a. Általános és középiskolai közös képzési szakasz · 2015. 7. 9. · természetvédelmi,...

A. Általános- és középiskolai közös képzési szakasz Természet- és társadalomtudományi alapozó ismeretek

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Biológiai alapismeretek I.

Tantárgy kódja TO1003

Meghirdetés féléve 3.

Kreditpont 2

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0

Félévi követelmény K

Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgyfelelős neve és beosztása Cserné dr. Szappanos Henrietta, főiskolai

docens

Tantárgyfelelős intézet kódja KOI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása:

A hallgatók ismerjék meg az alapvető életjelenségeket, biológiai folyamatokat. Legyenek

tisztában a biológia főbb összefüggéseivel, lássák a tantárgy szerepét a

természettudományok transzdiszciplináris megközelítésmódjában. A kurzus hivatott a

hallgatók helyes viszonyulásinak kialakításában, különös tekintettel az etikai, környezet és

természetvédelmi, valamint az áltudományos kérdésekben.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag:

A biológia mint tantárgy és tudomány. A biológiakutatás klasszikus és modern eszközei,

módszerei. Az élővilág rendszerezése. Az élőlények felépítése és életfolyamatai. Az

emberi szervezet felépítése és működése. Ökológiai alapok. Az élővilág egyed feletti

szerveződési szintjei. Az ökológiai világkép. Környezet- és természetvédelem. A

klasszikus és a modern genetika alapjai, elméleti és gyakorlati lehetőségei. Az élővilág és

az ember evolúciója. Az állati magatartásformák.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):

Szerényi G. Berend M. (2002) Biológia I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN:

9631623866.

Szerényi G. Berend M. (2006): Biológia II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN:

9789631623874 .

Gömöry A. Kiss J. Müllner E. Berend M. Tóth G. (2009) Biológia III. Műszaki

Könyvkiadó, Budapest, ISBN: 9789631623882

Gömöry A. Szerényi G. Berend M. (1999): Biológia IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

ISBN:963-162-389-0.

G. Szabó T. Nyilas K. (1995): Biológia. ART-EAST Kft. Nyíregyháza.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Fizikai alapismeretek



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Varga Klára, főiskolai docens

Tantárgyfelelős intézet kódja MAI


A tantárgy elsajátításának célja, hogy átfogó képet kapjanak a hallgatók a fizika témaköreiből,

ismereteiket alkalmazni tudják más tantárgyak tanulása során. A természettudományos orientációjú

hallgatók részére tartandó bevezető előadás elhelyezi a fizikát a társtudományok rendszerében. A

természettudományok interdiszciplinaritásának a hangsúlyozása révén olyan fizikai elvek és

módszerek kerülnek bemutatásra, amit a hallgatók könnyen használhatnak egyéb területeken.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az előadásokon elhangzó ismeretanyag: A fizika helye a természettudományok körében. A

fizikai megismerési folyamat és módszerei. Alapvető fizikai kölcsönhatások, jellemzésük,

megjelenésük a természetben. Mozgások kinematikai- és dinamikai leírása. Newton törvények és

gyakorlati alkalmazásuk. Munka és energia. Mechanikai energiafajták. A mechanikai energia-

megmaradás törvénye. Munkatétel és alkalmazása. A súrlódás és előfordulása a gyakorlatban.

Mozgások energetikai jellemzése. a forgatónyomaték. Egyszerű gépek és alkalmazásuk a mindennapi

életben. Áramló-és nyugvó folyadékok és gázok fizikája, Bernoulli-törvénye. Gyakorlati

vonatkozások. Arkhimédész, Pascal törvénye. A testek úszása, gyakorlati vonatkozások. A

termodinamika elemei: gázok állapothatározói, gáztörvények. Gázok nyílt folyamatai, izoterm, izobar,

izochor és adiabatikus állapotváltozások jellemzése. Gyakorlati vonatkozások. A termodinamika

főtételei. Halmazállapot-változások. Elektrosztatikai alapfogalmak és alapjelenségek. Az elektromos

tér, térerősség fogalma értelmezése. Egyenáramú áramforrások és jellemzésük. Ohm-törvénye,

Kirchoff-törvények. Áramvezetési mechanizmusok. Elektromos vezetés félvezetőkben. Váltakozó

áram és szerepe a mindennapokban. A teljes elektromágneses színkép és tartomány. Természetes- és

poláros fény. A geometriai optika alapjai, fénytörés, fényvisszaverődés értelmezése – és törvényei.

Légköri fényjelenségek magyarázata. Optikai eszközök működésének megismerése, az eszközök

alkalmazása a mindennapi életben. A szem és „működése”.

A radioaktivitás és szerepe a mindennapi életben. A radioaktív bomlás törvényei, bomlási sorok. A

radioaktivitás hatása az élő szervezetre. Dozimetria. Radioaktivitás szerepe a gyógyászatban. Méret és

energiatartományok. Anyagvizsgálati módszerek. Az energiatermelés alapelvei és lehetséges formái.


Dr. Erostyák János – Dr. Litz József (2003): A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.,

Budapest ISBN 978963194211 8

Dr. Hadházy Tibor (Szerkesztő) (2000): Természettudományi alapismeretek (Társszerzők),

Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza ISBN 9631067742

Holics László (1986): Fizika I.-II. Műszaki Könyvkiadó, Bp. ISBN 9631067742

Ralph E. Lapp: LIFE-A TUDOMÁNY CSODÁI sorozat (1979): Az anyag, Az energia, Az

idő. Műszaki Könyvkiadó, Bp. ISBN 963 10 2475 X

Bonifert Domonkosné-Schwartz Katalin (2002): Lyukasóra fizikából Innovariant Kft. Szeged ISBN

9639167 673

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Környezettani alapismeretek



Kreditpont 2


Félévi követelmény Gy


Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vallner Judit Erika, főiskolai tanár

Tantárgyfelelős intézet kódja KOI


Földünk és kozmikus környezetünk. A környezet a környezetvédelem a környezettudomány

és az ökológia fogalma.


Ember és a természet közötti kapcsolat a kezdetektől napjainkig. Az emberi tevékenység

káros hatásai. A talaj, a víz és a levegő szennyeződése. Globális környezeti problémák:

üvegházhatás, ózonréteg vékonyodása, savas esők, füstköd. A megváltozott környezeti

feltételek hatása az emberi egészségre. Biológiai sokféleség megtartásának szükségessége, az

emberiség felelőssége és feladatai. Hulladékgazdálkodási értékrend. Környezet és társadalom.

Fenntartható fejlődés.


Kiss F. – Vallner J.t: Környezettudományi alapismeretek, a Természettudományi

alapismeretek tankönyvben (Iszály F. szerk.) 2000.

Kerényi A.: Környezettan, 2003.

Moser M. - Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai, 1992.

D.D. Chiras: Environmetal Science, Action for Sustainable Future, 1991.

Multimédiás környezettudományi oktatóanyag:

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/oktatoanyag/index.htm

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/oktatoanyag/index.htm

*Kredithiány esetén teljesíthető tárgyak

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Történeti földrajz I.

Tantárgy kódja FDO1441


Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd

Tantárgyfelelős intézet kódja FTI


A tantárgy a világgazdaság centrum-periféria fejlődési elmélete alapján, valamint a

globalizációs évszázad új kihívásaira adott sajátos válaszok segítségével – a történelmi

fejlődés eltéréseit is figyelembe véve –vizsgáljuk a centrum országok, a félperifériák

és a differenciálódó fejlődő régiók sokoldalú kapcsolatrendszerét, a helyi társadalmi-

gazdasági sajátosságok érzékeltetésével, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű

perifériák sajátos alkalmazkodását, társadalmi-gazdasági berendezkedését.


A modern világgazdaság fejlődési szakaszai és sajátosságai. A világgazdaság

regionális tagoltsága (centrum, félperiféria, periféria). A világgazdasági rendszerek

modellezése (a regulációs elmélet). A fordizmus, a keynesianizmus és a jóléti állam. A

fordizmus válsága. A posztfordizmus fő vonásai. A neoliberalizmus. A fejlett és

fejlődő országok fejlődési pályái. A fejlődő országok felzárkózási lehetőségei és

akadályai. Világgazdasági integrációk, kontinentális blokkok. Transznacionális

vállalatok. Globális problémák, megatrendek.


Cséfalvay Z. (2004) Globalizáció 1.0, 2.0. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Haggett P. (2006): Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest.

Mészáros R. et. al. (2010) A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó,

Budapest.

Tóth J. szerk. (2010) Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Szabadidő turizmus



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Sütő László, főiskolai docens



A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a szabadidő felhasználás rendszerét,

turisztikai kapcsolatait, valamint az aktív turizmus rendszerét és program-lehetőségeit. Az

ismeretek birtokában a hallgatók képesek legyenek az iskolához kapcsolódó turisztikai

célcsoportokhoz igazítva egy szabadidős program megtervezésére, lebonyolítására. Ehhez a

tárgy gyakorlati megvalósítása során a szervezőkészség, a gyakorlatias feladatértelmezés, a

kreativitás képességfejlesztéséhez járul hozzá.


A szabadidő, a rekreáció fogalma, szociokulturális összefüggései, szerepe a

turizmusban. A magyar szabadidős tevékenységek. A gyermekprogramok szervezésének

sajátosságai. A természet, mint az aktív turizmus speciális helyszíne. Az animáció alapjai, az

animáció és az animátor szerepe a turisztikai programokban. A különböző célcsoportok

szabadidős programszervezésének sajátosságai. A gyalogos természetjárás szakági túráinak

megszervezése. A kerékpáros turizmus megszervezése. A vízi turizmus megszervezése. A

horgászturizmus programjainak megszervezése. A vadászturizmus programjainak

sajátosságai. A lovas turizmus programjainak sajátosságai. Az „extrém” sportok

(barlangászat, sziklamászás stb.) szabadidős programmá szervezése. Kulturális turizmus a

szabadidős programok között.


Reichlin K. 2007. Szabadidő ismeretek. BGF KVIF, Budapest.

Könyves E. - Müller A. (2001): Szabadidős programok a falusi turizmusban. Szaktudás

Kiadó, Budapest.

Kovács T. A. (2004) :A rekreáció elmélete és módszertana. Budapest, Fitness Kft.

Finger, C. – Váczy S. (2002): Az Animáció alapjai I-V. kötetek. KJF, Székesfehérvár.

Magyar M. 2003. Turisztikai Animáció. BGF, Budapest.

Dávid L. szerk. 2002. Aktív turizmus. Debrecen, Didakt Kiadó, 138 p.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Földrajzi folyamatok térben és időben



Kreditpont 2







A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a földrajzi készségeket a

mindennapokban. Ismerjék fel a társadalomnak a természethez és a térhez igazodó, időben

dinamikusan változó viszonyát. A tárgy elsajátítása során képesek legyenek különböző

forrásokból a geopolitikai alapösszefüggések, a társadalmi-gazdasági, a mentális és a kibertér

különböző aspektusainak megértésére. Ismerjék meg a természeti környezeti

információszerzés közvetlen és közvetett megfigyelési lehetőségeit a földrajzi-környezeti

elemek mindennapi felfedezésében. Ezáltal képesek legyenek értelmezni a természeti

környezetben, a világpolitikában és a világgazdaság különböző szintjein végbemenő földrajzi

folyamatokat.


A földrajzi gondolat rendszere. A földtudományi ismeretek az ember és a környezet

viszonyrendszerében. Az egyes földtudományi szakterületek eredményeinek hatása és szerepe

a mindennapokban. Az emberi társadalom megjelenése és hatása a természetre. A természet

átalakítás típustájai a Földön és a Kárpát-medencében. A tér és a társadalom különleges

viszonya. A térbeliség szerepe a társadalom életében. A társadalmi aktivitás térbeni

kiterjedésének növekedése az esőerdőktől a hegycsúcsokig. Természeti és társadalmi földrajzi

térelemek egymáshoz való viszonya. A világpolitikát alakító gazdasági-politikai

erőcentrumok változásai, centrumok és perifériák. Az ezredfordulón megjelenő globális

környezeti problémák földrajzi szemléletű vizsgálata. A globális világgazdaság legfőbb

társadalmi, monetáris, integrációs és nemzetgazdasági összefüggései. A helyi és térségi

szereplők változó viszonya a globalizációs folyamatokhoz a munkaerőpiactól a turizmusig. A

Föld sajátos természeti típustájai az egyes kontinenseken. A Kárpát-medence természeti- és

kultúrtájainak sajátosságai. A társadalmi térszerveződés típusai a Földön.


Haggett P. 2006. Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest, 842 p.

Fodor F. 2006. A magyar földrajztudomány története. Budapest, MTA FKI, 820 p.

