PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

FÖLDRAJZI INTÉZET Ph.D. PROGRAM

TÉMAVEZET İ: DR. AUBERT ANTAL

A KULTURÁLIS TURIZMUS

FEJLESZTÉSE A HAZAI TÖRTÉNELMI

VÁROSOKBAN

Ph.D. ÉRTEKEZÉS

LİRINCZ KATALIN

PÉCS, 2007

2

3

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK 3

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 5

ÁBRÁK JEGYZÉKE 6

1. BEVEZETÉS 8

2. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS 10 2.1. A turizmus és a kultúra értelmezése 13 2.2. A kulturális turizmus definíciója 17 2.3. A városi turizmus fogalma és kutatási irányai 20 2.4. A téma tértudományi vonatkozásai a hazai szakirodalomban 23 2.5. A kultúra és a turizmus szerepe a városfejlesztésben 28

3. CÉLKIT ŐZÉSEK 34

4. KUTATÁSI MÓDSZEREK 36 4. 1. Másodlagos kutatás 37 4. 2. Elsıdleges kutatás 39

5. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 44 5.1. A kulturális turizmus sajátosságai Európában 44

5.1.1. A kulturális turizmus jelenlegi piaca 44 5.1.2. Az Európai Unió városfejlesztési és kulturális tevékenysége 49 5.1.3. A kulturális turizmus fejlesztésének gyakorlati példái 52 5.1.4. A jövıt érintı globális tendenciák a kulturális turizmusban 54

5. 2. A kulturális turizmus jellemzıi Magyarországon 62 5.2.1. A kulturális turizmus kínálati alapja hazánkban 62 5.2.2. A keresletre ható tényezık, valamint a kulturális turizmus és szabadidı fogyasztása Magyarországon 68 5.2.3. A városlátogatások keresleti jellemzıi Magyarországon 73 5.2.4. A kulturális turizmus szerepe az ágazati és területi stratégiákban 78 5.2.5. A kulturális turizmus fejlesztésének központi programjai 86

5. 3. A hazai történelmi városok kulturális turizmusa 90 5.3.1. A turizmus jelentısége a történelmi városokban 90 5.3.2.Turizmusfejlesztési támogatások 95

5. 4. Veszprém mint történelmi város esettanulmánya 100 5.4.1. Veszprém turizmusfejlesztése 2000-2006 100 5.4.2. A Veszprém ismertsége és imázsa 102 5.4.3. Veszprém belföldi kereslete, az utazások fıbb jellemzıi 107 5.4.4. Veszprém turisztikai kínálata 114 5.4.5. Veszprém térségi szerepe és turisztikai versenytársai 116 5.4.6. Versenytárs-elemzés: Eger és Sopron turizmusa 118 5.4.7. Politikai és szakmai döntéshozók (stakeholderek) és a lakosság véleménye 125

6. KÖVETKEZTETÉSEK: A JÖV İ LEGFONTOSABB FELADATAI 130 6.1. A hazai történelmi városok kulturális turizmusának fejlesztésére vonatkozó javaslatok 131

6.1.1. Kulturális turizmus a jövıben: az élményt nyújtó termék fejlesztése 132 6.1.2. A turizmus helyi/térségi irányításának megújítása 134 6.1.3. A város értékesítése: innovatív megoldások a településmarketingben 137

6.2. Veszprémre vonatkozó javaslatok 140 6.2.1. A fogadóképesség és a vonzerı fejlesztése 144 6.2.2. Város- és turisztikai marketing 148 6.2.3. Szervezeti struktúra 150 6.2.4. Térbeli kapcsolatok 151

7. A KUTATÁS TOVÁBBI IRÁNYAI 153

4

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 155

FELHASZNÁLT IRODALOM 156

MELLÉKLETEK 170 A kiemelkedı, a jelentıs és a magas vonzerejő kulturális látványosságok térbeli lehatárolása Magyarországon, KSH 171 Kérdıív az 1000 fıs lakossági omnibusz kutatáshoz – Veszprém esettanulmánya 173 Kérdéskatalógus a mélyinterjúkhoz – Veszprém esettanulmánya 174 Veszprém turisztikai imázsát bemutató montázs és a hozzá kapcsolódó magyarázat 176 Kérdıív Veszprém város imázsáról – a településen járt 300 hazai turista telefonos megkérdezése 177 Eger 2010 pályázat – a város kulturális turizmussal kapcsolatos elképzelései 180 Sopron 2010 – a város kulturális turizmussal kapcsolatos elképzelései 182 A kulturális turizmus megjelenése Veszprém Városfejlesztési Akciótervében, 2007-2008 183 A Balaton-régióban megvalósuló ingatlan- és szálláshelyfejlesztések, 2008-2012 185

5

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

Sorszám Táblázat címe Oldalszám

1 A városi turizmus elsıdleges elemei 22

2 A Veszprémre vonatkozó elsıdleges kutatási módszerek összegzése

összefoglalása

42-43

3 Az attrakciók felosztása a menedzsment feladatai alapján 46

4 A történelmi városok kínálatának jellemzıi 53

5 A kulturális fesztiválok éves költségvetése, 2003 67

6 A Regionális Operatív Programban támogatást kapott és megvalósult

konkrét turisztikai projektek,2004-2006

98

7 A turizmussal összefüggı fejlesztések Veszprémben, 2000-2006 101

8 A Veszprémhez kapcsolódó asszociációk 102

9 Veszprém három legfıbb nevezetessége 103

10 Mennyire ért egyet a következı állításokkal? – a veszprémi kínálati

jellemzık rangsora

104

11 Belföldi fókuszcsoportok: melyik szín illik legjobban Veszprémhez? 105

12 Veszprémi fókuszcsoportok: melyik szín illik legjobban

Veszprémhez?

105

13 A különbözı szegmensekben legnépszerőbb nevezetességek,

látnivalók

110

14 Veszprém turisztikai versenytársai belföldön 117

15 A kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma a vizsgált városokban,

2005

119

16 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a

vizsgált városokban, 2005

120

17 Eger, Sopron és Veszprém térségi pozíciója 121

18 Eger, Sopron és Veszprém fesztiválnaptára 122

19 SWOT analízis – Veszprém 141

6

ÁBRÁK JEGYZÉKE

Sorszám Ábra címe Oldalszám

1 A kulturális turizmus fogalma: a külsı és a belsı kör 18

2 A turistaváros funkcionális területei 30

3 A hazai mőemlékek száma településenként 64

4 A kulturális örökségi övezetek Magyarországon 66

5 A belföldi kirándulások idıpontja 2005-ben 70

6 Szokott Ön belföldön utazni kifejezetten városlátogatás vagy

kulturális rendezvényen való részvétel céljából?

74

7 Városlátogatáson, kulturális rendezvényeken részt vevık aránya az

elmúlt egy évben kiránduló háztartások körében

75

8 Általában milyen gyakran utazik Ön városlátogatás céljából? 76

9 A turizmus pillér struktúrája 79

10 Turizmus és környezet a Közép-dunántúli régióban 82

11 A lakónépesség változása a vizsgált történelmi városokban, 1990-

2005

91

12 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a vizsgált történelmi

városokban, 1990-2005

92

13 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma a vizsgált

történelmi városokban, 1990-2005

92

14 A kereskedelmi szálláshelyek férıhely-megoszlása a vizsgált

történelmi városokban, 2006

93

15 A Tourinform irodák személyes forgalma a vizsgált történelmi

városokban, 1990-2005

94

16 Az egy fıre jutó turizmusfejlesztési támogatások és a

turizmusfejlesztés fıbb eredményeinek támogatottsága, 1999-2002

96

17 A történelmi városok turizmus célú fejlesztési támogatásai, 2004-

2006

97

18 A veszprémi látogatások száma az elmúlt két évben 107

19 A legutolsó látogatás alkalmával a városban töltött idı 108

20 A nevezetességek, látnivalók népszerősége a belföldiek körében 109

21 A kulturális rendezvények, fesztiválok ismertsége belföldön 111

22 A veszprémi utazás valószínősége a következı egy évben 112

7

23 A Veszprémben töltendı idı hossza 112

24 A tervezett veszprémi utazás célja 113

25 Magyarországon a 100 000 lakosra vetített vendéglátóhelyek száma

kistérségenként, 2005

119

26 Magyarországon a 100 000 lakosra vetített vendégéjszakák száma

kistérségenként, 2005

120

27 A kulturális turizmus komplex fejlesztésének kulcsterületei 132

28 A fenntartható turizmus desztinációs modellje 135

29 A desztinációs szerv létrejötte 135

30 Internet alapú marketing a turizmusban 138

31 Az utazási célpont kiválasztásának döntéshozatali folyamata 139

32 Veszprém mint multifunkcionális turistaváros térbeli lehatárolása 143

33 A kereskedelmi szálláshely-fejlesztés nagyságrendje és területei a

Balaton-régióban 2008-2012 között

150

8

1. BEVEZETÉS

Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos kihívást jelent, de egyben számos lehetıséget is

teremtett a hazai városok számára. A 2007-2013 közötti programozási periódusban a

fejlesztési támogatások volumene megtöbbszörözıdik, mellette várhatóan nı a befektetıi tıke

érdeklıdésének nagyságrendje is. Annak érdekében, hogy a fejlesztések maximálisan

szolgálják a helyi társadalom és gazdaság érdekeit, minden egyes település elemi érdeke a

reális helyzetfelmérés, az adottságokra építı fejlesztési stratégia kidolgozása, valamint az

innovatív, jövıorientált projektek támogatása.

A hazai városok fejlıdésében a rendszerváltás óta leginkább a gazdaságszerkezet átalakítása

volt elıtérben, s ezt többnyire külsı energiák: globális gazdaság és külsı lehetıségek

hajtották. Ma az átalakulás irányító szerepét a város és térsége kis- és középvállalkozásai,

belsı energiái veszik át (decentralizált irányítás, innovatív intézmények, civil szervezetek). A

munkahelyteremtés és a gazdaságszerkezet diverzifikálása mellett az életminıség

javításának komplex programja kerül a figyelem középpontjába, mely a fizikai környezet

minıségjavításán túl vonzó kulturális és szolgáltató környezetet, illetve az ehhez való

hozzáférés biztosítását is jelenti.

E kihívásokra adható egyik válasz a kulturális alapú gazdaságfejlesztés, a kulturális

turizmus támogatása, mely feltételezi a magán- és közszféra együttmőködését, az innovatív

megoldások szorgalmazását és a környezet teherbíró képességére alapozott fenntartható

fejlesztést. A hagyományos turisztikai desztinációk (fogadóterületek)1 számára a kulturális

turizmus fejlesztése gyakran magának a turizmusnak a problémáit kezeli: a túlzsúfoltságot, a

szezonális jelleget és a hosszabb ideig tartózkodó látogatók számának csökkenését.

Magyarországon a kulturális turizmus fejlesztése, a történelmi örökség bemutatása és

értékesítése – a fıváros és a világörökség helyszínek mellett – döntıen a hazai történelmi

városokban történik; ezek a desztinációk képesek a turizmus pozitív hatásait realizálni. A

történelmi városok turizmusa – társadalmi és gazdasági jelentısége mellett – felértékeli és új

1 A nemzetgazdaság más ágazataihoz hasonlóan a turizmus (gazdasági) hatásai is elsısorban azokon a helyeken (ország, régió, település) vizsgálhatók, ahol a turizmus lebonyolódik és gazdasági aktivitást generál. Ezeket a helyeket turisztikai desztinációknak, fogadóhelyeknek nevezzük (LENGYEL M. 2004).

9

funkciókkal látja el a belvárosi területeket, kreatív megoldásokra ösztönöz az infrastruktúra, a

marketingkommunikáció és az ingatlanhasználat, belsıépítészet terén. Mindez

elképzelhetetlen jól szervezett és hálózatokba ágyazott helyi turizmusmenedzsment nélkül.

E disszertáció egy jellegzetes hazai történelmi város, Veszprém példáján mutatja be a

kulturális turizmus szerepét és lehetıségeit, összevetve azt a hasonló kulturális

vonzerıkkel rendelkezı történelmi városokkal (kiemelten Eger és Sopron). Konkrét kutatást

végeztem Veszprém jelenlegi turisztikai pozíciójával (kereslet-kínálat), imázsával és

ismertségével, valamint térségi szerepével kapcsolatban, mely alapján a következı területek

fejlesztésére teszek javaslatot:

• vonzerıfejlesztés és a fogadóképesség javítása;

• a történelmi város értékesítését és az ismertségét ösztönzı marketingkommunikáció;

• a turizmus helyi irányításának megújítása;

• a turizmust érintı térbeli kapcsolatok fejlesztése.

10

2. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS

A kulturális örökség iránti kereslet erısödését mutató elırejelzések; a növekvı számú városi

és rövid idıtartamú utazások (short-break tourism) iránti igény megléte, úgy tőnik, biztosítják

a kulturális turizmus – mint jelentıs turisztikai szegmens – jövıjét az európai piacon.

Kutatások bizonyítják, hogy egész Európában jelentıs mértékben emelkedett a kulturális

látnivalókat és rendezvényeket látogató turisták száma (RICHARDS, G. 1996, 2001, 2006;

ROBINSON, M. – PICARD, D. 2006). A kulturális motivációjú turisták számának növekedése

azonban nem tart lépést a kulturális látnivalók számának növekedésével, azaz a kínálat

gyorsabban szélesedik, mint a kereslet. A városközpontú kulturális turizmusban továbbra is a

nagyobb, ún. „kulturális fıvárosok” dominálnak, ugyanakkor a kisebb és még felfedezetlen

európai desztinációk iránt fokozottabb érdeklıdés tapasztalható (EUROPEAN TRAVEL

COMMISSION 2004). Utóbbiak innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal növelhetik piaci

részesedésüket: a termékfejlesztés és a hatékony marketingkommunikáció versenyképességük

egyik kiemelt meghatározója. A városokban zajló kulturális turizmus alapvetıen az örökségen

és a mővészeteken alapul, emellett azonban az ún. kreatív iparágak egyre fontosabb szerepet

játszanak.

A kultúra és a turizmus közötti együttmőködést gyakran az a tévhit is befolyásolja,

hogy míg a kultúrát az emberek többsége a magas minıséggel, az eleganciával és az elit

jelleggel párosítja, addig a turizmust gyakran a tömegkultúrával társítják. A két terület

egymáshoz való közeledése azonban az együttmőködési lehetıségeket is bıvíti. Mit jelent a

„kulturális turizmus”? Milyen fajta kultúrát értünk kulturális turizmus alatt? Egy

múzeumlátogatás kulturális turisztikai élménnyé változtat egy egész üdülést? Kulturális

motivációval rendelkeznek-e a kulturális turizmusban részt vevı turisták? Hogyan lehet a

jövı igényét meghatározni, milyen motivációk hajtják a turistákat?

A kérdések alapján egy nehezen megfogható, de a valóságban létezı jelenséget járok

körül, kísérletet téve a kulturális turizmus jelentésének és jelentıségének elemzésére. Az

értekezés témájának feldolgozása és a fogalmak pontos használata érdekében szükséges a

városközpontú kulturális turizmus tárgyának lehatárolása, valamint a jelenséget

befolyásoló fıbb társadalmi, gazdasági és fejlesztéspolitikai tényezık elemzése.

11

A kulturális turizmus fejlesztése sok szereplı közötti komplex kölcsönhatás, közös

felelısség a turizmus környezeti, gazdasági és szociális fenntarthatósága iránt. Ez a

kapcsolatrendszer:

• magába foglalja a turisztikai szolgáltatót, a kulturális vonzerı „gazdáját”,

azáltal, hogy fenntartható terméket fejleszt ki;

• a fogyasztót (látogató) azáltal, hogy fenntartható fogyasztási szokásokat alakít

ki; és

• a hatósági szerveket és a turizmusirányítást (menedzsment) azáltal, hogy

szabályozza az erıforrások fenntartható felhasználásához szükséges kereteket,

és minden résztvevı számára egyenlı feltételeket teremt.

A hazai történelmi városok fejlesztését vizsgálva szükségesnek látszik a téma európai

kontextusba való belehelyezése, valamint a kulturális és városi turizmussal kapcsolatos

trendek ismerete2. Az európai turizmus − s benne a vállalkozások, desztinációk − egyik

legfontosabb kihívása a fenntartható mőködtetés és fejlesztés kialakítása. Másként

fogalmazva: hogyan lehet a szektor következı két évtizedben elvárt növekedését kezelni úgy,

hogy figyelembe vegyék az erıforrások korlátait és ezen erıforrások megújulási képességét

(fenntarthatóság elve), miközben a versenyképes fejlesztések következtében a turizmus

üzletileg sikeres marad, és széleskörő társadalmi (partnerség elve) s környezeti hasznot hoz.

Magyarország kulturális turizmusának fejlıdése nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e a

jelenlegi térbeli (Budapest és térsége, a világörökség helyszínek) és idıbeli

koncentráltságot oldani és újabb desztinációkat, a történelmi városokat kiajánlani a belföldi

és külföldi látogatóknak. Az épített örökség, a hely szellemének megırzéséhez, a történelmi

városközpontok új funkcióval való felruházásához: összességében az életminıség javításához

jelentıs anyagi lehetıséget nyújtanak a megnyíló európai uniós pályázatok. A kereteket

fenntartható fejlesztési programokkal érdemes megtölteni: a turisztikai vonzerı (az imázs

javítása, a lokálpatriotizmus és a kulturális sokszínőség erısítése) mellett figyelmet fordítva a

fogadóképesség, a desztináció menedzsment és a marketing ügyére.

2 A 2004-es budapesti Európai Turizmus Fórum „Új trendek a turizmusban” címő konferencia e témakörrel foglalkozott.

12

Mindezek alapján tanulmányozom a kulturális turizmus, a városi turizmus, a kulturális alapú

településfejlesztés és a korszerő desztináció menedzsment tárgyában napvilágot látott

eredményeket. A disszertáció hangsúlyozottan turizmusföldrajzi szemlélető, ezért a turisztikai

termék meghatározása mellett szükséges a térbeli keretek kijelölése is. Az értekezés a hazai

történelmi városokkal és azon belül Veszprém esettanulmányával foglalkozik, javaslatait

tekintve pedig a városközpontú kulturális turizmus fejlesztésére koncentrál.

13

2.1. A turizmus és a kultúra értelmezése

A kulturális turizmus kifejezést széles körben, ugyanakkor gyakran rosszul használják.

Mind az akadémikusok, mind a politikai döntéshozók megállapították, hogy a kulturális

turizmus növekvı piacot jelent, anélkül, hogy komolyan elemezték volna magát a piacot. A

kulturális turizmus európai jelentıségének megállapításához elıször is definiálni kell magát a

kifejezést. A kulturális turizmus problematikus fogalom, mivel két elembıl áll, a „kultúrából”

és a „turizmusból”, s ezek már önmagukban is nehezen definiálhatók egyértelmően. A

kulturális turizmus definiálására törekvık többnyire egyetértenek abban, hogy a kultúra

turisták általi „fogyasztását” jelenti, azonban ez a megközelítés újabb problémákat vet fel.

Sokan foglalkoztak már mind a turizmus, mind a kultúra meghatározásának problémájával.

WILLIAMS , R. (1983) például felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúra „az angol nyelv két

vagy három legnehezebb szavának egyike.” Ha a „kultúra” és „turizmus” szót kombináljuk, a

meghatározással kapcsolatos problémák hatványozódnak.

A turizmus talán könnyebben meghatározható: a turizmus definíciója lehet fogalomra

irányuló , azaz a turizmust próbálja meghatározni, és lehet technikai, ami lehetıvé teszi a

turizmus mértékének és értékének mérését (SMITH , S. L. J. 1988).

A fogalmi definíciók nagyon különbözık lehetnek. Az EGYESÜLT KIRÁLYSÁG TURISZTIKAI

TÁRSASÁGA (TOURISM SOCIETY) a következıképpen határozza meg a turizmust: „Ideiglenes,

rövid távú utazás a rendszeres élet és munkavégzés helyétıl eltérı helyre, ezen

desztinációkban történı tartózkodás során különféle tevékenységek végzése. Az utazás célja

bármi lehet és tartalmazza az egynapos látogatásokat és kirándulásokat is (In HOLLOWAY , J. S.

1985)”.

Az utóbbi években a technikai definíciók jelentıs vitákat váltottak ki, mivel ezek

országról országra változnak, s ez megnehezíti a nemzetközi összehasonlításokat. A

statisztikai összegzést segíti az 1963-as római ENSZ Konferencia a Nemzetközi Turizmusról

szóló meghatározása, mely szerint: „látogató minden olyan személy, aki az állandó lakhelyén

kívüli más országba utazik bármely céllal, kivéve azt, hogy a meglátogatott országban keresı

foglalkozást folytasson. A látogató meghatározás magába foglalja a turistát, aki legalább 24

órát tölt el a meglátogatott országban és utazásának célja szabadidı-eltöltés, család vagy

barátok meglátogatása, üzlet, szakmai kiküldetés vagy konferencia; illetve a kirándulót, aki 24

14

óránál kevesebbet tölt el a meglátogatott országban.” A nemzetközi statisztikákban ez az

általánosan használt definíció nem tartalmazza a belföldi turistákat; azaz a turizmus egyik

jelentıs területét nem veszi figyelembe.

Az egyik legújabb és legszélesebb körben elfogadott célzatú definíciót a UNITED

NATIONS WORLD TOURISM ORGANISATION (UNWTO), a turizmus kormányszintő nemzetközi

szervezete fogalmazta meg 1989-ben a Hágai Nyilatkozatban. E szerint: „a turizmus magába

foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását,

valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat

(UNWTO 1989).” Ez a meghatározás nem korlátozza a turizmus körébe tartozó

helyváltoztatásokat sem idıtartamuk, sem a megtett távolság, sem pedig a turista motivációja

szerint (magába foglalja tehát mind a szabadidıs, mind pedig a hivatásturizmust).

A kulturális turizmus témakörében általam többször idézett RICHARDS, G. azt az

általánosan elfogadott meghatározást használja, mely szerint a kulturális látnivalókat

megtekintıket „látogatónak”, az éjszakára is ott tartózkodókat „turistának ” nevezzük. Az

értekezés ez utóbbi lehatárolásra építkezik. Lényeges kérdésnek tartom a kiránduló és a turista

kategóriájának megkülönböztetését, különösen annak ismeretében, hogy a legtöbb

történelmi város nem elsısorban a kirándulók, hanem a turisták számának növelésében,

valamint a turistaérkezések szezonalitásának enyhítésében érdekelt.

A kultúra még komplexebb fogalom. WILLIAMS , R. (1983) a szó modern használatának

három tág kategóriáját különbözteti meg:

1. az intellektuális, spirituális és esztétikai fejlıdés általános folyamataként;

2. egy bizonyos „életmód” jelzéseként; és

3. az intellektuális és mővészi tevékenység eredményeként, mőveiként és gyakorlataként

jelöli meg.

Idıvel a szó általános használatához kapcsolódó jelentés az elsı kategória felıl a második két

kategória felé tolódott, ezért a „kultúra” szónak a szakirodalomban jelenleg kétféle használata

ismert: a kultúra mint folyamat és a kultúra mint termék .

A kultúra folyamatközpontú megközelítése az antropológiából és a szociológiából

származik, ami a kultúrát fıként egy meghatározott társadalmi csoport viselkedési

szabályzatának tartja. Másképpen kifejezve: olyan folyamatok összességének, amelyek

segítségével az emberek saját magukat és életüket értelmezik. CLARKE, J. (1990) szerint a

társadalmi csoportok határai, így a kultúráké is változók, és vonatkozhatnak egy nemzetre,

15

törzsre, társaságra vagy bizonyos tevékenységeket végzıkre. Ezért beszélhetünk egy bizonyos

ország kultúrájáról, vagy a tömegturizmus kultúrájáról (pl. URRY, J. 1990).

A kultúra termékközpontú megközelítése elsısorban az irodalomkritikában

gyökerezik. A kultúra egyéni vagy csoportos tevékenység, amelyhez bizonyos jelentések

kapcsolódnak. Egyesek a „magas” kultúrát a híres mővészek mőveire használják, míg az

„alacsony” kultúra utalhat a tévében látható szappanoperákra. A kultúra termékként, illetve

folyamatként történı meghatározása ritkán fedi egymást. A turizmus területén azonban a két

terminus között bizonyos mértékő közeledés figyelhetı meg. A kultúra folyamatközpontú

meghatározása esetén a turisták célja a hitelesség és a jelentés keresése (a hely, a mő, az idea

értelmezése) turisztikai élmények segítségével (MACCANNEL, D. 1976, COHEN, E. 1979).

TOMLINSON, J. (1991) megjegyzi, hogy a kultúra szónak több száz definíciója létezik;

olyan nagy, mindent felölelı fogalom, mely valamennyi említett meghatározást magában

foglalja. A kutató hangsúlyozza, hogy a kultúra komplex egész, ami egymástól nagyon

különbözı életmódokhoz ad szervezıelvet. Ebbıl következik, hogy amennyiben a kultúra

egyetlen, egységesen elfogadható meghatározására törekszünk, az olyan mértékő

általánosítást von maga után, ami értelmetlenné teszi a meghatározást. TOMLINSON, J. azt

javasolja, hogy ne törekedjünk a kultúra egyetlen, mindent magába foglaló definíciójának

létrehozására, hanem inkább a terminus használatának módjával foglalkozzunk.

A kulturális földrajz vizsgálata során TÓTH J. és TRÓCSÁNYI A. is definiálja a fogalmat,

egy harmadik, térbeli megközelítéssel kiegészítve. „Egyes szerzık szerint a kultúra nem más,

mint életstílus, életmód, amelynek térbeli elemzése lehet a feladat. Megint mások a kultúrát

három részre osztják, – magas (mővészetek); népszerő, divatos (trendi); köznapi, mindennapi

(átlag) kultúra – vizsgálataikat e szerint fókuszálják. Létezik azonban olyan értelmezés is,

miszerint a tér megjelenése a társadalomtudományokban nem más, mint kultúrgeográfia , így

ide sorolható a szimbolikus, irodalmi, képzımővészeti, zenei, illetve mentális táj- és térképek,

vagy akár a média által közvetített terek elemzése (TÓTH J.- TRÓCSÁNYI A. 2002:27).”

HUNYADI ZS. (2005) a hazai lakosságra vonatkozó, a kulturális fogyasztás és a

szabadidı eltöltésével kapcsolatos tanulmányában a kultúrának két definícióját idézi.

Eszerint „a kultúra szimbólumrendszer, ennek segítségével az emberek az ıket körülvevı

világot értelmezik és egymással kapcsolatba lépnek: értékek, normák, hiedelmek, társadalmi

szabályok, a nyelv, a beszédmód, viselkedési normák, de még a szimbolikus jelentéssel bíró

tárgyak is idetartoznak.” Egy másik megközelítés szerint: „a kultúra fogalma konkrét

tevékenységekhez is köthetı: ezek során mővészi, esztétikai érték, produktum jön létre.

16

Fogyasztási oldalról közelítve azon tevékenységek tekinthetık tehát kulturálisnak, amelyek

során mővészeti produktum befogadása, „fogyasztása” történik.”

A turizmussal a kultúra nézıpontjából foglalkozó HORVÁTH Á. (2001) tanulmányában

a hazai törvényi szabályozásban fellelhetı kultúra-definícióra hivatkozik: a „kultúra a

legszélesebb jelentésében az ember alkotta világ, a mindig alakuló ember viszonya a saját

maga által teremtett és megformált világhoz. Ez magába foglalja a tárgyi világot, az emberi

viszonyok rendjét, a társadalmat, a politikát, a gazdaságot, a nyelvet, a vallást, a filozófiát, az

erkölcsöt, a jogot, a tudományt és a mővészetet, minden emberi hagyományt, értéket, s az

ezeket elıállító, alkotó, közvetítı tevékenységeket.” (Közmővelıdési Törvény tervezete VIII.

fejezet, Értelmezı rendelkezések, 1996. szeptember 10.)

Az értekezés tárgya a kultúrát ebben a szélesebb jelentésben, a fogyasztáshoz

kötıdıen és térbeli megközelítésben vizsgálja. A hazai történelmi városokban

megvalósítható kulturális turizmusfejlesztés − tágabb értelemben véve a kulturális alapú

településfejlesztés − ebben a jövıorientált, komplex megközelítésben tudja betölteni szerepét.

A mai felfogás szerint ugyanis a gazdasági-társadalmi mutatók javítása (munkahelyteremtés,

gazdasági szerkezet átalakulása, iskolázottság) mellett az életminıség (természeti és

kulturális környezet, életszínvonal, közösségfejlesztés) emelése az egyik legfontosabb cél.

17

2.2. A kulturális turizmus definíciója

A két fogalom – turizmus és kultúra – együttes értelmezése szintén sok vitát váltott ki. A

kulturális turizmusra vonatkozó egységesen elfogadott koncepció híján áttekintem a

definícióval kapcsolatos megállapításokat, majd ismertetem az értekezésben használt

terminológiát.

A kulturális turizmus definíciójának technikai és fogalmi megközelítésének

integrálása által felvetett problémákat példázza az UNWTO által a kulturális turizmusra

adott két definíció (1985): A szők definíció alapvetıen kulturális motivációjú helyváltoztatás,

például tanulmányút, mővészeti elıadás és kulturális utazás, fesztiválokra és egyéb kulturális

eseményekre történı utazás, látnivalók és mőemlékek meglátogatása, a természet, folklór és

mővészet tanulmányozása céljából történı utazás, valamint zarándoklat. Habár ez a szőkebb

definíció megkísérli a „látnivalók és mőemlékek megközelítés” bıvítését, valamint egyéb

kulturális megnyilvánulásokat is a turisztikai célok közé sorol, lényegében véve mégis a

turisták által végzett kulturális tevékenységek listája. Fontos, hogy a felsorolt

tevékenységek, elsısorban a „magas” kultúrához kötıdnek.

Ezzel ellentétben a tágabb definíció: „a kulturális turizmus magában foglalja az

emberek mindenfajta helyváltoztatását … a sokféleség iránti emberi szükséglet kielégítése

céljából, melynek során emeli az egyén kulturáltságát és új ismeretekhez, élményekhez és

találkozásokhoz vezet.”

A nyugat-európai országokat átfogó, a kulturális turizmussal kapcsolatos 1991. évi

ATLAS felmérés a termékalapú definíciót használja a kulturális turizmus méréséhez, míg a

folyamatalapú fogalmi definíciót a kulturális turizmus tevékenységként történı leírásához. A

kutatás egyik eredménye, hogy kimondja: a kulturális turizmus fontos megkülönböztetı jegye

a „tanulási elem.” A kulturális turizmus motivációi közé tartozik ugyanis az újdonság

keresése és a tanulás (CROMPTON, J. 1979).

A WTO-ETC 2004-ben megjelent tanulmánya a városokba irányuló kulturális

turizmust az alábbiakban határozza meg: „kulturális látnivalók felkeresése a lakóhelyen kívüli

országban található városokban, amelyeknek célja új információk és élmények szerzése a

kulturális szükségletek kielégítésére (SULYOK 2005:18)”. Fontos megjegyezni, hogy a

tanulmány csak a más országokba történı és nem a belföldi utazásokra vonatkozik, és a

városokba (azaz nem falvakba vagy vidékre) irányuló utazásokra fókuszál.

18

A definíció a kultúrát egy ún. belsı és külsı körre osztja (1. ábra). A kulturális turizmus belsı

köréhez sorolhatók a hagyományos kultúra ágai, úgymint örökség (mőemlékek, épített

örökség, a múlt emlékei) és mővészetek (képzı- és elıadómővészet, irodalom, kortárs

építészet), míg a külsı körhöz az életstílussal (hiedelmek, hagyományok, gasztronómia,

folklór) és a kreatív iparágakkal (divat, grafika, design, média, szórakoztatóipar) kapcsolatos

tevékenységek tartoznak (WTO-ETC 2004).

A kulturális turizmus fogalma - a külsı és belsı kör

1. ábra

FORRÁS: WTO-ETC 2004, SULYOK J. 2005

A történelmi városok kulturális turizmusának pontos meghatározásakor figyelembe kell venni

a településméretbıl és a piac mőködésébıl (kereslet-kínálat) adódó specifikumokat.

Magyarországon a történelmi városokban túlnyomórészt a kulturális örökség és a mővészetek

(belsı kör) tevékenységei dominálnak, míg az életstílussal és a kreatív iparágakkal

kapcsolatban leírható termékek fıként a fıvárosban és a regionális központokban

koncentrálódnak. A jövıre vonatkozó elırejelzések szerint nálunk is tapasztalható lesz, hogy

a külsı és belsı kör által megjelenített tevékenységek egyre inkább összefonódnak, együtt

fejlıdnek.

A folyamat lényegét HORVÁTH Á. a következıkben fogalmazza meg: „a kulturális

turizmusról alkotott hagyományos nézet mellett – mely a „magaskultúra” körébe tartozó

kulturális attrakciókra vonatkozik – ma már az örökségipar által létrehozott, „populáris”

kulturális látnivalók új generációja kezd teret nyerni. Valószínőleg meg kell barátkozni azzal

19

a ténnyel is, hogy többféle kultúra és kulturális felfogás él egyidejőleg együtt, még egy adott

társadalmon belül is, és egyik sem tarthat jogot a kizárólagosságra. Nincsenek jobb és

rosszabb kultúrák, csak mások. És ez a másság keresése egyszerre lehet vezérmotívuma az

utazásnak és egyik indítéka az interkulturális cseréknek. Bizonyára a fogyasztói társadalmak

sok „kultúrafogyasztóját” elmarasztalhatnánk, hogy a kultúra fogyasztásának nem az

elmélyültsége és a tartalma ad értéket, hanem a frissessége. Ugyanakkor az is tény, hogy a

modern turizmus maga is a fogyasztói társadalom terméke, és maga is egyfajta fogyasztás

(HORVÁTH Á. 2001)”.

A fenti érvek alapján a kulturális turizmus fogalmába rendkívül sok kulturális

attrakció és kultúrán alapuló szolgáltatás beletartozik. Jelen munka ebben az átfogó

megközelítésben és értelemben használja a terminológiát: „a kulturális turizmus esetén olyan

utazásról van szó, amelyben a motiváció az új kultúrák megismerése, kulturális eseményeken

való részvétel és kulturális attrakciók meglátogatása, a vonzerı pedig a felkeresett desztináció

sajátos, egyedi kultúrája. A kulturális turizmus tehát olyan turisztikai termék, amelynek

fejlesztése gyakorlatilag minden desztináció számára lehetséges alternatíva, a siker – azaz a

kívánt látogatottság, bevétel és életminıség elérése – azonban számos tényezı függvénye

(M ICHALKÓ 2004a:165)”.

20

2.3. A városi turizmus fogalma és kutatási irányai

A városi turizmusra3 vonatkozó vizsgálatokat idınként viszonylag új kutatási területnek

tekintik. Bár a téma nemzetközi szintő tudományos feldolgozása az 1990-es évektıl erısödött

meg, már korábban is születtek olyan munkák, amelyek a városi területek turizmusát

elemezték. A tanulmányokat fıként földrajztudósok készítették (JANSEN-VERBEKE 1986,

PEARCE 1987) és már 1992-ben a Journal of Tourism Recreation Research különszámot

szentelt neki.

A korai kutatás elsısorban az egyes városok vagy városcsoportok általános leírásával

foglalkozott. PEARCE (2001) a városi turizmus kutatásának két fı területét különbözteti meg:

az egyes városokra, illetve a több városra vonatkozó tanulmányokat. Az elsı csoport a

turizmust általában vagy annak egy bizonyos aspektusát vizsgálja, míg a második típus „egy

szőkebb területtel foglalkozik és egy nagyobb problémának egy specifikus aspektusát kutatja

szisztematikus és komparatív módon (PEARCE, 2001:929) ”. A városi turizmusról készített

tanulmányok egy város (HOPE AND KLEMM , 2001; MEETHAN, 1997; DAHLES, 1998; PEARCE,

1998; MAITLAND , 2006), két város (MADRIGAL, 1993) illetve négy város vizsgálatával

foglalkoznak (OWEN, 1989) és azt hangsúlyozzák, hogy a városi turizmus sokrétő és

összetett fogalom.

LAW (2002) szerint a városi turizmus a városi térben zajló turisztikai tevékenységre

vonatkozik, tehát a városi turizmus jellemzıinek vizsgálatához maguknak a városoknak a

jellemzıit kell szemügyre venni. A városi területek leírásakor általában hangsúlyozza a

„gyáripar és szolgáltatások” fontosságát, míg a vidéki, rurális területek esetében kiemeli, hogy

a lakosok „a földalapú tevékenységektıl, például a mezıgazdaságtól függenek.” (LAW,

2002:4). A tevékenység típusán kívül a városként definiált területek esetében a méret

meghatározó jellemzı, habár különbözı tanulmányokban eltérıen határozzák meg a

nagyváros minimális lakosságát (LAW, 1967, CAZES AND POTIER, 1996, WOBER, 1997). LAW

kutatásai az egymillió lakosnál nagyobb városokra irányulnak.

PAGE (1995) szerint a turizmus eltérı vonásokat mutat a különbözı típusú városi

területeken, így ezek alapján készített tipológiát:

• Fıvárosok (pl. London, Párizs és New York) és kulturális fıvárosok (pl. Róma);

3 A témában nemrég angol nyelvő disszertáció született, melynek szerzıje Dr. Raffay Ágnes. A városi turizmus angolszász elméletét ez az értekezés adja.

21

• Metropoliszok és városfallal körbevett történelmi területek (pl. Canterbury és York),

valamint erıddel rendelkezı kisvárosok;

• Nagy történelmi városok (pl. Oxford, Cambridge és Bécs);

• Belvárosi területek (Manchester);

• Újjáépített vízparti területek (pl. London Docklands és Sydney Darling Kikötı);

• Ipari városok (pl. a XIX. századi Bradford);

• Tengerparti üdülıhelyek és téli üdülıhelyek (pl. Lillehammer);

• Konkrét céllal épült integrált üdülıhelyek;

• Szórakoztató komplexumok (pl. Disneyland és Las Vegas);

• Speciális turisztikai szolgáltató központok (pl. gyógyfürdık és zarándokhelyek, pl.

Lourdes);

• Kulturális / mővészeti városok (pl. Firenze)

(PAGE, 1995:17)

JUDD és FAINSTEIN (1999) kutatásai során - a városok méretétıl függetlenül - három csoportot

hozott létre. E kategorizálás az alábbi városi központokat különbözteti meg:

• Turisztikai urbanizáció: speciális (tervezett vagy nem tervezett) üdülıhelyek

(MULLINS 1991)

• Turisztikai történelmi városok, régi városok – melyek történelmi, építészeti és

kulturális identitásukkal vonzzák a turistákat (ASHWORTH - TUNBRIDGE 1990)

• Átalakított városok – olyan helyek, amelyek a látogatók vonzása érdekében

infrastruktúrát hoztak létre.

A város fı látnivalói rendszerint közvetlenül a település központjában találhatók. Az okokat

két részre oszthatjuk: a történelmi elızmények mellett nagy szerepet játszik a közelmúlt

fejlesztéspolitikája, mely azt preferálta, hogy az új látnivalókat is a már ismert

városközpontokba helyezzék. Ennek következtében nyilvánvalóan erısödik a területi

koncentráció, azaz a turisták csupán a városközpontot látogatják meg ahelyett, hogy a város

többi területét is felfedeznék. PEARCE (2001) szerint ezért van szükség a város egyes

területeivel foglalkozó tanulmányokra, mivel a kisebb területi egységek vizsgálata segíthet a

minták és a folyamatok jobb megértésében. PEARCE a városi területeket a következıképpen

csoportosítja:

22

• Történelmi területek – történelmi épületek, múzeumok és emlékmővek csoportja,

rendszerint gyalog könnyen megközelíthetı távolságra egymástól (pl. Groeningen);

• Etnikai területek – olyan területek, ahol elsısorban egy bizonyos etnikai csoport lakik

(pl. az amerikai városok kínaiak és olaszok által lakott részei (China Town, Little

Italy);

• Szent helyek – tipikus zarándokhelyek (pl. Jeruzsálem);

• Újjáépített területek – városok bizonyos területein, elsısorban a vízparti területeken a

turizmust figyelembe veszik az újjáépítés során (pl. a londoni Docklands (dokk));

• Szórakozóhelyek – olyan területek, ahol mozik, szórakozó központok, éttermek stb.

dominálnak (pl. Manhattan);

• Funkcionális turisztikai kerületek – olyan területek, amelyek vegyítik a központi üzleti

funkciókat a turisztikai látnivalókkal és a szolgáltatásokkal.

A városi turisztikai termék bizonyos szolgáltatásokat, infrastruktúrát és tevékenységeket

követel meg. JANSEN-VERBEKE (1986) modellje (1. táblázat) bemutatja a városi turizmus

elsıdleges, másodlagos és egyéb elemeit:

1. táblázat

A városi turizmus elsıdleges elemei

Tevékenység

helye

Kulturális létesítmények (koncertterem, mozi, színház, múzeum stb.)

Sportlétesítmények (beltéri és kültéri)

Szórakozóhelyek (kaszinó, éjszakai bár, rendezvények stb.)

Helyszín Fizikai tulajdonságok (régi mőemlékek és szobrok, parkok és kertek stb.)

Szociokulturális jellemzık (folklór, nyelv, helyi szokások és népviselet stb.)

Forrás: JANSEN-VERBEKE 1986, RAFFAY Á. alapján 2007

• A másodlagos elemek közé tartoznak azok a szolgáltatások és létesítmények,

amelyekre a turistáknak látogatásuk során szükségük van, és amelyek hozzájárulnak a

látogatói élményhez (szállodák, éttermek, üzletek, piacok).

• Az egyéb elemek csoportjába sorolja a turisztikai infrastruktúrát, ami hozzájárul a

látogatói élményhez (megközelíthetıség és parkolási lehetıségek, turistáknak szánt

szolgáltatások, pl. turista információ, jelzıtáblák). (PAGE alapján, 1995:63)

A városi turisztikai terméket alkotó különbözı elemek nagy száma arra utal, hogy a városi

turizmus szereplıi köre kiterjedt és e termék minden egyes elemet magába foglalva jelent

23

valós turisztikai kínálatot. Az eltérı szolgáltatások és a létesítmények gazdáit (érdekeltek

köre) mind fontos szereplınek kell tekinteni, tehát véleményük a városi turizmus

mőködtetésében és fejlesztésében egyaránt meghatározó.

A szakirodalomban sokat foglalkoznak az örökségturizmussal (PRENTICE, 1993), az

örökségturizmus fejlıdésével városi területeken (CAFFYN és LUTZ, 1999), sıt kifejezetten a

városi örökségturizmussal is (CHANG et al, 1996). Az értekezésben alkalmazott

megközelítés szerint a történelmi városok öröksége a turisztikai kínálat (ajánlat) fontos

eleme; a turisztikai fejlesztések egyik akcióterülete, de nem az egyetlen célja. E

megközelítést elméleti szinten VAN DER BERG et al (1996), RUSSO (2001), RUSSO et al (2002)

és MAITLAND (2006) munkái támasztják alá.

2.4. A téma tértudományi vonatkozásai a hazai szakirodalomban

A városközpontú kulturális turizmus tértudományi vonatkozásait vizsgálva számos munka

született Magyarországon is. Az értekezéshez kapcsolódóan azokat a gondolatokat mutatom

be, melyek közelebb vittek a kutatási téma és a módszer lehatárolásához. A fentiek alapján:

• a település, a város fogalmának és szerepkörének értelmezése;

• a turizmus alapú településfejlesztés, a fogadóterületek közötti verseny;

• a hazai kulturális vonzerık értékelése, valamint

• a kulturális földrajz által vizsgált társadalmi-gazdasági jellemzık szakirodalmát

vizsgálom.

Miután a disszertáció fı törekvése a gyakorlati alkalmazhatóság elısegítése, valamint a

turizmus településfejlesztési eszközrendszerének történelmi városokra alkalmazható

megújítása, ezért az elméleti háttér és a fogalmi magyarázatok mélysége is ehhez igazodik.

Minden tevékenységnek és dolognak van földrajza, más szóval térbeli vetülete, s e

megállapítás a turizmusra többszörösen is igaz. MICHALKÓ G. szerint (2004, 2006:17) „a

turizmust élményszerzéssel párosuló környezetváltozásként értelmezzük, amely

folyamatban megkerülhetetlen szerepet játszik a benne részt vevık fogyasztása, vagyis a

legkülönbözıbb szolgáltatások igénybevétele”. A turizmus környezeti, gazdasági és

társadalmi-kulturális hatása elsısorban a fogadóterületen jelentkezik, és ezek a térben jól

24

elkülöníthetı pontok – a hazai és nemzetközi statisztikai felmérések alapján egyaránt –

döntıen maguk a települések.

A települések komplexitásával foglalkozva TÓTH J. megalkotta a település tetraéderes

modelljét, karakterisztikusan ábrázolva az egyes szférák kölcsönhatáson alapuló mőködését.

A települések mőködésének rendszerszerő felfogása, miszerint „a település társadalmi-

gazdasági, infrastrukturális és természeti szférák kölcsönhatásán alapuló rendszer” (TÓTH J.

1995, 2002), lényeges megállapítás a városközpontú turizmusfejlesztés szemszögébıl is.

PUCZKÓ L. és RÁTZ T. a történelmi városokra szőkítve ezt így fogalmazza meg: „a desztináció

menedzsmentje részérıl szükség van a kutatómunkára, hogy meg lehessen állapítani a

történelmi városokra és a helyi közösségre gyakorolt társadalmi, gazdasági és környezeti

turisztikai hatásokat (2003:89). LENGYEL M. még tovább megy: a rendszerszemlélető és a

globális megközelítésen alapuló, integrált turizmustervezést hangsúlyozza. A településekre

vonatkoztatva lényeges gondolata, hogy „a turizmust integrálni kell természeti, társadalmi,

gazdasági, politikai és kulturális környezetébe, valamint a tervezésnek magában kell foglalnia

a turizmus minden részterületét és a rendszer valamennyi összetevıjét (LENGYEL M. 1994,

2004:316)”.

A település kategóriát tovább bontva lényeges kutatások történtek a városi térre

vonatkoztatva. A város fogalmának értelmezése és magyarországi fejlıdésének áttekintése

kapcsán (BELUSZKY P. 2000, 2001, 2003, DÖVÉNYI Z. 2003, KİSZEGFALVY GY. 2002, NEMES

NAGY J. 1998, TÓTH J. 2002) számos összefoglaló tanulmány és könyv látott napvilágot. A

hazai szerzık egyik közös gondolata a településfejlesztés megváltozott eszközrendszerének

hangsúlyozása (tervezés, érdekeltség és társadalmi konszenzus kialakítása, hálózatosodás,

tagolt intézményrendszer, összehangoltság a területfejlesztéssel), illetve a térfolyamatok

globalizált világban történı értelmezése, a komplex megközelítést alkalmazó

földrajzkutatás.

AUBERT A.4 és szerzıtársai (BERKI M., CSAPÓ J., LÁSZLÓ M., M ISZLER M., SZABÓ G.)

kutatásának középpontjában a konkrét térséghez köthetı turizmus- és területfejlesztés áll. A

turizmust a társadalmi-gazdasági fejlıdés termékének tartva AUBERT A. hangsúlyozza, hogy a

globalizációs folyamatok (pl. közlekedés és telekommunikáció forradalma, piacgazdaságok

terjedése, liberalizáció) térbeli terjedése és a fogadóterületek közötti verseny alapvetıen

4 Az elméleti munka mellett jelentıs oktatási tevékenységet is végez; a Pécsi Egyetem Földrajzi Intézetén belül az egyetemi szintő turizmusoktatás megszervezése szintén hozzá köthetı.

25

meghatározzák egy-egy desztináció sikerét (AUBERT A. 2002). A Dél-Dunántúl

idegenforgalmi régió illetve a Baranya megye turizmusfejlesztésével foglalkozó publikációk a

gyakorlatban is sikeresen alkalmazott megoldásokat (közvetlen érdekeltség megteremtése, a

marketing szervezeti rendszerének fejlesztése, pályázatok, turizmusfejlesztési alap létesítése)

javasolnak (AUBERT A. – SZABÓ G. 1999, AUBERT A. – M ISZLER M. – SZABÓ G. 2000). A

turizmus alapú területi tervezés és –fejlesztés témakörében osztrák és angol

esettanulmányokat ismertetnek, kiemelten kezelve és részletesen taglalva a

desztinációmarketing jelentıségét (AUBERT A. – LÁSZLÓ M. 1995).

A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata megjelenik a történelmi

kisvárosok elemzésekor is. AUBERT A. és CSAPÓ J. hangsúlyozzák, hogy Magyarországon a

központi turizmusirányítás által rendszerbe győjtött turisztikai termékek esetén a kulturális

turizmus rendelkezik a legtöbb számszerősíthetı vonzerıvel. A kis lélekszámú (10 000 fı

alatti) hazai történelmi városok vonzerıstruktúráját és térbeli elhelyezkedését elemezve

kimutatható, hogy több régióban meghatározó azok turisztikai arculatra, termékkínálatra

vonatkozó hatása. A szerzık kutatása − a hivatalos turisztikai vonzerıleltár alapján5 − az

épített kulturális kínálatra vonatkozik, több kategóriába (történelmi épületek, történelmi

helyek, régészeti pontok, várak, kastélyok, különleges szobrok) és turisztikai régióba sorolva

e vonzerıket (AUBERT A. – CSAPÓ J. 2003).

Ugyanerre az adatbázisra épít egy másik, a turizmus kínálati alapját és gazdasági

hatását taglaló tanulmány. Magyarország turisztikai vonzerıinek számbavételét 1998-ban

egy minisztériumi határozat alapján, kilenc turisztikai régión belül készítették el. A primer és

szekunder kutatást egyaránt magába foglaló munka eredményét NEMES A. ÉS KOZMA B. az

alábbiakban összegzi: „a turizmus helyi gazdaságban betöltött elsıbbrendősége tekintetében

az országos átlagtól a Balaton és környéke és a Velencei-tó térsége tér el pozitív irányban. Az

ország 3212 településébıl 658 települést érint a turizmusfejlesztés, az elképzelések,

prioritások döntıen a falusi, a lovas, a kerékpáros turizmusra, termálfürdı építésre és

szálláshely-fejlesztésre irányultak. Az adatbázisba felvett vonzerık legtöbbje a kulturális

turizmus termékhez kötıdik, ez a számba vett vonzerık 37%-a. Említési gyakoriság

tekintetében ezt követik a kirándulás, várostúra, illetve a természetjárás (NEMES A. – KOZMA

B. 1998).”

A kulturális vonzerık térbeli hatósugara és nemzetközi szintő megítélése a

turisztikai marketingkommunikáció és -fejlesztés egyik alapkérdése. Magyarország központi

5 Magyar Turizmus Rt., 1998

26

promóciós cége (Magyar Turizmus Zrt.) megbízásából több felmérés készült turisztikai

ismertség és imázs témában. A 2000 és 2005 között, hazánk legfontosabb nyugat-európai

küldıországaiban6 folytatott kutatások megerısítik, hogy „a Magyarország-imázs elemei

között hangsúlyosan jelenik meg a történelmi múlt / történelmi értékeink… Országképünk

meghatározó elemét képezi a kultúra, ezen belül a hagyományok, a népmővészet, a zene és az

építészet (KISS K. – SULYOK J. 2007:10).”

A kulturális vonzerık jelentıségét és versenyképességét PERCZEL GY. vitatja. A

hazai települések idegenforgalmi adottságainak összegzésében így érvel: „a kulturális és

történelmi vonzótényezık nem képviselnek egyedi, nemzetközileg abszolút versenyképes

értéket. Ugyanakkor a földrajzi fekvésbıl és az európai történelemben betöltött szerepébıl

adódóan Magyarország sajátos kulturális vonzással rendelkezik, ahol egyidejőleg fellelhetık a

különbözı kultúrák emlékei (PERCZEL GY. 2003:444).” A szerzı a néprajzi vonatkozású

vonzótényezık mellett csupán a rendezvényeknek tulajdonít jelentısebb szerepet.

