evangélikus hetilap 75. évfolyam, 51–52. szám g 2010. december 19–26. g Advent 4. vasárnapja / Karácsonyi dupla szám Ára: 250 Ft

Örömre hangolva f 2. oldalMárványlapra vésett mulandóság… f 6. oldalInterjú Csorba István karnaggyal f 13. oldalAngyalkellékek f 19. oldalKarácsony a feltámadás fényében f 21. oldalSzilveszteri fonákságok f 29. oldal

„Ám sze re pel jen bár mi lyen dá tum a fej léc ben, tar toz zon azegy há zi, avagy a po li ti kai ve ze tés bár mi lyen irány zat hoz,le gyen az EvÉ let akár hány ol da las, a fő üze net ugyan az: Is -ten meg tar tó ke gyel me, Jé zus hű sé ges sze re te te és a Szent -lé lek vi gasz ta ló ere je nem vál to zik.”

75. évfolyamától búcsúzik az Evangélikus Élet f 8–9. oldal

El nök-püs pö ki be kö szön tőm ben aka pott bi za lom meg osz tan dó aján dé -ká ról val lot tam a fa so ri temp lom ban(„In to ná ció” – Evan gé li kus Élet, 2010.de cem ber 5.). Ezt kö ve tő en pe dig el -ső „hi va ta los” szol gá lat ként az ol tárfe lé for dul tam, hogy imád ság gal zár -juk az ik ta tó is ten tisz te le tet. Fel te -kint ve a jól is mert ka rá cso nyi ol tár -kép re döb be ne tes él ményt él het temát: a test té lett bi za lom kö szön töttrám Ben czúr Gyu la szín pom pás fest -mé nyé ről. El kép zel he tő-e na gyobbbi za lom an nál, mint hogy az uni ver -zum Te rem tő je, az örök ké va ló Is tentö ré keny kis gyer mek ként nyújt ja fe -lém, fe lénk a ke zét?!

Va jon meg lát juk-e még a bi za -lom nak ezt a pá rat lan moz du la tát2010 ka rá cso nyán? Tom ka Mik lós, ano vem ber 25-én tra gi kus hir te len ség -gel el hunyt ne ves ka to li kus tár sa da -lom tu dós még ha lá la után is ta nítmin ket a Vi gi lia cí mű fo lyó irat ka rá -cso nyi kör kér dé sé re írott so ra i val.Éle sen ve ti fel so kunk kín zó di lem -má ját: „Van-e ki út a gya nak vás ból, bi -zal mat lan ság ból?”

Van-e esély gyó gyu lás ra egy olyanbe teg or szág ban, ame lyet így di ag -nosz ti zál a hí vő val lás szo cio ló gus:„Tár sa dal munk egy más mel lett el ha -la dó em be rek, fu tó is me ret sé gek,erő sö dő in di vi du a liz mus és a nö vek -vő ma gá nyos ság tár sa dal ma… Már

csak az öre gek em lé kez nek ar ra azidő re, ami kor a ro ko ni és szom -széd sá gi kap cso la tok meg szab ták amin den na pok rend jét, és meg ad -ták azt az ér zést, hogy min den gond -ban van ki re tá masz kod ni.” Ehe lyett„élet for má vá vált a bi zal mat lan ság”,ami meg mér ge zi em be ri kap cso la ta -in kat, és szét zi lál ja még lé te ző kö zös -sé ge in ket is.

Pe dig az ézsa i á si pró fé cia sze rint„a meg té rés és a hig gadt ság se gí te neraj ta tok, a bé ke és a bi za lom erőt ad -na nek tek” (Ézs 30,15)! Ki jó za ní tó Is -ten re a lis ta em ber is me re te, amely azidé zett ige vers foly ta tá sá ból csen dülki: „De ti nem akar já tok…”

Igaz len ne ez a ke se rű mon dat mégka rá csony kor is? Most sem aka runkIs ten hez tér ni? Most sem aka runk le -hig gad va meg bé kél ni? Még ilyen -kor sem tu dunk bi za lom mal egy másfe lé for dul ni?

Ép pen eb ben a re mény te le nül bé -nult ál la po tunk ban sza bad az egy ko -ri böl csek alá za tá val le bo rul ni a já szol -böl cső nél. Hogy új pers pek tí vát nyer -ve ké pe sek le gyünk fel néz ni a bet le -he mi gyer mek re, aki ben ma ga a min -den ha tó Is ten nyújt ja fe lénk a ke zétőszin te, fel tét len bi za lom mal. Mert aziga zi bi za lom min dig fel té tel nél kü li!A bi zal mat ugyan is nem le het ki ér de -mel ni, nem le het ki csi kar ni. Ön ál ta -tás ab ban re mény ked ni, hogy egy szermajd csak si ke rül rá szol gál nunk. Aziga zi bi zal mat min dig meg elő le gez ve,aján dék ba kap juk, hogy má so kat is

meg aján dé koz has sunk, meg ör ven -dez tes sünk ve le!

Így sza va zott Is ten bi zal mat ne -künk már szü le té sünk pil la na tá ban,ami kor az anya méh ho má lyá ból nap -vi lág ra hí vott. Ké sőbb is ő jegy zett elmin ket az örök élet re a ke reszt ségaján dé ká ban elénk si e tő sze re te té vel.Ez zel a tö ret len bi za lom mal ér ke zika Min den ha tó új szü lött ként a bet le -he mi éj sza ká ba. Az em ber ki re kesz -tő bi zal mat lan sá gá nak tra gi kus szim -bó lu ma, hogy még a ven dég fo ga dó -ban sincs hely szá má ra…

Mind ez zel szem ben az is tál ló jám -bor jó szá gai és a tár sa da lom pe re mé -re ta szí tott pász to rok gyen géd sze re -tet tel ve szik kö rül a kis cse cse mőt. Avá lasz tott nép po li ti kai és val lá si ve -ze tői té bo lyult ha ta lom fél tés ben szö -vik gyil kos ter ve i ket Je ru zsá lem ben.De a csil lag fé nyét és Mi ke ás pró fé -ci á ját en ge del me sen kö ve tő po gánymá gu sok el jut nak Bet le hem be, aholbi za lom mal kö szön tik az új ki rályt.

Meg ka pó an be szé des a fa so ri ol -tár ké pen lát ha tó si sa kos fér fi moz du -la ta, ahogy bal ke zé vel szin te vi szo -noz ni igyek szik a fe lé ki nyúj tottgyer me ki job bot. Va jon egy más ra ta -lált-e a két kéz? Ahogy bi zo nyo san ta -lál ko zott a tér de lő bölcs és a kis gyer -mek te kin te te…

Va ló já ban, im már két év ez re de, ezmin den ka rá csony eg zisz ten ci á li sanmeg ke rül he tet len kér dé se. El fo gad -juk-e, meg ra gad juk-e bi za lom mal amin ket men te ni és meg tar ta ni igyek -

vő ke zet? Ta lál ko zik-e ma Is ten em -ber irán ti olt ha tat lan bi zal ma, csil la -pít ha tat lan vá gyó dá sa kín zó spi ri tu -á lis éh sé günk kel és hi á nyunk kal?!

A ké pet szem lél ve eszünk be jut hatmég egy má sik vi lág hí rű fest mény,Mi che lan ge lo mo nu men tá lis fres kó -ja Ádám te rem té sé ről a Six tu s-ká pol -na mennye ze tén. Ott is szin te össze -ér Is ten te rem tő uj ja az el ső em ber ke -zé vel. Tu dom, kis sé bi zarr asszo ci á -ció, de ta lán ér de mes vé gig gon dol niaz el ső Ádám és az „új Ádám”, Krisz -tus éle té nek össze füg gé se it, kont -raszt ja it. Eb ben se gít het Pál apos tolel len pon to zá sa a Ró mai le vél -ben (Róm 5,12–21). MígÁdám te rem te tett,ad dig Jé zus rólhang sú lyo -

san vall juk, hogy „szü le tett és nem te -rem te tett”. A két zse ni á lis fes tői lá to -má son ér de mes még össze ha son lí ta -ni a te rem tő Is ten rob usz tus ke zé nekha tá ro zott moz du la tát a meg vál tóIs ten gyen géd bi zal mat su gár zó kar -nyúj tá sá val…

2010 ka rá cso nyán for dít suk bát ransza ba don az in kar ná ció cso dá ját hir -de tő evan gé li u mot: a bi za lom test télett, és itt élt, itt él kö zöt tünk! Lát tuk,lát juk az ő di cső sé gét! Lát juk az is te -ni bi za lom min ket is ke re ső moz du -la tát! Lep jük meg egy mást ez zel a fe -lül ről ka pott, leg drá gább aján dék kal,

a fel tét len bi za lom mal! Ígylesz Krisz tus ban gaz -

dag, bol dog ün ne -pünk és hét -

köz na punk!

A meg tes te sült bi za lom

„A lel ki is me re ti meg győ ző dé sét jó ba rát sá gért vagy anép sze rű ség ked vé ért nem ad hat ja föl az em ber. Sze -rin tem egy há zunk meg úju lá sa el vá laszt ha tat lan a lu -the ri teo ló gi ai örök ség meg be csü lé sé től és a li tur gi aire form tól.”

Adventi beszélgetés Ittzés János püspökkel f 7. oldal

g Gáncs Pé ter

FO

TÓ:

HO

RV

ÁT

H Z

OLT

ÁN

FO

TÓ:

LUK

ÁC

S G

AB

I

Á L D O T T Ü N N E P E K E T K Í V Á N U N K M I N D E N K E D V E S O L V A S Ó N K N A K !

2 e 2010. december 19–26. Evangélikus Életforrás

b So kunk ked velt éne ke az Ó, jöjj,ó, jöjj, Üd vö zí tő (EÉ 149). Szí ve -sen éne kel jük bib lia órá kon, is -ko lá ban, is ten tisz te le te ken egy -aránt. Az egy sze rű né pi nyol casstró fa szer ke ze tet lá gyít ja, ahogyfél so ron ként az utol só szó ta gotki csit meg nyújt juk. S bár éne -kes köny vünk ezért 5/8-ban köz -li, sen ki nek sem jut eszé be va la -mi lük te tő bal ká ni aszim met ri -kus rit mus ban éne kel ni. A dal -lam nép dal sze rű, ABB vA szer ke -zet. Jó tud ni, hogy ez az éneknem csak Ma gyar or szá gon, ha -nem né met te rü le te ken is össze -kö ti az evan gé li ku so kat ró maitest vé re ink kel.

Az ének ere de ti je, az O Hei land,reiß die Him mel auf (EG 7) egy né -met je zsu i ta szer ző mű ve. A szö vegÉzsa i ás 45,8 alap ján író dott: „Egek,har ma toz za tok a ma gas ból, hull jonigaz ság a fel le gek ből! Tá rul jon fel aföld, és te rem jen sza bad sá got, sar jad -jon igaz ság is ve le!” Ez ad vent ne gye -dik va sár nap ja be ve ze tő zsol tá rá -nak ke ret ver se az evan gé li kus egy -ház ban is. A ré gi mi se szö veg ad vent -re vo nat koz tat ja a pró fé ta sza va it, ésezt a for dí tást köz li: „…nyíl jon mega föld, és te rem je az Üd vö zí tőt!”(…ape ria tur ter ra, et ger mi net Sal va -tor em).

Fried rich Spee (1591–1635) a har -minc éves há bo rú bor zal mai és a bo -szor kány ége té sek el len 1622-ben ír -ta ta ní tó jel le gű köl te mé nyét, amelyka to li kus és evan gé li kus kö rök ben

egy aránt el ter jedt, s az ad ven ti igé -re va ló uta lá sa okán ka te kiz mus -ének ből ad ven ti ének ké vált. (Azere de ti leg hat vers szak hoz Da vidGre gor Cor ner írt 1631-ben még egyzá ró stró fát.) Dal la ma Köln ben (1638)és Augs burg ban (1666) je lent megelő ször.

Az Oszt rák–Ma gyar Mo nar chiate rü le tén lett ál ta lá nos sá ka to li kuskö rök ben az ad ven ti idő min denhaj na lán (még sö tét ben, gyer tya -fény nél) meg tar tott reg ge li mi se, azúgy ne ve zett rora te. Ne vét ép pen ar -ról kap ta, hogy ad vent utol só va sár -nap já nak int ro i tus zsol tá rát vagyen nek né pé nekvál to za tát eze ken ahaj na li szer tar tá so kon min dig el -éne kel ték. Va ló szí nű leg így lett aRora te ca e li an ti fó na ver ses ma gyarvál to za ta annyi ra is mert té, hogy a né -pi em lé ke zet meg őriz te, mond hat juk:nép dal lá vált. A 20. szá zad má so dikfe lé ben zaj lott nép dal gyűj tés ered mé -nye ként vál ha tott is mét vá ro si kö rök -ben is is mert té az ének. Do mo kosMá ria és Szend rei Jan ka Tor nyos né -me ti ben (Aba új-Tor na me gye) gyűj -töt te a dal la mot né pi éne kes től. Ha -ma ro san köz zé is tet ték az éne ket aKis ma gyar uzu á lis cí mű, di á kok nakszánt gyűj te mény ben. A szö veg mára Tár ká nyi–Zsasskovsz ky-fé le ének -gyűj te mény ben (1855) is sze re pel.

Evan gé li kus éne kes köny vünk szer -kesz tői fi gyel tek fel a ma gyar né pi vál -to zat né met gyö ke re i re és ar ra, hogyfe le ke zet kö zi ének kel ál lunk szem -ben. Öku me ni kus szel lem ben fel vet -ték te hát a mi éne kes köny vünk be isap róbb szö ve gi vál toz ta tá sok kal. Azúj ka to li kus ének tár (Ének lő egy ház,

1984) is az ad ven ti éne kek kö zött sze -re pel te ti, gaz da gít va ez zel a kö zösevan gé li kus–ka to li kus ének anya got.

g Ben ce Gá bor

Ka lap vagy kí gyó?Nem is olyan ré gen elé bem tet tek egyraj zot. Tud ják, olyat, ami lyet A kisher ceg ben mu ta tott a kis fiú a fel nőt -tek nek. Ka lap – mond ták rá a fel nőt -tek. Pe dig kí gyó volt, ame lyik ele fán -tot nyelt le. Elém tet ték a raj zot, ésöröm mel vág tam rá: ez egy kí gyó, ele -fánt tal a gyom rá ban!

Olyan jó gyer mek nek len ni!A fel nőt tek meg hall ják a szót: ka -

rá csony, és meg ijed nek. A há zi asszo -nyok nak eszük be jut, hogy még nin -csen meg min den aján dék, s hogy eb -ben az év ben is el ma rad az ab lak mo -sás. Az édes apák la tol gat ják, mi korér de mes a pi ac ra men ni fá ért, és utol -só szá mít ga tá so kat vé gez nek még acsa lá di költ ség ve tés ben. A bá csi aszom széd lép cső ház ból azt mond ja:idén már csak egy fe nyő ágat vesz, deúgy sem né zi azt meg sen ki! És le -gyint. Ma ris ka né ni pe dig ne ki áll amá kos bejg li nek, és csak az or raalatt mo rog ja: megint rám fog szá rad -ni az egész.

Bár idén már a gye re ke ket is saj -ná lom. A kis fiú a ha to dik bé ből elő -re le dik tál ta a kí ván ság lis tát, ne hogyva la mi va ca kot kap jon aján dék ba. Az

osz tály tár sa ámul va hall gat ta. Nemmer te ki mon da ni, ő bi zony örül ne,ha leg alább va la mi „va ca kot” kap na.Úgy lá tom, már a gye re kek is fel nőt -te sek let tek, s csak a ka la pot lát nákab ban a rajz ban!

Pe dig mi lyen jó gye rek nek len ni ésvár ni a ka rá csonyt! Ezen a ne gye dikva sár na pon pe dig jó tud ni: mármajd nem itt van. Sor ban gyul lad takki az ad ven ti ko szo rú gyertyáinakláng jai, egy más után nyíl tak a há zi -kó ab la kai. Már majd nem mind -egyik ki nyílt. Már majd nem itt vanka rá csony! És jó hin ni, fel nőt ten isgyer mek szív vel hin ni, hogy meg nyí -lik az ég har ma toz va.

Jé zus, aki át tör te az eget, át tö ri ama gány fa lát és az el vá rá sok bör tö nét.Aki át tör te az eget, ke resz tül ha tol azaján dék hi á nyán, a pénz ügyi kor lá to -kon, és meg ér ke zik hoz zánk. Jé zus,aki át tör te az eget, a szó ban vagyének ben el mon dott ige hir de tés ere -jé vel át tö ri a mi ko runk ke mény sé gét,és meg ér ke zik hoz zánk. Ami kor igé -jé nek har ma ta meg ön tö zi föl dün -ket, a sza bad ság és az igaz ság friss haj -tá so kat hoz, és jó sá got, fi gyel mes sé -get, hű sé get és bá tor sá got te rem.

Ami kor rá né zek ar ra a rajz ra, tu -dom, mi ért lát ják ben ne a ka la pot afel nőt tek. Ahogy tu dom azt is, mi értijed nek meg annyi ra, ami kor meg -hall ják, már ad vent utol só va sár -nap ja van. De azt is tu dom, az a rajzkí gyót áb rá zol ele fánt tal a gyom rá -ban, ahogy azt is tu dom, a ka rá csonyva ló já ban an nak örö me, hogy Jé zusvi lá gos sá ga el űz te a sö tét sé get. Márcsak ezt a va ló sá got aka rom lát ni!

g Ben c ze And rás

Ó, jöjj, ó, jöjj, Üd vö zí tőC ANTATE

Jó len ne va la mi frap páns, egye di,meg ra ga dó. Egy kez dő mon dat, amelyki emel az át la gos ból, fel kel ti a fi gyel -met és el in dít ja a gon do la tok so rát,hogy az tán kö ze lebb vi gyen ah hoz,amit így ne ve zünk: „öröm”. Hi szenmost gyújt juk meg ad ven ti ko szo -rúnk utol só gyer tyá ját, amely hir de -ti, hogy kö ze led nek a ka rá csonyöröm te li nap jai.

Rá néz tem te hát az egyik ked vencin ter ne tes idé zet gyűj te mé nyem lap -ja i ra, ahol annyi jó gon do la tot ta lál -tam már, és biz tos vol tam ben ne,hogy na gyon sok le he tő ség kö zül vá -laszt ha tok majd. Be gé pel tem te hát ake re sett szót: „öröm”. „Amit sze ret -tél vol na, nem ta lál ha tó” – szólt a rö -vid, fél re ért he tet len vá lasz. Mármajd nem új ke re sés be kezd tem egymá sik hon la pon, ami kor meg ál lí -tott a fel is me rés, hogy eb ben a vá rat -lan, min den iro dal mi sá got nél kü lö -ző köz lés ben még is ott van va la mi,ami jel le mez min ket a te kin tet ben,aho gyan az öröm ről gon dol ko dunk.

„Amit sze ret tél vol na, nem ta lál -ha tó.” Mennyi re ma gunk ra is mer he -tünk, ün nep re ké szül ve, el vá rá sa -ink, te en dő ink, vá gya ink kö zött.Igen, gyak ran ki de rül, hogy amitke re sünk, ami re vá gyunk, az nin csen,le het, hogy ab ban a for má ban, aho -gyan sze ret nénk, nem is volt, ésnem is lesz so ha.

De van va la mi más. Va la mi, amiöröm re han gol, ün nep re ké szít, ésfüg get len az em ber től. Nem zár ja ke -re tek kö zé idő, tér, lel ki- és fi zi kai ál -la pot, sem anya gi hely zet vagy máskö rül mé nyek.

„Uj jong ja tok az Úr előtt!” – szó lítfel a zsol tá ros. A fel szó lí tás mö göttpe dig ott a ki nem mon dott kér dés:va ló ban igaz, hogy örö münk csak ak -kor le het tel jes, ha azok a fel té te lek,amelyeket ma gunk ál lí tot tunk fel,tel je sül nek, és nem is akár ho gyan, ha -nem le he tő leg ma ra dék ta la nul?

Vár min ket a le he tő ség, ün nepelőtt és ün nep alatt. A ke resz té nyekka rá cso nyá nak a kö zép pont ja és lé -nye ge, hogy az em ber ré lett Is ten ésaz Is ten-hi ány tól szen ve dő em bervég re ta lál koz hat, va ló sá gos kö zös -ség re lép het. Eb ben a kö zös ség benaz em ber át él he ti az Is ten hez tar to -zás és ben ne az egy más sal va lóössze tar to zás örö mét, a gyó gyu lásörö mét.

Az öröm uj jon gás az ere de ti szö -veg ben azt a ké pet idé zi fel, ami kora nép ta lál ko zik ural ko dó já val, ésfel is mer ve őt, ün nep lés ben tör ki.Mint ami kor va la ki fel is me ri azt,aki vel sze re tet kö te lé k fű zi össze,és meg örül ne ki. Nem tud nem ra -gyog ni, nem ki ál ta ni, nem kö zelmen ni, nem meg szó lí ta ni. Ez az apil la nat, ami kor az egy más hoz tar -

to zók ta lál koz nak. Így ta lál ko zikIs ten és em ber.

Gyak ran ne vez zük a ka rá csonyt a„sze re tet ün ne pé nek”, ami így is van,Is ten em ber sze re te té nek az ün ne pe.Er re ké szü lünk. Ma ta lán ép pen az -zal, hogy fe lül vizs gál juk az el vá rá sa -in kat és azo kat a mér cé in ket, ame -lyek kel va la mit tö ké le tes nek, bol -do gí tó nak, jó nak mi nő sí tünk, vagyép pen hi á nyos nak, nem meg fe le lő -nek vagy egye ne sen rossz nak. Amér cé in ket, ame lyek kel gyak ran ép -pen an nak a le he tő sé gé től foszt jukmeg ma gun kat, hogy az örö münk tel -jes sé le gyen.

Ezt a zsol tárt – a 15. és a 24. zsol -tár ral együtt – ak kor éne kel ték, ami -kor az or szág kü lön bö ző ré sze i ről ér -ke zett za rán do kok be vo nul tak a je -ru zsá le mi temp lom ba. A már bent lé -vők és az aj tó előtt ál lók a zsol tár so -ra it fel vált va éne kel ve mint egy pár -be szé det foly tat tak egy más sal. A ka -pu előtt ál lók aj ká ról a há la sza va hal -lat szott, hogy mi lyen jó meg ér kez niIs ten há zá ba, mi lyen jó az ő kö ze lé -ben len ni. Az ud var ról pe dig meg szó -

lalt a meg erő sí tés hang ja: „Men je tekbe ka pu in há la ének kel, ud va ra i ba di -csé ret tel!”

Is ten ka put tárt a né pé nek Jé zusKrisz tus ban, és ez a ka pu nyit vavan. Azért van nyit va, „mert jó azÚr, örök ké tart sze re te te, és hű sé genem ze dék ről nem ze dék re”. Hű sé gesza va hi he tő sé get, meg bíz ha tó sá -got je lent. A meg ígért Mes si ás meg -ér ke zett.

El kép zel he tő, hogy az idei ka rá cso -nyunk nem lesz min den rész le té bentö ké le tes. Még is ott lesz ben ne a ta -lál ko zás örö me, a fel is me rés örö -me, az Is ten hez tar to zás örö me. Haezt meg lát juk, ta lán már nem isolyan fon tos az, amit ter vez tünk,amit akar tunk, amit meg tet tünk azün ne pért – és meg ért jük azt, amit Is -ten ter ve zett, akart, cse le ke dett és ké -szí tett el, és ami fe lül múl ja még a leg -me ré szebb ál ma in kat is!

Ezért ne künk szól ma a zsol tá rosfel hí vá sa: „Uj jong ja tok az Úr előtt!”

g Tú ri Krisz ti na

Imád koz zunk! Atyánk! Kö ze led bevá gyunk. Kö szön jük, hogy annyi lé -pést meg tet tél már, hogy sem mi ne vá -laszt has son el min ket sze re te ted től.Add meg ne künk, ké rünk, a ta lál ko -zás sem mi más hoz nem ha son lít ha -tó örö mét. Jé zu sért ké rünk! Ámen.

AD VENT 4. VA SÁR NAP JA Z S OLT 100,15

Öröm re han gol vaA VA SÁRNAP IG ÉJE

Is te nünk! Ezen a mai va sár na ponöröm re hívsz min ket. Mi köz benannyi gond, baj, fé le lem ne he ze diklel künk re, te igéd ál tal uj jon gás ra, há -lá ra hívsz. Nem csak min ket, de azegész föld ke rek sé get ar ra biz ta tod,hogy áld juk a ne ve det.

Ne héz, Urunk, uj jon ga ni, éne kel -ni, di csér ni té ged ak kor, ami kor tra -gé di ák so ro za ta tör té nik sze münk lát -tá ra, vagy ép pen mi is ré sze sei, el -szen ve dői va gyunk a ba jok nak.

Még sem te he tünk mást, minthogy há lá val és a kö szö net sza vá valjá ru lunk szí ned elé. Hi szen te vagy azaz Úr, aki a ba jok ban is hű sé geshoz zánk, aki erőt és re ményt önt be -lénk, aki test vér ként ál lít min ketegy más mel lé, hogy ki tar tó se gí tői le -gyünk egy más nak.

Urunk! Ezen a va sár na pon ar ra ké -rünk, hogy ir gal mazz a baj ba ju tot tak -nak. En gedd meg ta pasz tal ni hű sé ge -det mind azok nak, akik úgy ér zik,hogy ma guk ra ma rad tak. Moz gó sítsdazo kat, akik nek van ha tal muk, le he -tő sé gük és sze re te tük a se gít ség -nyúj tás ra.

Urunk! In díts mind nyá jun kat,hogy te gyünk egy má sért. Hi szen tear ra hívsz min ket, hogy szol gál junkne ked. És mi más ban mu tat koz hat -na meg a szol gá la tunk, mint ab ban,hogy félt jük, sze ret jük és se gít jük egy -mást?

Urunk! Nem is akár mi lyen szol gá -lat ra hívsz, ha nem ar ra, hogy öröm -mel és há lá val te gyük mind azt, amitegy má sért te he tünk. Hadd jár ja átezért a szí vün ket az öröm és az uj jon -gás! Hadd tölt se be lel kün ket a há la!Hadd mu tat koz zon meg ez a szí nedelőtt át élt öröm cse le ke de te ink ben is!Hadd le gye nek gyü le ke ze te ink azuj jon gó öröm szi ge tei eb ben a re -mény te len sé get és kö zönyt su gal ló vi -lág ban.

Urunk! Imád ko zunk az egész em -ber vi lá gért. Fé kezd meg a go noszpusz tí tó ere jét! Szabj ha tárt az ön zés -nek és az el nyo más nak! Ne en gedd,hogy a kap zsi ság és az el va kult ságmá sok nyo mo rá nak oko zó ja le gyen!Hadd le gye nek a ben ned hí vők azöröm, a há la és a meg elé ge dett séghor do zói ne ved di cső sé gé re, a földse be i nek gyó gyí tá sá ra egé szen ad dig,amíg új ra el jössz, hogy uj jon gó öröm -mel di csér jünk majd or szá god ban.Hall gass meg min ket, Urunk! Ámen.

Oratioœcumenica

Az Evangélikus Élet 2005–2010. évi lapszámai PDF formátumban letölthetők a www.evangelikuselet.hu címről.

A Kár pát-me den ce ma gya rok lak tate rü le te i ről har minc hat cso port mu -tat ko zott be Deb re cen ben és a ré gi -ó ban de cem ber 10–12-én az ad ven ticsa lá di ren dez vé nye ken. A cí vis vá ros -ban élők a ti zen ki lenc ha zai mel lettti zen hét ha tá ra in kon tú li – er dé lyi,fel vi dé ki, dél vi dé ki és kár pát al jai –bet le he mes ben gyö nyör köd het tek.

g Ozs váth Sán dor fel vé te le

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 3evangélikus élet

Ro ha mo san ala ku ló vi lág ban élünk,újabb és újabb ki hí vá sok ér nek ben -nün ket. Új je len sé gek for má lód nakkö rü löt tünk, ta pasz tal juk a drasz ti -kus vál to zá so kat, ame lyek gyö ke re -sen új hely ze te ket te rem te nek. Vé gea ki szá mít ha tó fej lő dés kor sza ká -nak, ál lan dó an ré sen kell len ni agyors egy más után ban kö vet ke ző ese -mé nyek ér té ke lé sé ben – mond ják aku ta tók. Ha tá ro kat túl lép ve kom mu -ni ká lunk, vir tu á lis kö zös sé ge ket éscy ber te re ket ho zunk lét re, a szá mí -tás tech ni ka tér nye ré se és ál lan dófej lő dé se pe dig mély tár sa dal mi vál -to zá sok hoz ve zet.

Min den na pi pör gés – ez jel lem zi amai em ber éle tét, s köz ben ész re semvesszük, mennyi re ne he zen to le rál jukma gát a vál to zást. Szo cio ló gi a i lagmeg ál la pí tott tény, hogy a túl sokvál to zás ha tá sá ra tár sa dal mi nyug ta -lan ság, ori en tá ció nél kü li ség ala kulki, s „a szét esett, »patch work« tár sa -da lom ban szin te bár mi re és an nak el -len ke ző jé re is van pél da, az em be rekin nen-on nan össze gyűj tött ér té kekössze il lesz té sé vel pró bál ják éle tü kethe lyes irány ba ren dez ni” – mond ja dr.Tö rő csik Má ria köz gaz dász.

Nagy ki hí vás mind ez az egy házszá má ra, mert egy részt gyak ran te he -tet len fáj da lom mal néz zük, ahogy atár sa da lom va ló ban szét esik, da rab -ja i ra hull, és ag gó dó fél tés sel szem lél -jük, mi lyen ér té kek men tén igyek szikbe ren dez ni éle tét. Más részt vi szont

ugyan úgy hat ránk is az idő nyo má -sa, s tet szik, nem tet szik, az egy ház -nak is re a gál nia kell a kör nye ze ti vál -to zá sok ra, kü lön ben ki esik a „kör for -gás ból”, szél re sod ró dik, és a tár sa da -lom tu da tá ban egy le tűnt kor re lik vi -á ja ma rad csu pán, anél kül hogy tel -je sí te né kül de té sét és hi va tá sát.

Az idő nyo má sa. Nincs olyan em -ber, aki ne érez né ért he tet len gyor -su lá sát. Még az idő mil li o mos nakhitt nyug dí ja sok is pa nasz kod nakar ra, hogy ke vés az ide jük – min den -nap ja ink a tel je sí ten dő fel ada tok s aren del ke zés re ál ló idő kö zött zaj lóharc ban tel nek el.

Ad ven tus Do mi ni. Jöjj, Uram!Vár juk az Urat, az el jö ven dőt, hogyszü les sen meg tör té nel mi va ló sá -gunk je le né ben. Vár juk az Urat,mert min den mo dern élet foly ta tá -si min ta el le né re ott él ben sőnk benaz új já szü le tés, a meg úju lás, a sze -re tet meg élé se irán ti igény. „Ké szít -sé tek az Úr nak út ját…” „…egye ne sed -je tek fel, és emel jé tek fel a fe je te ket,mert kö ze le dik a meg vál tá so tok.”For ra dal mi üze ne tek ezek a vi lágszá má ra. A vá ra ko zás ról, a ké szü lő -dés ről szól az idő nyo má sa, a pör gőmin den na pok kö zött. S nem ar rólvan itt szó, hogy le he tet len ez a vá -ra ko zás az idő vel foly ta tott min den -na pi har cunk kö ze pet te, ha nempon to san ar ról, hogy még is le het sé -ges, hogy még is szük sé ges.

De mit és kit vá runk? Ham vas Bé -

la ír ja: „Sen ki kö zü lünk nem él a má -nak és a má ban és a pil la nat ban.Mind nyá jan ma a hol na pot él jük –hol nap: a hol nap utánt. Sor sun kat ajö vő be vet jük, azt hisszük, hol napérünk el oda, ahol az tán már iga zánel le het kez de ni él ni. Mert azt sen kisem gon dol ja ko mo lyan, hogy amitma csi nál, az tel jes ér té kű élet. Az elnem ért em be ri lét fe lé va ló szün te -len si e tés be és gond ba va gyunk be -le ágyaz va. Sem mi sem elé gít ki, sem -mi nem nyug tat meg, sem ér zé ki gyö -nyör, sem gaz dag ság, sem hír név, semha ta lom. A va ló di lét kell; va ló diem be rek aka runk len ni. Az em be riszív sa ját ké pé től meg ter mé ke nyít vemár meg szám lál ha tat lan év ez re dekóta te her ben van és vá ran dós: ön ma -gá val. Ön ma gát akar ja meg szül niir tó za tos idők óta, meg mér he tet lenkín nal és meg ren dí tő áll ha ta tos ság -gal. Ez az egyet len fon tos ab ban,ami ed dig tör tént; ez az egyet len ér -de kes ab ban, ami tör tén ni fog; ez az,ami re a má sik em ber ben kí ván csi va -gyok; ez az egyet len von zó a könyv -ben, a kép ben, a szo bor ban és a

mu zsi ká ban. Ez az, amit a szó banhal la ni aka rok, ez és sem mi más.Min den egyéb unal mas, ér dek te len,kö zöm bös, lé nyeg te len.”

Vá runk; az em be ri lét – a fen ti idé -zet ér tel mé ben – tu da to san fel nemfo gott ál lan dó vá ra ko zás. Vár juk ahol na pot, a hol nap utánt, a va ló di lé -tet, hogy meg szül jük ön ma gun kat.Vá ra ko zá sunk cél ja: em ber nek len ni.

