a közvetlen emberi kommunikáció elméletei -...

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A közvetlen emberi kommunikáció

Szerző: Boronkai DóraLektor: Horányi Özséb

A közvetlen emberi kommunikáció elméletei


BevezetőEbben az elektronikus tananyagban Ön megismerkedhet a közvetlen emberi

kommunikáció elméleteinek rendszerével, az empirikus és az értelmezőperspektíva hasonlóságaival és különbségeivel, illetve a kommunikációkutatásfőbb elméleti hagyományaival, irányzataival. Ez utóbbiak közül a tananyagbantárgyalt elméletekhez való kapcsolódása okán elsősorban a szociálpszichológiai,a szociokulturális és a fenomenológiai hagyományról lesz szó (1. lecke). Atananyagban a közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek csoportosításahárom fő szempont alapján történik. Szó lesz a kapcsolatra, viszonyra fókuszálóelméletekről, amelyeken belül külön rész tárgyalja a társas kapcsolatokkiépítésének elméleteit és a kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméleteket (2. és 3.lecke).

A második csoportban a társalgásra, az emberi interakciókra irányuló elméletekkövetkeznek, szó lesz a szerep/arculat- és homlokzatelméletről, az udvariasság-elméletéről, a beszédkódokról, az interperszonális megtévesztés és az elvárásokmegsértésének elméleteiről (4. lecke). A harmadik blokkban a kommunikálóegyénre irányuló elméletek kapnak helyet, különös tekintettel a konstruktivistaelméletre, illetve a szorongás/bizonytalanság kezelésének elméleteire (5. lecke).


Tartalom• Első rész: A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere: az

empirikus és az értelmező perspektíva, a szociálpszichológiai, aszociokulturális és a fenomenológiai hagyomány.

• Második rész: A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek - a társaskapcsolatok kiépítésének elméletei: a kapcsolatelmélyülés elmélete, alépcsőzet elmélet.

• Harmadik rész: A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek - akapcsolat karbantartásának elméletei: a kapcsolati dialektika, azérzelemcsere-elmélet, a kötődés-elmélet, a kommunikáció megőrzésénekelmélete.

• Negyedik rész: Az interakcióra irányuló elméletek: szerep/arculat- éshomlokzatelmélet, együttműködési alapelvek, az udvariasság-elmélete,konverzációelemzés, a beszédkódok elmélete, az elvárások megsértésénekelmélete, az interperszonális megtévesztés elmélete.

• Ötödik rész: A kommunikáló egyénre irányuló elméletek: elképzeltinterakciók elmélete, konstruktivista elmélet, GPA/CTCS elmélet, aszorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei.


Első rész

A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere


Milyen legyen egy kommunikáció-elmélet?

Három féle megközelítés:

• Episztemológiai: mi a tudás? Hogy jön létre?

• Ontológiai: emberi és társas létezés létrejötte éstermészete

• Axiológiai: a tudományban mennyire vállaljuk azértékelést


Episztemológiai kérdések

• Mennyire kell biztosnak lennie a tudásnak? ⇒ biztoslegyen / sosem biztos

• Milyen folyamat hozza létre a tudást? ⇒ a tapasztalás/ nem a tapasztalás

• Mennyire legyen explicit a tudás? ⇒ legyen explicit /nem kell annak lennie

• A tudásra részeiben vagy egészében kell –etekintenünk? ⇒ darabonként / egészében


Ontológiai kérdések

• Milyen mértékben tud az ember valóban választani?⇒ választ, nem megjósolható eredménnyel / nemképes választani

• Az emberi viselkedés állapotként vagy folyamatkéntírható le jobban? ⇒ nem megjósolható / megjósolható

• Milyen mértékben egyéni vagy társas dolog atapasztalás? ⇒ viselkedése nem egyéni / egyéni

• Milyen mértékben függ a kommunikáció aszituációtól? ⇒ nem egyetemes / egyetemes


Axiológiai kérdések

• Lehet –e értéksemleges a tudomány? ⇒ értéksemleges/ értéktudatos

• A vizsgáló személye hat–e a vizsgált területre? ⇒

nem hathat/ minden vizsgálat hat az alanyra

• A tudomány mennyiben törekedhet társadalmiváltozásokra? ⇒ nem törekedhet / törekedhet


Az empirikus perspektíva

A tudományos kutatások alapja a különböző elméletek felállítása, amelysorán feltevésekkel élünk és általános elveket felállítására törekszünk.Az elmélet felállítása azonban nem elegendő, emellett empirikustesztekkel kell igazolni, ellenőrizni azt, hogy az elmélet megfeleljen atudományos objektivitás követelményének is.

Az empirikus perspektíva célja az emberi viselkedés megértése, mertannak birtokában már következtetni lehet a várható viselkedésekre.

Az empirikus perspektíva jellemzése valójában a tudomány jellemzése,hiszen jellemzői néhány kivétellel minden tudományra érvényesek.Ezek a jellemzők a következők:

• Az empirikus perspektíva célja a megértés, a vizsgált jelenséget,problémát alapjaiban kívánja megérteni.

• Az empirikus perspektíva a megértés érdekében elméleteketkonstruál.


Az empirikus tudományok jellemzői

• Az elmélet magyarázatul szolgál a megfigyelt jelenségre vagyproblémára. Az elmélet maga a megértés.

• Az elméletek fontos összetevői az általános elvek. Arra törekszik,hogy sok kis szabály és megfigyelésen alapuló állítás helyett kevésszámú általános elvet fogalmazzon meg, és ezekből vezesse le ajelenségeket.

• Az elmélet predikciókat, vagyis következtetéseket, előrejelzésekettesz pl. az emberek várható viselkedésére.

• Az elmélet empirikus, tapasztalatokon alapuló megfigyeléseketvégez.

• Az elmélet empirikus tesztekkel (is) ellenőrzi az elvek és apredikciók helytállóságát.


Az empirikus elméletekkel szemben támasztott követelmények

Az adatok magyarázata: a tudományos elmélet adatokat használ.Egy adat valamely állítás bizonyítására vagy cáfolatára való.

A jövőbeli események előrejelzése: nem minden predikciójövőbeli előrejelzés, bár minden előrejelzés predikció.

Viszonylagos egyszerűség: ez biztosítja a takarékosság elvét.

Ellenőrizhető hipotézisek: ezt szolgálják az összegyűjtött adatok.

Gyakorlati haszon: Az eredmények gyakorlatban valóalkalmazhatóságát jelenti, ez a követelmény az empirikuselméleteken kívül semmilyen más tudományos elméletre nemérvényes.

A fenti követelmények valamilyen formában minden tudományoselméletre érvényesek, nem csak az empirikusakra.


A közvetlen emberi kommunikáció empirikus elméletei

• A kapcsolatelmélyülés elmélete

• Lépcsőzet elmélet

• Homlokzat/arculat elmélet

• Interperszonális megtévesztés elmélet

• Az elvárások megsértésének elmélete

• A szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei

• Konstruktivista elmélet

• Kötődés-elmélet

• Udvariasság-elmélet

• Beszédkódok elmélete


Az értelmező perspektíva

Az értelmező elmélet kutatója nem tudós, hanem retorikus, aki értelmezitanulmányának tárgyát. Az értelmezők értelmező analízist folytatnak.

Empirikus kontra értelmező perspektíva:

• A megértés nem perspektíva, hanem elmélet kérdése

• A különböző perspektívák valójában különböző elméletek, amelyekalapfeltevéseikben térnek el egymástól. Ezek lehetnektárgytudományos, azaz a kérdéses jelenséggel kapcsolatos feltevések,és lehetnek metaelméleti, vagyis tudományelméleti feltevések,amelyek a tudomány céljával kapcsolatosak.

• Értelmezés nem létezik elmélet nélkül, csak valamely elméletkeretein belül lehetséges.

Az értelmező perspektívához kapcsolható elméletek:

• Kapcsolati dialektika

• Az elképzelt interakciók elmélete


Összegzés: empirikus és értelmező szemlélet

A tudomány kevés számú alapfeltevésre épített elméletekmegkonstruálása, folyamatos ellenőrzése és módosításavalamely jelenség vagy probléma mélyebb megértéseérdekében.

