a külső információk kezelése
DESCRIPTION
A külső információk kezelése. Információszerzés (jórészt) az Internet segítségével Pető István Gazdasági Informatika Tanszék 2002. október 3. Az előadás tartalma. A külső információ mibenléte, csoportjai, jellegzetességei A külső információ menedzsmentjének néhány szempontja - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A külső információk kezelése
Információszerzés (jórészt) az Internet segítségével
Pető István
Gazdasági Informatika Tanszék
2002. október 3.
Az előadás tartalmaA külső információ mibenléte,
csoportjai, jellegzetességeiA külső információ menedzsmentjének
néhány szempontjaA fontosabb információforrások
bemutatása
Külső információk pozíciója a vállalatban
VÁLLALATInput Output
TőzsdeKözigazgatás
Bankok Stat. hivatal Média
Információ-áramlás
Anyag- és pénzáramlás
A vállalat környezete
A külső információk jellemzői Általában stratégiai-taktika célokat szolgál Jellemző funkciók:
A tevékenység korlátainak megszabása (pl. törvények, hitellehetőségek)
Benchmarking-jellegű összevetés támogatása (pl. statisztikai adatok)
A számszerűsítés sokszor nehezebb (szöveges adatformátum)
Adatszolgáltatótól való függés: Adatok helytállósága Adatok formátuma (csatornák általában nem szabványosak) Hozzáférés stabilitása
Melyek a külső információk főbb csoportjai?
Törvényi szabályozás
Erőforrás-adatok
Termékekkel kapcs. adatok
Természeti és gazdasági környezet
Központi szervezetek
Finanszírozási lehetőségek
Ágazati szereplők
Mi lehet a hasznosságuk?
A tevékenység korlátainak definiálása piaci pozíció jobb meghatározása
Összehasonlítás a konkurens illetve a potenciálisan konkurens cégekkel piaci pozíció és lehetőségek feltárása
Alternatívák szélesebb körű áttekintése eredményesebb döntés
Jobb elemzések, előrejelzések készítése
Hibák a (külső) információk menedzsmentjében A meglévő információkat nem tudják
helyesen elosztani a szervezetekben (és a szervezetek között)
A vezető nem tudja, melyik információhoz hogyan juthat hozzá
Túlzott „adat-áradat” Adatminőségi gondok (inkonzisztencia,
pontatlanság, elkésettség, rossz formátum) A technológia mindenhatósága
Szempontok a (külső) információs rendszerek fejlesztéséhez Szigorú minőségbiztosítás:
Konzisztens adatbázisok A szolgáltató kötelezettségei és jogai
(vö. közpénzen gyűjtött adatok) Törvényi szabályozások illetve eseti SZMSZ-ek
Technológiai megfontolások: Illeszkedés a belső IR-hez (szabványosítás) Strukturáltság (források indexálása) Magas szintű adatminőség (frissesség, pontosság,
forrásmegjelölése, stb.)
Hogyan jussunk hozzá?(Nem számítógéphez kötött formák)
A médián keresztül (újságok, rádió, televízió, teletext, SMS-szolgáltatás)
„Papír alapú” forrásokból
(telefonkönyv, statisztikai kiadványok, szaklapok, szóróanyagok, könyvtár, stb.)
Személyes megjelenéssel(kiállítások, bemutatók)
Telekommunikációs eszközök(telefon, fax, telex)
Személyes megjelenéssel(tárgyalások, konferenciák, tanfolyamok, képzések)
Információs brókerek igénybevételével
„Informális” forrásokból (pl. folyosói beszélgetésektől az illegális megoldásokig)
Nem interaktív formák Interaktív formák
Hogyan jussunk hozzá?(Számítógéphez kötött formák)
Keresés az Interneten (vagy más IT-eszközön)
Szervezeti honlapokon keresztülURL-katalógusok segítségévelOnline adatbázisokbólEDI-kapcsolatokon át Integrált külső információs rendszerekből
Keresés IT-eszközökön
Milyen módszerrel?
Hol? Mit?
