A konferencia:

AUGUSTUS CSÁSZÁR ÉS PANNONIA PROVINCIA ELSŐ ÉVSZÁZADA

kamarakonferencia 2015. március 27-én

Március 27-én pénteken délelőtt fél tíz és délután hat óra között került sor az Augustus császár

és Pannonia provincia című kamarakonferenciára és kiállítás-megnyitóra a Magyar Nemzeti

Múzeum római kőtárában, a Lapidáriumban. A konferencia és kiállítás rendezésének okát egy

tavalyi évforduló, a Pannoniát is meghódító Augustus császár 2000. halál- vagy ahogy a korban

mondták, megistenülési évfordulója adta.

A tudományos ülésszakot Csorba László főigazgató nyitotta meg, levezető elnökei Borhy

László és Török László akadémikusok voltak.

Az ország különböző muzeális, egyetemi, akadémiai és felsőoktatási intézményeit képviselő

tizenhat meghívott kutató, összesen tizenöt előadásban elevenítette fel a korabeli római

külpolitikát és a Kárpát-medence geopolitikai viszonyait a korszakban; Róma és a dunántúli

népek kapcsolatrendszerét a pénztörténet és kereskedelem által; a meghódított területek

berendezésének és romanizációjának mechanizmusát Gallia példáján át, továbbá a Dunántúl

Római Birodalomba való bekebelezésének előzményeit és zajlását. Az előadók részletezték a

terület meghódítását általános történeti szempontból, egy az I. század elején germánok ellen

viselt hadjárat kapcsán majd a hadsereghez köthető leleteken keresztül régészeti

szempontokból. Ezt követően a meghódított terület berendezésének és romanizációs

folyamatának korai részét tárgyalták, a vidéki és őslakos településtípusokból a római

településtípusok felé való átmenet témájával, vidéki települések és Aquincum kiemelésével, a

klasszikus római város létrehozását Savaria példájával, az importtevékenység és a belső

kereskedelem kibontakozását az amphoraleletek alapján, az exportot, azaz a pannoniai

tartományhatáron túlnyúló kereskedelmi tevékenységet a numizmatikai leleteken keresztül. A

Pannoniával szomszédos, a Dunától északra és keletre elterülő Barbaricum népesedési és

politikai viszonyainak áttekintő részletezésére is sor került. A tudományos ülésszak végén, a

romanizáció kiteljesedésének példázataképpen művészettörténeti ihletettségű előadás hangzott

el a pannoniai bronz kisplasztikák tárgykörében. Legvégül a Pannonia kutatás legfontosabb

eddigi eredményeit és kérdéseit taglaló nagyívű összefoglaló zárta a tudományos ülésszakot.

A konferenciához csatlakozó kamarakiállítást a két ülésszak között nyitotta meg Borhy László

akadémikus Sebő Ferenccel a Nemzet Művészével és a Sebő együttessel közösen, akik Horatius

Lidia című költeményének megzenésített változatát adták elő. Közreműködésükért és a

megragadóan gyönyörű előadásért itt is köszönet illeti őket.

A több, mint száz folyamatosan kitartó, érdeklődő szakmabeli és laikus hallgatót vonzó

rendezvényt szerény állófogadás zárta.

A konferencia és a kiállítás költségeit a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Nemzeti Múzeum

biztosították. Köszönet illeti végül még egyszer az előadókat, ülésszaki elnököket valamint a

kitartó hallgatóságot is egyaránt.

Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum

főigazgatója megnyitja a konferenciát a MNM Római Lapidariumában

A délelőtti ülésszakot Borhy László akadémikus, az ELTE BTK Régészettudományi

Intézetének Igazgatója moderálta

Dr. Tóth Endre (PPKE BTK Régészeti Tanszék) előadása

(„Augustus és Pannonia”)

Dr. Gabler Dénes (MTA BTK Régészeti Intézet) előadása

(„A Maroboduus elleni Kr. u. 6-ban tervezett hadjárat régészeti evidenciái”)

Dr. Kulcsár Valéria (SZTE BTK Régészeti Tanszék) és Dr. Istvánovits Eszter (Jósa András

Múzeum, Nyíregyháza) előadása (a képen Dr. Kulcsár Valéria)

(„Helyzetkép az alföldi Barbaricumról a Kr. u. I. században”)

Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas előadó és együttese Horatius Lydiához c.

művének előadásával megnyitják a kamarakiállítást

Dr. Csorba László, a MNM főigazgatója és Török László akadémikus,

Széchenyi-díjas régész, történész a közönség soraiban

A konferencia délutáni ülésszakának moderátora Török László akadémikus

Dr. Láng Orsolya (BTM Aquincumi Múzeum) előadása

(„Kezdetben voltak a legendák – Az aquincumi polgárváros területének kora császárkori

története a friss kutatások tükrében”)

Dr. Bartus Dávid (ELTE BTK Régészettudományi Intézet) előadása

(„I. századi elemek Brigetio bronzplasztikájában”)

A kamara kiállítás

A kiállítás címe: Augustus császár és Pannonia provincia első évszázada. Kamara kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum

Római Kőtárában

Emperor Augustus and the first century of Roman Pannonia

Small exhibition in the Roman Lapidary of the Hungarian National Museum

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Római Kőtár

Időtartama: 2015. március 27. – 2015. december 31.

Rövid ismertető:

A kiállítás a kereskedelem és a római hadsereg tárgyi emlékein keresztül bemutatja azt a

folyamatot, amelynek során Pannonia és ezen belül a Dunántúl területe a Római Birodalom

része és egyik kiemelt katonai jelentőségű határtartománya lett. A római katonai megszállás

következményeképpen a Dunántúl területe Pannonia provincia részeként szervesen

integrálódott a Római Birodalomba, meghonosodott a rómaiság, amely politikai szempontból

több mint négy évszázadra, kulturálisan azonban máig meghatározta a Kárpát-medence

történetét és kultúráját.

