nagyszebeni meg­szüntetendő államgymnasium, 28649 ftot különböző erdélyi közala­pok u. m. a kereskedelmi alap, a vegy- és kohászati alap, az út- vám alap, az országházvételi alap, a siket-néma intézeti alap, a rendőr-büntetési s végül a nősülési és himlőzési alapból remáll fe­dezhetni. E számítás szerént a kolozsvári egyetem fentartása az államnak évenként csakis 51523 írtjába, a nagyobb számítás sze­rént 65523 ttjába, s egyszer mindenkorra a beruházásnak 10,000 forintra rugó költségeibe kerülne.

A tanárok elaboratuma az egyetem helyiségéül a lycaeum bér­beveendő épületét s a királybiztosság elköltözésének esetére a gu- bernium helyiségeit szánta.

Ennyi az operatum lényege.Kell e az európai egyetemek statisztikáját, s egy főtanoda

szükségleteit ismerő számára megjegyeznem, hogy 41 tanár egy újon alapított egyetemnek felette kevés.

Igaz, hogy omne initium durum. Hogy nem egy európai egye­temnek még annyi tanára sincs. így a rostocki 35, az odessai 24, a christianiai 40, a griüiingeni 23, az utrechti 29, a leideni 36, s a 19 közzül tiz olasz egyetem 40-nél kevesebb tanárral kényte­len beérni, sat. De ezek soha sem is tettek az egyetemek sorában valami nagy számot, sohasem okoztak társaiknak valami nagy con- currentiát.

Igaz az is, hogy az 1770-ben reformált nagyszombati egyete­men a theologiának mindössze 7, a bölcsészeti karnak 7, a joginak 5, az orvosinak 5 tanszéket állítottak, s igy az utóbbi 3 karnak mindössze 17 kathedrája volt. S ebből nőtte ki magát sok vajúdás közt a mai pesti egyetem.

Csak hogy 100 év egy nemzet kul túr életében nagy korszak. Öregbült műveltségünk, öregbültek egy főiskolához kötött igényeink. S ha a kolozsvári a pesti egyetemnek nemcsak gúnymása, de mind­kettőben életet ébresztő versenytársa akar lenni, legalább annyi tárgy­nak állítson s annyi kathedrát, a mennyivel amaz rendelkezik.

Yedd ehez, hogy új egyetemünk mathematiko-physikai kara Erdélyben egy polytechnikumnak . állaná helyét, s igy egymaga legalább is 16 tanárt igényelne.

A jogakademia s orvossebészeti intézet felterjesztésében propo­nált 41 tanszék elégtelenségét mi sem tünteti fel kirívóbban, mint p. a körülmény, hogy Erdélyben, a historiahazájában a diplomatika,

— 26 —

numismatika sphragistikánafe, az archeológiának s paleontológiának egyetlenegy kathedrát sem szántak. Ép, mint az összehasonlító philo- logiának, a keleti nyelveknek s irodalmoknak.

Nincs szándékom egy viszonyaink közt kivitelre nem számítható ideális egyetem tervével platonisálgatni. Úgy is csak Schwarz Gyu­lát, e nagyérdemű tudósunkat kopizálnám, ki gyönyörűen kiterveli azon 26 tanfolyamit, 9 szakosztályú nemzeti nagy egyetemet, mely- uek felszerelése évi két millióba, s évi költségei másfél milliójába kerülnének az országnak !*)

De másrészt hangsulyozandónak tartom azt, hogy az ország- pár ezer forintnyi költségkímélésért nem mellőzhet oly tanszékeket, melyek az állítandó egyetemnek elkerülhetlen szükségletei leendenek.

Még csak az egyetem költségéinek fedezésére vonatkozólag kí­vánunk tenni pár megjegyzést.

A tanári munkálatba felvett fedezeti összegek közzül természe­tesen ez egyetem javára esnének a kolozsvári jogakademia és orvos­sebészeti tanintézetek évi költségei. E két intézet tételei a tanári munkálatban 21000 és 17907 forinttal, az idei (1871-diki) állam­költségvetésben**) 15445 és 31615 forinttal szerepelnek. Ez összeg­hez tán hozzávehető az 1871-ki budgetnek az erdélyi fensöbb taninté­zeted közös költségei 2500 frt. tétele.

A tanári munkálat, mint feleslegest, az egyetem öregbítésére felakarja oszlatni a nagyszebeni államgymnasiumot, melynek dotati- ója a munkálatban 16791 ftra, az 1871-diki államköltségvetésben 20443 ftra van felvéve. Részünkről a nagyszebeni m a g y a r állam­gymnasiumot a nagyszebenvidéki magyarság életérdekében állónak tartván nem járulhatunk a tanár urak propositiójákoz, mely pár ezer forintért, a magyarságra nézve oly nagy horderejű e tanintézetet feloszlatná. Csak tekintsék meg e gymnasiumnak n e m z e t i s é g i statisztikáját s meggyőződnek, hogy az ágostaiak nagyszebeni, ma­gában véve kitűnő, de német tannyelvű főgymnasiuma épen nem alkalmas e m a g y a r középtanoda pótlására. lm a nagyszebeni ál- lamgymnasiumban 186%-ban m é g c s a k 35 volt a magyar nem­zetiségű tanulók száma, s a magyar tannyelv behozatala után 186% - ben már 129-re gyarapodott. Úgy hisszük ez adat elég tanubizony-

*) Lásd idéztük müvét 417—485 oldal.**) Lásd 1871 : X törvényczikk. XVII tétele „Vallás- és közoktatás-

ügyi minisztérium."

ság a mellett, hogy ez intézet fenállása magyar szempontból lét­szükség.

A nagyszebeni államgymnasium helyett a nagyszebeni jogaka- demiának a budgelben 17755 forinttal szereplő kiadását vennők fel a felállítandó egyetem költségeinek fedezetébe. De csakis az esetben, ha e mü zárfejezetóben sürgetett t a n n y e l v i u t r a q u i s m u s a felállítandó egyetemen magának utat tör, s igy az erdélyi német elem művelődési érdekei a nagyszebeni jogakademiának az egyetembe olvasztása által nem szenvednének csorbát.

A tanári munkálat által felhozott, s fensoroltuk alapok köz- zül nem mindnyája fordítható az egyetem czéljaira. Ilyen a rendőri alap (12359 ft 12 V2 kr.), mely jelenleg az elemi csapások által sajtolt vidékek felsegélésére fordittatik. Ilyen a siket-néma alap melyet helytelen lenne (5229 ft 29 kr.) elvonni rendeltetése nemes czéljától.

A kereskedelmi alap (45765 ft 59 kr.), melyből jelenleg pó­ktechnikái növendékek nyernek ösztöndijt, nem szenvedne intentió- ján csorbát, ha a kolozsvári egyetem polytechnikai karának érde­keire forditnák. így a kohászati és vegyészeti-alap sem (30690 frt 91 V2 kr), melyet I. Ferencz a kolozsvári lycaeumon állítandó egy vegyészeti és kohászati tanszékre szentelt.

Az útvám (73,363 ft 83 kr), s az országházvételi alapnak (13751 ft 85 V8 kr.) jelenleg nem lévén rendeltetése, ép úgy az egyetem czéljaira lennének fordíthatók, mint a nősülósi és himlő­oltási, melyet e „fenséges“ főkormányszók már 1863-ban egy er­délyi országos koródára ajánlott fel.

Egyetemi helyiségnek Kolozsvárit csak egy épületet tudnánk alkalmast. A lycaeum épületét, melynek tágas telke könnyen elbír­ná a még szükséges kiegészítést.

A főkormányszéki bár nagy épület nem alkalmas egy egyetem czéljaira. Szóbái szükek, alacsonyak, s igy nem tantermeknek valók. Ez épület átalakítása meg csaknem annyi munkát nyelne el,mint egy újnak, az egyetem czéljai szerént terveltnek emelése.

Kolozsvártt mindég marad annyi központi hivatal, mely a fő­kormányszék épületét kellő bér mellett, mint alkalmas helyiséget használhatja ; rósz gazdálkodás lenne ez épületet roppant költséggel s végül is alkalmatlan egyetemmé alakitni át.

— 28 —

V I I .„Oly nemzetnek, melynek élete nem biztos, minden

extra vagantiákra szabad fakadni; de o ly nem ­z e tn é l , m ely t ö r v é n y á l t a l ú g y s z ó l v á n b i z t o s í t o t t a n y e l v é t : e n n e k t é r j esz t é s e c s a k idő m é l t á n y l á s és l é p c s ö n k é n t i e l ő mo z d í t á s u t á n s i k e r ü l h e t , k ü l ö n b e n e l k e r ü l k e t l e n szűk séges, ho g y r e a c t i ó t s z ü l jö n ; ez t m i n d e n k o r sz o m e l ő t t kel lt a r t a n u n k . "

S z é c h e n y i I s t v á n O rszággyű lési B e ­széd e „A m a g y a r n y e l v U g y é h en“ 1 8 4 3 , aug . IS.

Egy egyetemnek kettős a czélja. Elörevinni, emelni és terjeszteni a tudományos kultúrát. S másrészt a gyakorlati élet bizonyos pá­lyáinak szakképzett egyéneket nevelni.

Az orvosi karnak nemcsak a természettudományokat hivatása előre vinnie, de egyszersmind szakembereket nevelni az orvosi pályá­ra. A jogi és államtudományi kar e szak disciplináinak emelésén kívül ügyvédeket, hivatalnokot nevel, ép mint a philosophiai taná­rokat, a polytechnikum mérnököket, gépészeket sat.

Bár százszor is ismételje a világpolgár theoretikus állítását: „a tudománynak nincs hazája, tehát a legfensöbb tudományos tano­dáknak az egyetemeknek nincs nemzetiségük; a gyakorlati élet e legmagasb kulturtanodákra mindenütt ép lígy reányomta a nemzeti sajátosság bélyegét, mint az egyes országok, nemzetek műveltségére.

S ez igen is természetes. A nemzeti kultúra szolgálatában álló egyetem alkalmazkodik a nemzeti kultúra sajátos igényeihez. S csak akkor felel meg a művelődés életszükségleteinek, ha tekintetbe vonja sajátos életviszonyait az országnak, a melyben honol.

S ha igaz, hogy a tudomány a lényeg, a nyelv csak az alak, forma dat esse rei, a tannyelvnek azok nemzetiségéhez kell alkal­mazkodni, kik közt valamely tanoda (legyen az bár egyetem) a tu­dományt terjesztendő, emelendő.

Elvitázhatlan érdeme a Thunkormánynak, hogy a középtanodai és egyetemi tanrendszernek Ausztriában s Magyarországon egyaránt addig meg sem közelitett lendületet adott.

Mi volt forradalom előtt a pesti egyetem egyéb a világi bu- reaucratia és egyházi hierarchia Dressurintézeténél ?!

Ámde, midőn Thun M a g y a r ország egyetemén kizárólagos tan­nyelvül a németet hozta be, úgy já rt el, mint Aesopus meséjének házi­

gazdái: a róka, mely gólyavendégének lapos tányérban tálalta fel a pompás lakomát, s a gólya, mely viszonzásul oly szűk torkú üveg­ben adta róka vendége elé az ételt, hogy ez szájalkatánál fogva nem férhetett hozzá.

S nem igy járt-e el országgyűlésünk a „ n e m z e t i s é g i e g y e n j o g ú s á g t á r g y á b a n " hozott 1868 : XLIY. törvény- czikkében ?

Megengedi, hogy az egyes törvényhatóságok, bíróságok, tanodák más nyelvvel is élhessenek, mint a hivatalos magyarral, azonban elejét igyekszik venni egy a magyarnál más nemzetiségű szakképzett közigazgatási tisztviselő, biró s tanár nevelkedhetésének, midőn a tisztviselő-, biró- s tanárképző intézeteken a magyar nyelvet teszi kizárólagos tannyelvvé.

Hol a logika a nemzetiségi törvénynek a tannyelvre vonatkozó határzataiban ?

Halljuk csak idevágó fejezeteit.

„17- §,Az állam s illetőleg a kormány által már állított, vagy a szük­

séghez képest állítandó tanintézetekben a tanítási nyelvnek meghatá­rozása, a mennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatási miniszter teendőihez tartozik. De a k ö z o k t a t á s s i k e r e , a köz ­m ű v e l ő d é s é s k ö z j ó i é t s z e m p o n t j á b ó l az á l l a m n a k i s l e g f ő b b c z é l j a l é v é n , k ö t e l e s ez az á l l a m i t a n i n t é z e ­t e k b e n a l e h e t ő s é g i g g o n d o s k o d n i a r r ó l , h o g y a h o n b á r m e l y n e m z e t i s é g ű , n a g y o b b t ö m e g e k b e n e g y ü t t é l ő p o l g á r a i , az á l t a l o k l a k o t t v i d é k k ö z e l é b e n a n y a ­n y e l v ü k ö n k é p e z h e s s é k m a g o k a t a d d i g , ho l a m a g a ­s a b b a k a d é m i a i k é p e z é s k e z d ő d i k .

18. §.Azon területeken létező vagy felállítandó állami közép és felső

tanodákban, a melyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek mindegyikének részére nyelv- és irodalmi tanszékek állitandók.

19. §.Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar. Azonban

az országban divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, n mennyi­ben még nem állíttattak, tanszékek állíttatnak."

— 30 —

— Ha az állami közművelődés és közjóiét szempontjából az állam köteles gondoskodni arról, hogy a hon bármily nemzetiségű lakói saját nyelvükön képezhessék magokat addig, „mig a magasabb akadémiai képezés kezdődik," nem köteles-e a nem magyar nemze­tiségű országlakóknak a magasabb akadémiai képzés lehetőségét is nyújtani ?

ügy vélem igen. Nem állván az országnak érdekében, hogy nem magyar nemzetiségű lakói a kultúrában csakis az akadémiai képzésig emelkedjenek. Nem állván érdekünkben, hogy a fenső tano­dák nyújtotta művelődést a magyar nemzetiségüeknek tegyük mono­póliumává.

Yalóban az 1868 : XLIY. t. ez. idéztük fejezeteinek követke­zetlensége és szerkezete oly esetlen, mintha csak azt akarná kifejezni, hogy mi gólyagazdák a művelődés traktájánál elengedünk titeket nem magyar nemzetiségű lakók jutni addig, hogy a magasabb művelő­déshez hozzászagolhassatok, de van gondunk reá, hogy ne kostolhas­sátok meg, s csak számunkra legyen élvezhetési formájánál fogva hozzáférhető!

