a mai óra témakörei…20rl.pdf · elhúzódószülés, köldökzsinór rátekeredése a magzat...

1

Dr. Révész László

egyetemi tanársegéd

[email protected]

• Az inkluzív nevelés elmélete és gyakorlata a sportban

• Az edzővel szemben támasztott követelmények

A mai A mai óóra tra téémakmakööreirei……

2

Az inklAz inklúúzzíív nevelv neveléés s elmelméélete lete éés gyakorlata a s gyakorlata a testneveltestneveléésben sben éés a s a

sportbansportban

A mA máássssáágg

• Másság szót a szótárakban nem találhatjuk meg.

• “különbség”: eltérést, megkülönböztetést fejez ki

• a másság fogalma csak a normativitás fogalmával együtt létezik (statisztikailag a norma az átlag, a statisztikai szórás pedig a másság)

• A másság relatív fogalom.

• Valakire, vagy valamire akkor mondjuk, hogy “más”, ha nem azonos valakivel vagy valamivel, ha eltérő minőségű, fajtájú, azaz a fogalom valakihez viszonyítva fejez ki eltérést.

BevezetBevezetőő gondolatokgondolatok

3

TTöörtrtééneti neti ááttekintttekintééssÓkori Görög kultúra:

• kalokagathia eszméje

• a fogyatékosság megítélése függött a fogyatékossá válás módjától (Spárta- Taigetosz; csatában szerzett sérülés-hadvezérek)

Középkor:

• a jó és szép dolgokat isteni ajándéknak tekintették

• a nem tökéletes, „torz” megjelenést túlvilági, gonosz erőknek tulajdonították

• az előítéletet fokozták a csonkításos büntetések

TTöörtrtééneti neti ááttekintttekintééss

• a XVII. sz. közepéig a fogyatékosok gondozása nem jelent meg társadalmi szinten

• fogyatékosok foglalkoztatása először Angliában, 1960-ban

•1973-ban Franciaországban törvényt fogadtak el a munkanélküliek támogatására

• a XIX-XX. sz. uralkodó nézetei szerint az egymáshoz kötődés pontjait kell megkeresni a nevelésben

4

NemzetkNemzetköözi elzi előőzmzméényeknyek

• ENSZ állásfoglalása az oktatással kapcsolatban (1993)

Mindenkinek joga van az oktatáshoz…

• Salamancai nemzetközi konferencia az oktatásról

Nem léteznek fogyatékosok és nem fogyatékosok csak gyerekek akik egyéniségükben nagyon eltérőek.

SalamancaiSalamancai NyilatkozatNyilatkozat

• Minden gyermek oktatható és joga van hozzá…

• Senki sem tökéletes, ezért nem tud minden területen tökéletesen teljesíteni…

• Az akadályozott tanulók is részei a társadalomnak, vannak jogaik…

• A tanulók aktív közreműködésével konkrétan megfogalmazott követelmények szükségesek…

• Át kell formálni az iskolák szemléletét…

5

Az integrAz integráácicióó jelentjelentéésese

• Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) beilleszkednek ép társaik közé” (Illyés, 2000).

• Integráció: „fogadást” jelent;

• Inklúzió: „bevonást” jelent;

Az integrAz integráácicióó éés inkls inklúúzizióóöösszehasonlsszehasonlííttáásasa

Az összehasonlítás alapja

I*TEGRÁCIÓ I*KLÚZIÓ

Módszer, óravezetés stílusa

Nem változik, hagyományos

Módosított, differenciáló pedagógiai módszerek

Tanulási folyamat Teljesítményorientált Személyiségorientált Gyógypedagógus feladata

Probléma megoldása Probléma megoldásához vezető út megtalálása

6

Az integrAz integráácicióó formformááii

• Lokális integráció: az ép és sérült tanulók egy intézményen belül (közös épületben) tanulnak, de a gyermekek között nincs kontaktus.

• Szociális integráció: a tanórákon bontottan vesznek részt a diákok, az ezen kívüli időben azonban együtt vannak.

• Funkcionális integráció: az együttnevelés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed.

