Kodály- koncepció:

a zeneszerző írásban és szóban adott útmutatásait, nevelési

eszméit,

gyakorlatok, zenepedagógiai művek.

Kodály Zoltán

(1882- 1967)

1964-es budapesti ISME (International Society for Music Education: Nemzetközi Zeneoktatási Szervezet) konferencián nevezték „koncepciónak”

Zenei nevelésünk alapelvei

A zene képes belső világunk kiteljesítésére, a lélek csak a zene által megművelhető

Ének-alapú, mert:

- nincs eszközigénye

- tömegeket lehet így megszólítani: eszköze a közoktatás

a kisgyermekkort jelöli meg mint legfogékonyabb periódust a fejlesztés számára

Hangsúlyt kap az óvodák szerepe kisgyermekkori személyiség-és ízlésfejlesztésben

Remekműtől remekműig: csakis művészi értéket

játékosság : népzene, népi játékok

a zenei anyanyelv

magyar népdal nemzeti identitás

- A kóruséneklésnek az iskolai nevelésben betöltött szerepe:

- „ a közös erőfeszítésből származó eredmény öröme fegyelmezett, nemes embereket nevel”

- társadalmi szolidaritás ; közösségtudat

„célja: egységes magyar alapműveltség kialakítása, amelyben az óraszámok a kapott műveltség arányát fejezik ki”

zenei írás-olvasás

- a zenei analfabétizmus felszámolása,

- a zeneértő közönség kinevelését.

Eszköz: relatív szolmizáció: szolfézs gyakorlatok

„A gyakorlatok végzése napi rendszerességgel, hangszeres kíséret nélkül „a capella” történjék”

a felkészült tanár

aktív zenei tevékenység, ízlésnevelés

Transzfer –jelenség

a ritmus a koncentráció

a dallam az érzésvilág

a dinamika a hallásfejlesztés

az ének a testi működés ösztönzője

(bármely más, örömmel és rendszeresen végzett tevékenységnek is lehet hasonló hatása)

„ a jó zenész” kiművelt hallás,

kiművelt értelem,

kiművelt szív,

kiművelt kéz.

Mind a négynek egyensúlyban kell lennie.

A kodályi elvek lényege zenei nevelésben való részesülés minden gyermek

számára;

a fejlesztő tevékenység énekes alapúsága; értékközpontú zenei anyanyelv kialakítása;

a zeneértővé válás elengedhetetlen feltételeként megteremtett zenei írás-olvasás elsajátítása relatív szolmizáció segítségével.

Kodály 10 pontja

1. a gyermek zenei anyanyelve a magyar népzene legyen, ha ezt elsajátította, akkor forduljon idegen zenei anyaghoz. 2. Mindenki számára legkönnyebben hozzáférhető hangszerrel, az emberi hanggal, énekléssel jussunk el a zenei nagyságokhoz, így nem egyes kiváltságosokat, hanem tömegeket lehet a zenéhez vezetni. 3. Csak a legértékesebb anyagot szabad tanítani, remekműveken keresztül vezessünk remekművekhez. 4. A napi éneklés a napi torna mellett a gyermek testét, lelkét egyformán fejleszti. 5. Nagyon fontos a karéneklés; a közös erőfeszítésből származó eredmény öröme fegyelmezett, nemes embereket nevel. 6. A döntő zenei élményeket a gyermek kisgyermekkorban szerzi meg, 15 éves koron felül már kevésbé fogékony, ezért a rossz zene elleni védőoltást a zsenge gyermekkorban kell megadni. 7. A relatív szolmizáció alkalmazása lehetővé teszi a gyors kottaolvasás kialakítását. 8. A kiinduló alap a pentatónia legyen. 9. Előbb énekelni tanuljon meg a gyermek, azután vegyen hangszert a kezébe. 10. A jó zenész jellemzői: kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív, kiművelt kéz.

Kodály zenepedagógiai művei Bicinia Hungarica I-IV. (1937-1942) Bevezető a kétszólamú

éneklésbe Az első három füzet magyar zenei anyag, a IV. cseremisz (mari) dallamokat tartalmaz. • 15 kétszólamú énekgyakorlat (1941) • Énekeljünk tisztán (1941) Kétszólamú karének-gyakorlatok. • 333 olvasógyakorlat (1943) Bevezető a magyar népzenébe Kottás–betűs kiadás • Ötfokú zene I-IV. (1942-1947) Az I. füzet 100 magyar népdal, a II. 100 kis induló, a III. 100 mari dallam, a IV. 140 csuvas népdal.

