OSSZEFOGLALAS 7 A kommunikci modelljei s alapfolyamatai

1. Fejezetiinkben az emberi kommunikacio legosszetettebb formai mogotti megismer6folyamatokat

igyekeztlink felvazolni. Harom kommunikaciofogalmat vezettiink

be, egy nagyon altalanosat es ket specifikusabbat, a kommunikacio kodalapii, illetve

szandekkozpontu fogalmait. Amellett erveltiink, hogy az osszetett emberi kommunikacios

folyamatok megragadasara mind a kodalapii, mind a szandekkozpontu kommunikaci6

modelljere sziiksegiink van.

2. A szo szerinti nyelvi kommunikaci6 ^s egy sor egyeb jelalkalmazdsi eset magyarazatara

a kodmodell helyes kiindulopontnak tunik, azonban van egy sor olyan jelenseg

az emberi kommunikacioban, amelyek kapcsan nem bizonyult adekvatnak,

s velhetcten nem is fog. Ilyenek peldaul: a nem sz6szerintiseg, a hatekony emberi

kommunikacio kod hianyaban, a kontextusfiigges, valamint a kommunikativ viselkedes

es a kifejezni kivant tartalom kozotti rugalmas viszony.

3. Ezeknek es egy sor tovabbi jelensgnek a kezelesere bontakozott ki az emberi kommunikacio

szandekkozpontu modellje. Ebbol a megkozelitesbol Grice elmeletet s nagyobb

hangsullyal Sperber ^s Wilson relevanciaelmeletet targyaltuk. A ket felfogas

kozos vonasa, hogy az emberi kommunikaciot szandekkozpontunak tartjak, s kozponti

mozzanatanak a szandekok kifejezeset, illetve a szandekok felismerest tekintik.

4. Megmutattuk, hogy noha szamos eldnnyel rendelkezik a Sperber-Wilson-fe"le relevanciaelmelet,

szamos fogalmi es empirikus korlatja is van. Emellett nem is szandekozik

magyarazni a kommunikaci6 szamos aspektusat - elsosorban azokat az

eseteket, amikor a kommunikacio nem szandekos.