Az elméletek megértésünk szintjét, minőségét képviselik. Atudományos elméleteket az teszi tudományossá, hogy szigorúkövetelményeket kell kielégíteniük. A legfontosabb ezek közüla konzisztencia, vagyis az ellentmondás-mentesség.

Az elméletek predikciókat tesznek. Bármely fogalom és állításcsak az őt tartalmazó elméleten belül értelmezhető.

A tudományos megismerés elméletvezérelt.


A kommunikációkutatás hagyományai

A kommunikációs elméletek területének hét tradíciójátkülönbözteti meg a szakirodalom. Osztályozásuk azt ismegmutatja, hogy miért van egyes tradícióknak közös alapja,míg mások az egymással szembenálló célok és feltételezésekmiatt teljesen elszigetelődnek egymástól.

A hét irányzat a következő:

• A szociálpszichológiai hagyomány: a kommunikációmint interperszonális befolyásolás

• A kibernetikai hagyomány: a kommunikáció, mintinformációfeldolgozás

• A retorikai hagyomány: a kommunikáció, mint jólmegszerkesztett nyilvános beszéd


A kommunikációkutatás hagyományai

• A szemiotikai hagyomány: a kommunikáció, mint a jeleksegítségével történő jelentésátvitel folyamata

• A szociokulturális hagyomány: a kommunikáció, mint atársadalmi valóság létrehozója és megtestesítője

• A társadalomkritikai hagyomány: a kommunikáció, mintintellektuális kihívás az igazságtalan diskurzus ellen

• A fenomenológiai hagyomány: a kommunikáció, mintönmagunk és mások felfedezése a dialóguson keresztül

A közvetlen emberi kommunikáció elméletei a fentiek közülelsősorban három hagyományra, a szociálpszichológiai, aszociokulturális és a fenomenológiai hagyományra épülnek.


A szociálpszichológiai hagyomány

A szociálpszichológiai tradíció alapvetően az empirikusperspektívát képviseli. Azok az empirikus kutatók, akik ezt atradíciót követik, úgy vélik, hogy vannak olyan kommunikációsigazságok, amelyek gondos, módszeres vizsgálattal feltárhatók.Olyan ok-okozati összefüggéseket keresnek, amelyek megjósolják,miikor lesz sikeres egy bizonyos kommunikációs viselkedés, ésmikor nem.

A szociálpszichológiai hagyományhoz sorolható irányzatok akövetkezők: a kapcsolatelmélyülés elmélete, a lépcsőzet-elmélet, akötődés-elmélet, az udvariasság-elmélet, a megtévesztés elmélete,az elvárások megsértésének elmélete, szerep/homlokzat- ésarculatelmélet, interperszonális megtévesztés elmélet, az elképzeltinterakciók elmélete, a konstruktivista elmélet és aszorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei.


A szociokulturális hagyomány

A szociokulturális tradíció azon feltételezésen alapul, hogy azemberek a kultúrát beszéd közben teremtik újra és újra. Aszociokulturális felfogás szerint a valóságról alkotott képünketerősen befolyásolja az a nyelv, amit gyerekkorunk óta használunk.

A nyelvi relativitás Sapir-Whorf féle elmélete azt állítja, hogy egykultúra nyelvének szerkezete formálja az emberek gondolatait éstetteit. Elméletük szembeszáll azzal a feltevéssel, hogy mindennyelv hasonló, és a szavak csupán a jelentés hordozására szolgálóeszközök. A kortárs szociokulturális kutatók azt állítják, hogy avalóság létrehozása, fenntartása, helyreállítása és átalakítása akommunikációs folyamaton keresztül valósul meg.

A szociokulturális hagyományhoz sorolható irányzatok akövetkezők: szerep/homlokzat- és arculat elmélet, beszédkódokelmélete


A fenomenológiai hagyomány

A fenomenológia kifejezés a mindennapi élet elemzésére utal, amelynekvizsgálata az azt megélő személy szempontjából történik. Afenomenológiai tradíció nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az emberekhogyan értelmezik saját szubjektív tapasztalataikat. Egy személyestörténet fontosabb és megbízhatóbb, mint bármely kutatási hipotézisvagy kommunikációs axióma.

A sikeres kommunikáció három alapfeltételének a következőket tartja:

• A kongruencia egy személy belső érzései és külső megnyilvánulásaiközötti összhang.

• A feltétel nélküli pozitív odafordulás a teljesítménytől, a másikmegnyilvánulásaitól független elfogadó attitűd.

• Az empatikus megértés annak képessége, amivel átmenetilegfélretesszük saját nézeteinket és értékeinket, és előítélet nélkülbelépünk egy másik ember világába.

A fenomenológiai hagyományhoz sorolható irányzatok a következők:kapcsolati dialektika.



Szociál-pszichológiai

Szociokulturális Fenomenológiai

Akapcsolatelmélyüléselmélete

empirikus

Lépcsőzet elmélet empirikus

Kapcsolati dialektika

értelmező

Kötődés-elmélet empirikus





Elképzeltinterakciók elmélete

értelmező

Konstruktivista elmélet

empirikus

A szorongás/bizonyta-lanság kezelésének elméletei

empirikus

Szerep/homlokzat-és arculatelmélet

empirikus empirikus





Udvariasság elmélet empirikus

Beszédkódok elmélete

empirikus

Az elvárások megsértésének elmélete

empirikus

Interperszonális megtévesztés elmélete

empirikus


Hivatkozott források:

Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest. 7-48.

Horányi Özséb (szerk.) 2003. Kommunikáció I-II. Budapest: General Press. (I.kötet: 213-255, II. kötet: 13-153).

Terestyéni Tamás 2006. Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig.Budapest: Typotex. 131-163.

Buda Béla 1994. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei.Budapest: Animula.

Forgas, Joseph P. 1997.A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Gondolat.

Hartey, Peter 1999. Interpersonal Communication. London: Routledge.

Littlejohn, S.W. – Foss, K.A. (eds.): Encyclopedia of Communication Theory


Második rész

A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek: a társas kapcsolatokkiépítése


A kapcsolatelmélyülés elmélete

Irwin Altman és Dalmas A.Taylor(1930 - ) és (1933 – 1998)

Életrajz



Az elmélet a kommunikációsorán történő önfeltárásthelyezi a középpontba. Azembereket hagymáhozhasonlítja, ezzel ahasonlattal a személyiségtöbbrétű természetére utal.A személyiség rétegeiközött megkülönbözteti anyilvános és a személyesréteget.

A nyilvánoshoz tartoznak például az életrajzi adatok, az öltözködésvagy a zenei ízlés. A személyes részhez pedig olyan fogalmakköthetők, mint a hitbeli meggyőződésünk, céljaink, félelmeink,vágyaink stb.



A modell szerint egy kapcsolatban a rétegek közé való behatolásmértéke adja meg az intimitás mértékét. Ennek törvényszerűségei akövetkezők:

• A felszínen lévő adatok gyakrabban és gyorsabban cserélődnek,mint a privát információk.

• A feltárulkozás kölcsönös folyamat.

• A behatolás kezdetben gyors majd befelé haladva egyre jobbanlelassul.

• A visszavonulás szintről-szintre történő fokozatos folyamat.


A kapcsolat elmélyülésének következményei: nyereség-veszteség elv

A feltárulkozást a kapcsolat elmélyülésének mértékét a kapcsolatbólszármazó nyereség és veszteség aránya határozza meg.

Nyereség – veszteség elv (Minimax alapelv, J. Stuart Mill): az emberekmaximalizálni szeretnék a nyereségüket és minimalizálni aveszteségüket.

Ha a kölcsönös előnyök túlsúlyba kerülnek a sebezhetősséggel szemben,a kapcsolatelmélyülés folyamata tovább folytatódik. Amennyiben akölcsönös nyereség magasabb, mint a feltárulkozással járókiszolgáltatottság ára, a szociális behatolás elkezdődik. Minélmagasabb a következmény értéke, annál inkább hajlunk afeltárulkozásra.

Következmény = nyereség – veszteség.


A kapcsolat elmélyülésének következményei: CL és CLalt

Kelley: „Az emberek megpróbálják felbecsülni egy barátság, egyinterakció kimenetelét, még mielőtt az elkezdődne.”

