a linux operációs rendszer - m-info.hu2017).pdf · debian ubuntu suse ... kernel méretét és...

A Linux operációs rendszer

2017-2019.11. évfolyam, informatikai rendszerüzemeltető

2


Témakörök1. Kialakulása2. Disztribúciók3. Telepítés, bootloader4. Csomagkezelés5. Rendszer felépítése, kernel (könyvtárak, fájlok, jogok, felhasználók)6. Konzol7. Alapvető parancsok8. Grafikus felület (GUI), ablakkezelők9. Terminálok, parancssor, alias, előzmények (környezeti változók, súgó)10. Könyvtárszerkezet, csatolások (mount)11. Felhasználókezelés, csoportok12. Rendszergazda fiók (sudo)13. Csomagkezelés, processzkezelés14. Fájlrendszer jogosultságok15. Shell, héjprogramozás, fájlok

3


1. Kialakulása● Linus Torvald (finn), 1991.● Szakdolgozatként indult (UNIX-like)● Nyílt forráskódú, ingyenes (GPL)● Több disztribúció jelent meg

● Disztribúció → terjesztés, kiadás● A kernel köré épül a rendszer: moduláris, hibrid kernel

● Interneten:● http://linux.org● http://kernel.org

http://linux.org/

http://kernel.org/

4


1. Kialakulása● Kabalája:

● A hivatalos Linux Pingvint Linus Torvalds választotta ki. Az eredeti ötlet Alan Cox-é volt. A rajzot Larry Ewing készítette.

5


2. Disztribúciók● Nyílt forráskód (GPL)● Kiadások, közösségek saját fordításai● Legismertebb disztribúciók:

● RedHat● CentOS● Fedora

● Debian● Ubuntu

● SuSE● Gentoo● Arch

● Mandriva (korábban Mandrake)● Slackware

● Mint ...stb.

6


2. Disztribúciók● Magyar disztribúciók:

● UHU-Linux (Debian alapokon)● BlackPanther OS (RH alapokon)

7


3. Telepítés● Telepítési folyamat:

● Hagyományos telepítés● Ma már grafikus, korábban volt konzolos (text)● Telepítési módok:

● Médiáról (CD, DVD, USB)● Live Média

● Hálózatról

8


3. Telepítés● Telepítési példák:

9



10



11


3. Bootloader● Rendszerbetöltő● Első lépés induláskor● BIOS, EFI ezt indítja először● Ez tölti be az operációs rendszert, kernelt (magot)

● GRUB● Korábban: LILO

12


3. Bootloader● GRUB: Grand Unified Boot Loader● Folyamat: MBR v. GPT

13


3. Bootloader● GRUB 2

14


4. Csomagkezelés● Disztribúciók meghatározzák a csomagokat● Mik a csomagok?

● Programok kezelése csomagszinten● Egy csomag: egy alkalmazás v. annak része

● Alapvető formátumok:● rpm (redhat package management)● deb (debian package)

● Telepítéskor installálódnak● Utólag is telepíthetők, eltávolíthatók

● Pl.: kernel-4.9.5-200.fc25.x86_64.rpm

15


4. Csomagkezelés

16


4. Csomagkezelés● Csomagkezelés sokszor nehézkes volt

● Függőségek● Egyszerűsítésre volt szükség

● Csomagkezelő segédprogramok● apt (Debian rendszerek)● dnf ill. yum (RedHat rendszerek)

● Ezekhez van konzolos és grafikus front-end

17


4. Csomagkezelés● Csomagkezelők összehasonlítása

http://unixlinux.tmit.bme.hu/Az_apt_%C3%A9s_yum_csomagkezel%C5%91k_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa

18


5. Rendszer felépítése, a KERNEL● Kernel = rendszermag. Az operációs rendszer „lelke”, ez irányítja a rendszert.● Általában az operációs rendszer belső rétegét nevezik így, mely alapvető szolgáltatásokat biztosít a rendszer felsőbb rétegei számára. Általában ezek hardverközeli hozzáférések (eszközmeghajtó-programok), IO és processz ütemezés, filerendszer megvalósítás, hálózati stack, stb.● Forrás: https://hup.hu

19


5. Rendszer felépítése, a KERNEL

● Milyen kerneltípusok léteznek?● Mikrokernel● Monolitikus● Rétegzett (layered)● Virtuális gépeken alapuló● Kliens-szerver modellen alapuló● Moduláris● Hibrid kernel

20


5. Rendszer felépítése, a KERNEL● Monolitikus kernel:

● A monolitikus kernelű operációs rendszer (mint például a UNIX, Linux) magja egyetlen programból áll. Ebben a programban az eljárások szabadon hívhatják egymást, a köztük levő kommunikáció eljárásparamétereken és globális változókon keresztül zajlik.

21


5. Rendszer felépítése, a KERNEL● Mikrokernel:

● A mikrokernel olyan kernel, ahol nem egyetlen egészben van megvalósítva a szokványos (azaz nem monolitikus) kernel összes feladata, hanem több, egymással kooperáló program látja el ezt a feladatot, így futásidőben is messzemenőkig átkonfigurálhatóvá válik a rendszer.

● Bár az elmélet szép, az az igazság, hogy a gyakorlatban nehéz jó mikrokernelt írni, talán ezért is van, hogy a népszerű Linux se mikrokernel felépítésű, bár több szempontból már nem is tekinthető teljesen monolitikus kernelnek se, mégis talán ahhoz áll közelebb.

● Mikrokernelek: EROS, Mach, L4.

22


5. Rendszer felépítése, a KERNEL● Moduláris:

● A linux kernel eltér a hagyományos értelemben vett monolitikus kernelektől abban, hogy a kód nagy része (jellemzően egy-egy adott hardware támogatásáért felelős driver, azaz "eszközmeghajtó") nemcsak a kernel állományban foglalhat helyett, hanem külön ún. kernel modulból is betöltehető. Ez a 2.0-ás kernelben bevezetett változás jelentősen lecsökkenti a kernel méretét és megkönnyíti a fejlesztést (adott modul új verzióra cserélése újraindítás nélkül, vagy épp 3rd party modulok fejlesztése akár a kerneltől eltérő licenszel). A kernel modulok általában a /lib/modules/kernel_verzio/ könyvtárban találhatók. A 2.4 szériáig a modprobe volt a fő modultöltő, ezt a 2.6-tól a module-init-tools váltotta fel (mivel megváltozott a kernel modulokért felelős API).

