a kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

Mi a kommunikáció?

fogalomértelmezés – többféle megközelítés (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus)

a szó eredete szerint (latin):communico (ige): közöl, közössé tesz,

megoszt communicatio (fn.): közzététel, gondolatok

közlése hallgatókkal

Mi a kommunikáció?

napjainkban: legáltalánosabb értelemben:

Közlemény, összeköttetés (technikai is), kapcsolat, érintkezés

szűkebb értelemben: az emberi gondolatok cseréje információátvitel, információcsere valamilyen

jelrendszer (pl. nyelv) segítségével tájékoztatás, közlés valamilyen erre szolgáló

eszközzel jelrendszer útján (pl. nyelv, gesztusok, média)

A kommunikáció folyamata

technikai folyamat, melynek során információátvitel, információcsere történik

feladó kód üzenet

csatorna

kód vevő

(visszacsatolás)

adás

A kommunikáció folyamata

a feladó egy meghatározott kód (jelrendszer) segítségével formába önti (kódolja) az információt (üzenetet), ami egy csatornán keresztül eljut a címzetthez (vevő), aki dekódolja azt.

A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁT ÉS SIKERÉT BÁRMELY TÉNYEZŐ ALAPVETŐEN BEFOLYÁSOLHATJA!

A technikai folyamat elemei

feladó (adó):akitől az üzenet származik aki valamilyen információt kíván továbbítani az információtovábbítás érdekében

kódolást végezvevő (címzett):

akinek a feladó az üzenetet szánja aki a közleményt észleli a kód ismeretében megfejti az üzenetet


üzenet (közlemény): maga az információ, amelyet a feladó

továbbítani kíván a kódolás eredményeképpen jön létre →

jelekből áll tartalmaz tudati képeket, érzelmi és indulati

elemeket tükrözi a feladó célját, akaratát, belső

állapotát


kód megállapodás szerinti jelek rendszere segítségével az információ formába

önthető és továbbítható üzenetté válik kódolás

az a folyamat, melynek során az információt formába öntjük, „megfogalmazzuk”


adás az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig

visszacsatolás a vevő reakciója az adó közleményére nem szükségszerű!

csatorna az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény

eljut a feladótól a vevőig pl. levegő, telefonvonal, internet


környezet az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik

csatornazaj a kommunikációt zavaró tényezők ideális esetben nem jelenik meg pl. telefonvonal hibája, történelmi idő

A kommunikáció fajtái

1. kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben: információátadás mindenféle rendszerben

2. Kommunikáció technikai értelemben (technikai kommunikáció): kommunikáció az ember alkotta technikai rendszerekben

A kommunikáció fajtái

3. Biológiai kommunikáció: az élő szervezetek rendszereiben zajló információtovábbítás

3.1. állati kommunikáció: NEM TUDATOS

3.2. emberi kommunikáció: alapja a fogalmi gondolkodás, eszköze a természetes emberi nyelv

4. Társadalmi kommunikáció

Kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben

Információelmélet, kibernetika, rendszerelmélet területe

Legáltalánosabb szint Norbert Wiener – kommunikáció kibernetikai modellje

kibernetika = mesterséges intelligencia a kifejezés azt mutatja, hogy a visszacsatolás hogyan

teszi lehetővé az adatfeldolgozást a fejünkben és a számítógépeinkben

Wiener: II. vh. alatt légvédelmi rendszer kifejlesztése → a jövőbeli röppálya kiszámításánál figyelembe veszi a múltbéli adatokat is

Wiener visszacsatolás fogalma → kibernetikus tradíció megalapozása

Kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben

Shannon-Weaver-féle modell (kommunikáció matematikai elmélete): információtovábbítás a fogalom legátfogóbb értelmében, függetlenül az információtovábbító és –befogadó, ill. a jel és a kód természetétől Elmélete: a torzításmentes hangtovábbítás

technikai problémájának megoldására irányult. Cél: minél nagyobb vonalkapacitás biztosítása

minél kisebb torzítás mellett. Az üzenet jelentése vagy annak a hallgatóra gyakorolt hatása nem érdekelte.

