A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE(III- XVI. sz.)

Ókeresztény építészet(III-V. sz.)

IHTYSAquilea: Theodoriánus bazilika

A KÖZÉPKOR VILÁGA(ismétlés)

1) A középkor fogalama - media tempestas

2) Az középkor időbeli és térbeli lehatárolása:- építészetben a keresztény meghatározottság kora

-a Római Birodalom utódállamainak és hatókörüknek területe

3) A középkor struktúrái:-Féodalité – hűbéri kapcsolatok, ordo – rendiség;

- etnikumok, államok mentén tagolt;

- keresztény testvériség mentén összefogott.

3) A középkor népesedése:i.sz. 200 k.: 26,5 millió - i.sz. 1500 k.: 67,0 millió

3) A középkor építészetének periodizációja:-Ókeresztény építészet

- Bizánc és a keresztény kelet építészete

- Preromanika a népvándorlás korában

- Romanika

- Gótika

Az Ókeresztény építészet előzményei – a „Kettős kultúra” világaA Késő-Római Császárság „birodalmi” építészete és a misztériumvallások hellenisztikus világa

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet

A milánói ediktumhoz vezető út…

Szent Pál tevékenysége jelképesen átadja a

világnak a kereszténységet. A judaizmis egy

ágából, a kelet egyik exkluzív

misztériumvallásából a mediterrán világ egy

befogadó egységes vallási képlete lesz.

Quomran-i tekercsek (esszénusok, 2. sz. eleje)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet

A milánói ediktumhoz vezető út…

Órigenész (185-253) Peri Arkhon (A

Princípiumokról) c. műve módszertanával olyan antik

elemeket emel a keresztény teológiába, melyek

forradalmi változást hoznak, és ezzel a keresztény

gondolkodás megteszi a végső lépést a római kultúra

felé.

Quomran-i tekercsek (esszénusok, 2. sz. eleje)

Ókeresztény építészet I. – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége: Háztemplomok – szükségleti építészet

Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)

Ósumér Újsumér Hellenisztikus

Ókeresztény építészet I. – a „Kettős kultúra” világaA birodalom orientális műveltsége: Háztemplomok – szükségleti építészet

Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)

Ósumér Újsumér Hellenisztikus

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet

A milánói ediktum után…

Piero della Francesca: Maxentius és Constantinus csatája a Milvio-i hídnál Piero della Francesca: Constantinus álma

Arezzo:

San Francesco

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Piazza Armerina – Császári villa

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanEgyházközségi bazilikák - építészeti források…

Poseidonia: Démétér temploma

Róma: Fortuna Virilis

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanEgyházközségi bazilikák (San Salvatore 313-320)

Róma: Traianus-fórum, Basilica Ulpia (II. sz. eleje)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanEgyházközségi bazilikák (San Salvatore 313-320)

Róma: Traianus-fórum, Basilica Ulpia (II. sz. eleje)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanEgyházközségi bazilikák Sta Sabina 422-432)

Sta Maria Maggiore (332-366, 432-440)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanEgyházközségi bazilikák Sta Sabina 422-432)

San Lorenzo fuori le Mura (4. sz, 579-590, )

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanEgyházközségi bazilikák Sta Sabina 422-432)

San Lorenzo fuori le Mura (4. sz, 579-590, 1217 )

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanCentrális bazilikák Sta Constanza (354 előtt)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanCentrális bazilikák Sta Constanza (354 előtt)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanRómai mauzóleumok: Augustus, Hadrianus, Galerius mauzóleumai

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanCentrális bazilikák Lateráni baptisterium (315, 432-440)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanoktogonális terek az antik építészetben

Róma: Nero Aranypalotája (i.sz.: 64-69) Róma: Domitianus palotája (i.sz. 90)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanoktogonális terek az antik építészetben

Szicília, Piazza Armerina: fürdőegyüttes (i.sz. 4. sz.)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanoktogonális terek az antik építészetben

Szicília, Piazza Armerina: fürdőegyüttes (i.sz. 4. sz.)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanoktogonális terek az antik építészetben

Spalato: Diocletianus palotája - mauzoleum (i.sz. 300)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanoktogonális terek az antik építészetben

Spalato: Diocletianus palotája - mauzoleum (i.sz. 300)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanCentrális bazilikák: Santo Stefano Rotondo (420-450)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanMemoriális bazilikák I.: körüljárós típus (San Marcellino e Pietro, San Sebastiano)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanMemoriális bazilikák I.: körüljárós típus (San Marcellino e Pietro, San Sebastiano)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanMemoriális bazilikák II.: keresztházas típus (San Pietro Vecchio 324-337)

