KEY QUESTION FOR THE FUTURE

Az AREVA T&D átfogó mérnöki szolgáltatásokat kínál az igény felmerülésétől a megvalósításig.

Kiváló mérnökeink, közép és nagyfeszültségű termékeink, valamint tervezői és támogató szolgáltatásaink lehetővé teszik, hogy az Ön igazi partnerévé váljunk alállomásának tervezése, építése, szerelése és rendszerbe való integrálása során.

Kulcsrakész állomás megvalósítása esetén az ön választása AREVA T&D

AREVA Hungária Kft. - Értékesítési Iroda -H-1113 Budapest, Nagyszőlős u. 11-15.Tel.: (1) 487-72-20 – Fax.: (1) 487-72-24www.areva.com

Komplex megoldást keres?

ElektrotechnikaKEY QUESTION FOR THE FUTURE

otechnikaA MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ALAPÍTVA: 1908

102. ÉVFOLYAM

2 0 0 9 / 0 4

www.mee.hu

A villamos energia rendszerek

üzembiztonságának néhány kérdése

a 21. században II.rész

A magyar villamosenergia-rendszer

hálózatfejlesztési terve 2008.

A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei

EnergiaKaland a Millenárison

MEE a Magyarregula ’2009 kiemelt szakmai

támogatója

Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. II. félévben közzétett magyar szabványok

LED-ek alkalmazási lehetőségei

a közvilágításban

MagyarElektrotechnikaiEgyesület VILLÁMVÉDELEM

A villámvédelem új módszerei Új OTSZ – MSZ EN 62305 szabvány

Tanfolyamrendszer villamos szakemberek számára

Tanfolyam típusok:• Villamos tervezők részére, 5 nap• Műszaki ellenőrök részére, 4 nap• Villámvédelmi felülvizsgálók részére, 3 nap• Felelős műszaki vezetők részére, 2 nap• További villamos szakemberek részére, 1 nap

A tanfolyamok után tett sikeres vizsgát az OKF által is elfogadott oklevéllel igazoljuk. A többnapos tanfolyamok különböző oktatási időrenddel kerülnek megrendezésre. A három vagy többnapos tanfolyamok költsége a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható.

További részletes információk a www.mee.hu vagy a www.vv62305.hu honlapon találhatók. Kapcsolat: Helter Ferencné: Tel.: 353-0117, Fax.: 353-4069, e-mail: helter@mee.hu

OBO BETTERMANN Kft.H-2347 Bugyi, Alsóráda 2.Tel.: +36 (29) 34 90 00 • Fax: +36 (29) 34 91 00 • E-mail: info@obo.hu • www.obo.hu

Az OBO túlfeszültség-védelmi eszközök teljes körű védelmet nyújtanak az alapvédelemtől a fi nomvédelemig.

Alkalmazhatók:erős áramú hálózatok,adatátviteli, illetve telekommunikációs hálózatok,szabályozástechnikai áramkörök védelmére.

Az OBO túlfeszültség-védelmi eszközeire 5 év garanciát vállal!

Tranziens túlfeszültségek elleni védelemTBS

ElektrotechnikaFelelős kiadó: Kovács AndrásFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László

Tagok:Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer ÁgostonDr. Vajk István (MATE képviselő)

Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich MártaSzerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa

Rovatfelelősök:Technikatörténet: Dr. Antal IldikóHírek, Lapszemle: Dr. Bencze JánosVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertAutomatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásVillamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy GyulaVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesSzabványosítás: Somorjai LajosOktatás: Dr. Szandtner KárolyLapszemle: Szepessy SándorSzakmai jog: Arató CsabaIfjúsági Bizottság: Turi Gábor

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt

Korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.Telefon: 353-0117 és 353-1108Telefax: 353-4069E-mail: elektrotechnika@mee.huHonlap: www.mee.huKiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-41

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

TaRTalomjEGyzéK

Tóth Péterné: Beköszöntő ............................................. 4

ENERGETIKA

Dr. Tombor Antal: A villamos energia rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. században II. rész .................................................... 5

Kerényi A. Ödön: VERE NFE átvitel ............................ 8

Dr. Bürger László – Decsi Tamás – Gölöncsér Péter – Kovács Péter – Olasz Ferenc – Óvári György– Sulyok Zoltán – Várhegyi Gergő: A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve 2008. ....................................... 9

Hartmann Bálint: Szélerőmű rendszerintegrálásához szükséges tározókapacitás vizsgálata, különös tekintettel a mélyvölgy időszakra .............................. 12

Dr. Bencze János: A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei ......................................................................... 15

Mayer György: Döntő többséggel támogatja a parlament a paksi bővítést ........................................ 15

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ..... 16

AKTUÁLIS

Kiss Árpád: Átadták a 2008-as Innovációs Díjakat a Parlamentben ................................................................. 18

Tóth Éva: EnergiaKaland a Millenárison .................. 20

Tóth Éva: MEE a Magyarregula’2009 kiemelt szakmai támogatója ........................................................ 21

Dr. Gáti József Prof. Dr. Rudas Imre BMF rektor kitüntetése ........... 22

EGYESÜLETI ÉLET

Arany László: Előadás Szegeden ............................... 23

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

Dr. Novothny Ferenc: MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozat 2008-ban megjelent szabványai ..................................................... 24

Kovács Levente: Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. II. félévben közzétett magyar szabványok ......................................................................... 27

Arató Csaba: Tájékoztató a felülvizsgálók szakmai követelményeiről .............................................................. 28

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Szabó Gergely: LED-ek alkalmazási lehetőségei a közvilágításban .............................................................. 30

Almási Kristóf: Megbeszélés az UCTE és a WWF között a „Föld órája” kockázatairól .............................. 32

TECHNIKATöRTÉNET

Dr. Antal Ildikó: „Utazó múzeum” ............................ 33

NEKROLóG

In memoriam Szenohradszki István .......................... 33

Hirdetőink / Advertisers

· aREVa Hungária Kft.

· Distrelec GmbH

· Farnell

· mitsubishi Electric

· oBo Bettermann Kft.

CoNTENTS

Éva Tóth: Greetings from the Editor-in-Chief

ENERGETICS

Dr. Antal Tombor: Some questions about the reliability of the electrical energy systems, in the 21st Century 2. part

Ödön A. Kerényi: High voltage Direct Current Transmission

Dr. László Bürger – Tamás Decsi – Péter Gölöncsér – Péter Kovács – Ferenc Olasz – György Óvári – Zoltán Sulyok – Gergő Várhegyi: Network Development Plan of the Hungarian Power System 2008

Bálint Hartmann: Investigation of a storage facility needed for the system integration of a wind generator, in consideration of the off-peak period

Dr. János Bencze: The possibilities of the enlargement of Paks Nuclear Power Plant

György Mayer: The Parliament say “yes” to the enlargement of Paks Nuclear Power Plant

Dr. János Bencze: News from the world of Energetics

TIMELINESS

Árpád Kiss: 2008 Innovation awards in the Parliament

Éva Tóth: “Energy-adventure” in the Millenaris exhibition center

Éva Tóth: The Hungarian Electrotechnical Association is the main professional promoter of “Hungarian-Regula” exhibition

Dr. József Gáti: The award of Prof. Dr. I Rudas, the President of the Technical College of Budapest

FROM OUR CORRESPONDENTS

László Arany: Presentation in Szeged

PROFESSIONAL REGULATIONS

Dr. Ferenc Novothny: Some new standards in the series of Hungarian Standards HD 60364 in the field of low voltage electrical equipments

Levente Kovács: Newly published standards in the second half of 2008, in the field of electrotechnics

Csaba Arató: Information about the professional requirements of Examiners

LIGHTING TECHNICS

Gergely Szabó: The possibility of application of the LED’s in the public lighting

Kristóf Almási: Discussion between the UCTE and WWF about the risk of the “hour of the globe”

HISTORY OF TECHNICS

Dr. Ildikó Antal: “Muzeum road show”

OBITUARY

In memoriam István Szenohradszki

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 9 4

Egy héttel ezelőtt a tél még összeszedte maradék ere-jét, mintha nem akarná átadni helyét a tavasznak. Aztán egyszerre, mint egy varázsütésre kisütött a nap, az eső áz-tatta földben elvetett magokból előbújt az élet, rügyezni kezdtek a fák, zsongani kezdett a természet. Az egyesü-letünkben is ezt a megélénkülést tapasztalhatjuk, hiszen egyre-másra mutatkoznak az elmúlt évben elindított kap-csolatok, programok és tervek eredményei. A különböző médiumokban is egyre többször találkozhatunk a MEE nevével, mint mérvadó szakmai álláspont megfogalmazó-jával, hiteles véleményformálóval, amely tesz a közjóért.

Hogy mire gondolok? Már a tavalyi esztendőben el kellett vetni a magját az energiapolitikáról másként gon-dolkodásnak, amely a januári nyilvános vitanap után úgy tűnik, meghozta gyümölcsét: már egy héttel a rendezvény után a parlament napirendjére tűzte az egyik legvitatot-tabb kérdést az atomerőmű bővítését. Az is igaz, hogy a januári gázhelyzet is hozzájárult az események felgyorsí-tásához. A magyarországi energiaszükséglet egy részének fedezéséhez az egyik elérhető megoldás Paks bővítése, amelyet végül döntő többséggel szavaztak meg a képvi-selők. Az idő sürget, mire a terv megvalósulhat, eltelik 10-12 év, de legalább elindult valami!

Az egyesület megújulási programjának fontos pont-ja a fiatalítás, az ifjabb generáció bevonása a szakmai életbe. A 2008 októberében létrejött új kapcsolat éppen egybevágott szervezetünk ezen céljával. A Mitsubishi

Kedves Olvasó!

európai cégének magyarországi képviselője megkereste egyesületünket egy közös munka, együttműködés lehe-tőségével, amelynek eredményét a Magyarregula nyitó sajtótájékoztatóján ismerhették meg a jelenlévők. A kiírt és sikeresen lezajlott pályázat három fiatalnak 2000-2000 eurós jutalmat hozott. A Mitsubishivel a kapcsolat tovább folytatódik. Mindenről mostani számunkban bővebben olvashatnak.

Már javában tart a MEE 56. Vándorgyűlés Konferencia és Kiállításának előkészítése, szakmai programjának összeál-lítása, erről is tájékoztatást adunk lapunk mellékletében. De két másik nagy rendezvénynek, a CIGR és a CIGRE kon-ferenciáknak szervezése is folyamatban van, s a hely szűke miatt a többi „kisebb” szakmai eseményről most nem is szólok részletesen. Május végén lesz Közgyűlés, amelyen az elvégzett feladatokról kell majd beszámolni és elszá-molni. A fentiekben említettek néhány tagtársunknak és a titkárságnak hihetetlen kemény munkát jelentenek, ezért köszönettel tartozunk nekik.

Ami az Elektrotechnikát illeti, jó egy évvel ezelőtt mi is valami újnak vetettük el a magját, amelyet folyamatosan alakítgattunk, nyesegettünk – hogy természeti hasonlat-tal éljek – a javaslatok, vélemények alapján. A márciusi számban kiküldött felmérésre már lassan érkeznek a kitöl-tött kérdőívek, amelyeket továbbra is kíváncsian várunk. Hiszen a lap készítőinek fontos az eredmény, hogy láthas-suk, milyen a folyóirat fogadtatása, megfelel-e az elvárá-soknak, mit szeretnének és miről olvasnának még szíve-sen olvasóink? Ugyanilyen jelentőségű, hogy a „külvilág” hogyan ítéli meg a lapot, érdemesnek tartják-e szakmai és hirdetési információk közlésére, hiszen ezek a bevételek az Elektrotechnika létét, jövőjét biztosítják.

Mindannyian vágyunk a sikerre, ezzel mi sem vagyunk másként. Szerkesztőségünk örömmel fogadja a legap-róbb elismerést is. Az eddig beérkezett vélemények azt igazolják, hogy értékelhető, következetes, koncepciózus és − talán nem tűnik szerénytelenségnek − sikeres mun-kát végeztünk. Az Elektrotechnikát áprilistól az Observer is szemlézi, s ez egy újabb, külső igazolása annak, hogy az egyesület egy komoly, a szakma és a civilek által egyaránt elfogadott lapot tudhat magáénak, amelynek helye van a magyar sajtóban.

Fontos lépés és rang ez számunkra. Igyekszünk meg-szolgálni a bizalmat!

Tóth Péterné főszerkesztő

Fotó

: sze

lagn

es

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 5

4. 2003. augusztus 14. csütörtök

északkelet-Amerika [1][5]4.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapjánA rendszerüzemzavar két villamos energia társaság területén, Ohio államban kezdődött:– First Energy Corporation (FE) Ohio állam középső és északi

részén– American Elecric Power Corporation (AEP) Ohio állam kö-

zépső és déli részén.Az észak-amerikai térségben lévő villamos energia társasá-

gok elhelyezkedését a 3. ábra mutatja.Az üzemzavart megelőzően az egyes társaságok közötti vil-

lamosenergia-áramlásokat a 4. ábra mutatja.A First Energy teljesítményhelyzete az üzemzavar előtt:– Fogyasztás: 12.635 MW– Termelés: 9940 MW – Vásárlás: 2695 MW ( a fogyasztás kb. 22%-a)

A 30-34°C hőmérsékletű kánikulai időjárás miatt a lég-kondicionáló berendezések áramigénye jelentősen megnö-vekedett. Az FE 2854 MW teljesítményt importált a Dél-Ohi-óban lévő AEP erőműveiből, amelyek közül számos blokk kereskedelmi célra épült. Ezek az erőművek szinte csak wattos teljesítményt termeltek, mivel a meddőteljesítmény a liberalizált rendszerben értéktelen. Ennek következtében a teljesítményszállításhoz szükséges meddőteljesítmény nagy részét az AEP rendszer az FE-ből, illetve a szomszédos PJM Interconet rendszerből vételezte.(4. ábra)

A szerző megjegyzése: A csak wattos energiát termelő kereskedelmi erőművek villa-

mos stabilitása rendkívül sérülékeny. Ilyen üzemmód mellett nemcsak a saját üzembiztonságukat, hanem a villamosener-gia-rendszer biztonságát is veszélyeztetik. Ez azonban a keres-

A villamosenergia-rendszerek

üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején

II.rész2003. augusztus 14 - 2003. augusztus 27.

Több mint 10 éve kezdődött el a modellváltás a villamos-energia-iparban. A piaci modell „javítgatása” még mosta-nában is folyamatban van. A felhasználó számára legfonto-sabb a villamos energia ára, a szolgáltatás megbízhatósá-ga, valamint a minősége. A piaci körülmények mindezekre hatással vannak. A cikk a villamosenergia-ellátás biztonsá-gának változásával és a változás okaival foglalkozik.

The change in the market system of the electrical energy sector has begun more then ten years ago. The “tinkering” of this market system is going on even now. The most impor-tant for the consumers are the price of electrical energy, the reliability of supply, and the quality. Market circumstances have an infl uence on all of these requirements. The report de-als with the change of the reliability of the electrical-energy supply and looks for the reason of this change.

kedőket láthatóan a legkevésbé sem érdekelte. A piac szerep-lőit érdekeltté kell tenni, hogy tevékenységükkel ne rontsák, hanem javítsák a villamosenergia-rendszer biztonságát.Az FE rendszert a Midwest Independent System Operator

(MISO) irányítja. 12:15-kor a MISO állapotbecslő informatikai rendszere a villamosenergia-rendszerben ismeretlen állapotot jelzett, ugyanis üzemben lévőnek mutatott egy kikapcsolt távve-zetéket. Ez az állapot becslő rendszer 5 percenként frissülő infor-mációkat ad a MISO-nak. A diszpécser az informatikai rendszert kikapcsolta, megjavította, de elfelejtette újra üzembe venni. A szerző megjegyzése: A diszpécser a rendszer javítása után elhagyta a munkahelyét

és ebédidőre távozott.Az állapotbecslő rendszer kikapcsolt állapotát csak 14:40-

kor vették észre. Azonban újabb hiba miatt az állapotbecslő rendszer 16:04-ig nem működött. A szerző megjegyzése: A MISO állapotbecslő rendszere négy órán keresztül nem

kapott 5 percenként frissülő adatokat. A rendszer összeom-láshoz vezető események előtt a MISO diszpécsere szakértői támogatás nélkül maradt. Az FE diszpécsere felfi gyelt arra, hogy a 345 kV-os hálózat fe-

szültsége a nagy terhelés miatt veszélyes mértékben lecsökkent. A diszpécser 13:18 és 13:28 között telefonon utasította az FE erő-műveit, hogy növeljék a meddőenergia-termelésüket. Egyidejű-leg elrendelte egy kikapcsolt kondenzátortelep visszakapcsolá-sát is. A kondenzátortelep visszakapcsolása sikertelen volt.

Miközben a kezelő személyzet a meddőenergia-termelést akarta növelni 13:31-kor az Eastlake erőmű 5.sz. 597 MW-os blokkja, amely 612 MW terheléssel működött, kikapcsoló-dott. A változatlan wattos energiatermelés mellett a megnö-velt meddőenergia-termelés miatt a generátor gerjesztőköre túlterhelődött és ez okozta a blokk kikapcsolódását. A szerző megjegyzése: A liberalizált piacon a kereskedelmi erőművek a stabil üzem-

hez szükséges meddőenergiát mint „gazdaságtalan” termé-ket alig termelnek.A feszültség stabilizálására tett diszpécseri intézkedések

eredménytelenek voltak, sőt az Eastlake 5. sz. blokkjának ki-esése miatt a 345 kV-os hálózat terhelése tovább nőtt és a feszültség aggasztóan kis értéken maradt. 14:15-kor az FE vészjelző és a távkezelést végrehajtó számítógépe meghibá-sodott, amit a diszpécser nem ismert fel. A szerző megjegyzése: A diszpécser abban a tudatban dolgozott, hogy támaszkod-

hat a vészjelző rendszer információira. Még csak esélye sem

3. ábra Ohio államban és a szomszéd államokban működő villamos társaságok és regionális üzemirányítók

ENERGETIKAENERGETIKAEnergetikaENERGETIKAEnergetikaENERGETIKAENERGETIKAEnergetikaENERGETIKA

energetikA

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 6

volt az eseményeket egy esetleges néhány 1000 MW-os fo-gyasztói korlátozással megakadályozni.15 óra körül a szél hirtelen 10 km/h-ról 4 km/h-ra csökkent.

Ennek következtében három 345 kV-os távvezeték túlmele-gedett és olyan mértékben megnőtt a belógásuk, hogy egy nem tisztított nyiladékban lévő fákhoz átíveltek. A három távvezeték egymás után 15:05-kor, 15:32-kor és 15:40-kor ki-kapcsolódott. A meghibásodott vészjelző funkció miatt az FE diszpécsere nem vette észre a kikapcsolódásokat. A szerző megjegyzése: A távvezetéki nyomvonalakat évente kétszer ellenőrzik a le-

vegőből és ötévenként tisztítják. Vannak tulajdonosok, akik még ezt is túl gyakorinak tartják!16:06-kor a villamosenergia-rendszerben, a megnöveke-

dett transzfer impedancia és a változatlan wattos teljesít-ményátvitel miatt, lengések keletkeztek. A környék utolsó 345 kV-os távvezetékét a távolsági védelem kikapcsolta. Az észak-ohiói hálózat összeomlott.

16:06-16:13 között az összeomló észak-amerikai rendszer-ben mintegy 60.000 MW erőművi kapacitás esett ki. A terü-let nagy részén teljes áramszünet volt, míg egyes helyeken kiegyensúlyozott spontán szigetüzemek alakultak ki. Az erő-művi generátorok lengések, gerjesztőköri túlterhelődések, teherledobás, frekvenciacsökkenés okozta házi üzemi leállás miatt kapcsolódtak ki.

A rendszerüzemzavar az USA-ban 8 államot (Connecticat, Massechusetts, Michigan, New York, New Jersey, Ohio, Penn-sylvania, Vermont), Kanadában 1 államot (Ontario) érintett. 263 erőmű 531 blokkja esett ki 61800 MW teljesítménnyel. A kiesett villamos energia kb. 350.000 MWh volt és mintegy 50 millió lakos maradt áram nélkül.

A helyreállítás során 16 óra múlva, másnap reggel 8:00-kor már kb. 48.800 MW fogyasztót elláttak. A Consolidated Edi-son fogyasztóit 29 óra múlva, a First Energy fogyasztóinak többségét 36 óra múlva, és a Long Island Power Authority fogyasztóit csak 3 nap múlva látták el. Ontario tartományban 8 nap múlva állt helyre az áramszolgáltatás.

Az USA-ban és Kanadában lévő atomerőművek a hálózati zavarok miatt a tervezett módon álltak le, vagy visszaterhel-tek és a hálózat helyreállításáig biztonságos állapotban vol-

tak. Az USA-ban 9 db Kanadában 11 db blokkot érintett az üzemzavar. A kanadai atomerőművek 3-6 órán keresztül há-lózati kapcsolat nélkül tartották fenn a nukleáris biztonságot. Részben azért húzódott el a hálózati kapcsolat helyreállítása, mert a tartalék rendszerirányító központot az áramszünet mi-att nem tudták üzembe helyezni.

4.2. Az események okai az elemzést végzők értékelése szerintKanada és az USA kormánya vizsgálóbizottságot állított fel. A bizottság a jelentést 2004 áprilisában véglegesítette, mi-után az eseményeket 43000 gyűjtősínből és 57600 távveze-tékből álló modellen analizálta. A bizottság az alábbi főbb megállapításokat tette: – A wattos terheléssel jelentősen terhelt átviteli hálózaton

nem állt rendelkezésre elegendő meddőenergia, így a háló-zati feszültég veszélyesen lecsökkent. Független szakértők szerint a versenypiaci körülmények között az „éhes keres-kedői erőművek” („hungry merchant plants”) csak wattos energiát akarnak termelni és meddőenergiát nem.

A szerző megjegyzése: Az AEC a zavar előtt közel 6.000 MW-ot exportált, míg kb. 850

MVAr meddőt importált!– Nem voltak meg az átviteli hálózat üzemeltetésének biz-

tonságos feltételei. Különösen hiányoztak a fontos infor-mációs rendszerek. A diszpécserek felkészültsége nem volt megfelelő, a tréningek hiányosak voltak.

– Az irányító személyzet nem ismerte fel az üzemzavari ál-lapotokat, a partner rendszerirányítókat nem informálták, így ezek segíteni és intézkedni sem tudtak.

– A regionális rendszerirányítók nem látták át az egész átvite-li hálózatot.

– Önmagában a felsoroltak egyike sem vezetett volna rend-szerösszeomláshoz, azonban az összes ok együttes hatása ellenőrizhetetlen folyamatokat indított el.

A vizsgálóbizottság ajánlásai:A vizsgálóbizottság 46 ajánlása az alábbi pontokba sorolható:1. Az áramkereskedelem szereplőinek érdekei és a villamos-

energia-rendszer megbízhatósága között keletkező konf-liktusokat a megbízhatóság javára kell rendezni. Az USA és

Kanada kormányainak, a regulátoroknak, valamint a piac szereplőinek a legmaga-sabb fokú biztonságot kell előtérbe helyez-ni a kereskedelmi érdekekkel szemben.2. A regulátoroknak és a fogyasztóknak tudomásul kell venni, hogy a megbízha-tóság nincs ingyen. A megbízhatósághoz szükséges beruházási és üzemviteli költ-ségeket a fogyasztóknak kell megfizetni. A regulált társaságok (rendszerirányítók, hálózati társaságok, stb.) csak akkor költe-nek pénzt a biztonságra, ha azt a regulá-torok a fogyasztói árban elismerik. A paci társaságok viszont csak akkor fordítanak pénzt bármely beruházásra, ha ezek a rá-fordítások megfelelő profitot hoznak.A szerző megjegyzése:A piaci befektetőknek a villamosenergia-rendszer biztonsága érdekében tett intéz-kedései és beruházásai egyértelműen csök-kentik a befektetők jövedelmezőségét (pl. meddőenergia-termelés). Ezért a befektetők maguktól nem fognak költeni a biztonságra. Csak a regulátorok által kidolgozott, minden piaci szereplő számára kötelező szabályok és 4. ábra A First Energy termelése, terhelése és a régiók közötti csere (2003.08.14.)

előírások betartatása kényszeríti ki a befektetők biztonságnö-velő intézkedéseit. Tapasztalatok szerint a regulátorok rendkí-vül óvatosak a kötelező biztonsági szabályok előírása kérdés-ében, mert ez beavatkozást jelent a piaci viszonyokba és növeli a villamos energia árát.