A fent idézett publikációval közel egy idıben, a hazai településkörnyezettel foglalkozó

kötetben (ENYEDI GY. - LÁNG I. szerkesztése, 2000) BELUSZKY P. a hazai településállományt

szerepkör alapján csoportosítja; a jelen értekezésben vizsgált történelmi városok

mindegyikét regionális vagy megyeközpont, illetıleg kis- és középváros kategóriákba

sorolva. A szerzı szerint „Magyarországon kilenc város vezetı és majdnem egyedüli

funkciója az idegenforgalmi szerepkör. Kivétel nélkül a Balaton, illetve a Velencei-tó partján

fekszenek. Ezek az ún. üdülıvárosok dinamikus elemei a városállománynak, igen magas

bennük a vállalkozók lakossághoz mért aránya, gazdagodik szerepkörük, növekszik

lakosságszámuk (BELUSZKY P. 2000:70-71).”

A késıbbiek során a hazai történelmi városok esetén kitérek e megállapítás jelen idejő

érvényességére. Mindazonáltal kijelenthetı, hogy az elmúlt évtizedben részben oldódott,

részben pedig más térségekre helyezıdött át a BELUSZKY P. által leírt területi koncentráció7, s

több hazai szerzı (AUBERT A. - CSAPÓ J. 2003, MICHALKÓ G. 1999, PUCZKÓ L. - RÁTZ T.

2002, 2003, RÁTZ T. 2006, KISS K. – SULYOK J. 2007) is bizonyítja a (kulturális) turizmus

városközpontú szerepkörének erısödését, mely kifejezetten nem az üdülıturizmusra, mint

turisztikai termékre alapul.

6 Imázskutatásra Magyarország legjelentısebb küldıpiacain vagy a dinamikusan fejlıdı új küldı országokban került sor. Ezek: Franciaország, Spanyolország, Belgium, Olaszország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Ausztria, Németország, Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia. 7 Leginkább a Velencei-tó veszített turisztikai jelentıségébıl.

27

Komplex kutatással alátámasztva, a városi turizmus irányából közelítve a kérdést M ICHALKÓ

G. a fıvárossal foglalkozott, kimutatva ott az ágazat pozitív elıjelő multiplikátor hatását. A

Budapest idegenforgalmának szociálgeográfiai vizsgálata (1997), illetve a fıváros

konferenciaturizmusának elemzése (1998) több szempontból alátámasztotta Budapest, mint

nemzetközi város szerepkörét. A földrajzi ábrázolás és a térbeli gondolkodás fontosságát

hangsúlyozó tanulmányok elvezettek a hazai települések idegenforgalmi típusokba való

besorolásához (MICHALKÓ G. 1999, 2001, 2005).

A társadalomföldrajz körében használatos tipizálás (ENYEDI GY. 1977, CSORDÁS L.

2001, BELUSZKY P. 2003) továbbfejlesztése, a turizmus térbeli jellemzıinek funkcionális

csoportosítása végül a különbözı idegenforgalmi településtípusok lehatárolásához járult

hozzá. MICHALKÓ szerint: „… megkülönböztetjük az üdülıturizmus, a falusi turizmus, az

ökoturizmus, az aktív turizmus, az egészségturizmus, a bor- és gasztronómiai turizmus, a

kulturális és örökségturizmus, a bevásárlóturizmus és a városi turizmus színtereit (MICHALKÓ

G. 2005:67).”

A területi megközelítés mellett ágazati szemlélető mővekre is támaszkodom. A

kulturális turizmus motivációs és keresleti oldalához8 nyújt komoly alapot a magyarság

kulturális földrajz át taglaló összefoglaló munka, melynek szerzıi TÓTH J. és TRÓCSÁNYI A.

(1997, 2002). A kutatók a magyar társadalom iskolázottsági, foglalkoztatási és jövedelmi,

nyelvismereti jellemzıi mellett foglalkoznak a kultúra geográfia irányából történı

lehatárolásával, illetve a kulturális infrastruktúra és az urbanizációs folyamat sajátosságaival.

A kultúra fogyasztóiról szólva megállapítják: „…az egyént befogadó (globális) kultúra olyan

sokrétő és komplex, hogy nincs olyan ember, aki képes lenne élete során mindezt magáévá

tenni. Azt, hogy ebbıl a kulturális halmazból mit fogad be saját kultúrájába, azt elsısorban

lakóhelye, kora, neme, foglalkozása és társadalmi státusza határozza meg (2002:30).”

Hasonló eredményekrıl számolnak be a kulturális turizmus fogyasztóival kapcsolatos

konkrét (hazai vagy európai) felmérések: a látogatók és lakóhelyük (küldıterület)

statisztikailag a fent felsorolt jellemzıkkel mérhetık. Az ATLAS9 kutatása bizonyítja, hogy

létezik a turistáknak egy olyan jól szegmentálható csoportja, akik határozott kulturális

8 A belföldi keresletre, a belföldi turistákra és természetesen a szektor hazai munkavállalóira vonatkozó kutatás. 9 Az ATLAS, angol betőszó: European Association for Tourism and Leisure Education

28

motivációval, évi több alkalommal utaznak10. A kulturális motivációjú utazóról, mint gyakori

kulturális fogyasztóról alkotott képünk a következıkben összegezhetı: magas iskolai

végzettségő, gyakran kulturális jellegő munkahellyel rendelkezik, magas az utazási

hajlandósága (RICHARDS, G. 1996, 2001).

2.5. A kultúra és a turizmus szerepe a városfejlesztésben

A turizmus termékorientált megközelítése alapján a kultúra által motivált utazások

többsége a városokba irányul, ahol az épített örökség és a kulturális események képviselik a

termék alapját képezı legfontosabb vonzerıket (PUCZKÓ L. – RÁTZ T. 2003). A város egyrészt

az épített környezet által fizikai teret biztosít a látogató számára, másrészt – mint turisztikai

desztináció – magába foglalja a turistát látogatásra motiváló vonzerıket, a várost felkeresık

számára felkínált szolgáltatások összességét.

Az ókortól kezdve a legtöbb utazás – kereskedelmi, politikai, vagy vallási jellegő –

elsısorban a városokba, vagy azokon keresztül vezetett, ezért a "városi turizmust" az utazás

ısformájának is nevezhetjük. A modern – a szó mai értelmében vett – városi turizmus

fejlıdésérıl azonban csak az ipari társadalmak kialakulása után beszélhetünk. Az ipar

fejlıdése a városokhoz kötıdött. A munkaidı és a szabadidı elkülönült, megnıtt a városlakók

pihenési szükséglete, ezért itt alakultak ki az elsı szabadidıs létesítmények. A turizmus a

nagyvárosba érkezık számára elsısorban a szabadidı eltöltését, míg a város számára a turista

ipar tárgyát, illetve közegét jelenti (MICHALKÓ G. 1999).

Napjainkban a turizmusban is érvényesül az a jelenség, miszerint a kulturális

szolgáltatások földrajzi elhelyezkedését erıteljes városi koncentráció jellemzi

(RICHARDS, G. 1996, ENYEDI GY. 2002). A városok eltérı mértékben vonzzák a látogatókat,

így a turistaforgalom által generált gazdasági haszon, illetve a társadalmi-fizikális változások

is különbözıek. BAKUCZ M. (2001) vizsgálata a hazai városokban zajló turizmusra irányul,

elemzésében a tipikusan rövid tartózkodással járó városok problémáit vizsgálja. A szerzı úgy

véli, hogy körültekintı tervezés és hálózatépítés által a turisztikai vonzerıvel rendelkezı

városokban egyidejőleg lehetne biztosítani a minıségi turizmus feltételeit és a helyi lakosság

magas színvonalú életkörülményeit.

10 Az ATLAS nemzetközi szervezet közremőködésével, GREG RICHARDS vezette Kulturális Turizmus Projekt keretében primer kutatást végzetek, mintegy 6 400 fı kulturális motivációjú európai utazó megkérdezésével.

29

A kulturális turizmust vizsgálva kiemelkedı a fıvárosok szerepe: itt összpontosul az

adott ország kulturális kínálata, s emiatt rendszerint a legkézenfekvıbb úti célnak tőnik a

kulturális érdeklıdéső látogatók számára (SMITH , M. K. 2003, SULYOK J. 2005). Az ATLAS

kutatásai alapján Európában a kulturális érdeklıdéső turisták által legvonzóbbnak tekintett

városok a következık: Párizs, Róma, London, Athén, Velence, Firenze, Bécs, Prága,

Barcelona, Amszterdam, Dublin, Edinburgh, Madrid, Berlin, Koppenhága, Budapest,

München és Brüsszel (RICHARDS, G. 2001). A listán szereplı városok sorrendjét – a

tényleges kulturális gazdagság (történelmi múlt, attrakciók száma) – mellett az adott város

észlelt atmoszférája határozza meg.

A fejlesztés egy más lehetıségét kínálják az UNESCO listán szereplı világörökségek,

melyek turisztikai hasznosítása csak a fokozott védelem mellett lehetséges. A termékek nagy

részénél a látogathatóságuk ellenırzött és korlátozott, sok esetben a vonzerıbıl fakadó

élmény elmarad az elızetesen vártnál. A megoldás a látogatómenedzsment módszereinek

széles spektrumú alkalmazása lehet. Nagy feladat hárul a látogatóközpontokra − hazánk ebbıl

a szempontból is hátrányban van − a bemutatást és megértést segítı módszerekre, eszközökre,

az interpretációra. A pufferzónában11 található vonzerık hozzájárulhatnak a központi

attrakció terheltségének csökkentéséhez, miközben az egységes és harmonikus termékkép

kialakítását segítik (BERKI M. 2004).

A kulturális turizmus esetében a fıvárosok és világörökségi helyszínek mellett

jellemzıen a történelmi városok tekinthetıek erıforrásaikat és értékeiket turisztikailag

legkönnyebben hasznosítható helyszínnek. Számos példát láthatunk arra, hogy a történelmi

városok tudatosan törekszenek régi épületeik új funkciókkal (kastélyszálló, történelmi

étterem, konferencia- vagy hangversenyterem, látogatóközpont, galéria, nyitott mőhely,

mőterem) való megtöltésére, a mai igényekhez igazodó átalakításra.

A kulturális turizmus városfejlesztésben betöltött szerepe több nézıpontból közelíthetı meg:

• Térhasználat, történelmi városmag kezelése:

A turizmusra építı városok alapvetıen egymást gyakran területileg is átfedı,

funkcionálisan kevert szerepkörő térségek egységes rendszereként értelmezhetıek (2.

ábra). A városba eltérı motivációval érkezı turisták más-más szolgáltatást és városrészt

11 A pufferzóna a világörökség helyszínek központját, az ún. magterületet körülvevı terület, melynek fı szerepe a kiegészítı szolgáltatások és a fogadóképesség megteremtésében, valamint a látogatók térbeli koncentrációjának oldásában van.

30

vesznek igénybe: amíg egy hivatását végzı, konferenciára vagy üzleti tárgyalásra érkezı

vendég ritkán látogat el a múzeumok vagy a közigazgatási intézmények helyszínéül

szolgáló térségekbe, inkább a konferenciaközpontból a könnyebb kikapcsolódást nyújtó

vigalmi negyedbe vágyik, addig a helyi lakosság többsége a város ezen szolgáltatásainak

terét kevésbé veszi igénybe (MICHALKÓ G. 2002).

A turistaváros funkcionális területei

2. ábra

FORRÁS: M ICHALKÓ G. 2002

• Helyi társadalom, civil szféra:

A turisztikai élményt nagyban befolyásolja, hogy milyen fogadtatásban részesül a

látogató, és milyen a lakosság által létrehozott helyi atmoszféra. A helyi közösség

bevonásával lehetıség nyílik arra, hogy a turizmus érdekei és céljai széles társadalmi

egyetértésen nyugodjanak; a településen élık optimalizálják a gazdasági elınyöket; s

hogy felelısséget érezzenek a történelmi és természeti örökség megırzése iránt. A

partnerségi viszony nagyban hozzájárul a pozitív és egységes turisztikai imázs

kialakulásához (PUCZKÓ L. - RÁTZ T. 2003).

31

• (Város)marketing:

A fokozott versenyhelyzet a városok esetében is ráirányította a figyelmet a hatékony

marketing jelentıségére. A desztináció menedzsment kiépülése magával hozta, hogy a

városok „értékesítését” a piac világából ismert módszerek mentén végzik (szegmentációs

marketing; médiahasználat; internet alapú megoldások; esemény-marketing; élményekre

és érzelmekre való hatás).

• Termékfejlesztés, munkahelyteremtés, beruházások:

Az egyre kritikusabb és nagyobb elvárásokkal jellemezhetı látogatók megnyerése

érdekében a kulturális turizmushoz kapcsolható termékfejlesztésnek – helyi

kezdeményezésekbıl kiindulva – a már meglévı, egyedi kulturális értékekre kell épülnie.

Az európai kulturális városi desztinációk jelenleg inkább hagyományosnak, mintsem

innovatívnak tekinthetık (SULYOK J. 2005), de számos példa akad a termék-innovációra

(ötletek és élmények: pl. régi épületek funkcióváltása, hang- és fényjáték, díszkivilágítás,

„idıutazás”).

A városok bevételének összetételét illetıen a legtöbb esetben megállapítható, hogy a

kulturális attrakciók, programok által generált bevétel a város teljes turisztikai bevételének

jelentéktelen részét képezi12, s a bevételek döntı többsége az igénybe vett egyéb

szolgáltatásokból származik, különösen a szálláshely- és a vendéglátószektorból, illetve a

kiskereskedelembıl (COLORS 1999; MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2005). A kulturális turizmus

pótlólagos keresletet és ezáltal bevételt nyújt olyan kulturális programoknak,

intézményeknek, amelyek enélkül esetleg nem lennének képesek fennmaradni. A kulturális

vonzerık ezen kívül hozzájárulnak egy desztináció kínálatának diverzifikálásához és az adott

terület imázsának javításához is (PUCZKÓ L. – RÁTZ T. 2000).

A megállapítást továbbfőzve: a történelmi városok esetén is szükség van a

fogadóképesség feltételeinek (magasabb kategóriájú szálláshelyek, közlekedés, parkolás)

megteremtésére és a történelmi belvárosok komplex fejlesztésére (vásárlás, gasztronómia,

rendezvények). A kulturális turizmus fogalmába tartozó hagyományos vonzerık megújítása

vagy bıvítése (ún. belsı kör) önmagában csekély mértékben biztosítja a helyi gazdaság

fejlıdését, a munkahelyteremtést.

12 A hazai gyakorlatban az önkormányzatok által finanszírozott kulturális rendezvények és létesítmények esetén – éves szinten – elvárt eredmény a nullszaldó, azaz, hogy a központi támogatások, pályázati források és jegybevételek összege fedezze a kiadásokat. A profitorientált cégek által szervezett kulturális attrakciók esetén a pozitív mérleg a jelentıs szponzori támogatásokból fakad.

32

A kulturális turizmus fejlesztésének motivációját – a döntéshozói oldalról – három fontos

tényezı támasztja alá:

1. A lakosság növekvı szabadideje és szabadidıs költése a helyi

önkormányzatokat a szabadidıs szolgáltatások és kulturális lehetıségek

biztosítására fordított kiadások növelésére ösztönözték. Mindez az elérhetı

kulturális szolgáltatások körének növekedéséhez és a szakmai infrastruktúra

kialakulásához vezetett.

2. A decentralizáló nemzeti politikák következtében keletkezett légkör kedvezı

volt a városi döntéshozók számára a tekintetben, hogy a kulturális turizmust a

helyi gazdasági diverzifikáció – és a nagyobb társadalmi kohézió

megteremtése – egyik eszközének tekintsék. A kulturális turizmus nem

egyszerően csak pénzt generál a helyi gazdaságban a turisták direkt költésén

keresztül, hanem beruházásokat is ösztönözhet az adott város vagy régió

imázsának javulásán keresztül.

3. A pótlólagos kereslet fogalma azt jelenti, hogy a bevételek sorában - annak

ellenére, hogy rendkívül nehezen számszerősíthetı - nem hagyhatók figyelmen

kívül a turizmus konjunktúrageneráló, multiplikátor hatásából származó

és a helyi önkormányzatok szintjén is megjelenı pótlólagos bevételek.

A turizmus gazdasági hatásait elemzı kutatások a turisztikai költés

multiplikatív hatását elemezve arra mutatnak rá, hogy, a turisták által teremtett

pótlólagos kereslet összességében önmagánál nagyobb összes kiadást és

jövedelmet eredményez az érintett régió gazdaságában. Magyarán: a turisták

által elköltött pénz az új jövedelemtulajdonosok (szálláshelyek, éttermek,

rendezvényszervezık stb.) által részben újraelköltésre kerül, így a turizmussal

közvetlen kapcsolatban nem álló gazdasági ágakban is pótlólagos kereslet és

jövedelem jön létre. Ez összességében felpezsdíti egy régió gazdasági életét és

ezzel nınek az adóbevételek, köztük az önkormányzati bevételek is.

(CSÉFALVAY Z. 1999)

Magyarországon elterjedt gyakorlat, hogy a turizmusban érdekelt települések – a helyi

önkormányzat határozatával megtámogatva – ún. Turisztikai Alapot képeznek a befolyt

turisztikai adóbevételekbıl, majd ezt az összeget osztják vissza az ágazat és a település

33

érdekeinek megfelelı tevékenységek (pl. kiemelt fesztiválok, vonzó kiállítások, turisztikai

marketing) támogatására. A Turisztikai Alap a legtöbb esetben a helyi önkormányzatok által

kivetett idegenforgalmi adóból (vendégéjszakák után fizetik be a településen éjszakázó

turisták) és az ehhez járó központi hozzájárulásból tevıdik össze. A rendszer alapján a

befizetési kötelezettség csupán a szálláshelyeket üzemeltetı vállalkozókat terheli. A hazai

történelmi városoknál – éppen a kulturális turizmus keresletébıl adódóan – az a szolgáltatói

kör nem járul hozzá az alaphoz, akinél a bevételek leginkább keletkeznek. A városokban zajló

kulturális turizmus lényegesen rövidebb tartózkodási idıvel, de a magasabb szintő

szolgáltatások igénye miatt nagyobb költéssel jár.

34

3. CÉLKITŐZÉSEK

A tudományos értekezés célja, hogy hozzájáruljon a hazai történelmi városok kulturális

turizmusban rejlı lehetıségének minél nagyobb arányú kihasználásához. Ennek érdekében –

az elvégzett kutatómunka alapján – javaslataim olyan gyakorlati megoldásokra koncentrálnak,

ahol a helyi lakosság, a döntéshozó önkormányzat, a vonzerık tulajdonosai és a turizmusban

direkt módon érdekelt vállalkozók hatékonyan tudnak együttmőködni. A disszertáció alapvetı

célja, hogy a hazai kulturális turizmus által erıteljesen érintett, de eddig viszonylag kevés

figyelmet kapott történelmi városok problematikájára ráirányítsa a figyelmet.

A problémafelvetés elıtt kiindulási alapként kezelem az alábbi állításokat:

1. A hazai történelmi városok döntı többsége lélekszám alapján kis- vagy közepes város

kategóriába sorolható, ahol a tercier szektor fejlesztése – s benne a turizmus –

jelentheti a helyi gazdaság alapját. A történelmi városok természeti-társadalmi-

gazdasági adottságaik alapján a turisztikai piacon elsısorban a kulturális örökségre

támaszkodva jelennek meg, ezt hangsúlyozzák, s ez tükrözıdik a belföldi látogatók

véleményében is. A külföldi vendégek Magyarország-képe jóval általánosabb: bár a

történelmi örökség, a magyar kultúra (gasztronómia) imázs-elemként viszonylag

jelentıs, a nyugat-európaiak többsége a Budapest-Duna-Balaton neveket ismeri

csupán.

2. A fogyasztói társadalom elvárása az életminıség javítása érdekében sokszor

ellentmond a történelmi örökség megırzésének; és hasonló ellentétpár érzékelhetı a

helyi lakosság és a turisták igényei között. A megoldás az együttmőködésben, a

partnerségben és a kommunikáció kiépítésében rejlik. Az egyeztetések révén a

belvárosi területek, városközpontok revitalizációja párhuzamosan kell, hogy történjen

a kulturális örökség védelmével, a történelmi városmagok egységes képének

megırzésével.

3. A városversenybe bekapcsolódó történelmi városok sikerének kulcsa a látogatóbarát

vonzerı- és infrastruktúrafejlesztés, a kreatív desztinációmarketing, valamint a

hatékony turizmusirányítással párosuló térségi szemlélet.

4. A versenyképességet szem elıtt tartó történelmi városok nem nélkülözhetik a

megfelelı alapokra helyezett középtávú fejlesztési stratégiát, melynek a történelmi

városok esetén markáns részét alkotja a turizmus és a tágabb értelemben vett kultúra

35

együttélése. A stratégiának ki kell emelni e városok térségközpont szerepét és az ezzel

kapcsolatos fejlesztési eszközöket, teendıket.

5. A kultúra, a kulturális turizmus mint gazdaságfejlesztési eszköz konkrét projektjei

végsı soron a helyi lakosság igényeit szolgálják: ezt több hazai történelmi város

(köztük Veszprém) példája is alátámasztja.

Az értekezés célja, hogy Veszprém és a hasonló adottságú történelmi városok (kiemelten

Eger és Sopron) helyzetérıl össszefoglaló, komplex turizmusföldrajzi értékelést adjon az

áttekintett szakirodalom, kiértékelt statisztikai adatok, kérdıíves megkérdezések,

fókuszcsoportos vizsgálatok, terepbejárások és mélyinterjúk segítségével.

A kutatási munkám az alábbi kérdések megválaszolására irányul:

1. A téma kapcsán napvilágot látott eredmények alapján - Európai kitekintésben –

hogyan lehet a kulturális turizmus legfontosabb eredményeit és középtávra

prognosztizálható tendenciáit meghatározni?

2. Milyen megközelítésben és területi lehatárolással szerepel Magyarországon a

városközpontú kulturális turizmus? Hogyan jelenik meg a téma a releváns ágazati

politikákban és a térségi szintő területfejlesztési stratégiákban?

3. A településekkel kapcsolatos statisztikai adatok és kvantitatív módszertani vizsgálatok

eredményeinek ismeretében kimutatható-e a hazai történelmi városok turisztikai

jelentısége? Melyek a közös kereslet-kínálati jellemzık, a speciális fejlesztési

irányok?

4. Milyen konkrét feladatok határozhatók meg a kulturális turizmus fejlesztésével

kapcsolatban a veszprémi esettanulmány (turisztikai kereslet-kínálat, ismertség,

imázs, térségi szerep) alapján?

36

4. KUTATÁSI MÓDSZEREK

A kutatási módszerek kiválasztásának szempontja az volt, hogy minél megbízhatóbb

adatokat nyerjek a hazai történelmi városokra és a konkrét településre, Veszprémre

vonatkozóan. A történelmi városok körének lehatárolása a turizmusföldrajzban központi

kategóriának tekintett vonzerı alapján történt. Az értekezésben vizsgált városok esetén a

kulturális kínálat hasonlósága (mőemléki adottság) az a közös alap, mely gazdasági,

demográfiai vagy az országon belül elhelyezkedésbeli (fekvés) jellemzıktıl függetlenül az

összes településen meghatározó módon jelen van.

A kulturális vonzerı térbeli koncentrációja térképen ábrázolva is kimutatható,

munkám során a VÁTI Kht. adatbázisára (2006) támaszkodtam. A hazai történelmi városok

komplex vizsgálatát a több mint száz mőemlékkel, azaz összefüggı mőemlék jelentıségő

területtel rendelkezı városokra: Eger, Esztergom, Gyır, Kıszeg, Sopron, Székesfehérvár,

Pécs, Visegrád és Veszprém településekre alkalmaztam. Külön kategóriát jelent a fıváros,

melynek termékkínálata, keresleti-kínálati jellemzıi nem összemérhetıek az elızıekben

felsorolt városokkal, ezért Budapest történelmi városként való elemzését az értekezés nem

tartja relevánsnak.

A kutatási módszerek kiválasztása és alkalmazása követi a turisztikai

fogadóterületekre irányuló hazai és nemzetközi kutatási gyakorlatot. Az elsıdleges kutatás

során az adott desztináció minden lényeges összetevıjét (ismertség, imázs, kereslet, kínálat,

fejlesztési projektek, helyi lakosság és döntéshozók véleménye, térbeli kapcsolatok)

vizsgálatnak vetettem alá.

Az értekezés témájának feldolgozása elıtt az alábbi feltételezésekbıl indultam ki:

1. Az eddigi tapasztalatok alapján a fent felsorolt, mőemlékekben kiemelkedıen gazdag

települést (beleértve Veszprémet, mint konkrét esettanulmányt) történelmi városként

pozícionálták a turisztikai piacon, e fejlesztési irány alátámasztása vagy megcáfolása –

városi szinten – döntı kérdés a jövı kulturális alapú fejlesztési projektjeit illetıen.

2. Az elsıdleges kutatás során alkalmazott módszerek segítik a településre vonatkozó

részletes helyzetkép megrajzolását és egyben meghatározzák a stratégiai fejlesztési

irányokat.

37

4. 1. Másodlagos kutatás

Az elsıdleges kutatást az elméleti szakirodalom áttekintése és a fellelhetı kutatások,

esettanulmányok vizsgálata elızte meg. A témával foglalkozó, azt érintı földrajzi,

közgazdasági irodalom feldolgozása során bemutatom a turizmus és a kultúra értelmezését,

valamint a kulturális turizmus definícióinak problematikáját, melyet az értekezés

célkitőzésének (kulturális turizmus történelmi városokban) megfelelıen szőkítek le. A téma

településfejlesztési és tértudományi vonatkozásai a történelmi városok komplex földrajzi

elemzését alapozzák meg (részletesen az Irodalmi összefoglalás fejezetben).

A városközpontú kulturális turizmus európai kitekintéső vizsgálata (globális trendek,

európai uniós fejlesztési programok), a fıbb keresleti-kínálati jellemzık összegzésére,

valamint a nemzetközi szinten „best practice” (legjobb példa) kategóriába tartozó

esettanulmányok ismertetésére vonatkozik.

A kulturális turizmus hazai vetületei kapcsán összegzem

• a városközpontú kulturális turizmus iránti belföldi keresletet,

• a hazai városok kulturális turizmussal kapcsolatos fejlesztési törekvéseit (az Európai

Kulturális Fıváros és a Magyar Kultúra Városa pályázatok), legfontosabb

tapasztalatait és eredményeit,

• Magyarországnak a kulturális vonzerık, a kulturális örökség feltárása érdekében tett

lépéseit,

• az elmúlt évek e területre irányuló fejlesztési forrásait, pályázati lehetıségeit.

A témában adatgyőjtésre és a kapcsolódó felmérések elemzésére is sor kerül, így a

kiválasztott hazai történelmi városok esetén a következı, a Központi Statisztikai Hivatal

(KSH) által publikált adatokat ismertetjük:

• lakónépesség,

• tercier szektorban és azon belül a turizmusban foglalkoztatottak száma,

• kereskedelmi- és magánszálláshelyek vendég- és vendégéjszaka száma,

• kereskedelmi- és magánszálláshelyek kapacitása,

• a fı küldıterületek,

• a vendéglátóhelyek száma,

• a rendszeresen végzett, teljes lakosságot reprezentáló turisztikai keresletfelmérések

idevágó megállapításai.

38

A Magyar Turizmus Zrt. által megrendelt termék- (kulturális és városi turizmus, turizmus

menedzsment) és az akadémiai, egyetemi kutatócsoportok térspecifikus tanulmányai fontos

alapját képezik az értekezésnek. A településfejlesztés egyik indikátora a központi

támogatások összege és célja, melyet a VÁTI Kht. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

adatbázisára támaszkodva mutatok be.

Javaslataim alátámasztása érdekében kül- és belföldi esettanulmányokat is vizsgálok:

a Dél-Tirolban mőködı desztináció menedzsment rendszert, az angliai kulturális örökség

menedzsmentjét és marketingjét, valamint az európai kulturális vonzerık hálózatba vagy

tematikus utakba szervezett megoldásait. Magyarországon – Veszprém mellett – Eger és

Sopron13 turizmusának jellemzıit és konkrét turizmusfejlesztési gyakorlatát tekintem át.

A következıkben részletesen ismertetem a másodlagos kutatáshoz kiválasztott módszertani

eszközöket:

• Statisztikai adatok, térinformatikai adatbázisok

A Központi Statisztikai Hivatal kiadványai, felmérései; a VÁTI Kht. tanulmányai és a

turizmusfejlesztéssel kapcsolatos támogatási elemzései, a kulturális örökség, mőemlék

témában vizsgálható térinformatikai adatbázisai meghatározó jelentıségőek a kutatási

téma feldolgozásánál. A dolgozatban felhasznált témakörök adatcsoportjai (népszámlálási

adatok, turisztikai statisztikák, fejlesztési források) mellett döntı jelentıséggel bírnak a

Magyar Turizmus Zrt. területi és termék elemzései, regionális kutatásai, valamint a

kulturális vonzerık települési szinten összevethetı keresleti-kínálati adatai.

• A kulturális turizmussal kapcsolatos ágazati és területi politikák, koncepciók

A tanulmány témája szempontjából meghatározónak tartott ágazati és területi politikákat,

fejlesztési koncepciókat egyaránt vizsgálom, ezek részletes felsorolása a Felhasznált

irodalom részben található. Veszprém földrajzi elhelyezkedése miatt szükségesnek látom

a Balaton turisztikai régió várost is érintı fejlesztési elképzeléseinek ismertetését.

13 Magyarország települései közül e három történelmi város rendelkezik hasonló, hatvanezres lélekszámmal, s emellett kulturális kínálatuk, történelmi örökségük valamint társadalmi-gazdasági mutatóik is összehasonlíthatók.

39

4. 2. Elsıdleges kutatás

A disszertáció önálló kutatása Veszprém mint történelmi város belföldi ismertségéhez,

imázsához, valamint városi kulturális turizmusának elemzéséhez és fejlesztési lehetıségeihez

kapcsolódik (2. táblázat). A kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt tartalmazó

felmérés 2005. nyara és 2006. decembere között zajlott, konkrétan a következı területekre

irányulva:

• A magyar lakosság utazási szokásainak vizsgálata, a veszprémi látogatások jellemzıi;

• Veszprém ismertsége és imázsa belföldön;

• Veszprém turisztikai kereslete és kínálata;

• Veszprém mint történelmi város piaci lehetıségeinek meghatározása.

A kutatás során felmértem a városközpontú kulturális turizmussal kapcsolatos fıbb

tendenciákat belföldön, a Veszprémbe látogatók számának jövıbeni trendjeit, valamint

Veszprém ismertségét, turisztikai imázsát Magyarországon. Kiemelten vizsgáltam a kulturális

turizmus alapjául szolgáló vonzerık népszerőségét, látogatottságát: az épített örökség körébe

tartozó látnivalókat és fesztiválokat.

A megnyíló uniós források lehetıséget teremtenek a város turisztikai vonzerejének,

fogadóképességének és turizmusirányítási rendszerének megújításához. A turizmus szakmát

és a politikai döntéshozókat mélyinterjúk segítségével kérdeztem Veszprém turizmusáról,

fejlesztési lehetıségérıl. A város kínálati hiányosságainak ismeretében megvizsgáltam, hogy

hol húzódik az a földrajzi határ, amelyen belül a települések közötti partnerkapcsolat, együttes

fellépés a legeredményesebb lehet.

A kérdıíveket a felmérés konkrét lebonyolításába bevont közvélemény-kutató intézet

zárt számítógépes rendszerében rögzítettük. A feldolgozásnál (táblázás) és a mélyebb

statisztikai elemzéseknél az SPSS for Windows programcsomagot alkalmaztuk. A

reprezentatív felmérések esetén a mintavétel tükrözi Magyarország kor, nem, iskolai

végzettség szerinti társadalmi struktúráját.

A következıkben részletesen ismertetem az elsıdleges kutatáshoz kiválasztott módszertani

eszközöket:

• Kérdıíves felmérés

A Tourinform Veszprém kérdezıbiztosainak segítségével 2005 nyarán ötszáz Veszprémbe

látogató belföldi turista és ötszáz helyi lakos kérdıíves megkérdezésére került sor. A helyi

40

lakosság véleményére a turizmus városi szintő szerepével, megítélésével, Veszprém

imázsával és a szabadidıs szokásaikkal kapcsolatban voltam kíváncsi. A turisták esetén a

kulturális vonzerık látogatottságát, a veszprémi utazás jellemzıit vizsgáltam.

2006 májusában ezerfıs reprezentatív kutatást végeztem a M.Á.S.T. Kft.

közremőködésével, melynek célja a hazai történelmi városok turisztikai szerepének és

kínálatának vizsgálata, valamint a városlátogatások jellemzıinek megítélése volt. E

felmérést földrajzi szempontból tovább szőkítettem és 2006 ıszén – ezerfıs omnibusz

kutatás keretében – Veszprém belföldi ismertségét és imázsát vizsgáltam. A kérdıíves

kutatás kiegészült egy háromszáz fıs telefonos interjúval, melynek során a Veszprémben

járt turisták beszéltek konkrét utazási élményeikrıl, benyomásaikról és fejlesztési

javaslataikról.

A kérdıívek összeállítása, a minta nagyságának és térbeli határainak kijelölése,

valamint a kvantitatív kutatás idıpontjának meghatározása szakmai kritériumok alapján

történt. A belföldi lakosság megkérdezése a fıutazás elıtt (május hónap), a Veszprémben

járt turisták megkérdezése a fıutazás után (október) történt. Az ezerfıs minta

Magyarország lakosságát megfelelı módon reprezentálja, a közvélemény-kutatások és

turisztikai keresletfelmérések esetén általánosan elfogadott mintanagyságról van szó.

• Fókuszcsoportos vizsgálat

A fókuszcsoportos vizsgálatok kérdéskörét, a meghívottak demográfiai jellemzıit és a

megkérdezettek földrajzi eloszlását magam határoztam meg, a vizsgálat moderátori

feladatát szakember végezte. Budapesten, Debrecenben és Gyırött szerveztem sokat

utazó, elsısorban 18-60 év közötti lakosságból fókuszcsoportokat, akik kétórás

beszélgetés keretében Veszprém ismertségérıl, imázsáról és a történelmi városban nyert

utazási tapasztalataikról adtak információt. A vizsgálatot két csoporttal megismételtem

Veszprémben is, ahol a helyi lakosokat és a városban tanuló egyetemistákat hívtam meg.

A csoportok létszáma minden esetben 8-10 fı volt.

• Mélyinterjú készítése

A mélyinterjúk, beszélgetések alanyai (20 fı) a dolgozatban azok a szakmai (turisztikai

vállalkozó, fejlesztési ügynökség vezetıje, marketingvezetı, helyi kulturális létesítmény,

objektum képviselıje, egyetemi oktató, újságíró) és politikai döntéshozók (önkormányzati

és országgyőlési képviselı), akik helyi, regionális vagy országos szinten rálátással bírnak

a város jelenleg turizmusban betöltött szerepére, fejlesztési lehetıségeire. Mivel az

értekezés kiemelten kezeli Veszprém térségi szerepkörét, a Bakony és Balaton felé való

41

nyitást, erre az összeállított kérdéskatalógusban külön figyelmet fordítottam. Az interjúk

során a (lehetséges) versenytársak feltérképezése és az együttmőködési lehetıségek

vizsgálata szintén fontos kérdésként szerepelt.

A Tourinform-hálózat meghatározó tagjaival kötetlen beszélgetésre került sor, mely során

a helyi turizmusirányítás megújításának, az alulról építkezı hálózatok kialakításának

körülményeit tekintettük át.

• SWOT elemzés

A Veszprémre vonatkozó SWOT elemzésbıl következtetéseket vontam le e történelmi

város jelenlegi helyzetére, lehetıségeire, jövıbeni fejlesztési lehetıségeire vonatkozóan, s

ez egyben kijelölte azokat a megoldandó (és sok esetben általánosítható) problémákat,

melyek kezelése a városközpontú kulturális turizmus fejlesztése szempontjából

meghatározónak tekinthetı.

42

2. táblázat

A Veszprémre vonatkozó elsıdleges kutatási módszerek összegzése

Kutatás megnevezése Kutatás ideje Téma

Kvantitatív 500 fı veszprémi lakos kérdıíves megkérdezése 2005. augusztus Helyi szabadidıs szolgáltatások igénybe vétele

Veszprémi programokkal kapcsolatos információszerzés módja Veszprémi látnivalók, kulturális programok megítélése Városi szabadidıs tevékenység megítélése Javaslatok turizmusfejlesztéssel kapcsolatban Turizmus szerepe a város életében

500 fı belföldi turista kérdıíves megkérdezése Veszprémben

2005. augusztus Veszprémi utazás célja Veszprémben eltöltött idı Veszprémmel kapcsolatos információszerzés módja Veszprémi látnivalók, kulturális programok megítélése Igényelt szolgáltatások a városlátogatás során Javaslatok turizmusfejlesztéssel kapcsolatban

1000 fıs országos reprezentatív felmérés omnibusz kutatás keretében

2006. május Városlátogatások népszerősége és gyakorisága Veszprémben eltöltött idı Hazai történelmi városok fontossága turisztikai szempontból, legfontosabbnak tartott szolgáltatások a városi turizmusban Veszprém népszerősége Veszprémre vonatkozó legjellemzıbb állítás

300 fıs telefonos megkérdezés (Veszprémben az elmúlt két évben járt belföldiek körében)

2006. november Városlátogatások népszerősége és gyakorisága Fesztiválokon való részvétel Veszprémi utazások jellemzıi, célja Utazással kapcsolatos információk Jövıbeni utazásokhoz kapcsolódó információk, utazási tervek Veszprémi látnivalók, kulturális programok megítélése Igényelt szolgáltatások a városlátogatás során Turisztikai szolgáltatások, fogadóképesség megítélése

1000 fıs országos reprezentatív felmérés omnibusz kutatás keretében

2006. december Veszprémmel kapcsolatos asszociációk Utazási tervek a jövıben Veszprémi utazás tapasztalatai

43

Kutatás megnevezése Kutatás ideje Téma Kvalitatív Mélyinterjú a szakma képviselıivel (10 fı), a városvezetés, döntéshozók képviselıivel (10 fı)

2006. október Veszprém turizmusára ható tényezık Turizmus szerepe Veszprém életében Hazai versenytársak Balaton közelségének problémája Döntéshozási mechanizmusok Középtávú fejlesztési javaslatok Veszprém erısségei és gyengeségei Turisztikai fogadóképesség és vonzerık megítélése Turisztikai információnyújtás, marketing megítélése Kulturális turizmus kínálata a városban

Fókuszcsoportos felmérés a helyi lakosság körében (3 korosztályban 10-10 fı)

2006. október Turizmus szerepe Veszprém életében Hazai versenytársak Balaton közelségének problémája Veszprém imázsa Veszprém vonzereje Veszprémi látogatás ajánlása

Fókuszcsoportos felmérés a belföldi turisták körében (Budapest, Debrecen, Gyır; 3 korosztályban 10-10 fı)

2006. október Történelmi városok megítélése Hazai versenytársak Balaton közelségének problémája Veszprémi látogatás ajánlása Veszprém imázsa Veszprém vonzereje

44

5. A KUTATÁS EREDMÉNYEI

5.1. A kulturális turizmus sajátosságai Európában

A kulturális turizmus Európára vonatkozó mennyiségi mutatóinak növekedése 2002. óta újra

töretlen: a WTO becslései szerint a városlátogatók kb. 20%-a tekinthetı kulturális turistának,

míg a kulturális utak arányát az összutazáson belül 40%-ra becsülik. A látogatók elızetes

információikat nagyrészt a barátoktól, ismerısöktıl, illetıleg az internetes oldalakról szerzik,

s rövid ideig (1-3 éjszaka) tartózkodnak a desztinációban. A kulturális vonzerık iránti

érdeklıdés, a „kultúra fogyasztása” sokat változott: a turistákat elsısorban a hely atmoszférája

(életmód, kreativitás) és a hétköznapi kultúra motiválja (RICHARDS, G. 2006). A kulturális

turizmus európai sajátosságai, az Európai Unió kultúra-politikája, az ágazatban bekövetkezett

fejlesztések, illetıleg a jövıt érintı globális tendenciák ismerete megalapozzák a

városközpontú kulturális turizmus sikeres fejlesztését. Az alábbi összefoglaló az értekezés

témájának európai dimenzióit mutatja be.

5.1.1. A kulturális turizmus jelenlegi piaca Európa kulturális gazdagsága és sokszínősége jelenti az ide irányuló kulturális turizmus

alapját14. A kulturális turizmus azonban összetett jelenség: a kereslet és a kínálat mai

jellegzetes formáinak alapja a kontinensen végbement gazdasági és társadalmi változásban

keresendı. A gazdasági szerkezetváltás megtizedelte a legtöbb európai ország korábbi ipari

alapjait, a szolgáltatás kapott növekvı szerepet Európa új, fogyasztásra alapozott ágazataiban,

melyek közt a kultúra és a turizmus fıszerepet játszik. E területek potenciáljának növekedése

nagymértékben függ az új középosztály vásárlóerejétıl. Az európai nemzetek, régiók és

városok között e vásárlóerı megszerzéséért folytatott, egyre erısödı verseny nagyobb

hangsúlyt fektet a mobil fogyasztóra: a turistára.

Az ATLAS (Kulturális Turizmus Kutatási Projekt) Nyugat-Európára vonatkozó tanulmánya

szerint az elmúlt húsz-harminc évben egyértelmő erısödés volt tapasztalható mind a kulturális

látnivalókat (is) látogatók, mind a kifejezetten kulturális céllal utazók számában (RICHARDS,

G. 1996, 2001, 2004). A kulturális turizmus jelenségét tehát mint fontos és tendenciájában

14 A fejezet során alapvetıen az európai kulturális turizmus témában végzett kutatási eredményekre támaszkodom: ATLAS (1991, 2002, 2006); WTO (1999); WTO-EUROPEAN TRAVEL COMMISSION (2004)

45

növekvı piacot jellemzik. A felmérések adatai alapján azonban kijelenthetı, hogy a kultúra

inkább másodlagos, semmint elsıdleges motivációként jelenik meg. Fontos hangsúlyozni,

hogy a látogatások száma nem feltétlenül jelenti a látogatók számának növekedését. Bár az

egyes országokban megnıtt a lakosság kulturális turizmus fogyasztásában való részvételi

aránya, a kulturális látogatások többségét még mindig az összes látogató viszonylag kis

százaléka adja, gyakran a tipikusan kulturális turisták. A kultúra önmaga tehát nem jelent

tömeges turisztikai vonzerıt, de fontos kiegészítı motiváció, ami egyedi jelleggel ruházza fel

ezt az úti célt.

Hasonló eredményekrıl számol be a közelmúltban megjelent WTC-ETC (2004)

európai kulturális turizmusról szóló tanulmánya. A szervezet szerint a kulturális turizmus

legfontosabb térbeli megjelenése a fogadóterületek szempontjából maga a város. A

statisztikailag mérhetı városlátogatások vendégforgalma 1993 és 2000 között folyamatosan

nıtt, a 2000. évben érte el a legmagasabb értéket. Az amerikai vendégforgalom 2000. óta

tapasztalt visszaesését a belföldi és az Európán belüli vendégforgalom növekedése

ellensúlyozta. A világ turizmusát negatívan érintı hatások a kisebb városok / desztinációk

forgalmát kevésbé befolyásolták. Az elmúlt évtizedben az európai városok

vendégforgalmában a belföldi vendégforgalmat a külföldinél jobb eredmények jellemezték

(WTC-ETC alapján SULYOK J. 2005).

A történelmi városok (desztináció) fenntartható fejlesztése több rangos nemzetközi

konferencia témája volt. Az általam képviselt vélemény és a magyarországi esettanulmányok

bemutatása15 tudományos szinten hozzájárult az európai szakértıi ajánlások

megfogalmazásához. A hozzászólások és viták alkalmával sikerült bebizonyítani, hogy a

turizmusban érdekelt történelmi városok különbözı módszerek és projektek használatával

fejlıdhetnek: a kulcsszó a partnerség, funkcióváltás, versenyképes közlekedési háttér,

korszerő turisztikai fogadóképesség és infrastruktúra. A beruházások mellett kiemelt szerepet

kap az imázsépítés, az innovatív látogatómenedzsment, a marketingkommunikáció és a

folyamatos képzés.

A kultúra iránt tanúsított általános érdeklıdés gyors növekedése a háború utáni Európában

végbemenı társadalmi változásoknak köszönhetı. Tény, hogy a kulturális turizmusban való

részvételt nagymértékben meghatározza a kulturális t ıke társadalmi eloszlása: a

hagyományos kulturális közönséghez napjainkban a korábbinál sokkal szélesebb réteg

csatlakozik. Az oktatás, az iskolázottság szintjének emelkedése a modern fogyasztók esetén a

15 A témában jelentısnek tartott konferenciákon elhangzott elıadásaim a kulturális turizmus megváltozott szerepérıl és fejlesztési irányairól szóltak, hazai esettanulmányokat ismertetve. A bekezdés az alábbi konferenciákra utal: Kultúra és Turizmus, Budapest; (Inter)cultural Aspects of Tourism Development, Siófok; Researching Destination Management, Policy and Planning: Linking culture, heritage and tourism, Riga.

46

kulturális turizmus fejlıdésének egyik alapja, azaz a fiatal turisták a kulturális turizmus

piacának jóval nagyobb szegmensét jelentik, mint azt korábban gondolták (RICHARDS, G.

1996).

Az oktatás és a turisztikai fogyasztás mind szélesebb rétegek számára való

elérhetıségét sok országban a növekvı társadalmi egyenlıség jelének tekintették. Az utóbbi

években azonban arra láthatunk bizonyítékot, hogy a turizmus növekedésének − beleértve a

kulturális turizmust is − egyik fı hajtóereje az egyenlıség helyett éppen az egyenlıtlenség.

Több országban megfigyelhetı, hogy az emberek második illetve harmadik utazásra is

elmennek. Ez különösen kedvezınek tekinthetı a kulturális turizmus kereslete szempontjából,

hiszen a több pénzzel, de kevés szabadidıvel rendelkezı, ún. magasabb társadalmi osztályok

nagyobb valószínőséggel vesznek részt a rövidebb, általában kulturális célú

városlátogatásokban.

A régiók és városok versenye számos változást eredményezett a kulturális turizmusban is. A

kulturális vonzerık fejlesztésének helyi igénye, valamint a specializálódó kulturális

fogyasztói ízlés következtében megnıtt a kulturális látnivalók, események és szellemi

termékek (kínálati elemek) száma. A szaporodó kulturális attrakciók tehát nem csupán

egymással kénytelenek versenyezni, hanem az egyéb turisztikai és szabadidıs attrakciók,

létesítmények széles skálájával is (3. táblázat).

3. táblázat

Az attrakciók felosztása a menedzsment feladatai alapján16

Természeti Nem turisztikai célú létesítmények

Fıként turisztikai célú létesítmények

Események

Vízpartok Egyházi épületek Vidámparkok Sportesemények Barlangok Történelmi épületek és

helyek Tematikus parkok Mővészeti fesztiválok

Felszíni formák Épített kertek Szabadtéri múzeumok Piacok/vásárok Klíma Ipari emlékek Örökségközpontok Népmővészeti és

hagyományırzı programok Folyók/tavak Természetvédelmi

területek Kikötık Egyházi események

Erdık Kiállítóközpontok Évfordulók Állatvilág Kézmővesközpontok Növényvilág Termelıüzemek üzletei és

látogatóközpontok

Mőködı farmok Szafariparkok Kaszinók Gyógyhelyek Szabadidıközpontok, vásárlási

lehetıségek

Múzeumok/galériák FORRÁS: SWARBROOKE , J. 1995.5, IN PUCZKÓ L. -RÁTZ T. 2000

16 A táblázat az attrakciók sokféle elemszámára és kategóriájára utal, alátámasztva a kínálati piac problematikáját.

47

A kínálat diverzifikációja, az új kulturális attrakciók kialakulása miatt kezd elmosódni a

„magas” és „populáris” kultúra közötti határvonal, mely folyamatot még inkább erısítik a

vonzerıkhöz kötıdı látogatóbarát fejlesztések. A kereslet-orientált kulturális létesítmények

vendégeiket a „szórakoztatva tanulás” (edutaining) elv szerint fogadják; nagy hangsúlyt

fektetnek a látogató-szegmentációra (nyelv, életkor, érdeklıdés), az interaktív eszközök

alkalmazására, a figyelem folyamatos fenntartására és a létesítmény vonzerejének

fejlesztésére. Kifejezetten erre az igényre jöttek létre például a térség adottságaitól viszonylag

független tematikus parkok, melyek megfelelı arányban kombinálják a szórakozást és az

ismeretszerzést, illetıleg igazodnak a kereslethez, akár termékfejlesztés vagy a mőködés

beszüntetése révén.

Más szempontból a kínálat bıvülését a turisztikai termékekre jellemzı hely-

specifikusság is ösztönzi, ami a kulturális turizmus termékei esetében meghatározó. A kultúra

egy hely egyedi és autentikus jellemzıje, melynek segítségével egy régió vagy ország

kultúrájának turisztikai termékeit egymástól megkülönböztethetjük. A kulturális kínálat iránti

érdeklıdés egyenlıtlen: egyre inkább polarizálódik a kulturális turizmus piaca, ami az évi

több millió látogatót fogadó vonzerıtıl a csökkenı látogatói létszámon osztozó, kisebb

látnivalókig húzódik.

Összegezve elmondható, hogy egyre eltérıbb kulturális attrakciók vannak

kialakulóban, és új, „posztmodern” kulturális látnivalók bukkannak elı a hagyományos és

nagyrészt állami finanszírozású intézmények mellett. A „hagyományos” és „új” kulturális

látnivalók közti kínálati egyensúlyt nem csupán a kereslet alakulása, de az európai kulturális

kínálatot befolyásoló állami beavatkozás és a piaci erık közti verseny is érintik.

A kulturális turizmus kereslete mindig szorosan kötıdött a kulturális látnivalók kínálatához.

A kulturális turizmus korai szakaszát az univerzális európai kultúra keresése ösztönözte, ami

kézzel foghatóan a különbözı múzeumok és egyéb kulturális intézmények kialakításában

nyilvánult meg. A kulturális turizmus keresleti oldala is szegmentálódott: különbséget kell

tenni

• a kifejezetten kulturális célból utazók és

• az egyéb/általános motivációjú turisták között, utóbbiak számára a kultúra kiegészítı

tevékenység.

A fent idézett tanulmányok alapján az európai kulturális turizmus városlátogatással

összefüggı keresletére az alábbiak jellemzıek:

48

1) A kulturális turizmus nem „új” növekvı piac, hanem régóta növekszik. Annak

ellenére, hogy a kulturális utazások száma emelkedik, a tipikusan kulturális turisták

számának az összes turista számához viszonyított aránya nem nı. A kulturális

turisztikai fogyasztás növekedésének nagy része tehát a kultúrának, mint másodlagos

utazási motivációnak tudható be.

2) A kulturális turizmus sem recesszió-biztos piac, és például az 1990-es évek gazdasági

problémái, valamint a 2000-2001-es gazdasági hanyatlás sok országban negatív

hatással volt rá.

3) A városlátogatások esetében a rövid (maximum három vendégéjszaka) utazások

dominálnak, szezonálisan kiemelkedı a május-augusztus idıszak.

4) Kiemelt szerepet játszik a desztináció megközelítésében a gyors és olcsó közlekedés: a

beutazók esetén leggyakrabban igénybe vett közlekedési eszköz a repülıgép (51%),

amelyet a személygépkocsi (23%) követ. A belföldi utak esetén a személygépkocsi

dominál.

5) A szálláshelyek keresletét vizsgálva megállapítható, hogy azok a városlátogatók, akik

kereskedelmi szálláshelyet választanak (75%), döntı többségben a közepes vagy

magas kategóriájú szállodákat részesítik elınyben (82%).

6) Az internet szerepe nem csak az utazásoknál általában, de a városlátogatásoknál is

kiemelkedı: a világhálót 2004-ben az utazók 42%-a használta (foglalásra és

információgyőjtésre), ami az elızı évhez képest 22%-os növekedést jelentett.

7) Az átlagos városlátogató turista 40 év körüli, a 25-34 év közöttiek aránya 40%-ot, a

35-54 év közöttiek aránya 38%-ot, az 55 év felettiek aránya pedig 22%-ot tesz ki.