Egyébiránt a törvény szent, de nem változhatlan. Ki is ra­gaszkodnék csupa megrögzésből a theorizálás baklövéseihez, midőn azokat csúffá teszi a gyakorlati élet ?!

Midőn az Erdély területén állítandó egyetem tannyelvének kér­dését vagyok megoldandó, nem dugom fejem struezként a m e g v á l ­t o z t a t h a t ó törvény futóhom okjába, hanem számításba vonom azok nemzetiségét, kik tényleges kulturviszonyainknál fogva az egye­temi képzést szükségük.

Yessünk tehát e tényezőkkel szám ot!Erdély 1.920,608 lakósa közzül F é n y e s Elek a románok

számát 1.091,772-re, a magyarokét 673 ,918-ra , a németekét 153,98 9-re teszi.*) E szerint a románok, magyarok és németek száma úgy aránylanék egymáshoz, mint 10 '9 : 6 '7 : 1*5.

*) F é n y e s Elek. A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma megyék s járások szerént Pest 1867 — Az 1870-diki népszámlálás tudvalevő­leg nem vette fel a nemzetiséget rubrikái közzé (!), s igy Erdély statiszti­kái közzül a lehetőleg legjobbhoz kénytelenültünk folyamodni. Hogy mily ingadozók Erdélyre nézve a statisztikusok adatai az itt következő egybeál­lításból leginkább litünik. Wi n d i s c h szerint (Geographie des Grossfür- stenthums Siebenbürgen 1790.) 1.100,000, Éder szerint (Erdélyország is­mertetésének zsengéje 1796) 1.460,000. L e b r e c h t szerint (Versuch einer Erdbeschreibung des Grossf. Siebenbürgen 1804.) 1.488,559. B á l l m á n

i S

Mennyire megváltozik ez arány, ha nem az összes nemzetisé­geket, de a nemzetiségek azon tagjait tesszük arányba, kik a fen- sőbb művelődést, az egyetemi képzést igénylik.

Erdély huszonkilencz középtanodáján az útolsó évtiz alatt*) mindössze 64,894 ifjú nyert gymnasiumi oktatást. Ezek közzül nem­zetiségre román 14,117, magyar 38,107, német 8756. A román, ma­gyar, és német középtanodai tanulók aránya tehat 14 : 38 : 8*7.

E középtanodai tanulók közzül gymnasiumot végzett 3180. Ezekből román 502, magyar 1573, német 439. Az abituriens ro­mánok, magyarok s németek aránya tehát 5 : 1 5 -7 : 4 -4.

Egy táblán szemlélhetővé téve, s összesítve ez arányszámokat Erdélyben.___________________________________________

Erdélyben Román Magyar SzászLakós 10-9 6-7 1-5Középtanodai tanuló 14 38 8-7Abituriens érettségig 5 15-7 4-4

lm e számok matatják, mily ferde viszony van Erdélyben az egyes nemzetiségek lakósszáma s e nemzetiségek azon tagjai között, kik, mint középtanodát végzettek az egyetemi oktatást igénylik. 15.7 magyar egyetemi tanulóra 5 román és 4 -4 német (szász) hallgató jut. S ha hozzávesszük, hogy a szászok hat reáltanodája — a brassói 3, a beszterczei 3, medgyesi 2, szászvárosi 4, segesvári 3, nagy­szebeni 6 osztályú — az egyetem polytechnikummá alakítandó mathe- matico-physikai karához a humán tanodák statistikáján alapuló, fen­tebbi calculusba nem foglalt contingenst ju tta tna : kitűnik, hogy Erdély egyeteme e g y e l ő r e azon nemzetiségű lakói — a románok — részéről számithat legkevesebb hallgatóra, kik legnagyobb számmal laknak földjén.

Az erdélyi humán középtanodák statistikáján alapuló hánylatom mellett szólnak Erdély két jogakademiájának, a kolozsvárinak és a nagy-szebeninek érdemes igazgatóik B e r d e Áron és L i n d n e r Gusz­táv urak által számra egybeállitott, s itt következő adatai.:

szerint (Statistiscbe Landeskunde Siebenbürgens 1801.) 1.523,371. Ma- r i e n b n r g szerint (Geographie d. Grossfürstentkums Siebenbürgen 1813) 1.500,000. Le o n h a r d szerint (Lehrbneh dér Kenntniss von Siebenbürgen 1818) 1.569,000. B e n i g n i szerint (Handbuch dér Statistik und Geog­raphie Siebenbürgens 1837) 2.034,373. Kő v á r i Lá s z l ó szerint (Erdély- ország Statisztikája. 1847) 2.300,000, Dr. Kőnek Sándor szerint (Az ausztriai birodalom, jelesen a magyar korona országainak statisztikai kézi­könyve. 1865) 1.923,592 Erdély lakóinak száma.

*) Lásd. Statisztikai táblázataimat fentebb, s a függelékben.

2

— 32

I. Kolozsvári jogakademia. II. N.-szebeni jogakademia*)

Tanév.

Tanu

lók

össz

áma Nemzetiség

Tanév.

Tanu

lók

össz

áma Nemzetiség

cöa &3 R

omán

Ném

et

Ma­

gyar

Rom

án

Ném

et

186% 145 120 15 3 1867* Nem kaptam ada- tokát

186 Vs 194 152 26 2 I 8 6 V 5 204 23 108 67186% 252 197 26 6 1867c 191 37 78 70186% 266 207 27 10 18677 166 32 60 701867a 269 203 28 19 1867a 131 27 43 591868/o 260 203 23 21 1 8 6 7 b 105 15 40 50186%„ 244 182 29 10 186%o 75 9 37 33

Minden Demosthenesnél szebben beszél e szám. S midőn Erdélyben az egyetemi oktatást igénylő magyarok száma a más két nemzetisé- güekét együttvéve is több, mint kétszeresen felülmúlja, ép kultur- viszonyaink kívánalmai czimón, méltányosan igényelhet magának a ko­lozsvári egyetemen a magyarság túlnyomó befolyást.

Túlnyomót, de nem k i z á r ó l a g o s a t , mert méltányosan ki nem zárható az egyetemről azon két, bár kisebbségben levő nemzetiség sem, mely együttesen két ötödét alkotja az egyetemi hallgatóságnak.

A gyakorlati kérdést kell mindenekelőtt megoldanunk, hogy a magyar tannyelv mellett mekkora hatáskör biztosítandó a n é m e t ­n e k és r o m á n n a k ?

Az egyetemi tannyelv utraquisinusának problémája ez, mely a szent István szerint annyira boldog**) osztrák-magyar birodalomban nem először merült fel, a sajtóban s a parlamentben annyi vitának képezte tárgyát, s részben a prágai, krakkói lembergi egyetemeken, s a hatvanas évek után a pestin nyert gyakorlati megoldást.***)

*) Megjegyzendőnek tartom, hogy itt a nem magyar, német vagy ro­mán hallgatók számait igénytelen voltok miatt nem tartottam szüksé­gesnek közölni.

**) Szent Istvánnak Imre fiához intézett Monitái szerint: Regnum unius linguae et unius nationis imbecille est et fragile. No mi messze ál­lunk e fragilitástól és imbecillitástól!

***) E kérdés iránt bővebben érdeklődő tanügybarátot szabadjon a követ­kező müvekre tennem figyelmessé : S a f a r i k Myslenky o pwowedeni stej- neho prawa ceskeho i nemeckaho jazyka na skolach ceskyck. 1848. A Cesko Museum II. E. 1710, megjelent németül is. — Od. Al. W. S e m b e r y 0 rownogti jazyka ceskeho a neneckeho w Morawe Brne. 1848. (Megjelent

A helyett, hogy a Safarik és Sambera által legpraeeisebben ki­fejtett e kérdés behatóbb ismertetésével, s a fensoroltuk egyeteme­ken különböző módon életbeléptetett utraquista rendszer' módozataival untatnám hoszasban az olvasót, röviden egybefoglalom idevonatkozó javaslatom.

A kolozsvári egyetemen a magyar mellett németül s románul is adassék egy rendes, rendkívüli tanár vagy legalább egy docens által elé minden oly disciplina, mely bármely kar államvizsgáinak tantárgyai közzé tartozik.

Az államvizsgán mindenki azon a nyelven felelhet, melyen az illető tantárgyat hallgatta, s az esetben, ha a rendes tanár e nyel­vet nem értené, a vizsgáló szerepét a rendkívüli tanár, illetőleg a docens viszi.

Magántanár (a magyar mellett) akár németül, akár románul adhat elé. S ha németül vagy románul oly tárgyat praelegál, melynek magyar tannyelvű rendes kathedrája van, az egyetem újjászervezése tárgyában előterjesztett javaslat 3. §-ának az egyetemi magántaná­rokra vonatkozó szabványához képest a minisztérium részéről rend­kívüli évi segélyre tarthat számot.

Tudom, nem sok elismerést arat tannyelvi javaslatom ma, mi­dőn a nemzetiségi kérdés józan megoldásától még oly messze állunk, midőn a szemben álló felek ítélő erején még mind erőt vesz a szen­vedély mámora, s a kölcsönös delirium natíonale miatt egymást oly kevesen látjuk tisztán.

Meggyőződésem azonban, hogy a művelődés forrasztó ereje egye­düli gyógyszere nemzetiségi visszavonásunknak. Ép ezért kívánom jótékony hatásában e haza minden nemzetiségű fiát egyaránt részel­tetni.

Csoda-e, ha ma magyar, német s román az atyák öröklött ér­zületénél fogva kölcsönösen gyűlöli egymást, midőn alig ismeri?

A felsőbb tanulmányt, kultúrát áhitó erdélyi német s román ifjú ma Németország vagy Románia egyetemét kénytelen felkeresni, s tudománya mellett egy nagy adag megvetéssel és gyűlölettel a

németül is). Th u n Leó Uwahy o nynessich ponerech hledic zwlasta k Cacham. Prága 1849. Die sprachliche Gfeichberechtigung in dér Schule. J. A. H e l f e r t Prag. 1861. Die Fortschritte des Unterrechtswesens in den Culturstaaten Europas v. Beer u. Hochegger 1867. I. köt. 647 oldal. Lásd az osztrák rendeletek tárában az 1851. február 4. és 1854. október 24-ki idevágó kultusministeri „Erlass“-okat.

3

34

magyar iránt tér meg hazánkba. Csoda-e, ha ily érzettel vetve ma­gát nemzetiségi tusáinkba, a magyar iránti ellenséges indulata nem fogy, csak izmosul ?!

Mily máskép lesz, ha külömböző nemzetiségű ifjaink egy sza­badelvű alapon szervezett egyetemen, érintkezendő kultúráink jótékony versenyében nevekednek. Ha az új egyetem árnyában lendületet nye­rendő irodalmai az erdélyi magyarnak, szásznak és románnak köze­lednek egymáshoz, kimozdulva mai isolált helyzetökből. Midőn a más nemzetiségű férfi is egész éltén át érzendi áldását a művelő­désnek, melyet a magyar állam egyeteme egyaránt nyujtand magyar, német s román nyelvű fiának !

A főiskola, mely a különböző nemzetiségüeket egyaránt emelné a művelődésben, egyaránt közelebb is hozná a társadalomban, politikában.

S az i l y e g y e t e m á l l í t á s a K o l o z s v á r t n e m é g e t ő k u l t ú r á i s z ü k s é g l e t - e E r d é l y b e n a m a g y a r r a , s z á s z r as r o m á n r a n é z v e e g y a r á n t ? !

** *A fentebbi sorokat már megírtam volt, midőn t. barátom J a-

k a b Elek tollából „ Eg y o r s z á g r é s z , m e l y n e k k é t i r o d a l ­ma v a n " czimmel két kitűnő czikket tesz közzé a „Magyar Polgár*.

Jeles történészünk élénken festi ebben az izoláltságot, mely E r­délyben a magyar és szász lakók irodalmai közt fenáll. A meggyő­ződés meleg hangján hívja fel mindkét nemzetiség szelleméletének koryplieusait, rontsák le e százados korlátokat, miket az előítélet vont közibök, nyújtsanak az erdélyi magyar és szász szellemi életét fel­pezsdítő közeledésre segédkezet. Vajha kormányunk, s honatyáink is úgy gondolkodnának, mint Kolozsvár Történetének nagyérdemű Írója.

Quo semel inbuta recens servabit odorem testa diu.A fensőbb műveltség tanodája, a leendő erdélyi egyetem hiva­

tása, hogy a ma isolált két nemzetiség kultúráit egymáshoz közelébb hozza. A (fő)iskola kezdeménye kétségkívül kihatna az életbe is. Csak ne tegyük a versenytőli félelemben a főtanodai művelődést ma­gyar mouopoliummá. Igaza van Széchenyinek, hogy: „Oly nemzetnek, melynek élete nem biztos minden extravagautiákra szabad fakadni; de oly nemzetnél, mely törvény által úgyszólván biztosította nyelvét; ennek terjesztése csak idő, méltánylás és lépcsőnkénti előmozdítás után sikerült, különben elkerülhetlen szükséges, hogy roactiót szüljön; ezt mindenkor szem előtt kell tartanunk." Megszivelendő arany tanácsa ez a n e m z e t i mérséklet bölcs politikájának!

Peragit tranquilla potestas, quae violenta nequit.

Függelék„a kolozsvári egyetem, mint kultúrái szükséglet"

ezimii munkához.

I. Az erdélyi humán középtanodák statisztikája a múlt évtizről (10 tábla).

II. A kolozsvári jogakademia és orvossebészeti tanintézet taná­rainak felirata a közoktatásügyérhez a „kolozsvári egyetem" ügyében.

III. Az erdélyi főkormányszék felirata a közoktatásügyérhez a „kolozsvári egyetem" ügyében.

IV. 1848: XIX. törvényczikk „Az egyetemről."

V. „Törvényjavaslat a Kolozsváron (jól Kolozsvárt) országos egye­tem felállítása ügyében."

VI. „Törvényjavaslat a pesti magy. kir. egyetem újból szerve­zése tárgyában."

E táblákba csak is a magyar, német és román nemzetiségeket vettük fel. Á többi, jelentékenyebb közlését e mii czélja nem kívánta meg.