• Fordított: a speciális intézmény fogadja be az ép tanulót

• Spontán: iskolába belépéskor még nem derült ki SNI-je

• Inklúzió (befogadás): az integrált nevelés legfejlettebb változata.

MagyarorszMagyarorszáági kateggi kategóóririáákkS*IS*I

Az 1993.évi KTv. szerint: „Sajátos nevelési igényűtanuló: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).”

7

Testi fogyatTesti fogyatéékosskossáágg

• A mozgató szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan akadályozza;

• Jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, szocializáció nehezített;

• Izolációt eredményezhet;

ÉÉrzrzéékszervi fogyatkszervi fogyatéékosskossáágg

• 1. Hallássérültek:• Lehet átmeneti vagy maradandó; egy- vagy kétoldali;• 50%-uk recesszíven örökli• Szerzett: pre-peri-posztnatális ártalmak;• Típusai: vezetéses jellegű, idegi eredetű, vegyes típusú;

• 2. Látássérültek:• Akinek látóképessége az ép látáshoz viszonyítva csökken;• Lehet: öröklött, vagy szerzett; organikus vagy funkcionális;• Súlyossága szerint 3 csoport:- Gyengénlátó: oka a szem fénytörési rendellenessége

(mozgásos ügyetlenség!!!)- Aliglátó: mozgáskoordinációs zavar!!!- Vak: fényt nem érzékel

8

ÉÉrtelmi fogyatrtelmi fogyatéékosskossáágg

• Lehet: enyhe, mérsékelt, súlyos, nagyon súlyos;• Gyógypedagógiában 2 csoport: 1. Tanulásban akadályozottak;

2. Értelmileg akadályozottak;

• IQ-értékek jelentése:• 140 és felette: extrém magas• 120-139: igen magas• 110-119: magas• 90-109: átlagos• 80-89: alacsony• 70-79: igen alacsony• 69-50: enyhe fokú értelmi fogyatékosság (debilitás)• 35-49: középfokú értelmi fogyatékosság (imbecillitás)• 20-34: súlyos értelmi fogyatékosság (idióta)• 19 és alatta: legsúlyosabb értelmi fogyatékosság (idióta)

BeszBeszéédfogyatdfogyatéékosskossáágg

• Nem indul meg, kórosan késik a beszédfejlődés;

• Beszélhetünk: Megkésett (mennyiségi mutató) és Akadályozott (minőségi mutató) beszédfejlődésről;

• Hadarás és dadogás is ide tartozik;

9

PszichPszichéés fejls fejlőőddéési zavaroksi zavarok-- DiszlexiaDiszlexia

• Tünetei:• Lassú olvasás,• Szövegértési nehézség,• Betűtévesztés-kihagyás-betoldás,• Szótagkihagyás-betoldás, reverziók (betű, betűsorrend megfordítása),

• Összeolvasási nehézség,• Megkésett beszédfejlődés, szegényes szókincs, szómegtalálási, mondatalkotási nehézség,

• Fejletlen ritmusérzék, rossz finommotorika, téri-időbeli orientációzavar, figyelem-emlékezet problémák;

PszichPszichéés fejls fejlőőddéési zavaroksi zavarok--DiszgrDiszgrááfiafia

• Diszlexiához társul ritkán önállóan;• Tünetei:• Görcsös ceruzafogás,• Rossz vonalvezetés,• Grafomotoros emlékezet gyenge,• Betűtévesztés, betűkihagyás-betoldás,• Szótag kihagyás-betoldás, reverziók;• Egybe-különírási hibák, rossz írásjel használat;• Lassú írástempó;

10

PszichPszichéés fejls fejlőőddéési zavaroksi zavarok--DiszkalkuliaDiszkalkulia

• Számolási- számfogalom megértési zavar;• Tünetei:• 10-es számkörben hibás számolás,• Mennyiség-felismerés kialakulatlansága testen és tárgyakon,

• Mennyiségi relációk felismerésének nehézsége,

• Matematikai műveletek használatának képtelensége;

Az AD/HD kialakulAz AD/HD kialakuláássáának okainak okai• Genetikai okok: esetek 50%-ában a betegség kialakulása mögött ez

áll.…anya migréne, apa gyomorbetegsége és allergiája, testvérek asztmája

és szénanáthája, nagyszülők cukorbetegsége kockázati tényező.• Környezeti okok: e mögött a nem megfelelő családi háttér, a

biztonság, a nyugalom és a szeretet hiánya, valamint az iskolai körülmények szerepelnek.

