A kurzus anyaga: 12 válogatott szöveg a filozófia történetéből

http://phil.elte.hu/logig/filtort/filtort.html

Célja: tanuljanak meg olvasni. Életrajzi adatok: fölösleges.Kész értelmezések, magyarázatok: káros.Eszmetörténeti, kultúrtörténeti háttér: hasznos lehet, de másodlagos.Megérteni kell, nem egyetérteni. Vitatkozni ajánlatos.

Fő kérdések: • Milyen problémára keres választ a szerző?• Mit állít válaszként?• Milyen érveket használ?

Reméljük, majd lesz

Vizsga: alapértelmezésben feleletválasztós teszt• 25 kérdés, minden olvasmányból 1-3.• Minden kérdést meg lehet válaszolni kizárólag a szövegek

alapján.• Minden kérdésben szerepel, hogy melyik szövegre vonatkozik.• A ketteshez 11, a jeleshez 21 helyes válasz kell.

Van lehetőség szóbeli vizsgára is.

Platón

Kr. e. 4. század első feleAz első (európai) filozófus, akinek teljes művei fennmaradtakSzókratész tanítványa

Műfaj: dialógus, azaz párbeszédes formaKérdve-kifejtő módszerA kérdező általában SzókratészA módszer lényege: felfedeztetés, rávezetés

rossz válasz cáfolataúj, javított válasz

Modell: TheaitétoszKérdés: mi az ismeret?Tht. többször is megkísérel meghatározást adni, végül sikertelenül.A szofista: „másnap” szintén Tht. próbálja meg megmondani, mi a szofista.Itt van válasz (több is).„Bábáskodás”: a válaszoló fiatal tanítvány lelkében ott van a válasz, csak napvilágra kell segíteni.Az említettek késői dialógusok.

Másik modell: Eutüphrón.Mi a jámborság?A válaszoló egy szofista, aki biztos benne, hogy tudja a választ.Szókratész cáfol: megmutatja, hogy a válaszból képtelenségek következnek.Vö. Szókratész védőbeszéde: az egyetlen dolog, amit Szókratész tud.Korai (szókratikus) dialógusok: Sz. valódi ellenféllel áll szembenTalán a történeti Szókratész nézetei és viselkedése jelenik meg.Traszümakhosz [?]: mi az igazságosság?

Középső korszak: Phaidón, Az állam.Valódi szerepük van-e a tanítványoknak?Lászólag nem, hiszen sokszor oldalakon keresztül csak olyanokat mondanak, hogy „igen”, „persze”, „ezt nem értem”, stb.A finomabb elemzés mutatja ki, hogy Szókratész valóban azt a módszert követi, amit időnként elmagyaráz,és ami szoros rokonságban van a matematikatanítás „felfedeztetős” módszerével (Szabó Árpád).

Az állam: 10 könyv Csak az Állam (Politeia, Resp.) és a Törvények c. késői dialógus tagolódik könyvekre – egy könyv kb. egy átlagos dialógus terjedelmével egyezik meg.Kötelező olvasmány :az V. könyv befejező szakasza (475E-től, vélekedés és tudás)és a VII. könyv vége + a VIII. könyv eleje (504E-518B, vonal- és barlanghasonlat).

(Nagyon) Ajánlott: Steiger Kornél jegyzetei.

Stephanus-számok

[479a]SZÓKRATÉSZ:A sokféle szép közt, drága barátunk – ezt mondjuk majd neki –, csak nem gondolod, hogy lesz olyan, amely ne látszanék rútnak is. Vagy olyan igazságos, amely ne látszanék igazságtalannak is. S olyan istenes dolog, amely ne látszanék istentelennek is. [b] GLAUKÓN: Nincs ilyen, sőt ezek a dolgok szükségképpen szépek is meg rútak is, és épp így a többi is, amit kérdezel. SZ. Hát vajon a sok kétszeres dolog? Talán kevésbé látszik majd félnek, mint kétszeresnek?G. Semmiképpen. SZ. És a nagy, a kicsi, a könnyű és a nehéz talán inkább nevezhető így, ahogy nevezni szoktuk, mint ellenkezőképpen?G. Nem, mert mindegyikük mindig mindkettőből tartalmaz magában valamit.

Szembeállítás: szép dolgok – maga a szépAz utóbbi létező, mert mindig ugyanúgy van, soha nem lesz önmaga ellenkezője.Lehetséges róla tudás, mert nem változtatja a tulajdonságait.Az előbbiek változékonyak, ezért csak vélekedés lehetséges velük kapcsolatban.

Minek mondjuk azt, amire a vélekedés vonatkozik?Nem lehet létező ….De nem lehet nemlétező sem, hiszen nemlétezőről semmit nem lehet állítani, így vélekedés sem lehetséges.Átmenet a létezés és a nemlétezés között: keletkezés.Éppen úgy, mint a vélekedés: átmenet a nemtudás és a tudás között.

Folytatás: vonalhasonlat (509E - …)A vélekedés tárgyai: a látható (hallható, stb. ) dolgok, a vélekedés forrása tehát az érzékelés.A létezőket ésszel tudjuk felfogni, ez a tudás forrása.Az érzékelhető dolgok tökéletlen hasonmásai a létezőknek.De tovább is oszthatjuk: az érzékelhető dolgok között is vannak olyanok, amelyek csupán más dolgok hasonmásai:tükörképek a vízben, művészi alkotások.Az ésszel felfoghatók között is vannak olyanok, amelyekhez érzékelhető képeken keresztül férhetünk hozzá:eezek a matematikai, geometriai tárgyak.És vannak olyanok, amelyek hez tisztán az érvelés ( logosz) vezet:Ezek a tudás valódi tágyai: az ideák.