Ezért a nyug ha tat lan ság, ezért azál lan dó si e tés, gond, ezért az ál lan -dó hi ány ér zet és meg elé gít he tet len -ség? Mi tör té nik itt, mi zaj lik kö rü -löt tünk? Va jú dik a vi lág és ben nemin den em ber, s míg azt hi szi, ön -nön ma gát hoz ta lét re, s a hi ány zórészt is ő szü li meg, va kon és sü ke -ten ke rü li ki az el ve szí tett, de ke gye -lem ből új ból fel kí nált is ten ké pű sé get.A hi ány zó részt.

A vá ra ko zás ál dott ide je las san ki -tel je se dik a szü le tés ben, és mi előttmég csat la koz nánk a las san meg ér -ke ző nap ke le ti böl csek és a nem so -ká ra út nak in du ló pász to rok so rá hoz,te gyük fel a kér dést: 2010 ad vent jé -ben si ke rült be le ki a bál ni a vi lág ba?El mond tuk-e a meg fá rad tak nak: Aztvár jad, aki ál tal tel jes em ber le hetsz,azt vár jad, aki a hi ány zó fényt meg -gyújt ja ben ned! Azt vár jad, aki ál tala fény hor do zó ja, vi lá gí tó lám pásle hetsz a va jú dó vi lág ban, azt vár jad,aki ér tel met ad min den na pos har ca -id nak, aki bé két ad a nyug ta lan ésszét esett vi lág ban!

Ha őt vá rod, nem te tá kolsz ma -gad nak in nen-on nan össze gyűj töttér té kek ből be já rat lan és ve szé lyesutat. Ha őt vá rod, és ő meg ér ke zikhoz zád, ott ma rad ben ned, s meg szü -le tik az, ami re annyi ra vár tál, a nagy -be tűs Élet, amely a te éle ted dé vá lik.Fo gadd be őt, a bet le he mi já szol böl -cső gyer me két, s ak kor lesz ho vá for -dul nod meg erő sí té sért a foly to nosvál to zá sok, a min den na pi pör gés fá -radt sá ga köz ben. Te, a vá ra ko zó, azúton le vő, meg cson kí tott em be rilény így ta lálsz ha za, ek kor le szelegésszé. Így és egye dül őál ta la, mertő az, aki in gyen ad az él te tő víz for -rá sá ból.

Er re az öröm hír re van szük sé ge avi lág nak. Né hány szó az egész. Gyü -le ke ze tünk ame ri kai lel kész pár já naknégy éves kis fia, Is ten től ka pott böl -cses sé gé vel, így fo gal maz ta meg az el -múlt év ad vent jé ben: „Every bo dywake up! God lo ves you!” – Éb red je -tek, em be rek! Is ten sze ret ti te ket!

Né hány szó az egész…É GTÁJOLÓ

Adorjáni Dezső Zoltán püspökErdélyi Egyházkerület

A Bu da fo ki Evan gé li kus Egy ház köz -ség ben ötöd ször ren dez ték meg ama gyar ka rá cso nyi ver sek sza va ló ver -se nyét. Most az al só ta go za to sok áll -tak az ol tár elé ver set mon da ni, a fel -

ső sök ugyan itt hús vét kor, az is te nesver sek sza va ló ver se nyén szok tak sze -re pel ni.

Egy hét tel ko ráb ban több mint fél -száz ál ta lá nos is ko lás gyer mek in dultaz elő dön tőn, őket a bu da fok–té té nyi

is ko lák ta ná rai vá lasz tot ták ki di ák ja -ik kö zül. A Ró zsa ker ti Ál ta lá nos Is ko -lá ban pél dá ul min den 1–4. osz tá lyosta nu ló fel ada tul kap ta, hogy meg ta nul -jon egy szép ka rá cso nyi ver set. A

pén te ki dön tőn az tán már a leg job baksza val tak, össze sen hu szon há rom ki -csiny, de na gyon bá tor vers mon dó.

Soly már Gá bor lel kész – mint el -mond ta – a ki lenc ve nes évek de re kánaz zal a nem tit kolt szán dék kal hir det -

te meg eze ket a ver se nye ket, hogy aszép ver sek a temp lom ba ve zes sék agyer me ke ket és per sze szü le i ket is.Dsi da Je nő, Ju hász Gyu la, Weö resSán dor és Ady End re leg szebb ka rá -cso nyi ver se it aján lot ta a ta ná rokfi gyel mé be, a ver seny zők től pe dig aztkér te, hogy szent es te a ka rá csony faelőtt se fe lejt sék el mon da ni a szé penmeg ta nult ver se ket.

Eze ken a ver se nye ken töb benannyi ra meg sze ret ték a vers mon -dást, hogy az tán meg sem áll tak a vi -lá got je len tő desz ká kig. Fa bók Ma ri -ann, a Mis kol ci Nem ze ti Szín ház mű -vé sze pél dá ul egy ilyen ver seny győz -te se volt an nak ide jén.

A mos ta ni zsű ri el nö ke, Bán ffyGyörgy né Sá to ry Til da meg ha tot tanszólt a vers mon dó gyer me kek tel je -sít mé nyé ről. Rit kán le het hal la niennyi kis gyer me ket ilyen szé penma gya rul szól ni, ilyen szé pen hang -sú lyoz va sza val ni – mond ta a szépma gyar be széd apos to lá nak öz ve gye.A nagy szí nész, Bán ffy György sok -szor el jött Bu da fok ra zsű riz ni a ver -se nyek en, és ő is ne he zen tu dottdön te ni, ki a leg jobb a kor osz tá lyá -ban. Egy em lé ke ze tes nyi lat ko za tá banezt mond ta: „Az an gya lok ka ra ta lánébe reb ben fi gyel ne, mint a ha lan dóem ber, mert az evan gé li um az is te -ni szó tár ban ott ho no sabb.”

Most a temp lom ban sok kis an gyalsza val ta sok fé le képp a ka rá cso nyiöröm hírt, a szí vek ben új já szü le tősze re te tet. Több kis fiú vá lasz tot taAdy End re Kis, ka rá cso nyi éne két. Lel -ke sen és jó han go san mond ták azörök if jú ver set, gyer mek hang juk ahát só pa dok ban is jól hal lat szott:„Sze ret ném az Is tent / Na gyo sandi csér ni, / De én még kis fiú va gyok,/ Csak most kez dek él ni.”

g – bwgy –

Ka rá cso nyi vers mon dó ver senyBu da fo k evangélikus templomában

b Eb ben az esz ten dő ben egyikutol só szol gá la ti út ján az Észa -ki Egy ház ke rü let püs pö ke a ve -csé si evan gé li ku so kat ke res teföl. A de cem ber 12-i ta lál ko zásap ro pó ját nem egy kü lön le gesün nep vagy év for du ló ad ta, ha -nem egy más köl csö nös meg is -me ré se volt a cél.

Hei ne mann Il di kó lel kész – aki kétéve szol gál Ve csé sen, va la mint aszór vá nyok ban, Ül lőn és Gyá lon – ahó na pok má so dik va sár nap ján tar tottcsa lá di is ten tisz te let szol gá la tá bavon ta be dr. Fa bi ny Ta más püs pö köt.

A Tíz pa ran cso la tot be ve ze tő,5Móz 5,6-ra épü lő ige hir de tés el sőmon da tai és kér dé sei a szép szám banje len lé vő gyer me ke ket szó lí tot tákmeg. A „Mit nem sza bad ott hon?”kér dés re adott, szin te egy mást érő vá -la szok ar ról ta nús kod tak, hogy a fi -a ta lok jár ta sak a ti lal mak vi lá gá ban,és szü le ik ne ve lé sé nek van fo ga nat -ja. Is ten pa ran cso la ta it azon ban ne ati lal mak fe lől kö ze lít sük meg –mond ta a püs pök –, ha nem ígé re teife lől, hi szen nem el ven ni, ha nemép pen el len ke ző leg, ad ni és óv niakar ál ta luk ezer ízig, ge ne rá ci ókvég te len lán co la tán ke resz tül. Nemle het en ge del mes ked ni ne ki meg fe -le lés ből, csak is hit ből, új em ber ként.

A va ló ban csa lá di as han gu lat banzaj lott is ten tisz te let után fó rum be -szél ge tés vet te kez de tét. A Cre doevan gé li kus fo lyó irat 2009. évi kü lön -szá má ban egy dol go zat – Csor baBé la tol lá ból – be mu tat ja, mi ként zaj -lott a stra té gia ké szí tés a ve csé si gyü -le ke zet ben. Fa bi ny püs pök reflek táltaz írás ban meg fo gal ma zot tak ra, il let -ve az el ső íz ben meg je lent, Ve le cí met

vi se lő gyü le ke ze ti hír le vél re. Vé le mé -nye sze rint lát szik a nö ve ke dés reva ló tö rek vés a kö zös sé gen, amely nekhit val lá sa, hogy – amint az em lí tettdol go zat ban ol vas ha tó – „az evan gé -li kus meg úju lás stra té gi á ját dön tő enaz evan gé li kus gyü le ke ze tek töl tikmeg tar ta lom mal”.

Az egyházközség te rü le tén élőevan gé li kus csa lá dok fel ke re sé se, új -sze rű al kal mak in dí tá sa, a lel készter he i nek csök ken té se, a hi bák kalva ló szem be né zés, a kö zös ség fej -lesz tés és a kom mu ni ká ci ó erő sí té se,a temp lom ki bő ví té sé nek konk rét

ter vei mind sze re pel nek a meg úju lástcél ba ve vő lé pé sek kö zött.

A ha mi sí tat lan ve csé si alap anyag -ból ké szült szé kely ká posz ta – pres -bi té ri um mal kö zös – el fo gyasz tá sátkö ve tő be szél ge tés ből töb bek kö -zött az is ki vi lág lott, hogy a meg úju -lást a kö zös ség el ső sor ban nem apon tok ba szed he tő stra té gi á tól, ha -nem az ad vent ben mind annyi unk hozel jö vő Krisz tus tól vár ja. A lel ké szü -ket sze re tet tel kö rül ve vő, rend sze resima kö zös ség ben lé vő, sza vak kal éstet tek kel bi zony sá got te vő pres bi te -rek gyü le ke zet sze re te te nyil ván va ló,és re mény ség sze rint gyü möl csö ző islesz más gyü le ke ze tek bá to rí tá sá ra.

g Hor váth-He gyi Áron

Ge ne rá ci ók vég te lenlán co la ta

b Meg lát szott a le he let is, ke mény hi deg volt az nap. A bu da fo ki evan -gé li kus temp lom ba még is so kan jöt tek el a sza va ló ver seny re. Ké zenfog va ve zet ték ki csi nye i ket a szü lők, nagy szü lők, biz tat ták a ver seny -ző ket; ők ta lán job ban iz gul tak, mint az ál ta lá nos is ko lás vers mon -dók. Isten evangélikus hajlékában a múlt pén te ken hu szon há rom kis -gyer mek „mér kő zött meg” a vers mon dás nagy fel ada tá val. Min den kor -osz tály ban ki osz tot ták az el ső há rom he lye zett nek a dí ja kat, a fel ké -szí tő ta ná rok vi rág csok rot kap tak, az ok le vél pe dig min den részt ve -vő nek ki járt. Így min den ki győz tes nek érez het te ma gát, pár per cig min -den vers mon dó pa lán ta nagy sze re pet ka pott.

A S

ZE

RZ

Ő F

ELV

ÉT

ELE

FO

TÓ:

PAP

P T

IBO

R

4 e 2010. december 19–26. Evangélikus Életkeresztutak

A sok éves ha gyo mány nak meg fe le -lő en idén is ad vent ben ke rült sor aPro tes táns Új ság írók Szö vet sé gé nek(Prúsz) évad zá ró együtt lé té re, amely -nek ez al ka lom mal is a bu da pes tiFe hér Pá va za rán dok szál ló ét ter meadott ott hont.

Az esz ten dő fon to sabb ese mé -nye it kö szön tő jé ben No votny Zol tánel nök fog lal ta össze, ad ven ti igei út -

ra va lót pe dig Ká dár Zsolt re for má -tus es pe res adott. A hall ga tó ság örö -mé re a BPA Gos pel Team né hány tag -ja a ze ne nyel vén tett ta nú bi zony sá -got az Úr nagy sá gá ról. Mind ezekután a de cem ber 9-ei al kal mon az új -ság író-szö vet ség tag ja i nak fe hér asz -ta lok mel lett nyílt le he tő sé gük a kö -tet len be szél ge tés re.

g Bo da Zsu zsa fel vé te le

Adventi Prúsz-együttlétfe hér asz ta lok mel lett

b Mar to nyi Já nos kül ügy mi nisz -ter, Győ ri Eni kő európai uniósügye kért fe le lős ál lam tit kár ésa tör té nel mi egy há zak ma gyar -or szá gi ve ze tő i nek de cem ber10-i ta lál ko zó ján a részt ve vőkegyet ér tet tek ab ban, hogy a ja -nu ár tól in du ló so ros ma gyarEU-el nök ség si ke re és a Ma -gyar or szág ról al ko tott kép ja ví -tá sa a kor mány, az egy há zak ésaz egész or szág kö zös cél ja. Atör té nel mi egy há zak ak tí vanrészt kí ván nak vál lal ni eb ben afel adat ban, ki emelt fi gye lem -mel az ön kén tes ség re és a kul -tu rá lis sok szí nű ség re.

A ta lál ko zón Mar to nyi Já nos kül ügy -mi nisz ter el mond ta: a so ros uni ós el -nök ség kor mány za ti fel adat, ám a fél -év vé gén nem csak a kor mány mun -ká ját, ha nem az egész or szá got fog -ják meg ítél ni. Ezért ar ra kér te a tör -té nel mi egy há zak ve ze tő it, hogy se -

gít se nek a Ma gyar or szág ról al ko -tott kép ja ví tá sá ban. Mar to nyi hang -sú lyoz ta, hogy az eu ró pai kor má nyoktöbb sé gé nek – a ma gyar hoz ha son -ló an – azo nos az ér ték rend je az egy -há za ké val. Az em be ri té nye ző az,ami től ha zánk és Eu ró pa jö vő je függ– emel te ki. El mond ta to váb bá azt is,hogy a ma gyar kor mány ki emelt fi -gyel met for dít az egy há zak kal va lópár be széd re, ame lyet a lissza bo niszer ző dés is tar tal maz.

A kö vet ke ző fél év ben kü lö nös je -len tő sé get kap az ön kén tes ség eu ró -

pai éve, amely nek ma gyar or szá giprog ram ja i ba a kor mány vár ja azegy há zak be kap cso ló dá sát. Győ riEni kő EU-s ügye kért fe le lős ál lam tit -kár fel hív ta a fi gyel met ar ra, hogy azön kén tes ség évé nek már mű kö dőhon lap ján le het re giszt rál ni az ön kén -tes prog ra mok ra, és fel kér te az egy -há za kat is a csat la ko zás ra, il let ve el -mond ta: a ter vek sze rint a jö vő fél év -ben a kor mány tag jai és az EU-tag ál -la mok ha zánk ban akk re di tált nagy -kö ve tei is vál lal nak majd ön kén tesmun kát.

Dr. Bölcs kei Gusz táv püs pök, aMa gyar or szá gi Re for má tus Egy házZsi na tá nak lel ké szi el nö ke fel hív ta afi gyel met ar ra, hogy a jö vő évi öku -me ni kus ima hét el ső nap ját (2011. ja -nu ár 16.) ha zánkért, ezen be lül ama gyar so ros EU-el nök ség si ke ré értaján lot ták fel.

Dr. Fa bi ny Ta más, a Ma gyar or szá -gi Evan gé li kus Egy ház Észa ki Egy -ház ke rü le té nek püs pö ke Pál apos toltidéz te: a „gye re, si ess se gít sé günk re”most az egy há zak nak szól. Aho -

gyan egy kor azapos tol e lá to másha tá sá ra lé petteu ró pai föld re,úgy most az egy -há zak si et het neknem csak ha zánk,de Eu ró pa se gít -sé gé re is. A ma -gyar so ros el nök -ség si ke rét azevan gé li kus egy -ház nem zet kö zikap cso la tai is elő -se gít he tik –

mond ta el a püspök a pri o ri tá sok kalkap cso lat ban meg fo gal ma zott konk -rét el kép ze lé sei mel lett.

Kö ves Slomó, az Egy sé ges Ma -gyar or szá gi Iz ra e li ta Hit köz ség ve ze -tő rab bi ja úgy vél te: az EU és a vi lágki emelt fi gye lem mel néz ránk, ésfon tos, hogy a Ma gyar or szág ról al ko -tott torz, kon tex tu sá ból ki emelt képmeg vál toz zon.

Az EU-el nök ség si ke re ér de ké -ben az egy há zak kal va ló egyez te tésés kon zul tá ció fo lya ma tos lesz.

d For rás: Kül ügy mi nisz té ri um

A tör té nel mi egy há zak kal fog összea kor mány a jö vő évi ma gyar

EU-el nök ség si ke ré ért

b Ami kor a ke resz té nyek – re -mény ség sze rint rend sze re sen –ke zük be ve szik Bib li á ju kat, biz -to san eszük be jut az egész Írásih le tő je és az ál ta luk ép pen ol va -sott könyv szer ző je. A könyvfel la po zá sa kor eset leg még a ki -adó ne ve is sze mük be öt lik. So -kak ban azon ban nem tu da to sul,hogy a ma gyar nyel vű Bib liaügyének szolgálatában je len tősszerepe van a Ma gyar Bib lia tár -su lat Ala pít ványnak.

A Ma gyar Bib lia tár su lat – mely jog -elő de i vel együtt több mint hat év ti -ze des múlt ra te kint vissza – 1991-tőlala pít vá nyi for má ban mű kö dik.

Az ala pít vány fel ada ta a ma gyarnyel vű Bib lia ki adá sa, ter jesz té se, a szö -veg gon do zá sa és for dí tá sa, de ki egé -szí tő fel adat ként je lent ke zik a Ma gyar -or szá gon élő nem ze ti sé gi ek és kül föl -di ek szá má ra az anya nyel vű Bib liahoz zá fér he tő sé gé nek biz to sí tá sa is.

A hat (öt pro tes táns és az or to dox)fe le ke zet ál tal ala pí tott szer ve zetalap sza bá lya sze rint az ala pít vá nyidön té se ket ho zó ku ra tó ri um mel lettki emel ke dő sze rep jut a köz gyű lés -nek. A tes tü let a de le gál ta kon ke resz -tül a tá jé ko zó dá si és egyet ér té si jo gotbiz to sít ja a tag egy há zak ré szé re, me -lyek szá ma idő köz ben ti zen négy rebő vült.

Az idei – de cem ber 9-én meg tar -tott – éves köz gyű lé sen a tiszt ség vi -se lők be szá mo ló ja hang zott el. Azala pít vány el nö ke ként D. Sze bik Im -re nyu gal ma zott evan gé li kus püs pökszólt a je len lé vők höz. Han got adottan nak a re mény sé gé nek, hogy a gaz -da sá gi krí zis, a ti szai ár víz és a vö rös -iszap-ka taszt ró fa el le né re az ala pít -vány te vé keny sé gé vel hoz zá já rul hatah hoz, hogy – hosszabb tá von –mi nél töb bek ben ki ala kul jon a spi ri -tu á lis ér té kek irá nyá ban tör té nő tá -jé ko zó dás ké pes sé ge.

Az ala pít vány fő tit ká ra, dr. Pe -csuk Ot tó az össze fo gás ere jé rőlszólt, amely 2008-ban, a Bib lia évé -ben meg mu tat ko zott a kö zös ügy ér -

de ké ben. Bár a 2008. év a ren dez -vény so ro za tok kal ke gyel mi idő szakvolt – né mi képp szük ség sze rű, hogyezt vissza esés kö ves se –, a 2010-ben vég zett mun ka bi za ko dás ra adokot.

Foly ta tód tak az új bib lia for dí tás2013-ra ter ve zett ki adá sá nak elő ké -szü le tei, meg je len tek egyes köny -vek pró ba for dí tá sai; a nagy szá múvissza jel zés alap ján élénk ér dek lő désmu tat ko zik az új for dí tás iránt.

Ha gyo mány te rem tő ren dez vény -ként ke rült sor a pün kösd hét fői han -gos Bib lia-fel ol va sás ra a De ák té rievan gé li kus temp lom lép cső jén. Ava kok ré szé re két éve ér kez nek ha -zánk ba Braille-írás sal ké szült Bib li -ák, idén az ol va sók hoz va ló el jut ta -tá su kat cél zó ak ció kez dő dött Érint -ve láss! cím mel. Kór há zi ván dor ki ál -lí tás in dult út já ra Az ál dott or vos –be teg ség és gyó gyu lás a Bib li á bancím mel, mely a Bib lia üze ne tét új sze -rű for má ban te szi hoz zá fér he tő vé atá gabb köz vé le mény szá má ra.

A fő tit ká ri be szá mo ló ki tért az ala -pít vány szer te ága zó nem zet kö zi kap -cso la ta i ra is, ame lyek ré vén a szer ve -zet vál to za tos for má ban kap se gít sé -get – ki emel ten az új bib lia for dí tásmun ká la ta i hoz.

A ki emelt pro jek tek meg va ló sí tá -sát ado mány gyűj tő ak ci ók szer ve zé -sé vel biz to sít ja az ala pít vány. Ezek kö -zül ki emel ke dik a szlo vén–ma gyarÚj szö vet ség ki adá sá ra szer ve zett gyűj -tés, mely nek ke re té ben a szlo vé ni aima gya rok, il let ve a ma gyar or szá given dek szá má ra vált – ked ve ző fel -té te lek mel lett – el ér he tő vé a ki ad -vány. Egy ado mány gyűj tő ak ció fel -aján lá sa i ból ti zen négy új ala pí tá súgyü le ke zet könyv tá ri anya gá nak bő -ví té sét tá mo gat ta az ala pít vány. A vö -rö siszap-ka taszt ró fa ká ro sult jai szá -má ra pe dig 2011 ta va szán ter vez nekado mány gyűj tést a meg sem mi sültcsa lá di Bib li ák pót lá sá ra, eh hez fel -hasz nál ják az ala pít vány hoz be ér ke -zett egy szá za lé kos fel aján lá sok 281ezer fo rin tos össze gét is. Az ado má -nyo kat a tér ség ben te vé keny ke dőlel ké szek se gít sé gé vel ter ve zik cél bajut tat ni.

Az ala pít vány pénz ügyi fel ügye lő -je, dr. Zsu gyel Já nos a 2009. évi zár -szám adást is mer tet te a köz gyű lés sel,il let ve be szá molt a 2010. évi költ ség -ve tés idő ará nyos teljesítésének hely -ze té ről, va la mint a 2011. évi költ ség -ve té si ter ve zet ről. A gaz da sá gi vál ság2009-ben érez tet te ha tá sát – az ado -má nyok vissza esé sé ben – az ala pít -vány gaz dál ko dá sá ban, de 2010-bena hely zet sta bi li zá ló dik, és 2011-benis ki egyen sú lyo zott költ ség ve tést ter -vez nek. Az egyes költ ség ve té si té te -lek elő irány za tai a vár ha tó inflá ci ósha tá sok kal is szá mol nak, s ha a be -vé te lek a ko ráb bi évek gya kor la ta sze -rint alakul nak, az ala pít vány cél ja i nakkölt ség ve té si fe de ze te ren del ke zés reáll majd.

Dr. Gal si Ár pád, a Kál vin Ki adóigaz ga tó ja, az ala pít vány fő tit kár he -lyet te se be szá molt az ala pít vá nyi te -vé keny ség hez kap cso ló dó ki adóimun ka ered mé nye i ről. A Bib lia éveelőtt meg je len te tett Szent írás-for -dí tá sok ból ör ven de tes mó don oly -annyi ra meg fo gyat ko zott a kész let,hogy idén is mét na gyobb mennyi sé -get kel lett ki ad ni.

Har minc ezer Ká ro li-, húsz ezer újfor dí tá sú és öt ezer ma gya rá za tosBib lia ke rül he tett ki a nyom dá ból,ezen kí vül a – hosszabb ide je nemkap ha tó – né met–ma gyar Új szö vet -ség két ezer, va la mint Má té, Márk ésLu kács evan gé li u ma öt-öt ezer pél -dány ban je len he tett meg. A fő tit kár -he lyet tes szá mos, a bib lia mun ká -hoz kap cso ló dó egyéb ki ad vány meg -je le né sé ről is tá jé koz ta tást adott.

Az ala pít vány köz gyű lé se a be ter -jesz tett tiszt ség vi se lői be szá mo ló -kat egy han gú lag el fo gad ta.

Az ad vent má so dik he té ben meg -ren de zett köz gyű lés ün ne pi han gu -la tá hoz hoz zá já rult az el nök ség asz -ta lán el he lye zett ad ven ti ko szo rúkét égő gyer tyá ja is. Az együtt lé tetTí már Gab ri el la re for má tus lel ki -pász tor nyi tó áhí ta ta, il let ve Mé zesLász ló nak, a Ma gyar or szá gi Sza -bad ke resz tyén Gyü le ke zet jegy ző jé -nek zá ró imád sá ga fog lal ta mél tóke ret be.

d EvÉ let-in fó

Jól fogyott a Szent írásÉves köz gyű lé s a Ma gyar Bib lia tár su lat Ala pít ványnál

b Egy ház ül dö zés és egy ház ül dö -zők a Ká dár-kor szak ban cím melmég má jus 6–7-én szer ve zettkét na pos kon fe ren ci át a ka to li -kus, a re for má tus és az evan gé -li kus egy ház. Az ott el hang zottelő adá sok szer kesz tett vál to za -tát tar tal ma zó ta nul mány kö te -tet de cem ber 10-én mu tat tákbe a – ko ráb ban a ta nács ko zás -nak is he lyet adó – Sa pi en tiaSzer ze te si Hit tu do má nyi Fő is ko -la dísz ter mé ben.

A Szent Ist ván Tár su lat és a Lu therKi adó kö zös gon do zá sá ban meg je lentkönyv mél ta tá sa kor Vár sze gi Asz trikpan non hal mi fő apát úgy fo gal ma zott:a kö zel múlt fel tá rá sa nem spe ci á li sanegy há zi gond, ha nem össz tár sa dal miprob lé ma. „A tisz tu lás fo lya ma ta fáj -dal mas, ezért fé lünk tő le”, de „a múltfolt jai pro vo kál nak ben nün ket, hogytisz tán lás sunk”, en nek a cél ja pe diga ki en gesz te lő dés.

Tő kécz ki Lász ló tör té nész, az Eöt -

vös Lo ránd Tu do mány egye tem Mű -ve lő dés tör té ne ti Tan szé ké nek ve ze -tő je el mond ta: a kö tet azt mu tat ja be,hogy az egy há zak mi ként al kal maz -kod tak „az is ten el le nes ha ta lom hoz”,de „mi köz ben fenn tar tot ták ma gu kat,

el vesz tet ték lé nye gü ket”. A Du na -mel lé ki Re for má tus Egy ház ke rü letfő gond no ka sze rint a ta nul má nyokar ról is szól nak, hogy a párt ál la mi tit -kos szol gá lat tal va ló együtt mű kö dés -ben érin tet tek „mi ni mum bűn val lo -más sal tar toz nak”.

A könyv be mu ta tón Czen the Mik -

lós, az Evan gé li kus Or szá gos Le vél tárigaz ga tó ja ar ról be szélt, hogy ami kor„a nem ze tet akar ták meg tör ni a kom -mu nis ták”, egyik el ső cél pont juk ká azegy há zak vál tak. A Ma gyar or szá giEvan gé li kus Egy ház tény fel tá ró bi -

zott sá gá nak mun ká já rólszól va el mond ta: so kak -ban még min dig fel ve tő -dik a kér dés, meg van-e akel lő tör té nel mi táv lat aku ta tá sok hoz, és so kakszá má ra még min digma gya rá zat ra szo rul, mi -ért is fon tos a bi zott ságmun ká ja.

Ba logh Mar git, a Ma -gyar Tu do má nyos Aka -dé mia Tár sa da lom ku ta -tó Köz pont já nak igaz -

ga tó ja hang sú lyoz ta: a rend szer mű -kö dé sé nek egé szét kell fel tár ni, ezértis tart ja ör ven de tes nek, hogy az ügy -nö kök tör té ne te mel lett a dön tés ho -za ta li me cha niz mus ról is szól a könyv,amely – sze rin te – vá das ko dás és ítél -ke zés nél kül ír ja le a múl tat.

d For rás: MTI

Ta nul mány kö tet a Ká dár-kor szakegy ház ül dö zé sé ről

Tő kécz ki Lász ló, Balogh Margit, Várszegi Asztrikés Czenthe Miklós

FO

TÓ:

MÉ

SZ

ÁR

OS

GÁ

BO

R

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 5keresztutak

b Az aláb bi ak ban a Ka kas Lí diaSze re tet ott hon nak, a nyug dí jasegy há zi al kal ma zot tak ott ho -ná nak tör té ne tét ele ve nít jük fölab ból az al ka lom ból, hogy szol -gá la ta, mű kö dé se idén ért vé get.Há lát adunk az el múlt éve kért aró lunk mind vé gig gon dos ko dómennyei Atyánk nak. A ki csinykez de tet meg ál dot ta Is te nünk,és egy vé gig jól mű kö dő, a la kók -nak sze re te tet biz to sí tó, ró lukgon dos ko dó és a Krisz tus-hit benbé kes sé get nyúj tó ott hon ala kultki. Nem sze ret nénk el fe lej te ni aré gi szép és tar tal mas el ne ve zést,amely min den kor kö te le zettmin ket, és ki hí vást is je len tettszá munk ra: sze re tetott hon.

Ott ho nunk éle té nek el ső idő sza ka1932-től 1942-ig tar tott. Ka kas Lí diahit test vé rünk a VI II. kerület, Ba las saut ca 9. alat ti in gat la nát 1915-ben örök -ség kép pen a De ák té ri ma gyar egy ház -ra hagy ta. Kí ván sá ga az volt, hogy ottegye dül ál ló idős nők szá má ra sze re -tet ott hon lé te sül jön. Az el ső vi lág há -bo rús évek és az azo kat kö ve tő, gon -dok kal te li idő szak még nem tet te le -he tő vé az in du lást, ezért a la ká so katbér be ad ták. De a terv nem fe lej tő döttel, és az 1929. évi ta nács ülé sen dr. Raf -fay Sán dor püs pök ja vas la tot tett azott hon fo ko za tos be in dí tá sá ra.

A sze re tet ott hon lé tét vé gül özv.Ken deh-Kirchk nopf Gusz táv né ésgyer me kei be köl tö zé sé től szá mít hat -juk, aki el vál lal ta a gond no ki te en dő -ket. 1932-ben hu szon két la kó val in dultaz élet. 1936-ban özv. Gáncs Ala dár -né vet te át a gondnok poszt ját.

Ma ga az épü let két rész ből állt: egyut ca fe lő li, eme le tes, L ala kú és egyszin tén eme le tes hát só rész ből, köz -te kert tel és ud var ral.

He ten ként egy szer volt az ott hon -ban bib lia óra, me lyen a De ák té ri lel -ké szek szol gál tak. A hét köz na pi életsé tá val, ol vas ga tás sal, ké zi mun ká -zás sal, fő zés sel, ta ka rí tás sal telt.

* * *

A la kók szá ma 1940-ig har minc öt fő -re emel ke dett, s az ott hon las sanszűk nek bi zo nyult. Így az egy ház ve -ze tő sé gé ben meg ér le lő dött egy újott hon lé te sí té sé nek a gon do la ta.En nek meg va ló sí tá sá ra 1942-ben ke -

rült sor. Az új ház Zug ló ban, a Bos -nyák té ren épült föl. El ső igaz ga tó jaScholz Lász ló lel kész lett. Az ott honegy eme le tes épü le te negy ven la kót tu -dott be fo gad ni. Gon do zó nő ket kez -det ben a Fé bé Di a ko nissza Anya házkül dött. Az ott hon el ső ve ze tő je Vas -kó Ilo na di a ko nissza test vér volt.

A la kók ebéd jét a fő vá ros fi nan szí -roz ta, s a Gyer mek élel me zé si Vál la -lat kony há já ról hoz ták. Az ott hon tá -gas ebéd lő jé ben kö zö sen ét kez tek ala kók. A reg ge lit és a va cso rát agon do zó nők ké szí tet ték. A fű tés a fo -lyo só ról, fa fű té ses kály hák kal tör tént,ami a Ba las sa ut ca i hoz ké pest nagyelő re lé pés volt. So kat je len tett a la -kók nak az ott hont kö rül ve vő szépkert is. Töb ben szí ve sen se gí tet tek ahá zi mun kák el vég zé sé ben, a kü lönvar ró szo bá ban kö zö sen ké zi mun -káz tak, ami a kö zös sé get is erő sí tet -te, de anya gi hasz not is je len tett az in -téz mény nek, mert a ka rá cso nyi vá -sá ron a sze re tet ott hon ja vá ra ér té ke -sí tet ték a ké zi mun ká kat.

Az in du lás örö mé be azon ban ha -ma ro san üröm is ve gyült. A há bo rúnem kí mél te meg az ott hont sem. Agya ko ri sző nyeg bom bá zá sok so ránta lá lat ér te a há zat, egy ne gye de le om -lott. Is ten ke gyel me, hogy az óvó he -lyen meg hú zó dó ház nép meg me -ne kült. Ez után hosszas har ci cse lek -mé nyek szín te re lett a tér, el kel letthagy ni az épü le tet, csak a ma ga te he -tet le nek ma rad tak az óvó he lyen.