• 33 kétszólamú énekgyakorlat (1954) • 44 kétszólamú énekgyakorlat (1954) • 55 kétszólamú énekgyakorlat (1954) • Tricinia (1954) • Kis emberek dalai (1961) • 66 kétszólamú énekgyakorlat (1962) • 22 kétszólamú énekgyakorlat (1964) • 77 kétszólamú énekgyakorlat (1966)

A kodályi elvek motívumrendszere

1. személyes indíttatás; Kodály gyermekkori élményei

A zene mindenkié. (Kodály, 1954)

házi muzsika

Galánta: népzene

2. 2. Anglia(1928/29)

Kóruskultúra

3. Átvett módszerek

„Merítsünk az eredeti forrásból. Ne legyünk

szellemi gyarmata egy országnak sem, de

mindegyiktől tanuljuk el, ami a javunkra szolgál.”

(Bicinia Hungarica előszava)

3. Átvett módszerek John Spencer Curven

„Tonic Sol-Fa”

szolmizációs betűk

módosított hangok:

i a

kézjelek

hangszertől független hallás

Johann Rudolf Weber

Emilé Maurice Chevé: Galin-Paris-Chevé módszer

A „dó” helyének változtatása

A dallam hangjainak megszámozása

Pl. 1 55/ 5 4 / 5 33/2 1

Kis kece lányom

A ritmusok elnevezése

Titi tá, stb.

Agnes Hundoegger

E.J.-Dalcroze: Dalcroze-euritmia

Az előző három rendszer ötvözete

Dó-kulcs (vö. Kodály-Ádám Énekeskönyvek)

Ütemezés, tapsolás, kopogás

Egyenletes járás, a dal ritmusának hangoztatása

Hangszeres mozgásművészeti tréning

További módszerek C. Orff: Kreativitás,

komplexitás, ritmikai improvizáció

gyermekdalok, játékdalok: mozgás, grafikusábrázolás, majd

Hagyományos notáció

Testhangszerek, Orff-hangszerek

Egyszerű többszólamúság: osztinátó-kíséret

E. Willems: Anyanyelvhez hasonlóan

Énekes alapú

Abszolút szolmizáció

Diatónia, móduszok,pentatonia

Kórus (szülői kórus is)

Hangszertanulás, szolfézs

Havonta kötelező hangversenylátogatás

A koncepció kiépülése Intézményesülés:

- szervezeti keretek

- szaklapok

- oktatásai intézmények alapítása-zenepedagógiai művek, tankönyvek megírása,

- széles tömegeket megszólító mozgalom megszervezése

oktatási intézmények; „ ének-zene tagozatos általános iskola” Békéstarhos

Kecskemét

1975 Nemzetközi Kodály Társaság

Kodály-intézetek

Kutatás

- Kokas Klára 1965-1969 Rendszeres zenei fejlesztés hatása az iskolai eredményességre

- Dombiné Kemény Erzsébet 1980, 1988, 1992 Részképességek közötti összefüggések

- Turmezeyné Heller Erika és mtsai 2005 Zenei képességfejlődés longitudinális vizsgálata Gévayné Janurik Márta 2009-2010 Zenei képesség összefüggése az olvasási és a matematikai képességekkel

Forrai Katalin (1926-2004) Mesterével, Kodály Zoltánnal és többi tanítványtársával együtt hirdette: •az ének, a zene a személyiségformálás, •a legfontosabb emberi alapértékek közvetítésének egyik leghatásosabb eszköze. Hitt abban, •hogy a kisgyermekkorban kell szükségletté tenni az érzelmek énekléssel történő kifejezését, •hogy ekkor kell megízleltetni az együtténeklés örömforrást jelentő élményét.

Hazai törekvések

• Kokas Klára: Nem zenét, hanem agapet tanít • Szabó Helga: Énekes improvizáció kodályi alapon • Apagyi-Lantos Szerkesztés és rögtönzés • Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok • Deme Gábor: Integratív modellek • Antal-Lundström Ilona:Látható hangok

stb.

Kokas Klára (1929-2010)

• Az AGAPE, az életöröm tanítása ékesen bizonyítja Kokas Klára munkásságát, a zene nevelő erejét.

