A magyar szőlő- és borágazati kutatás-

fejlesztési tevékenység megújítása -

feladatok és lehetőségek

Dr. Feldman Zsolt

agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár

Földművelésügyi Minisztérium

Eger, 2015. január 21.

Alapvetések

• Fejlett agráriummal rendelkező ország számára a genetikai

erőforrásai kiemelt értékek, azok megőrzése és fejlesztése

egyaránt alapfeladat.

• Fejlett agráriummal rendelkező országokban az agrár

kutatás-fejlesztés és innováció központi kérdés.

• Magyarország komoly termelési kultúrával, komoly

genetikai erőforrásokkal és komoly kutatás-fejlesztési múlttal

rendelkezik és fejlett agráriummal rendelkező országként

képzeli el magát.

• A hazai kutatásban hozzáférhető, jól hasznosítható eredmények

szülessenek;

• a kutatás-fejlesztés és innováció megfelelő használata adjon

lendületet az élelmiszergazdaság továbbfejlődésének;

• A hazai élelmiszergazdaság szereplői legyenek tisztában a kutatás-

fejlesztés és innováció jelentőségével, az állami intézmények

munkájával és az általuk nyújtott lehetőségekkel.

E célok elérése érdekében a hazai kormányzati hátterű agrárkutatás

szervezeti átalakítása és stabilizálása vált szükségessé.

Ágazatpolitikai célok

4

Kutatóintézeti integráció

Az átalakítási koncepció lényege:

- az agrárkutatás szervezeti struktúrájának egyszerűsítése éskoncentrálása;

- a szakmai igényekre dinamikusan reagálni képes intézetihálózat kialakítása;

- a KFI tevékenység eredményességének a növelése/aköltségvetési támogatás hatékony felhasználása;

- külső igények, elvárások rendszer szintű megjelenítése (pl.tudományos tanács, innovációs tanács)

- a nemzetközi versenyképesség elérése.

5

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

• A költségvetési formában működő intézmények összevonásával, a

badacsonyi és kecskeméti szőlészeti és borászati kutatóintézetek

visszavételével, valamint 5 db társasági formában működő

agrárkutató intézet beolvasztásával 2014. január 1-jével

megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs

Központ, mely mintegy 300 kutató munkájához biztosít

kiszámítható, stabil szervezeti és finanszírozási hátteret, jelenleg

186 kutatás-fejlesztési projekttel.

• A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ keretein belül

feladatfinanszírozási rendben kerül sor a pénzügyi források

felhasználására, melyekhez folyamatos minősítés és ellenőrzés

kapcsolódik.6

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

Gödöllő

Szarvas

Sárvár

Herceghalom

BudapestFertőd

Cegléd

Érd

Újfehértó

Szeged

Kalocsa

Kecskemét

Mosonmagyaróvár

Badacsony

Integrált szervezet

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ feladatrendszerének

működtetése egy integrált költségvetési szerv „ernyőjén” belül,

differenciált belső struktúra mentén történik.

A meglévő elkülönült költségvetési szervekből egyetlen önálló jogi személyiséggel

rendelkező intézmény jött létre, amelyben a különböző intézetek elkülönült szervezeti

egység formájában szakmailag autonómok maradnak és a gazdálkodásuk a számukra

megszabott keretek között magas fokú önállósággal került végrehajtásra.

Továbbra is társasági formában működnek

- Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft., Érd

- Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged

- Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Kecskemét

- Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft., Mosonmagyaróvár

8

• Agrárkörnyezet-tudományi Kutatóintézet

• Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet

• Erdészeti Tudományos Intézet

• Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet

• Gyümölcstermesztési Kutatóintézet

• Halászati Kutatóintézet

• Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet

• Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

• Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

• Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály

• Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály

NAIK intézeti struktúra

9

Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

Kecskemét, 2013. november

+

Badacsony, 2014. január

+

Pécs, 2015. április

NAIK szőlészeti és borászati kutatói struktúra

10

NAIK patogénmentesítési és törzsültetvény-fenntartási tevékenységének megerősítése

Célkitűzés: minőségi szaporítóanyag rendelkezésre állásának

biztosításával növelni a jövőbeli telepítések hatékonyságát

Megvalósulás:

• Kecskemét-Katonatelepen 2014. 2. félévben új laboratórium épült a

szőlő mikroszaporítási feladatok ellátására.

• együttműködés indult el a NAIK-on belül a gyorsabb és hatékonyabb

vírusdiagnosztikai és vírusmentesítési eljárások kifejlesztésére,

bevezetésére.

• 2015. első negyedévben két új üvegház létesül (Badacsony, Cegléd) a

patogénmentesítési feladatok támogatására.

• 2015. első félév tervei között szerepel a személyi állomány

megerősítése.11

Egyéb stratégiai jellegű ágazati feladatok

• Fajtaérték-kutatás: régiós szinten, de intézeti projektként

• Nemesítés: egységes intézeti projektként összefogva– a klónszelekciós nemesítés a termőtájban, a kutatóállomásokon

– keresztezéses nemesítésnél a meglévő anyagok kiértékelése, a pécsirezisztencianemesítés folytatása, középtávon új keresztezési program indítása

– fajtafenntartás (jelenleg a nemzeti fajtajegyzék 50 %-a, a másik két kutatóállomásvisszaszervezése után a 75 %-a NAIK fajtafenntartói körben)

• Eredetvédelem: a termékleírások elemzése, közreműködés azok módosításában

• Szőlőtermesztés technológiai kutatások: a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaittompító, illetve környezetbarát (integrált és ökológiai) szőlőtermesztési technológiákatmegalapozó kutatások, a magas minőségű (magas hozzáadott értékű) és a mindennapok borának(alacsony önköltségű) előállítására.