• Idegrendszeri okok:…Prenatális (szülés előtti): az anya anyagcsere-, hormonzavarai, a

dohányzás, az alkohol- és koffeinfogyasztás, stressz, mérgezések, placentaelöregedés.

…Perinatális (szülés közbeni):rizikószülés (korai, rohamos, késői), elhúzódó szülés, köldökzsinór rátekeredése a magzat nyakára, oxigénhiányos állapot.

…Posztnatális (újszülöttkori): kék vagy fehér teszthalál a légzésgyengeség, vagy a légzőszerv fejletlensége miatt, súlyos sárgaság, vércukorszint ingadozás.

• Egyéb organikus okok: legújabb vizsgálatok szerint étel- és egyéb allergiák, valamint érzékszervi rendellenességek.

11

ViszonyulViszonyuláás ahhoz, aki ms ahhoz, aki mááss

pozitpozitíív diszkriminv diszkrimináácicióónegatnegatíív diszkriminv diszkrimináácicióómmáás ns nééven ven stigmatizstigmatizáácicióórróóll

INTEGRINTEGRÁÁCICIÓÓS S LEHETLEHETŐŐSSÉÉGEK A GEK A

TESTNEVELTESTNEVELÉÉSBEN SBEN ÉÉS S SPORTBANSPORTBAN

12

Az adaptAz adaptáált testnevellt testneveléés s éés sports sport

Célja:• Megegyezik a testnevelés tanításának általános céljaival, de tekintetbe kell venni azokat a specifikumokat, amelyek a fogyatékosság tényéből erednek.

Feladata:• A megváltozott és sérült személyiségfejlődés tükrében a fogyatékosság típusától és az egyéni állapottól függő formában integrálódnak a nevelési-oktatási folyamatba.

Az adaptAz adaptáált testnevellt testneveléés s éés s sport szsport szüükskséégletei, tartalma:gletei, tartalma:

• Új mozgások tanítása a cselekvéses mozgástanulás érdekében,

• Motoros képességek célirányos fejlesztése, a sikeres mozgás lehetőségének elősegítése,

• Az egyéni állapotnak megfelelő mozgásszükséglet kialakítása,

• A fizikai erőnlét fokozása, a szabadidő aktív eltöltésére nevelés, diáksportkör- szervezés,

• Egyéni sportág kiválasztása, tehetséggondozás

13

• Lehetővé tenni a tanulók egészségének fejlődését, fejleszteni motoros képességeiket, megalapozni a sajátos higiéniai szokásokat,

• Sikeres mozgásélmény nyújtása, fizikai aktivitásra motiválás,

• Egészséges életmód megalapozása, a szabadidőhelyes eltöltése, a felnőtt sportolás igénye.

Az adaptAz adaptáált testnevellt testneveléés s éés s sport szsport szüükskséégletei, tartalma:gletei, tartalma:

SajSajáátos elvek, elvtos elvek, elváárráások az adaptsok az adaptáált lt testneveltestneveléés s éés sporttal s sporttal

kapcsolatosankapcsolatosan

• Feleljen meg a tanulók egészségi és mozgásállapotának, valamint a fogyatékosságból fakadó prevenciónak, korrekciónak és kompenzációnak.

• Fejlessze a tanulók mozgáskultúráját, mozgáskoordinációját.

14

TanTanííttáásisi stratstratéégiagia

• Alkossunk csoportokat a gyermekek képessége szerint,• Játékos tevékenységeket alkalmazzunk,• Együttműködésre neveljünk,• Szemléltetés,• Gyermekek által könnyen érthető szófordulatokathasználjunk,

• Alkalmazzunk a fogyatékosok sportjának tevékenységeit(olyan tevékenységekm amelyek minden tanuló számáraújak, és együtt lehet végezni),

• Adott célnak megfelelő eszközöket használjunk,• Győződjünk meg arról, hogy minden gyermek érti a feladatot.