8) A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezık nagyobb arányban vesznek részt a

kulturális turizmusban, azon belül városlátogatáson. A képzettség mellett a jövedelem

növekedésével párhuzamosan a városlátogatások iránti kereslet növekedése figyelhetı

meg.

9) A kulturális látnivalók iránti kereslet az adott országba / városba elsı alkalommal

látogatók között a legmagasabb. Ezért a kulturális turisták igényei a piac fejlıdésével

várhatóan el fognak válni a látnivalók és múzeumok felkeresésétıl, és nagyobb

arányban számíthatunk ismételt látogatásokra.

10) A kulturális tevékenységek között a legnépszerőbbek a látnivalók, mőemlékek és

múzeumok felkeresése, a városnézı körút, a desztináció „hangulatának

megtapasztalása”, a helyi étel- és italspecialitások kipróbálása és a vásárlás (WTC-

ETC 2004, IDÉZI SULYOK J. 2005).

49

5.1.2. Az Európai Unió városfejlesztési és kulturális tevékenysége

E fejezetben az Európai Unió városközpontú kulturális turizmussal kapcsolatba hozható

közösségi politikáját, szemléletét, illetve konkrét tevékenységeit mutatom be. A fejlesztési

források eredményeként megvalósult projektek (mővészeti és kulturális együttmőködés,

kulturális örökség megırzése, könyv- és olvasáskultúra, audiovizuális ipar) mellett a kultúra

támogatása nyilvánvalóan társadalmi szintő szemléletváltást is elıidéz. Az Unió e

tevékenysége indirekt módon az öreg kontinens lakóinak utazási motivációjára és az úti céllal

kapcsolatos döntéseire hat: végsı soron a kultúra fogyasztását befolyásolja.

Az Európai Unió hosszú távú víziója, a Lisszaboni Stratégia nagy hangsúlyt helyez a városok

integrált fejlesztésére, amelyek tekintetében az Európai Unió Bizottsága által

megfogalmazott Közösségi Stratégiai Iránymutatások azt a négy alapvetı szempontot, azokat

az általános érvényő prioritásokat is megfogalmazzák, amelyek minden város fejlıdése

esetében jelentkeznek. A Közösségi Stratégiai Iránymutatások meghatározzák azokat a

területeket, amelyeket a 2007-2013 közötti idıszakban a fenntartható városi fejlıdés

érdekében, a több és jobb munkahely megteremtése érdekében, a foglalkoztatottság és a

versenyképesség növekedése, valamint a vonzó város környezet kialakítása érdekében

figyelembe kell venni:

� A közlekedés, az elérhetıség és a mobilitás javítása;

� A szolgáltatásokhoz és az intézményekhez való jobb hozzáférés;

� A természeti, fizikai környezet fejlesztése, a vonzó körülmények megteremtése;

� A kulturális ágazat erısítése, mint a rekreáció és jobb életminıség feltétele.

Az Európai Unió kulturális tevékenységének fokozódása összefüggésben van azzal a

gondolattal, mely szerint a közösségen belüli magasabb szintő integráció csak úgy képzelhetı

el, ha a gazdasági alapokról egyre inkább a társadalom szintjére kerül a hangsúly. A

kulturális tevékenységek és kifejezésformák sokszínőségének megırzése érdekében több

program (Kultúra 2000, Kultúra 2007) is született és számos emblematikus jelentıségő

rendezvényt (Európa Kulturális Fıvárosa, Európai Kulturális Hónap, EU Kulturális Fórum,

Kulturális Örökség Napok) szerveztek. Az 1970 óta végzett kultúratámogatás mindenekelıtt

az Európa Tanács, az Európai Parlament és az UNESCO részérıl érkezı impulzusok nyomán

formálódott (ZONGOR A. 2005), de emellett hatott rá a kultúra értelmezésének bıvítése és

szektorokat átfogó jellegének felismerése is.

50

Az Európa Kulturális F ıváros program − eredetileg Európa Kulturális Városa címmel

kezdeményezett projekt − alapvetı céljai között szerepelt többek között az európai integráció

kulturális dimenzióinak erısítése, az európai kultúra sokszínőségének demonstrálása a közös

kulturális örökség kihangsúlyozása révén. Megfogalmazódott annak az igénye is, hogy a

kiválasztott város ne pusztán egy nagyszabású, egész éves fesztivállal ünnepelje a cím

elnyerését, hanem kerüljön sor a helyi közösség bevonására a kulturális programok és a város

kulturális életének alakításába, illetve jöjjön létre párbeszéd a kulturális szférán belül,

valamint a kulturális élet képviselıi és a lakosság között (RÁTZ T. 2006).

Az egymás kultúrájának jobb megértése szempontját (ami a másik, az eseménynek

otthont adó város oldaláról mindig a saját, meglévı kultúra bemutatását jelentette) felváltották

a város karakterének, arculatának formálására, a város gazdasági szerkezetének módosítására

és a lakóhelyhez főzıdı közvetlen viszony meghatározására vagy éppen újra-meghatározására

irányuló törekvések. Középpontba került a város regionális szerepe, a város és a helyi civil

szervezıdések viszonya, a vidék és a nagyvárosok (esetleg fıváros) közötti különbségek

mentén megfogalmazódó kérdésekre adható válaszok. Ennek értelmében a kulturális

fıvárosok mai kérdései a kölcsönös megmutatkozás helyett (vagy mellett) már leginkább a

kultúra városképet alakító és a város gazdasági szerkezetét elınyösen befolyásolni képes

ereje, a hosszú távú fejlıdés lehetısége, a területfejlesztés és a kultúra esélyteremtı képessége

körül látszanak kikristályosodni (CSEKİ SZ. – MESTERHÁZY B. – ZONGOR A. 2004).

Az Európai Kulturális Fıváros kezdeményezés elmúlt két évtizedét és ezen idıszak

alatt résztvevı harminchárom város tapasztalatait áttekintve nyilvánvaló, hogy a Kulturális

Fıváros rang elnyerése nem a végcélja, hanem csupán az elsı lépése egy olyan folyamatnak,

amely megfelelı tervezés esetén számos területen eredményezhet pozitív változást. Más

szóval ez egy olyan kivételes szakasz a kiválasztott város társadalmi-kulturális evolúciója

során, amely katalizátorként hathat a gazdasági-társadalmi fejlıdés egészére. A cím valójában

kitőnı lehetıség egy város kulturális desztinációként való pozícionálására, imázsának

megteremtésére, megváltoztatására vagy megerısítésére (RÁTZ T. 2006).

A fentiekhez kapcsolódó, de kevésbé közismert az Európai Kulturális Hónap rendezvény,

melynek alapgondolata, hogy bıvítsék a nem tagországok felé az Európa Kulturális Fıváros

programot.

A kulturális turizmus rendkívül sokszínő piacán szintén hosszú távon és széles körben

érvényes versenyelınyt biztosíthat egy város számára a kultúrájának globális jelentıségét

elismerı UNESCO Világörökség cím elnyerése (MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2005). E rang

51

különösen a nemzetközi keresletet fokozza az ismertség és a vonzerıfejlesztés révén, a

belföldi turizmusban ugyanis többnyire ismert az érték. A címet elnyert városok három

csoportba sorolhatók:

1. fıvárosok, illetve azok történelmi központjai (pl. Párizs),

2. nem fıvárosok, de elismert kulturális desztinációk (pl. Salzburg, Krakkó,

Isztambul),

3. kisebb települések, melyek számára a világörökséggé válás jelentıs látogatószám-

növekedést és ismertséget hozott (pl. Hollókı, Zamosc).

Az Európai Unió által társfinanszírozott INTERREG program keretében a közösség a vidéki

területek kulturális örökségének védelmét és – a fenntarthatóság biztosítása mellett – azok

turisztikai bemutatását tőzte ki célul. Az EU a Strukturális Alapok költségvetésébıl

finanszírozza az ún. Közösségi Kezdeményezések programjait is, amelyek a nemzeti

kezdeményezéső programokat kiegészítve elısegítik, hogy a Közösség egésze szempontjából

különös fontossággal bíró problémákat a tagállamok könnyebben megoldhassák. Konkrét

feladatuk az eredmények közkinccsé tétele, hogy más tagállamok is felhasználhassák az abból

származó tapasztalatokat. Jelenleg négy Közösségi Kezdeményezés mőködik:

• INTERREG: a határokon átnyúló, nemzetek feletti interregionális

együttmőködések támogatására, amelyek harmonikus és kiegyensúlyozott

fejlıdést céloznak, és elısegítik az európai térségfejlesztést,

• LEADER: a vidéki területek felzárkóztatása,

• EQUAL: a téma szempontjából nem releváns,

• URBAN: a városok, városi térségek megújítása.

52

5.1.3. A kulturális turizmus fejlesztésének gyakorlati példái A történelmi városok, az örökségre alapozott turizmus jelentıségét több európai országban

felismerték; e gyakorlati példákból mutatok be néhányat. Az esettanulmányok rövid

ismertetését Nagy-Britanniával kezdem, mely ország tradicionálisan sokat törıdik természeti

és kulturális örökségével, történelmi helyszíneivel. A britek örökségvédelme széles társadalmi

és civil alapon nyugszik, a munkában oroszlánrészt vállal a National Trust szervezet, melynek

jelmondata a „mindörökké, mindenkinek”. A szervezet óriási energiát fordít a kulturális

turizmus / örökségturizmus iránt érdeklıdık tájékoztatására, valamint a tagok felé irányuló

intenzív kommunikációra.

Web-oldalt (www.nationaltrust.org.uk), információs telefonszámot tart fenn, s emellett

kézikönyvet, havi magazint, regionális hírlevelet, információs anyagokat és speciálisan a

fiataloknak szóló kiadványokat jelentet meg. Információs tevékenysége mellett önkénteseket

foglalkoztat, hétvégi munkákat, kampányokat szervez az örökségvédelem gyakorlati

megvalósítása érdekében. A vonzerık bemutatásán túl saját ajándékbolt-hálózattal, vidéki

szálláshely-kínálattal rendelkezik, s mellette az érdeklıdési körnek megfelelı speciális

ajánlattal jelentkezik (házi készítéső ételek, italok; egyedi esküvı helyszínek, eseménynaptár)

a piacon. A szervezet marketingkommunikációja nagy hangsúlyt fektet a történelmi útvonalak

(tematikus útvonal), azaz a Touring Pass értékesítésébe, mely egy- és kétszemélyes

háztartásoknak, valamint családoknak kínál hét/tizennégy napra szóló programot egy kártya

áráért. A vevı-orientált szemléletre jellemzı, hogy a National Trust önálló standdal állított ki

a turizmus egyik legnagyobb seregszemléjén, a londoni World Travel Market kiállításon, s

2006-os vásáron már 2007-2008-ra tett ajánlatot.

A történelmi városok, történelmi desztinációk kérdését kiemelten kezelik a brit

turizmusirányítás regionális és helyi szervezetei is. A Londontól félórányira található

Windsor / Eton turizmusának kutatása során például kifejezetten az angol történelmi városok

(önálló kategória az adatgyőjtésben) statisztikai adataihoz hasonlították a vizsgált települést.

A 2001-ben született tanulmány több olyan eredményt és megállapítást tartalmaz, mely

tendenciájában alkalmazható a hazai történelmi városokra is:

• A látogatók / turisták leginkább a szájhagyománynak (rokon, barát, ismerıs, helyi

lakos) hisznek, ezt követi az internet, a turisztikai kiadványok és az elektronikus

média (TV, rádió), mint információforrás szerepe.

• A napi látogatók átlagosan 4,6 órát töltöttek a városban, azaz a kirándulások esetén a

félnapos városlátogatás a jellemzı.

53

• Az utazási motivációk során sokkal fontosabb a pihenés, a fogyasztással (vásárlás,

evés/ivás) egybekötött szabadidı-eltöltés, mint a konkrét látnivaló (kastély, múzeum)

felkeresése.

• Arra a kérdésre, hogy a történelmi városban mi az, ami különösen tetszett, a turisták

meglepı választ adtak: 36%-nak a Windsor kastély17, 22%-nak a hely szelleme,

atmoszférája; 10%-nak a helyi üzletek különlegessége, választéka; 8%-nak a

történelem.

• Végül: a turizmusirányítók felismerték, hogy a turisták ajánlása és visszatérése csak

bizonyos mértékben függ a konkrét turisztikai szolgáltatások minıségétıl vagy a

vonzerıktıl. A látogatók véleményét a város, mint összetett rendszer mőködésérıl

kérdezték, azaz az alábbiakban felsorolt tényezık kifogástalan mőködése adja a végsı

turisztikai élményt (4. táblázat):

4. táblázat

A történelmi városok kínálatának jellemzıi

Turizmus Infrasturktúra Élmény

Szállás Parkolás A hely szelleme Étkezés Parkok és utak állapota Általános elégedettség Konkrét látnivalók Tájékozódás A város ajánlása Üzletek Nyilvános WC Különösen emlékezetes élmény Turista információ Zsúfoltság és biztonság Visszatetszı, csalódást kiváltó dolgok

FORRÁS: WINDSOR ÉS ETON TURISZTIKAI VIZSGÁLATA (2001), SAJÁT SZERKESZTÉS

A Magyarországgal szomszédos Szlovénia szintén nyitott a történelmi városok mint

turisztikai termék propagálása iránt. 2006-ban már tematikus utak mentén kapcsolta össze a

különbözı adottságokkal rendelkezı városokat, s ezeket a kulturális utakat 2-4 napos

ajánlatban mutatta be. A Történelmi Városok Szövetsége 2006-os kiadványában az épített

örökséget történelemmel kapcsolatos fesztiválokkal társítja. A szlovén kínálat szlogenje a

„titkok a városkapun belül”, s fıbb témái:

• Várfalakkal körülvett középkori városok,

• Egykori vásárvárosok,

• Híres emberek szülıhelyei,

• Borkereskedı városok,

• Városok a folyó mellett,

• A csend misztikus ereje.

17 Fontos megjegyezni, hogy a Windsori Kastély Nagy-Britannia egyik legnépszerőbb (top 20) látnivalója között van (VisitBritain 2003).

54

5.1.4. A jövıt érintı globális tendenciák a kulturális turizmusban

A kultúra fogalma a tömegfogyasztásra szánt „pop” kultúra (például film, zene, sport)

elismerésének térnyerésével folyamatosan tágul. A kulturális látnivalók megtekintése egyre

szélesebb rétegeket vonz, a motivációk a speciális igényekkel szemben az általános kulturális

érdeklıdés irányába tolódnak el, ami a kulturális turizmus és az egyéb szabadidıs termékek

összekapcsolását támogatja (EUROPEAN TRAVEL COMMISSION 2006). A kultúra

gazdaságfejlesztı tényezıként való azonosításának és a szabadidı utazással való eltöltésének

napjainkban tapasztalható térnyerése és összefonódása jelentısen hozzájárul a kulturális

turizmus felértékelıdéséhez (MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2005). A kulturális termékek és

szolgáltatások a gazdaság leggyorsabban növekvı elemét jelentik, ezért

• a városi gazdaság részeként is vizsgálandók,

• helyet kell kapniuk a városok gazdaságfejlesztési koncepcióiban,

• a kultúrafejlesztés hagyományos céljai mellett a versenyképességi, tıkevonzási,

profitszerzési célokat is figyelembe kell venni (ENYEDI GY. 2005).

A keresleti oldalt befolyásolja, hogy az életszínvonal emelkedésével az öreg kontinens lakói

még nagyobb számban vesznek részt a felsıoktatásban. A kulturális kompetencia és a

gazdasági eszközök egyenletesebb eloszlásával, a diszkrecionális jövedelem növekedésével

hosszú távon kiegyenlítıdés lesz megfigyelhetı a fejlettebb és kevésbé fejlett országok,

térségek lakossága között.

A demográfiai és társadalmi változások (a népesség elöregedése, a kétkeresıs

háztartások és az egyedülállók számának növekedése), valamint a növekvı fizetett szabadság

és rugalmasabb munkaidı az utazások dinamikus növekedésével jár. Európában folyamatosan

nı a 60 év feletti népesség aránya. Arra lehet számítani, hogy ezek az emberek hosszabb ideig

élnek aktív életet, és ebbıl valószínőleg az egészség-, a gyógy- és a kulturális turizmus fog

profitálni. A senior korosztály egyre több idıt tölt olyan turisztikai célterületeken, amelyek

kellemesnek tekintett életkörülményeket kínálnak, fıként délen és fıként szezonon kívül. A

népesség azon kb. 10%-án kívül, akik valamilyen módon formálisan fogyatékkal élınek

minısülnek, egyre nagyobb számú turistánál várható, hogy ideiglenes fogyatékossága vagy

életkora miatt csökkent mozgásképességő lesz. Az egyszemélyes háztartások mellett a –

hagyományosan két felnıttbıl és két gyermekbıl álló – családszerkezet is átalakul. A

globalizációnak köszönhetıen számos család költözött korábbi lakhelyérıl másik országba,

ami a (városokba irányuló) barát- és rokonlátogatások növekvı népszerőségét eredményezi.

55

A tanulmányok ugyanakkor azt is mutatják, hogy az összes turistaérkezés mintegy

20%-át a 15 és 26 év közötti korosztály, a fiatal utazók fogják adni. Az Európai Unióhoz

2004. óta csatlakozott tizenkettı új tagállam rendelkezik komoly potenciállal e célcsoportban

– mind küldı országként, mind a fiatalok turisztikai desztinációjaként (LOHMANN, M. 2004).

Ezt a folyamatot tovább erısíti az európai országok kulturális látnivalóit elıször meglátogató

tengerentúli − amerikai és ázsiai − turisták magas látogatási száma. Ahogy új piacok

jelennek meg Kelet-Európában és Ázsiában, ezek az országok lesznek a hagyományos

kulturális látnivalók legelkötelezettebb látogatói. A visszatérı látogatók és az „általános

kulturális turisták” számára ez az igény kevésbé lesz fontos. Számukra valószínőleg a tanulás

és szórakozás, a magas és populáris kultúra, a hagyomány és az innováció keveréke lesz a

legvonzóbb (RICHARDS, G. 1996).

Valószínősíthetı az „idımilliomos” és az idıhiányban szenvedı piaci szegmensek

élesebb elhatárolódása egymástól. Az aktív keresık egyre kevesebb idıvel rendelkeznek,

ezért idıspórolás céljából hajlandóak többet költeni, speciálisabb szolgáltatásokra. Globálisan,

úgy tőnik, hogy növekszik a szabadidı mennyisége, de egyes kulcsfontosságú csoportok,

különösen a vezetı beosztású menedzserek esetében ez egyre kevésbé igaz. Ennek

eredményeként Európában több, de rövidebb utazást tesznek. Az idıhiányban szenvedı

utazók elınyben részesítik az életüket megkönnyítı megoldásokat (például repülıgép,

bérautó, all-inclusive szolgáltatások). Ez természetesen nem minden piaci szegmensre igaz. A

demográfiai trendek eredményeként tehát a turizmus területén a fıszezonon kívüli, illetve a

rövid utazások, a sokféle élményt nyújtó szolgáltatások/látnivalók, a kényelmes vásárlási

lehetıségek iránti kereslet növekedése várható.

A kulturális javak fogyasztásának növekedése összefüggésben van a nyugati kultúrák

társadalmával és a kultúrákban gyökerezı emberi tulajdonságokkal (hiúság, az egyéni sikerek

presztízse, a társadalmi státusz fontossága, individualizmus). A fejlett országok háztartásai

nagy részében egyre több a szabadon elkölthetı jövedelem, ezért a szimbolikus fogyasztás

egyre jobban elterjedhet. Mivel a „divatjószágok” gyorsan kicserélıdnek – a divat állandóan

változik – tömeges fogyasztásuk a tervezésben, gyártásban és szolgáltatásban gazdasági

szektorokat éltet (ENYEDI GY. 2005).

A kínálati oldalon a populáris szórakozás egyre több eleme jelenik meg a turisták számára

kínált kulturális termékekben, azaz a populáris ajánlatok már most is a kulturális turizmus fı

növekedési területét jelentik. Az ilyen újfajta kulturális turizmus stratégiák valószínőleg egyre

inkább rendezvények és fesztiválok formájában realizálódnak. A gazdasági trendek többek

56

között azt mutatják, hogy a piac bıvülését a jövıben szinte minden területen az új élmények18

kialakítása teszi elsısorban lehetıvé. A versenyelıny az ún. élménymarketing erısítésével, a

kulturális turizmusban felkínált termék élménytartalmának és minıségének növelése révén

érhetı el. A kulturális turizmust érintı beruházások fontos gazdasági szempontja, hogy a

létrehozott kulturális termék – közvetlenül vagy más szolgáltatások igénybevételén keresztül

– képes legyen bevételt generálni. A gazdasági szempontok szerepének növekedése, a

fenntartható üzemeltetés elve tehát elısegítheti a kulturális szektornak a turizmussal való

együttmőködését, a kultúra számára ezáltal közönséget, a turizmus számára pedig attrakciót

biztosítva (MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2005).

Az attrakciókkal kapcsolatos új trendek közül érdemes kiemelni az autentikusság

jelentıségének felértékelıdését, a magas minıség és ezzel együtt a megfelelı ár-érték arány

igényét, valamint a környezet megóvásának, védelmének szükségességét. Különösen fontossá

vált az elmúlt idıszakban a látogatók számára az interaktivitás lehetısége, a tanulás és

szórakozás kombinációja, illetve az, hogy ebben az aktív, szórakoztató és informatív

folyamatban minden érzékszervükkel részt vehessenek (PUCZKÓ L. – RÁTZ T. 2000). Az

attrakciók fejlesztésekor a hangsúly eltolódni látszik a fizikai erıforrásról az elmesélhetı

történet és a létrehozható élmény irányába, akárcsak azáltal, hogy a létezı attrakciók új

kontextusba helyezıdnek.

Szintén az élménygazdaság erısödésének irányába mutat a kulturális események

kínálatának növekedése, idesorolva az egyszeri és ismétlıdı rendezvényeket egyaránt. A

kulturális turizmus fejlesztésének és marketingjének egyik fı eszköze Európában a kulturális

rendezvények szervezése, e rendezvényekkel gyakran próbálták a termékdifferenciálást19

megvalósítani és a szezonalitást orvosolni. Valóban, a fesztiválok segítenek a kulturális

látnivalók vitalizációjában, motivációt teremtenek az ismételt látogatásra, az elı- vagy

utószezonban történı utazásra, illetve a hagyományostól eltérı helyek meglátogatására.

A városok esetében a kulturális rendezvények önmagukban is vonzerıt jelentenek az

elsı és a visszatérı vendégek számára egyaránt, hiszen egy idıben koncentrált, egyedi

vonzerırıl van szó (SULYOK J. 2005). A fesztiválok és rendezvények a város lakószámától

függetlenül megjelennek a kínálatban, ám tény, hogy az ún. megarendezvények – kiemelt

költségvetésük és infrastrukturális igényük miatt – a nagyvárosokhoz és metropoliszokhoz

köthetık.

18 Az élmény legjellemzıbb típusai: izgalom, kaland; tényleges vagy észlelt veszély; új ismeretek és készségek; esztétikum; együttlét, társaság; újdonság; egzotikum. 19 A termékdifferenciálás ez esetben azt jelenti, hogy a fogyasztók (látogatók, turisták) számára jól megkülönböztethetı tematikával, jelleggel és helyszínnel rendelkezı kulturális eseményt kínálunk. A termékdifferenciálás alapgondolata az, hogy nem a jól leírható (fizikai) különbség a fontos, hanem hogy a fogyasztók különbözınek gondolják ugyanazt a terméket.

57

A kulturális rendezvények egy speciális csoportját alkotják a történelmi helyszíneken,

történelmi városközpontban vagy épületben zajló események, melyek között szinte

minden mőfaj képviselteti magát (templomi koncert, várjáték, történelmi felvonulás/karnevál,

színházi elıadás). Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a túl sok fesztivál és rendezvény

látogatói szempontból nem mindig ideális: a látogató számára elveszti az egyediség varázsát.

Megállapítható tehát, hogy kiemelten fontos a rendezvényszervezés kevésbé kézzelfogható

hatásainak értékelése: az imázs és a befektetések, valamint a rendezvények által generált

hosszú távú turisztikai fejlesztés vizsgálata.

A turisztikai kereslet átstrukturálódásához hozzájárult a természeti környezet és a kulturális,

történelmi örökség jelentıségének globális felértékelıdése is. A globalizáció és lokalizáció

közti ellentét a jövıben valószínőleg még fontosabb szerepet fog játszani a kulturális turizmus

fejlesztésében.

1. A globális kultúra terjedése az európai kultúra elemeit szélesebb közönség számára

teszi könnyebben elérhetıvé, mind a turizmus, mind a média fejlıdésének

segítségével.

2. A globalizáció helyi identitásra tett erodáló hatása miatt a kultúrát a helyi identitás

megırzésére és erısítésére próbálják egyre inkább használni.

A turizmus és a mőemlékek szoros kapcsolata további együtt-gondolkodásra ösztönöz,

hiszen a mőemlékek, a kulturális örökség minden idıben egy ország kultúrájának

legkönnyebben megközelíthetı pontját kínálták a bel- és külföldi látogatók számára egyaránt.

A 21. század egyik nagy kihívása a kultúra és a humanitás „puha”, valamint a gazdaság, a

piacok és a pénzügyek „kemény” világa közötti összhang megteremtése. Ez azonban a

gyakorlatban azzal jár, hogy a kultúrát, és különösen a mőemlékeket (a mőemlékek

hasznosítását és bemutatását), a nagyközönség (a turisták és a helyi lakosság) elvárásaihoz

kell alakítani. A kulturális turizmusban elsıdleges vagy másodlagos motivációval részt vevık

elvárásai a mai kor trendjeit követik, szükséges tehát a mőemlékek, örökségek mőködtetıi

részérıl a látogatóbarát megoldások szorgalmazása (DROMARD, C. 1999).

A fogyasztói igények mőemlékekkel, örökséggel kapcsolatos változása a következıkben

foglalható össze:

1. A helyi és a külföldi nagyközönség élı ismeretanyaga hasonlíthatatlanul bıvebb és

sokrétőbb, mint a megelızı generációké, amelyek jórészt irodalom-történelem,

esetenként filozófia-centrikusan, könyvekbıl gyarapította ismereteit. A világhálónak

és a televíziónak köszönhetıen hihetetlenül felgyorsult és diverzifikálódott az az

58

információ- és élménymennyiség, amely használóinak képet ad a világról – esetenként

otthon ülve, karosszékbıl.

2. Az útikönyvek, útleírások hegemóniáját megtörte a TV speciális turisztikai tematikájú,

ismeretterjesztı csatornáinak bı kínálata, és jelentıs érdeklıdést indukálnak a

történelmi témájú vagy történelmi környezetben játszódó filmek is.

3. A látogatók környezetükhöz való viszonyulása is sokat változott: a természeti- és

kulturális örökség védelme felértékelıdött. E tény azzal jár, hogy a helyi és külföldi

közönséget be lehet vonni az örökségvédelem folyamatába.

A turizmus rendkívül érzékeny korunk változásaira: az új technológiák, logisztikai

megoldások, a termék- és szolgáltatás terén bevezetett innovációk, az információs csatornák

lehetıségeinek bıvülése újabb és újabb kihívás elé állítja a turizmus tervezıit (EUROPEAN

TRAVEL COMMISSION 2006).

A diszkont légitársaságok és az elektronikus kereskedelem (internet)

megváltoztatja a foglalási szokásokat, az utazási döntés idejét és a személyesen összeállított,

„nem standard” termékeknek fog kedvezni, emellett hatással van mind a közeli, mind a távoli

úti célú csomagtúrákra. A valós idejő fordítás a mindennapok gyakorlatává válik, s ennek

kiemelt területe lehet a turizmus. A globalizáció térhódításával olyan alapvetı emberi

tényezıknek is figyelmet kell szentelni, mint a nyelvi sokszínőség. A beszédértelmezı

fejlesztések már ma is lehetıvé teszik a médiatársaságok számára, hogy a kínai vagy arab

nyelvő mősorokat az Interneten keresztül angolul kövessék, hogy a PDA eszközöket használó

utazók a menüket japánra fordítsák, vagy észak-amerikai orvosok spanyolul

kommunikáljanak pácienseikkel. A valós idejő fordításról gondoskodó technológiák és

szolgáltatások beépülnek a mobiltelefonokba, a különféle kézi készülékekbe, és a

gépkocsiban is elhelyezhetık lesznek. E szolgáltatások az üzleti élet és a társadalom minden

területén elérhetıvé válnak, és segítenek a nyelvi korlátok lebontásában (WWW.HVG.HU).

Az informatika és kommunikáció területén az internet mellett a mobiltelefont és a

digitális televíziót is további fejlıdés jellemzi, így a barátokkal, rokonokkal való

kapcsolattartás − utazás közben is − egyre olcsóbbá és egyszerőbbé válik. A

kommunikációnak, a nemzetközi hálózatoknak köszönhetıen az utazók az árakat és

termékeket könnyen összehasonlíthatják. A termékinformációk egyre szélesebb tárháza érhetı

el az ún. globális disztribúciós csatornákon (GDS) keresztül, amelyek segítségével a

felhasználók nem csak kiválaszthatják, de valós idejő felvételek megtekintésével alaposan

meg is ismerhetik a szálláshelyeket, az adott térség természeti-kulturális vonzerejét. Az új

keresı és térképalkotó szolgáltatások segítségével bıvülni fognak az utazók ismeretei és ezzel

59

párhuzamosan az elvárásaik is. Az online hitelkártyás fizetés még biztonságosabbá tétele

érdekében új elektronikus fizetési rendszereket fejlesztenek ki. A kommunikáció és a

közlekedés olcsóbbá válása a turizmus gyors fejlıdését ösztönzi. A GPS és más új

technológiák révén a szolgáltatók követhetik az utazók térbeli és idıbeli mozgását, ami a

reklámtevékenység hatékonyságmérését és a fogyasztói trendek megismerését segíti.

További tendencia, ami sokak szerint ösztönzi a kulturális turizmus iránti növekvı

érdeklıdést, a kulturális örökséggel kapcsolatos televíziós programok számának

emelkedése. A televízió azonban sok más kulturális formát is népszerősít, az ilyen

tevékenységekben valóban részt vevı nézık aránya viszonylag kicsi. A kulturális látnivalók

próbálják a televízió és más média jelenlegi passzív hatását úgy ellensúlyozni, hogy maguk a

látnivalók is új eszközöket, háromdimenziós technológiát használnak (pl. animáció, modern

interpretációs eszközök). Ezek a fejlesztések két kontextusban válnak különösen fontossá. Az

egyik az olyan attrakciók esetében, ahol hiányoznak vagy felújításra szorulnak a kulturális

tárgyak (pl. régészeti helyszíneken kivetíthetı az épületek interaktív háromdimenziós képe).

Az új technológia másik alkalmazása a kulturális szektor növekvı munkaerı-költségének

csökkentése. A legtöbb kulturális látnivaló meglehetısen nagy munkaerı-igénnyel

rendelkezik, és ebben a szektorban a munkaerı költsége gyorsabban nı, mint a gazdaság

egészében.

Az új technológia – választható nyelvő ismeretnyújtással, a (mozgó)képi

interpretációval – segít a látnivalóknak a kulturális közönség egyre nagyobb

különbözıségével megbirkózni. A múltban a kulturális látogatók boldogan elfogadták a

számukra ajánlott termékeket. Ma a látogatók egyre inkább képesek és hajlandók a kulturális

termékek jelentésének megkérdıjelezésére és kibıvítésére, így változatosabbá válnak a

kulturális látnivalók.

A biztonsággal, egészséggel és bevándorlással kapcsolatosan erısödı veszélyek miatt a

kormányok erısebb ellenırzést léptetnek életbe az utazás területén. A termékek nemzetközi

kínálata és az internet a fogyasztóvédelem területén is jelentıs következményekkel jár. A

határok lebontása negatívan érinti a termékek és szolgáltatások nemzeti jellegét. Mindezen

trendek következtében növekszik az igény a naprakész utazási tanácsadás és a biztonságra

vonatkozó tájékoztatás iránt. A desztináció imázselemei között egyre fontosabb tényezıvé

válik a biztonság és a higiénia. A szolgáltatók – például nemzetközi utazásszervezı cégek –

körében a márkajelleg erısítésére egyre nagyobb szüksége lesz.

60

Európában a többközpontú hálózatba rendezıdı városok és agglomerációk a jellemzıek,

ezek jelentik az európai életforma egyre terjedı tipikus mintáját. A városok fogadják be a

legtöbb munkahelyet, vállalkozást és felsıfokú oktatási intézményt, amelyek tevékenysége

meghatározó a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és versenyképesség szempontjából.

A kultúra és a kulturális turizmus erejével, lehetıségeivel az európai városok többsége

a városmarketing kérdése és a gazdasági-társadalmi kihívások, a városverseny kapcsán

találkozik (RAABE, P. 2004). E gondolat Magyarországon is érvényes: a kultúra és a város

sikeres szimbiózisa jelentıs mértékben hozzájárulhat a település bevételeinek növeléséhez, a

helyi lakosság közérzetének javulásához, egy élhetıbb és a turisták számára is vonzó

életlehetıség kialakításához (MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2005).

A modern Európa-felfogásban a kultúra meghatározó szerepet kap, ezt alátámasztják a

városokban jelenleg zajló folyamatok:

• a közeljövıben minden európai városnak növekvı szociális problémákkal kell

szembenéznie;

• az iparszerkezet átalakulása elkerülhetetlen, az ipari termelés visszaszorulását a

kultúra elıretörésének kell felváltania;

• minden új, akár szokatlan kulturális lehetıséget meg kell ragadni a város iránti

figyelem felkeltésére;

• a városok irányításába, stratégiájuk kidolgozásába a legkreatívabb rétegeket –

elsısorban a progresszív kortárs mővészeket – is be kell vonni;

• az önkéntesek és társadalmi aktivisták mellett a legszélesebb civil rétegeket is

mozgósítani kell a kulturális akciókkal;

• az intézményhálózatban versenyhelyzetet kell teremteni, mert csak így biztosítható a

növekvı kihívásoknak való megfelelés;

• minden szinten törekedni kell az együttmőködésre (RAABE, P. 2004).

A fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképes gazdasági modell akkor mőködtethetı

hatékonyan, ha a városok sikeresek tudnak maradni a munkalehetıségeket teremtı

befektetések ösztönzésében és hatékonyak az innováció-vezérelt iparágak meghonosításában.

A városoknak mindehhez megvan a speciális helyismerete és az eszközrendszere a megfelelı

lépések meghozatalára. A városok (valamint a kistérségek) szintjén megvan az a képesség és

ismeretállomány, amellyel összetett helyi programok és integrált városfejlesztések is

kivitelezhetıek. Éppen ezért ez a közigazgatási szint egyre fontosabb szerepet játszik az

Európai Unió célkitőzéseinek elérésében és a gazdasági dimenzió szervezésében. A

61

városoknál felmerülı kihívások ugyanakkor igen változatosak: bizonyos városok, városrészek

esetében a túlzsúfoltság, a bevándorlás, amíg máshol az elnéptelenedés vagy a közbiztonság, a

perifériára szorulás jelenthet gondokat.

A fejezet eredményeit összegezve elmondható, hogy a kulturális turizmus fejlesztése terén

figyelembe kell venni a globalizációs folyamatok mellett az európai kontinens épített

örökségét és kulturális hagyományait; a nagy számban fellelhetı történelmi (bel)városokat

és a mőemlékeket. Nyilvánvaló, hogy a jövıbeli kihívásokra − térségi vagy települési szinten

− csak a stratégiai tervezés eszközrendszerével lehet jó válaszokat adni.

A kultúra és a turizmus együttes kezelése a településfejlesztés új irányát jelöli ki,

melyben a tudatos térségi szerepvállalás, a kreatív iparágak, a kulturális arculat és a

megtartóképesség, valamint a felsıoktatási szerepkör, a szakmai mőhelyek alapvetı szerepet

játszanak. Az épített környezet jelentıségének felértékelıdése további lökést ad a turisztikai/

kulturális infrastruktúra, illetve a program/esemény (hardver oldal: a fogadóképesség és a

vonzerı) kettıs fejlesztésének irányába. Ugyanakkor a településfejlesztés alapelvei

(rendszerszerő gondolkodás, integrált szemlélet, fenntarthatóság, kreativitás, partnerség és

párbeszéd, professzionalizmus) a helyi társadalmak (szoftver oldal) jelentıségét

hangsúlyozzák.

Egy olyan munkaerı-igényes iparágban, mint a kulturális turizmus, gyakorlatilag nem

beszélhetünk termékfejlesztésrıl a humán erıforrás reformja nélkül. A sikeres városok

kihasználják a technikai fejlıdés által biztosított innovációt és annak helyi terjedését minden

eszközzel (oktatás, képzés, az újdonság kommunikációja) támogatják. A megváltozott

szemlélető városfejlesztés öt kulcsszava a tudatosság, a kreativitás, a mentális tıke, a

nyitottság és a partnerség.

62

5. 2. A kulturális turizmus jellemzıi Magyarországon

A hazai kulturális turizmus fıbb jellemzıinek ismertetését a keresleti és a kínálati oldal

bemutatásával kezdem. A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan a kulturális turizmus térbeli

megjelenési formája Magyarországon is a világörökség helyszínekhez, a fıvároshoz, a

történelmi városokhoz, valamint a rurális térségek mőemlékeihez, mőalkotásaihoz (épített

örökség) és a rendezvényekhez köthetı. A kulturális kínálat bemutatása, a kulturális vonzerık

lehatárolása és kategorizálása rendkívül nehezen megfogható és definiálható. A problémát

tovább nehezíti, ha − a motivációs trendeknek és a kulturális turizmus fogalmi

megközelítésének megfelelıen − a mindennapok kultúráját szeretnénk megragadni. Ezen

érvek alapján a kutatási eredmények e fejezetében a hazai kulturális turizmus statisztikailag

megfogható és mérhetı, elsısorban a magas kultúra körébe tartozó (épített örökség,

fesztiválok) jellemzıit tekintem át.

A kereslet oldaláról a hazai lakosság − kultúrához köthetı − szabadidıs tevékenységét,

belföldi utazásaival kapcsolatos jellemzıit, valamint a beutazó turizmus szempontjából

meghatározó intézkedések (kulturális évadok és Magyarország imázsa külföldön)

konkrétumait ismertetem. A tervezés és a konkrét fejlesztések szemszögébıl nézve lényeges,

hogy a releváns ágazati és területi politikák hogyan vélekednek a városközpontú kulturális

turizmusról, milyen prioritást adnak e kérdésnek. Veszprém esettanulmányán keresztül a

kulturális turizmushoz köthetı területi stratégiákat ismertetem. Az elméleti alapok mellett − a

fejezet zárásaként − a gyakorlatban alkalmazott központi marketingeszközöket és

programokat mutatom be.

5.2.1. A kulturális turizmus kínálati alapja hazánkban

Általánosságban elmondható, hogy hazánk földrajzi fekvésébıl és történelmi szerepébıl

adódóan egyidejőleg rendelkezik az európai kultúrtörténet egyes korszakainak tárgyi és

szellemi emlékeivel. Magyarország turizmusa szempontjából az építészet, zene, tánckultúra,

folklór, hagyományırzı népi kultúra vonzerı-kategóriák emelhetık ki (MICHALKÓ G. 2004).

Magyarország 1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínő, egyedi kultúrával rendelkezı

ország, ez a sokszínőség, egyediség mint egyfajta speciális hungarikum, egyelıre

kihasználatlan lehetıség.

A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2005) helyzetelemzése összefoglalása

szerint: „Az ország bıvelkedik természeti és kulturális helyszínekben, azonban ezek

63

önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerıt: jelenleg a világörökség helyszínek

menedzsmentje gyenge, imázsuk nem megfelelı. Történelmi okoknál fogva Magyarországon

sok kastély található. Hasznosításuk egyik legjobb módja a turizmusba való bevonásuk lenne:

jelenleg kb. nyolcvan kastély és kúria mőködik kereskedelmi szálláshelyként, több kastély ad

otthont múzeumnak. Számos kiemelkedı jelentıségő épület (például az Eszterházy Kastély

Fertıdön, a Grassalkovich Kastély Gödöllın) hasznosítása a megtérülés bizonytalansága

illetve hosszúsága miatt külön kezelést igényel. A várak, erıdök hasonlóan alkalmasak

turisztikai hasznosításra, de a finanszírozás a kastélyokhoz hasonlóan összetett feladat. A

rendezvények közül kevés a garantált program, ugyanakkor az elmúlt évek pályázati

támogatásának köszönhetıen megfelelı számban szerveznek – elsısorban regionális

jelentıségő – programokat. Ennek ellenére a nemzetközi vonzerıt jelentı, országimázst

meghatározó (Budapesti Tavaszi Fesztivál, Forma 1, Sziget) rendezvények a kínálat kisebb

részét alkotják.”

Az ország rendkívül gazdag kulturális örökségben, mely mőemlékek, épületek, hidak,

archeológiai területek, városképek, történelmi központok és falvak formájában ölt testet. Ezek

az értékek az ország arculatát alapvetıen határozzák meg, s fontos szerepet játszanak többek

között az új gazdasági tevékenységek vonzásában és a turizmus fellendítésében.

A kulturális turizmus alapját képezı vonzerı pontos meghatározását segítik az ún.

kataszterek, vonzerı-adatbázisok, melyeknek hazai megalkotására több kísérlet is történt. A

turizmus szakma ezek közül két munkát ismer és használ: a 1998-ban létrehozott turisztikai

vonzerıleltár t és a Magyar Turizmus Zrt. által rendszererezett és karbantartott Nemzeti

Turisztikai Adatbankot. A Nemzeti Turisztikai Adatbank részére (ON-TIR, azaz On-line

Turisztikai Információs Rendszer) a Tourinform hálózat tagjai huszonháromféle kérdıív

alapján mérik fel a hazai szolgáltatókat, természeti és kulturális vonzerıket, látnivalókat. Az

információs rendszer több mint 38 000 objektuma (MAGYAR TURIZMUS ZRT., 2006) közül

nagy arányban megtalálhatóak a kulturális turizmussal összefüggı vonzerık. A konkrét

objektumokat, rendezvényeket az alábbi kategóriákba sorolják:

• múzeumok;

• mőemlékek, látnivalók;

• programok;

• templomok.

Az ON-TIR-ban az összes turisztikai adaton belül a fenti négy kategória 35%-os súllyal

szerepel, és − meglepı módon − az épített örökségnél nagyobb számban fordulnak elı a

rendezvények. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a turizmus által fontosnak tartott

64

(kínálatban megjelenı) vonzerık között a funkcióval nem rendelkezı örökségi objektumok

nem jelennek meg.

A fentiektıl eltérı adatokkal rendelkezik a VÁTI Kht. térinformatikai feldolgozása

(2002), mely a mőemlékek számát és térbeli koncentrációját mutatja be. Eszerint

Magyarországon az országosan védett mőemlékállomány több mint 10 000 objektumból áll,

települési szinten kiemelkedı Budapest, Eger, Esztergom, Gyır, Kıszeg, Sopron,

Székesfehérvár, Pécs, Visegrád és Veszprém (3. ábra). A történelmi városok lehatárolásának

− vonzerı szempontjából − jelen értekezésben ez az alapja. Az országos mőemlékvédelem és

a helyi védelem egymásra épül, a piramis csúcsán Magyarországon a nemzetközi vonzerıvel

rendelkezı, az UNESCO világörökségi védelmébe tartozó objektumok állnak.

3. ábra

A hazai mőemlékek száma településenként

FORRÁS: VÁTI KHT , 2006

Az országos védettségő mőemlékek száma tovább bıvül a települési listákkal, hiszen a

történetinek nevezhetı, helyi sajátosságokat ırzı és megırzésre érdemes, ún. helyi védettségő

épületállomány az országosan védett emlékek többszörösére tehetı. A kultúrtörténeti és

mőemléki szempontok alapján győjtött értékek országos adatbázisát térinformatikai

65

szempontok alapján dolgozták fel. Az elkészült munka célja végsı soron a reális

helyzetelemzés és az értékmentés.

A települések felelısségét növeli az a tény, hogy a védett mőemlék épületeknek, a

sajátos településszerkezetnek és településképnek a megırzése elsısorban helyi szinten

biztosítható. Más szóval a döntéshozatali szint – felújítás, funkcióváltás, eladás esetén – a

településeknél van, ugyanakkor nagyságrendjüknél fogva ezen épületek sorsa az országkép

alakítása szempontjából is meghatározó (OROSZ B. 2002).

Eközben a kulturális örökség védelmének filozófiája változóban van, mely az új

funkciók (kulturális terek, turisztikai célok) kialakításának kedvez. Átalakulóban van a

kulturális örökség és a területi tervezés kapcsolata is: a konzerválás mellett törekedni kell az

új fejlesztések és a kulturális örökség egymást kiegészítı harmonikus egységének elérésére

is20. Ez a gondolat fogalmazódik meg Magyarországon az örökség és a társadalom új

viszonyrendszerében, miszerint az elfogadott értékeknek megfelelıen (lehetıség szerint a

mőemlék/örökség eredeti formáját megırizve), de funkcióváltással a közérdek igényét kell

támogatni. Az új és élı funkció a kortárs igények feltérképezésén (multiszektorális

megközelítés) alapul. A kulturális turizmus fejlesztése esetén ez elsısorban a fogadóképesség

(éttermek, kávéházak, szórakozóhelyek, üzletek, szállodák) és a vonzerık (közösségi terek,

zenei és képzımővészeti központok) bıvítését jelenti.

MÁTÉ ZS. (1999) szerint a fenntartható védelem inkább folyamatot kell, hogy

jelentsen, mint egy áhított, lemerevített, már nem változó végcél elérését. S bár a kulturális

örökséget veszélyeztetı tényezık Magyarországon nem lebecsülendık, sok tekintetben

érintetlenebb az örökségi környezet, mint másutt Európában (4. ábra). Az örökségvédelem

mindazonáltal nehéz helyzetben van: a védelemre kevesebb pénz fordítható, a globalizáció és

az utóbbi évtized változásainak nyers intenzitása komoly fenyegetést jelent.

20 Az Országos Területrendezési Terv alapelvként e gondolatot rögzíti: A kulturális örökség sőrősödési területei sajátos erıforrások, amelyek magukhoz vonzzák az idegenforgalmat, kulturális és oktatási központok kialakulását generálják, s ezen keresztül külföldi és belföldi kisugárzással, fejlesztési vonzerıvel bírnak (ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV, 2003).

66

4. ábra

A kulturális örökségi övezetek Magyarországon

FORRÁS: VÁTI KHT .

A Magyarországon megrendezésre kerülı fesztiválok, programok a kulturális turizmus

kínálatának másik nagy csoportját jelentik. A fesztiválok jelentısége széles körő, a

legfontosabbak: a gazdaság fellendítése, települési vonzerı növekedése, munkahelyteremtés,

értékteremtés és −megırzés, az imázs javítása. A hazai fesztiválok számára vonatkozóan

megoszlanak a vélemények, s az átláthatatlan helyzetet tovább nehezíti a jelenség (turisztikai

termék) pontos meghatározásának hiánya is.

Az országos lefedettséggel rendelkezı Tourinform-hálózat győjtése révén a MAGYAR

TURIZMUS ZRT. adatbázisában 7641 rendezvény szerepel (2006. december 31-i állapot), mely

20%-os részarányt képvisel a teljes adatbázisban. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL adatai

szerint 2003-ban a közmővelıdési intézetek kb. 2700 falunapot, népünnepélyt, búcsút

szerveztek fesztivál keretében. A szakértık a legalább kétnapos fesztiválok számát

67

hozzávetılegesen 400-600-ra becsülik (ebbe a számba nem tartoznak bele az egynapos

búcsúkat, falunapok, népünnepélyek). A mennyiség kérdésénél maradva a BUDAPEST

OBSZERVATÓRIUM is hasonlóan ítéli meg az események számát: egy 2005-ben zajlott

felmérése szerint közel 3000 fesztivált, vagy fesztiválnak nevezett eseménysorozatot

bonyolítanak le évente különbözı szervezetek.

A kulturális turizmusban jelen lévı fesztiválipar hazai „természetrajzával” HUNYADI

ZS. – INKEI P. – SZABÓ J. (2006) szerzık végeztek szerteágazó kutatást a közelmúltban. A

hazai fesztiválok21 feltérképezéséhez a Magyar Fesztivál Szövetség, a Magyar Mővészeti

Fesztiválok Szövetsége és a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége nyújtott segítséget,

így 230 fesztiválról győjtöttek részletes adatot22 (amely a következıkre terjedt ki: helyszínek,

szervezık, mőfajok, küldetések, célok).

A fesztiválok hazai látogatottsága (többségében becsült adatokról van szó) döntıen a

témától és a belépık meglététıl függ: 2004-ben a legnagyobb közönséget a gasztronómiai

fesztiválok vonzottak, ezt követik az összmővészeti és a népmővészeti fesztiválok. A

felmérések alapján 14-70 évesek 60%-a legalább egy alkalommal vett részt valamely

rendezvényen – ez körülbelül. 4,5 millió látogatót jelent évente (BUDAPEST

OBSZERVATÓRIUM, 2005). E rendezvények központi forrásból történı költségvetési

támogatásért óriási a küzdelem, a fesztiválok összköltsége kb. 8 milliárd forint, melynek 40%-

a állami juttatás (MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG 2006). A kulturális fesztiválok gazdasági

szerepére utal a következı (5. számú) táblázat:

5. táblázat

A kulturális fesztiválok éves összköltségvetése, 2003*

A fesztiválok cca. összköltsége 8 milliárd forint 100% Saját bevétel (jegybevétel, szponzorok): 4,8 milliárd Ft 60% Állami támogatások (pályázatok, minisztériumok, önkormányzatok, NKA, stb…):

3,2 milliárd Ft

40%

*A Sziget és más ifjúsági fesztiválok nélkül

FORRÁS: M AGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG 2006

21 A Magyar Fesztivál Szövetség fesztivál definíciója: fesztiválnak nevezhetı minden olyan - egy vagy több téma köré szervezıdı, rendszeresen megrendezésre kerülı, értékközvetítı - ünnepi eseménysorozat, amelynek célja, hogy látogatói részére közösségi élményt nyújtson. A minısített fesztivál kritériuma, hogy tagja legyen valamely hazai szakmai szervezetnek, amely meghatározza az egyes mőfajok minıségi követelményeit. (Folklórfesztiválok Szövetsége, Magyar Mővészeti Fesztiválok Szövetsége, Szabadtéri Színházak Szövetsége, Magyar Fesztivál Szövetség.) 22 A lekérdezett minta nem tekinthetı reprezentatívnak, mivel nem ismerjük a hazai fesztiválok teljes körét, mőfaját és számát. A szakmai szervezetek listáján kb. 300 fesztivál szerepel.

68

A belföldiek körében a legismertebb fesztiválok a Sziget, a Budapesti Tavaszi Fesztivál

(Budapest helyszín), a Debreceni Virágkarnevál és a kapolcsi Mővészetek Völgye. Az

eredmények azt mutatják, hogy a lakóhely elhagyására belföldön a könnyőzenei, a

gasztronómia, az összmővészeti és a hobbival kapcsolatos fesztiválok motiválnak. A

megkérdezettek harmada veszi figyelembe a fesztivál idıpontját az utazás idızítésekor, de

hosszabb távolság (50 km felett) megtételére a többség nem hajlandó (MAGYAR TURIZMUS

ZRT./M.Á.S.T. 2006). A hazai fesztiválok térbeli és idıbeni koordinációja – különösen a

központi vagy önkormányzati forrásból megvalósult eseményeknél – lényegi kérdés; mivel

mind a „magas”, mind a „populáris” elemekre építı események sok esetben hasonló

vendégkör (kultúrafogyasztók) látogatására számíthatnak.

5.2.2. A keresletre ható tényezık, valamint a kulturális turizmus és szabadidı

fogyasztása Magyarországon

Egy turisztikai desztináció imázsa leginkább az úti cél kiválasztásában játszik jelentıs

szerepet. Amennyiben „az utazók motivációjában markánsan jelenik meg egy-egy imázselem

(például a kultúra), amely az adott desztináció ismert és elismert erısségei közé tartozik, az

pozitívan befolyásolja az úti cél iránti kereslet alakulását (KISS K. – SULYOK J. 2007:4)”. A

pozitív imázs végsı soron a sikeres utazás egyik feltétele. A KSH keresletfelmérése (2005)

alapján a Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek legfontosabb motivációja a

vásárlás (34,6%), a rokonlátogatás (21,5%) az üdülés (10,4%) és a hivatásturizmus (9%). A

kulturális turizmussal kapcsolatba hozható motivációk (városnézés, rendezvényturizmus,

körutazás) szintén elıkelı helyen szerepelnek: összességében az említések 13,8%-át adják.