Dokumentum-keresés
Meghajtókon (floppy, winchester, CD, Intranet)
Állományokat
Tartalom-keresés
Állománylistában (valamely meghajtón) vagy egy állományban
Meghatározott karaktersort
Keresés az InternetenSzabad böngészésKatalógusokban
URL-katalógusok (pl. Yahoo, Startlap-család, MAINFOKA)
Könyvtári katalógusok online adatbázisKeresőgépek segítségével
(pl. Altavista, Google, Lycos)
Példa: Internetes keresőgép
Szervezeti honlapok Elsősorban speciális témákban – azokban
viszont mélyrehatóan kell informálniuk A tartalom és forma – a hasznosság és
használhatóság kérdése Elérhető-e az összes elvárható adat (pl. szervezeti
séma, intézményi név- és címtár, ügyrend)? Frissítik-e rendszeresen a tartalmat? Megtalálható-e a bejegyzések dátuma? Feltüntetik-e a bejegyzések forrását (illetve
illetékesét)? Tovább-feldolgozhatók-e az adatok? Kellően komfortos-e a honlap?
Példa: minisztériumi honlap
URL-katalógusok
Gyors tájékozódás az adott témában
A források jól strukturált formában érhetők el
Általában kézi létrehozás és karbantartás: Teljesség nem
biztosítható Frissesség kérdéses Hasznosság változó
Lehetséges előnyök Lehetséges hátrányok
Példa: URL-katalógus-családdss.lap.hu
tozsde.lap.hue-business.lap.hu e-learning.lap.hu
marketing.lap.huerp.lap.hu
ado.lap.hu
logisztika.lap.hu
eu.lap.hubank.lap.hu
informatika.lap.huprogramozas.lap.hu
mezogazdasag.lap.huipar.lap.hu
kormanyzat.lap.hu
MAINFOKA
http://miau.gau.hu/mf
Példa: Mezőgazdasági hivatkozás-katalógus
Online adatbázisokNagy mennyiségű – jellemzően
számszerű – adat prezentálásaLeválogatási, szűrési és elemzési
lehetőségek Adattárházak (DWH) – Adatbányászat (DM)
Tovább-feldolgozhatóság lehetősége
Példa: Online agrárgazdasági adatbázisok
Példa: Online könyvtári katalógus
EDI-kapcsolatok
Electronic Data Interchange – közvetlen elektronikus kapcsolat a partnerek között
Pozitívumok: Adatfeldolgozáshoz kapcsolódó költségek csökkenés Folyamatok jobb összhangja Új módszerek támogatása (pl. Just-in-Time) Hibalehetőségek kiküszöbölés
Negatívumok: Magas szintű szabványosítást igényel (szervezeti és
adatkezelési oldalról) Merev struktúrákat hozhat létre (magas követelmények az új
partnerekkel szemben)
„A” cég
EDI-rendszer
„C” cégEDI-
rendszer
„B” cég
EDI-rendszer
Elektronikus jegyző
„D” cég
EDI-szolg.
Bérlet vonal
Telefon
ISDN
Internet
Az XML és az EDI Különválasztani a tartalmat a formától Szabadon definiálható jelölőelemek
HTML-nyelv XML-nyelv
<html> <body bgcolor=„#ffffff”> <font size=„+1”> Cím </font><hr> <br><i>Tartalom </i> </body></html>
<szerzo> Könyv írója </szerzo> <cim> Könyvcím </cim> <fejcim> Fejezet címe </fejcim> <bek> Szöveg1 </bek> <bek> Szöveg2 </bek>
Fontos szerep az információszolgáltató megoldásokban (pl. EDI-kapcsolatok): Relációs adatbázisok adatainak mozgatása (Szöveges) dokumentumok önleíró adattartalommal
Integrált külső információs rendszerek Az előző források valamilyen szintű
összefogása egy rendszerbe Információs szövetkezés Illeszkedés a belső információs rendszerhez:
A „menedzser fejében”(pl. szöveges ágazati jelentések)
Tovább-feldolgozható adatok kinyerés(pl. letölthető statisztikák, katalógusok)
Tényleges integráció „Automatikus” adathozzáférés – EDI-szerű illeszkedés
(pl. automatikus benchmarking az ágazati adatokkal, erőforrásadatok közvetlen bevonása a tervezésbe)
Saját adatok elemzése – GIS-logika(pl. online szakértői és előrejelző rendszerek, meteorológiai előrejelzés saját mérésekből)
Példa: A Kormányzati Portálba integrált szolgáltatások
Példa: Mezőgazdasági integrált külső információs rendszerterv
Info-Periszkóp
http://miau.gau.hu/periszkop