3. Kiemelt figyelmet kell fordítani az üzemeltetés színvonalá-nak ellenőrzésére, az előírások betartásának kikényszeríté-sére és a társaságok, továbbá a hivatalok felső vezetésének felelősségrevonhatóságára.

4. Az államoknak kritikus gazdasági és társadalmi infrastruk-túrája az átviteli hálózat. Az átviteli hálózat megbízhatósá-gának növelése érdekében törvénymódosítási és szabályo-zási intézkedéseket kell tenni.

A szerző megjegyzése: Az intézkedéscsomag nincs teljes körűen végrehajtva.

4.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerintA. Rendkívüli időjárásB. Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig vet-

ték igénybe a kereskedelmi szállításokC. A piac szereplőinek érdekei mellett háttérbe szorultak a vil-

lamosenergia-rendszer érdekei és biztonságaD. Műszaki hibákE. Személyi hibák F. Az együttműködő villamosenergia-rendszert irányító TSO-

ok között nem volt megfelelő a koordináció és az informá-cióáramlás.

G. Elégtelen karbantartás, vagy a berendezések hiányos el-lenőrzése

H. Bizonytalan diszpécseri tevékenység, a szükséges beavat-kozások halogatása, késése

5. 2003. augusztus 27. szerda – Ausztria [1]

5.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapjánA szlovéniai Krisko atomerőműben 9:15-kor néhány biztonsági szelep rutinszerű ellenőrzése során egy kapcsoló hibás beállítá-sa miatt a blokk kikapcsolódott. Ezután 0,5 s. múlva működött a Magyarországot Horvátországgal összekötő Hévíz-Tumbri 400 kV-os távvezeték Tumbri végén lévő 900 MW-ra beállított túláramvédelem és egy leégett reléérintkező következtében a megszakító beragadási védelem kikapcsolta a karbantartás miatt egy gyűjtősínes üzemben lévő Tumbri alállomás összes megszakítóját. A megszakító beragadásvédelem távparanccsal kikapcsolta Hévízen a Tumbri mező megszakítóját is. Ezzel meg-szakadt a magyar-horvát összeköttetés és a teljesítményhiá-nyos déli térség felé a teljesítményáramlás a német és az osztrák átviteli hálózatra terelődött. Az osztrák Wien Südost-Ternitz 220 kV-os kettős távvezeték terhelése a megengedett érték 115%-a fölé nőtt. A terhelés elérte az osztrák átviteli hálózat védelmére telepített rendszerbontó automatika indítási értékét és az auto-matika kikapcsolta a Bisamberg-Sokolnice 220 kV-os kettős és a Dürnorohr-Slavetice 400 kV-os távvezetékeket.

Ezzel megszűnt a kapcsolat Ausztria és Csehország között. Ennek hatására a Wien Südost-Ternitz 220 kV-os összeköttetés túlterhelése 115% alá csökkent, ezért a rendszerbontó auto-matika visszaesett, miközben már csak 2 s. idő volt hátra, hogy az automatika kikapcsolja az összes Magyarországra menő 400 kV-os és 220 kV-os távvezeték osztrák oldalát. Az üzemzavar alatt a teljesítményáramlás a cseh rendszerből a német rend-szer irányába 1100 MW-ról 1500 MW-ra növekedett. A cseh és a szlovák határkeresztező távvezetékeken Szlovákia felé 1260 MW-ról 1600 MW-ra nőtt meg a teljesítményáramlás. A cseh és a német villamosenergia-rendszerek kritikus üzemvi-teli helyzetbe kerültek, mert a megnövekedett áramszállítá-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 7

sok miatt nem teljesült az (n-1) kritérium. Szlovéniában nagy teljesítménylengések keletkeztek és az olasz villamosenergia-rendszer import helyett exportálni kezdett. Szlovénia átviteli hálózatán a jelentős feszültségcsökkenés miatt reális veszélye volt a feszültségomlásnak. A magyar hálózatba Szlovákiából 2650 MW teljesítmény áramlott, amely 144%-a a megengedett értéknek. Egyidejűleg Magyarországról 1260 MW teljesítmény áramlott Ausztriába, amely 140%-kal terhelte a határkereszte-ző távvezetéket. Az üzemzavar második felében a teljesítmény-áramlás a szlovák-magyar metszéken 1950 MW-ra csökkent 110%-os terhelést okozva a Győr-Bős 400 kV-os távvezetéken. Szlovákiában a megnövekedett észak-déli teljesítményáramlás súlyosan veszélyeztette a szlovák átviteli hálózatot, bár a szlo-vák villamosenergia-rendszerben teljesült az (n-1) kritérium.

5.2. Az események okai az elemzést végzők értékelése szerint– Nagy észak-déli teljesítményáramlás. A tényleges teljesítményáramlások rendszeresen több száz

MW-tal eltérnek az egyeztetett menetrendtől, A szerző megjegyzése: Az üzem-előkészítés során jelenleg csak a szomszédos TSO-k

egyeztetnek egymással. Ennek során nem veszik figyelembe, hogy a kétoldalúan egyeztetett teljesítményszállítások eset-leg más villamosenergia-rendszerekben túlterhelést, esetleg az (n-1) kritérium megsértését okozzák. A problémák a ha-tárkeresztező menetrendek regionális, később UCTE szintű koordinációjával oldhatók meg, amikor is figyelembe veszik a már meglévő teljesítményáramlásokat és a szűk keresztmet-szeteket. Ez azzal fog járni, hogy a jelenlegi nagy mennyiségű teljesítményszállításokat esetenként korlátozni kell. Ez ellen a kereskedők és a regulátorok egy része is tiltakozik.

– Relévédelmi hiba és a távvezetékeken túláramvédelmek alkalmazása,

A szerző megjegyzése: A relévédelmek rendszere nem átgondolt, a karbantartás hiá-

nyos, hasonlóan a dániai üzemzavarhoz.– A Magyarország és Ausztria közötti 220 kV-os és 400 kV-os

távvezetékek kiesése esetleg osztrák, szlovén áramszüne-tet okozott volna,

– Az érintett TSO-k nem voltak informálva az események okairól, csak kétoldalú koordináció volt. Ennek tudható be, hogy az üzemzavar elhárítása elhúzódott. A Hévíz-Tumbri 400 kV-os távvezeték 2 óra 6 perc elteltével, a három oszt-rák-cseh távvezeték 2 óra 30 perc után került újra üzembe.

A szerző megjegyzése: Az ilyen régiós, esetleg európai szintű üzemzavarok elhárítása

5. ábra A szlovén, horvát, magyar, osztrák és cseh átvételi hálózat zavarai

és a szakszerű, gyors helyreállítás érdekében szükséges lenne régiós, de még inkább európai szintű koordinációra, amelyet egy független szervezetnek kéne végezni. Ilyen szervezet ma nincs az UCTE-ben.

5.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerintB. Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig vet-

ték igénybe a kereskedelmi szállításokD. Műszaki hibákF. Az együttműködő villamosenergia-rendszert irányító TSO-

ok között nem volt megfelelő a koordináció és az informá-cióáramlás

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 8

Dr. Tombor Antalvillamosmérnöka MAVIR Zrt. nyugalmazott elnök-vezérigazgatójaatombor@mvm.hu

nagyfeszültségű tengeralatti kábelét. A NOR-NED nevű összeköt-tetetés 580 km hosszú, 450 kV feszültségű, és 700 MW teljesítmény átvitelére képes. A kábelek 450 km hosszban 50 m és 160 km-en át 420 m mélységben fekszenek a tengerfenéken. Azokat a norvég ABB gyártotta és az élettartamukat legalább 40 évre garantálta. Külön érdekesség, hogy a holland partok mellett 270 km hosszban a két kábelt egy köpenyben helyezték el, hogy ne zavarják a hajó-zás hírközlését. A fektetés során bekövetkezett két kábeltörés javí-tása némi késedelmet okozott, de hibát sikeresen elhárították.

A nagyfeszültségű egyenáramú átalakítókat szintén az ABB szállította. Az állomásokat Norvégiban FEDA, Hollandiában pe-dig Emmshaven nevű városkában telepítették és itt kapcsolják össze a két ország átviteli hálózatát.

A beruházás 600 millió euróba került. Célja, hogy a holland vil-lamosenergia-rendszer csúcsterhelési idejében vízerőművekből importáljon Norvégiából energiát saját fosszilis erőműveinek igénybevétele helyett, és ezáltal csökkentse saját CO2-kibo-csátását. Norvégia vízenergiában közismerten a leggazdagabb Európában. A hollandok pedig éjjel hőerőműveikből szállítanak energiát a norvégeknek, hogy tárolós vízerőműveiket tölthes-sék. Meghökkentő azonban a szeptember hónapban kialakult árarány. A hollandok 39,29 € /MW órás átlagárat fizettek az im-portért, viszont mindössze 1,42 €/MW volt az export órás átlag-ára, tehát az arány közel 20-szoros.

A koncepció lényegében hasonló az MVM és az osztrák ŐVG kö-zött 1978-1990 között megvalósított nyári-téli áramcseréjével, ahol viszont a nyári-éjjeli és a téli-csúcsidei ár arány 1:6 volt. A közös vizs-gálat szerint a 220 kV-os távvezeték tíz év alatt kifizetődött.

Norvégia további tengeralatti összeköttetést tervez Németor-szág és Dánia hálózata között.

A STATNET és az E.ON Netz megvalósíhatósági tanulmányt készí-tettek változatban 700 ill. 1400 MW teljesítményű összeköttetésre. A becsült beruházási költség 1,1 ill. 2,2 milliárd USD.

Ez a terv szerepel az EU árampiac egyesítési programjában is. Egyidejűleg a holland TEN-T és az angol UK’s National Grid meg-kezdték egy 1000 MW–os 260 km hosszú kábel létesítését Isl of Grain és Maasvlkte (Rotterdam közelében) között.

További tervek:Olaszország-Szardínia között 420 km kábel az 1200 mély Tirén tengerben.Finnország-Észtország között 75 km kábel, az Estlink, amelyet az ABB jövőre készít el.

A fentiekhez kapcsolódik egy friss UCTE jelentés, amit a következő-képpen foglalhatok össze:

Ismeretes, hogy az oroszok régi vágya volt, hogy a szovjet átviteli hálózatot -amely Ukrajnától Vlagyivosztokig terjed- szinkron kap-csolják az UCTE hálózatával. Az évtizedek óta folyó vizsgálatok ta-valy ősszel zárultak le. A diplomatikus megoldás az volt, hogy az UCTE elfogadja a szinkron üzemet, mint távlati célt, de a közeli megoldás műszakilag az egyenáramú kapcsolatok létesítése.

Kerényi A. ÖdönLektor: Dr. Tombor Antal

Több tanulmányban, cikkben utaltam arra, hogy a villamosenergia-rendszeregyesülések (VERE) méretei nem növelhetők korlátlanul. Az Európában kialakult VER Egyesülésekről a MVM-MVIR Zrt. kiadásá-ban megjelenő éves VER Statisztikák számolnak be.

A 2007. évi kiadványból vettem át a közölt térképet, amelyen az egyesülések eltérő színekkel vannak feltűntetve. A szín utal arra, hogy a terület átviteli hálózatai nem szinkron üzemelnek. Ennek különböző okai lehetnek. Eltérő alap frekvencia (50 Hz, 60 Hz), földrajzi elhatárolódás, tenger, kellő erőműi tartalékhiány, stb.. A VER Egyesülések között folyamatos villamosenergia-csere csak nagyfeszültségű egyenáramú (NFEÁ, angol röv. HVDC) összeköt-tetésekkel lehetséges. Maga a váltóáram-egyenáram-váltóáram átalakítás történhet egy állomásban, amikor a két átviteli hálózat közvetlenül is összeköthető. Ezt nevezzük „egyenáramú betét”-nek. Az egyenáramú rész azonban lehet távvezeték, vagy kábel, aszerint, hogy mi választja el a hálózatokat, pl. tenger, vagy a szá-razföldön a nagy távolság. (Lásd ábra: Elektrotechnika 2009/03 10. oldal)

A legnagyobb VERE Európában az UCTE, amelynek beépí-tett erőműi teljesítőképessége 2007-ben 800 GW volt és 500 GW egyidejű csúcsterhelést elégített ki.

Az UCTE tagrendszerei közül a francia EDF épített ki először nemzetközi, nagyfeszültségű egyenáramú tengeralatti kábel kapcsolatot az angol átviteli hálózathoz és évente közel 14 TWh olcsó villanyt szállított atomerőműveiből Angliába.

A skandináv országok NORDEL Egyesülése pedig mind tag-rendszerei, mind a német és lengyel hálózatokhoz fektetett le tengeralatti kábeleket előnyös villamosenergia-csere céljából. A cserealap itt vízerőművekben termelt olcsó energiaszállítás volt, a főleg hőerőművekből álló rendszerek számára.

Ismeretes az is, hogy az UCTE és a KGST VERE óriás hálózatai között is egyenáramú betétekkel történt villamosenergia-csere. Köztük az MVM és az ŐVG közötti szerződés alapján a Wien Süd-Ost alállomásban létesült 600 megawattos átalakító.

A magyar VER-ben korábban volt egy különleges eljárás, a pszeudo-szinkron átkapcsolás, amely sziget üzemben fogyasz-tókat, irányüzemben pedig erőművet tudott üzemszünet nélkül átkapcsolni két hálózat között. Ezt alkalmaztuk Ausztria felé is, míg a betét meg nem épült.

Az átalakítók azonban szükségtelenné váltak, amikor a SZU szét-bomlása után KGST VERE hálózatról a CDU tagrendszerek leváltak és CENTREL néven szinkron üzemben csatlakoztak az UCTE hálóza-tához. Az osztrákok még ma is joggal orrolnak a 120 millió dolláros beruházás feleslegessé válása miatt, amit nem sikerült az ukrán-ma-gyar kapcsolatként sem felhasználni, amint azt először javasoltuk.

A fentiek előrebocsátása után számolok be a Modern Power Sy-stem 2006/11 számában megjelent cikkről, amely egy új norvég-holland egyenáramú összekötetésről ad ismertetést.

Múlt év májusában helyezték üzembe a holland TEN-T és a nor-vég STATNET átviteli hálózatirányító vállalatok a világ leghosszabb,

A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési

terve 2008.

VERE NFE átvitelTerjed a nagyfeszültségű egyenáramú átvitel Európában is

Lektor: Reguly Zoltán okl. villamosmérnök

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 9

ENERGETIKAENERGETIKAENERGETIKAEnergetika

ENERGETIKAEnergetika

ENERGETIKAENERGETIKAEnergetikaENERGETIKA

energetikA

A villamosenergia-törvény a Rendszerirányító köteles-ségévé teszi a rendszerszintű hálózatfejlesztési terv elkészítését. A tervet a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá. A tervben rögzített fejlesztések, mint közcélú be-ruházások meg kell, hogy valósuljanak. A szerzők ezen tervezés keretében elvégzett munkák eredményeit tár-gyalják 2014-ig előretekintve.

The Electric Energy Act bounds the Transmission Sys-tem Operator to prepare network development plan for 120 kV and above. The plan is approved by the Hungarian Energy Offi ce. The approved elements have to be installed as a public benefi t network elements. This article presents the results of the planning activity for the time horizon until 2014.

A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési

terve 2008.

BevezetésA VET 2003. január 1-jétől a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintű hálózatfejlesztési tervek elkészítését – az elosztói engedélyesek által készített tervek figyelembe-vételével –, valamint a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükséges hálózatfejlesztések kezdeményezését a villamosenergia-rendszer hosszú távú megbízható üzemfenntartása érdekében.

A tervezés során cél az elosztói engedélyesek által készített (elosztói) hálózatfejlesztési tervek összehangolása és a MAVIR saját (átviteli) hálózatfejlesztési elképzelései mellett a villa-mosenergia-rendszer hosszú távú koncepcionális fejlesztési elképzeléseibe (hálózatfejlesztési stratégiájába) legjobban illeszkedő fejlesztések megvalósításának kezdeményezése.– Nem része a tervnek az elosztói engedélyesek hálózatfej-

lesztési tevékenységének gazdasági elemzése, a kiadások, bevételek vállalati szintű optimalizációja.

– Nem része a tervnek a jövedelmezőség mértékének meg-határozása, a beruházások megtérülésének, finanszírozá-sának vizsgálata, a pénzügyi kockázatok elemzése.

– Nem része a tervnek a hálózatfejlesztések tarifális kihatása-inak vizsgálata.

A mAgYAr villAmosenergiA-rendszer 120 kv-os elosztó- és átviteli hálózAtA kÖzéP- és hosszÚ távÚ feJlesztési strAtégiáJAA közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében 3-10 és 10-20 évre kitekintve kell megvizsgálni és megterem-tetni azon hálózati feltételeket, amelyek a folyamatos, megbíz-ható és minőségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között. Olyan hálózati infrast-ruktúrát kell kialakítani, mely minden rendszerhasználó, piaci szereplő számára diszkriminációmentes feltételekkel teszi le-hetővé a hálózathoz való szabad hozzáférést.

A MAVIR ZRt. saját hálózatfejlesztési stratégiájának, ter-vének, valamint az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési terveinek összehangolásával kell meghatározni, és a Ma-

gyar Energia Hivatal által jóváhagyatni a magyar villamos-energia-rendszer 120 kV-os és átviteli hálózatának közép- és hosszú távú fejlesztéseit.

A hálózAtfeJlesztési strAtégiáBAn meghAtározott fŐBB távlAti célok– A hazai 400 kV-os és a 220 kV-os átviteli hálózatnak (csak a

400 kV bővítő fejlesztése mellett) önmagában kell kielégí-tenie az (n-1) biztonsági elvet.

– Az átviteli hálózat az átviteli hálózati (n-1) kritérium telje-sítéséhez csak átmeneti ideig és korlátozott feltételekkel támaszkodjon a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatára és a 120 kV-os elosztóhálózatra.

– Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa – a hazai erőművek termeléselosztásától függetlenül – a meg-termelt és az importált villamos energia eljuttatását az átviteli hálózati táppontokba, az előírt minőségi szint mellett.

– A hálózati szűkületek feloldásával, átviteli hálózati táppont sűrítéssel, hurkoltsági fok növeléssel, határkeresztező táv-vezeték építéssel kell biztosítani, szükség esetén növelni a hálózat átviteli kapacitását a villamosenergia-rendszer biz-tonsága érdekében (tekintettel a nemzetközi kereskedelmi tevékenység által a piaci mechanizmus sajátosságaiból adódó kockázatokra).

– A 120 kV-os elosztóhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa – a hazai erőművek termeléselosztásától függet-lenül – a megtermelt és az importált villamos energia el-juttatását a fogyasztói körzetekbe, az előírt minőségi szint mellett.

– A 120 kV-os elosztóhálózatot úgy kell fejleszteni, kialakítani (szükség esetén lazítani), hogy ezen hálózat elemei nem korlátozhatják a hazai importot/exportot/tranzitot, azaz érdemben ne legyen érintett (és ezáltal üzemzavari eset-ben veszélyeztetett) az átviteli hálózaton lebonyolított vil-lamosenergia-forgalom által.

– Közép- és hosszú távra előretekintve biztosítani kell az UCTE Üzemviteli Kézikönyvben rögzített elvárások, követelmé-nyek teljesítéséhez szükséges hálózati feltételrendszert.

JAvAsolt hálózAtfeJlesztések2022-ig előretekintve az alábbi – mint szükséges – hálózatfej-lesztések megvalósulásával számolunk.

Átviteli hálózat esetén 2014-ig, elosztói hálózat esetén 2012-ig előretekintve az így megvalósuló – és korábban köz-célúnak még nem minősített – hálózati elemeket közcélú há-lózati elemeknek, a folytatott előkészítő munkálatokat közcé-lúaknak javasoljuk minősíteni:

Átviteli hálózat2008– Békéscsaba–Nadab 400kV-os kétrendszerű összeköttetés

(üzembe került)

2009– Szombathely–Hévíz kétrendszerű 400 kV-os összeköttetés

2009-2010– Gönyű 400 kV erőművi csatlakozóállomás létesítése, Győr–Li-

tér 400 kV-os távvezeték felhasítása Gönyű 400 kV állomásba– Kisvárda – Vásárosnamény Erőmű kétrendszerű 120 kV-os

összeköttetés– Pécs–Ernestinovo kétrendszerű 400 kV-os összeköttetés lé-

tesítése– Vizsgálni kell Kecskemét térségének átviteli hálózati táp-

ponti alátámasztásának indokoltságát és megvalósításá-nak lehetőségeit

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 0

2010– Bicske MAVIR 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os,

2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfoj-tóval. Martonvásár–Bicske kétrendszerű 400 kV-os távve-zeték létesítése. Bicske E.ON – Biatorbágy és Bánhida–Hű-vösvölgy 120 kV-os távvezetékek felhasítása és beforgatása (2x2 rendszer) Bicske MAVIR 120 kV-os gyűjtősínhez.

2012-ig– Oroszlány–Dunamenti és Oroszlány–Győr 220 kV-os távve-

zetékek átépítése Győr és Martonvásár között kétrendszerű 400 kV-osra (melynek egyik rendszerén ezt követően is 220 kV-on üzemel az Oroszlány–Dunamenti és Oroszlány–Győr összeköttetés). Gönyű 400 kV erőművi csatlakozóállomás kikötése a Győr–Litér 400 kV-os vezetékből és bekötése Győr–Bicske MAVIR 400 kV-os vezeték felhasításába.

– Albertirsa–Martonvásár 400 kV-os távvezeték II. rendszere hiányzó szakaszainak felszerelése, a vezeték kétrendszerű-ként való üzembevétele.

– Detk 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Sajószöged–Göd 400 kV-os távvezeték felhasítása Detk 400 kV-os alállomásba.

– Meg kell kezdeni Gödöllő 400/120 kV-os állomás tervezé-si munkálatait (területbiztosítás, engedélyeztetés), hogy a beruházás a Mátrai Erőmű 120 kV-ra tápláló 100 MW-os gépegységei tényleges leállításának időütemezéséhez iga-zodva valósulhasson meg.

– Szolnok 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, az Albertirsa–Békéscsaba 400 kV-os távvezeték felhasítása Szolnok 400 kV-os alállomásba.

– Dunaújváros Nyugat 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transz-formátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár–Paks 400 kV-os távvezeték felhasítása Dunaújváros Nyugat 400 kV-os alállomásba. 120 kV-os csatlakozás E.ON DÉDÁSZ hálózatára vezetékrendezéssel.

– Hévíz–Zerjavinec kétrendszerű 400 kV-os határkeresztező vezeték I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába szlovén oldali fogadókészség függvényében.

– Sajóivánka–Rimaszombat kétrendszerű 400 kV-os össze-köttetés előkészítő munkáinak folytatása a minimálisan szükséges szinten a végleges döntés meghozataláig a szlo-vák oldali fogadókészség függvényében. A határkereszte-ző vezeték létesítésének ellehetetlenülése esetén meg kell kezdeni Sajóivánka állomás második 400 kV-os távvezeték-kapcsolatának a belső átviteli hálózat részeként való terve-zését (nyomvonalvizsgálat).