Folyamatcentrikus módszer Zenehallgatás szerepe (!) Improvizált mozgáskompozíciók Komplexitás: rajzolás, festés, agyagozás, stb. Mesék, történetek improvizálása Nonverbális gyakorlatok Dramatizálás Énekes játékok

• [1] Kokas Klára, Öröm, bűvös égi szikra, (Budapest: Akkord Kiadó, 1998)

https://www.youtube.com/watch?v=yGoJu9OLOFA&list=TL8EbVR1JkTIcklhtizyuSrlxOWU0x6oTp

https://www.youtube.com/watch?v=HOv_zDJGyaU

(49.16)

Szabó Helga (1933-2011)

A kodályi-alapú énekes improvizációt részesíti előnyben

Szabó Helga, Énekes improvizáció az iskolában I-IV. (Budapest: Zeneműkiadó, 1976)

Alapoz a már tanult, zenei ismeretekre

Feladatokat mindig játékos formában

Mozgások, ritmusok, dallamok rögtönzése

Vers+zene+mozgás kapcsolata

Improvizációs gyakorlatok:

Dallam, forma, tempó, ritmus, népdal, többszólamúság

Alkotó játékok mozgással, érdekes hangzásokkal

Apagyi Mária (1941-) és Lantos Ferenc (1929-)

Zenei és vizuális kapcsolatok

A szerkesztés és rögtönzés, a zene és a vizualitás kapcsolatában dolgozik tanítványaival Apagyi Mária[1] és Lantos Ferenc

Apagyi Mária, szerkesztés és rögtönzés,

(Budapest: Népművelési Intézet, 1984)

http://www.apagyi-lantos.hu/ Szerkesztés alapelemekkel

Hang – pont Dallam – vonal Hangcsoport – folt A hang és pont tulajdonságai Zenei és képi improvizáció

http://apagyi-lantos.hu/lantos-ferenc/galeria/lantos-ferenc-galeria/hangzasok/hangzasok

Sáry László (1940-) A kreatív gyakorlatok sokszínűségével szeretné

megnyerni a pedagógusokat ennek a hosszú idő óta hangoztatott tevékenységnek Sáry László

Sáry László, Kreatív zenei gyakorlatok, (Pécs: Jelenkor Kiadó, 1999)

A gyűjteményben található darabok különböző szóbeli utasításokat tartalmaznak, amelyeket át tudnak fordítani a zene nyelvére.

– A hang összetevői: – Időtartam – Hangmagasság – Hangerő – Hangszín – Szünetek – a csend

https://www.youtube.com/watch?v=OpOlYyajs5g

Deme Tamás (1946-) Komplex képességfejlesztési módszer

– ének-zene; – irodalom és kommunikáció; – tánc-mozgás; – vizualitás.

Deme Tamás, …ami történik, és ami van…Tanulmányok a művészetpedagógiában és a művelődés köréből. (Budapest: Szent Gellért Kiadó Nemzeti Tankönyvkiadó 1994)

Ilona Antal-Lundström

Látható hangok

• Oktatócsomag – Tanári segédkönyv – Gyermekdalok – CD-k – Munkafüzet – Útmutató

• Írási-olvasási problémák megelőzése http://www.lathatohangok.hu/index.html zenével

Külföldi zenepedagógiai módszerek E.J.-Dalcroze Ritmikai képzés fontossága

• S. Suzuki Hallás utáni tanítás • J.B.Ward A pedagógus személye • E. Willems Anyanyelvhez hasonlóan • M. Martenot Játékos tanulás • M. Montessori Jó zenehallgatóvá nevelés • C. Orff Kreativitás, komplexitás

• J. Menuhin Toleranciára nevelés

Music-Europe (MUS-E)

• A 90-es évek közepén kapcsolódott be hazánk abba a Music-EuropE (Mus-E) zenei nevelési programba, amelyet Yehudi Menuhin(1916- 1999), hegedűművész kezdeményezett. A program célja: • a zene és más művészetek erejével toleranciára nevelni, • a destruktív energiákat konstruktív mederbe terelni. Csébfalvi Éva szerk., A MUS-E program, ftp://ftp.oki.hu/program/mus-e.pdf

https://www.youtube.com/watch?v=kyGnkLkie3A

III. Törvényi szabályozás és tantervi keretek

http://net.jogtar.hu/

A köznevelés hatályos tartalmi szabályozásának dokumentumai A legfontosabb dokumentumok listája

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Magyar Közlöny 2011/162. szám – 2011. december 29.,

a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar

Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4., a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.

EMMI rendelet Magyar Közlöny 2012/115. szám – 2012. augusztus 31.

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (A

kerettantervek képezik a mellékleteket!) 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei

4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (irányelv)

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.)

