A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon

Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet,

Budapesti Corvinus Egyetem„Gazdaság és jólét Közép-Európában 1867-től napjainkig”

Andrássy Egyetem, Osztrák Kulturális Fórum 2012. április 19.

1

Vázlat• Kutatási téma: Hogyan változott a magyar gazdaság pénzügyi és kereskedelmi

integrációja? Nyitás és bezárkózás : integráció és protekcionizmus /gazdasági

nacionalizmus • Külföldi működő tőkebeáramlás az I. világháború előtt• Trianon gazdasági hatása, pénzügyi stabilizáció , fellendülés és

eladósodás• Gazdasági válság, adósságtörlesztési moratórium, konvertibilitás

felfüggesztése, kötött gazdaság• „Nemzeti öncélúság”, gazdasági nacionalizmus, importhelyettesítés• Bilateralizmus, a német tulajdonszerzésForrások: Magyar Országos Levéltár, MNB és Pénzügyminisztérium

anyagai

2

Monarchia: Regionális integrációban

• Osztrák befektetések 1850-es évektől közlekedés, szénbányászat, kohászat, cukoripar

• Kormány kötvénykibocsátás: költségvetési hiány fedezésére• Bankrendszer: Kiegyezés után vezető pénzintézetek részvényeinek

56 százaléka külföldi, főleg osztrák bankok tulajdonába. Német bankok osztrák tulajdont szereznek.

• Századforduló idején feldolgozóiparban külföldi részvénytulajdon 42 százalék. Osztrák tőkeérdekeltség és német tulajdonlás

• Kivándoroltak hazautalása. Csúcspont 1900-1906. Fedezte külkereskedelmi mérleg hiányát.

• Átmenet feudalizmusból a kapitalizmusba. Piaci infrastruktúra, vám és pénzügyi unió, tőkefelhalmozás felgyorsítása. Legmagasabb szintű nyitottság 1914 előtt

3

Trianon gazdasági hatása, Népszövetség és a pénzügyi stabilizáció

• Új alkalmazkodási stratégia: magasabb vámszint- vámvédelem, külkereskedelem növekvő jelentősége, piacvesztés. Emigráció visszaesett: hazautalások hanyatlottak.

• Sikertelen pénzügyi stabilizáció 1920-ban, elszabadult infláció: létfenntartási költségek 1913-1925: 21x

• Arany- és papírkorona aránya 1914-1924 1:15x• Szükséges: pénzügyi önállóság, önálló jegybank, nemzeti valuta• Trianon után Népszövetségi kölcsön (Nagy-Britannia, USA, Svájc,

Svédország) – költségvetési egyensúly megteremtése. Hitel nagyobb része infrastrukturális beruházás . Pénzügyi stabilizáció 1926 júniusra sikeres. Koronát angol fonthoz kötötték.

• Pengő – korona árfolyama 1: 12 500. Szabad tőkemozgások, valutakonvertibilitás. Ösztönözte magánhitelek beáramlását, de nagy mértékű eladósodás.

4

Külföldi tőke beáramlása az 1920-as években

• Magyar pénzügyi tőke aránya megnőtt. Részvényindex csúcspontja 1927 augusztus

• Osztrák tőketulajdon háború előtti felére esett• Angolszász, nyugat-európai befektetők tulajdonszerzése (bankok,

hajózás, vasút, bányászat). Stabilizáció és a nagy válság között összesen 300-400 millió pengő működő tőke (60-80 millió USD)

• Hitelnyújtás 1924-1931 évi 400 millió pengő: adósság törlesztése, fogyasztási célok, infrastruktúra, hadi célú beruházások

• Amerikai befektetők villamosgép-ipar, rádió, hírközlés, közlekedési eszközök (Ganz, Egyesült Izzó, Standard Villamossági Rt). Exportorientáció. Fejlett magyar műszaki szaktudás. Olajipar.

• Feldolgozóipar részvénytőkéjében külföldi tulajdon 28 százalék • Német befektetők bauxitgyártásban, alumíniumiparban

5

Külföldi tőketulajdon befektető országok szerint

Százalékos arány befektetés

nagysága szerint

Többségi tulajdon (Példák)