Összehasonlítási szint: minden kapcsolatban van egy minimális érték,amelyet egy következménynek meg kell haladnia ahhoz, hogy akapcsolat vonzó legyen – CL (Comparison Level). Azösszehasonlítási szintet eddigi kapcsolataink, tapasztalataink stb.határozzák meg.

Alternatív lehetőségek összehasonlítási szintje: ezt a szintet az adottkapcsolaton kívüli, kecsegtető és eltérő alternatív lehetőségekhatározzák meg – CLalt (Comparison Level of alternatives). Vonzólehet egy kapcsolat akkor is, ha azt nem csak kielégítőnek ítéljük(CL), hanem úgy gondoljuk, hogy jelenleg nincs más alternatíva, máskapcsolat, amely nagyobb előnyökkel kecsegtetne (Clalt).


A gazdaságos viselkedés elmélete

A gazdaságos viselkedés elmélete szerint az ideális szituációban akövetkező modell érvényesül:

Következmény > CLalt>CL

Például ha egy nő nem válik annak ellenére hogy férje folytonterrorizálja:

Következmény > CLalt: vagyis az egyedülléttől még jobban fél mint arossz kapcsolatban elszenvedett dolgoktól.

De amint a CLalt változik: CLalt > következmény, vagyis a nő lát más,jobb lehetőséget a jövőjére nézve, gyorsan változtatni fog,valószínűleg kilép a kapcsolatból.

Videofilm (előadás): Social Penetration Theory


Az elmélet kritikái

Az önfeltárulkozás nem feltétlenül a kezdeti szakaszban alegintenzívebb, VanLear szerint a bizalmas, középső szakaszrajellemző.

A feltárulkozás sokszor nem fokozatosan történik, hanem hirtelen.

A nők nyitottabbak, mint a férfiak.

A kapcsolat fokozatos leépítése a valóságban nem mindig érthetőtetten, például a problémás párkapcsolatokban a kapcsolatutolsó szakaszában fokozódhat az önfeltárás, és a felek gyakranolyan dolgokról is beszélnek nyíltan, amelyekről addighallgattak.

Az önfeltárás nem minden esetben vezet a kapcsolatelmélyítéséhez, van olyan eset is, amikor valaki ki szeretnéönteni a lelkét egy olyan személynek, akivel többet nem istalálkozik.


Az elmélet kritikái

A hagyma-hasonlat túlságosan merev, a belső szféránk határainem ennyire nehezen hatolhatóak át, gyakran változnak.

Az elmélet gazdasági megközelítése miatt nem tudjamegmagyarázni az emberi kapcsolatokban rejlő, önzőnek, vagypragmatikusnak nevezhető elemeket: pl. együttérzés,altruizmus, törődés, tisztesség stb. Az emberi kapcsolatokat nemlehet gazdasági tranzakciókká degradálni.

A baráti kapcsolat idővel átminősül, az egyének nem a sajátnyereségüket keresik, hanem a barát sikerének is örülnek –átmenet az "én"-ből a "mi"-be.

Kiegészítő anyag: A kapcsolatelmélyülés elmélete


A lépcsőzet elmélet

Mark L. Knapp és Anita L. Vangelisti

(1938-) (1962-)

Életrajz Életrajz


A lépcsőzet elmélet

Knapp és Vangelisti megalkották a lépcsőzet elméletet. Az elméletszerint az emberi kapcsolatoknak beazonosítható fázisaivannak, amelyek alapvetően a következők:

• Iniciáció: ‘beavatás’, a kapcsolat elején történő észrevétel,megfigyelés

• Bonding: ‘összekapcsolás’, a résztvevő felek párként valóidentifikációja, a kapcsolat tetőpontja

• Elválás: a kapcsolat megszűnése.

Az egyes fázisok között több átmeneti szakasz található. Afolyamat lényege, hogy az egyes fázisok során a felekkölcsönösen hatnak egymásra, ezért mindegyik résztvevőfolyamatosan változik. Ebből adódóan soha nem ugyanaz az„én” fog távozni az adott kapcsolatból, mint aki belement.


A társas kapcsolatok kiépítésére vonatkozó filmek

Általános:

Négy esküvő egy temetés (részlet)

A kapcsolat-elmélyülés elmélete:

A McMullen testvérek

A szerelem hullámhosszán



Horányi Özséb 2001. A személyközi kommunikációról. In. Béres István – HorányiÖzséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest. 57—86.

Baxter, Leslie A. – Braithwaite, Dawn O. (eds.) 2008. Engaging in InterpersonalCommunication. Multiple Perspectives. Thousand Oaks, CA. Sage.

Erving Goffman 1981. A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat. Budapest.103-179.

Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest. 127-137.


Buda Béla 1994. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest:Animula.


Felhasznált ábrák:

21. dia: Irwin Altmanhttp://www.socialpsychology.org/client/profilehint.php

22. dia: A személyiség szerkezete a kapcsolatelmélyülés szempontjábólhttp://szolgatars.uw.hu/10'04/tanszemle2.htm

29. dia: Knapp és Vangelistihttp://en.wikipedia.org/wiki/File:Mark_Knapp_Rhino_Cake.JPGhttp://commstudies.utexas.edu/faculty/interpersonal-communication/anita-vangelisti

31. dia: Négy esküvő egy temetéshttp://www.port.hu/negy_eskuvo_es_egy_temetes_four_weddings_and_a_funeral/pls/fi/films.film_page?i_film_id=1813

31. dia: A szerelem hullámhosszánhttp://www.port.hu/a_szerelem_hullamhosszan_sleepless_in_seattle/pls/fi/films.film_page?i_film_id=18081


Harmadik rész

A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek: a kapcsolatokkarbantartása


Kapcsolati dialektika – Relational Dialectics Theory

Leslie Baxter és Barbara Montgomery

Életrajz



Az elmélet azzal foglalkozik, hogy a kommunikáció hogyan alkotja ésalakítja folyamatosan a közeli, szoros kapcsolatokat.

Baxter szerint nem létezik olyan törvény, amely előre jelezné aszemélyközi vonzalmat, vagy olyan, amellyel leírható lenne azemberi konfliktus valószínűsége („súrlódási hányados”).

A két szerző a romantikus párkapcsolatok elemzéséből, a partnerek általmegnevezett ellentmondások katalogizálásából indult ki.Eredményeik szerint a társadalmi élet az ellentmondások dinamikusés bonyolult rendszere, az ellentétes és ellentmondásos tendenciákszakadatlan összjátéka.

A kapcsolati dialektika a szoros emberi kapcsolatok feszültségét, belsővívódásait hangsúlyozza ki, és arra a következtetésre jut, hogy azemberi kapcsolatok többségében egymásnak ellentmondódiskurzusok sokaságát lehet megfigyelni.



Megfigyeléseik alapján az ellentmondás akkor jelenik meg, ha, az alábbikét elv egyszerre érvényesül:

• az egység dialektikus elve: két erő vagy tendencia egymástólkölcsönösen függ

• tagadás dialektikus elve: a két erő kölcsönösen tagadja egymást

A partnerek közötti kommunikáció egy kötélhúzáshoz hasonlítható: ezegy feszültségi állapotban lévő „kapcsolati kötél”.

A kapcsolati dialektika nem azt jelenti, hogy nem tudunk két lehetőségközül választani. A szerzők azokra az ellentmondásokra utalnak,amelyek a felek közötti viszonyban helyezkednek el, és amelyeket afelek közös kommunikációs cselekvései termelnek újra. A dialektikusfeszültségek konstruktív jellegűek is lehetnek.

Videofilm: Kapcsolati dialektika – Meghasadt képek



• Integráció-elkülönülés(integration-separation)

• Állandóság-változás(stability-change)

• Kifejezés-a kifejezéshiánya (expression-nonexpression)

Kiegészítő anyag: Kapcsolati dialektika

A kutatók három, a szoros kapcsolatokat különösen befolyásolókapcsolati dialektikára összpontosítanak:

Ezeket a dialektikus ellentétpárokat a kommunikációban részt vevők kétkülönböző kontextusban tapasztalják meg: a kapcsolaton belül és a párilletve közössége, társadalmi környezete között.