73/2013. Korm. rendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai

Kormányrendelet Miniszteri rendelet, kerettantervek Pedagógiai program/ helyi tanterv

NAT

KT

HT HT

KT

HT

A Köznevelési törvény 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

A művészeti tevékenységek szerepe:

ízlésfejlesztés,

a képzelőerő,

Kifejezőképesség

figyelemösszpontosítás,

kooperációs és kommunikációs készség

A művészeti és művészetpedagógiai tevékenység:

gyakorlat- és tevékenységközpontúság

önkifejezés,

tehetséggondozás,

közösségépítés

képzelőerő, érzelmi

intelligencia és alkotókészség

aktív részvétel, öntevékenysége, a

kreativitás

A műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések

érvényesülését

A Nat struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei

A köznevelés feladata és értékei

Fejlesztési területek – nevelési célok

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek

A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok

II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák

Műveltségi területek

A Nat műveltségi területeinek felépítése

III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8. és 9-12. évfolyamokra bontva

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire

vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása

A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok

Egész napos iskola

A mindennapos testnevelés (3+2)

A mindennapos művészeti nevelés

Az idegennyelv-oktatás

Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata

A szakiskolai nevelés

A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata

Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

1995 1-10. évfolyam

Fejlesztési területek

Műveltségterületek

2003 1-12. évfolyam

Kulcskompetenciák

Kiemelt fejlesztési feladatok

Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

2007 1-12. évfolyam

Kulcskompetenciák

Kiemelt fejlesztési feladatok

Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

2012 1-12. évfolyam

Kiemelt fejlesztési területek

Kulcskompetenciák

Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak.

NAT: A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés

Műveltségterületek Anyanyelv és irodalom

Élő idegen nyelv

Matematika

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Művészetek

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Testnevelés és sport

7. Művészetek műveltségi terület

7.1. Ének-zene

7.2. Rajz

7.3. Művészettörténet

7.4. Mozgókép- és médiaismeret

7.5. Dráma és tánc

Művészetek és

kulcskompetenciák I.

Anyanyelvi kommunikáció Tudatos, érdeklődő, önkritikus, a társas viszonyokra érzékeny magatartás

fejlesztése a művészeten keresztül

Idegen nyelvi kommunikáció Ismerkedés művészeti, kulturális tartalmakkal idegen nyelven is

Matematikai kompetencia A mindennapi problémamegoldás gyakorlása, az elvonatkoztatás, logikus

következtetés képességének fejlesztése alkotó folyamatban és művészeti példákon

Természettudományos és technikai kompetencia A természetes és mesterséges környezet kölcsönhatásainak értelmezése a

művészet formáin keresztül

Digitális kompetencia IKT közvetítette tartalmak értő, érzékeny, kritikus értelezése és felhasználása

Művészetek és kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció Tudatos, érdeklődő, önkritikus, a társas viszonyokra érzékeny magatartás

fejlesztése a művészeten keresztül

Idegen nyelvi kommunikáció Ismerkedés művészeti, kulturális tartalmakkal idegen nyelven is

Matematikai kompetencia A mindennapi problémamegoldás gyakorlása, az elvonatkoztatás, logikus

következtetés képességének fejlesztése alkotó folyamatban és művészeti példákon

Természettudományos és technikai kompetencia A természetes és mesterséges környezet kölcsönhatásainak értelmezése a

művészet formáin keresztül

Digitális kompetencia IKT közvetítette tartalmak értő, érzékeny, kritikus értelezése és felhasználása

A műveltségterületek leírásának közös szerkezete

Alapelvek, célok

Fejlesztési feladatok tantárgyanként

Az adott nevelési-oktatási szakaszra

(1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam)

Közműveltségi tartalmak tantárgyanként

Az adott nevelési-oktatási szakaszra

(1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam)

Új elemek az Ének-zene területén

Kulcsot adni az igényes zene egyéni és közös megismeréséhez és élményt adó megértéséhez (pl: koncertpedagógia)

A kronológikus rend helyett erősen ajánlott a zenei készségek természetes fejlődését követő sorrendiség meghatározásai

Lehetőség szerinti gyakoriságú hangverseny-látogatás (élőzene) előkészítése, első hangversenyélmény (5-8. évfolyam)