Magyarország turisztikai imázsát 2000 és 2005 között több európai országban

vizsgálták. Általánosságban elmondható, hogy „az egyes országok lakosai az adott ország és

Magyarország földrajzi távolsága, valamint történelmi, politikai, gazdasági és kulturális

kapcsolatuk függvényében igen eltérı képpel rendelkeznek hazánkról. Magyarország

turisztikai imázsában a nyugat-európai és a kelet-európai, illetve az európai és a tengerentúli

országok között jelentıs különbségek figyelhetık meg (KISS K. – SULYOK J. 2007)”. A

beutazó turizmusban leginkább jelentıs küldıországok háromnegyedérıl állnak rendelkezésre

adatok, melyek alapján a következı megállapítások tehetık:

• A nyugat-európai országok lakosai alapvetıen nem ismerik Magyarországot,

viszonylag kevesen jártak az országban, ezért inkább a kelet-európai sztereotípiákkal

(szegénység, gazdaság és infrastruktúra fejletlensége, hideg idıjárás, szomorúság és

69

szürkeség) azonosítják. Változik a megítélés, amennyiben a Magyarországon már járt,

illetıleg a szomszédos országok lakosságát kérdezzük. A részletesebb és összetett

ismeretekkel rendelkezık gyakran említenek pozitív elemeket, ezek közül a kultúrára

utaló jegyeket emelem ki: a romantikus Magyarország, Budapest, a mővészetek, a

zene és az építészet jelentıségét. A nyugat-európai küldıpiacon a Magyarországra

irányuló legnépszerőbb utazási formák a városlátogatások és a kulturális turizmus.

• A kelet-európai országok közül a beutazó forgalomban legnagyobb szerepet játszó

Lengyelországban végezték el az imázskutatást. Magyarországgal kapcsolatban a

lengyelek elsı helyen Budapestet említik, ezt követi a Balaton, a magyar konyha és a

bor (Tokaj). Az attrakciók közül ismert és kiemelendı a népzene, a csárdás, valamint a

Duna.

• A tengerentúli küldıpiacok kutatása az Amerikai Egyesült Államokra (2004)

vonatkozik. Az ott élık Magyarországot földrajzi elhelyezkedése alapján közép- vagy

kelet-európainak gondolják, gazdaságilag kevésbé fejlettnek, de fejlıdınek vélik.

Számos imázs elem vonatkozik a vendégszeretetre, a szép városokra és épületekre

(Budapest, kultúra), a gazdag építészetre valamint a zsidó örökségre.

A beutazó turizmus tényleges nagyságrendje több statisztikai adattal (2006) jellemezhetı: a

Magyarországra látogatók száma közel 41 millió fı, de ebbıl mindössze 3,3 millió vendég

generál összesen tíz millió vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken. A fı küldı

országok a kereskedelmi szálláshelyek igénybevétele alapján Németország, az USA, Nagy-

Britannia, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Hollandia. A külföldiek térbeli

koncentrációja markáns: Budapestre, a Balatonra és a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióra

koncentrál, a városokat tekintve pedig a fıváros mellett Hévíz, Bük, Siófok és

Hajdúszoboszló a legnépszerőbb. A beutazó turizmust a belföldinél kisebb szezonalitás

jellemzi, a kereslet májustól október végéig a legintenzívebb.

A belföldi turizmus kulturális turizmussal kapcsolatos jellemzıit a 2003-2006

között évente elvégzett, a hazai lakosság utazási szokásaira vonatkozó felmérések alapján

mutatom be. A reprezentatív kutatás a belföldi utazások hossza és jelentısége szerint három

kategóriát különböztet meg: az egynapos, a többnapos utazást és a fıutazást. Az utazások

motivációja közt elıkelı helyen szerepel a vásárlás, rokonlátogatás, strandolás, a nyaraló

felkeresése és városlátogatás. A többnapos utazások fıleg a nyári hónapokra (56%)

koncentrálódnak, s a legnépszerőbb régiók Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton, valamint

(kizárólag az egynapos utazásoknál) a Dél-Dunántúl. A kereskedelmi vendégéjszaka alapján a

leglátogatottabb magyar városok Budapest, Hajdúszoboszló, Siófok, Sopron és Hévíz. A

70

belföldi kirándulások többsége a nyári hónapokra esett, de jelentıs az elıszezon szerepe is (5.

ábra). A téli hónapokban szinte egyáltalán nem kirándulnak a háztartások (MAGYAR

TURIZMUS ZRT. / M.Á.S.T. 2006).

5. ábra

A belföldi kirándulások idıpontja 2005-ben

FORRÁS: M AGYAR TURIZMUS ZRT. / M.Á.S.T. 2005 N=3410 kirándulás

Az utazási döntés lerövidül: a hazai lakosság több mint fele egy hónappal a fıutazás elıtt

szájpropaganda (64%), internet (57%) vagy prospektusok (49%) alapján dönt a

desztinációról23. A hazai lakosság kétharmada gépkocsival, kisebb arányban vonattal utazik.

Érdekes kérdés az ingyenes belföldi szállás igénybevétele, mely mind a többnapos utazások

(61%), mind a fıutazások (44%) esetén meghatározó. Valószínőleg a barát/rokon által

rendelkezésre bocsátott ingatlanokról van szó, mely − az utazási motiváció, illetve az

ajánlás mellett − felértékeli és új megközelítésbe helyezi a helyi lakosság turizmusban játszott

szerepét. A belföldi turizmus élénkülése (Üdülési Csekk bevezetése, egészségturizmus

fontossága) a szolgáltatói oldalon pozitívan hat a magasabb kategóriájú szállodai szegmensre

és a wellness szállodák forgalmára.

A Veszprém ismertségét és imázsát vizsgáló kutatás (2006) résztvevıit szintén

megkérdeztem utazási szokásaikról. A megkérdezettek kivétel nélkül rendszeresen utaznak24.

Többségükre jellemzı, hogy évente egy hosszabb utazás mellett több kisebb utazást,

kirándulást tesz: ez utóbbiak gyakori idıpontjai a hosszú hétvégék. A meghívottak

23 Ennél a kérdésnél a válaszadók több információforrást is megnevezhettek. 24 A fókuszcsoportokban a kimondottan passzív pihenés céljából tett utazás csak kevés személyre volt jellemzı, többségük a pihenést városlátogatással, túrázással kötötte össze, mivel „egész nap unalmas a vízpart is”, „az esték hosszúak, jó egy kis városnézés is”. Az említetteken kívül az utazási célok között gyakori volt még a rokonlátogatás, a barátok felkeresése is.

3,73,5 3,2

5,7

7,5

10,2

13,1

15,7 16,0

9,3

7,0

5,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

%

2004. dec. 2005. jan. 2005. febr. 2005. márc. 2005. ápr. 2005. máj. 2005. jún. 2005. júl. 2005. aug. 2005. szept. 2005. okt. 2005. nov.

71

mindegyike részt vett az elmúlt egy-két évben belföldi utazáson, nagyrészük külföldre is

eljutott. A belföldi úti célok közül legkedveltebb a Balaton volt (SAJÁT FELMÉRÉS, M.Á.S.T.

2006). Amíg a kimondottan pihenést szolgáló utazások általában a hosszabb utakhoz

kötıdnek, a városlátogatások, a rokonok, ismerısök felkeresése, az aktív pihenések nagy

része elsısorban a rövidebbekhez kapcsolódik. A meghívottak egy személyt kivéve a

családjukkal és/vagy baráti társaságukkal utaznak városlátogatásra.

Az úti cél kiválasztásáról, az utazás helyszínérıl jellemzıen a családtagok együtt, vagy

a baráti társaságok közösen döntenek. A döntést jelentısen meghatározza az anyagi lehetıség,

az utazás fı célja és a családok esetében a gyerekek életkora. Az utazás megszervezésének

kezdését egyaránt befolyásolja, hogy belföldre vagy külföldre tervezik az utat, illetve milyen

hosszú utazást terveznek. Az úti célt a külföldi utak esetében az utazás elıtt már több

hónappal eldöntik, s azt el is kezdik szervezni. A rövidebb utazásokról sokszor hirtelen, csak

néhány nappal az indulás elıtt döntenek, sok esetben gyakorlatilag nem is tervezik azokat.

Összességében a belföldi turizmusból azok a történelmi városok profitálhatnak a

jövıben, melyek

• fejlett szolgáltatói szférával (megközelíthetıség, vásárlási lehetıség, parkolás);

• vonzó turisztikai termékekkel (városlátogatás, kulturális turizmus és egészségturizmus

kombinációja);

• könnyen elérhetı, rugalmas és informatív tájékoztatási rendszerrel (internet,

prospektusok);

• pozitív imázzsal (hírek generálása) és

• megfelelı belsı kommunikációval (helyi lakosság tájékoztatása) rendelkeznek.

A magyar társadalom kultúrával, szabadidıvel és szórakozással kapcsolatos

tevékenységeit többek közt a szociológia is folyamatosan vizsgálja. A turizmus

tulajdonképpen a szabadidı-eltöltés egyéb, otthon végezhetı tevékenységeivel versenyez,

ezért a potenciális belföldi kereslet ismerete meghatározó jelentıséggel bír. A hazai

társadalomra munkaidın kívül jellemzı tevékenységeket HUNYADI ZS. (2005) tanulmánya

alapján foglaljuk össze. Ez a kutatás az empirikus szociológia módszerét használta azt

vizsgálva, hogy a magyar társadalomra mennyire jellemzıek a különbözı kulturális,

szabadidıs tevékenységek. A tanulmány kiemelten kezeli azt a kérdést, hogy a lakóhely, mint

72

társadalmi és földrajzi-gazdasági tér miként befolyásolja a kulturális és egyéb szabadidıs

tevékenységek alakulását25.

A tanulmány Magyarországra vonatkozó fıbb megállapításai a következık:

1. A kultúrán belül átstrukturálódás megy végbe, csökken a hagyományos és nı a

modern kultúra relatív súlya.

2. Csökken a kultúra szakrális jellege, részben azáltal, hogy a technikai fejlıdés lehetıvé

teszi a kultúra „hazavitelét”, ami megváltoztatja a kultúrához való viszonyulást

(például a házimozi technológia otthon: tévézés vagy videózás mozi helyett).

3. Tematikájukban és minıségükben maguk a mővészi alkotások is szélesebb skálán

mozognak, minek következtében a befogadás is könnyebb (többféle embernek adnak

igazodási pontot).

4. Az utóbbi években sok szabadidıs tevékenység infrastruktúrája fejlıdött, ami

vonzóbbá teszi ezen tevékenységek végzését, olykor esetleg éppen a kulturális

tevékenységek kárára (vendéglátóegységek, barkácsáruházak, sportszerek növekvı

választéka). Úgy tőnik, ezek mellett a kulturális tevékenységek infrastruktúrájának

fejlıdése elmaradt a nem kulturális szabadidıs tevékenységek piacorientált

fejlıdésétıl.

5. Az intézményekhez kötött kulturális tevékenységeket vizsgálva (színházak,

hangversenyek, kiállítások látogatása) meghatározó a végzettség (fıiskola és

egyetem), az érdeklıdés megléte, a vagyoni helyzet és az életkor. A települési

hierarchiában a budapestiek és a megyeszékhelyeken élık vannak a legjobb

helyzetben, de a kisebb (5000 - 50000 fı) városok, települések lakói is elınyt élveznek

a falvakkal szemben. A lakóhelynek a települési hierarchiában elfoglalt helye tehát

alapvetıen hordozója, tükrözıje – és kevésbé termelıje, okozója – a társadalmi

különbségekbıl és a különbözı érdeklıdési szintbıl adódó egyenlıtlen

különbségeknek.

25 1995 és 2002 között a 14 év feletti lakosság reprezentatív mintáján végzett felmérés alapján megállapítható, hogy a szabadidıs tevékenységekben részt vevık aránya nıtt. Az emberek egyre változatosabban töltik el szabadidejüket, egyre több dologhoz férnek hozzá: ebbıl adódóan az egyes tevékenységfajtákra jutó idı csökken.

73

5.2.3. A városlátogatások keresleti jellemzıi Magyarországon

Napjainkban megfigyelhetı, hogy a kulturális gazdaság26 földrajzi elhelyezkedését erıs

városi koncentráció jellemzi, ezért a városok gazdasági versenyében, fejlesztési

programjaiban kitüntetett szerepet kapott. Elsısorban a fejlett gazdaságú országokban

jellemzı, hogy az elavult ipari szerkezető városok hanyatlását nem új ipartelepítéssel, hanem

kulturális (beleértve e fogalomba az oktatást és a kutatást is) funkciók fejlesztésével próbálják

ellensúlyozni (ENYEDI GY. 2005). A folyamat összefüggésben van a terület- és

településfejlesztési politika változásával, hiszen a fenti folyamat erısítését a helyi és nemzeti

kormányok közvetlenebbül befolyásolják, mint a nagy transznacionális vállalatok

telephelyválasztását.

A kulturális gazdaság fontos szerepet tölt be a városok versenyképességének

alakításában: egyrészt a városok hagyományaiban gyökerezve egyedi termékeket állít elı,

másrészt a gazdag kulturális környezet vonzza a dinamikus tudásgazdaságot mőködtetı,

magasan képzett kvalifikált munkaerıt. A kulturális gazdasághoz több konkrét szolgáltatás és

tevékenység sorolható: a piaci szférában létrejött filmipar, média, divat, luxusipar; az

átmenetet élı felsıoktatás, múzeumok és kiállítások, valamint a nem piaci jellegő

szolgáltatásoknak (közoktatás, közmővelıdés) is gyakran jelentıs a foglalkoztatási vagy

beruházási vonzata.

Az 1990-es évek végén Magyarországon a kultúra részesedése a GDP

felhasználásából valamivel 3% felett járt, ez az évtized során enyhén csökkent. Alaposan

átalakult a finanszírozás szerkezete, a többszektorú kulturális intézményrendszerben –

piacgazdasághoz illıen – a kultúra piaci része dominál. 1998-ban a kulturális ráfordítások

70%-a ár- és díjbevétel volt, 17%-a állami támogatás, 13%-a pedig különbözı nonprofit

szervezetek, alapítványok, közhasznú társaságok teljesítményértéke (jelentıs részben a nagy

közalapítványoké, amelyek szintén részesednek a költségvetésbıl). A kulturális gazdaság

hazai megjelenése legszembetőnıbb a fıváros és a regionális egyetemi városok (Debrecen,

Pécs, Szeged) esetén, míg a kisebb lélekszámú történelmi városok többségében a nem piaci

jellegő szolgáltatások dominálnak.

26 A kulturális gazdaság a városi gazdaság része. E fogalom alatt az egyén és az intézmények kulturális tevékenységének gazdasági aspektusait, szellemi teljesítményeit és a mindennapi magatartásban, viselkedésben megjelenı fogyasztási kultúrát is értjük. A városföldrajz vizsgálatai a kulturális szerepeket hagyományosan besorolják a városi funkciók közé, és vizsgálják azok vonzáskörzetre gyakorolt hatását is (ENYEDI GY. 2005).

74

A magyar lakosság körében külön vizsgáltam27, hogy a belföldi utazások esetén a

városlátogatás és a kulturális rendezvényeken való részvétel milyen népszerőségnek

örvendenek. A városlátogatás mint turisztikai termék a hazai történelmi városok esetén

túlnyomórészt azt a kibıvült tevékenységi kört jelenti (kulturális látnivalók és rendezvények

megtekintése, városnézés, vásárlás, gasztronómia), melyet a kulturális turizmus bıvített

szemléletmódja definiál (külsı kör).

Az ezerfıs reprezentatív felmérés tapasztalata szerint a városlátogatás és a kulturális

rendezvényeken való részvétel a belföldi utazások fontos motivációi közé tartozik, a

megkérdezettek közel fele (46%) nyilatkozta, hogy szokott kifejezetten e célból utazni (6.

ábra).

6. ábra

Szokott Ön belföldön utazni kifejezetten városlátogatás vagy

kulturális rendezvényeken való részvétel céljából?

igen46%

nem54%

N=1000

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, minél jobb a jövedelmi helyzete, minél

nagyobb településen él, annál valószínőbb, hogy szokott kifejezetten városlátogatás,

kulturális rendezvényen való részvétel céljából utazni. Életkor szerint vizsgálva a kérdést

megállapítható, hogy a városlátogatások, a kulturális rendezvényeken való részvétel a 18-24

éves korosztály körében a legnépszerőbb, míg a 60 évnél idısebbek esetében a

legalacsonyabb (30%) az e motiváció céljából utazók aránya.

A városlátogatások, kulturális rendezvények népszerőségét mutatja, hogy az elmúlt

egy évben a kiránduláson28 részt vevı magyar lakosok kétharmada (67%), az utazáson29 részt

27 A 2006 májusában végzett 1000 fıs reprezentatív omnibusz kutatás alapján (saját felmérés / M.Á.S.T.) 28 A kirándulás olyan, a lakóhelyen kívüli településre, területre történı helyváltoztatás, melynek során a háztartás valamely tagja egy napnál rövidebb ideig van távol otthonától és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás.

75

vevık 69%-a szokott kifejezetten városlátogatáson illetve valamilyen kulturális rendezvényen

részt venni (SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006).

A vizsgált motivációk az átlagosnál jobban jellemzik azokat, akik az elmúlt 12 hónapban a

belföldi és külföldi kiránduláson egyaránt voltak, illetve utazásaik során nemcsak

Magyarországra, hanem a határon túlra is eljutottak (7. ábra).

7. ábra

Városlátogatáson és kulturális rendezvényeken részt vevık

aránya az elmúlt egy évben kiránduló háztartások körében (%)

36 64

34 66

10 90

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

csak külföldön volt

csak belföldön volt

belföldön, külföldönegyaránt volt

nem vett részt városlátogatáson részt vett városlátogatáson

N=564

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

A városlátogatáson, illetve kulturális rendezvényen részt vevık (459 fı) valamivel több mint

egyharmada (37%) évente egyszer-kétszer, 33%-a évente több alkalommal is ellátogat egy-

egy városba, illetve keres fel különbözı rendezvényeket (8. ábra).

29 Az utazás olyan, a lakóhelyen kívüli településre történı helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja legalább egy éjszakát távol töltött otthonától és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás volt.

76

8. ábra

Általában milyen gyakran utazik Ön városlátogatás céljából?

rendszeresen12%

évente többször33%

évente egyszer-kétszer37%

véletlenszerően18%

N=459

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

Az átlagnál magasabb arányban (12%) utaznak rendszeresen városlátogatás céljából a 25-30

évesek, a felsıfokú végzettségőek, az egyfıs háztartások, illetve azok, akik az elmúlt egy év

során belföldön és külföldön egyaránt kirándultak, utaztak.

A veszprémi esettanulmány (következı fejezetben részletesen) kapcsán szintén feltettem azt

az általános kérdést, hogy mit takar, milyen tevékenységek tartoznak a belföldi utazáshoz,

nyaraláshoz. A fókuszcsoportba meghívottak többsége számára az utazás, nyaralás

városlátogatást is jelent, ami elsısorban a rövidebb utazások, akár egynapos „kiruccanások”

esetében kedvelt úti cél, de gyakori, hogy a fıutazás alatt a vízparti nyaralás során ad hoc

módon, illetve a változatosság kedvért szívesen keresnek fel egy-egy várost.

A kisgyermekes családok kimondottan városlátogatás céljából nem szívesen kelnek

útra, ık elsısorban a vízparti nyaralásokat preferálják. A belföldi városlátogatásokat a

résztvevık önállóan szervezik, utazási irodák szolgáltatásait ehhez nem veszik igénybe. A

különbözı fesztiválok, kulturális rendezvények szintén népszerő úti célnak számítanak, a

meghívottak számos olyan programot neveztek meg, amelyen az elmúlt években részt vettek.

A rendezvényeken, fesztiválokon való részvételre jellemzı, hogy

• kifejezetten e célból általában a lakóhelyhez viszonylag közeli programokra utaznak

el, ott csak néhány órát, esetleg egy napot töltenek,

• sok esetben a nyaralás, utazás során keresnek fel egy-egy helyszínt, vagy ha útba

esik, megállnak egy rövid ideig,

• több napra kifejezetten e célból kevesen kelnek útra,

• a többség évente egy-egy helyszínt keres fel.

77

A fogadóképesség fejlesztési körének pontos meghatározása érdekében lényeges, hogy

tudjuk, melyek az igényelt szolgáltatások a városlátogatás során.

• Többnapos utazás esetén szállást, és a többség helyben való étkezési lehetıséget is

igényel.

• Minden csoportnál elhangzott a parkolási lehetıségek fontossága. (Érdekes, hogy nem

is az ingyenes parkolást tartják lényegesnek, hanem azt, hogy „hosszabb programot ne

kelljen megszakítani, ne kelljen kétóránként pénzt dobálni,” és a belvárosban legyen

elég parkoló.)

A turisztikai információk kal kapcsolatban igényt tartanak arra, hogy a különbözı

programok kínálatáról, a város fıbb látnivalóiról, nevezetességeirıl különbözı forrásokból a

helyszínen tájékozódni tudjanak, azok több helyen elérhetıek legyenek. Az útbaigazító táblák

legyenek egyértelmőek, utaljanak a nevezetesség jellegére, és a tájékozódást a városban

térképek is segítsék. Arra a kérdésre, hogy utazásaikhoz honnan szereznek információkat, a

források széles skáláját sorolták fel, s a többség általában több helyrıl is tájékozódik. A két

legfontosabb információs forrásnak minden csoport esetében az internet és a barátok,

ismerısök tapasztalata, ajánlása bizonyult.

Az utazáshoz győjtött információk típusát jelentısen befolyásolja az utazás hossza és

célja. Az információszerzésnek általában a helyszín kiválasztása után van szerepe. Ekkor

elsısorban a szálláslehetıségekrıl, utazásról és magáról a településrıl, valamint a

vonzáskörzetrıl győjtenek információt. Konkrét számszerő információkat a szálláshelyrıl, a

különbözı szolgáltatások, belépık árairól, a megközelíthetıségrıl győjtenek.

Az egyéb információk típusai a következıkhöz kapcsolódnak:

• környékbeli látványosságok, nevezetességek, kirándulási lehetıségek,

• programkínálat, jegyvásárlási lehetıségek,

• nyitva tartási idı, térképek,

• parkolási lehetıségek.

A kiválasztott várossal kapcsolatban elvárásként fogalmazták meg, hogy az legyen rendezett,

tiszta, a forgalom elıl lezárt sétálóutcában jókat lehessen sétálni, sok legyen a szökıkút, a

virág, a pad, ahol megpihenhetnek, és az elengedhetetlen toalett is rendelkezésre álljon. Az

említetteken kívül a turisztikai szolgáltatások közül a szórakozási lehetıségeket nevezték meg

még néhányan.

78

5.2.4. A kulturális turizmus szerepe az ágazati és területi stratégiákban A kulturális turizmus kapcsán ágazati szinten a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

(NTS) és a Magyar Kulturális Stratégia (MKS) tekinthetı meghatározó fejlesztési

dokumentumnak. Mindkét ágazati politika törekszik az interdiszciplináris megközelítésre és a

folyamatok fenntarthatóságának biztosítására. RÁTZ T. ezt a gondolatot a településekre

vonatkoztatva a következıképpen foglalja össze: „a kultúra szerte a világon növekvı

jelentıségő attrakció a turizmus területén, lényeges szerepet játszik a helyi lakosság

életminıségének befolyásolásában és specializálódási lehetıséget kínálhat a gazdasági

vállalkozások számára, azaz összességében meghatározó szerepe van a helyi élettér

jellemzıinek, vonzerejének kialakításában. Egy város szolgáltatásainak, turisztikai

attrakcióinak fejlesztése során tehát kiemelt hangsúlyt kell fektetni a kulturális létesítmények

létrehozására, az alulról induló kezdeményezések támogatására, a már meglévı szolgáltatások

fejlıdésének elısegítésére, hiszen ezáltal nemcsak az érintett kulturális kínálati elemek

minısége és mennyisége fejlıdik, hanem a város mint termék egészének színvonala is

(RÁTZ T. 2007:39-40).”

A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 szeptemberében került elfogadásra,

szemlélete a turizmust új megközelítésbe helyezi és – az Országos Területfejlesztési

Koncepcióval párhuzamosan – hangsúlyozza annak életminıségre gyakorolt hatását. A

turizmus hazai viszonyait taglaló „Helyzetelemzés” fejezet új megközelítésben, az ún. pillér-

struktúra alapján mutatja be az ágazat egészét meghatározó tényezıket és környezetet (9.

ábra). Véleményem szerint ez a pillér-struktúra alkalmazható lehet egy-egy turisztikai

desztináció ágazati jellemzıinek leírására is, ez esetben a kínálat résznél a

települést/kistérséget kell vizsgálni.

79

9. ábra A turizmus pillér-struktúrája

FORRÁS: NTS 2005.

A NTS kiemeli, hogy a turizmus az egyik olyan ágazat, amely a legközvetlenebbül

hasznosítja a környezet adottságait, a kulturális értékeket, így ezek romlása a legnagyobb kárt

okozhatja ebben az iparágban. A turizmus tehát üzletileg érdekelt a fenntartható fejlıdés

támogatásában. Ez az elv érvényesül a stratégiai célok kijelölésében:

• A magyar társadalomra gyakorolt hatások optimalizálása (a helyi szint bevonása,

az alulról jövı kezdeményezések ösztönzése, munkahelyteremtés, vidékfejlesztés)

• Hozzájárulás a magyar kulturális örökség megırzéséhez (a tágan értelmezett

magyar kulturális örökség megırzése, ez egyes desztinációk jellegzetességeinek

fennmaradása, az épített értékek tudatos hasznosítása)

• A természeti környezetre gyakorolt hatások optimalizálása (szemléletformálás,

tudatos természetvédelem, környezetbarát technológiák alkalmazása, környezeti

hatások elırejelzése)

Az NTS megállapítása szerint Magyarország elsısorban az egészségturizmus, a kulturális,

természeti és táji vonzerık és a kongresszusi turizmus fejlesztésének köszönhetıen a

következı 8-10 év alatt a jelenleginél ismertebb és kedveltebb turisztikai desztinációvá válhat.

A turisztikai termékek fejlesztésével komplex kínálat létrehozása a cél, amelyen keresztül

Verseny -képesség és életmin ıség

A turizmus kínálata

A turista -fogadás feltételei

Emberi erıforrás

Mőködési rendszer

Verseny-képesség

Életminıség

Vonzerık és termékek

Információ-szolgáltatás

Turisztikai régiók

Elérhetıség

Szálláshely-kínálat,

vendéglátás

Komfort-érzet

Oktatás, képzés

Munkaerı-piaci helyzet

A turizmus megítélése

Turisztikai intézmény-rendszer

Turizmus ösztönzı rendszere

Partnerség

80

jelentıs mértékben növelhetık a turizmusból származó bevételek, oly módon, hogy a

növekedés a magas költési hajlandóságú turisták számának emelkedésével jár együtt,

miközben a látogatók – már ma is magas – száma nem növekszik.

A kiemelt desztinációkat tekintve – Budapest nemzetközi piaci pozíciójának erısítése

mellett – a Balaton esetében cél, hogy a térség a következı évtizedben hazánk legnagyobb

kiterjedéső, többidényes szabadidıközpontjává alakuljon át. A hazai történelmi városok az

NTS-ben a „kiemelt turisztikai célterületek” címszó alatt jelennek meg: „A kulturális örökség

attraktív helyszínei: kisvárosok, történelmi városközpontok, kulturális világörökség

helyszínek, jelentıs múzeumok, muzeális létesítmény-együttesek, kiemelt fesztivál- és

konferencia helyszínek, egyéb hálózatba szervezhetı kulturális látványosságok. A piaci

szempontból önmagukban kisebb vonzerejő helyszínek hálózatba szervezése feltétele a

hatékony turisztikai hasznosításnak (hazai, határon átnyúló, interregionális együttmőködés,

kulturális utak) (NTS 2005).”

Az NTS foglalkozik az általam is vizsgált − a jövıben még inkább meghatározó −

turizmusirányítás és területi fejlesztés kérdésével. A stratégia úgy véli, hogy a turizmus

területi irányítását hatékonnyá kell tenni, melyre konkrét, szintekre lebontott ajánlásokat

fogalmaz meg. Az állami irányításnak az a feladata, hogy ellássa a kiemelt turisztikai

fejlesztésekkel, szabályozással, államközi együttmőködésekkel kapcsolatos feladatokat,

biztosítsa az ágazat hosszú távú stabilitását a rendelkezésére álló kormányzati eszközökkel. A

stratégia szerint: „egyértelmővé kell tenni a település-kistérség-megye-régió-állam közti

munkamegosztást a turizmusban, valamint létre kell hozni a turisztikai desztináció

menedzsment szervezeteket, amelyek helyi, illetve térségi, regionális és állami turisztikai

feladatokat látnak el. A cél, hogy a finanszírozás forrásai és a döntési szintek oda kerüljenek,

ahol az adott turisztikai feladat a legjobban és leghatékonyabban megoldható.”

Ez utóbbi gondolattal jómagam is egyetértek és a történelmi városok vizsgálata alapján

az egyik legsürgetıbb kérdésnek ezt tartom. Mindazonáltal a stratégia nem mondja ki

világosan az öt irányítási/fejlesztési szint racionalizálását. Véleményem szerint a középen

lévı szintek számát csökkenteni kell: a régió/megye/kistérség mint középszint jelenlegi

állapotában túlságosan elaprózott és kis hatékonysággal bír. A felülrıl irányított,

párhuzamosan felállított szervezetek száma, valamint az általuk végzett tevékenységek

mennyisége és minısége egyértelmően gátolja a fejlesztést, a szakma megújulását.

2004 nyarán készült el a Magyar Kulturális Stratégia , amelynek kiindulópontja a magyar

kultúra értelmezése, a hiányosságok, adósságok számbavétele és fıként a kulturális szakmán

kívülrıl jövı igények pontos megfogalmazása. A stratégia alkotói arra törekedtek, hogy

81

azokat a pontokat emeljék ki, melyek esetén a jövıben leginkább esély lesz a minıségi

váltásra, a strukturális átrendezıdésre és a fejlıdésre.

A magyar kultúra és a kultúrát fogyasztó hazai társadalom helyzetének pontos

rögzítése nélkülözhetetlen a keresleti oldal (belföldi turizmus) viszonyainak tisztázásához, ezt

az MKS az alábbiakban ismerteti:

• A rendszerváltás óta megnıttek a társadalmon belüli távolságok: a lakosság nagy

része szegény, alacsonyan iskolázott és a túlélés problémájával küzd.

• A foglalkoztatás terén a közép-európai térség átlagánál ugyan jobb a helyzet, ám a

többség tudatát napi szinten meghatározza a munkahely megszerzéséért,

megtartásáért érzett szorongás.

• Egészében véve nemzetközi összehasonlításban több energiát fordítunk a munkára

(kenyérkeresetre), mint a szabadidıs tevékenységekre, ami behatárolja a kultúra

lehetıségeit.

• Európai összehasonlításban radikálisan visszaesett a közösségi, egyesületi keretben

folytatott kulturális tevékenységek aránya. A szabadidıs mővészeti tevékenységek

súlya jelentısen elmarad a régi uniós országokétól.

• Magyarország, illetve a magyar nemzeti kultúra számos területen, mővészeti ágban, a

tudományos és a médianyilvánosság keretei között a közelmúltban és a jelenben is

vonzó és egyetemes értéket produkál. Ugyanakkor a minıségi kultúra széleskörő

terjedését, a köznapivá, belsıvé válását – elsısorban a mőveltségi és a digitális olló

tágulása miatt – súlyos gondok akadályozzák. Riasztó jelei vannak a teljes

kirekesztıdés, a kulturális autizmus terjedésének is.

• A kulturális fogyasztást tekintve a falu hátrányban van a városokhoz képest. A

kulturális lehetıségekhez való hozzáférés egyenlıtlen, jól érzékelhetı egy ún.

„közvetítıi lejtı”. A vidéki Magyarország kevésbé urbanizált, hagyományosabb

termelési technológiájú és értékrendszerő; ráadásul elaprózott és forrásokkal gyengén

ellátott önkormányzatok irányítják.

A MKS feladatait az esélyteremtés, az érték- és hagyományırzés, valamint az új értékek

létrehozásának céljai mentén rendezi. A stratégiai céljai közt szerepel a kultúra mint

gazdaság- és versenyélénkítı ágazat fejlesztése, s a turizmus ez utóbbi stratégiai cél mentén

jelenik meg. A hazai kultúra irányítói egyrészt hangsúlyozzák, hogy a világszerte növekvı

turizmuson belül erısödik a kulturális komponens, másrészt kiemelik a hazai sajátosságokat:

a kulturális turizmus és fesztiválturizmus jelentıségét, valamint az országimázs során a

kultúra szerepét.

82

Az ágazati stratégiákat követıen a területi stratégiák (regionális, megyei, kistérségi,

települési) kulturális turizmussal kapcsolatos gondolatait elemzem. A jelenleg

Magyarországon mőködı többszintő közigazgatási és tervezési rendszer

(régió/megye/kistérség/település) miatt Veszprém mint esettanulmány példáján mutatom be a

jelenlegi sajátosságokat.

Veszprém város fejlesztését és jövıbeni lehetıségeit alapvetıen meghatározza

földrajzi elhelyezkedése: a város a Közép-dunántúli (statisztikai-fejlesztési) régió része. Az

Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározásra került regionális prioritások

alapján elmondható, hogy a Székesfehérvárral közös fejlesztési társközpont funkció mellett

(innovációs környezet megteremtése, a K+F alkalmazások és az adaptív kis- és

középvállalkozások elterjedése, a felsıoktatás fejlesztése) a város turisztikai vonzerejére

(királyi városok, kulturális turizmus) építkezhet. A régióban kiemelkedı számban találhatók

meg a kulturális vonzerık, melyek tematikus utakká szervezhetık a barokk templomok,

egyházi emlékek, a várak és kastélyok, valamint a magyar történelem középkori királyokkal

kapcsolatos emlékhelyei alapján. A. következı ábrán a statisztikai-fejlesztési régió

turizmussal kapcsolatos áttekintı térképét ismertetjük:

10. ábra Turizmus és környezet a Közép-dunántúli régióban

SZÉKESFEHÉRVÁR

VESZPRÉM

TATA

ESZTERGOMKOMÁROM

Világörökség várományos„Limes” világörökség-várományos

Királyi városok

TAPOLCAI-MEDENCETanúhegyek

Erıdrendszer

Turizmus hegyiés dombvidéki területei

SZÉKESFEHÉRVÁR

VESZPRÉM

TATA

ESZTERGOMKOMÁROM

Világörökség várományos„Limes” világörökség-várományos

Királyi városok

TAPOLCAI-MEDENCETanúhegyek

Erıdrendszer

Turizmus hegyiés dombvidéki területei

FORRÁS: WWW .OTH .GOV.HU/DOKUMENTUMTAR

A középszintő (regionális) turisztikai marketingkommunikációt, valamint a

fejlesztésekhez, hálózatos együttmőködésekhez szükséges térbeli lehatárolást megnehezíti,

83

hogy a turisztikai régió földrajzi határai eltérnek a fejlesztési-statisztikai régiótól (a turisztikai

régiónak nem része a Balaton északi partja és a Balaton-felvidék, valamint Komárom-

Esztergom megye keleti része). Veszprém regionális szintbe ágyazott turisztikai marketingjét

jelenleg a Székesfehérváron mőködı Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság (KD

RMI) végzi, míg a regionális szintő operatív programok − s benne a turisztikai fejlesztések

és pályáztatás − koordinálója, irányítója a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési

Ügynökség (KD RFU).

Ugyanakkor Veszprém turizmusát jelentıs mértékben befolyásolja a közelében

(tizenöt kilométer távolság) elhelyezkedı tó kereslete és jövıje. A Balaton mint turisztikai

desztináció fejlesztésének iránya és vendégforgalmának alakulása nagymértékben kihat

környezetére, így Veszprémre is. Ha hosszú távon nincs elég vendég a Balatonnál, illetve

koordinálatlan, egymás hatását gyengítı beruházások és marketingtevékenységek történnek,

akkor az a többi terület turizmusát is visszahúzza. A Balaton turizmusának marketingjét –

regionális szinten – jelenleg a Balatoni Turisztikai Projekt Iroda végzi, míg fejlesztése külön

keretbıl (a három érintett statisztikai régió forrásai terhére) történik. 2007. ıszén külön

pályázati kiírás jelenik meg a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben megvalósuló turisztikai

projektekre; a strandok, fürdık megújítására, országos és nemzetközi rendezvények

szervezésére.

A területfejlesztés másik középszintjén (megye) a turizmus koordinációját és fejlesztését

törvényi kötelezettség írja elı. Veszprém megye turisztikai koncepciójának célja (2003)

termékfejlesztése négy kiemelt területre (örökségturizmus, rurális turizmus, aktív turizmus,

konferenciák és találkozók) fókuszál. A megyei koncepcióból Veszprém kulturális

turizmusával az örökségturizmus, valamint a konferenciák/találkozók erısítése (történelmi

épületek bevonása) kapcsolható össze. Jelen összefoglaló a kiválasztott turisztikai termékek

bemutatására irányul:

1. Örökségturizmus: Veszprém megye esetében – történelmi városaival, egyházi

értékeivel, védett természeti területeivel - az örökségturisztikai termék a megye

legfontosabb, legnagyobb jelentıségő attrakcióit tartalmazza, a megye turisztikai

arculatát jelentıs részben meghatározza. Lehetséges témák többek között a „kézzel

fogható történelem”, „építészeti remekek”, „vallási helyszínek”, „barokk értékek”

„érintetlen természet”.

2. Konferenciák és találkozók: A lehetséges helyszínek körét a rendelkezésre álló

szálláshely és a szolgáltatási-infrastruktúra határozza meg. Így a találkozókra,

84

konferenciákra alkalmasak a Balaton-parti települések, nagyobb városok (Veszprém,

Pápa).

2005. tavaszán került sor a Veszprémi kistérség30 területfejlesztési stratégiájának

elkészítésére, melyben a turizmus mint az egyik legfontosabb fejlesztési irány fogalmazódott

meg. A statisztikai kistérség kedvezı természeti adottságai és kulturális sokfélesége ideális

táptalajt nyújt a turizmus számos fajtájának meghonosításához, de a tapasztalat azt mutatja,

hogy a lehetıségek messze nincsenek kiaknázva. Az alábbiakban értékelem a Veszprémi

kistérség koncepciójának termékfejlesztésre irányuló javaslatait, kiemelten kezelve a

Veszprém várost érintı részleteket. A kistérségi koncepció több olyan vonzerı-fejlesztési

javaslatot tartalmaz, melyek kidolgozás után konkrét projektként mőködhetnek:

1. Természeti – táji értékek fenntartható bemutatása: az ökoturizmus szellemében

javasolják a Séd-völgye rehabilitációját. Kiemelten kell kezelni a felszíni vizek,

vízfolyások állapotának javítását, folyamatos karbantartását (Laczkó-forrás, Betekints-

völgy, Séd-meder, csónakázótó).

2. Épített örökség interaktív bemutatása (várak, kastélyok, egyházi értékek,

mőemlékek): Az épített örökség védelme érdekében partnerségi kapcsolatot kell

kialakítani a tulajdonos és az önkormányzat között. Erre példa a Dubniczay-ház

felújítása (2006) és turisztikai hasznosítása.

3. Aktív turizmus (elsısorban kerékpározás): a veszprémi Séd-völgyét Herenddel,

Vöröstóval és Balatonfüreddel összekötı kerékpárút kialakítása új turisztikai

szegmensek megnyerését teszik lehetıvé. Az aktív turizmusra épített útvonalak

kialakítása rendkívül lényeges Veszprém szempontjából, jelenleg a kerékpárút tervek

két útvonalon vázlat szintjén kidolgozottak, önkormányzati döntés és pályázati forrás

szükséges a megvalósuláshoz.

4. Rendezvényturizmus: a vonzerıt jelentı versenyek, rendezvények meghívása a

kistérségbe (pl. tájfutó versenyek, Military Díjlovaglás stb.) illetve már állandósult

események (pl. Veszprém Rallye, Vivicitta, Tour de Hongrie starthelyszíne stb.) köré

programok szervezése.

5. Gasztronómia: el kell végezni a kistérség jellegzetes magyar és nemzetiségi ételeinek

győjtését és segíteni kell egy kistérségi turisztikai kiadvány részeként történı

megjelenítését. A kistérségre jellemezı ételek, italok (sterc, rétes, szörpök, szamártej

30 A kistérség jelen esetben a statisztikai kistérséget jelenti, amely nem egyenlı a turizmus (és turisták) szempontjából létezı veszprémi kistérséggel. Utóbbi területe a város körül gyakorlatilag egy 20 km-es körrel jelölhetı ki - gépkocsival fél órán belül elérhetı terület – , mely déli irányban a Balaton-parttól (Tihany-Balatonkenese) északi irányban a Magas-Bakonyig (Zirc) tart.

85

stb.) jelenjenek meg kistérségi rendezvények alkalmával és a helyi vendéglátók

kínálatában (elkészítési módjuk).

A térségi tervezés egyik konkrét megvalósulásaként értékelhetı az Interreg pályázati forrásból

finanszírozott Heritour projekt . Akcióterülete az Ajka-Veszprém kistérség, melynek

kezdeményezésére 2007. év végéig kulturális tematikus út kialakítása valósul meg. Ennek

keretében – elsısorban a meglévı természeti és kulturális adottságokra építve – gyalogosan

és kerékpárral bejárható egyháztörténeti-, ipari-, és öko-utakat terveznek. A tematikus út

felépítése központi szerepet szán Veszprémnek: a projekt kiindulópontja a várban található,

jelenleg tervezés alatt (engedélyköteles fázisban) lévı Érsekségi Kommunikációs és

Látogatóközpont lesz.

86

5.2.5. A kulturális turizmus fejlesztésének központi programjai Az ágazati stratégiák bemutatása után itt szeretném hangsúlyozni, hogy az elméleti

sarokpontok mellett konkrét, gyakorlati kezdeményezések is történtek a kérdés

interdiszciplináris kezelése szempontjából. A két terület – turizmus és kultúra – fejlesztése

érdekében Magyarországon közös programok születtek, melyek végsı soron a kulturális

turizmus szerepét erısítik.

Az országimázsra, a beutazó turizmusra leginkább a magyar kulturális évadok

megrendezése, a világörökség helyszínek bemutatása, az Európa Kulturális Fıvárosa projekt

hat; míg a belföldi turizmust a kiemelt fesztiválok, a turizmusban meghirdetett tematikus

évek, illetıleg a Kultúra Magyar Városa cím befolyásolja. Ez utóbbi programok az illetékes

minisztériumok és szervezeteik (kultúra, önkormányzat, turizmus) közös támogatásával és

egységes pályázati rendszer mőködtetésével valósulnak meg:

1. A hazánkról alkotott imázs formálásában, valamint a kulturális attrakciók

megismertetésében nagy szerepe van a külföldön megrendezésre kerülı kulturális

évadoknak. Magyarország bemutatkozása kezdetben Európára fókuszált (2001.

Franciaország, 2002. Olaszország, 2003. Nagy-Britannia, 2004. Hollandia, 2005.

Oroszország és Németország), s ezt követıen idén Kínában is bemutatkozik a hazai

kultúra. A Magyar Kultúra Éve rendezvénysorozat célja az ország kulturális

értékeinek megismertetése, illetve a kulturális sokszínőség iránt érdeklıdık

informálása. A programok számos kulturális eseményt, kiállítást, gasztronómiai

bemutatót foglalnak magukba és az értékek bemutatása során az erısségeket és

különlegességeket hangsúlyozzák (film, tánc, kortárs és klasszikus zene, folklór). A

kulturális évadok hatékonyságára és eredményességére vonatkozó kutatások szerint

„jól koordinált és elıkészített rendezvénysorozatról” van szó, melynek köszönhetıen

„elsısorban a kultúrával foglalkozók, illetve az az iránt érdeklıdık ismeretei

mélyültek el. (KISS K. – SULYOK J. 2007)”

2. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez, és törvényerejő

rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két

évvel késıbb, 1987-ben döntött az elsı két helyszín, Budapest és Hollókı felvételérıl

a Világörökségi Listára, mely lista tovább bıvült, s 2002 nyarán már nyolc helyszínt

tartalmazott (köztük Pécset is, mint történelmi várost). A világörökségi területek közül

87

hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre, jelenleg kilenc van

várományosi listán. A felterjesztett helyszínek között megtalálható a Komárom-

Komárno erıdrendszer és a történelmi városok alkotta Dunakanyar kultúrtáj.

3. Az Európa Kulturális F ıvárosa (EKF) cím 1985 óta egyet jelent egy város

arculatának átformálásával, a kulturális alapú városfejlesztéssel, a tartós nemzetközi

kulturális együttmőködések kialakulásával, valamint a regionális kapcsolatok

felértékelıdésével, röviden: egy város újjászületésével. 2004. év végén tizenegy rivális

magyar város nyújtott be pályázatot a 2010-es Európa Kulturális Fıvárosa címre, majd

a versenytársak száma a második fordulóra hétre csökkent (Budapest, Debrecen, Eger,

Gyır, Miskolc, Pécs és Sopron). A végsı döntés alapján Pécs lesz az a magyar város,

mely német (Essen) és török (Isztambul) partnerével együtt 2010-ben Európa

Kulturális Fıvárosa címet viseli. A nyertes pályázat alapvetıen egy nemzetközi régió,

a Balkán és Nyugat-Európa közötti határvidék kulturális teljesítményeit és

tapasztalatait állította középpontba, s „A határtalan város” címmel a nemzetállami

határokon túllépve egy új kulturális kapcsolatrendszerben kívánja megtalálni a város

helyét és közvetítı szerepkörét.

Véleményem szerint az EKF projekt túlmutat a kulturális vonzerık és turisztikai

szolgáltatások forgalmának növekedésén, illetıleg Pécs turisztikai szerepének

újrapozícionálásán. A cím egyik legfontosabb hozománya – mely megjelenik a címre

pályázó hazai városok stratégiaalkotó szemléletén – az a településfejlesztı gondolat,

miszerint a város jövıbeni arculata a kultúra, valamint az ahhoz szervesen kapcsolódó

kulturális ipar és turizmus lehet. A programba foglalt fejlesztések (több esetben

regionális hatókörrel) foglalkoznak a fogadóképesség, a vonzerı, a kulturális és

mővészeti terek, valamint az innováció-vezérelt örökségvédelem kérdésével,

megújításával (EURÓPA CENTRUM KHT.-PÉCS2010 MENEDZSMENT KÖZPONT 2007).

4. A turisztikai vonzerıvel bíró nagyrendezvények, kiemelt fesztiválok támogatása az

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap közös

pályázatán keresztül valósul meg. Többek között a Budapesti Tavaszi Fesztivál

legnagyobb pénzügyi támogatója is a turizmuságazat.

5. A kulturális turizmussal kapcsolatos központi marketingtevékenység felelıse, a

Magyar Turizmus Zrt. nagy hangsúlyt fektet a hazai épített és szellemi örökségek, a

világörökségi helyszínek, a hagyományok és turisztikai vonzerıt jelentı események

88

népszerősítésére, valamennyi marketingeszközét felhasználva. A beutazó turizmus

részére Budapest, a világörökség helyszínek, valamint Pécs a legfontosabb

desztináció, míg a belföldi lakosság megszólítása az ún. tematikus éveken keresztül

történik. A gyakorlatban alkalmazott legfontosabb marketingeszközök a következık:

• nemzetközi újságírói tanulmányutak szervezése a kiemelt kulturális

eseményekhez és témákhoz kapcsolódóan (pl. Budapesti Tavaszi Fesztivál, Sziget

Fesztivál, vagy a Budapestet új oldaláról bemutató „trendi, modern fiatalos

Budapest" és a különleges „nosztalgiautazás Budapesten" témákban);

• kiadványok, prospektusok megjelentetése több nyelven: a magyarországi

világörökségeket bemutató Világörökség leporelló, valamint a Kultúra kiadvány;

• a kulturális események folyamatos népszerősítése a turisztikai honlapok,

televíziós programajánlók és a nyomtatott eseménynaptár segítségével;

• a Vendégbarát Múzeum pályázat meghirdetése a hazai kulturális intézmények

számára (a program célja, hogy az elmúlt években történt látogatóbarát

fejlesztések híre eljusson mind a belföldi, mind a külföldi potenciális

vendégekhez);

• aktív közremőködés a külföldi Magyar Kulturális Évadok megszervezésében,

• Pécs - Európa Kulturális Fıvárosa projekt népszerősítése;

• kiemelt marketingkampányok a fıváros kulturális turizmusának

népszerősítésére (Budapest vendégül várja Magyarországot; Budapest Winter

Invasion kampány).

A kulturális tárca és a turizmusirányítás számos területen egyesíti szaktudását és forrásait.

Ennek keretében – a már ismertetett programokon kívül − közösen szervezik a

magyarországi kulturális értékek bemutatását célzó nemzetközi újságíró tanulmányutakat,

folytatják a jelentıs turisztikai vonzerıvel bíró országos és regionális rendezvények közös

támogatását, valamint együttmőködnek a tematikus évek szervezésében és

propagálásában. 2008-ban az Oktatási és Kulturális Minisztérium a reneszánsz jegyében

szervezi eseményeit, a Magyar Turizmus Zrt. pedig a 2009-es évet szenteli a kulturális

turizmusnak.

6. A Kultúra Magyar Városa cím adományozásának célja a kultúra gazdasági,

társadalmi és regionális jelentıségének elismertetése és megerısítése mind a város

döntéshozói, mind az állampolgárok felé. E rang inkább szimbolikus jellegő elismerés,

bár némi propaganda tevékenység is kapcsolódik hozzá. A nyertes városok - kizárólag

89

az adományozás évének megjelölésével - korlátlan ideig használhatják e címet, ami

jelentıs szerepet játszhat többek között a városmarketingben, a kommunikációban,

illetve a pályázatok benyújtásánál. A kiválasztott városok egy – egy millió forint

pénzjutalomban is részesülnek, melyet az érintett minisztériumok biztosítanak.

Az évente meghirdetett, lakosságszám alapján három kategóriába rendezett,

pályázat útján elnyerhetı cím végsı soron a városok által eddig elért kulturális

teljesítmény értékelésére, valamint a fenntartható fejlesztéseket elısegítı programok

elismerésére szolgál. Fontos szempontok például a város adottságai, kulturális

aktivitása, a városfejlesztési tervek kulturális elemei, a kulturális beruházások, a

kortárs mővészet és kreatív ipar szerepe és teljesítményei, a város külsı-belsı

kapcsolatai, kulturális turisztikai helyzetkép (pl. a fesztiválok, kulturális turisztikai

programok), a turisztikai infrastruktúra megléte, állapota, a fenntartható fejlesztések és

az esélyegyenlıség. 2005-ben Vasvár, Keszthely és Kecskemét, míg 2006-ban

Sárospatak és Székesfehérvár vehette át a díjat.

90

5. 3. A hazai történelmi városok kulturális turizmusa

A fejezetben a hazai történelmi városok turizmusának, azon belül a kulturális turizmus

jellemzıit vizsgálom. A történelmi város mint településkategória körének lehatárolása a

turizmusföldrajzban központi kategóriának tekintett vonzerı alapján történt. Az értekezésben

vizsgált városok esetén a kulturális kínálat hasonlósága (mőemléki adottság) az a közös

alap, mely gazdasági, demográfiai vagy az országon belül elhelyezkedésbeli (fekvés)

jellemzıktıl függetlenül az összes településen meghatározó módon jelen van. A kulturális

vonzerı térbeli koncentrációja térképen ábrázolva is kimutatható, a vizsgált városok

betőrend szerint (lásd 3. ábra): Eger, Esztergom, Gyır, K ıszeg, Sopron, Székesfehérvár,

Pécs, Visegrád és Veszprém. Ahogy arra az értekezésben már utaltam, külön kategóriát

jelent a fıváros, melynek termékkínálata, keresleti-kínálati jellemzıi nem összemérhetıek az

elızıekben felsorolt városokkal, ezért Budapest történelmi városként való elemzését az

értekezés nem tartja relevánsnak.