23


5. Rendszer felépítése, a KERNEL● Hibrid kernel:

● A hibrid kernelek alapjában véve olyan mikrokernelek, amelyekben néhány „nem létfontosságú” kódrészletet átmozgattak a felhasználói szintről (userspace) a kernel szintre (kernelspace) azért, hogy az kevesebb absztrakciót használva, gyorsabban fusson.● Néhányan összetévesztik a „hibrid kerneleket” az olyan

monolitikus kernelekkel, amelyek indulásuk után modulokat képesek betölteni. Ez helytelen: a „hibrid” kifejezés utal arra, hogy mind a monolitikus, mind a mikrokernelek elveit és mechanizmusait alkalmazza.

● Hibrid kernel pl.: Windows

24


5. Rendszer felépítése, a KERNEL● A kernel helye:

● A /boot könyvtárbanvan.Neve (alapértelm.):vmlinuz-<verzio>.<arch>

pl.:vmlinuz-4.17.3.fc28.x86_64

25


5. Rendszer felépítése● Alapvetően konzolos (text mód)

● DOS is hasonló volt● Windows parancssor

● Van grafikus felület (GUI)

26


5. Rendszer felépítése● Fájlrendszer

● Nincs betűjelzés, mint a DOS/Windows esetén● Csatolja a külső tárolókat (mount)

● Ma már a Windows is tudja. :)

27


5. Rendszer felépítése● Fájlkezelők

● mc(Midnight Commander)

28


5. Rendszer felépítése● Fájlkezelők

● Gnome Commander (GUI)

29



● DOS minden meghajtón létrehoz egy ún. fájlallokációs táblát (File Allocation Table, azaz FAT) és ebben rögzíti a szabad és lefoglalt szektorokat. Egy másik szektor a gyökérkönyvtárat tartalmazza. A DOS könyvtár a tárolt fájlok nevén kívül azok attribútumát, méretét és dátumbélyegét is tárolja.

30



● LINUX minden egyes fájl számára úgynevezett i-csomópontot (i-node) foglal le, amelyben fontos rendszerjellemzőket tárol. A létrehozott fájlról az operációs rendszer nemcsak a nevét és létrehozásának dátumát tárolja (mint a FAT), hanem annak azonosítóját is, aki létrehozta, továbbá annak a csoportnak a nevét, amelyhez a fájl tartozik. Ezért finomabban lehet szabályozni az engedélyeket.

31


5. Rendszer felépítése● Fájlrendszer tulajdonságai

● Az engedélyeket minden fájlhoz külön tárolja● A hozzáférés a saját tulajdonosára, vagy bizonyos felhasználók csoportjára korlátozható.

● olvasási (read), írási (write) és végrehajtási (execute) engedélyek

32


5. Rendszer felépítése● Linkek, csatolások

● Hivatkozások● Lehet kötött (hard) v. szimbolikus (soft/symbloc) link

● Helytakarékosság● Mikor érdemes használni?

33


5. Rendszer felépítése● Fájlrendszerek

● Virtuális fájlrendszerek (a rendszer számára..)● SMBFS, SSHFS, NFS… stb.

● Támogatott fájlrendszerek● ext2, ext3, ext4 (Linux saját fájlrendszere)● ReiserFS● XFS● ZFS● FAT32● NTFS● … stb.

34


5. Rendszer felépítése● Könyvtárszerkezet

● Hierarchikus● Könyvtárak● Fájlok

● Elérési út● Root → gyökér: /● pl.: /home/joe/myfile.txt

● Csatolt (mount) tárolóeszközök● pl.: /mnt/usb

35



36



● /bin, /sbin● Futtatható, bináris állományok (sbin: root)

● /boot● Rendszer betöltésének állományai: grub, lilo, kernel (/boot/vmlinuz)

● /cdrom, /media, /mnt● Média becsatolása: USB, Floppy, CD/DVD

● /dev● Az eszközöket (mindet) fájlokon keresztül érjük el, pl.: /dev/dsp (hangkártya) /dev/cdrom (CD)

37



● /etc● Konfigurációs fájlok● Rendszergazda éri el● Globális konfig hely

38



● /home● Felhasználók mappa● Felhasználó fájljai● Beállítások, konfigurációs fájlok, mappák● Pl.:/home/peter/home/peter/Dokumentumok

39



● /lib● Megosztott objektumok, library-k

● Mint windows esetén a DLL-ek● Valamint a kernel moduljai

40



● /lost+found● Sérült fájlok● Helyreállíthatók

41



● /proc● az éppenfutó műveletek -fájlként leképezve, sorszámozva, illetve információk a rendszerről: processzorról, memóriáról

42



● /tmp● Ideiglenes fájlok helye● Rendszer és felhasználó szinten

43



● /usr● Felhasználói fájlok helye● Telepített programok● Library-k● Források (kernel): /usr/src● Dokumentációk: /usr/share/doc, /usr/doc● Ikonok● … stb.

44



● /var● Szolgáltatások gyűjtőkönyvtára● Átmeneti tárolók (cache): /var/cache● Naplófájlok (log): /var/log/maillog● Levelezési fiókok (mailbox): /var/mail/root

45


5. Rendszer felépítése● Felhasználók

● Rendszergazda: root● Felhasználók: a „root” felhasználó hozza létre alapvetően

● Csoportokba szervezhetők a felhasználók● Jogosultságok adhatók a fájlrendszeren:

● /home/joe/myfile.txt 26 joe joe -rwxrwxrwx

46


5. Rendszer felépítése● Rendszer és hardver információk

● lspci - PCI eszközök● lsusb - USB eszközök● lshw - Hardver lista● hwinfo - Hardver infó● dmesg - Kernel napló (ring buffer)

47


6. Konzol● Szöveges üzemmód (text mode)● DOS-szerű● Grafikus felületről is nyitható → Terminál

● gnome-terminal, xterm, xfce4-terminal● Parancsok adhatók ki● Különböző parancsértelmezők lehetnek

● bash● cs● … stb.