KKöörnyezetrnyezet

• használjunk kisebb játékteret

• inkább teremben játszunk

• pályajelzések jól láthatóak legyenek

• alacsonyabb háló alkalmazása

• megfelelő világítás

• külső zavaró tényezők minimumra csökkentése

15

EszkEszköözzöökk

• könnyebb, rövidebb ütők

• használjunk könnyebb, nagyobb és/vagy lassabblabdát (esetleg csörgőlabda)

• használjunk a környezet színétől jól elkülönülőeszközöket Pl. szerek, jelzőmezek

• alkalmazzunk speciális SNI gyermekek számáratervezett tevékenységeket

A fogyatA fogyatéékos tanulkos tanulóók testnevelk testnevelééss--tantanííttáássáában az alban az aláábbi adaptbbi adaptáácicióós elveknek s elveknek

kell kell éérvrvéényesnyesüülnilniüük:k:

• A fogyatékosság-specifikusság elve,

• A rehabilitációs irányultság elve,

• A differenciált foglalkoztatás és egyéni módosítás elve,

• A választhatóság elve

• A továbbfejlődés és a sportági lehetőség elve

16

Az edzAz edzőővel szemben vel szemben ttáámasztott kmasztott köövetelmvetelméényeknyek

Az edzAz edzőő pedagpedagóógiai szerepegiai szerepe

Két pedagógiai szerep: testnevelő tanár, edző (19. sz)

• Nevelés színterei (intézmények, intézményen kívüli)

• Nevelési szerepkörök (tanító, tanár, zenetanár, edző)

• Jellemző vonásaik:

• Atya- a lelki vezető

• Mester- a szaktudás birtoklója

• Hivatalnok- az értékelő, feladatokat meghatározó

•„Csendbiztos”

17

A pedagA pedagóógus feladatai a testnevelgus feladatai a testneveléésben sben éés a s a sportbansportban

TestnevelTestnevelőő tantanáár:r:

- Szervezi és irányítja a tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységeit

- Oktatási anyag: sportmozgások, szabályok, taktikai ismeretek

- Pedagógiai célja:

▪ élményszerzés

▪ egészség megőrzés

▪ sportolás igényének kialakítása

▪ személyiség fejlesztés

TestnevelTestnevelőő tantanáár:r:

• A sportmozgalom alakítói – a sport sorsának alakítása

• �em sportolót nevel, hanem sportolni tudó, sportolni vágyó embert !

•Munkájának sikerét nem a sporteredményekben kell mérni.

SportedzSportedzőő: :

- Más szempontok, mint a testnevelő tanárnál

- Sportbeli célok elérése érdekében szerveződik

- Sportérdekek dominálnak

- Sikere a sport mércéivel mérhetők (eredményesség)

- Pedagógiai céljai, feladatai is vannak - nevelés –

- Sportág jellegének dominanciája

18

A sportszakember (edzA sportszakember (edzőő) ) ééletpletpáálylyáájaja

1. Pályaválasztási döntésig tartó szakasz

2. A képzés időszaka

3. A pályavitel szakasza

A pA páályavlyaváálasztlasztáási dsi dööntntéésig tartsig tartóó szakaszszakasz

A pályaválasztás első szakasza

• „kaotikus pedagógiai élmények” szakasza

• gyermekkor, serdülőkor, korai ifjúkor

• pozitív élmények szerepe (tanár személyisége, pedagógiai feladatok)

• a tanár, mint „ideál”, példakép

Pályaválasztás előkészítése

• pedagógiai „ars poetika”