2013-ig – Albertirsa–Zakhidnoukrainska 750 kV-os távvezeték áttérí-

tése 400 kV-os üzemre (az egyeztetés folyik az ukrán féllel)– Debrecen 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os,

2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Sajószöged–Debrecen 400kV-os összeköttetés létesítése, Albertirsa–Zakhidnoukrainska 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Debrecen 400 kV alállomásba

2014-ig– Székesfehérvár MAVIR 400 kV-os alállomás létesítése

400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér–Martonvásár 400 kV-os távve-zeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba.

Kétrendszerű 120 kV-os kuplungvezetékkel csatlakozás Székesfehérvár Észak 120 kV-os E.ON alállomásba (két-gyűjtősínes kialakítás szükséges).

– Vizsgálni kell egy Bicske–Pomáz–Göd 400kV-os összeköt-tetés (távvezeték, kábel) engedélyeztetési, nyomvonal-, területbiztosítási lehetőségeit.

120 kV-os elosztóhálózat 2012-igE.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt.– Királyegyháza új 120 kV-os alállomás, Kővágószőlős–Szi-

getvár 120 kV-os vezeték felhasítása és beforgatása Király-egyházára

– Adony új 120 kV-os alállomás, Dunaújváros Észak – Adony új 120 kV-os távvezeték, Szabadegyháza–Adony új 120 kV-os távvezeték

– Pécs Kertváros 120 kV-os alállomás egysínesítése (T-pont megszüntetése), új 120 kV-os távvezeték-alakzat: Kővágó-szőlős–Újmecsekalja, Újmecsekalja – Pécs Kertváros, Pécs Kertváros – Pécs Erőmű, Újmecsekalja – Pécs Erőmű

DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.– Kiskunhalas MÁV – Kiskundorozsma 120 kV-os vezeték fel-

hasítása és beforgatása Zsana 120 kV alállomásba– Mórahalom új 120 kV-os alállomás, Zsana–Kiskundorozsma

120 kV-os vezeték felhasítása és beforgatása Mórahalom al-állomásba

ELMŰ Hálózati Kft.– Kőtér – Katona J. u. 120 kV-os kábel rekonstrukciója, THPE

3*1*630 mm2Cu kábelre (800/800 A)– Népliget–Kőbányahő I-II. 120 kV-os kábel rekonstrukciója,

THPE 3*1*300 mm2Al kábelre (440/440 A)– Soroksár–Üllő 120 kV-os távvezeték szabványosítása

(570/730 A)– Zugló–Kőbánya I-II. (Rákosfalva T) 120 kV-os vezeték szab-

ványosítása (570/730 A)– Kőbánya - (Kispest -) Népliget 120 kV-os vezetékek bekap-

csolása (körzetkialakítás módosítása)

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt.– Nyergesújfalu Cementgyár új állomás létesítése, Dorog

– Nyergesújfalu Cementgyár – Lábatlan: új 120 kV-os táv-vezetékív létesítése

– Inota vezetékrendezés során létrejövő új hálózati alakzat: Litér–Rákhegy, Inota Erőmű – Inota Alukohó (egyrendsze-rű), Pét–Várpalota, Várpalota – Inota Erőmű, Litér–Szabad-battyán, Inota Alukohó – Székesfehérvár Észak, Inota Alu-kohó – Siófok 120 kV-os vezetékek

– Baracska - Székesfehérvár Nyugat 120 kV-os vezeték felha-sítása és beforgatása Székesfehérvár Észak állomásba

– Kerkafalva új egysínes alállomás bekötése a 120 kV-os Lenti–Szentgotthárd távvezeték felhasításával Kerkafalva T-pont-tal.

– Győr Vagongyár állomás egysínesítése és Győr Kelet T2 – Győr Vagongyár távvezeték létesítése.

– Tatabánya Ipari Park új alállomás bekötése a Kisigmánd–Bán-hida I. 120 kV-os távvezeték felhasításával és beforgatásával.

– Kimle–Mosonmagyaróvár 120 kV vezeték átépítése – Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Kisigmánd–Kisbér– Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Bicske MAVIR – Dorog

ÉMÁSZ Hálózati Kft.– Eger Dél – Füzesabony MÁV 120 kV-os vezeték 250 mm2ke-

resztmetszetű szakaszainak szabványosítása (500/640 A)

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 1

– BÉM–DAM 120 kV-os vezeték 250 mm2 keresztmetszetű szakaszainak szabványosítása (500/640 A)

– Miskolc Észak új 120 kV-os állomás, BÉM–DAM 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása az új alállomásba

– BorsodChem GA2 új 120 kV-os állomás, új 120 kV-os kábe-lek létesítése: Sajóivánka – BorsodChem GA2, Borsodi Erő-mű – BorsodChem GA2

– Új 120 kV-os kábel létesítése: Borsodi Erőmű – BorsodChem S2 (BVK)

– Felsőzsolca–BVK 120 kV-os vezeték szabványosítása (500/640 A)

– Borsodi Erőmű – Felsőzsolca 120 kV-os vezeték szabványo-sítása (570/730 A)

E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. – Nyírbogdány új 120 kV-os alállomás, Kisvárda MAVIR – Nyír-

egyháza Kelet 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforga-tása Nyírbogdányba

– Debrecen Déli Ipartelep új 120 kV-os alállomás, Debrecen Kapcsolóállomás – Debrecen Déli Ipartelep új 120 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése

– Debrecen Kapcsolóállomás új 120 kV-os alállomás, ve-zetékrendezés utáni létrejövő új hálózatkép: Létavértes – Debrecen Kapcsolóállomás 2 rendszerű 120 kV-os távve-zeték, Létavértes T1 – Debrecen Kapcsolóállomás 120 kV-os távvezeték, Létavértes T2 – Debrecen Kapcsolóállomás 120 kV-os távvezeték6

– Gyomaendrőd: új egysínes állomás, Szarvas–Békéscsaba 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Gyoma-endrőd állomásba

– Tiszalök–Ibrány új 120 kV-os távvezeték létesítése

A felsorolt átviteli hálózati elemeket 2014-ig előretekintve, az elosztói hálózati elemeket 2012-ig előretekintve a 2009.

január elsejével induló tervciklusban – mely ciklus az elosztói engedélyesek tervezési ciklusa – mint megvalósult illetve kö-telezően megvalósítandó hálózati beruházásokat kell figye-lembe venni adott időütemezés szerint.

A megvalósulás időütemezésében bekövetkező csúszás olyan lényeges körülményváltozásnak tekinthető, mely a rend-szerszintű hálózatfejlesztési tervbe való azonnali beavatkozást, a tervezés ciklikus tevékenységének idő előtti újraindítását jelentheti. Nem kell a tervezési tevékenységet újraindítani, amennyiben a csúszás a korábban prognosztizált, a beavatko-zás műszaki indokát képező fogyasztói igénynövekedés – be-leértve az egyedi rendszerhasználói igényeket is – késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megíté-lése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent.

Jelenleg a magyar villamosenergia-behozatal legjelentő-sebb (bár korábbi évekhez képest csökkentett mértékű) ré-szét a szlovák import fedezi, 800-1300 MW-tal. Ezt követi az ukrán 100-475 MW import. A román, szerb, és osztrák irányú szállítások +/- tartományban 200-400 MW körüli értékek kö-zött változnak. A horvát metszéken a 700-1000 MW export szállítások a jellemzők.

A számítások azt mutatják, hogy ezekben az irányokban a későbbi időszakokban sem csökkennek a rendelkezésre álló átviteli kapacitások. A magyar villamosenergia-rendszer nemzetközi összeköttetései, átviteli kapacitásai, összhangban az UCTE előírásokkal kellő mér-tékű, biztonságú és rugalmasan diverzifikálható kereskedelmi ügyletek lebonyolítását teszi lehetővé összességében mintegy 1500-2000 MW körüli (vagy akár azt is meghaladó) mértékben.

A zárlati szilárdság szükségessé váló növelése a zárlati teljesítménynövekedést okozó fejlesztési lépések üzembe helyezésének időpontjáig kötelezően elvégzendő – a szük-ségességét kiváltó beruházás függvényében közcélú – fel-adatok, általában új berendezések üzembe helyezésének is

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 2

feltétele lehet. Az így szükségessé váló kiegészítő fejlesztések a csatlakozást előkészítő „Csatlakozási Terv” részét kell, hogy képezzék. Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célszerű az együttműködő felek között a zárlati szilárdság növelésének teendőit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati szintet korlátozó intézkedések részleteit – csatlakozási szer-ződésben, üzemviteli megállapodásban – rögzíteni.

ÖsszefoglAlásA MAVIR ZRt. középtávú hálózatfejlesztési célkitűzése a tör-vényben, szabályzatokban, szerződésekben meghatározott maximális ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rend-szerhasználók számára. Az átviteli és a 120 kV-os hálózat olyan mértékű kiépítése (kiépíttetése), mely lehetővé teszi a villamosenergia-piac egésze számára a legnagyobb kö-zös haszon (hasznosság) érvényre juttatását. Hosszú távra kitekintve a mindenkori középtávú célkitűzések szem előtt tartásával biztosítani kell a magyar villamosenergia-rend-szer jogszabályokban, szabályzatokban, szerződésekben rögzített elveknek való megfelelését, és együtt kell működ-ni – arányos módon – az európai villamosenergia-rendszer működőképességének fenntartásában.

A terv a MAVIR honlapjáról letölthető: www.mavir.hu

MAVIR RTO:Bürger László dr. erősáramú villamosmérnök,

főmunkatárs, buerger@mavir.huDecsi Tamás erősáramú villamosmérnök,

munkatárs, decsit@mavir.huGölöncsér Péter erősáramú villamosmérnök,

főmunkatárs, goloncser@mavir.huKovács Péter erősáramú villamosmérnök,

KTO osztályvezető, kovacsp@mavir.huÓvári György erősáramú villamosmérnök,

munkatárs ovari@mavir.huOlasz Ferenc erősáramú villamosmérnök,

munkatárs, olasz@mavir.huSulyok Zoltán erősáramú villamosmérnök,

osztályvezető, sulyok@mavir.huVárhegyi Gergő erősáramú villamosmérnök,

munkatárs, varhegyig@mavir.hu

Mivel jelen esetben egyes szélerőművekhez tervezett, loká-lis energiatárolásról beszélünk, a nagy teljesítmény kevésbé fontos szempont, mint például a viszonylag hosszú tárolási képesség vagy a magas élettartam és a gazdaságos üzemel-tetés. Utóbbi kulcsfontosságú szerepet kap, hiszen a jövő technológiái ma még csak igen magas áron elérhetők; egy jól átgondolt beruházás viszont a szabályozási előny mellett anyagi hasznot is hozhat.A vizsgálatok alanyául a Mecsér község külterületén, 2007 tavaszán felállított 810 kW névleges teljesítményű Enercon E-48-as turbina, és az ezen beruházást megalapozó hosszú távú energetikai célú szélmérés szolgált. A mérési regisztrá-tum statisztikai kiértékelésén alapuló elemzések, valamint egy energiatároló költségeinek felmérése együttesen tették lehetővé az eredmények értékelését. A munka során konzu-lensem Dr. Dán András egyetemi tanár volt.

2. A mérési AdAtok kiértékeléseA mecséri szélerőmű építését megelőző energetikai célú szélmérést a Horváth Mérnöki Iroda Kft. végezte, ők bocsá-tották rendelkezésemre ennek az adatsornak a 2006-os évre vonatkozó részét. A mérés egyszerre két magasságban, 30 és 60 méteren történt. Az itt elhelyezett anemométerek mérték a szél sebességét és irányát egyaránt. Ezeket az adatokat át kell számolnunk a vizsgált szélerőmű rotormagasságára, ami 75 métert jelent. A kapott érték segítségével már rendelkezé-sünkre áll a további vizsgálatokhoz is használható adatsor.

Az 1. ábrán látható a 2006-os évre vonatkozó eloszlás mind a szélsebességeket, mind az adott szélsebességek által virtu-álisan termelt energiát tekintve. Szembetűnő, hogy az ener-giatermelésben legnagyobb súllyal részt vevő tartomány a szélsebességet tekintve kevéssé szignifikáns, ezt pedig a technológia kiválasztásánál figyelembe kell vennünk.

A mélyvölgy időszakot a munka során egységesen vettük figyelembe, minden nap esetén a 2 és 6 óra közötti időszakot tekintettük mélyvölgynek. Az ebben az időszakban leadott átlagos teljesítmény 139 kW volt, ugyanakkor 1 kW-os és 793 kW-os értékeket is találhatunk a 10 perces átlagok között. A legtöbb energiát márciusban és áprilisban termelte volna az

1. BevezetésNap mint nap olvashatunk a szélerőművek egyre nagyobb számú hálózatra csatlakoztatása kapcsán felmerülő kér-désekről; ilyen az energiatárolás is. Hosszú távon cél lehet, hogy a mélyvölgy időszak idején ne kelljen a villamosener-gia-rendszerben működő alaperőműveket korlátozni azért, hogy a megújuló energiaforrásokat felhasználó kiserőművek energiájának kötelező átvételét biztosítani tudjuk. Ahhoz azonban, hogy ez ne vezessen például a szélerőművek éjsza-kai leállításához, szükség van valamilyen fajta energiatárolási lehetőség kiépítésére. Ennek megléte egyben garanciát te-remthet arra is, hogy a rendszerirányító a kiserőművi egysé-geket is bevonja a teljesítményszabályozásba.

Szélerőmű rendszerintegrálásához szükséges

tározókapacitás vizsgálata, különös tekintettel

a mélyvölgy időszakra

A megújuló energiaforrások, a kiserőművekben rejlő lehetőségek fel-használása a jövőben létfontosságú lesz a villamosenergia-rendszer számára. Az erősen időjárásfüggő termelőegységek igazán jól csak megfelelő energiatárolással együtt integrálhatók a hálózatba. A fel-merülő megoldások közül azonban nem mindegyik felel meg a tech-nológiai és gazdasági elvárásainknak.

Using the potential of renewable energy sources and distributed gene-ration, will be essential for the power system of the future. Heavily we-ather-dependent units could be integrated well only with proper energy storage. Not all of the possible solutions suit our needs concerning tech-nology and economy.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 3

erőmű, míg a nyári hónapokhoz tartozó értékek valamivel alacsonyabbak. A 2. ábra ismerteti az egyes hónapok görbéit, valamint az éves átlagos teljesítményt.

A tervezett tároló méretének meghatározásakor figyelem-be kell vennünk, hogy külön kezelendő annak teljesítménye és energiatárolási képessége. Ezek közül bármelyik helytelen megválasztása vagy a képességeket csökkenti drasztikusan, vagy a beruházási költségek jelentős emelkedéséhez vezet. Már egy 66 kW teljesítményű tároló is az esetek 53%-ában ké-pes a feladat ellátására, egy 191 kW-os egységnél ez a szám pedig már 82%. Nyilvánvaló, hogy ennél nagyobb teljesítmé-nyű tároló építése aránytalanul növelné költségeinket.

3. A technológiA kiválAsztásA

Az ismertetett adatok alapján várhatóan egy 100-150 kW tel-jesítményű és – a 4 órás időtartamhoz igazítva – 400-600 kWh energiájú tárolóra lehet szükségünk. Fontos szem előtt tar-tanunk, hogy lokális tárolásban gondolkodunk, illetve hogy költséghatékony, de mégis újszerű megoldást tűztünk ki célul. Ezeket figyelembe véve három különböző utat választhatunk: a hidrogéntárolást, az akkumulátorokat (beleértve a NaS típu-sokat is), és az áramlásos akkumulátorokat. Amennyiben elte-kintünk a hidrogén alkalmazásától, két hasonló, ám egyes pon-tokon jelentősen eltérő technológia közül kell választanunk.

Az áramlásos akkumulátorok esetén előnyt jelent a hosszú élettartam (12000 ciklus felett), az igen kis reakcióidő, és az a tu-lajdonság, hogy a teljesítményük és tárolt energiájuk egymás-tól függetlenül méretezhető. Hátrányként kell azonban szólni a jelenleg még igen magas árról, valamint a kevés üzemeltetési

tapasztalatról. Ezeknél az eszközöknél a töltés és a kisütés a két folyékony elektrolit reverzibi-lis kémiai reakcióján alapul. Szemben a hagyo-mányos akkumulátorokkal, az elektrolitokat egymástól elkülönített tartályokban tárolják. Üzem közben ezeket keresztüláramoltatják az elektrokémiai reaktor közegen, ahol a kémiai redox – redukciós/oxidációs – reakció lezaj-lása elektromosság előállítását eredményezi. Az elektrolitok ilyen módon való elhelyezésé-nek köszönhetően az akkumulátor paramé-terei rugalmasan módosíthatóak, a rendszer teljesítménye és energiatartalma egymástól függetlenül kezelhető (előbbit a cellarendszer tervezése határozza meg, utóbbit pedig az elektrolitot tároló tartályok mérete). Működés szempontjából három típusát szokták megkü-lönböztetni az áramlásos akkumulátoroknak, ezek a redox, a hibrid és a redox üzemanyag-

cella. A legelterjedtebb a vanádium redox technológia, és a kitűzött tárolási feladathoz is ez illeszkedik a legjobban.

4. gAzdAságossági számítások

A pénzügyi számításokat egy kérdés köré építettük fel: mek-kora tároló felépítése térülhet meg anyagilag, adott beruhá-zási költségek és átvételi árak mellett. A beruházási költségek terén kisebb a mozgásterünk, ugyanakkor itt lehet biztosabb kijelentéseket tenni a jövőre nézve. Jelenleg az áramlásos ak-kumulátorok fajlagos költségei 400-700 $/kWh nagyságrend-ben mozognak, azonban egybehangzó vélemények szerint rövid időn belül elérhetik a 150-200 $/kWh tartományt [3]. Hogy képet kapjunk a beruházási költségek hatásáról, három szcenáriót vizsgáltunk, ezeknél a beruházási költséget 700, 400, illetve 150 $/kWh-ban határoztuk meg.

A mindenkori átvételi ár adja a modellben a nagyobb moz-gásteret. A jelenlegi kötelező átvételi rendszerben egy megúju-ló energiaforrást hasznosító erőmű üzemeltetőjét legkönnyeb-ben az átvételi ár módosításával tudjuk befolyásolni. Korábban a gázmotorok esetében tapasztalható volt, hogy a mélyvölgy időszak árainak drasztikus lecsökkentésével a termelőket rá lehetett kényszeríteni a hálózatról való lekapcsolódásra. Mivel jelen esetben a tárolás elsődleges célja a mélyvölgy időszak-ban termelt energia csúcsidőszakban történő felhasználása, egy hasonló árcsökkentés reális kiindulási alap. A számítások során a csúcsidőszak átvételi árát változatlanul hagytuk (29,56 Ft/kWh), míg a mélyvölgy időszak esetén a jelenlegi szintet (10,8 Ft/kWh) 11 lépésben csökkentettük egészen a zérus érté-kig. Minél alacsonyabb ez az érték, annál inkább megfontolan-

dó egy termelő számára, hogy beruházzon egy tárolóra. Természetesen egy tároló alkalmazása összességében csökkenteni fogja a hálózatra adott energia mennyiségét, hiszen az áram-lásos akkumulátorok ciklikus hatásfoka sem 100%-os. Az elérhető legjobb értékeket a gyár-tók 65-75%-ban határozzák meg, azonban az élettartam szempontjából optimális üzemben az eltárolt és visszanyert energia mennyiségére 1,8:1 arányt javasolnak, mely körülbelül 55%-ot jelent. A tárolási folyamat a következők szerint zajlik: ha a szélerőmű teljesítménye kisebb a tá-roló névleges teljesítményénél, a teljes energiát eltároljuk. Amennyiben nagyobb a termelés, a két teljesítménynagyság különbségének meg-felelő energiát a hálózatra juttatjuk, és eladjuk a mélyvölgy időszakban kapható árért. Az eltá-

1. ábra A szélsebesség és a termelt energia eloszlása 75 méteres magasságra számolva

2. ábra A mélyvölgy időszak átlagos teljesítménye

rolt energiát minden esetben csúcsidőszakban kívánjuk eladni, hogy maximalizáljuk a bevételeket. Ezeket 30 évre összegezve kaptuk meg a három szcenáriót jellemző görbesereget.

A 700 $/kWh-s fajlagos költség esetén a mélyvölgy árait egészen 6 Ft-ig kellene csökkentenünk, hogy egy tároló üze-meltetésével nagyobb profi tot érhessünk el, mint anélkül, és még 0 Ft-os ár esetén is csak egy 75 kW teljesítményű egység tűnne józan választásnak. A 3. ábra mutatja a 400 $/kWh-ra vonatkozó eredményeket. Itt már 10 Ft-os átvételi ár is a tá-roló felé billenti a mérleget, jelentősebb csökkentés esetén pedig egy 100-150 kW-os egység is szóba jöhet.

Amennyiben a beruházási költségek jelentősen csökkenni fognak, még a jelenlegi átvételi árak mellett is racionálisan üzemeltethető lenne egy áramlásos akkumulátor, mely nem csak anyagi hasznot hozna, de a szabályzásban is jelentős szerepet tudna vállalni.

5. ÖsszefoglAlás

A diplomaterv célja az volt, hogy egy szélerőműhöz kapcso-lódó lokális energiatároló működtetését járja körül. A mére-tezéshez a szélmérési adatok alapján elvégzett számítások adták az alapot. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelen-legi piaci árak mellett a vizsgált szélerőmű esetén nem térül meg egy beruházás. Nyitva marad azonban az ajtó a sziget-üzemben működő termelők előtt; jó példa a MEH 49/2008-as határozataként a Mizse-Wind Kft-nek kiadott kiserőművi összevont engedély, mely szerint az 1,5 MW-os teljesítményű Medgyesegyháza II szélerőművet vanádium redox akkumulá-torokkal együtt kívánják üzemeltetni.

felhasznált források[1] Hunyár M., Schmidt I., Veszprémi K., Vincze Gy.: A megújuló és környezetbarát energetika villamos gépei és szabályozásuk”, Műegyetemi Kiadó, Budapest 2001[2] Cole, S., van Hertem, D., Meeus, L., Belmans, R.: Energy storage on produc-

tion and transmission level: a SWOT analysis, WSEAS Transactions on Power Systems, Volume 1, Issue 1, 2006

[3] de Boer, P., Raadschelders, J.: Flow batteries – briefi ng paper, Leonardo Energy, 2007

3. ábra A 30 évre számolt haszon nagysága a tároló teljesítményé-nek és az átvételi árnak a függvényében, 400 $/kWh

Hartmann BálintPhD-hallgatóBME Villamos Energetika TanszékEnergetikai Szakkollégium elnöke

hartmann.balint@vet.bme.hu

Lektor: Orlay Imre

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 4

Ü d vözö l j ü k a D i s t re l e c - n é l !E u r ó p a l e g j e l e n t ő s e b b m i n ő s é g i e l e k t r o n i k a i é s s z á m í t á s t e c h n i k a i a l k a t r é s z d i s z t r i b ú t o r a

Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül.

Katalógusunk elérhető: Tel.: 06 80 015 847e-mail: info-hu@distrelec.comwww.distrelec.com

Amit a Distrelec Önnek kínál:• Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén• Mindössze 5,- EUR szállítási költség• Rendelés akár 1db-tól• Ingyenes cserelehetőség

w w w. d i s t r e l e c . c o m

Elektrotechnika09-4.indd 1 26.03.2009 9:11:00 Uhr

A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 5

ENERGETIKAENERGETIKAEnergetikaENERGETIKAEnergetikaENERGETIKAENERGETIKAEnergetikaENERGETIKA

energetikA

Az MTA Energetikai Bizottsága 2009. március 17-én konferen-ciát szervezett. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Aka-démia (MTA) elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a szénerőművek várhatóan csökkenő kapacitása, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogására tett európai szintű vállalás, valamint a januári gázkrízis, mind az atomenergia növekvő szerepének irányába mutat Magyarországon.

