A MAGYAR SPORT VERSENYKÉPESSÉGE A RIÓI OLIMPIA TÜKRÉBEN

GULYÁS Erika, STERBENZ Tamás, KOVÁCS Eszter, CSURILLA Gergely

Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont

„OLIMPIA SOK SZEMPONTBÓL”

TARTALOM

Versenyképesség definíciója

Versenyképességi kutatások a sportban

Nemzetközi kutatások főbb eredményei

A kutató központ eddigi kutatásai és eredményei

További kutatási irányaink

VERSENYKÉPESSÉG

A versenyképesség azon tulajdonságok összessége, amelyek hozzásegítenek valamely – például művészeti, sport stb. – verseny

megnyeréséhez, vagy legalábbis a jó helyezés eléréséhez. Másképp a verseny győztese egyben a „legversenyképesebb” is, ami tehát azt

jelenti, hogy a versenyképességet általában győztesek képességeinek és adottságainak számbavétele és elemzése útján lehet meghatározni

(Szilágyi, 2008).

Forrás: Dr. Szilágyi György (2008): A versenyképesség mérése a nemzetközi összehasonlítások módszertanának tükrében. Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 1. szám

VERSENYKÉPESSÉG KUTATÁSOK A SPORTBAN

Gazdasági tényezők 41,6%-ban magyarázzák azegyes országok helyezését a nyári olimpiákéremtábláján

Mikro

- Egyéni preferenciák, adottságok, képességek

Mezo

- Sportirányítási rendszer felépítése, szabályozások stb.

Makro

- GDP; lakosság; politikai rezsim stb.

Szerepük egyre jelentősebb az egyes nemzeteksikeressége szempontjából

Ösztönzők hatása a sportolók teljesítményére

Magyarország versenyképessége

Magyarország versenyképessége

0,00%

0,50%

1,00%

1,50%

2,00%

2,50%

3,00%

3,50%

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Belgium

Croatia

Czech Republic

Denmark

Hungary

Romania

Slovakia

Magyarország és a környező országok piaci részesedése a nyári olimpiákon és világbajnokságokon elért érmes helyezések alapján

A NYÁRI OLIMPIÁK TERMÉSZETE1992 1996 1996 2000 2000 2004 2004 2008 2008 2012

Érmek

száma

Azonos

kategóriá-

ban

maradó

országok

aránya

Magasabb

kategóriába

lépő

országok

aránya

Azonos

kategóriá-

ban

maradó

országok

aránya

Magasabb

kategóriába

lépő

országok

aránya

Azonos

kategóriá-

ban

maradó

országok

aránya

Magasabb

kategóriába

lépő

országok

aránya

Azonos

kategóriá-

ban

maradó

országok

aránya

Magasabb

kategóriába

lépő

országok

aránya

Azonos

kategóriá-

ban

maradó

országok

aránya

Magasabb

kategóriába

lépő

országok

aránya

0 80% 20% 89% 11% 91% 9% 86% 14% 89% 11%

1-5 63% 16% 62% 9% 48% 15% 66% 18% 57% 14%

6-15 67% 11% 61% 17% 61% 11% 58% 11% 55% 14%

16-25 50% 13% 38% 25% 60% 20% 17% 17% 40% 20%

>25 67% 0% 100% 0% 91% 0% 82% 0% 90% 0%

NEMZETKÖZI KUTATÁSOK FŐBB EREDMÉNYEI

SPLISS 2.0 kutatás 3 legsikeresebb országa a nyári olimpiai sportágakban:

• Ausztrália

• Japán –> 2008!