Kötődés-elmélet

John Bowlby

(1907-1990)

Életrajz


A kötődés-elmélet

A kötődés elmélet alapkoncepciójának leírása John Bowlby angolpszichiáter nevéhez főződik. Evolúciós gondolatkörbe helyezi el akötődés jelenségét, de elképzeléseiben felhasználja az etológia, apszichoanalitikus elképzelések és a kognitív pszichológiára általnyújtott ismeretek rendszerét is.

A kötődést alapvetően egy ösztönalapú viselkedéses mintázatnakképzeli el, amelynek biológiai funkciója a biztonság és a védelembiztosítása.

Szerinte az ember bioszociális ösztönnelszületik, amely arra készteti, a csecsemőt,hogy az őt gondozó személlyel (kötődésiszemély) szoros kapcsolatot alakítson ki.A gyermek számára a kötődési személyjelenti a megoldást a fenyegetőveszélyforrások ellen.


A kötődés típusai

Kötődési stílusok csecsemő- és kisgyermekkorban:

• Biztonságos

• Ambivalens

• Elkerülő

• Zavarodott

Az utóbbi három típus a bizonytalan kötődési stílusok közé tartozik.

Az egyéves kori mintázatok kicsit módosulva, de hat évesen is jelenvannak. Változás a zavarodott stílusú gyerek viselkedésében állhat be.

A bizonytalan kötődésen való túljutás esélye: ha az ember olyanszemélyt talál, akivel biztonságos kötődés kialakítható. Ezt nehezítika bizonytalan kötődés viselkedési jellemzői, amelyek elriasztanakmásokat, ez pedig a bizonytalan kötődés megerősödését eredményezi.

Kiegészítő anyag: A kötődés


A kötődés-elmélet felnőttkorban

Felnőttkori jellegzetességek a partnerkapcsolatban:

Biztonságos kötődésű: boldogabb, megbízhatóbb, hosszabb szerelmikapcsolat, amely kölcsönösen függésre, elkötelezettségre, bizalomraépül.

Ambivalens: hullámhegyek és völgyek a szerelemben, gyakoriféltékenység, az elvakult, függő kapcsolatok, amelyek nembizonyulnak tartósnak.

Elkerülő: az ilyen személyek ritkán szerelmesek, szerintük aszerelem nem lehet tartós, kritikusak partnerükkel szemben.

A különböző kötődésű emberek viszonya egymáshoz: a biztonságosaka legelégedettebbek, és ők jönnek ki a legjobban egymással.Mindketten elégedetlenek, ha vagy a férfi elkerülő, vagy a nőambivalens, de ezek a legtartósabb kapcsolatok. Elkerülő azelkerülővel, ambivalens az ambivalenssel ritkán lép kapcsolatba.


A társas kapcsolatok karbantartására vonatkozó filmek

Kapcsolati dialektika, viszonydialektika:

Csavard be, mint Beckham

Egy kisebb isten gyermekei

Partok



35. dia: Leslie Baxterhttp://www.uiowa.edu/commstud/people/faculty/baxter/baxter.shtml

38. dia: Kapcsolati dialektikahttp://vimeo.com/41704021

39. dia: John Bowlbyhttp://www.sciencemuseum.org.uk/broughttolife/people/johnbowlby.aspx

40. dia: Kéz a kézbenhttp://www.babaradio.ro/?p=3389

43. dia: Csavard be mint Beckhamhttp://www.hotdog.hu/Angelinna

43. dia: Egy kisebb isten gyermekeihttp://www.port.hu/egy_kisebb_isten_gyermekei_children_of_a_lesser_god/pls/fi/films.film_page?i_film_id=48786



Horányi Özséb 2001. A személyközi kommunikációról. In. Béres István –Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest.57—86.

Baxter, Leslie A. – Braithwaite, Dawn O. (eds.) 2008. Engaging in InterpersonalCommunication. Multiple Perspectives. Thousand Oaks, CA. Sage.

Erving Goffman 1981. A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat.Budapest. 103-179.

Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest.168-180.




Negyedik rész

Az interakcióra irányuló elméletek


Szerepelmélet

A szerepkategória keletkezése: az 1930-as években Linton, Meadés Moreno munkássága indította el. A szerep olyan analitikusfogalom, amely a társadalmi-kulturális struktúrát és az egyéniviselkedés szabályozását társadalmi természetű és társadalmilagközvetített viselkedési előírásokkal, norma együttesekkel írja le.A szerepmegvalósítás során a társadalmi normák szerint előremeghatározott viselkedésmódokat kell „eljátszani”. A szerepekcsak szerepek rendszerében funkcionálnak, a szerepetgyakorolni kell.

Banton: szerep és járulékos szerepfogalmak, amelyeketLintontól, a szerepelmélet megalapítójától vett át. A szerep astátusz dinamikus aspektusa, a státusz pedig valamely kulturálisegyüttesben elfoglalt helyzet, amelyhez meghatározott jogok éskötelezettségek tartoznak.


Szerepértelmezések

Nadel: a társadalmi struktúrában elkülönített pozíciók és azezekhez kapcsolódó normák empirikusan léteznek.

Thomas: szubjektív helyzet- és szerepdefiníció, a viselkedéspragmatikai oldala.

Szimbolikus interakcionizmus: (G. H. Mead) a humáninterakciókba olyan „dramaturgiai” változók lépnek be,amelyek az adott helyzetben az interakciós szerepek sajátosarculatának kialakulásáért felelősek. Ide tartozik pl. a helyzetvagy a másik személy interpretálása.


A szerepek elsajátítása

A G. H. Mead-i szerep-internalizációs koncepcióból az individuáliselem működése több irányba is kiterjeszthető. Az internalizált szerepbeépül az énbe, a személy énidentitásának, önazonosságának részévéválik.

Pszichológiai szempontból a társas interakcióban az egyén fontos részeaz identitás. Az identitást két oldalról határozhatjuk meg:

• A társak az egyént elhelyezik a társadalmi kategóriák egyikébe.

• Az egyén önmagát azonosítja valamilyen szociális terminussal.

A különböző szerepek internalizáltsági foka eltérő lehet; a fontosságukis más lehet az egyén számára. Felerősödnek a szereppel kapcsolatosszemélyiségvonások is.

A partnerben lezajló folyamatot szerepintegrációnak, a helyzetbenkialakuló szerepet internalizált szerepnek nevezzük.


Szerepkonfliktus

A konfliktus mindig az egyén élményvilágában lejátszódófolyamat. A szerepkonfliktus hagyományos értelmezése aszerepelvárásokat elemzi, megkülönbözteti az előírásokat azérvényesítés érdekében kifejtett nyomástól, és különbséget teszaz elvárások jogossága és jogtalansága között is. Ragaszkodik atradicionális szerepstruktúra elképzeléséhez.

A szerepkonfliktusok két alapvető típusát különböztethetjükmeg:

• Belső szerepkonfliktus: ha a személynek olyan viselkedésialternatívák közül kell választania, amelyek mögöttegymásnak ellentmondó motívumok állnak, és ezekkeresztezik egymást.

• Külső szerepkonfliktus: a szerepküldő ellentmondóelvárásaiból fakad.


A külső szerepkonfliktusok típusai

Konfliktus, amelyet egy szerepküldő ellentmondó elvárásai okoznak:Pl.: a tanártól elvárja az igazgató, hogy menjen továbbképzésre, deiskolai kötelességeinek hanyagolása miatt meg is rója egyidejűleg.

Konfliktus, amelyet több szerepküldő ellentmondó elvárásai okoznak:

• a központi szerephez a háló több pontjáról érkeznek egymásnakellentmondó elvárások.

• a szerepküldőktől nagyszámú jogos elvárás érkezik, amelyektúllépik a személy idő- és energiakapacitását, ez aszereptúlterheltség konfliktusa. Ráadásul ebben az esetben aszerepküldők között is lehet ellentmondás.