48


7. Alapvető parancsok● Linux parancssor kezdőknek● Prompt, ami formázható is:

● [root@server ~]# ● [user@server ~]$

http://www.letix.hu/

49


7. Alapvető parancsok● Fájl- és könyvtárkezelő parancsok:

● pwd● ls● cd● cp● mv● rm● rmdir● mount● umount

50


7. Alapvető parancsok● Rendszerinformációs parancsok:

● df● du● free● top● uname● uptime● users● netstat● man● info

51


7. Alapvető parancsok● Hálózatkezelési parancsok:

● ip● ifconfig● iwconfig● ping● ifup● ifdown● ifstatus● ifstat● netstat● traceroute

52


7. Alapvető parancsok● Felhasználókezelési (jogosultsági) parancsok:

● adduser, useradd● userdel, deluser● chmod● chown● chgrp● usermod● chfn● chage● chroot

53


7. Alapvető parancsok● Csomagkezelési parancsok:

● dpkg● rpm

● apt, apt-get● yum● dnf

Lsd. Korábbi dia

54


7. Alapvető parancsok● Egyéb parancsok:

● clear● kill● halt● shutdown● reboot● /bin/bash● service● systemctl● … stb.

55


8. Grafikus felület (GUI), ablakkezelők● X Window System● Grafikus felület (GUI):

● X11● Xorg

● Bejelentkezés is lehet grafikus felületen● XDM: Desktop Management

56


8. Grafikus felület (GUI), ablakkezelők● Login (GUI):

57


8. Grafikus felület (GUI), ablakkezelők● Szoftver frissítés (GUI):

58


8. Grafikus felület (GUI), ablakkezelők● Asztal (GUI):

59


8. Grafikus felület (GUI), ablakkezelők● Ablakkezelő (window manager):

● A grafikai elemeket kezeli (látható elemek)● Egyéb szolgáltatások is beállíthatók

● Automatikus futtatás● Saját szoftverek● … stb.

● Telepítéskor többnyire választható, de később is módosítható

● Menet közben is váltható!

60



● Legismertebb ablakkezelők:● KDE● GNOME● XFCE● LXDE● Icewm● Compiz● ... stb.

61



● KDE

62



● GNOME

63



● Xfce

64



● LXDE

65



● Compiz

66


9. Terminálok, parancssor, alias, előzmények● Terminál = parancssor → parancsértelmező● Különböző terminálok vannak (window manager)

● Gnome-terminal, XFCE4 terminal, xterm ...stb.

67


9. Terminálok, parancssor, alias, előzmények● Parancsok: adott funkciót, feladatot hajt végre● pl.: ls parancs kilistázza a fájlokat, könyvtárakat● Parancsok listája: letix.hu, szit.hu

68


9. Terminálok, parancssor, alias, előzmények● Alias: álnév● Alias: egy adott álnévvel tudunk rövidíteni egy-egy összetettebb parancsot. Vagy saját parancsot hozhatunk létre.

● Definiálás helye (bash shell esetén): ~/.bashrc● Globális alias-ok: /etc/bashrc# .bashrc# Source global definitionsif [ -f /etc/bashrc ]; then

. /etc/bashrcfi

alias ls='ls –color=auto'alias pmotd='cat /etc/motd'

69


9. Terminálok, parancssor, alias, előzmények● Alias: álnév● Mikor lesz aktív egy beállított alias?

● A konfigurációs fájlok belépéskor kerülnek beolvasásra, aktiválásra → tehát ha kilépünk (logout/exit) és visszalépünk (login), akkor lesz aktív.

70


9. Terminálok, parancssor, alias, előzmények● Előzmények (history): korábban kiadott parancsok.

● A korábbi parancsokat nem kell begépelni, FEL/LE nyilakkal lehet újra előhívni.

● Előzmények lekérdezése: history● Konfiguráció (bash shell): ~/.bash_history● Megjegyzés: SHIFT+PGUP/PGDN lehet a képernyőn/terminálon lapozni.

71


9. Terminálok, parancssor, alias, előzmények● Környezeti változók: az operációs rendszerről vagy programjainkról tárolnak információkat. A környezeti változók a rendszer indulása után automatikusan beállításra kerülnek.

● Listázásuk: printenv, set● Lehet egyedileg lekérdezni: printenv PATH● Beállításuk: set VAR1=”valami”● Megszüntetésük: unset VAR1● Megjelenítésük: echo $VAR1● Megmaradjon a beállítás: export VAR1=”valami”

72


9. Terminálok, parancssor, alias, előzmények● Súgó: help, segítség a parancs használatához● Parancs: man, info

73


10. Könyvtárszerkezet, csatolások (mount)● Könyvtárszerkezet: fájlok tárolására kialakított struktúra

74


10. Könyvtárszerkezet, csatolások (mount)● Könyvtárszerkezet:

/bin Bináris futtatható állományok/boot Boot fájlok (GRUB)/dev Device, eszközök fájljai/etc Központi konfigurációs/home Felhasználók home (saját) könyvtára/lib Library-k, megosztott (shared objects) rendszerfájlok/lib64 Library-k, megosztott (shared objects) rendszerfájlok 64bit/lost+found Elveszett, visszaállított fájlok/media Média könyvtár, mount könyvtár/mnt Csatolások helye (mount)/opt Egyéb szoftverek hely/proc Rendszerkönyvtár, process információk/root Root (rendszergazda) könyvtára/sbin Rendszer szintű bináris fájlok helye/srv Szerver szolgáltatások adatainak helye/sys Rendszer könyvtár/tmp Temporary, átmeneti tároló/usr Felhasználói fájlok helye, bináris, lib-ek, dokumentációk/var Változó fájlok helyei: cache, temp, adatbázisok, adatok… stb.

75


10. Könyvtárszerkezet, csatolások (mount)● Linkek: Hivatkozások (mutatók)

● Soft link: symlink, ln -s fájl symlinkHa a soft link célját törlik, átnevezik vagy áthelyezik a lemezen máshova akkor a linket töröttnek (broken link) nevezzük.