3*

Ili I■

'

■

■

— 37 —

1 1 8 6 0 - - 1 8 6 1 T a n é v •

A tanulók Az érettségisek

A középtanoda«-3 n e m z e t i s é gé f nemzetisége ?'cőtSJ vc3■+= 'cibJD

Ineve? vallásszinezete ?02ÍO © r l cő-e,

.So. Mv© n© "cő 'Sbjá

osztályszáma? tícö■+3•<1

Sí)cőné

met

rom

án tSJo©£

v© cD 02 jjs -4-=i'F§ m

agja

ném

et

rom

án

M.-vásárhelyi ev.r. 8o. 631 606 8 n 25 25 25 — —

Kolovsvári r. kath. 8 o. 424 213 10 201 23 23 16 — 7N.-enyedi ev. ref. 8 o. 316 307 6 2 20 20 20 — —Balázsfalvi gör. e. 8 o. 422 1 — 420 25 23 — 23Kolozsvári ev. ref. 8 o. 277 272 2 3 33 31 Nincs d tö lt ve.

|N.-szebenir.k. áll. 8o. 240 47 68 117 15 15 4 3 8Udvarhelyi ev. ref. 8o. 245 241 3 1 10 10 9 — 1N.-szebeni ágost. 8 o. 330 219 16 94 24 22 19 — 3Kolozsvári unit. 8 o. 235 233 2 1 21 21 21 — —Brassói ágost. 8 oszt. 210 166 16 20 7 7 5 1 1Brassói gör. kath. 8 o. 96 — — 96 — — — — —Gr y.-fehérvári r. k. 8o. 213 73 41 81 19 19 6 7 6Sz.-udvarhelyi r. k. 8o. 162 157 2 1 23 23 21 2 —Segesvári ágost. 8 o. 157 5 128 24 8 7 — 7 —Medgyesi ágost. 8 o. 132 9 100 20 3 3 1 2 —Beszterczei ágost. 8 o. 164 12 88 52 8 Adatok hiány zanak.

Sz.városi ev.r. 8 m. 6o. 353 Ada tok hiány­zanak.

Csiksomlyói r. k. 7 o. 215 210 4 —Brassói r. kath. 6 o. 90 24 34 29 CD

lÓ-tordai unit. 5 oszt. 145 142 — 1 CS3

ISz.keresztúri unit. 5o. 123 120 3 — O ':©S-3S. szt. györgyi ref. 4 o. 345 343 — 2 co I—H q5M. vásárhelyi r. k. 4 o. 90 60 1 27 3

Ö

Naszódi gör. kath. 4 o. Ez évben szüne telt. cőcn TŐO =©

Szamosujvári r. k. 4 o. Ez évben sztine telt. P«8Szászsebes! ágost. 4 o 71 38 2 37 © "S.XDKézdi-kantai r. k. 4o Szü ne telt — >©

CS3OM

Erzsébetvárosi r. k. 4o 2f 2 2 5IToroczkói unit. 2 oszt h incs adat

! Összesen . . 592i2 3400 5251245 26^1 24S 147 22 47 1

38

A z 1 8 0 1 - 1 8 6 2 T a n é v •

A tanulók Az érettségisek

A középtanodacáa nemzet i sége? c3 nemzetisége ?vo3ES3CZ3 bűM

neve ? valiásszinezete ? :0 N3 rv. O M ’> ŐU

'O *13 .Ö)JÍosztály száma ? cő4>

c3bD -sa

dscőaTl'.%co -2 ■*>

-s>~3be

4-3Og sc3a

< a orH r4

M.-vásárhelyi ev.r. 80. 739 711 8 12 18 17 17 — —Kolozsvári r. katli. 80. 462 230 11 221 23 23 16 — 7N.-enyedi ev. ref. 8 o. 398 327 4 10 22 22 22 — —Balázsfalvi gör. k. 8 o. 449 — — 448 35 30 — — 29Kolozsvári ev. ref. 8 o. 301 295 2 3 30 3 nincs kitölt ve.N.-szebeni r. k.áll. 8o. 330 41 57 131 11 11 3 2 6Udvarhelyi ev. ref. 8 o. 255 252 1 1 12 12 12 — —N.-szeheni ágost. 8 o. 303 211 11 81 26 18 14 — 4Kolozsvári unit. 8 oszt. 235 233 1 1 15 13 13 — —Brassói ágost. 8 oszt. 193 153 12 23 18 48 71 1 —Brassói gör. kel. 8 o. 106 106 — — — — — — —•Gy. fehérvári r. k. 8 o. 227 93 30 83 19 19 12 3 8Sz. udvarhelyi r. k. 8o. 157 155 — 2 28 27 26 — 1Segesvári ágost. 8 o. 137 3 114 20 6 6 — 4 2Mogyesi ágost. 8 oszt. 133 5 107 18 6 1 — 1 —Beszterczei ágost. 8 o. 141 7 83 45 4 Adatok liiány zanak.Sz.városi e. r. 8 m. 6 o. 353 Az ada tok hiány­zanak.Cs.somlyói r. kath. 7 o. 193 190 2 1Brassói r. kath. 6 o. 71 21 29 17 r-—H' Tt 1Ó-tordai unit. 5 oszt. 166 164 — — -4-3Ncfi

<x>r JSzék. keresztúri un. 5o. 129 126 3 — O o-4-3S.sztgyörgyi ev. r. 4o. 395 391 — 4

GOvid a5

ti.vásárhelyi r. kát. 4o. 129 79 3 44 • l-H44 tí

Naszódi gör. kath. 4 o. Ez évben szüne telt. mo vdi

Szamosujvári r. k. 4o. 36 4 — 9 M gSzászsehesi ágost. 4 o. 50 28 4 18 -4—»CŐ p4Kézdi-kantai r. k. 4o. Szü ne telt.

K*O :0Erzsébetvárosi r. k. 4o. 22 2 3 — wToroczkói unit. 2 oszt. Nincs adat.

Összesen . . 6010 3814j 4811 1 9 2 243 220 142 11 51

39 —

•

A tanulók Az éretségisek

A középtanodac31

n e m z e t i s é g e V c3rQ nemzetisége ?m02 'cő■+5 rM

neve ? valiásszinezete ? w4f o Th > <33.-h £'O scő be®osztály száma dCŐ

se|

+303g 'cőa'Scc

mi=03-4-=<33 Ö'cő£jo’r* a '<33Ö ou

M.-vásárhelyi ev. r. 80. 719 690 9 1 1 22 23 20 1 1Kolozsvári r. kath. 80. 484 246 9 229 31 31 2 1 2 8N.-enyedi ev. ref. 8 o. 340 324 6 8 24 Ez

érett-évbenségi

nemvizs-

voltga.

Balázstalvi g. kát. 8 o. 479 — — 479 38 34 — 34Kolozsvári ev. r. 8 o. 342 337 2 3 21 Ez

érett-évbenségi

nemvizs -

volt

N.-szehenir. k. áll. 8o. 257 35 68 148 1 1 9 2 6 1Udvarhelyi ev. r. 8 o. 285 284 — 1 9 9 9 — —N.-szebeni ág-. 8 oszt. 238 179 8 50 17 16 12 — 4Kolozsvári unit. 8 o. 249 244 31 2 31 30 30 — —Brassói ágost. 8 oszt. 197 158 16 17 15 15 13 1 1Brassói g. kath. 8 o. 119 119 — — — — — — —Gy.-fehérvári r. k. 8 o. 204 83 30 72 20 23 12 6 5Sz.-udvarhelyi r. k. 8o. 140 137 — 3 23 2 1 2 1 — —Segesvári ág. 8 oszt. 136 2 1 2 1 13 12 1 2 12 —Medgyesi ág. 8 oszt. 149 1 123 2 1 1 1 6 1 1 —Beszterczei ág. 8 oszt. 1 2 1 9 77 30 6 Adatok hiány zanak.

Szászvárosi r. 8 ni. 6o. 353 Ada tok hiány­zanak

Csiksomlyói r. k. 7 o. 184 179 2 2Brassói r. kath. 6 oszt. 60 2 1 23 16 ríáÓ-tordai unit. 5 oszt. 169 166 — 1 .2

N73

Sz.-keresztúri unit. 5o. 142 140 2 — SÍ CDS.-szt.-györgyi e.r. 4o. 368 365 — 2 O Ph

M.-vásárhelyi r. k. 4 o. 135 80 — 55 Mo NJOP*-O-4-»

Naszódi g. k. 4 oszt. Ez évben sztine- telt cS JaSzamosujvári r. k. 4o. 35 4 — 6

or—< r—<o-|SSzászsebesi ág. 4 oszt. 64 36 4 23 W -*-=»CS3Kézdi-kantai r. k 4 o. 18 18 — U1©Erzsébetvárosi r. k. 4o. 26 4 2 4 00Toroczkói unit. 2 oszt. 106 87 4 13

összesen . . 6040 4248 517 1209 291 244 140 39 54

— 40 —

A z 1 8 6 3 - 1 8 6 4 T a n é v .

& • A tanulók Az érettségisek nemzetisége ?

A középtanodacög n e m z e t i s é g é ? cő

'c öNm

'c öbeneve ? vallásszinezete ?

: 0

MCSJ o .M kJ ’> <>•

osztályszáma?ddcö

+ 3

u> >bB

-+3<x>g

'CÖíg 'CÖ

1 ■1 1GO

bog'O ) T 5 CQ o

- p í j- g ■** >-*be

-í-3<Dg

'CÖ

■< cö

3 ri O & O

M.vásárhelyi ev. r. 80. 671 640 12 11 43 37 37 — —

Kolozsvári r. kath. 80. 479 241 12 226 43 40 27 2 1 1

N.-enyedi ev. ref. 8 o. 534 517 86 10 24 16 l ő — —

Balázsfalvi g. kath. 8o. 527 1 — 520 48 35 — — 35Kolozsvári ev. ref. 8 o. 381 367 1 3 22 9 Nincs ki töltve.

N.-szeheni r. k. áll. 8o. 291 37 88 159 15 15 3 2 10

Udvarhelyi ev. ref. 8 o. 312 308 4 — 19 19 19 — —

N.-szeheni ágost. 8 o. 270 229 12 36 l ő 15 12 1 2

Kolozsvári unit. 8 o. 236 229 3 4 26 13 12 — 1

Brassai ágost. 8 oszt. 213 175 15 18 14 14 10 2 1

Brassai gör. kel. 8 o. 146 — — 146 Nincs ki töltve.

Q-y.-fehérvári r. k. 8o. 262 87 23 41 16 13 8 2 2

Sz.-udvarhelyi r. k. 8o. 145 141 — 4 32 31 31 — —

Segesvári ágost. 8 o. 134 2 119 13 6 5 — 5 —

Medgyesi ágost. 8 o. 143 — 125 13 6 6 — 6 —

Beszterczei ágost 8 o. 113 8 84 2 1 6 Nincs ki töltve.

Szászvárosi e. r. 8 m. 6 353 Nincs ki töltve.Csiksomlyói r. kát. 7 o. 186 182 3 — páBrassói r. kath. 6 oszt. 68 24 21 18 1

Ó-tordai unit. 5 oszt. 166 165 — 1 S

Sz.-keresztúri unit. 5o. 160 153 6 — o :0

S.-szt.györgyi e. r. 4o. 272 370 — 1 GO

M.vásárhelyi r. kát. 4o. 148 93 — 54 3f=J

-g ©Naszódi gör. kath. 4o. Sz.-újvári r. kath. 4 o.

1 40 1 52 8 1

4010

cöa io g• —<m *o-t-9

Szászsehesi ágost. 4 o. 52 32 QO 17 o-t—)

Kézdi-kantai r. kát. 4o. 15 15 — — >©ö

Erzséhethvár. r. k. 4o. 31 2 1 12

,Toroczkói unit. 2 oszt. 88 75 — 1 1

Összesen . . 637241201

538 1398 335 268 174 20 62

41

A z 1 8 6 4 - - 1 S 6 5 T a n é v .

O. A tanulók Az érettségisek

A középtanodag n e m z e t i s é g i ? cö nemzetisége ?NJzr>m 4? bDmSJ

neve ? vallásszinezete ? M z-xa tj

osztályszáma ? dcö■+=cö>> 03&

d'cöa co £ -S■s

CÖbocö a

p*'cőa■< a "S rH a "d o

M.vásárhelyi cv. r. 8 o. 700 667 10 16 16 16 16 _____ .

Kolozsvári r. kath. 8 o. 519 268 7 244 56 56 39 3 14N.-enyedi ev. ref. 8 o. 490 466 4 20 30 44 43 1 —Balázsiakig, kath. 8o. 451 — 2 449 40 32 — — 32Kolozsvári ev. ref. 8 o. 369 366 — 3 16 74 Nincs ki töltve.N.-szebenir. k. áll. 8o. 338 48 103 180 13 12 1 3 8Udvarhelyi ev. ref. 8o. 287 281 4 2 2 1 2 1 20 — 1N.-szebeni ágost. 8 o. 242 191 18 42 17 12 10 — 2Kolozsvári unit. 8 o. 259 253 3 3 33 28 27 1 —

Brassói ágost. 8 oszt. 208 170 20 9 1 1 10 8 — 2Brassói gör. kel. 8 o. 174 — — 174 Nincs ki töltve.G-y.fehérvári r. kát. 8o. 151 84 21 38 20 20 13 2 5Sz.udvarhelyi r. k. 8o. 138 334 — 4 22 22 22 — —Segesvári ágost. 8 o. 138 4 119 15 7 6 — 6 —Medgyesi ágost. 8 o. 150 1 135 1 1 10 9 — — —Beszterczei ágost. 8o. 113 10 84 17 5 Nincs ki töltve.

Sz.városi e. r. 8 ni. 6o. 353 Nincs ki töltve.

Csiksoinlyói r. kát. 7o. 176 171 7 1 1Brassói r. kath. 6 oszt. 82 34 24 24 co©Ó-tordai unit. 5 oszt. 168 161 — 7 CS3 'CÖ0Sz.kereszturi unit. 5o. 163 15 8 3 Po oS.szt.györgyi ev. r. 4o. 393 391 — 2 Pl a0

©

M.vásárhelyi r. k. 4o. Naszódi gör. kath. 4o. Szaniosujvári r. k. 4o.