A front to vább vo nu lá sa utánvissza jő ve az öreg ség, be teg ség, ameg pró bál ta tások és az ín ség kö vet -kez té ben hu szon öt nap alatt hu -szon egy ha lott ja volt az in téz mény -nek. Egye dül Is ten igé je adott bá to -rí tást a test vé rek nek.

Scholz Lász ló lel ki pász tor nagyhű ség gel és hoz zá ér tés sel igaz gat ta azott hont 1959-ig. Utód ja Bo ros Ká rolylel kész lett. Az ad di gi rend sze rint, na -pon ta vol tak áhí ta tok, me lye ket agyü le ke zet lel ké szei és az itt la kónyug dí jas lel ké szek tar tot tak. Eb benaz idő ben az ott hon már a zug lói gyü -le ke zet ve ze té sé vel mű kö dött.

* * *

Az 1972-es esz ten dő újabb nagy for -du la tot ho zott az ott hon éle té be.Egy há zunk ve ze tői úgy dön töt tek,hogy az in téz mény épü le tét ki bő vít -

ve át ad ják a teo ló gi ai aka dé mi á nak, ígymeg old va az aka dé mia he lyé nek ré genva jú dó kér dé sét. Nagy meg ráz kód ta -tást je len tett ez az ott la kók nak, hi szenide úgy köl töz tek már, mint utol só föl -di la kó he lyük re. Töb bek nek ki sebbszo bá ra volt ki lá tá suk, mint ami lyen -ben ad dig lak tak, te hát meg kel lett vál -ni uk ked ves bú tor da ra bok tól is.

An nak ide jén a Zug ló ba köl tö zéselő re lé pést je len tett: egy új, szép, acél nak meg fe le lő épü let be köl töz het -tek, most vi szont egy nagy, vá ro sibér ház ba, ahol annyi min den más isvan raj tuk kí vül. Azon ban sok igeibiz ta tást kap tak min den fe lől és bá -to rí tó sza va kat az egy ház ré szé ről.

Így ke rült sor 1972. ok tó ber vé génaz át köl tö zés re, mi u tán az Ül lői út 24.alat ti ház nak a kö zel múl tig ott hon -ként hasz nált ré szét fel újí tot ták. Ti -zen nyolc an ke rül tek ide, el ső sor banaz ad di gi ott hon egy há zi al kal ma zottla kói. A töb bi ek más ott ho nok bannyer tek el he lye zést.

Nem volt könnyű az in du lás, az újdol gok meg szo ká sa; anya gi gon dokis hát rál tat ták a fej lő dést. De ép penezek ben a ne he zebb évek ben sok szoregé szen kéz zel fog ha tó an ta pasz tal tákmeg Is ten meg se gí tő ke gyel mét.

* * *

Et től kezd ve az ott hon az or szá gosegy ház fel ügye le te alá tar to zott. Igaz -ga tó ja Bonnyai Sán dor kis pes ti lel -kész lett, aki ti zen hat éven át töl töt -te be ezt a tisz tet, s moz gó sí tot ta gyü -le ke ze te tag ja it is a be te gek lá to ga tá -sá ra és az ott hon ban adó dó ipa rosmun kák el vég zé sé re.

Az új helyen működő sze re tet ott -hon el ső gond nok nő je Fe ren czy Zol -tán né volt, aki mun ka tár sá val, Bé késJó zsef né vel együtt vál lal ta a la kók át -köl töz te té sé nek ne héz mun ká ját és abe in dí tás út tö rő fel ada ta it is. Hű sé ge -sen áll tak helyt a nem könnyű idő ben.

Lel ké sze ink szup li ká ló utak ra in -dul tak, hogy így könnyít se nek azanya gi ter he ken. Ado má nyok is ér -kez tek több fe lől, las san szé pül he -tett az ott hon. Egy há zunk ké sőbb tá -mo ga tó egy ház me gyé ket ál lí tott in -téz mé nyünk mö gé, ahon nan rend -sze re sen kap tunk pénz be li és ter mé -szet be ni se gít sé get. Így hely re állt azanya gi egyen súly.

1989 óta ál la mi nor ma tív tá mo ga -

tásban részesültünk mi is, ami a meg -nö ve ke dett árak, ki adá sok és hi va ta -los ter hek mi att lét szük ség let lett.

Az ad di gi lel kész nyug dí ja zá sá valmeg ürü lő igaz ga tói tisz tet rö vid idő -re Sza lay Ta más cin ko tai lel készvet te át, de sok el fog lalt sá ga mi att ha -ma ro san le mon dott, s 1990-től az ott -hon meg szű né sé ig Széll Bul csú lett azigaz ga tó lel kész. Fe ren czy Zol tán nényug díj ba vo nu lá sa után 1985-benMiss u ra Ti bor né vet te át az ott honve ze té sét, aki már 1977 óta itt dol go -zott gon do zó nő ként. Nagy hű ség gelvé gez te szol gá la tát az utol só pil la na -tig. Szép ün nep sé gen bú csúz tat tuk2000. de cem ber 28-án. Az ő nyo má -ba lé pett a ve ze tés ben Je ge si Zol tán -né 2001-től 2003-ig, aki 2000 feb ru -ár ja óta dol go zott itt, utá na Szé ná siÁg nes volt az ott hon ve ze tő; mind -annyi an szin tén nagy sze re tet tel éshoz zá ér tés sel vé gez ték mun ká ju kat.

A szép ha gyo mányt foly tat va azÜl lői úton is na pon ta tar tot tunkáhí ta tot. Egyéb al kal mak kal is igye -kez tünk szí ne seb bé ten ni a la kókéle tét. Kö zös he lyi sé ge ink ven dég fo -ga dás ra is al kal ma sak vol tak.

Más ott ho nok ba is el lá to gat tunk.Hoz zánk pe dig, fő leg ka rá csony tá -ján, ked ves cso por tok jöt tek egy kismű sor ral kü lön bö ző gyü le ke ze tek ből,például a De ák térről, Kis pestrőlstb. Min dig öröm mel fo gad tuk őket.

* * *

Né hány sze mé lyes él mé nyem is idekí ván ko zik. Na gyon meg hit tek vol -tak a na pon kén ti áhí ta tok és az utá -nuk fo lyó kö tet len be szél ge té sek,szo bán kén ti lá to ga tá sok. Kü lön él -mény volt min den szent es te, ame lyetegyütt töl töt tünk ének kel, áhí tat tal,kö zös va cso rá val, meg hitt bé kes ség -ben. Dol go zók és la kók egy nagy csa -lád dá forr tunk össze.

Öröm mel em lék szem vissza egy ta -valy má ju si ese mény re is: ami kormár biz tos volt az ott hon meg szű né -se, de még mind nyá jan együtt vol -tunk, az ott hon ve ze tő vel együtt el ha -tá roz tuk, hogy tar tunk egy há la adóbú csú-is ten tisz te le tet. Min den la kó ésdol go zó je len volt, az or szá gos iro dátis kép vi sel te egy sze mély. A hoz zánkszó ló igei üze net után és a kö zös úr -va cso ra vé tel előtt ki hív tam az ol tár eléaz összes dol go zót és ön kén tes mun -

kást. Nem tud ták, hogy mi ért. Ak korkér tem, hogy tér del je nek le, és min -den ki kéz rá té tel lel és sze mé lye sen ne -ki szó ló igé vel ál dást ka pott. A szí vekerő seb ben do bog tak, és a sze mek bőlkönny csor dult elő. Is te nünk je len lé -té nek kéz zel fog ha tó va ló sá gát érez tükmind nyá jan: ve lünk van, meg áld ésve lünk ma rad min den kor…

Az ott hon azért szűnt meg, mertaz Ül lői úti köz pon ti egy há zi épü le -tet le szán dé koz tak bon ta ni, és ide -ig le ne sen itt ter vez ték el he lyez ni aziro dá kat. Meg szű né se kor az ott hon -nak húsz la kó ja volt, és he ten gon -doz ták őket nagy sze re tet tel, oda -adás sal (eb ben a szám ban a ta ka rí tóés a sze re lőnk is ben ne volt).

A la kók a hű vös völ gyi, a csil lag he -gyi és a ki star csai ott hon ba ke rül tek.Min den ki vá laszt hat ott, ho va sze ret -ne men ni. Ka kas Lí dia, az ott hon ala -pí tó ja ha gya té ká nak a sor sát nem is -mer jük.

Volt po zi tív vál to zás is a zug lói idő -szak hoz ké pest. Itt köz pon ti fű tésme le gí tet te az összes he lyi sé get. Ésa vá ros kö ze pén lak ni bi zo nyos szem -pont ból előnyt is je len tett, nem csakhát rányt.

Az el múlt har minc nyolc év alatt issok jó ban és ne héz ség ben volt ré szünk,de min dig meg ta pasz tal tuk Urunkol tal ma zó sze re te tét. Ő min dent ja -vunk ra for dí tott. Sok la kó tár sunk tólkel lett vég ső bú csút ven ni ez idő alatt,de re mény sé günk, hogy örök ott ho -nunk ban, Krisz tu sért, új ból együttle he tünk majd tel jes öröm ben.

Há lát adunk Is ten nek az el múlt 38,68, 78 esz ten dő so rán meg ta pasz taltke gyel mé ért és ve ze té sé ért. Az ere de -ti leg ado mányt te vő test vé rünk szí vé -ben ki kelt jó mag év ről év re meg hoz -ta gyü möl csét, ben ső sé ges és bé kes -sé ges kö zös ség ben él het tek la kó ink.

Meg kö szön jük egy há zunk ve ze tő -i nek és min den test vé rünk nek imád -sá ga it és tá mo ga tó jó sá gát. Re mény -sé günk sze rint va ló ban sze re tetott honma rad tunk.

Ami kor ez év ben vé get ért ott ho -nunk szol gá la ta, azt kér jük mennyeiAtyánk tól, hogy kí sér je ál dá sa mind -nyá jun kat – volt la kó kat és dol go zó -kat – az zal a meg ta pasz ta lás sal, hogy„haj lék az örök ké va ló Is ten, alantvan nak örök ké va ló kar jai” (5Móz33,27; Ká ro li-for dí tás).

A szerző evangélikus lelkész, a sze re -tet otthon utolsó igazgató lelkésze

Egy szeretetotthon emlékkönyvébe

Ez év ele jén egy szü lők nek szó ló fó -ru mon lel tünk egy más ra né há nyan,kis gyer me kes evan gé li kus édes anyák.Fel me rült ben nünk az igény, hogymeg je len jünk a Szél ró zsa or szá gosevan gé li kus if jú sá gi ta lál ko zón a kö -tő dő ne ve lést nép sze rű sí ten dő. Ötenma rad tunk, akik meg lát va a té ma je -len tő sé gét ne ki lát tunk, hogy ki dol -goz zuk a rész le tes ter vet.

A Szél ró zsa mot tó já ra („Kö zép kez -dés Ve led”) rí mel ve a „Kö tés kez désVe led” cí met ad tuk prog ra munk nak,ki fe jez ve a kö tő dés, a hor do zó ken dőmeg kö té se és a spi ri tu a li tás egy be fo -nó dá sát. Be lát ván ha tá ra in kat ar ra ju -tot tunk, hogy a szom ba ti nap ra kon -cent rál juk sze rep lé sün ket. Saj nos aszer ve zők kel tör té nő hosszas és gör -dü lé keny nek nem mond ha tó egyez -te tés mi att le csúsz tunk ar ról, hogy aren dez vény prog ram fü ze té ben meg -je len jünk, ezért a hely szí nen rek lá -moz tuk prog ra mun kat, szó ró la po katosz to gat va.

A Dé li és az Észa ki Egy ház ke rü letpüs pö ke i nek anya gi tá mo ga tá sá val,a pi lis csa bai gyü le ke zet ala pít vá nyá nakki adá sá ban szer kesz tet tünk egy ki ad -ványt Szü lő nek len ni – Kö tés kez dés Ve -led cím mel, amely in gye ne sen el vi he -tő volt a Szél ró zsa ide jén, s ha mar elis fo gyott mind a száz öt ven pél dány.

Ugyan csak a Szél ró zsán le he tő ségnyílt ki pró bál ni a hor do zás él mé nyét.Az ér dek lő dők kéz be fog hat tak mos -ha tó pe len kát, ren del ke zés re áll -tunk, hogy kér dé se ik re vá laszt kap -ja nak, ta pasz ta la ta ink ról hall ja nak. Até má val fog lal ko zó, ma gyar nyel venmeg je lent köny vek be is be le le he tettol vas ni. Dél után fó rum be szél ge tésfor má já ban jár tuk kö rül, mit je lentkö tő dő en ne vel ni, mi lyen ho za dé kale het a gyer mek, a szü lők és a kör nye -zet szá má ra.

Cé lunk a gyer mek vál la lás előtt ál -lók, va la mint a kis gyer me kes csa lá dokmeg szó lí tá sa volt, il let ve mind azo ké,akik akár szak em ber ként, akár ma gán -em ber ként fo gé ko nyak a tu da tosgyer mek ne ve lés és csa lád ter ve zés té -ma kö re iránt. So kan ta lál tak megben nün ket: kí ván csi ság ból vagy konk -rét kér dés sel. Érez he tő volt, hogyvan igény és nyi tott ság er re a szem lé -let re, a tá jé ko zó dás ra.

A fent vá zolt ér dek lő dés re és aked ve ző vissz hang ra va ló te kin tet telaz ősz fo lya mán lét re hoz tunk egy

csa lád misszi ós mun ka cso por tot, ame -lyet a Ma gyar or szá gi Evan gé li kusEgy ház Bre bovsz kyné Pin tér Már taál tal ve ze tett Női Misszi ó ja fo ga -dott be al cso port ként. Csa pa tunktag jai Szán tó Eni kő lel kész-lel ki gon -

do zó, dr. Ba logh Már ta jo gász, nagy -családos édes anya, kép zés ben lé vőszop ta tá si ta nács adó, e so rok író ja –gyógy pe da gó gus, in teg rált ki fe je zés-

és tánc te ra pe u ta, ba ba hor do zá si ta -nács adó és tan fo lyam ve ze tő (LA -NA), per ina tá lis szak ta nács adó-hall -ga tó, Var ró Dá ni el né Ge len csér Zsó -fia hit ok ta tó-ta ní tó és Fe ke te-He ge -dűs Tí mea ma te ma ti kus. Mind nyá -

jan édes anyák va gyunk, aki ket a hát -tér ben vagy job ban be vo nód va tá mo -gat nak fér je ink szü lői mi vol tunk -ban és a mun kánk ban.

Rö vid tá vú ter ve ink között sze re -pel ki ad vá nyunk át dol go zott ki adá sá -nak meg je len te té se a Lu ther Ki adógon do zá sá ban. Ké szü lő ben van ahon la punk is. Elő ké szí tés alatt állel ső, úgy ne ve zett vá ran dós hét vé -génk, aho vá gyer me ket vá ró pá ro kathí vunk (a program hirdetése lapunk28. oldalán található – a szerk.).

Hosszabb tá vú ter vünk a kis gyer -me ke ket ne ve lő csa lá do kat és a nagy -szü lő ket meg szó lí ta ni.

Hi ány pót ló nak érez zük ezt a te vé -keny sé get az egy ház ban. Mi vel a té -ma fon tos sá gá nak el is mert sé ge ha -zánk ban még csekély, és pil la nat nyi -lag az inf ra struk tú ra és az anya gi erő -for rá sok hi á nya is gát ló té nye ző, sa -ját hi va tás tu da tunk ra és tá mo ga tó inkfel ka ro lá sá ra szá mít ha tunk. Erőt me -rí tünk az ön ma gu kért be szé lő sa játta pasz ta la ta ink ból, va la mint a fej let -tebb tár sa dal mak ban év ti ze dek kelez előtt nap vi lá got lá tott ku ta tá siered mé nyek ből.

Hi tünk sze rint a gyer mek Is tenaján dé ka. Az ala po kat be lénk ve tet -te, és ösz tö nö sen érez zük, mi jógyer me künk nek. Úgy tart juk, hogy afel tét len bi za lom, a sze re tet, a kö tő -dés, a rá ha gyat ko zás kell, hogy le gyena szü lő-gyer mek kap cso lat alap ja.

g Mády An na

Hét vé ge vá ran dó sok nakBe mu tat ko zik az evan gé li kus csa lád misszi ós mun ka cso port

g Széll Bul csú

6 e 2010. december 19–26. Evangélikus Életkultúrkörök

„Min den nap bú csút ve szünk va la mi től, anél -kül hogy tud nánk.” (Li on Fe ucht wang er)

A vál to zó és to va röp pe nő „szár nyas” idő ki -emelt sze re pet ját szik Ber zse nyi Dá ni el köl té -sze té ben, de élet rit mu sá ban, na pi rend jé ben isfon tos volt az idő, az idő be osz tás. Szi go rú rendjel le mez te min den nap ja it. Reg gel ko rán kelt, éses te ko rán fe küdt, mert fe le sé ge, Du kai TakáchZsu zsan na kor hol ta, ami ért es tén ként túl sokgyer tyát fo gyaszt.

Egy jó zan gaz dál ko dó nak rend kí vül fon tosaz idő a min den na pi élet ben. Már pe dig Ber zse -nyi jó, sőt pro fi gaz dál ko dó le he tett. Szá mosem lé ke zés és bi zo nyí ték van er re; a me ző gaz -da ság ról írott ér te ke zé se ámu lat ba ej tő még aké sei ol va só szá má ra is.

Ki gon dol ná, hogy ez a föld höz ra gadt gaz -dál ko dó, „Da ni ura ság” azo nos az zal a ma gyarköl tő vel, aki ál lan dó an me di tál és pi páz gat vanosz tal gi á zik, a múlt ba ré ved, ál mo do zik, áb -rán do zik? „Da ni ura ság”, a gaz dál ko dó és Ber -zse nyi Dá ni el, a köl tő más kép pen gon dol ko dikaz idő ről, no ha vi tat ha tat la nul egy azon sze mélya ket tő. Gaz dál ko dó nak re mek, köl tő nek zse -ni á lis.

Köl tői idő szem lé le té ben pa ra dox mó don amú ló idő ál lan dó sá gát, a múlt sta ti kus sá me -re ví tett megje le ní té sét ve het jük ész re. Köl te -mé nye i ben „már vány lap ra” vés ve igyek szikmegörö kí te ni és időt le ní te ni mind azt a tü né -keny mu lan dó sá got, amely nek el mú lá sá tólret teg. Úgy is fo gal maz hat nánk, hogy köl té sze -té ben csak az van iga zán, ami már el múlt. Ber -tók Lász ló ezt a gon do la tot így fo gal maz za mega Nik lán cí mű ver sé ben:

„ha Dá ni el úr, uj jai kö zöttmeg pör get egy dió fa le ve let,nincs al ku, nincs ha szon ta lan öröm,csak az van, ami vég leg el ve szett”

* * *

A mu lan dó ság gal va ló szem be né zés, más kép -pen szól va az em ber rá esz mé lé se a mu lan dó -ság ra az if jú sá got ma ga mö gött ha gyó em berleg iz gal ma sabb lec ké je és ha tár hely ze te. Ha tár -hely zet és fel adat, amellyel kez de nünk kell va -la mit.

„A mu lan dó ság Ber zse nyi leg főbb mon da -ni va ló ja. (…) Ver se i ben a mu lan dó ság nem aszen ti men tá lis kor di vat tet szel gő bá na tocs ká -ja, nem is a Ho ra ti us mél tó sá gos tu do má sa arit mus ba gör dü lő el mú lás ról, ha nem egy alap -ve tő él mény sé ma. (…) Ber zse nyi min den do -log nak a mu lan dó sá gát érez te rög tön. (…) a ro -man ti ká val vá lik a köl té szet ten ge lyé vé az idő,a le per gő em ber élet” – ír ja Szerb An tal a Ma -gyar iro da lom tör té net ben.

A már em lí tett, „már vány lap ra” vé sett mu -lan dó ság Ber zse nyi egész gon do lat világát át jár -ja. Tény, hogy köl te mé nyei több sé gé ben elő ke -rül a mú lé kony dol gok fél té se. Ha zá ját, nem -ze te er köl csét, az if jú sá got, sa ját éle tét si rat ja.

Van nak köl tők, akik már öre gen szü let nek.Füst Mi lán pél dá ul leg szebb ag gas tyán ver se itvi szony lag fi a ta lon ír ta. Ber zse nyi pe dig Ka zin -czy nak írott le ve lé ben már sa ját el mú lá sátter ve zi vagy elő le ge zi: „Tisz telt Fér fiu! Nem lá -to ga tád meg hal dok ló ba rá to dat; íme an nak ár -nyé ka meg lá to gat Té ged! Ár nyé ka, mon dom,mert a lé lek, mellyel Te va la ha annyit ve sződ -tél, töb bé nints. (…) Ma ra kod tam új szo bá im -ba, le tet tem nyo szo lyá mat azon szeg let be,mely ben én hal dok la ni fo gok, el gyúj tot tam kan -dal ló mat, melly nél éle tem nek örö me it, bo lond -sá ga it gyak ran vissza fo gom ké rő dze ni s a vén -sé ge met me len get ni.”

Má tyás Fe renc a Ber zse nyi ott ho ná ban cí műval lo má sa ele jén sze rep lő ver sé ben az életszép ta va szá tól bú csúz va áb rá zol ja Ber zse nyit,a „her va dó li get” köl tő jét: „a sár ga ősz tett fe -jed re rozs dás ko ro nát”.

* * *

A Ber zse nyi-lí rá ban a mu lan dó ság ról va ló el -mél ke dé sek két nagy te ma ti ka kö ré cso por to -sul nak. Az egyik az if jú ság el vesz té sé nek gon -do lat kö re, a má sik pe dig a kol lek tí vum és a ré -gi mo rál mú lé kony sá ga, a nem zet és a ré gi er -kölcs el tű né se mi att ér zett ag go da lom. A to va -tű nő if jú ság, a „ró zsa lu ga sos ta vasz”, a sze re lemmú lé kony sá ga szá mos köl te mé nyé ben je le -

nik meg új ra és új ra, gyak ran szin te ön ma gátis mé tel get ve. Ép pen az ön is mét lés lesz Köl cseyegyik vád ja, mely sze rint Ber zse nyi köl tői vi -lá ga túl zot tan zárt, túl zot tan szű kös. Tény, hogyez a köl tői vi lág na gyon sze mé lyes, ka rak te re -sen egye di, és az is tény, hogy a tű nő ta vaszt,az if jú ság el vesz té sét, va la mint a nem zet fél téstte ma ti zá ló ver sek ben a mo tí vu mok gyak ran va -ló ban ka lei dosz kóp sze rű en ka va rog nak és ját -sza nak egy más ba.

Né hány idé ze t az if jú ság el vesz té sét si ra tó,a mu lan dó ság gon do la tát te ma ti zá ló köl te mé -nyek ből:

„Her vad már ta va szom, s bim ba i hul la nak:A szép ál mo do zás ked ves alak jai,A tün dér Ama thus bá jai osz la nak…”

(Ba rá tim hoz)

„Her vad már li ge tünk, s dí szei hul la nak,Tar lott bok rai közt sár ga le vél zö rög.Nincs ró zsás laby rinth, s bal zsa mos il la tokKözt nem len ge dez a Zephyr.

Nincs már symp ho nia, s zöld lu ga sok kö zöttNem búg ger li ce, és a fü zes er nye inA cser mely vi o lás völ gye nem il la toz,S tük rét dur va csa lét fe di.

A hegy bol to za tin né ma ho mály bo rong.Bí bor thyr su sa in nem mo so lyog ge rezd.Itt nem rég az öröm víg da la har so gott:S most min den szo mo rú s ki holt.

Oh, a szár nyas idő hir te len el re pűl,S min den mí ve tü nő szár nya kö rül le beg!Min den csak je le nés; min den az ég alatt,Mint a kis ne fe lejcs, enyész.

Las san ként ko szo rúm bim ba ja el vi rít,Itt hágy szép ta va szom: még alig íz le liNek tár ját aja kam, még alig il le temEgy-két zsen ge vi rá ga it.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyö nyö rű ko rom.Nem hoz hat ja fel azt több ki ke let so ha!Sem bé hunyt sze me met fel nem igéz he tiLol lim bar na szem öl dö ke!”

(A kö ze lí tő tél)

„Bá mul va ker get jük ál munk tar ka ké pét,Örök re el veszt jük gyak ran él tünk szé pét,S ké sőn hull nak könnye ink.”

(Bu csu zás Ke me nes-Al já tól)

„Az if ju ság örö meiLas sacs kán el re pűl nek,A szép orcza kel le mei Ko mor ránczok ra gyűl nek.”

(A Mú zsá hoz)

„Hasz náld a na po kat, s ami je len va gyon,For ró szív vel öleld, s a sze re lem sze lídÉr zé sit ki ne zárd, míg fi a tal ko rodBol dog csil la ga tün dö köl.”

(Ho rác)

„S az em lé ke zet nek rep de ző szár nyaiVissza hoz zák él tem el tünt örö me it.

Éle tem ké pe ez. – Már elest vé lyed tem,Bé bo rúlt az élet vi dám ál orc á ja!”

(Le vél tö re dék ba rát ném hoz)

Ez utób bi köl te mény va ló já ban nem epis to la ésnem is tö re dék, in kább tű nő dés, me di tá ció, elé -gi kus áb rán do zás, nosz tal gi á zás, fél han gos,szin te pró zai mo no lóg. Ki emelt sze re pe van aké pi ség nek, a lát vány ál tal kel tett han gu lat nak.Hor váth Já nos ezt ír ta er ről a köl te mény ről:„Az óta nyár vé gi es té ken az őszi bo gár nak bú -son gó hang ja it nem le het hal la ni anél kül, hogye gyö nyö rű köl te mény egész han gu la ta új rameg új ra el ne árasszon ben nün ket.”

* * *

Mint em lí tet tem, Ber zse nyi nem csak sa játmu lan dó sá gá nak le he tő sé gé vel szá mol, ha -nem ál lan dó an vissza tér köl té sze té ben a nem -zet fél tés gon do la ta is. Ez már nem klasszi cis -ta, ha nem ro man ti kus vo nás, a ro man ti ká nak„di va tos” té má ja, no ha ős ré gi té ma, hisz a cla -des-esz me, a nem zet fél tés gon do la ta már Ho -ra ti us nál is meg volt. Amint már szó volt ró la,Ber zse nyi gyak ran is mé tel ge ti ön ma gát, azif jú ság el vesz té sé nek gon do lat kö re mel lett anem zet fél tés gon do lat kö ré ben is. A mu lan dó -ság cí mű köl te mény ben pél dá ul így:

„Hol van már Ni nive, Baby lon, az Egyip tu siThé ba?Memphys, Car tá gó, Pe ru vá ra, Corint hus,Athé ne?”Hol van a ré gi dit ső sé ges Ró má nak ha tal ma?”

Ez a leg ke vés bé „ber zse nyis” vers, erő tel jes át -hal lást ér zünk itt Ho ra ti us egy ér tel mű ha tá samel lett Kis fa lu dy Sán dor re gé i re is. A ro mosvár és a le dőlt to rony ké pe je le nik meg leg gyak -rab ban, mint a ré gi di cső ség el tű né se, meg szű -né se mi att ér zett fáj da lom nosz tal gi kus ké pe.A rom lás nak szá mos köl te mény ben a je len kor,az el pu hult nem ze dék az oka, pél dá ul A ma -gya rok hoz cí mű ódá ban, mely nek ere de ti leg aKe ser gés cí met ad ta.

„Rom lás nak in dult haj dan erős ma gyar!Nem lá tod, Ár pád vé re mi ként fa júl?”

Er re a köl te mény re a leg na gyobb ha tás sal Ho -ra ti us Ad Po pu lum Ro ma num cí mű ódá javolt; a nagy ró mai előd így kez di köl te mé nyét:

„De lic ta ma i o rum im me ri tus lues,Ro ma ne, don ec temp la re fe ce risae dis que la ben tis de o rum etfo e da nig ro si mu lac ra fu mo.”(Az az: „Apá id vét ke i ért mél tán la kolsz, ró mai,amíg hely re nem ál lí tod a temp lo mo kat, az is -te nek dü le de ző haj lé ka it, a fe ke te füst től el csú -f í tott szob ro kat.”)

* * *

„Sok messzi Or szág bölcsei, baj no kiJöt tek ha zánk nak lát ni dicső egét,Ré mül ve né zett a vi lág ránkS nem ze te ket ta po dó erőnk re.”

(Nagy La jos és Hu nya di Má tyás)

Bez zeg a ré gi ek er köl cse, ere je és vir tu sa! Ez agon do lat Ber zse nyi kor tár sa it is meg ih let te, Ré -vai Mik lós pél dá ul egy egész ér te ke zést írtvers ben a nem ze ti nyelv és öl tö zet vé del mé benA Ma gyar öl tö zet és nyelv cí mű köl te mény ben.Ba ró ti Sza bó Dá vid szin tén. Szin te kí sér te ti e -sen ha son lí ta nak egy más ra ezek a köl te mé nyek.

Má tyás Fe renc ír ja Berzsenyiről: „Oly kor mégál mo doz va jár, a tá vo li múlt kor mos fa lai közt,hold fény ben, mé la bú ban emész ti ma gát, ateg na pok ko rát elé gi ák ban éli át. (…) a tér he -lyett az idő köl té sze té ben a ten gely – mert min -den foly vást mo zog, ro han az el mú lás fe lé.”

Bes se nyei Fe renc szín mű vész egy, a Ber zse -nyi kin cses em lék-ka len dá ri um nak adott in ter -jú ban em lí ti, hogy szá má ra a leg ked ve sebb Ber -zse nyi-vers a Ba rá tom hoz, épp a mu lan dó ság,az if jú ság el vesz té se mi att ér zett fi nom me lan -kó lia mi att. „A Ba rá tom hoz cí mű ver set nemkis nosz tal gi á val sza val tam. Hisz ar ról szól,mennyi hit tel, mennyi gyö nyö rű ígé ret tel in dulaz em ber éle te, és mi lyen ke ser ves rá éb red ni ar -ra, hogy min den el pusz tul kö rü löt tünk.” Bes -se nyei tol má cso lá sá ban meg je lent egy egész ba -ke lit ko rong nyi Ber zse nyi-vers, egy má sik je les

ha zai szín mű vész től, Sin ko vits Im ré től azon bana köl tő nek csu pán egyet len köl te mé nyét ad tákki hang le me zen, de ép pen a leg szebb el mú lás -ver set, A kö ze lí tő tél cí műt.

* * *

Ber zse nyi nek, a gaz dál ko dó nak és a köl tő nek„ket té eső” idő szem lé le té ről már volt szó. De mi -lyen volt Ber zse nyi vi szo nya a sa ját ko rá hoz, sa -ját ide jé hez? Egye sek sze rint ma ra di és ne héz -kes volt, ré gi ko rok ból itt ma radt hé rosz, an -nak a ré gi ma gyar ne mes nek meg tes te sí tő je, akigyé mánt eré nyek kel és Tol di Mik lós-sze rűtes ti erő vel bír, és aki ta lán – vall juk be – nemlé te zett so ha. A múlt ba ré ve dés fo lya ma to santet ten ér he tő köl té sze té ben, ami kor a ré gi di -cső sé get ide a li zál ja, és sa ját el pu hult ko rát os -to roz za.

Tol di Mik lós ké sei uno ká ja le het ne ez a ma -gyar Her ku les, aki nél még a Mú zsa is „bir kóz -va győz, és érc bu zo gány re zeg ke zé ben”. Az erő -kul tusz, mely re fi zi kai adott sá gai és ösz tö nösesz mei vo lun ta riz mu sa pre desz ti nál ja, me -lyet köl té szet té szub li mál, sop ro ni di ák évei alattön nön fi zi kai nyer se sé gé ben mu tat ko zik meg:„Sop ron ban ma gam ti zen két né me te ket meg -ver tem, és azo kat a vá ros ta vá ba hány tam…” Deezt a hé rosz- és erő kul tuszt, köl té sze té nek ih -le tett di na mi ká ját, me lyet egye sek ret rog rád -nak mi nő sí tet tek, má sok elő re mu ta tó nak ésmo dern nek te kin tet ték, mely a meg ha la dottklasszi ciz mus ból a ro man ti ka, majd az exp -resszi o niz mus és – uram bo csá! – a fu tu riz musfe lé visz.

Si mon Ist ván A ma gyar iro da lom cí mű ta -nul má nyá ban Ber zse nyi köl té sze té ről a kö vet -ke ző meg ál la pí tást te szi: „Szá za dunk ban voltegy idő szak, ami kor ro mol ha tat lan, egész sé geslí rá ja vér át öm lesz tés hez volt jó, túl fi no mult éssá pad ni kez dő köl té sze tün ket föl fris sí te ni.”Köl te mé nye i nek di na miz mu sa és ak ti viz mu sa,az igék exp resszív hal mo zá sa va ló ban fo lya ma -tos iz ga lom ban tart ja az ol va sót.

Ho gyan fér el az exp resszív erő kul tusz és azel mú lás elé gi kus gon do lat kö re egy azon köl té -szet ben egy azon in ten zi tás fok kal? Ez a kér déstöb be ket fog lal koz ta tott, pél dá ul Sza bó De zsőtis, aki a Ber zse nyi cí mű írá sá ban így fo gal maz:„Ez a két do log: az erők örö kös küz dé se és sem -mi be-zu ha ná sa ad ja meg Ber zse nyi te het sé gé -nek, köl té sze té nek két fő vo ná sát. Ber zse nyi lí -rá ja he ro i kus és elé gi kus. A nagy sze rű élet küz -de lem és a nagy sze rű el mú lás köl té sze te.”