• Franciaország

NEMZETKÖZI KUTATÁSOK FŐBB EREDMÉNYEI1. Benchlearn: a jó gyakorlatok helyett a

jó irányelvek keresése, mely az adott keretek között a legjobban működik = más szervezetek erősségeiből való tanulás

2. Megvásárolhatóak-e az érmek? – támogatások nagysága meghatározzák a sikert,

de nem jelentenek garanciát rá

– ROI egyre csökken

– Egyre nagyobb beruházás szükséges az eredmények szinten tartásához

– Hatékonyság kulcs

3. Sportági részvétel és a tehetség-kiválasztási rendszer nem szignifikáns– Kisebb nemzeteknél szorosabb kapcsolat

4. Létesítmények, sportolók támogatása, jól képzett edzők fontos tényezők

BRAINSPORTING EDDIGI KUTATÁSAI

MAKRO ELEMZÉS

• Egyéni és csapatsportágak külön vizsgálata

• Bevont változók:

• GDP

• Lakosság

• Kultúra

• Politikai rendszer

• Host

• UP eredmények

MEZO SZINTŰ ELEMZÉS

• Nemzetközi irodalom eredményei alapján a hazai sajátosságok azonosítása

• Finanszírozás hatékonyságának vizsgálata

• Steakholderek bevonása

• Sportágak elemzése

Finanszírozás

Szervezeti struktúra, kommunikáció

Sportági részvétel

Tehetség-kiválasztási rendszer

Sportolói karrier támogatása

Létesítmények

Edzői kiválasztás, életpálya

Innováció és tudományos kutatások

Versenyrendszerek

PIL

LÉR

EK

INPUT

• Sportra fordított egy főre jutó nemzeti kiadások nagysága aSPLISS országokban euróban (2011/2012)

INPUT

• ahol ln 𝐺𝑜𝑣𝑒𝑟𝑛𝑚𝑒𝑛𝑡𝑎𝑙 𝑓𝑢𝑛𝑑𝑖𝑛𝑔 𝑖,𝑡−1 a logaritmikus transzformációja az i-edik sportág részére

jutatott állami támogatás a (t-1)-edik évben

• 𝑁𝑢𝑚𝑏𝑒𝑟 𝑜𝑓 𝑝𝑎𝑟𝑡𝑖𝑐𝑖𝑝𝑎𝑛𝑡𝑠 𝑖𝑛 𝐻𝑒𝑟𝑎𝑐𝑙𝑒𝑠 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑖,𝑡−4 is az i-edik sportágban a Heraklész

programban résztvevő sportolók száma a (t-4)-edik évben,

• 𝑌𝑒𝑎𝑟2015 dummy változó, melynek értéke 1, ha az elemzett év 2015; egyébként 0).

FÜG

GETLEN

SÉGIZSG

ÁLA

TKormányzati támogatás vs. hatékonyság1. Modell:

Ln(Market Share)i,t =

-13.920 (p =0.13) + 0.543 Ln(Governmental funding)i,t-1 (p =0.27) -

- 11.658*Year2015i (p =0.36) +

+ 0.516*Ln(Governmantal funding)i,t-1*Year2015 (p =0.43) +

+ 0.002*Number of participants in Heracles programi,t-4 (p =0.77)

A piaci részesedést egyik vizsgált változó (sem az állami támogatás, sem a Herklész

programban részvevők korábbi száma) nem magyarázza statisztikailag szignifikánsan.

• Ahol ln 𝑀𝑎𝑟𝑘𝑒𝑡 𝑆ℎ𝑎𝑟𝑒 𝑖,𝑡−1 a logaritmikus transzformációja az i-edik sportág részére piaci

részesedése a (t-1)-edik évben

• 𝑁𝑢𝑚𝑏𝑒𝑟 𝑜𝑓 𝑝𝑎𝑟𝑡𝑖𝑐𝑖𝑝𝑎𝑛𝑡𝑠 𝑖𝑛 𝐻𝑒𝑟𝑎𝑐𝑙𝑒𝑠 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑖,𝑡−4 is az i-edik sportágban a Heraklész

programban résztvevő sportolók száma a (t-4)-edik évben,

• 𝑌𝑒𝑎𝑟2015 dummy változó, melynek értéke 1, ha az elemzett év 2015; egyébként 0).