5.3.1. A turizmus jelentısége a történelmi városokban

A demográfiai adatok, a vendég- és vendégéjszakák száma, a kereskedelmi szálláshelyek

férıhely-kapacitása és –struktúrája, az átlagos tartózkodási idı, a Tourinform irodák forgalma

és kulturális turizmussal kapcsolatos adatgyőjtése, valamint az 1999-2006 közötti

turizmusfejlesztési programok alapján változatos kép rajzolódik ki a hazai történelmi városok

turisztikai jelenérıl. A turizmus jelentıségének szemléltetése érdekében térképen is

ábrázoltam az eltéréseket (11-15. ábra).

A demográfiai adatok (KSH 2006, 11. ábra) 1990 és 2005 között alapvetıen csökkenı

népességszámról (átlag 5%) és egyes történelmi városok környékének felértékelıdésérıl

tanúskodnak (Pécs, Eger és Székesfehérvár).

A munkaerıpiacot vizsgálva − statisztikai mutatók alapján − a foglalkoztatási

mutatókat és a foglalkoztatottak ágazati eloszlását hasonlítom össze. Az aktívan dolgozók

aránya – 18 és 62 év között – e településeken megegyezı értéket (30-32%) mutat, a

szolgáltatási ágazatokban foglalkoztatottak aránya 39-42% között mozog; ezen belül

jelentısebb kereskedelmi (10-15%) és kisebb mértékő (viszont az egyes települések

férıhelyszámával arányos) szálláshely-szolgáltatói vagy vendéglátói profillal (2-5%).

91

11. ábra

A lakónépesség változása a vizsgált hazai történelmi városokban, 1990-2005

FORRÁS: KSH 2007, SAJÁT SZERKESZTÉS

A turisztikai infra- és szuprastruktúra (magas kategóriájú férıhely-bıvítés, látogatóközpont,

vonzerıfejlesztés), illetve a dinamikusan növekvı kereslet (12-13. ábra) révén a történelmi

városok közül Sopron, Eger és Visegrád fejlıdése emelhetı ki, melyekben a kulturális

turizmus erısítése (pl. Eger és Visegrád interaktivitást erısítı vár-rekonstrukciója, Sopron

belvárosának látogatóbarát felújítása, rendezvények) mellett a kurrens egészségturizmust is

fejlesztették. Veszprém fejlıdése szintén kimutatható, de jelenleg még mindig az épített

örökség dominál, emellett a város kicsi fogadóképességgel (szálláshelyek férıhelyei)

rendelkezik.

Turisztikai mutatói alapján a rendszerváltás után visszaesett, majd stagnáló pozícióba

került Gyır, Székesfehérvár és Pécs, itt a folyamatban lévı attrakció- és szálláshely-

fejlesztések a közeljövıben tényleges látogatószám- és turisztikai bevétel-növekedésre

válthatók. Kıszeg és Esztergom vonzereje az elmúlt idıben megkopott, a szálláshely

szegmens a rendszerváltást követıen jelentısen összezsugorodott. A kulturális turizmus

kiegészítı termékeként Kıszeg az ökoturizmusban, míg Esztergom az egészségturizmusban

lát kitörési lehetıséget.

92

12. ábra

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a vizsgált történelmi városokban, 1990-2005

FORRÁS: KSH 2007, SAJÁT SZERKESZTÉS

13. ábra

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma a vizsgált történelmi városokban, 1990-2005

FORRÁS: KSH 2007, SAJÁT SZERKESZTÉS

93

A hazai történelmi városok általános gondja a kereskedelmi szálláshelyeken belül a három-

és négycsillagos (keresleti trendnek megfelelı) szálláshelyek alacsony száma és az egyre

rövidül ı tartózkodási idı.

14. ábra

A kereskedelmi szálláshelyek férıhely-megoszlása a vizsgált történelmi városokban, 2006

FORRÁS: KSH 2007, SAJÁT SZERKESZTÉS

Jelenleg a vizsgált településeken a vendégéjszaka száma (KSH 2006) a kereskedelmi

szálláshelyeken átlag 2,3, míg a magánszálláshelyek esetén 3,6 éjszaka. A tartózkodási idı

növeléséhez nem elég a kulturális vonzerı fejlesztése vagy a termékkínálat szélesítése. A

keresleti-fogyasztási igényekre alapuló vonzerıfejlesztés mellett döntı jelentıséggel bírnak

a sokféle szolgáltatást nyújtó, minıségi szálláshelyek, melyek egyébként a desztináció

marketingre is jelentıs forrást költenek (a budapesti szállodák összefogása kampányokban.

A fı küldıterületek történelmi városonként különböznek; a közös vonás, hogy

• a belföldi vendégéjszakák száma magasabb, mint az összes külföldi

• a beutazó forgalomban mindenhol legfontosabb Németország.

Néhány példát − Eger, Pécs, Sopron és Veszprém − említve jól látható, hogy a küldıterület

összefüggésben vannak a földrajzi elhelyezkedéssel. Feltőnı Eger város esete, ahol a nyugat-

európai nemzetek háttérbe szorulnak. Egerben Lengyelország, Csehország és Szlovákia;

Pécsett Ausztria, Franciaország és Olaszország; Sopron esetén Ausztria, Olaszország, míg

Veszprémben Olaszország, Franciaország és Ausztria osztoznak a dobogón.

94

A turisztikai információnyújtás kapcsán a történelmi városokban mőködı Tourinform

irodák személyes forgalmát vizsgáltuk 2002 és 2005 között. Abszolút értékben Eger városa

fogadja a legtöbb vendéget (közel 80 000 fı/év), emellett Gyır, Sopron és Pécs forgalma

kiemelkedı. A látogatószám alakulására több tényezı is hatással van; a város vonzereje,

látnivalói és rendezvényei mellett meghatározó a Tourinform iroda elhelyezkedése, nyitva

tartása is, mely az elsı három helyezettnél kifejezetten ideálisnak tekinthetı. A vizsgált

idıszakban kiemelkedı Eger város Tourinform irodájának forgalma, mely négy év alatt

megötszörözte látogatói számát, ezt követi Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém

dinamikus fejlıdése (15. sz. ábra).

Esztergom és Visegrád turisztikai versenyképessége egyértelmően csorbul, hiszen

e településeken nincs lehetıség a Tourinform irodai szolgáltatások igénybevételére. A

Dunakanyar két királyi városában – a kivételes kulturális adottságok mellett – a

vendégéjszakák száma és a fıváros közelsége (ahonnan gyakoriak az egynapos kirándulások)

régóta indokolná Tourinform iroda létrehozását.

15. ábra

A Tourinform irodák személyes forgalma a vizsgált történelmi városokban, 2002-2005

FORRÁS: M AGYAR TURIZMUS ZRT., SAJÁT SZERKESZTÉS

95

5.3.2.Turizmusfejlesztési támogatások

A történelmi városok számára (is) meghatározó a külsı források nagyságrendje és célja. A

rendelkezésre álló adatok alapján – 1999-2002 és 2004-2006 között – a turizmusfejlesztés

céljából megítélt állami támogatások térbeli jellemzıit mutatom be a vizsgált történelmi

városokban. Itt szeretném megjegyezni, hogy hosszas kutatómunka után sem sikerült

települési szintre lebontott, teljes körő adatbázishoz jutnom (1999-2006), melynek fı oka,

hogy sokféle alap/elıirányzat/pályázati forrás célja a turizmusfejlesztés. Az adatgyőjtést

megnehezítette a támogatási összegek adminisztrációjával foglalkozó szervezetek nagy

száma, illetve a nyilvánosan hozzáférhetı adatbázisok szőkössége (pl. TEIR rendszer

korlátozása és elavult adatbázisa).

1999-2002 között turizmusfejlesztésre az összes forrás kevesebb mint 1%-át fordították, mely

5,7 milliárd forintot jelent. Ebbıl összesen 1169 projektet támogattak négy év alatt az ország

egészében, ami 15 különbözı eredménytípusban tárgyiasult (VÁTI KHT. 2006). A

turizmusfejlesztési támogatások tizenöt különbözı cél megvalósulását támogatták

(szálláshelyfejlesztés, fürdıfejlesztés, turisztikai szolgáltatásfejlesztés, falusi turizmus,

Tourinform irodák fejlesztése, konferenciaközpont fejlesztése, kastélyfelújítás, borturizmus,

lovasturizmus, ökoturizmus, horgászturizmus, vadászat, nemzetközi rendezvényeken,

kiállításokon való részvétel, marketing kiadványok, kisvasutak fejlesztése).

Az egyes ágazatokat összevetve a turizmusfejlesztés esetében beszélhetünk a

legerıteljesebb szakpolitikai szétaprózódásról, melynek okai, hogy területileg is széttagolt

a források eloszlása, valamint a fejlesztések nagyságát tekintve további jelentıs a

szétaprózódás (16. ábra).

96

16. ábra

Az egy fıre jutó turimusfejlesztési támogatások és a turizmusfejlesztés fıbb

eredményeinek támogatottsága, 1999-2002

J e l m a g y a r á z a t F t

6 8 - 3 0 0 3 0 0 - 6 0 0 6 0 0 - 9 0 0 9 0 0 - 1 9 8 4

F a l u s i t u r i z m u s S z á l l á s h e l y - f e j l e s z t é s R e n d e z v é n y e k L o v a s t u r i z m u s F ü r d ı t u r i z m u s

FORRÁS: VÁTI KHT .

A VÁTI KHT. elemzése kitér az értekezés témája szempontjából legfontosabb terület, a

kulturális turizmus támogatására. A rendezvényekkel kapcsolatos beszámoló, bár

hangsúlyozza a rendezvények fontosságát, keresletnövelı hatását, mégis a megítélt támogatási

összegek kapcsán az összehangolatlanságot és az alulfinanszírozást emeli ki. Ez különösen

igaz annak fényében, hogy a rendezvények általában az alacsonyabb költségő projektek

(átlagosan 12 millió Ft) közé tartoznak, és az egy projektre jutó támogatás is átlagosan

csak 1,9 millió forint.

2004-2006 közötti idıszak jelentısebb eredményeket hozott az általam vizsgált hazai

történelmi városok szempontjából. A turizmus támogatása az Európai Bizottság és a magyar

kormány által elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programján – ezen belül

elsısorban a Regionális Fejlesztési Operatív Programon (ROP) keresztül - vált lehetıvé. A

ROP célja a kiegyensúlyozott területi fejlıdés elısegítése, az országon belül különbözı

területi – fıváros-vidék, regionális, kistérségi – szinteken megfigyelhetı társadalmi és

gazdasági egyenlıtlenségek felszámolása. A program olyan fejlesztésekre koncentrált, melyek

elsısorban a régiók területi sajátosságaihoz illeszkedve a helyi érdekeket szolgálják, és a

helyi, kistérségi szereplık részvételével valósultak meg.

97

A turizmust érintı intézkedések a következı komponensekre terjedtek ki:

1.1 Turisztikai vonzerık fejlesztése

1. Komponens: Jelentıs idegenforgalmi potenciállal rendelkezı világörökségi

helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztése.

2. Komponens: Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való fejlesztése.

3. Komponens: Múzeumok látogatóbarát fejlesztése.

1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása

1. Komponens: Szálláshelyek fejlesztése

2.2 Városi területek rehabilitációja:város és barnamezıs rehabilitáció

1. Komponens: Város-rehabilitáció

A pályázók körét szőkítette az a speciális értékelési szempont, hogy a történelmi

városközpontok (kis- és középvárosok) rendelkezzenek Mőemlék Jelentıségő Területtel (MJT

terület), és a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma magasabb legyen

45.000-nél. Elınyben részesültek a mőemléki épületek is: a támogatás mértéke a mőemlék

épületekben végrehajtott fejlesztési projektek esetén – minden régióban – plusz 10% (ezáltal

a támogatás mértéke régiótól függıen 40-50% lehetett). Az alábbiakban – összesítetten – a

vizsgált történelmi városok 2004 és 2006 közötti támogatását ismertetem (17. ábra):

17. ábra

A történelmi városok turizmus célú támogatásai, 2004-2006

FORRÁS: VÁTI KHT ., SAJÁT SZÁMÍTÁS

98

A turizmusra vonatkozó célkitőzés – a természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai

célú fenntartható hasznosítása – több területre, ún. prioritásra épült, ezen belül

tanulmányunkban a látogatóbarát vonzerıfejlesztéssel kapcsolatos eredményeket vizsgáltuk.

Az elemzett prioritás a „turisztikai potenciál erısítése a régiókban” munkacímen található,

ennek keretében a turisztikai vonzerık, várak, kastélyok, múzeumok, nemzeti parkok és

védett területek látogatóbarát fejlesztése, kerékpárutak létesítése, valamint

szálláshelyfejlesztés is megvalósult.

A kulturális turizmus település szintő fejlesztésére és a (történelmi) belvárosi területek

megújítására uniós forrásból Esztergom, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém esetén

került sor, Kıszeg városa az ökoturizmus erısítésére, Eger pedig a közlekedési infrastruktúra

fejlesztésére pályázott sikerrel. 2004 és 2006 között 40,1 milliárd forint összeget ítéltek meg

Magyarországon „turisztikai potenciál erısítése a régiókban” jogcímen. A vizsgált történelmi

városok projektjei összesen 7,6 milliárd forintot tesznek ki (6. táblázat).

6. táblázat

A Regionális Operatív Programban támogatást kapott és megvalósult

konkrét turisztikai és városfejlesztési projektek, 2004-2006

Pályázat célja Megvalósulás helye

Támogatás (eFt)

Világörökség helyszín látogatóbarát fejlesztése, autóbusz pályaudvar, hotel építése

Pécs 2 540 000

Városrész rehabilitáció, tömegközlekedés fejlesztése, Egerszalóki összekötı út, hotelépítés

Eger 2 013 000

A Veszprémi Várban található mőemlék Dubniczay Palota kortárs képzımővészeti kiállítóhellyé alakításával létrehozott turisztikai attrakció. Hotel fejlesztése konferenciateremmel

Veszprém 766 000

Belváros – Deák tér rehabilitációja Sopron 598 000

Hiemer-Pfund-Caraffa épülettömb felújítása I. ütem

Székesfehérvár 600 000

Esztergom város belvárosának integrált megújítása

Esztergom 600 000

Ibis hotel építése Gyır 250 000

Természetvédelmi látogatóközpont létesítése Kıszegen

Kıszeg 249 000

FORRÁS: VÁTI KHT . 2007. SZEPTEMBER 30-I ÁLLAPOT , SAJÁT SZERKESZTÉS

99

A történelmi városokra koncentráló kulturális turizmus fejlesztése, a központi források

koncentrációja megszilárdította a kulturális alapú gazdaságfejlesztés irányát. E folyamat

továbbgyőrőzı hatásai (regionális szintő projektgenerálás és a kultúrával foglalkozó hazai

városok pályázatai az Európa Kulturális Fıvárosa vagy a Magyar Kultúra Városa cím

megszerzéséért) kikényszerítették a turizmus mint településfejlesztı eszköz elıtérbe

kerülését és – e városokban – hozzájárultak a kulturális turizmust (is) erısítı programok

kidolgozásához.

100

5. 4. Veszprém mint történelmi város esettanulmánya

A városok mindig is valamilyen piaci forma keretei között léteztek: egyrészt abban az

értelemben, hogy más városokkal együtt kellett versenyezniük az erıforrásokért, a

kiváltságokért, a lakosságért és a világ figyelméért, másrészt abban az értelemben, hogy a

városon belül minden egyes szolgáltatás egy másikkal versenyez a felhasználókért

(ASHWORTH, G. J. – VOOGD, H. 1997). A városiasodás során fellépett változások arra

indították a várostervezésért- és vezetésért különbözı szinten felelıs szakembereket, hogy a

városok és a piacok korábbi viszonyát újraértékeljék. E gondolatok jegyében vallom,

hogy Veszprém − mint történelmi város − turizmusának jövıje egy alapos és reális

helyzetelemzésen kell, hogy alapuljon. Ennek érdekében a turizmussal kapcsolatos keresleti

és kínálati adatok elemzése mellett31 2005 és 2006-ban (a M.Á.S.T. Kft. segítségével)

ismertség- és imázskutatást végeztem a belföldi lakosság körében.

Az alábbi fejezetben a kutatás legfontosabb eredményeit foglalom össze

kérdéskörönként csoportosítva. Fontosnak tartom azonban megjegyezni, hogy a felmérés

módszertanától függıen (mélyinterjú, fókuszcsoport, lakossági reprezentatív megkérdezés,

Veszprémben járt turisták felmérése) gyakran születtek eltérı vagy árnyalt válaszok is, ezekre

– jelentıségüknek megfelelıen – több esetben kitérek. Lényegesnek tartom az elmúlt évek

turizmussal kapcsolatos fejlesztéseinek rövid összefoglalását, mert ehhez képest van értelme a

jövıbeni célok és prioritások meghatározásának.

5.4.1. Veszprém turizmusfejlesztése 2000-2006

Veszprémben 2000 és 2006 között - a rendszerváltást követı évtizedhez képest - jelentıs

fejlesztések zajlottak a történelmi városközpontot érintıen (Óváros tér rekonstrukció, a vár

galériáinak megnyitása). Az elhanyagolt, döntıen önkormányzati tulajdonban lévı épületek

funkcióváltásával és megújításával párhuzamosan kialakult a város éves fesztiválnaptára,

fejlıdött a (turisztikai) infrastruktúra színvonala (információs táblák, díszkivilágítás,

parkolás). E beruházásokat kísérve megújult a turisztikai marketing, mind a szegmentációt,

mind az eszközöket illetıen. A város indult az Európa Kulturális Fıvárosa pályázaton (2004),

sikerrel szerepelt Az „Év Települése” televíziós versenyen (2005), illetve (társ)pólus

31 Veszprém jelen turizmusának tényadatait a többi történelmi várossal együtt, az elızı eredményeknél ismertettem.

101

városként a regionális szerepkörő településekhez (Gyır, Pécs, Székesfehérvár, Szeged,

Debrecen, Miskolc) hasonló fejlesztési pozícióba került.

A 7. számú táblázatban felsorolt konkrét veszprémi fejlesztések a kulturális turizmus

kínálatának erısítését támogatták:

7. táblázat

A turizmussal összefüggı fejlesztések Veszprémben 2000-2006

Kínálati elem Konkrét példák

Vonzerı

Modern Képtár – Vass László Győjtemény kialakítása a Vár utca 3-5-7. szám alatt Dubniczay-ház felújítása: a László Károly Győjtemény és a Tegulárium kialakítása Levéltár épületének rekonstrukciója: megyei intézmények kiállítóhelye Egyházi mőemlékek felújítása: Ferences templom, Szent Mihály Székesegyház

Kultúra

Szent Miklós-szeg felújítása Benedek-hegyi kereszt felújítása Várkút feltárása

Szórakozási lehetıségek

Veszprémi Ünnepi Játékok a várban Világjava Estek,Veszprémi Nyári Fesztivál a várban Utcazene Fesztivál Veteránautós találkozó a történelmi városrészben

Szállás

Villa Medici Hotelben wellness részleg fejlesztése Gizella Hotel és Étterem történelmi épületben, kisebb konferencia kapacitás Tapó Fogadó történelmi épületben

Étkezés

Várkert Étterem kialakítása történelmi helyszínen Tapó Királyi Étterem kialakítása történelmi épületben Oliva Étterem kialakítása történelmi épületben

Bevásárlás

Belvárosi Üzletház Ajándéküzletek, utazási irodák és pékségek nyitása a belvárosban STOP SHOP

Közlekedés

Autóbusz pályaudvar felújítása Parkolóház létesítése a belvárosban Zónás parkolórendszer bevezetése a belvárosban Turista autóbuszok részére külön parkoló kijelölése irányítással

Egyéb infrastruktúra

Óváros tér felújítása, emlékmő elhelyezés Történelmi épületek díszkivilágítása

Vendégszeretet Mesélı Házak címő cikksorozat a helyi lapban

Biztonság A nyári szezonban turisztikai információs pont mőködtetése a rendırséggel közösen, a sétálóutcán

Tisztaság, higénia

Köztéri illemhelyek (mobil és állandó) a sétálóutcában, a parkolókban és a várban Fesztiválok utáni takarítás a köztéren

Turisztikai szervezetek

Veszprémi Turisztikai Egyesület létrejötte Civil egyesületek aktív részvétele – városszépítés, mőemlékvédelem, környezetvédelem

FORRÁS: SAJÁT SZERKESZTÉS, 2006

102

5.4.2. A Veszprém ismertsége és imázsa

A felmérés elsı fázisában arra kerestünk választ, hogy a megkérdezettek a város nevének

hallatán mire asszociálnak, mi jut elsıként eszükbe arról. A spontán válaszok azt mutatják,

hogy a Veszprémben járt látogatók egyértelmően pozitívan vélekednek a városról.

A megkérdezettek ötödének (22 %) semmi sem jutott eszébe Veszprémrıl; a spontán

említések rangsorát magasan az állatkert vezette, emellett az interjúalanyok közel tizede

említette, hogy „szép város, gyönyörő város”, illetve „ott van a viadukt”.

Az elmúlt két évben Veszprémben járt válaszadóknak leggyakrabban az állatkert jutott

az eszébe a városról, amelyet a megkérdezettek 31%-a nevezett meg. Ezt a viadukt (19%), a

vár (16%) és az egyetem (11%) említése követte. A többi asszociációt a válaszadók 10%-nál

kisebb hányada említette. A három legismertebb nevezetességen kívül a Veszprém-kép elemei

között viszonylag nagy számban jelentek meg a történelmi múlthoz kapcsolódó gondolatok,

látnivalók (történelmi város, Gizella kápolna, Gizella és István király szobra, „királynék

városa” stb.). A turisztikai vonzerık között többen említették a Veszprémi Ünnepi Játékokat

(fesztivál), a város környéki szép tájat, a csodás természetet, valamint a sok kirándulási

lehetıséget. A pozitív tartalmú válaszokból az elsı öt, legjellemzıbbet ismertetem (8.

táblázat):

8. táblázat

A Veszprémhez kapcsolódó asszociációk

Értékelés Említés N %

☺☺☺☺ Állatkert 95 31,6 ☺☺☺☺ Viadukt 58 19,3 ☺☺☺☺ Vár 48 16,0 ☺ Egyetem, egyetemi konferencia, vegyipari egyetem 33 11,0 ☺ Történelmi város 22 7,3

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

A fókuszcsoportok spontán válaszaiból kiderült, hogy a meghívottak egyértelmően

kedvezıen vélekednek a városról, az elsı dolog, amit a Veszprém szó felidézett a

megkérdezettekben, kivétel nélkül pozitív volt. A legtöbben a város egy-egy nevezetességét,

ezen belül is elsısorban a várat említették. Veszprém néhány résztvevınél mint a királynék

városa van jelen, három meghívott a Balaton közelségét említette, és néhány asszociáció egy-

egy személyes élményhez kapcsolódott. Meglepı, de az évek óta rendszeresen megtartott

fesztiválokra, rendezvényekre senki sem asszociált a város neve hallatán.

103

Azt, hogy Veszprém neve a város három fı turisztikai attrakciójához nagyban kötıdik,

megerısítette a kutatás azon fázisa is, amikor arra kértük a felmérésbe bevont személyeket,

csoportokat, hogy nevezzék meg a város számukra legfontosabbnak tartott három

látványosságát, érdekességét. Az említési gyakoriság alapján Veszprém három legfıbb

nevezetessége az állatkert, a vár és a viadukt (9. táblázat). Az épített örökség mellett a

válaszadók rendezvényeket is megemlítettek – jóval kisebb számban. A kulturális fesztiválok

közül a Veszprémi Ünnepi Játékokat nyolc, az Utcazene Fesztivált három, a Vivace

Kórusfesztivált egy személy tartotta kiemelt érdekességnek.

9. táblázat

Veszprém három legfıbb nevezetessége

Említés N % 1. Állatkert 196 65,3 2. Vár 154 51,3 3. Viadukt 136 45,3 4. Egyetem 44 14,7 5. Színház 43 14,3 6. Óváros 41 13,7 7. Érseki Palota 35 11,7 8. Székesegyház 33 11,0 9. Tőztorony 27 9,0 10. Sétálóutca 18 6,0

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

A felmérés során a megkérdezettek – az elmúlt két évben Veszprémben járt vendégek – a

városra vonatkozó különbözı állításokat értékeltek egy ötfokozatú skálán aszerint, hogy

az adott állítással mennyire értenek egyet. (Az egyes az egyáltalán nem ért egyet, az ötös a

teljesen egyetért véleményt tükrözte.) Az 10. táblázatban bemutatjuk az egyes kijelentésekre,

állításokra kapott válaszok megoszlását, majd kiemeljük a kérdéskörre vonatkozó

legfontosabb tapasztalatokat.

104

10. táblázat

Mennyire ért egyet a következı állításokkal?

(százalékos megoszlás)

Állítás

Egyál-talán

nem ért egyet

Inkább nem ért egyet

Egyet is ért, meg

nem is

Inkább egyet-

ért

Teljesen egyetért

Nem tudja

Össze-sen

Veszprémben sok látnivaló van 0 2 18 34 46 0 100 Veszprém nagy történelmi múltú város 0 2 4 26 68 0 100 Veszprémben sok fesztivált, kulturális rendezvényt szerveznek

0 3 18 35 31 13 100

Veszprémben sok turisztikai program közül lehet választani

1 3 29 33 26 8 100

Veszprémben sok a szórakozási lehetıség 1 8 23 29 15 24 100 Veszprém tiszta város 1 1 17 44 37 0 100 Veszprémben jó a közbiztonság 0 0 13 37 32 18 100 Veszprémben az emberek barátságosak, vendégszeretık

0 0 9 36 54 1 100

Veszprémben magas a szolgáltatások minısége 0 0 15 47 26 12 100

Veszprémben könnyő eligazodni 0 3 19 44 33 1 100 Veszprémben jól érzi magát a turista 0 0 5 47 47 1 100 Veszprémben jó a tömegközlekedés 1 6 16 23 15 39 100 A veszprémi éttermek jó minıségőek 0 0 9 45 30 16 100 A veszprémi szálláshelyek jó minıségőek 0 0 9 33 22 36 100 Veszprém egyedi hangulatú város 0 1 8 38 53 0 100 Veszprémbe könnyő eljutni 0 5 20 37 38 0 100 Veszprémbe nemcsak egy napra érdemes ellátogatni

2 10 16 25 46 1 100

Veszprém olyan város, ahová érdemes visszatérni

0 3 10 32 54 1 100

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

A táblázat adataiból látható, hogy

• Veszprém pozitív képként van jelen a várost az elmúlt két év során felkeresı

látogatók tudatában,

• a város fı vonzereje a történelmi múltja, a vendégszeretet, egyedi hangulata, s az,

hogy ott-tartózkodása alatt jól érzi magát az ember,

• a tapasztalatok szerint a két „gyenge láncszem”, a szórakozási lehetıség, valamint a

tömegközlekedés,

• bár a döntı többség szerint a városba érdemes visszatérni, a válaszadók valamivel

több mint negyede úgy véli, Veszprémet csak egy napra érdemes felkeresni.

Az állítások alapján leszögezhetjük, hogy a belföldi lakosság szerint Veszprém

vendégszeretı, barátságos, egyedi történelmi hangulatot árasztó város. Az alapvetıen pozitív

imázst a város turisztikai kínálata és fogadóképessége nagymértékben árnyalja, ezen javíthat

Veszprém ágazati és térségi pozíciójának megváltoztatása.

105

A fókuszcsoportos vizsgálatoknál nyílt lehetıség arra, hogy a meghívottak szóban és

képekben is kifejezzék a Veszprémmel kapcsolatos érzéseiket. Veszprém mint turisztikai

desztináció színnel (11-12. táblázat) történı azonosítását követte Veszprém

megszemélyesítése (a város emberi tulajdonságokkal és külsıvel való felruházása), majd a

csoportok színes magazinok segítségével montázst készítettek, amit be is mutattak.

11. táblázat

Belföldi fókuszcsoportok: melyik szín illik legjobban Veszprémhez?

Megnevezett szín Említések száma Indoklás

zöld 18

környezı természet (7), szép környezet (2), sok a park, (2), a természet része (1), táj (1), Bakony (1), körülötte lévı hegyek (1), „a várost körülölelı karéj” (1), dimbes-dombos (1), Állatkert (1), „békesség-harmónia” (1), kellemes szín(1)

kék 8 Balaton közelsége (4), víz (2) kék ég (1), fentrıl lenézve minden kék (1), természetesség, tisztaság, patak (1), az ég tisztasága (1)

fehér 3 templom (1), fehér épületek (1), várfalak (1), levegı tisztasága (1), az allergia elmúlik a városban (1)

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

12. táblázat

Veszprémi fókuszcsoportok: melyik szín illik legjobban Veszprémhez?

Megnevezett szín Említések száma Indoklás

zöld 12

környezı természet (7), a városban sok a zöld terület (3), sok a park (2), a Bakony közelsége (2), nyugalmas, békés város (1), a címer egyik színe (1), jó a levegı (1)

kék 3 Balaton közelsége (2), a város zászlójának egyik színe (1)

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

A veszprémi fókuszcsoportokba meghívottak döntı többségénél pozitív érzéseket

váltott ki a Veszprém szó, néhány személy esetében vegyes érzelmeket ébresztett. A városról

kialakult kedvezı képet alátámasztja, hogy a város neve kizárólag negatív érzelmet egyetlen

személy esetében sem keltett. A város az ott lakók számára az ismerısöket, a túrázást, a

kikapcsolódást, az otthont, a dimbes-dombos vidéket jelenti. A meghívottak úgy vélik,

Veszprémben sok a turisztikai látványosság; egy fejlıdı, emberléptékő, összetartó település,

nagyon kivételesek a természeti adottságai (zöld) és a Balaton közelsége (kék).

A belföldi fókuszcsoportok válaszai alapján megállapítható, hogy a nagyobb földrajzi

távolság (debreceni csoport) együtt jár a kedvezıbb megítéléssel (azaz messzirıl minden

sokkal szebbnek látszik). A budapesti és a gyıri meghívottak pozitív érzései a város

történelmi hangulatához, a régi osztálykirándulásokon szerzett kellemes emlékekhez, a

106

színvonalas, kulturált, éttermekhez, a családias, nyugodt város hangulatához, valamint az

utazás során szerzett kedvezı tapasztalatokhoz kapcsolódtak (zöld, kék és fehér színek).

Az érzések színekkel történı azonosítása mögött az egyes színekhez köthetı

tartalmak, jelentések húzódnak. A zöld (a természet színe, fejlıdés, harmónia), a kék (az ég és

a víz színe, biztonság, stabilitás) és a fehér (fény, egyszerőség, tökéletesség) mind-mind

pozitív attitődre utalnak.

A Veszprém megszemélyesítése során említett tulajdonságok azt igazolják, hogy a

város lakói nagyon sokszínőnek, sokoldalúnak látják lakóhelyüket, s a hozzászólások alapján

ismét megerısítést nyert, hogy szeretik a várost. Ha Veszprém emberré válna, a legtöbb

veszprémi lakos szemében alapvetıen otthonülı, kicsit lusta ember lenne, akit nehéz hétvégén

megmozdítani, mely megállapítás kissé negatív töltéssel bír. E kijelentést árnyalja a

városlakóknak a nyári fesztiválok, különösen az Utcazene Fesztivál iránti rajongása és

részvételi aránya.

A belföldi megkérdezettek szerint ha Veszprém emberré válna, korát kivéve csak

pozitív tulajdonságokkal rendelkezne, ami ismételten alátámasztja a városról kialakult imázst.

A legtöbben Veszprémet egy olyan úriemberként látják, aki idıs ember képében jelenik meg,

legfıbb jellemzıje pedig a bölcsesség. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, csendes, a

kultúra iránt érdeklıdı, kellemes modorú. Az idıs úr a városban található régi épületeket, a

több mint ezer éves történelmi múltat testesíti meg. Fontos eredmény, hogy a városban több

éve tartott különbözı kulturális rendezvényekre, fesztiválokra senki nem asszociált, amikor

Veszprémet emberi tulajdonságokkal ruházta fel.

A Veszprémrıl kialakult képet a kerekasztal-beszélgetések során egy másik aspektusból

is feltérképeztük: az asszociációhoz kapcsolódó témakörön belül arra kértük a csoportok

résztvevıit, hogy az általunk kiosztott újságok segítségével készítsenek egy, a várost

bemutató montázst (a montázs a mellékletben található). Csoportonként két kép készült, az

újságok valamennyi kép elkészítése esetében azonosak voltak. A fókuszcsoportok tagjai a

felhasznált képeket négy témához kapcsolták (itt látunk utalást a fesztiválokra):

• Veszprém nevezetességeihez, amelybıl az Állatkertre, a Székesegyházra, a

templomokra, a várra, a Tőztoronyra utaló képeket használtak fel;

• a rendezvényekhez, fesztiválokhoz. A montázsokba konkrétan az Utcazene

Fesztiválra, a Színházra, a Jazz Fesztiválra, a Veszprém Rallye-ra és a Veszprémi

Repülıs Napokra utaló képek kerültek;

• a város történelmi múltjához, valamint

• a gasztronómiához, éttermekhez, amelyek a magyarázatok szerint színvonalasak a

városban.

107

5.4.3. Veszprém belföldi kereslete, az utazások fıbb jellemzıi

A várossal kapcsolatos imázs és asszociációk mellett vizsgáltuk Veszprém belföldi

keresletét. Az eredmények azok véleményét tükrözik, akik az elmúlt két évben ténylegesen

jártak a városban. A kereslet konkrét iránya, motivációja és idıtartama mellett felmértük az

információszerzés forrásait, az elégedettséget és a jövıbeli utazási terveket is.

Az elmúlt két év során Veszprémet a megkérdezettek döntı többsége (84%) a szabadidı

eltöltése céljából kereste fel, legkevesebben kizárólag üzleti célból (6%) utaztak. A

veszprémi utazások gyakorisága – azaz a visszatérık arányának ismerete – fontos

információ: a megkérdezettek valamivel több mint fele egy alkalommal járt Veszprémben

(18. ábra).

18. ábra

Hány alkalommal járt az elmúlt két évben Veszprémben?

nem tudja2,0%

egyszer53,0%

háromszor9,0%

négyszer4,0%

5-10 alkalommal7,0%

kétszer21,0%

több mint tíz alkalommal

4,0%

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

Ha a legutolsó veszprémi utazás motivációja alapján vizsgáljuk az adatokat, megállapíthatjuk,

hogy elsısorban a rokonokat, ismerısöket felkeresık; az oktatás, képzés, tanulás, valamint az

üzleti tárgyalás céljából érkezık voltak a vizsgált idıszakban több alkalommal Veszprémben.

Az említési gyakoriság alapján a településre érkezık utazásának két legfontosabb

motivációja a kulturális turizmus keretében megvalósuló városlátogatás (53%) és a

rokon, barát meglátogatása (18%) volt.

A Veszprémben eltöltött idı hosszát lényegesen nem befolyásolta az, hogy a

látogatás szabadidıs vagy üzleti célból történt-e. Kutatásunk azt bizonyítja, hogy a látogatók

döntı többségének legfeljebb egynapos program Veszprém, a megkérdezettek mindössze

negyede töltött legutolsó tartózkodása során ennél hosszabb idıt a városban (19. ábra).

108

19. ábra

Legutolsó veszprémi látogatása során mennyi idıt töltött a városban?

1-2 órát9,0%

fél napot33,0%

egy napot33,0%

két napot15,0%

három napot7,0%

háromnál több napot3,0%

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

A megkérdezettek 60%-a nyilatkozta, hogy korábban járt már Veszprémben, így

legutolsó utazása alkalmával már megfelelı információkkal rendelkezett. Akik utazásukhoz

győjtöttek információt, legtöbben az internet (33%), a korábban már ott járt barátok ,

ismerısök (24%) és a prospektusok (23%) segítségével tájékozódtak. Az ott lakóktól illetve

térképekrıl a válaszadók 18%-18%-a informálódott, az útikönyvekbıl a megkérdezettek

17%-a szerzett információt. A többi információforrást csak kevesen említették a kérdés

kapcsán.

A városi látnivalók népszerősége, látogatottsága egyértelmően megmutatta, hogy melyek

az ún. „zászlóshajók”. A megkérdezettek között 15 személy volt, aki veszprémi tartózkodása

során a város látnivalóinak egyikét sem nézte meg, kereste fel. Akik megtekintettek

valamilyen látványosságot, érdekességet, átlagosan 3,9 nevezetességet szemléltek meg.

Veszprém látnivalói közül a három legnépszerőbb programnak a sétálóutca, a vár és az

állatkert bizonyult (20. ábra).

109

20. ábra

A nevezetességek, látnivalók népszerősége a belföldiek körében

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

A marketingkommunikációs terv kidolgozásához segítséget nyújt annak ismerete, hogy az

egyes szegmensek körében a különbözı veszprémi turisztikai attrakciók közül melyek a

legnépszerőbbek. A megnevezett városi területek fejlesztésénél és az esetleges funkció-váltás

során is figyelembe kell venni ezt az eredményt, melyrıl a 13. táblázat ad információt. (A

zárójelben lévı adat arról tájékoztat, hogy az adott demográfiai jellemzıvel rendelkezı

megkérdezettek milyen arányban keresték fel az adott nevezetességet).

9

12

17

22

24

28

45

49

51

54

55

0 10 20 30 40 50 60

egyéb

Színház

Egyetem

Tőztorony

Érseki Palota

Székesegyház

Viadukt

Belváros- Óváros

Állatkert

Vár

Sétálóutca

%

110

13. tábla

A különbözı szegmensek körében legnépszerőbb nevezetességek, látnivalók

Ismérv Nevezetesség, látnivaló 18-24 év Állatkert (57%) Sétálóutca (53%) Vár (50%) 25-30 év Állatkert (52%) Sétálóutca (50%) Belváros- Óváros (48%) 31-40 év Állatkert (60%) Sétálóutca (59%) Vár (54%) 41-50 év Vár (62%) Sétálóutca (57%) Belváros- Óváros (51%) 51-60 év Sétálóutca (60%) Belváros- Óváros (52%), Vár (52%)

���� Életkor

60 év feletti Vár (57%) Állatkert (50%) Belváros- Óváros (47%) Viadukt (47%)

alapfokú Állatkert (71%) Vár (57%), Viadukt (57%) szakmunkásképzı Állatkert (67%) Vár (42%), Sétálóutca (42%), Viadukt (42%) érettségi Sétálóutca (58%) Állatkert (56%) Vár (55%)

���� Iskolai végzettség

felsıfokú Sétálóutca (58%) Vár (57%) Belváros- Óváros (55%) aktív Sétálóutca (58%) Vár (56%) Állatkert (52%) ���� Gazdasági

aktivitás inaktív Állatkert (51%) Vár (49%) Belváros- Óváros (47%) Sétálóutca (47%)

férfi Sétálóutca (52%) Viadukt (51%) Állatkert (50%)

���� Nem nı Vár (59%) Sétálóutca (57%) Belváros- Óváros (52%) Állatkert (52%)

1 fı Vár (60%) Sétálóutca (54%) Belváros- Óváros (54%) 2 fı Vár (53%) Sétálóutca (52%) Belváros- Óváros (51%) 3 fı Sétálóutca (65%) Állatkert (64%) Vár (52%) 4 fı Vár (55%) Sétálóutca (52%) Viadukt (47%)

���� Háztartás létszáma

4-nél több fı Vár (62%) Belváros- Óváros (62%) Állatkert (57%)

van Sétálóutca (56%) Állatkert (54%) Belváros- Óváros (51%) Viadukt (51%) ���� 15 éven felüli

gyermek a háztartásban

nincs Vár (56%) Sétálóutca (55%) Állatkert (50%)

átlag alatti Állatkert (61%) Sétálóutca (50%) Viadukt (43%) átlagos Vár (59%) Állatkert (57%) Sétálóutca (55%) ���� Jövedelmi

helyzet átlag feletti Sétálóutca (57%) Belváros- Óváros (56%)

Vár (52%)

fıváros Állatkert (50%) Viadukt (50%) Belváros- Óváros (44%) nagyváros Sétálóutca (63%) Állatkert (53%) Belváros- Óváros (51%)

kisváros Vár (68%) Sétálóutca (56%) Állatkert (49%) Belváros- Óváros (49%)

���� Település típusa

község Vár (77%) Állatkert (54%) Viadukt (46%) Belváros- Óváros (46%) Sétálóutca (46%)

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

A felmérés során választ kerestünk arra, hogy a Veszprémben 2006-ban tartott különbözı

kulturális rendezvények, fesztiválok mennyire ismertek és mennyire népszerőek. Az

eredmények alapján elmondható, hogy Veszprémet még mindig elsısorban az épített

örökséggel kapcsolatban ismerik, bár minden megkérdezett hangsúlyozta, milyen vonzerıt (és

imázsépítı szerepet) töltenek be a jól szervezett és kommunikált fesztiválok.

A kulturális programok ismertségét két aspektusból is megvizsgáltuk. Elıször arra

kértük a megkérdezetteket, nevezzék meg, hogy milyen rendezvényeket, fesztiválokat tudnak

felidézni, emlékeik során melyeket tartották a 2006. év során a városban (21. ábra). Ezt

követıen a megkérdezett által nem említett valamennyi kulturális esemény ismertségérıl

111

külön-külön informálódtunk. A spontán említés, valamint a felolvasás utáni emlékezés

alapján a város kulturális rendezvényei közül a négy legismertebb és legnépszerőbb

programnak a Veszprémi Ünnepi Játékok, a Veszprémi Nyári Fesztivál, az Utcazene

Fesztivál és a Veszprém Rallye bizonyult. Fontos kiemelni, hogy az Utcazene Fesztivál

toronymagasan vezet a népszerőségi listán a veszprémi lakosság körében, de ennek belföldi

ismertsége még mindig alacsony. Nagy a keveredés a Veszprémi Ünnepi Játékokkal és a

Veszprémi Nyári Fesztivállal kapcsolatban: pusztán név alapján nem tudják megkülönböztetni

még a helyiek sem, s a belföldi lakosság általában a Veszprémi Ünnepi Játékok fellépıivel

azonosítja be a Nyári Fesztivál programjait.

21. ábra

A kulturális rendezvények, fesztiválok ismertsége belföldön

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

A Veszprémben megforduló turisták összességében nagyon kedvezıen értékelték

utazásukat. Ezt bizonyítja az elégedettségi mutató magas, 4,41-es átlagértéke. Az

elégedettség általánosnak mondható, senki nem adott közepesnél rosszabb osztályzatot, s a

megkérdezettek 44%-a a maximális ötös osztályzattal minısítette utazását.

A kutatási cél maximális elérése érdekében a felmérést követı 12 hónap vonatkozásában

feltérképeztük a veszprémi utazási szándékokat, utazási terveket is (22. ábra).

3 4 93

4 8 88

5 10 85

9 13 78

10 17 73

14 17 69

13 26 61

17 28 55

21 34 45

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Veszprémi Ünnepi Játékok

Veszprémi Nyári Fesztivál

Veszprém Rallye

Gizella Napok

Utcazene Fesztivál

A Tánc Fesztiválja

Virágos Veszprém díjkiosztó és gála

Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál

Kabóciádé

spontán említés rákérdezésre említés nem hallott róla

112

22. ábra

A veszprémi utazás valószínősége a megkérdezést követı egy évben

valószínőleg nem18%

valószínőleg igen8%

nem tudja8%

biztosan nem50%

biztosan igen8%

lehet, hogy igen, lehet, hogy nem

8%

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

Azok körében, akik az elmúlt két évben ellátogattak Veszprémbe, szignifikánsan magasabb a

város felkeresésének szándéka, mint a településen korábban nem jártak között. Különösen az

üzleti céllal (is) ott járók körében magas a közeljövıben utazni szándékozók aránya. Akik úgy

gondolják, hogy a megkérdezést követı egy évben felkeresik a települést, azokat elsısorban

rokonaik, barátaik, illetve a város szépsége vonzza Veszprémbe. Azok, akik nem tervezik,

hogy Veszprémbe utaznak, indokként elsısorban az anyagiakra hivatkoznak, illetve

egyáltalán nem terveznek utazást. A veszprémi utazást tervezık közel fele nem tudja még,

hogy mennyi idıt fog a városban eltölteni. Akik már erre is gondoltak, azok döntıen néhány

órás látogatásban vagy egy napos kirándulásban gondolkoznak (23. ábra).

23. ábra

Tervei szerint mennyi idıt szeretne Veszprémben tölteni?

két éjszakás utazás4%

néhány órás látogatást tervez

21%

nem tudja45%

egy éjszakás utazást tervez3%

két éjszakánál hosszabb utazást

tervez5%

egész napos kirándulást tervez

22%

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

113

A várost felkeresni szándékozók 39 százaléka még nem tudja, hogy ott létét elsısorban mivel

fogja tölteni. Akik már döntöttek ebben a kérdésben, azok a városlátogatást, kulturális

turizmust , illetve a rokoni, baráti vizitet részesítik elınyben (24. ábra).

24. ábra

Tervezett veszprémi utazásának mi a legfıbb célja?

1

1

1

2

2

3

3

11

37

39

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

sporteseményen való részvétel

sport vagy hobby tevékenység

egészségturizmus

kulturális rendezvényen való részvétel

üzleti tárgyalás

egyéb

bevásárlás

rokoni, baráti látogatás

városlátogatás, kulturális turizmus

nem tudja

%

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

114

5.4.4. Veszprém turisztikai kínálata

Veszprém turisztikai kínálatának aktualizált, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzıit az

elızı, a hazai történelmi városok turizmusával foglalkozó fejezetben elemeztem. E helyen

sokkal inkább azt szeretném bemutatni, hogy a mélyinterjúk során megkérdezett turisztikai

szolgáltatók, döntéshozók, terület- és turizmusfejlesztésben kompetens szakemberek milyen

véleményeket és megoldási javaslatokat fogalmaztak meg a turisztikai kínálat különbözı

aspektusai kapcsán.

A megközelíthetıséggel, közlekedési viszonyokkal kapcsolatban megfogalmazott kritikák

alátámasztották, hogy ez a terület a város egyik gyenge pontja. Bár hat különbözı irányból

közelíthetı meg gépkocsival a város, közvetlenül autópályán nem lehet Veszprémet elérni. A

turizmus szempontjából kedvezıtlen az is, hogy a hat irány közül csak egy esetében látható a

völgyben fekvı impozáns városkép, a többi autós a lakótelepekkel vagy a húszemeletes

házzal szembesül elıször.

A parkolási lehetıség két jellemzıje, hogy drága és kevés van belıle. A megoldás

kulcsát gyakorlatilag mindenki a körforgalmak létesítésében, parkolóházak építésében látja.

Javulást hoz az is, ha majd a 8-as út fejlesztésével és a szentkirályszabadjai reptér tényleges

megnyitásával a várost gyorsabban lehet elérni.

A turisztikai szolgáltatások közül az egyik legjelentısebb fejlıdés a szálláshelyek esetében

tapasztalható, az elmúlt évtizedben megnégyszerezıdött a férıhelyek száma. A korábbi

egyetlen hotel mellett az elmúlt néhány évben több színvonalas panzió, szálloda nyílt, és

végre van a városnak két négycsillagos szállója is. Ifjúsági szálláshely-bıvülés történt:

elkészült a Hotel Magister, a 600 fıs egyetemi szálloda.

A szakemberek nagy többsége – valószínősíthetıen a városi kínálat miatt –

elégségesnek tartja32 a jelenleg rendelkezésre álló férıhelyek számát, a szálláshelyek típusát,

ezek kihasználtságát (55-60%-ra becsülték). Az év során gyakorlatilag három-négy olyan

esemény van, mikor a szállásadók kapacitáshiánnyal küzdenek. A rendelkezésre álló

szálláshelyekkel kapcsolatban néhányan kiemelték, hogy ezek a város különbözı pontjain,

elszórtan találhatók, ezért nem alkalmasak arra, hogy egy nagyobb helyi vagy környékbeli cég

többnapos rendezvényét ott tartsa. A szakemberek többsége abból adódóan, hogy a

32 E megállapítással vitatkozik több Veszprémmel foglalkozó turisztikai koncepció. Érvelésükben a fejlıdés fı gátja a szállodai kapacitások szőkössége, s új terméknek a konferenciaturizmust, sportturizmust nevezik meg.

115

konferenciaturizmus fejlesztését a jövı egyik kiemelt feladatának tartja, szükségesnek

érzi egy 200-300 szobás, nagy befogadóképességő hotel építését, amely nemzetközi

konferenciák megtartására is alkalmas lenne.

A vendéglátó egységek száma szintén nıtt az utóbbi években, s ezzel a városban

legalább féltucat olyan étterem van, amely bárhol az országban megállná a helyét, s ahol az

ár-érték is összhangban van. Ugyanakkor gond, hogy az Óvárosban, a sétálóutcában, ahová

a turisták leginkább eljutnak, kevés az étterem, a kávézó, a cukrászda, a teraszos kiülési

lehetıség, helyette bankok, telefontársaságok, biztosítók központjai uralják a városképet. A

város e két pontja – abból adódóan, hogy a gépkocsiforgalom minimális vagy egyáltalán nincs

– kellemes pihenési lehetıséget nyújthatna a turisták számára. A megkérdezettek közül

többen hangsúlyozták, a gondokat tetézi, hogy a meglévı kevés kávézó, cukrászda nyitva

tartási ideje nem turistabarát, azok nagy része még fıszezonban is korán bezár.

Veszprém jelenlegi kínálatában a kulturális turizmus dominál, pedig a város

természetföldrajzi adottságai, a szabadidıvel, sporttal kapcsolatos már meglévı

infrastruktúrája, valamint a Bakony és a Balaton-felvidék kerékpáros- és gyalogtúra útvonalai

az aktív turizmus erısítését feltételezik. A városhatár és a Balaton kerékpárúttal való

összekötése új dimenziót jelentett nemcsak a helyi lakosok, hanem a turisták számára is. Az új

lehetıség kihasználását növelné, ha a városon belül is megoldanák a kerékpárral való

közlekedést, valamint a kerékpárhoz kapcsolódó szolgáltatások köre is kiépülne: lenne

biciklikölcsönzı, szerviz, tároló, megırzı.

A legellentételesebb vélemények a gyermekprogramok kínálatának megítélésénél

születtek. A szakemberek mintegy fele elégségesnek, színvonalasnak, sokszínőnek tartja

azokat, szerintük a bábszínház, az állatkert, a Tourinform iroda különbözı foglalkozásai, a

Mővelıdési Ház gazdag programot kínálnak. Elsısorban a témában érintettek érzik a

gyermekprogramok választékát, számát „tragikusnak”. További gond, hogy színvonalas,

vendéglátást is biztosító játszótér nincs a városban és a szállodai gyermekanimáció is

hiányzik.

A Balaton és a Bakony közelsége, a túralehetıségek, a Séd-völgye, a természeti adottságok

szintén vonzó programokat kínálnak. Ugyanakkor a többség a beszélgetések során kiemelte, a

város kedvezı természeti adottsága a kommunikációban nem kapott megfelelı hangsúlyt, a

jövıben erre nagyobb figyelmet kell fordítani. Az aktív pihenés lehetıségéhez sokat

hozzátenne, ha a városnak lenne fedett uszodája, strandja, szabadidıközpontja (extrém

sportokra alkalmas „adrenalin-park”), valamint családok részére épült élménypark.

116

A helyi Tourinform iroda megítélése kedvezı, munkájáról kivétel nélkül elismerıen

nyilatkoztak a mélyinterjú résztvevıi. Tapasztalataik szerint az iroda jól mőködik,

munkatársai képzettek, lelkesek, segítıkészek. Külön kiemelték, hogy honlapjuk nagyon

színvonalas, több nyelvő, jól áttekinthetı, informatív, a látnivalókról, nevezetességekrıl, a

különbözı programokról, a szolgáltatásokról egyaránt tájékoztat. Kiadványaik, prospektusaik

megítélése szintén nagyon kedvezı, azok sokrétőek, esztétikusak, figyelemfelkeltıek,

informatívak, s külön érdemük, hogy a megszokott angol és német nyelven kívül számos más

nyelven is olvashatók.