Úgy is fo gal maz hat nánk, hogy Ber zse nyi nekvan egy erő tel jes ódai, pa te ti kus és egy elé gi -kus, me lan ko li kus hang ja. Az elé gi kus hangegy ér tel mű en a Nik lá ra köl tö zés utá ni re zig nál -tabb pá lya sza kasz idő sza ká ban je lent ke zik,hi szen Nik la nem pó tol hat ta Söm jént – Söm -jén a le tűnt sze rel met, if jú sá got, élet ked vet, re -mé nye ket idé zte fel Ber zse nyi nosz tal gi á ra ésre zig ná ci ó ra haj la mos tu da tá ban. Nik la már azel ma gá nyo so dás, a reményvesztettség és az öre -ge dés hely szí ne. De Nik la vé del mé ben meg kellem lí te ni, hogy itt idé zte meg a múl tat, itt vé -ste„már vány lap ra” a mu lan dó sá got, hogy múl -ha tat lan ná te gye.

g Bo zók Fe renc

Már vány lap ra vé sett mu lan dó ság Ber zse nyi Dá ni el köl té sze té ben

Berzsenyi Dániel (1776–1836) portréja

Az evangélikus költő egykori lakhelye Niklán

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 7

b A Ma gyar or szá gi Evan gé li kusEgy ház püs pö ke i nek szol gá la ta -i ról, főbb meg nyi lat ko zá sa i ról azEvan gé li kus Élet ol va sói fo lya -ma to san ér te sül het nek a kü lön -bö ző ese mé nyek ről tu dó sí tó hír -adá sok ból. Mind emel lett az egy -ház ke rü le tek lel ké szi ve ze tői ahe ti la punk har ma dik ol da lánré szük re fenn tar tott Ég tá jo lóro vat ban is ki fejt he tik ha von tagon do la ta i kat. Így az után in -ter jú vi szont két ség kí vül meg le -he tő sen rit kán ké szül ve lük. Itt -zés Já nos püs pök meg szó lal ta tá -sát azon ban ezen túl me nő en isin do kol ja az a kö rül mény, hogy– jól le het a Nyu ga ti (Du nán tú -li) Egy ház ke rü let élé ről csakmint egy fél esz ten dő múl va vo -nul nyug ál lo mány ba – 2006 áp -ri li sá tól be töl tött el nök-püs pö -ki tiszt sé gé ről már ez év no -vem be ré ben le mon dott…

– Hí ve ink szá má ra nem kell Öntbe mu tat nunk, a vi lá gi saj tó azon banmint ha csak mos ta ná ban, el nök-püs pö ki tiszt sé gé nek utol só évé benkezd te vol na iga zá ból „fel fe dez ni”. Be -szél ge té sünk előtt né hány nap pal –de cem ber el se jén – a Ma gyar Te le -ví zió Zár óra cí mű adá sá nak volt aven dé ge. E kö zel egy órás mély in ter -jú so rán mind azon té mák te rí ték reke rül tek – a ci gány kér dés től az ügy -nök kér dé sig –, me lye ket a vi lá gi mé -dia egy há zi vo nat ko zás ban ér de -kes nek tart. La punk ol va só it en nélalig ha nem job ban ér dek li, hogy me -lyek azok a kér dé sek, ame lye ket Önem lí te ne leg fon to sab bak ként el nök-püs pö ki hi va ta lá nak négy éves idő -sza ká ból…

– Meg ha tá roz ta ezt az idő sza kotaz a kor mány zat, amely több nyi renem szer zett kel le mes per ce ket azegy há zak nak. Kez det ben ideo ló gi aitá vol ság tar tás, utóbb tény le ges kény -szer hely zet is mo ti vál ta a hoz zánk va -ló kor mány za ti vi szo nyu lást. A Zár -óra adá sá ban is el mond tam, hogy azszá munk ra ki fe je zet ten meg alá zóvolt, hogy úgy szól ván nem volt kétegy más utá ni tár gya lás, ami korugyan azok a kor mány za ti il le té ke seklet tek vol na a part ne re ink, mint elő -ző leg; vagy ha ugyan azok vol tak is,nem ott foly tat ták, ahol az adottügy tár gya lá sa fél be ma radt. Ezt oly -kor rosszabb volt meg él ni, mint ha ke -rek pe rec el uta sí tot tak vol na.

Eb ben a négy esz ten dő ben – de ta -lán a tíz évet is mond ha tom – sok -kal több min dent mond tam és tet temmeg, mint amit sa ját ál lás pon tom, vé -le mé nyem alap ján mond tam vagytet tem vol na. Sze mé lyes vé le mé nye -met gya kor ta vol tam kény te len alá -ren del ni az egy ház ér de ké nek. Haugyan is az ön ér ze tem re és em be ritar tá som ra gon do lok, ak kor én pél -dá ul már a má so dik ilyen meg alá zótár gya lás után nem ül tem vol na le ve -lük az asz tal hoz. Hogy még is le ül tem,az ré szem ről még sem meg al ku vásvolt, ha nem an nak tu do má sul vé te le,hogy azo kat is kép vi sel nem kell,azok ra is te kin tet tel kell len nem,akik ár nyal tab ban vagy ta lán más -ként, ne tán sar ko sab ban fo gal maz vafej te nék ki az ál lás pon tun kat.

A má sik na gyon fon tos té ma,amely nagy já ból egy be esik el nök-püs pö ki szol gá la tom mal, va ló ban azügy nök kér dés. És nem azért, mert ezmost fel ka pott té ma, ha nem mertúgy gon do lom, hogy egy há zunk köz -vé le mé nyé nek egy je len tős ré sze –ke gyes sé gi ok ból vagy má sért – nemér ti a do log lé nye gét. Ne ve ze te sen,hogy a meg ol dás nem az, hogy nemte szünk sem mit, ha nem hogy mi nélcél tu da to sab ban, mi nél ir gal ma sab -ban, de mi nél tárgy sze rűb ben vé gé -re jár junk a do log nak. En gem leg in -kább az za var, hogy mint ha az Úr is -

tent eb ből az egész ből ki akar nánkhagy ni. Már pe dig nem hi szem, hogyaz Úr is ten vé le mény nél kül néz ben -nün ket, ami kor ezek kel a kér dé sek -kel vi as ko dunk. Szi lárd meg győ ző dé -sem, hogy itt vég ső so ron nem csakegyes em be rek ről van szó, ha nem azegész egy ház re ha bi li tá ci ó já ról is.

– A már em lí tett te le ví zi ós mű sor -ban ez zel kap cso lat ban az ál do za tok

re ha bi li tá ci ó já nak szük sé ges sé gét iselő rébb va ló nak mon dot ta. Igaz is, azál do za tok ról mint ha ke ve sebb szóes ne. Én leg alább is nem tu dok olyantény fel tá ró kö tet ről, amely azt ku tat -ná, hogy az ügy nö ki te vé keny sé gek kö -vet kez té ben konk ré tan kik mi ben sé -rül tek, szen ved tek hát rányt. Az em -ber nek ugyan eszé be öt lik egy há zunkné hány is mert meg hur colt ál do za tá -nak a ne ve, ám ha Or dass La jos,Ken deh György ne ve után Ke kenAnd rá sé is „be ug rik”, ak kor az em berza var ba jön… De za var ba jön az em -ber azért is, mert va ló szí nű leg Ken -deh György és Or dass La jos is ki kér -né ma gá nak, hogy meg hur col ta tá su -kat hol mi ügy nö ki ár mány szám lá -já ra ír ják. Gya ní tom, hogy az ő –szen ve dést is vál la ló – em be ri helyt -ál lá suk bel ső tar tás ból, meg győ ző dés -ből eredt.

– Or dass min den képp spe ci á liseset, mert rá a ha ta lom nyílt si sak kaltá madt. De va ló ban ne héz a kér dés,és ha a hát rányt szen ve dett test vé rekéle té ből kel le ne pél dá kat mon da ni,ne he zebb len ne a hely ze tem. Ám aznem igaz, hogy hát rány csak az ál talér te az egy há zat, hogy bi zo nyos em -be rek nem lehettek vagy nem ma rad -hat tak ve ze tők, mert az egy há zat az -ál tal is hát rány ér te, hogy má sok vi -szont – ér dem te le nül – je len tős,eset leg ép pen ve ze tő szol gá la ti po zí -ci ó ba ke rül tek. Ka pás ból vagy tu catne vet tud nék em lí te ni – je len tősgyü le ke ze tek lel ké sze i től püs pö kö kig–, akik nem oda va ló em be rek ként ke -rül tek he lyük re. Nem fo gok ne ve ketmon da ni, csak je lez ni sze ret ném,hogy így is fel le het ten ni a kér dést.

– Mind ez kü lö nö sen ér de ke senhang zik egy olyan egy ház ve ze tő szá -já ból, aki élő cá fo la ta a kont ra sze lek -ció ma ra dék ta lan ér vé nye sü lé sé nek…

– Ta lán nem té ve dek túl na gyot, hafel té te le zem, hogy míg fel nem szen -te lé sem kor Kál dy Zol tán és az Ál la -mi Egy ház ügyi Hi va tal aka ra ta ér vé -nye sült, utóbb Ottlyk Er nő püs pökakar ta bi zo nyí ta ni ere jét Kál dy valszem ben. Én let tem vol na ugyan is azel ső teo ló gus, akit Ottlyk püs pök1967-ben lel késszé szen tel he tett vol -

na. Nem csak ezt tet te meg há rom év -vel ké sőbb, de rá adá sul egy évig Kő -sze gen le het tem se géd lel kész, ésami kor – tíz év ta ká csi szol gá latután – az zal ke res ték meg a kő sze gi -ek, hogy en gem sze ret né nek idő -sebb Sza bó La jos utód já ul, el len ve tésnél kül be le egye zett. Mint ha sa játlel ki is me re ti adós sá gát is tör lesz te niakar ta vol na, avagy ta lán meg akar -

ta vol na mu tat ni, hogy őazért bi zo nyos dol go katKál dy Zol tán püs pök-el -nök kel – ak kor ez volt a ti -tu lus – szem ben is vé gigtud vin ni.

– Sza bad le gyen meg osz -ta nom azt a köz vé le ke dést,hogy Itt zés Já nos rend kí vülkor rekt em ber, aki ugyan -ak kor ne he zen tud fe lül -emel ked ni a sé rel me ken.Nos, el nök-püs pök ként óha - tat la nul szá mos konflik -tus hely ze tet kel lett meg él -nie. Ma rad tak-e Ön benfel ol dat lan konflik tu sok,sé rel mek?

– Sé rel mek sem mi képp.Az én sze mé lyes konflik tu -sa im nem sze mé lyes sé rel -mek ből táp lál koz tak. Ezekmö gött min dig el vi – egy -ház kép hez, teo ló gi ai fel -

fo gás hoz vagy ép pen az egy ház lé nye -gé hez tar to zó – kér dé sek hú zód takmeg. Ha ma radt is egy-két tüs keben nem, az csak azért van, mertazok az ügyek egy há zunk nak ár tot -tak. Ilyen pél dá ul a li tur gia ügye is.Meg va gyok ar ról győ ződ ve, hogyegy há zunk meg úju lá sá nak egyik sa -rok pont ja a li tur gia meg úju lá sa.Hogy ezen a te rü le ten nem leg jobbmeg győ ző dé sem sze rint tör tén teka dol gok, sem mi kép pen nem sze mé -lyes sé re lem, mi ként az sem, ha aztlá tom, hogy kont ra sze lek ció mű kö -dött bi zo nyos ese tek ben. Egy há za matlá tom sé rül ve.

– Az új is ten tisz te le ti rend nekazon ban – ta pasz ta la tom sze rint –mo men tán még több az el len ző je,mint a hí ve. Még az is elő for dul hat,hogy Püs pök úr után olyas va la kit vá -lasz ta nak a Nyu ga ti (Du nán tú li)Egy ház ke rü let élé re, aki ma ga sem értegyet az új li tur gia be ve ze té sé vel…

– Er re vá la szul Bal czó And rást kellidéz nem: „Az igaz ság plusz egy fő túl -erő.” A hang súly nem az egy főn, ha -nem az igaz sá gon van. Az igaz ság ak -kor is igaz ság, ha sen ki sem kép vi se -li. És le het el fo gult nak tar ta ni, eb bena kér dés ben nem tu dok el vi en ged -ményt ten ni. Mi ként a lu the ri teo ló -gi á ból sem: evan gé li kus egy há zunk -ban – ha az akar ma rad ni, ami nekvall ja ma gát – a lu the ri teo ló gi á naknincs al ter na tí vá ja. A lel ki is me re timeg győ ző dé sét jó ba rát sá gért vagy anép sze rű ség ked vé ért nem ad hat ja fölaz em ber. Sze rin tem egy há zunk meg -úju lá sa el vá laszt ha tat lan a lu the riteo ló gi ai örök ség meg be csü lé sé től ésa li tur gi ai re form tól.

– Mi ért ér zi így?– Mert a li tur gia nem egy sze rű en

em be ri ügy, ha nem Is ten né pé nek azaz „élet je len sé ge”, amely ben a leg na -gyobb cso dák tör tén nek. Eb ben a kö -zös ség ben az élő ige hir det te tik, aszent ség pe dig meg be csült és el fo ga -dott aján dék.

– De hát – ismereteim sze rint –ma ga Lu ther Már ton is adi a fo ronkér dés nek te kin tet te a li tur gi át…

– Azért nem kor rekt ez a hi vat ko -zás, mert Lu the rék nek eszük be sem

ju tott, hogy azt fog ják ten ni a li tur -gi á val, amit a ké sőb bi ko rok ban tet -tek, vagy időn ként mi is te szünk. Per -sze, hogy nem ezen mú lik az üd vös -ség, az vi lá gos. De néz zük meg a gyü -le ke ze te in ket! Mi lyen az is ten tisz te -le ti éle tünk?

– Nem tu dom, fi gye lem mel kí sér te-ePüs pök úr la punk ban az egy há zi ze -né ről kö zel múlt ban he te ken át zaj lottpo lé mi át. A vi ta in dí tó írás szer ző je atra di ci o ná lis egy ház ze ne – Bach és azor go na mu zsi ka – el sőbb sé ge mel lettkar dos ko dott, míg má sok ar ra mu tat -tak rá, hogy so ka kat – kis túl zás sal –ho va to vább a kan tá ták és a mo tet táktar ta nak tá vol is ten tisz te le te ink től.Nem tu dom, hogy a li tur gia ese té bennem ugyan ez zel a di lem má val ta lál -juk-e szem be ma gun kat. Hi szen so kanki fe je zet ten vi szo lyog nak a ka to li kus -nak vélt li tur gi ai ele mek től.

– Én nem va gyok az el len, hogy le -gye nek úgy mond al ter na tív for mák.De hogy a gyü le ke ze ti is ten tisz te letmint a gyü le ke zet éle té nek és azegy ház éle té nek a kö zép pont ja neőriz ze és ne va ló sít sa meg azt a tel -jes örök sé get, amit nem egy sze rű ena re for má to rok tól, ha nem az egy házmég mé lyebb for rá sa i ból kap tunk…?!

Ha úgy nő fel va la ki, hogy a leg -egész ség te le nebb táp lá lék hoz szok tat -ták, és éle té ben nem evett mást,mint ch ip set és ham bur gert, ak kor aleg ér té ke sebb, leg egész sé ge sebb táp -lá lék ra is vi szo lyog va néz, s nem fogíz le ni ne ki. A li tur gi ai re form malszem ben ta pasz tal ha tó tü rel met len -ség mu tat ja, hogy nem ze dé kekhosszú so rá ban va la mi tény leg na -gyon de for má ló dott. Bi zo nyos va gyokab ban, hogy ha az 1930-as évek ben in -dult li tur gi ai re form moz gal mat egy -ház ide gen szem pon tok mi att az öt -ve nes évek el ső fe lé ben nem ál lít jákle, ak kor más hol tar ta nánk.

– El nök-püs pök ként or szá gos rá -lá tá sa volt gyü le ke ze te ink re. Megsza bad kér dez nem, me lyek re a leg -büsz kébb?

– Nem szí ve sen ne ve sí te nék, merta leg hi te le sebb nek azt a ké pet tar tom,amely ak kor tá rult elém, ami kor vá -rat la nul ér kez tem egy gyü le ke zet be,vagy is nem tud ták elő re, hogy me -gyek. Ha a püs pök be je lent ke zettven dég ként ér ke zik, ak kor nem min -dig a re á lis ké ppel szem be sül. Vanolyan gyü le ke zet, ame lyet adott eset -ben pél da ként tud nék más gyü le ke -zet elé ál lí ta ni, ezt még sem te szem,mert nem len ne elég kor rekt és eléghi te les.

– En ged je meg, Püs pök úr, hogy énvi szont ve gyem a bá tor sá got, és em -lít sek ilyen kö zös sé ge ket: Nyír sző lős,Gö rög szál lás…

– Hír ből is me rem őket, és amithal lok ró luk, az va ló ban cso dá lat ramél tó, és Is ten irán ti há lá ra kö te lez.

– De ar ról nem tu dok, hogy Nyír -sző lő sön vagy – mond juk – Rép ce la -kon az új li tur gia sze rint tar ta nák azis ten tisz te le te ket…

– Ez az Úr is ten cso dá ja, min dig isaz volt. Ha az Úr is ten va la mit meg -áld, ak kor az em ber nem mond hat -ja, hogy ez nem az, ami nek lát szik.Et től füg get le nül ja vas lom, men jen elegy szer – pél dá ul – Szom bat hely re.

– Püs pök ként nyil ván va ló an nemcsu pán egy há zunk spi ri tu á lis meg úju -lá sá nak szor gal ma zá sa kö töt te leide jét, ha nem a struk tú rá ból ere dőfel ada tok is jócs kán. Ön sze rint jólmű köd nek-e egy há zunk – kö zel múlt -ban szin tén meg re for mált – szol gá la -ti ágai?

– Szo mo rú nak tar tom, hogy az or -szá gos pres bi té ri um (OP) ülé se in – dené ha még a püs pö ki ta nács ban is – astruk tu rá lis, anya gi kér dé sek ke rül nektúl súly ba. Ott ülünk ket tő től es teki len cig, és még más ról sem be szél -tünk, csak hogy mi lyen do ku men tu -mot kell alá ír ni, mi lyen há zat kell re -no vál ni, mennyi pénzt kell ad ni, mi -lyen tá mo ga tást kell ki utal ni…

Bár nem fel tét le nül függ össze el -nök-püs pök sé gem mel, de eb ben azidő szak ban tu da to so dott ben nem,hogy a mos ta ni cik lus ele jé re meg fo -gal ma zó dott és meg va ló sí tott el kép -ze lé sek – meg szű nő or szá gos köz -gyű lés, meg szű nő egy ház ke rü le tipres bi té ri u mok és a köz gyű lés fel ada -tát át ve vő zsi nat – a leg jobb szán dé -kok el le né re is fél re sik lot tak. Nem vé -let le nül ala kul tak ki fe szült sé gek kü -lön bö ző gré mi u mok kö zött.

– Élénk vissz han got vál tott ki püs -pök tár sának az Ég tá jo ló ro vat ban eté má ban írt dol go za ta. Ön egyet értFa bi ny Ta más erő tel je sebb in teg rá ci -ót szor gal ma zó ja vas la tá val?

– Ne vez zük né ven a dol got: az el -erőt le ní tett püs pö ki jog kört re ha bi -li tál ni kel le ne. Ter mé sze te sen nem adik ta tú ra idő sza ká nak min tá já ra. Deaz nem he lyén va ló, aho gyan a püs -pö ki jog kör kor lá toz va lett. Pél dá ulbi zo nyos dön té sek nél nem kell fi gye -lem be ven ni a püs pök vé le mé nyét,ám ami kor össze za va rod nak a dol -gok, ak kor „tes sék szí ves len ni el in -téz ni, püs pök úr”… És ar ról azért nefe led kez zünk meg, hogy a lu the rá nusegy há zak püs pö ki egy há zak. Más -ként fo gal maz va: a re for má ció egy -há zai kö zött az evan gé li kus a püs pö -ki hi va talt is ko mo lyan ve vő egy ház.

Az sa já tos do log, hogy a Kárpát-me dencében a re for má tus egy ház banis van nak püs pö kök, de a vi lág ban se -hol má sutt nin cse nek. Lu the rá nusegy ház vi szont nincs püs pök nél kül.Az evan gé li kus egy há zak ban nem aköz vé le mény dönt pél dá ul a li tur gi á -ról. Ez nem fe lel meg a lu the ri egy há -zi tra dí ci ó nak! Ez sze rin tem ál de -mok rá cia. A li tur gia ügyé ben dön te -ni nem a la i kus kö zös ség dol ga és fel -ada ta len ne.

– Ré szem ről nem volt szán dé kos, deoly bá tű nik, hogy a li tur gia kér dés en -nek az el nök-püs pö ki bú csú in ter jú nakis meg ha tá ro zó té má já vá lett…

– Mond ha tok más pél dát is ar ra,hogy a tra dí ció és bi zo nyos mér té kighit val lá sos örök ség ta la ján ál ló püs pö -ki jog kör kér dé ses. Mi tör tén ne, ha jóbi zo nyít vá nyai el le né re azt kel le nemon da nom egy vég zett teo ló gus nak,hogy nem szen tel he tem fel, mert al -kal mat lan nak tar tom a lel ké szi szol -gá lat ra? Vagy for dít va: ha a nyelv vizs -ga hi á nya mi att dip lo mát nem ka póteo ló gust or di nál nám? Nem a pa pírmond ja meg, hogy va la ki al kal mas-ea lel ké szi szol gá lat ra, vagy sem. A teo -ló gi ai kép zés és ta nul má nyok ma xi -má lis fon tos sá ga mel lett van nak, len -né nek más szem pon tok is, ame lye keta püs pök kö te les az Is ten előtt jó lel -ki is me ret tel ala po san meg vizs gál ni.

– Püs pök urat, hál’ Is ten nek, ere -je tel jé ben lát hat juk, ám fél év múl -va tény le ge sen nyug ál lo mány ba vo -nul. Akár hogy is néz zük, Önt a teo -ló gi ai ta nul má nyai után egy há zunk -ból szám űzött – se géd mun ká si – lét -ből emel te az Úr is ten az el nök-püs -pö ki tiszt sé gig. Eh hez ké pest szin temel lé kes, hogy a kö zel múlt ban egyéb -ként az egyik leg ma ga sabb ál la mi ki -tün te tést is át ve het te. Bol dog em -ber nek ér zi ma gát, Püs pök úr?

– At tól függ, mit ér tünk bol dog sá -gon. Ha a bol dog sá gon az ön ma gam -mal va ló tel jes meg elé ge dett sé get isér te nem kell, ak kor nem. Vi szontmeg győ ző dés sel val lom: meg ke gyel -me zett bű nös és Is ten meg aján dé ko -zott em be re va gyok – hát nem ez ake resz tyén em ber iga zi bol dog sá ga?

g T. Pin tér Ká roly

„A lutheri teológiának nincsalternatívája”

Ad ven ti be szél ge tés Itt zés Já nos le kö szönt el nök-püs pök kel

FO

TÓ:

ME

NY

ES

GY

ULA

fókusz

8 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

Válogatás a 75. évfolyamától bEvangélikus Élet karácsonyi sz

Né hány nap óta vas tag, fe hér hó le -pel ta kar be he gyet és völ gyet. Pom -pás lát vány ez azok nak, akik nek vanbe té vő fa lat juk, me leg ru há juk és fű -tött szo bá juk, és akik nek mód juk banvan él vez ni a tél örö me it; de szo mo -rú és fáj dal mas an nak, aki nek éhez -nie és di de reg nie kell egy hosszú té -len ke resz tül. Mert a fris sen hul lotthó val re ánk sza kadt a tél hi de ge is.

A mi nap eb ben a nagy hi deg bensé tál tam ki az egyik kül tel ki is ko lá -ba, hogy hit tan órá mat meg tart sam.Ez az is ko la a Je ru zsá lem te lep kö -ze lé ben van, ahol Bu da pest leg sze -gé nyebb jei föld be vájt lyu kak ban ésgallyak ból, fá ból össze tá kolt kuny -hók ban lak nak. In nen is van né hányta nít vá nyom eb ben az is ko lá ban.Bár én me le gen öl töz ve, él ve zet teltet tem meg az utat ott ho nom tól azis ko lá ig, még is érez tem, hogy szin -te meg der med tek a tag ja im a hi deg -től. Mi kor azon ban meg ér kez tem azis ko lá ba, és ott lát tam eze ket a Je ru -zsá lem-te le pi kis ta nít vá nya i mat,akik nek a tes tét alig föd te be egy-kétron gyos ru ha da rab, akik nek a sze -mé ből könnye ket saj tolt a hi deg,amíg az is ko lá ba ér kez tek, ak korössze szo rult a szí vem. Fájt a lel kem,ami kor az egyik sír va pa nasz ko -dott, hogy éhes, mert ap já nak nin -csen mun ká ja és nem volt mi ből ke -nye ret ven ni ök. Úgy sze ret tem vol -

na kis ta nít vá nya im fá zó tag ja it me -leg ru há val be ta kar ni, me zí te len lá -buk ra ci pőt húz ni és me leg ételt ad -ni ne kik, hogy ne érez zék annyi ra atél der mesz tő hi de gét és az éh ségkín ja it.

A hit tan órán Jé zus szü le té sé rőlbe szél get tünk. A ka rá csony ról, asze re tet ün ne pé ről, amely eb ben ader mesz tő hi deg té li vi lág ban kö szöntbe hoz zánk, hogy cso dá la tos me le -gé vel bé két és meg elé ge dést va rá zsol -jon a szí vek be. És ak kor az előb bi szo -mo rú sá got az Is ten irán ti há la és a re -mény ség ér zé se vál tot ta fel ben nem.A há la, azért, hogy Is ten ke gyel meka rá csonyt adott a vi lág nak, ami koraz em be rek szí vé ben több a sze re tetés a kö nyö rü let éhe ző és fá zó em ber -test vé re ink iránt, ami kor Krisz tusigaz kö ve tői ál do za tok árán is igye -kez nek se gí te ni a nincs te le ne ken.És meg száll ta a szí ve met a re mény -ség ér zé se, hogy a sze re tet ün ne pénmég eb ben a ne héz és vál sá gos vi lág -ban is meg moz dul nak az em ber szí -vek, és az én kis ta nít vá nya im nak isjut me leg ru ha, me leg étel.

Ka rá csony a kü szö bön van. Azem be rek kí ván csi vá ra ko zás sal te kin -te nek elé je: Mit hoz szá muk ra a ka -rá csony? Lesz nek-e va jon, akik acsil lo gó ka rá csony fa alatt, a fű töttszo bá ban, az aján dé kok kal és jó fa -la tok kal dú san meg ra kott asz tal mel -

lett meg kér de zik majd ma guk tól:Mit ad tál azok nak a test vé re id nek,akik nek sem mi jök sin csen? Csakma gad nak ké szí tet tél-e ka rá cso nyiörö möt, vagy re á juk is gon dol tál? Mitad tál azok nak, akik nek nin csen ke -nye rük, nin csen ru há juk és akik hi -deg szo bá ban vir rad tak a ka rá csonyszent ün ne pé re?

Akik meg tet ték em ber tár sa ik irán tikö te les sé ge i ket, és má sok nak is jut -tat tak ab ból, amit né kik Is ten jó sá gaés ke gyel me adott, azok bol dog meg -elé ge dés sel ün ne pel het nek, mert szí -vük nyu god tan, öröm mel vá la szol hata kér dés re. Én meg tet tem azt, ami tő -lem tel lett. Akik pe dig csak ma guk -ra gon dol va, em ber test vé re ik nyo mo -rát nem vet ték ész re, azok ne vá la -szol ja nak ad dig, amíg még egy aján -dé kot nem kér nek a töb bi hez az ÚrJé zus tól. Kér je nek tő le sok-sok jó sá -got és sze re te tet azok iránt, akik hezmos to ha az élet. Az Úr Jé zus, aki töb -bi kí ván sá ga i kat tel je sí tet te, bi zo -nyá ra nem fog ja el uta sí ta ni ma gá tólezt a ké rést sem. És ha meg aján dé -koz za szí vü ket a ka rá cso nyi me legsze re tet tel, ne kés le ked je nek. Nyis -sák meg ke zü ket is és ad ja nak és se -gít se nek, hogy a nagy ün ne pen min -den ki víg ének kel zeng hes se: „Bol dogöröm nap de rült ránk.”

g Né meth Irén(I. év fo lyam, 1933)

Ad ja tok!

A Krisz tus-vá rás ád ven ti ide jé nekbol dog sá gát messze észa kon meg rá -zó ese mé nyek za var ják meg. Azorosz óri ás tal pig vas ban el in dult,hogy meg sem mi sít se a vi lág egyikleg ki vá lóbb, leg ér té ke sebb ki csi né -pét, a finn nem ze tet. Az óri ás vas pö -rölyt emel, üté sé re temp lo mok, kul -túr in téz mé nyek, meg szen telt csa lá -di ol tá rok dől nek rom ba. A finnnem zet ke ze az evan gé li u mot tart jama gas ra s bí zik ab ban, hogy az evan -gé li um ban meg je lent is te ni ke gye lemmeg tart ja őt.

A vi lág kul túr né pei meg ren dült lé -lek kel, fel kor bá csolt er köl csi fel há bo -ro dás sal te kin te nek a fe nye ge tő en ki -bon ta ko zó tör té nel mi szín já ték ra,mely ben az Is ten el len ha dat vi se lő185 mil li ós orosz szov jet el akar ja ta -pos ni az Is tent szol gá ló 3 és fél mil -li ós finn nem ze tet.

Min ket, ma gyar evan gé li ku so katszáz szo ro san ag gaszt a finn nép élet-ha lál küz del me. Va la mi kor egy másmel lett rin gott né pe ink böl cső je s Is -ten ol tá rá nál is test vé rek va gyunk.Esz ten dő kön át bol do gan szö vö get -tük egy más hoz fű ző lel ki- és élet kö -te lé ke in ket s há lá sak va gyunk a tő lüknyert ér té kes lel ki in dí tá so kért, test -vér szí vük ki me rít he tet len, hű sé gessze re te té ért.

Egy ház egye te münk Lu ther Már -ton szü le tés ün ne pén tar tott köz gyű lé -sén buz gó imád ság ban Is ten elé vit tea finn nem zet igaz sá gos ügyét s el küld -te a test vér nép nek szí ve sze re te tét,fél té sét, re mény sé gét és bá to rí tá sát.

Egy há zunk püs pö ki ka ra azon -ban szük sé ges nek lát ja an nak le he tő -vé té te lét is, hogy evan gé li kus né pünkmin den temp lom ban imád sá gotmond has son a sza bad sá gá ért és éle -té ért küz dő finn né pért, s ér te va ló ál -do za tá val meg bi zo nyít has sa hű sé gestest vé ri sze re te tét és együtt ér zé sét.

Kér jük és ren del jük te hát, hogy1. ka rá csony el ső vagy má so dik ün -

ne pén a szó szé ki imád ság ban es dek -lő kö nyör gés mon das sék a finn né pértés egy há zért, tör té nel mi igaz sá gukgyő zel mé ért és a vi lág bé kes sé gé ért;

2. ka rá csony el ső vagy má so dik ün -ne pén tar tas sék a finn nép re va ló em -lé ke zés sel val lá sos ün nep ség, mely -nek tel jes anya gát kü lön fü zet ben bo -csát juk ren del ke zé sük re;

3. a Ma gyar Evan gé li kus Lel készEgye sü let ál ta lunk is he lye selt és tá -mo ga tott fel hí vá sa sze rint tar tas sékof fer tó ri um a Finn Vö rös ke reszt ja -vá ra és pe dig a gyü le ke ze ti vi szo nyok -nak meg fe le lő en ád vent 3. va sár -nap ján vagy a val lá sos ün nep sé getkö ve tő en;

4. a be gyűlt összeg a ME LE fel hí -vá sa sze rint az Evan gé li kus Élet vagya Ha rang szó csekk lap ján azon nalbe fi ze ten dő, er ről je len tés te en dő azil le té kes es pe res nek, ki egy ház me gyé -je gyü le ke ze te i nek ado má nyá ról f. évide cem ber hó 31-ig ki mu ta tást ter jesztfel az il le té kes püs pök höz.

Le gyünk egyek a kö nyör gés ben, ahit ben és a se gí tő sze re tet ben!

Érez tes sük finn test vé re ink kel,hogy fegy ver ben ál ló or szá gok föld -jén s jég táb lá kat gör ge tő ten ge ren átmeg ér ke zik hoz zá juk a mi test vér szí -vünk, ve lük imád ko zik, ve lük kö nyö -rög, mel let tük vi as ko dik.

Is ten ál dá sa nyu god jék meg azo -kon, ki kért imád ko zunk és azimád ko zó kon, a se gít sé get vá ró konés a se gít sé get adó kon, hogy min -de nütt adas sék Is ten ne vé nek di -cső ség!