1416670

8317

2

1

556514

CO• 3cöco©

cdcö0a>->ÓJD

*© © r0 H—3

Szászsebesi ágost. 4 o. 64 44 1 19 o 0 -3Kézdi-kantai r. k. 4o. 19 19 — — cö > © r—I

'CÖErzsébetvárosi r. k. 4o. 32 5 1 9Toroczkói unit. 2 oszt. 81 '6 9 1 8 3

Összesen . . 6435 4143 557 1434 317i

3621

199, 25 64

■

— 42 —

Az 1865—1866 Tanév •

A tanulók Az érettségisek

A középtanodac3g n e m e t i s é g e ? cő s+g

nemzetisége ?tSJmm 'tó &CCQ

neve? vallásszinezete ?:0 SJ cv.c/2 kpl

osztályszáma ? cö•+=cö -8a á

Ticó

■ g |1

CÖC(D 8

a a1 VO

P o a *§ r—

M.vásárhelyi ev. r. 80. 655 612 10 19 20 30 27 1 2

Kolozsvári r. kath. 80. 568 308 10 250 62 52 40 1 1 1

N.-enyedi ev. ref. 8 o. 505 481 8 14 29 28 26 — 2

Balázsfalvi g. kát. 8o. 419 — 2 417 38 32 — — 32Kolozsvári ev. ref. 8o. 392 388 1 2 31 30 Nincs ki töltve.

N.szebeni r. k. áll. 8o. 364 57 105 189 25 22 4 10 8

Udvarhelyi ev. ref. 8o. 317 314 3 — 28 28 28 — —

N.-szebeni ágost. 8o. 342 191 8 42 17 12 10 — 2

Kolozsvári unit. 8 o. 261 252 4 5 24 2 1 21 — —

Brassói ágost. 8 oszt. 215 197 17 9 15 15 1 1 1 3Brassói gór. kel. 8 o. 222 — — 222 Nincs ki töltve.

Gy.fehérvári r. k. 8o. 132 79 6 40 13 13 10 — 2

Sz.udvarhelyi r. k. 8o. 123 1 2 1 — 2 22 22 22 — —

Segesvári ágost. 8 o. 142 2 1 2 1 19 10 9 1 8 —

Medgyesi ágost. 8 o. 133 — 116 1 1 3 3 ---- 3 —

Beszterczei ágost. 8o. 103 10 80 1 1 4 Nincs ki töltve.

Sz.városi e. r. 8 m. 6o. 353 Nincs ki töltve.

Cs.somlyói r. katli. 7o. 189 182 4 2 i

Brassói r. kath. 6 oszt. 1 0 1 27 33 32 H l© _

Ó-tordai unit. 5 oszt. 171 161 — 7 N Pl.

Sz.keresztúri unit. 5o. 132 128 2 2 O ' O § ©S.szt.györgyi ev. r. 4o. 334 330 — 4 Ö .3 rö

M.vásárhelyi r. b. 4 o. 114 65 2 47 H l

3cőPl =o

Naszódi gór. kath. 4 o. 104 1 — 103 ' cé m a ©

Szamosujvári r. k. 4o. 76 6 1 26 óiö r—1:©

Szászsehesi ágost. 4 o, 87 62 2 23 '© P

Kézdi-kantai r. k. 4 o. 13 13 — — >© -+J

Erzsébetvárosi r. k. 4o. 29 4 2 7 r—1

Toroczkói unit. 2 oszt. 80 72 1 5 W

Összesen . . 6626 4047 538 1509 331 317 200 24 64

43 —

Az 1866--1867 Tanév.

o. A tanulók Az érettségisek

A középtanodanemzet i sébe? nemzetisébe ?.NJOS fcDm

neve ? vallásszinezete ?:C SJ

•-H CDosztályszáma? flOS4S |cá

"Ss sc33

’örftico i s1

fl3bDcö

-+3<x>gtívc3

<1 3 tí o <1 '[S 3 ©

M.vásárhelyi e. ref. 80. 644 613 3 17 26 27 23 1 3Kolozsvári r. kath. 80. 573 414 5 254 52 42 26 2 24N.-enyedi ev. ref. 8 o. 528 498 6 16 35 33 33 — —Balázsfalvi g. kath. 8o. 326 — 5 371 38 38 — — 38Kolozsvári ev. ref. 8 o. 370 362 2 4 36 33 Nincs adat.N.szebeni r. k. áll. 8 o. 439 67 126 238 18 17 7 3 7Udvarhelyi ev. ref. 8o. 295 293 2 — 30 30 29 1 —N.-szebeni ágost. 8 o. 272 233 10 29 17 16 16 — —Kolozsvári unit. 8 o. 302 297 4 1 37 35 35 — —Brassói ágost. 8 oszt. 198 161 20 6 15 15 1 1 1 3Brassói gör. kel. 8 o. 219 — — 218 6 6 6 — —Gry.fehér vári r. kát. 8o. 173 86 16 64 5 5 2 2 1Sz.udvarhelyi r. k. 8o. 137 132 1 4 15 14 14 14 —Segesvári ágost. 8 o. 153 2 130 2 1 9 9 — — —Megyesi ágost 8 oszt. 145 1 125 1 1 4 4 — — —Beszterczei ágost. 8o. 106 9 80 10 4 Nincs adat.Szászvárosi e.r. 8 m.6o. 366 217 19 124 Nincs adat.Csiksomlyói r. kát. 7o. 187 181 51 1Brassói r. kath. 6 o. 99 23 28 38 VCÖ-4-»Ó-tordai unit. 5 oszt. 179 169 — 9 CS3CO r—H

Sz.keresztúri unit. 5o. 169 167 2 — GO 0S.szt.györgyi ev. r. 4o. 341 332 — 9 cő P OD

M.vásárhelyi r. k. 4o. 109 72 1 36 m3 § M

Naszódi gör. kath. 4o. 1 1 2 2 — 1 1 0 cőS

-4-3s

Szamosujvári r. k. 4o. 100 7 1 42 :0 +3r—H

Szászsebesi ágost. 4o. 108 78 2 28Q3 -4-3

Kózdi-kantai r. k. 4o. 4 4 4 4 __ __ o OErzsébetvárosi r. k. 4o. 35 10 4 4Toroczkói unit. 2 oszt. 77 76 — 1

Összesen . .16906 4244

1567| 1666 3 4 7 !

1330 2 0 2 ;

l23

176

— 44 —

A z 1 8 6 7 - 1 8 6 8 T a n é v .

A középtanodaneve? vallásszinezete?

osztályszáma ?

A t

anul

ók ö

sszá

ma? A tanulók

n e m z e t i s é g e ?

A 8

-dik

osz

tály

ba

járt

ak ?

Ére

ttség

i vi

zsgá

t te

ttek

?

Az érettségisek nemzetisége ?

mag

yar

ném

et

rom

án

mag

yar

ném

et

rom

án

M. vásárhelyi ev. r. 80. 723 685 5 19 23 25 2 1 2 íkolozsvári r. kath. 80. 577 298 6 273 52 52 34 3 15

N.-enyedi ev. ref. 8 o. 485 454 8 17 32 28 27 1 —

Balázsfalvi g. kát. 8o. 348 2 1 345 26 26 26 — —

kolozsvári ev. ref. 8o. 424 416 3 3 43 40 — — —

'k.szekeni r. k. áll. 8o. 472 62 142 259 17 16 2 5 9Udvarhelyi ev. ref. 8o. 273 265 6 2 18 17 1 — —N.szebeni ágost. 8 oszt. 288 252 9 27 12 9 9 — —

kolozsvári unit. 8 o. 301 293 4 4 32 32 31 — —Brassói ágost. 8 oszt. 201 159 19 6 7 7 5 1 —

Brassói gór. kath. 8 o. 256 — — 256 6 5 — — 5Gy.fehérvári r. kát. 8o. 183 87 8 76 15 15 1 1 1 3Sz.udvarhelyi r. k. 8o. 158 150 2 6 10 10 8 1 1Segesvári ágost. 8 o. 156 4 133 19 5 3 — 3 —Medgyesi ágost. 8 o. 144 2 1 2 2 1 2 6 6 — 6 —Beszterczei ágost. 8o. 100 13 74 10 4 Nincs adat. 1Sz.városi e. r. 8 m. 6o. 394 2 1 2 20 157 6 6 6Csiksomlyói r. kát. 7o. 193 187 3 3Brassói r. kath. 6 o. 115 34 31 19 i

CS3

Ó-tordai unit. 5 oszt. 165 151 — 1 2 O

Sz.keresztúri unit. 5o 185 181 3 1GO i±4

vCwS.szt.györgyi ev. r. 4o 348 340 — 8 ifi © CD

M.vásárhelyi r. k. 4o 124 74 4 46 1 +->Naszódi gör. kath. 4o 1 2 0 2 118 mo i—HVX>

CS3tO

Szamosujvári r. k. 4o 98 13 46 Mo:0

Szászsehesi ágost. 4o 96 69 6 21 m©':0•P

Kézdi-katolnai r.k. 4o 6£ 6 f — O>■Erzsébetvárosi r. k. 4o 34 7 7 8Toroczkói unit. 2 oszt 61 66 1 1

Összesen . . 7095452Í 1 1> 497 1794' 314 307

1 1 1180 23 35

— 45

A w 1 1O . A tanulók Az érettségisek

A középtanoda 1 n e m z e t i s é g e ? fl8rO •+=>

nemzetisége ?CSJCG

neve? vallásszinezete?: 0

rMN O .GG ^

N _•scv#

osztályszáma ?'O

Öc3

•+= 1 <X>stí

vcőa

c312

c oP<U

f-to3

t ecö

•sa

t í 1scős

S 'ö a "3 g

M.vásárhelyi ev. r. 80. 75 2 712 2 2 1 40 40 35 _ _ _ 2Kolozsvári r. kath. 80. 606 329 6 271 49 43 35 1 7N.-enyedi ev. ref. 8 o. 540 498 1 1 25 27 19 18 — —

Balázsfalvi g. kát. 8o. 407 3 1 402 35 26 — — 26Kolozsvári ev. ref. 8 o. 386 381 2 2 36 34 Nincs adat.N.szeheni r. k. áll. 8o. 394 129 55 206 22 17 6 3 8Udvarhelyi ev. ref. 8o. 297 291 5 1 22 22 2 1 1 —

N.szeheni ágost. 8 o. 277 242 6 29 15 1 1 1 1 — —

Kolozsvári unit. 8 o. 293 280 6 7 30 28 28 — —

Brassói ágost. 8 . oszt. 178 143 10 5 7 6 6 — —

Brassói gör. kel. 8 o. 260 — — 260 1 1 10 ------ - — 10Gí-y. fehérvári r. k. 8 o. 189 106 7 68 1 2 17 13 — 3Sz.udvarhelyi r. k. 8o. 166 163 — 3 19 19 19 — —

Segesvári ágost. 8 o. 145 3 137 15 8 8 — 7 1Medgyesi ágost. 8 o. 137 1 118 1 1 4 4 — 4 —Beszterczei ágost. 8 o. 104 19 70 13 3 Nincs adat.Szászvárosi e.r. 8m. 6o. 399 204 2 1 168 10 10 5 5Csiksomlyói r. kát. 7o. 198 192 4 2Brassói r. kath. 6 o. 86 20 24 31 N

m

Ó-tordai unit. 5 oszt. 148 140 — 8 CDÖ

Sz.keresztúri unit. 5 o. 182 179 2 1 cő'CÖnzS

S.szt.györgyi e. r. 4 o. 371 363 — 7 05OÖ

©

M.vásárhelyi r. kát. 4o. 131 82 2 47 cS P h

Naszódi gör. kath. 4o. 120 — 1 119 o N: 0

-+■=CD

Szamosujvári r. k. 4o. 1 1 1 20 — 59 o ^ 4 r P

Szászsehesi ágost. 4 o. 98 69 2 26 cö>

© - 3

Kózdi-kantai r. k. 4 o. 60 59 — 1 o

Erzséhetvörosi r. k. 4o. 35 10 4 7 wToroczkói tinit. 2 oszt. 69 63 — 6

Összesen . . j 7099 4454 496j 1841 350 314 201 16 62

— 46 —

Az 1809- 1870 T a n é v .

o. A tanulók Az érettségisek03 nemzet i sége? c3 nemzetisége ?A középtanoda rpcsaco te00

neve ? vallásszinezete ?tO'O ír s

.S o*; i

osztályszáma ? §c3•+= tecö-ga cé

aico i i-+=>2

C3tec3

-§M

Övcőa< 'W a g

M.vásárhelyi ev. r. 80. 732 690 7 17 31 31 29 — -

kolozsvári r. kath. 80. 564 339 15 2 10 57 51 43 2 6N.enyedi ev. ref. 8 o. 500 471 7 16 45 36 35 — 1Balázsfalvi g. kát. 8o. 387 2 2 381 26 20 — — 20kolozsvári ev. ref. 8o. 383 376 3 2 36 22 Nincs kitolt ve,k.szebeni r. k. áll. 8o. 306 124 27 152 20 19 3 7 9

Udvarhelyi ev. r. 8o. 263 255 5 3 26 26 23 3 —N.szeheni ágost. 8 o. 282 243 9 40 17 16 — 15 1Kolozsvári unit. 8 o. 276 269 6 1 27 24 24 — —

Brassói ágost. 8 oszt. 158 128 7 6 1 1 8 — 8 —Brassói gór. kel. 8 o. 226 — — 226 11 10 — — 10Gy.fehérvári r. k. 8 o. 185 95 9 79 8 9 8 — —Sz.udvarhelyi r. k. 8o. 175 165 1 9 17 17 17 — —Segesvári ágost. 8 o. 136 4 123 9 4 4 — 4 —Medgyesi ágost. 8 o. 125 2 1 1 0 7 12 12 — 1 1 —Beszterczei ágost. 8 o. 116 22 74 18 2 Adatok hiány zanak.

Szászvárosi e.r.8 m. 6o. 257 149 12 88 5 4 4 — —Csiksomlyói r. kát. 7o. 159 158 1 —Brassói r. kath. 6 oszt. 89 28 34 19 iÓ-tordai unit. 5 oszt. 147 138 — 8 N CO

Sz.keresztúri unit. 5o. 202 192 2 8 O 3S.szt.györgyi ev. r. 4o. 335 329 — 6 CO ' O

s <o3M.vásárhelyi r. kát. 4o. 138 76 2 59 CO

3Naszódi gör. kath. 4o. 149 2 — 147 c3m cőö iÖSzamosujvári r. k. 4o. 84 13 — 43 a p

Szászsehesi ágost. 4 o. 104 69 5 28 o bn ':0

Kézdi-kantai r. k. 4o. 83 82 — 1 o moErzsébetvárosi r. k. 4o. 38 13 2 9 r—(Toroczkói unit. 2 oszt. 72 68 3 HH

Összesen . . 6678 4397 443 1395 351 309 156 50 48

II.