Tóth J. 2010. Világföldrajz. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1486 p.

Mendöl T. 1999. A földrajztudomány az ókortól napjainkig. Budapest, Eötvös Kiadó, 274 p.

(reprint)

Teleki P. 1996. A földrajzi gondolat története. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 193 p.

(reprint)

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A Kárpát-medence régiói



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár



A tárgy célja, hogy a tágabb Kelet-közép-európai térség fejlődési modelljébe ágyazva a

Kárpát-medence régióinak adottságaival, múltjával, jelenével és fejlődési lehetőségeivel

megismertesse a hallgatókat. A tananyag első részét a gazdasági fejlődés, a kultúrtáj, valamint

a régiók, integrációk kialakulásához kapcsolódó alapfogalmak tárgyalása képezi. Ezt a

keretek fokozatos szűkítésével a teljes Közép-Európai régió politikai, majd a Kárpát-medence

és Magyarország gazdaságtörténeti vázlata követi. A Kárpát-medence régióinak komplex

jellemzése kiterjed a természet földrajzi alapok ismertetésére, a tájhasználat változásaira.

Átfogó jellemzést nyújt a népesség, a település, a mezőgazdaság és iparföldrajz témaköreiről,

valamint a kulturális és idegenforgalmi adottságokról. Az elhangzottakra épülve a félévet a

régió komplex helyzetértékelése a határokon átnyúló kapcsolatok értékelése zárja.


A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjai, általános vonásai. A régiók kialakulásához

kapcsolódó alapfogalmak. Közép-Európa politikai földrajzi áttekintése. A kultúrtáj

kialakulása a Kárpát-medencében (a magyar társadalom, állam, gazdaság a feudalizmus

időszakában, a kapitalista gazdaság fejlődése,Trianon hatása a társadalomra, államra,

gazdaságra, stb.). A Kárpát-medence földrajzi adottságai. A Kárpát-medencei régiók történeti

földrajzi áttekintése. A Kárpát-medence térszerkezeti vázlata. A modernizáció regionális

különbségei a Kárpát-medencében. Az egyes régiók rövid jellemzése. A Kárpát-medencei

régiók helyzetértékelése az ezredfordulón. A Kárpát-medencei régió kapcsolatrendszere. A

határokon átnyúló együttműködések motivációs mechanizmusai.


Horváth Gy. (szerk.) (2007-2008-2009):A Kárpát-medence régiói (szerk.: Horváth Gy.)

Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs

Beluszky P. (2001): A Nagy-Alföld történeti földrajza. Budapest-Pécs, 273 p.

Illés I. (2002): Közép és Délkelet Európa az ezredfordulón: Átalakulás, Integráció, Régiók

Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs

Beluszky P. (2009): Magyarország történeti földrajza I-II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-

Pécs

Kókai S. (2010): A Bánság történeti földrajza (1718-1918). Nyíregyháza, 421 p.

Földrajzi alapozó ismeretek

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Általános földtani alapismeretek I.



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus



A tárgy elsajátításának célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a földkéreg

leggyakoribb ásvány- és kőzettípusaival. A kurzus áttekintő ismereteket nyújt az ásványok

földtani folyamatok szempontjából alapvető fizikai és kémiai tulajdonságairól, az ásványok

rendszerezéséről, képződéséről, és kiemelten foglalkozik a nyersanyagok és a környezet

szempontjából fontos ásványcsoportokkal. A kőzettan tárgykörében a hallgatók

megismerkednek a földövek sajátos kőzettani felépítésével, valamint kiemelten a földkéreg

magmás, metamorf és üledékes folyamataihoz kapcsolódó kőzetképződéssel.


Ásvány, kőzet, ásványi nyersanyagok, drágakövek fogalma. Kristály, elemi cella

fogalma, kristálytan alaptörvényei, kristályrendszerek, kristályok alapformái, kristályok

habitusa. . Ásványok fizikai tulajdonságai: mechanikai sajátosságok, fénytani sajátosságok.

Ásványrendszertan: terméselemek, oxidok, szulfidok, szilikátok, szulfátok, karbonátok,

halogenidek (szerves ásványok). Magmatitok, vulkanitok, piroklasztitok rendszerezése. A

legfontosabb mélységi és kiömlési kőzetek és a piroklasztok jellemzése (szöveti jellemzők,

előfordulások) Az üledékes kőzetek szerkezete és rendszerezése. A törmelékes üledékes

kőzetek A biogén, vegyi és szerves üledékes kőzetek jellemzői. A metamorf kőzetek

szerkezete és szövete. A metamorf kőzetek osztályozása, jellemzői, Magyarország építő és

díszítőkövei

3. Kötelező, ajánlott irodalom:

KONRÁD GY. SZERK. Földtudományi alapismeretek Támop jegyzet digitális tananyag

http://tamop412a.ttk.pte.hu/

HARTAI É. 2004: Változó Föld Well Press kiadó. 190 p.

SZEDERKÉNYI T. Ásvány és Kőzettan SzTE jegyzet 112 p.

Ajánlott szakirodalom:

HARTAI ÉVA 2012: Geológia http://meip.x5.hu/

SZAKÁLL SÁNDOR 2012: Ásvány és Kőzettan http://meip.x5.hu/

KARÁTSON D. (SZERK.) 2000: Magyarország földje. Pannon Enciklopédia, Kertek Kiadó,

Budapest, 508. p ISBN 0978963547783X


http://meip.x5.hu/

http://meip.x5.hu/

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Általános földtani alapismeretek II.



Kreditpont 3



Előfeltétel (tantárgyi kód) FDO1101(E)




A tantárgy alapozó ismereteket kíván nyújtani a litoszféra legfontosabb ásványtani és

kőzettani fogalmairól, alapösszefüggéseiről, az ott zajló anyagfejlődési folyamatokról, majd a

Föld és az élet fejlődéstörténetét tekinti át. Képesek lesznek a nagy földi rendszerek

folyamatait összefüggéseikben elemezni, és ezt felhasználni a az ősföldrajzi és őskörnyezeti

rekonstrukcióknál. Fel kell tudni ismerniük a földtani veszélyforrásokat és földtani

időtávlatban veszélyes objektumokat. Az elsajátított ismeretanyagot a regionális stúdiumok

során alkalmazniuk kell tudni a komplex tájelemezések a gazdaságföldrajzi adottságok

értékelése során.


A Föld övezetes felépítése, ásványok kőzetek tulajdonságai, kőzetek körfogása. A magma

tulajdonságai, a magmás kőzetek, mélységi magmatizmus. A magma kristályosodása,

Vulkanizmus és lemeztektonika A vulkáni kitörések osztályozása, Vulkáni formák Az

üledékes kőzetek kialakulása (mállás, szállítás, lerakódás, diagenezis) Az üledékes kőzetek

osztályozása, üledékképződési környezetek Metamorf rendszer, a leggyakoribb kőzetek

metamorfózisa, metamorf átalakulási környezetek A réteg és fáciestan alapjai, a Föld korai

fejlődése archaikumi kőzetek és nyersanyagok Az atmoszféra, hidroszféra, bioszféra

kialakulása, A proterozoikum ősföldrajzi viszonyai A paleozoikum ősföldrajzi viszonyai, a

kaledón és variszkuszi orogenezis Az állat és növényvilág fejlődése a paleozoikumban A

mezozoikum ősföldrajzi viszonyai, az élővilág fejlődése a mezozoikumban A kainozoikum

ősföldrajzi viszonyai, az alpi hegységképződési ciklus, az élővilág fejlődése a

kainozoikumban


KONRÁD GY. SZERK. Földtudományi alapismeretek Támop jegyzet digitális tananyag


HARTAI É. 2004: Változó Föld Well Press kiadó. 190 p.

SZEDERKÉNYI T. Ásvány és Kőzettan SzTE jegyzet 112 p.

Ajánlott szakirodalom:

HARTAI ÉVA 2012: Geológia http://meip.x5.hu/

SZAKÁLL SÁNDOR 2012: Ásvány és Kőzettan http://meip.x5.hu/

KARÁTSON D. (SZERK.) 2000: Magyarország földje. Pannon Enciklopédia, Kertek Kiadó,

Budapest, 508. p ISBN 0978963547783X


http://meip.x5.hu/

http://meip.x5.hu/

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Csillagászati földrajz



Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. habil Tar Károly, egyetemi docens



Az alapvető cél az, hogy a hallgatók az elsajátított csillagászati földrajzi ismeretanyag

birtokában képesek legyenek tanítványaiknak korszerű csillagászati világképet tanítani

(különös tekintettel a tanulók életkori sajátosságaira, előképzettségére), be tudják mutatni

a térben és időben változó csillagászati jelenségek lényegét, azok bolygónkra, a földrajzi

burokra, az emberiség mindennapi életére kifejtett hatásait. Továbbá követni tudják a

csillagászati kutatások folyamatosan változó eredményeit, s azokat — a tárgy oktatásának

speciális igényei szerint — képesek legyenek a tananyagba integrálni.


Az emberiség világszemléletének fejlődése. A szférikus csillagászat alapjai. Az

időszámítás és a naptár. A Föld mint égitest. A Föld mozgásai, pályaelemeinek szekuláris

változásai és azok földrajzi következményei. A Naprendszer. A Nap. Aspektusok. A

bolygók és holdjaik. A kisbolygók, az üstökösök és a meteorok, valamint a bolygóközi

anyag. Az összehasonlító planetológia alapjai. A Tejútrendszer. A csillagok

állapothatározói, kettős és többszörös csillagrendszerek, változócsillagok, nyílt- és

gömbhalmazok. A csillagközi anyag. A csillagok keletkezése és fejlődése. Extragalaxisok.

Az Univerzum keletkezésére vonatkozó elméletek. Naprendszer-keletkezési elméletek.

A térbeli tájékozódás alapjai. Csillagászati gömbi koordináta-rendszerek: horizontális,

ekvatoriális I., ekvatoriális II. Tájékozódás a csillagos égbolton (cirkumpoláris

csillagképek, kelő-nyugvó csillagképek). Csillagtérképek, csillaggömbök, hold- és

marsgömbök típusai, használatuk. A Baader iskola planetárium használata. A csillagászati

távcsövek típusai, felépítésük, távcsöves gyakorlatok (távcsöves gyakorlat a kötelező öt

napos terepgyakorlaton). Csillagászati feladatok megoldása (földrajzi szélesség és

hosszúság meghatározása, szélesség- és hosszúságkülönbség kiszámítása, időszámítási

feladatok megoldása, elemi szintű feladatok megoldása csillagászati gömbi koordináta-

rendszerek felhasználásával).


Gábris Gy. – Marik M. – Szabó J.: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Lóki J. – Szabó J.: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989

vagy újabb kiadások

Csüllög G. – Pavlics K-né.: Csillagászatföldrajzi feladatok. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 1997

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Éghajlattan I.



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Tar Károly, egyetemi docens



Megismertetni a hallgatókat az általános meteorológia, fizikai klimatológia és leíró éghajlattan legfontosabb

fogalmaival, összefüggéseivel


A meteorológia fogalma és helye a tudományok rendszerében. A légköri folyamatok jellemzése: a

meteorológia alapfogalmai, időjárási és éghajlati elemek, tényezők. A légkör szerkezete és összetétele.

A meteorológiai sugárzástan alapjai: az elektromágneses sugárzás fogalma, jellemzői, spektruma,

meteorológiai szempontú felosztása, legfontosabb fizikai törvényei. A szoláris éghajlat. A napsugárzás

veszteségei a légkörön való áthaladáskor. A közvetlen, a szórt és a globálsugárzás fogalma. A szoláris energia.

A földfelszín és a légkör kisugárzása. A Föld-légkör rendszer sugárzási egyenlege. Az üvegház gázok és

éghajlat-módosító hatásuk. Az aeroszolok közvetett és közvetlen éghajlat-módosító hatása.

A száraz levegő termodinamikája: termodinamikai alapfogalmak, a száraz levegő gázegyenlete. A

termodinamika I. főtétele és alkalmazása adiabatikus és légköri folyamatokra. A száraz levegő függőleges

mozgásának leírása, a légköri sztatika alapegyenlete, a száraz adiabatikus hőmérsékleti gradiens. A száraz levegő

nyomásának és sűrűségének változása a magassággal.

A nedves levegő fogalma, telítetlen, telített és túltelített nedves levegő.A nedvességtartalom

mérőszámai. Az általános gázegyenlet nedves levegőre, a virtuális hőmérséklet fogalma. A barometrikus

magasságformula nedves levegőre. A nedves levegő adiabatikus folyamatai a főn szél példáján. Az ekvivalens és

az ekvipotenciális hőmérséklet fogalma, alkalmazása légköri folyamatokra.