– Agrotechnikai és növényvédelmi kutatások

– Művelésmód, fitotechnika, öntözés (középtávú feladatként)

• Borászati technológiai kutatások

• Pályázati tevékenység (a termelő üzemekkel együttműködve) 12

Együttműködések a többi NAIK intézettel

• NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet

– Termőhely és fajta specifikus élesztő starterkultúrák létrehozása

– Molekuláris genetikai vizsgálatok (patogénmentesítés, fajták genetikai leírása)

• NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet

– Meggybor készítésének lehetőségei, meglévő és újtechnológiák kipróbálása

• NAIK Erdészeti Tudományos Intézet

– Klímaváltozás hatásainak vizsgálata, modellezése (kialakításalatt)

• NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

– Venyigekezelés, energetikai célú felhasználás (tervezésiszinten)

13

Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. elindításának célja

Célkitűzés: a szaporítóanyag-előállítás és –forgalmazás területén egy

országos lefedettséget biztosító erős állami társaság működtetése,

mely

• képes nagy volumenben és magas minőségben a hazai nemesítésianyagok piacra juttatásában jelentős szerepet betölteni (gyümölcs,szőlő, erdészeti fafajok)

• élen jár az új módszerek faiskola termelésbe történő bevezetésébenés továbbfejlesztésében

• a piaci visszajelzésekre épülően a kutatás és nemesítés feléfolyamatosan visszacsatolja a gyakorlat felől felmerülő igényeket,lehetőségeket

• a NAIK kutatási hátterére támaszkodó magas szintűszaktanácsadási tevékenységgel képes segíteni a felmerülőtechnológiai problémák és kihívások megválaszolását

14

Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. elindulásának megvalósulása

Megvalósulás:

• a telephelyhálózat országos szintű kiterjesztése 2014-ben megtörtént

(Fertőd, Érd, Budapest, Cegléd, Kecskemét, Újfehértó) és 2015-ben

tervezzük kiterjeszteni a többi szőlészeti-borászati kutatóintézeti

telephelyre is;

• 2015. februárban mintegy 60 fő faiskolai munkát végző munkatársat

vesz át az új társaság a NAIK-tól;

• megkezdődött az új üzleti és szakmai terv összeállítása, illetve az

ennek végrehajtásához szükséges pénzeszközök biztosítása.

15

A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet NAIK-batörténő integrálása

Célkitűzés: a szőlészeti és borászati kutatási kapacitások egységes irányítás alá

helyezésével és a NAIK szellemi és infrastrukturális hátterének bevonásával

tovább erősíteni a kutatás-fejlesztés ágazati jelenlétét

Megvalósulás:

• a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa 2014. decemberben meghozta akutatóintézet visszaadására vonatkozó határozatot (céldátum: 2015. április 1.)

• folyamatban van a kutatóintézet átadására-átvételére vonatkozó megállapodásaláírása

• 2015. márciusban a NAIK SZBKI meglévő projektállományánakkibővítésével meghatározásra kerülnek az új helyi és országos feladatok és azazokhoz kapcsolódó pénzügyi források

16

Innováció az Európai Unióban 2015-2020

Horizon2020 - Innovációs Unió, melynek az agrárgazdaságot

érintő kiemelt témái:

• Biztonságos élelmiszertermelés a növekvő élelmiszerkereslet

biztosítása érdekében;

• A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás;

• Élő szervezeteken alapuló termelés;

Új elem az EMVA-ból az Európai Innovációs Partnerség (EIP)

célja:

• Az agrárgazdaság szereplői és a kutatói szektor közötti kapcsolat

megteremtése;

17

Hogyan tovább? I.

- Kutatói kapacitás növelése (pld. fiatal kutatói programok

működtetése).

- A hazai kutatás és innovációs versenyelőnyök

feltérképezése;

- Az élvonalbeli hazai kutatás és a gyakorlati termelés

kapcsolatának erősítése.

- Gyakorlati együttműködés a felsőoktatással: a kutatás-

fejlesztési tevékenységek (projektek) összehangolása,

párhuzamosságok felszámolása, meg kell határozni az agrárium

számára szakmailag értékes tevékenységeket és a szakmailag

hiányzó tevékenységeket is.

18

Hogyan tovább? II.

• Európai tudástérbe való bekapcsolódás;

• Határon átnyúló kutatási tevékenységek erősítése;

• Horizon2020 projektekben a hazai szerepvállaláserősödése;

• Gyakorlati együttműködés az MTA-val és az MTAAgrártudományi Kutatóközponttal.

• A 2014-2020 közötti EU-források esetében a kutatás-fejlesztés és innováció, a génmegőrzés és biológiaialapok megújítása területén rendelkezésre állóforrások kihasználása;

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

20