A szerepek közötti ellentmondás: a személy lehet egy időben atársadalom számos eltérő alrendszerének is tagja, számos szerepetteljesíthet, ezek pedig ellentmondásba kerülhetnek egymással (pl.:családi szerep ütközik a hivatásbeli szereppel)


Szerepambiguitás

Szerepambiguitás: ha a személy szerepküldői a viselkedésére,cselekvésére vonatkozó előírásokat nem határozzák megpontosan, viszont esetleges hibáiért utólag szigorúanmegbüntetik. A központi személynek az ellentétes viselkedésekközött nagy kockázattal kell választani.

A külső szerepkonfliktust eredményező ellentmondószerepelvárásokat egyidejűség jellemzi. Ilyen esetekbenbekövetkezhet az elvárások szelektív észlelése, vagyis aperceptuális hárítás. A szélsőséges és ellentétes elvárásoknakvaló megfelelési képtelenség a személyt patológiás állapotba issodorhatja.


A szerepkonfliktusok elhárítási stratégiái

Időleges visszavonulás: az az eljárás, amely során a személyszerepfunkcióit minimálisra csökkenti, míg az ellentmondóelvárások nem tisztázódnak.

Egymás ellen kijátszás: a személy a szerepküldőket egymás ellenkijátszhatja, ha a konfliktus egy szerepegyüttesen belül van.

Lokomóciós kezelési mód a manipulációs konfliktuskezelésselszemben. Ez az elkerülő magatartás regresszív megoldásnaktűnhet, de pozitív változáshoz vezethet.

Szereptávolítás (Goffman): a szerepet viselő függetleníteniigyekszik magát a szerepben előírt viselkedéstől.


Arculat- és homlokzatelméletErving Goffman

Életrajz


Arculat- és homlokzatelmélet

A verbális és a nem verbális cselekedeteknek azt a mintázatát, amelya szituációról, a résztvevőkről és a magunkról alkotottértékelésünket juttatja kifejezésre Goffman alapján vonalnaknevezzük. Annak a pozitív szociális értéknek a megjelölésérepedig, amelyet e vonal révén egy adott kontextusban magunknakmegkövetelünk, a face (arc, homlokzat) terminust használhatjuk.

Nem más ez, mint társadalmilag megerősített tulajdonságok általkörvonalazott énkép, egy olyan konstruktum, melyet a pillanatnyiszituációval és a tágabb társadalmi kontextussal összefüggésbentart fent az ember,.

Homlokzatunk egyrészt negatív, mely a cselekvési szabadságunkatnem korlátozó igényeinket, másrészt pozitív, mely akívánságainkat kívánatosként feltételező igényeinket juttatjakifejezésre.


Homlokzatvédés, homlokzatfenyegetés

A homlokzat megóvása, a vonalak kölcsönös elfogadása feltétele azérintkezésnek, érdeke az interakció résztvevőinek. A homlokzatot averbális vagy nem verbális aktusok különféleképpen fenyegethetik.Például az utasítások, tanácsok, figyelmeztetések, ígéretek, bókok stb.a hallgató negatív homlokzatát, a helytelenítés, kritika,ellentmondások, a tiszteletlenség a hallgató pozitív homlokzatátveszélyeztetik.

Egyes aktusok a beszélő, mások a hallgató homlokzatát támadják. Ahomlokzatfenyegető aktusok kontextusában bármely racionáliscselekvő vagy a szóban forgó aktusok elkerülésére törekszik, vagy afenyegetés minimalizálására irányuló s ezzel egyidejűleg bizonyostípusú nyereségekkel járó stratégiák alkalmazásához folyamodik,mégpedig azonos feltételek között.

Kiegészítő anyag: Benyomáskeltési stratégiák


Együttműködési alapelvekPaul Grice

(1913 – 1988)

Életrajz


Együttműködési elv

• Az együttműködési elv kimondja, hogy az általad folytatottbeszélgetés céljának, irányának megfelelően működj közrea társalgás során.

• Ez a cél lehet rögzített, a társalgás során kialakult cél.

• A cél mellett szükség van a partnerek együttműködésére, sarról is megegyeznek, hogy milyen stílusban folyjon abeszélgetés mindaddig, amíg közösen meg nem egyeznek abefejezésében.

• Ezek alapján négy maximát, négy elvet kell szem előtttartani a társalgás során.


Maximák

• A mennyiségi maxima azokra az információkravonatkozik, amiket a beszélő nyújtani akar, és akövetkezők esnek hatálya alá: csak annyit mondj,amennyit a társalgás pillanatnyi céljai megkövetelnek,és ne legyél a szükségesnél kevésbé vagy jobbaninformatív.

• A minőség maximájának alapelve: „Próbáldhozzájárulásodat igazzá tenni!”, azaz ne mondjolyasmit, amiről tudod vagy hiszed, hogy hamis, nemigaz, és olyat se mondj, amire nézve nincs megfelelőbizonyosságod.


Maximák

• A kapcsolat, azaz a viszony, az odatartozás maximájanem más, mint a „Légy releváns!” elve, azaz amitmondasz, legyen odaillő.

• A modor maximája nem azzal kapcsolatos, hogy mitmondunk, hanem azzal, hogyan mondjuk. GRICE a„Légy érthető!” szupermaximát sorolja ide, valamintazt, hogy kerülni kell a kifejezés homályosságát, akétértelműséget, a szükségtelen bőbeszédűséget, ésrendezettnek kell lennünk.


Maximák

• Mennyiség elve: Csak annyira légy informatív, amennyire a célmegköveteli!

• Minőség elve: Mondj igazat! Ne mondj olyat amit hamisnak vélsz, ésolyat se, amiről nincs bizonyítékod!

• Relevancia elve: Légy releváns (odaillő)!

• Mód elve: Vagyis hogyan mondjuk, amit mondunk. Légy érthető!

1. Kerüld a homályosságot!

2. Kerüld a kétértelműséget!

3. Légy rövid, tömör!

4. Légy rendezett, tartsd a sorrendet!


Kapcsolat a társalgási implikatúrák és a maximák közt

• Csendesen, feltűnés nélkül

• Kibújhatok a maxima és az együttműködési elv alól, és ezt explicit módon ki is fejezem.

• A maximák konfilktusba kerülnek egymással, s az egyik teljesíthetetlen lesz.

• Kicsúfolhatok egy maximát.

• Kiaknázhatok egy maximát, hogy implikáljak valamit.

A fenti maximákat többféleképpen lehet megsérteni.


Társalgási implikatúrák

Társalgási impikatúráról beszélünk akkor, ha például egy beszélő A(dolog) kimondásával B (dolgot) impikál, akkor ebben az esetbenB lesz a társalgási implikatúra, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• A beszélő betartja a maximákat

• Tudja, hogy B-re szükség van azért, A kimondása egységeslegyen a maximákkal

• A beszélő feltételezi, hogy a hallgató ki tudja találni, hogya 2. pontban említett feltételre szükség van.


Udvariasság-elmélet

Geoffrey Neil Leech

(1936-)

Életrajz


Udvariasság-elmélet

Paul Grice fölhívja a figyelmet azokra a körülményekre, amelyek atársalgást annak tárgyától függetlenül irányítják. Feltételezése szerintbármilyen beszélgetés résztvevői közös célt követnek, s eztegyüttműködési alapelvnek (Cooperative Principle, CP) nevezi el.

Leech úgy véli, hogy a Grice által vázolt keret nem minden társalgásijelenség értelmezéséhez elegendő, ezért szükség van más,udvariassági maximák feltételezésére is. Az udvariassági maximák aszerző által az együttműködési alapelvhez csatolt udvariasságialapelv (Politeness Principle, PP) alkategóriái.

A PP lényegében arra vonatkozik, hogy növeljük minél nagyobbra azelőzékeny aktusok udvariasságát („pozitív udvariasság”), éscsökkentsük a lehető legkisebbre az udvariatlan megnyilvánulásokkövetkezményeit („negatív udvariasság”).


Az udvariassági alapelvek


A magasabb rendű elvek

Leech bevezet még két, ún. magasabb rendű elvet (az irónia és azugratás elvét), valamint további két, az udvariasság körétől függetlenmaximát a túlzó és eufemisztikus megszólalások számára.


A konverzációelemzés/ társalgáselemzés tudománya

A konverzációelemzés legfontosabb előzménye a szociológiából eredőetnometodológia tudománya.