5.4.5. Veszprém térségi szerepe és turisztikai versenytársai

A Balaton vendégforgalmának alakulása nagymértékben kihat a régióra, így Veszprémre is,

ha kevés a vendég a Balatonnál, akkor az a többi terület turizmusát is visszahúzza. A

szakemberek kivétel nélkül homogén véleményt alkottak arról, hogy a Balaton közelségébıl

a város egyértelmően profitál, különösen az északi part hoz sok-sok vendéget

Veszprémbe, még akkor is, ha az utóbbi években érezhetıen megcsappant a tó forgalma33. A

megkérdezettek szerint a balatoni turisták számára a város felkeresése standard menüpont,

különösen esıs, hővös idıben kedvelt úti cél, de a kisgyerekes családok még ragyogó idıben

is szívesen látogatják az állatkertet. A tónál nyaralók több ok miatt is Veszprémbe

csábíthatók. Bár a különbözı rendezvények, fesztiválok száma az utóbbi években a

Balatonnál is nıtt, a programlehetıségek kevésbé változatosak, az alternatív programok köre

szők.

Az interjúalanyok megfogalmaztak olyan véleményt is, miszerint a Balaton közelsége

az elıny mellett hátrányt is jelent a város turizmusának alakulására, települései közül

elsısorban Balatonfüred, Tihany, Keszthely lehetnek komoly versenytársak. Különösen

Balatonfüred fejlıdött sokat az elmúlt idıszakban, a város nemcsak a lakossági, hanem az

üzleti turizmusban is versenytárs, komoly szállodakapacitásával Veszprém nem versenyezhet.

A tó közelsége más vetületben is konkurenciát jelent Veszprém számára: a helyi lakosok

közül sokan rendelkeznek Balaton-parti telekkel, házzal, a nyári hétvégéket sokan ott töltik.

A turisztikai versenytársak (településre lebontott) vizsgálatának elméleti alapja az a

gondolat, miszerint a turisztikai termékek versenyében azok tekinthetık versenytársaknak,

melyek azonos fogyasztói csoportot céloznak meg, illetve azonos szükséglet kielégítésére

alkalmasak (a turistából és annak szükségletébıl indulunk ki). E kérdéskörnél a Veszprémben

33 A felmérést követı évben, 2007-ben fordult meg a Balaton régió vendégforgalmának csökkenése.

117

az elmúlt két évben járt belföldi turisták és a mélyinterjúban részt vett szakemberek szubjektív

véleményét ismertetjük (14. táblázat).

14. táblázat

Veszprém turisztikai versenytársai belföldön

Hasonlóság Különbség Említett

város

Említések

száma a két város között

Eger 59

vár (25), történelmi város, történelmi múlt (14), sok

történelmi nevezetesség, sok mőemlék (10), sok

látnivaló (7), csodálatos természeti adottságok, szép

környezet (6), földrajzi adottságok (5), sok kirándulási

lehetıség (4), a történelmi belváros hangulata (4), a város

hangulata (3), borfesztivál (3), kellemes hangulatú város

(2), gyönyörő kisváros (2), szép belváros (2), népszerő,

kedvelt (2), Veszprémnek a Bakony olyan, mint Egernek a

Bükk (1), régiójukban hírességek (1), Bazilika (1),

nagyság (1), polgári város (1)

sokkal híresebb (3), sok

jó borpince (3), strand

léte (2), borvidék (2)

Pécs 51

történelmi város, történelmi múlt (17), sok történelmi

nevezetesség, sok mőemlék (15), sok látnivaló (8),

történelmi belváros hangulata (7), csodálatos

természeti adottságok, szép környezet (7), kedvezı

fekvés (5), sok rendezvény, kulturális program (5),

egyetem (5), hasonló hangulat (3), szép belváros (4),

Székesegyház (2), híres múzeumok (2), állatkert (3),

történelmi belváros (1), egyházi kincsek (1), sok fiatal (1),

nagyság (2), ismertség

(2), vonzóbb úti cél (2),

intenzívebb fejlıdés (2)

Székes-

fehérvár 50

sok történelmi nevezetesség, sok mőemlék (15),

történelmi város, történelmi múlt (13), egyházi múlt,

egyházi kötödés (8), sok látnivaló (7), a két város

közelsége (7), királyok, királynék városa (3), sok

rendezvény (2), hasonló hangulat (2), tóhoz közeli fekvés

(1), azonos régió (1), gyors fejlıdés (1)

Budapesthez közelebb

van (9), koronázási

város (5), gazdasági

fejlettség (3), nagyság

(2), sok munkahely (2),

központi fekvés (1),

ipari központ (1)

Sopron 43

történelmi város, történelmi múlt (13), sok történelmi

nevezetesség, sok mőemlék (12), kellemes hangulat

(10), csodálatos természeti adottságok, szép környezet

(9), osztrák határ közelsége (8), sok látnivaló (7),

kedvezı fekvés (5), hangulatos belváros (4), szép belváros

(4), történelmi hangulat (3), történelmi belváros (3), tóhoz

közeli fekvés (2), gyönyörő város (2), stílus (1), tőztorony

(1), hasonló értékekkel bírnak (1)

vonzóbb úti cél (3),

borvidék (2), gyorsabb

fejlıdés (1), İrség

közelsége (1)

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

118

A válaszok alapján Veszprém legfontosabb turisztikai versenytársai a történelmi városok:

Eger, Pécs, Székesfehérvár és Sopron. A belföldi turizmus fı küldıterülete Budapest és

agglomerizációja, valamint a regionális központok (Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Gyır),

a turistákért folytatott verseny tehát elsısorban e területeken értelmezhetı. Sopron és Eger

hasonló mőemlékegyüttessel és örökségi kínálattal rendelkezik, de mind szálláshely-

kapacitásban, mind pedig termékkínálatban (bor, egészségturizmus) Veszprém elıtt jár. A

régióban Székesfehérvár tekinthetı igazi versenytársnak, a felmérésben résztvevık a

különbséget a gazdasági fejlettségben, központibb fekvésben látják.

5.4.6. Versenytárs-elemzés: Eger és Sopron turizmusa

A Belváros, történelmi városközpont kanyargós utcái, hangulatos terei, házainak boltíves

kapui, míves erkélyei, mőemlékei, középületei és az elı-elıbukkanó városfalai egyedülálló

mővészeti egységet alkotnak… e szavakkal számos történelmi város, – így Veszprém mellett

Eger és Sopron is – jellemezhetı. A történelmi hangulatot, a meglévı értékeket használni kell;

az adottságokra épülı, a keresleti igényeknek megfelelı fejlesztések ezt a célt szolgálják.

Veszprém jelenlegi pozíciójának és jövıbeni lehetıségeinek vizsgálata feltételezi,

hogy a hasonló lélekszámú városokkal gazdasági, kulturális és társadalmi szempontból is

összehasonlítsuk. Sopron és Eger turizmusának pozitív és negatív eredményei, a városok

megfogalmazott fejlesztési elképzelései a királynék városát is segít(het)ik a reális tervezésben.

A vizsgált történelmi városok gazdaságában meghatározó a turizmus jelenléte, s jövıjüket is a

kulturális alapú gazdaságfejlesztés mentén tervezik. A vendég- és vendégéjszakák száma,

valamint a vendéglátóhelyek száma alapján is látható, hogy a települések turisztikai

szempontból kiemelkedık; Veszprém kivételével térségükhöz viszonyítva is jelentıs

eredményekkel és kapacitással rendelkeznek (25. ábra).

119

25. ábra

Magyarországon a 100 000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma kistérségenként

FORRÁS: VÁTI KHT . - TEIR LEKÉRDEZÉS 2005, SAJÁT SZERKESZTÉS

A három történelmi város turizmusban betöltött súlyát és fejlıdését jól jellemzi a

következı két (15-16.) táblázat és a 26. ábra, ahol a települések sorrendje azt mutatja, hogy

Budapesthez képest mekkora turisztikai kereslettel (vendég- és vendégéjszaka szám)

rendelkeznek e városok:

15. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma a vizsgált városokban, 2005

Vendég 2005 Elızı év=100,0% települési sorrend

település neve külföld belföld összes külföld belföld összes

1 Budapest 2 165 062 388 504 2 553 566 109,4 107,6 109,1 7 Sopron 38 851 110 235 149 086 92,8 107,9 103,5 9 Eger 35 046 98 724 133 770 111,9 132 126,1 30 Veszprém 10 330 15 933 26 263 106,9 91,1 96,8

FORRÁS: KSH, 2006

120

16. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált városokban,

2005

Vendégéjszaka 2005 Elızı év=100,0% települési sorrend

település neve külföld belföld összes külföld belföld összes

1 Budapest 5 599 047 873 589 6 472 636 107,6 104,7 107,2 7 Sopron 72 432 284 652 357 084 93,8 98,7 97,6 9 Eger 99 040 209 741 308 781 114,9 135,2 128 30 Veszprém 23 917 71 415 95 332 111,6 114,9 114

FORRÁS: KSH, 2006

26. ábra

Magyarországon a 100 000 lakosra jutó vendégéjszakák száma kistérségenként

FORRÁS: VÁTI KHT . - TEIR LEKÉRDEZÉS 2005, SAJÁT SZERKESZTÉS

A külföldi és belföldi forgalom eltérı mértékben érinti e városokat. A belföldi

vendégéjszakáknál Sopron (5.), Eger (7.) és Veszprém (25.) a sorrend, míg a külföldieknél ez

változik: Eger (12.), Sopron (16.) és Veszprém.(42.). Amennyiben a tágabb (kis)térség

turisztikai statisztikáit és népesebb küldıterülethez, nagyvárosokhoz való távolságát

elemezzük, akkor elmondható: mindhárom város helyzete kedvezı, ami a rövidtávú (1-3

éjszaka, hosszú hétvége) utazások és egynapos kirándulások keresletét támasztja alá (17.

táblázat):

121

17. táblázat

Eger, Sopron és Veszprém térségi pozíciója

Történelmi

város

Magas vendégéjszaka számú, vonzó

desztináció, üdülıövezet a térségben

Nagyváros, nagy lélekszámú

terület a térségben (távolság km-

ben)

Eger Mátra / Bükk

Miskolc-Miskolctapolca, Egerszalók,

Mezıkövesd

Budapest (128)

Miskolc (61)

Debrecen (136)

Sopron Fertı-tó / Soproni-Kıszegi hegység

Bük, Sárvár, Szombathely, Hegykı,

Mosonmagyaróvár

Bécs (60), Pozsony (70)

Gyır (87),

Budapest (217)

Veszprém Balaton-part / Bakony

Siófok, Tihany, Balatonfüred, Zánka,

Balatonalmádi, Paloznak

Budapest (110)

Székesfehérvár (44)

Gyır (77)

FORRÁS: SAJÁT SZERKESZTÉS, 2006

A történelmi város mint alapvetı vonzerı mellett Veszprém turisztikai termékkínálata

jelenleg jóval szőkebb a másik két városnál: hiányzik a borral kapcsolatos ajánlat, az

egészségturizmus és a konferenciaturizmus. Rendezvények, fesztiválok mint imázserısítı

elemek terén Veszprém és Sopron tett nagyobb erıfesztítéseket az utóbbi években (18.

táblázat), a garantált – a történelmet élményszerően bemutató – programok viszont Egerben

dominálnak

Mindazonáltal megállapítható, hogy mindhárom városban hiányzik, illetve hiányos a

turisztikai infrastruktúra (látogatóközpont, parkolóház, turisztikai információs rendszer),

valamint a történelem élményszerő megjelenítése garantált programok (korabeli

mesterségek, ırségváltás, kosztümös program), tematikus utak segítségével. A látogatóbarát

múzeum / kiállítás Eger esetén a Dobó István Vármúzeumban valósult meg; a jövıben viszont

mindhárom város konkrét projektekkel készül e hiányosság oldására, a kulturális turizmus

fejlesztésére (látogatóközpont, hangversenyterem, tematikus út).

122

18. táblázat

Eger, Sopron és Veszprém fesztiválnaptára

Eger Sopron Veszprém

Március Egri Tavaszi Fesztivál Soproni Tavaszi Napok -

Április - - -

Május Európa Napok

Pünkösd Fényes Udvara

Soproni Borünnep

Kékfrankos Nyár 2006

Gizella Napok

A Tánc Fesztiválja

Június Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál Múzsák Nyara Nyári Összmővészeti Fesztivál

Régi Zenei Napok

Soproni Ünnepi Hetek

(Zenés Nyári Színház,

Fertırákos)

Kabóciádé

Gyermekfesztivál

Július Egri Bikavér Ünnepe

Végvári Vigasságok az Egri Várban

Soproni Ünnepi Hetek

Soproni Zenés Nyári

Színház

VOLT Fesztivál

Liszt Fesztivál

Utcazene Fesztivál

Veszprém Rallye

Augusztus Dobó téri forgatag

Bormustra az egri Piacz-

téren

Középkori Piactér

Agria Nemzetközi Néptánc-találkozó

Páneurópai

Megemlékezés

Sörnapok

Wagner Fesztivál

Kirakodóvásár

Veszprémi Nyári

Fesztivál

Veszprémi Ünnepi

Játékok

Szeptember Eger Ünnepe Szüreti Napok Veteránautós

Találkozó

Október İszi Kortárs Mővészeti

Hetek

- Veszrémi Játékok

Nemzetközi

Gyermekmővészeti

Fesztivál

November Palóc gála - -

December Karácsonyi vásár Karácsonyi vásár Karácsonyi vásár

FORRÁS: VÁROSOK RENDEZVÉNYNAPTÁRA ALAPJÁN , SAJÁT ÖSSZEÁLLÍTÁS , 2006

123

A magát „soknemzetiségő és multikulturális városként” jellemzı Eger34 az Európa Kulturális

Fıvárosa2010 program egyik legjobban elıkészített pályázati anyagát nyújtotta be. A

kulturális-turisztikai nagyprojektek gyakorlatilag lefedik a város középtávú elképzeléseit,

egymásba épülve segítik e történelmi város fejlıdését és a hatékony forrásszerzést. A

programban kiemelhetı a látogatóbarát megoldások ösztönzése (egri vár, belváros, múzeumi

negyed, közlekedés), illetve a borkultúra, a konferenciaturizmus és a kortárs mővészetek

városi hagyományokon nyugvó továbbfejlesztése.

Az elképzelések35 kitérnek az egészségturizmus (Egerszalók) és az örökségturizmus

(regionális várprogram, Felsı-magyaroszági Borút) kínálatának térségi szintő

bekapcsolására; társadalmi szempontból pedig a multikulturális („ezerféle náció városa”)

hagyományokat hangsúlyozzák.

Sopron - „a polgári hagyományok és a megújulás városa” - jövıképe pontosan

megfogalmazott és társadalmilag egyeztetett36 prioritásokon nyugszik. A korán kialakult

kézmőves-, kereskedı polgári réteg lokálpatriotizmusa, tradíciószeretete és nyitottsága

magában hordozza a közösségi polgári hagyományok ápolását; a történelmi értékek védelmét

(belváros); a megújulás, az újfajta (regionális) szerepkörök és korszerő intézmények vonzását.

A város lakossága nem kívánja a település növekedését; megfelelınek tartja Sopron mai

léptékét, így a fejlesztési projektek nagyságrendje is a jelenlegi lélekszámot veszi alapul. A

vonzerıfejlesztés épít a város különleges, határmenti elhelyezkedésére, turisztikai

potenciáljára (a vidéki történelmi városok között a legnagyobb fogadóképességő, a legjobb

mutatószámokkal rendelkezik vendégéjszaka tekintetében) és arra a tényre, hogy száz

kilométeres körzetében több mint négy millióan laknak (Bécs, Pozsony).

Sopron fejlesztési stratégiája az épített örökség és a programkínálat

revitalizációjára épül; célja a város ismertségének növelése, a turisztikai piacon lévı

pozíciójának erısítése. Az új megközelítéső kultúra- és turizmuspolitika („Art and Beauty”

programmodell) hangsúlyozza, hogy a lelki egyensúlyt adó kulturális értékekkel össze kell

kapcsolni a város egészségügyi, szépészeti és wellness szolgáltatásait. Sopron esetében a

34 Figyelemre méltó a város szlogenje: Eger, nyitva van / „Európa kicsiben”. 35 A konkrét projektek összefoglalóját mindhárom város esetében a Mellékletben szerepeltetjük. 36 A fejlesztések kijelölése többlépcsıs folyamatként írható le. A „Városfejlesztési Mőhely” programsorozat társadalmi fórum keretében teremtett lehetıséget a lakosság igényeinek és elképzeléseinek megismerésére, emellett a koncepcióba a városi döntéshozók, ágazati és gazdasági szakemberek véleménye is helyt kapott. A fejlesztések meghatározásánál döntı szempont a fenntarthatóság, a jövıbeni biztos mőködtethetıség követelménye, emellett koncentrálnak a kistérségi különleges helyszínek (fertırákosi Barlangszínház, nagycenki Széchenyi-kastély, fertıdi Eszterházy-kastély, Fertı-tó) bevonására.

124

történelmi-történeti értékek megmutatása, a város a (az európai) kultúra befogadásában és

alakításában játszott szerepét hangsúlyozza (SOPRON 2010 PÁLYÁZAT ).

Veszprém a „jelet hagyunk” szlogenre építette kulturális alapú fejlesztéseit37, és a jövıben a

fogadóképesség, a közlekedési infrastruktúra javítására koncentrál. E filozófiát követi a

komplex közlekedésfejlesztési projekt, mely a jelenleg egyre tarthatatlanabb közlekedési

állapotok kihívásának kíván megfelelni és a terveken jelentkezı belvárosi körforgalmak,

illetve a Pápai-Jutasi út összekötı belsı körgyőrő (Kis Viadukt) szakaszát tervezi

megvalósítani.

A térségi kapcsolatok erısítése, valamint a városkörnyék településeinek elérése a célja

annak a kerékpárút-hálózat fejlesztésnek, mely illeszkedik a meglevı és jelenleg terveken

szereplı végpontokhoz, valamint figyelembe veszi a kistérségi és az országos hatáskörő

útvonalak beérkezését. Az út nyomvonala a közlekedésbiztonsági célú forgalmas

szakaszokkal kiegészülve egy egységes hálózatszerő összeköttetést teremt (a Balatoni

kerékpárút összekapcsolása Herenddel és a bakonyi településekkel), a hálózat kiépülése pedig

valódi közlekedési alternatívát és a környezetközpontú szemléletváltozást biztosíthatja a

lakosság számára (életminıség javítás).

A Séd-völgy rehabilitációja38 - „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében”

munkacímen - a város egyik legelırehaladottabb elıkészítettségi állapotban levı

nagyprojektje. Célja egyfelıl a kulturális turizmus feltételeinek javítása, másrészrıl a

város hagyományos közösségformáló és a rekreációt szolgáló tereinek a visszaadása a

lakosság használatába.

Lényeges kérdés Veszprém belvárosának komplex (gazdasági, szociális, épített

örökség- és környezetvédelmi, közlekedési) rekonstrukciója , mely a segíti a belváros

gazdasági (elsısorban turisztikai) lehetıségeinek javítását, a befektetés-ösztönzést és az

egységes turisztikai arculat kialakításával a város vonzerejét kívánja növelni. Itt utalunk

vissza a Veszprém kutatás során a turizmus szempontjából lényegesnek tartott Vár, Állatkert,

belváros-sétálóutca területekre: a város elıkészítés alatt álló projektjei ezeket az

akcióterületeket foglalják magukba.

37 A projektek ötleteit és kivitelezhetıségét a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) az elmúlt idıszakban szakmailag értékelte és alkalmasnak találta az operatív programba való beillesztésre, céljaik megvalósításával egyetértve felvette ıket a kiemelt projektek listájára, ami a kivitelezést tekintve intenzív, 85-90 % közeli Európai Uniós támogatási lehetıséget jelent. 38 Stratégiai területnek számít: a város jelenleg két leglátogatottabb területét, a várat és az állatkertet köti össze.

125

5.4.7. Politikai és szakmai döntéshozók (stakeholderek) és a lakosság véleménye

A kutatás kvalitatív fázisában húsz, a témára nagy rálátással bíró turisztikai szakemberrel,

illetve a városvezetés, döntéshozók képviselıivel készítettünk mélyinterjút 39. A szakemberek,

döntéshozók szerint Veszprém turisztikai piacán az elmúlt három évben kedvezı változások

történtek, melyek jó lehetıséget kínálnak arra, hogy ezt folytatva a város végre méltó helyet

kapjon, egy hosszú-hosszú Csipkerózsika-álom után. A többség véleménye szerint az utóbbi

években a város nem nagy léptékkel, de látványosan és folyamatosan fejlıdött. Amíg a

Veszprém turisztikai életére kedvezıen ható tényezık között a kulturális turizmus

erısödését, az Óváros szépülését, a vár egyes részeinek megnyitását, s ezzel a turisztikai

kínálat bıvülését a szakemberek döntı többsége kiemelte; a többi felsorolt tényezıt csak

néhány interjúalany említette.

A fejlıdést a megkérdezettek a következı tényezıkkel indokolták:

• A kulturális turizmus szerepe tovább erısödött, fıleg a nyári idıszakban jelentısen

megnıtt a rendezvények, fesztiválok száma, de a városban gyakorlatilag az egész

évben van ilyen jellegő program. Turisztikai szempontból inkább a nyári

eseményeknek van jelentısége, s meglepı, hogy sok esetben külföldön jobban ismerik

ezeket a rendezvényeket, mint belföldön. A fesztiválokon szereplı együttesek ugyanis

viszik a hírét magának a városnak és természetesen a rendezvényeknek is. A

Veszprémi Ünnepi Játékok ez alól kivétel, annak kiváló, országos marketingje van, a

meghívott elıadók is világhírőek, s a tapasztalat az, hogy arra Észak-Magyarországról

és az Alföldrıl is érkeznek vendégek, akik a nagy távolság miatt a városban

éjszakáznak. A többi eseményt pénz hiánya miatt nem tudják propagálni, hírük

gyakran a városon belül marad, s ezért kevésbé ismertek. Veszprém lakossága

ugyanakkor kedveli és elıszeretettel látogatja ezeket a rendezvényeket, sokan

szabadságukat is ehhez igazítják, rokonaikat, barátaikat is ilyen alkalmakkor látják

vendégül. A zenei élet „felpezsdülésében” jelentıs szerepe van a rendezvények,

fesztiválok vállalkozók általi felkarolásának, patronálásának. A zenei programokon

kívül a modern képzımővészet is erıssége a városnak, egyre több kuriózumszámba

menı kiállítást kínál az érdeklıdıknek. A Dubniczay-ház felújításával, az ott lévı

39 A mélyinterjúk lebonyolítását az általam meghatározott kérdéssor alapján – az érintettség miatt – a M.Á.S.T. Kft. munkatársai végezték kiváló hatékonysággal.

126

kiállításokkal (László Károly Győjtemény) is tovább színesedett Veszprém kulturális

élete.

• A város vezetése eltökélt, nyitott volt a turizmus fejlesztés terén. Az elmúlt

idıszakban jelentıs beruházásokkal vonzóbbá tették a várost, a

homlokzatrekonstrukciók, a fıutca szépülése, a folyamatos felújítások révén az épített

környezet egyre vonzóbb lesz. Megkezdıdött az egyedi épületek díszkivilágítása is, és

a Viadukt, valamint a veszprémi vár is belépett a díszkivilágított korábbi egy-két

objektum mellé.

• Felújításokra került sor az egyházi tulajdonban lévı mőemlékekben (épületek,

templomok, székesegyház) is, egyes részeit megnyitották a nagyközönség elıtt, s ezzel

a turisztikai kínálat tovább bıvült. Veszprém a fıváros után az egyetlen város, amely

komoly, mőködı, felújított és impozáns várnegyeddel, érseki székhellyel rendelkezik,

„történelmi levegıje van”. 200 mőemlék van a városban, ami országos szinten

kiemelkedı. Az erre épített termékkialakítások, termékcsomagok megjelenése is

segítette látogatottságának növekedését. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek

megismertetésében hallatlanul kiemelkedı szerepet játszott a turisztikai információs

iroda, mely számos információs anyaggal tudott szolgálni az idelátogatók számára.

• A város egyik fı attrakciója, az állatkert napról-napra fejlıdik, szépül. Elkészült a

balatoni körúthoz kapcsolódó kerékpárút , melyet már nemcsak a helyi lakosság

használ.

• Néhány éve még Veszprémben alig volt elfogadható szálláshely a szocreál központi

hotelt leszámítva. Ezen a területen is jelentıs változások történtek. A színvonalas

szálláshelyek száma emelkedett, végre van a városnak négycsillagos szállója is, és

úgy tőnik, ez az üzleti, incentive turizmusban is elırelépést jelentett. A Villa Medici

Hotelben már wellness lehetıség is van, s ez segíti eloszlatni azt a képet, hogy

Veszprémet maximum egy napra érdemes felkeresni. A színvonalas vendéglátóhelyek

köre szintén bıvült.

• A várost nemcsak az osztrák, német, hanem az angol, holland turisták is kezdik

felfedezni, a környéken házat vásárló külföldiek száma folyamatosan nı.

• 2005-ben nyáron a rossz idı, míg 2006-ban a Balaton népszerőségének növekedése

eredményezett több látogatót Veszprémnek.

• A város és a turizmus koordinációját végzı szervezetek, a turisztikai információs

iroda, referatúra markánsabb marketing munkát végzett. A Tourinform Iroda

munkatársainak elhivatottsága, hozzáállása, szakértelme kimagasló, ötleteik és azok

megvalósítása kiváló, együttmőködési készségük nagyon jó.

127

• Változatlanul népszerő a 2007-ben már tizedik alkalommal megrendezésre kerülı

megyei turisztikai vásár (Veszprém székhellyel), mely a vidék egyik legnagyobb

ilyen jellegő seregszemléje, kiemelkedı a látogatottság, kiemelkedı a kiállítói

részvétel. A rendezvény egy intellektuális réteg érdeklıdésére is számíthat, és a

belföldi turizmus növekedését is jól szolgálja.

• Egyre erıteljesebben jelenik meg maga a város is a turisztikai piacon, fıleg a hazai

vásárokon és a külföldi küldı területeken is. 2005-ben Veszprém elnyerte az ”Év

Települése” címet, mely nagy nyilvánosságot kapott.

A dícsérı mondatok mellett több kritikus megállapítás is elhangzott. Itt jegyzem meg, hogy a

negatívumokat elsısorban a vállalkozói szféra és a turizmussal közvetlen kapcsolatban

lévı szakértık említettek, alátámasztva a partnerség és a szakmai döntések

szükségességének fontosságát:

• Az úthálózat, a városi közlekedés, a parkolás területén nem történtek

elırelépések, a város még átlagos hétköznapokon is „nehezen élhetı”, gyakoriak a

dugók, a parkolási gondok. Külön nehézséget okoz a busszal érkezı turisták

parkolása, a várnál mindössze két busz tud egy idıben parkolni. Ez a probléma

hatványozottan jelentkezik, a várhoz busszal érkezık jelentıs része ugyanis idısebb

korú nyugdíjas, akiket különösen érdekelnek az egyházi látnivalók.

Kényelmetlenséget okoz az is, hogy az egyik fı attrakció, az Állatkert

tömegközlekedéssel nehezen érhetı el, a vasúttal érkezı kisiskolások nem tudnak az

állomásról közvetlenül az Állatkertbe utazni.

• Baj, hogy a város valódi központja nehezen értelmezhetı. Az Óváros tér - ahová a

Veszprémbe látogatók zöme érkezik - jellemzıen üzleti, banki szféra megjelenéső, öt

órakor bezár minden. Igaz, egy-két helyen már itt is megjelentek kereskedelmi

egységek, amelyek ott tartják az embereket, de nincs a téren szálloda, ami általában

egy ekkora mérető városban Európában megszokott. Gond az is, hogy a korábban

lerombolt városközpont egyik része ma jellegében egy szocreál kislakótelep, a másik

része pedig a sétálóutca, ami jellegtelen, a turistákat nem igazán vonza, ahol kevés a

látnivaló, sokan meg sem találják. A város vezetése inkább a nagyobb léptékő

fejlesztéseket preferálta, a városba érkezı látogatók elsı benyomásainak

fontosságát nem mérte fel.

• Kedvezıtlen tényezı, hogy a város a közel tízezer egyetemista ellenére nagytömegő

populáris szórakozási igények kielégítésére nincs felkészülve, a pezsgı zenei élet

elsısorban réteg- igényeket elégít ki. Fontosságához képest kisebb figyelmet kapott a

128

közvetlen kistérség és a nagyobb térség együttmőködése, bár ezen a téren már

elindultak bizonyos kezdeményezések.

• Az egyház tulajdonában lévı vári ingatlanok látogatottságának biztos nem tesz jót,

hogy a benne található látnivalók nyitva tartási ideje nem turistabarát, délután öt

órakor már bezár minden, igaz ebben a pénzhiány is szerepet játszik, a fenntartási

költségekhez a város mindössze két millió forinttal járul hozzá. Kedvezıtlenül hatott

az is, hogy nem elég hatékony és összehangolt az együttmőködés a turisztikai

intézmények, az önkormányzat, az egyház, és a civil szervezetek között.

• Negatívumként értékelhetı az üzletek, az éttermek nyitva tartása, a kiszolgálás

módja, a vendégekhez való hozzáállás, a nyelvtudás hiánya is, ezen a téren - bár

vannak elırelépések, még van mit javítani.

• A különbözı kiadványok, információs anyagok nem egységes arculattal jelennek

meg, illetve egymásra épülı programajánlatokat, komplex csomagokat nem sikerült

kidolgozni. A kidolgozott városmarketing nem volt elég átgondolt, folyamatosan

átalakításra került, emiatt több kitőzött cél nem valósult meg. A városi szintő

turisztikai stratégiában a célok között a kulturális turizmus dominanciája érvényesült,

ami önmagában nem rossz koncepció, ha a konferencia-, a vallási- és a „bakancsos”

turizmus fejlesztése is megfelelı figyelmet kap. Nagyon gyenge volt a

városmarketing kommunikációja is, országos szinten gyakorlatilag csak a

Veszprémi Ünnepi Játékokat propagálták. A város kommunikációjában a Balaton

közelségét sem használta ki, az attrakciók közül gyakorlatilag csak az állatkertet

hirdették.

• Hiányzik egy olyan marketingszervezetet, amely döntéshozói szinten koordinálná,

összefogná Veszprém turisztikai életét érintı kezdeményezéseket, döntéseket.

A helyi lakosság véleménye szerint (fókuszcsoportos vizsgálat) Veszprém nemcsak kedvezı

földrajzi adottsága, Balatonhoz közeli fekvése, hanem történelmi múltja, fesztiváljai,

rendezvényei miatt is jelentıs helyet foglal el Magyarország turizmusában. A fesztiválok

külön „érdemének” tartják, hogy nemcsak tömegeket vonzanak, hanem a jellemzı egynapos

veszprémi látogatások helyett többnapos programot kínálnak a városba érkezık számára, s a

meghívott világhírő elıadók fellépése Magyarország turisztikai imázsát is növeli.

A veszprémiek szerint a város nagyon sokat „profitál” a turizmusból, fellendülést,

fejlıdési lehetıséget látnak benne. A turizmus révén számos vállalkozás megerısödött, ami

új munkahelyeket teremtett, a szolgáltatások színvonala javult, új panziók nyíltak, s ezzel

„színesedett a város befogadóképessége”. Véleményük alapján a város (eddig) kizárólag a

129

turizmus elınyeit élvezi, a helyi lakosok az idınként jellemzı turistaáradattal szemben

toleránsak, nincs olyan pillanat, amikor elviselhetetlennek tartják azt. Hasonló eredményt

hozott a 2005. évi kérdıíves felmérés is: a veszprémiek 38%-a szerint meghatározó, 31%-a

szerint nagyon fontos a turizmus.

130

6. KÖVETKEZTETÉSEK: A JÖVİ LEGFONTOSABB FELADATAI

A kutatás eredményeibıl levonható következtetések számos településfejlesztési, komplex

gazdaságfejlesztési területet érintenek (fogadóképesség, infrastruktúra, városmarketing,

együttmőködési keretek), illetve kijelölik a turizmus ágazat berkein belüli prioritásokat is.

Zárógondolatként a leglényegesebb problémákat és megoldási javaslatokat ismertetem,

megjegyezve, hogy a felsoroltakra 2007. ıszétıl pályázati kiírások jelennek meg a regionális

turizmusfejlesztési programban.

Az értekezés gyakorlati hasznosíthatósága érdekében a következtetéseket két − egy

általánosan értelmezett és egy konkrétumokat tartalmazó − részre bontom:

1. A hazai történelmi városok kulturális turizmusának fejlesztési javaslatait

fogalmazom meg a vonzerıfejlesztés, a fogadóképesség javítása, a turizmus helyi

irányításának megújítása, valamint a történelmi város értékesítését és az ismertségét

ösztönzı marketingkommunikáció témakörében (6.1. fejezet).

2. Veszprém város turizmusfejlesztésével, a kulturális turizmus tágabb értelmezésével

kapcsolatban konkrét, projekt-szintő ötleteket ismertetek (6.2. fejezet).

131

6.1. A hazai történelmi városok kulturális turizmusának fejlesztésére vonatkozó

javaslatok

A hazai történelmi városok komplex turizmusfejlesztése során építkezem azokra a

megalapozó elméleti kutatásokra, melyek a tudatos tervezés, a tradícióra (is) építı egyedi

márkanév kialakítása, valamint pozitív imázs megteremtése gondolatokat emelik ki:

1. A 21. században a turizmus elınyeinek kihasználása kizárólag tudatos tervezés és

fejlesztés mellett valósulhat csak meg, amelynek szem elıtt kell tartania a fejlett, az

utazási piac többségét képezı társadalmak által levárt igényt, az élmény

elsıdlegességét, ugyanakkor törekedni kell a tradicionális városi formák és

életterek megırzésére, visszaállítására (MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2005).

2. Az európai turisztikai piacon a 90-es években lényeges hangsúlyeltolódások történtek,

elıtérbe kerültek a települések, térségek, tájegységek márkanévvé alakítására való

törekvések; az élményközpontú marketingkommunikáció és az ezeket támogató

társadalmi struktúrák kialakítása (BIEGER, T. 2002).

3. Az utazási döntés kapcsán a történelmi városok is törekednek a pozitív imázs

kialakítására és fejlesztésére. HORKAY N.-t idézve: „a desztinációk nemzeti és

nemzetközi versenyében csak azok a turisztikai célterületek és régiók sikeresek,

amelyek a megcélzott célszegmens preferenciáit és a legsikeresebb nemzetközi

desztinációk tapasztalatait (benchmarking) a középpontba állító, innovatív minıségi

turisztikai termékfejlesztést világos és konzekvens pozicionálási és differenciálási

stratégiával ötvözik (HORKAY N. 2003/a:47)”.

A fenti gondolatok alapján hangsúlyozom: a vállalkozói- és közszféra összefogása, valamint

a helyi lakosság bevonása nélkül nincs sikeres turisztikai desztináció. Az ágazatban

tapasztalható kıkemény verseny gyakorlatilag a fogadóterületek versenyét jelenti, s e kínálat-

alapú piacon csak

• az élményt nyújtó termékek,

• a partnerségen alapuló, hálózatban mőködı szervezeti struktúrák és

• az informatikailag támogatott, térségi szintő (turisztikai) marketing lehet

eredményes.

132

6.1.1. Kulturális turizmus a jövıben: az élményt nyújtó termék fejlesztése

A fenntartható turizmus fejlesztése ma már széles körben elfogadott fejlesztési elv, melyet a

hazai történelmi városoknak is alkalmazniuk kell. Mindemellett nehéz a döntés, amennyiben a

gazdaságosság, az életminıség, illetve a városi térben mőködı minıségi szolgáltatások

színvonalának emelését egyidejőleg szeretnék biztosítani. A kulturális turizmus termékének

komplex fejlesztése a vonzerı és a fogadóképesség megújításán alapul, melyet a 27. ábrán

foglaltam össze:

27. ábra

A kulturális turizmus komplex fejlesztésének kulcsterületei

Térségi projektek:közlekedés, szálláshely

Turisztikai fogadóképesség:látogatóközpont, információs rendszer

Történelmi városmag:

közösségi terek, funkcióváltás

Új termék és szegmens:aktív turizmus,fiatalok

Együttmőködés:tematikus utak,

hálózatok, marketing

Térségi projektek:közlekedés, szálláshely

Turisztikai fogadóképesség:látogatóközpont, információs rendszer

Történelmi városmag:

közösségi terek, funkcióváltás

Új termék és szegmens:aktív turizmus,fiatalok

Együttmőködés:tematikus utak,

hálózatok, marketing

FORRÁS: SAJÁT SZERKESZTÉS

A történelmi város, mint turisztikai desztináció gyors megközelíthetısége (belföldön autóval,

a beutazó turizmus esetén légi közlekedés) kulcskérdés. A küldıterületekrıl történı rövid

utazási idı érdekében − térségi projektek segítségével − a nagyobb beruházást igénylı

fogadóképesség (utak, parkolók, repterek, szálláshelyek) kialakítására, ösztönzésére van

szükség. A történelmi városon belül (belváros) viszont törekedni kell a fejlett (alternatív)

közlekedési módok (kerékpár, séta, motoros kisautó) meghonosítására, a tömegközlekedés

nagyobb arányú használatára. A hely szelleméhez illı közlekedési eszközök (pl. lovaskocsi,

régi villamos vagy turistavonat) az élményszerzés fontos forrásainak számítanak.

A mőemlék épületeken belül általában problémaként merül fel a

mozgáskorlátozottak, idısek vagy kisgyermekes családok közlekedése. Minden esetben –

akár az eredeti forma teljes körő megırzésének rovására – a mai kor elvárásait kell támogatni,

133

annál is inkább, mivel az elöregedı lakosság, turisták egyre nagyobb része fogja igényelni az

(színvonalasan megtervezett és kialakított) liftek, rámpák használatát.

A turisztikai fogadóképesség lényeges területe a turisztikai információnyújtás, melybe

beletartozik a személyes ügyfélszolgálat (korhő épületben és a munkatársak korhő ruhákban);

az információs táblarendszer (mőemlékekhez illı kivitelben: réztáblák, cégérek és

kovácsoltvas tartószerkezetek); valamint a jelentıs forgalmat generáló vonzerık közelébe

telepített látogatóközpont. A látogatóközpont esetén törekedni kell az interaktivitás

megteremtésére, a személyre szabott termékek (nyelvi sokszínőség; életkori és kulturális

háttér szerinti szegmentáció) kialakítására. Az élményszerőség úgy biztosítható, ha minél

több érzékszervet (a látás mellett hallás, tapintás, szaglás vagy ízlelés) megmozgatva, a

látogató aktív közremőködésével egy érdekes tudás-sziget kerül létrehozásra (erre jó példa a

herendi, a kıszegi vagy a pannonhalmi látogatóközpont).

A hazai történelmi városokban jellemzı módon a városközpontban, mőemléki

környezetben helyezkednek el a kulturális turizmus szempontjából vonzó templomok és

székesegyházak. E ténybıl adódóan az egyházakkal (tulajdonosi kör) való együttmőködést

ki kell terjeszteni a turizmus mőködtetésére és fejlesztésére (rendezvényhelyszín, tematikus

út).

A történelmi városmagok közösségi térként való hasznosítása nagy kihívás, ez részben

kapcsolódik a hazai belvárosok rehabilitációjához, ami a közlekedés, a forgalomirányítás, az

egységes utcakép megteremtése mellett funkcionális kérdéseket is felvet. A kiüresedı

belvárosok problémája nem csupán gazdasági vagy ingatlanhasznosítási kérdés, így azt

érdemes összekapcsolni közösségfejlesztéssel, a helyi társadalmi csoportok igényének

(fiatalok, családosok) kielégítésével. A belvárosok kiválóan alkalmasak a széles értelemben

vett kultúra (lásd a kulturális turizmus átfogó értelmezése) befogadására. Az interaktív

múzeumok, kiállítóhelyek (megváltozott szerepben); a vonzó rendezvények, fesztiválok;

valamint a megállásra, beszélgetésre, kikapcsolódásra alkalmas parkok, sétányok, játszóterek,

éttermek és kávéházak eseményként, programként jelennek meg a fogyasztók (városlakók és

turisták) elıtt.

A látogatói élmény minıségét alapvetıen meghatározza a kiszolgálás színvonala, ezért a

termékfejlesztés során figyelmet kell fordítani a látogatók elégedettségére. A vendégbarát

magatartás, a szívélyes és udvarias kiszolgálás, a segítıkész magatartás alapvetı elvárás

mindazoktól, akik kapcsolatba kerülnek a vendégekkel. A turizmusirányítás érdeke, hogy

figyelmet fordítson a helyi társadalom és a turizmusban dolgozók tájékoztatására,

ösztönzésére, a speciális (ügyfél kommunikációs) tréningprogramok kidolgozására.

134

6.1.2. A turizmus helyi/térségi irányításának megújítása

A történelmi városok esetén különösen felértékelıdik a közös erıfeszítések, a hálózatban

való gondolkodás és a partnerség kérdése. Az általam vizsgált történelmi városok

jellemzıen a közepes és kisvárosi kategóriába tartoznak, ahol a kínálati elemek

elaprózódottak, általában több tulajdonos (jellemzıen egyház, városi és megyei ingatlanok,

oktatási intézmények) osztozik a kulturális vonzerıkön, s a fejlesztések végrehajtása – a

turisztikai infrastruktúra megteremtése – gondos elıkészítést és egyeztetést igényel.

További kérdés, hogy milyen stratégiával és eszközzel40 lehet a potenciális utazókat a

desztinációba (történelmi városba) csábítani. Az internet térhódítása a régi

elosztórendszerek41 felborulásához vezetett. Az internet lehetıvé tette a fogadóterület és a

(leendı) turista közötti közvetlen kapcsolatot, de egyben magával hozta azt is, hogy e

disztribúciós csatorna kiépítését ma már minden piaci szereplı fontosnak tartja.

Mindazonáltal reális annak a veszélye, hogy a turizmus kínálati szereplıi, döntıen kis- és

középvállalkozások (szállodák, éttermek, vonzerık, rendezvények) „elvesznek” a világhálón,

illetve nem rendelkeznek elég erıforrással a turisztikai portál és az e-marketing napi szintő

mőködtetésével. A probléma költség-hatékony megoldását jelenti, ha a fogadóterület

(desztináció) összegyőjti és fókuszálja e kínálati elemeket.

A fenti kihívásokra adható válasz a helyi/térségi turizmusirányítás, az ún. Térségi

Desztinációs Modell (TDM) kialakítása (28. ábra). A térségi desztináció menedzsment

gyakorlatilag egy szintetizáló tevékenység, melynek célja a fenntartható és versenyképes

turizmus megteremtése egy térségben a turizmus rendszerének átfogó kialakítása és

mőködtetése révén.

Megfontolandó kérdés, hogy érdemes-e minden egyes településen (történelmi

városban) önálló desztináció menedzsment szervezetet létrehozni. A másik lehetıség, hogy a

vonzerık, a szolgáltatók, a döntéshozók és a lakosság (érintettek és érdekeltek) a turizmus

területén térségi együttmőködés keretében létesít menedzsment szervezetet, ez az

erıforrások optimális koncentrációjához vezet.

40 A turizmusban a fogyasztás a termékelosztás helyén történik, azaz a turista a megvett termékkel már csak a helyszínen találkozik. E tény alapjaiban felértékeli az utazás (mint termék) kiválasztásával kapcsolatos információt (LENGYEL M. 2004). 41 A klasszikus utazási irodai tevékenység átalakult, a hagyományos marketingeszközök – prospektusok és kiállítások – szerepe csökkent.

135

28. ábra

A fenntartható turizmus desztinációs modellje

FORRÁS: LENGYEL M. (2005)

A térségi turisztikai menedzsment létrejöttének folyamata (29. ábra) alulról szervezıdı

struktúrát követ, azaz a tagok saját maguk közül megválasztják a döntéshozó testület tagjait,

akik között ott lesznek a vállalkozók érdekeit képviselı személyek, a település

önkormányzatának képviselıje és a település turisztikai menedzsere.

29. ábra

A desztinációs szerv létrejötte

FORRÁS: LENGYEL M. (2005)

A szervezet operatív mőködési mechanizmusa a következı: a döntéshozó testület felállítja a

napi feladatokat ellátó munkaszervezetet, melynek vezetıje a település turisztikai menedzsere,

munkáját – a település turizmusban betöltött szerepétıl függıen – további turisztikai

136

szakemberek segítik. A TDM desztinációs menedzsment terv alapján dolgozik, amelynek

lényegét a következı kérdésekre adott válaszok adják:

• hogyan elégíthetık ki a turisták igényei?

• hogyan érhetı el a szakma nyereségessége?

• hogyan vonható be a helyi közösség, és mi lesz a haszna?

• hogyan biztosítható a környezet védelme és ápolása?

Ez a megközelítés egyszerő ellenırzési eszközként szolgálhat minden, turizmust érintı

döntésnél a megvalósíthatóság – hosszabb távon pedig a fenntarthatóság – megítélésére.

A helyi/térségi turisztikai menedzser feladatai a sokrétőek, alapvetıen a térségi és ágazatok

közötti együttmőködés, koordináció; a marketingkommunikáció és a turizmusfejlesztés körét

tartalmazzák.42 A TDM fı munkamódszere a közösségi partnerség kiépítése. Ehhez fel kell

kutatnia a különbözı szereplık (turisták, lakosság, hatóságok, partnerszervezetek, turisztikai

vállalkozások) igényeit, s meg kell ismernie érdekeiket, hogy partnerré tehesse azokat. A

turizmus összetett feladatkörének ellátásához ez elengedhetetlen.

A TDM-szemlélet annak a belátásán alapul, hogy a szakma fıszereplıje a turista, aki

az állandó környezetébıl ideiglenesen elutazott, de a szükségleteit csaknem teljes egészében

magával hordozza. Ha azt akarjuk elérni, hogy jól érezze magát nálunk, akkor gondolnunk

kell azok kielégítésére. Ha az a szők értelemben vett turisztikai szolgáltatások körén kívül

érhetı el (pl. gyógyszertár, rendır, orvosi ügyelet stb.), akkor is a térségben meg kell lennie,

és arról a turistát tájékoztatni kell. Ez utóbbi kifejezetten turisztikai feladat, de a többi

szolgáltatást illetıen is van a TDM-nek kötelezettsége: tudnia kell róluk (hogy információt

nyújthasson), és képesnek kell lennie arra, hogy a mőködésükre is hatással legyen (pl. a

turisták igényeinek vagy panaszainak a tolmácsolásával; a tervezés során a hiányzó

szolgáltatások megteremtésének szorgalmazásával, a szabályozás során a turizmus sajátos

szempontjainak a képviseletével stb.).

Lényeges kérdés a finanszírozás. A TDM szervezetben a tagok közösen határozzák meg a

napi mőködéshez szükséges pénzforrásokat, melyek a vállalkozók által befizetett tagdíjak, a

település önkormányzatának hozzájárulása, állami támogatás, pályázati források és egyéb

bevételekbıl tevıdnek össze.

42 A feladatok átfogóak: térségi marketing, információ menedzsment, turizmusfejlesztési tervek elkészítése és menedzselése, projektmenedzsment, befektetık vonzása a térségbe, minıségbiztosítás, a turizmus szereplıinek összefogása és irányítása, szakmai érdekképviselet, lobbizás, tanácsadás, oktatás és képzés

137

A turizmus helyi irányításának átalakítása a hazai turizmus szakma egyik alapvetı

kihívása. A TDM-nek egy önálló, megfelelı kompetenciával, eszközökkel és szakemberekkel

ellátott, tehát koordinációképes szervezetnek kell lennie ahhoz, hogy sokrétő feladatát

elláthassa. A TDM kialakítása a történelmi városokban leginkább a már mőködı

kapcsolatrendszerrel és információs/ügyfélszolgálati rutinnal rendelkezı Tourinform-

hálózatra épülve képzelhetı el. A szervezeti struktúra felállítását a régiók a 2008. évi

Regionális Operatív Program keretébıl – pályázati úton – támogatni fogják.

6.1.3. A város értékesítése: innovatív megoldások a településmarketingben

A településmarketing sikerének egyik kulcsa, hogy a településeken létrejöjjenek a közösségi

életnek azok a formális és informális terei, ahol maguk a helyi lakosok, civil szervezetek,

érintett csoportok szólhatnak bele a közösségi, lakóhelyi problémák megoldásába. A helyi

társadalom „nagykorúvá válása” alapvetı feltétele az alulról szervezıdésnek, a tanulásra

képes, nyitott és fogékony közösségek létrejöttének. Lényeges kérdés a kommunikációs

csatornák kialakítása, a településmarketing által megszólított célcsoportok visszacsatolásának

mérése és értékelése.

A települési marketingen belül megvalósuló turisztikai marketing figyelme eddig

elsısorban a (potenciális) turistára irányult, ám ez a megközelítés a kutatási eredmények

alapján megérett az átgondolásra. A hazai történelmi városokat is érintı belföldi utazások

motivációjában egyre markánsabban jelentkezik a barátok, rokonok meglátogatása43, illetıleg

az utazási célok, a döntések meghozatalánál szintén a barátok, rokonok, ismerısök ajánlása,

véleménye értékelıdik fel. Nyilvánvaló tehát, hogy a turizmusfejlesztést zászlójára tőzı

települések esetén meghatározó lesz a helyi lakosokkal való kommunikáció, a turisztikai

kínálat elemeinek ismertté tétele és a vendégbarát magatartás erısítése.

A vállalkozói / magánszféra és az állami/helyi irányítás közös érdekei:

• a településen élık életminıségének javítása,

• a településen mőködı vállalkozások mőködési feltételeinek javítása,

• a közösségi arculat kialakítása, mely vonzóvá teszi a települést a turisták / befektetık

számára,

• a helyi identitás erısítése.

43 A veszprémi esettanulmányban is kitérünk erre az eredményre.

138

Az információáramlás és a kommunikáció mai helyzetére az internetes technológián alapuló

megoldások hatnak leginkább. A turizmus egésze – s benne a kulturális turizmus – egyre

nagyobb mértékben használja, elsısorban a turisztikai információnyújtás és a

marketingkommunikáció terén.

A települési szintő e-turisztikai projektek elterjedése és használata kivétel nélkül

olyan rendszerek fejlesztését jelenti, amelyek egyrészt szerves részei a településmarketing

egészének, másrészt minden téren kielégítik a településsel szemben akár belülrıl, a

tervezéssel kapcsolatosan felmerülı, akár kívülrıl, a turista oldaláról támasztott igényeket

(SEMSEI S. 2006). Európában léteznek már mőködı megoldások a helyi/térségi

turizmusirányítási rendszer informatikai támogatására. Jelen munka keretében bemutatott –

Veszprémre és a történelmi városokra – is adaptálható rendszer a dél-tiroli megoldás, amely

mőködésébe építette a sokszereplıs turisztikai kínálat jellemzıit, a turisták igényeit és az e-

marketing eszköztárát (30. ábra).

30. ábra

Internet alapú marketing a turizmusban

FORRÁS: WTO BUSINESS COUNCIL , 2001

139

A rendszer a konkrét utazási célpont kiválasztásának megváltozott, 21. századi döntéshozatali

folyamatára és sebességére épül (31. ábra):

31. ábra

Az utazási célpont kiválasztásának és foglalásának döntéshozatali folyamata

FORRÁS: SAJÁT SZERKESZTÉS

A városokban tetten érhetı kulturális turizmus információ-éhségét segít megoldani például az

ún. Intelligens városkalauz (CityGuide) rendszer44. Célja, hogy az utazó az internet

segítségével már a tervezés során hozzájuthasson azokhoz az alapvetı információkhoz,

melyek alapján döntést hozhat az utazás célpontjáról.

A térségi/települési turisztikai kártyák hozadéka lehet, hogy a történelmi örökség

látogatottsága nı, mérhetı lesz a turisták tényleges mozgása az adott desztinációban, illetve

ösztönzi a költést, a település egyéb szolgáltatásainak igénybe vételét.