Győr, Bu da pest, Nyír egy há za,1939. de cem ber 12-én.

g D. Ka pi Bé ladu nán tú li püs pök

D. Ko vács Sán dordu nán in ne ni püs pökD. Raf fay Sán dor

bá nya ke rü le ti püs pökTú róczy Zol tán

ti sza ke rü le ti püs pök(VII. évfolyam, 1939)

A püs pö ki kar fel hí vá saa finn test vé rek se gí té se ér de ké ben

Ama bi zo nyos éj sza kán lát szó lagsem mi kü lö nös nem tör tént. Meg -szült egy asszony. Igaz, ván dor útután, kö nyö rü let ből ka pott haj lék ban,ami egy volt az is tál ló val. De ez ak -kor nem volt olyan rend kí vül kü lö -nös. A szü lés ter mé szet kö ze libb,hét köz na pibb ese mény volt, mintma. Volt, hogy me zőn szül tek, mun -ka köz ben, vagy nyá jak nyo mán he -ve nyé szett pász tor ka li bá ban, aho -gyan az élet meg tör he tet len rit mu -sa ép pen meg kí ván ta.

Ama bi zo nyos éj sza kán így volt ezBet le hem ben is. La kás és is tál ló egy -ben volt, mint tu cat já val a kis fa lu banés szer te az or szág ban. A fé lig mégno mád nép együtt élt ál la ta i val. De -ré kig érő fal vá lasz tot ta el az ál la tokál lá sát a la kó tér től. A fal on nan túl vá -

lyú sze rű en volt ki ké pez ve az ál la tokete té sé re, in nen emel tebb pad ka,aho va fel ső ru hát, pré me ket te rí tet tekal vás ra. Mi sem volt ter mé sze te sebb,mint hogy az új szü löt tet a vá lyú ba tet -ték, szo ro san pó lyál va, egyik fe lől aszü lés től ki me rült anya, má sik fe lől azál la tok le he le te me len get te.

Ama bi zonyos éj sza kán ami tör -tént, még sem lett a hét köz na pokvég te len so rá ban sem mi be ve sző je -len ték te len ség. Olyan fény áradt on -nan, ami ezen a na pon messzi vi lá go -kat ra gyog be s vál toz tat meg. Vi lág -szer te han gu la ta van en nek a nap nak.

Nől a dér, álom jár,hó ke ring az ág közt.Ka rá csony nak ün ne pelé pe get a fák közt

– szól nak Weö res Sán dor mu zsi ká -ló so rai, s ezen az álom sze rű han gu -la ton, ahol ün nep lé pe get a fák közt,nem vál toz tat az sem, hogy a na potsem tud juk iga zán, hi szen csak négyév szá zad után kezd ték ün ne pel ni, saz sem, hogy tud juk: nem volt rit kaje len ség a csil lag jel sem, ami így mi -ért is je lez né – a sok kö zül ép pen az– a Meg vál tó szü le té sét.

Ama bi zo nyos éj sza kán – volt,

ahogy volt – fény fa kadt, s ne kem eza fény gyer mek ko rom táv la tá ból egyfé lig nyi tott aj tón át szü rem lik fe lém,míg kí ván csi ság tól szo ron gó szív veléne kel tük: „öröm da lok han goz za -nak vi lág szer te széj jel…” (Bé kés csa -bán ezt a Ha an-éne ket éne kel tükmin dig szent es tén). Ro man ti ka ol -dot ta fel a mag vas tényt, az Ő el jöt -tét, s ka rá csony fa gyer tyák ba, fény szó -ró-csil la gok ba ol dó dott fel az, ami ne -künk, ke resz tyé nek nek éle tünk for -du ló ja, víz vá lasz tó ja, sark pont ja:test té lett az Ige, szol gá vá az Is ten. Ésmi cso da hosszú utat kell be jár ni ah -hoz, vagy ép pen mi lyen vil lá mosfel is me rés re kell hök ken nünk, hogyez ne tűn jék ke mény mon dat nak!

Ama bi zo nyos éj sza kán tes tet öl -tött a fény. Em ber kö zel be jött Is ten.

Ve le, a meg szü le tet tel min dent le he -tett csi nál ni. Nem csak új szü löt ten,a já szol ban. Gyer mek volt, mintmin den gyer mek, fér fi, mint min denfér fi. Szó val, egé szen em ber. Még iski szol gál ta tot tabb. Vi táz tak ve le, gú -nyol ták, ra jong tak ér te, és meg ta gad -ták. Együtt éhe zett a kö ve tő i vel, ésszál lás ta lan ván dor volt. Egyet len ön -tu da ta volt csu pán: én és az Atya egyva gyunk. Tud ta, hogy a ki szol gál ta -tott ság ból cse lek vő szol gá lat tá mi nő -sül egész va ló ja. Mert egyet len lap -ra tett fel min dent: azért jött, hogyő szol gál jon. Eb ben ra gyo gott a fé -nye. A já szol ban az is tál ló lám pa im -boly gó fé nye mel lé a mű vé szet oda -fes tet te fény nek az an gyal se re gekröp tét, a csil lag ra gyo gá sát, az arany-töm jén-mir ha ér ték fé nyét, s ki csifej kö ré a gló ri át. Pe dig az ő fe je ak -kor tün dö költ a leg job ban, ami kormin den el sö té tült, s az ő fe je is a ha -lál sö tét jé be ha jolt. Ak kor vi lá goltleg job ban a mag vas tény: szol gá la tael vé gez te tett.

A fény ma is itt van. A „Meg vál tóma szü le tett”, s hol em ber él a föl dön,a sze re tet moz du la tá val tud tá ra ad -hat juk: ve lünk az Is ten.

g Ko ren Emil(XLIV. év fo lyam, 1979)

Ama bi zo nyos éj sza kán

panoráma

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 9

búcsúzózámaiból

„Mi van a ke zed ben, Ábel?”„Egy kis bá rány ka csu pán, Uram.

A nyáj ból hoz tam. Szent ál do zat nakszán tam a te ol tá rod ra.”

Oda ál doz ta Is ten nek és az ál do zatil la ta min den idő re be töl ti a le ve gőt.Az óta szám ta lan ál do zat füst je szállföl a sze re tet aján dé ko zó Is te né hez.

„Mi van a ke zed ben, Mó zes?”„Egy pász tor bot, csu pán, amellyel

a nyá jat őri zem.”„Fogd szo ro san ke zed ben és járj ve -

le az én szol gá la tom út ján”, szólt az Úr.Úgy is tett és bot já val több cso dát

mí velt, mint amennyit Egyip tom ki -rá lya és né pe va la ha is ál mo dott.

„Má ria, mi van a ke zed ben?”„Egy kis ala bást rom sze len ce, nár -

dus ke net tel, Uram. Ez zel aka rommeg ken ni a Szen tet, aki az én Krisz -tu som.”

Úgy is tett és a drá ga ke net il la tabe töl töt te az egész há zat. En nek asze re tet szol gá lat nak az em lé ke azon -ban szét áradt az egész vi lág ba s aholIs ten Igé jét ol vas sák, min den idő benmeg em lé kez nek az asszony té koz lósze re te té ről.

„Te sze gény öz vegy asszony, mittar tasz a ke zed ben?”

„Csak sze gé nyes két fil lé rest,Uram. Tu dom, sem mi az, de ne kem

min de nem és ezt ve tem be le a per -se lyed be.”

Meg tet te. Ál do za tá nak ta ní tá sa az -óta sok ada ko zó szí vet érin tett meg.

„Mi van a ke zed ben, Dor kas?”„Var ró tű, Uram.”„Hasz náld az én szol gá la tom ra”,

szólt az Úr.Meg tet te. Nem csak Jop pe sze gé -

nyei kap tak ilyen úton ru hát, ha nema sze re tet nek ez a pél dá ja mind má -ig lel ke sít.

„Mi van a ke zed ben?” Ho gyanhasz ná lod azt? Az Urat szol gáld.

d For dí tás dán ból(X. év fo lyam, 1942)

Mi van a ke zed ben?

Test té lett… Ka rá csony kor az lettnyil ván va ló vá, hogy Is ten jól is me riaz em bert. Tud ja az em be ri szív tit -kát: nem elé gí ti meg az em bert so ha -sem iga zán va la mi, min dig csak va -la ki. Tud juk mi ezt va la mennyi en.

Tud ja ezt a kis gyer mek. Ha azédes any ja után sír, nem le het meg vi -gasz tal ni az zal, hogy az édes any já rólbe szé lünk ne ki, sem az anya ság szépesz mé jé vel vagy hí res-ne ves édes -anyák tör té ne té nek el mon dá sá val.Ne ki az édes any ja kell! Va la ki. S haédes any ja kéz be ve szi – el hall gat.

Tud ják ezt a szü lők is, aki ket Is tengyer mek kel aján dé ko zott meg. Máraz előtt is bi zo nyá ra kap tak aján dé ko -kat, de mik vol tak ezek ah hoz ké pest,aki fö lé most oda ha jol hat nak, s akivissza mo so lyog, aki még ha son lít isrá juk: a gyer me kük. Va la ki.

Tud ják ezt a sze rel me sek is. Le het,hogy sok fé le ér té kük van, de szí vü -ket nem elé gí ti meg most sem mi,csak a má sik, a part ner, a jö ven dő be -li jük, akit sze ret nek. Va la ki.

Tud ja ezt a messzi ide gen be sza kadtem ber is, aki sze ret tei fény ké pét né ze -ge ti. Né zi so ká ig, de hi á ba, nem akar -nak meg ele ve ned ni, nem szó lal nakmeg, pe dig min den vá gya az, hogybár csak ki lép né nek a kép ből, hogy ma -gá hoz ölel het né, hogy meg szó lít hat náőket. Mert nem elég a kép. Az a va la -ki kel le ne, akit áb rá zol. Va la ki.

Tud ja ezt az Úr is ten is. Ép penezért tör tént ka rá csony. Is ten ki lé petta kép ből. Be szé lő em ber ré lett. Az Igetest té lett. Ka rá csony kor nem nagygon do la to kat, nem új esz mé ket hir -det az Is ten, ka rá csony kor test té lettaz Is ten. Is me ri a mi tit kun kat. Ezértnem va la mit adott, ha nem Va la kit,aki vel meg elé ged het az em be ri szív.Tor kunk ban do bog a szí vünk, hit regyul lad a lel künk, ha egy szer eztmeg hall juk és meg ért jük. Ez az in kar -ná ció cso dá ja.

La ko zott mi kö zöt tünk… Is tennem vár ta meg, míg az em be rekszen tek lesz nek, míg min den ki meg -ja vul, míg min den szenny el tű nik aföld ről, míg csu pa jó em ber ből áll azem be ri ség – er re hi á ba is várt vol na–, ha nem kö zénk jött, em be rek kö -zé, bű nös, el esett és min dig új raesen dő, ha zug ság ban, kép mu ta tás -ban, ön zés ben élő em be rek kö zé.Nem ir tó zott az em ber vi lág tól. El vál -lal ta az em be re ket úgy, aho gyan vol -tak. Em be rek kö zött la ko zott, hogyvé gig él je, meg is mer je be lül ről azem be ri éle tet. Test vé rünk ké lett,hogy sen ki ne mond has sa, „nin csentest vé rem, nem ért meg sen ki”. La ko -zott mi köz tünk, hogy meg szen tel jeaz em be ri éle tet, hogy meg mu tas sa,ho gyan kell bűn nél kül él ni, szen tülugyan azt az éle tet, amit mi élünk. Saz óta nin csen sem mi az em be ri élet -

ben, ami ne le het ne szent, vagy is amine le het ne az Is te né. Kö zöt tünk la -ko zott, hogy se gít sen raj tunk. Jé zusKrisz tus egész éle te és ha lá la az ir gal -mas ság cse le ke de te volt.

Ke gyel mét ke gye lem re vet tük…Nagy sze rű él mény egy szer iga zánmeg ér te ni ka rá csony öröm hí rét, denem elég. Ez még csak fél ke resz tyén -ség. To vább kell mon da ni ezt azöröm hírt, s él ni kell a ka rá cso nyi örö -möt. Ka rá csony ma sem ma rad hatcsak szép gon do lat, tes tet kell öl te -nie ben nünk. Is ten nek min dig a tes -tet öl tés a cél ja. Ma is. Is ten nek a ka -rá cso nyi öröm hír rel a ka rá cso nyiem ber a cél ja. Azt akar ja, hogy la koz -zunk mi is az em be rek kö zött, ne szé -gyell jük ba ja in kat, el esett sé gün ket, neir tóz zunk sem mi től, ami az em be riélet hez tar to zik, sze res sük a má si kat,aho gyan Is ten sze ret min ket, és le -gyünk ir gal ma sok, hi szen ir gal mas -sá got nyer tünk ir gal mas ság ra.

Ne künk min dig van mon da ni va -lónk – mert van ka rá csony.

Ne künk min dig van erőnk a se gí -tés re – mert van ka rá csony.

Ne künk sen ki sem re mény te leneset – mert van ka rá csony.

Is ten azt akar ja, hogy az in kar ná -ció cso dá ját ne csak hall gas suk, de él -jünk is be lő le.

g (id.) Ha fen scher Ká roly(XXI II. év fo lyam, 1958)

In kar ná ció

Ád vent ben ta nul ja meg az em ber, hogy az iga zi bűn bá -na tot nem a bűn te rem ti meg, ha nem Is ten jó sá ga! Han -goz tat ni kell, hogy nem a bűn nek má zsá nyi ter he mun -kál ja a bűn bá na tot, ha nem a jó ság.

Az iga zi bűn bá nat ered mé nye nem han gu lat, ha nemcse lek vés és en ge del mes ség. Vagy is az iga zi bűn bá nat -ból min dig sze re tet cse lek vé sek szü let nek!

Jé zus ád vent ben íté le tül is jön e vi lág ba, és nem csakazért, hogy az ád ven ti ko szo rú ban gyö nyör köd jék.

Egy öreg ige hir de tő mond ta: Ha en gem a ha lál a szó -szé ken ér ne utol, azt sze ret ném, ha ép pen a bűn bá nat -ról pré di kál nék, ha pe dig a szó szé ken kí vül ér ne el, sze -ret ném, ha ép pen gya ko rol nám a bűn bá na tot.

g N. N. (XXIX. év fo lyam, 1964)

Ád ven ti gon do la tok

„La punk éle té ben le fu tott az el ső esz ten dő. Ha di csek szünk, csak gyön ge -sé günk kel di cse ked he tünk. Nem tet tünk töb bet, mint amit ma gunk ra vál -lal tunk, ami te hát kö te les sé günk volt. Lel ke sed tünk, agi tál tunk, lel ke sí -tet tünk és meg tar tot tunk, amit le he tett. Akik a la pot ol vas ták, mél tá nyol -ták is igye ke ze tün ket. Mun ka tár sak egész se re ge je lent ke zett és cso por to -sult a lap kö ré. Az elő fi ze tők an nál gyé reb ben ko pog tat tak. A lap anya -gi lag sú lyos vál ság ba ke rült és a szer kesz tő mind a mai na pig a le mon -dás gon do la tá val fog lal ko zik. Lel ki is me re te ne he zen vi se li el, hogy te te -mes anya gi rá fi ze tés sel kel lett az évet le zár ni. Nem vá do lunk sen kit, ha -csak ma gun kat nem, hogy túl sá go san ma gunk bí zók vol tunk és túl zot tanépí tet tünk a hit test vé rek lel ke se dé sé re. Azt hit tük, csak a har so nát kell meg -fúj ni és se re gek tá mad nak élet re. Azt hit tük, a jó ügyet nem kell vá sá ri por -té ka gya nánt kí nál gat ni. Azt hit tük, pász to rok és hí vek meg lát ják, hogyegy há zunk nak élet szük ség let az Evan gé li kus Éle tet fenn tar ta ni. Nem csak,hogy ezt nem is mer ték fel, de sa ját ér de kük el len cse le ked tek, ami kor el -mu lasz tot ták az »Evan gé li kus Élet«-re elő fi zet ni. (…)

Ami te hát la punk éle té nek anya gi ré szét il le ti, csak vesz te sé gek ről szá -mol ha tunk be és ke se rű en csap hat juk be szám adá si köny vün ket. Ami aszel le mi részt il le ti, itt min den sze rény sé günk mel lett is bi zo nyos po zi tívered mé nyek re rá kell mu tat nunk. (…)

A lap hír szol gá la ta hoz zá ér tők vé le mé nye sze rint ki me rí tő, gyors és pon -tos volt. A szer kesz tő ség nek si ke rült kö zel nyolc van mun ka tár sat a lapkö ré tö mö rí te ni. Ez is olyan ered mény, amely a lap jo go sult sá gát bi zo -nyít ja. A cik kek az egy ház bel- és kül po li ti kai, tár sa dal mi, hit vé del mi,bel misszi ói, kül misszi ói, jó té kony sá gi, szo ci á lis, tan ügyi, mű vé sze ti stb.kér dé se it ölel ték fel. (…)

Mit mond junk még? Egy elő re új ra fel vesszük az igát és pró bá lunk mégegy ide ig ha da koz ni a kö zöny és rész vét len ség el len.

Elő fi ze tő in ket és mun ka tár sa in kat pe dig kér jük, hogy ed di gi buz gó sá -gu kat és irán tunk va ló bi zal mu kat tart sák meg to vább ra is. (…)”

A fen ti so rok az Evan gé li kus Élet 1933. évi, el ső év fo lya má nak utol só szá má -ból va lók. A szer kesz tő elő dök a Szám adás cí mű ve zér cikk ben ön kri ti ku sanössze gez ték a lap el ső esz ten de jét – nem ke vés két ség gel a jö vőt il le tő en.

Je len lap szá munk kal a 75. év fo lya mot zár juk. Ez al ka lom ból ta lán il -lett vol na ne künk, mos ta ni szer kesz tők nek is mér le get von nunk, sta -tisz ti kai ada tok kal alá tá maszt va összeg zé sün ket. Át te kint het tük vol na,hogy a ma gunk elé tű zött cé lok kö zül mit si ke rült meg va ló sí ta nunk, holdönt het tünk vol na más ként, vagy hogy hol hi báz tunk. Mi is bá to rít hat -tunk vol na na gyobb elő fi ze té si kedv re, és ki fe jez het tük vol na ab bé li re -mé nyün ket: nem ez volt az utol só év fo lyam az EvÉ let tör té ne té ben…

Nem ezt az utat vá lasz tot tuk. Be le la poz va a ta lá lom ra ki vá lasz tott év fo -lya mok be kö tött pél dá nya i ba, meg idé ződ nek a múlt egyes moz za na tai. Egy -ház tör té ne ti, tör té nel mi és saj tó tör té ne ti for du ló pon tok do ku men tu mai, je -les ese mé nyek kom men tár jai vagy ép pen a min den na pok kal kap cso la tos kri -ti kai ész re vé te lek so ra koz nak egy más után a már meg sár gult vagy ép pen csaköre ge dés nek in dult la po kon. Ám sze re pel jen bár mi lyen dá tum a fej léc ben,tar toz zon az egy há zi, avagy a po li ti kai ve ze tés bár mi lyen irány zat hoz, le gyenaz EvÉ let akár hány ol da las, a fő üze net ugyan az: Is ten meg tar tó ke gyel me,Jé zus hű sé ges sze re te te és a Szent lé lek vi gasz ta ló ere je nem vál to zik.

Így a Te rem tő bűn bo csá tó ir gal má ban bíz va adunk há lát a lap het ven -öt évé ért, kö szö ne tet mond va a már elő re ment és a mos ta ni szer zők nek– és nem utol só sor ban meg kö szön jük múlt be li és je len le gi ol va só ink tá -mo ga tó hű sé gét.

A szomszédos hasábokon az el múlt év ti ze dek ka rá cso nyi lap szá ma -i ból sze mez get tünk – re mél jük, az el kö vet ke ző év for du ló kon a szer kesz -tő utó dok is ta lál nak majd új ra köz lés re mél tó írá so kat. (A cik ke ket ere -de ti he lyes írá suk kal, vál toz ta tás nél kül kö zöl jük.)

Számvetés he lyett

A világhálón bármi megjelenhet, az EvÉlet 16 oldalán akármi nem.

Sokszínű

– azoknak szerkesztve, akiknek fontos…

Minden kedves olvasónknak

a 2010. év igéjével (Jn 14,1)

kívánunk áldott új esztendőt!

g

g

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

g

-

A 2010. É V IG ÉJE: JN 14,1

SE MPER REFOR M ANDA

-

d

f

ff

f

f

f

Gyj tés az ár víz-

ká ro sul tak ja vá ra

--

--

--

-

g

g

- --

--

--

---

f

b

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

g

b

--

-

--

--

--

--

---

g

f

-

Új időpont!

-

-

f

-

-

f

f

f

f

f

f

-

-

f

: .

:

:

g

g

.

f

-

f

-

f

Ha pün kösd kö zöt tünk is meg tör té nik, ha a Szent lé lek ere je ki árad ama gyar or szá gi és a ha tá ron tú li evan gé li kus gyü le ke ze tek ben, ha fel -ügye lők és pres bi te rek lel ké ben vissz hang zik a pün kö di kér dés: „Miakar ez len ni?” – ak kor 2009. szep tem ber 12-én zsú fo lá sig meg te lik apest szent im rei Sport kas tély az evan gé li kus pres bi te rek or szá gos ta -lál ko zó ja al kal má val.

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

f

ff

f

f

f

f

g

b –

- -

-

- .

- - .

- -

.

b

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

b

--

–

– -

.

- .

- - .

f

f

f

f

g

g

--

f

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

g

f

f

f

f

f

b

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

f

-

-

-

-

-

-

-

-

g

f

---

-

f

g

g

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

f

- -

-

f

f

f

f

f

– f

f

-

-

f

g

f

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

f

b-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0.

tendőt!szj eldott úújnk áunnuívák

)1,41nJ(levveééjgiigvé.0102a

kaaknknkósavvallvosveddvekneddeniM

0122ggmmázsz1. ,,mmm,m,yayafolfolyvffé55.77aphetihetil

ikus usélanangv Ae ANDMROFREREMPSEáuther MLd

önkénmindezt

nem

ce cse sjléjeléok basz

yom, ráhag

szen

kmemsteeteleeljadosCCs„

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

tt0 F0 : 2525Árara

pjapjanaarendő 1. vasá

tendő 1. vazssszz ez Ar 3 gr 3.á. ja un. ja

aicnmecuœatiorO

ólró jg mezünkkez zdleedf

sláhá künk e ekndj A. ünkygle gd iayn

á vnít t va ts gesé séű hs éss mesldel ge den yhog

,teetknimsseeszeezV.knüjé jél t inerzzesas

á tní a td igéédy hog, teetdkee dleelLánke ári k

szdára, ünké é rK. unktha dul n ien bd veed

ne y hogd,geedé gtdunk Ál :] ortkeek[Lén.bszö kü

dőenttesz teesúj z úatketsün gé syör nkö gmeg

dssdaghall , ünkké ké r, igééittéze tge ezvé idők

zaradsz ma lünk vee lüy hogd, edtteígér g me

iak, ünknentIs stótha a tden Min :]szz:]késlel[L

la5. oldda1ftáiblBia att lavéy gEEg

laoldda3. 1flelvételszl réis civetépítézezleküleGy

la9. olddafelsszűvéésstőmre femlér Ielncziú VjnterI

la5. oldfs teütttyga ekáls a KaveesvenéyggyeN

la3. oldfsekkcA

la2. oldfb útonbjaÚ

sa)áítf forddítseefózó JbaSz(

k!sztyénekeesz, kerjünkvend, örJer: tonrá

”zom.bíáratáaraaklel tehittizi aigss, esteönkén

ha-dotdot, móesseztzt, szköesze se, időte idstlt, éltcé

nems éssni,kéésar akddigmedy hog

égEtt.őmemssetéérsékkíygohee,lőtkonávváík

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

nnsdsd üünö31. ösnkünPgs 31.juj s09. má090, 220gmászzá2. 222,mfol m,yafollyv4 vfév4.77aphethetilélikus ikuang

n ka t

géve

umn Is teeni akMMi„

tik! p

leeton szüton ply mé ez , tnoply méa Ez nk?uyyugvaagi sarsáárt máorffodő kér sak cyokná vnít a tt tle sz dez kemit en, bs dévee dszena unk t is g méam, tvollen teetthi én ram, U mé,kalatad gatg meén,terr,sstMe en kűrrűsze y g enem, ha a ntaksu á kbu leel lat maatal kal én, gé slen t ethi sán, dá le a sakcnem s uiszisz tKrt tdoma á t cím t zotma al goffoan bd móő tlen e j alazó ko lál a ti re tbi seesprs goá szor zsszti vé s úhletÉÉlsukkuiligé élnn gvaEEvz Al.avmá l akja al ó zko l ál télss takorort Sprei m ient szst ep 09.02kor 2ak ni?”len z ear ak ké lel rek te bissbreps pélők ye üg ron á tha a s éi gá szorrsarroygma s ink tüöt zkö dsdkön püHa

la1. old1fentléleks Szú éiú, FFiyaAtty.”abá ynink irá saárrster blé, em effe a zssszis vlé éésea ffegá szk orrskeé tök ér ör zlé, ae fleelt fket mindíítore fforszerrry y sge ekle Lódokláknu mknüünnne bnetsI„

la6. oldfítő menetseesygEEg

.”tsáá sí sí tlóa lvg menak má nal á vívsi kzu é j1–22)7,2n 1J( l«et éyé lggz »el aaze etzdán keezgma a gt ön zee kle e áns ffet s eto prdalt –b ae szrk szeé – radtka e szrrek szeéy rrége y, hogténtör z tt asen moben cerreb ee is Drreé tgéégV„

la4. oldfjaáájgololgzzosek bsebbbiisgkleegA ”tánye irum ügli géé lanvz et atzeetle e kö kö tleel lyene mé riyy mennni, hogt atu mg s meepké en voltb idők sheerr hsz sz tt vé, merarunk má sz dő ake l emei t krrtzéja aor alak bá lo Gh eztS„

k

G

etelüülrekzzkáhyyhggyeegzz aazpaap nióizzissiMMi

NNeGyPPüNKA

osondorK

orbri Gá yGyg

tettíítszkéelő an sdo on gl atálk ádz agi zhá a ket vő ve t szréa aár ár tm varg s proneíns sz éagdz ayén gnvé dez n yobb regna

leg let ürrüee rkA . tottha t atmu t yánris iág smád iűrrűeerszy egó zhang l eként rénref fra ez armá á szet zke leü ygőssőre ke t aut

i kól bi a gásál ávle fé lön ü klet éirrie bemmbz Aon. pna ói i sszmiettzde ren megonssoro do on Klatál let ü rrüke z háyEgi lé Da

3-án,223s juáms mkeéne , őerer zszne e zlószzláLvay ss volcTte kel éne ”…kenkveí í vzsszógrrgobáha,ker r lék,marUj,datékéB„Bb émrzp esV

ó keynémeseóljazt enbae tteh ikenbt erklom p emta sze é ry get ze köA tétde kez e tt veanblom p emtkus li gé raog prti lőt el déa d jma, atad goffoe jnééjzeér r ztkör s vóúffúézrrésli gé an veti le ülerke1. y énre bző Me a t kező keérrka rzó ko lál a tA

ken.ne íínszhely köszkélel i ói sszmiti le ü rrüke nosáánJó szsz tareVVe márrmgol pal alu Gyyua gPor r g, lőye ügfel aluulGyukyczzkeecreB

ntmia la v, szkélel i lyhe ántol Zsó Iam rgproA e. sszöűltygan bont pöz Ksi délő ve ű Msi ro á Va vőve t szréz ász

rom há nt mitöbb A ői. zveer rvszp naói i zssszmia ton a bom szúltmel z ak áár ár tve brém p zsszeVVeit ja ag ttek ezke le ü ygó zto ar thez let ürrükeerzz kháy Egs uki légan vEi) ltú nán u (Dti a gu NyA b

ír Ny

ööö

.döttdő

lürüeügeürrüke zzkhá ont hott adott a zhá y eg ke z háy Egi ka szÉÉsz Ab

R

A

GÁ

GÁ

BO

I SS

ALL

A:

ÓÓTF

O

RÁ

SA

ND

SZ

ID

MID

ÉL I

US

FO

Ó:

FO

nloajoló a 3. oldáájtgi ÉÉgsddiöösnkpüormmos a máám, a tűz éélsznt anMMif

let üke

A kö

ár

kus

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

üihdlelvöN.térknüttü

ze e zelee küyyügünk györ nö K:] rotk ek[L!tt!kenim

gmess aggal lha, nkuunrruU:] etze kle ü leGy[

…ünkt ké t ké rérsu isz isz tKr

zusJé éztt. ketün nen bsz ölelsül rkö ra p na

ólrp nalkelklyekme lyől, ridye idnmé nee mté éttté

d eede lefne y hogtt, vetszívzíayn

dj

t

e”é é rsé ttéí ge sg gsme

ak tasul o á á rkkáz zkíízvz ár E aazME„

0; 78007744704-22070711

:maa:ála szzáámmlt szzátette

zeve eznál ankBBPTOOTzAAzl. eelnakt nha

t aatttajut ttra láámmlszzáank bbat tttettení lö kü ü l

lelra l éélca e rer bi,bbbaláábzaazt lyeetame e l

,táátyyánmá ado

er bemmbkúdé ékán szzáó j

denmin t ezérjük érr jK. vezszer st été

űj ygma u irriéttébis sbePrs goá szzáOr z hááz

y Egkus lii kgé élanvvaEiggiá szzáor aryyagMa a

,tottttj súújs áppásaa pcti sze e tmé er ttea ez t eke

i akki, ramá árá szzázok azmind das éésra uk m

á Szzá. Skneekélink eeivé vé rst véeestkus li ikgé é lanvvae

aholan,bbaággbszzáor z aazetteszer z íízvárzz áaaz

takkao oká á rkkás s klyosúúltzotttozoken sselé püüllee eltte

anolyyas moá szzáen bkk beekttehebi i hób b butózAAz

a rá vak ja s atl usro á k

víz-z ár aétj yG

ZSE

t0 F0 F: 2525Árarppnanarrsásá

n 2. va2. vaáutute e nepnepng üg üsááromomenthántháSzSzgg3.s 1s 1u0. jú in0. jú01012ggmzász4., 2,mmyayafolfollylyvvé75. 7

apaphetiletilélikusélikusangangvveev

nep ün n nsié éstemmtreerT

noladl o. akteelzzléés

hang sai adá lőőaeelőak tat tta

e fzőö zblön n bkü ülöd jmaaj

tiszen tiss tkus s ini ikme

ráno sram og prA

arttaök ppüs s pterPé

p emteei scger si ő

tzöttkö özkekböb b btői

. orült sron ke tkú gg kde

hist the-Pstepda Bu t zötttkööz5. . ks é3. us s 3ni

jú e ry méne set tttettede hirfengghmelmeelcím

loma dsa r áttó ha t ratn thin– tel i vélet

átra bet ze ynnyör KA tt. épne ün s ééstem r

e ttea g mee tdez z ten rmalÖkumenikus

lommaalkkal alkdika adszza

uhRend d haini iakóDia ak

lomlágnap

ei r

vé st eTzus Jé éza ól bmá á bján alkkalalkp nag i ilvvi

mildeelvé édtvzeyeeznkör anpp jalaattalas slavvaja

keekné téezveezreerzSSzktekkekezmmzeNt t NlüülssüeyyegEz AAz

ÓZ

S

U

j

tuk llilliü ülvvüí krenddktett tí ve köz lál

Ma ameg g att ezkeezléékemmlen bzz bííző sel án uttádek

tör méts smiág ssáaryyagma aanbbaon n bzzoaazján lóójdu u lforv vfé0. 9nakjáonttjd

á alláű reszy kénm tuá tikddike éé kbni no aiiatrs 0-a921z AAz. arággáásált aalddaabszzaét sz

ánkzzáha a zör) szelő aóttadek ee dzti i zv é(véntetkez z tlé ékem ml, okgan rha a kaakttadul kon

meg anbbaá ábyyánor tlom

temp plnek éssélé pü ülleteelattak aakllarok ken,

a yyagma iyyimennallaaalvva–

nemk aakssaccs– ce den -me táppáKár a korötötkfél anbbaont tbp

teekén p4-én, s uni ú Jb

njálóóju dfor vvfnon 90. éévlék ülé

a i rs TTrézeezemlék

s uki nme u s öks éléüék ti em

az Ismen a lr aP

abá á bzzáen há á zág há

tst

ól báábzghá

ázzsszz or rsA dó tu kret e szről s ézyeznmé de zz dkeezill kivvicciy egs igg i

st moületeken án lláaalddaol ő sső

el letÉs uki lé gvan gEz AAz. itjaaisulttjro á kok ssoá ddáa árzaazti i aí ge ss im

n iter

tottszaárrelz aazbi utóbbby

ez – s iÖSZ)E

(Met zveezer szély ge Ss ukniikme

ukÖÖkrayyagaMMaass aézáázhháyyhgEsukiikléélgnavvaEiggiázzászrorayyagaMazzsszetygÍ.keektez

ve er sző zö özblönnbü ü lkketee ksté űj ygk aaktttot í dn il aalssas ággáfo e sszöan ltládél para

á vvája k aaktsul ro á kz zkívárzAAz. tná-Ma ho ottttha niiay hagellhlettkelellnek er bemmber ezöt

ntmitöbb

már on ggoá szzáor ar yyaga gkaakszzaÉttaatmi iaz íízvár z z áaazén jidee jánktáár zzáppzaLLab

lakkattotujabjaajbasátiradilozS

issizáázkuril viivCCi

dilásaalterbóRr náolMler laSe,rtbi

őlttőszé ké ll kleelg ésséz köözzzkháázyyhgekus liikgé élanvvaei lyyiheelat aM

zíízva k neekik akkitt,éttéle yeelügleelfkmeekyer ganolyyaöt zentitiz–tíízja lall jálllven

ólt0-2us ni jú ád llása a lcaiyyanábbáaabttaattay gey hogól, rar esseésíttéetteérorbá Gn nnnmaher cS