Az etnometodológia a gyakorlati gondolkodás hétköznapi módszereit kutatja. Abeszédbe elegyedés, a beszélőváltás, a beszédlezárás stratégiáit tanulmányozza.A beszélgetések célja a valóság létrehozása és fenntartása, vagyis nem aszociális környezet határozza meg mindennapi cselekedeteinket, hanem azokáltal alakul ki a minket körülvevő szociális világ.

Az etometodológia egyik altudományaként alakult ki a hétköznapi beszédrendezettségének, a beszélgetőpartnerek viselkedési, reagálási módszereinekvizsgálatára specializálódó etnometodológiai konverzációelemzés(conversation analysis).


A konverzációelemzés célja

A konverzációelemzés képviselői a beszélt nyelvi társalgásoknak,párbeszédeknek sajátos törvényszerűségeket tulajdonítanak, amelyek nem anyelv, hanem a beszélgetés szerkezeti mechanizmusaiból erednek.

A kutatások tárgya általában a természetes közegben zajló, spontán hétköznapikommunikáció, amelyet a kutatók magnetofonszalagra vagy diktafonrarögzítenek, és transzkripció útján nyelvi elemzésre alkalmassá tesznek.

A társalgások témája igen változatos, a rendőri kihallgatásoktól kezdve a tanóraikommunikáción és a családi társalgásokon keresztül az állásinterjúk vagy aterápiás beszélgetések is képezhetik a vizsgálat tárgyát.

A konverzációelemzés arra helyezi a hangsúlyt, hogy a résztvevők mit mondanak,és azt milyen szabályszerűségek alkalmazásával teszik.


Konverzációs jellemzők

A beszélgetések a partnerek aktív, alkotó tevékenysége során keletkeznek, annakeredményei.

Olyan időben zajló események, melyek a partnerek aktivitásánakegymásutániságában jönnek létre.

A felek interaktív tevékenységének eredményei.A partnerek tipikus, kulturálisan elfogadott módszereket használnak a

beszélgetés szervezésében.A beszélgetés egyéni és közös célokat követ, s ezek eléréséhez problémákat old

meg.A konverzációelemzés szempontjai:

• a belebonyolódási és kihátrálási stratégiák• a beszélőváltások mechanizmusa• a szekvenciális rendezettség• a hibajavítások diskurzusszervező szerepe• a társalgások sémája


A belebonyolódás jellemzői

A személyközi kommunikáció első lépése, a kommunikáció felépülésénekfolyamatát foglalja magába.

A nyelvi tevékenység e szakaszában kerülnek a résztvevők partneri kapcsolatbaegymással, a kapcsolat kialakítása során definiálják saját szerepüket,felkínálnak és elfogadnak/elutasítanak egy sajátos szerepet vagyszerepmegvalósítást, meghatározzák a szituációt, és a témákat vagy azoksorrendjét.

Szerkezete:• köszönés• a kapcsolat kezdeményezésére irányuló kérdés• a kommunikációra való felszólítás• a szituáció meghatározása, szituációra kérdezés vagy utalás• felvezető témák• a téma kijelölése


Szekvenciális rendezettség

A beszélgetést felépítő szomszédsági párok (szekvenciák), egymás utánkövetkeznek, különböző beszélőtől származnak, sorrendjük meghatározott, egyadott nyitó rész egy meghatározott záró szekvenciát kíván meg maga után

A szomszédsági párok típusai• üdvözlés – üdvözlés• kérdés – válasz• ajánlat – elfogadás/elutasítás• kérés – teljesítés/tiltakozás/visszautasítás• parancs – engedelmeskedés/tiltakozás/visszautasítás• vád – beismerés/tagadás/védekezés• bók – elfogadás/visszautasítás

Hanganyag: Társalgások


A beszélőváltás

A forduló: az egy beszélő által elmondott szöveg

A beszélőváltás fajtái:

• külválasztás

• önkiválasztás

• a beszédjog megtartása

• a beszédjog megszerzése

• a beszédjog (erőszakos) átvétele

• együttbeszélés, átfedés



Hibák és hibajavítások

A hibák forrása:• a beszélő artikulációs hibái• az anticipációs vagy perszeverációs nyelvbotlások• a percepciós és memóriazavarok• a hallás problémái• a szomszédsági párok hibás szerkesztése• a szórend- és szótagcserék

A hibák típusai:• ismétlés• hezitálás és szünet• téves kivitelezés és újrakezdés• megszakítás


A hibajavítás módjai:önjavításküljavítás


A kihátrálás jellemzői

A társalgás lezárásának előkészítése, kihátrálási stratégiák, szigorú szabályokjellemzik.

Kezdetére általában nonverbális vagy intonációs jelzések utalnak, vagy személyes,levezető jellegű közlés megfogalmazása, külső kényszerítő körülménymegnevezése.

Többlépcsős lezárás: a hasonló szekvenciapárok ismétlődéséből alakul kiA kommunikáció nem természetes módon történő megszűnése: elidegenítő

támpontok alkalmazása.


A beszédkódok elmélete

Gerry Philipsen

(1944-)

Életrajz


A beszédkódok elmélete

A beszédkód mint megkülönböztető jegy: egy sajátos kultúrához mindenesetben egy sajátos beszédkód társul.

A beszédkódok természete: egy beszédkód magában foglal bizonyoskulturális vonatkozású pszichológiai, társadalmi és retorikaikülönbségeket. A beszédkód kultúrától függetlenül feltárja az egyén, atársadalom és a cselekedetek szerkezetét.

A beszéd jelentései: a beszéd jelentősége függ a beszélő és a hallgató általhasznált beszédkódoktól, amelyeket abból a célból alkalmaznak, hogysegítségükkel létrehozzák és értelmezzék kommunikációjukat.

A beszédkódok színtere: a beszédkódot meghatározó fogalmak, szabályok,premisszák bele vannak szövődve magába a beszédbe.

A beszédkódok diszkurzív ereje: egy közös beszédkód mesterialkalmazása elegendő feltétel ahhoz, hogy előre jelezzük, értelmezzükvagy kontrolláljuk a kommunikációs viselkedés érthetőségéről,tisztaságáról és moráljáról folyó diskurzust.


A társas interakcióra vonatkozó filmek

A beszédkódok elmélete:

Farkasokkal táncoló

Krémer kontra krémer

Hoop dreams


Interperszonális megtévesztés elmélet

David J. Buller és Judee K. Burgoon

Életrajz Életrajz


Interperszonális megtévesztés elmélet

Az elmélet a hazugságot és a megtévesztést vizsgálja, és háromlehetőséget különít el:• Meghamisítás: kertelés nélkül hazudik

• Elhallgatás: igazat mond, csak kihagy néhány fontos részletet

• Mellébeszélés: szándékosan ködösít, kitérő választ ad

A kigondolt megtévesztés mentális erőfeszítést igényel. Amegtévesztés az információ manipulálásával jön létre.

Jelzések, amelyek a hazugságra utalnak:• Bizonytalanság és határozatlanság - semmitmondó válasz

• Távolságtartás, visszahúzódás és bezárkózás – kibújás a válaszadás alól

• Elhatárolódás - elhatárolódunk attól, amit tettünk, felelősség megosztás

• Énkép és kapcsolat-védelmező viselkedés - tudatos törekedés a testbeszédleleplezésére

Kiegészítő anyag: Interperszonális megtévesztés-elmélet


Interperszonális megtévesztés elmélet – egy példa

A kisfilm a megtévesztés elméletétdolgozza fel.

A kitalált sztori, szerepek, jellemvonásokés kontextus célja az volt, hogyrávilágítsanak arra, milyen mentáliserőfeszítésekkel jár egy ilyen szituáció,és milyen nehézségekbe ütközik avalóságot megszépítő fél azutópisztikus események kitalálásaközben.

Videofilm: A herceg fehér lovon?



Interperszonális megtévesztés elmélet:

Játékok háza

A nagy balhé

Titkok és hazugságok


Az elvárások megsértésének elmélete

J. Burgoon első modellje szerint a személyes tér megsértéseelutasításhoz vezet, kivételt képeznek azok, akiktől elfogadjuk ezt aviselkedést.

Később az elméletet továbbfejlesztette, a kibővített kutatás pedig márnem csak a térközökkel foglalkozik, hanem más nonverbális, későbbverbális kommunikációs formákkal is.

