A magyarországi németek

betelepítése a 18. században az

újhartyáni svábok példáján keresztül

Bevezető

Előadás célja: Újhartyán lakosainak többsége

1764-1852 között német ajkú családokból állt, akik nem közvetlenül német földről érkeztek ide, hanem más településekről továbbvándorolva telepedtek itt le.

Betelepítések:

• Kb. 1000 éve élnek németek a Kárpát-medencében • Szent István, II. Géza, IV. Béla (németek, erdélyi, szepességi szászok)

• Török kiűzés ---> elnéptelenedett ország elmaradott ipar, mezőgazdaság• 1720.: 3-4 millió fő

Etnikai viszonyok átrendeződése a 18. sz.-ban:1. belső vándorlás (északról magyar és szlovák migráció)2. szervezett telepítés3. magántelepítés ( Prinz Eugen, gr. Károlyi Sándor)4.bevándorlás (román parasztok, pásztorok, ruszinok)

Benépesítés okai: gazdasági katonai vallási mezőgazdaságiHárom szakasz: 1. III. Károly idején 1722-26 2. Mária Terézia ideje 1756-63 1763-73; 1768-71

3. II. József ideje 1782-87

Településterületek: Dunántúli-khgy.: Bakony, Vértes, Budai hegység, Veszprém, Buda, Vác, Esztergom Dunántúl dk-i része: Tolna, Baranya, Somogy (Schwäbische Türkei) Kelet- Mo.: Szatmár megye (Szatmár, Nagykároly) Szlavónia, Szerémség (Eszék) Bácska (Újvidék)Bánát (Temesvár)

Módosult etnikai térkép15. sz.: 4-4,5 mill. fő → 80-85%magyar 18. sz.: 9,2 mill. fő → 40-45% magyar

Kedvezmények:

vámmentesség ingyenes telek- és lakóhely biztosítása adómentesség (3-3 év) építőanyag szállítása az államkincstár pénzén szabad kereskedelem kamara költségén papi kúriák építése kézműveseknek 15 évi adómentesség

Nyelvjárások (elnevezések):

Heidebauerek: Mosoni-síkság• Ponichterek, heáncok: Sopron vidéke

(délbajor dialektus)• Stiffolerek: Baranya-megye• Cipszerek: Észak-Mo.• Szászok: Erdély• Nagybörzsöny: déli bajor nyelvjárás• Budai-hegyvidék: dunai bajor nyelvjárás• Cserhát (Szendehely, Berkenye): keleti

frank nyj.

Magyar-német kapcsolatok:

Kereszténység elterjesztése (szerzetesek, lovagok) Feudális viszonyok elterjesztése

Magyar-német házasságok (pl.: I. István-Gizella)

Jelentős kézművesek- kereskedők

Sváb népdal a Dunáról (a Duna a tengerbe Folyik c. )

A magyarok megítélése a németekről:

• Pesti német színház -> (1812-49)

• Magyarok csak svábok- nak nevezik őket

• Változó megítélés

• Inkább „pozitív” irányba néztek rájuk

• szorgalmas, mértéktartó, kötelességtudó, kitartó

Német gasztronómia Magyarországon (átvett ételek):

• Csirke paprikás (Paprikahuhn)• Töltött paprika (Gefüllter pfeffer)• Lecsó (Letscho)• Kolbász,virsli (Wurst,Frankfurter)• Galuska (Nudel)

Sváb vályogház

Sváb konyha

Sváb szoba

Ulmer Schachtel

A német bevándorlók többségében Németország déli részéröl tutajokkal érkeztek a Dunán. Kiindulópontjuk Ulm, Günzburg és Regensburg volt. Az általuk használt 150-200 személyes tutajokat ill. fahajókat tréfásan „Schwaben-Zille” (sváb tehercsónak) vagy „Ulmer Schachtel” (ulmi skatulya) névvel illették. A tutajok Domboriba, Tolna melett kötöttek ki, az akkor még szabályozatlan Dunán. Az utazás Ulmtól Tolnáig kb. 15 napot vett igénybe. A német bevándorlókat manapság is „Donauschwaben” (dunai svábok) névvel említik.

ÚjhartyánKözépkor:• Hark → Harquian, Harkyan • Hartyáni Márton – Hartyáni János 1644 ┼• első említés: 1276. 05. 20.• Pusztahartyán• tulajdonosok: Babai István, Beretvás János, gr. Rádai

Pál, gr. Grassalkovich Antal

Új-Hartyán megszületése Újjátelepülés → ellentmondásos források: Örkényi Ferenczy József (1844): ‘svábok, tótok’ Galgóczy Károly (1876): ‘magyarok, németek, tótok’ ╚ telepítés: gr. Grassalkovich Antal 1772 dr. Borovszky Samu: gr. Grassalkovich Antal 1772 sári plébánia anyakönyve: „1718. 10. 22. Anna

Jurászek, 50 éves ex Hartyán”

I. Grassalkovich Antal telepítései

család: horvát nemesi, bárói, grófi rang gödöllői kastély+uradalom Neoacquistica Comissio

Újhartyán telepítése

1764. telepítési szerződés: 1764. 02. 20. politikai község: 1772. katolikus templom: 1776. ╚ önálló anyakönyvvezetés: 1779.

Telepítési szerződés

40 házhely+föld+rét 1 évi adómentesség kocsma évi 12 forint a gödöllői uradalmi kasszába

Érkezések bizonyítása Johannes Neumayer - Anton Wirth kutatásai → környező

falvakból = „leánytelepülés”, „másodlagos település” ╚ Dunaharaszti, Soroksár, Taksony, Vecsés,

Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ceglédbercel, Kakucs, Hernád, Örkény

Újhartyáni német családok eredete

Arbeitskreis Donauschwäbischer Familienforscher – Dunamenti Svábok Családfakutató Egyesülete → a jelentősebb alapító családok honnan – hová – mikor telepednek le Újhartyánban

telepesek első név szerinti összeírása: 1828.

korábbi források: anyakönyvek, J. N.: Ortsfamilienbuch c. tanulmánya

Nemzetiségi adatok 1941-2001 között

1949-es adatokra a németek kitelepítése és a lakosságcsere (szlovákok) voltak hatással

2001-ben a kulturális értékekről, hagyományokról

összesen 0-14 15-39 40-59 60-X

horvát 19 687 1 870 5 886 6 769 5 162

német 88 209 8 209 25 339 29 895 24 766

szerb 5 279 496 2 032 1 557 1 194

szlovák 26 631 2 522 6 549 8 734 8 826

szlovén 3 429 292 972 1 210 955

A kulturális értékekhez, hagyományokhoz sokkal többen kötődnek, mint ahány bevallást tettek a

nemzetiségre.

VégeVége