• környezet szerepe

• a pedagógus pályát gyakran a korai gyermekkorban választják

19

• a pályafejlődés legintenzívebb szakasza

• természettudományi és társadalomtudományi képzés

• tanári képzés → korábbi pedagógiai tapasztalat nélkül

• edzőképzés → gyakorlati tapasztalatuk van

• tanári reprezentáció, belső tudat, szemlélet a nevelésről

• egyéni problémamegoldás kialakulása

A kA kéépzpzéés ids időőszakaszaszakasza

• a pályavitel első évei pályakezdési nehézségekkel

• gyakran más képet vizionáltunk

• váratlan, megoldhatatlannak tűnő problémák, módszertani bizonytalanságok• pályakezdés nehézségei

• praxissokk• „konstanzi kád”

• a munkába állás bizonytalanságai az 1-2 évben jenetkeznek

• 3-5 évig pályakezdők

• 5-10 év: pozitív fordulat, magabiztosság kialakulása, működőképes stratégia kialakítása, fejlődésre még képes szakember

A A ppáályavitel elslyavitel elsőő szakaszaszakasza

20

















A „konstanzi kád” szindróma

1-12 hónap

21

• A rutin:

• a pályavitel 15-25. éve között figyelhető meg

• a bevált módszerek gépies alkalmazása

• új ismeretre való fogékonyság csökken

• érzelmi kapcsolata a tanítványokkal csökken

• előnyök- hátrányok

• A kiégés:

• általánosnak mondható

•a pályavitel 50. éve után

• energiák fogynak

• pedagógiai, szakmai érdeklődés elmúlik


Az edzAz edzőő kkéépe a tudompe a tudomáány tny tüükrkréébenben

Ki a jó nevelő?

Kiből válhat jó nevelő?

Ki az ideális nevelő?

Ki a jó edző?

Kiből válhat jó edző?

Ki az ideális edző?

• pályára való alkalmasság kérdései

• Spranger (1933) szerint a nevelői személyiségvonások nem a belátáson alapulnak, tehát NEM TANULHATÓK

• szerinte születni kell erre a hivatásra (pesszimista nézet)

• Makarenko: mesterség (ezáltal tanulható)

• Ugyanakkor mindent meg lehet tanulni, gyakorlással elsajátítani?

• Nagyon nehéz megválaszolni a kérdéseket!

22


• Caselmann (1949) szerint nem a kérdést kell megválaszolni, a nevelői személyiségeket kell tipologizálni

• tipológiai szemlélete:

Logotrop típus

• objektív értékek

• tudásvágy

• szakmai érdeklődés

• tananyag központú

• gyakran „merev”

Paidotrop típus

• szubjektív értékek

• diák felé fordul

• az oktatási anyag csak irányelv

• a tanulói viselkedés az érték


• a logotrop edző:

• a sportág felé fordul

• azért lett edző, mert a sport határozza meg a tevékenységét

• sportszakmai kérdéseket fontosnak tartja

• követelményeket támaszt

• szakmailag fejlődik

• a nevelés kérdéseit gyakran nem tartja fontosnak

• nincs személyes kapcsolata a sportolókkal

• nem szervezi a közösséget, nem foglalkozik az egyéni problémákkal

• csak a sportolók képzési feladataival törődik

23


• a paidortop edző:

• ellentétesen viselkedik

•a sportoló felé fordul

• szeret emberekkel foglakozni

• engedményeket tesz a követelményekben

• nem a sportági tökéletesség a vezérelve

• kiváló közösségépítő

• kellemes légkört teremt

• valódi nevelő, emberi kapcsolatokat alakít ki

• Nem szabad szélsőségesen egyik vagy másik típust követendőnek minősíteni!


• az eredményes folyamathoz szükséges az edzőszemélyiségjegyeinek vizsgálata is

• a 80-as évek végétől sok empirikus adat áll rendelkezésre

• azonban a kapott eredmények nem mindig megbízhatóak (nincs garancia, hogy valóban úgy is viselkedik az edző)

• az edző- sportoló kapcsolat mérése több információt nyújt (CARTQ, TEOSQ, PMCSQ)

• komplexen kell kezelni a kérdést

• az edzők gyakran szerepfüggésbe kényszerülnek, melyek belső konfliktushoz is vezethetnek

24

A sportszakemberrel szemben tA sportszakemberrel szemben táámasztott masztott kköövetelmvetelméényeknyek