Próbálja kideríteni az összefüggést a szokatlan interperszonálismegnyilvánulás, a vonzalom, a hitelesség, a meggyőzés és azelkötelezettség között.

Az elméletben alkalmazott alapfogalmak: elvárásaink, az elvárásokmegsértésének mértéke, a kommunikátor hasznosságának mértéke


Elvárások

Ami megjósolhatóan történni fog, ehhez ismerni kell a kontextust,a kapcsolat típusát, a kommunikátor jellemzőit.

• Kontextus: kulturális szabályok, például a személyes térnagysága, a beszélgetés helye.

• Kapcsolati tényezők: hasonlóság, bizalmas viszony,szimpátia, relatív státus. Például a magasabb státuszúemberek általában elvárják, hogy az alacsonyabb státusúszemélyek nagyobb távolságot tartsanak.

• Kommunikátor jellemzői: demográfiai jellemzők,megjelenés, kommunikációs stílus, személyiség.


Az elvárások megsértésének mértéke

Az elvárások megsértésének mértékével kapcsolatban az alábbikérdések és szempontok merülnek fel:

• Milyen jelentőséget tulajdonítunk elvárásainkmegsértésének?

• Hogy érint ez a “megsértés” bennünket?

• Ha a beszélgetőpartner valenciája pozitív, nagyobb a“megsértési” tér, mint ellenkező esetben.

• A viselkedések egy része félreérthető de a legtöbb esetben anonverbális jelzések a kontextus ismeretében egyértelművéválnak.

Kiegészítő anyag : Az elvárások megsértésének elmélete


A kommunikátor hasznosságának mértéke

Hajlamosak vagyunk másokat az alapján értékelni, hogy milyenpotenciális hasznot jelenthetnek számunkra.

Felvetődik a lehetséges nyereség vagy veszteség kérdése, havalaki nem az elvárásainknak megfelelően viselkedik.

A kommunikátor hasznossága azon pozitív és negatívtulajdonságok összessége, amelyekkel belép egy találkozásba,valamint a jövőbeni jutalmazásra és büntetésre való képessége.

Általánosan pozitív, vagy ennek tartott tulajdonságok, amelyeknövelik a kommunikátor (vélt) hasznosságát: státus, vonzókülső, jó képességek.



Az elvárások megsértésének elmélete:

Afrika királynője

Észak-északnyugatra



Boronkai Dóra 2010. Diskurzuselemzés, Konverzációelemzés.(Szócikkek) In: Adamik Tamás (főszerk.): Retorikai enciklopédia. KalligramKiadó, Pozsony.

Boronkai Dóra 2008. Konverzációelemzés és anyanyelvtanítás I.Anyanyelv-pedagógia. 2008. 1. évf. 2. sz.

Boronkai Dóra 2008. Konverzációelemzés és anyanyelvtanítás II.Anyanyelv-pedagógia. 2008. 1. évf. 3. sz.

Boronkai Dóra 2007. A konverzációelemzés szemiotikája. In: Balázs—H. Vargha (szerk.): Szemiotika és tipológia. Magyar Szemiotikai Tanulmányok12—14. Magyar Szemiotikai Társaság, Líceum Kiadó, Budapest—Eger.

Boronkai Dóra 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum. Bp.




László János 1998. Szerep, forgatókönyv, narratívum. Scientia Humana, Bp. 9-23.

Goffman, E. 1981. A hétköznapi érintkezés szociálpszichológiája. Gondolat, Bp.109-111.

Nemesi Attila László 2000. Benyomáskeltési stratégiák a társalgásban. MagyarNyelv, 96: 418–436.

Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest.80-104.



58. dia: Erwing Goffmannhttp://www.nndb.com/people/682/000117331/

61. dia: Paul Gricehttp://hu.wikipedia.org/wiki/Herbert_Paul_Grice

68. dia Geoffry Leechhttp://www.ling.lancs.ac.uk/profiles/296

70. dia: Leechhttp://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/nemesi.htm

71. dia: Leechhttp://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/nemesi.htm

80. dia: Gerry Philipsenhttp://news.gonzaga.edu/2011/philipsen-to-deliver-communication-leadership-studies-visiting-scholar-lecture-feb-2



82. dia: Farkasokkal táncolóhttp://filmtrailer.hu/film/farkasokkal-tancolo-dances-with-wolves/

82. dia: Krémer kontra Krémerhttp://www.port.hu/kramer_kontra_kramer_kramer_vs._kramer/pls/fi/films.film_page?i_film_id=1423

83. dia: David J. Bullerhttp://einside.kent.edu/?type=art&id=91269

83. dia: Judee K. Burgoonhttp://teoriadelenganointerpersonal.blogspot.hu/2010_09_01_archive.html

85. dia: A herceg fehér lovonhttp://klaudia75.blogspot.hu/2010/08/herceg-feher-lovon.html



86. dia: House of Gameshttp://www.jonathanrosenbaum.com/?p=7751

86. dia: A nagy balhéhttp://www.pestiest.hu/film/17368/a_nagy_balhe

91. dia: Afrika királynőjehttp://www.port.hu/afrika_kiralynoje_the_african_queen/pls/fi/films.film_page?i_film_id=57714

91. dia: Észak-északnyugat

http://www.weboid.hu/article/eszak-eszaknyugat/


Ötödik rész

A kommunikáló egyénre irányuló elméletek


Az elképzelt interakciók elmélete

Az elképzelt interakció az utolsó szalmaszál, amellyel önmagunkba,elképzelt önmagukba kapaszkodunk.

Az elmélet szerint az emberek gyakran csak a képzeletükbenfolytatnak le különböző párbeszédeket, amelyek soránmegfogalmazzák véleményüket, és különböző alternatívákatállítanak fel a másik fél lehetséges, elképzelt válaszai alapján.Ilyen interakciókra általában akkor kerül sor, ha valamilyentényező, például az interakció kimenetelétől való félelemakadályozza a valós diskurzust.

Az elképzelt interakciók következményeképpen gyakran növekszikaz önbizalom és a valós interakcióra való képesség.

Videofilm: Elképzelt interakciók elmélete – Elképzelt szerelem


A konstruktivista elmélet

Jesse Delia elmélete szerint képesek vagyunk kultúránk,benyomásaink és kommunikációnk összehangolására. Ez a felfogásszemélyes konstrukciók rendszerén keresztül értelmezi a világot.Ezek a konstrukciók olyan minták, vagy sablonok, amelyet a valóságfölé helyezünk, hogy rendet teremtsünk a káoszból.

Minél nagyobb a kognitív komplexitás, annál kifinomultabb akommunikáció. A kognitív komplexitás részei:

• Megkülönböztetés: személyiségképek

• Absztrakció: belső vonások, hajlamok

• Integráció: egymással szembenálló benyomások felismerésével ésösszehangolásával kapcsolatban

Kiegészítő anyag : A konstruktivizmus


A konstruktivista elmélet

A konstruktivista irány képviselői több vizsgálattal bizonyították, hogyaz emberek általában jobban érzik magukat egy társalgásban, hapartnerük velük közel azonos verbális készségekkel rendelkezik.

A konstruktivisták ezt kognitív komplexitásnak nevezik, s enneksegítségével már megtehető a hatékonyság érdekében a következőlépés, nevezetesen az, hogy a vevő felé úgynevezett „személyreszabott üzeneteket” továbbítson a feladó. Ez, mivel feltehetőlegigencsak igazodik a vevő elvárásaihoz, ismét csak valamifélemegelégedettséget eredményez.

A konstruktivista szemlélet szerint alapvetően háromféle módonigyekeznek közlendőjüket sikerre vinni, s közben elvárják, hogyvelük szemben is ugyanezt a módszert alkalmazzák. A három módot„üzenettervező gondolkodásmódoknak” nevezik.