● Hard link: ln fájl linkA hard linkek egymástól teljesen megkülönböztethetetlenek. Lényegében ugyan arra a tárterületre több néven helyezünk el hivatkozást a fájlrendszerben. Ezt láthatjuk is, ha egy fájl jellemzőiről részletes listát kérünk, itt a linkszámláló (második oszlop) értéke fogja mutatni, hogy a fájlrendszeren belül mennyi a hivatkozások száma.

76


10. Könyvtárszerkezet, csatolások (mount)● Linkek:

● Soft link: symlink, ln -s fájl symlinkEgy adott fájlra/könyvtárra mutat, másik partíción is lehet.

● Hard link: ln fájl linkEgy adott fájlra mutat, másik partíción nem lehet.http://szabadlinuxot.blogspot.com/2009/02/symlink-hardlink.htmlhttps://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_operacios_rendszerek_gyakorlat/ch03s03.html

http://szabadlinuxot.blogspot.com/2009/02/symlink-hardlink.html

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_operacios_rendszerek_gyakorlat/ch03s03.html

77


10. Könyvtárszerkezet, csatolások (mount)● Csatolások (mount):

● Egy eszközt fel kell csatolni a rendszerhez● Nem Windows → nincsenek meghajtók!● Mountolás/Umountolás:

● mount -t auto /dev/usb /mnt/usb● umount /mnt/usb

78


10. Könyvtárszerkezet, csatolások (mount)● Archiválás, tömörítés:

● TAR: archívumkezelő program Szintaxis tar kulcsok[kapcsolók] tarfile.tar fájlok

● GZIP, BZIP2: tömörítési feladatot látnak el.gzip -c file1 > foo.gz

A tar és GZ, BZIP2 kombinálható.

79


11. Felhasználókezelés● Segítség: http://szit.hu

● néhány parancs, amely csak a Debian rendszerben létezik.

● Funkciók: felhasználó hozzáadása, -törlése, jelszóadás, .módosítás… stb.

http://szit.hu/

80


11. Felhasználókezelés● Felhasználó hozzáadása: adduser, useradd● Egy felhasználót interaktívan vehetünk fel vele. A következő példában egy „kati” nevű felhasználót veszünk fel:

81


11. Felhasználókezelés● Felhasználó hozzáadása: adduser, useradd● Egy felhasználót interaktívan vehetünk fel vele.useradd -c "Teszt Katalin" -d /home/kati -g users -G info,human,rgazda -k /etc/skel -m -s /bin/bash kati

A useradd kapcsolói-c megjegyzés-d home könyvtár-g elsődleges csoport-G másodlagos csoport vagy csoportok-m hozzuk létre a home könyvtárát-s milyen shellt kapjon-u UID mi legyen a uid-je-k honnan másoljuk alapértelmezett fájlokat

82


11. Felhasználókezelés● Felhasználó információi: getentgetent passwd joskajoska:x:1001:1001:Nagy József,,,:/home/joska:/bin/bash

A informatika csoportról szeretnénk informálódni:getent group informatika

● Felhasználói adatok helye: /etc/passwd● joska:!$1$R8Z4PoEr$OSi234nDisere2ERda83dD82DSIK8ls:15407:0:99999:7:::

83


11. Felhasználókezelés● Felhasználói adatok az /etc/passwd fájlban:

84


11. Felhasználókezelés● Felhasználói szabályok módosítása: chageA chage parancs segítségével szabályozhatjuk egy-egy felhasználónak mikor jár le a jelszava.

● A joska felhasználónak mikor jár le a jelszava?chage -l joskaUtolsó jelszóváltás : dec 13, 2011Jelszó lejár : sohaJelszó inaktív : sohaHozzáférés lejár : sohaA jelszómódosítások közti legkevesebb nap : 0A jelszómódosítások közti legtöbb nap : 99999A jelszó lejárata előtt figyelmeztetés napok száma : 799999 nap körülbelül: ~273 év

85


11. Felhasználókezelés● Felhasználói szabályok módosítása: chage● A joska felhasználó jelszava járjon le 10 nap múlvachage -M 10 joska

● Mikor járjon le a jelszava?chage -E "2009-05-31" joska

● Inaktív napok után lezárásJóskának 10 inaktív nap után lezárjuk a jelszavát.chage -I 10 joskachage --inactive 10 joska

86


11. Felhasználókezelés● Felhasználói jelszó: passwd

● Saját jelszó módosítása:● passwd

● Rendszergazda módosíthatja bármelyik user jelszavát:● passwd <username>

● Jelszó tárolása:/etc/shadow

● Jelszó generálása:makepasswd

87


11. Felhasználókezelés● Felhasználói adatok módosítása: chfn

● A finger csomag szükséges.● Pl.:

# chfn -f János janos# chfn --full-name "Nagy János" janos

● Kapcsolók: -f, --full-name -o, --office -- irodai szobaszám -p, --office-phone -- irodai telefonszám -h, --home-phone -- otthoni telfonszám

88


11. Felhasználókezelés● Felhasználó törlése: deluser, userdel● Az /etc/deluser.conf segítségével érdemes szabályozni. Részletekért nézzük meg a deluser.conf(5) kézikönyvet.

● Pl.:deluser --remove-homedeluser --remove-all-filesdeluser --backupdeluser --backup-to

89


11. Felhasználókezelés● Felhasználói csoportok kezelése

● Csoport létrehozása: addgroup, groupadd● A csoportadatok helye: /etc/group

● Az /etc/group állomány kézzel is szerkeszthető (szövegszerkesztővel, mcedit) a root által.

● Minden felhasználónak saját nevével létrejön egy csoport is! Pl. kati user esetén egy kati csoport is létrejön.

90


11. Felhasználókezelés● Felhasználói csoportok kezelése

● Csoporthoz adás: gpasswd -a kati info● A kati user az info csoporthoz adása

● Csoportból kivétel: gpasswd -d kati info● A kati user az info csoportból kivétel

91


11. Felhasználókezelés● Felhasználói csoportok kezelése (és user adatok)● A „usermod” parancs:

● Felhasználó adatainak módosítása.