A megújuló energiaforrások használatának bővítése ugyan-csak központi eleme a közeljövő energiapolitikájának, ám ezek a források önmagukban nem képesek kielégíteni a vár-hatóan növekvő energiaigényt, tette hozzá az MTA Elnöke.

A konferencián dr. tombor Antal előadásában elemezte a magyar energetika forrásoldali helyzetét, és igényének várható alakulását több változatban. Ezt követően gönczi Péter - ETV-ERŐTERV - az atomerőművek hazai hálózatba illeszthetőségé-nek feltételeit taglalta. végh János MTA-KFKI – előadásában a harmadik generációs atomerőművi technológiákat és azok pi-

Döntő többséggel támogatja a parlament

a paksi bővítést

dés. Molnár Csaba szerint világszerte nukleáris reneszánszról beszélhetünk, a jelenleg üzemelő 436 atomerőművi blokk mellett 12 országban 41 blokk építése folyik, ami azt is jel-zi, hogy gyorsan kell döntenünk, mert a növekvő igények mellett egyre szűkül az építési kapacitás. A döntésnél látni kell, hogy egy új blokk elkészítése az engedélyezéssel együtt 10-12 év, miközben Magyarországon 2020-25-ig a növekvő igényeket és a régi elavult kapacitások leállítását fi gyelembe véve mintegy 5-6 ezer megawatt új erőművi kapacitás építé-sére lesz szükség.

Az országgyűlés elvi hozzájárulása a paksi bővítéshez az első, de nagyon fontos lépés, ezt követően kezdődhet meg a tényleges előkészítési munka mondta Süli János, a paksi atomerőmű ve-zérigazgatója a parlamenti döntésre reagálva. Ettől a dátumtól kiindulva 2020 lehet a legkorábbi időpont, amikor az első új blokk a hálózatra csatlakozhat. 2014-2015-ig befejeződhetnek a szükséges előkészítő munkák (tervezés, engedélyezés, fi nan-szírozási kérdések, beruházó kiválasztása, tendereztetések, stb.), s ezt követően történhet meg az első kapavágás, amit 5-6 éves építési fázis követ. Pakson adottak az új blokkokhoz a műszaki, szakmai, telephelyi és minden egyéb kritérium teljesítéséhez szükséges feltételek, melyek lényegesen olcsóbbá teszik azt, hogy az új blokk Pakson épüljön fel, mintha egy másik telephe-lyen lenne az új atomerőmű.

aci elérhetőségét ismertette. Érdekes előadás keretében hallhatták a résztvevők - hózer zoltán MTA-KFKI – az atomerőművek üzem-anyag-ellátásáról és a kiégett üzemanyagok kezelési stra-tégiájáról szóló előadását. A konferencia záró előadását dr. gerse károly tartotta az atomerőművek építésének fi nanszírozásáról.

A résztvevők számára világos kép alakult ki arról, hogy erőmű-parkunk kiöregedőfélben van, az idősebb típusok a ’60-as évek elavult, környezetszennyező technológiáival üzemelnek, az energiaigény pedig – ha különböző szcenáriók szerint is – de fo-lyamatosan nő. Sürgősen lépni kell! Látható az is, hogy az atom-erőművekkel szembeni elutasító magatartás Európában is meg-szűnőben van. Az új, harmadik generációs reaktorok biztonsá-gosabbak, jobb hatásfokúak elődeiknél. Jelentős előrelépés vár-ható a hulladékkezelés és újrafeldolgozás területén is. A fentiek ismeretében világosan rajzolódik ki, hogy az energiafüggőség, a környezetvédelem, a fenntarthatóság feltételeinek kielégítése ma szinte csak az atomenergia felhasználásával lehetséges.

Az előadásokat rövid vita, illetve „kérdezz- felelet” követte.

Dr. Bencze János

Az országgyűlés gazdasági bizottsága egyhangú támo-gatását követőn március 31-én a parlament környezet-védelmi bizottsága 15 igen szavazattal egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett ugyancsak támogatta a paksi atomerőmű telephelyén az új blokk/ok létesítésének előké-szítéséhez szükséges elvi hozzájárulás megadásáról szóló határozati javaslatot, majd ezt követően még aznap este elsöprő többséggel, 330 igen 6 nem ellenében, 10 tartózko-dás mellett döntött a T. Ház a hozzájárulás megadásáról.

A 2020-as évek energiabiztonságát most kell megalapoz-nunk, hiszen az elöregedő és rossz hatásfokú erőművek leál-lítása, valamint az energiaigények várható növekedése miatt mintegy 6 ezer megawatt új erőművi kapacitást kell építe-nünk, ez pedig elképzelhetetlen a nukleáris energiaterme-lés fejlesztése nélkül – reagált Molnár Csaba szakminiszter a parlament döntésére, mellyel a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó határozati javaslatot 95 százalékos többséggel támogatta a T. Ház. Mint mondta, természetesen emellett legalább ennyire fontos a megújuló energiaforrások fel-használásának fejlesztése is, hiszen uniós vállalásunk szerint 2020-ra 13 százalékra kell növelnünk ezek részarányát, ám a magyar kormány ennél többet, legalább 15 százalékot sze-retne elérni, s ezt segítenék azzal a most készülő kerettör-vénnyel, ami az eddigi szerteágazó szabályozásokat fogná össze. ágon az energetikai kihívások terén az atomenergia jövőbeni szerepének meghatározása a legaktuálisabb kér-

Mayer Györgyenergetikai szakújságíró, kommunikációs szakértőNapi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványokgymayer@t-online.hu

A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei

ENERGETIKAENERGETIKAENERGETIKAEnergetika

ENERGETIKAEnergetika

ENERGETIKAENERGETIKAEnergetikaENERGETIKA

ENERGETIKA

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 6

Energetikai hírek

a világból

Vietnam széntüzelésű erőműveket építVietnam legnagyobb szénbányászati vállalkozása a Vinaco-min két erőmű építését tervei, összesen 2 600 MW teljesít-ményben. A beruházás költsége meghaladja a 3 milliárd $. Az egyik erőmű teljesítménye 600 MW, ez Hai Phong közelében épül. 2 000 MW-os erőművet építenek továbbá az ország déli részén, a közismerten villamos energia igényes alumínium ipar támogatására.

Német energiatársaságok kooperációja a nagyfeszültségű hálózat stabilitásának biztosításáraHárom jelentős rendszerirányító bejelentette, hogy az eddigi-eknél szorosabban működnek együtt az egész Németorszá-got átszelő nagyfeszültségű átviteli hálózat kiegyensúlyozott működése biztosítása érdekében.Vattenfall Európa, az EnBW és az E.ON még ez évben meg-kezdik az együttműködést, amely tíz millió €-s nagyságrendű megtakarítást jelent majd a fogyasztók számára. Amennyi-ben az RWE is csatlakozik a „hármakhoz”, a megtakarítás en-nél jóval több lehet. A megtakarítás abból adódik, hogy a há-rom rendszer együttműködésével jelentősen csökken majd a rendszer – közismerten drága - kiegyenlítő energia igénye.

A kínai energetika gépgyártás Afrika felé kacsingatA kínai Datang Corp. energetikai gépgyártó vállalat Laoszba, Kambodzsába és Kazahsztánba szállít erőműveket. A gazda-sági válság miatt azonban az energiaéhség is csillapodik, így a cégnek szabad kapacitása marad. Ezt lekötendő szándék-nyilatkozatot írt alá egy Kína – Afrika Fejlesztési Alap létre-hozására, amelynek keretében az energetikai és csatlakozó iparágak fejlesztése történhet.

A CEZ részt vesz a szlovákiai atomerőmű programbanA szlovákiai Bohuniceben (Trnava régió) új atomerőmű épül a szlovák állam és a CEZ cseh energetikai óriáscég segítségével. A beruházás becsült költsége 6 milliárd €. A végleges költsé-geket a részletes tervezés befejezését követően 2010-ben lehet majd látni. Az erőműben a Szlovák állam 51%-al, míg a CEZ 49%-al fog részesülni.

Japán 5,9 milliárd $ ért új atomerőművet építJapán dél-keleti részén fekvő Kyushu szigeten a Kyushu Electric, a helyi energetikai vállalat atomerőmű építését határozta el. Ez lesz a térség harmadik reaktora. A beruhá-zás költsége 5,9 milliárd $. Az 1590 MW-os reaktort 2013-ban kezdik építeni, és 2020-ban kerül üzembe. Ezzel az új erőművel a helyi igény 50%-át elégítik majd ki, szemben a mostani 41%-kal. Japán – aki a világ harmadik legnagyobb kőolajfogyasztója, ezzel a beruházással is csökkenteni sze-retné energiahordozó-függőségét és növelni energiabiz-tonságát, egyidejűleg csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Japán 55 atomreaktorral rendelkezik, ezzel az USA-t és Fran-ciaországot követve a harmadik a világon nukleáris energia hasznosítása terén.

Nukleáris erőmű építését tervezi Dél-KoreaA Dél-Koreai Nemzeti Energetikai Társaság csökkentendő a környezetre károsan ható kibocsátásokat, úgy határozott, hogy jelentős atomerőmű-építési programot hajt végre, amelynek eredményeként 2022-re a villamosenergia-ter-melés felét már a nukleáris erőművek adják. A környezet védelmén túlmenően az ország energiabiztonsága is jelen-tősen fog javulni. A terv megvalósítása 28,5 milliárd $-ba fog kerülni. Ez az összeg magába foglalja 12 atomerőmű, 7 széntüzelésű erőmű és 11 folyékony gázzal működő erőmű megépítését. A terv 2,1%-os évi igénynövekedéssel számol, illetve 2030-ig jelentős energiahatékonyság-növekedést vesz figyelembe.Dél-Koreában jelenleg 8 atomerőmű építése folyik, melyek üzembe helyezése legkésőbb 2016-ra megtörténik. Megjegy-zendő, hogy az ország energiahordozók tekintetében 97%-ig importra szorul.

Az Európai Bizottság „negyedik energiacsomagját” készítiAz Európai Bizottság egy új, átfogó energiacsomagot készít, melynek hat prioritása van. A csomag célja – természetesen – az új helyzetben az energiabiztonság megteremtése és az Oroszországtól való függőség jelentős csökkentése, mind a 27 uniós tagállam számára.Jelenleg az EU energiahordozó-felhasználásának 54%-a im-portból jön. A gázból az import 61%, ennek kétharmada jön Oroszországból. 8 EU ország csak Oroszországból kap föld-gázt. A mai becslések szerint 2020-ra a gázimport eléri a 73%-ot. Az elmúlt esztendőben az import energiahordozók ára átlagosan 15%-kal növekedett. Ezen előzményekre alapozva döntöttek az új „csomag” megalkotásán, jelentette be Manuel Barroso az EU elnöke. Az EU korábbi célja (lásd „harmadik energiacsomag) az ún. „20-20-20” ami azt jelenti, hogy 2020-ra 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20%-kal kell növelni a meg-újuló energiákat az energiamixben, és 20%-kal kell javítani az energiahatékonyságot.A negyedik energiacsomag hat újabb prioritást fogalmaz meg, amelyek mind az ellátásbiztonság javítását célozzák:– a balti államok UCTE-vel való kapcsolatának megterem-

tése, (a balti államok még ma is az oroszországi villamos rendszerhez csatlakoznak)

– a déli gázvezeték megépítése– a Mediterrán energiagyűrű létrehozása– az északi gáz- és villamos átviteli hálózat megépítése– az Északi-tengeren tengeralatti kábelhálózat kiépítése az

ott lévő szélgenerátor farmok csatlakoztatásához és ugyan-csak az Északi-tengeren folyékony gáz szállítására alkalmas csővezeték építése.

A déli gázvezeték kiemelt prioritást élvez, mert ezzel, - Orosz-ország kikerülésével - bekapcsolhatók a Kaszpi-tengeri térség és a Közel-Kelet gázlelőhelyei az európai rendszerbe.Ezen projektek megvalósítása segíthet a gazdasági krízis kapcsán felszabaduló munkaerő foglalkoztatásán, olyan befektetéseket valósít meg, amely felgyorsítja a kilábalást a jelenlegi helyzetből.Az új „csomag” energiahatékonysági fejezete új (elsősorban építési) szabványok kidolgozását írja elő, amelyek megva-lósításával minimum 5-6% energia takarítható meg. Ennek kapcsán új alapokra kívánják fektetni a világítástechnikát is, amellyel úgyszintén jelentős energiamegtakarítás érhető el.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 7

Nehezen képzelhető el egy füstmentes LengyelországA közeljövőben Lengyelországnak lényegesen magasabb energiaszámlája lesz, emellett szembe kell néznie áramkima-radásokkal is, ha az ország nem növeli jelentősen befekteté-seit az energiaszektorban. Ugyanis az elmúlt évtizedekben ezt a fontos szektort – pénz hiányában – nem fejlesztették.Lengyelország erőműparkjának több mint 40%-a 35 évnél öre-gebb, felújításra szorul. Emiatt aztán néhány napos extrém időjá-rás fölboríthatja a rendszert, az összeomlás szélére sodorhatja.Jelenleg a lengyel fogyasztók 25%-kal kevesebbet fizetnek a villamos energiáért, mint a szomszédjukban, Németországban. Számolni kell viszont azzal, hogy az új erőművek építése jelen-tősen felhajtja majd az árakat. Lengyelország a világon az egyik leginkább szénfüggő ország, villamos energiájának 94%-át széntüzelésű erőművekben állítja elő. Emiatt az üvegházhatású gázok kibocsátásáért jelentős büntetést kell fizetnie, vagy igen költséges CO2 szűrőket kell beépítsen. A karbon kvóta vétele elképzelhető, hogy 90%-kal drágítja majd a villamos energiát.Az EU komolyan foglalkozik az ún. CCS technológia (Carbon Capture and Storage, magyarul CO2 csapda és tárolás) fejlesz-tésének támogatásával és e területen mintaprojektek finan-szírozásával. Két ilyen mintaprojekt kipróbálására a lengyelek is pályáztak. Jó lehetőséget kínál erre a Belchatowban - a ha-talmas lignitvagyonra - épülő 4 400 MW-os erőmű.Függetlenül a CCS technológia sikerétől, azért az világosan lát-szik, hogy Lengyelország, Kína és India, amely államok hatalmas szénkészletekkel rendelkeznek – büntetés ide, büntetés oda - nem fognak felhagyni a széntüzelésű erőművek építésével.

Vattenfall többségi tulaj-dont kíván szerezni az Enea-ban 2009-benVattenfall – állami tulajdo-nú svéd energia csoport – többségi tulajdont kíván szerezni a lengyel Enea-ban. A tervek között 100%-os tu-lajdonlás szerepel, de mind-ez függ attól, hogy a lengyel kormány hány %-ot kíván értékesíteni a privatizáció kapcsán. Jelenleg a lengyel állam 76,5%-ot birtokol az

Enea-ban. A Vattenfall jelentős kapacitásbővítésére is vállal-kozik a Svédországban kifejlesztett környezetkímélő techno-lógia segítségével. A Vattenfall vezérigazgatója kijelentette, hogy ha „birtokon belül lesznek” 3 milliárd €-t fognak erőmű illetve hálózatfejlesztésre/bővítésre fordítani.

Skócia 10 milliárd Ł-ot fordít a zöld energia fejlesztésére2020-ra Skócia villamos energiájának a felét megújuló ener-giákból fogja termelni, és exportálni Angliába valamint Észak-Írországba. Ez a projekt, becslések szerint durván 10 milliárd Ł befektetést igényel. Mindehhez az szükséges, hogy évente 450 MW kapacitású szélfarmot telepítsenek, a hozzá való hálózattal egyetemben. A jelenleg Skóciában üzemelő két atomerőművet 2020-ban le kell állítani. Az azonban még nem eldöntött kérdés, hogy az alaperőművet milyen tech-nológiával építik meg. Valószínűnek tűnik azonban, hogy a döntés atomerőmű lesz.

A Dél-afrikai Köztársaság szélerőműparkot építA Dél-afrikai Köztársaság állami energetikai cége az Eskom azt tervezi, hogy a villamos energetikai rendszerét szélerő-művekkel bővíti.

50 db. egyenként 2 MW teljesítményű szélerőművet helyez-nek el az ország különböző részein, még ez év (2009) vége előtt. A vállalat szóvivője újságírók kérdésére sem volt hajlan-dó a bekerülési költségekről beszélni, csak annyit mondott, hogy drágább, mint a hagyományos széntüzelésű erőmű, de hosszabb távon kifizetődő. Megjegyezte, hogy 2010-ben lesz a világbajnokság Dél-Afrikában, erre az időre biztosítani kell az energiát, lehetőség szerint „zöld energiát”.

Tajvan energiafelhasználása első alkalommal csökkentA tajvani recesszió jele, hogy történetében először, energia-felhasználása 2007-hez képest 2008-ban 0,8%-ot csökkent. Ez annak köszönhető, hogy a szigetország exportja a világgaz-dasági válság miatt - elsősorban félvezetőtermékek és ház-tartási elektronikus berendezések tekintetében - csökkent. A várható gazdasági növekedés 2009-ben 1,87% lesz, amely érték 2001 óta a legalacsonyabb.

Sumitomo japán kereskedőház 2,2 milliárd $-t invesztál indonéziai energetikai fejlesztésekbeSumitomo - Japán harmadik legnagyobb kereskedőháza - 2,2 milliárd $-ért közel megkétszerezi Indonézia széntüzelésű erőműparkját. A kapacitásnövelés mértéke 2 640 MW. Az új kapacitás 2012 márciusában kezd termelni. Szakértők számí-tásai szerint 2016-ig Indonézia villamosáram-igénye évente 7%-kal fog növekedni.

Belenergo villamos áramot kíván exportálni a balti államokbaBelenergo Fehéroroszország villamos energia társasága megfontolandónak tartja, hogy villamos energiát exportál-jon a balti államokba. Jelenleg Lengyelországba exportál - igényektől függően 08-1 milliárd kWh - villamos energiát, a jövőben azonban új üzleti lehetőségeket látnak a balti ál-lamokkal kapcsolatban is. 2010-ben ugyanis be kell zárni az ignalinai atomerőművet, amelynek pótlására még nincsenek felkészülve. Fehéroroszország még jelentős szabad kapacitá-sokkal rendelkezik, exportját képes tovább növelni.

Kínában az export visszaesése és számos gyár bezárása miatt a villamosenergia-igény növekedésének üteme csökkentA globális válság hatására az elmúlt évben Kína - aki a világ második legnagyobb energiafogyasztója – energiaigény-nö-vekménye 9,7%-kal csökkent. A gazdasági növekedés a több mint 10%-os értékről 5,5%-ra esett vissza, amelyre az elmúlt 15 évben nem volt példa. Ennek hatására az energiaszektor-ban a beruházások 11%-kal estek vissza.

Az indiai kormány előírta a megújuló energiák használatának minimumátAz indiai kormány szabályozta a megújuló energiák hányadát az energiamixben. Ennek értelmében 2009-ben már mini-mum 5%-nak kell lenni az értékesített villamos energiában a megújuló energiáknak. Az elkövetkezendő 10 évben évente legalább 1%-kal kell növelni a megújuló hányadot. Az Indiai Energia Szabályozó Hatóság tájékoztatása szerint két állam-ban, nevezetesen Karnatakában és Tamil Naduban már jelen-leg is 10% fölött van a megújuló energia az energiamixben.

Az Enel 1 milliárd € kölcsönt vesz fel hálózata fejlesztéséreAz olasz energetikai társaság az Enel, 1 milliárd € kölcsönt kér az európai Fejlesztési Banktól villamos elosztó hálózata fejlesz-téséhez. A kért kölcsön csak egy része a közel 3 milliárd €-s fej-

lesztésnek, amely keretében 3 év alatt az Enel középfeszültsé-gű, és elosztó hálózatát kívánja korszerűsíteni és bővíteni.

Lengyelország 2009 első negyedévében tendert ír ki gáztüzelésű erőművek építéséreA Lengyel Rendszerirányító észak-lengyelországi telepítésre 600 MW kapacitásra gáztüzelésű erőműre tendert írt ki. A tender hat darab 100 MW-os erőműre vonatkozik, olyan terü-letekre, amelyek a nagy szénvagyontól távol esnek. A tender értéke 685 millió $, és az üzembekerülés ideje 2013. Az új erő-művek olyan helyen lesznek telepítve, ahol a korszerűsítésre váró széntüzelésű erőművek miatt kevés a tartalék kapacitás.

Vietnam energiatakarékossági program segítségével tervezi csökkenteni energiaáraitVietnam teljes energiafelhasználásának 5%-át kell, hogy meg-takarítsa 2010-re, és 8%-át 2015-re, írja elő egy új energiata-karékossági kormányhatározat. Az egy főre jutó éves ener-giafogyasztás 2000-től napjainkig – jelentősen - 288-ról 540 kWh-ra emelkedett. Ennek oka a korszerűtlen háztartási és ipari berendezésekben keresendő. A vietnami villamosener-gia-igény drasztikusan megnőtt az elmúlt években. Vietnam energiahatékonysága messze elmarad a környező országoké-tól. Például a cementipar 50%-kal több energiát használ fel egységnyi cement előállítására, az acéliparnál ez a szám 20%. A vállalkozások számára a villamos energia ára 1,5-szer akko-ra, mint Thaiföldön, Malajziában, vagy Kínában. Ez jelentősen rontja az ország versenyképességét.

Ausztráliának fontolóvá kell tennie nukleáris erőmű építésétAusztráliának nincs más választása, mint a jövő energiamixében számolni a nukleáris energia hasznosításával is. Még akkor is számolni kell a nukleáris energiával, ha a megújuló energiák hasznosítása a megfelelő ütemben növekszik, és sikerül a CO2

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 8

leválasztási technológia alkalmazását határidőre megoldani.Jelen feltételrendszerben alaperőműnek csak nukleáris erő-mű tud eleget tenni, ha Ausztrália be akarja tartani a káros-anyag-kibocsátására vállalt kötelezettségeit.31 ország használ nukleáris erőművet, ezek az erőművek a tel-jes, globális villamosenergia-fogyasztás 15%-át adják. A mai ismeretek szerint 2020-ra 50 ország lesz tagja, az ún. „nukleá-ris klub”-nak. Ausztrália is ezek közé kell, hogy tartozzék.

Transelectrica 2020-ig 2 milliárd €-t költ hálózatfejlesztésre Transelectrica Románia energetikai vállalata 2 milliárd € érték-be, jelentős átviteli hálózat fejlesztést határozott el. A fejlesztés célja az átviteli hálózat hatásfokának növelése, az átvitel minő-ségének javítása, a rendszer jobb kihasználhatósága, a határ-keresztező kapacitások jelentős növelése, és a tervezetteken felüli karbantartási munkák lényeges csökkentése. A fejlesztés során súlyt helyeznek a rendszer megnövelt biztonságára, a megújuló energiák zavartalan fogadására és a piaci működés lehetőségének biztosítására.Megvalósíthatósági tanulmány készül továbbá Törökországgal összekötő, nagyfeszültségű egyenáramú, energiaátviteli ten-geralatti kábel fektetésére is.