FÜG

GETLEN

SÉGIZSG

ÁLA

TKormányzati támogatás vs. hatékonyság2. Modell:

Ln(Governmental funding)i,t =

19.525 (p =0.00) + 0.034 Ln(Market Share)i,t (p =0.82) +

+ 0.20 Ln(Market Share)i,t-1 (p =0.817) +

+ 0.959*Year2015i (p =0.00) +

+ 0.007*Number of participants in Heracles programi,t-4 (p =0.02)

Az állami támogatást a Heraklész programban részvevők száma, illetve a 2015-ös év

magyarázza statisztikailag szignifikánsan.

RELA

TÍV ER

EDM

ÉNY

ESSÉG

REFERENCIA ÉV: 2006

0%

200%

400%

600%

800%

1000%

1200%

1400%

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Atlétika

Ökölvívás

Kajak-kenu

Vívás

Torna

Judo

Öttusa

Úszás

Asztalitenisz

Sportlövészet

Bírkózás

Korcsolya

MAGYARORSZÁG EREDMÉNYESSÉGE

0,00%

1,00%

2,00%

3,00%

4,00%

5,00%

6,00%

7,00%

8,00%

9,00%

10,00%1

93

21

93

61

94

81

95

21

95

61

96

01

96

41

96

81

97

21

97

61

98

01

98

81

99

21

99

62

00

02

00

42

00

82

01

22

01

6

MarketShare

Lineáris(MarketShare)

VESZÉLYEK

1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016

Sportágak száma az egyes Olimpiákon 25 26 28 28 28 26 28

Magyar résztvevő sportolók száma 217 214 178 209 171 152 157

Nyert érmek száma 30 21 17 17 10 18 17

Sportágak száma, melyben magyar induló

volt21 24 23 22 24 24 21

Sportágak száma, melyben magyar érem

született8 9 11 9 5 10 4

Sportágak száma, melyben magyar érem

született/Sportágak száma, melyben

magyar induló volt

38% 38% 48% 41% 21% 42% 19%

Nyert érmek száma/résztvevő magyar

sportolók száma 14% 10% 10% 8% 6% 12% 11%

RIÓ

-2

01

6

Elemzett sportágak Versenyszám Nyerhető érmek számaEgy sportoló által több érem

is nyerhető

Asztalitenisz 4 12 x

Atlétika 48 143 x

Birkózás 18 72

Evezés 14 42 x

Judo 14 56

Kajak-Kenu 12 36 x

Kerékpár 14 42 x

Kézilabda 2 6

Ökölvívás 13 52

Öttusa 2 6

Sportlövészet 15 45 x

Súlyemelés 15 45

Torna 16 48 x

Úszás 32 98 x

Vívás 10 30 x

Vízilabda 2 6

Összesen 236 754

RIÓ

-2

01

6

PIACI RÉSZESEDÉS – MINT EGY LEHETSÉGES MUTATÓ A SPORTÁGI EREDMÉNYESSÉG MÉRÉSÉRE

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

2008 2012 2016

Atlétika

Bírkózás

Evezés

Judo

Kajak-kenu

Kézilabda

Kerékpár

Ökölvívás

Öttusa

Súlyemelés

Sportlövészet

Torna

Úszás

Vívás

Vizilabda

RIÓ

-2

01

6

Nők szerepe a hazai eredményességben

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

198

1

19

82

19

83

19

84

19

85

19

86

19

87

19

88

19

89

19

90

19

91

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

200

2

20

03

20

04

20

05

20

06

200

7

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

20

15

20

16

Mixed

Open

Women

Men

RIÓ

-2

01

6

Az olimpiákon, világbajnokságokon és Európa Bajnokságokon férfi és női sportolóink által nyert érmek százalékos megoszlása

SPORTÁGI ELEMZÉSEK

• Vizsgált időszak: 2008-2016

• A sportág legsikeresebb öt nemzetének és hazánk piaci részesedésének a helyzete. A magyar eredményektől függően dobogós, 1-8. vagy 1-16. helyezések alapján.