Hosszabb szakmai ismertető: A Dunántúlon lakó népek, köztük az Eravisci és a Hercuniates kelta törzsei mind gazdasági, mind

stratégiai szempontból sokáig érdektelenek voltak Róma számára. Jól jelzi ezt a források hallgatása

róluk és a mediterrán világgal való kereskedelmi kapcsolataik, amelyek közvetlenül a római foglalás

előtt is csak szórványosnak mondhatók. A Dunántúl őslakos törzseinek Róma-barát elitjéhez csak a

Dráva-Száva közének Augustus-kori katonai megszállását követően jutottak el Italiából származó

iparcikkek, elsősorban a terra sigillatának nevezett vörös bevonatos kerámia edények. A kereskedelem

fő útvonalai ekkor a Borostyánkő út és a Kapos illetve Duna folyók völgyei, fő helyszínei pedig a törzsi

központok voltak.

A római kapcsolatok legnyilvánvalóbb bizonyítékai az Augustus-korszakban a római pénzek, illetve a

mintájukra készült helyi, kelta utánzatok. Az eraviscusok tisztán római mintára – római éremképek

nyomán, illetve római denár súlyban – pénzérméket verettek, és egyes típusokra még a törzs nevét –

RAVIS, IRAVISCI formában – is ráírták.

A megszálló hadsereget kereskedők követték, akik először a Borostyánkő út menti településeken, majd

egész Pannoniában megtelepedve italiai és nyugati árucikkekkel látták el a katonákat, a telepeseket és

később az őslakosságot.

Augustus császár uralkodása alatt lett a Duna folyó a Római Birodalom határa, s került a

Dunántúl római befolyás alá. A Dráva és a Száva között lakó harcias pannon törzseket nehéz

és hosszú harcok árán, több felkelés vérbefojtásával sikerült Augustus császárnak

meghódítania. A Dunántúlon lakó kelta törzsek azonban barátságosan viszonyultak Rómához

és legkésőbb a Kr. e. 1. század utolsó évtizedében békésen behódoltak a Római Birodalomnak.

Ezek a kevésbé harcias törzsek nem jelentettek biztonsági kockázatot Róma számára, ezért

sokáig még katonaságot sem állomásoztattak a területükön. Az első lovas segédcsapatok a Kr.

u. 1. század 30-as, 40-es éveiben jelentek meg a Dunántúlon. Táboraik a katonai felvonulási

útvonalak mentén és azok dunai végpontjainál helyezkedtek el. Római katonai felszerelési

tárgyak, a katonák fegyveres temetkezései és sírkövei képviselik a megszálló katonaság tárgyi

hagyatékát. A csapatok az 1. század utolsó harmadában kezdtek felvonulni a Dunához és csak

a 2. század folyamán épült ki a Birodalmat védő a dunai erődláncolat. A római katonai

megszállás következményeképpen a Dunántúl területe Pannonia provincia részeként szervesen

integrálódott a Római Birodalomba, meghonosodott a rómaiság, amely politikai szempontból

több mint négy évszázadra, kulturálisan azonban máig meghatározta a Kárpát-medence

történetét és kultúráját.

A kamarakiállítás címtablója

A kamarakiállítás I. tablója

A kamarakiállítás II. tablója

A kamarakiállítás 1. vitrinje

A kamarakiállítás II. vitrinje

A kamarakiállítás 3. vitrinje

A 3. vitrin háttértablója

A kamarakiállítás enteriőrje a vitrinekkel

A kamarakiállítás enteriőrje a vitrinekkel a bejárat felől

A kamarakiállítás enteriőrje, a kiállítás tablói a vitrinekkel szemközti falon

A konferencia és a kiállítás sajtóvisszhangjának dokumentálása:

http://okorportal.hu/magazin/augustus-es-pannonia-kamarakiallitas-es-konferencia-mnm-

marc-27.html

http://www.programturizmus.hu/ajanlat-konferencia-budapest.html

http://www.hungaryprogramtourism.com/ajanlat-konferencia-budapest.html

http://pzp.isk.sk/index.php?lang=en&e=87232

http://www.okortudomany.hu/hirek.html

http://www.port.hu/augustus_csaszar_es_pannonia_provincia_elso_evszazada/pls/w/event.eve

nt_page?i_event_id=2710394&i_event_area_id=24

http://www.hirkalauz.hu/hir-frame/Augustus-csaszar-es-Pannonia-provincia-elso-

evszazada/549185/?url=http://rendezveny.hu/Augustus-csaszar-es-Pannonia-provincia-elso-

evszazada/rendezveny/7253

http://www.est.hu/esemeny/6956874/augustus_csaszar_es_pannonia_provincia_elso_evszaza

da__kamarakiallitas

Eredményességi mutatók

Konferencia:

A széles körben hirdetett konferencián a résztvevők száma: 44 fő regisztrált hazai és külföldi

szakmai résztvevő (ld. csatolt regisztrációs lap) és további 61 fő érdeklődő hallgató. A

résztvevők teljes száma: 105 fő.

A konferencia és az annak programjába illeszkedő kiállítás megnyitó: 2015. március 27-én

zajlott.

Kiállítás:

A kamara kiállítás 2015. március 27 és 2015. december 31 között látogatható. Időtartama 9

hónap. Látogatottságra vonatkozó adatok a kiállítás bezárása után lesznek elérhetők.