Forrás: Internet

Átadták a 2008-as Innovációs Díjakat a Parlamentben

A Magyar Innovációs Alapítvány 17. alka-lommal hirdette meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot, amelyen azok a Magyar-országon bejegyzett társaságok vehettek részt, amelyek a 2008. évben kiemelkedő innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) je-lentős üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési ered-mény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet. A díjátadást megelőzően Sólyom László köztársasági elnök többek között a kö-vetkezőket mondta: „Az 1992-ben alapított Innovációs Nagydíj évenkénti átadási ün-nepsége az az esemény, amikor learatjuk a

magyar innovációs eredményeket. Bizonyítéka ez annak, hogy itthon, a hazai körülmények között is lehet szép eredményeket elérni. Ez is része a teljesítménynek. Természetesen nem szabad belenyugodni abba, hogy ehhez itthon plusz erőfeszítések legye-nek szükségesek. A Nagydíj a legkiemelkedőbb teljesítménynek jár. Azonban mögötte óriási innovációs hálózat van. Az alapítás

óta eltelt 17 év alatt ez a hálózat sokat fejlődött. A világban ki-alakult válság előbb utóbb véget ér. Most arra kell gondolnunk miként érkezzünk meg a végére. Ez minden szempontból kulcs-kérdés. Szinte jelképes, hogy éppen 2009-re hirdették meg az Európai Unióban „A kreativitás és innováció európai évét”, amely a fejlődő, megújuló világot hirdeti. Most kell fejlesztések-kel válaszolni a gazdasági válságra. Ezért sajnálatos, hogy az idén érkezett be a legkevesebb pályázat, ami a legjobb évnek csak az egyötöde. Semmilyen áldozatot nem szabad sajnálni az oktatásra. Köszönetet mondok mindazoknak, akik támogatják és segítik a kreatív pályázatok létrejöttét, és mindazoknak, akik pályázatukkal segítik a gazdaság felemelkedését”. Závodszky Péter egyetemi tanár, a Magyar Innovációs Alapít-vány elnöke beszédében a következők hangzottak el: „A Ma-gyar Innovációs Alapítvány és a Magyar Innovációs Szövetség missziója egy civil szerveződés előmozdítása. Válság idején, és amikor a politika önmagával van elfoglalva, nem állhat meg az élet. Az ország polgárainak legjobb tudásuk szerint folytatniuk kell az ország és önépítő munkájukat. Felemelkedést csak tudás, szorgalom, és a felelősség hozhat az ország számára. Csak ott erős a haza, ahol minden osztály szívesen teljesíti polgári köte-lességét. Amely nemzet csak urat cserél, és önnön sorsát nem javítja, soha boldog nem lehet – mondta Kossuth Lajos. Javítsuk tehát önnön sorsunkat kreativitással, szorgalommal, felelős-séggel. Kövessük azok példáját, akik alkotásaikkal ma itt díjban részesülnek. Ennek hirdetésére jöttünk ma itt össze, és ezért ala-pítottuk az Innovációs Nagydíjat.”

Innovációs Nagydíj

Dr. Bencze Jánosszakmai tanácsadóMAVIR Zrt. vezérigazgatóság bencze@mavir.hu

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 1 9

Dr. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, a díjbizottság elnöke, beszámolt a pályázatok ér-tékeléséről. Az idei pályázatra 21 pályamű érkezett, viszont mind megfelelt a pályázati kiírásnak. Örömteli eredménynek említette, hogy a pályázatok mind magas színvonalúak vol-tak. Tízmilliárd forint többletbevételt hoznak a cégeknek és hatmilliárd forintot az országnak.Az immáron tizenhetedik alkalommal átadott Magyar Innováci-ós Nagydíjat a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszám-gyártó Kft. „UNEO az első lítium ionos pneumatikus fúróka-lapács” c. innováció érdemelte ki, amely kompakt méretével

és teljesítményével egyedülálló a szer-számgép piacon. A Bosch UNEO há-rom barkács felada-tot – a kalapácsfú-rást, a fúrást és a csa-varozást – egyesíti egyetlen könnyen kezelhető elektro-mos kéziszerszám-ban. A pneumatikus ütőszerkezet nagy teljesítményű Bosch motorral kombinál-

va percenként 4 800, 0,9 joule erősségű ütést eredményez egy különlegesen kis géptestbe zárva. A csupán 1.1 kilogramm sú-lyú, és A5-ös lap méretű eszköz kiemelkedő munkakényelmet biztosít használóinak.A díjat Horváth Attila a Robert Bosch Power Tool ügyvezető igazgatója Sólyom Lászlótól vehette át. A díjátadás után elmondta: „A Bosch miskolci elektromos ké-ziszerszám gyára az UNEO gyártására két új gyártósort indít el már idén. A vállalat ezzel 50 új munkahelyet teremtett és egész Európát ellátja a díjazott termékkel.” Az év legjelentősebb innovációját elismerő Nagydíj mellett további kiemelkedő innovációs teljesítmények is kaptak in-novációs díjat. A bírálóbizottság döntése által legkiválóbb környezetvédelmi innovációs pályázatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz-térium 1996 óta támogatja és környezetvédelmi innovációs díjjal jutalmazza. A KvVM által felajánlott környezetvédelmi innovációs díj összege 800 ezer forint. Idén ezt a díjat az Elec-trolux Lehel Kft. környezetbarát porszívója nyerte el. A termék egy környezetbarát gyártási technológián alapuló, energiata-karékos porzsákos porszívó. A szerkezet egyik legfontosabb

eleme az energiatakarékosság és a hatékonyság. A porszívó-ban egy 1250 W-os motor dolgozik, ami egy új fejlesztésnek köszönhetően felér egy 2000 W-nál is nagyobb teljesítményű készülék takarítási képességével. A porszívó 55%-a újrahasznosított mű-anyagokból, a csomagolóanyagok 56%-a pedig újrahasznosított anyagból készült, a gép élettartama végén legalább 90 %-ban újrahasznosítható lesz, egyszerű szétszerelés útján. Alacsony a zajterhelé-se, a környezetét csak 71 dB(A)-el terheli. Ugyancsak az Elektrolux Lehel Kft. kapta az Iparfejlesztési Közalapítvány 2008. évi Szervezési Innovációs Díját is. A díjakat Vass Attila az Elektrolux Lehel Kft. jász-berényi Porszívógyárának igazgatója vette át Dióssy László a KvVM szakál-lamtitkárától, és Horvai György az Ipar-fejlesztési Közalapítvány elnökétől.Még egy érdekesség a díjazott innová-ciós pályázatok közül. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innovációs díját az idén Takács Balázs a szombathelyi EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. ügyvezető igazgatója vehette át Gaál József, a MKIK alelnöktől és Molnár Károly tárca nél-küli minisztertől. A díjat a Transponder tekercs és rezgésbiz-tos nedves alumínium kondenzátor fejlesztésükért kapták. A Transzponder tekercs az RFID-rendszerek azon eleme, amely antennaként működve a válaszjelet küldi vissza az olvasó (Rea-der) egységnek. Újszerűsége a nagy mechanikai szilárdság va-lamint a magas induktivitás érték és érzékenység. A termék ér-tékesítésével 2008-ban 400 millió forint pótlólagos árbevételt tudtak elérni. A Transponder tekercs a gépjárművek keréknyo-mását ellenőrző berendezések kulcsfontosságú eleme. Ezért már most hosszú távú vevői megállapodásuk van a Bosch, a Continental, a Hella, a Beru és a DELFI gyártókkal.A fentieken kívül még négy pályázat kapott innovációs díjat, és kettőt a bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesített.

A képek a szerző felvételei

Az ülésterem

Sólyom László átadja a díjat Horváth Attila ügyvezető igazgatónak

A díjazottak csoportja

Závodszky Péter elnök nyitóbeszéde

Kiss Árpádny. főtanácsosfelelős szerkesztőTelePress Hírügynökség, Gazdaság és Közélet arpad.kis@gmail.com

AKTUÁLISAKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAKTUÁLIS

AKTUÁLISAKTUÁLIS

AKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAKTUÁLIS

AKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAKTUÁLIS

2009. március 13-án a Millenáris épületeiben került sor az „EnergiaKaland” energiatudatossági diákkonferenciára és az E.ON országos kreatív pályázatának ünnepélyes díjátadójára.A pályázat egy nagyszabású virtuális tanulási program része, amelyet a vállalat az Oktatási és Kulturális Minisztériummal közösen „EnergiaKaland” címen indított 2008-ban, azzal a céllal, hogy segítse a pedagógusokat az energiatudatosság kialakításában, vagyis az energiával kapcsolatos tudás bőví-tésében. Az oktatási program interaktív feladatok keretében dolgozta fel az energia témaköréhez kapcsolódó fontos kér-déseket: a 6-10 éves diákok számára az „EnergiaOtthon”, a 9-12 éveseknek az „EnergiaVáros”, az „EnergiaOrszág” című a 11-15 éves diákoknak, a 14-18 éveseknek pedig az „EnergiaVilág” című mappákban.

Az E.ON Hungaria Zrt. az „Energiahatékonyság a mindenna-pokban” címmel hirdetett kreatív pályázatot a 6-18 év közötti diákok számára. Három kategória – dráma, � lm és makett – kö-zül választhattak a pályázó diákok.

A programot támogató Oktató és Kulturális Mi-nisztérium részéről Csák Ferenc államtitkár kö-szöntötte a résztvevőket, aki üdvözlő beszédében kiemelte az oktatás fon-tosságát a környezettu-datosságra való nevelés-ben. Örömét fejezte ki, hogy sok szép, kreatív pályamű érkezett ez al-kalommal is.Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungaria Zrt. központi ügyekért felelős igazga-tója elmondta, hogy a vállalat azért indította el az EnergiaKaland progra-mot, hogy felhívja a � atal generáció � gyelmét a fe-lelős gondolkodásra, kör-nyezetünk védelmére, az energiatudatosságra, hiszen a jövő energiához

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 0

való viszonya, az energia hatékony és felelős keze-lése az ő kezükben van.Az ünnepélyes díjátadó mellett a pályázó iskolák diákjai a nap folyamán változatos workshopokon, interaktív előadásokon, ér-dekes kísérleteken és játé-kos feladatokon keresztül ismerkedhettek meg az energia hasznosításával, tudatos felhasználásával, a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel.

Az I. helyezett diákok nyári táborozást, a II. és III. helyezettek értékes könyvutalványokat kaptak. Az I. helyezett diákcso-portok iskolái energiafogyasztást, az energiafelhasználást online módon követő Energy Direct rendszert kaptak.

Tóth ÉvaA képek a szerző felvételei

„ EnergiaKaland” a Millenárison

A gyerekek és az energia a fókuszban

A díjazott iskolák csoportjai

Oktatási programokMárcius 15-re emlékezve...

Geotermikus energia, díjnyertes pályamunka

Díjazott pályamunka

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 1

AKTUÁLISAKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAKTUÁLIS

AKTUÁLISAKTUÁLIS

AKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAKTUÁLIS

AKTUÁLISAktuálisAKTUÁLISAKTUÁLIS

A MEE a MAGYARREGULA 2009

kiemelt szakmai támogatójaKihirdették a Mitsubishi és a MEE közös

pályázatának eredményét

Sikerrel zárult 2009. március 24-27. között a Syma Rendez-vényközpontban a 26. Magyarregula Szakkiállítás. A kiállítók száma meghaladta a 100-at. Bár a nettó négyzetméter adatok 10%-os csökkenést mutattak, de ez a jelenlegi gazdasági hely-zetben nem jelentős. A látogatók száma viszont meghaladta a tavalyit, mintegy 6000 érdeklődőt regisztráltak a 4 nap alatt.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület első alkalommal volt szakmai támogató partnere a kiállításnak, ahol saját standon mutatkozott be, a kiállított tablók az egyesület tevékenységét valamint az Elektrotechnika szaklapot népszerűsítették.

A Magyarregula Szakkiállítás történetében 2009-ben ötödik alkalommal került sor a Nagydíj odaítélésére. 2009. március 24-én a 10.30 órakor rendezett nyitó sajtótájékoz-tató keretében történt a Nagydíj-pályázat eredményének

hivatalos kihirdetése, de az ünnepélyes átadásra március 25-én este, a kiállí-tás fogadásán került sor. A kitüntettek között három támogató jogi tagunknak is gratulálhattunk. Phoenix Contact Kft. a „4 az 1”-ben motorvezérlő relé terméke a Villamos hajtások kate-góriában, a Weidmüller Kereskedelmi Kft. „Wave TTA - Univerzális jelátalakí-tó és határérték-kapcsoló” terméke a Mérőátalakítók és távadók kategóriákban, míg a Mitsubishi Electric

Europe B.V. cég „Mitsubishi Electric iQ Platform” terméke az Irányító-rendszerek és elemeik kategóriában nyerte el a Nagy-díjat. Ez utóbbiról bővebben olvashatnak lapunk 34. oldalán.A nyitó Sajtótájékoztató kiemelkedő eseménye volt a Mit-subishi Scholarship pályázatának eredményhirdetése. Az elmúlt év novemberében kereste meg az egyesületünket a Meltrade Automatika Kft. a Mitsubishi képviseletében, hogy

működjünk közre az ipari automatizálás té-makörben főiskolai- és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat lebonyolításában. Len-gyel- és Csehország után Magyarországon első alkalommal hirdet-te meg ezt a pályázatot a Mitsubishi. A három győztes pályázó 2000- 2000 eurót kapott, az I. helyezet ezen felül még két fő részére szóló Interrail bérlet-tel is gazdagodott. A nyertes tan-intézményeknek pedig egy-egy Mitsubishi Electric LCD projektort ajándékoztak. A díjazott diákok: I. Szatmári Zoltán (BME), a II. Bo-ros Tamás (BMF), III. Vajda Milán (BME). Egy következő számunkban bemutatjuk a győzteseket és a bí-ráló bizottság munkáját.

A „Magyarregula 2009” szakmai napok keretében először szere-pelt egyesületünk külön előadás-sorozattal március 26-án. Az öt előadásból álló összefüggő blokk „Informatika a villamos energetiká-ban” címet kapta. Az előadásokat a közvetlenül szervező MEE Auto-matizálási és Informatikai Szakosz-tály részéről dr. Kiss László Iván alelnök vezette be.

Sztráda Gyula a MAVIR ZRt. fo-lyamatirányítási osztályvezetője a magyar villamosenergia-rendszer alapelemeit, üzemirányításának informatikai rendszerét foglalta össze. Ez nemcsak műszaki, ha-nem gazdasági, ügyviteli stb. egymásra ható részrendsze-rekből áll. Az időkorlát miatt az előadó csak a műszaki rend-szert mutathatta be részletesebben, ez több szabályozási és vezérlési feladatot is tartalmaz. Az utóbbiak közül Bencsik Tibor a MAVIR ZRt. üzemviteli igazgatója az átviteli hálózat al-állomásainak már részben kiépült, de most központosítandó, folytonosan bővülő távkezelési rendszeréről tartott előadást. Ennek központja az új Szentendrei úti székházban lesz, köz-vetlen összeköttetésben a már említett üzemirányító rend-szerrel. Dr. Kovács Attila az Astron Informatikai Kft. ügyviteli

Stefkóné Vermes Judit a Congress Kft. ügyvezető igazgatója megnyitja a sajtótájékoztatót

Dervarics Attila MEE elnök értékelte a Mitsubishi pályázatban vállalt MEE szerepet

Bognár Attila Meltrade Automatika Kft. ügyvezető igazgató és Takashi Kawamura regionális igazgató

Takashi Kawamura

Takashi Kawamura és Szatmári Zoltán I. helyezett a díjaival

Díjazók és díjazottak

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 2

Pauli osztrák származású svájci � zikus volt. Sok felfedezéssel járult hozzá a � zikához, külö-

nösen a kvantummechanikához. A nevéhez fű-ződik többek között a Pauli-mátrixok bevezetése

és a spin-statisztika elméletének bizonyítása. 1925-ben alkotta meg legfontosabb elméletét, a Pauli-féle ki-

zárási elvet, amely azt állítja, hogy két elektron nem lehet ugyanabban a kvantumállapotban. E munkájáért 1945-ben � zikai Nobel-díjat kapott. 1958-ban, halála évében pedig Max Planck-medállal jutalmazták.

A szimpóziumon köszöntő beszédet mondott Pálinkás Jó-zsef, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ingyenes rendezvénynek a BMF Bécsi úti épülete adott otthont.

Sajtóközlemény alapján

Tóth Éva

A Budapesti Műszaki Főiskola a Magyar Mér-nökakadémiával és a IEEE Hungary Sectionnel nemzetközi szimpóziumot rendezett Wolf-gang Ernst Pauli Nobel-díjas � zikus emlékére 2009. március 27-én. A rendezvény címe „Mo-dern kvantum� zika – matematikai rendszerek és irányításelmélet”.

Nemzetközi Szimpózium Wolfgang Ernst Pauli

emlékére

tori Konferencia társelnöki tisztségét töltötte be, 2008-tól a testület elnöke. E minőségében képviseli a magyar felső-oktatást számos hazai és nemzetközi testületben, így pél-dául tagja az European University Association Council-nak,

a Felsőoktatási Kerekasztalnak, a Magyar Bologna Bizottságnak, valamint a KUTIT-nak. Kitüntetése

egyben az egész hazai felsőoktatás tevékeny-ségének elismerését jelenti.

Dr. Gáti Józsefkancellár

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából kiemelkedő oktatási, kulturális tevékenységünk elismeréséül az Iparművészeti Múzeum aulájában Dr. Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át március 14-én.

A Magyar Köztársaság elnöke Dr. Rudas Imre professzornak, a Budapesti Műszaki Főiskola rektorának, a Magyar Rektori Konferencia elnökének több évtizedes oktatói, tudományos kutatói, tudományszervezői, és felsőoktatás vezetői tevé-kenysége elismeréseként a

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJEkitüntetést adományozta.

Rudas Imre jelentős szerepet vállal a hazai felsőok-tatás irányításában is. 2004-2005 között a Műszaki Felsőoktatás Rektori Főigazgatói Kollégiumának, 2005-2006-ban a Főiskolai Főigazgatói Konferen-cia elnöke volt. 2006-2008-ban a Magyar Rek-

Prof. Dr. Rudas Imre BMF rektor kitüntetése

igazgatója ismertette a MAVIR ZRt. hálózati távkezelési rendszer-hez szükséges tréning szimulátort. Ugyanis ennek a viszonylag rit-kán előforduló kapcso-lások begyakorlása és „karbantartása” révén jelentős vagyon-és életbiztonsági szerepe is van.

Pálfy Miklósnak, a Solart- System Kft. igazgatójának a fotovillamos ener-gia átalakításának helyzetéről szólt az előadása. A világra és hazánkra kiterjedő statisztikai adatokból következik, hogy különösen a napelemekből összeállított automatizált telepeknek a hasznosítása a megújuló energiaforrások közül is egyre nagyobb mértékű. Peresztegi Sándor a BMF Kandó Villamos Kar mestertanára az energiatakarékos villamos motorokról tartott előadást. Különösen a motorok

nagy többségét kitevő aszinkron motoroknál az informatikai elemek felhasználása jelentős energiamegtakarításokat hoz.

Az előadások látogatottsága és a kollégák véleménye sze-rint egyesületünknek a „Magyarregula 2009” keretében szer-vezett szakmai napja sikeresen zárult és nem kevésbé volt sikeres a részvételünk ezen a kiállításon.

Tóth Éva Fotók: Tóth Éva és Kiss Árpád

A MEE standja

Dr. Kiss László Iván levezető elnök

Előadás közben

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 3

Előadás Szegeden…ami megmozgatta

tagtársaink fantáziáját

Az előadó a projekt beindítá-sával kapcsolatosan elmondta, hogy Szeged város stratégiai céljai között szerepel egy vonzó, színvonalas közösségi közleke-dési kínálat, annak érdekében, hogy a mindennapi utazásokat gyorsabbá, kényelmesebbé te-gye és az autóhasználattal ver-senybe szálljon. Ezt a fejlesztést a város az Európai Unió Kohéziós Alapjának � nanszírozási támo-gatásával tervezi megvalósítani. Az unió közlekedéspolitikája a fenntartható mobilitás jegyében

ösztönzi a környezetbarát, közforgalmú közlekedést. Szeged hatályos Közlekedésfejlesztési Koncepciójában is megerősíti ezt a törekvését, mely szerint:„kiemelten fontos a közösségi közlekedés részarányának fenn-tartása, lehetőség szerinti növelése. Korszerűsíteni és fejleszteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét. A közösségi közleke-dést még a közúti forgalom rovására is érdemes támogatni”.

Szeged Önkormányzata 2005-ben az elektromos közfor-galmú közlekedés fejlesztését biztosító projekt megvalósítá-sát határozta el, melynek legfőbb célja:• megőrizni, növelni a közösségi közlekedés vonzerejét a

szolgáltatási szint emelésével, járművek korszerűsítésével és a közösségi közlekedés előnyben részesítésével, ezáltal csökkentve a személygépjármű forgalom térhódítását

• a közkedvelt villamos hálózat népszerűségének növelése • helyettesíteni a buszokat környezetkímélő trolibuszokkal a

belvárosban• csökkenteni a közlekedés káros környezeti hatásait.

A célok maradéktalan megvalósulását jelentheti a 4,8 km új villamos pálya építése, 18,3 km villamos pálya rekonst-rukciója, troli hálózat hosszabbítása 3,7 km-el, elektromos tápellátó hálózat rekonstrukciója, 9 új, korszerű alacsony-padlós villamos beszerzése, 10 új, korszerű alacsonypadlós trolibusz beszerzése, villamos és trolibusz remízek (kocsi-szín, villamoskocsi – szín) rekonstrukciója, 6 csomópont át-építése tömegközlekedés előnyben részesítésével, korszerű utastájékoztató rendszer kiépítése, jegyértékesítési rend-szer kiépítése megközelítőleg 15 fő-átszálló helyen és B + R kerékpártárolók építése végállomások közelében.

A projekt összköltsége várhatóan: 28,7 milliárd Ft.Az előadó a projekt megvalósításának szükségességét erősít-ve beszélt a város jelenlegi leg- szembetűnőbb közlekedési problémáiról, kritikus pontjairól. Kiemelte a reggeli torlódá-sokat a Belvárosi hídon, különösen tanítási és munkanapokon. Mind-ezt súlyosbítja a Stefá-nia csomópont vissza-duzzasztó hatása a híd forgalmára, ezáltal torló-dást okozva az újszegedi oldalon is. Jelentősek és a hétköznapi forgalom-ban nehezen „viselhe-tők” a Székely sori és a Népkert sori torlódások. Itt is a buszok és a trolik is csak araszolva képesek haladni (nem haladni) a dugóban. Ennek természetes következményei a bu-szok és trolik menetidejének jelentős csúszásai.

Az előadó beszélt a projekt várható hasznáról és megtérülé-séről is. Érintette a közvetlen gazdasági hasznot, vagy költség-megtakarítást hozó eredményeket. Említést tett a beruházó/üzemeltető számára közvetlenül nem jövedelmező, de semmi-képpen el nem hanyagolható társadalmi eredményeiről is. A gazdasági eredmények kapcsán a gazdaságosságot az Európai Unió elvárásainak megfelelően 30 éves futamidőre vizsgálták. Kiemelhető a teljes megvalósulást követően jelentkező be-ruházási és fenntartási, valamint a fejlesztés – összességében – mérsékelt üzemeltetési költség megtakarítása is.

Az előadás végén az előadó a szép számban feltett kérdé-sekre, szakszerű és minden igényt kielégítő választ adott, majd búcsúzóul kellemes, balesetmentes és élvezetes utazást kívánt valamennyi jelenlévő hallgatónak ezeken a megújított, környe-zetbarát, környezetkímélő és remélhetőleg minden elvárható igényt és kényelmet biztosító járműveken.

Arany LászlóSzeged

EGYESÜLETI ÉLETEgyesületi életEGYESÜLETI ÉLETEgyesületi életEGYESÜLETI ÉLETEGYESÜLETI ÉLETEgyesületi életEGYESÜLETI ÉLETEgyesületi életEGYESÜLETI ÉLET

2009. február 26-án került sor a MEE Szegedi Szervezet Nyugdíjas Csoportjának I. félévi programjában szereplő újabb előadásra, melynek címe: „A szegedi villamos üze-mű tömegközlekedés fejlesztése”. A meghívott előadó dr. Dózsa Gábor a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igaz-gatója tájékoztatást adott a Szeged Elektromos Közösségi Közlekedési Fejlesztési Nagyprojekt megalakulásáról és a szegedi tömegközlekedés fejlesztésének terveiről.