óttóhas havvaol volt tenne ter a rFa ján, á jtális zőőlleezve e lle s ettene er tin ok skulilikgéélanvaez AAz

ül…zkö ö znénk

det eelekssecó j”próó”yea„„as moászzá– leg tőő lheméllhmég

re – aről l y Egni. attasí

s napjai

VID

V

ágfoeefzsss ös éátozarteetzssi öteetzm

VID

D

FO

ÁD

SC

SÁ

OV

KÓT

FO

TILA

TA

MU

DR

ÁK

ÓTFO

JÓZ

SEF

BÉ

BÉL

AC

HZ

ÉCH

SZÉC

HEY

DR

ÓTFO

la3. oldfiókúzzilli

”ja!olddjg

lt kork iránmééle nak rbb

zt aazlt

em gonaakzzahá á zy y h

,jadololjm gásse

lőleele elzunk fhá á zyyh

pai lmiuigélngvar eyaggy– masrsátitÚ:teetlkélelM

la7. oldfnabmmbosciddiarapaókreFicciuL

ladlo.6fgázsrottotaggggazstéétzS

ladlo55.fammiéddéakazésmérleklellanabámayllyofvé.6

la4. oldfgésoryi ggyghnbunburEdEdi

ladlo22.fzűűztőtzsémméenetsI

la9. oldfjó!as jött a

SÉ

an áll?«”szom

bbaok kbsá kkáan a laakbs sbor

ávváan, bbaluubaa lufd szészomlla míg

an,vvaz íízvti en c

anvayolc ne rl geelg erma en bémmbcpin ay y hog

,úrdő lenelttetisz mítmít, á szzá»Mit isis: st dékér ző

ke tt kveetkö a iszzietteleelfni né a ggadrá vő, hí a ee a„D

la6. oldy pü

fagsánamatlmelá

ökppöspoggys ema élse át a Szen

E

e.”blyééblomk he e lleeklé é l

y tt lé

helók ke

p phul nem

lénem vr

u . A tjai

ba ilyen alakbambp p lem

lteénttész e

helók ke ry a paa lóem vva

jAba

kjdé sünk a

iiaggiló o olty milan meánggáo p

lóhog

an,bbazon nbsünk l

azdé ző yőőzgg m

mtlaazzaooztál V„V

ke

0 F250 Ft: 25ÁraÁeneneppe

nk?uyva ggyai ársnka ttái?” – nn z lei akar e

lona3. old 1s aáásattyollyFFof

aezen ja dáo scd sdköspün de , cdarku s ejl eta ez a knunmtenstIIss iisg g iméég: navol ák tt hamond an bmá éz tivvile A keekbi öb ta ák tt hand molünk? veelsz y hagra ad gMa smáa Ty ígnem? en bl zobí z retéPéett hedezkér r dt? jaá yna d zobízrám sig mé ”teksz em lleiúúina …t„…ti: len eelji en k syonráot berreük msze jayy jnháNem isán tvol nan a ga tai yná vt nítantnem ha úl, tt teplé on rsí í rt árze z l effea tmerrtye, nmékez z mtvekö vs neye geegtvééts úhcím i kA nkuunyggyva a gi sar áárta kn ummuten s IIs: tjáhang pala őssől ez aa tad g meök ppüs s pterPé snccsáGan bmá á

a ts ogászorrsrek te bi ss bprpres uki lé gan vezatély aik lte meg sig á lfo sú z12-én r ebtem ep sz09. Mi„ss: dékérrdi dkö n püa ik zhang ssz iven bké fel ha n, ebtek e zke le ü ygs guki lé gan vei ltú ron aad ári kejere lek lé ent Sza ha, nikté törrtmeg

nebk

la3. old1fet!biterekssbpre” svenem „neha, ”sopae „p la2. old1fságygsolpi monakmeerGy la1. old1fmenéuums öksd éösnkü la0. olds 17. éfkalai oldgséégetizzeemNNe la8–9. oldf090220g aghentrcirK la2. oldfet!kentlellknk Szüün, néksteniisr Újj,ddjA

azá hy geír ant

nglet ürrü leg

tt0 F25: 25ÁraÁra))mmumarmalpja ( aPpja ((Pnaársát 6. va6. vasöjöjBs 5 gs 5.ip lipr09. á09. áápáp0m 2gmá4 ámszá4. 1,,mm,m,yayafolfolv4. é4. 77

apaphetiletiélikusélikusanganv

e

e

tne ze ok üágri vA

bidő a fi re rbm eemgméégy méneemran-e V

. éétlele tg ééla meegzzzzorroá ts ha é

jaít ynirá lem lszela ha án, za iger bem

korak sak cr erbem z atmerrte, rlem lszeel

sée relek léélee, ren tIs e, rs srkölcer nem ha

ge,é gék szüan vra ram ogprroi gsá da z ag

sakcnem ak nó uni z as énak ánk z

Ha . ist ápórróu Ede E, otgá szor z a, eetsze sze t

takkun osois én lele jad

éséver űmcí tókraarBű, rsze ry nagen, b

551995aluulyuGséIllye tdez kérr dan?” b

junk a firrie rbem gméégy méne mran-e V„V

la4. olddaflalvávgollgzsbabt rlovyyggyeegeétegllgézseB

nem.”en ák btar ni aka tí zor t is tétpz ő ké p, azaIg

.hezen dül Is dül Is tye d. Egtgéré gséít gee gam ssett hadul or em fs

hezi ken . Snaksuk á tli altu , brknekükgéglensyeyet g

ja ke ú na y taga vta atzdo am álgem aftszor vol ok szen sso

, hi ikszzie tg y megglől, hoelőál

é gsNem volt kéNem volt két „Nlal2. olda1fsvét feléúH

lal2. old1fenppéépksámnet üszzüíS

lal1. old1fkaak-uttatt-szereK

lal8–9. oldafatokheti gondolyyhgaagN

laal7. olddaföttözt kköiérét mK

lal4. oldf”nabjajütt a byüg„EEg

la0. oldda1f…lveüülszéka iórrassiaPan.”bjuk hang

l agel g égsült rmi de rné éman dó an zlyo sú len

lt el sáá tdi bi morr bssdélán a kér a t,tőlcé

niVó tí kzust ala Jé zják akol da u e?« – trre

szt ereke rünk tí zeesfy ígha d,keednee kJó „»

lal3. oldafmondózagz iig, as,uzuéJ

.”jazó i oko za igz ság azug , a ha sdáko mis a ha am

enpp nak éépság ál mi val zző bige zmérr ggs meegó érrójá t t áátdenmin

szen a Hi .knekd veedévom, nem ttha t atug yng egől, mtie i sdé kér

űrsze rünk időy ezee le télez ai közai ha k mneekle engeget üg ok nem ftla do

a gon kkek, hognake jut rres ée e ttzkezvevet ra a kö ik ar ak…„

snoá yi Jnré ve e Szg

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

e a tzözöl vöö zök üd ppüs s pters Pé nccsáánG ,aléBBéó kn aDen őtveö ö vkt sáázko dnevas ét ésséé tnöönzsszökzséklelió ekeynéj

09. d9. d0z

2gmász9.9.4,,mmm,m,yayafolfo ylyvéé4. 4.77apphetilheti

élikuslikusangnvve

seméy mó2 eesz –eti házeleküy1 ggy

donjai. S

ek a t

ár ilen – aky

sít ge kor s

aa ke

aggjnel an éygs hoől éésb

ll fia keelldra is ok ar net tnzekeezle ü yg

z ima um aazi rná mi sze lér l elcin – v

ma az siizül a csrt ke y mikén

S hog„

niukhoz ket ee ksseté sdön lett kel en b

sdé skér s toosfon több

en sülé é ss osp

na y egzAAzen. bmé é bter sz ídm ui z

ná m igs uki éé lgan vevi roorssoa fa kén

te én phét múlt el zaazor sült ke ke r

ará kaszs ülésti na si zó ó zsutol véévEz b

nati sett a zzse Ülé

ösi ttöá ti itra dli zo o lik a szzisszú Csk

hogőste tí sz

tt, sáá tádí in g me

o sók ci i óá kli pub

mo á ty hog, atot t

zőlőő zeelmár t naatsi z

g meák tt ttaghall

rjá áájkun mt tzegg zvé

no s éjus má á jságt tsázot

t merl, elt deelen r

nök leelő tzee tve ezle A

.aty hagá vó t jna

Ezt . tvene e vsukilégnngaanveev

hala ko is lia bib a y hog

ottna si zak étkér en bké ébde ér k neEn

téétséttée tyez ge je jbnő é ttéör ttö) (OKJebék z

y gjei sé zzéép ksgoáá gszzárr sOz aazni ér l ené tt ner

sze á bbbbáábvváo te, sss setmeris l esan lo a ta v

hi t lákois skzaazt ágma d jmaaj, tjáátramm jog pr

sié zppzkéla ko is lia bib a – veölt t var k

BE)B (El ett ttlesüye esEgti rá a Bói i missz

leBsukilégnavEzaz–nebőőbvöjlelz

ö ka y oghi,zzivee zer tzt azst mot zevee zszer

A. ketgezvé entt keetven t hezáázszdig

d eaholtt, álko s ilia aibib y y bget etd köű m

veéztítízmár E)KE(Et méru li gé an vE

zaazge é ss zöKöööKöok sku li gé an vEz AAz

é.ss geé st szükgetttea tkdé án sz

kneé slé ö bszö öbkü i kk gé shéz ne zó

ko t attu mgmean bt blakor a yga ve t leetil

ss,átí za zigázz zzhoozló a vhez k yenvé ör ti g

lá i va t kelye e amszó, volt ól rok sáttásí

do mó an Oly. kektdöt ttkül a ak tz azva sz

ólrssrátásí do mó y vénörgok szett kéánutáEz

ől.rlyé mé öra i tgsá t szot

bi a en ss hett hdönmár OP z aazén sülé és

zőezkt tkvekö y hog, tttteplé a bályybtha an b

átnaatlaa npil sa dáadgoflel,gmeak tz azva avsz

glaú ghan y get lyeame , yvénörttözókoo

t navo e rer zAAz. gmeja sztt jalaá v(OP)

umi ré tbiss beprs goá szor z azit jaaggjT

e.trlézhoozgot sá tzotttbiizk kbléem ói ci má

or fe re résséé tíszzíké lő enak sá adá i kt az

o ro shertthuLtív a tzen e ezrp eprygyet min

laalve, réssézé ézttéin k yeügdó ló o scsp ak

zhoozló du or fv éz aze, ré szé ésve e zszer g me

mokra og pra yhog, ttttötdön y úg

tnaatsi za t Ezéról. já já rlóó jdu or fv édik

a záá zszöt t snak á slá du in g meció má or f

e ri he he rtthlu a en 7-b102g mezenkez z zlé

m een pp kéó ttól méy hogti, in ke tnak

áttáada lelflt emeeltikzunk há á zy Eg.tdötttdő

kez n ebyéébge jss jlészü ké l efló a ve rv é

miu le bi juuba a kun mmi de ér z AAz

ól. rak szlt idő et

l ea óts áttáálvváa ve t leetil ől, ri ye nmé ül rö k

sátáál vó tóa gz azigz azmolt ászzáe bden i vö r

sétt, eke ttttödlükae ttttötnözszök–gatiti

na si zzst zénkb yéébgei ak– alé Boncz Rrr. dr

,jaójttóa gzaazigt zottbí ízggbmeum i znááim g

iro sa fa d jmaaj, tdötttdő kez al váávtlaá álg

szol ige s ee rpss peorbá bGirriő Gys ülézAAz

. nektek döt ül ti kna si a z

la2. olddajákfláálelőtt

ja nétó jajzaazró BíA

.”árr jkül vő

ja nélye

ráá jt a mai gikóbb szzikrpapg lem lele é st a flá

ku ik a Mi. Nem v

, akkkee ryr, mine ez nem t

ákánok a unk olyjuk! D

t

ha ál káá.tdot t tko a zbiizlbt ehee

k

en min

k o

t haár nem hogl vvámeöm

an örblóó ba alt v. Ezértt.ken mnem a

st tsmen

g y meáen, ha jl jéíttély e

ön, hogt jzérm az

…„…

Öf

aktő j űyggyy nymánado tiven tiad dvs goá gszor r szaaz,nn,aanbajá bájáluaaum ue zú Mti e szvé ű mr arpIzaazpnaapr sáárva sá

me u kÖrarygaagMa aráárggásá s tofon nts áásgfoe fszsözazmet el ygfi a inniív v nhfel atnntvááník” velív szélő „áási rÓ

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

pjapjanaarrsásádvent 2. va

vent 2. vaAAgger 6.r 6cembmbde

nses a Cloi TTi

j

n

já

zoynka he f

saa éne

nha mal g

ko s

zhá ázy gena u Dez t éntéör ttöy íg

ai kla baaböksöőrme is zasé

ozsza,knooko rakéttélekené

yno scsrá a ka knas uci s noa nrT

üvyköns keéne izháázy geak

ée tssted jmaaj, et t rlee tsz tien ts iti

crá a arka kektmen a blommbp emta

ánutl déőssőké 4-én 2er bem m bcde

yonsccsrá áca kk etöt ttöszön kö y úg

ary gek etnőt ttlelfs ékkeeke rye g–

ligé an vez AAz.stáásá á ldále o ka , sták

yno ccsrá a kót ttós geésséű ryö nyö g

em tléélg meg méön ssöö rkőKis s k

.nelleejőttőmeerTzz Tezasáásdadzáázl

t emre ta nál, sága stbu an bzon n bazez

al kok S.ketle öt t leült őrő, tszz tepké lel

j laajaaltpááptnak lál aty úg, abgommblond

án utőssőet Min. nánkt nhamond

laa altártáha ság a tbu i re bemmbzAAz

.jükljeljpnee pt ün lée tve ö jl jó etál v

Ma roky noccsára arky goh, keknkekke r

ga ni da mon a tlál a tzt azz azl vemi

sálá ku Mi rán e tve é böb b bttöa tzmaazal k

nem la kois y Egtt. kesze e kdí pír a pzöld

sééss orpi a k étézűűzám szól bóóbci rá ko

depi ne ün z azahol, oltV. lőenak jaaddj

smehe lett leeb, tetne é ttéör ttöai li bib en b

tée rke or sű mpi ne ün z aazy hog, nak

kok á di a k étélyez dé ge en nem

hol

s Má. áktáot ttil e etbis s bt aklo da i yno csrá

akananbkkbáloksiseyEg.kézzzezvenaknna

á fpi ne n nüz azzaaz,e-nektreyaayddai lho an b

ak bi bb bábvo ta t aká fy onccsrá a kt ottttlí ál

l efken e tle ü re tzkööa y hoge, tl deen ris

lemár a ta zy yzmánkor ön – on ts oBul

dá éél p– s orávöbb Tén. tlee tü re tmok

la Álsült ye e sEgai ki rAme z azlált a te r

őttőe tvkös moáá mszsük zéye e znmé deez z dK

.téétsé ttéze veeze vs bzéeje jfi – kggsngit

eerggrsn’soaases– ”tlez vöözüd lis ná zo

sze „t tete től ersak csaigen sééss gele em s

adig e pe tt tlyehe tt, éslé ör tl es lézvööüd

yt!sonyccsá rráa rkdog ol Bzaaz aazs!,mas!st irriCh

yrer rrMdt ejerrjtl ezaazják oll jsa va Jal. utra

s utisz ztKrzus Jé ézan ló a vánvváil ynz azy hog

án,vmond , jákololjsá ásgo fi kis szót –

smaasst irh clul go an – ysonnycá ácrráa ka t ág

a mMár l. ett tetin ke tló a vra ák tis ste ta

zazs ée rk yené tész esrke nem a tt, sáá ttátil e b

kneé pké é pl eji ymennla a vy onscsrá a ka

etyez ztnmé de kez t zeve ezszer i go járrjgol p

aiki rame y hánné – al tút ez – y hog

lón,há lág i va t ingmemár om sa vOl

la5. olddafysemén

.ha t

n is ”, ak ud

is

nie, mi lyeelgll fi

ya? Egbz zbháázraal tsz z aaaz

ygröy GkátpuLg

ÁB

OR

1. ol1fakaakszidős ásljuúgmeega gágsváválA

lal8. oldfvel

jú aénökel

knaaksánnáccsaanatót8. oldzggaazgZ iMSz L

lz

nterrjúI

laó

dafetyzheliveléveléseN

lal7. oldaftrom Ő

sorárV

laal5. olddafordkkakróáári zorriaasFFa

yvénnyörrv

.sas halal ál vgészköözháázy y hgez az–en lő

le e fg mek ness ndéző szerrzsi áá stlá átl et ötttkö

sals oá á rva –st ázdoozgon lana altk léjhaaj

zóooztar tzé köözai tada l elfp alaapt azy yzmán

kor ön i ylhe a y hoglal, l éccéa al zzzzaazen b

999-1g méa tot tpí ala t zeke ezle ü ygmi lo

p emty nagi zhá á zy y hgeír yna ot tla ággászol

Ai. ka tot tál vsééstsz ztejerrjtlő előló szó ól r

sá á ttáál vóttóar tenn ft laá gSzol óttólá l elan

a tkléékj Haajom la tOl i zháázygyeír yna t jáájttá

i vbbebsvehe evg ghleak szs üléti na si zA

.teettzeüü znő fle e jg jsák a me

s sshat jai lá

ag tt nasi za , skeesdé ékedsesz lean bár rbu r

b eebfly amekon, a szsüléésti na si zzőkee

t veetkö a y ghogotgot, sá t zotttbibió ráttál efy ént

ae tkér de e, ttt tvesul má do u tt nasi z

at veer tm eützaazEzt l. mecím őkzdö ö z

lüzzüáhyggyElalzsszsssavatgemkenzezdner

ents espda a pBu t lyeame , zhoozáci iáen re fkon

súá baabszy naga zhoozah on jddjlóo sccsp ak

esné le ene ljgg jmet etkö őttőze veee ba y hog

,yúglene t heetszül ké t etkö t kéő

leelzaaze rvő Jö . tvééter tem ütk neé séé t

len e jggjmet azozro st zeüü zfy gee ttt tet

ké lelság t zotttbiiza t ezér

iblőbbbemi nak á táa zo ozr

órá ttál efy éntjat jagmo

ní á vil yni kén sséülé ző

Ajai. ag g jtt nasizzsa

stétlen e jló szóól

l et zötttkööer bvemmb

bi ó ráttál efy éntéa

tsstülét árzánuttáez

si za st érké a Ezt

zazsa s sshanálsz znha

tot,.

A

GÁ

P

lete vé fel s záaly BzerhátsstMeg

tt.a átot ttúj yke nö ps püs lőle e f

térsséá táa tok z yháázEglikus angévEi gá sz

roraarygaMa,rr,ertéétPccsncánGt keett tkepla

kélmezaz,attttatlémóttóagzazgiadori

sgoá szor nvást Iy akkaKá t aka tzot ttja a zdíí j

Ae. sen re fefrak szdai óvo nak á lyáttáOsz

siá táa tOk zháázy Egkus li gé é lian vEi gá sz

or ar ygMa a ,tebséé bzzsrEsz eHs ée jőő jttőze

e vda vo Ókus li gé an vEti ker ad volt t vSa

vava,Éold Ébh Hacné s toa atkaa kL: kéékttttheve táát

sinettetklattúzzúeeztajíjdrodnáSyfretéétP

Aan. bt bonpzKööKösi á tattOk kus li gé an vE

soja jLss daOr zaz0-án 3er bvemmbno t ésé

é tée tünttüi kai i ggó da e pbb saabgo ran g le

zuháy getáákttáad án ci en re fkon

tar tg mejánppjnat kéétő s

léetévzzvsszéésrkekniőtetzeezvkeyn

áá sta tok kus li gé an vezAA

lonalods a 4. olgásattyolFf

GÁ

BO

RS

OS

MÉS

ZÁ

SZÁ

RM

ÉSZ

ÁR

OÓÓT

FOFO

AB

GA

BS

CS

ÁU

KL

ÓTFO

lonaaloldda6. a nk uáásítllááleászsÖ

énén.ynyvé z zvderen dtóó ri ynnyynnyáánpm a

ltúmet ze zver szy gélegSs ukinnie n

. sadá ko

s oko” szénaz ráa p„pa g megsít mi ha

nemit ak, atsgo sá ló a va , itzzia igz A

y? e őt ígjukarr j-e, akjukárr jV

3,5b)s 5(Éz”gg.nk meegtul uyyug

ó ygn gáráárei bse ő z „…aen: Is Is tz aem t

ér s éd edér ér tt eethe he te htnem eet böbTTö

.raomb dlál ha a ák tdob i keet me me tszee ma

tinms é, áktzoní kgeegM!gegmkátzofo p

anbrá a vud p apő fA . lálthaa s ést déve d

szen a a tlal álv, totta zbírá ábami , teettg meg

tdedenmin már korami éés ; tzötűgöt

dö ör , tottí ygyó g, tottní a tst!), utisz Kr

ótál i kjt jaő,éélőítz ais ma ják ad gagtde

ó,((ómot lo p emtaa tot ttí tisz g megon, sorro

ávatríS.kárrtávmeemn,kékrtérkmneemahss,i

kork ae, blem sá zu Je Je rt mene mbzus Jé z

6) (Róm 9,1”.néte stlő Iü rüöryönyö a k

nemha ,utt, fi kaak, ézas inem s éjaja, r jarkak

ikak, éza„…nem : stétlene eleji ka jük mer

is de i, gmeegünk hehete htmi amit , ztag meg

ükygegtyhog,”stlészü efikne ek„na lünk őtja

ár vválelenIsIs t. sdéve edé vty ígEz . sláúju gg úmeg

,sdée edrreb ébiklelel a ön jr koak, zunkko

imád s élünk ö tj öbven í zen tin ha ől: t

kyeeké é nszsz tereke rkúdéékán szó jlom Hal um. ligé lian vz eva

Ez. jükkérr jnem ha , iskor ak ön jŐ

0b) l 22,2elJ(s!”uzé m Jar, UöjjJ„

.jat hadít orr dra fs rdáál

iskot t áz ai akne,eents IÉleÉlet z anem ha an

,sdáko sosolá al vadt graa gz hööld fa nem

ul –,ynzo k bi eeknsnvéan ke e vbok ja y bnag

ade an, yugs oton flyameeltraata akirri

e bem zaznem ja p alaünk ynmé nRe m. szava a t

önjt merrt, kgééknegci a knekkekel éne ktzérrta

nemha , tikge e tiürr gsen sve dkedan oly

kgékne gci a t erm, szava ta ön jtzérrta

Nem. szava ta t nmi, ikzke zér ól bó i z

men di nie ntis z aól,rrót ááta dois y agvan, v

táa doan bló a vdige dpság z aigz A

.keketke kéktér ikmi-lemi-lel lee mszellel

óta tu múl tis ánirrié rtma a sük s ereke r

enbidő g mégha an, vIgen, an? bjunk y ménee mran-e V

mé er rmta , eetle le tééldilá sa ca : unkta tz ot

ál vlá kol o pt denminkül nénél en tIs

le. lő t előkol lekol leto ni, p

z hoe hrlélét ” stdéke dlemel lel f„fni, da mon

áktszok ők y ahog, ”motosocdi ra a p„

akarar takül knénél en Is Is tlvel mi de mől, rmé r

z eszs liáálci szoa ól,rróum nmá ánu ha kolt no

szó e jé jmz eszlen eleter bem t ezéréés len

eten ts stikékét mind ad zá á zszúlt mlelzA

. e jutr, misásátá tsí ló a vg meg

ramogprrosi u tisz rka , tyvénörr vtsi cköler rk

za, tentIs ől bébe le tééleja ár zi kha erer, bem

zay hog, jukud ts é, lunkdo gon ra ság

ál vmai a s éra i ma al zorrzbad zá sz0. 2a

ha, gElég. sédveedé vty nag, sdéve edé é vTkon.

un gma ünk he he tt ígeegsses éni, dkedle ke leccs

séni d kodol on gan vtí i zo ps geéégsség légelé

yhog, zaazis ygav,sumzivti izopa at

la do ű gon rsze rpik néépygunk egro K

ee.neentsIsádamátlelfa,zsav

a ta l,gel,geegrrea nal, j haa i aken, tIs ó tál v

g megs éő temree rtanem ha –, a ír ír ttinó

ad Rt min” öltleel jjkéj , tkénön yhog

,sultja al lely úg„úi ak, erbem z anem

jap alag égsy énme mry éntsz erreke rA

isis. lől eelőfjunk ajfünkynmé nemrrean vIgen,

. knekg égj, knaakhó a volt em sma yo nmár

avúl móra yhánné hs ép, naa t öttsü

i kán utz ade , kaszv évbbgebde ghi g lega

ttzeetke zt nlene lejal vjá ár o erer tpeprs ejeljeltg még

lgelg egrlyenme lyisis, ot pna an olyünk t

éélÁÁt. isan bus cimár rcg mégykonléé kláá lat

lyenmi y gho, nokor bá tléélTa ttattu memB

.sázrág i va idén z at ötjzenhe ezNee h

. án isl utééltbb yebnmé nkee mg a leg

,zszava ta önjlel dig min ül gvé g:ee:nene tze nü

nakjáp nagok rá i vs émák ál pA e?rreéél na f

vol ak tdob ne dlyelyet amee l, gmeegak ts op

a tnem eet lyame ly, kéktér gmégan-e V

t?get?é gsélen e letz eszz a, tgosá sz nogo a , tarv

a zzűr a niz koo fgmég-e hehetee hLgot? lá

i va s ét ágmaa gtisz emélel famíg , ite itdede t

ke lee keelescs nee enlleellelet élzazy lénlő éélű vneev

erbem z aa jít ro pa szdig ad an bló a V

. sdédít ez a kér j áf

én jlejelad zászzá1. 2A en. b

t

DR

ÁS

érrtvő nk a jö ügsé é gs lőle e át? – Fffámaafl l me a-nküss teÜl

uscmi de a ces ADi

.nakság

láviama e reerttáhazezee,ké ktrérmaő t

he velhelnö m neemmár an bzonaza ótár yn

alyva T. lélésme léer rmti kj olavő kveeknö a volt

jaor tmo k iygegnak ság daz zdaglág i vi g

le len elejA . kunnmol ászzálkellal kmák

lé ob proly mko lül e lbven évy hán

né t tamiem, szleyobb gna e ry gegt zöt

kö s lémee léreerti ks lóa va s ét árrtva y án

hi A . naky gofsan moha o rei le le tzésk

jolaajöldFA en. bb ebse jleltő ere ry geg

kneekkez t lenelejól tan ts momáklé mob pr

A.nenkköscegé é gssepépkó ararttleeldlöF

ain, a tlá kor a t eetplé púl ten bébte ttin ke kt

sdékedve kö ng égss epné é pa s és láná sz ha

lel fa igener z agéégsi re rbem z aán tu mi

yhogge, ye gnlé nnak á jló a vni da Mon

e.teet tj ej fi kis an brá osoű mű mcí aórrar áárZZá

iózí vle ve letti laa tá gl szoz köa s éan bsáábadá

lőelően, bkébcik öbb tző szer a t ako la la t

do gon lalt g ofen bbeebz Aan. bok pna

hó bi ób utzazk ékthehet merrhis gmeegan koo

áátynmá á nul natűmcí vőjö vélt el Fkus izfi

orszt azAAz. lant atha rrtatenn fság da zag

lőpü épra zók do hora igener nált sz ha

maa y hog, atz lyosú hang an bsá ábadá Elő

.ita okbblyebméé lg sáál vi gsá da z zdagi gle g

len eleja e ba tt atu mavz kot atvhi e hrkgeek

é séű rsze ry vénör tai ki zfi s éal kdák lélp

sele le tléé lzem se jő ze ze tve zs yonmá do u t

orortpo ccsó ta tu Kk osrá or fő Ers és dé

lőejlejFó ha ha tarart tenn Fa ,soltZi site e H

.siv ykönEPAAGt eetz említt amin

la a vle,ve lele e vkörrlt adoti klmeelcím tgérrt

á li vtt terem te a nk ügsé é gs lőle e Fcia en r

e fon Ki kö pPüs s pkus li o tKa ar ygMa

a–,alvá ta zo tl ávt eettsz keszerák kun m

a lyá pt zezetke zérrkra á a tzályá pai i gló o eot

leletü rke rz háy Egkusligé élian vEi é liDa ne

en bteettkö ű mcí epne n üs térem te A

ikzo tr aéé tzökkeekseé péplt eettg egmő sleelz A

.tadotgot an his ja adó lő előöbb tcia en ee rf

kon a kneeky énts ede de tven ör zazk nekEn

lveel.iei sdé kérr dgéégsy ngénszee ga ció, ázzáli a b

glo a aa, igó löko zazni z kolal g ofen bdem

ér án za iglel kneekdeenkez zdst moak zhá

y gegmi lnelé ntör ta gon áá gszor ar ygMa pül. e éprre

gé é gsőbbsőlelk yekngé nsze ga s éra ság ó t

mémél e,rreeet ee trresze rt inmla a vó, tha t art

enn f, sgoá sz aigami t mine, bszem

jalít ál t jáó i zí vgsáágaddaz agló ágollsz

tetéle etz aleltt leetlé élszem lis ráe rbli oneeo

igle e gleneleja umtmen ku do APE GA

zay ghoe, tl emeelKi . unktha s avol

enbv yköna l őrrők lyekame lyől, rkeeksdé kér

aól rzok azólt sszden i vö rdgéde gsnár a nt

a, atad teettkö e it máé mtok ssoadá lő eelz a

sét éétle le töt cia enree rfkon a lvelMi .)erksz

Att. rhhíknktuad dtn abmá bá sz1-jei

suci rmáárt leÉs uki lgé éln gvaEz aróljá rtó

atuu tme bvyyvönnykköA (. zmaal arar ttt akyo n

má ul na tő ré rséí ks ét máu tmen ku do

naksá cná a tlág i Vak zháázy gEzaazv ykön

űmcí s nozo a, tlene ljgmeegan búlt mlzel

kö a en éébsétsz keszerr kadó lőelőzAl.eel

tzothang sa adá lőelkneké njd gédee gsnár

taEHEaz,knaká ri vl Ecz öböm GGötnéénk

ő sleellmel cím tdérölFFöa s ét érke pné a

cióá zi lalbo gltív na ter l AAlE PAGA

.nenppéépkeeksézee zejeejfee f bkeekné njő tnözsz

ökrotkekrrealeelttozgnah!eetrterkskám

al le eelbsünk ít ple e peelets é, dedetöl fó tán sz

ünkygee gvy hog, nakt atz bira ar ai v

a sznekvé yvnyöksáimre eJn!”” Jabggbáágszzáor

zaen beb i nven lőt őőlszzős édet föl tón tász

,atzhá g méégknakog „Fne: ee nIs Is tleelra Iz ja

mond ezt dig ee dpn génvégzezet ezjeejfa ol, rrosá

á t vdetöl fó tán s számie emre. Je rmemetlemsá z

u rJe rák rr táze zbkör már ak ni lo bi a ba

ségolygoly,ofaéétfóprrósámiemJe Je rygho,suk

s avolzt aen btzeete zjejf32. a enen,bvééby vönyk

sái mre e Jen bg gbséégvet ö övzsÓz A. ltszél

e bőlrőérde de teederret lado gon a éés ől rőé rreert

t háti ne etiéé nör ör tige ige tló ál szló szó l őrs réee tt

ül a fma al z aen bdé bszé de bó ti ynmemeg

rao tkeekrreE HEz a,n,átol Zi gree gsep C

nolaalddal o.31aa keektetlzlséRf

lonaalz 5. olddas aáattátyytolFf

kátt ttativien bs téí lezzekö meg s ukni me u öky gho, tóha mond el ól bjáontt jp

em szág stó a ghall a ig depnd mi, adókelő z ad nmit háte y Íg. teklen e j

meg mal ám szép szsijai ag tk azháy hegmi nel tétör s mánem ha , ajtar

tszrétek vet tói a tok s étóia ghall HE EEHz aán psu cnem y ghoöröm, lön

ü K. ará iciren fe kon a ottzvon dőt lő dek ér ok sma té s ton fos és ilá tu ak

zAstst. éléüttt éyüegs kéé bnál í ka rmá á szy ménmtt mrete den n minem ha , erb

em z aán psu cnem g ászor y omenntő sí e jtel e bmet nelté tör a y gholetlet, lé

em szzea z aá báb váto me; tel érti a lvv láávtnk süé zvég a kn mupi naden n miyy, mén

re a , sátáá lű rde s ettee szmé ter a ött zkö ek böb ttöan bt tbadmon a en beb an va

neen B”.átks ácffáma faly genék et tül el ma g mé, aknág livia sz lee gé vnap

hol yggyho,námm,ud ttua H„al:uta rs ádmon t mers iköz tottní do j altu nek

ther uLLua me ící a iccin refe kon A HE).(EEHmen te yeEgiyi nmá do tu Hit s uki lé g

an vEz akén tö tör sü chétmúlt ot pna ai mi dé a akst ucumi de a cAs e

i Dtekdez ren mel m mmíccítérrtő vőjö a nk ügsé lős le e F? átffáma fal e nksüs etÜl b

.tmávők a té le len e meg a jp

lonank a 8–9. olddausuáítláálesszyheti ögnaagg igsvétúptól húnaapráárvaggváágrráiV

AN

DR

ÁS

SZ

IDÉ

LIU

SZ

MS

MO

Ó:

TF

O

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

--

---

– --

-

-

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

----

-

-

-

-

-

-

--

---

--

-

--

-

--

-

– -

--

-

-

-

--

-

-

---

-

-– -

-

-

-

--

-

-

-

--

-

--

--

--

---

-

-

--

--

--

-

- --

--

--

---

-

-

--

--

-

--

-

-

--

-

-

-

--

-

--

-

---

-

-

--

-

--

--

--

--

---

-

-

-

-

-

-

-

: .