Pompei: Casa del Sollusto

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanMemoriális bazilikák II.: keresztházas típus (San Pietro Vecchio 324-337)

Pompei: Casa del Sollusto

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanMemoriális bazilikák II.: keresztházas típus (San Paolo fuori la Mura 386-)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanMemoriális bazilikák I.: keresztházas típus (San Paolo fuori la Mura 386-)

Ókeresztény építészet II. – Monumentális építészet Róma városábanRészletképzés

Ókeresztény építészet III. – Monumentális építészet a SzentföldönZarándok bazilikák I.: „grottás” típus (Betlehem: Jézus Születése templom 325-333, VI. sz.)

Ókeresztény építészet III. – Monumentális építészet a SzentföldönZarándok bazilikák I.: „grottás” típus (Betlehem: Jézus Születése templom 325-333, VI. sz.)

Ókeresztény építészet III. – Monumentális építészet a SzentföldönZarándok bazilikák I.: „körüljárós” típus (Jeruzsálem: Szent Sír templom F. M. Abel szerint, 325-336)

Ókeresztény építészet III. – Monumentális építészet a SzentföldönZarándok bazilikák I.: „körüljárós” típus (Jeruzsálem: Szent Sír templom August Heisenberg és Ejnar Dyggve szerint,

325-336)

Ókeresztény építészet III. – Monumentális építészet a SzentföldönZarándok bazilikák I.: „körüljárós” típus (Jeruzsálem: Szent Sír templom August Heisenberg és Ejnar Dyggve szerint,

325-336)

Ókeresztény építészet IV. – Monumentális építészet EgyiptombanSzerzetesi bazilikák I.: „keresztházas” típus (Abu Menas: zarándok templom, 395-408, 6. sz.)

Ókeresztény építészet IV. – Monumentális építészet EgyiptombanSzerzetesi bazilikák I.: „keresztházas” típus (Abu Menas: zarándok templom, 395-408, 6. sz.)

Ókeresztény építészet IV. – Monumentális építészet EgyiptombanSzerzetesi bazilikák I.: „keresztházas” típus (Abu Menas: zarándok templom, 395-408, 6. sz.)

Ókeresztény építészet IV. – Monumentális építészet EgyiptombanSzerzetesi bazilikák I.: „keresztházas” típus (Abu Menas: zarándok templom, 395-408, 6. sz.)

Ókeresztény építészet IV. – Monumentális építészet EgyiptombanSzerzetesi bazilikák I.: „keresztházas” típus (Abu Menas: zarándok templom, 395-408, 6. sz.)

Ókeresztény építészet IV. – Monumentális építészet EgyiptombanSzerzetesi bazilikák II.: „trichonkás” típus (Deir-el-Abiad: sivatagi erőd-templom, 450 k.)

Ókeresztény építészet IV. – Monumentális építészet EgyiptombanSzerzetesi bazilikák II.: „trichonkás” típus (Deir-el-Abiad: sivatagi erőd-templom, 450 k.)

Ókeresztény építészet IV. – Monumentális építészet EgyiptombanRészletképzés.: „fejezetek”

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Ókeresztény építészet (III-V. sz.)

I.) Szükségleti építészet - 313 előtt (Dura-Europos, katakombák)

II.) Monumentális építészet

1.) Róma városában

a.) egyházközségi bazilikák (San Salvatore, Santa Sabina)

b.) centrális bazilikák (Santa Constanza, Lateráni Baptisztérium)

c.) memoriális bazilikák (San Pietro Vecchio, San Agnese)

2.) Szentföldön – császári alapítású zarándokbazilikák

a.) altemplomos azaz grottás (Betlehem: Jézus Születése templom)

b.) körüljárós azaz anasztázisz terű (Jeruzsálem: Szent Sír templom)

3.) Egyiptomban – a szerzetesi építészet kezdetei

a.) keresztházas bazilikák (Abu Menasz zarándok-bazilikája)

b.) sivatagi monostorok – triconchás szentély (Sohag: Deir-el-Abiad)

4.) Szíriában –eltérő liturgikus igény

a.) egyházközségi bazilika szír szentéllyel, nyugati toronypárral

(Kalb Luzeh, Turmanin, Ruszafah, Bin-bir-Kilise)

b.) centrális emlék-sír templomok (Esra: Szt. György, Bosra:

Szt.Szergiusz és Bacchusz)

c.) görögkereszt alaprajzú zarándok-bazilika (Kalat Siman)