A légkör egyensúlyi állapotai. Kondenzáció a légkörben: felületi és térfogaton belüli kondenzáció, a

kondenzációs magvak szerepe, a felfő és a köd definíciója, a ködök osztályozása. A felhőosztályozás

szempontjai, felhőfajták.

Csapadékképződés: a csapadék meteorológiai definíciója, nem hulló (mikro) és hulló (makro)

csapadékok. A hulló csapadék keletkezése meleg és vegyes halmazállapotú felhőkben. Csapadékfajták. A

függőleges hőmérsékleti profil és a téli csapadékfajták kapcsolata.

A levegő vízszintes áramlása: a szél iránya és sebessége a súrlódási rétegben és a szabad légkörben, a

gradiens szélmodell a szabad légkörben, a súrlódás hatása. A szél sebességének és irányának függése a

magasságtól: elméleti és empirikus szélprofil törvények. A szélenergia.

A légnyomási mező térképes ábrázolása: az izobár vonal és felület fogalma, izobár-térképek,

nyomástopográfiai (abszolút és relatív) térképek, a térképek alkalmazása egyes légköri folyamatok elemzésére.

A légtömeg fogalma, konzervatív tulajdonságai. A légtömegek felosztásának szempontjai. Közép-

Európa időjárását, éghajlatát alakító légtömegfajták.

Időjárási frontok: a frontfelület és a front fogalma, a melegfront, a hidegfrontok és az okklúziós frontok

szerkezete és időjárása. A bárikus mező alapvető formái: a mérsékelt övi ciklon keletkezése és időjárása, a

trópusi ciklon keletkezése és időjárása, hasonlóságok és különbségek a két ciklon szerkezetében, az anticiklon és

időjárása, a légnyomási gerinc, csatorna és nyereg.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Ajánlott irodalom:

Tar Károly (2005): Általános meteorológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 142 p.

Tar K.: Meteorológia és klimatológia I. Általános meteorológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009.

Czelnai Rudolf (1995): Bevezetés a meteorológiába I.: Légkörtani alapismeretek. ELTE, Budapest, 247p.

Czelnai Rudolf, Götz Gusztáv és Iványi Zsuzsanna (1991): Bevezetés a meteorológiába II.: A mozgó légkör és

óceán. ELTE, Budapest, 403p.

Péczely György (1979): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 336p.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Éghajlattan II.



Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód) FDO1104

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Tar Károly, egyetemi docens



Megismertetni a hallgatókat az általános meteorológia, fizikai klimatológia és leíró

éghajlattan legfontosabb fogalmaival, összefüggéseivel


Az éghajlat fogalma. Az éghajlatot kialakító tényezők.

A földfelszínre érkező napsugárzás mennyiségét meghatározó tényezők.

A földfelszín és a légkör közötti anyag- és energiatranszport folyamatokat befolyásoló

tényezők.

A légkör általános cirkulációja. Monszun szélrendszerek. Tengeráramlások.

A földrajzi, domborzati tényezők és az emberi tevékenység hatása az éghajlatra.

A hőmérséklet, a légnyomás, a nedvességtartalom, a szélirány és szélsebesség, a felhőzet

és a csapadék napi és évi járása.

A globálsugárzás, a hőmérséklet, a légnyomás és az általános légcirkuláció övezetes

rendje.

A higrikus övezetesség (a páranyomás, a relatív nedvesség, a felhőzet és a csapadék)

rendje.

Az éghajlati osztályozás típusai. A Köppen-féle osztályozás fő klímaövei és klímatípusai.

A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: trópusi éghajlatok, szubtrópusi

és mérsékelt övi éghajlatok, szubpoláris és poláris éghajlatok.

A földtörténeti éghajlatváltozások jellegzetességei és az ezt magyarázó elméletek.

A jelenkori éghajlatváltozás jellegzetességei és lehetséges kiváltó okai.


Dr. Justyák János: Klimatológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004

Dr. Péczely György: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979 (vagy későbbi kiadás).

Péczely György: A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Földrajzi kutatási módszerek és

tudománytörténet



Kreditpont 2







A tantárgy célja olyan geográfusok képzése, akik korszerű természettudományos

szemléletmódjuk, valamint idegen nyelvtudásuk birtokában képesek a szakterületükön önálló

ismeretszerzésre. Elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet

megértéséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, ismereteket szereznek a környezet

működéséről, a természeti és társadalmi-gazdasági környezetről, továbbá kellő mélységű

elméleti ismeretekkel rendelkeznek a magyar és nemzetközi geográfia irányzatairól és

jelentős személyiségeiről.


A földrajz az egyetlen olyan tértudomány, amelynek egyik ága természettudomány

(természetföldrajz), a másik társadalomtudomány (társadalomföldrajz). Ezért az egyetlen

igazán széles híd e két nagy tudományterület között. Az összefüggések és

kapcsolatrendszerek föltárása segítségével a geográfus - miközben saját tudománya

törvényszerűségeit vizsgálja - ráirányítja a figyelmet a földtan, a biológia, a néprajz, a

szociológia, a történelem, a közgazdaságtan, a vallás, a nyelv, a politika, az építészet, a

művészettörténet, sőt az irodalom legjellemzőbb sajátosságaira is. A geográfia története két és

fél évezredre tekint vissza. A mai földrajztudomány interdiszciplinális és szintetizáló

tudomány, vizsgálati köre a természeti és társadalmi szférára egyaránt kiterjed. Rokon- és

segédtudományaihoz a tudományágak és ismeretterületek széles köre tartozik

(földtudományok, biológia, történelem, közgazdaságtudományok, politikai tudományok,

demográfia, etnográfia, statisztika, orvostudomány, agrártudományok, műszaki tudományok

stb.). A földrajztudomány oktatásában kiemelt jelentősége van a hallgatók

irodalomkutatásának, házi dolgozatok írásának.


Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története MTA FKI, Bp. 2006.

Teleki Pál: A földrajzi gondolat története, Bp. 1917

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Földtudományi alapismeretek I.



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Bácskainé dr. Pristyák Erika, főiskolai

adjunktus



A tantárgy átfogó ismereteket kíván nyújtani a földrajzi burok legfontosabb

folyamatairól, azok környezetre és a társadalmi-gazdasági életre kifejtett hatásairól. A

hallgatók ezen ismeretek birtokában alkalmasak legyenek a belső és külső erők működésének,

és további természetföldrajzi tényezők felismerésére. Képesek legyenek a típustájak

jellemzőinek földrajzi algoritmus szerinti felépítésére, a különböző természettudományok

(fizika, kémia, biológia) és a földrajzi folyamatok kapcsolatainak felismerésére és

értelmezésére.


A Naprendszer felépítése, a Nap. A Föld-típusú bolygók és az aszteroida-öv. Az óriásbolygók

és a Kuiper-öv. A Föld, Hold rendszer helyzete, mozgásai és azok következményei. A Föld belső

szerkezete. A fölkéreg felépítése, mozgásai, a kőzetek keletkezése és körforgása. A kőzetek és

ásványok genetikai rendszere. A lemeztektonika alapjai. A hegységképződések folyamatai. A

földtörténet alapjai, korbeosztása és mérési lehetőségei. A földtörténeti idők, időszakok, korok

legfontosabb fejlődéstörténeti eseményei. Az élővilág fejlődésének őslénytani bizonyítékai, elterjedési

és kihalási hullámainak mérföldkövei, ezek okai és következményei a Föld fejlődése során. A külső és

belső erők működésének legfontosabb felszínalakító folyamatai és formakincse. A hidroszféra

általános jellemzése. A legfontosabb talajképző folyamatok, a Föld és Magyarország fő talajtípusai. A

légkör felépítése, összetétele. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek rendszere. Az időjárási

jelenségek alapelemei. Ciklonok, anticiklonok, a nagy földi légkörzés alapjai. A földrajzi övezetesség

általános ismeretei. Az egyes földrajzi övezetek felszínformálódása és fő természetföldrajzi jellemzői,

az élővilág övezetes elrendeződésének okai és következményei. A táji szintézis, az élő és élettelen

tájtényezők kapcsolatrendszere.


Szabó J. - Gábris Gy. szerk. 2013. Általános természetföldrajz I-II. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó,

898 p. ISBN: 9789633120637

Tóth J. 2010. Világföldrajz. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1486 p. ISBN: 9789630589482

Borsy Z. szerk. 1998. Általános természetföldrajz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 832 p. ISBN:

9631860108

Gábris Gy. - Marik M. - Szabó J. 1998. Csillagászati földrajz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 338

p. ISBN: 9631923975

Szónoky M. 2011. A Föld és az élet fejlődése. Szeged, JATEPress Kiadó, 212 p. ISBN:

3159780001800

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Geoinformatika



Kreditpont 2







A tárgy elsajátításának célja, hogy a hogy a hallgatók képesek legyenek a társadalmi jelenségekben

megnyilvánuló törvényszerűségek lényegét, összefüggéseiket modern adatgyűjtő és adatfeldolgozó

eszközök segítségével feltárni. Rendelkezzenek geoinformatikai rendszerekbe beépülő digitális

térképművek fajtáinak és geoinformatikai felhasználási módjainak alapos ismeretével (kataszteri, közmű,

topográfiai, földrajzi térképek). Jártasságot szereznek az eltérő (vektoros és raszteres) geoinformatikai célú

szoftverek használatában, összehangolásában, képesek lesznek a különféle szoftverek közötti adatátviteli,

transzformációs és egyéb műveletek végrehajtására. Elsajátítják az alapadatok terepi és programalapú

(műholdas távérzékelés) gyűjtésének, rendezésének módjait, az eredmények látványos megjelenítésének

(tematikus térképek) és az eredmények hatékony kommunikációjának (web) eszközeit.


Térinformatikai alapfogalmak: A digitális térkép, a térinformatika (GIS) és a CAD fogalma. CAD

rendszerek jellemző adatstruktúrái, szolgáltatásai. A térinformatika alapvető alkalmazási területei. A GIS

adatmodelljei: Vektoros és raszteres rendszerek, 3D rétegtechnika, A vektoros adatmodell, adatok

előállítása, adatforrások. A georeferencia:

Georeferencia fogalma WGS-84, UTM/Gauss-Krüger, Egységes Országos Vetületi rendszer Bevezetés az

ArcGIS használatába: ArcGIS moduljai: ArcCatalog, ArcMap Geodatabase, Feature Class létrehozása,

tulajdonságai. Térképi és attribútum adatok bevitele: Az adatok előállításának eszközei, Az adatok minősége

és feldolgozás során fellépő hibák, A térbeli lekérdezések bemutatása. A tematikus kartográfia ábrázolási

módszerei Fontosabb tematikus térképfajták (történelmi, népesség, meteorológia) A térkép elemei: síkrajz,

vízrajz, növényzet, domborzat, határok, névrajz, speciális karakterek használata, keret, jelmagyarázat stb.,

layout típusok A GPS rendszerek működési elve és alkalmazási lehetősége Adatnyerés: Az adatok minősége,

az adatfeldolgozás során fellépő hibák. Adatbázisok: alaptérképek, felszínborítási térképek, domborzati

adatbázisok, természetvédelmi adatok


MUCSI L. SZERK. 2012 A geoinformatika alapjai http://www.geo.u-szeged.hu/~laci/ab-Geoinfo-

tananyag/geoinformatika-alapjai.html

MAGYARI JULIANNA SZERK 2008 . Térinformatika elméleti jegyzet Szent István Egyetem Környezet és

tájgazdálkodási Intézet p. 99

NEMES NAGY J.: Regionális elemzési módszerek ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2004.

Ajánlott irodalom

ELEK I. Bevezetés a geoinformatikába ELTE Eötvös Kiadó 2006

ELEK I. Térinformatikai Gyakorlatok ELTE Eötvös Kiadó 2006

MAGYARI JULIANNA SZERK 2008 . Térinformatika gyakorlati jegyzet Szent István Egyetem Környezet és

tájgazdálkodási Intézet p. 99

DETREKŐI Á. - SZABÓ GY.: Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1995.

Kertész Á.: A térinformatika alkalmazásai Holnap Kiadó Budapest, 1997.

LÓKI J.: A GIS alapjai Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998.

Steiner Ferenc: A geostatisztika alapjai.

TÓZSA ISTVÁN: A térinformatika alkalmazása a természeti és humán-erőforrás gazdálkodásban, Aula Kiadó

Budapest, 2001.

http://www.geo.u-szeged.hu/~laci/ab-Geoinfo-tananyag/geoinformatika-alapjai.html

http://www.geo.u-szeged.hu/~laci/ab-Geoinfo-tananyag/geoinformatika-alapjai.html

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Térkép- és vetülettan



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Bácskainé dr. Pristyák Erika, főiskolai

adjunktus



A hallgatók ismerjék meg a térképek készítésének és használatának lényeges alapelemeit. A

térképtörténet megismerése, általános vetülettani alapismeretek, az egyes vetületi típusok,

térképtani és műszertani ismeretek elsajátítása.