A kolozsvári kir. jogakademiának és orvossebészeti tan­intézetnek véleiiiényes jelentése a Kolozsvárt felállítan­

dó egyetemre nézve.*)

A felállítandó egyetem minőségére nézve követendő elveket il­letőleg abból a szempontból indul ki a nevezett tanári értekezlet, hogy miután Erdélyben, a vallásszabadság hazájában az egyes val­lásfelekezetek törvény által biztosított önkormányzati jogoknál fogva a theologiát egészen függetlenül, saját intézeteikben tanították ed­dig és tanítják jelenleg is, sem szükséges, sem czélszerü nem vol­na, a theologiai tudományoknak az egyetembe való beolvasztása, s e végett egy külön fakultás életbeléptetése.

Ebből kifolyólag a Kolozsvárt életbeléptetendő egyetem három facultásból lenne alakítandó u. m. jogi, orvosi és bölcsészeti fakul­tásokból; a bölcsészeti tanszakokon kívül különös és kiváló figyelem fordítandó azon tanszakokra, melyek által a hazai fiatalok magokat a technikai pályákra, u. m. a mérnöki és építészeti pályára egészen, a bányászat, erdészet és tudományos gazd^szat elméleti szakaiban pedig legalább annyira képzelhetnék ki magokat, hogy az utóbbiak ezután még csak a gyakorlali térén leendő kiképzés végett lennének kénytelenek rövid időre még más sajátképi szakintézeteket igénybe vennii és pedig a bölcsészeti facultásnak ilyetén szervezése azon ok­ból lenne kívánatos, mivel Erdélyben különösen a felsőbb müipar éppen nincs képviselve, mit főképpen annak lehet tulajdonítani, hogy oly tanirtézetek, melyekben a hasonló kiképzést nyerni lehetne, ez országrészben átalában nem léteznek, és ifjaink a mostoha anyagi körülmények miatt ezen képesség megszerzése czéljából messze föld­re menni, s ott huzamosb ideig tartózkodni merőben képtelenek. —

*) Kivonat. Felterjesztették 1868 aprilbaii. Eredetije a küzoktalás- ügyérség levéltárában.

A bölcsészeti facultas ilyszerii szervezése mellett azou fontos tekintet is szól, mikép a mindennapi tapasztalás tanúsítja, hogy fia­talságunk a lefolyt évek alatt épen azért, mert felsőbb intézetek- nálunk nem léteztek, az életpályák választásában merőben egy olda­lú irányt követtek, és gyakorlatibb s ennélfogva ép oly szükséges mint jövedelmező pályákat egészen elhanyagolták. —

Remélhető azonban, hogy a bölcsészeti karnak a körvonalozott iránybani berendezése által a hazai fiatalság saját, és az egyetemes haza jávára ezen gyakorlatibb irányú kiképzésre nyújtott alkalmat Örömmel ragadandja meg, s ez intézkedésnek rövid évek múlva már dtís gyümölcseit aratandjuk a nemzeti müipar és kereskedelem ed- digelé oly pari-gon heverő téréin. —

Minthogy pedig a valódi tudományosság előmozditása a tanítá­si és tanulási szabadság elvének alkalmazása által eszközöltetik leg- főképen ezen, az 1848-ki pozsonyi X lX -ik 2-ik §-lye már törvéény gyanánt kimondott elvnek a legnagyobb mérvbeni alkalmazásától feltételeztetik az uj egyetem kellő felvirágzása, következőleg nem csak minden tanszékre egy rendes tanár lenne alkalmazandó, hanem azon felül legalább a fontosabb tanszékükre most egyelőre, kölsség kímélés tekintetéből egy második rendkívüli tanárnak kineveztetése szükségesnek tűnik fel; önként értetvén: hogy bármely tantárgyra a képességűket kellőleg tanúsított egyének magán tanári minőségben, előadások tartására fel lennének jogositandók, miután csak is ez ál tál érthető el teljes mértékben a szabad tudományos verseny, és a tökéletes tanulási szabadság, s ennek folytán a fennidézett 1848-dik t. ez. is csak ez által nyer életet és gyakorlati alkalmazást. —

A rendszeresítendő tanszékeket, s a rendes és rendkívüli taná­rok számát a következőkben állapítja meg a tanári értekezlet mun­kálata :

a) A jogi karnál:

1. Római jogtörténelem, institutiók és pandekták előadására 1 rendes és 1 rendkívüli tanár. —

2. Canonjog és hübérjog 1 rendes tanár;3. Magyar jogtörténelem, köz- és magánjog, 1 rendes tanár;4. Jog- és államtudományi encyclopaedia, protestáns egyház­

jog és európai jogtörténelem 1 rendes tanár j5. Osztrák polgári törvény és átalános bányajog 1 rendes és

1 rendkívüli tanár;

6. Büntetőjog- és észjog 1 rendes és 1 rendkívüli tanár;7. Polgári törvénykezés, váltt és kereskedelmi törvéngék 1

rendes tanár;8. Nemzetgazdaság és pénzügytan 1 rendes és 1 rendkívüli

ta n á r;9. Statistika, politia 1 rendes tanár. —Az osztrák polgári törvény előadására jelenleg azért ajánltatik

a rendes tanárén kívül egy rendkívüli tanár alkalmazása is, mert míg ezen törvény Erdélyben hatályban van, addig az főfontyssággal bir; azonban akkor, midőn a magyar magánjog codificálva leend, az osztr. polg. töryény inkább csak jógtörtéaelmi érdekkel bírván és a magyarjog főfontosságra emelkedvén, a jelenleg az osztrák polg. törvény előadására rendszeresítendő rendkívüli tánár a codifi- cált magyar magánjog előadásával lonne megbízandó, ng-y, hogy ek­kor a magyar magánjog egy rendes és egy rendkívüli tanár által adatnék elő. —

b) A bölcsészeti karnál:

I b ö l c s é s z e t i e l ő a d á s o k ;

a tulajdonképeni bölcsészeti tárgyak előadására két rendes ta n á r ;

II t ö r t é n e l m i e l ő a d á s o k :a történelmek előadására két rendes tanár ;

III c 1 a s s i k a philogiai e l ő a d á s o k :

a görög és latin irodalom előadására egyelőre 1 rendes tanár, m ig netalán a szükséglet többeknek alkalmazását kívánatossá teendi. —

IV m a t h o m a t i k a i e l ő a d á s o k :1. alsó és felső mathesis, 1 rendes tanár;2. practica geometria 1 rendes tanár;3. rajzoló geometria (velülettan) és rajz, 1 rendes tanár;4. mechanica és mechanicai technológia 1 rendes tanár;5. építészeti (szárazi, vizi, vasúti stb.) 1 rendes tanár;6. Az astronomia és meteorologia előadása és szükséges és kí­

vánatos lenne. —

V. T e r m é s z e t t u d o m á n y i e l ő a d á s o k :1. Physika, 1 rendes tanár és 1 assistens;

4

2. Vegytan, 2 rendes tanár és 1 assistens; (u. in. cliemia orga- nica et anorganica 1 rendes tanár, alkalmazott vegytan és elemező vegytan 1 rendes tanára.)

3. Vegytani technológia, 1 rendes tanár, 1 assistens;4 . Ásványtan és geológia 1 rendes tanár;5. Növénytan u. m. növényélettan, növényalaktan és növény-

geograpliia 1 rendes tanár;6. Álattan, 1 rendes tanár és 1 assistens.

VI. I r o d a l m i , n y e l v é s z e t i é s n y e l v t a n i e l ő a d á s o k :1. A magyarnyelvtan és irodalom 1 rendes tanár;2. A németnyelvtan és irodalom 1 renkiv. tanár;3. A románnyelvtan és irodalom 1 rendkiv. ta n á r;4. Franczin-, angol- és olasznyelvek és ezek irodalmai előadá­

sára egy-egy nyelvtanitó alkalmazása óhajtandó lenne.

c) A z orvos-sebészeti karnál:1 Leiró- és tájhoncztan (Anatómia descriptiva et topographica

1 rendes tanár és 1 assistens;2. Élettan (Physiologia) 1 rendes tanár, 1 assistens;3. Általános kórtan és gyógyszertan (Pathologia generális és

Parmacologia) 1 éendes ta n á r ;4. Kórboncztan, közegószségügytan, és törvényszéki orvostan

(Anatómia pathalogica, politia medica et medicina forensist) 1 ren- tánár, 1 assistens;

5. Különös kór- és gyógytan (Pathologia et Therapia speciális) 1 rendes tanár, 1 assistens;

6* Előkószitő és kórodai sebészet (Chirurgia propedeutica et spec. Clinica) mütételtan (Chirurgische Operationslehre) 1 rendes tanár, 1 assistens;

7. Szülészeti és nőgyógyászat (Obstetritia et Glynaicologia) 1 rendes tanár, 1 assistens;

8. Szemészet. (Oculistica)9. Állatjárvány, mindenfsle episotilák (Episotilogia) 1 rendes

tanár. —Kívánatos volna továbbá, habár nem mulhatlanul szükssges, a

szövettan kórvegytan, fogászat, Diaetetika, Psycbiátria, Asphyxologia, Syphilidologia, és Otiatria előadása. —

A tanári értekezlet munkálata megjegyzi még azt, hogy az orvos-sebészeti teljes fakultás életbe léptetése daczára egyelőre, és

— 50 —

csak ideiglenesen az orvosssebészeti tanintézet még továbbra is fenntartandó lenne, úgy mint az Pesten jelenleg is van, főképen azon okból, mivel az erdélyi mostoha anyagi körülmények között még számos oly helységek vannak, melyek merőben képtelenek egy orvostudori állomást biztosítani, de melyekben egy sebésznek alkal­mazása mégis felette kívánatos lenne, hogy azonban az ily sebészek is kellő kiképzettséggel bírjanak, ajánlandó, hogy a sebészi tanfo­lyam négy éves tanfolyámmá terjesztessék ki, és az ezen tanfolya - inat vég vettek sebész-mesterekké avattassanak fel, egyidejűleg meg- szüntettetvén a chirurgiae patronatus. —

Az orvos-sebészeti tanintézeteknek az orvosi sebészi facultás mellett eképpen leendő ideiglenes fenntartása annyival könnyebben kivihető, minthogy ezen tanintézet hallgatói a tárgyak nagyobb ré­szét a facultás hallgatóival közösen hallgatnák, és a facultásnál al- alkalmazott tanárokon kívül, még csak is Physiologia, Pathologia generális és Pharmacologia előadására kellene külön az orvos-sebészi tanfolyam száméra 1 rendes tanárt kinevezni. — Továbbá, hogy az orvos-sebészeti facultás fenebbi szervezésénél tekintet vétetett arra is, hogy ezen facultásnál a bábászat és gyógyszerészetre is a ki­képzés eszközölhető, — s a bábászat tanítása annál sikeresebben eszközölhető, minthogv Kolozsvárit egy szülőház létezik, melynek évenként 12,500 forint dotatiója van. —

A taneszközökről a munkálat következőleg véleményez:

Az egyetem felállításával egyszersmint a megkivántató tanesz­közök beszerzése is szükségessé válik;

1. A könyvtár létezése nélkülözhetetlen; miután azonban a kir. jogacadémiának és az orvos-sebészeti tanintézetnek habár kis­szerű könyvtára van, ezek egyesítve egyelőre alapul szolgálhatnának, mely könyvtár évről évre a megállítandó évi dotatióból kiegészíthe­tő lenne; — addig is mig eképpen a könyvtár kiegészíttethetnék, biztos reményünk van, hogy a Kolozsvárit létező erdélyi orsz. mú­zeum, és a rom. cath. Lyceum, úgyszintén a többi Kolozsvártt lé­tező tanintézetek könyvtáraiknak használatát, felkérés folytán meg­engednék. —

2. Egy botanicus kert létesítése hasonlólag nélkülözhetetlen; botanikus kert azonban, már az orvos-sebészeti tanintézet mellett eddig is létezik, mely ugyan az egyetem czéljainak nem egészben megfelelő, de helyisége elég tágas lévén, kevés beruházással egész-

4*

52

ben alkalmassá tétethetik. — A jelenle gi botanikus kert helyisége ugyan a stipendiorum fundus tulajdonát képezi, és jelenlegi évi 200 frt. bér fizetése mellett használ tátik az orvos-sebészeti tanin­tézet által, azonban ezen bér további fizetése mellett az valószínűleg az egyetem használatára is át fog bocsátatni, vagy talán örök áron is megszerezhető. —

3. Szükséges továbbá egy vegytani laboratórium, úgyszintén physieum muzeum is, — minthogy azonban a' vegytani laboratórium, habár nagyon hiányos berendezéssel és felszereléssel már létezik, ez is egyetem czéljaira könnyen átalakítható. —

4. Ásvány gyűjtemény már is létezik a vegy- és kohászatiam alap tulajdonában továbbá igen szép ásvány- és állatgyüjteménnyel bir a Kolozsvárit létező erdélyi orsz. muzeum egylet, és biztosan remélhető, hogy ezen egylet, úgyszintén az említett alapítvány ezen gyűjteményeknek a tudomány czéljaira leandö használatát addig, mig az egyetem az illető gyűjteményeket ávről évre adandó dota- tióból magának megszerezhetné, nem fogják ellenezni. —

5. Egy korház léte az orvos-sebészeti facultás szükségeire nél- külözhetlen, melynél a klinikai előadások tartandók lennének; ilyen korház Kolózsvártt az orsz. Károlina, melynek igénybe vétele semmi nehézséggel sem jár, és minthogy közel kilátásban van helyezve ezen korház helyiségének újjáépítése, ez alkalommal a klinikai szük­ségletekre könnyen tekintet fordíthatván, a korház az egyetem igé­nyeinek egészen megfelelőleg leeod berendezve. —

6. Végül az egyetem helyisége főkérdés, minthogy az egye­temnek tág és alkalmas helységre van szüksége. Oly nagy épületek, minő az egyetem elhelyezésére szükséges, Kolozsvárit kevés, az or­szág többi városaiban egy átalában nincsen; van azonban Kolozs­várit a studiorum fundusnak egy, és a stipendiorum fundusnak két nagyobbszerü intézete, és ehez megkivántató épületek egymás mel­lett, úgymint a Lyceum, a convictus és seminarium; mint a tapasz­talat tanúsítja, az ezon intézetek elhelyezésére meglévő épületek oly terjedelmesek, hogy azok ezen intézetek által egésze i soha sincsenek igénybe véve; a tanári értekezlet munkálata arra utal, hogy a ly­ceum épületében mcstan elhelyezve lévő gymnasialis és normális osztályok, a convictus és seminarium mostan is részben üresen ál­ló, részben kiürítendő helyiségeiben kevés adoptatió mellett könnyen elhelveztethetők iennének, miáltal a lycaeum helyiségei kiüríthetvén, egészen az egyetem czéljaira fordíthatók, és egyelőre elegendők len­nének; a stipendiorum és a studiorum fundus kezelői a lycaeum he­

53 —

lyiségeit ily formán az egyetem czéljaira bizonyos meghatározandó évi bér mellett annyival is inkább átengedni hajlandók lennének, minthogy különben is minden alap kezelőinek első kötelessége, az alap jövedelmeztetését a lehetőségig előmozditani. —

Ha ezen épület ilyeténképen lesz megszerezhető, akkor huza­mos időn át más egyetemi helyiségről gondoskodni nem kellene. —

Azon, különben nem reméllett esetben, ha a fentebbi helyiség megszerezhető nem lenne, ha netalán Erdélynek az anyahonnali tel­jes egyesülése érdeke úgy hozná magával, hogy az érd. kir. fő­kormányszék megszüntetnék, vagy kissebb személyzetre szorittatnék, az egyetem a kir. főkormányszék tágas helyiségeiben, a megkíván- tató adoptatiók mellett, véglegesen elhelyeztethető lenne, — hol egyszersmint a csillagászati helyiség is az egyetem czéljaira fel­használtatnék. —

E g y e t e m i h i v a t a l o k s e g é d - és s z o l g a - s z e m é l y ­z e t e k ö v e t k e z ő l e g l e n n e s z e r v e z e n d ő :1. Az egyetemnek, mint egésznek igazgatására egy rector mag-

nificus, az egyes facultások kebli ügyei elintézésére a decanok meg- kivántatnak, kik évenként a rendes tanárok közül választatnak ; ezek, a prorector és prodecánokkal együtt képezik az igazgató senatust, és midőn ezekhez az összes facultások rendes tanárai . csatlakoznak, megalakul a teljes egyetemi consistorium. Az egyes karoknál a de- can az azon karhoz tartozó tanárokkal együtt képezik a kargyülóst.