Az üzenettervező gondolkodásmód

Az üzenettervező gondolkodásmód típusai:

• expresszív tervező gondolkodásmód: ami a szívén, a száján

• konvencionális tervező gondolkodásmód: figyelembe veszi atársadalmi szabályokat

• retorikai tervező gondolkodásmód: az expresszívhez hasonlóan jólkommunikál, de emellett még a konfliktust is tompítja,megegyezést, harmóniát keres

A kifinomult kommunikáció hasznos hatása:

• vigasztaló üzenetek

• a kapcsolat fenntartása

• a szervezési hatékonyság


Az üzenettervező gondolkodásmód

Az expresszív tervező gondolkodásmód: az ezt használó emberekszerint a nyelv pusztán a gondolatok kifejezésére szolgáló eszköz,azaz ők egyszerűen azt közlik, amit gondolnak, s ezt is várják elmásoktól. A feladó erre hamar rájöhet, s így könnyen azonosulhat avevő gondolkodásmódjával.

A konvencionális tervező gondolkodásmód lényege, hogy a beszélőaz adott igényeknek megfelelően olyan üzeneteket hoz létre, amelyekszinte mindent megtesznek a cél érdekében. Ekkor bókolhat,hízeleghet, egyáltalán bármit megtehet, ami a partneregyüttműködésének, meggyőzésének feltételeihez igazodik.

A retorikai tervező gondolkodásmód esetén a beszélő egyrésztigazodik az adott helyzet által megkívánt társalgási szabályokhoz,másrészt viszont hatástalanítja is az esetlegesen fennálló konfliktust.


A kommunikáló egyén elméleteire vonatkozó filmek

A konstruktivizmus elmélete:

Ne bántsátok a feketerigót

Anne of Green Gables


A szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei

A bizonytalanság csökkentés elmélete – Charles Berger

Életrajz


A bizonytalanság csökkentés elmélete

Az új kapcsolatok kezdeténél idegenek állnak egymással szemben, a„személyes kapcsolatok kezdetben tele vannak bizonytalansággal”.Berger „elmélete középpontjában az a feltételezés áll, hogy amikorismeretlenek találkoznak (…) a bizonytalanságérzet csökkentéséretörekszenek vagy arra, hogy saját és az interakcióban résztvevő többipartner viselkedését minél pontosabban megjósolhassák.”

Amikor másokkal, idegenekkel találkozzunk legalább két típusúbizonytalansággal találkozunk:• Viselkedéssel kapcsolatos: ezeket többnyire szabályozzák a hétköznapi

illemre vonatkozó normák.

• Kognitív kérdések: Minek örülne a másik személy? Milyen barátaivannak? Milyenek a politikai nézetei?

A kognitív bizonytalanság csökkentésével rendet teremtünk afeltételezések zavaros szövevényében és így sikerül megfelelőkapcsolatot kialakítani a beszélgetőpartnerrel.


A bizonytalanság csökkentés elmélete - axiómák

Verbális kommunikáció: mivel a kapcsolatok kialakulását kezdetbennagyfokú bizonytalanság jellemzi, ezért az idegenek közötti verbáliskommunikáció mennyiségével arányosan mindkét fél bizonytalanságiszintje csökken. A bizonytalanság további csökkenésével nő averbális kommunikáció mértéke.

Nonverbális közvetlenség: ahogy a nonverbális kifejezőerő erősödik,úgy csökken a bizonytalanság mértéke a kapcsolat kezdetiszakaszában. A bizonytalanság csökkenése ugyanakkor erősíti akapcsolatteremtés nonverbális megnyilvánulásait.

Információkeresés: a magas fokú bizonytalanság felerősíti azinformációkereső viselkedést. Ahogy a bizonytalansági szint csökken,gyengül az információkereső viselkedés.

Önfeltárás: a nagyfokú bizonytalanság a közvetlenség (bizalmasság)csökkenését idézi elő a kapcsolatban.


A bizonytalanság csökkentés elmélete - axiómák

Kölcsönösség: a nagyfokú bizonytalanság növeli a kölcsönösséget.Az alacsony szintű bizonytalanság alacsony fokú kölcsönösséghezvezet. A kölcsönös „sebezhetőség-felajánlás” főként a kapcsolatokkezdeti szakaszában fontos, csak annyit árulunk el magunkról,amennyit a másik személy is, nehogy ő kerüljön hatalmipozícióba.

Hasonlóság: az emberek közötti hasonlóság csökkenti abizonytalanságot, míg a különbözőségek növelik azt.

Vonzalom: a bizonytalanságérzet növekedésével csökken aszimpátia, a csökkenő bizonytalanságérzet növeli a szimpátiát.

Közös kapcsolatháló: a közös ismeretségi kör csökkenti abizonytalanságérzetet, míg annak hiánya növeli abizonytalanságot.


A bizonytalanság csökkentés elmélete

Amikor az emberek egymással találkoznak, elsődleges gondjuk az, hogycsökkentsék a másikra, saját magukra és a kapcsolatra vonatkozóbizonytalanságérzetet. Ahogy a verbális kommunikáció, a nonverbálisközelség, az önfeltárás, a hasonlóság és a közös kommunikációshálózatok megléte erősödik a bizonytalanság csökken (és fordítva).

Az információkeresés és a kölcsönösség pozitív korrelációban van abizonytalansággal. A bizonytalanságcsökkentés hétköznapitudománya a társadalmi túlélés egyik alapfeltétele.

Kiegészítő anyag : A bizonytalanság csökkentés elmélete



A bizonytalanság-csökkentés elmélete:

Miss Daisy sofőrje

A deltában

Ezer hold


A szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei

A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete – William Gudykunst

Életrajz


A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete

Gudykunst szorongás- és bizonytalanságkezelésről szóló elmélete azadott kulturális csoport tagjai és az idegenek közti találkozásokkalfoglalkozik.

A szorongás és bizonytalanság kezelésére vonatkozó elméletetGudykunst érvényesnek tartja minden olyan helyzetben, amikor azemberek közötti különbségek kétségeket és félelmeket szülnek.

Gudykunst feltételezése szerint két kultúra találkozásakor legalábbegy személy idegennek minősül. A kezdeti kritikus pillanatokban azidegenek a szorongás és a bizonytalanság érzését élik át - nem érzikmagukat biztonságban és nem tudják, hogyan viselkedjenek. Azindividuális különbségek jelentőségének rovására hajlamosaktúlhangsúlyozni a kulturális identitás hatását az idegen kultúratagjainak viselkedésében.


A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete

Gudykunst a hatékony kommunikáció kifejezéssel a félreértésekcsökkentésének folyamatára utal.

Két idegen kommunikációja akkor hatékony, ha mindketten egyarántelőre kiszámíthatnák és megmagyarázhatnák egymás viselkedését,mégpedig olyan mértékben, amilyen mértékben ezek a cselekedetekmegbeszélésüket érintik. Más szóval, ha nem okoznának egymásnaknagy meglepetéseket.

Gudykunst szerint a félreértés csökkentése nem könnyű feladat,különösképpen akkor, ha az idegen egy teljesen eltérő kultúra tagja.



A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete:

A kiválasztott




Goffman, E. 1981. A hétköznapi érintkezés szociálpszichológiája. Gondolat, Bp.109-111.

Griffin, Em 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest.111-122, 138 – 149, 401 – 412.



http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/interkult_komm/infoblokk.html



103. dia: Ne bántsátok a feketerigóthttp://mno.hu/grund/unneplunk-100-eves-a-universal-studio-1043847

103. dia: Anna of Green Gableshttp://brookewithane.wordpress.com/quotes-3-anne-of-green-gables/

104. dia: Charles Bergerhttp://educ5102.wikispaces.com/Uncertainty+Reduction+Theory+(Berger)

108. dia: Kapcsolati háló

http://mathador.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=54&Itemid=67&lang=hu

109. dia: Miss Daisy sofórje

http://www.port.hu/miss_daisy_soforje_driving_miss_daisy/pls/fi/films.film_page?i_film_id=9624



109. dia: Ezer hold

http://www.port.hu/ezer_hold_a_thousand_acres/pls/fi/films.film_page?i_film_id=3214

110. dia: William Gudykunst

http://calstate.fullerton.edu/news/2005/116_gudykunst.html

113. dia: A kiválasztott

http://www.port.hu/a_kivalasztott_-_az_amerikai_latnok_early_edition/pls/fi/films.film_page?i_film_id=43256

a közvetlen emberi kommunikáció elméletei -...

Documents