● A mari felhasználó felvétele a human csoportba:usermod -a -G human mari

(A -a hatására hozzáfűzés történik, vagyis a többi csoport megmarad. Ha elhagyjuk a -a kapcsolót, akkor a többi csoport törlődik.)

92




● Alap csoport beállítása:usermod -g info mari

● További csoporttagság:usermod -G human,gazdasag,rgazda mari

93




● A joska felhasználó kitiltása:usermod --lock --expiredate 1970-01-01 joskausermod -L -e 1970-01-01 joskaAz expiredate értéke bármi lehet ami régebbi mint az aktuális dátum.A --lock a jelszó használatot tiltja. Azonban nem tiltja a kulcs alapú azonosítást. Ezért vettük vissza a lejárati dátumot.Magunk is letilthatjuk a felhasználó jelszavas bejelentkezését ha egy „!” („felkiáltó jelet”) teszek a jelszó elé:joska:!$1$R8Z4PoEr$OSi234nDisere2ERda83dD82DSIK8ls:15407:0:99999:7:::

94




● A felhasználó számára új bejelentkezési könyvtárat állítunk be:usermod -d /home/info/joskausermod --home /home/info/joskausermod --home /home/tanulok/15z/janos

95




● A Shell beállítása:usermod -s /bin/ksh mariusermod --shell /bin/ksh kati

96


11. Felhasználókezelés● Felhasználói csoportok kezelése (és user adatok)● Az „id” parancs:

● Felhasználó adatainak lekérése.

● Csoporttag:idid -nG

97


11. Felhasználókezelés● Felhasználói fiókok és „default” kezelése

● Felhasználói fiók beállítások:● Az /etc/login.defs könyvtárban/fájlban a felhasználók számára beállítható néhány adottság.pl.:

● A felhasználók levelei hol tárolódjanak.MAIL_DIR /var/mail

98




● A sikertelen bejelentkezések naplózása a /var/log/faillog fájlba.FAILLOG_ENAB yes

99




● Az ismeretlen felhasználónevek naplózása sikertelen bejelentkezés esetén.LOG_UNKFAIL_ENAB no

100




● A sikeres bejelentkezések naplózása:LOG_OK_LOGINS no

101




● Jelszavak kontrollálása. Alapértelmezésként, mikor jár le, mikor változtathatja meg, mikor legyen figyelmeztetés.PASS_MAX_DAYS 99999PASS_MIN_DAYS 0PASS_WARN_AGE 7

102




● Felhasználók minimális azonosítója useradd esetén:UID_MIN 1000UID_MAX 60000

103




● Minimális csoportazonosítók:GID_MIN 1000GID_MAX 60000

104




● A bejelentkezés visszautasítása ennyi sikertelen próbálkozás után:LOGIN_RETRIES 5

105




● A maximális sikertelen bejelentkezések után ennyi ideig tiltva:LOGIN_TIMEOUT 60

106



● Felhasználói fiók alapbeállítások (defaults):● Az /etc/default könyvtár tartalmazza.● Pl. /etc/default/useradd

# useradd defaults fileGROUP=100HOME=/homeINACTIVE=-1EXPIRE=SHELL=/bin/bashSKEL=/etc/skelCREATE_MAIL_SPOOL=yes

107



● Felhasználói fiók alapbeállítások (defaults):● Az /etc/skel könyvtár tartalmazza az alap HOME könyvtár tartalmát, pl.:

108


11. Felhasználókezelés● Össszefoglaló, parancsok

● adduser, useradd● deluser, userdel● id● usermod● chage● chfn● addgroup● delgroup● gpasswd● passwd

109


12. Felhasználókezelés - Rendszergazda● A rendszergazda felhasználó és funkciói

● A kiemelt felhasználó a Linux rendszerben: root● UID: 0, GID: 0

● Mindenhez hozzáfér a rendszerben!

110



● A „su” parancs:● Felhasználó váltás és parancs futtatása● Pl.:

● Például mari felhasználóvá válhatunk:su mari

● Ha kötőjelet is használok, akkor a mari felhasználó teljes környezetét kapom:su - mari

111



● A „su” parancs:● Egy csoportot is felvehetünk a sg paranccsal. Például az info csoport felvétele:sg info

112



● A „sudo” parancs:● A sudo lehetővé teszi rendszergazdai parancsok

felhasználóhoz vagy csoporthoz kötését. Általában a rendszergazdai jogosultságokat adunk vele más felhasználóknak. Egy komplett rendszergazdai lehetőség is átadható. A parancsok végrehajtásához bekérhető a felhasználó saját jelszava. Hálózatos rendszerben adott gépekhez köthető a parancs végrehajtása.

113



● A „sudo” parancs:● Az Ubuntu és a LinuxMint rendszerek

alapértelmezetten rendszergazdai jogokat csak a sudo-n keresztül biztosítanak, a root felhasználó nem kap jelszót! Nem lehet a root felhasználóval bejelentkezni!

114



● A „sudo” parancs:● Beállítások → /etc/sudoers fájlban● A visudo paranccsal szerkeszthető, de más editor is

használható.

115



● A „sudo” parancs:● Beállítások → /etc/sudoers fájlban● Pl.:

Szintaxis:<username> ALL=NOPASSWD: ALLPélda:joska ALL=NOPASSWD: ALL

(A NOPASSWD nélkül kéri az adott felhasználó jelszavát.)

116


13. Csomagkezelés, processzkezelés● Csomagkezelés:

● Feladata: Alkalmazások, ill. összetevőik telepítése.

● Két alapvető formátum van:● Debian (deb): A csomagkezelés a dpkg programmal

valósítható meg. Ennek a csomagnak több burkoló programja is van, ami megkönnyíti a használatát. Ilyen burkolóprogram az apt rendszer, vagy az aptitude. Az aptitude rendelkezik curses alapú felülete is. Grafikus felületen a Synaptic csomagkezelő használható.

117



● Feladata: Alkalmazások, ill. összetevőik telepítése.