USA 54,1 MAORT, Vacuum Oil, Standard

Nagy-Britannia 16,5 Shell, Belvárosi Takarékpénztár, Földalatti vasút

Ausztria 10,2 Eternitművek, Neusiedler, Magyar Bank

Svájc 9,5 Magyar Textilfestő, Corvin áruház

Franciaország 2,6 Magyar Jelzáloghitel Bank

Belgium 1,9 Magyar Vasútforgalmi

Svédország 1,1 Magyar Általános Gyufaipar

6

A gazdaság nyitottságának alakulása

Év Behozatal a nemzeti

jövedelem százalékában

Kivitel a nemzeti

jövedelem százalékában

Év Behozatal a nemzeti

jövedelem százalékában

Kivitel a nemzeti

jövedelem százalékában

1925 20,0 19,6 1932 8,8 9,1

1926 19,4 17,9 1933 9,0 11,3

1927 22,9 15,6 1934 10,1 11,9

1928 23,5 16,2 1935 11,5 12,9

1929 19,5 19,2 1936 11,5 13,2

1930 16,4 18,1 1937 11,7 14,0

1931 12,5 13,2 1938 9,5 11,9

7

A behozatal és a kivitel aránya a nemzeti jövedelem százalékában 1925-1930

8

A behozatal és a kivitel aránya a nemzeti jövedelem százalékában 1931-1938

9

A külkereskedelmi forgalom alakulása millió pengőben

Év Behozatal Kivitel Egyenleg

1920 484, 1 190,6 -293,5

1922 625,7 382,9 -242,8

1924 815,3 667,0 -148,3

1926 941,0 876,7 - 64,3

1928 1211,4 826,0 -385,4

1930 823,4 911,7 +88,3

1932 328,5 334,5 +6,0

1934 344,9 404,2 +59,3

1936 436,5 504,4 +67,9

1938 410,6 522,4 +111,8

10

A külkereskedelmi forgalom alakulása millió pengőben Az 1920-as években az import mintegy 2,5 szeresre nőtt, ami magyarázható az újjáépítéssel, a modernizáció szükségességével, a javuló finanszírozási lehetőségekkel. Ezzel szemben a kivitel jóval alacsonyabb szintről indult és az évtized végére még nagyobb növekedést produkált. A mérleghiányt a hitelfelvétel finanszírozta.Az 1930-as években a válság hatására a piacok összeszűkültek, a finanszírozási források kiszáradtak, a gazdaságpolitika importhelyettesítéssel, protekcionizmussal válaszolt , hazautalások tovább csökkentek.

11

VálságkezelésNemzeti Öncélúság - Gazdasági Nacionalizmus• Cserearányok romlottak, nemzeti bank nemesfémtartaléka

esett, hosszú lejáratú kölcsön megszerzése nehézzé vált.• Jegybank 1931 decemberben felfüggesztette a külföldi

adósság finanszírozását• Kötött valutagazdálkodást vezetett be. Többes árfolyam,

leértékelődés• Korlátozta a részvények, arany egyéb értékek külföldre

transzferét• Fizetési mérleg statisztika publikálását beszüntették• Elrendelték a kötvények és részvények felülbélyegzését. Hazai

értékpapír regisztrációja. Korlátozták külföldiek számára osztalék kifizetését

12

Adósságválság. Adósságszolgálat felfüggesztése 1931

Külföldi adósság millió USD (1931/32)

Egy főre jutó adósság USD

(1931-32)

Adósságszolgálat a kivitel százalékában

(1931)Bulgária 138 23 22

Csehszlovákia 393 27 5

Magyarország 728 83 48

Lengyelország 860 27 27

Románia 1016 56 36

Jugoszlávia (államadósság)

631 45 36

13

Fizetési mérleg alakulása (millió USD)

Év Tőkemérleg Rövid lejáratú

tőkemozgás

Folyó mérleg

Áruk Szolgáltatás Kamat és

osztalék1926-1928

216,8 86,3 -232,3 -172,6 6,1 -64,5

1929-1933

124,5 90,2 -100,8 15,5 -6,1 -105,5

1934 -2,8 -2,8 1,6 8,5 0,4 -7,2

1935 -8,4 -8,7 4,8 8,7 1,0 -4,8

1936 -10,1 -9,8 11,4 11,7 4,1 -4,4

1937 -14,3 -14,4 17,5 16,7 5,6 -4,8

14

Gazdasági nacionalizmus és a német terjeszkedés

• Külföldi adósság: 1924: meghaladta 1 md pengőt, 1931 végére 4,3 md, 1930-as évek közepére 3 md pengő alá esett.

• Fizetési mérleg többletbe fordult• Külkereskedelemben bilateralizmus, kliringelszámolás, szabaddevizás

forgalom esett.• Külföldi tulajdonosok szerkezete megváltozott: • Anschluss után osztrák tőkeérdekeltségek német ellenőrzése. Német

tulajdon 2/3-a korábban osztrák volt• Cseh-Morva Protektorátus megszállása – német tőketerjeszkedés• Háborús hódítások révén nyugati hatalmak tulajdona is német ellenőrzés

alá• Német terjeszkedés villamosgép-ipar, textil-cukoripar, bányászat, vasmű

stb.• Magyar-Amerikai Olajipari RT (MAORT) vállalatai 1942-ben az

Államkincstár irányítása alá kerültek. Hasonló történt az amerikai Vacuum Olajtársasággal

15

Következtetés• I. Monarchia – regionális integráció. Legnagyobb mértékű

nyitottság. Hazautalások. Külföldi tőkebeáramlás nagy és növekvő

• II. Trianon és Népszövetségi kölcsön: Pénzügyi stabilizáció és gazdasági integráció kezdetei a nyugati

hitelfelvételen és tőkeberuházásokon alapulva. Gyors, túlzott eladósodás. Sérülékeny és nem fenntarható gazdasági növekedés

Külföldi tőkebeáramlás szerepe meghatározó

• III. Nemzetközi válság, Válságkezelés, politikai fordulat: Cserearányromlás, befelé forduló, importhelyettesítő gazdaságpolitika,

hadiipar fejlesztése, gazdasági nacionalizmusBilaterális függés – német terjeszkedésKülföldi tőke visszaszorult, nacionalizálás, államosítás, német tulajdon

16