2. Szükséges továbbá egy quaestor, és ennek ellenőrzésére egy ellenőr, ki egyszersmint a quaesturai irnoki teendőket is végezné egyelőre, hogy egy külön írnok rendszeresítése ez alkalommal, költ­ségkímélés tekintetéből mellőztessék.

3. A könyvtár kezelésére egy könyvtárnok, és egy könyvtáriÍrnok.

4. Az egyes facultások decani iródája részére egy-egy, tehát összesen három írnok.

5. A botanikus kert kezelésére egy főkertész, két kertészle- gőnnyel.

6. Egy pedellus, és e mellé 3 karszolga, továbbá az orvosse­bészeti kar és a bölcsészeti karhoz 4 4 tanszolga.

A kolozsvári jogacadómia tanári karának értekezletében készült munkálat részletesen szól az egyetem felállítására szükséges költsé­gekről s azok kellő fedezéséről.

A költségvetést ezekben állapítja meg:

A tudományos műveltség az állam egyik legfőbb érdeke lévén, méltányos, liogy azon egyének, kik ezen nagy érdek fejlesztésével foglalkoznak, foglalkozások fontosságához képest jutalmaztassanak; ezt tenni az államnak annál inkább érdekében és kötelességében áll, mert csak igy tehető fel, hogy azon nagy érdek ápolására az ország kitünöbb lehetségeit meg lehet nyerni; figyelembe veendő továbbá, hogy a tanároktól csak akkor lehet követelni és feltenni, hogy egész igyekezetöket és minden fáradságokat a tudomány érdekében fogják felhasználni, ha anyagi tekintetben úgy vaunak ellátva, hogy nem kénytelenek mellék foglalkozáshoz fordulni a végett, hogy az élet szükségeit fedezhessék; nem mellőzhető továbbá azon tekintet sem, hogy a tanár, mig tanár lehet, a legtöbb esetben nagyobb tőkét fordít szellemi kiképzésére, mint bárki más, s hogy, mig egy h i­vatalnok számithat és remélhet folytonos előléptetést, az iparos, ke­reskedő, gyáros stb. pedig nagyobb szorgalma után nagyobb hasz­not, addig a tanár, tanárrá lett kineveztetésóvel a legtöbb esetben, igen kevés kivétellel, elérte a non plus u lt r á t ; e tekintetben kü­lönösen a Kolozsvárit létesítendő egyetemet illetőleg még azt sem lehet felhozni, hogy a tanár a tandíjból tetemes összeget kap, mert mint a tapasztalat bizonyítja, az erdélyi tanuló ifjúság nagyobb ré­sze oly sanyarú anyagi viszonyok között van, hogy a tanuló ifjú­ságnak fele bizonyára tandíj mentességet élvez.

És továbbá meg kell kívánni egy egyetemi tanártól, hogy szakmájában folytonos haladásra törekedjék, hogy pedig ezt tehesse, azon állásba kell őt helyezni, hogy az irodalom legalább fontosabb termékeivel alaposan mogismerkedhessék, és az irodalom ezen ter­mékeit magának be is szerezhesse, mi azonban részéről tetemes k i­adásokkal van összekötve, és igy ez ismét egy ok a tanárok fizetése meghatározásánál a szükkeblüséget mellőzni.

Nem lehet továbbá a régibb időkben megállított fizetéseket alapul venni, mert változtak az idők, a pénzérték felette csökkent, és épen ezért, minden szükséglet ára tetemesen hágott, mit kellő­leg méltányolva a m. kormány az ujabbani kinevezéseknél a fizeté­seket ezen változott viszonyokhoz arányosítva állította meg.

Végül még a pesti egyetemre nézve rendszeresített fizetések sem szolgálhatnak alapul, mert azon fizetések még sok évvel ezelőtt rendszeresítettek, igy remélni lehet, hogy rövid időn ezeket illető­leg is megkívánható változtatás be fog következni.

Ezen iratok alapján a fellállitandó egyetem és közvetve az ál­lam érdekében mulhatlanul szükséges, hogy egy rendes tanár fizó-

55 —

tése 3000 ftban, egy rendkívüli tanár fizetése pedig 1500 ftban állíttassák meg ; ezen összeg annál méltányosaidnak tekintendő, mi­vel az osztrák birodalom lajthántuli részeiben levő egyetemeknél a tanári fizetések sok esetben ezen összegeket jóval meghaladják, a külföldi egyetemi tanárok fizetéseivel pedig még arányban sem ál­lanak, hol p. o. a berlini egyetemen egy rendes tanár fizetése 6000 tallérban van megállítva.

E z t e l ő r e b o c s á t v a, a z e g y e t e m k ö 1 1 s é g e i é v e n- k é n t a k ö v e t k e z ő k l e n n é n e k :

I. Az e g y e s k a r o k k ö l t s é g e i : a) a j o g i k a r s z ü k s é g l e t e :

9 rendes tanár fizetése a 3000 írt . . . 27,000 ft.4 rendkívüli tanáré á 1500 frt . . . . 6,000 „1 karszolgáé á 300 frt . . . • • • 300 „1 házi szolgáé á 240 frt . . • • • 240 „

A jogi kar összes szükséglete 33,540 frt.

b) O r v o s i k a r :

10 rendes tanár a 3000 frt . . . . 30,000 ft.7 assistens á 400 frt . . . 2,800 „1 karszolga a 300 frt . . . 300 „1 házi szolga a 240 frt . . 240 *4 tanszolga á 300 frt . . . 1,200 „

Az orvosi kar összes szükséglete 34,540 frt.

c) B ö l c s é s z e t i

18 rendes tanár á 3000 frt

k a r :

54,000 ft.2 rendkívüli tanár a 1500 frt . . . 3,000 „3 nyelvtanitó a 300 frt . . • 900 „4 assistens a 400 frt . . . . . . 1,600 „1 karszolga a 300 frt . . . • . • 300 „1 házi szolga á 240 frt . . . • • • 240 „4 tanszolga á 300 frt . . . . . . 1,200 „

A bölcsészeti kar összes szükséglete 61,240 írt.

— 56 —

II. I g a z g a t á s i k ö l t s é g e k :

1 rector i l l e t é k e ........................................... 600 ft.3 decán illetéke h 400 f r t ............................ 1,200 „1 q u a e s t o r ....................................................... 600 „1 ellenőr egyszersmint segéd . . . . 500 „3 dijnok a három facultási decán

mellett á 300 f r t .................................... 900 „1 p e d e l l u s ....................................................... 500 „

Igazgatási költségek összege 4,300 frt.

III. T a n e s z k ö z ö k k ö l t s é g e i :

1 a könyvtár évi javadalmazása . 2,000 ft.1 könyvtárnok f i z e té s e ............................... 800 „1 könyvtári Í r n o k ..................................... 400 „1 botanicus kert évi haszonbére . . . 200 „ezen kertnek évi fenntartása és javadalma 500 „egy k e r t é s z ................................................. 400 „két kertész legény a 200 frt . . . 400 „vegytani laboratórium átalány . . . 800 „boncztan átalány ..................................... 500farma cologiai á t a l á n y ............................... 30 „Physiologiai átalány ............................... 500 „Zoológiái átalány ..................................... 500 .,Physicai átalány ..................................... 420 „Mineralogiai átalány ............................... 300 „Orvosi klinikákra ..................................... . 3,000 „Practica Geometriai átalány . . . . 100 „Rajz átalány ........................................... 300 „Az épületért fizetendő b é r ......................... . 2,000 „Fa- és takarítási szükséglet . . . . . 1,000 „Irodai költségek és nyomtatványok . . 600 „Előre nem látható kiadásokra számadásterhe m e l l e t t ........................................... 1,500 „

Taneszközök összes költségei 16,250 frt.

I s m é t l é s .

1. Jogi kar költségei ............................... 33,540 ft.2. Orvosi kar k ö l t s é g e i ............................... 34,540

— 57 —

3. Bölcsészeti kar k ö l t s é g e i ......................... 61,240 ft.4. Igazgatási költségek ............................... 4 ,300 „5. Taneszközök átalányai ......................... 16,250 „

Összesen : 149,870 frt.Az egyetem összes költségei egy évre tehát 149,870 ftot o. é.

tennének, egy oly összeget, mely tekintve az egyetem életbe lépte­tése által előmozdítandó tanügy fontosságát, és ennek remélhető jó hatását valósággal csekélységnek tekintendő, azon esetre azonban, ha jelenlegi pénzviszonyok között, a tanárok fizetésében gazdálkodás czéloztatnék, egy rendes tanár fizetését legfennebb 2400 ftra, egy rendkívüli tanár fizetését pedig 1200 ftra lehetne mérsékelni, mely esetben a fennebb kimutatott szükséglet 24,000 ftal o. é. alább szállana, úgy, hogy az összes szükséglet tenne évenként 125,870 ftot o. é.

A k ö l t s ó g f e d e z é s r ő l l é v é n s zó:1. A munkálat főfigyelmét arra fordította, hogy előszerezzen és

kimutasson oly meglévő alapokat, melyek az egyetem költségei fe­dezésére igénybe vehetőg lennének, a végett, kogy az államkincstár a lehetőségig megkímélve legyen; a kolozsvári ltir. jogakademia fenn­tartására az államkincstár eddig évenként 16,000 ft. o. é. és az or­vos-sebészeti tanintézetre 17,907 frt. o. é. fordított, ezen összegek ezentúl az egyetem fenntartására lennének fordítandók; továbbá a kolozsvári kir. jogakademia felállítása alkalmával ő cs. és ap. kir. felsége ezen intézetre évi 21,000 frtot engedélyezvén, tulajdonképen ézen összeg számításba veendő lenne.

2. Létezik továbbá Nagy-Szebenben egy államköltségen fenn­tartott gymnasium; Erdélyben egy egyetem felállítására sokkal na­gyobb szükség lévén, mint gymnasiumokra, és igy miután N.-Sze- benben az államgymnasiumon kívül egy felekezeti igen kitűnő főta­noda létezik, úgy hogy az államgymnasium megszűntével is az illető tanulóknak alkalmuk van, ugyanazon helyt tanulmányukat tovább folytatni, ezen kívül, miután ezen államgymsasium úgyis csak 1853. óta államintézet, azelőtt pedig felekezeti intézet volt, végül miután Erdélyben úgyis 27 humanisticus tanintézet van, és igy gymnasium- nak államköltségen leendő fenntartása korántsem oly szükséges, mint egy egyetem életbeléptetése, az értekezleti munkálat ezen államintó- zetnek, mint államintézetnek felhagyását hozza ajánlatba, és az arra fordított évi 16,791 frtot az életbeléptetendő egyetem szükségletei fedezésére forditandónak véleményezi.

3. Létezik még egynéhány erdélyi orsz. közalap, melyeknek je­lenleg semmi bizonyos rendeltetésük nincsen, és így az egyetem szük­ségletei fedezésére fordíthatók lennének; ezek a következők:

a) a kereskedelmi alap ; ennek eredeti rendeltetése a kereskedelmi és ipar-műveltség előmozdítása volt; minthogy pedig a bölcsészeti kar fennebb ajánlatba hozott szervezése mellett épen az ipar fejlesz­tése czéloztatik, ezen alap eredeti rendeltetése értelmében is az egye­tem szükségleteire fordítható; ezen alap az 1863-ik évi kimutatás szerint áll 45 ,765 frt 59 krból;

b) a vegy- és kohászattani alap; ezen alap egy a lyceumban létesítendő vegyészeti és kohászati tanszék szükségletei fedezésére lé­vén rendelve, hasonlólag az egyetem kiadásai fedezeseiil felajánlható; az alap állása az 1863-ki kimutatás szerint 30,690 ft. 9 l7 2 kr. o. é.

c) az út-vám alap; ezen alapnak eredeti rendeltetése volt a tömösi, borgói és verestoronyi szorosoknál lévő utak jó karban ta r­tása; ezen alapnak sem lévén lejenleg határozott éendeltetóse, az egyetym javára felhasználható lenne; ezen alap áll az 1863-ki ki­mutatás szerint összesen 73,363 frt 83 krból.

d) Országházvételi alap; a jelenlegi főkormányszóki épület megvásárlására begyült összegből megmaradván 6437 frt 33 kr. p. p. ezen összeg tőkésíthetett és jelenleg az 1863-ki kimutatás szerint 13,752 frt 8572 krt tesz, és semmi bizonyos rendeltetése nem lé­vén, az egyetem javára fordítható;

e) siket-néma intézeti alap; Erzsébetvárosában 1828-ban élvén egy kiszolgált katona, ki siket-némák tanításában nagy ügyességet tanúsított, a kir. főkormányszék által a hatóságok adakozásra szólit- tatták fel a czélból, hogy a begyülendő pénz kamatjából, az emlí­tett egyén fáradozása megjutalmaztassék; begyült e czélra 1534 ft. 33 kr. p. p.; miután azonban a tanító 1846-ban elhalt, a tanítta­tás is megszűnt, és ezen alapnak jelenleg kiadásai nincsenek; kiesz­közölhető lenne, hogy ezen alap is az egyetem czéljai előmozdítására fordittassék; az alap állása 1863-ki kimutatás szerint te tt összesen 5229 ft. 29 krt o. é.

f ) a rendőr-büntetési pénzalap, mely áll 12,359 frt 1272 k r­ból o. é. s mely mint különös rendeltetés nélküli alap felhasználható lenne.

g) Végül a nősülési és himlőoltási alap; miután ezen alapnak egyik főkiadását eddig is a kolozsvári orvos-sebészeti tanintézet mel­letti pathologiai és physiologiai tanárok fizetései képezték, ezen alap hasonlag az egyetem költségei fedezésére fordítható lenne, az alap

— 59 —

állása az 1863-ki kimutatás szerint 105,333 irtot és 121/* k rto. ó. tett.