Technikai kommunikáció

Információátadás az ember alkotta technikai rendszerekben → szabályozott információtovábbítási rend valósul meg

Hírközlési rendszerben 3 problémakör: Milyen pontosan vihetők át a hírközlési

szimbólumok? → technikai kérdés Az átvitt jelek mennyire pontosan határozzák meg a

kívánt jelentést? → szemantikai kérdés A vett jelentés milyen hatékonysággal váltja ki a

kívánt tartalmat? → hatékonysági probléma

Biológiai kommunikáció

Az élő szervezetek különféle rendszereiben zajló információátadás (nukleinsavak, fehérjék, gének, enzimek, sejtek)

Az információ kémiai folyamatok csatornáin, kémiai kódban terjed

Biológiai kommunikáció vizsgálata: biológiai zavar problémakörének megértése egyedfejlődés, szaporodás megértése

Állati kommunikáció

Állatok közötti kommunikációs kapcsolatok kiterjednek: Táplálékra Élettérre Búvó- és tartózkodási helyre Szaporodásra Ellenséggel szemben tanúsított védelemre

Minél fejlettebb a faj, annál differenciáltabb jelzést bocsát ki

Magasabb rendű állatoknál a jelzéseket a test mozgásai hozzák létre


Több csatorna egyidejű használata!! Legtipikusabb csatornák:

Vokális: sziszegés, morgás, bőgés, madárfütty Vizuális: fényérzékelés (földigiliszta), színérzékelés

(madarak, kaméleon), alaki megkülönböztetés, mozgásérzékelés (méhek tánca)

Kinezikus (mozgásos): az állatok udvarlása tánccal kifejezett üzenet (kakas sajátos tojó-körbejárása)

Szaglási: jellegzetes szagok kibocsátása (mezei poloska, görény az érintésre, közeledésre jellegzetes bűzt áraszt), lazac szaglósejtekkel érzékeli a víz „szagát”, ahol kikelt


Biológiai kötöttség – állati kommunikáció biológiai kódban terjed

Állatok jelkészlete viszonylag kisszámú, jelek változatossága kicsi

Nem tanult jelzésekben továbbítják az információkat

A kód biológiailag meghatározott – a jelzés észlelése feltétlen reflexszerű magatartást vált ki

Emberi kommunikáció

Mindig társadalmi szituációban történikLeggyakrabban a közvetlen emberi

kommunikációban valósul megMinden kommunikációban lényeges

szerepet játszik:A szituációA kommunikáló felek közötti viszonyA közlés szövegének

összefüggésrendszere

Az emberi kommunikáció csoportosítása

I. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint:1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása2. interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más közösségekben

4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió


II. A közlő szándéka szerint:1. szándékos (tudatos)2. nem szándékos (ösztönös)

III. Az alkalmazott jelrendszer szerint:1. verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd, képzőművészet)


IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve:1. kognitív (gondolkodásra ható)2. affektív-emocionális (érzelmekre ható)

V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint:1. közvetlen (szemtől szembe)2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)


VI. A kommunikáció iránya szerint:

1. egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás

2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan változik

Üzleti kommunikáció

Fogalma: Az üzleti folyamatokban résztvevők, a

belső és külső kapcsolatrendszer szereplőinek információközlése, többirányú információcseréje sajátos eszköz, ill. jelrendszer útján


Célja: többirányú és többsíkú Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat felső

vezetésében: A vállalati célok megismertetése és elfogadtatása

A tulajdonosokkal A munkavállalókkal Környezettel (érdekszférák, pl. szakszervezet, kamara,

pénzintézetek, beszállítók, partnerek, önkormányzatok…) Az erőforrások optimális felhasználása, a

jövedelmezőség biztosítása, ill. javítása A közösség javaslatainak, észrevételeinek megismerése Stratégiai és operatív tervek kialakítása, elkészítése során a

közösség észrevételeinek, javaslatainak érvényesítése Tervek végrehajtásában a közös akarat érvényre juttatása


Az üzleti kommunikáció főbb céljai a munkafolyamatok végzése során:Optimális folyamatkialakítás a vezetés és a

szervezeti egységek közöttAz összehangolt munkavégzés biztosításaA munkafeltételek információinak átvitele,

cseréje a munkavállalók között


Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat és a vállalatot körülvevő környezet kapcsolatában: Kedvező vállalati kép kialakítása Információk szolgáltatása

