A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a duális szakképzésben

Új időszámítás a magyar szakképzésben 2013. szeptember

A magyar duális szakképzési rendszer 2013. szeptembertől válik teljessé:

8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés9. évfolyamon már vállalati tanműhelybenTankötelezettség: általános és szakmaiÚj OKJ, kerettantervi rendszerHíd programok rendszere a

szakmatanuláshoz39 ágazati szakközépiskola, technikusképzésGyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése

A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása

A változtatások iránya Tartalomszabályozás: 1/3 közismeret, 2/3 szakmai ismeret

Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer

működtetésére:

Üzemi képzőhely és az iskola szoros együttműködése, de

az üzemi képzés meghatározó szerepe érvényesül

A munkavállalói státusz erősítése

Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modellje

Tevékenységből születő kézzelfogható termék legyen

Fő stratégiai cél: a szakképzés vonzerejének növelése és a

munka világába történő átmenet erősítése

A változtatások iránya, az új OKJ Minél több alkalmazásképes, használható gyakorlati tudás:

A szakiskola a szakmatanulásról szóljon

Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió: fizikai és igényes szakmák egyensúlya. Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő szakmák keretrendszere.

Vizsgáztatás rendbetétele: komplex záróvizsga:Modulokon átnyúló legfontosabb munkaműveleteket

helyezi a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett használható gyakorlati tudás. A végső értékelésben a gyakorlat súlya 55-60%

Tantárgyi szemlélet és modulrendszer összhangja:élhetőbb világ az iskolák számára. Áttekinthető, letisztult szakmarendszer

Az MKIK részvétele a szakmai fejlesztőmunkában I. Pilot szakasz: kormány kamara megállapodás: 2010. november

duális képzés 48 szakmában: 2011. szeptember 1.-től a

gyakorlati idő 50%-kal nőtt, megszűntek a maratoni vizsgák

II. Új szakmaszerkezet: Új OKJ és szvk-k kifejlesztése2011 szeptember – 2012 április között

III. Kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában kísérleti

jelleggel kerettantervek 2012. szeptember 1-től

IV. Kerettantervi rendszer teljes körű bevezetése, duális képzés általánossá válása: 2013. szeptember 1.

Öntanuló, önfejlesztő rendszer: gyermekbetegségek korrekciója, pedagógusok töltik meg tartalommal

Életszerűbb, a tanulók számára több sikert biztosító rendszer

Stratégiai cél az egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása

A szakiskola presztízsének, vonzerejének helyreállítása. Azok a fiatalok, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni a munkával egybekötött szakmatanulást választják

Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni.

Az elméletorientált, bölcsész jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált.

A tartalom fejlesztések eredményei

TÁMOP 2.2.1.-12/1-2012-0001 keretében történt

A kerettanterv koncepcióját az NGM határozta meg, a formai előírásait Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága készítette el

A szakértőket a szakképesítésért felelős államtitkárságok delegálták (6 szakképesítésekért felelős minisztérium 10 államtitkársága 450 szakértő)

MKIK a szakmai megvalósítást koordinálta

A szabályozás előnyei: képzési tartalmakba ágyazott kompetencia fejlesztés, curriculum jellegű szabályozás, iskolák és gazdálkodók tehermentesítése a helyi tantervkészítésben

A kerettantervek kidolgozása

A tanulószerződések számának csökkenése 1. Objektív körülmények:

Demográfiai változások miatt az elmúlt 10 évben 26%-kal csökkent a 14 évesek száma

A középfokú képzésben a szakiskolákba járók arányának folyamatos csökkenése: az elmúlt 20 évben 44%-ról 22%-ra

A gazdasági válság hatására különösen a válságágazatokban a duális képzésben a szakmunkás utánpótlás számaránya csökkent

44%

25% 23% 23% 24% 23% 23% 23% 23% 23% 23% 23% 24% 24% 25% 22%

33%

44% 45% 44% 43% 43% 43% 43% 43% 42% 42% 41% 42% 42% 41%41%

24%32% 33% 33% 33% 33% 33% 34% 34% 35% 35% 35% 35% 34% 34% 36%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Tanu

lók

Tanév

Tanulók számának iskolatípusonkénti megoszlása nappali munkarendben

Gimnázium

Szakközépiskola

SzakiskolaSpeciális Szakiskola

Forrás: KSH

A tanulószerződések számának csökkenése2. Jogszabályi változásból adódó deficitek:

Az új OKJ változása: bolti eladó szakma feltételrendszerének megváltozása: 8 ezer tanulószerződés van veszélyben: kerettanterv módosítása szükséges! Eladni kell megtanulni: nem külön-külön élelmiszer, vegyi áru, gyógynövény, műszaki cikk és ruházat

3. A változások az iskolákat még nehezebb helyzetbe hozta:

Szakképzők kapacitáskihasználtsága 50% körül mozog 60 milliárdos TISZK fejlesztés kihasználatlan kapacitások A szakiskolák a kapacitások kihasználása miatt bent tartják a tanulókat az iskolai tanműhelyekben 103 ezer szakiskolai tanulóból 40 ezer főnek van tanulószerződése 93 ezer érettségire épülő szakmát tanulóból 6 ezer főnek van tanulószerződése

Megoldási módok A tanulók gyakorlati képzésre történő kihelyezése az első szakképzési évfolyam után Kamarai garanciavállalással történjen.

A közintézmények, alapítványok, egyházak körében népszerűsíteni kell a tanulószerződéses gyakorlati képzést.

Az együttműködési megállapodások kötésének kiszélesítése. Jobb együttműködés a szakképző iskolákkal, a gyakorlati oktatásvezető státusz visszaállítása az iskolákban. A nyári szakmai gyakorlatok szervezése szabálytalan az iskolaszövetkezetek és munkaközvetítők közbeiktatásával.

Vállalati tanműhelyi kapacitások növelése, üzemek feletti képző központok kialakítása

Középiskolai képzési szerkezet befolyásolása: a szakiskolai tanulók arányát legalább 30%-ra célszerű felemelni.

„Dolgozva tanulj”Tájékoztató a „Gyakorlati oktatók továbbképzése

a szakképzésben” című TÁMOP 2.3.4.B projekttervről

„A” alprojekt: Gyakorlati képzést végző szakemberek módszertani felkészítése 750 fő képzése

„B” alprojekt: Külső képzőhelyen gyakorlati oktatást végzők mestercím megszerzésének támogatása

3 000 fő képzése: 2015 szeptembertől kötelező a gyakorlati oktatók mestervégzettsége

„C” alprojekt: Gyakornoki programba belépést ösztönző szolgáltatások nyújtása, a programban résztvevő mentorok és a gyakornokok támogatása tanácsadói rendszeren keresztül

Felnőttképzéshez kapcsolódó kamarai feladatok 2013. évi LXXVII. tv. szerint

Szakmai programkövetelmények nyilvántartása (kamarai szakmajegyzék)

Akkreditált szakmai célú képzési programok felülvizsgálata

Döntési jogkör a programkövetelmény elfogadásában: MKIK által működtetett Bizottság

Programszakértői névjegyzék nyilvántartása

Közreműködés a gyakorlati képzések ellenőrzésében

Köszönöm a figyelmet!