:

:

. -

-

-–

-

. -

- -.

…

– .

– . -

– . -

-

–

- -

-

- .

- - .

- -

.

-

-

-

-

-. -

. -

– . - . -

- . -

--

–

– -

.

- .

- - .

--

-

-

-

-

- -

-

---

----

-

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

----

---

-

----

-

-

-

-

----

-

- --

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

--

-

-

--

-

---

---

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

---

-

-

– - -

-

- -

--

-

-

-

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

–

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

- -

-

–

-

-

---

-

-

--

-

-

– -

– -

-

-

- -

–

---

-

-

-

-

– -

-

--

-

-

-

-

-

--

-

-

-

-----

-

-

-

-

– –

-

-

-

-

-

-

-

-

-

panoráma

10 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

b Ki hin né, hogy a vi lág nagy vá ro -sai kö zül a leg lát vá nyo sabb ka -rá cso nyi de ko rá ci ók kal azEgyen lí tő kö ze lé ben fek vő Szin -ga púr met ro po li sá nak bevá sár -ló ut cái büsz kél ked het nek? Azörök nyár ban ve rej té ke ző Ma láj-fél szi ge ten a ke resz té nyek ugyanel enyé sző ki sebb ség ben él nek,de – mint az aláb bi írás ból ki tű -nik – je len lé tük nem csu pántró pu si dé li báb…

Szin ga púr 1965-ben vált ki a Ma lájÁl lam szö vet ség ből, s fej lő dé se az ótais tö ret len. A vá ros ál la mot gaz dag sá -ga, gyors fej lő dé se alap ján az ázsi aikis tig ri sek kö zött tart ják szá mon, no -ha ne vé nek je len té se: „az orosz lá nokvá ro sa”.

Az öt mil lió la ko sú or szág ban azegy fő re ju tó brut tó ha zai ter mék(GDP) az egyik leg ma ga sabb a vi lá -gon, a te lek árak is te kin té lye sek, en -nek el le né re na pon ta nő nek ki az újfel hő kar co lók a föld ből. A gaz dag ság -ra jel lem ző, hogy az Egyen lí tő men -tén ivó víz fo lyik a csa pok ból, a tisz -ta ság és a rend irigy lés re mél tó.

Négy kul tú ra: a kí nai, a ma láj, azin di ai és az an gol for mál ta az or szágmai ar cu la tát; a bá be li kö rül mé nyekkö zött a köz ve tí tő nyelv az an gol,ame lyet min den ki jól be szél.

Szin ga púr ban nagy sze re pük vana ha gyo má nyok nak. Az ide ér ke ző azin di ai és kí nai ne gyed mel lett meg -

cso dál hat ja az an gol gyar ma ti épí té -szet al ko tá sa it, vá laszt hat a szu per -mo dern kul tu rá lis köz pont, az Esp -lan ade gaz dag kí ná la tá ból, vagy a hő -ség el len a lég kon di ci o nált mú ze u -mok ban ke res het me ne dé ket, s gaz -dag ki ál lí tá so kon al kot hat ké pet a tra -dí ci ók ról.

Az egy más mel lett bé ké ben élőkul tú rák meg kí ván ják tag ja ik tól ama xi má lis al kal maz ko dást. A to le -ran ci á ra va ló ne ve lés már az is ko lá -ban meg kez dő dik, a gyer me kek meg -is me rik a má sik szo ká sa it, és aziskola tár sak együtt ün nep lik egymásün ne pe it.

Vallásbékés városállamA to le ran cia egy más hi té nek tisz te -le té ben is meg nyil vá nul, a val lá sivil lon gás is me ret len fo ga lom a vá ros -ál lam ban, s ha vé let le nül va la ki még -is vi szályt szít, an nak a tör vény szi -go rá val kell szem be néz nie.

Szin ga púr ala pí tá sá val egy idő -ben a ke resz tény egy há zak is meg je -len tek a vá ros ban. Rész ben a be te le -pül tek lel ki éle té nek gon do zá sát,rész ben a misszi ók meg szer ve zé sétvál lal ták föl. A ke res ke dő ör mé nye -ket tra di ci o ná lis kap cso lat fűz te a vá -

ros hoz, így nem meg le pő, hogy az el -ső ke resz tény temp lo mot is az ör -mény ka to li ku sok épí tet ték 1835-ben. A hajlék az ör mény egy házmeg ala pí tó já nak, Vi lá go sí tó SzentGer gely nek a ne vét vi se li.

Két év vel ké sőbb az ang li kán te le -pe sek is fel épí tet ték klasszi cis ta stí -lu sú ima há zu kat, s a gyar mat bi ro da -lom nak kö szön he tő en ha ma ro san aleg na gyobb ke resz tény kö zös sé get al -kot ták. Leg im po zán sabb temp lo -mu kat, a Szent And rás-ka ted rá list1870-ben szen tel ték fel.

Nap ja ink ban a Szin ga pú ri Ang li -kán Egy ház hoz hu szon hat pa ró kiatar to zik, emel lett hat, más ázsi ai or -szá gok ban lé vő pa ró ki á ról is gon dos -ko dik. 1846-ban épült fel a vá ros el -ső ka to li kus, a jó pász tor ról el ne ve -zett temp lo ma.

Má ra har minc temp lom szol gál jaa hí vő ket. Je len leg a la kos ság ti zen -öt szá za lé ka vall ja ma gát ke resz -tény nek, ará nyuk meg egye zik az isz -lám hí vő ké vel, s har ma da a budd his -ta ta nok kö ve tő i é nek.

A val lá si to le ran cia leg jel leg ze te -sebb pél dá ja a Wa ter loo Street s a ve -le pár hu za mos Qu een Street, ahol ötvi lág val lás él együtt né hány százmé te ren be lül. (Ta lán szá raz nak tű -nik a fel so ro lás, de e bé kés egy másmel lett élés meg le pő a val lá si har cok -tól el dur vult ko runk ban.) A Mag ha -in Aboth zsi na gó gát 1878-ban ek lek -ti kus, vik to ri á nus stí lus ban épí tet ték,s az óta is a vá ros ban élő zsi dó ke res -ke dők val lá si és kul tu rá lis köz pont -ja. A zsi na gó gá val szem közt a Fran -cia Misszió Szent Pé ter ről és SzentPál ról el ne ve zett temp lo mát III. Na -

pó le on tá mo ga tá sá val 1870-ben ako ráb bi ká pol na he lyén emel ték. Azépü let től né hány lé pés re a Szent Jó -zsef-temp lom ta lál ha tó. Nem messzető lük a hin du Sri Krish nan-temp lom -ba, va la mint a múlt szá zad vé gén –ha gyo má nyos kí nai stí lus ban – épültbudd his ta Kwan Im Tong Ho od-temp lom ba lép het be a lá to ga tó.

Az ut ca má sik ol da lán ta lál ha tó akan to ni me to dis ta temp lom, s né -hány ut cá nyi ra tő le a Ma la bar Mus -lim Ja ma-Ath me cset, ahol há rom -nyel vű: ma láj, arab és ta mil fel irat vár -ja a hí vő ket.

Torony és túlsúlySzin ga púr csu pán Ma laj zi á val ha tá -ros, az egyet len ha tár át ke lő Jo hor Ba -ru. A városállam gyors fej lő dé si üte -me csak a kül föl di mun ka erő be en -ge dé sé vel tart ha tó fenn, a leg többven dég mun kás Ma laj zi á ból ér ke zik.A na pon ta be uta zó és tá vo zó tö me -gek fo ga dá sá ra mind két ol da lon im -po záns, több szin tes ha tár ál lo másépült, s a ki vá ló szer ve zés nek kö szön -he tő en a vá ra ko zás mi ni má lis időtvesz igény be. Pe dig a vám el len őr zésigen szi go rú, az al ko holt ma gas vámter he li, a drog csem pé szés több évi

bör tönt, sú lyo sabb eset ben ha lál -bün te tést von ma ga után.

A Ma laj zi á ba be lé pőt meg le pi azor szág gyors fej lő dé se. Kor sze rű au -tó út-há ló zat biz to sít ja az aka dály -men tes köz le ke dést, min de nütt épít -ke zés fo lyik. Ku ala Lum pur jel ké pe,a Pet ro nas-to rony so ká ig a vi lágleg ma ga sabb épü le te volt, de fi gye -lem re mél tó a fő vá ros ha tal mas re -pü lő te re és kul tu rá lis köz pont ja is.

A har minc mil li ós or szág la kos sá -gá nak több mint fe le musz lim, har -ma da ta o is ta, budd his ta és kon fu ci -á nus, a ke resz té nyek ará nya ki lencszá za lék, a hin du ké en nél ala cso -nyabb. Az or szág al kot má nya biz to -sít ja ugyan a val lás sza bad sá got, de azisz lám túl súly azért gyak ran ve zet né -zet el té ré sek hez. Az ipa ro sí tás sal, amig rá ci ó val és a vá ro sok fej lő dé sé velaz isz lám ha tás fel la zul; ezt az ál lamszi go rúbb ok ta tás sal kí ván ja el len sú -lyoz ni.

Melaka kolonialistáiA ma láj ke resz tény ség böl cső je Me -l a ka. Egy kor a Ma láj-fél szi get leg je -len tő sebb ki kö tő vá ro sa volt, ma márin kább a múlt já ból és a tu ris ták ból él.Me l a ka az or szág tör té ne té nek skan -zen je, szí nes kí nai és in di ai ne gyed te -szi von zó vá az ide lá to ga tó szá má ra,s a ré gi eu ró pai küllemű épü le tek kö -zött a messzi ről jött ide gen is ott honérez he ti ma gát. A csa tor na rend szerkü lö nö sen az es ti ki vi lá gí tás ban kí -ván ko zik a fény ké pe ző gé pek len csé -jé re. Az ér dek lő dő gaz da gon be ren -de zett mú ze u mok ban is mer he ti mega vá ros múlt ját, az or szág kul tú rá ját.A meg fá radt ide gen es tén ként a ki -vá ló ét ter mek tu cat ja i ban kós tol -hat ja meg a mul ti kul tu rá lis vá rosétel spe ci a li tá sa it.

A por tu gál hó dí tók elő ször mintke res ke dők lá to gat tak – a 16. szá zadel ső éve i ben – a vá ros ba, s fel is mer -ve a ki kö tő stra té gi ai je len tő sé gét vé -res har cok árán fog lal ták el a me l a -kai szul tán tól a te le pü lést. A kor szak -ból csu pán né hány épü let ma radt azutó kor ra. A Por ta de San ti a gón, azegy ko ri por tu gál erőd ka pu ján ke -resz tül le het fel jut ni a domb te te jénál ló, rom ja i ban is im po záns SzentPál-temp lom ba.

Az ősi fa lak kö zött meg for dultXa vé ri Szent Fe renc je zsu i ta misszi -o ná ri us is. A szent hit té rí tő Me l a ká -ból in dult ré gen áhí tott kí nai út já ra,de kül de té sét már nem tud ta tel je sí -te ni, 1552 de cem be ré ben egy kis kí -nai szi ge ten hunyt el. Föl di ma rad vá -nya it vissza hoz ták Me l a ká ba, s ide -ig le ne sen e temp lom ban he lyez ték el,majd to vább szál lí tot ták vég le gesnyug he lyé re, az in di ai Go á ba.

A hol lan dok 1641-ben fog lal ták ela vá rost, és más fél szá za dos ott lé tükalatt vi rág zó ke res ke del mi ki kö tő véfej lesz tet ték. A Nép raj zi Mú ze um ban,az egy ko ri vá ros há zán íz lé ses ki ál lí -

tás mu tat ja be a ko lo ni a lis ták min den -nap ja it, a Szent Já nos-erőd pe dig ahely stra té gi ai je len tő sé gét idé zi.

Ha be le la po zunk a Me l a ká ról írtúti köny vek be vagy vissza em lé ke zé -sek be, leg több jü ket a vá ros kö zép -pont já ban épí tett temp lom il luszt rál -ja. Az 1753-ban, a hol land je len létszáz adik év for du ló já ra épí tett ima házépí té sze ti leg nem túl je len tős, devö rös szí ne – kü lö nö sen nap le men -

te kor – fes tő i vé te szi. Az egy ko ri re -for má tus temp lom nap ja ink ban azang li kán egy ház ke ze lé sé ben van. Amel let te lé vő tér a fi a ta lok ked velt ta -lál ko zó he lye, s itt vár ják uta sa i kat aszín pom pás rik sák is.

Temető a magnóliák alattAmíg Me l a ka a gyar ma to sí tás kez de -té nek ta nú ja, ad dig Ge or ge town azan gol ko lo ni a liz mus leg je len tő sebbvá ro sa. A Pen ang szi ge ten el te rü lő ki -kö tőt 1786-ban Fran cis Light an gol ke -res ke dő ala pí tot ta, s ural ko dó já ról, IV.György ről ne vez te el. A 600 ezer la -

ko sú vá ros erős ütem ben fej lő dik, sma már prog nosz ti zál ha tó, hogySzin ga púr hoz ha son ló an a jö vő ben azegész szi get egy össze füg gő te le pü lés -sé ol vad össze. Az et ni kai sok szí nű -ség Ge or ge townra is jel lem ző, itt él azor szág leg na gyobb kí nai kö zös sé ge.

A hős kor im po záns em lé ke aCorn wal lis-erőd, ahol a szo ká sostör té nel mi tár lat és ter mé sze te sen azala pí tó Fran cis Light szob ra, il let ve

egy 17. szá za di, hí res ágyú mel lettMa laj zia leg ré geb bi ang li kán ká -pol ná ja is ta lál ha tó. Az erőd től sé -tá ra in dul va az an gol gyar ma ti épí -té szet szép al ko tá sa it lát hat juk: aVik tó ria ki rály nő ről el ne ve zett óra -tor nyot, a vá ros há zát, a Par la men -tet s a Szent György-ka ted rá list,Dél ke let-Ázsia leg ré geb bi ang li kántemp lo mát. Az 1818-ban fel szen -telt épü let a há bo rú alatt je len tős ká -ro kat szen ve dett, ott lé tem kor isres ta u rál ták.

Az an gol gyar ma ti kor szak em lé -ke a pro tes táns te me tő. A mag nó lia -fák alatt ve ze tő uta kat több százéves sír em lé kek sze gé lye zik, szebbidő ket lá tott gon dos ki dol go zá suk egygaz dag kor ra em lé kez te ti a be té rőt.A táb lák kü lön fel hív ják a fi gyel meta vá ros ala pí tó, va la mint Tho mas Le -o no wens sír já ra. A fi a ta lon meg haltka to na tiszt fe le sé gé nek tör té ne tétAn dy Ten nant 1999-ben for ga tottfilm je, az An na és a ki rály örö kí timeg. Az al ko tás ban a hit ves sze re pétJo die Fos ter ala kí tot ta.

Va sár nap lé vén az 1860-ban épültSzűz Má ria Menny be me ne te le ka to -li kus temp lom ba men tünk mi sé re.Mint a tró pu so kon min den hol, atemp lom nagy nyi tott ab la kai ésven ti lá to rok biz to sí tot ták a le ve gőmoz gá sát. A temp lom te le volt hí vő -vel, eu ró pa i ak csak mi vol tunk. Egyke le ti vo ná sú nő vér kü lön üd vö zöltmin ket, s ér dek lő dött, nem akar -juk-e fel ol vas ni an go lul az egyikszent lec két, de tar tóz ko dá sun konsem sér tő dött meg, ked ve sen át ad taa mi se me ne tét tar tal ma zó pa pírt, sa szer tar tás alatt is volt egy-egy mo -so lya szá munk ra. A kí nai atya ne -künk kis sé fur csán, re ci tál va pré di -kált, és a ha zai szo ká sok tól el té rő en

min den hí vő ak tí van vett részt azének lés ben, a szö ve gek mon dá sá -ban. A ki en gesz te lő dés nél min den -ki tisz ta szív ből for dult a má sik fe lé.

Tíz ezer ki lo mé ter tá vol ság ra ott -ho nunk tól is érez tük, hogy egy nagycsa lád tag jai va gyunk.

A szer ző a Ma gyar Te le ví zió ki emeltszer kesz tő je

Ke resz tény nyomok Ma láj föl dön

Várkápolna Georgetown protestáns temetőjének közelében

A hollandok által épített református imaház ma már az anglikánoktemploma Melakában

Szingapúri maszkák

g Dr. Cser mák Zol tán

A S

ZE

RZ

Ő F

ELV

ÉT

ELE

I

fókusz

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 11él víz

„Örül je tek az Úr ban min den kor! Is -mét mon dom: örül je tek. Az Úr kö zel!”(Fil 4,4–5)

Ad vent ne gye dik s egy ben ka rá csonyhe té ben az Út mu ta tó reg ge li és ün ne -pi igéi a Meg vál tó ér ke zé sé nek örö méthir de tik. „Lel künk só vá rog va vár ja az Urat, mert őben ne örül a mi szí vünk.” (Zsolt33,20.21; LK) Má ria éne ké ben (Mag ni fi cat; lásd EÉ 38) az Úr is tent di cső í ti be -tel je sü lő ígé re te i ért: „Ma gasz tal ja lel kem az Urat, és az én lel kem uj jong Is ten,az én Meg tar tóm előtt, (…) mert nagy dol go kat tett ve lem a Ha tal mas.” (Lk1,46.47.49) Örö münk ál lan dó alap ja Jé zus kö zel sé ge és ez az ígé ret: „…Is ten bé -kes sé ge, mely min den ér tel met meg ha lad, meg fog ja őriz ni szí ve te ket és gon do -la ta i to kat a Krisz tus Jé zus ban.” (Fil 4,7) Csak a Bá rány mél tó ar ra, hogy át ve -gye az Is ten vég idők re vo nat ko zó ter vét tar tal ma zó ira tot. „Íme, győ zött az orosz -lán Jú da tör zsé ből, a Dá vid utó da, és fel nyit ja a köny vet és hét pe csét jét.” (Jel 5,5)Fi la del fi ai né pé nek csak jót üzen a fel ma gasz talt Krisz tus; nyi tott aj tót adott ne -kik, s meg tart ja őket az örök élet re, mert ők is meg tar tot ták igé jét. „El jö vök ha -mar: tartsd meg, amid van, hogy sen ki el ne ve gye ko ro ná dat.” (Jel 3,11) Ad ventvé gén a Szent írás vé gé ről üzen Urunk, aki egy lé nye gű az örök „Va gyok”-kal: „Énva gyok Dá vid gyö ke re és új haj tá sa, a fé nyes haj nal csil lag. (…) Bi zony, ha marel jö vök.” Mondd te is: Mar a na tha! „Jöjj, Uram Jé zus!” (Jel 22,16.20) A po gá nyokapos to la, a zsi dó Pál ké ri, hogy fo gad juk be egy mást – „aho gyan Krisz tus is be -fo ga dott min ket az Is ten di cső sé gé re” –, s a ke resz té nyek együtt di cső ít sék az Urata gyü le ke zet ben: „Örül je tek, né pek, az ő né pé vel együtt.” (Róm 15,7.10) Ka rá csony -es te ar ra em lé kez zünk, hogy két ezer éve egy csen des, szent sé ges éjen Is ten el -küld te Fi át, és „meg je lent az Is ten üd vö zí tő ke gyel me min den em ber nek” (Tit 2,11).„Ál dott az Úr, hogy meg lá to gat ta né pét, és vált sá got szer zett ne ki.” (Lk 1,68; LK)Az Úr an gya la ezt elő re meg je len tet te: „Jó zsef, Dá vid fia, ne félj ma gad hoz ven -ni fe le sé ge det, Má ri át, mert ami ben ne fo gant, az a Szent lé lek től van. Fi út fogszül ni, akit ne vezz el Jé zus nak, mert ő sza ba dít ja meg né pét bű ne i ből.” (Mt 1,20–21) A Fiú „test sze rint Dá vid utó da i tól szár ma zott”, és „ez a Jé zus Krisz tus a miUrunk” (Róm 1,3.4). A ka rá csony Is ten sze re te té nek ün ne pe (lásd Jn 3,16), mertek kor „az Ige test té lett, kö zöt tünk la kott, és lát tuk az ő di cső sé gét” (Jn 1,14). „Is -ten sze re te te ab ban nyil vá nult meg irán tunk, hogy egy szü lött Fi át el küld te a vi -lág ba, hogy él jünk őál ta la.” (1Jn 4,9; LK) Az Úr an gya la mond ta elő ször ezt azevan gé li u mot: „Ne fél je tek, mert íme, hir de tek nek tek nagy örö met (…): Üd vö -zí tő szü le tett ma nek tek…” (Lk 2,10.11) „Ha Krisz tust he lye sen aka rod ér tel mez -ni és igaz va ló já ban le ír ni, ak kor csak az an gyal ra fi gyelj, sze rin te Krisz tus = nagyöröm! Ez ige mel lől ne tá gíts, mert erő van ben ne.” (Lu ther) Pál sze rint az el -ső ka rá cso nyon „meg je lent a mi üd vö zí tő Is te nünk jó sá ga és em ber sze re te te, hogyré sze sei le gyünk az örök élet nek” (Tit 3,4.7). „Jé zus, drá ga Üd vös sé gem, / Haddle gyen éle tem / Csak ti éd egé szen!”(EÉ 162,4) Ál dott szü le tés ün ne pet!

g Ga rai And rás

HE TI ÚT RA VA LÓ

If jú ko ri ba rá tom utál ta a ka rá csonyt.És min den más ün ne pet. Azt mond -ta, nem haj lan dó a nap tár pa ran csá -ra örül ni, sze ret ni, ki bé kül ni, fel tá mad -ni, új éle tet kez de ni. In kább bár mi korés őszin tén, mint kép mu ta tó an éskam pány sze rű en. Gya ní tom, so kanvan nak, akik oszt ják fenn tar tá sa it.

Szív bé li ba rát nőm mond ta el fé lel -me it a na pok ban. Egye dül van. Sú lyoskomp ro misszu mok árán ün ne pel -het ne ro ko na i val. Két rossz kö zül mitvá lasszon? Nyel jen szent es te fo lya -ma to san, vagy vá lassza a ma gá nyoska rá csonyt? Utób bi ról ször nyű ta -pasz ta la to kat hor doz az el múlt év ből.Fe nye ge tő árny ként éli meg a kö ze -le dő ka rá csonyt. Ha fi gye lem bevesszük a komp ro misszu mo kat, afé lig-med dig ka rá cso nyo kat, a többrossz kö zül vá lasz tás kény sze rét, ak -kor az ő tá bo rá ba töb bé-ke vés bébár me lyi künk be so rol ha tó.

Szin te ar cul csap az óri ás pla kát:Szan di (Ré ka/Kit ti/Györ gyi/Ad ri) a… be vá sár ló köz pon tot vá lasz tot ta,hogy tö ké le tes le gyen az ün nep. Mimeg el hisszük. Hogy az ün nep nek tö -ké le tes nek kell len nie. Óri á si vá ra ko -zást épí tünk ki ma gunk ban, fo lya ma -to san rossz a lel ki is me re tünk, mertnem tu dunk meg ten ni min dentazért, hogy az ün nep tö ké le tes le gyen.En nek kö vet kez té ben mind annyi anannyi ra ér zé ke nyek, ide ge sek és se -bez he tő ek le szünk, hogy a leg -rosszabb pil la nat ban bo rít juk rá va -la ki re összes rossz ked vün ket – éstény leg el ront juk az ün ne pet, hol ottez egy ál ta lán nem lett vol na szük ség -sze rű.

Nem kel le ne hin nünk a pla kát nak.A tö ké le tes ün nep nek sem, an naksem, hogy ezt ne künk kö te les sé günkés le he tő sé günk meg te rem te ni. Hogyvan nak buk dá cso lók és csil la gos ötö -sök „a ka rá csony tö ké le tes sé té te le” el -ne ve zé sű tan tárgy ból. Nem sza bad -na be száll nunk a cent ri fu gá ba, amelyaz őrü le tig pör get, és a vé gén csa ló -dott vesz te sek ként ki köp.

Ha va la kik, ak kor a ke resz té nyekpro fik az ün ne pek át élé sé ben. Nem -csak azért, mert szá munk ra ün ne pekmér föld kö vei jel zik az év mú lá sát, ha -nem azért is, mert hi tünk sze rint azem ber éle te ün nep től ün ne pig ter jed.Ami kor Is ten meg te rem tet te az em -bert, és ki je löl te sze re pét a föl dön(1Móz 1,28), ak kor nem haj szol tabe le az épp ki je lölt fel adat meg va ló -sí tá sá ba. Sőt nem en ged te, hogyazon nal ne ki áll jon meg hó dí ta ni aföl det és ural kod ni a töb bi élő lé nyen,vagy is nem en ged te tel jes gőz zel be -le ro han ni a mun ká ba és az al ko tás -ba, ha nem éle te – Is ten nel együtt –az ün nep pel kez dő dött. A meg ál dottés meg szen telt pi he nő nap pal, az ün -nep nap pal. Az em ber te hát leg alábbannyi ra ün nep lés re te rem te tett, mintar ra, hogy húz za a min den na pokigá ját. Sőt előbb ta nult meg ün ne pel -ni, mint dol goz ni!

Ha pe dig elő rete kin tünk, ak kor aBib li á ban nem csak vi lág vé gi jö ven dö -lé se ket ta lá lunk, el pusz tu ló föld ről, re -cseg ve-ro pog va szét hul ló boly gó ról,tűz vész ről, ha nem – és sok kal in kább– ar ról, hogy min de nek vé gén ün nepvár ja Is ten gyer me ke it. A Bá rányme nyeg zői la ko má ja (Jel 19,6–9).

Hi tünk sze rint te hát Is ten ün ne pé -ről ér ke zünk a vi lág ba, és Is ten ün -ne pe vár, ami kor tá vo zunk. Azt is lát -

juk, hogy egyi ket sem mi „tesszük tö -ké le tes sé”. Is ten ren de zi szá munk ra.Ba jo san tud tunk vol na ten ni va la mitér te a kez de tek kor, és tel je sen fegy -ver te le nek va gyunk, ha a vé get néz -zük. Az ün nep pel meg aján dé koz zaIs ten az em bert. Azt az em bert is, akiér té kes por ce lá nok kal és ezüs tök kel,cso dá la tos szín har mó ni á ban te rí -tet te meg az asz ta lát, de azt az em -bert is, aki egye dül tér ha za szent es -te a temp lom ból, és gyújt ja meg agyer tyát azon a ka rá csony fán, ame -lyet el nem mu lasz ta na fel ál lí ta ni.Mert ez a fa hir de ti, hogy Is ten kö -zel jön hoz zánk, pont ab ba a hely zet -be, amely ben ép pen va gyunk, és et -től, tő le ün nep az ün nep.

Lu kács evan gé li u mát az örömevan gé li u má nak is ne ve zik, mertnagy hang súlyt kap ben ne az ün nepés az öröm. Van egy ki emel ke dő fe -je ze te, a ti zen ötö dik. Ez há rom pél -da tör té ne tet tar tal maz az el ve szet tek -ről. A bá rány ról, a drah má ról és a fi -ú ról. Mind há rom tör té net ün ne pi la -ko má val vég ző dik. A pász tor, a há zi -asszony és az apa össze hív ja ro ko na -it, ba rá ta it, és ün ne pi la ko mát ren dez.Az el ve szett fiú ap ja pe dig egy pil la -nat ra ott hagy ja az ör ven de ző ket,hogy ki men jen az ud var ra, ah hoz afi á hoz, aki nek bi zo nyos okok ból ne -he zé re esik az ün nep lés. Ki megy, éssze lí den meg kér di tő le – ak kor és mais: ugye azért jössz ve lünk ün ne pel -ni? Üre sen áll a he lyed. Nem te ké -szí tet ted, ha nem az, aki mind két fi -á nak ün ne pet sze rez.

A szerző az Evangélikus Hittudomá -nyi Egyetem Gyakorlati In té zeténekvezetője

Jössz-e ün ne pel ni?g Sza bó né Mát rai Ma ri an na

b Ne héz meg ta lál ni, éle te a mű te -rem zárt vi lá gá ban zaj lik. Aholnincs te le fon, csak mély csönd ésBach, Mo zart föl csen dü lő ze né -je. Leg több ször fest, gyöt rőd ve,kín lód va rak ja az arany-ikon-bar na szí ne ket, hogy meg szü les -se nek iz zó lá to má sai. Két ezer évbib li kus táv la tá ból elénk ör -vény lő tit kai, rej té lyes bel ső su -gár zás sal. Fi nom szö vé sű szép -ség gel és pu ri tán egy sze rű ség gel.Remb randt ked ves ta nít vá nyaő, aki fény-ár nyék va rázs la tá vala né met al föl di mes ter má gu siszel le mét idé zi. A leg ne he zebbklasszi kus nyel ve ze tet követveér le li sa ját stí lu sát, a sej te lemszáz és száz örök üze ne tét.

Kár pá ti Ta más nem ré gen ün ne -pel te hat va na dik szü le tés nap ját. Er -ről kér dez tem leg e lőbb, aztán meg -szál lott sá gá ról és a kö zel gő ka rá -csony szép sé gé ről.

– A születésünkkel kapcsolatbangyak ran meg fe led ke zünk a má sik„hős ről”: édes anyánk ról. Mi lyen em -lé ke ket őriz ró la?

– Édes anyám na gyon sze lídasszony. Csa lád cent ri kus, sze re tet benélő em ber, aki nyolc van hét éve sen isma gá hoz ölel né a vi lá got, hogy nefáz zon. De cem ber 25-én szü let tem,így az én kö szön té sem min dig egy -be ol vadt a ka rá cso nyi ün nep pel.Két sze res me leg ség áradt be lő le, ésa leg ne he zebb idők ben is kap tam va -la mi ked ves-szép aján dé kot. Rég ótameg szok tam, hogy ter mé sze te senjön nek a je les na pok, ta lán azértnem szok tam meg áll ni és össze gez -ni. És azért is, mert Is ten te nye rénhor doz: min dig azt csi nál tam, amitsze ret tem.

– Em lék szik a nap ra, mi kor el dön -töt te: fes tő akar len ni?

– Úgy kez dő dött, hogy gyen gevol tam rajz ból az ál ta lá nos is ko lá ban.Anyám ki fes tő köny ve ket vett, hogy ake zem job ban mo zog jon. Ké sőbbszak kör be jár tam, s fo ko za to san ju -tot tam el az Eöt vös-gim ná zi um ból aKép ző mű vé sze ti Fő is ko lá ig… A fes -tő mes te rem Sar kan tyú Si mon volt, azana tó mi át Bar csay Je nő ta ní tot ta.Halk sza vá val is tisz te le tet tu dottpa ran csol ni, su gár zó em ber volt,mint egy gye rek: ked ves és min den -re fi gye lő.

– Ne he zen ta lál ta meg sa ját hang ját?– So kat dol goz tam, fes tet tem, és

las san meg ta lál tam a stí lu so mat.Min dig ar ra fi gyel tem, ho gyan áram -lik ke resz tül raj tam a va ló ság,hogy rez dül rá a lé lek. Iszo nyúszen ve dély az én mes ter sé gem, hakét na pig nem gya kor lom, márhi ány zik, mint a jó szó. Alá fes téstal kal ma zok, több ré te get is fel vi -szek, ad dig gyöt rő döm, amíg megnem szó lal. Egy kép ezért egy hó -nap nál ha ma rabb nem ké szül el.

– Ho gyan ta lál ta meg Is tent?– Anyá mék nem vol tak val lá -

so sak, még is gyak ran el küld tekben nün ket a temp lom ba. Oly -kor ők is be sur ran tak, egyen ként,hogy meg me rít kez ze nek a ben tiszép sé gek ben. Kö zép is ko lás ko -rom ban már vol tak olyan él mé -nyeim, ame lyek a hit fe lé te rel tek.Em lék szem egy ré gi ka rá csony éj jel -re, ha za fe lé me net, mint ha va rázs -ütés re tör tént vol na, hir te len hull nikez dett a gyé mánt csil lo gá sú hó. El -mond ha tat lan ér zés fo gott el, és rá -cso dál koz tam a hit re. Ma már in kábbazon cso dál ko zom, ho gyan tud nak

má sok hit nél kül él ni! En gem Jé zussze mé lye iz gat a leg job ban, nagy sá gaés egy sze rű sé ge. Tisz tán és ért he tő -en old ja meg a vi lág dol ga it, meg -mond ja: mit cse le ked jél, és mit ne.

– Ha kö vet jük, el iga zo dunk a vi -lág ban?

– Én úgy gon do lom, hogy mai zak -la tott éle tünk ben a vi lág egye dü limeg fej té se a hit le het. A lel ki lé te zésfe lé va ló el moz du lás.

– A vi zso lyi Bib li á nak ke rek év for -du ló ja van az idén. Szok ta-e ol vas ni,van-e ked ves ré sze?

– Örö köl tem és vet tem is ré giBib li át. Na gyon sze re tem a Ká ro li-for dí tást, an nak a nyel ve cso dá la tos

és ve re tes. Ol vas va az em ber is zen -dül, a gyö nyö rű mon da tok tól úgy ér -zi: jó ma gyar nak len ni. Egy sze rű encsak föl ütöm va la hol, sze mez ge tekhal kan a szebb nél szebb so rok ból. Ésrá cso dál ko zom: ez itt van a Bib li á ban,nem em lék szem, hogy va la ha lát tam

vol na. Pe dig lát tam, mégis va la miolyan cso da ré te ge ket fe de zek föl,hogy el mon da ni sem tu dom. Fő leg azevan gé li u mok vé gé re gon do lok, ben -nük Krisz tus ha lá lá ra, amit a leg több -ször ol va sok. Tra gi kus és szív szo rí -tó, de ugyan ak kor a győ ze lem és a re -mény is ott van.