44 Sopron2010 pályázat informatikai projektje

140

6.2. Veszprémre vonatkozó javaslatok

A város imázsának, kereslet-kínálati tényezıinek és térségi szerepkörének megismerése

mellett elsıdleges vizsgálatokat végeztem a turisták és helyi lakosok által preferált fejlesztési

irányokra vonatkozóan. A primer kutatás során a fókuszcsoportokat, a döntéshozókat és a

telefonos felmérésben részt vevıket egyaránt megkérdeztem a város erısségeit és

gyengeségeit, valamint a preferált fejlesztési irányokat illetıen. Az eredmények a legtöbb

esetben várakozásomnak megfelelıen alakultak, kivételt képez ez alól a gyenge

színvonalúnak tartott közlekedés és megközelíthetıség, valamint a városhoz kapcsolódó

propaganda hiánya. Ez utóbbi eredmény a fejlesztések sorrendjének optimális

meghatározását, végsı soron a döntéshozatalt segítik.

A helyi lakosság Veszprém erıs pontjai között a várat, az állatkertet és a fesztiválokat

emelte ki, „aminek túlnı a kerete Magyarországon”. Emellett erısségként említették a

sétálóutcát, a színházat, a Balaton közelségét, a város kedvezı fekvését és a Bakonyt. A

budapesti, gyıri és debreceni válaszadók szerint elsısorban a természeti adottságokat, a szép

környezetet, a földrajzi, domborzati viszonyokat, a Bakony közelségét, a város kedvezı

fekvését „egy olyan központi helyen van, ahonnan még nagyon sok mindent meg lehet nézni”

és a történelmi múltat lehet kiemelni. Bár Veszprém Magyarország turizmusában betöltött

szerepének vizsgálata során a városban tartott rendezvények, fesztiválok általában nem

kerültek szóba, a budapesti csoport résztvevıi közül többen említették pozitív példaként a

különbözı kulturális programokat, mivel „döbbenetes jó programok vannak nyáron”, ahová

„érdemes elmenni”, „ami csak ott van”. A fókuszcsoportok tagjai az erısségek közt

hangsúlyozták, hogy Veszprém egyetemi város és kisvárosi jellege van.

Veszprém gyenge pontjai között a helyi lakosság szerint legneuralgikusabb terület a

közlekedés, amely a dugókat, a parkolási viszonyokat, az utak minıségét egyaránt magába

foglalja. Ezen tényezıhöz képest sokkal kevesebben - csak néhányan - említették a kevés

propagandát, a szórakozási lehetıségek, a hétvégi programok hiányát, a színházi elıadások

nyári szünetét és a vendéglátóhelyek hétvégi nyitva tartási idejét, mely nagyban hozzájárul

ahhoz, hogy „semmi élet nincs hétvégén”.

A belföldi fókuszcsoporokt tagjai szerint a város gyenge pontjai a következık:

• a városhoz kapcsolódó propaganda hiánya,

• a közúti megközelíthetıség,

• a fürdık, a termál- és melegvíz hiánya miatt nincs lehetıség a turistákat vonzó

wellness programok, wellness hétvégék szervezésére.

141

A Veszprémre vonatkozó elsıdleges és másodlagos kutatási eredmények alapján

elkészítettem a város turisztikai SWOT analízisét (19. táblázat), melyet a következıkben

ismertetek. Ez az összegzés kiindulópontja a konkrét fejlesztési javaslatoknak, s egyben

kijelöli azokat a megoldandó (és sok esetben általánosítható) problémákat, melyek kezelése a

kulturális turizmus fejlesztése szempontjából meghatározónak tekinthetık.

19. táblázat

A SWOT analízis – Veszprém

Erısségek Gyengeségek

Veszprémi várnegyed Városmarketing

Állatkert Városon belüli közlekedés, parkolás

Fesztiválok, rendezvények száma és színvonala

Szórakozási lehetıség szőkössége, hétvégi programok hiánya

Történelmi múlt, gazdag kulturális örökség A városon belüli stratégiai és operatív együttmőködés (egyetem, érsekség, megye) hiánya

Kisvárosi jelleg A víz (uszoda, egészségturisztikai szolgáltatások) hiánya

Egyetemi város, sok fiatal Szálláshelyek kapacitása kicsi, a vendéglátóhelyek hétvégi nyitva tartása rövid

Kedvezı fekvés (Balaton és Bakony közelsége)

A „hely szelleme” kiaknázatlan, unalmas kiállítóhelyek, rövid nyitva tartás

Lehetıségek Veszélyek

A belváros és a Vár területének egységes kezelése, a turistafogadás feltételeinek kialakítása

Versenytársak gyorsabb reagálása, ezáltal vendég-elszívó hatása

Fejlesztésre és menedzsmentre egyaránt figyelı desztinációs szervezet létrehozása

A Balaton turisztikai vonzerejének visszaesése

Sikeres pályázatok a vonzerıfejlesztés és a fogadóképesség megújulása terén

Közös célok hiánya, növekvı érdekkülönbségek

Megújuló kínálat (sportcsarnok, rendezvényközpont, reptér)

Tıkeszegénység miatti kiszolgáltatottság a turisztikai versenyben

Hosszabb távon életszínvonal-növekedés, a belföldi lakosság fogyasztásának emelkedése

Világturizmus visszaesése terrorcselekmények, természeti katasztrófák hatására

FORRÁS: SAJÁT SZERKESZTÉS, 2006

142

Veszprém történelmi város esetén elvégeztem a multifunkcionális város koncepciójának

térbeli vizsgálatát (32. ábra). A konkrét földrajzi térben − jelen példa alapján − lehatárolhatók

a turizmusfejlesztés által kiemelt akcióterületek, melyek az elméleti fejezetben már tárgyalt

kategóriák alapján különböztethetık meg:

• Történelmi városrész;

• Kulturális intézmények;

• Éjszakai szórakozóhelyek;

• Bevásárló városrész;

• Turisztikai attrakciók.

A térképen jól látható, hogy – nyugatról keletre haladva – az állatkert, a várnegyed és a

történelmi belváros, valamint a Budapest út mellett elterülı bevásárló/szórakoztató

központ szigetszerően helyezkedik el. E városrészek vonzzák és koncentrálják a turistákat,

akik a földrajzi távolságot közlekedésük során vagy saját gépkocsival hidalják át (tovább

fokozva a zsúfoltságot), vagy nem látogatják meg a városi kínálatban megjelenı, de messzebb

lévı attrakciókat. Ezt a térbeli problémát egyrészt alternatív közlekedési lehetıségekkel és

eszközökkel (kerékpárút, tömegközlekedés, szezonális turistajáratok), másrészt tudatos

információs- és marketingeszközökkel lehet megoldani.

Veszprém város jelenleg körvonalazódó beruházási és fejlesztési projektjei a területi

problémák egy részére megoldást kínálnak (kertek és kolostorok a veszprémi vár tövében,

látogatóközpont a várban, belvárosi rehabilitáció, belterületi kerékpárút, belsı körgyőrő

hiányzó szakaszának befejezése). A nagy kérdés csak az, hogy milyen tartalommal és

funkcióval valósulnak meg a tervezett fejlesztések. Tovább tud-e lépni a településfejlesztés

a zöld területek rehabilitációján vagy a lepusztult épületek puszta felújításán; megvalósul-e a

partnerség a nem önkormányzati tulajdonú területek (egyetem, egyház, megye) fejlesztésében,

illetıleg mekkora fantáziát lát a vállalkozói tıke a turisztikai vonzerıfejlesztés címen

támogatott területek megújításában és mőködtetésében.

143

32. ábra

Veszprém mint multifunkcionális turistaváros térbeli lehatárolása

FORRÁS: SAJÁT SZERKESZTÉS, 2006

144

6.2.1. A fogadóképesség és a vonzerı fejlesztése

Veszprém turisztikai kínálata, annak ellenére, hogy az utóbbi években látványosan

fejlıdött, még mindig egysíkú, alapvetıen a rövid városi sétákra (2-3 órás városnézés) és

a kulturális turizmusra (nyári fesztiválok, magas kultúrát képviselı galériák, múzeumok)

épül. Ennek megfelelıen − a turisták és az ágazat helyi mőködésében érintettekkel egyetértve

− javaslom, hogy bıvüljön a választék. Az igényes, inkább idısebb korosztály keresletét

kielégítı szolgáltatások mellett elıtérbe kell helyezni az aktív turizmust szolgáló

attrakciókat. Ezekhez elengedhetetlen új túraútvonalak, sétautak kialakítása, a régiek

karbantartása; továbbá kerékpárutak kiépítése (a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal) a

városon belül és a kistérségben egyaránt. A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kellene fektetni

néhány speciális területre:

• a történelmi atmoszférát hangsúlyozó gasztronómiára (tematikus étlap, korhő ruhák,

különleges helyszínek);

• az igényes és Veszprémhez illeszkedı borfogyasztás bemutatására (Borfalu program

a belvárosban, az érseki bor bemutatása);

• az egyházi/zarándokturizmusra (érseki látogatóközpont és zarándok szálláshely

építésének támogatása, kulturális tematikus út propagálása);

• az egészségügyi kezelések helyi értékesítésére (fogorvosi kezelések, egynapos

sebészet).

A népszerő lovas turizmus is néhány javaslat alapján továbbfejleszthetı, elsısorban a

gyereklovagoltatás (Gulya-domb) kialakításával. Kiaknázatlan lehetıség ma még az oktatás

(diákcserék, diákrendezvények, osztálykirándulások), illetve a konferenciaturizmus45

területe is.

Veszprém turisztikai potenciálját nagymértékben behatárolhatják a városra jellemzı

infrastrukturális gondok; a közúti közlekedés és parkolás problémáját sürgısen meg kell

oldani. Hasonlóan elodázhatatlan feladat a jelenleg leglátogatottabb turisztikai attrakció, az

állatkert megközelíthetıségének módosítása is. A konkrét tervek nagyrészt készen állnak,

ezek alapján javaslataim a következık:

45 A konferenciaturizmushoz szükséges legfontosabb feltétel, a 150-200 szobás hotel és hozzá kapcsolódó konferenciaközpont továbbra sincs Veszprémben. Ezt a fejlesztést nem fogja helyettesíteni a város külsı részén 2008-ra elkészülı multifunkcionális csarnok, illetve a belvárosban – funkcióváltással – felépülı koncert- és rendezvényterem (a tervezett átadás 2010-2012), a „Hangvilla” sem.

145

• Városi közlekedés és a megközelíthetıség: alapvetı szempontként szerepel, amikor

a motiváció alapján a turista szelektálni kezd a hasonló adottságú desztinációk (jelen

esetben történelmi városok) között. Veszprém megközelíthetısége a belföldi fı

küldıterületek irányából közepes: a legnagyobb probléma a 8-as fıút és a külsı

körgyőrő áteresztıképessége, az út autóúttá vagy autópályává történı átépítésének

folyamatos késedelme. A megközelítést (M7, Budapest, Balaton keleti medencéje)

javítani fogja a 73-as út alternatív szakaszának átadása, illetve a szentkirályszabadjai

polgári reptér megnyitása. A belsı közlekedés fejlesztésére a helyi önkormányzat több

programot is kidolgozott, véleményem szerint ezek mindegyike hozzá fog járulni a

városi közlekedés fejlıdéséhez. A belsı körgyőrő utolsó szakaszának megépítése és a

központot is érintı, belsı kerékpárút létrehozása (engedélyköteles tervek vannak, a

pályázati kiírások függvényében beadhatók) végsı soron a belváros

tehermentesítéséhez, a hatalmas jármőforgalom csökkentéséhez járulnak hozzá. A

tömegközlekedés terén szükséges lesz új, a turisztikai kereslethez is illeszkedı

útvonalak kialakítására: ezt elsısorban az állatkert és a megépülı sportcsarnok illetve

a vasútállomás/autóbuszállomás (késıbb a reptér) között javaslom kiépíteni.

• Parkolás: a sétálóutca, Óváros tér és a várnegyed tehermentesítését segíti elı a

belváros több pontján a parkolóház építés (Sziklay u., Cserhát u.), illetve komolyan el

kell gondolkozni a várnegyed alternatív megközelítésérıl (parkolás a Deák utcában,

onnan lift).

• Az állatkert megközelíthetısége: ez esetben egyértelmő, hogy a jelenlegi fıbejárat és

környékének terhelhetısége (a látogatószám kétszázezer fı/év felett van) nem

növelhetı tovább. Mind az állatkert fejlesztési koncepciója, mind pedig a város

kiemelt turisztikai programja (Kertek és kolostorok a veszprémi vár tövében – királyi

városok integrált projekt) azt javasolja, hogy a felsı, ún. Gulya-domb felıli részen

alakuljon ki a látogatóközpontot és a menedzsment épületeit is magába foglaló új

fıbejárat. E területen lehetıség van a már meglévı parkolóhelyek további bıvítésére,

illetve közvetlenül a fıútról történı megközelítés kialakítására. Ez a

közlekedésfejlesztés tovább csökkentené a belsı területek forgalmát, illetve alternatív

szabadidıs lehetıségeket kínálna a látogatóknak (kerékpározás, kirándulás a

parkerdıben, sárkányreptetés a Gulya-dombon).

• A leglátogatottabb attrakciók térbeli összekötése: A két nagy vonzerı (vár és

állatkert) látványos összekötését és a páratlan adottságú Betekints-völgy felfedezését

teszi lehetıvé a Séd-völgyi projekt (Kertek és kolostorok a veszprémi vár tövében),

melyet a helyi turizmus szakmának minden eszközzel támogatni kell. E projekt

146

keretében a várnegyed körüli zöld felületek és a leromlott állapotú, kulturális örökség

témakörébe tartozó objektumok (kerékpárút, Püspüki Pihenı épületegyüttese, Jezsuita

templom és romkert) fejlesztése, turisztikai célú hasznosítása történik meg. A

pályázati elıkészítettség végsı fázisában lévı program egyszerre szolgál

fogadóképességi és vonzerıfejlesztési célokat. Véleményem szerint e projektnél

tovább kell erısíteni az aktív turizmus, a családosok számára érdekes attrakciók

számát (kalandpark, játszótér, sziklamászási lehetıség), illetve a turisztikai fogyasztás

(szállás, étkezés, kerékpárkölcsönzés) ösztönzését, a köz- és magánszféra konkrét

együttmőködését.

A belváros rehabilitációjának folytatásánál a turisztikai szempontoknak hatványozottan

kell érvényesülniük. A Balaton-part térségében fekvı Veszprémnek hosszú távon a

kirándulók, városlátogatásra érkezık (4-8 óra vagy 1-3 éjszaka) keresletével kell számolnia.

Stratégiai szempont, hogy a kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, oktatási vagy üzleti

szolgáltatások terén nincs versenytársa Veszprémnek harminc kilométeres körzetben: a

sokoldalú városi funkciók kínálatával tehát szolgálni tudja a nyaralóvendégek igényeit is.

A fogadóképesség, a szórakozási és pénzköltési lehetıségek javítása, a hely

hangulatának megırzése - több teraszos vendéglátóhely, színvonalas (ajándék)boltok, és

stílusában egységes utcakép - a turisták, a helyi lakosság és a belvárosi rendezvények

kiszolgálását egyaránt segíti majd. Itt térek ki az általam fontosnak tartott belvárosi

utcabútorok (padok, hirdetıtáblák, virágtartók, szemetesek), a lámpaoszlopok és cégértartók,

az információs táblarendszer és a köztéri illemhelyek kérdésére. A történelmi

városközpontban ragaszkodni kell a természetes és minıségi anyagok (kı, kovácsoltvas, réz)

használatához, a kültéri rendezvények kiszolgálását is ellátó köztéri illemhelyek létesítéséhez,

melyek számát bıvíteni kell az igényeknek megfelelıen (a sétálóutca mellett az Óváros tér és

a várnegyed kiemelt terület). Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyerekes családok, a

fiatalok igényére: játszóterek, játszóházak, kalandparkok, extrém sportok feltételeinek

biztosításával.

A felsorolt hangulati és fogadóképességet befolyásoló beruházások mellett használni

kell az informatika és a telekommunikáció legújabb vívmányait is. Veszprém a „digitális

város” és az „e-önkormányzat” projektek segítségével lépéselınyben van a szélessávú internet

használat és a digitális tartalomfejlesztés terén. A történelmi városközponton belül így

megvalósulhat a köztéri, internet alapú kommunikáció, de errıl tájékoztatni kell a

városlakókat és turistákat egyaránt (ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Veszprém

147

belvárosában jelenleg bárki letöltheti leveleit, a turisztikai információkat vagy éppen a

legfrissebb híreket egy padon vagy a kávéház teraszán ülve).

Külön fejlesztési feladat a kulturális turizmus tágabb szemlélető megközelítésének

gyakorlati megvalósítása. Erre (részben) megoldást jelent a belváros rehabilitációja kapcsán

már javasolt történelmi hangulat tudatos életben tartása, másrészrıl a turisták által

preferált kulturális vonzer ık látogatóbarát fejlesztése (az interpretációs lehetıség).

A "királyi városok integrált projekt " kapcsán szoros együttmőködés alakult ki a közép-

dunántúli régió érintett szakmai szervezeteivel és magukkal a királyi városokkal

(Székesfehérvár, Esztergom, Visegrád és Veszprém). Néprajzos, muzeológus, helytörténész

szakemberekkel egyeztetve meg kell vizsgálni, hogy e termékkörbe kapcsolható helyszínek

milyen technikákkal tehetık látogatóbarát, interaktív látogatóhellyé, így például:

• Ahol lehetséges, be kell építeni a történelmi hagyományokat a bemutatásba (pl.

ırségváltás, zászlófelvonás, vár-személyzet jelenléte, korabeli ruhák viselésének

lehetısége stb.) és ezzel tenni élménnyé, látvánnyá a vonzerıket

• Fény- és hangtechnikai eszközöket kell beépíteni a bemutatás szemléltetésének

javítására, ezzel teremtve sajátos atmoszférát a bemutatás helyszínének pl. régi filmek

bemutatása az eredeti vagy korabeli funkciókról akár animációval

• Amennyiben lehetıség nyílik rá, éttermek, kávézók kialakítását kell ösztönözni (pl.

veszprémi várnegyed) egy pezsgıbb légkör megteremtése érdekében

• Rendkívül fontos, hogy a kiemelt látnivaló autentikus településképbe illeszkedjen. Ez

alapján - a lehetıségekhez mérten - fel kell számolni a nem odaillı (szín, méret,

tartalom) termékeket hirdetı óriásplakátokat, reklámhordozókat.

• Javasolom a településközpontok virágosítási akcióinak megszervezését, pihenı- illetve

pletyka-padok kihelyezését. E feladat ellátása, a folyamatos tereprendezési, javítási,

karbantartási munkák elvégzése közmunkások alkalmazásával is megvalósulhat. Fenti

intézkedést szolgálja, ha egyes épületek funkcióit az eredeti használatnak megfelelıen

sikerül visszaállítani (pl. kovácsmőhely, fogadó – étterem, malom).

148

6.2.2. Város- és turisztikai marketing

A kommunikációt fontosságának megfelelıen kell kezelni, mely a városmarketing

hatékony eszköztárát feltételezi. A veszprémi esettanulmányban a kritikák elsısorban a

kommunikáció mennyiségére vonatkoztak, de sokan kifogásolták azt is, hogy a különbözı

kiadványok, prospektusok arculata nem egységes. A megkérdezettek jelentıs része hiányolta

Veszprém jelenlétét a Balatonnál. A turisztikai információnyújtást végzı iroda, a

Tourinform Veszprém fontos feladatot lát el, de jelenlegi elhelyezkedése és az ügyféltér

szőkössége fıként a várnegyeden belüli információáramlást segíti.

Ezen okokból adódóan szükségesnek tartom, hogy az a város központibb, könnyen

megközelíthetı helyére, nagyobb irodahelyiségbe költözzön. Javaslatom szerint erre olyan

földszinti, kirakattal rendelkezı, a belvárosban lévı ingatlan alkalmas, melyet a városlakók és

a turisták egyaránt könnyen megtalálnak. A turizmusfejlesztés új szemlélető felfogása a

partnerségrıl, a lakosság életminıségének növelésérıl, a hatékony konfliktuskezelésrıl szól:

erre kiválóan alkalmas az ügyfélszolgálat terén megvalósuló együttmőködés, melyben a

város vezetıi és a turisztikai szolgáltatók egyaránt tudnak kommunikálni, párbeszédet

folytatni a helyi lakossággal és a turistákkal.

A turisztikai vonzerı fejlesztésének és a városmarketing kérdésének ügye a 2006-os

helyközi választások után az önkormányzat szempontjából megváltozott: létrejött a Kulturális

Idegenforgalmi és Vallásügyi Bizottság, a hivatalon belül felállt a korábbi Kulturális Irodánál

jóval tágabb hatáskörő Kabinet Iroda, valamint az új testületben alpolgármesteri szinten

foglalkoznak a városmarketing feladatokkal. A városmarketing (és benne a turisztikai

marketing) alapvetıen tehát megújulás elıtt áll, az új szervezeti struktúra készen van, ám a

feladatokat idıben és térben lebontó, középtávú városmarketing stratégia mindezidáig nem

készült el. Aggályosnak tekinthetı a létszám és a feladathoz rendelt erıforrás: a

városmarketinggel egy fı foglalkozik köztisztviselıként, akinek éves költségvetése komoly

munkát nem tesz lehetıvé.

A marketingkommunikáció megújításával kapcsolatban a következı javaslataim vannak:

• Meg kell határozni a város arculatát és azt a kommunikáció során következetesen −

egy jól definiált arculati kézikönyv segítségével − alkalmazni kell.

• Szervezeti és forrásbeli erısítésre van szükség, javaslatom szerint egy non-profit

szervezetben (kht. vagy kft.), megfelelı rugalmassággal és projekt-orientált

szemléletben kellene mőködtetni e területet.

149

• A marketingkommunikációs eszközöket térben, szegmensekben és idıben össze kell

hangolni, éves tervekre és utókövetésre (monitoring) van szükség.

• Szükségesnek látszik a városi körbıl a térség, a városkörnyék felé való nyitás

(Balaton-part, Bakony), illetve a tematikus utak népszerősítése során a nagyobb

veszprémi szerepvállalás.

• Veszprém egy speciális helyzetben lévı iskolaváros, a napi és heti ingázók száma

több ezer fıre tehetı. A jövıben jóval több figyelmet kell fordítani az idıszakosan itt

dolgozó/tanuló népességre, valamint az országos átlagnál magasabb jövedelmő helyi

lakosságra; a város adófizetı vállalkozásaira, intézményeire (belföldi jövedelem

nagysága és adófizetı személyek aránya; KSH 2006 alapján).

• Erısíteni kell az információáramlást, a személyes kontaktus és a

véleménynyilvánítás tereit, lehetıségeit (személyes ügyfélszolgálat, egy-egy konkrét

fejlesztés elıtt call-center felállítása, hírlevelek, lakossági és szakmai fórumok,

közösségi/utcai rendezvények).

Az új turisztikai koncepció és marketing stratégia kidolgozásánál mindenképpen figyelembe

kell venni, hogy az új sportcsarnok rentábilis mőködése jelentıs anyagi és szellemi

kapacitásokat igényel. A Veszprém város határában felépülı 5 ezer fıs multifunkcionális

csarnok átadását 2008-ra tervezik. A létesítmény az elképzelések szerint sporteseményeknek,

kiállításoknak, koncerteknek ad otthont. A stratégia kidolgozásánál számolni kell a

szentkirályszabadjai repülıtér fejlesztésének kihatásával is. A Budawest Airport Holding

jelenlegi elképzelése szerint nemcsak az áruszállítás, hanem a fapados légitársaságok igényeit

is ki kívánja elégíteni. Elızetes számítások szerint az üzemelı százötvenezer fıs

utasforgalommal számol, ami érzékelteti azt, hogy a nemzetközi turizmus vérkeringésében

egyre nagyobb szerepet tölthet be Veszprém.

Végül lényeges kérdés a környék szálláshelyfejlesztési projektjeinek térbeli

megjelenése, minısége és kapacitása. Az SCD Group nagyszabású fejlesztési programjában

(döntıen terv szinten van készen) összességében a szálláshely-kapacitás 20 ezer, a kikötık

száma 260-300-zal bıvül a Balaton régióban (33. ábra). Konkrétan Veszprém térségében

(keleti part, Balatonalmádi és Aszófı között) 2008-2012 között exkluzív üdülıpark, szállodák

(*** - *****) és üdül ıházak, valamint szállodaként mőködı villák épülnek. A beruházás

értékét 30,2 milliárd forintra becsülik, a férıhelybıvülés e szakaszon kb. 1500-1600 fı lesz.

Az egész éves (nem kemping jellegő) itt-tartózkodás természetesen hatással lesz Veszprém

kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásaira, az ide érkezı turisták kereslete révén növekedés

várható a kirándulók szegmensébıl (városlátogatás, kulturális turizmus, aktív turizmus).

150

33. ábra

A kereskedelmi szálláshelyfejlesztés nagyságrendje és területei a Balaton-

régióban 2008-2012 között

FORRÁS: SCD GROUP, SAJÁT SZERKESZTÉS

6.2.3. Szervezeti struktúra

Veszprém turisztikai fejl ıdését a jövıben jelentısen befolyásolhatja, hogy a városban

meghatározó autonóm intézményekkel – Veszprémi Érsekség, Pannon Egyetem, Veszprém

Megyei Önkormányzat és a megyei tulajdonú vonzerık – tud-e a városvezetés a jelenleginél

hatékonyabb együttmőködést kialakítani.

A turisztikai piac szereplıi – lakosság, vállalkozói szféra, civil szervezetek,

önkormányzat – közötti partnerséget tovább kell mélyíteni, elodázhatatlanná vált, hogy ennek

szervezeti formája is meghatározott legyen. Az egyes szereplık között jelenleg is van

valamilyen fokú kommunikáció, de annak hatékonyságát mindenképpen javítani kell. Ezért a

tanulmány javasolja egy koordináló szervezet létrehozását, amelynek feladata lenne a

turisztikai stratégia megvalósulásának folyamatos nyomon követése, az egymás közötti

151

információáramlás megteremtése, a városi önkormányzat kompetenciájába tartozó turisztikai

kihatással rendelkezı döntések véleményezése, valamint a konfliktushelyzetek kezelése. A

koordináló szervezet az érintett felek, a köz-, a civil- és a magánszféra közötti törékeny

egyensúly fenntartásáért is felelıs lenne.

6.2.4. Térbeli kapcsolatok

Az elsıdleges kutatás során megkérdezettek egybehangzóan úgy ítélték meg, hogy a város

többet profitálna, ha hivatalosan is a Balaton turisztikai régióban mőködhetne, ezzel a

megállapítással magam is egyetértek. Ettıl függetlenül arra kell törekedni, hogy a Balaton

parti településeken Veszprém mint turisztikai attrakció ismert és elfogadott kínálati

elem legyen. Veszprém turisztikai pozicionálásánál cél, hogy a város a Balaton-felvidék és a

Bakony közötti terület turisztikai központjává váljon. Ennek érdekében tovább kell fokozni

a kapcsolatokat a környezı településekkel és olyan komplex turisztikai csomagokat kell

kialakítani, mely minden érintett fél számára kooperatív elınyöket biztosít.

A feladatot − szervezeti oldalról − a 2008-tól pályázati forrásokból mőködtethetı

Térségi Desztináció Menedzsment (TDM) végezheti, melynek létrehozását a prioritásként

kezelendı feladatok közé helyezem. A veszprémi TDM ellátná a fent említett kulcsterületek

koordinációját, illetve az arculatépítéssel, turisztikai termékfejlesztéssel, az információs

rendszerek mőködtetésével és a monitoringgal kapcsolatos konkrét feladatok végrehajtását. E

szervezet azonban nem lehet egy újabb közigazgatási szerv, bürokratikus elıírásokkal és

hierarchiával, hanem az ágazati szolgáltatókat integráló, partnerségben erıs, a piaci trendekre

és kihívásokra érzékenyen reagáló, képzett szakemberekkel és projekt-orientált mőködési

forrásokkal megerısített szervezetre van szükség.

Veszprém mint turisztikai célpont önmagában jelenleg egynapos látogatásra alkalmas

város. E tény ismeretében elengedhetetlen a térségi keretekben való gondolkodás és a

környékbeli településekkel, a Balaton régióval való szoros együttmőködés; ennek meg kell

mutatkoznia a turizmus helyi irányítási rendszerének átalakításában is. Második lépésben

tehát javaslom, hogy a létrejövı desztináció menedzsment szervezet − alkalmazkodva a

kereslethez, a turisták mozgásához − a város környékének településeit fogja át. A turisztikai

kínálat fejlesztése érdekében ez tulajdonképpen egy kb. 20-25 kilométeres sugarú kört, azaz a

város tágabb térségét jelenti.

152

Mindezek alapján megállapítható, hogy a térségi desztináció menedzsment szervezet

kialakítása megalapozott Veszprém esetén. A szervezetnek az alábbi feladatokra kell

koncentrálnia:

1. Termékfejlesztés: kínálati profil kialakítása, innovatív szemlélet elterjesztése,

összefogás. A konkrét feladatokat Veszprém esetében az attrakciófejlesztés leírásánál

ismertetjük.

2. Helyi szintő turisztikai promóció: az adott térségre jellemzı arculat kialakítása után

szegmentált belföldi promóció alkalmazása.

3. A hatékony és jól mőködı rendszer alapja, hogy információs irodát és - szezonálisan

vagy alkalomhoz köthetıen – információs pontot is mőködtessen (= Tourinform

Veszprém), mely az információ átadása és szolgáltatás értékesítése mellett győjti a

visszajelzéseket, méri a fogyasztói elégedettséget.

4. A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás: a térségben

mőködı kisvállalkozások, kezdı vállalkozások számára üzletviteli segítség nyújtása,

tanácsadás, szakmai információnyújtás.

Az alulról jövı kezdeményezések szelleme már most is tetten érhetı: 2004. tavaszán alakult

meg – elsısorban a város turisztikai fejlesztését, az egységes arculatot, marketinget

elısegítendı – a Veszprémi Turisztikai Egyesület, melynek alapító tagjai azok a turisztikai

szolgáltatók, akik felismerték a közös piaci fellépés fontosságát. Az önkormányzat a

megalakulást tudomásul vette, s nem akadályozta a saját fenntartású Tourinform iroda

belépését. Az eltelt idıszak egyik közös projektje egy turisztikai portál létrehozása volt,

melynek kidolgozása és mőködtetése döntıen a szolgáltatók igényein alapult. (on-line

szállásfoglalási modul, szerkeszthetıség, nyelvi mutációk, térkép, hírlevél). Ezt követte a

szolgáltatói katalógus megjelentetése és partnerségen alapuló közös terjesztése. Az összefogás

további erısítése céljából javaslom a pályázatokon való közös részvételt, mellyel a

szolgáltatói szféra városi területeket érintı fejlesztési elképzelései (információs rendszer,

kitáblázás, kisebb léptékő termékfejlesztés, turisztikai imázsépítés) válhat valóra.

153

7. A KUTATÁS TOVÁBBI IRÁNYAI

A hazai történelmi városok döntı többsége lélekszám alapján kis- vagy közepes város

kategóriába sorolható, ahol a tercier szektor – s benne a turizmus – jelentheti a helyi gazdaság

egyik motorját. A fogyasztói társadalom elvárása az életminıség javítása érdekében sokszor

ellentmond a történelmi örökség megırzésének, ezért újfajta gondolkodásra, szemléletváltásra

van szükség. Nem lehet megkerülni az együttmőködést, a folyamatos egyeztetést a

turizmusban érdekelt és érintett csoportokkal: a belvárosi területek, városközpontok

revitalizációja párhuzamosan kell, hogy történjen a kulturális örökség védelmével, a

történelmi városmagok egységes képének, a hely szellemének megırzésével.

A kulturális turizmussal kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások homlokterében

elsısorban a fıvárosok, az Európa Kulturális Fıvárosa címet elnyert települések, valamint a

világörökség helyszínek állnak. A kulturális örökségben gazdag, kisebb mérető városok

érdeke, hogy települési szintő kutatások is szülessenek, megalapozva a fejlesztési projektek

irányát, hatékonyságát és térbeli hatókörét.

E tanulmány reményeink szerint impulzust ad a még megválaszolandó kérdések

tisztázására, mint például:

• a hazai kulturális vonzerıleltár aktualizálása, illetve a jelenlegi adatbázisok döntés-

elıkészítı szerepének erısítése;

• a történelmi városok térségi szerepe, az ide érkezı látogatók/turisták térbeli

mozgása és költésszerkezete;

• a hasonló adottságú települések részvételével történı kulturális tematikus utak

kialakítása;

• a turisztikai szempontból meghatározó, imázsépítı fesztiválok és rendezvények

felmérése; illetve

• Veszprémre vonatkoztatva kifejezetten a vár és a belváros mőemlék területének

középtávú fejlesztési stratégiájának kidolgozása.

A kulturális turizmus európai dimenziójú kutatásával, a beruházási projektekhez kapcsolódó

tanulmányok elkészítésével számtalan szervezet foglalkozik: e hálózatba szervezıdött

felmérésekhez hasznos volna Magyarországnak is csatlakoznia. Az ország imázsának és

konkrét attrakcióinak nagy többsége a kulturális turizmus témakörébe sorolható, ezért a

154

nemzetközi kutatásokban való aktív részvétel végsı soron a gazdaságilag sikeres,

társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlesztések alapjául szolgál.

Jelen értekezés gyakorlati hasznosíthatósága elsısorban a városközpontú kulturális

turizmussal kapcsolatos állami, önkormányzati, vállalkozói szféra döntés-elıkészítı

folyamatainak során jelentkezik. Felhasználható a térségi turizmusirányítás kérdésének

komplexebb megközelítésénél, a településfejlesztéssel, vonzerıfejlesztéssel és

városmarketinggel kapcsolatos munkálatok során.

Összegezve: korunk utazási trendjei, a jóléti társadalmak kereslete és demográfiai szerkezete,

az „élménygazdaság” térhódítása egyaránt a történelmi városok és történelmi helyszínek

turizmusának kedvez. Globalizált világunkban folyamatosan nı az egyedi, a különleges iránti

igény, más szóval: a kultúrák homogenizálódásával az tehet érdekessé egy turisztikai

desztinációt (egy országot, egy régiót vagy egy települést), ami helyspecifikus. A kulturális

örökséghez kapcsolódó turizmus felértékeli a hagyományok, az épített örökség jelentıségét,

emellett segíti a nemzeti/helyi identitástudat, a lokálpatriotizmus erısítését.

A hazai történelmi városok − köztük Veszprém − óriási lehetıség elıtt állnak: jelentıs

külsı fejlesztési források bevonásával megújíthatják fogadóképességüket, vonzerıiket;

hatékonnyá tehetik turizmusirányítási rendszerüket és hálózatba szervezıdve, kreatív

megoldásokat alkalmazhatnak a marketingkommunikáció terén. A kulturális turizmus

nemzetközi és hazai trendjei, valamint a közeljövıben megvalósuló beruházások szilárd

alapot nyújtanak e fejlesztéshez.

Mindazonáltal szeretném leszögezni, hogy a hazai történelmi városok eltérı módon

és mértékben tudják majd kihasználni a lehetıséget. A forrásokért és a felhasználókért

(városlakók, turisták, szolgáltatók) való küzdelem végeredménye, hogy lesznek nyertesek és

vesztesek egyaránt. A sikeres történelmi városok a kulturális turizmust a gazdaságélénkítés

egyik eszközeként kezelik, s a versenyképes termék ez esetben maga a hagyományát ırzı,

de a jövı felé nyitott város.

155

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

E tanulmány megírása kapcsán köszönetem szeretném kifejezni mindazoknak, akik az elmúlt

évek alatt segítettek. Köszönöm a családomnak a türelmet és megértést, amivel támogatták a

munkámat. Köszönöm közvetlen munkatársaimnak és kollégáimnak, hogy minden segítséget

megadtak a kutatás zökkenımentes lebonyolításához és hittek a munka sikerében. Köszönetet

mondok mindazoknak a szervezeteknek és személyeknek, akik szakmai támogatásukkal,

együttmőködésükkel segítették a disszertáció elkészültét. Köszönöm a barátaimnak, akik

végig bíztak a munka sikerében.

Külön szeretném kiemelni a témavezetı Dr. Aubert Antal és a lektorok, C. Szalai

Ágnes, Halassy Emıke, Dr. Michalkó Gábor és Kruppa-Jakab Éva lelkiismeretes munkáját; a

Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Igazgatóságának, a KSH Veszprémi Igazgatóságának és a

VÁTI Kht. munkatársainak segítségét, szakmai tanácsait, melyek nyomán e disszertáció

formálódott. Az értekezés ábráinak és térképeinek elkészítésében Eckert László grafikus

óriási segítséget nyújtott.

1993 óta foglalkozom turizmussal: a kezdetek kezdetén csak a tananyagra és a vizsgákra

koncentrálva. Pécsett kiváló tanárok oltották belém a tudásvágyat, a térszemléletet, a

fenntartható fejlıdésben való gondolkodást. A szakma ismeretét a fıvárosban, a Magyar

Turizmus Zrt.-nél, majd egy vidéki történelmi városban, Veszprémben sajátítottam el.

Elmondhatom, hogy pályázati koordinátorként, termékmenedzserként, késıbb pedig a

Tourinform Veszprém irodavezetıjeként a turizmussal kapcsolatos területi munka minden

szeletét kipróbálhattam. Bejártam az országot és láttam Európa számos turisztikailag

meghatározó régióját, turisztikai rendszerét és marketing-megoldásait. Lehetıségem nyílt a

tanításra, a hazai és külföldi konferenciákon való részvételre. Mindebben sokan támogattak,

bíztattak, segítettek: köszönet érte!

A befejezett disszertációk története nem a doktori iskolákba való hivatalos beiratkozással

kezdıdik, s e munka is csak erısíti a tételt. Az eltelt idıszak számomra igencsak tanulságos

volt; megértettem a régi igazságot, miszerint igazi értelme magának az útnak van. Annak az

útnak, melynek egy-egy állomására érkezve látszik igazán: a feltett kérdéseknek és

problémáknak sokféle megoldása létezik, az (úti)társakkal pedig megsokszorozódnak a

felhasználható erıforrások. Ilyen értelemben számomra a doktori cím egy megtisztelı ráadás.

156

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. 1996. évi XXI. sz. TÖRVÉNY A TERÜLETFEJLESZTÉSRİL

2. ABELLA M. 1968: Az idegenforgalmi földrajz problémái. Földrajzi Értesítı 17. sz. pp.

359-373.

3. ANDERSSON, A. 1987: Culture, Creativity and Economic Development in a Regional

Context. Council of Europe Press, Strassbourg

4. ASHWORTH, G. J.- VOOGD, H. 1997: A város értékesítése. KJK, Budapest 266 p.

5. ASHWORTH, G. J. - TUNBRIDGE, J. E. 1990: The Tourist-Historic City. Belhaven,

London

6. AUBERT A. – BERKI M. 2007: A nemzetközi és a hazai turizmus területi folyamatai,

piaci tendenciái a globalizáció korában. Földrajzi Közlemények 2007/3. pp.119-132

7. AUBERT A. – CSAPÓ J. 2003: Unique Features of the Tourist Attraction in Hungary’s

Historical Small Cities. In: Settlement Dynamics and Its Spatial Impacts. Pécs pp.

137-146.

8. AUBERT A. 2002: A turizmus földrajza. In: TÓTH J. (szerk) Általános

társadalomföldrajz II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 143-159

9. AUBERT A. 2001: A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata

Magyarországon. Turizmus Bulletin 2001/1. pp. 29-35

10. AUBERT A. – M ISZLER M. – SZABÓ G. 2000: A regionális területfejlesztés és a

turizmustervezés összefüggései a Dél-Dunántúlon. Turizmus Bulletin 4. pp. 33-37

11. AUBERT A. 2000: Marketingföldrajz és városmarketing. In: LOVÁSZ GY. – SZABÓ G.

(szerk.) Területfejlesztés, regionális kutatások. PTE TTK FI, Pécs. pp. 257-271

12. AUBERT A. - SZABÓ G. 1999: Differenciált turizmusfejlesztés Baranya megye

példáján. Turizmus Bulletin III /1. pp 24-30

13. AUBERT A. 1999: A nemzetiségek szerepe Magyarország turizmusában. In: PAPP N. –

TÓTH J. (szerk) Elsı magyar politikai földrajzi konferencia: változó világ, átalakuló

politikai földrajz. JPTE TTK, Pécs. pp 185-189

14. AUBERT A. - LÁSZLÓ M. (szerk.) 1995: Turizmus tervezés, turizmus marketing. JPTE

TTK. Regionális Társadalomföldrajz Tanszék. Pécs. 240 p.

15. BAHAIRE, T – ELLIOTT-WHITE, M. 1999: Community Participation in Tourism

Planning and Development in the Historic City of York, England. Current Issues in

Tourism 2/2-3. pp. 243-276

16. BAKUCZ M. 2001: Gondolatok a városi turizmus fejlesztésérıl, két testvérváros

vendégkörének elemzése alapján. Tér és Társadalom 2001/1. pp. 131-151

157

17. BÁNFALVI J. 1995: Magyarország idegenforgalmi földrajza. KIT Kiadó, Budapest. 320

p.

18. BÁNYAI J. 1993-1994: Önkormányzat és marketing I-II. Comitatus. 1993/11-12

pp.120-137, 1994/1 pp.54-57

19. BARTA GY. 1990: Centrum-periféria folyamatok a magyar gazdaság területi

fejlıdésében. In: TÓTH J.(szerk.): Tér-Idı-Társadalom. MTA RKK, Pécs. pp. 170-191

20. BARTKE I. (szerk.) 1995: Területfejlesztés. Egyetemi jegyzet. ELTE, Budapest. pp.

107-146

21. BEHRINGER ZS. - HERBSZT A. - KISS K. - TÖRÖK P. 2002: Közép-Kelet-Európa

turizmusa. Turizmus Bulletin, 2002/1. pp. 23-30

22. BELUSZKY P. – GYİRI R. 2004: Fel is út, le is út… (Városaink településhierarchiában

elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században), Tér és Társadalom 2004/1. pp. 1-41

23. BELUSZKY P. 2003: Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus Kiadó,

Budapest-Pécs. 568 p.

24. BELUSZKY P. – KOVÁCS Z. – OLESSÁK D. (szerk) 2001: A terület- és településfejlesztés

kézikönyve. CEBA Kiadó, Budapest. 423 p.

25. BELUSZKY P. 2000: A magyarországi településrendszer fejlıdése. In: ENYEDI GY. –

LÁNG I. (szerk): Magyarország településkörnyezete. Magyar Tudományos Akadémia,

Budapest. pp. 9-76

26. BELUSZKY P. 1999: Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus Kiadó,

Budapest-Pécs. 584 p.

27. BERÉNYI I. 2003: A funkcionális tér szociogeográfiai elemzése. Földrajzi

Tanulmányok 23. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. 182 p.

28. BERÉNYI I. 1993: A társadalomföldrajz alapvonásai. In.: VUICS T. (szerk.)

Társadalomföldrajzi szöveggyőjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 29-

53.

29. BERÉNYI I. 1992: Az alkalmazott szociográfia elméleti és módszertani kérdései.

Földrajzi Tudományok 22. Akadémiai Kiadó, Budapest. 165 p.

30. BERÉNYI I. 1986: A települések természeti környezetének értékelése az

idegenforgalom szempontjából. Idegenforgalmi Közlemények 3. pp. 3-9.

31. BERÉNYI I. 1983: A településkörnyezet társadalomföldrajzi vizsgálata. Földrajzi

Értesítı 1.sz. pp. 37-49.

32. BERÉNYI I. 1980: Az üdülıterületek területfelhasználásának kérdései Szentendre

példáján. Területi Kutatások 4. sz. pp. 109-118

158

33. BERÉNYI I. 1979: Jósvafı földrajzi adottságainak értékelése, különös tekintettel az

idegenforgalomra. Földrajzi Közlemények 27.sz. pp. 91-105.

34. BERKI M. (2004): Az örökségi értékek szerepe hazánk idegenforgalmában,

hozzájárulásuk az ország turisztikai versenyképességéhez. In: Tanulmányok Tóth

Jószefnek. Pécs. pp. 149-158.

35. BIEGER, THOMAS 2002: Management von Destinationen. 5. Aufl. München, Wien:

Oldenbourg. pp. 185-195

36. CAZES, G. - POTIER, F. 1996: Le Tourisme Urbain. Paris: Presses Universitaires de

France

37. CLARKE, A. 2007: The Dynamics of Cultural Tourism. In: Pathak, S. (ed): Emerging

Trends in Tourism. ICFAI University Press, Delhi.

38. CLARKE, J. 1990: Pessimism Versus Populism: The Problematic Politics of Popular

Culture. In: Butsch, R. (ed.) For Fun and Profit: The Transformation of Leisure into

Consumption. Temple University Press, Philadelphia, pp. 28-44

39. COHEN, E. 1979: A phenomenology of tourist experiences. Sociology13. pp. 179-202

40. COLORS 1999: Venice: how much? Colors. August-September

41. CROMPTON, J. 1979: Motivations for pleasure vacation. Annals of Tourism Research

6, pp. 408-424

42. CZEGLÉDI J. - IMRE J. 1989: Turizmus itthon és külföldön, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest. 376 p.

43. CSAPÓ T. 2005: A magyar városok településmorfológiája. Savaria University Press,

Szombathely. 201 p.

44. CSATÁRI B. - SZABÓ G. - TÓTH J.(ed.) 1997: The Impact of Political Changes on Rural

Areas of East - Central Europe. Pécs - Kecskemét 2-6. 6. 1992. JPU - HAS CRS, Pécs.

293 p.

45. CSÉFALVAY Z. - HINEK M. – KÁTAY Á. – KOVÁCS P. – PAGET G. – PÓCSI G. – VERÉCZI

G. (1999): Székesfehérvár turisztikai fejlesztési koncepciója.

http//:www.szekesfehervar.hu/_user/7/File/koncepciok_strategiak/turisztika.doc

46. CSÉFALVAY Z. 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA Könyvkiadó,

Budapest. 336 p.

47. CSEKİ SZ. – MESTERHÁZY B. – ZONGOR A. (2004): Európa Kulturális Fıvárosa.

Európa legnagyobb kulturális attrakciójának története, háttere és a kultúra

esélyteremtı szerepe. Kultúrpont Iroda, Budapest.

http://www.kulturpont.hu/kiadv_ekf.php

159

48. DARABOS F. 2001: Gyır és vonzáskörzete idegenforgalmi kapcsolatai a Nyugat-

dunántúli régióban. Falu Város Régió 2001/5. VÁTI Kht., Budapest. pp. 13-17

49. DARABOS F. 2001: A turizmus alakulása Gyırben. Magyar Közigazgatás 2001.LI/2.

Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest. pp. 106-113

50. DARABOS F. 1997: Adottságok, fejlesztési irányok Gyır és vonzáskörzete

turizmusában. PhD. kötet, Pécs.

51. DİRY T. 2005: Regionális innováció politika. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. 261 p.

52. DÖVÉNYI Z. 2003: Városállomány, urbanizáció, városok. In: PERCZEL GY. (szerk):

Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp.536-

563

53. DROMARD, C. 1999: A mőemlékvédelem és a turizmus kapcsolata. Turizmus Bulletin

1999/1. http://old.hungarytourism.hu/bulletin/regi/99_03/reflektor_4.html

54. ENYEDI GY. – KERESZTÉLY K. (szerk.) 2005: A magyar városok kulturális gazdasága.

MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. 221 p.

55. ENYEDI GY. 2002: A városok kulturális gazdasága. Földrajzi Értesítı 51 (1-2). pp 19-

29

56. ENYEDI GY. 2001: Tájak, régiók, települések. Ezredforduló, 2001/ 4. pp. 19-23

57. ENYEDI GY. 1997: A sikeres város. Tér és Társadalom 4. pp 1-7

58. ENYEDI GY. 1995: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Falu Város Régió,

1995/3. pp. 32-33.

59. ENYEDI GY. 1988: A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest 116 p.

60. EURÓPA CENTRUM KHT. – PÉCS2010 MENEDZSMENT KÖZPONT 2007: Pécs – Európa

Kulturális Fıvárosa 2010-ben. Turizmus Bulletin 11/1-2. pp.28

61. EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA PÁLYÁZAT , EGER2010

62. EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA PÁLYÁZAT , PÉCS2010

63. EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA PÁLYÁZAT , SOPRON2010

64. EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA PÁLYÁZAT , VESZPRÉM2010

65. EUROPEAN TRAVEL COMMISSION 2004: Tourism Trends for Europe. http://www.etc-

corporate.org/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=100&ac=5

66. EUROPEAN TRAVEL COMMISSION 2005: Annual Report 2005. http://www.etc-

corporate.org/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=177&ac=3

67. FARAGÓ L. 1998: Programozás a területfejlesztésben. Falu Város Régió 3-4 sz. pp. 3-

4.

68. FEKETE M. 2005: Hétköznapi turizmus. A turizmuselmélettıl a gyakorlatig. PhD.

értekezés.176 p.

160

69. FOJTIK J. 1999: Városmarketing az interneten - lehetıségek és eredmények. Tér és

Társadalom, 1999/1-2. pp. 75-88.

70. FORMÁDI K. – LİRINCZ K. – MAYER P. 2000: Turisztikai termékfejlesztés

Veszprémben. Turizmus Bulletin 2000/4. pp. 28-32

71. FORMÁDI K. – LİRINCZ K. – MAYER P. 2000: VESZPRÉM VÁROS TURISZTIKAI

KONCEPCIÓJA. 90 p.

72. GARAMHEGYI Á. – RÉVÉSZ B. 2000: A területi marketing, mint az önkormányzatok

versenyképességének egy lehetséges eszköze. In: FARKAS B. – LENGYEL I. (szerk):

Versenyképesség – regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar

Közleményei. JATE Press, Szeged. pp. 124-137

73. GERGELYNÉ B. R. 1986: Az idegenforgalom elınyei és hátrányai a helyi lakosok

számára. Kereskedelmi Szemle 11. pp. 87-92.

74. HARSÁNYI L. 2000: A magyar kulturális szféra makrogazdasági jellemzıi. In.:

DAUBNER K. – HORVÁTH S. – PETRÓ K. (szerk.): Kultúra-gazdaságtani tanulmányok,

Budapest. pp. 155-167.

75. HEGEDŐS E. 1999: Idegenforgalmi földrajz. BGF-KVIFK, Budapest. 139 p.

76. HOLLOWAY , J. C. (1985): The Business of Tourism. MaxDonald and Evans. Plymouth

77. HORKAY N. 2003/a: Turisztikai márka és márkapolitika a desztináció-

menedzsmentben 1. Turizmus Bulletin 2003/1. pp. 47-53, pp. 21-30

78. HORKAY N. 2003/b: Turisztikai márka és márkapolitika a desztináció-

menedzsmentben 2. Turizmus Bulletin 2003/2. pp. 21-30

79. HORVÁTH A. 1996: Településkultúra - turizmus. A falu 1. sz. pp.115-117.

80. HORVÁTH Á. 2001: Turizmus a kultúrában. Magyar Mővelıdési Intézet, Budapest. 149

p.

81. HORVÁTH GY. 1998: Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-

Pécs. 501p.

82. HUNYADI ZS. – INKEI P. – SZABÓ J. 2006: Fesztivál-világ. Kelet-Közép-Európai

Obszervatórium Alapítvány, Budapest. 282 p.

83. HUNYADI ZS. 2005: A kulturális fogyasztás és a szabadidı eltöltésének néhány

jellemzıje. In: ENYEDI GY. – KERESZTÉLY K. (szerk.): A magyar városok kulturális

gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. pp.91-120

84. IDEGENFORGALMI STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK 1990-2006. Központi Statisztikai

Hivatal, Budapest

85. IPK INTERNATIONAL (2004): European Travel Monitor.

http//:www.ipkinternational.com

161

86. JANDALA CS. - GUBÁN P. 1995: Regionális marketingterv készítésének módszere a

turizmusban. Marketing Menedzsment 2. sz. pp. 23-27.

87. JANDALA CS. 1993: A turizmus integrált tervezésének általános elvei. Kereskedelmi

Szemle 6. sz. pp. 19-16.