A térkép- és vetülettan gyakorlati vonatkozású alapelemeinek elsajátítása. Gyakorlati órák

keretében a hagyományos térképszerkesztési módszerek gyakorlása. Vonalszintezési és

tájékozódási gyakorlatok terepi körülmények között. Alapvető ismertszerzés a számítógépes

vetület- és térképszerkesztésről. Vetülettani ismeretek alkalmazása. A tematikus térképek

megismerése. Szerkesztésének alapvető ismeretei. Hagyományos és modern (digitális)

térképszerkesztés, rendszerezés, gyakorlati haszna. Térképészeti munkák megjelenítése –

gyakorlati térképezés. Általános iskolai, középiskolai tematikus térkép szerkesztése, falitérkép

sajátosságai. Kartodiagram szerkesztése. A tematikus térképek szerkesztésének, térképi

ábrázolásának hagyományos és újabb módszerei, alapelvei.


Unger J.: Bevezetés a térképészetbe. JATE Express 1999.

Horváth G. - Zsiga A.: Térképészeti gyakorlatok (Főiskolai gyakorlatok) Budapest, 1982.

Irmédi M. L.: Térképalkotás. Budapest, 1970.

Stegena L.: Térképtörténet. Budapest, 1983.

Papp-Váry Á. - Hrenkó P.: Magyarország régi térképeken, Gondolat/Officina Nova 1989.

Világatlasz

Földrajzi szakmai törzsanyag

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Általános gazdaságföldrajz I.



Kreditpont 3







A tantárgy célja a térben, a természeti környezettel szoros kapcsolatban lejátszódó társadalmi

gazdasági jelenségek és folyamatok bemutatása.


A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata. A világgazdaság kialakulása, fejlődésének

fontosabb szakaszai és jellemzői. A világgazdaság szerkezete. Integrációk. Az egyes

ágazatok (bányászat, energiagazdaság, feldolgozóipar, mező- és erdőgazdaság,

infrastruktúra, közlekedés, bel- és külkereskedelem, idegenforgalom, pénz- és

hitelintézetek) földrajzi elhelyezkedése. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, fejlődése

és formái. Egyenlőtlen területi fejlődés : centrum és periféria. A fejlődés szakaszossága,

törései és a strukturális robbanások. Az innovációk terjedése. Az új világgazdasági rend.


TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Általános gazdaságföldrajz II.



Kreditpont 2







A tantárgy célja a térben, a természeti környezettel szoros kapcsolatban lejátszódó társadalmi

gazdasági jelenségek és folyamatok bemutatása.


A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata. A világgazdaság kialakulása, fejlődésének

fontosabb szakaszai és jellemzői. A világgazdaság szerkezete. Integrációk. Az egyes

ágazatok (bányászat, energiagazdaság, feldolgozóipar, mező- és erdőgazdaság,

infrastruktúra, közlekedés, bel- és külkereskedelem, idegenforgalom, pénz- és

hitelintézetek) földrajzi elhelyezkedése. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, fejlődése

és formái. Egyenlőtlen területi fejlődés : centrum és periféria. A fejlődés szakaszossága,

törései és a strukturális robbanások. Az innovációk terjedése. Az új világgazdasági rend.


TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Általános társadalomföldrajz I.

(népességföldrajz)


Meghirdetés féléve 3

Kreditpont 3







A tantárgy célja a társadalomföldrajz egyik fontos részterületének, a népességföldrajz

ismeretanyagának (törvényszerűségeinek) bemutatása.


A társadalomföldrajz és a népességföldrajz fogalma, tudomány-rendszertani helye,

tárgya, feladatai. A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata. A Föld

népességének növekedése népesedési ciklusok szerint. A népességnövekedés okai és

területi különbségei. Az első és második demográfiai forradalom. A világ

népességének területi eloszlása, okai, az oikumené és határai. A népességrobbanás

következményei (élelmezési gondok, foglalkoztatási nehézségek stb.).

Népességmigrációk, vándorlások fajtái, okai, következményei. A népesség struktúrája

(nem- és kor szerinti megoszlás, foglalkozási összetétel és átrétegződés). A népesség

etnikai, vallási, nyelvi összetétele.


Becsei J. (2008) Népességföldrajz, Ipszilon kiadó, Békéscsaba.

Frisnyák S. szerk. (1990) Az általános gazdaságföldrajz alapjai. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest.

Kovács Z. (2002) Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Nánási I. szerk. (1999) Humánökológia. Medicina, Budapest.

Tóth J. (szerk.) (2002) Általános társadalomföldrajz I-II. Dialóg-Campus, Budapest-

Pécs.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Általános társadalomföldrajz II.

(településföldrajz)


Meghirdetés féléve 4

Kreditpont 2







A tantárgy célja a társadalomföldrajz egyik fontos részterületének, a településföldrajz

ismeretanyagának (törvényszerűségeinek) bemutatása.


A település és a településhálózat fogalma. A települések osztályozása. A helyi és a

helyzeti energiák típusai és szerepük a települések fejlődésében. Településhálózat, a

települések térbeli rendje, településhierarchia. A települések funkcionális vizsgálata,

vonzáskörzetek. A városok szerepe a településhálózatban, a városok szerkezete,

agglomerációk. Az urbanizáció fogalma, története. A modern városfejlődés szakaszai.

Faluföldrajz, a falvak fogalma, típusai. Szórványtelepülések (tanyák)


Enyedi Gy. (1988) A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Cséfalvay Z. (1994) A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA Könyvkiadó

Kft. Budapest.

Kovács Z. (2002) Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Mendöl T. (1963) Általános Településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Tóth J. (szerk.) (2002) Általános társadalomföldrajz I-II. Dialóg-Campus, Budapest-

Pécs.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Általános természeti földrajz I.



Kreditpont 4







A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a földrajzi burok komplexitásának

kialakulási folyamatát, a földrajzi burok jellegét és törvényszerűségeit, s a megszerzett

ismeretek birtokában képesek legyenek a földrajzi burokról a valóságnak megfelelő

korrekt képet kialakítani. További cél, hogy az általános természeti földrajz — a hozzá

kapcsolódó gyakorlati-, éghajlattani és csillagászati földrajzi ismeretekkel együtt —

megalapozza az egyéb földrajzi stúdiumokat, s a hallgatókat felkészítse az önálló szakmai

munkára


A Föld fejlődése és szerkezete. A szilárd kéreg. A Föld belsejének hőmérséklete. A

földmágnesség. A kontinensek vándorlása. A lemeztektonika. A földkéreg szerkezetét

kialakító folyamatok. A hegységképződés elméletei. A magmatizmus és a vulkanizmus

földrajzi jelenségei. A földrengések, a földrengések erősségének fokozatai.

A víz földrajza. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai. A víz körforgása, vízháztartás. A

tengervíz anyagforgalma. A tengervíz hőháztartása. A tengervíz mozgásai. A vízfolyások

földrajza. Vízfolyástípusok. Vízgyűjtők és vízválasztók. A vízhálózat alakrajzi jellemzői.

A vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői. Folyó- és völgyszakaszok morfometriai

paraméterei. A vízhálózat rajzolata. A vízfolyások vízszállítása. Vízjárás és vízjárási

rendszerek. A mederformálás mechanizmusa. A vízfolyások hordalékszállítása. A tavak

földrajza. A tómedencék genetikai típusai. Endogén, exogén, kozmikus és antropogén

hatásokra kialakult tómedencék. A tavak földrajzi elterjedése. Termikus tótípusok.

Biológiai tótípusok. A tavak fejlődése és pusztulása. Felszín alatti vizek. A felszín alatti

víz elhelyezkedése. A talajnedvesség. A talajvíz. Talajvíztípusok. Talajvízháztartás.

Rétegvíz. Résvíz. A karsztvíz helyzete és típusai. A felszín alatti vizek hőmérséklete,

minősége. A felszín alatti vizek felszínre lépése – a források.


Szabó J.- Gábris Gy. (szerk.) Általános természetföldrajz I-II. ELTE Eötvös Kiadó, Bp.

2013

Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993

Jakucs L.: Természetföldrajz I. A Föld belső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993

Jakucs L.: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Általános természeti földrajz II.



Kreditpont 3







A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a földrajzi burok komplexitásának kialakulási

folyamatát, a földrajzi burok jellegét és törvényszerűségeit, s a megszerzett ismeretek birtokában

képesek legyenek a földrajzi burokról a valóságnak megfelelő korrekt képet kialakítani. További

cél, hogy az általános természeti földrajz — a hozzá kapcsolódó gyakorlati-, éghajlattani és

csillagászati földrajzi ismeretekkel együtt — megalapozza az egyéb földrajzi stúdiumokat, s a

hallgatókat felkészítse az önálló szakmai munkára


Az aprózódás és a mállás. Tömegmozgásos folyamatok. A pluviális és a fluviatilis erózió. A

szárazföldi jég felszínalakító tevékenysége. A periglaciális felszínformálás. Karsztjelenségek. A

lösz és a löszterületek formakincse. A szél felszínalakító tevékenysége. A tenger felszínalakító

tevékenysége. Vulkánmorfológia

A talaj fogalma, funkciói. A talajszelvény és a főbb talajszintek. A katéna fogalma. A

talajképződést meghatározó környezeti tényezők. A talajképződés során lejátszódó fontosabb

folyamatok. Talajosztályozás-talajrendszerek. Zonális, intrazonális és azonális talajok. A földrajzi

övek talajai

Az élővilág földrajza. Az élővilág és a földrajzi környezet. Életfeltételek (élő és élettelen

környezeti tényezők). Ökoszisztémák. Életközösségek. Az élőlények egyed feletti szerveződési

szintjei. Az élővilág zonális elrendeződése. A forró övezet növény- és állatvilága. A trópusi

esőerdő élővilága. A szavannák élővilága. A trópusi sivatagok élővilága. A mérsékelt övezet

növény- és állatvilága. Meleg-mérséklet öv élővilága. Esős telű szubtrópusi tartományok.

Állandóan nedves, illetve esős nyarú szubtrópusi területek (monszun tartományok). A hűvös-

mérséklet öv élővilága. Óceáni tartományok. Mérsékelten szárazföldi tartományok. Szárazföldi

tartományok. Szélsőségesen szárazföldi tartományok. A hideg-mérsékelt öv élővilága. A hideg

(arktikus) övezet növény- és állatvilága. A hegyvidékek élővilága. A tengerek élővilága. Az

élővilág szerepe a domborzat formálásában.


Szabó J.- Gábris Gy. (szerk.) Általános természetföldrajz I-II. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2013

Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993

Jakucs L.: Természetföldrajz I. A Föld belső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993

Jakucs L.: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Általános természeti földrajz III.



Kreditpont 2







Alapvető cél, hogy a hallgatók az Általános természeti földrajz I-II. keretei között

tanult elméleti tananyag bizonyos elemeinek gyakorlati vonatkozásait is megismerjék.

Képesek legyenek a belső és külső erők felszínformáló folyamatainak alkalmazóképes

ismeretére, s az így szerzett ismereteket később képesek legyenek az általános iskolai

tananyagba gyakorlati módon integrálni. Ehhez a tantárgy során a problémamegoldó

gondolkodás, a rendszerező képesség kialakítása, valamint a tanári kommunikációs és

elemző képességek fejlesztése a cél.


A külső erők eróziós és akkumulációs tevékenysége és ezek megismerésére alkalmas

terepi, laboratóriumi vizsgálati módszerek. Alapvető szedimentológiai vizsgálatok.

Üledékek fizikai tulajdonságainak vizsgálata a létrehozó erők függvényében:

szemcsetulajdonságok elemzése. Terepasztali gyakorlatok az eróziós és akkumulációs

folyamatok jellemzésére. A morfometriai tulajdonságok kapcsolata a kialakító belső és

külső erőkkel. Általános morfometriai térképek és mutatók geoinformatikai

elkészítése, domborzatelemzés. Földtani, felszínalaktani szelvények (keresztszelvény,

hossz szelvény, földtani szelvény, vulkáni formarekonstrukció) és modellek készítése,

és elemzése. Hidrogeográfiai jellemzők elemzése és bemutatása. Völgy- és vízgyűjtő

karakterisztika geoinformatikai ábrázolása és értelmezése. Terepi talajvizsgálatok:

talajszelvény készítése, kiértékelése. Talajfizikai és kémiai paraméterek vizsgálata.