Előadónk dr. Dózsa Gábor

A szegedi 1-es villamos, háttérben a MÁV. Igazgatóság impozáns épülete és a Posta „palota”.

A hallgatóság egy csoportja

2008. március elsején az 1. táblázatban felsorolt szabvá-nyok magyar nyelvű kiadására került sor. A magyarázatos vál-tozatok kidolgozása jelenleg még folyik.

A cél az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány szakterületün-ket érintő lényeges változásainak ismertetése — a teljességre

MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos

berendezések szabványsorozat 2008-ban megjelent szabványai

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 4

szakmai előírásokSzakmai elôírásokszakmai elÔírások

Szakmai előíráSok

MSZ HD 60364-5-54:2007

Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők (IEC 60364-5-54:2002, módosítva)

MSZ HD 60364-6:2007Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés (IEC 60364-6:2006, módosítva)

MSZ HD 60364-7-704:2007

Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-704. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Építési és bontási területek berendezései (IEC 60364-7-704:2005, módosítva)

1. táblázat Az MSZ HD 60364 szabványsorozat angol nyelvű változatainak 2008-ban kiadott magyar nyelvű szabványai

AZ MSZ HD 60364 szabványsorozat változása

a szabványazonosító jelzet változásaiAz MSZ 2364 jelzet eltűnik, amelyet a nemzetközi (IEC) szab-vány 60364 száma vált fel, de miután az Európai Elektrotech-nikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) tagjai vagyunk, ezért a Szabványügyi Testület (MSZT) a jóváhagyott európai változatot (HD) bocsátja ki mSz HD 60364 jelzettel. További változás, hogy a szabványszámot követő – kezdetben pon-tokkal elválasztott – rész, kötet, főfejezet (pl. 4. rész; 41. kötet; 411. főfejezet) helyett a szabványszámot követően kötőjellel elválasztva a rész száma, majd újabb kötőjellel elválasztva a kötet száma szerepel: pl. mSz HD 60364-4-41. Ezt a jelzetet a CENELEC csak az IEC/CENELEC közös kibocsátású szabvá-nyokra alkalmazza. Természetesen teljes körű szabványmeg-adáskor a jelzetet – kettőspontot követően – a kibocsátás éve zárja: pl. mSz HD 60364-4-41:2007.

CímváltozásAz MSZ 2364 szabvány címe: Épületek villamos berendezései. A szabványsorozat kidolgozása során bővült a szabályozott szakterület (pl. lakókocsiparkok, lakóautók, vezetőanyagú szűk helyek, stb.), ezt követte a címváltozás is: mSz HD 60364 kisfeszültségű villamos berendezések.

Változott az alcím megadásmódja is, a kötet megnevezés eltűnik és a kötőjeles számokat követően csak a „rész” meg-nevezés lesz feltüntetve, azaz például:

„4. rész: Biztonságtechnika. 41. kötet: Áramütés elleni vé-delem” helyett: 4-41. rész; Biztonság. áramütés elleni vé-delem

1. rész:Alapelvek, általános jellemzők elemzése, fogalommeghatározások

4-41. rész:Védelem. Áramütés elleni védelem

4-42. rész:Védelem. Hőhatások elleni védelem

4-43. rész:Védelem. Túláramvédelem

4-44. rész:Védelem. Elektromágneses zavarok és feszültségzavarok elleni védelem

5-51. rész:Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános előírások

5-52. rész:Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek

5-53. rész: Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Védelem, leválasztás, kapcsolás, vezérlés és folyamatos ellenőrzés (monitoring)

5-54. rész:Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő összekötő vezetők

5-55. rész:Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek

6. rész: Ellenőrzés

2. táblázat IEC 60364 átszerkesztett változata

törekvés igénye nélkül — de ez csak a szabványsorozat eddig megjelent szabványaival összefüggésben tehető meg.

Az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány 2009. június 1-jétől kizárólagossággal felváltja az MSZ 2364-540:1995 szabványt, de addig mindkettő érvényben van.

Az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány, amely már az MSZ 2364-et felváltó újonnan átszerkesztett „Kisfeszültségű villa-mos berendezések” szabványsorozat (1.–6. rész) szabványa, a korábbi 5-54 és 4-48 összeszerkesztése. Az átszerkesztés nem csak összeszerkesztés, hanem változtatásokat is tartal-maz. Ennek teljes körű megértéséhez ismerni kell az MSZ EN 61140:2007 „Villamos áramütés elleni védelem. A villamos be-rendezésekre és szerkezetekre vonatkozó közös szempontok” szabvány szabványmódosítás — az újonnan átszerkesztett szabványsorozatban használt — új fogalmi meghatározása-it. A szabványban lévő számos hivatkozás miatt ki kell térni a téma alap szabványát ért változásokra, azaz az újonnan átszerkesztett „Kisfeszültségű villamos berendezések” szab-ványsorozat első kiadványára, az MSZ HD 60364-4-41:2007 „Kisfeszültségű villamos berendezések. Biztonság. Áramütés elleni védelem” szabványra.

Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány váltja fel az MSZ 2364-410: 1999-et és 1M:2004 módosítását, valamint az MSZ 2364-470:2002-t, és tartalmazz a az MSZ 2364-460:2002, 461. főfejezetét valamint az IEC 60364-4-481:1993 „Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelem-bevételével” korszerűsített tartalmi főrészét.

A szabványsorozat ezen újonnan átszerkesztett szabványa, amely a kibocsátástól, 2007-től érvényben van, ugyancsak 2009-től váltja fel kizárólagossággal a sorozat addig érvényes előbbiekben felsorolt szabványait!

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 5

MSZ HD 60364-4-41:2007 Kisfeszültségű villamos

berendezések. Biztonság.

Áramütés elleni védelem szabvány változásai.

Az új szabványszerkezet régi szabványokkal összefüggő kap-csolatát áttekinthető módon a 4. táblázat mutatja be.

Mint ahogy az korábban em-lítésre került, ez nem változatlan formájú összeszerkesztés, ha-nem átszerkesztés, amely során alkalmazott főbb változások:– Átveszi az MSZ EN 61140

Áramütés elleni védelem. A vil-lamos berendezésekre és villa-mos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok fogalmi meghatározásait;

– Módosítja, pontosítja a védő-vezetős érintésvédelmi mó-dok lekapcsolási előírásait;

– Bevezeti a kiegészítő védelem fogalmát, és egyes esetekre elő is írja alkalmazását.

az mSz eN 61140-eS SzaBváNy e SzaBváNySorozatBaN előSzör alkalmazott, új illetve megváltozott fogalmakAz érintés elleni védelem pár éve bevezetett, és alig megszo-kott eddigi fogalma újra megváltozik és a „közvetlen érintés elleni védelem” szakkifejezését az „alapvédelem” új megne-vezés váltja fel.

Az érintésvédelem szabványos megnevezése is a „köz-vetett érintés elleni védelem” szakkifejezésről „hiba véde-lem”-re változik.

A korábbi megnevezéseket MSZ HD 60364-4-41 szabvány-ban csak tájékoztatási céllal tartották fenn.

mSz HD 60364-4-41 SzaBváNy új SzerkezeteAz alapvédelem (a közvetlen érintés elleni védelem) köve-telményeit és szerkezeti megoldásait e szabvány nem az alapszövegben tárgyalja (a többszöri ismétlés elkerülése ér-dekében), hanem mellékletekben. Az „a” melléklet adja az általános megoldásokat. A „B” melléklet tér ki a szakképzett vagy kioktatott személyek által felügyelt berendezésekben használható megoldásokra – azaz olyan helyeken alkalmazha-

tó megoldásokra, ahol a szakképzetlen személyek felügyelet nélküli jelenléte tilos – úm. védőakadályok létesítésére, vagy az elérhető tartományon kívüli elhelyezés alkalmazására.

Ugyanígy a hibavédelmi módok közül azokat, amelyek al-kalmazása általánosan megengedett – a táplálás önműködő lekapcsolása; kettős, vagy megerősített szigetelés; villamos elválasztás egy fogyasztókészülék táplálása esetén; törpefe-szültség (SELV és PELV) – az alapszöveg tárgyalja. Azokat a hi-bavédelmi módokat azonban, amelyeket csak akkor szabad alkalmazni, ha a berendezés szakképzett vagy kioktatott sze-

Szerkezeti változásAz 2001 óta folyó szerkezeti változtatás lényege, hogy a korábbi kiadványban különböző helyeken szerepeltetett összetartozó tématerületeket igyekezett az IEC egy helyre, egy szabványba csoportosítani, így csökkent a részek (2. és 3. rész elmaradt), és lényegesen csökkent a szabványok száma (28-ról 11-re). Ezt a szerkezeti változást a CENELEC és vele az MSZT fokozatosan veszi át és vezeti be. Az IEC 60364 átszerkesztett kiadványainak szerke-zetéről a 2. táblázat ad áttekintő képet.Mint minden áttérés, ez az áttérés sem lesz egyszerű, és nem lesz zökkenőmentes. Mondom ezt azért, mert nem egyszerű követni a kiadványokat. Van:– angol nyelven bevezetett szabvány, – angol nyelven kiadott szabvány magyar nyelvű változata, és– angol változat nélkül magyar nyelven kiadott szabvány.

Az MSZT 2005-óta bocsát ki MSZ HD 60364 jelzettel szabványt. Az eddig kibocsátott 16 szabványból egy már vissza is van vonva. 10 szabvány a „7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyisé-gekre vonatkozó követelmények” kiadványa, amelyet az átszer-kesztés nem érint. Az átszerkesztés által érintett szakterületekre vonatkozóan 2007-ben 5 szabvány jelent meg, és ebből csak egy magyar nyelven. A 2008-ban a szabványok közül három jelent meg magyar nyelven (1. táblázat), és a 3. táblázatban felsorolt szabványok angol nyelvű megjelentetése van tervbe véve.

MSZ HD 60364-5-54

Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasz-tása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő összekötő vezetők (IEC 60364-5-54:2002, módosítva)

MSZ HD 60364-6Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés (IEC 60364-6:2006, módosítva)

MSZ HD 60364-7-704

Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-704. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Felvonulási területek berendezései (IEC 60364-7-704:2005, módosítva)

MSZ HD 60364-7-706

Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-706. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Vezetőanyagú szűk helyek (IEC 60364-7-706:2005, módosítva)

3. táblázat Bevezetés előtt álló angol nyelvű szabványok

Részek az átszerkesztés után

Az új részekben lévő régi kiadványok Az új részekben lévő régi címek

4-41.rész: Védelem. Áramütés elleni védelem

IEC 60364-4-41:1992 + A1:1996, A2:19994. rész: Védelem.41. kötet: Áramütés elleni védelem

IEC 60364-4-46:1981 461. főfejezet4. rész: Védelem.46. kötet: Leválasztás és kapcsolás

IEC 60364-4-47:1981 + A1:19934. rész: Védelem.47. kötet: A védelmi módok alkalmazása

IEC 60364-4-481:1993

4. rész: Védelem.48. kötet: Védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével.481. főfejezet: Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével

4. táblázat Az áramütés elleni védelem szakterületi átszerkesztése

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 6

mélyek ellenőrzése alatt áll úgy, hogy felhatalmazás nélkül a berendezéseken nem lehet változtatásokat végezni a „C” melléklet írja elő: (környezet elszigetelése, földeletlen egyen-potenciálú összekötés, villamos elválasztás több fogyasztó táplálására). Megjegyzendő, hogy az egyenpotenciálú össze-kötés szinonim az egyenpotenciálra hozás EPH fogalmával.

A szabvány az „állandósult érintési áram” és a „kisütési ener-gia korlátozásával” kialakított hibavédelmi módok előírásait nem tartalmazza!

kialakítáSi, méretezéSi változáSokaz egyenpotenciálú összekötésAz egyenpotenciálú összekötés e szabvány szerint a táplá-lás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni vé-delmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka. A szabvány pontosan előírja, hogy minden egyes épületben mi legyen bekötve az egyenpotenciálú összekötésbe:

A földelővezető, a fő földelőkapocs, valamint a következők-ben felsorolt vezetőképes részek:– az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezeték,

vízvezeték;– a szerkezeti idegen vezetőképes részek, ha azok normál

használat esetén hozzáférhetők, a fémes központi fűtési és a légkondicionáló berendezések;

– a vasbeton épületszerkezetek fémrészei, ha a fémrészek hozzáférhetők és megbízhatóan össze vannak egymással kötve;

– a távközlési kábelek minden fémköpenye, figyelembe véve a kábelek tulajdonosainak vagy üzemeltetőinek követel-ményeit.Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes ré-

szeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjuk-hoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe.

A szabvány ezen előírásainak betartása általában könnyítés, mert a KLÉSZ – a 8/1981(XII.27.) IpM rendelettel hatályba lépte-tett Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata – alá nem tartozó berendezéseknél csupán a szabványban felso-rolt fémszerkezetek EPH-hálózatba való bekötését követeli meg, így ezekre a KLÉSZ előírásai csupán ajánlásoknak tekinthetők.

Újdonság, hogy a védő egyenpotenciálú összekötés kivi-telének a HD 60364-5-54 új kiadása szerint kell elkészülnie, miszerint a fém vízcsövek, fém gázcsövek és egyéb éghető folyadékokat szállító csövek, kábellétrák nem alkalmaz-hatók egyenpotenciálra hozó vezetőként (EPH-vezető-ként). Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem kell őket az EPH-ba bekötni. A tiltás oka nyilvánvalóan az ilyen csőve-zetékes hálózatokban alkalmazott szigetelőanyagú cső. Ezért mostantól a védővezető és az idegen fémszerkezetek közötti egyenpotenciálú összekötéseket az épület minden szintjén meg kell ismételni. Ennek kialakítására mutat példát az 1. ábra. Megengedett azonban a szintek között egyetlen közös védő egyenpotenciálra hozó vezető alkalmazása, amely ve-zető mind a védővezető, mind az EPH vezető feladatát ellátja. Elvben e helyett megoldás lehetne a földszintről külön EPH-gerincvezető felvezetése végig az utolsó szintig.

JelmagyarázatM Test, a villamos szerkezet megérinthető vezetőképes része, amely normál eset-ben nem aktív, de aktívvá válhat az alapszigetelés meghibásodása eseténC Idegen vezetőképes rész, az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos be-rendezésnek, alkalmas azonban valamely villamos potenciálnak, általában a he-lyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére.]C1 Kívülről jövő fém vízcső, C2 Kívülről jövő fém szennyvízcső, C3 Kívülről jövő fém gázcső, szigetelő közdarabbalC4 LégkondicionálásC5 Fűtési rendszerC6 Fém vízcső, pl. a fürdőszobábanC7 Idegen vezetőképes rész a testektől kézzel elérhető tartománybanB Fő földelőkapocs vagy földelősín a villamos berendezés földelőberendezésének részét képező kapocs vagy sín, amely lehetővé teszi több vezető villamos csatlakoz-tatását földelési célbólT Földelő, a földdel villamos érintkezésben lévő vezetőképes rész, amely be lehet ágyazva egy vezetőképes közegbe, pl. betonba vagy kokszba.T1 AlapozásföldelőT2 A villámvédelmi berendezés földelője, ha szükségesLPS Villámvédelmi berendezésPE Rögzítő sín a védővezetők számára1 Védővezető, a biztonság céljából, pl. áramütés elleni védelemre alkalmazott vezető2 Védő egyenpotenciálra hozó vezető, védő egyenpotenciálú összekötéshez hasz-nált védővezető3 Védő egyenpotenciálra hozó vezető kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez4 A villámvédelmi berendezés (LPS) levezetője

1. ábra

5 Földelővezető, vezető, amely a vezetőképes utat vagy annak egy részét biztosítja a rendszer vagy a berendezés, vagy a szerkezet adott pontja és a földelő között

MEGJEGYZÉS: a földelővezető az a vezető, amely a földelőt a közös egyenpotenciálú összekötés egy pontjához, általában a fő földelő-kapocshoz vagy -sínhez csatlakoztatja.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 7

a védővezetőA szabvány szerint minden áramkörnek rendelkeznie kell egy megfelelő földelőkapocshoz csatlakoztatott védővezetővel.Ezek szerint tehát a védővezetőt (TN- és TT-rendszerekben) mindenütt az áramköri vezetők mellett kell vezetni, nem meg-engedett sem az a megoldás, hogy egy adott áramkörre csatla-kozó villamos szerkezethez védővezetőként egy másik áramkör mellett vezetett védővezetőt használjanak fel, sem az, hogy az áramköröktől független „gyűjtő” védővezetőt alkalmazzanak; de nem tiltott az, hogy két együtt (közös csőben, közös kábelben) haladó áramkörnek közös védővezetője legyen. (Ez a korlátozás főként az EMC-követelmények teljesítése miatt szükséges!)

önműködő lekapcsolás hiba eseténTT, ill. TN-rendszerben egy védelmi eszköznek az áramkörben vagy a szerkezetben fellépő testzárlat esetén az előírt lekap-csolási időn belül önműködően meg kell szakítania az áram-kör vagy a szerkezet fázisvezetőjének a táplálását.

A szabvány pontosítja a fogalmakat és kikapcsolási időket. Nem hordozható vagy üzem közben áthelyezhető készülé-kek, illetve helyhezkötött berendezésekről rendelkezik, ha-nem végáramkörökről, illetve elosztóáramkörökről és 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökről. A megengedett lekapcsolási idő az elosztóáramkörökre és a 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökre: – TT-rendszerekben legfeljebb 1 s,– TN-rendszerekben legfeljebb 5 s.A legfeljebb 32 A-es végáramkörökhöz a szabvány táblá-zatos formában feszültségszinttől függő leghosszabb le-kapcsolási időket ad meg. A hazai kisfeszültségű hálózatra vonatkozóan, azaz: 120 V < Uo ≤ 230 V névleges fázis–föld váltakozó feszültségre:– TT-rendszerekben legfeljebb 0,2 s,– TN-rendszerekben legfeljebb 0,4 s.

Új előírás az UPS-eknél (szünetmentes áramforrásoknál) és más hasonló, félvezetős táplálásnál a túlterhelés megakadá-lyozására beépített, külön félvezetős áramkorlátozás érintés-védelmi célú figyelembevétele, miszerint:A váltakozó feszültség esetén 50 V-nál és egyenfeszültség esetén 120 V-nál nagyobb Uo névleges feszültségű rendsze-rek esetében, ha testzárlat esetén a tápforrás kimeneti fe-szültsége a vonatkozó táblázatban megadott alkalmazható időn belül, vagy 5 s-on belül (amelyik megfelelő) váltakozó feszültség esetén 50 V-ra és egyenfeszültség esetén 120 V-ra vagy annál kisebb értékre csökken, akkor az önműködő le-kapcsolásra előírt idő betartása nem követelmény.

kiegészítő védelem kötelező alkalmazása– A szabvány – váltakozó áramú rendszerekben – legfeljebb

30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítő védelem alkalmazását írja elő a képzetlen személyek által használt és általános hasz-nálatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóalj-zatok számára, és a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékek esetére.

(Szerzői megjegyzések: A „névleges kioldó hibaáram” elnevezés a szöveghű fordítás kö-vetkezménye, természetesen „névleges különbözeti kioldóára-mot” kell érteni alatta.Magyarország az MSZ HD 2364-4-41:2007 szabvány nemzetközi forrásszabványában, az IEC 60364-4-41:2005 415.1.1. szakaszá-nak megjegyzésében rögzítette, hogy hazánkban a szabadtéri berendezéseket tápláló áramkörökben a 30 mA helyett a 100 mA névleges különbözeti kioldóáramú áram-védőkapcsoló al-kalmazása is megengedett.)

Ugyanezzel az értelemmel bír az MSZ HD 60364-7-704:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések 7-705. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. építési és bontási területek berendezései szabvány spe-ciális nemzeti feltételek ZA melléklet 704.410.3.10. pontja szerinti előírás: Ha a környezeti feltételek miatt szükséges, ak-kor 100 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót lehet használni.– Ha a szabvány szerinti önműködő lekapcsolást az előírt

idő alatt nem lehet teljesíteni, akkor egy kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést kell alkalmazni!

A szerző megjegyzése: A cikk megírásához hathatós támogatást Palotai Géza MEE-ben tartott előadásanyaga, valamint személyes tájékoztatása nyújtott.

Az elektrotechnika területeit érintő,

2008. II. félévben közzétett magyar szabványok

A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetők az MSZT Szabványboltban (Budapest IX. Üllői út 25., 1091, levél-cím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetők a www.mszt.hu/webaruhaz címen.Az ezentúl megjelenő európai szabványokat az MSZT au-tomatikusan bevezeti, mint jóváhagyó közleményes, angol nyelvű szabványokat. Az így bevezetett nemzeti szabványok itt történő felsorolása e rovat helyhiánya miatt nem lehetsé-

Dr. Novothny Ferenc (PhD)Főiskolai tanár, igazgatóhelyettesBMF KVK Villamosenergetikai Intézetnovothny.ferenc@kvk.bmf.hu

Lektorálta: Somorjai Lajos

ges. Ezen szabványok mindig a Szabványügyi Közlöny havon-ta megjelenő számában, szürke alapon találhatók.Az MSZT honlapján a „közérdekű információk” alatt „az euró-pai szabványokat bevezető magyar szabványok”-ra kattintva, megtalálhatók az összes honosított európai szabványok jegy-zékei, amelyeket az MSZT rendszeresen frissít. Fordításos be-vezetésükre akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják.

angol nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változata

mSz eN 60598-2-10:2004 Lámpatestek. 2-10. rész: Egyedi követelmények. Hordozható lámpatestek gyermekeknek (IEC 60598-2-10:2003) Az IEC 60598 e része a gyermekeknek szánt, legfeljebb 250V

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 8

hálózati feszültségről működő, volfrámszálas izzólámpák vagy egy végükön fejelt fénycsövek működtetésére készült hordoz-ható lámpatestek követelményeit határozza meg. E szabványt együtt kell alkalmazni az 1. rész hivatkozott főfejezeteivel.

A szabvány e része nem vonatkozik:– fesztiválok, ünnepségek ideiglenes dekorációs összeállítá-

saiban elhelyezett hordozható lámpatestekre; – csatlakozódugóval szervesen egybeépített, kis háttér-meg-

világítást létrehozó lámpatestekre;– teleppel működtetett lámpatestekre vagy nem közvetlen

hálózati csatlakoztatásra szánt lámpatestekre;. gyermekjá-tékokra;

– felnőttek általi használatra tervezett lámpatestekre;– azokra a lámpatestekre, amelyek levehető ernyőjén grafi-

kus reprodukció található.

mSz eN 60974-1:2006 Ívhegesztő berendezések 1. rész: Hegesztő-áramforrások (IEC 60974-1:2005) Az IEC 60974 sorozat ezen része azokra az ívhegesztés és rokon eljárásaira érvényes, amelyeket olyan ipari és célú fel-használásra terveztek, amelyek tápfeszültsége nem haladja meg az IEC 60038 1. táblázatában előírt értékeket, vagy külső gépi meghajtásúak.

A sorozat ezen része a hegesztő-áramforrások és a plaz-mavágó rendszerek biztonságára és működésére vonatkozó követelményeket írja elő.

