A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között

● Magyarország a náci birodalom árnyékában( pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési

kísérletek).● A területi revízió lépései

Trianon1920. június 4

Sopron

1927

Gömbös Gyula

Bethlen István

Imrédy

Darányi

Gazdasági világválság

Békés revízió

Fegyverkezésű egyenjogúság

Piac szerzés

Győri fegyverkezésiprogram

1938. nov.2

Kárpátalja

1940.aug.30.

Erdély

1939.márc.15.

első bécsi döntés

Második bécsi döntés

Trianon 1920. június 4.

Magyarország elvesztette területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát

1921 Sopron

Teljesítési politika Népszövetség

1927

Revízió

nem akarta a Romániához,Jugoszláviához fűződő kapcsolatait veszélyeztetni

Anglia

Franciaország

Kisantant

a kisantant országait támogatta,

nemzetközi stabilitás fenntartása érdekében nem feszegette ezt a kérdést

WeimariNémetország

Olasz-magyar örökbarátsági szerződés

A magyar elszigeteltséget megtöri az:

Gazdasági világválság

-

Gömbös Gyula

Bethlen István

Károlyi Gyula

- 1932 eltörölték Magyarország jóvátételi kötelezettségét 1934 megnyílt a német és az olasz piac a magyar mezőgazdasági kivitel előtt

Békés revízió

Fegyverkezésű egyenjogúság

Piac szerzés

1932-36

Közép Európa

Darányi

Imrédy

Győri fegyverkezési

program

1936-38

pénzügyminiszter

1938-39 től miniszterelnök

1938-tól Mussolini kénytelen a térségben a vezető szerepet átengedte Hitlernek, ami tovább növelte a német befolyást Magyarországon, annak ellenére, hogy a kormányzó és kormányai lazítani igyekeztek a függőségen .

Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította ...A magyar külpolitika megpróbált távolodnia a német befolyástól. Felújítottták a tárgyalásokat a Kisantanttal. . Augusztus végére elértük azt, hogy elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe Magyarország lemondott az erőszak alkalmazásáról. Viszont az egyezmény életbelépése a kisebbségi kérdés kétoldalú rendezésétől függött, ami megoldatlan maradt. Ebbe a helyzetbe robbant bele München

A müncheni kézfogás. Chamberlain angol miniszterelnök és Hitler

I. bécsi döntés

1938. nov.2 Felvidék

Első zsidó törvény

. Imrédy viszont, akarva-akaratlan, egyre inkább német bűvkörbe került. Horthy leváltotta, s egy közismerten mérsékelt politikust, a tragikus sorsú Teleki Pált nevezte ki helyére.

Ünneplő tömeg fogadja a bevonuló magyar katonákat Kassán.

Kárpátalja

1940.aug.30. II. bécsi döntés Erdély

Teleki Pál

1939-41

- Revízió önerőből

- Fegyveres semlegesség

1939.márc.15.

Revízió

-1938-1941 között Magyarország visszaszerezte a trianoni békében elcsatolt területek csaknem felét

- kb 5 millió nemzetiségi is Magyarországra került, a magyarság aránya 77,5 % csökkent

Teleki Pál

Érettségi

2013/ május

9. A feladat a magyarországi nyilas mozgalomhoz kapcsolódik.Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!

„4. Akarjuk és követeljük a Hungária Egyesült Földek alkotmányos államtestének, társ és sorsközösségének felépítését, megszervezését, a Magyarföld részéről történőközponti állami irányítását; a Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát-Szlavónföld és Nyugatgyepű politikai és gazdasági önkormányzatát a HungáriaEgyesült Földek államrendszerében.

22. Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel egyező rendezését, azsidónak, mint fajnak alkotmányos meghatározását, az állam életébe és munkájábavaló számarányos bevonását, a zsidó bevándorlásnak mindenkorra valóbeszüntetését, azoknak a zsidóknak a kiutasítását, akik 1914 után kaptak településiengedélyt, akik a világháborúban harcvonalban nem voltak, akik az állam törvényeitmegszegik, gátolják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg az Ősföldön. Aminden téren megnyilvánuló zsidószellem könyörtelen kiirtását, a megalkuvásnélküli keresztény szellem felépítését követeljük.

23. Akarjuk a munkáskérdés nemzeti, szociális, a munkaadó és a munkás érdekeinekkölcsönös védelmében történő megoldását, a munkásnak az üzem hasznábólrészhasznot élvező, nyugdíjjogosultsággal rendelkező személyként való kezelését, aszakszervezetek és a sztrájk eltörlését.

27. Akarjuk és követeljük hiteléletünk újjászervezését, a hitelintézetek összevonásátállami felügyelet alá helyezés mellett.” (A Nemzeti Akarat Pártjának programja; 1935)

a) Milyen területre vonatkozik a Hungária Egyesült Földek kifejezés?……………………………………………….(1 pont)b) Mit jelent valójában „az állam életébe és munkájába való számarányos bevonás”?(1 pont)……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………c) Nevezzen meg egy követelést, ami a munkások helyzetén javítana, és egyet, amirontana!javítana: …………………………………………………………………….. (0,5 pont)rontana: …………………………………………………………………….. (0,5 pont)d) Nevezzen meg két korabeli európai politikai ideológiát, ami szoros rokonságban áll anyilasok eszméivel!……………………………………………………… (0,5 pont)……………………………………………………… (0,5 pont)