Hidrológiai jellemzők vizsgálata. Biogeográfiai gyakorlatok.

3. Kötelező, ajánlott irodalom :

Félegyházi E. - Kiss T. - Szabó J. 2006. Természetföldrajzi gyakorlatok. Kossuth

Egyetemi Kiadó, Debrecen, 170 p.

Angyal Zs. szerk. 2012. Környezettudományi terepgyakorlat. ELTE TTK, Typotex Kiadó,

Budapest, 290 p.

Stelczer K. 2000. A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. ELTE Eötvös Kiadó,

Budapest, 412 p.

Mucsi L. - Kovács F. - Szatmári J. - Nagyváradi L. 2011. Geoinformatika alapjai. E-

jegyzet, SZTE

Lóczy D. szerk. 2007-2008. Geomorfológia I.-II. Dialog Campus, Pécs

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Európa természeti- és társadalomföldrajza I.



Kreditpont 3







Az Európa földrajza c. stúdium foglalkozik Európa természet- és társadalomföldrajzi

erőforrásainak és felhasználási lehetőségeinek feltárásával, s a gazdasági potenciál

értékelésével. A társadalom különböző szintű környezetátalakító-tájformáló tevékenységét

annak függvényében vizsgáljuk, hogy hogyan segítette elő Európa gazdasági és politikai

integrációját, úgy, hogy az egyes országcsoportok, régiók gazdasági, politikai és

társadalmi sajátosságai is felszínre kerülnek, különös tekintettel a térszerkezeti

erővonalakra és súlypontokra.


Az Európai Unió kialakulásával, fejlődésével és működési mechanizmusának bemutatásával

foglalkozó bevezető előadások után, részletesen megvizsgáljuk Európa (EGT) világgazdasági

helyét és szerepét, majd Európa centrumait és perifériáit, a fejlettség regionális különbségeit,

a természeti- és humán erőforrások hasznosíthatósági lehetőségeit. Az Európai Unió

energiagazdasága és energiapolitikája, a mezőgazdaság jellemzői és kitörési lehetőségei

(C.A.P.), az ipar dinamikus és válságágazatai mellett áttekintjük a szolgáltatások szerepét és

sajátosságait.


Probáld F.: Európa regionális földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 2000.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Európa természeti- és társadalomföldrajza II.



Kreditpont 2







Az Európa földrajza c. stúdium foglalkozik Európa természet- és társadalomföldrajzi

erőforrásainak és felhasználási lehetőségeinek feltárásával, s a gazdasági potenciál

értékelésével. A társadalom különböző szintű környezetátalakító-tájformáló tevékenységét

annak függvényében vizsgáljuk, hogy hogyan segítette elő Európa gazdasági és politikai

integrációját, úgy, hogy az egyes országcsoportok, régiók gazdasági, politikai és

társadalmi sajátosságai is felszínre kerülnek, különös tekintettel a térszerkezeti

erővonalakra és súlypontokra.


Az Európai Unió kialakulásával, fejlődésével és működési mechanizmusának bemutatásával

foglalkozó bevezető előadások után, részletesen megvizsgáljuk Európa (EGT) világgazdasági

helyét és szerepét, majd Európa centrumait és perifériáit, a fejlettség regionális különbségeit,

a természeti- és humán erőforrások hasznosíthatósági lehetőségeit. Az Európai Unió

energiagazdasága és energiapolitikája, a mezőgazdaság jellemzői és kitörési lehetőségei

(C.A.P.), az ipar dinamikus és válságágazatai mellett áttekintjük a szolgáltatások szerepét és

sajátosságait.


Probáld F.: Európa regionális földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 2000.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Földrajzi övezetesség



Kreditpont 3



Előfeltétel (tantárgyi kód) FDO1105; FDO1215




A hallgatók ismerjék meg a természetföldrajzi jellemzők övezetes eloszlásának okait

és következményeit. Ismerjék meg és tudják használni az övezetesség rendszerét leíró

modelleket. Képesek legyenek a természetföldrajzi törvényszerűségek, folyamatok és

jelenségek bemutatására az egyes övezetek típustájain keresztül. E tárgy fő

képességfejlesztési célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a természetföldrajzi tudásuk

szintézisére és az egyes övezetekben megjelenő környezeti problémák értelmezésére.


A földrajzi övezetesség rendszere. A tájtényezők változásai a földrajzi övezetekben. A

morfodinamikai folyamatok és az éghajlati övezetesség kapcsolatrendszere. . Az állandóan

nedves trópusok, a váltakozóan nedves-száraz éghajlatú területek jellemzése és a különböző

éghajlati típusok hatása a felszín fejlődésére. A félig száraz és száraz övek általános

jellemzése, az éghajlati típusok szerinti felszínfejlődés hatásainak jelenlegi vizsgálata. A

nedves és félig nedves szubtrópusok éghajlati különbségei, természetföldrajzi adottságai, a

recens morfodinamikai folyamatok ebből adódó eltérései. A nedves közepes földrajzi

szélességű területek komplex természetföldrajzi rendszere, jelenkori felszínfejlődésének

irányai és a korábbi időszakokból átöröklött formák sajátosságai. A poláris és szubpoláris

területek jelenlegi éghajlati viszonyai és ennek következményei a feszínformálódásra, a

korábban keletkezett formák. A függőleges övezetesség sajátosságai.


Szabó J. - Gábris Gy. szerk. 2013. Általános természetföldrajz I-II. 1993. Budapest, ELTE

Eötvös Kiadó, 898 p.

Borsy Z. szerk. 1993. Általános természetföldrajz. – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó. – p.

642-664; p. 676-806. (Éghajlati morfológiai régiók; 5. A Föld talajai; 6. Az élővilág

földrajza);

Gábris Gy. 2007. Földfelszín és éghajlat. –Budapest : ELTE Eötvös Kiadó

Cartographia. 2004. Földi környezetünk atlasza. Cartographia, Budapest. – 56 p.

Péczeli Gy. 1998. Éghajlattan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 195-229 p.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Magyarország és a Kárpát-medence

természeti földrajza I.



Kreditpont 3







A hallgatók ismerjék meg a Kárpátok és a Kárpát-medence földtani viszonyait,

fejlődéstörténetét és általános természetföldrajzi jellemzőit. Ezen ismeretek birtokában

képesek legyenek a Kárpátokhoz és a medencéhez tartozó topográfiai névanyag szakmai

tartalommal kitöltött használatára. Problémaorientált látásmód elsajátításával be tudják

mutatni a Kárpátok és a medence fő szerkezeti egységeit, képesek legyenek a

fejlődéstörténeti, földrajzi információk időbeli értelmezésére. A természetföldrajzi tanítási

algoritmus alkalmazóképes tudásával képesek legyenek a jellegadó kárpáti tájak

természetföldrajzi viszonyainak, környezeti problémáinak, természeti értékeinek bemutatására

példaterületekkel alátámasztva.


A Kárpátok és a Kárpát-medence földtani fejlődéstörténete, szerkezeti felépítése,

képződményei és formakincse. A Kárpátok és a Kárpát-medence táj- és domborzattípusai. A

Kárpátok és a Kárpát-medence éghajlata és éghajlat-alakító tényezői. A Kárpátok és a Kárpát-

medence vízrajzi adottságai, hidrológiai jellemzői. A Kárpátok és a Kárpát-medence talajai és

biogeográfiai képe. A Kárpát-medence nagytájainak – Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti-,

Déli-Kárpátok, a Bánsági-hegyvidék, az Erdélyi-medence és az Erdélyi-szigethegység –

szerkezete, fejlődéstörténete, valamint természetföldrajzi jellemzése. Természet- és

környezetvédelem a Kárpát-medencében.


Dövényi Z. szerk. 2012. A Kárpát-medence földrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1352 p.

Nemerkényi A. – Móga J. 2007. Kárpátok és a Kárpát-medence. In.: Gábris Gy. szerk. Európa

regionális földrajza. Természetföldrajz. Eötvös Kiadó, p. 140-173.

Karátson D. szerk. 2002. Magyarország földje (Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére).

Magyar Könyvklub, Budapest.

Pinczés Z. 1995. Déli-felföld természeti földrajza. Jegyzet. KLTE, Debrecen, 149 p

Pinczés Z. 1997. Erdélyi-peremvidék természeti földrajza. Jegyzet. KLTE, Debrecen 137 p.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Magyarország és a Kárpát-medence

természeti földrajza II.



Kreditpont 2







A hallgatók ismerjék meg hazánk elhelyezkedését a Kárpát-medencében. Képesek

legyenek a hazánkhoz tartozó topográfiai névanyag szakmai tartalommal kitöltött

használatára. A természetföldrajzi tanítási algoritmus elsajátításával képesek legyenek a

középtáji fejlődéstörténet fő állomásainak, képződményeinek, felszínformáló folyamatainak,

éghajlatának, vízrajzának, talajtani és életföldrajzi jellemzőinek bemutatására, amelyekhez

példatájakat tudnak rendelni a tájkarakter leírásával. Problémamegoldó gondolkodással

képesek legyenek a fejlődéstörténeti, földrajzi információk időbeli értelmezésére. a jellegadó

hazai tájak környezeti problémáinak, természeti értékeinek bemutatására.


Hazánk földrajzi elhelyezkedése a Kárpát-medencében medencében és ennek

következményei a földtani viszonyokra, fejlődéstörténetre és általános természetföldrajzi

jellemzőkre nézve. Hazánk táj- és domborzattípusai. Hazánk éghajlata és éghajlat-alakító

tényezői. Hazánk vízrajzi adottságai, hidrológiai jellemzői, talajai és biogeográfiai képe. Az

Alföld futóhomokos, lösszel fedett és medenceperemi hordalékkúp-síkságai. Az Alföld és a

Kisalföld ártéri síkságai. A Nyugat-magyarországi-peremvidék kristályos kőzetekből felépülő

alacsony középhegységei, kavicsos hordalékkúp-síkságai és önálló dombságai. A Dunántúli-

dombság futóhomokos hordalékkúpjai, ártéri síkságai, önálló dombságai. A Dunántúli-

dombság karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységei. A Dunántúli-

középhegység karbonátos, magmás és palás kőzetű alacsony középhegységei. Az Észak-

magyarországi-középhegység vulkáni, nem karsztos és karsztos üledékes középhegységei.

Természet- és környezetvédelem hazánkban. Természeti világöröksége és nemzeti parkok

földtudományi értékei.


Martonné Erdős K. 2001. Magyarország tájföldrajza. Debrecen, Kussuth Egyetemi Kiadó.

Mezősi G. 2011. Magyarország természetföldrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó. – 394 p.

Dövényi Z. szerk. 2012. A Kárpát-medence földrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1352 p.

Budai T. - Konrád Gy. 2011. Magyarország földtana. PTE TTK e-jegyzet. http://www.mfgi.hu/

sites/default/files/files/F%C3%B6ldtani%20Kutat%C3%A1s/Ismeretterjeszt%C3%A9s/Mof_jegy

zet_Futto.pdf

Less Gy. 2011. Magyarország földtana. ME MFK e-jegyzet. http://www.tankonyvtar.hu/hu/

tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600231/sco_00_01.htm

http://www.tankonyvtar.hu/hu/%0btartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600231/sco_00_01.htm

http://www.tankonyvtar.hu/hu/%0btartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600231/sco_00_01.htm

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Magyarország társadalomföldrajza I.



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. habil Hanusz Árpád, egyetemi tanár



A stúdium a magyar társadalommal, a nemzetgazdaság természetföldrajzi alapjaival és

geopolitikai-közgazdasági feltételrendszerével, a gazdaság ágazati és térszerkezetével, európai

kapcsolódásaival és a világgazdaságban elfoglalt helyével (perspektíváival) foglalkozik. A

hallgatók alkalmasak legyenek országunk társadalmi folyamatairól, gazdasági helyzetének

főbb mozzanatairól beszélni.


A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti és humán erőforrásai, közgazdasági és politikai

tényezői. A gazdasági fejlődés fontosabb korszakai és jellemzői. A népesség idő- és térbeli

változásai, tagozódása, gazdasági aktivitása. A magyar nemzetgazdaság szerkezete, primer és

szekunder szektorai (mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, ipar). A tercier szektor jellege,

társadalmi szerepe és fejlődési sajátosságai. A magyar településhálózat, régiók és

térszerkezeti egységek.


Perczel Gy.: Magyarország társadalom-gazdasági földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 1995.

Magyarország atlasza. Kiadó: Cartographia Kft. ISBN: 9633525527CM, 1999.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Magyarország társadalomföldrajza II.