• Európa Bajnokságokon, Világbajnokságokon és Olimpiákon elért helyezések száma

– érmes helyezések száma

– 1-8. helyezések száma

– 1-16. helyezések száma

• Koncentráció

– A sportági koncentráció megállapításával arra voltunk kíváncsiak, hogy a három legsikeresebb ország milyen mértékben dominálja a sportágat, valamint, hogy a legsikeresebb országok összetétele mennyire változik az egyes évek alatt. E mutató segíthet a sportági stratégiák kialakításában.

• Korreláció

– Sportági vizsgálatok keretében végeztünk korrelációelemzést is, amely során arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes sportági eseményeken - úgymint Olimpián, Világbajnokságon vagy Európa Bajnokságokon – szerzett eredmények milyen kapcsolatban vannak egymással.

SPORTÁG: KAJAK-KENU (SÍKVIZI)RIOI CÉLKITŰZÉSOLIMPIAI PONTOK: 37 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 18

TÉNYOLIMPIAI PONTOK: 27KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 15

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Germany

Hungary

Spain

Great Britain

Brazil

New Zealand

Ukraine

A sportágat továbbra is jelentős mértékben dominálja Magyarország és Németország, de látható Új-Zéland és Brazília komoly előretörése, valamint hazánk csökkenő piai részesedése a németek igen látványos növekedésével szemben.

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Continental Championships/European Championships Summer Games World Championships

KORRELÁCIÓ VIZSGÁLAT• Európai országok dominanciája következtében a sportágban az Európa

Bajnokságon elért helyezés hasonlóan erős kapcsolatot mutat az Olimpiai eredményekkel, mint a Világbajnoksági helyezések.

SPORTÁG: KAJAK-KENU (SÍKVIZI)

SPORTÁG: ÚSZÁSRIOI CÉLKITŰZÉSOLIMPIAI PONTOK: 30KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 23

TÉNYOLIMPIAI PONTOK: 40KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 33

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

35,00%

40,00%

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

United States

Australia

Hungary

Japan

Great Britain

KORRELÁCIÓ

Az Egyesül Államok és Ausztrália dominanciája következtében a sportágban a Világbajnokságokon elért helyezések erősebb kapcsolatot mutatnak az Olimpiai eredményekkel, mint az Európa Bajnokságok helyezései.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

European Championships

Olympic Games

World Championships

1:50:53 1:52:19 1:53:46 1:55:12 1:56:38 1:58:05 1:59:31

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

200m vegyes úszás első helyezettjeinek időeredménye

World Championships Olympic Games European Championships

1-8. HELYEZÉSEK SZÁMA

SPORTÁG: JUDORIOI CÉLKITŰZÉSOLIMPIAI PONTOK: 13KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 9

TÉNYOLIMPIAI PONTOK: 0KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 8

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

35,00%

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Japan

France

Russia

Brazil

Italy

Hungary

KORRELÁCIÓ

A korreláció vizsgálat alapján az Olimpiát megelőző már két-három évben rendezett Világbajnokságokon elért eredmények is szignifikáns erős kapcsolatot mutatnak az Olimpián elért eredményekkel. Az Európa Bajnokságok és Olimpiák eredményessége közötti kapcsolat nem szignifikáns, így nem javasolt az EB eredmények alapján történő sportági eredményesség előrejelzése.

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

EB 1-8. helyzések száma

Olimpia 1-8.helyzések száma

VB 1-8. helyzések száma

1-8. helyezések száma

További kutatási irányaink• Finanszírozási rendszer hatékonyságának javítása

• Sportágak egyedi jellemzőinek transzparens beépítése a finanszírozási rendszerbe kulcs tényező lesz – BRAINSPORTING INDEX

• Kontraszelekció kialakulásának veszélye

• OTKA SPORTOLÓI SZINT VIZSGÁLATA, CSAPAT SPORTÁGAK BEVONÁSA

ELŐÁLLÍTÓK (KLUB, SZÖVETSÉG)

FOGYASZTÓK ÁLLAMADÓ

?