Ezen rész nem érvényes a kézi ívhegesztés korlátozott be-kapcsolási idejű áramforrásaira, amelyeket elsősorban nem szakképzett személyek számára terveztek, továbbá nem ér-vényes a hegesztő-áramforrások időszakos karbantartás köz-beni és a javítás utáni vizsgálatára.

mSz eN 60974-11:2005 Ívhegesztő berendezések 11. rész: Elektródafogók (IEC 60974-11:2004) Az IEC 60974 szabvány e része a legfeljebb 10 mm átmérőjű elektródás kézi ívhegesztés elektródafogóira vonatkozik.

Tájékoztató a felülvizsgálók szakmai követelményeiről

A különböző létesítmények villamos- és villámvédelmi beren-dezéseinek jogszabályokban előírt felülvizsgálatát kiegészítő szakképzésen részt vett villamos szakemberek végezhetik. A következőkben e szakképzéssel kapcsolatos tudnivalókat foglaltuk össze.

A) Jelenleg (2009. március) az első, majd az időszakos, ismét-lődő szabványossági felülvizsgálatok kötelező elvégzését a következő jogszabályok írják elő: ➤ÉRINTÉSVÉDELEM:– 22/2005. (XII.21.) FMM r. a munkaeszközök és használatuk

biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM r. módosításáról.

➤SZABVÁNYOSSÁGI felülvizsgálatok (tűzvédelmi jellegű) és➤VILLÁMVÉDELEM:

– 9/2008. (II. 22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabály-zat kiadásáról (otSz),

➤ELSŐ FELÜLVIZSGÁLATOK:

– 290/2007. (X. 31.) Korm. r. az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési do-kumentáció tartalmáról

B) A felülvizsgálatokkal, ellenőrzésekkel kapcsolatos szabványok:- MSZ EN 60079-17:2008 Robbanóképes közegek. 17. rész: Vil-lamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása- MSZ HD 60364-6:2007 6. rész: Ellenőrzés- MSZ 10900:1970+1M:1986 Az 1000 V-nál nem nagyobb fe-szültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felül-vizsgálataC) Az említett jogszabályokban előírt vizsgálatokat azok a vál-lalkozók – illetve a szabványossági felülvizsgálatokat, ellenőr-zéseket végző munkatársaik – végezhetik, akik rendelkeznek az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló, 50/1999. (IX. 10.) GM rendelettel módosított 5/1997. (iii. 5.) ikim rendelet alább ismertetett mellékletében megjelölt szakirányú képesítéssel. (Lásd a rendelet 1., 2. §-át és a mellékletét!) A szakképzett-ség megszerzésének előfeltétele: erősáramú alap- (villany-szerelő), közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettség és 3 év erősáramú szakmai gyakorlati idő a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet előírása alapján.

Ez a szabvány nem alkalmazható a víz alatti hegesztés elek-tródafogóira.

Ez a rész az elektródafogók biztonsági és teljesítőképességi követelményeit írja elő.

mSz eN 60974-7:2006 Ívhegesztő berendezések 7. rész: Égők (IEC 60974-7:2005) Az IEC 60974 sorozat e része az ívhegesztés és rokon eljárásai égőire vonatkozó biztonsági követelményeket és kialakítá-sukra vonatkozó követelményeket írja elő.

A sorozat e részében az égő magában foglalja az égőtestet, a tömlőköteget és további egységeket.

A szabványsorozat e része nem alkalmazható a kézi ívhe-gesztés elektródafogóira, vagy a fúvott levegős ívvágás/ív-gyalulás égőire.

A következő szabvány(ok)hoz módosítás jelent meg ma-gyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban):

mSz eN 60598-1:2004/a1:2007 Lámpatestek. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálatok (IEC 60598-1:2003/A1:2006)

A következő szabványokhoz helyesbítés jelent meg ma-gyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban):

mSz HD 60364-5-559:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5-55. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerke-zetek. 559. fejezet: Lámpatestek és világítási berendezések (IEC 60364-5-55:2001 (559. fejezet), módosítva)

mSz HD 60364-7-705:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-705. rész: Különleges beren-dezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Mezőgazdasá-gi és kertészeti építmények (IEC 60364-7-705:2006, módosítva)

Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján: Kovács Levente (MSZT)

Az otSz azt is előírja, hogy az a felülvizsgáló személy, aki az „a” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (robbanásveszé-lyes) helyiségek és szabadterek (térségek) villamos berende-zéseit vizsgálja, annak az előbb meghatározottakon felül a sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő szak-képesítés megléte is szükséges. (E képesítés megszerzéséhez csak 1 év szakmai gyakorlat szükséges.) D) Tájékoztatásul: a hivatkozott rendelet mellékletének Bá-nyászat és Villamosenergia-ipar c. fejezetei, – többek között – a következőket tartalmazzák:

E) Az itt felsorolt szakképesítések megszerzéséhez szükséges szakmai és vizsgakövetelményeket a szociális és munkaügyi miniszter 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelete tartalmazza, amelynek címe: „A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről.”

A felsorolt szakképesítések „a szociális és munkaügyi minisz-ter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről” szóló 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet mellékleteiben felsorolt in-tézményekben szerezhetők meg. A rendelet régiónként több oktatási- és tanintézetet sorol fel, így többek között a Magyar Elektrotechnikai Egyesület is szerepel benne, mint vizsga-szervezésre jogosult intézmény.

F) Megjegyezzük, hogy a korábbi években az említett szakképe-sítések megszerzése a 175.007/1975. NIM. számú engedély alap-ján az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügye-let (ÁEEF) által szervezett vizsgákon volt lehetséges. Az ÁEEF által kiadott érintésvédelmi bizonyítványokon nem szerepelt érvényességi határidő, így ezek változatlanul érvényesek! Ugyan-akkor a szabványossági felülvizsgálatok („tűzvédelmi szakvizs-ga”) és a villámvédelmi felülvizsgálatok bizonyítványainak érvé-nyességi határidőt szabtak: az első időszakban 5 év, majd 10 év volt az érvényességi idő. Jelenleg (1993. óta) nem tüntetnek fel érvényességi időt a kiadott vizsgabizonyítványokon, esetleg az szerepelhet rajtuk, hogy „Érvényes a visszavonásig!”

Arató Csabaokl. villamos üzemmérnök, a MEE tagjacsaba.arato@tracon.hu

G) Az előbb leírtak alapján, tehát csak azok a vállalkozások végezhetnek ilyen munkát, akiknek a felülvizsgálatokban résztvevő munkatársai:– A részletesen ismertetett szakképzettségi követelmények-

nek megfelelnek és erről érvényes vizsgabizonyítvánnyal rendelkeznek. Érvényét vesztett vizsgabizonyítvány nem fogadható el!

– Ismerik és alkalmazni tudják a korábbi és a jelenleg hatályos vonatkozó jogszabályokat, illetve a korábbi és a jelenleg érvényes vonatkozó létesítési és vizsgálati szabványokat, különösen:

– 1993. évi XCIII. t. a munkavédelemről, – 8/1981. (XII. 27.) IpM r. KLÉSZ, – 8/2001. (III. 30.) GM r. VM-BKSZ, – 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM e. r. a munkahelyek munkavé-

delmi követelményeinek minimális szintjéről,– 22/2005. (XII.21.) FMM r. a 14/2004. (IV. 19.) FMM r. mó-

dosításáról, (ez teszi kötelezővé az ÉV-felülvizsgálatokat) - 9/2008. (II. 22.) ÖTM r. OTSZ,

– MSZ 172, MSZ 1600 és MSZ 1610 szabványsorozatok, – MSZ 447, MSZ 1585, MSZ 2040 és MSZ 10900 szabványok,– MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványsorozat, benne: MSZ

HD 60364-6,– MSZ EN 50164, MSZ EN 62305, MSZ 274 és MSZ 16040

szabvány sorozatok,– MSZ EN 50015 … 50050, MSZ EN 50281, MSZ EN 60079 és

az MSZ EN 61241 szabványsorozatok.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 2 9

Az 1/2006.(II. 17.) OM rendelet [módosította: 8/2008.(VI. 13.)SZMM r.]

szerinti Országos Képzési Jegyzék (okj) száma

Az 5/1997. (III. 5.) IKIM r. melléklete szerinti A 15/2008.(VIII.13.) SZMM r. szerinti szakmai követelmény

modul azonosítójatevékenység szakképesítés

megnevezése

33 522 04 0001 33 01

Lakó- és kommunális épületek, ipari létesítmények

érintés-védelmi vizsgálata

Érintésvédelmi szabványossági

felülvizsgáló0941-06

33 522 04 0001 33 02

Erősáramú berendezések felülvizsgálása, minősítő

nyilatkozat megtétele

Erősáramú berendezések időszakos

fefelülvizsgálója2711-06

33 522 04 0001 33 10

Lakó, kommunális és ipari létesítmények villámvédelmi

berendezésének felülvizsgálata

Villámvédelem felülvizsgálója 0901-06

33 522 04 0001 33 05

Sújtólég- és robbanás-biztos villamos berendezések

szerelése, üzemeltetése, felülvizsgálata, karbantartása,

javítása

Sújtólég- és robbanásbiztos villamos

berendezés kezelő1517-06

Alap szakképesítés: villanyszerelő,OKJ szám:33 522 04 1000 00 00 FEOR szám: 7624

VILÁGÍTÁSTECHNIKAVILÁGÍTÁSTECHNIKAVilágítástechnikaVILÁGÍTÁSTECHNIKAVilágítástechnikaVILÁGÍTÁSTECHNIKAVILÁGÍTÁSTECHNIKAVilágítástechnikaVILÁGÍTÁSTECHNIKAVilágítástechnikaVILÁGÍTÁSTECHNIKA

Életünk egyre sarkalatosabb pontjává kezd válni az ener-giaigény kérdése. Egyre fokozódó ütemben egyre nagyobb energiamennyiséget használunk fel és ez az előrejelzés sze-rint tovább fokozódik, miközben a rendelkezésre álló ener-giahordozók jelentős része rohamos léptékben csökken. Amennyiben szeretnénk elkerülni, hogy - előbb vagy utóbb a saját életterünket végleg kifosztva - egy élhetetlen és tönk-retett világot hagyjunk magunk mögött az utókornak, akkor ezen a tendencián változtatni kell, bár a legszerencsésebb lehetőség az lenne, ha képesek lennénk megállítani és visz-szafordítani ezt. Mint minden esetben, most is kompromisz-szumokat kell kötnünk saját magunkkal valamennyiünk ér-dekében. Az emberiség történetében folyamatosan nyomon követhető a fejlődés és a mindig korszerűbb és hatékonyabb eszközök megszületése. Ez szükségszerűen eredményezi az életszínvonal növekedését, ami viszont újabb és újabb pro-duktumok megjelenését is jelenti. Ez a körfolyamat mind-addig nem tekinthető kritikusnak, míg el nem érünk egy olyan szintet, amely után a hatások már globálisan is egyre kevésbé visszafordíthatóak. Úgy tűnik, az emberiség törté-nelme során most kezdi megközelíteni ezt a határt, és ezért is vált égetővé ezen probléma megfelelő kezelése (ld. Kiotói Egyezmény). A megnövekedett energiaigények kielégítése

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 3 0

során az erőművek részéről a levegőbe juttatott szén-dioxid mennyiségének egyik közvetlen következménye a globális felmelegedés jelensége, amelyet ma már senki nem vitat, éppen ezért a kibocsátott CO2-mennyiség csökkentésére kü-lönböző elképzelések és elméletek születtek. Mindezekből az következik, hogy minden területen törekedni kell a fel-használt energiamennyiség csökkentésére. Ha közben még figyelembe vesszük, hogy sok esetben mennyire pazarlóan bánunk az energiával (pl. fényterhelés –„fényszennyezés” esetén), ezt a tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az előzőek alapján a közvilágításban is számot kell azzal vetni, hogy milyen módon lehetne csökkenteni ezen terület energiafelhasználását, mely egyáltalán nem hanyagolható el és megfelelő módon való újragondolása mind gazdasági-lag, mind pedig a környezetvédelem szempontjából számos előnnyel járhat. Ugyanakkor igaz, hogy pl. a reklám-, üzleti, vagy akár a lakossági világításra felhasznált energia több-szöröse a közvilágítás energiaigényének.[1] Azonban amíg a reklámvilágítás területén a végfelhasználó számára az „azt csinál, amit csak akar” elv érvényesül, addig a közvilágítási módok egységesek, kis számú végfelhasználó kezében ös-szpontosulnak (pl. önkormányzatok). Így lehetőséget adnak a jelenlegi gyakorlat hatékonyságának újragondolására és – szerencsés esetben – egy új megvalósítására (aminek mint tudjuk – sajnos – nemcsak műszaki és gazdasági, hanem egyéb akadályai is lehetnek).

Nyilvánvalóan a közvilágításban egy fényforrás akkor te-kinthető gazdaságosnak, ha egységi villamos teljesítmény esetén a kinyerhető fényáram mennyisége, vagyis a fény-hasznosítása minél nagyobb. Ami a fény elosztását illeti, az - jelen közvilágítási rendszerekben - a lámpatest feladata, így a világítás hatékonyságát leginkább az határozza meg, hogy a fényforrások által előállított fényárammennyiséget hogyan osztja el, mennyire csak a kívánt területre irányítja a fényt, ill. mennyit szór szét feleslegesen. Az üzemeltetés szempontjából pedig a legfontosabb, hogy „ott és akkor, ahol és amennyire” szükséges, csak annyira világítsunk. Megfelelő világítási koncepcióval (és műszaki háttérrel) szükség esetén a fényforrások átlagos teljesítményét csök-kentve (dimmelve) kisebb lesz a kisugárzott fényáram meny-nyisége, és az üzemeltetési költség is csökken, ugyanakkor a fényforrások élettartama várhatóan nő. Az egész feltéte-lezés azon áll vagy bukik, hogy egy adott fényforrástípussal ez az ún. „dimmelés” viszonylag egyszerű elven megvalósít-ható-e. Az önkormányzatok részére kétség kívül a közvilágí-tási rendszer korszerűsítése jelentheti az egyik legnagyobb megtakarítási lehetőséget, és mint üzemeltetőnek nem is lehet(ne) más érdeke, minthogy hosszútávon energiataka-rékos rendszerre térjenek át a közvilágítás területén is. Ter-mészetesen, mint minden korszerűsítés esetén a beruházási költség elég jelentős összeget ró a megrendelőre, de elemi számításokkal megadható a megtérülés ideje.

Közvilágítási területeken, ezen belül is főként a gépjár-műforgalom részére kialakított területeken elsősorban anagynyomású nátriumlámpát használják, melynek fénye kevésbé mondható fehérnek, mégis a nagy fényhasznosítá-sa indokolttá teszi felhasználását. A nagynyomású nátrium-lámpa mellett közvilágítási területeken más világító fény-forrást is használunk. A higanylámpák száma egyre csökken, elsősorban rossz fényhasznosítása miatt. (Magyarországon az elmúlt években (10-15 év) zajló közvilágítási korszerűsí-tési programjának egyik alappillére a korábban említett tu-lajdonságai miatt a higanylámpák (és kevertfényű lámpák) lecserélése elsősorban nagynyomású nátriumlámpákra.) Gyalogos közlekedésre alkalmas (parkok, sétálóutcák, stb.)

LED-ek alkalmazási lehetőségei a

közvilágításban

A világító diódák az elmúlt néhány évtized során jelentős fejlődésen mentek keresztül. A legjelentősebb minőségi változás a kék színű LED-ek feltalálásával következett be, mert innen már csak egy rövid út vezetett a fehér fény előállításához.

A folyamatos fejlesztés eredményeképpen pedig ma már léteznek olyan nagyteljesítményű és jó fényhasznosítású (nagyobb, mint 50 lm/W) fehér fényű világító diódák, mely a szigorú közvilágítási szab-ványokban foglaltaknak is eleget tesznek. Ezzel egy új lehetőség adódott a korábbiak mellett, mert bizonyos tekintetben a LED-ek használata egyszerűbb és sokoldalúbb, mint a hagyományos nagy-nyomású kisülőlámpáké.

There have been a big change in the development of the LED’s his-tory in the past 15-20 years. The breakthrough came when the blue LED was created, since there remained no other obstacle to generate white light using these LED’s. Some decades ago nobody could have imagined that LED would be able to replace traditional incandescent or discharge lamps. Nowadays we can say, that the time for this has arrived, because the development of the LED has reached a very good quality. LED can be used not only in the lighting area of signaling but also in general areas. As a result of the continuous development there is now LED with high power and good efficacy (greater than 50 lm/W), which can produce white light and which fulfils the requirements of the very strict public lighting standards. This gives us a new possibil-ity, since the using of the LED’s is much easier compared to discharge lamps. Under existing conditions we can suppose that these LED pub-lic lighting systems can be installed not only in pedestrian or bicycle areas, but also in traffic roads.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 3 1

mennyiségétől, hanem a világító fényforrás spektrális össze-tételétől is függ. A 1. ábrán [2] a fénysűrűség függvényében látható az egyes fényforrások során kialakuló reakcióidők nagysága. Amennyiben csökken a fénysűrűség, növekszik a reakcióidő, de nem azonos mértékben a sárgás ill. fehéres sugárzású fényforrások esetén. 0,1 cd/m2-es fénysűrűség ér-téknél mért reakcióidőknél a kisnyomású nátriumlámpánál és a fehér fényű fényforrások esetén a különbség kb 300-400 ms, ami egy 50 km/h-s sebességgel haladó gépjármű esetén kb 4-5 méteres fékút növekedést jelent. Az ábra alapjául szol-gáló mérésben a LED-eket nem vizsgálták, de feltételezhető, hogy a fehér LED-ek a fehéres fényű (izzó, Hg, fémhalogén) fényforrások görbéjéhez közelít.

A különböző fényforrások fényhasznosítása ugyanakkor egymástól eltérő, hisz ugyanakkora megvilágítás (fénysűrű-ség) érték eléréséhez pl. izzólámpánál jóval nagyobb villamos teljesítményfelvételre van szükség szemben egy nagynyomá-sú nátriumlámpával. Fontos megjegyezni, hogy a közvilágí-tásra vonatkozó jelenleg hatályos szabvány (MSZ-EN 13201) közvilágítási területeken már nem írja elő a minimálisan 50 lm/W fényhasznosítású fényforrásokat használatát, szemben a korábbi, magyar szabványokkal. Ez elvben – sajnos – azt is jelentheti, hogy akár az izzólámpák használatát is lehetne engedélyezni. Nyilvánvaló, hogy az energiaköltségek csök-kentése érdekében mégis csak célszerű ezt az 50 lm/W-os fényhasznosítási értéket minimumnak tekinteni. A LED-ek fejlődését tekintve látható, hogy ezt az 50 lm/W-os határér-téket csupán az elmúlt néhány évben sikerült elérni, ezért addig a LED-eknek a közvilágításban való szerepe fel sem merülhetett – még a régi (MSZ 09.00.0214 ill a 2000-től beve-zetett MSZ 20194) szabványok szerint sem.

A másik nagyon fontos különbség, hogy szemben a nagy-nyomású kisülőcsövekkel a LED-ek fényáram szabályozása igen egyszerű elven, ún. pulzusszélesség modulációval (PWM) valósítható meg. A LED névleges értéknél kisebb szintre szabályozva a fényforrások élettartama tovább nő, a jelenlegi néhány tízezer órás élettartamot – akár – jelen-tősen megnövelhetjük ezáltal. Ha még hozzávesszük azt a tényt is, mely szerint a LED-es lámpatestek kialakítása során az optikai irányítás szerepét már elsősorban nem a lámpa-test, hanem maga a fényforrás végzi, a lámpatestek kialakítá-sának egyszerűbb volta miatt valószínűleg hosszabb távon olcsóbbá is válhat az ilyen megoldású közvilágítási rendszer. Ugyanakkor a LED-eknél merül fel talán a legjobban a túl-

területeken találhatóak, pl. kompakt fénycsöves lámpates-tek. Az ismert Kruithoff görbék alapján egy kisebb megvilá-gítási szint esetén a melegebb fehér fényt biztosító fényfor-rásokat célszerű alkalmazni, ha nem akarunk még véletlenül sem „kriptahangulatot”teremteni. Hagyományos fénycsöves közvilágítási rendszer gyakorlatilag már nem használatos (egészen pontosan nem terjedt el), kisebb településeknél még néha találhatunk ebből, ill. pl. Ausztriában még mindig több is létezik, de Magyarországon már nem érdemes te-kintetbe venni a jelenleg használatos közvilágítási fényfor-rások szempontjából. A nagynyomású fémhalogénlámpák, bár egyes típusaik kiváló színvisszaadással bírnak, elsősor-ban az áruk, részben az élettartamuk miatt nem terjedtek el általánosan közvilágítási célból. Kisnyomású nátriumlámpát gyakorlatilag Magyarországon egy-két hely (autópálya, au-tóút) kivételével nem használnak igen gyenge színvissza-adása miatt, bár fényhasznosítása a legjobb (~200 lm/W) valamennyi jelenlegi fényforrás közül.

Az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet játszik a félve-zető alapú világító fényforrás, idegen nyelvű rövidítésében az ún. LED. Bár ilyen fényforrások léteztek már több évtized-del ezelőtt is, azonban a széleskörű elterjedéséhez lehető-séget biztosító technológiai megoldás csupán az 1990-es években született meg, amikor is első alkalommal sikerült fehér „színű” LED fényforrást előállítani kék LED + fénypor-réteg felhasználásával. Addig ugyanis kizárólag színes LED-ekkel találkozhattunk, mely csupán a világítástechnikai te-rület egy keskeny szeletében volt felhasználható. (Speciális effektek, jelzőlámpák, dekorációs célok.) A ’90-es években még ugyanakkor nehéz lett volna elképzelni, hogy egy-szer majd a technológia olyan szintre és a tömeggyártás következtében az egységára, valamint a fényhasznosítása olyan kedvező értékekre jut, ami lehetővé teszi a széleskö-rű, jó minőségi igényeket kielégítő felhasználását. 10 lm/W fényhasznosítással a fehér LED-ek a hagyományos fényfor-rásokkal versenyképessé váltak – eleinte még csak az izzó-lámpáknak. (Ma már léteznek 100 lm/W-ot is meghaladó , fehér fényű LED-ek is.) A világító diódás fényforrások közel monokromatikus sugárzást hoznak létre, és így például jel-zőfényként sokkal jobban hasznosítják az elektromos ener-giát, mint a hagyományos fényforrások különböző fényszű-rő optikákkal. Az eddig elért eredmények arra engedtek következtetni, hogy a világítódiódákat számos helyen lehet majd eredményesen alkalmazni. A fehér LED-ek megszüle-tése lehetővé tette már nemcsak a jelzéstechnika területén történő felhasználását, hanem a világítástechnikai területre történő bevezetését is, mert utóbbi - néhány speciális alkal-mazástól eltekintve - fehér fényű világítást igényel.

A közvilágítás feladata természetesen nem a nappali vilá-gítási környezet megvalósítása, hanem egy, a biztonságos közlekedési és láthatósági feltételeket kielégítő megvilágí-tás biztosítása. A közvilágítást értelemszerűen nem nappal, hanem az esti, ill. szürkületi órák során üzemeltetik, amiből következik, hogy a szemünk már nem a fotopos láthatósági görbe alapján érzékel, hanem a közepes (mezopos) tarto-mányban, vagyis a láthatósági görbe (V(λ)) maximuma és ezáltal az érzékenysége is eltolódik a nagyobb frekvenciájú, kisebb hullámhosszúságú kékesebb tartomány fele. A közúti közlekedés során az úttestről az esti órákban a szemünkbe jutó fénysűrűség értékek a néhány tized cd/m2es tartomány-ban mozognak, ezért mondjuk, hogy a látásunk nem a szko-topos, hanem a mezopos tartományra (10-2 és 3 cd/m2között) vonatkozik. A közlekedésbiztonság számára az egyik legfon-tosabb dolog, hogy egy akadály és annak felismerése között eltelt idő, vagyis a reakcióidő nem csupán a fénysűrűség

1. ábra Reakcióidő a fénysűrűség értékek függvényében

melegedés ellen történő védekezés gondolata, mert nincs még egy olyan fényforrás, ami ilyen érzékeny lenne a túlzott melegedés következtében fellépő irreverzibilis szerkezetká-rosodásra. Ha ez bekövetkezik, a fényforrás fénytechnikai, műszaki paraméterei olyan mértékben romolhatnak, amik a LED-ek azonnali cseréjét teszik szükségessé. A lámpatest-gyártókra tehát egy új feladat vár, a fényforrások által kelte-tett hőt megfelelő módon kell tudni elvezetni úgy, hogy az ne okozzon túlmelegedést a LED-ekben.