Kreditpont 2







A stúdium folytatólagosan foglalkozik a magyar társadalommal, a gazdaság ágazati és

térszerkezetével. A hallgatók képesek legyenek Magyarország egy tájegységen a társadalmi-

gazdasági konkrétumokat felismerni, megfogalmazni.


A magyar régiók és térszerkezeti egységek részletesebb vizsgálata. Régiók szerint a

társadalmi-gazdasági fejlődés természeti és humán erőforrásai, közgazdasági és politikai

tényezői. A népesség idő- és térbeli változásai, tagozódása, gazdasági aktivitása. A régiók

gazdasági szerkezete, primer és szekunder szektorai (mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás,

ipar). A tercier szektor jellege, társadalmi szerepe és fejlődési sajátosságai.


Perczel Gy.: Magyarország társadalom-gazdasági földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 1995.

Magyarország atlasza. Kiadó: Cartographia Kft. ISBN: 9633525527CM, 1999.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Magyarország turizmusföldrajza



Kreditpont 3







Magyarország turizmusföldrajza tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék országunk

idegenforgalmát az adatok tükrében, szabadidő és a turizmus lehetőségeit, lehetséges csoportosításait.

Eligazodjanak elméleti és lehetőség szerint valamennyire gyakorlati szinten is a turizmus piacán, a

piac összetevőit megismerjék, jellemzőit, sajátosságait nagyvonalakban átlássák /a kereslet tényezői, a

kínálat tényezői, ár, verseny, kockázat, krízisérzékenység/. A tájegységek, régiók, TDM szervezetek

turizmusát konkrétumokkal ismerjék.


A turizmus történeti fejlődése, jelentősége napjainkban. Az idegenforgalmi keresletet és kínálatot

befolyásoló tényezők. Szükséglet, motiváció, idegenforgalmi adottságok, attrakció, vonzerő.

Fogadókészség, fogadóképesség. A fogyasztási magatartást befolyásoló tényezők.

A turizmus mérése, a statisztikai adatgyűjtés szerepe és jelentősége. Adatgyűjtési módszerek, az

érkezők valamint a turisztikai bevételek és kiadások számbavételének módozatai. A világ és hazánk

turizmusa a számadatok tükrében. Fejlődési trendek, tendenciák. Az idegenforgalmi szektor és főbb

jellemzői: a versenyszféra, a közlekedés, szálláshely és vendéglátás, ember alkotta idegenforgalmi

attrakciók működtetői, a szervezett turizmust szolgáló létesítmények.

Idegenforgalmi szektor II.(A turizmus irányítása). Állami és területi, ágazati, irányítási és koordinációs

feladatok. Információszolgáltatás, TourInform rendszer, nemzeti propaganda feladatok. Az

államigazgatás felelőssége a turizmusban. A Magyar Turizmus Zrt. feladata, tevékenysége. Regionális

marketing Irodák tevékenysége. Idegenforgalmi koncepció.

Idegenforgalmi szektor III. (Civil szerveződések) Közérdekű szervezetek, szakmai szövetségek,

érdekképviseleti szerveződések. A turizmus közvetett és közvetlen gazdasági szerepe, hatásai /

regionális és multiplikátor hatás/, társadalmi, szociális, kulturális, ökológiai, környezeti hatásai.

Fenntartható fejlődés a turizmusban. Az idegenforgalom hosszú távú fejlesztési stratégiája,

prioritások, termékfejlesztési lehetőségek és forrásaik a minőségi/exkluzív turizmus kínálati piacán.

Idegenforgalmi Célelőirányzat. A turizmus integrált tervezése.


Turizmus szakfolyóirat

Turizmus Bulletin, szakfolyóirat, Magyar Turizmus Zrt.

Michalkó Gábor: Magyarország modern turizmusföldrajza, Studia geographica, Dialóg campus Pécs

2010. ISBN: 978-963-7296-29-1

Aubert Antal: Magyarország idegenforgalma, szakkönyv és atlasz, Cartographia, 2006

Mundruczó Gy.-né – Graham, S. (1996): Turizmus elmélet és gyakorlat. Közgazdasági és Jogi

könyvkiadó.

Puczkó L. – Rátz T. (2001): A turizmus hatásai. Budapest, Aula Kiadó. 482 p.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Terepgyakorlat I.



Kreditpont 1



Előfeltétel (tantárgyi kód) FDO1102;1104; (E) 1108;1214




A terepgyakorlat alapvető célja az, hogy az egyes alapozó tárgyak ismeretanyagának

vonatkozó elemeit terepi körülmények között legyenek képesek alkalmazni a

hallgatók.


Térképtani gyakorlatok (tájékozódási feladatok nappali- és éjszakai körülmények

között, alapvető felmérési gyakorlatok, GPS, lézeres távmérő, hagyományos tájoló

használatának a gyakorlása stb.). meteorológiai gyakorlatok (mikroklíma mérése, az

adatok feldolgozása és kiértékelése). Geológiai és geomorfológiai gyakorlatok és

megfigyelések terepi körülmények között (az ásványok és kőzetek (fossziliák)

szakszerű gyűjtésének az elsajátítása, tömbszelvények rajzolása terepi felmérések

alapján stb.). Hidrogeográfiai és talajtani gyakorlatok (vízhozam mérése, analitikai

vizsgálatok, talajminta gyűjtése, talajszelvény készítése és kiértékelése stb.).

Biogeográfiai megfigyelések a terepen.


Az egyes alapozó tárgyaknál előírt kötelező irodalom

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Terepgyakorlat II.



Kreditpont 1







A II. éves hallgatók számára olyan gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása, amely során a

hallgatók bepillantást kapnak a magyar gazdaság egyes ágazatát képviselő ipari üzem

működésébe, és megismerik az ipari üzem tágabb környezetének természetföldrajzi

adottságait.


Magyarország komplex földrajzi ismeretének gyakorlati alkalmazása, terep bejárás a

Dunántúli-középhegység, a Kisalföld, és a Nyugat-magyarországi peremvidék

területén. Kiselőadások és szakmai beszámolók tartása, terepgyakorlati napló vezetése

és szakmai tapasztalszerzés a fent megnevezett Magyarországi és Dél-Szlovákiai (pl.

Bős, Pozsony, stb…) területén.


Magyarország földrajzánál előírt kötelező irodalom

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Terepgyakorlat III.



Kreditpont 1







Kiemelt cél az, hogy a Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzánál tanultak

gyakorlati alkalmazása. Olyan jártasságok és készségek megszerzése, amelyek

képessé teszik a hallgatót az egyes geomorfológiai, kőzettani népesség- és

tepelülésföldrajzi, illetve társadalomföldrajzi problémák kutatására, feltárására és

magyarázatára. Az elméleti geográfiai tudás gyakorlati alkalmazása és

alkalmazhatósága.


A Kárpát-medence történeti régióinak komplex földrajzi megismerése, gyakorlati

készségek és képességek fejlesztése, hallgatói kiselőadások tartása és szakmai

tapasztalatok bővítése. A Kárpát-medence régióinak (pl. Felvidék, Délvidék, Erdély,

Partium, Kárpátalja) komplex szintézise.


Ugyanaz, ami a Kárpát-medence és a Magyarország természeti földrajza.

B. Általános iskolai differenciált szakmai törzsanyag Természetföldrajzi modul

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Antropogén és természeti viszonyok



Kreditpont 2







A tárgy célja a hallgatók megismertetése az emberi tevékenységek nyomán bekövetkezett táji

változások mértékével és ennek következményeivel. Másrészt szerezzenek ismereteket a külső és

belső erők nyomán bekövetkező természeti katasztrófák reális értelmezéséhez. Képesek legyenek

önállóan egy tájrészlet antropogén formakincsének és természeti veszélyeinek időbeli és térbeli

jellemzésére, majd ennek továbbadására a tanulók számára. A kurzus végére a hallgatók a történeti

ökológia, a környezeti földtudományok segítségével interdiszciplináris szemszögből és megoldás-

orientált módon tudják tanulmányozni az antropogén tájformálás és a tőlük független természeti

veszélyek környezeti hatásait. Ismerjék meg azokat a földtudományi módszereket, amelyek

alkalmasak ezek negatív következményeinek elhárítására.


Az antropogén geomorfológia tárgya és rendszere. Az antropogén tájformálás időbeli szerepe.

A bányászat táj- és domborzatformáló tevékenysége. A települések és a tájátalakítás kapcsolata. A

közlekedés és az ipar tájformáló és antropogén geomorfológiai sajátosságai. A mező- és erdőgazdaság

tájformálása és geomorfológiai problémái. A vízgazdálkodás tájátalakító szerepe és fenntarthatósága.

A hadászat és a honvédelem antropogén geomorfológiai emlékei. A turizmus, a sportok antropogén

geomorfológiai és táji vonatkozásai. A környezet átalakító munkálatok mérése és negatív

következményük megoldási lehetőségei. A természeti katasztrófák és kezelésük alapfogalmai. A

természeti katasztrófák típusai szerepük a történelmi korszakok során. Litoszférikus katasztrófák és

ezek hazai vonatkozásai (tömegmozgások, földrengések). A légköri folyamatok által generált

katasztrófák és ezek hazai vonatkozásai (árvizek, belvizek, szárazság, szélerózió). A természeti

katasztrófák elleni védekezés, katasztrófavédelem Magyarországon. Esettanulmányok a

felszínstabilitás, a vízrendezés, a szakszerűtlen területhasználat, a településterjeszkedés okozta károk

kezeléséről.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szabó J. 2001. Természeti katasztrófák és elhárításuk. – Távoktatási tananyag PHARE

környezetvédelmi referensképzés számára. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. – 1-46 p.

Dávid L. – Szabó J. szerk. 2006. Fejezetek az antropogén geomorfológiából. – Debrecen, Kossuth

Egyetemi Kiadó – 318 p.

Szabó J. - Dávid L. - Lóczy D. 2010. Anthropogenic geomorphology. – London, New York, Berlin,

Springer Kiadó. – 250 p.

Ádám A. – Meskó A. szerk. 2001. Földtudományok és földi folyamatok kockázati tényezői.

Magyarország az ezredfordulón: MTA stratégiai kutatások. Műhelytanulmányok. Budapest. – 242

p.

Sütő L. 2013. A szénbányászat geomorfológiára és területhasználatra gyakorolt hatásainak vizsgálata a

Kelet-borsodi-szénmedencében. Nyíregyháza, MTA DAB, NYF TFI, 193 p.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Környezeti földtudományok



Kreditpont 2







A hallgatók ismerjék meg különböző típusú környezeti problémák rendszerét a természeti

veszélyektől, az antropogén tájformáláson és a környezetszennyezésen át az élő természeti rendszerek

károsításáig. Sajátítsák el a földtudományok szerepét a környezeti problémák kezelésében. A kurzus

végére a hallgatók a környezeti földtudományok segítségével gyakorlati esettanulmányokon és

laborvizsgálatokon keresztül tudják elemezni a környezet-szennyezés és környezetkárosítás

problémáit, hogy képesek legyenek megoldás-orientált módon és interaktív módszerekkel továbbadni

a diákok számára.


A földi rendszerek kapcsolatai és fő típusai. A fő anyagforgalmi ciklusok jellemzése

környezetvédelmi szempontból. A környezetvédelem témaköreinek fontosabb fogalmai. A

földtudományok környezetvédelmi, környezetgazdálkodási és természetvédelemi kapcsolatai. A

geotényezőkre káros folyamatok, jelenségek, anyagok ismerete. A környezetkárosítás formáinak és

az ellenük való védekezés földtudományi módozatainak gyakorlati áttekintése. A földtani,

geomorfológiai közeg használatának tájrendezési vonatkozásai, terepi- és laborvizsgálatai.

Geoinformatikai lehetőségek földtani, felszínalaktani elemzések során. Környezetvédelmi célú

terepi talajfelvételezés, jegyzőkönyvezetés. Talajszennyezési, talajdegradációs problémák

laborvizsgálata. Hidrológiai, vízgazdálkodási problémák laborvizsgálatai és elemzése.

Geoinformatikai módszerek a szennyezések terjedésének vizsgálatában. A természetvédelem

földtudományi vonatkozásai. Tájökológiai, területhasználati vizsgálatok alapfogalmai. A

geoinformatika szerepe a tájvizsgálatok folyamatában.


Kerényi A. (2003) Környezettan – Természet és társadalom – globális nézőpontból – Mezőgazda

Kiadó, Budapest, 470p.

Angyal Zs. szerk. 2012. Környezettudományi terepgyakorlat. ELTE TTK, Typotex Kiadó, Budapest,

290 p.