● Két alapvető formátum van:● Redhat (rpm): Az RPM alapú rendszerek (RedHat,

CentOS, Fedora, SUSE) csomagkezelője az rpm parancs. Ennek egyik burkolóprogramja a yum/dnf. SUSE alap rendszereknél yast vagy yast2 paranccsal telepíthetünk.

118



● Csomagkezelés sokszor nehézkes volt:● Függőségek!!

● Egyszerűsítésre volt szükség!● Csomagkezelő segédprogramok:

● apt (Debian rendszerek)● dnf ill. yum (RedHat rendszerek)

● Ezekhez van konzolos és grafikus front-end.

119



120


13. Csomagkezelés, processzkezelés● Csomagkezelés: segédprogramok (apt/yum/dnf)

121



● segédprogramok (apt/yum/dnf)● Debian (Ubuntu):apt install apache2apt-get remove mc

● RedHat (CentOS/Fedora):yum install httpddnf install httpddnf remove mc

122



● segédprogramok (apt/yum/dnf)● Debian (Ubuntu) keresés:apt search apache2apt-cache search server

● RedHat (CentOS/Fedora) keresés:yum search httpddnf search httpddnf search server

123



● segédprogramok (apt/yum/dnf)● Debian (Ubuntu) cache törlése:apt cleanapt-get clean

● RedHat (CentOS/Fedora) cache törlése:yum clean all

● dnf clean all(/var/yum/cache; /var/cache/apt/archives)

124


13. Csomagkezelés, processzkezelés● Processzkezelés:

● Process = Folyamat: Folyamatnak nevezzük egy operációs rendszerben a futó program egy példányát.

● Az operációs rendszerek egyik legfontosabb feladata a folyamatok kezelése.

125



● Amikor egy operációs rendszer egy programot futtat, akkor a program kódján kívül egyéb információkat is nyilvántart erről. Így például a programhoz rendelt memóriaterületet, megnyitott állományokat, környezeti változóit és még sok egyebet. Ezeket is kezelnie kell, így a futó program példánya több információt jelent mint a programkód.

126



● Felmerülő kérdések ennek kapcsán:● időosztás elve: time slice, a folyamatok egymás utáni futtatása, az ütemezés megoldása (multitasking rendszerek)

● párhuzamos futtatás, több felhasználó egyidejűleg a gépen futó programokkal dolgozhat (multiuser munkamód)

● a prioritások kezelése

127



● Az operációs rendszer egyik fontos komponensének, az ütemezőnek a feladata a folyamatok végrehajtásának felügyelete!

● A programokat a héjból (shell) indítjuk, de magát az indítás folyamatát mindig a kernel végzi. Így a kernel egy adatstruktúrát hoz létre, amiben a folyamat dinamikus leíró információit tartja. Minden folyamat rendelkezik:● Egy saját védett memória zónával. Ez azt jelenti,

hogy ezt csak a folyamat használja, és mások nem írnak/olvasnak belőle.

128



● A folyamatok futásuk közben több állapot vehetnek fel. Erre azért van szükség, mert a kernel a folyamatokat hol megállítja és várakoztatja ("blokkolja" őket) hol pedig egy adott időre teljesen felfüggeszti őket (pl. ha egy „sleep” parancsot hajtunk végre).

● A „ps” parancs ad információt az adott folyamatról:ps ax

129



● Állapotok:● R: running → fut v. futásra kész● S: interruptable sleep → A folyamat várakozik

valamilyen eseményre vagy erőforrásra és megszakítható egy jelzés által. Például egy számlálóra (sleep) vagy valamilyen Be/Ki műveletre

● D: uninterruptable sleep → A folyamat várakozik valamilyen eseményre vagy erőforrásra és nem szakítható meg jelzés által. Általában ez az állapot valamilyen be/kimeneti eszközre való várakozást jelent

130



● Állapotok:● T: felfüggesztett, áll (Stopped / Traced): Ide kerül

egy folyamat ha a terminálról futtatva lenyomjuk a CTRL+Z billentyűt és a háttérbe dobjuk

● X: dead / halott: nem látható elvileg ilyen állapot● Z: zombie folyamat: megszakított, memóriában

maradt.

● Lásd „man ps”

131



● Process ID (PID): A folyamatok azonosítására a rendszer egy folyamatazonosítónak nevezett egész számot használ. Ezen keresztül érjük el gyakorlatilag folyamatot illetve annak tulajdonságait. Azt mondjuk, hogy az 1562-es folyamat fut, függesztődik fel, kilép, stb. pidof <processname>

● Folyamatot csak egy másik folyamat indíthat. Így minden folyamat egy másik folyamat gyereke (child – child process), ezért használatosak a szülő (parent) folyamat és gyerek (child) folyamat elnevezések.

132



● Az első valódi folyamat az init ill. az új rendszereken a systemd, amelynek azonosítója 1. A következő elindított folyamatok mind tőle származnak, így a folyamatok összefüggésükben egy faszerű struktúrát alkotnak. → pstree

133



● A „JOB”: A terminállal való munka során egy parancssorral egyszerre akár több folyamatot indíthatunk. Pl. az alábbi parancssor:

$ head -20 data.txt | sort | uniq3 folyamatot indít és köztük csővezetékeket (PIPELINE) hoz létre. Ezért a terminállal történő munka számára szükséges egy másik fogalom is, ami jellemzi az indított folyamatokat.

● A job-ok követése: jobs parancs

134



● A folymatok előtérben és háttérben futhatnak: FG, BG.

● Előtérben futó folyamatokat a terminálon meg tudjuk szakítani: CTRL+C

● Előtérben futó folyamatokat a terminálon fel tudjuk függeszteni: CTRL+Z

● Háttérbe futó folyamat a & jellel:$ openvpn – config ~/vpn/client.ovpn &

135



● Folyamatkezelés:● ps: folyamatok listája, státusza● pstree: folyamat struktúra lista● wait: [n] → adott számú job-ra/folyamatra vár és

visszaadja annak kilépési kódját● top, htop, atop: dinamikusan listázza a

folyamatokat.● nice/renice: folyamat prioritásának (fontosság)

növelése, csökkentése → -20 .. 19pl.: $ nice -n 19 job.sh

136



● Folyamatkezelés:● Jelzések, folyamatok megszakítása:

● A folyamatok normális esetben lefutnak és ha elvégezték feladataikat és befejeződnek az exit paranccsal kilépnek. Futás közben többféleképpen kommunikálnak egymással: vagy adatokat küldenek át egyik folyamatól a másikhoz (pl. állományokon vagy csővezetéken keresztül) vagy egyszerűen csak egymás feladatának összehangolása végett szinkronizációs információkat küldenek.