LED-es lámpatestek közvilágítási területen történő alkal-mazására már találhatunk példákat Európa ill. az Egyesült Államok területén is. Európában pl. Horvátországban, Split városában, itt gyalogosvilágítás rendszert telepítettek. Holla-niában, pl. Hágában a Juliana van Stolberglaan városrészben LED-es lámpatesteket alkalmaztak a kerékpárutak és a gya-logos közlekedés megvilágítása céljából. Figyelembe véve a LED-ek dinamikus fejlődését fényhasznosítás, színvisszaadás ill. egységteljesítmény-növekedés szempontjából, optikai irányíthatóságát, a fehér fényű közvilágítás gondolatának a megszületését, az energiagazdálkodás kérdését, valamint a hosszú élettartam miatti – várhatóan – olcsóbb és gazdasá-gosabb karbantartást, ill. hatékonyabb, a közlekedési forga-

Szabó Gergelyokl. villamosmérnökvilágítástechnikai szakmérnökPhD hallgatóBME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szabo@egt.bme.hu

Lektor: Dr. Majoros András professzor (BME)

lom nagyságához illesztett megvilágítási szintek könnyebb változtathatóságát a LED-ek létjogosultsága a közvilágítási területen egyre inkább beigazolódik.

Irodalom[1] Dr. Kolláth Zoltán – MTA KTM CSKI – MCSE: Fényszennyezés (fényterhelés)

című előadásából, elhangzott: Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Világí-tástechnikai szakmérnöki képzés során, 2007.11.08-án.

[2] Dr. Schanda János, Dr. Vidovszky Ágnes: A „fehér fény” és a közvilágítás, Elektrotechnika, 2003/03, pp.85-90

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4 3 2

Megbeszélés az UCTE és a WWF között a

„Föld órája” kockázatairól

Az UCTE (a kontinentális Európa villamosenergia-ipari rend-szerirányítóinak szervezete) és több villamosenergia-ipari rendszerirányító tárgyalásokat kezdeményezett a WWF-fel. A megbeszéléseken a rendszerirányítók ismertették azokat a kockázatokat, amelyeket a “Föld órája” kezdeményezés je-lenthet a villamosenergia-rendszerek biztonságára. (A WWF

nemzetközi termé-szetvédelmi szer-vezet a környezet-tudatos viselkedés jegyében arra buzdít világszerte, hogy az év egy előre megha-tározott órájában fi-gyelemfelkeltés cél-jából kapcsoljanak ki minél több világítási célú fogyasztást.)

A megbeszélése-ken az UCTE képvi-selői javasolták az e g y ü t t m ű k ö d é s t

annak érdekében, hogy a tömeges méretű kikapcsolások nehogy a párhuzamosan üzemelő villamosenergia-rend-szerek üzemzavarához, esetleg fogyasztói korlátozáshoz vezessenek. A fogyasztói igénynek hirtelen, másodpercre egyszerre történő és bizonytalanul nagy mértékű változása olyan igénybevétel, amely nem minden esetben ellensú-lyozható teljes mértékben. A rendszerirányítók mindazonál-tal minden tőlük telhetőt megtesznek a biztonságos üzem érdekében.

A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a leg-fontosabb cél az, hogy a kapcsolások ne pontosan egy idő-pontban, hanem hosszabb időszak alatt történjenek meg. A WWF ennek értelmében módosította a kampányát (pl. a hon-lapjáról levette a másodperceket mutató számlálót).

A valóságban nem következett be ugrásszerű változás a fogyasztói igényben és a frekvenciában sem. A rendszerter-helés változása 1 %-on belül maradt.

A kezdeményezésnek nem is ez a célja, hanem hogy a környezettudatos gondolkodás megjelenjen a mindennapi életben.

A résztvevők megállapodtak abban, hogy folytatják az együttműködést az energiahatékonyság növelése és a fenn-tarthatóság érdekében.

Almási Kristóf osztályvezető MAVIR ZRt.Hálózati Operatív Szolgálat (HOSZ)almasi@mavir.hu

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4

In memorian Szenohradszki István

(1929 - 2009)

NEKROLÓGNEKROLÓGNekrológNEKROLÓGNekrológNEKROLÓGNEKROLÓGNEKROLÓGNEKROLÓGNEKROLÓGNekrológNEKROLÓGNekrológNEKROLÓGNekrológNEKROLÓGNEKROLÓGNEKROLÓGNekrológNEKROLÓGNEKROLÓG

Hosszú ideig tartó, hősiesen viselt betegség után kell örök búcsút vennünk kollégánktól, barátunktól, a villamosgép-tervezés és fejlesztés kiemel-kedő alakjától Szenohradszki Istvántól, aki 1929. március 22-én Kiskőrösön született, és néhány nappal 80. születés-napja előtt súlyos betegség-ben hunyt el.A BME Villamosmérnöki Ka-rán végzett tanulmányainak elvégzése után 1951-ben lé-pett be a Budapesti Villamos-gép- és Kábelgyárba (BVK), a hajdani Magyar Siemens

Művekhez, amely 1952-ben szovjet érdekeltségből VK néven került a magyar állam tulajdonába. Tagja és kialakítója volt annak a mérnök-technikus gárdának, amely lerakta alapjait a vállalat tervező-fejlesztő részlegének. Számítómérnökként kezdte a munkáját, majd forgógép konstrukcióval foglalkozott és emellett úttörő munkát végzett a daru-villamossági készülékek területén.1960-ban a VK Forgógépszerkesztési osztály vezetője lett és fontos szerepe volt a vállalat gyártmánydokumentációs rendszerének kiala-kításában. Az Egyesült Villamosgépgyár (EVIG) 1963-ban történt meg-alakítása során az Aszinkrongép Fejlesztési osztály vezetője lett, és az új kis- és nagyfeszültségű motorsorok kialakítását irányította.1970-től a Gyártmányfejlesztési és Kutatási főosztály vezetőjeként a teljes EVIG gyártmánypro� l megújításában és bővítésében folytatott széles körű szakmai és szervezési tevékenységet. Az 1970-es években az együttműködő intézményeknél és vállalatoknál is elismert vezetővé vált. A daru- és bányavillamossági témákban mértékadó szakember, a KOGÉPTERV és a Magyar Hajó- és Darugyár tervzsűrijének külső szak-értője volt. Szakismerete és nyelvtudása alapján nagyszámú külföldi tárgyaláson vett részt küldöttségvezetőként, többek között az Intere-lektro 1. és 3. munkacsoportjának volt magyar szakértője. Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el.Évtizedekig tanársegédként oktatott a BME Villamosmérnökkari Gépe-lemek (Sváb) Tanszékén, társszerzője volt a „Darutervezés” és az „Anyag-mozgató gépek hajtásai” c. MTI jegyzeteknek. Meghatározó feladatának tekintette a � atal szakemberek pályára indítását és továbbképzését.Az 1980-as évek közepén megindult szervezeti és gazdasági feltétel változások mellett 1985-től az EVIG igazgatói főmunkatársa, majd 1987-től az Ipari Műszergyár Iklad (IMI) műszaki tanácsadója lett. Eb-ben az újszerű szakmai körben nemcsak nyugdíjba vonulásáig (1989), hanem utána még egy jó évtizedig sikeresen tovább dolgozott.A MEE-beli tevékenységekbe már az 1950-es évek elején bekapcsoló-dott. Több munkabizottságban dolgozott, majd 1970-től a Villamos Forgógép Munkabizottság vezetője, míg 1980-tól 1985-ig a Villamos Gépgyártási Szakosztály alelnöke volt. Egyesületi munkáját ekkor 1986-ban Bláthy-díjjal ismerték el. Egész szakmai és egyesületbeli te-vékenységéért 2001-ben Életpálya-díj elismerést kapott, amelyre mél-tán volt büszke.

Fájdalommal búcsúzunk Tőle, emlékét megőrizzük.Isten veled Pista!

A volt EVIG kollektíva nevében: Pál� Zoltán és Selmeczi Gyula

3 3

TECHNIKATÖRTÉNETTechnikatörténetTechnikatörténetTechnikatörténetTECHNIKATÖRTÉNETTechnikatörténetTECHNIKATÖRTÉNETTechnikatörténetTECHNIKATÖRTÉNET

Az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma munkájában a közművelődési tevé-kenységének színvonalának emelését, valamint az intézménynek a köztu-datba való beépülésé tartva szem előtt, a múzeum adta lehetőségekkel arra törekszik, hogy a műszaki kultúra közvetítő szerepét betöltse.Az új múzeumpedagógiai foglalkozások, oktatási és szabadidős prog-ramtípusok, magas színvonalú tárlatvezetések fejlesztésével célunk az intézmény iskolabarát fejlesztése, valamint hogy további előrelépést te-gyünk egy látogatóbarát, interaktív-tudományos, dinamikus múzeum kiépítése felé.Munkatársaink már az 1990-es évek elején felismerték a múzeum fontos-ságát és kiemelkedő szerepét az oktatásban. Ezért építettük ki a „Rend-hagyó fizikaóra” helyszínéül szolgáló, 25-30 fő befogadására alkalmas, egy régi fizikaszertár hangulatát idéző múzeumi-oktató termünket. Itt az állandó kiállításokat interaktív, a gyakorlatban is működő, a fizikai isme-retanyagot jobban érthetővé tevő elemmel egészítettük ki. 2007-ben kísérletképp elindítottunk múzeumpedagógiai foglalkozásain-kat, melynek sikerét a nagy érdeklődés, s a visszatérő csoportok növekvő száma is mutatja. A tematikus foglalkozásokat szakképzett szakembere-ink vezetik, a gyűjtemény részét képező kiállítási és demonstrációs eszkö-zök szolgálnak többnyire a foglalkozások alapjául.Tekintettel arra, hogy múzeumpedagógiai tevékenységeinkkel nem csak a budapesti, hanem a vidéki érdeklődőket is szeretnénk elérni, ezért egy új, a múzeumi gyakorlatban eddig nem szokványos programmal bővítettük kínálatunkat, és útjára indítottuk az „Utazó Múzeum” villamosságtani kí-sérletekre épülő bemutatót, amely az elektrosztatika és elektrodinamika témaköréből, utazó-dobozos változatként ízelítőt ad állandó kiállítása-inkból. Célunk, hogy az olyan általános iskolák és gimnáziumok fizika-oktatásának segítségére siessünk, amelyek kísérleti eszközökben hiányt szenvednek. Kihasználva az intézményünk adta lehetőségeket szeretnénk azt kiegé-szíteni érdekes kísérletekkel, nem pótolva az iskolai fizikaoktatást. Az előadások inte-raktív és látványos show-elemeket is tartal-maznak, de mindemellett nagy hangsúlyt fektetünk az elektrotechnika népszerűsí-tésére, a tudomány- és technikatörténet ismertetésére, valamint az elektrotechnika kiemelkedő mérnökeinek, tudósainak be-mutatásra. A bemutató keretében műkö-dés közben láthatók a gyűjtemény részét képező eredeti eszközök, illetve azok hiteles másolatai (Jedlik Ányos forgo-nya, Déri-Bláthy-Zipernowsky transzformátorai, régi izzólámpák stb.). Az előadó ezekkel kapcsolatosan több, mai eszközökkel elvégezhető, egysze-rű kísérletet is bemutat (Faraday-motor, csavarmotor stb.).Kezdeményezésünket az Nemzeti Kulturális Alapprogram is támogat-ta, sikeres pályázat keretében tudtuk elindítani a „Fizika a múzeumban” programunk keretében az „Utazó Múzeum”-ot. Részben a pályázati keret összegéből, részben az iskolák támogatásából, az alábbi helyszíneken járt az intézmény:

- Székesfehérvár, Lánczos Kornél Reálgimnázium , 2008. 10. 11.- Győr, Pattantyús-ÁbrahámGéza Ipari Szakközépiskolába, 2008. 12. 11.- Békéscsaba, Szent-Györgyi Albert Gimn. Szakközép. és Koll,. 2009. 01. 22. - Fonyód, Mátyás Király Gimnázium beállítása következett, 2009. 03. 05. - Kaposvár, Építőip., Faip. Szakképző Iskola és Kollégium, 2009. 03. 05. - Tab, Zichy Mihály Művelődési Központ, 2009. 03.05.- Tab, Rudnay Gyula Középiskola, 2009. 03. 06.- Pécs, Leőwey Klára Gimnázium díszterme, 2009.03. 09. - Pécs, Dominikánus Ház, 2009. 03.09. - Pécs, Pécsi Idegenforg.és Vendéglátóip. Szakközépi. és Szaki.a, 2009. 03. 10.

Az újonnan elindított programunk sikere is bizonyítja, hogy kezdeménye-zésünk pozitív visszhangra talált. Külön köszönet illeti Jarosievitz Zoltán szakvezető, fizikatanár kollégánkat, a programok kidolgozóját és előadó-ját, a kísérleti eszközök összeállítóját, és természetesen köszönet illeti a múzeum csapatát.

Dr. Antal Ildikó - Szalai Judit

„Utazó múzeum”Az Elektrotechnikai Múzeum új közművelődési kezdeményezése kiemelten iskolák számára

A Meltrade Kft. a Mitsubishi Electric ipari automatizálási üzletágának hivatalos ma-gyarországi képviselete bemutatja az iQ Platform-ot, amely négy nagyteljesítményű vezérlőt integrál egyetlen közös automati-zálási rendszerbe.

A gyártási minőséggel, a rövid szállítási határidőkkel szemben támasztott egyre szigorúbb követelmények, a költség-csökkentés iránti folyamatos igény és a rövidebb termékciklusok egyre inkább hatékony és rugalmas gyártás-automa-tizálási megoldásokat tesznek szüksé-gességé. A Mitsubishi Electric útjára bo-csátotta az új iQ platformot, amely kate-góriájában világelső, magasan integrált, kifejezetten a gyártás-automatizálás igényeihez illeszkedő vezérlő koncepció.

A nagyteljesítményű mik-roprocesszoros technoló-gia négy különböző vezér-lő típust egyesít – progra-mozható logikai vezérlés, mozgásvezérlés, CNC és robotvezérlés – egyetlen integrált automatizálási platformon, amely lehe-tővé teszi a gyors és meg-bízható kommunikációt a gyártórendszerek között. Ez a mindent összefoglaló megoldás, amely támo-gatja a moduláris MEL-SEC System Q Platformján kiépített technológiákat is, lehetővé teszi a pontosan személyre szabott automatizációs megoldások konfigurálását az önálló rendszerektől a teljes gyártósorokig. A komponensek zökkenőmentes integrációja maximális termelékenységet biztosít.

Innovatív rendszerkomponensek

Az iQ Platform kulcs komponensei az új processzor modulok, amelyek alkal-mazhatók a négy különböző „vezérlési elvhez”. Multiprocesszoros módban a vezérlési és kommunikációs feladatok megoszlanak egy PLC CPU és legfel-jebb három másik rugalmasan kombinálható központi feldolgozó egység (CPU) moduljai között. Most először lehet kombinálni nemcsak a mozgás vezérlőt, hanem a CNC és a robot vezérlőket is PLC-vel egyetlen platformon. A legújabb generációs, nagyteljesítményű processzorok a megnövekedett adatmennyiséghez gyorsabb kommunikációs csatornákat igényeltek, ezért az iQ rendszerben a CPU modulok új nagysebességű adatbusz segítségével kommunikálnak. A CPU modulok a ciklikus adatcsere során 14 000 szó közös memóriatartományhoz férhetnek hozzá. A hátlap buszrendszerének kommu-nikációjának alig 0,88 milliszekundumos ciklusideje a processzorok adatfel-dolgozási órájának sebességéhez szinkronizált.Az iQ platform további komponensei közé tartozik a kommunikációs interfész modul a nagysebességű CC-Link IE hálózathoz (Control and Communication Link Industrial Ethernet, egy gigabit technológiájú nyílt Ipari Ethernet szab-vány), valamint a GOT1000 sorozatú grafikus érintőképernyős operátor termi-nálok, amelyek a Mitsubishi Electric integrált vezérlő koncepcióját támogató számos új funkciójával rendelkeznek.

Lépésenkénti optimalizálás

A két új hátlap (az egyik 8, a másik pedig 12 kártyahellyel) egyaránt támogatja az új nagysebességű buszt és az eddig is elterjedt System Q hátlapi buszrendszert. A régebbi busz lehetővé teszi az iQ Platform rugalmas bővítését bővítő és spe-ciális funkciójú modulokkal. Közel száz különböző Input/Output, speciális funk-ciójú és hálózati modul áll rendelkezésre. A jelenlegi PLC, PC és folyamatvezérlő

CPU modulok – például a redundáns vezér-lő architektúrákhoz és a magas szintű nyel-ven történő programozáshoz – szintén ezt a kommunikációs csatornát alkalmazzák, és továbbra is kompatibilisek az új rendszerrel. Ez lehetővé teszi a gyártók számára, hogy lépésenként optimalizálják gyártási folya-mataikat, akár jelenlegi moduláris vezérlő rendszerük részleges megőrzésével.Az új vezérlő rendszer a teljesen megújított GX Developer 2 szoftvercsomag segítségé-vel programozható. E népszerű PLC fejlesz-tő környezet a Mitsubishi Electric minden kompakt és modulrendszerű vezérlőjét is-meri. Legújabb változata támogatja az IEC 61131-3 programozási szabványt, a Func-tion Block, Ladder Diagram, Instruction List, Structured Text és Sequential Function

Chart nyelveket. Számos új funkció, diagnosztikai lehetőség, valamint szimulá-ciós eszköz gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a programozást, valamint előse-gíti a zökkenőmentes kommunikációt a különböző vezérlő rendszerek között.

Vertikális és horizontális integráció

A PLC, a mozgásvezérlési, a CNC és a robotvezérlési funkciók integrált hard-ver és szoftver környezetben való egyesítése kiemelkedő előnyöt biztosít a hagyományos automatizálási megoldásokkal szemben, amelyekben külön vezérlőket kapcsolnak hálózatba. Az új technológia felgyorsítja a tervezést, a telepítést és a konfigurálást, megkönnyíti a diagnosztikát és a karbantartást, csökkenti a betanítási költségeket és támogatja a rugalmas üzemi rendszere-

ket a későbbi változtatások lehető-ségével. Ez csökkenti a telepítési és üzemeltetési költségeket, s egyide-jűleg javítja a gyártási rendszerek megbízhatóságát és hatékonysá-gát, nem utolsó sorban a nagyobb adatátviteli sebességnek köszön-hetően.E zökkenőmentes kommunikáció azonban nem korlátozódik a gyár-tás szintjére. Az iQ Platform teljesen beépül a Mitsubishi Electric e-F@ctory koncepciójába, amelynek központi célkitűzése az integrált in-formációáramlás megvalósítása az automatizálási szintű vezérlőrend-szerek és a gyártásban és az üzleti tervezésben használt eszközök kö-zött. Két egyszerű, költséghatékony technológia áll rendelkezésre a gyártási szint és a gyártás irányítási rendszer (MES, Manufacturing Exe-

cution System) összekapcsolására: a MES Interfész Modul a modulrendszerű vezérlőkhöz és a MES Interfész bővítő kártya a HMI grafikus operátor termi-nálok GOT1000 sorozatához. Mindkét megoldás a hagyományos gateway-el ellátott számítógépek és az ezekhez kapcsolódó magas programozási költsé-gek helyébe lép. Ez a teljes horizontális és vertikális integráció kiemelkedő le-hetőséget nyújt a termelékenység javítására, különösen a ipari automatizálási megoldások terén.

Nagysikerű bemutatkozás a Magyarregula kiállításon

A 2009. évi Magyarregula szakkiállítás szakmai bíráló bizottsága az iQ Platform többprocesszoros rendszert Magyarregula 2009 nagydíjjal tüntette ki az Irá-nyítórendszerek és elemeik kategóriában. A MitsubishiElectric megújult standján a látogatók megtekinthették a vezérléstechnika új termékét.

A Mitsubishi Electric termékeiről, valamint versenyképes árairól mérnökeink örömmel adnak tájékoztatást.

(X)

Mitsubishi Electric iQ platform

Thomas Droth Közép és Kelet Europa-i régió értékesítési igazgatója átveszi a díjat Stefkóné Vermes Judittól a Congress Kft. ügyvezetőjétől és Dr. Vajk Istvántól a Bíráló Bizottság elnökétől

Nagydíjjal kitüntetett iQ Platform

MELTRADE Automatika Kft.1107 Budapest, Fertő u. 14.Tel.: (+36 1) 431-9726, Fax: (+36 1) 431-9727E-mail: office@meltrade.hu www.meltrade.hu

Mitsubishi Automation /// Scholarship /// Solutions /// Automation Solutions /// Mitsubishi ///

Vagy tudsz más megoldást?A Mitsubishi Electric szerint a technológiát mindig a társa-dalom javára kell fordítani. Mint a gyártás automatizálásvilágviszonylatban is vezető cége, a találékonyságot azemberi biztonság megőrzésére és a hátrányos helyzetűekmegsegítésére használjuk. Ez az oka annak, hogy 2008-banismét támogatunk egy jelentős versenyt az egyetemeken,hogy ösztönözzük és jutalmazzuk a társadalom javát szol-gáló új megoldásokat. Úgy véled, ez neked való? Kattints ahonlapra és segíts véget vetni a bonyolult, veszélyes hely-zeteknek.

www.Automation-Scholarship.comAzoknak, akik többet szeretnének tudni.

Ez is egy módja a városiközlekedésnek.

MagyarElektrotechnikaiEgyesület

Frekvenciaváltók /// Megoldások /// Frekvenciaváltók /// Megoldások ///

Az új kompakt D700 hajtás.A világot előre hajtó elődök nyomában, a kicsi, de mégis erőteljesD700 temérdek olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami egyszerűbbéteszi a kis és közepes teljesítményű alkalmazások vezérlését.

A D700-as sorozat egyszerű és gyors telepíthetősége, valamintkompakt kivitele révén időt és helyet takarít meg. A kategóriájábanegyedülállóként olyan tulajodonságokkal rendelkezik, mint példáula vektor vezérlés, biztonsági leállítás (EN954-1 3. kategória) és azenergiatakarékos funkció.

Világszerte több mint 11 millió frekvenciaváltó eladása után, aMitsubishi továbbra is a minőségre és a megbízhatóságra fekteti ahangsúlyt.

www.mitsubishi-automation.huAzoknak, akik többet szeretnének megtudni.

Kicsi, de erős

D700 Ads HR ant:Hungarian 24/7/08 11:19 Page 1

Kérdés esetén hívjon minket a 06 80 016 413-as zöld számon!

www.farnell.com/hu

A Premier Farnell Company

Újdonságok a Farnelltől

DK-DEV-3C120N

LSM2 Series

LT346x

A legújabb technológia több mint 1200 gyártótól

Több mint 450 000 katalógusban szereplő minőségi termék

Nincsen minimális rendelési mennyiség

Műszaki élő chat a www.farnell.com/hu weboldalon

Másnapi szállítás égész Magyarország területén

Csak 5 EUR szállítási költség

LT346x

FOD617

eCOG1X

32840_magyar_elektronika_A4_FEB_HU.indd 1 27/1/09 13:52:54