Szabó Sz. – Csámer Á. 2002. Környezetföldrajz-földtan, Eszterházy Károly Főiskola, főiskolai

jegyzet, 126 p. (részlet pp. 103-118)

Kádár I. 1998. A szennyezett talajok vizsgálatáról, Kármentesítési kézikönyv, KöM

http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk2/index.htm

Kovács F. - Lóki J. - Nagyváradi L. - Gyenizse P. - Bugya T. - Rábay A. 2013. Környezeti

informatika. E-jegyzet, SZTE-DE-PTE http://www.geo.u-szeged.hu/~feri/

kornyezeti_informatika/k%C3%B6rnyezeti_informatika.html

http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk2/index.htm

http://www.geo.u-szeged.hu/~feri/%0bkornyezeti_informatika/k%C3%B6rnyezeti_informatika.html

http://www.geo.u-szeged.hu/~feri/%0bkornyezeti_informatika/k%C3%B6rnyezeti_informatika.html

Társadalomföldrajzi modul

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A világgazdaság folyamatai és működési

zavarai



Kreditpont 3







A világgazdaság centrum-periféria fejlődési elmélete alapján, valamint a globalizációs évszázad új

kihívásaira adott sajátos válaszok segítségével - a történelmi fejlődés eltéréseit is figyelembe véve -

vizsgáljuk a centrum országok, a félperifériák és a differenciálódó fejlődő régiók (harmadik és

negyedik világ) sokoldalú kapcsolatrendszerét, a helyi társadalmi-gazdasági sajátosságok

érzékeltetésével, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű perifériák sajátos alkalmazkodását,

társadalmi-gazdasági berendezkedését.


A világgazdaság fejlődése és működési zavarai c. stúdium bevezetője a világgazdasági elméletekkel és

modellekkel foglalkozik, majd felvázolja a XV. századi regionális gazdaságokból kialakuló egységes,

modern világgazdaság fejlődési szakaszait és sajátosságait. Az idő- és térbeli keresztmetszetek után –

amelyek a világgazdaság fejlődési fokozatai is – a világgazdaság jelenlegi sajátosságaival

(globalizáció, Just in time, dezindusztrializáció, termelői- és fogyasztói szolgáltatások, stb.) és

működési zavaraival foglalkozunk. Különös hangsúlyt fektetve a természeti és humán erőforrások

regionális különbségeire, a gazdasági potenciál eltéréseire, amelyek eredményeként gyorsuló

differenciálódás és élesedő konfliktusok adódnak (pl. Észak-Dél, élelmezési, pénzügyi).


Haggett P. (2006): Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest, 842 p.

Berend T. Iván – Ránki Gy. (1987): Európa gazdasága a XIX. századba (1780-1914). Gondolat Kiadó,

Bp.

G, Nagle – K, Spencer (1999): Az Európai Unió földrajza. Holnap Kiadó, Budapest

Huntington, S. P. (1999): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Kiadó,

Budapest, 646 p.

Fischer F. (2005): A kétpólusú világ 1945-1989: Tankönyv és atlasz. Dialóg Campus, Pécs, 396 p.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Történeti földrajz II.



Kreditpont 2







A tantárgy célja a természeti környezet és az emberi tevékenységi formák idő- és

térbeli változásainak a bemutatása (895-től 1945-ig). További cél, hogy a hallgatók

képesek legyenek az elsajátított tananyag felhasználásával önálló helytörténeti kutatást

végezni, s az így feltárt ismereteket integrálni tudják az általános iskolai tananyagba,

figyelembe véve a tanulók előképzettségét és életkori sajátosságait.


A hazai történeti geográfia eredményei és feladatai. A Kárpát-medencében élő

társadalmak táj- és erőforrás-használata, tájformáló, környezet-átalakító tevékenysége.

A Kárpát-medence természeti képe a honfoglalás és a kora Árpád-korban. A

természeti környezet változásai a 9-10. századtól a 19. század közepéig. A társadalom

integrált környezet-átalakító tevékenysége a Kárpát-medencében (1846-1920). A

magyarság történeti demográfiája (1920-ig).

A Kárpát-medence etnikumai, etnikai térszerkezet-változásai és az interetnikus

kapcsolatok (1920-ig). A magyar településhálózat kialakulása és fejlődése a 10.

századtól 1920-ig. A településhálózat változása 1920-tól 1945-ig. A magyar mező- és

erdőgazdaság történeti földrajza a feudalizmustól 1920-ig. A Kárpát-medence

bányászata és kohászata a korai feudalizmustól 1920-ig. A magyar ipar történeti

földrajza. A feudális kori Magyarország közlekedési hálózata és piacközpontjai.

Gazdasági erővonalak és erőközpontok a Kárpát-medencében. Az ország

infrastruktúra-rendszerének kiépítése és hatása a társadalmi-gazdasági folyamatokra

(19-20. század). Térszerveződés, régiók és interregionális kapcsolatok a Kárpát-

medencében. Trianon hatása az ország társadalmi-gazdasági viszonyaira (1920-1945).


Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Egyetemi-főiskolai tankönyv.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.

Kókai Sándor: A Bánság történeti földrajza (1718-1918). Nyíregyháza, 2010.

Dobány Zoltán: A Taktaköz történeti földrajza a 18. század közepétől 1945-ig.

Nyíregyháza, 1995.

Dobány Zoltán: A Cserehát történeti földrajza. Aggtelek, 2010.

Dobány Zoltán: A Sajó-Bódva köze történeti földrajza. Aggtelek, 2010.

Dobány Zoltán: Történeti földrajzi tanulmányok a Hernád-völgy területéről (18-20.

század). Aggtelek, 2010.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Politikai földrajz és szociálgeográfia



Kreditpont 2







Politikai jelenségek földrajzi módszerekkel történő elemzését és földrajzi értelmezését végző

tudományterület. Vizsgálja az államhatárok és az államok földrajzi jellemzőit, területi változásait,

az államok belső közigazgatási felosztását, a régiók kialakításának területi kereteit, az egyes társa-

dalmi csoportok politikai magatartását, az államok nemzetközi kapcsolatrendszerét, az államközi

kapcsolatok földrajzi, geopolitikai hátterét, a nemzetközi integrációk kialakulását, s még számos

politikai jelenség földrajzi vonását. A politikai földrajz kialakulásában mérföldkőnek számított

Friedrich Ratzel (1844-1904) német geográfus munkássága, akinek Politische Geographie (1897)

című műve jelentős lökést adott a tudományterület létrejötte szempontjából. A 20. századi fejlődése

során a politikai földrajz számos részterületre vált szét (pl. geopolitika, közigazgatási földrajz,

választási földrajz, integráció-földrajz), amelyek önálló tudományterületté válása megindult. A

politikai földrajz napjainkban a társadalomföldrajz egyik legdinamikusabban fejlődő,

legszerteágazóbb részterülete.


A politikai földrajz átalakulóban lévő, igen sok problémát magában foglaló tudományterület. A

kurzus elsősorban a politika térbeli szerveződéseinek kérdéseit tárgyalja. A tárgy időbeli korlátai

lehetetlenné teszik egy teljes, átfogó kép nyújtását, mely minden klasszikus témát átölel. Ezért

figyelembe véve, hogy a hallgatók érdeklődése elsősorban a politikai konfliktusok és nemzetközi

kapcsolatok felé irányul, főleg ilyen kérdések vizsgálata kerül előtérbe.

Bevezetés a politikai földrajzba.

Államföldrajz: Állam – nemzet – nemzetállam. Az államok létrejötte. Az állam területe.

Határok földrajza. Magterületek és fővárosok. Központosított, szövetségi és regionális államok.

Különleges politikai területi egységek.

Közigazgatás földrajza: A közigazgatás földrajz definíciója, kialakulása és fejlődése. Közigazgatási

térfelosztás világszerte. Közigazgatási térfelosztás és változásai Magyarországon.

Választási földrajz: A választási földrajz definíciója, kutatási előzményei. A választójog és a

választási rendszerek fejlődése. A választási földrajz rendszermodellje. A magyar parlamenti

választások földrajzi jellemzői (1990-1998).

Imperializmus, gyarmatosítás, dekolonizáció: Gyarmatbirodalmak létrejötte, felbomlása, utóélete.

Geopolitika: A hatalom vizsgálata. Történeti koncepciók a geopolitikában. Napjaink geopolitikája.

A háború és béke földrajza. Jelenlegi nemzetközi kapcsolatok: Nemzetközi jog. Nemzetközi

kereskedelem. Gazdasági integráció. Globális kormányközi szervezetek. Regionális és

szubregionális szervezetek. Land-locked (“szárazföldbe zárt”) államok.


Bernek Ágnes (szerk.) (2002): A globális világpolitikai földrajza, Nemzeti Tankönyvkiadó

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/humanfoldr/allamhatar.htm

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/humanfoldr/geopolitika.htm

Regionális földrajzi modul

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Kontinensek földrajza I.



Kreditpont 3







A Kontinensek földrajza I. című tárgy keretében a hallgatóknak meg kell ismerniük az

Amerikai kontinens természeti földrajzi adottságait, azok hatásait az

energiagazdálkodásra, a kitermelő iparra, a feldolgozóiparra, a mezőgazdálkodásra és

a szolgáltatások egyes ágazataira. Meg kell ismerniük továbbá a társadalom lokális-,

mikro- és makroregionális környezet-átalakító, tájformáló tevékenységét is, az egyes

régiók és térségek jellemzőinek, sajátosságainak vizsgálata alapján, úgy, hogy az

egyes országok, ország-csoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi

sajátosságai is a felszínre kerüljenek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra

és súlypontokra.


Észak-Amerika földrajzi helyzete, tagoltsága, kialakulása, morfológiai egységei.

Észak-Amerika éghajlata, vízrajza. Észak-Amerika természetes növénytakarója,

állatvilága, talajai. Észak-Amerika tájai. A Kanadai pajzs, az Appalache-hegység. A

Kordillerák hegylánca. A Sziklás-hegység. A Belső-medencesor, a Pacifikus-

hegységrendszer. A Belső-síkság. Közép-Amerika földrajzi helyzete, tagoltsága,

kialakulása, felszíne. Közép-Amerika éghajlata, vízrajza, növényzete, állatvilága,

talajai. Közép- Amerika tájai. Dél-Amerika földrajzi helyzete, tagoltsága, kialakulása,

felszíne. Dél-Amerika éghajlata, vízrajza, természetes növénytakarója, állatvilága,

talajai. Dél-Amerikai tájai. Dél-Amerika masszívumai. Dél-Amerika alföldjei,

medencéi. Az Andok.

Az USA társadalmi-gazdasági fejlődése és sajátosságai, világgazdasági jelentősége,

népesség- és településföldrajzi specifikumai stb. Mezőgazdaságának általános

jellemzői, termelési övezetei ill. körzetei. Gazdasági körzeteinek komplex bemutatása,

értékelése. Kanada, Mexikó, Közép-Amerika országainak jellemzése, világgazdasági

jelentőségű termékeik bemutatása. Dél-Amerika regionális középhatalmainak

társadalmi-gazdasági jellemzése


Probáld F. Amerika regionális földrajza. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005.

Gábris Gy. (szerk.): Regionális természetföldrajzi atlasz, Tengerentúli világrészek,

ELTE

Eötvös kiadó, Budapest 1999

Pinczés Z.: Regionális természeti földrajz. Tankönyvkiadó, Bp. 1982

Gertig Béla (szerk.): Kontinensek földrajza II. Tankönyvkiadó Budapest, 1989.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Kontinensek földrajza II.



Kreditpont 3







Ázsia jelentősebb országainak, természeti- és társadalmi adottságainak komplex

értékelése, s ennek segítségével az általános természet- és társadalomföldrajzból

tanultak konkrét gyakorlati alkalmazása egy-egy ország vagy országcsoport

világgazdasági helyét, fontosságát, valamint specifikumait illetően.


DNy-, Dél- és Dél-Kelet Ázsia természeti- és társadalmi sajátosságainak feltárása,

gazdasági és politikai lemaradások és átalakulások bemutatása. A FÁK

természetföldrajzi adottságai, ezek hatása a kitermelő iparra, energiagazdálkodásra és

a feldolgozóipar elhelyezkedésére, jellemző sajátosságainak (gazdasági körzeteinek)

kialakulására. A FÁK népei, népességföldrajzi jellemzői, etnikai és vallási problémái.

Kína, Mongólia és a Távol-Kelet természeti viszonyai, sajátos gazdasága és

kapcsolódási lehetőségei a Japán gazdaság, illetve a kis tigrisek országaihoz, a fejlődés

lehetőségei és módozatai.


Probáld F. – Szegedi – Mészáros: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. 1996.

Rudl J.: A FÁK földrajza (egyetemi és főiskolai tankönyv) Budapest, 1999.