Ezen itten névleg elősorolt alapokon kiviil létezik még több más erdélyi országos alap, melyeknek az egyetem czéljaira leendő felhasznál hatása kérdését a munkölat azon okból nem vette jelenleg tárgyalás alá, minthogy azok tanczélokkal nincsenek oly szoros ösz- szenöttetésbe, mint az eddig elősorolt alapok.

Az eddig elősorolt alapok összes tőkéje teszen 286,494 frt és 71 krt o. ó., mely tőkének 6% -tóli kamatja tenne évenként 28,649 irto t o. é.

I s m é t l é s :

1. A kolozsvári jogakademia fenntartására engedélyezettö s s z e g ........................................................................ 21 ,000 frt.

2. Az orvos-sebészeti tanintézet évi szükséglete . . 17,907 „3. A feloszlatandó n.-szebeni államgymnasium szük­

séglete .......................................................................... 16,791 „4. Az ajánlatba hozott alapok évi kámatja . . . 28,649 „

összesen: 84,347 frt. Az egyetemnek összes szükségletei a feimebbiek szerint 149,870

irtot tevén, és 84,347 ft évenként a fennebbi alapokból fedeztattet- vón, a m. államkincstár részéről, az egyetem felállítására és fenn­tartására évenként 65,523 frt, illetőleg 41,523 frt o. é. lenne több kiadásba felveendő.

Ezen összegen kívül még csak az első berendezésre szükségel­tetnék mintegy 10,000 ft. o. é. egyszer mindenkorra.

Ezek átalánosságban azon alapelvek, melyekre a tanárok érte- kezleti munkálata fektetve van, azon megjegyzéssel, hogy az egye­tem felállítására szükséges költségek engedélyezése esetére az illetők készek a részletes fejtegetésbe is belebocsátkozni.

Az erdélyi kormányszék felterjesztése a ni. kir. köz- oktatásügyérhez a kolozsvári egyetem ügyében.*)

A magyar királyi vallás- és közoktatási minisztériumhoz.Nagy készséggel és örömmel üdvözölvén ezen királyi főkor

mányszék a főméltóságu m. kir. minisztériumnak idei február hó 8-áról 1 ’1195 sz. a. kelt intézvényét siettünk felhívni a kolozsvá­ri királyi jogakademiának és orvossebészi tanintézetnek igazgatóit a a’ végett, hogy az illető tanári testületekkel egyetértőleg tegyenek véleményes és indokolt tudósítást az illető intézeteknek facultások- ká emeltetése és egyetemmé átalakítása iránt, — kik ebbeli meg­bízásoknak megfelelvén, midőn azok együttes jelentését s az ahhoz mellékelt igen kimerítő jegyzőkönyvet jelen szám alatt idezárva tel­jes tisztelettel felterjesztjük, saját igénytelen nézeteinket következők­ben Aan szerencsénk kifejezni;

Négy részre oszlik az említett jegyzőkönyv tartalma és pedig —1 Azon okok elősorolására, melyek egy egyetemnek Erdélyhen

létesítése mellett szóknak.2. Arra hány facultást foglaljon magában az egyetem és csak

mennyi tanszékkel illetőleg szolgai személyzettel és fizetéssel szer- veztessenek.

3. Hol állítassák fel az egyetem ?4. Annak költségei honnan fedeztethetnének ?Mi az elsőt illeti tökéletesen egyetértünk jegyzőkönyvvel mind­

azon indokokra nézve melyek abban az erdélyi egyetem szükséges­sége mellett szólanak — ugyanis, Erdélynek két millió népessége, azon mintegy 9000 ifjú, kik az erdélyi humanisticus tanodákban

*) Másolva a kormányszék levéltárából 6804—1868.

— e l ­

tanulnak*) s ezeknek egyátalában különösen pedig- az Erdély keleti részeiben lakóknak a pesti egyetemtől távolléte, mit még terheseb­bé teszen az átaláuos vagyontalanság és a messzefekvő nagyobb vámosokban érezhető drága életmód; azon csekély összeg, mely Er­dély nagy adómennyiságéhez képest annak tanintézeteire fordittatik az államkincstárból; — azon körülmény, hogy egy egyetemet és polytechnikumot pótolhassanak a magyar szent korona összes orszá­gaiban, melyek pedig felét teszik a birodalomnak, csak egy egye­tem létezik, midőn a birodalom másik felében hat hasonló intézet hirdeti és biztosítja a tudományos művelődés fejlettségét s ettől fel­tételezett jóllétet és vagyonosodéit, =r egyenként is elegendők arra, hogy Erdély részére egy egyetemet igénybe vegyenek, — együtt vé­ve pedig ennek elodázhatlan szükségességét kétségtelené teszik, úgy annyira, hogy a pontnál még csak azt jegyezhetjük meg, miszerént ezen létesítendő egyetemnek nem csak az erdélyiek, hanem Magyar- országnak határos és Pesttől távolabb eső vidékei is anuál nagyobb hasznát vehetnék, minél bizonyosabb az, hogy a tanuló ifjúság itt sokkal kevesebb költséggel beérhetné, mint amott,

A másodtk pontot illetőleg helyesen említi fel a jegyzőkönyv azt, hogy az erdélyi egyetem az itt már tökéletesen kifejtett és ér­vényben levő vallási autonómia mellett a theologiai facultást magá­ban nem foglaltathatja s azért nézetünk szerént is a bölcsészeti, jogi és orvosi facultásokból kellene állani — helyeseljük a jegyző­könyvnek ezen faculások mikénti szervezésére vonatkozó elenzését is s csak annyit látunk szükségesnek megjegyezni:

a.) hogy a bölcsészeti facultás azon elemeit illetőleg, melynek a mathematikai és természettudományi osztályokra vonatkoznak a jegyzőkönyv tervezet szerénti tanári erők talán nem lennének annyi­an, mennyit azok igényelnének, azonban midőn azon tekintetben egy részről előttünk is költségkímélés szolgál okul, más részről azon meggyőződésben vagyunk, hogy különösen a technikai és gazdászap tudományokban az egyetem csak annyi alapot lenne hivatva nyúj­tani a tanulóknak, a mennyi bőségesen elegendő volna arra, hogy

*) Itt egy kicsit elvetette a „fenséges kormányszék" a sulykot. A mint a közlöttők statisztikai táblák mutatják a rajtok felölelt évtiz alatt a legtöbb középtanodai tanuló az 1868/» tanévben volt, mikor is számok 7099-re rúgott; és legkevesebb 186%-ben: 5922. Átlágszámitással tehát Erdélyben egy tanévre 6489 középtanodai tanuló esik, mely szám tán még­sem egészen 9000!

— 62

azzal magokat az egyes szakra, mint jövő óletmódjokra tökéletesen kikspezni óhajtók akár egy öszmüvószeti, akár egy gyakorlati gaz­dasági intézetbe átmehessenek.

b. ) hogy Erdélynek részint azon geographiai helyzete, melynél fogva oly országokkal határos kelet felől, melyek a marhavészt ren­desen ide átszármaztatják, részint azon körülménye, melyszerént a nemzet-gazdászat terén kiváróan a marha tenyésztéssel kell foglal­koznia, nagyon kívánatossá teszik, hogy a baromorvostan kiválóan terjedelmesebb, mint más egyetemen és gyakorlatilag is tannitassék, tehát mellette egy baromkórház állítassák fel. —

c. ) hogy a rendes tanárok fizetése egyátalában 2400 forintban, a rendkívülieké pedig 1200 forintban lehetne legfeljebb megállítan­dó, mi évenként 24000 írttal tenné kevesebbre a költséget, mint lenne akkor, ha a jegyzőkönyv javaslata szerént a rendes tanár 3000 a rendkívüli pedig 1500 forint évi fizetést húzva. —

Egyátalában ezen most idézett három pontra nézve legkevésbé tem szándéknak a magyar kir. minisztérium bölcs nézeteit megelőz­ni, — annyival inkább, minthogy a pesti egyeiem jelenlegi vagy netalán módosítandó szerkezete itt is némi iránóadóul foghat vétet­ni s csak annyiban láttuk szükségesnek igénytelen véleményünk ki­jelentését a mennyiben a véleményező jegyzőköny azokra is kiterjed.

Azon kérdésre nézve, hogyha, mint biztosan reményleni okunk van, az egyetem Erdélyre nézve megadatik, ez hol állítassák fel, azt hiszszük, alig találkozhatik valaki, ki ennek helyét Kolozsváron kívül keresné, hol az elhelyezésre alkalmas épületek vannak s az orvosseaészi intézet, az Erdélyben levő kórházak legnagyobbikával, botanikus kerrtel és több készületekkel már fenáll, — s a most ittlótező jogakademia azon esetben facultássá emeltetvén az arra je­lenleg forditatni szokott költtég az egyetem költségeinek fedezésére szolgálhatna, de továbbá az egyetembe sereglendö ifjúság is itt tud­ni magát legkönyebben elhelyeztetni s különben is Kolorsvár az er­délyi részek fővárosa lévén, a magas kormány figyelmét minben- esetrt megérdemli arra nézve, hogy szellemi állása és anyagi jólléte emelésére a közelmúlt idő alatti mellőztetése némi kárpótlása gya­nánt — az erdélyi részekben felállítandó tudományos egyetem szék­helyéül állítassák meg és ezúton is lehető felvirágoztatása eszközöl­tessék.

Yégre miután az elől említett negyedik kérdést illetőleg a jegyzőkönyv azon források kijelölésére is kiterjedett, melyekből a létesítendő egyetémnek számítása szerént 1498870 illetőleg

125870 forint évi . költségei fedezhetők leniniének, kötelessé­günk kifejezni azon tiszteletteljes nézetünket, hogy e czélra, mint már imént említettük a kolozsvári királyi jogakademia számára az államkincstárból rendszeresített évi illetmény — továbbá az orvos­sebészei intézet évi költségfedezete kétségenkivül az egyetemre, melybe ama két tanintézet be fog olvadni, lesz fordítandó — azon­ban több fontos állampolitikai okokból kell ellene szólanunk annak, hogy a szebeni államgymnasium feloszlattassék talán csak azért, hogy annak évenkénti 16 ezer s nehány száz forintnyi dotatiója az egyetemnek adassék.

Valamint azon egyes országos alapokra nézve is, melyeket a jegyzőkönyv az egyetem czéljaira felhasználhatóknak vél, azon meg- győződésbeá vagyunk, hogy azok közziil csak az úgynevezett „vegy­tan és kohászati alap" fordítható az egyetem czéljaira, mely boldog- emlékű I. Ferencz király ő felsége által épen tanczélokra, a kolozs­vári lyceumban fennállott vegyészeti és kohászati tanszék felállítá­sára ajánltatott.

A többi alapok mind olyanok, melyek vagy már ma is bizo­nyos rendeltetéssel birnak, minő például a kereskedelmi, melynek kamataiból a polytechnikumban tanuló ifjak számára évi ösztöndíjak adatnak, tóvábbá a rendőri alap, melyből némi segedelem szokott adatni az elemi csapások által sújtott szegényebb községeknek, a himlőoltási, mely ezen királyi főkormányszék által már 1868-dik évben a kolozsvári országos kóroda számára szükséges épület felállí­tására felajánltatott s az a feletti tárgyalások még bevégezve nin­csenek és az országház-alap, mely már elnevezésénél fogva is saját czóljától el nem vonható, végre a süket-néma alap, mely inkább gyarapítást igényel, mint más czélra fordítást, hogy egykor rendel­tetésének megfelelőleg felhasználtathassék, vagy pedig más országos czélokra hasznosabban vagy legalább érezhetőbben fordiitathassák, miután az egyetemre kivántató évi nagy költségen kamatjaik által úgy is igen keveset könnyitnének. S azért semmit sem kétségeske- dünk azon meggyőződésünknek adni kifejezést, hogy az előbb emlí­tett 3 összeget felülmúló költségei a leendő egyetemnek azon nagy- fontosságú okokból, melyek annak létesítését sürgősen követelik, az államkincstárból lennének fedezendők.

A jegyzőkönyv kiterjeszkedik azon épületek kijelölésére is, me­lyekben az egyetem elhelyezhető lenne, mi e pontok részletes tagla­lásába ereszkedni nem látjuk idején valónak, s csak ismételjük azt, mit előbb már megemlítettünk, hogy Kolozsvár e czélra elegendő

6 4 —

épülettel bir, ha a kormányszék helyiségéül szolgáló országház, mely­nek egyetem czéljaira használhatása különben is egy bizonytalan es­hetőségtől függ, vagy a lyceum épülete nem is vétetnének igénybe, ez utóbbira nézve megjegyezvén, hogy az a katholikus tanulmányi alap tulajdona lévén, megtörténhetik, hogy az egyetem számára, ha nagyobb áron is, mint a jegyzőkönyvben véleményeztetik bérbe vehető lesz.

Azt hiszszük, hogy a fent elősoroltakban minden hiányban si­került megfejtenünk azon nagyfontosságu kérdést, melyet a főméltó- ságu magyar királyi minisztérium előtt tisztelt intézvényében kitűzni méltóztatott, s nincs egyéb hátra, mint Erdélynek a múltban oly sok tekintetben az állam részéről figyelem nélkül hagyott sorsa és szellemi, úgy mint anyagi felvirágoztatása érdekében a hazafi kebel egész melegével arra kérni meg a főméltóságu m. kir. minisztériu­mot, hogy ezen sokat szenvedett országot ő. cs. királyi Felsége atyai kegyelmének hozzájárulásával egy egyetemnek Kolozsvárt mielőbb életbeléptetésével megörvendeztetni méltóztassék.