A vállalatról, az egész társadalom és a vállalattal üzleti kapcsolatban állók körében

A termékekről, szolgáltatásokról, a vevők és a potenciális vevők számára

A vevő vásárlási szándékának előidézése, vásárlási döntéshozatalának elősegítése

A vállalattal üzleti kapcsolatban állókkal a feladatvégzés optimális feltételeinek kialakítása

Az üzleti kommunikáció kapcsolatrendszere

Általános, minden szervezetben előforduló kapcsolati viszonyok

↓

Csoportosítás: számos szempont szerint lehetséges

MI: kapcsolat létrejöttének helye szerint:Szervezeten belülSzervezet és a külvilág között jön létre

Szervezeten belüli tipikus kapcsolatok

1. Két ember közötti kapcsolatpl. 2 munkatárs; vezető - beosztott

2. Munkacsoporton belüli kapcsolatokpl. csoportos munkavégzés körülményeicsoporton belüli munkamegosztás (projektmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment)

3. A csoport és a kívülálló személyekkel, más csoportokkal, szervezeti egységekkel létesített kapcsolatokpl. csoport kommunikációja a csoportvezetőn keresztülcsoport kommunikációja a vezetői lépcsők figyelmen kívül hagyásával (PROBLÉMA!!)

Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok

1. Kapcsolatok a tulajdonosokkal KKV → a tulajdonos a folyamatok aktív

résztvevője, funkció ellátása (gazdasági kérdések, marketing, kereskedelem, PR…)

Kapcsolatrendszere ugyanaz, mint a vezetőé DE: motiváltsága más!!

2. Kapcsolatok azokkal a személyekkel, szervezetekkel, akik szolgáltatásait igénybe veszi a cég

szakértők, tervezők Őrző – védő szolgálat takarítás


3. Kapcsolatok azokkal a szervezetekkel, személyekkel, akik részére végez a vállalat szolgáltatást, illetve akiknek produktumait eladja

Magánszemélynek történő értékesítés Nagy- és kiskereskedelmi hálózatokkal kialakult

kapcsolatok Export – import ügyletek

4. A törvényekben előírt kötelezettségek teljesítése során kialakuló kapcsolatok

Állami intézményekkel való kapcsolattartás (APEH, TB, Nyugdíjbiztosító)


5. Társadalmi kapcsolatok Oktatási, gazdasági, tömegkommunikációs

szervezetekkel való kapcsolattartás Szponzorálás – társadalmi akciókban való részvétel

A közvetlen emberi kommunikáció helye az üzleti életben

Üzleti életben meghatározó a közvetlen emberi kommunikáció → két ember közvetlen kommunikatív kapcsolata, amelyben minden emberi érzékszerv részt vesz

Az üzleti kommunikáció információi

Üzleti célú információ (↔ közhasznú információ): Egy szűkebb közösség vagy személy, illetve cég

érdekeit szolgáljaAz üzleti célú információszolgáltatás célja: Az információkereső egyszerű hozzáféréssel, gyorsan,

megbízható információhoz juthasson Az információszolgáltatónak fontos tudnia, hogy

kielégítő-e az információ a kérdező számára; igénybe veszik-e a szolgáltatást Pl. zöldszámok – díjmentes információszolgáltatás Honlapok – látogatottság mérése Bankok – díjkalkuláció + kapcsolatfelvétel szakértővel

Az üzleti kommunikáció információi

Az üzleti célú információk főbb csoportjai: belső információk, amelyek magukba foglalják

A termékekre, szolgáltatásokra, technológiára, Termékszerkezetre, értékesítési csatornára Ár- és jövedelmezőségre vonatkozó információkat

a piac szereplőivel, azok termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos információk Kínálati – keresleti viszonyok A kialakult és folytonosan változó árak információi

a piacon érvényesülő, a versenyt befolyásoló közvetett hatások információi

Az üzleti kommunikáció információs rendszere

Az üzleti információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére, a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk koordinált és folyamatos begyűjtését, feldolgozását, tárolását és különböző szolgáltatások nyújtását végző személyek, tevékenységek, valamint funkciók ellátását lehetővé tevő hardver- és szoftvereszközök összessége.

a kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

Documents