Makra L.: Varázslatos Kína Budapest, 1997.

A Világ országai Budapest, 1997.

U.ö.: Ázsia, Ausztria, Óceánia földrajza.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Kontinensek földrajza III.



Kreditpont 3







A Kontinensek földrajza III. című tárgy keretében a hallgatóknak meg kell ismerniük Afrika

és Ausztrália természeti földrajzi adottságait, azok hatásait az energiagazdálkodásra, a

kitermelő iparra, a feldolgozóiparra, a mezőgazdálkodásra és a szolgáltatások egyes

ágazataira. Meg kell ismerniük továbbá a társadalom lokális-, mikro- és makroregionális

környezet-átalakító, tájformáló tevékenységét is, az egyes régiók és térségek jellemzőinek,

sajátosságainak vizsgálata alapján, úgy, hogy az egyes országok, ország-csoportok, régiók

gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is a felszínre kerüljenek, különös tekintettel a

térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra.


Afrika természeti viszonyai (helyzete, felszíne, kialakulása, földtani felépítése, éghajlata,

vízrajza, természetes növényzete, állatvilága, talajai). A társadalom hatása a környezetre.

Afrika nagytájainak természeti földrajza (Dél-Afrika, Kelet-Afrika, Északkelet-Afrika,

Egyenlítői-Afrika, Felső-Guinea, Szudán, Szahara, Atlasz-vidék, Szigetek és szigetcsoportok)

Ausztrália természeti földrajza (helyzete, felszíne, kialakulása, földtani felépítése, éghajlata,

vízrajza, természetes növényzete, állatvilága, talajai). Ausztrália nagytájainak

természetföldrajza (Nyugat-ausztráliai pajzs, Belső-ausztráliai medencerendszer, Kelet-

Ausztráliai hegyvidék, Nagy-korallzátony)

Afrika és Ausztrália természet és társadalomföldrajzi erőforrásainak és fejlesztési

lehetőségeinek feltárása, gazdasági potenciáljának értékelése. Afrika helye és szerepe a

világgazdaságban. Afrika természeti és társadalmi régióinak helye, szerepe a regionális

munkamegosztásban, gazdasági társadalmi sajátosságainak, problémáinak bemutatása a

történelmi fejlődésen keresztül. Afrika regionális középhatalmainak gazdasági sajátosságai,

térszervező képességei és lehetőségei, valamint helyük és szerepük a globális világgazdaság

munkamegosztási rendszerében. Ausztrália és Új-Zéland társadalmi gazdasági fejlődése, helye

napjaink világgazdasági erőtereiben


Afrika és a Közel-Kelet földrajza. (szerk.: Probáld Ferenc), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest,

2002.

Gruber László: Ausztrália, Óceánia és Antarktisz természeti földrajza. JATE Press, Szeged,

1998.

Regionális természetföldrajzi atlasz Tengerentúli világrészek. (szerk.: Gábris Gyula), ELTE

Eötvös Kiadó, Budapest, 1999.

C. Tanári szakképzettség szakmai ismeretei Tanári szakképzettség ismeretei

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Földrajz szakmódszertan I. (A földrajztanítás

alapjai; hospitálás)



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Komáromi István, PhD, c. főiskolai

docens



A tárgy alapvető célja, hogy a tanárjelölteket felkészítse a korszerű földrajzoktatásra.

Elméletileg megalapozza a szakmai újdonságok felé nyitott, a közoktatás igényeihez alkalmazkodni

képes tanár személyiségét, a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek, valamint a különböző oktatási

szemléletek és követelményrendszerek megismertetésével. Feltárja és vizsgálja a földrajz tanítási

folyamatának törvényszerűségeit, a tanulók nevelésében, képzésében betöltött szerepét. Fejlesztendő

személyes kompetenciái között a problémamegoldó és szintézisalkotó képesség, valamint a megoldás-

orientált szemléletű alkalmazóképes tudás kialakítása a cél.


A földrajz tantárgy és a földtudományi ismeretek kapcsolata, rendszere. A földrajztanítás

módszertanának tárgya, feladatai. Az egyes műveltségterületek földrajzi tartalma, a földrajz

kapcsolatai más tudományágakkal, tantárgyakkal. A hazai földrajzoktatás szemléletének, kereteinek és

ismeretanyagának időbeli változásai. A földrajztanítás feladatai, a legújabb tantervek célja és fő

ismérvei. A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek

elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete. A földrajz lehetőségei a helyi pedagógiai program, az

iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok során. A kétszintű érettségi

rendszer földrajz tantárgyra vonatkozó céljai, feladatai, tartalmi és formai követelményrendszere. A

földrajzi tér, a földi és a kozmikus térben való eligazodás tanításának módszerei, eszközei. A

földrajztanár tervező munkája, a tanítás szervezeti és munkaformái. A földrajztanítás tanórai és azon

kívüli (iskolai és iskolán kívüli) szervezeti formái. Az alapvető dokumentumok, tanári, tanulói

taneszközök megismertetése. A tanítási-tanulási folyamat makro- és mikrostruktúrája.


Kormány Gy. 2004. A földrajz tanítása. – Nyíregyháza : Bessenyei Kiadó. – 297 p.

Farsang A. 2011. Földrajztanítás korszerűen. Szeged, GeoLitera. – 196 p.

Makádi M. 2004. Földönjáró I. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. –

Budapest, Stiefel Kiadó.

Makádi M. 2006. Földönjáró II. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére.

Budapest. Stiefel Kiadó.

Cleave, J. V. 1994. Földrajz: Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. –

Budapest, Springer Hungarica Könyvkiadó.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Földrajz szakmódszertan II. (módszerek és

eszközök; hospitálás)



Kreditpont 2





docens



A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a tanár és a tanuló sokoldalú tevékenységének

lehetőségeit, módszereit, kialakuljanak a földrajz oktatásához szükséges jártasságok, készségek.

Pedagógiai módszerek gyakorlati alkalmazása során tárják fel a földrajzi tantervek ismeretanyagát, a

diákok fejlesztendő kompetenciáit. Sajátítsák el a didaktikai feladatok megvalósítási formáit. Ismerjék

meg a földrajztanítás alapvető szerkezeti egységeit, a munkaformák, módszerek, eszközök és

pedagógiai eljárások megválasztásának feltételeit. Birtokosai legyenek a földrajzi ismeretek

problémamegoldó átadási képességének, ellenőrzési, értékelési, osztályozási képességének, valamint a

megoldás-orientált szemléletű alkalmazóképes tudásnak.


A földrajztanítás sajátos nevelési, képzési feladatai az elméletben és a gyakorlatban. Az óra

elemzése, értékelése. A természeti folyamatok tanításának módszertani fogásai. Tipikus földrajzi tájak,

térségek sajátosságainak tanítási módszerei. A világgazdaság működésének tanítása a helyi, a

regionális és a globális földrajzi-környezeti kérdések kapcsolata példák alapján. A hagyományos és az

új témák (pl. tájelemzés, földrajzi övezetesség, táj- és erőforrás használat, a városi és a falusi tér

differenciálódása, kultúrkörök világfelfogása stb.) problémaközpontú, feldolgozásának módszerei,

eszközei. A földrajzi idő és térbeli tájékozódás képességének kialakítása, térképi és egyéb eszközei. A

földrajzi feladattípusok összeállításának szabályszerűségei, ezek megismerése és gyakorlása. A

verbális módszerek és a szemléltető eszközök használata. A hagyományos eszközök használata a

szemléletváltásnak megfelelő, aktivizáló óravezetés megvalósítására. A modern eszközök

(számítógép, projektor, interaktív tábla stb.) használata. Tanítási formák a frontális és önálló

munkaformák variálásával.








Tóth A. 1978. 200 földrajzi kísérlet. – Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Földrajz szakmódszertan III. (Kompetencia

alapú földrajzoktatás)



Kreditpont 2





docens



A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a tanár és a tanuló kompetenciaalapú tanítási

tevékenységének lehetőségeit, módszereit, kialakuljanak ezeknek a földrajz oktatásához szükséges

készségei. A hallgatók képesek legyenek a valós folyamatok földrajzi információtartalmának értő

elemzésére, arról önálló vélemény megfogalmazására. Ismerjék és használják a földrajz időbeli, térbeli

és környezeti tudományterületi jellegzetességeihez igazodó speciális kompetenciákat és képesek

legyenek ezeknek a mindennapokhoz igazított interpretálására a közoktatás életkori sajátosságaihoz

igazodva.


A természettudományos világkép földtudományi alapelemei. A földtudományok és a

környezet kapcsolata (a környezetföldtantól, a tájökológián át az antropogén geomorfológiáig). A

kereszttantervi kompetenciák alkalmazása: olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, tanulási

szokások és készségek, alapvető gondolkodási műveletek, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

a földrajzi ismeretanyagban. A földrajz speciális fejlesztési területei, kulcskompetenciái. A

honismeret, az európaiság tudatának fejlesztése. Hazánkról és az Európai Unióról, kultúrkörről

szerzett önálló ismeretek beintegrálása a földrajzi tananyagtartalmakba. A tanulás tanítása a

földtudományok területén. A természeti-társadalmi környezeti információk és a valós események

kapcsolata, földrajzi készségek a mindennapokban. Ezek tanításához szükséges alapfogalmak,

módszerek, eljárások és eszközök. A hálózat-alapú tanulási környezetekre épülő tanulásszervezési,

információtechnológiai, vizuális prezentációs technikák alkalmazása. Térkép és GIS alkalmazása a

tanórán, kapcsolata a mindennapokkal. Terepi ismeretszerzés, mint integrált ismeretszerzési módszer,

készségfejlesztő szerepe és lehetőségei. A valóság modellezésének földrajzi módszerei, a

projektmódszer, drámapedagógiai eszközök, vita alkalmazásával. A természeti-társadalmi környezet

fenntarthatóságának szemléletének érvényesülése a földrajzoktatásban.








Parti K. - Urbán Á. szerk. 2000. Barangolás a tantárgyak között. Módszertani segédlet komplex témák

feldolgozásához, FSC-British Council, 80 p.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Földrajz szakmódszertan IV.

(Tehetséggondozás, felzárkóztatás)



Kreditpont 2





docens



A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a kompetenciaalapú tanítási lehetőségeit a

differenciált képességfejlesztésben. Ismerje fel az egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodás

földrajzi információszerzési, szelektálási és értelmezési képességének a mindennapokhoz igazított

átadásának lehetőségeit a tanulók érési folyamatában rejlő különbségekhez igazítva. Azaz a tanárjelölt

képes legyen a különböző képzési igényű tanulókhoz igazodva olyan ismeretek nyújtására, képességek

kialakítására, amelyek alapján a diákok elsajátítják a földrajzi-környezeti tartalmú információk és

források használatának sajátosságait.


A kompetenciaalapú oktatás lehetőségei az eltérő érettség és képességek korai felismerésében

a földrajzban. A földrajzi idő és térbeli tájékozódás képességének tudásszintekhez igazított fejlesztése.

A természeti folyamatok tanításának differenciált lehetőségei. A társadalom térbeli sajátosságainak

modern szemléletű átadásának használata a képességfejlesztésben. A hálózat-alapú tanulási

környezetekre épülő információtechnológiai, vizuális prezentációs technikák alkalmazásában rejlő

felzárkóztatási és tehetségfejlesztési lehetőségek. A földrajzi-környezeti ismeretszerzést szolgáló

eszközök használata a közösségi tudat fejlesztésére. A belső- és külső koncentráció differenciált

érvényesítésének lehetőségei és módjai a földrajztanításban. Frontális és önálló munkaformák a

problémamegoldó gondolkodási és modellezési képességek érettségi szintekhez és továbbtanuláshoz

igazodó fejlesztésére. A földrajztanítás tanórai és azon kívüli szervezeti formáinak szerepe a

tehetségfejlesztésben és a felzárkóztatásban. Versenyek, pályázatok és projektmunkák szerepe a

tehetségek kibontakoztatásában. A tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek

elemző értékelése, a különböző értékelési formák és eszközök használata. Az értékelés eredményeinek

hatékony alkalmazása a differenciált képességfejlesztésben, az önértékelés fejlesztése.






Parti K. - Urbán Á. szerk. 2000. Barangolás a tantárgyak között. Módszertani segédlet komplex témák

feldolgozásához, FSC-British Council, 80 p.

Berényiné Parti K. - Fodorné Gyalog É. - Urbán Á. - Mirtse Á. (szerk.) (2000): Uccu az utcára!!! FSC,

Budapest. 79 p.

a. Általános és középiskolai közös képzési szakasz · 2015. 7. 9. · természetvédelmi,...

Documents