137




● Az ilyen szinkronizációs kommunikáció egyik formája az aszinkron kommunikáció. Aszinkron üzenetnek azokat az üzeneteket nevezzük, amelyek bármely pillanatban elküldhetőek egy folyamathoz, függetlenül attól, hogy az mit végez: vár-e éppen erre, vagy nem. Az aszinkron üzenetek egyik fajtája a jelzések általi kommunikáció.

138




● A jelzés (signal) egy aszinkron értesítés amelyet egyik folyamat küld a másiknak (vagy a kernel egy folyamatnak) valamilyen esemény bekövetkeztéről. A folyamatok jelzéseket kiszolgáló függvényeket, un. jelzés kezelőket (signal handler) definiálhatnak. Amikor a folyamathoz egy jelzés érkezik, akkor normális futása megszakad, és a jelzéskezelő indul el. Amennyiben a folyamat nem definiált kezelő függvényt, a jelzés implicit kezelője szolgálja ki azt.

139




NÉV SZÁM Leírás

TSTP 20 Felfüggesztés, CTRL+Z

INT 2 Azonnali leállítás, CRL+C

QUIT 3Leáll, de takarítja

állományait

KILL 9 Azonnali leállás, kill parancs

ABRT 6 Leáll, de core dump memória kép

HUP 1Hang up, újraindítás (config

beolvasás)

TERM 15 Takarít és leáll

140




● kill● killall

141



● PIPELINE – „csővezetékezés”:● az egyik program kimenetét használja fel a másik

program bemenetként

● Pl.:$ who | sort$ ps | grep http

142


14. Fájlrendszer, jogosultságok● Fájlrendszer:

● A fájlrendszer az állományok és könyvtárak elhelyezésének, elrendezésének, elérésének módja egy háttértárolón.

● Linux alatt a következő fájlrendszereket szoktuk használni: ext, ext2, ext3, ext4, ReiserFS, Reiser4, XFS, JFS, Btrfs, ZFS … stb.

● A ZFS fájlrendszer verziókövetési lehetőséggel látták le. Ha bekapcsoljuk az állományaink korábbi verziót visszanyerhetjük → backup!

143



● LINUX rendszer alapvetően:● Rendszer partíció● Cserehely (swap) partíció

144



● A Linuxnak szüksége van egy úgynevezett swap fájlrendszerre, amely magyarul cserehelynek nevezhető. A cserehelyre lapozza ki a Linux operációs rendszer a memória azon részeit, amelyek nincsenek használatban. Tehát a fizikai memória egyfajta kiterjesztésének tekinthető. Ha elfogy a fizikai memória, akkor a nem használt programok részeit a Linux, a merevlemezen, virtuális memóriában tárolja.

145



● A programot, amint használjuk, a rendszer visszatölti a fizikai memóriába a gyorsabb működés érdekében, hiszen a merevlemezről elég lassú lesz a használat.

● Mivel a cserehely külön partícióra kerül, ezért a töredezettség fel sem merül. Még jobb teljesítményt érünk el, ha külön merevlemezre helyezzük a cserehelyet. A cserhely használata nem befolyásolja a normál lemezműveleteket.

146



● Cserehelyet azonban fájlként is adhatunk a rendszerhez menet közben. Az ilyen fájlok mérete nem változik, így töredezettség miattuk nem lép fel.

● A cserehely mérete megegyezhet a fizikai memória méretével. A Linux akkor használja a cserehelyet, ha már kezd fogyni a memória. Ha memóriánk elég nagy akkor előfordulhat, hogy sosem használja a gyorsabb működés érdekében.

147



● A Linuxot több külön álló fájlrendszerre szokás telepíteni, ha azt szerverként telepítjük. Ennek oka a biztonság növelése. Ha például a naplófájlok a /var/log könyvtárban valamilyen oknál fogva igen gyorsan megtöltik a partíciót, a rendszer nem áll meg a betelt partíció miatt, ha a /var/log külön partícióra került.

● Általában a következő könyvtárakat szokás külön partícióra tenni:/home/var/tmp/boot/usr

148



● Partíciók● A háttértárolókat (merevlemez) partíciókra osztjuk fel, amelyeken létrehozzuk a fájlrendszert.

● A partíciós tábla határozza meg a partíciók tárolásának módját. Kompatibilitási okokból a Linux alapértelmezetten a „DOS partíciós táblát” használja.

149



● Partíciók● A DOS partíciós táblában 4 elsődleges partíció lehet, a többi egy kiterjesztett partícióban helyezkedhet el. A kiterjesztett partíciót további részekre oszthatjuk, ezeket logikai partícióknak nevezzük.

● A GPT partíciós tábla korlátlan partíciót enged. Ez használatos ma már.

150



● Partíció, fájlrendszer készítése:● Partícionálás: fdisk, cfdisk● Formázás (fájlrendszer): mkfs.*

● pl. mkfs.ext4 /dev/sda1

151


14. Fájlrendszer, jogosultságok● Jogosultságok:

● A DAC szó a Discretionary Access Control szavakból alkotott betűszó, jelentése röviden „Kizárólagos hozzáférés-vezérlés”. Ez megengedi az azonosított felhasználóknak az objektumokhoz való hozzáférést azok tulajdonságai alapján. A hozzáférés csak a tulajdonosra, illetve csak a csoportra állítható be.

● Ezeket a unixos alapjogoknak is szokás nevezni.

152



● Ismert még a MAC vagy Mandatory Access Control, vagy Rendelkező hozzáférés-vezérlés. Az objektumok számára hozzáférési szabályokat hozunk létre, amely minden felhasználóra (még a rootra is) érvényesek.