Szakmai felkSzakmai felkéészszüültsltséégg

PedagPedagóógiai felkgiai felkéészszüültsltséégg

ErkErköölcsi klcsi köövetelmvetelméényeknyek

ÁÁltalltaláános mnos műűveltsveltséégg


Szakmai felkészültség:

• alapvető fontosságú

• koordinációs és kondicionális képességek fejlesztése

• technikai és taktikai elemek megtanítása

• életvitelre- életmódra nevelés

• folyamatos önképzés igénye

25


Pedagógiai felkészültség:

• elméleti ismeretek és gyakorlati ismeretek

• „ösztönös pedagógia” nem lehet hatékony

• gyakorlati pedagógiai felkészültség szükséges

• speciális tevékenymezőben jelennek meg ezen képességek

• pedagógiai megfigyelőképesség

• pedagógiai képzelet

• pedagógiai emlékezet

• pedagógiai fantázia

• tapintat

• pedagógiai szervezőkészség


Általános műveltség:

• a szakmai műveltségtől jól elhatárolt

• Követelmény? Magánügy?

• műveltnek kell lenni- a nevelésben fontos szerep jut ennek

• elemei:

• nyelvi műveltség

• a viselkedés kulturáltsága

• a műveltség terjesztése

• az ifjúsági szubkultúra ismerete

26


Erkölcsi követelmény:

• a tisztes helytállás követelménye

• a sportszakember felelős a sportolókért

• rejtett felelőssége is van (nevelés, testi-lelki fejlődés)

• alig-alig ellenőrizhető a nevelőmunka (ellenőrzés?)

• példamutatás (jellegzetes nevelő hatás)

SajSajáátos probltos probléémmáák k

• A jellegzetes környezetből adódik (a tornaterem, sportpályák világára jellemző)

1. A sport értékének eltúlzása

2. A testnevelő-edző presztízse

3. A testnevelő-edző a leghatékonyabb nevelő?

4. A testnevelés óra, edzés formális szabályozottsága

5. Tekintélyelvűség

27

Az edzAz edzőősportolsportolóó kapcsolat tkapcsolat téényeznyezőőii

1. A sporttevékenység élteti

2. A kölcsönös függőségen alapszik

3. Bármikor felmondható

Az edzAz edzőői munki munkáához szhoz szüüksksééges szemges szeméélyi tulajdonslyi tulajdonsáágokgok

Együttműködési képesség

Fanatizmus

Hivatásszeretet

Következetesség

Lelkesedés

Munkában való hit

Alkotásvágy Rendszeresség

Sportágszeretet

Szervezőkészség

Lényeglátás

Tudásvágy

Szorgalom

28

EdzEdzőői ismereteki ismeretek

Egyéb tudnivalókSportági tudnivalókÁltalános felkészítési tudnivalók

Tájékoztatás

Matematikai statisztikai

Nyelvismeret

Számítástechnika

Audiovizuális technikai

Általános műveltség

Szervezés-vezetéselmélet

Gazdasági

Humánpolitikai

Szállítási

Felszerelés-szerismeret

Létesítmény építési

Sportági edzésmódszertan

Mozgástechnika

Taktika

Technikai-taktikai

Terhelésadagolási

Képesség- és készségfejlesztési

Edzéstervezési

Regenerációs

Anatómia

Antropometria

Biokémia

Biomechanika

Környezettan

Immunológia

Egészségtan

Edzéstudomány

Élettan

Oktatástan

Örökléstan

Pedagógia

Szociológia

Tesztelmélet

Teljesítménydiagnosztika

Képességfejlesztés

Tervezés

Gyakorlati tapasztalatok

Az edzAz edzőői munka fi munka főő öösszetevsszetevőőii

Sportági gyakorlati tapasztalatok

EREDMÉ*YES

EDZŐI

TEVÉKE*YSÉG

Törődés a sportolókkal

Edzői szakismeretek

Személyes tulajdonságok

a mai óra témakörei…20rl.pdf · elhúzódószülés, köldökzsinór rátekeredése a magzat...

Documents