A L INUX fe lép í tése

DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező SzakLinux c. tantárgy 2006 I. félév

Fájlrendszer, könyvtárszerkezet, kernel, terminal, X-window

Fá j l rendszer

Fájlrendszernek azt az adatstruktúrát nevezzük, amelyben egy operációs rendszer a lemezen és egyéb adathordozókon az egyes

könyvtárak és állományok adatait és elhelyezkedését tárolja.

Fá j l rendszer – DOS kont ra L INUX

● A DOS a lemezmeghajtókhoz és a merevlemezen létesített partíciókhoz betűjeleket rendel.

● A UNIX ezeket egyetlen fájlrendszerbe egyesíti, nem biztosít egyedi betűjelet a meghajtókhoz. Ezért nincs különbség az önálló meghajtók és a partíciók között. Csak egyetlen nagy meghajtót lát egyetlen könyvtárszerkezettel

Fá j l rendszer – DOS kont ra L INUX

● A DOS minden meghajtón létrehoz egy ún. fájlallokációs táblát (File Allocation Table, azaz FAT) és ebben rögzíti a szabad és lefoglalt szektorokat. Egy másik szektor a gyökérkönyvtárat tartalmazza. A DOS könyvtár a tárolt fájlok nevén kívül azok attribútumát, méretét és dátumbélyegét is tárolja.

● A LINUX minden egyes fájl számára úgynevezett i-csomópontot (i-node) foglal le, amelyben fontos rendszerjellemzőket tárol.

● A LINUX alatt létrehozott fájlról az operációs rendszer nemcsak a nevét és létrehozásának dátumát tárolja (mint a FAT), hanem annak azonosítóját is, aki létrehozta, továbbá annak a csoportnak a nevét, amelyhez a fájl tartozik. Ezért finomabban lehet szabályozni az engedélyeket.

L INUX fá j l rendszer tu la jdonsága i

● Az engedélyeket minden fájlhoz külön tárolja● Így a hozzáférés a saját tulajdonosára, vagy

bizonyos felhasználók csoportjára korlátozható.

● olvasási (read), írási (write) és végrehajtási (execute) engedélyek

L INUX fá j l rendszer tu la jdonsága i

CsatolásokCsatolások● Ha a fájlhoz a hozzáférés a fájlrendszer

különböző pontjairól megy végbe, akkor ezt a fájlt másolni is lehetne. Ez viszont fölöslegesen pazarolná a tárolási helyet.

● Megoldás: csatolás, amely lehet kötött (hard) vagy szimbolikus

L INUX és a v i r tuá l i s fá j l rendszer

Annak érdekében, hogy a Linux más fájlrendszerek támogatását is tudja biztosítani, a kernel és a fájlrendszerek között létezik egy szint, amelyet virtuális fájlrendszernek

neveznek.

Ez rendelkezik azokkal a rutinokkal, amelyek szükségesek egy fájlrendszeren történő műveletvégzéshez. Ez biztosítja a különböző fájlrendszerek közötti átjárhatóságot, mert a

felhasználónak nem is kell tudnia, hogy milyen fájlrendszeren történik a műveletvégzés, csak kiadja a parancsot, és az érintett fájlrendszer-kezelő lefordítja a

megfelelő fájlrendszer-hívásokra.

L INUX á l ta l támogatot t fá j l rendszerek

● ext, ext2, ext3● ReiserFS● JFS - naplózó fájlrendszer

(Journaling File System)● XFS

● FAT32, NTFS, SMB, NFS, SshFS, stb.

L INUX könyvtárszerkezet 1 .

● hierarchikus könyvtárszerkezet● könyvtárak tartalmazhatnak alkönyvtárakat is

Ebben a könyvtárszerkezetben az egyes fájlokra úgy tudunk hivatkozni, hogy meg kell adnunk,

mely könyvtárakon keresztül érhetjük el a könyvtárszerkezet gyökerétől kiindulva. Ezt

nevezik a fájl elérési útjának.

L INUX könyvtárszerkezet 2 .

Az elérési út egyes tagjait a / jel választja el egymástól, a legelső / jel a hierarchia legtetején

lévő úgynevezett gyökér-könyvtárat jelöli, amelyből a többi elágazik.

Ez minden Linux alapja, ebből ágaztatható Ez minden Linux alapja, ebből ágaztatható le a teljes szerkezet. le a teljes szerkezet.

Példa: /home/balmag/Dokumentumok – saját dokumentumaimat tartalmazó könyvtár

/usr/share/doc/ - LINUX programjaink dokumentáció, leírásai

L INUX könyvtárszerkezet 3 .

L INUX könyvtárszerkezet /b in és / sb in

A bin könyvtárakban - nem meglepő módon - futtatható bináris állományok csücsülnek.

Bár ez nem törvényszerű, de általában a bin könyvtárakban a minden felhasználó által elérhető

állományok kerülnek az sbin könyvtárakba pedig olyan rendszereszközök, melyeket például csak

rendszergazdák használnak.