● A harmadik a Role-based Accesss Control vagy RBAC. Szerep alapú hozzáférés-vezérlés. A rendszergazda különböző szerepeket hoz létre. Az egyes objektumokhoz az adott szerepben lehet hozzáférni, az adott jogokkal.

153



● Alapvetően háromféle jogot különböztetünk meg:● Olvasás (r)● Írás (w)● Végrehajtás (x)

● A jogok háromféle felhasználónak adhatók:● tulajdonos● csoportba tartozó felhasználó● mindenki más (aki az előző kettőben nincs benne)

154



● A chmod paranccsal állíthatjuk a jogokat, ahol néha hivatkozunk a tulajdonosokra, csoportokra, illetve mindenki másra, az alábbi táblázat alapján:

tulajdonos user u

csoport group g

mások other o

mindenki all a

155



● Példa:Az ls -l kiemente:-rw-r--r-- 1 joska joska 3184 dec 13 18.37 .bashrc

típusTulajdono

s jogaCsoport

jogaMások joga

- rw- r-- r--

156



● A típus lehet:Tartalom Jelentés

- Szimpla fájl

d Könyvtár

DSolaris kapu (Folyamatok közötti

kommunikáció)

c Karakteres eszköz (tty v. nyomtató)

b Blokkeszköz (lemez v. CD-ROM)

l Szimbólikus link (symlink)

s Socket

= vagy p FIFO (System V, Linux)

157



● A chown parancs:● A parancsot egy állomány vagy egy könyvtár

tulajdonos illetve csoport beállítása használhatjuk. chown joska.joska fajlnevchown joska:joska fajlnevchown joska. fajlnevchown joska: fajlnev

158



● A chmod parancs:● A jogok beállítására használható.● Két módon adhatunk/vehetünk el jogokat. Az egyik

számokkal, a másik betűkkel.● Betűkkel először megadjuk kinek adunk vagy kitől

veszünk el. Ez után +/- attól függően, hogy adunk vagy elveszünk. Majd végül mit adunk vagy mit veszünk el. A felhasználófajta halmozható, vagyis egymás után írhato például: ug, vagy uo vagy ugo. Ez utóbbi persze egyenlő azzal ha csak „a”-t adok meg.

159



● A chmod parancs:● Szeretnénk a felhasználónak írási jogot adni az

erdo.txt fájlra:chmod u+w erdo.txt

● Adjunk a csoportnak és a tulajdonosnak minden jogot:chmod ug+rwx erdo.txt

160



● A chmod parancs:● Megadás számokkal:

chmod 770 erdo.txt

● Jelentés (bináris számrendszer):

tulajdonos csoport mások

421 421 000

161



● A setuid, setgid, sticky bitek:● SETUID: Időnként szükség van arra, hogy egy egyszerű

felhasználó egy privilegizált felhasználó jogaival rendelkezzen. Talán a legegyszerűbb eset a jelszó megváltoztatása. Egy egyszerű felhasználó nem írhatja közvetlenül a rendszer jelszófájlját, hiszen akkor bármikor korlátlan jogokhoz juthatna, de a saját jelszavát meg kell tudnia változtatni. Ehhez viszont írnia kell a jelszófájlba. Ezt az ellentmondást oldják fel úgy, hogy a programot ruházzák fel privilegizált jogokkal, a suid bit beállításával.● A passwd parancs engedélyei a következők:-rwsr-xr-x 1 root root 28896 Sep 7 13:40 /usr/bin/passwd

162



● A setuid, setgid, sticky bitek:● SETGID: Beállítása esetén a program annak a csoportnak a

jogaival fog futni, akinek a fájl a birtokában van.● A sgid bitet könyvtárak esetén is be lehet kapcsolni. Ennek

eredményeként, ha ebben a könyvtárban bárki létrehoz egy fájlt (ehhez a többi jognak rendben kell lennie), akkor a fájl csoporttulajdonosa nem az a csoport lesz, amelyikbe a felhasználó tartozik, hanem az, akinek a könyvtár a birtokában van.

163



● A setuid, setgid, sticky bitek:● STICKY: A sticky bit bekapcsolása fájlok esetén azt jelzi az

operációs rendszernek, hogy a fájlt tartsa a memóriában a végrehajtás után is. Ennek a tulajdonságnak akkor van értelme, ha azt szeretnénk, hogy egy program minél gyorsabban induljon el, ne kelljen várni arra, hogy betöltődjön a memóriába.● A sticky bitet be lehet kapcsolni könyvtárak esetén is. Az ilyen

bittel ellátott könyvtárban bárki írhat fájlokat (a többi jognak is rendben kell lennie), de mindenki csak a sajátját törölheti. Ezt a lehetőséget pontosan azért tervezték, hogy az olyan, mindenki által írható könyvtárakban, mint például a /tmp, a felhasználók ne tudják a másik felhasználó által írt fájlokat módosítani, letörölni.

164


14. Fájlrendszer, jogosultságok● Összefoglaló, parancsok:

● chown● chgrp● chmod

165


15. Shell, héjprogramozás, fájlok● Shell: parancsértelmező. Többféle is létezik: zsh, csh, bash… stb.

● A legelterjedtebb:BASH = BOURNE AGAIN SHELL

● Fejlett parancsértelmező, tudása azért elmarad a fejlett programnyelvekétől.

● PDF: BASH SHELL PROGRAMOZÁS (basic2bash)Készítette: Raffai Gábor István alias Glindorf

166


15. Shell, héjprogramozás, fájlok● Shell: parancsértelmező. Többféle is létezik: zsh, csh, bash… stb.

● A legelterjedtebb:BASH = BOURNE AGAIN SHELL

● http://szit.hu/doku.php?id=oktatas:linux:shell_programoz%C3%A1s

167


15. Shell, héjprogramozás, fájlok● Fájlkezelés: fájlműveletek● Fájlkezelő alkalmazások:

● Midnight Commander (mc, text alapú)● Gnome Commander (GNOME gui)● Krusader (KDE gui)

● … stb.

168

Köszönöm a figyelmet!

a linux operációs rendszer - m-info.hu2017).pdf · debian ubuntu suse ... kernel méretét és...

Documents