Kolozsvárt, ápril hó 2. 1860.

I T ,

1848. XIX. Törvényczikk. A magyar egyetemről.

A magyar egyetemre nézve rendeltetik:

1. §. Az egyetem egyenesen a közoktatási miniszter hatósága alá rendeltetik.

2. §. Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy egyrészről a tanuló arra nézve: mely tant és melyik tanártól kívánja hyllgatni, szabad választást tehessen; más részről: hogy a rendes tanárokon kívül más jeles egyének is, a minisztérium által ideigle­nesen megállapítandó, későbben pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, törvényesen kimondatik.

3. §. Ezen elvnek az egyetemnóli alkalmazása a közoktatási miniszterre bizatik, tudósítását az, és egyéb e részben teendők iránt a legközelebbi országgyűlésnek benyújtván.

5

V.

Törvényjavaslat a kolozsvári egyetem felállításatárgyában.

1. §. Kolozsvár szabad királyi városban országos főtanodául egy királyi egyetem állittatik és 1870. év október havában megnyittatik.

2. §. Az összes egyetemi működés a következő három tanszakra különöl u. m.

1) bölcsészet-, nyelvészet- és természettudományi;2) orvosi;3) jogi és államtudományi karra.A bölcsészet, nyelvészet és természettudományi karhoz kapcsolva,

annak kiegészítő részéül egy gyakorlati tanárképezde állítandó.Ezen egymással tökéletesen egyenjogú három tudománykar mind­

egyike külön önálió egészet képez saját tanárainak és önmaga által választándó dékánjainak vezetése alatt.

Az egyes tudománykarok (facultates) felett áll közigazgatási s minden kart közösen érdeklő ügyek intézésére a karok összesége ál­tal választott tanács és annak elnöke: az egyetem reetora.

3. §. Az egyetem tanítói és tanulói személyzete, valamint a tanítás és tanulás szabadsága a pesti egyetem újból szervezéséről szóló 1869. évi törv. czikk 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13 és 14. §-ai szerint rendeztetik.

4. §. Az egyetem anyagi szükségei a törvényhozás által éven­ként megszavazandó országos erővel fedeztetnek.

5. §. A kolozsvári egyetem a közoktatásügyi miniszter hatósá­ga alatt áll.

6. §. A jelen törvény végrehajtásával s az egyetemnek ezen törvény értelmében való szervezetét s igazgatását rendező részletes szabályok megállapításával a közoktatásügyi miniszter bizatik meg.

*'{

Törvényjavaslat a pesti királyi magyar egyetem újból szervezése tárgyában.

Az 1848. évi 19. t. ez. értelmében a pesti királyi magyar egyetem, mint országos főtanoda a tanszabadság elvének alapján a következőleg szervezhetik.

1. §. Az egyetemi tanítás és összes tudományos működés következő hat tudománykarra (facultas) oszlik, u. m. 1-szőr a bölcsészet-, nyel­vészet- és természettudományi; 2-or orvosi; 3 -or jog- és államtudomá­nyi; 4-er a gör. katholikus protestánstheo’ogiai tudománykarokra.

A bölcsészet, nyelvészet és természettudományi karhoz kapcsolva, ennek kiegészítő részéül egy gyakorlati tanárképezde állittatik.

Ezen egymással tökéletesen egyenjogú 6 tudománykar mindegyi­ke külön önálló egészet képez saját tanárainak és önmaga által vá­lasztott dékánjainak vezetése alatt.

Az egyes tudománykarok (facultates) felett áll közigazgatási és minden kart közösen érdeklő ügyek intéyésére a karok összesége ál­tal választott tanács és annak elnöke: az egyetem rectora.

2. §. Az egyetem személyzete á ll: 1-ör a tanítói személyzetből, 2-or: az egyetembe felvett tanulókból és 3-or: az egyetem házi ügyeinek viteléhez — a tanárokon kívül szükséges tisztviselőkből.

3. §. A tanítói személyzetet képezik 1-ör a rendes, 2-or a rendkívüli, 3-or a segédtanárok, 4-er magántanárok, 5-ör a közta- nitók (nyelvek, tornászat, rajz sat. tanítói.

A rendes és rendkívüli tanárok mellé, hol a szükség kívánja, tanársegédek alkalmaztatnak. A rendes és a rendkívüli, valamint a segédtanárok és a köztanitók, lígyszintén a tanársegédek az egyetem­től évi fizetést húznak, a magántanárok pedig csak előadások tartá­sára s az azokért járó meghatározott tandijak élvezetére jogositvák.

Azonban kitűnő s oly tudományt művelő magántanároknak, kik­nek a tárgyak természeténél fogva kevés számú hallgatójok lehet, rendkívüli esetekben évi segélyt adhat a közoktatási miniszter.

5*

— 6 8

4. §. A rendes és rendkívüli tanárokat a közoktatásügyi mi­niszter előterjesztésére ő felsége, a segódtanárokat, köztanitókat, va­lamint a magántanárokat pedig a közoktatási miniszter nevezi ki, s illetőleg jogosítja előadások tartására oly egyének közzül, kik vagy valamely hazai egyetemnél oklevéllel nyilváníttattak egyetemi tanár­ságra képesítettekül, vagy pedig irodalmi és egyéb tudományos mű­ködésük — a tudomány művelésében szerzett érdemeik által nyilvá­nosan bebizonyították képesitettségöket.

A három theologiai karba a tanárok és magántanárok az egyéni képesítettség mellett, az illető egyházak ajánlata alapján neveztetnek ki.

A tanársegédeket az illető kar tanári testületének ajánlata alap­ján hasonlóul a közoktatásügyi miniszter alkalmazza.

Magántanárok meghatározatlan számmal nevezhetők ki.Azonban, ha a kinevezett magántanár kinevezésétől számított

három évig meg nem kezdi előadásait, vagy ha előadásainak meg­kezdése után egy folytában három tanév alatt egy félévig előadást nem tart, ezen esetekben magántanári jogositottsága elévültül tekin­tendő.

Magántanárok a vizsgákon a tanárokkal egyenjogúan vizsgál­hatnak.

5 §. A rendes, a rendkívüli és a segédtanárok valamint a köztanitók nyugdíjra jogosított állatni tisztviselőkül tekintetnek.

A nyugdíjrendszer külön törvényben fog megállapittatni.6 §• Úgy a rendes, mint a rendkívüli és a segédtanárok élet-

hoszszig neveztetnek kis és erkölcsi vétség, hivatali hanyagság vagy közbüntény eseteit kivéve sem el nem mozdíthatók, sem más állo­másra vagy kisebb fokú fizetésre nem helyezhetők, sem saját bele­egyezésük nélkül elő nem mozdíthatók, úgy szintén saját beleegye­zésük nélkül (a tanári működésre véglegesen tehetienné tevő beteg­ség eseteit vagy öregséget kivéve) nyugalomba nem helyezhetők.

Hivatali hanyagság és erkölcsi vétség eseteiben a vádlott ta ­nárnak elmozdittatása s illetőleg nyugalomba helyezése, vagy más állomásra áttétele felett az egyetem összes tanárai közzül sorshúzás utján alakított bíróság Ítél. E bíróság sorshuzássas 23 tagból áll, kik közzül visszavettet a vádlott hatot és a vádló is hatot.

A vádlott és vádló visszavetései után is megmaradt tagok magok közzül elnököt választanak és szavazattöbbséggel ítélnek. A vizsgálatot is ugyanezen fegyelembiróság eszközli.

Minden, ezen bíróság elé tartozó esetekben rendes vádló azon kar dékánja, melyhez a vádlott tartozik. Azonban vádat emelhet az

69 —

illető facultás tanári Sara is szavazattöbbséggel választott megbí­zottja által.

Ha a fegyelmi eljárás dókán ellen kívántatik, az egyetem rec- tora vagy az illető tanári facultás illető megbízottja által emelhet vádat.

A rector ellen bármelyik dékán vagy bármely facultás tanári kara (megbízottja által) felléphet vádlóul.

A vád alá helyezés s a fegyelmi bíróság megalakítása az egye­temi tanács által rendeltetik el a vádló kivánatára, Közbüntény ese­teiben a rendes bíróság Ítélete határoz tanári állása felett is. Azon­ban vádlottnak a bírói vizsgálat megkezdésétől az ítélet kimondá­sáig tanári működése felfüggesztetik.

7 §. A tanulók : rendes vagy rendkívüli hallgatói az egyetemi előadásoknak.

Rendes tanulók azok, kik az illető tanszakokra kiszabott elő­képzettség kimutatása mellett felvételi vizsga letétele folytán az il­lető tudománykar tanfolyamára rendes hallgatókul beíratnak.

Rendkívüli tanulók mindazok, kik valamelyik karba, vagy ott előadott akár csak egy tudomány hallgatására is, a kellő tandíj lefizetése mellett magokat beíratják (ha szinte előképzettségöket nem igazolják is.)

A rendkívüli tanulók, ha kívánják, az általok hallgatott tár­gyak hallgatásáról tamusitott szorgalnokról szintén kapnak bizonyít­ványt, jót az általok hallgatott tantárgyakból vizsgát is tehetnek.

8 §. A jogi, orvosi és tanári szakpályákhoz szükséges előkép­zettségnek és vizsgáknak megállapítása iránt a közoktatásügyi mi­niszter külön intézkedik.

9 §. Mindegyik tudománykarban megállapittatnak ugyan mind a tanfolyam tartama, mind pedig azon tantárgyak, melyeket az egész tanfolyam bevégzéséig az illető szakpályára készülő rendes ta ­nulóknak hallgatniók és elvégezniük kell, azonban a tanulók saját választások szerént szabadon hallgathatják bármelyik tanár vagy magántanár előadásain a tantárgyakat.

10 §. Mind a rendes, mind a rendkívüli hallgatók kötelesek pontoson megjelenni az előadásokon, melyekre magokat beíratták.

11 §. Az összes tanulók fegyelmi tekintetben a tanítói sze­mélyzetből alakítandó egyetemi hatóság alatt állanak.

Az egyetemből kizárás eseteiben tanulók felett is a fentebbi 6 §-ban irt fegyelmi bíróság ítél, az ugyanott me gállapitott eljá­rással.

7 0 —

12 §. Az egyetemi hallgatóságokat képezik:1) első fokon mindegyik tudománykarnak rendes és rendkívüli

tanáraiból álló tanári testület, a saját kebelükből évenként, újra vá­lasztott dékánok vezetése alatt.

2) másodfokon a valamennyi kar összes rendes és rendkívüli tanárai által önmagok közzül választott és 24 tagból álló egyetemi tanács az egyetem rectoráoak vezetése alatt, kit szinte valamennyi karok összes rendes és rendkívüli tanárai és mindegyik kar magán­tanárainak fentebb nevezett kót-két képviselői választanak évenként újra bármelyik kar tanárai közzül.

13 §. Az egyetem házi s vagyoni ügyeinek kezelésére szük­séges tisztviselőket a közoktatásügyi miniszter nevezi ki.

E tisztviselők fegyelmi tekintetben az egyetemi hatóságok alatt állanak s szintén nyugdíjra jogositvák a jelen t. ez. 5-dik §-sa ér­telmében.

14 §. Az egyetemben szükséges fegyelmi rendtartásra és eljá­rásra vonatkozó szabályzatokat az egyetemi tanács javaslatára a köz­oktatási miniszter állapítja meg.

15 §. Az egyetem évi szertartására szükséges költségek a mennyiben a létező egyetemi alapokból eléggé fedezhetők nem len­nének, az országos pénztárból a törvényhozás által az évi költség- vetésekben megszavazandó összegekkel fognak pótoltatni.

16 §. Az egyetem (az 1848 évi XIX. t. ez. értelmében ezen­túl is) a közoktatásügyi miniszter hatósága alatt áll.

17 §. A jelen törvény végrehajtásával s az egyetemnek ezen törvény értelmében való szervezetét s igazgatását rendező részletes szabályok megállapításával a közoktatásügyi miniszter bizatik meg.

A IG N E R LAJOS-nál(Pest, váczi-utcza 18. szám)

megjelent s általa minden hiteles könyvárusnál kapható:

jjpF*A Philosophia C h res to m ath e iá ja^ S fSzemelvények az <5-, közép- és újkor jelentős!) bölcsészeinek müveiből. For­dította, szerkesztette, magyarázó szöveggel s az illető kor dióhéjba szorított

történetével kisérte MÁTRAI ERNŐ.I-ső kötet: A Socratest előző görög philosophia. Ára 1 fr t.

Rég jelent meg tanügyi irodalmunkban munka, melyet a hazai sajtó párt és nemzetiségi színezet nélkül oly melegen üdvözlött volna, mint a „Philosophia Chrestomatheiáját, melyről akadémiai tagok, tekintélyes (egye­temi s gymnasiumi) tanárok szakértő bírálataikban a legelismerőbb hangon nyilatkoztak.

E valódi hiányt pótoló mü a bölcsészet korypheusainak müveit a leg­jellemzőbb szemelvényben, szövegmagyarázó kommentárral adja, s ez által i a bölcsészeti világirodalom eszméit a hazai közönség számára hozzáférhe­tővé teszi.

E mü második füzete Sokratest, Platót, Arlstotelest és követőiket, a l harmadik a Sokrateá iskolája utáni görög bölcsészetet, a negyedik a közép-1 kort, az ötödik az újkornak Kantig, a hatodik Hegelig, a hetedik a mai időkig terjedő szakát öleli fel.

A magyar bölcsészeket felölelő önálló füzet közelebbről jelenik meg, mutatványokkal Décsi Csimor János, Apáczai Cseri János, Sartori Bernád, Köteles Sámuel, Márton István, Imre János, Tarczi Lajos, Hetényi János, j Szontagh Gusztáv, Horváth Cyril, Rónai Jáczint, Purgstaller József, Almási Balogh Sámuel, Erdélyi János, Kerkapoly Károly, Eötvös József, Greguss Ágost, Brassai Sámuel, Mentovich Ferencz müveiből.

E füzetet a magyarországi- bölcsészet története (ősvallásunk metaphy- sikájától — máig), s a honi philosophia bő könyvészete vezeti be.

A 16 ivre terjedő e kötet ára 1 fr t 50 kr. lesz.

Nyomatott az ev. ref. lőtanoda betűivel Stein J.-nál Kolozsvárit.

f