A /bin és /sbin az alaprendszerhez szükséges programokat tartalmazza, a felhasználó által telepített

programok a /usr/bin /usr/sbin alá kerülnek.

L INUX könyvtárszerkezet /boot/boot

A boot könyvtárban találhatók a bootnál fontos fájlok:

általában a rendszermag (kernel), illetve Grub/Lilo rendszerbetöltő esetén annak konfigurációs állománya

is.

A gyökérben található még egy vmlinuz fájl is (esetenként bzImage), mely egy un. szimbolikus link a

/boot/vmlinuz-ra azaz a rendszermagra.

A szimbolikus link egy hasznos megoldás Linux alatt: ha egy fájlra több helyen is szükségünk van, elég ehgy helyen tárolni azt, és a többinél csak egy mutatót létrehozni az adott fájlra, így onnan is ugyanúgy

elérhető, de nem foglal kétszer helyet a vincseszteren.

L INUX könyvtárszerkezet / cd rom /med ia/ cdrom /med ia

A /cdrom szimbolikus link, általában a /media/cdrom könyvtárra. Ez utóbbi alá csatolódik be a CD meghajtó

egység.

A /media alá kerül bejegyzésre az összes cserélhető média. pl. CD, DVD, floppy, pendrive, stb.

/cdrom = /media/cdrom v. /media/cd

L INUX könyvtárszerkezet /dev/dev

Linux alatt fájlokon keresztül érünk el mindent a CD-vel kezdve, a hangon át, az egérig.

Ezek a speciális eszközfájlok találhatók ebben a mappában.

Például: /dev/dsp – hang

vagy /dev/input/mouse -egér

L INUX könyvtárszerkezet /e tc/e tc

Az etc könyvtár a gyűjtőhelye a különböző programok globális konfigurációs fájljainak. Ellentétben a

Windowsos registry megoldással Linux alatt minden konfigurációs állomány egyszerű szövegfájlba van

mentve, aminek nagy előnye, hogy az állományok akkor is egyszerűen elérhetők, ha a rendszer egyébként

használhatatlan.

Természetesen emellett az egyes programok felhasználó specifikus beállításokkal is rendelkeznek,

ezeket a home könyvtárakban tárolja a rendszer, rejtett mappákban.

Például: /home/balmag/.firefox

L INUX könyvtárszerkezet /home/home

Ezalatt a könyvtár alatt találhatók a felhasználói könyvtárak, az adott könyvtár alatt a felhasználónak

teljes jogköre van (írás, olvasás, végrehajtás), ezen az egy könyvtáron kívül azonban leginkább csak olvasási

joga van alapból.

Például: /home/balmag – balmag felhasználónak teljes jogosultsága van saját könyvtára felett

L INUX könyvtárszerkezet / l i b/ l i b

A lib könyvtár alatt már a rendszer részei lapulnak: library fájlok, kernel modulok, stb.

Moduláris felépítésű kernelek esetében az egyes modulok innen töltődnek be.

/lib/modules/kernel-version

Például: /lib/modules/2.6.15-27-386

modprobe és rmmod !!!modprobe és rmmod !!!

L INUX könyvtárszerkezet / l os t+found/ los t+found

Ha a filesystem megsérül, és a helyreállító program olyan file-okat talál rajta, amelyeknek könyvtárstruktúrába helyezéséhez nincs elég

információja, ide teszi õket.

L INUX könyvtárszerkezet /mnt/mnt

Ez alá a könyvtár alá kerülnek (általában) befűzésre a fix partíciók.

Például: /mnt/hda2 vagy /mnt/hdc1

L INUX könyvtárszerkezet /p roc/proc

Itt találhatóak az éppenfutó műveletek -fájlként leképezve, sorszámozva, illetve információk a rendszerről: processzorról, memóriáról, stb.

cat /proc/cpuinfo

L INUX könyvtárszerkezet / tmp/ tmp

Az egyes programoknak szükségük van/lehet átmeneti fájlokra. Ezek kerülnek ide. Ez a másik olyan könyvtár, amely alapértelmezettben írható minden felhasználó

számára.

L INUX könyvtárszerkezet /us r/us r

Ez alatt a könyvtár alatt található minden. Ez alatt a könyvtár alatt található minden. ● telepített programok nagy része,

● hagyományból ide szoktunk forrásokat pakolni (/usr/src), és azt leforgatni.

● Itt találhatók a dokumentációk, ● itt találhatók az ikonok nagy része,

● sorolhatnánk a végtelenségig...

L INUX könyvtárszerkezet / va r/var

Szintén számos szolgáltatás gyűjtőkönyvtára. Szintén számos szolgáltatás gyűjtőkönyvtára.

● Itt találhatók a naplófájlok ( /var/log/maillog )● egyes programok hosszabb ideig tárolt, mégis

átmeneti fájljai, ( /var/cache/apt/archives )● alapértelmezettben a felhasználói levélboxok,

( /var/mail/balmag )● stb.