88. JANSEN-VERBEKE, M. 1986: Inner city tourism, resources, tourists and promoters. In:

Annals of Tourism Research, Vol. 13, pp. 79-100

89. JUDD, D.R. - FAINSTEIN, S.S. (eds) 1999: The Tourist City. New Haven, CT: Yale

University Press

90. KASPAR, C. 1992: Turisztikai alapismeretek. KIT, Budapest. 158 p.

91. KISS K. – SULYOK J.(2007): Magyarország turisztikai imázsa. Turizmus Bulletin

2007/1-2. pp: 2-11.

92. KISS K. – POLGÁR J. – SULYOK J. (2006): A belföldi turizmus alakulása 1990-tıl

napjainkig. Turizmus Bulletin 2006/1. pp.3-15.

93. KOLLARIK A. 1993: A turizmus földrajzi alapjai. KIT, Budapest. 178 p.

94. KOLLARIK A. 1991: Területfejlesztés, környezetvédelem és az idegenforgalom.

(Természeti erıforrások és gazdaságföldrajzi adottságok) BKE-AULA, Budapest. 187

p.

95. KOLLARIK A. 1991: A turizmus földrajzi alapjai. Aula Kiadó, Budapest 180 p.

96. KOLLARIK A. 1986: Idegenforgalom. In.: BERNÁT T. et. al (szerk.) Magyarország

gazdaságföldrajza. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 251-262. 309. 319.

97. KOTLER, P. (1982.): Marketing for non-profit organisations. Prentice Hall, Englewood

Cliffs

98. KOTLER, P.- HAIDER, D. H. - REIN, I. 1993: Marketing Places, Attracting Investment,

Industry, and Tourism to Cities, States and Nations, The Free Press, New York

99. KOVÁCS T. 1997: A vidékfejlesztés problémái és feladatai. A falu 2. sz. pp. 11-19.

100. KOZMA G. 1998: A debreceni önkormányzat marketingmunkája. Marketing &

Menedzsment; 1998/4. pp. 18-22.

101. KOZMA G. 1995: A városmarketing, mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik

lehetséges eszköze. Tér és Társadalom, 1-2. pp. 37-54

102. KİSZEGFALVY GY. – TÓTH J. 2002: Általános településföldrajz. In: TÓTH J.

(szerk) Általános társadalomföldrajz. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 423-

484

103. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG 2006: Közép-

Dunántúli Regionális Operatív Program végleges változat. Székesfehérvár.

http://www.kdrfu.hu/doc/kdop_061220_beadott.pdf

162

104. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG 2007: A Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program Akcióterve 2007-2008, munkaközi változat

105. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVKÖNYVEI , 1990-2005.

106. KRAFTNÉ SOMOGYI G. - FOJTIK J. 1998: Helymarketing, turizmusmarketing,

területfejlesztés. Marketing & Menedzsment; 1998/3., pp. 53-62.

107. LAW, C. M. 2002: Urban Tourism: The Visitor Economy and the Growth of

Large Cities. Continuum, London

108. LAW, M. C. 1994: Urban Tourism - Attracting Visitors to Large Cities, Mansell

Publishing Limited

109. LÁSZLÓ M. 1998: A gazdasági szervezetek szerepe a közösségi fejlesztések

finanszírozásában. Tér és Társadalom, 1998/1-2. pp.39-57

110. LENGYEL M. 2005: OIB határozat a Térségi turisztikai menedzsmentrıl

15/2005 In: Térségi (desztinációs) turisztikai menedzsment. MATUR-elıterjesztés.

http//:www.chrome.hu/matur

111. LENGYEL M. 2004: A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági

Fıiskola, Budapest. 526 p.

112. LENGYEL M. 1999: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz.

Turizmusstratégia. KIT, Budapest. 235 p.

113. LENGYEL M. 1998: Az Európai Unióhoz való csatlakozásra készülı közép-

európai országok turizmusa. (Európai Tükör/ Mőhely tanulmányok 39.) 88 p.

114. LENGYEL M. 1994: A turizmus általános elmélete. KIT, Budapest. 297 p.

115. LOHMANN, M. (2004): Európai Turizmus Fórum „Új trendek a turizmusban”.

Budapest.

116. LİRINCZ K. (megjelenés alatt) 2007: Veszprém ismertsége és imázsa

Magyarországon. Turizmus Bulletin, 2007/3-4. 19 p.

117. LİRINCZ K. 2007: Competitiveness in Tourism through the Example of

Historic Towns. In: RÁTZ, T. – SÁRDI, CS. – VIZI , I. (eds.): (Inter)cultural Aspects of

Tourism Development. Kodolányi János University College, Székesfehérvár. pp. 234-

249

118. MAITLAND , R 2005: How can we manage the tourist-historic city? Tourism

strategy of Cambridge, UK, 1978-2003. Tourism Management 27/6. pp. 1262-1273

119. MACCANNEL, D. (1976): The Tourist: a New Theory of the Leisure Class.

Maxmillan, London

120. MAGYAR KULTURÁLIS STRATÉGIA (2005)

163

121. MAGYAR TURIZMUS ZRT. - M.Á.S.T. PIAC- ÉS KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ

TÁRSASÁG 2007: A magyar lakosság utazási szokásai, 2006. Turizmus Bulletin 11/1-

2. pp. 12-27

122. MAGYAR TURIZMUS ZRT. - M.Á.S.T. PIAC- ÉS KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ

TÁRSASÁG 2007: Pécs ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében, 2006.

Turizmus Bulletin 11/1-2. pp. 29-32

123. MAGYAR TURIZMUS ZRT. ÉVES MARKETINGTERVEI, 1997-2007.

124. MAGYARORSZÁG VONZERİLELTÁRA , 1997. Magyar Turizmus Rt., Budapest.

CD adattár.

125. MÁLOVICS GY. 2005: A helymarketing települési szintő irányítási rendszere.

Falu Város Régió 1-2. pp. 32-36

126. MARCHALL M. 2003: A kultúrafinanszírozás nemzetközi modelljei és trendjei.

Csongrád Megyei Közmővelıdési Tanácsadó Központ, Nyári Egyetem.

http://www.csongradmmk.hu/page.html?id=78

127. MÁTÉ ZS. 2001: A városszerkezet mint mőemlék. Falu Város Régió 2001/6.

pp. 5-9

128. MÁTÉ ZS. 1999: A kulturális örökség mint térségi összefüggésrendszer. Falu

Város Régió 1999/6 . http://www.terport.hu/fvr/

129. MATHIESON, A. - WALL , G. 1982: Tourism: Economic, Physical and Social

Impacts. Longman, London

130. MÉSZÁROS B. 1998: Településmarketing. Marketing & Menedzsment, 1998/4.

pp. 4-10.

131. MICHALKÓ G. – LİRINCZ K. 2007: A magyarországi turistavárosok

életminısége. Földrajzi Közlemények 2007/3. pp. 157-170.

132. MICHALKÓ G. 2006: Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus

Kiadó, Budapest-Pécs. 288 p

133. MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2005: A kulturális turizmus élménygazdaságtani

szempontjai. In: ENYEDI, GY. – KERESZTÉLY, K. (szerk): A magyar városok kulturális

gazdasága; MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. pp. 123-141

134. MICHALKÓ G. 2004a: A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Fıiskola,

Székesfehérvár. 218 p.

135. MICHALKÓ G. 2004b: Bevásárlóturizmus. Kodolányi János Fıiskola,

Székesfehérvár. 104 p

136. MICHALKÓ G. – RÁTZ T. 2003: A sátorverésen túl. A turizmustudomány

magyarországi állapotairól. Magyar Tudomány. 48. 6. pp. 447-457.

164

137. MICHALKÓ G. 2002: Az idegenforgalmi régiók gazdaságélénkítı szerepének

problematikája. Földrajzi Értesítı. 51. 1-2. pp. 151-165.

138. MICHALKÓ G. 2002: Turizmus: praxis vagy tudomány? (A turizmus

tudománytani és felsıoktatási kérdései Magyarországon). In: AUBERT A. (szerk.)

Kutatás a turizmusban – A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Országos

Turisztikai Konferencia 2002. pp. 84-96

139. MICHALKÓ G. 2001: A földrajzi típusalkotás és rangsorolás idegenforgalmi

megközelítése. Földrajzi Közlemények. 49. 3-4 pp. 205-218

140. MICHALKÓ G. 2001: Turizmus és területfejlesztés. In: BELUSZKY P. – KOVÁCS

Z. (szerk.) A terület- és településfejlesztés kézikönyve. CEBA Kiadó, Budapest. pp.

113-120

141. MICHALKÓ G. 1999: A városi turizmus elmélete és gyakorlata. MTA FKI,

Budapest. 168 p

142. MICHALKÓ G. 1998: A konferenciaturizmus Budapesten. In: BARTA GY.

(szerk.) Budapest nemzetközi város. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp.

125-140

143. MICHALKÓ G. 1998: Budapest idegenforgalma. In: BELUSZKY P. – KOVÁCS Z.

(szerk.) Magyarország megyei kézikönyvei, I. kötet. CEBA Kiadó, Budapest. pp. 282-

294

144. MICHALKÓ G. 1997: Budapest idegenforgalmának szociálgeográfiai vizsgálata.

Kandidátusi értekezés, MTA FKI, Budapest. 148 p.

145. MICHALKÓ G. 1997: Budapest, mint a nagyvárosi turizmus színtere. Földrajzi

Közlemények. 3-4. pp. 201-218

146. MULLINS, P. 1991: Tourism Urbanization in International Journal of Urban and

Regional Research, Vol. 15, pp. 326-342

147. MUNDRUCZÓ GY. – SZENNYESSY J. 2005: Az egészségturisztikai fejlesztések

gazdasági hatásai Magyarországon. Polgári Szemle 1. évf. 2005. 2.sz. pp. 61-76

148. NAGY Á. 1995: Az image-váltás és területgazdálkodás példája: Amszterdam.

Falu Város Régió 1995/3. pp. 36-39.

149. NEMES A. – KOZMA B. 1998: Magyarország turisztikai vonzerıinek

számbavétele. Turizmus Bulletin 1998/1. pp. 8-12.

150. NEMES N. J. 1998: A tér a társadalomkutatásban. Ember-Település-Régió,

Budapest. 261 p.

151. NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005.

http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=906

165

152. OROSZ B. 2002: Az építészeti örökség helyi védelmének országos adatbázisa.

Falu Város Régió 2002/10. pp. 22-25

153. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2005.

http://www.oth.gov.hu/dokumentumtar.php?category=27

154. PADDISON, R. 1993: City Marketing, Image Reconstruction and Urban

Regeneration. Urban Studies, 1993/2. pp. 339-350.

155. PAGE, S. 1995: Urban Tourism. Routledge, London

156. PÁLNÉ K. I. 1993: A területfejlesztés és az önkormányzati rendszer

összefüggései. Település, gazdaság, igazgatás a térben MTA RKK, Pécs. pp. 105-116.

157. PÁLNÉ K. I. 1999: Regionális politika és közigazgatás. Dialóg-Campus,

Budapest-Pécs. 254 p.

158. PEARCE, D. 2001: “An integrative framework for urban tourism research”. In:

Annals of Tourism Research, Vol. 28, No. 4, pp. 926-946

159. PEARCE, D. 1987: Tourism Today: A Geographical Analysis. Longman,

Harlow

160. PERCZEL GY. 2003: Idegenforgalom. In: PERCZEL GY. (szerk): Magyarország

társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 436-453.

161. PERCZEL GY. - TÓTH J. 1994: Magyarország társadalmi, gazdasági földrajza.

ELTE, Budapest. pp. 274-287.

162. PISKÓTI I. - DANKÓ L. - SCHUPLER H. - BÜDY L. 1997: Régió és

településmarketing. Miskolci Egyetem, Miskolc. 400 p.

163. PRÓBÁLD F. 1999: A földrajz fejlıdése a XX. század második felében. In.:

MENDÖL T. A földrajztudomány az ókortól napjainkig. (reprint) ELTE Eötvös Kiadó,

Budapest. pp. 224-259.

164. PRÓBÁLD K. 1995: Városmarketing I. Comitatus 5/11. pp. 3-17

165. PRÓBÁLD K. 1995: Városmarketing II. Comitatus 5/12. pp.8-22

166. PUCZKÓ L. – RÁTZ T. 2000: Az attrakciótól az élményig. Geomédia Kiadó,

Budapest. 399 p.

167. PUCZKÓ L. – RÁTZ T. 2005: A turizmus hatásai. 4. javított kiadás; Aula Kiadó,

Budapest. 490 p.

168. PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (szerk.) 2003: Turizmus történelmi városokban.

Turisztikai Oktató és Kutató Kkt., Budapest. 112 p.

169. RAFFAY Á. 2007: Stakeholder involvement in urban tourism development: a

tale of two cities. (PhD. thesis, University of Derby)

166

170. RÁCZ J. 2001: A történeti városok védelmének korszerő módja, az integrált

értékvédelem. Falu Város Régió 2001/2. pp. 18-20

171. RÁTZ T. (szerk) 2007: A kultúra szerepe a turizmusban és a városfejlesztésben.

KultúrPont Iroda, Budapest. 52 p.

172. RÁTZ T. 2006: Kulturális turizmus és városfejlesztés – Európa Kulturális

Fıvárosa. Turizmus Bulletin 10/2. pp. 9-15

173. RÁTZ T. - PUCZKÓ L 2002: Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában, avagy

kulturális utak a turizmusban. Turizmus Bulletin 6/3.

old.hungarytourism.hu/bulletin/regi/02_03/Sz3.htm

174. RECHNITZER J. 1998: Területi stratégiák. Dialóg-Campus Budapest-Pécs. 338

p.

175. RECHNITZER J. 1995: Vázlatpontok a településmarketing értelmezéséhez és

kidolgozásához. Tér és Társadalom 9. sz. pp. 91-109.

176. REGIONÁLIS TURISZTIKAI KONCEPCIÓ ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM a Közép-

Dunántúli Régió számára , 2006.

http//:www.mth.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=205

177. RICHARDS, G. 2007 (ed.): Cultural Tourism: Global and local perspectives.:

Haworth Press, New York

178. RICHARDS, G. 2004: New directions for cultural tourism? Tourism Market

Trends, World Tourism Organisation. pp. 137-148

179. RICHARDS, G. 2001 (ed.): Cultural Attractions and European Tourism. CAB

International, Wallingford. 259 p.

180. RICHARDS, G. 2001: Market for Cultural Attractions. In: RICHARDS, G. (ed):

Cultural Tourism in Europe. CAB International, Oxon. pp. 31-53

181. RICHARDS, G. 1999 (ed): Developing and Marketing Crafts Tourism. ATLAS,

Arnhem

182. RICHARDS, G. 1996: The Scope and Significance of Cultural Tourism. In:

RICHARDS, G. (ed): Cultural Tourism in Europe. CAB International, Oxon. pp. 19-45

183. RICHARDS, G. 1996: Cultural Tourism in Europe. CAB International,

Wallingford. 352 p.

184. ROBINSON, M. – PICARD, D. 2006: Tourism, Culture and Sustainable

Development. UNESCO. 96 p.

185. RUSSO, A. P. 2002: The „vicious circle” of tourism development in heritage

cities. Annals of Tourism Research 29/1. pp. 165-182

167

186. SÁNDOR J. 1989: Idegenforgalmunk terület-, illetve infrastruktúra fejlesztı

aspektusai. Településfejlesztés 4. pp. 52-68.

187. SCHOUTEN, F. 1995: Improving visitor care in heritage attractions. Tourism

Management 16, pp. 259-264

188. SHOVAL, N. – RAVEH, A. 2004: Categorization of tourist attractions and the

modeling of tourist cities: based on the co-plot method of multivariate analysis.

Tourism Management 25. pp. 741-750

189. SMITH , M. K. 2003: Issues in Cultural Tourism Studies. Routledge, London

190. SMITH , S. L. J. 1988: Defining tourism: a supply-wide view. Annals of Tourism

Research 17. pp. 581-602

191. SMYTH , H. 1994: Marketing the City - The Role of Flagship Developments in

Urban Regeneration. E & FN SPON, London

192. SOMOGYI S. 1987: Magyarország természeti adottságainak idegenforgalmi

szempontú értékelése. MTA FKI, Budapest. 151 p.

193. SULYOK J. 2004: Desztinációs marketing szervezetek hatékonyságmérése.

Turizmus Bulletin 8/4. pp. 30-32

194. SULYOK J. 2005: Kulturális turizmus az európai városokban. Turizmus Bulletin

9/3 pp. 18-29

195. SULYOK J. – Kiss K. 2005: A desztinációs menedzsment szervezetek mőködése

és a desztináció menedzsment trendjei. Turizmus Bulletin 9/2. pp. 36-42

196. SWARBROOKE, J. 1995: The Development and Management of Visitor

Attractions. Butterworth-Heinemann, Oxford

197. SZABÓ G. 1996: A vidéki városok idegenforgalmi szerepköre. In.: TÓTH J. -

TRÓCSÁNYI A. (szerk.) A magyarországi városhálózat és a városhiányos térségek

vizsgálata. JPTE TTK, Pécs. pp. 47 – 58

198. SZABÓ G. - TRÓCSÁNYI A. 1995.: Border-proximity as a Promoting Factor

Shown on the Example of Sopron - Kıszeghegyalja Recreational Area. Acta

Universitatis Matthiae Belii. Geographical Studies No. 1. Banská Bystrica pp. 105-

114.

199. SZABÓ G. 1991: Együttmőködés vagy konfrontáció? Gondolatok az

idegenforgalom és környezetvédelem kapcsolatáról. ÖKO 1991 II/2. sz. pp. 53 - 60.

200. SZAKÁL GY. 1995: Az image mint a városmarketing eszköze. Tér és

Társadalom, 1995/1-2. pp. 25-31

201. SZÉKESFEHÉRVÁR – VESZPRÉM FEJLESZTÉSI TENGELY STRATÉGIA, 2006. június végleges változat

168

202. SZIGETI E. - AUBERT A. 1994: Idegenforgalom. In.: PERCZEL GY. - TÓTH J.

(szerk.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza ELTE Budapest. pp. 274-290.

203. TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM VÁROS KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉSI FELADATAIRÓL , 2006

204. TASNÁDI J. 1996: Marketing - kistérség, településfejlesztés - turizmus. In:

“Marketing feladatok a turizmusban és a környezet-, egészségtudatos turisztikai

szolgáltatások” konferencia elıadásait tartalmazó kiadvány. Kereskedelmi és

Gazdasági Fıiskola, Szolnok. pp. 31-37

205. TASNÁDI J. 1992: A turizmus fajtái, formái és turisztikai vállalkozások piaci

stratégiája. Kereskedelmi Szemle 9-10. pp. 35-38.

206. TIMÁR L. 1980: Az idegenforgalom földrajzi vizsgálatának néhány kérdése.

Földrajzi Értesítı 29. pp. 273-301.

207. TOMLINSON, J. 1991: Cultural Imperialism: a Critical Introduction. Pinter,

London

208. TÓTH J. – TRÓCSÁNYI A. (szerk.) 2002: A magyarság kulturális földrajza II. Pro

Pannónia Kiadó, Pécs. 364 p

209. TÓTH J. – TRÓCSÁNYI A. (szerk.) 1997: A magyarság kulturális földrajza. Pro

Pannónia Kiadó, Pécs. 226 p

210. TÓTH J. – TRÓCSÁNYI A. (szerk.) 1996: Összegzés ”A magyarországi

városhálózat és a városhiányos térségek vizsgálata” c. kutatás témakörében. JPTE

TTK ÁTUT, Pécs. 126 p.

211. TÓTH J. 1995: A társadalmi-gazdasági tér. In: SZOBOSZLAI Zs. (szerk): Tér és

Társadalom. Juss Alapítvány, Szolnok. pp. 24-32.

212. TÓTH J. 1993: Nagyvárosok a magyar településrendszerben. Comitatus III.évf.

7-8. pp. 40-54

213. TÓTH J. 1993: Urbanisation and Spatial Structure in Hungary. Geo Journal,

vol.32.no.4. pp.343-352

214. TOURINFORM VESZPRÉM ÉVES BESZÁMOLÓI ÉS MARKETING TERVE, 1998-2006

215. TOURISM HIGLIGHTS 1997: WTO, Madrid

216. TÖRİCSIK M. 1995: Település és területidentitás kialakítása marketing

eszközökkel. Tér és Társadalom; 1995/1-2. Budapest, pp. 17-23.

217. TÖRÖK P. 2002: E-turizmus: az internet és az e-business szerepének

növekedése a turizmusban. Turizmus Bulletin 6/1. pp. 16-22

218. TRÓCSÁNYI A. 2002: A kulturális földrajz alapjai. In: TÓTH J. (szerk.):

Általános Társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 336-358.

169

219. TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 1990-2002. Magyar Turizmus Rt., 2003.

220. TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2003. Magyar Turizmus Rt., 2004.

221. TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2004. Magyar Turizmus Zrt., 2005.

222. TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2005. Magyar Turizmus Zrt., 2006

223. URRY, J. (1990): The Tourist Gaze: Leisure and Travel in Contemporary

Societies. Sage, London

224. VÁTI KHT. 2005: Fejlesztéspolitikai támogatási rendszerek átfogó területi

hatásértékelése (1999-2002).

225. VESZPRÉM MEGYE TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, 2003

226. VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 2000 227. VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, 2000.

228. VESZPRÉM SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2006-2010. Veszprém, 2006 229. VESZPRÉMI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA,

2005. 230. VESZPRÉMI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, 2005. 231. WARD, V. S. 1998: Selling Places - The Marketing and Promotion of Towns

and Cities 1850-2000. Routledge, New York

232. WILLIAMS , R. (1983): Keywords. Fontana, London

233. WINDSOR ÉS ETON: Town Centre Visitor Survey, 2003.

http://www.windsor.gov.uk/education/educat_index.htm

234. WOBER, K. 1997: An urban tourism database. In J.A. MAZANEC (ed)

International City Tourism: Analysis and Strategy. Pinter, London

235. WORLD TOURISM ORGANISATION – EUROPEAN TRAVEL COMMISSION (2004):

City Tourism and Culture – The European Experience. www.world-tourism.org

236. WORLD TOURISM ORGANISATION 1999: Tourism and Culture.

http//:www.world-tourism.org

237. WTO BUSINESS COUNCIL 2001: E-Business for Tourism: Practical Guidelines

for Tourism Destinations and Businesses. 292 p

238. ZONGOR A. (2005) Az Európai Unió kulturális tevékenysége. KultúrPont

Tájékoztató Füzet, Budapest. www.kulturpont.hu 36p.

170

MELLÉKLETEK

171

1.sz. melléklet

A kiemelkedı, a jelentıs és a magas vonzerejő kulturális látványosságok térbeli lehatárolása Magyarországon, KSH

172

173

2. számú melléklet

Kérdıív az 1000 fıs lakossági omnibusz kutatáshoz – Veszprém esettanulmánya

1. Kérem, mondja meg, mi jut eszébe Veszprém város nevének hallatán! ....................................................................................................................................................................................

2. Az elmúlt két év során járt Ön Veszprémben akár magán, akár üzleti céllal? 1. igen magán céllal 2. igen üzleti céllal 3. magán és üzleti céllal egyaránt 4. nem 0. nem tudja X. nincs válasz

3. Tervezi-e, hogy a következı 12 hónapban ellátogat Veszprémbe? 1. biztosan nem 2. valószínőleg nem 3. lehet, hogy igen, lehet, hogy nem 4. valószínőleg igen 5. biztosan igen 0. nem tudja X. nincs válasz

4. Miért gondolja így? ....................................................................................................................................................................................

5. Tervei szerint mennyi idıt szeretne Veszprémben eltölteni?

1. néhány órás látogatást tervez 2. egész napos kirándulást tervez 3. egy éjszakás utazást tervez (a városban is alszik) 4. két éjszakás utazás (a városban is alszik) 5. két éjszakánál hosszabb utazást (a városban is alszik) tervez 0. nem tudja X. nincs válasz

6. Tervezett veszprémi utazásának mi a legfıbb célja? EGY VÁLASZ ADHATÓ! 1. városlátogatás, kulturális turizmus 2. kulturális rendezvényen, színházai elıadáson való részvétel 3. rokoni, baráti látogatás 4. sport vagy hobby tevékenység 5. sporteseményen való részvétel 6. egészségturizmus 7. bevásárlás 8. oktatás, képzés, tanulás 9. üzleti tárgyalás 10. incentive utazás 11. kiállításon, vásáron való részvétel 12. konferencián való részvétel 13. egyéb, éspedig 0. nem tudja X. nincs válasz

174

3. számú melléklet

Kérdéskatalógus a mélyinterjúkhoz – Veszprém esettanulmánya 1. Turizmus alakulására ható tényezık Milyen tényezık befolyásolták az elmúlt három évben Veszprém turisztikai piacát? Mely tényezık hatottak rá pozitívan illetve negatívan? Az EU-hoz való csatlakozásnak volt-e valamilyen hatása, s ha igen milyen irányú volt, mely területeken volt? A Balaton közelsége mennyiben hat a város turizmusának alakulására? Az idei nyáron a Balaton nagyobb népszerősége megjelent-e Veszprém turizmusában? 2. Turizmus szerepének megítélése Véleménye szerint az ország vezetése a turizmus gazdaságban betöltött szerepét hogyan ítéli meg? Veszprém életében a turizmus milyen szerepet játszik, mit jelent? A város vezetése milyen fontosnak ítéli azt meg? A megkérdezett értékrendjében milyen szerepet tölt be a város turizmusának alakulása, fejlıdése? Véleménye szerint a turizmus fejlesztését költségvetésbıl is finanszírozni kell, vagy kizárólag regionális, helyi pénzekbıl kell arra pénzt fordítani? Veszprém lakói mennyire érzik fontosnak a turizmust a város életében? Nyári hónapokban mennyire toleránsak a vendégáradattal szemben, mi az a színt, ahol a városi lakosság együtt tud élni a turizmussal? Mely területeken, tényezıknél okoz leginkább gondot számukra a sok turista? A városban tanuló 12 ezer diák mennyiben hat Veszprém turizmusára? Mit gondol a helyhatósági választások eredménye kihat-e a város turizmusának fejlesztésére, a turizmus fontosságának megítélésére? Ha igen, milyen változások prognosztizálhatók? 3. Döntéshozatal Milyennek ítéli meg a városi szintő turisztikai döntések mechanizmusát, a turizmus irányítását? Mely szervezetnek, személy szerint kinek van a legnagyobb befolyása a döntésekben? A jelenleg mőködı struktúrában van-e olyan láncszem, melyet úgy vél, szervezetileg, esetleg pénzügyileg erısíteni kellene, vagy esetleg nincs rá szükség? Mi a véleménye a civil szervezetekkel való együttmőködésrıl, azok szerepérıl? Hogyan vélekedik a Turisztikai Alap felhasználásáról, az egyszemélyes, vagy a konszenzus alapján történı döntést tartja megfelelınek? Véleménye szerint a helyhatósági választások eredménye befolyásolja-e a jelenlegi döntésmechanizmust? Ha igen, milyen változások várhatók? 4. Kapcsolatok, együttmőködés Milyennek ítéli meg a régión belül Székesfehérvárral való együttmőködést? Mit gondol az októberi helyhatósági választások hatására változik-e a jövıben ez az együttmőködés? Ön személy szerint milyen együttmőködést képzel el a két város között? Milyennek ítéli meg a turizmus szempontjából a környezı településekkel az együttmőködést? A környezı települések mennyire befolyásoljál Veszprém turizmusát? Milyen eredményeket értek el ezen a téren az elmúlt három év során? A környezı települések közül melyik az a három, mellyel konkrét együttmőködést, esetleg turisztikai termékcsomag kialakítását tart elképzelhetınek? Milyen területeket, programokat, szolgáltatásokat tartalmazzanak ezek a csomagok?

175

5. Versenytársak A régión belül a turizmus szempontjából mely településeket tartja Veszprém legnagyobb versenytársainak? Mely területeken élvez ezekkel szemben Veszprém elınyt, illetve hátrányt? 6. Turisztikai marketing értékelése Mely területek élveztek prioritást az elmúlt öt évben a turisztikai marketingstratégiában? (Városnézés, kulturális turizmus, konferenciaturizmus, oktatásturizmus, aktívturizmus, gasztronómia, falusi turizmus). A kiemelt célkitőzések közül mit sikerült megvalósítani, milyen eredményeket értek el? Az elmaradások mely területeken jellemzıek, s milyen okokra vezethetık azok vissza? A fesztiválok, rendezvények közül melyik az a három, melyet a legrangosabbnak tart? Melyek azok, amelyek a legtöbb turistát vonzzák? 7. Turisztikai szolgáltatások megítélése Milyennek ítéli meg a várost

1. közlekedési viszonyok (parkolás, város elérhetısége, tömegközlekedés, gépkocsival való közlekedés),

2. szálláslehetıségek, 3. vendéglátóhelyek, 4. aktív turizmus, 5. kulturális rendezvények, turisztikai attrakciók, szórakozási lehetıségek, 6. gyermekprogramok, 7. látnivalók, nevezetességek, 8. információs lehetıségek, tájékozódási táblák, 9. kiadványok, prospektusok szempontjából?

Milyennek tartja a Tourinform munkáját? Van-e olyan tényezı, amely a város turisztikai kínálatából hiányzik, ugyanakkor véleménye szerint igény lenne rá? 8. Jövı Számítanak-e turizmus fejlesztésére fordítható EU-s pénzekre? Mely területeknek adna prioritást, ha nagyobb összegő pénz(ek)hez jutna a város? A jelenleg tervezés alatt álló városi projektek hogyan hatnak Veszprém turizmusára? Mi az a terület, amelyet feltétlenül erısíteni kellene? Ön személy szerint mely fejlesztési irányt támogatná (Séd völgye, sportcsarnok, külsı részek, repülıtér környéke, hangversenyterem- sportcsarnok építése)? Hol az a földrajzi határ (Balaton régió, Veszprém megye, Közép-dunántúli régió), ahol a partnerkapcsolat, együttes fellépés a legnagyobb hatásfokkal kecsegtet? Milyen eszközökkel érhetı el, hogy a városba érkezı turisták hosszabb idıt töltsenek el a városban, ne csak néhány órát, hanem több napot is maradjanak, illetve visszatérjenek Veszprémbe? Melyik szegmenseket és milyen üzenettel célszerő megcélozni ennek érdekében?

176

4. számú melléklet

Veszprém turisztikai imázsát bemutató montázs és a hozzá kapcsolódó magyarázat

FORRÁS: SAJÁT FELMÉRÉS / M.Á.S.T. 2006

„Ezt a Bakony miatt raktuk ide, meg a turizmus miatt, ez a sok virág a Virágos Veszprémet

jelképezi. Ez a kép a Kabóca Bábszínházra utal. Ez a motor még mindig a Virágos

Veszprémre utal, mert az egy nagyon nívós dolog itt Veszprémben. Ez a turisztikai rész itt:

kirándulás a családdal, itt a Balaton közelsége, sokan jönnek azért onnan ide. Ez a kép a

bicikli utakat jelzi, amibıl most már sok van fıleg a Balaton körül. Itt az Állatkert, a

Székesegyház fenn a várban. Ez a Vár rész, ezek a színházi, mővészeti dolgok. Itt a reptér, ami

most már reméljük, nemsokára meglesz. Ez a Veszprém Rallye. Ezek a mővészeti kiállításokat

és az Utcazene a fellépéseket jelképezik együtt.”

177

5. számú melléklet

Kérdıív Veszprém város imázsáról – a településen járt 300 hazai turista telefonos megkérdezése 1. Az elmúlt két év során járt Ön Veszprémben akár magán, akár üzleti céllal?

1. igen magán céllal 2. igen üzleti céllal 3. magán és üzleti céllal egyaránt 4. nem � VÉGE A KÉRDEZÉSNEK! 0. nem tudja � VÉGE A KÉRDEZÉSNEK!

2. Kérem, mondja meg, mi jut eszébe Veszprémrıl? 3. Kérem, nevezze meg, mit tart Veszprém három legfıbb nevezetességének? 4. Kérem, nevezze meg, s egyben indokolja is, hogy utazási cél szempontjából mely magyarországi városokat tartja Veszprém legfıbb konkurenseinek!

Város Indoklás

5. Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet a következı állításokkal! Véleményét az iskolai osztályzásnak megfelelı ötös skálán adja meg, ahol az egyes az egyáltalán nem ért egyet, az ötös a teljes mértékben egyetért. Kérem, hogy adjon választ akkor is, ha benyomásai nem saját tapasztalaton alapulnak.

Teljesen

egyetértek Inkább egyetértek

Egyet is értek, meg nem is

Inkább nem értek egyet

Egyáltalán nem értek egyet

Veszprémben sok látnivaló van 1 2 3 4 5 Veszprém nagy történelmi múltú város 1 2 3 4 5 Veszprémben sok fesztivált, kulturális rendezvényt szerveznek

1 2 3 4 5

Veszprémben sok turisztikai program közül lehet választani

1 2 3 4 5

Veszprémben sok a szórakozási lehetıség

1 2 3 4 5

Veszprém tiszta város 1 2 3 4 5 Veszprémben jó a közbiztonság 1 2 3 4 5 Veszprémben az emberek barátságosak, vendégszeretık

1 2 3 4 5

Veszprémben magas a szolgáltatások minısége

1 2 3 4 5

Veszprémben könnyő eligazodni 1 2 3 4 5 Veszprémben jól érzi magát a turista 1 2 3 4 5 Veszprémben jó a tömegközlekedés 1 2 3 4 5 A veszprémi éttermek jó minıségőek 1 2 3 4 5 A veszprémi szálláshelyek jó minıségőek

1 2 3 4 5

Veszprém egyedi hangulatú város 1 2 3 4 5 Veszprémbe könnyő eljutni 1 2 3 4 5 Veszprémbe nemcsak egy napra érdemes ellátogatni

1 2 3 4 5

Veszprém olyan város, ahová érdemes visszatérni

1 2 3 4 5

6. Hány alkalommal járt Ön az elmúlt két évben Veszprémben?

178

7. Mi volt legutolsó veszprémi utazásának legfıbb célja? EGY VÁLASZ ADHATÓ! 1. városlátogatás, kulturális turizmus 5. sporteseményen való részvétel 9. üzleti tárgyalás 2. kulturális rendezvényen, színházai elıadáson való részvétel

6. egészségturizmus 10. incentive utazás

3. rokoni, baráti látogatás 7. bevásárlás 11. kiállításon, vásáron való részvétel

4. sport vagy hobby tevékenység 8. oktatás, képzés, tanulás 12. konferencián való részvétel

8. Legutolsó veszprémi látogatása során mennyi idıt töltött a városban? 1. 1-2 órát 3. egy napot 5. három napot 2. fél napot 4. két napot 6. háromnál több napot

9. Veszprémi tartózkodása során a következı látnivalók, nevezetességek közül melyeket kereste fel, melyeket nézte meg? 1. Állatkert 4. Tőztorony 7. Egyetem 10. Színház 2. Vár 5. Érseki palota 8. Sétálóutca 11. egyéb 3. Viadukt 6. Belváros- Óváros 9. Székesegyház 12.egyiket sem kereste fel

10. Milyen kulturális rendezvényrıl, fesztiválról hallott, melyeket az idei év során a városban szerveztek? 11. Most felolvasom azokat a Veszprémben idén tartott legfontosabb kulturális rendezvényeket, fesztiválokat, melyeket Ön nem említett. Kérem, nevezze meg azokat, melyekrıl hallott! 12. Kérem, nevezze meg ezek közül azokat, melyeken Ön részt vett, s egyben értékelje is a színvonalat az iskolai osztályzásnak megfelelı ötös skálán!

Rendezvény, fesztivál 10. kérdés (spontán említés)

11. kérdés (Rákérdezésre

említés)

12. kérdés Adott

rendezvényen részt vett

12. kérdés

Értékelés

Gizella Napok 1 2 3 4 5 A Tánc Fesztiválja 1 2 3 4 5 Kabóciádé 1 2 3 4 5 Veszprém Rallye 1 2 3 4 5 Utcazene Fesztivál 1 2 3 4 5 Virágos Veszprém díjkiosztó és gála

1 2 3 4 5

Veszprémi Nyári Fesztivál

1 2 3 4 5

Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál

1 2 3 4 5

Veszprémi Ünnepi Játékok

1 2 3 4 5

13. Veszprémi utazásához honnan szerzett információt? TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES!

Internet rádiómősor utazási iroda korábban járt már ott sajtó utazási kiállítás korábban ott járt személyek televízió mősor útikönyvek ott lakók térképek egyéb, éspedig ………… prospektusok Tourinform iroda

HA A MEGKÉRDEZETT A TOURINFORM IRODÁT IS MEGNEVEZTE (10. VÁLASZ): 13/A. Kérem, hogy az iskolai osztályzásnak megfelelı ötös skálán értékelje, hogy mennyire volt elégedett a Tourinform Veszprémben kapott információ ……… ?

179

Elégedettség

1. mennyiségével? 1 2 3 4 5 2. használhatóságával? 1 2 3 4 5

14. Kérem, értékelje tízes skálán, hogy mennyire volt elégedett veszprémi tartózkodása során a következı tényezıkkel! A skálán az egyes az egyáltalán nem volt elégedett, az ötös a teljes mértékben elégedett volt véleményt tükrözi!

Elégedettség

közlekedési lehetıségek általában 1 2 3 4 5 az igénybe vett szálláshely 1 2 3 4 5 vendéglátóhelyek színvonala 1 2 3 4 5 vásárlási lehetıségek 1 2 3 4 5 turisztikai programok kínálata (ide tartoznak a szórakozási lehetıségek is)

1 2 3 4 5

turisztikai információkkal való ellátottság

1 2 3 4 5

településeken/utakon tájékozódási lehetıségek

1 2 3 4 5

tisztaság, higiénia általában 1 2 3 4 5 közbiztonság 1 2 3 4 5 vendégszeretet 1 2 3 4 5 ár/érték arány általában 1 2 3 4 5 utazásával összességében 1 2 3 4 5

15. Milyen javaslatai vannak, mit kellene javítani, fejleszteni, a városba látogatók igényeinek minél tökéletesebb kielégítése érdekében? 16. Mennyire valószínő, hogy az elkövetkezendı egy éven belül Ön Veszprémbe utazik akár üzleti, akár magán céllal? Kérem, válaszát indokolja is meg!

1. egészen biztos, hogy nem utazik Veszprémbe 2. valószínőleg nem utazik Veszprémbe 3. valószínőleg elutazik Veszprémbe 4. biztosan elutazik Veszprémbe

Indoklás:

180

6. számú melléklet

Eger 2010 pályázat – a város kulturális turizmussal kapcsolatos elképzelései „Város a város alatt” program VONZERİ

A fejlesztés célja az egyházi szempontból jelentıs, a kereskedelem és kultúra szempontjából virágzó és meghatározó középkori város interaktív bemutatása a püspökség alapításától (1004) a törökök kivonulásáig (1687) fény- és hangeffektusokkal, interaktív élıjátékkal. A projekt célkitőzése többrétő: Európában egyedi turisztikai attrakció létrehozása, a történelmi kaland új élményelemként történı bevezetése, a turisztikai vonzerık komplexitásának erısítése. A történelmi témaparkban egész napos, folyamatos és szakaszolható programokat biztosítanak a látogatók részére

A történelmi belváros tereinek újjáélesztése FOGADÓKÉPESSÉG

A fejlesztés a Dobó tér átalakítására, s ezzel egyidejőleg a tér növekedésére, nyitottabbá válására koncentrál. Cél a történelmi belváros tereinek sokrétőbb kihasználása (szabadtéri rendezvények lebonyolítása, a kulturális aktivitás erısítése), fokozottabb bekapcsolása a város kulturális, turisztikai pezsgésébe, valamint a helyi lakosságban a város újrafelfedezésére való igény kialakítása. A terek különbözı programok lebonyolítására való alkalmasságának fokozása elısegíti a helyiek és a turistaként ide látogatók érdeklıdésének felkeltését.

A Dobó István Vármúzeum további felújítása VONZERİ

A Dobó István Vármúzeum a legtöbb látogatót vonzó múzeumi intézmény az országban. A Várban elsısorban a kiállítások és az ezekhez kapcsolódó funkciók fejlesztése és karbantartása a legfontosabb feladat. A tervek szerint a jövıben az alábbi kiállítások valósulhatnak meg: a gótikus palota bıvítésével 600m2-es területen Heves megye népmővészete állandó kiállítás, a középkori pincerendszer helyreállításával az egri bor múltja és jelene címő kiállítás, egy állandó játékkiállítás, mely szabadtéri játékok bemutatására is alkalmas, valamint egy, az utóbbi évek ásatásai eredményeként létrejövı Heves megye régészeti emlékei elnevezéső kiállítás. A projekt elemei közé tartozik továbbá a várfal körbejárási lehetıségének kialakítása, a Minaret környezetének rendezése, a Várállomás felújítása, valamint a Gárdonyi ház és emlékmúzeum fejlesztése.

Kepes Intézet létrehozása VONZERİ

A városban található Kepes György nemzetközi hírő mővész győjteménye, öröksége (festmények és fotogramok). A mővész jelentıs tudományos munkásságot is folytatott, amely jó alapot jelent ahhoz, hogy szellemi öröksége nyomán egy akadémiai szintő intézetet, kutatóbázist létesítsen a város a fıiskolával és az akadémiával partnerségben. A projekt célja, hogy Kepes szellemisége nyomán megvalósítsa a mővészetek és a tudomány átjárhatóságát, segítse kialakítani olyan teamek, kísérleti alkotómőhelyek létrejöttét, amelyben egyenrangú partnere a tudós a mővésznek, a kutató a mérnöknek, a kreatív ipar mővelıje a feltalálónak.

Múzeumi negyed kialakítása VONZERİ

A múzeumi negyed kialakítására a Szent Miklós Városrészben kerül sor., az itt található Tőzoltó Múzeum ingatlan együttesén lehetıség nyílik egy olyan múzeumi negyed kialakítására, ahol funkcióváltás és bontás során újabb múzeumok és mőtermek kaphatnak elhelyezést. Miután a területen már található egy „alkotóház” funkcióra berendezkedett létesítmény és két kiállítóhely, valamint a Tőzoltó Múzeum, ezért az útvonalban ezekhez kapcsolható majd a Sportmúzeum, a szoborpark és a mőtermek. Ezek együttesével egy felértékelıdı mővésznegyed kialakítását valósíthatja meg a város. A mediterrán hangulatú környezetben egy utcahossznyi épületsor jelentıs funkcióváltással a funkcióhoz illeszthetı kreatív ipar telephelyévé válhat. A városnegyed alkalmas arra, hogy az új kreatív iparágak, a megújuló és új kézmőves technikák megelevenedjenek.

Kortárs mővészetek Eger kultúrája elsısorban múltjáról és történelmi, építészeti örökségérıl

181

fejlesztése VONZERİ

ismert Európában, ugyanakkor a diákváros jelleg, a fiatalság tömeges jelenléte fokozottan helyezi elıtérbe a kortárs mővészetek fejlesztését. Az utóbbi években a színházmővészet mellett jelentıs fejlıdésnek indult a bábmővészet, a táncmővészet, a kortárs balett, a zenei élet, és megjelentek a képzımővészet új irányzatai. Az ún. „háznélküli” mővészeti ágak mőködési feltételeihez próbahelyek, színpadok, közönségforgalmi és –fogadó helyek, installációk biztosítása szükséges. A fejlesztés eredményeként önálló otthont kapna az Egri Fesztivál Balett, az Egri Szimfonikus Zenekar. A Mővészetek Háza és az Egri Szabad Szalon Szakmai bázisán megvalósulna egy professzionális kiállítási tér, a színház pedig egy olyan új mőhelyházzal gazdagodna, amely képes lenne kiszolgálni valamennyi mővészeti ág színpadi díszletigényét.

Bródy Sándor Könyvtár bıvítése és korszerősítése FOGADÓKÉPESSÉG

A könyvtár egy új, formálódó társadalom, az információs társadalom alapja, ezért fontos, hogy korszerő technikai eszközökkel, felszereltséggel rendelkezzen. A növekvı igényeknek csak így tud maradéktalanul eleget tenni.

A pincesorok közterületi rendezése FOGADÓKÉPESSÉG

A város elkészíttette a pincesorok közterületi rendezésének megvalósíthatósági tervét. A terv hat helyszínen jelölte ki a fejlesztendı pincesorokat. A helyszínek kiválasztását elsıdlegesen az indokolta, hogy döntı többségben a városba bevezetı fı közlekedési utak mentén helyezkednek el.

182

7. számú melléklet

Sopron 2010 – a város kulturális turizmussal kapcsolatos elképzelései A Fı tér és a Belváros rekonstrukciója FOGADÓKÉPESSÉG

A kiemelt célok közt szerepel Sopron város jelképének, a Tőztoronynak és környezetének állagmegóvása, illetve a történelmi belváros látogatóbarát, versenyképes és vonzó funkcionális átalakítása, melyek hosszabb tartózkodásra és visszatérésre ösztönzik a látogatót (soproni borok bemutatási lehetısége, látványos sétautak, épületekre komponált lézer-show, funkcióbıvítéssel a múzeumok megközelíthetısége mozgáskorlátozottak számára is lehetıvé válik). Kiemelt feladat a hely szellemének, történelmi hangulatának erısítése (utcaburkolat, vendéglátási funkciók erısítése, virágosítás, kézmővesség bemutatása).

Deák tér megújítása FOGADÓKÉPESSÉG

A teret multifunkcionális közösségi helyszínné alakítják, mely a közösségformálást erısíti (találkozási pont, játék, beszélgetés). Másik funkciója a turizmus lesz (turisztikai központ), ami a gyakorlatban az információnyújtás, a kerékpáros turizmus kiszolgáló létesítményeit, nagy befogadóképességő nyilvános wc-t, ajándékboltot foglal magába.

Kulturális F ıváros Központ és Könyvtár VONZERİ

Sopron város és a Nyugat-Magyarországi Egyetem közös könyvtára, mely közösségi és kiállítási térként is szolgál (otthont ad: Országos Érembiennálé, akvarell kiállítás, tipográfiai könyvmővészeti bemutató, rézmetszetek, designcentrum). Az épület kialakításakor a flexibilitás kiemelt szempont: múzeumkert, kávézó, klub, elıcsarnok, internetezési lehetıség és 300 fıs elıadóterem is szerepel a tervekben.

Rendezvénycsarnok VONZERİ

Többcélú rendezvénycsarnok, mely a lelátós rendezvények, kiállítások, konferenciák, szekcionált sportesemények befogadására alkalmas. Kapacitását tekintve ötezer fıt befogadó létesítmény

Fertırákosi Barlangszínház és a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ fejlesztése FOGADÓKÉPESSÉG

A barlangszínház jelenlegi befogadóképességének (743 fı) és technikai hátterének fejlesztése.

Pap (régi) zsinagóga felújítása VONZERİ

A zsinagóga helyreállításakor kialakításra kerül egy olyan helyiség is, amely a templom eredeti funkciójának megfelelıen lehetıséget biztosít a zsidó hívek vallásgyakorlására. Az épület új funkciója kiállítóterem és galéria.

.

183

8. számú melléklet

A kulturális turizmus megjelenése Veszprém Városfejlesztési Akciótervében, 2007-2008

Prioritás I.: Regionális gazdaságfejlesztés

(Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési tengely stratégia)

Prioritás II: Fenntartható városfejlesztés, Veszprém vonzerınövelése (Közép-Dunántúli Operatív Program)

Intézkedés 1.: Veszprém városfejlesztési elképzeléseinek komplex rendszerezése A regionális városközpontok tekintetében kifejezett elvárás, de minden város esetében szükségszerő elkészíteni a fenntartható városfejlesztés stratégiai dokumentumát, különösen az egyes fejlesztési idıszakot megelızıen (2007-2013).A városfejlesztési stratégiai olyan dokumentum, amely regionális szereplıként fogalmazza meg a Veszprém fejlesztési irányvonalait, szervesen illeszkedik a regionális gazdasági és területfejlesztési programba és koherens: szinergiákat tartalmaz az egyes belsı vetületek tekintetében. Intézkedés 2.: A belváros vonzerejének növelése integrált projekt végrehajtásával Veszprém mint a régió jelentıs gazdasági – kulturális - turisztikai erıcentruma térségi szerepébıl fakadóan is a versenyképesség helyi dinamizáló tényezıje, a legjelentısebb történelmi hagyományokkal rendelkezı helyszín a térségben. Veszprém belvárosának történelmi magja és a jelenlegi városközpont az elmúlt évek fejlıdési irányvonala mentén egyre eltávolodik egymástól, ami több negatív folyamatot is elindított: mint az építészeti arculat széttagolódása, a kereskedelmi, szolgáltató üzletek kiüresedése, vagy az elnéptelenedı sétáló utca, ahol a környezeti leromlás elsı jelei is megfigyelhetıek. A városfejlesztési intézkedés célja a központ értékmegırzı fejlesztése, a turizmus feltételeinek és a bemutathatóság infrastruktúrájának javítása. További cél a beépítettség arányainak csökkentése, a jelenleg használaton kívüli zöldterületek bevonása a hasznosításba, a meglévı épületállomány rekonstrukciója és városszerkezethez történı illesztése, a közlekedési kapcsolatok javítása és a belváros közlekedési leterheltségének csökkentése. Mindezek együttesen a helyi lakosság életminıségének javulását, a kulturált közösségi terek kialakulását, az élhetı és attraktív város megteremtését célozzák. Az intézkedés jótékonyan hat a város kulturális életére és a kulturális gazdaság fellendítésére, a szórakozás és a szabadidıs lehetıségek kialakítására. A beavatkozás mentén a történelmi negyed és a kapcsolódó sétáló utca méltó megjelenítését kívánjuk elérni, olyan egységes arculat kialakításával, amely hozzájárul Veszprém európai városi-hálózatban betöltött szerepének erısítéséhez.

184

Intézkedés 3.: A városi és regionális közlekedés feltételeinek javítása

Az intézkedés a város kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági fejlıdéséhez szükséges infrastruktúra megteremtésének alapját jelentı regionális és helyi közúti kapcsolatok fejlesztését célozza, amely Veszprémet a dunántúli városhálózat hangsúlyos csomópontjává képes emelni. Az intézkedés az elérhetıség regionális és európai lehetıségeinek gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi igényeinek felmérésén alapuló komplex közlekedésfejlesztési tanulmány megvalósítását erısíti.

Az intézkedés figyelembe veszi a város turisztikai lehetıségeinek kihasználásából és a regionális szerepbıl adódó infrastrukturális fejlesztési kapacitásokat, valamint megtestesíti a gazdasági versenyképesség fokozását szolgáló Pannon Tudományos és Ipari Park és tudásbázis megközelíthetıségeinek késıbb jelentkezı hátterét.

Veszprém város a település egyedi földrajzi lehetıségeibıl adódó, a belvárosra nehezedı közlekedés csillapítása érdekében a belsı körgyőrő folytatását kívánja megvalósítani. További cél a közösségi közlekedési és az alternatív közlekedési módok javítása (kerékpárút), a periféria területek elérhetıségi idejének javítása és a közlekedés komfortjának emelése.

Intézkedés 4.: Turisztikai vonzerı- és infrastruktúra fejlesztésfejlesztés

A városi turizmus megújítása a kereslet növekedését, az eltöltött vendégéjszakák számának és idıtartamának növekedését és a szezonalítás mérséklıdését célozza, további cél a helyi lakosság életminıségének javítása, a kulturált közösségi terek kialakítása és az élhetı és attraktív város megteremtése.

A városfejlesztési intézkedés célja, hogy a városi életminıség, a városi arculat és a város nemzetközi szerepének javulása a Veszprémet látogatók volumenében és elégedettségi szintjeik emelkedésében is kifejezıdésre juthasson. A tartózkodási idı növekedése jótékonyan hat ki a régió egyéb településeire is és emeli a vidék népességmegtartó erejét. A turisztikai termékfejlesztéssel a speciális, regionális kínálati elemek (gasztronómia, kulturális programok, örökségi és természeti értékek) integrált kiajánlásával a turizmus mint komplex és interszektorális iparág a gazdaság húzóágazatává válhat.

185

9 . számú melléklet

A Balaton-régióban megvalósuló ingatlan- és szálláshelyfejlesztések, 2008-2012

FORRÁS: SCD GROUP, SAJÁT SZERKESZTÉS 2007