Az összefüggések és kapcsolódások hangsúlyozása

Befogadást segítő alapvető kottaismeret

Ének-zene fejlesztési feladatai

1. Zenei reprodukció

1.1 Éneklés

1.2 Generatív , kreatív zenei tevékenység

1.3 Felismerő kottaolvasás

2. Zenei befogadás

2.1 Befogadói kompetenciák fejlesztése

2.2 Zenehallgatás

Ének-zene közműveltségi tartalmak

Népdalok

Történeti dallamok

A középkor es a gótika zenéje

A reneszánsz zenéje

A barokk zene

A klasszika zenéje

Romantika, nemzeti romantika

A 20. század és korunk zenéje

Zenei anyagok: 1–4., 5-8. és 9-12. évfolyamon

Példák a közműveltségi tartalom

megfogalmazására / Ének-zene

1-4. évfolyam

Zenei anyag:

- Elsősorban népdalok, népi gyermekjátékok

- Cselekményes zenék rövid részletei

(Camille Saint-Saens: Az állatok farsangja,

Kodály: Háry János, Prokofjev: Péter és a farkas,

Ravel: Lúdanyó meséi, Vivaldi: A négy évszak)

Kerettantervek

http://kerettanterv.ofi.hu/

A kerettantervek törvényi háttere

„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:

• a nevelés és oktatás céljait, • a tantárgyi rendszert, • az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát • a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó

követelményeit, • továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek

fejlesztésének feladatait, • és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez

rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

A kerettantervek tantárgyi rendszere

Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok

Tantárgyak (minimális óraszámmal) Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb.

Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb.

Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.

Pedagógiai program; Helyi tanterv

Helyi tantervek

A helyi tantervek A helyi tantervek iránti alapvető követelmény (egyúttal jóváhagyásuk kritériuma is), hogy megfeleljenek a Nat előírásainak és a központi kerettantervnek. o Az iskolák pedagógustestületei helyi tantervet készítenek a kerettanterv által meg nem határozott, a tanterv 10%-át magában foglaló ismeret és tudástartalomra. A helyi tantervi rész megalkotásánál figyelembe kell venni az állami vizsgák követelményeit is. o Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése, amelyeket a Nat megfogalmaz. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. (Részletesen lásd: 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rend. Melléklet: II. rész 1. rész)

Ajánlott irodalom

Benedek-Mezei-Tornyosi Benedek András dr.,-dr. Mezei Gyula,-Tornyosi Éva: Közoktatási rendszer és szervezettan. BME. Budapest. 2009. Berlász-Tallián Iratok a magyar zeneoktatás történetéhez 1945-56. Szerk. Berlász Melinda és Tallián Tibor. MTA Zenetudományi Intézet. Budapest. 1984. Dobszay (1991) Dobszay László: „A Kodály-módszer zenei alapjai.” in Kodály után. Tűnődések a zenepedagógiáról. Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. Kecskemét. 1991. Feuer (1980) Feuer Mária: „Vita iskolai énektanításunk jelenéről és jövőjéről.” in Muzsika, 23. 12. sz. 1–4. (1980) Gyöngy (2015)

Gyöngy Kinga: Első lépések a művészetek felé II., Szerző: Gyöngy Kinga Budapest, 2015

Golnhofer (2004) Golnhofer Erzsébet: Hazai pedagógiai nézetek.1945-1949. Pécs. 2004.

Kiss (1994) Kis Jenőné: Alternatív lehetőségek a zenepedagógiában. Budapest.1994.

Kodály (2007) Kodály Zoltán (2007): Visszatekintés I. kötet (szerk. Bónis Ferenc). Budapest. 2007.

NAT Nemzeti alaptanterv” in Magyar Közlöny 2012. évi 66. szám: 10657–10847. Németh (1999) Németh András és Ehrenhard Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Budapest. 1999 Osvay (1999) Osvay Károlyné: Az ének-zene tanításának módszertana. Nyíregyháza. 1999. Pukánszky (2005) Pukánszky Béla: „Kodály Zoltán zenepedagógiai munkásságának életreform motívumai „ in: Németh András, Mikonya György és Skiera, Ehrenhard (szerk.): Életreform és reformpedagógia – nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Budapest. 192-213 Szabó (1989) Szabó Helga: A magyar énektanítás kálváriája. Budapest. 1989. Szőnyi (1984) Szőnyi Erzsébet: Kodály Zoltán nevelési eszméi. Budapest. 1984. Szőnyi (1988) Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században Budapest. 1988.

Turmezeyné (2005) Turmezeyné Heller Erika - Máth János - Balogh László: „Zenei képességek és iskolai fejlesztés.” in Magyar Pedagógia. 105. évf. 2. szám 207–236. (2005) Udvari (2002) K. Udvary Katalin: Psalmus humanus. Hagyomány és megújulás a kodályi

zenepedagógiában. Budapest. 2002.