– Ké pe in a Meg vál tó alak ja sej likföl az arany füst ra gyo gás ban, egy-egy is mert vér ta nú vagy ép pen Ril kean gya lai… Drá ma ez, vagy bib li aipél dá za tok?

– Van nak fest mé nyek, ame lyekkonk ré tan va la mi re utal nak. De nemsze re tem az ilyen meg ha tá ro zá so kat.Én ezek kel az ala kok kal a Bib lia

szent sé gét, az egész ki su gár zá sátsze ret ném meg je le ní te ni. Az ol -dott ság gal, az alul ról jö vő fénnyelaz egész nek a cso dá ját aka rommeg fo gal maz ni. Az ára dást; akárol va sok, akár a temp lom ban va -gyok vagy a fes tő áll vány előtt.Min den olaj ké pe men egy em be -ri alak je le nik meg. Ta lán Krisz -tus, ta lán Má ria… va la ki, aki re hará né zel, nem fes té ket látsz. Ané ző nek fel kell ol dód nia ab banaz ára dás ban, amit az össze ol va -dó szí nek hor doz nak ma guk ban.És meg kell érez ni, érez tet ni a tör -té né sek mag ját ké pe ző drá mát.

– Egy re job ban el rej ti alak ja it.Ho vá ve zet ez: egy szer csak el tű -

nik Krisz tus Urunk?– Nem. Én so ha nem fo gok non -

fi gu ra tív vá vál ni. Ne kem min dig kellva la mi konk rét for ma, ka pasz ko dó.Elég egy ap ró jel zés, és a töb bi az ára -dást, a lel ki tör té nést ad ja. Ké pe im -ben is a szent ség hez kö ze li, szak rá -

lis ér té kek fog lal koz tat nak. Ami korel ké szü lök, egy sze rű en örö möt ta lá -lok ben nük.

Az kü lön bol dog ság, hogy egy-egygyűj tő ma gá nyom ban is meg ta lál. Deaz egy ház hoz kö tő dő em be rek semke rül nek el, lap ja ik ban gyak ran je len -nek meg írá sok ró lam. Min dig isúgy gon dol tam, hogy az iga zi mű vé -szet nek el kell ha tá ro lód ni a na pi, ak -tu á lis dol gok tól, és esz mé ket, ide á katkell ál lí ta nia.

– Vé gül a kö zel gő ka rá csony rólkér de zem. Mit je lent Ön nek Jé zus szü -le té se?

– Ok tó ber ele jén már ér zek va la -mit. Már lo pó dzik be lém, fi nomzen dü lé sek kel fi gyel mez tet: jön aka rá csony! Ahogy kö ze le dik, egy reerő sebb lesz ez az ér zés, és egy me -leg sé ges ün nep bon ta ko zik ki be lő -le. A kis ded el ső sí rá sá val, su báspász to rok ér ke zé sé vel, föl zen gő ezerés ezer ha rang sza vá val. És az egész,így együtt, hi he tet len jó ér zés…1956-ban, a le vert for ra da lom gyá szá -ban apám vett egy sep rű nye let, és kisága kat dug do sott be le, ez volt a ka -rá csony fa, és egy-egy szem cu kor azaján dék. Még is a leg szebb nek tű nik.

Ma ki csit el ké nyel me sed tünk. Ré -gen nagy volt a sze gény ség, ak koranyánk öle lé se is elég volt, és ta lán Is -ten is bol do gab ban fi gyelt ben nün ket.

g Feny ve si Fé lix La jos

Arany de ren gésTalálkozás Kár pá ti Ta más fes tő mű vésszel

AN

GYA

L K

ÖN

YV

VE

L (O

LAJ,

FA

, 1

98

9)

12 e 2010. december 19–26. Evangélikus Életifjúsági oldal

Ha Sze ge den jársz, fel tét le -nül lá to gass el a Dóm tér re! Azor szág leg szebb te rén, a fo ga -dal mi temp lom tö vé ben ka rá -cso nyig tart az ad ven ti for ga -tag. Fel tét le nül kós told meg afa hé jas kür tős ka lá csot. Ha el -múl tál már ti zen nyolc, kor -tyol hatsz mel lé for ralt bort.Mind eköz ben báb szí né szekszó ra koz tat ják az öcsé det aszal ma szín ház ban. De cem ber19-én 16 óra 30 perc től a dél -vi dé ki Zen tá ról ér ke zett bet -le he me sek lép nek fel a Dómté ren, az után pe dig Cser há tiSán dor evan gé li kus lel kész ale gen dás Arany csa pat tag já val,Bu zánsz ky Je nő vel kö zö sengyújt ja meg az óri á si ad ven tiko szo rú ne gye dik gyer tyá ját.Ha nem tudsz sze mé lye senott len ni a nap fény vá ro sá ban,kat tints a www.dom ter.hu ol -dal ra, ahol min den prog ra -mot, így a gyer tya gyúj tást isélő ben köz ve tí tik.

„Ó, jöjj, Im má nu el!” – éne -kel ted ta lán te is te li to rok bólezek ben a he tek ben. Hisszük:nem hi á ba, ka rá csony kormind annyi an ün ne pel het jük aszü le tés cso dá ját. Oros há zánnagy ha gyo má nyuk van a ka -rá csony éj sza kai könnyű ze -nés áhí ta tok nak. Né hány éveeze ken a ze nei szol gá la tot akü lön bö ző fe le ke ze tű ta gok bólver bu vá ló dott Im ma nu el ze -ne kar vég zi. Az együt tes is -mert ke resz tény szer zők mű -vei mel lett sa ját da lo kat is

rend sze re sen ját szik; mind -ezt szín vo na la san. Hal hat tadőket a leg utób bi Szél ró zsanagy szín pa dán, né hány he tepe dig a fa so ri gi mi dísz ter mé -ben is. De cem ber 24-én 23óra 30 perc kor vár nak azoros há zi evan gé li kustemp lom ba. (2008-as Ka -rá cso nyi bal la da és 2009-es Rock ka rá csony cí műze nés mű so ru kat awww.im ma nu el ze ne kar.huol dal ról is meg hall gat ha -tod, il let ve le tölt he ted. Ésmég egy jó hír a ze ne karhá za tá já ról: so kak örö -mé re na po kon be lül meg -je le nik el ső céd éjük!)

A ru ha mé re té vel min -dig baj van? Az elekt ro moskü tyü el rom lik? Ak korsüs sél sü te ményt sze ret te id -nek ka rá csony ra! Eb ben le hetse gít sé ged re Be rez nay Ta más,az or szág egyik leg ki vá lóbbséf je. Nem cso da, hogy ün ne -

pe ken az ő kony há já ból ke rül -nek éte lek a köz tár sa sá gi el -nök asz ta lá ra, ezen túl pe digakár a te ott ho nod ba is. Sü te -mé nyes köny vé ből nem csak

né hány kü lön le ges ség el ké -szí té sé nek mód ját tud ha todmeg, ha nem alap ve tő édes sé -gek re cept jét is el sa já tít ha -tod. Kez dő ként nem kell rög -tön az Esz ter há zy-tor tá val in -dí tanod. Hidd el, a bög résmá kos sü te mény nek is örül nifog a csa lád! A ba rá ti, ro ko nikör ben tar tott kö zös süt ké re -zés pe dig nem csak össze ko vá -csol ja a csa pa tot, ha nem meg -te rem ti az alap han gu la tot aszil vesz te ri bu li hoz is. Ha megnem szí ve sen fo god ke zed bea hab ve rőt, édes anyá dat mégmin dig meg lep he ted a Be -rez nay-fé le re cept gyűj te -ménnyel…

g Je n

OSZ TO ZÓ

Prog ra mok és sü te mény a fa alá

Egy írás tu dó si et Jé zus hoz, és így szó lít ja meg:„Mes ter, kö vet lek, akár ho va mégy.” (Mt 8,19) Er -re vá la szol Jé zus ez zel a meg le pő mon dat tal: „Aró kák nak van bar lang juk, és az égi ma da rak -nak van fész kük, de az Em ber fi á nak nincs ho -va fe jét le haj ta nia.” (Mt 8,20)

Mi lyen ir gal mat lan az em ber! Ilyen ir gal mat -lan az em ber? Nem ad ott hont. Vissza té rő ref -rén volt ház tól há zig: nincs hely. Sors hely zet,amelyet az em ber szü le té se pil la na tá ban meg -ta pasz tal, meg ta pasz tal hat. Hon ta lan ság szer -te a vi lág ban, más nyelv, más szo kás, tör vény,étel, ital. Törvény sza bá lyoz ta Is ten né pé nekma ga tar tá sát a buj do só, ül dö zött, hon ta lan em -be rek kel szem ben, mond ván: fo gad já tok be, se -gít sé tek őket, tár ja tok ka put előt tük, sen ki nele gyen ir gal mat lan, a szí ve tek min den sze re te -tét osszá tok meg ve lük. Ez zel szem ben is mer -jük a tu dó sí tást: „…a szál lá son nem volt szá -muk ra hely.” (Lk 2,7)

Az ott hon kér dé se nem la kás kér dés. Az ott -hon kér dé se vég ső so ron Is ten-kér dés. Azértcsen dül fel Jé zus val lo má sa – az írás tu dó nakadott vá lasz for má já ban –, hogy ez zel egy szo -kat lan össze füg gést tár jon elénk kül de té sé ből.Azért jött, hogy az em ber nek vissza ad ja az el -ve szí tett ott hont. A nél kü löz he tet len vé dett sé -get, amely nél kül nincs élet.

Epi mé the usz jó ra va ló kis is ten a gö rögPant he on ban, akit Ze usz bí zott meg az zal, hogyaz élő lé nyek kö zött ossza szét azo kat az esz kö -zö ket és ké pes sé ge ket, amelyek re szük ségüklesz ah hoz, hogy élet ben ma rad has sa nak eb -ben a vi lág ban. A sas nak éles sze met adott.Könnyű, gyors lá ba kat a szar vas nak. Erős kar -mo kat a tig ris nek, bun dát a bir ká nak, vé gülmin den ál lat nak adott va la mit, ami elég volt ah -hoz, hogy bol do gul jon. Már cso ma gol ta hol -mi ját, ami kor egy hang így szólt: „Ve lem mi lesz,uram?” Egy csu pasz, sze ren csét len ala kot pil -lan tott meg, az em bert, aki, mi vel ké sőn ér ke -zett, hop pon ma radt, és egye dül, di de reg ve,

véd te le nül, szám ta lan ve szély könnyű pré dá -ja ként tet te föl a kér dést: Hogy a csu dá ba ke -rül tem én eb be a vi lág ba? Mit te gyek, hogy nepusz tul jak el?

Ek kor ér ke zett Pro mé the usz, és azt mond -ta ne ki: ez bi zony nem a te vi lá god, de kapsz se -gít sé get, amellyel fel épít he ted a ma gad vi lá gát(az ott hont) ezen a vi lá gon be lül. A tü zet és ames ter sé gek hez szük sé ges tu dást ad ta az em -ber nek, aki nek nem is kel lett több, ne ki lá totta mun ká nak, el ké szí tet te há zát, ru há ját, fát dön -tött ki, esz közt ko vá csolt, ki élez te fegy ve rét, fel -ké szült a vi lág ban va ló élet re.

„Mit te gyek, hogy ne pusz tul jak el?” Az örökvágy en nél ma ga sabb ra szár nyal. Biz ton ság ban,vé dett ség ben len ni. Itt hon len ni óhajt az em ber.

„Lel ki bé két, sze re te tet, bol dog sá got, böl cses -sé get és fé le lem től va ló sza bad sá got sze ret nék…De nem csak ma gam nak, ha nem min den em -ber nek a föl dön” – mond ja az asszony az Úr -nak Ant hony de Mello egyik tan me sé jé ben. Is -ten er re így fe lel: „Én nem áru lok gyü möl csöt.Csak ma go kat.”

Gyü mölcs he lyett ma got ad. Tűz és tu dás he -lyett Is ten ön ma gát ad ja.

„Be pó lyál ta, és a já szol ba fek tet te…” (Lk 2,7)g Ma kán Har gi ta

PAL AC K P OSTA

Önmagát adja

Névjegy: Makán Hargita2000. no vem ber 15-e ótava gyok a Ma jos–Mucs faiTár sult Evan gé li kus Egy -ház köz ség meg vá lasz tottlel ké sze, 2002. no vem ber 1-je óta pe dig a Bony há di

Pe tő fi Sán dor Evan gé li kus Gim ná zi um ésKol lé gi um is ko la lel ké sze ként is szol gá lok.Kü lön aján dék nak te kin tem, hogy hat százfi a tal kö zött él he tek, akik nek a len dü le te,sze re te te a gyü le ke zet éle tét is be ra gyog ja.

b Egy más ra fi gye lés ből, tö -rő dés ből je les re vizs gáz -tak a bé kés csa bai evan gé -li kus gim ná zi um nak azoka di ák jai, akik az egyikve rő fé nyes, ám na gyonhi deg té li na pon fel ke re -ked tek, hogy meg aján dé -koz zák a ro má ni ai Bél fe -nyér ár va há zá nak gyer -me ke it.

A ha tár mel let ti Nagy sza lon -ta vi szony la gos kö zel sé gé benfek vő kis te le pü lé sen Kiss Már -ton ró mai ka to li kus plé bá nos2000-ben ala pí tott ár va há -zat. A kör nye ző fal vak bólgyűj töt te össze azo kat a hát rá -nyos hely ze tű ma gyar gye re -ke ket, akik e nél kül a se gít ségnél kül nem tud ná nak nor má -lis kö rül mé nyek kö zött fel ne -vel ked ni. Van nak kö zöt tük ár -vák, fél ár vák, ki csa pon gó éle -tet élő szü lők gyer me kei, deolyan is, aki nek ki lenc test vé -re van, és hi he tet le n sze gény -ség ben élt.

A rend sze res ál la mi vagyegy há zi tá mo ga tást nem ka pó,je len leg hu szon öt gyer me ketne ve lő Szent Mik lós Gyer -mek ott hon rész ben ön fenn -tar tó. Az utób bi idők ben ci -rok sep rű-ké szí tés be fog tak,hú su kért és te jü kért kecs ké kettar ta nak. A mun ká ba a gye re -ke ket is be von ják, a ve ze tőlel kész sze rint ugyan is egy -szer re kell imád ság ra és mun -ká ra ne vel ni a gye re ke ket.

Ezek mel lett is nagy szük ségvan a ma gyar or szá gi ado má -nyok ra. Sán dor-Ke res tély Fe -renc, a bé kés csa bai evan gé li -kus gim ná zi um er dé lyi szü le -té sű fi zi ka ta ná ra ha to dik éveszer vez gyűj tést az is ko lá ban.A pénz ado má nyok ból tű zi fátszok tak vá sá rol ni, a fű tés kor -sze rű sí té sé hez já rul nak hoz zá,vagy ami re ép pen szük ségvan. Szin te na pi kap cso lat -ban áll a bél fe nyé ri ek kel.

Idén ru ha fé lé ket, já té ko -kat, édes sé ge ket gyűj töt tek agim ná zi um ban, így a gyer -mek ott hon hét–hu szon kétéves la kói név re szó ló an kap -hat tak kis fi gyel mes sé get. Azaján dé ko zás ra de cem ber 5-én re kord lét szá mú, har minc -két fős kül dött ség uta zott a

bé ké si me gye szék hely gim -ná zi u má ból a kö rül be lül het -ven ki lo mé ter re lé vő Bél fe -nyér re.

Az egyik gim na zis ta, Or siaz Evan gé li kus Élet nek a hely -szí nen el mond ta, hogy azértjött el, mert na gyon kí ván csi

volt, ho va is ke rül nek az ado -má nyok, ame lye ket az is ko lá -ban gyűj te nek. Kü lö nö sen fog -lal koz tat ta, hogy a gye re kekmennyi re ve szik ter mé sze tes -nek az aján dé ko zást, szo ron -ga nak-e mi at ta, vagy fel sza ba -dul tan fo gad ják. Ő in kább azutób bit lát ta raj tuk.

Ka tin ka, az egyik vég zősdi ák lány ar ról be szélt, hogyilyen lá to ga tá sok al kal má valszem be sül az zal, mi lyen nagyhát ránnyal in dul nak so kan azélet ben, míg pél dá ul ne kimennyi min den ada tott, ami -ért még sem érez ál lan dó anhá lát. „Az ilyen gon do la tok ésér zé sek saj nos idő vel el kop -nak, ezért kell új ra és új ra el -jön ni, se gí te ni. Emi att is jóegy há zi is ko lá ba jár ni. Én nemtu dok olyan ról, hogy vi lá giis ko lák ban ilyen faj ta ne ve lés islen ne” – tet te hoz zá.

A bé kés csa bai gim na zis tákver ses-ze nés kis mű sor ral iské szül tek, me lyet a Kis bol -dog asszony-temp lom ban azün ne pi szent mi se ke re té benad tak elő az öt száz lel kes fa luma gyar aj kú la kos sá ga előtt.Ez után nyúj tot ták át aján dék -cso mag ja i kat a gyer mek ott honla kó i nak. A Ke resz tény Ér tel -

mi sé gi ek Szö vet sé ge bé ké sicso port já nak Mi ku lás- cso -mag ja i ból – a ven dé gek ál talfő zött gu lyás hoz és pör költ hözha son ló an – ju tott a fa lu be ligye re kek nek is.

Az egyik ne ve lő, az ön kén -tes ként dol go zó Ba lázs Na tá -

lia egy kor ma ga is a gyer -mek ott hon la kó ja volt. Óvó -nő nek ta nult, és sze ren csé jé -re ka pott is ál lást Nagy sza lon -tán. Ő kí sé ri el reg ge len te éses te vissza a na gyobb gye re ke -ket, ugyan is Bél fe nyé ren csak1–4. osz tá lyig ta nul hat nakma gyar nyel ven, a szom szé dosTen kén 5–8. osz tályt vé gez het -nek, de a kö zép is ko lá ba márNagy sza lon tá ra kell in gáz ni.

Na tá lia szü lei bél fe nyé ri ek,és – mint ott szin te min den -ki – a me ző gaz da ság ból él -nek. Ipar nincs a fa lu ban, aleg töb ben nyá ron al kal minap szá mos mun kát vál lal -nak. Óri á si a sze gény ség. Ate le pü lé sen nagy szá mú ro -mán nyel vű ci gány ság is él, afi a ta labb csa lá dok nagy ará nyúel köl tö zé se mi att egy re öre ge -dő fa lu ban ve lük ál lan dó ak akonflik tu sok.

Sán dor-Ke res tély Fe renc ata pasz ta la ta it össze gez ve meg -fo gal maz ta: a lá to ga tás cél ja,hogy a di á kok rá érez ze nek amá sok fe lé meg nyil vá nu ló fe -le lős ség re. Is mer jék fel, hogyaz a kis se gít ség, ame lyetegyen ként ad nak, össze adód -va igen so kat je lent het.

g Szeg f Ka ta lin

A sok ap ró se gít ség együttmeg sok szo ro zó dik

Örö met vit tek az ár va ház ba a gim na zis ták

Ha gyo má nyos ad ven ti együtt -lé tet tar tott de cem ber 4-én aMa gyar or szá gi Evan gé li kusIf jú sá gi Szö vet ség (Me visz)Bár ka szak cso port ja. A Bu da -pes ti Evan gé li kus Egye te miGyü le ke zet ven dég sze re te té -nek kö szön he tő en az egészna pos prog ram nak – ahogy azel múlt öt év ben, úgy most is –a Lágy má nyo si Öku me ni kusKöz pont adott ott hont.

Ez az al ka lom évek ótaugyan olyan – és még is min digki csit más.

Ugyan olyan, mert a moz gás -sé rült részt ve vők és a tá bo ros

se gí tők (össze sen kö rül be lülki lenc ve nen) ugyan azért a bár -kás kö zös sé gért jön nek el, ame -lyet érez he tő en egy min denem be ri erő fe szí té sen tú li meg -tar tó erő tart össze hosszú-hosszú évek óta.

De min dig más is; az idei évsa já tos sá ga pél dá ul a KÖ SZIés a Mi ku lás volt.

A KÖ SZI (Ke resz tény Ön -kén te sek Szö vet sé ge az If jú sá -gért) két ön kén te se dél előtt abár kás se gí tők há rom-öt évesgyer me ke i nek szer ve zett fog -lal ko zást. A ka ron ülő ap ró sá -gok szá ma pe dig bi za ko dás ra

ad okot: a KÖ SZI-gyer mek fog -lal ko zá sok nak lát ha tó lag méghosszú ide ig lesz „kö zön sé -gük” a Me visz-Bár ka ren dez -vé nye in!

A Mi ku lás még so ha nemjárt a Bár ká nál, de most ő isbe né zett a dél után fo lya mán.Ő hir det te ki a já té kos ve tél -ke dő ered mé nye it, és nem -csak a nyer tes nek, ha nem min - den ki nek adott egy kis aján -dékot.

A na pot a ha gyo má nyok hozhí ven úr va cso rai is ten tisz te letzár ta.

g – ben ce or si –

Bár ka – Mi ku lás – KÖSZI!

Valamennyi ajándékot a gimnazisták adták át – kézbőlkézbe – a gyermekotthon lakóinak

A S

ZE

RZ

Ő F

ELV

ÉT

ELE

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 13»presbiteri«

Rit kán ada tik meg az élet ben, hogyva la ki el mond has sa ma gá ról: hat -van évet töl tött egy mun ka he lyen,meg él te a hat va na dik há zas sá gi év -for du ló ját, eset leg ennyi éve kap tameg a dip lo má ját. Nem vé let le nül ne -vez zük az ilyen ün ne pet gyé mánt ju -bi le um nak…

Kre kács Lász ló né Ma gát An natest vé rünk, csö mö ri gyü le ke ze tünksá fá ra eb ben az év ben is el in dult, ésvé gig jár ta ut cá ját, a Kos suth La jos ut -cát – 1950 óta im már hat va nad szor.

A Ma gyar ér tel me ző ké zi szó társze rint a sá fár szó je len té se: „anya -gi ja vak fel ügye lő je, ér té kek őre,gond vi se lő je”. Gyü le ke ze ti kö zös sé -ge ink ben ez a meg bí za tás pénz zel va -ló fog lal ko zást, tiszt sé get je lent,olyan szol gá la tot, amelynek végzőjemin den év ben fel ke re si egy bi zo -nyos kör zet gyü le ke ze tünk höz tar to -zó evan gé li kus csa lád ja it, és be gyűj tiaz evan gé li kus hí vek től az úgy ne ve -zett egy ház fenn tar tói hoz zá já ru lást.(Aho gyan pon tat la nul mond juk: azegy há zi adót.)

Gyü le ke ze tünk ben hét ilyen kör -zet van, ame lye ket össze sen nyolc sá -fár lá to gat. Ter mé sze te sen a pénz be -sze dés mel lett a sá fár amo lyan össze -kö tő ka pocs is a csa lá dok és a gyü le -ke zet, va la mint a gyü le ke zet lel ké szekö zött, hi szen van nak, akik ko ruk,be teg sé gük, el fog lalt sá guk mi att nemtud nak ak tív lá to ga tói len ni a gyü le -ke ze ti, is ten tisz te le ti al kal mak nak.

A ju bi lá ló An nus ka sá fár sá gá nakkez de te meg le pő és rend kí vü li volt.Mert nem min den na pos do log, hogyegy ti zen ne gye dik évé ben já ró le ánya kon fir má ci ó ja után az zal a ké rés seláll jon a lel ké sze elé, hogy ő sze ret neaz édes any ja he lyé be lép ni és sá fárlen ni. Hogy ké ré sé nek na gyobb nyo -ma té kot ad jon, még azt is hoz zá tet -te: „Hi szen a tisz te len dő úr azt ta ní -tot ta, hogy mi most már a gyü le ke -zet fel nőtt tag jai let tünk!”

A lel kész – aki min den bi zonnyaljól is mer te az előt te ál ló le ány kát –meg nyug ta tó, ked ves mo sollyal vá -la szolt a szo kat lan ké rés re: „An nus -kám, na gyon örü lök, hogy te ilyenszol gá lat ra vál lal ko zol, ter mé sze te senle hetsz sá fár.”

An nus ka az el telt hat van év alatt

im már a har ma dik lel kész – Soly márJá nos, Soly már Pé ter és most Jo -hann Gyu la – mun ka tár sa le het, éshű ség gel szol gál ja gyü le ke ze tét. Mertmi lyen nagy hű ség és el kö te le zett ségkel lett, hogy kí sér je ezt a „gyé mánt -ju bi le um nyi” hat év ti ze det! Hi szen jo -

go san mond hat ta vol na An nus ka:már egy év ti ze de vég zem ezt a szol -gá la tot; ne kem most gyer me kemszü le tett, nem érek rá; éj sza kás mű -szak ban dol go zom tíz éve, na gyon fá -rasz tó; az uno ká im ra vi gyá zok, nagya csa lád, ren ge teg a mun ka; idős, be -teg édes anyá mat ápo lom, sok a te herraj tam; meg öz ve gyül tem, na gyonne héz idő ket élek; be teg sé gek kelküsz kö döm, sok ez már ne kem, mostmár vál lal ja más ezt a fel ada tot…

De e fen ti mon da tok so ha nemhang zot tak el An nus ka szá já ból. He -lyet te szí vé ben gyö ke ret vert Pé terapos tol in tel me: „Ki ki amint ke gyel -mi aján dé kot ka pott, úgy sá fár kod ja -tok az zal egy más nak, mint Is ten sok -fé le ke gyel mé nek jó sá fá rai.” (1Pt 4,10;Ká ro li-for dí tás)

An nus ka ju bi le u má nak al kal má -val kö szö net tel for du lunk kö zös sé -ge ink sá fá rai, va la mint min den gyü -le ke ze ti mun kát vég ző ön kén tes fe -lé! Az Úr se gít sen mind annyi un kata tál en tu mok ról szó ló pél dá zat be lihe lyes szol gá lat ra, sá fár ko dás ra,hogy egy szer majd el han goz has sonfe let tünk: „Jól va gyon, jó és hű szol -gám, ke ve sen vol tál hű, sok ra bíz lakez után; menj be a te urad nak örö mé -be.” (Mt 25,21)

g Soly már Pé ter né

Hat van év a gyü le ke zetszol gá la tá ban

b A kö zel múlt ban je lent meg Csor -ba Ist ván kar nagy kö te te Test vé -re i mért áld lak – Éne kek, ver sek,írá sok az Evan gé li kus Hit tu do -má nyi Egye tem éle té ből cím -mel. E so rok író ja a bu da vá rigyü le ke zet ből és a teo ló gi á ról isis me ri Pis ta bá csit, és rég ótacso dál ja örök de rű jét, hit ből fa -ka dó tar tá sát, dal ban és vers benmin dig ad ni tu dó gaz dag lel ki -vi lá gát. Több szö rös év for du lói ésúj kö te te kap csán ül tünk le be -szél get ni.

– Ho gyan szü le tett meg ez a könyv,amely össze fog la lá sa sok év ti ze desének szer ző szol gá la tá nak? Mi lyenszer kesz té si elv alap ján me rí tett gaz -dag élet mű vé ből?

– Az öt let né hai dr. Fa bi ny Ti borpro fesszor tól szár ma zik: ad juk köz -re kö tet ben az Evan gé li kus Hit tu do -má nyi Egye tem, vagy is az EHE kü -lön bö ző al kal ma i ra írt ki sebb ének -ka ros mű ve i met, ver se i met, merthoz zá tar toz nak e pa ti nás in téz ménytör té ne té hez. Saj nos ő már nem ér -het te meg a meg je le né sét.

Kó rus mű vek, ver sek, éne kek ésszö ve gek gyűj te mé nye a könyv. Írá -sok kí sé rik ben ne a mű ve i met, azonegy há zi sze mé lyi sé ge ké, akik az adottün ne pek hez, al kal mak hoz kap cso -lód tak. Idő rend ben fűz tem egy másmel lé az al kal ma kat, a leg el ső pél dá -ul Trajt ler Gá bor het ve ne dik szü le -tés nap ja. Ked ves, nagy sze rű és né haszo mo rú ese mé nyek kró ni ká ja álltössze. Ki emel ke dő a Fa bi ny Ta máspüs pök mis kol ci szen te lé sé re vagy akönyv öt let adó já nak, Fa bi ny pro -fesszor nak a nyolc va na dik szü le tés -nap já ra szü le tett kó rus mű. A leg szo -mo rúb bak egyi ke a Mun tag An dorte me té sé re írt ká non Ámósz pró fé -ta igé jé re, il let ve az An dor ka Esz tertra gi kus ha lá lá ra írt kom po zí ci óm.

– Prőh le Ger gely or szá gos fel ügye -lő elő sza va ad ja meg a kö tet hez az in -to ná ci ót. Is me ret sé gük ré gi ke le tű ésko ránt sem for má lis…

– Ke len föl dön Ger gely édes ap já -val, Prőh le Hen rik fu vo la mű vésszelhosszú éve ken át együtt mu zsi kál -tunk. A csa lá di, ba rá ti kap cso lat az -óta is tart. Ger gely mél ta tó sza vai te -hát nem csak funk ci ó ja sú lyá ból, ha -nem egy ré gi ba rát ság ból is fa kad nak.

– Pis ta bá csi, hogy szü le tik a mű,mi az al ko tás el árul ha tó ku lissza - tit ka?

– Egy sze rű és egy ben össze tett fo -lya mat az al ko tás. A cél za tos, ak tu -á lis mű vek sok szor fel ké rés re szü let -nek, vagy úgy, hogy meg ih let egy kö -zel gő ün ne pi al ka lom. Az el ső refle -xió min dig az, hogy „meg tu dom-ecsi nál ni”. A bel ső bi zony ta lan sá gotví vó dás és na gyon sok imád ság kö -ve ti! Erőt ké rek Is ten től, hogy mél -tó le gyek a fel adat ra, hogy a meg íran -dó ének, vers szol gál jon. Csak ez utánjön nek a be vil la nó öt le tek – ut cán,met rón, ott hon – ame lye ket gyor sanpa pír ra, öt vo nal ra ve tek. Las sanfor má ló dik, míg vé gül meg szü le tika mű. Kol lé gák kal, né ha teo ló gu sok -kal is tesz tel te tem, mi re azt mon -dom: kész.

– A teo ló gi án nem em lék szemolyan je les al ka lom ra, ahol ne hang -zott vol na el egy Csor ba-kó rus művagy köl te mény. Sok kö zü lük szín tisz -ta imád ság: há la, ké rés, di cső í tés. Pár -be széd az Is ten nel.

– Azért szok tam kö nyö rög ni, hogy

az a kis ta len tum, ami ada tott ne kem,gyü möl csö ző le gyen. Kü lö nös ke gye -lem nek ér zem, hogy ezek a mű vekmeg szü let het tek. Hogy va ló ban szol -gál nak-e? A vissza jel zé sek ből tu -dom, és ez min dig újabb mun ká raösz tö nöz.

– Év for du ló kat is ün ne pel Pis ta bá -csi. Egy te le fon szá mot kül dött ne keme-mail ben: 75-55-50-16. Le lep lez het -jük, mi lyen ke rek év for du ló kat, fon -tos ál lo má so kat je löl nek e szá mok?

– Az el ső szám: idén jú ni us ban töl -töt tem be 75. éve met. Eb ből 55-öt abu da vá ri evan gé li kus gyü le ke zetének ka rá nak kar na gya ként szol gál -tam. Az arany dip lo mám ra utal az 50:ennyi éve vé gez tem a Liszt Fe rencZe ne mű vé sze ti Egye te men. Vé gül aleg ki sebb szám, ami azon ban nagy je -len tő ség gel bír: éle tem egyik ál ma va -ló sult meg az zal, hogy 16 évet ta nít -hat tam az EHE-n. Ezt is most fe jez -tem be – át ad tam a sta fé ta bo tot ottis, és Bu da vár ban is, utób bit Bán Ist -ván or go na mű vész nek. Az if jú mű -vész édes any ja va la mi kor a bu da vá -ri gyer mek kó ru som ban éne kelt…

– Pis ta bá csi kán tor ként, kar nagy -ként, ta nár ként kezd te szol gá la tát. Avi lág ban és az egy ház ban is dol go zott,és so sem ér te hát rány előb bi ben – azutób bi mi att. Sze ren csés az, aki meg -ta lál ja éle te hi va tá sát, s an nak él het…

– Ez így igaz. Ta ní tot tam ál ta lá nosés kö zép is ko lák ban a ré gi rend szer -ben, dol goz tam vi lá gi ének ka rok -kal, hosszú éve ken át a Köz pon tiMű vész együt tes ben, s köz tu dott:nem vet ték szí ve sen az ak tív egy há -zi te vé keny sé get. Nem csak a lel ké -szek re volt ér vé nyes ez. Sok ré tű fel -ada tom volt kar nagy ként a mű vész -együt tes ben: if jú sá gi ének kar nak vol -tam a kar na gya, szó lis ta cso por tot ala -pí tot tam és ve zet tem az or szá gos ver -se nyek győz te se i ből. Két név a ta nít -vá nya im kö zül: Se bes tyén Már ta ésOsz vald Ma ri ka. Má ig is büsz kén te -kin tek rá juk, ba rát sá gunk meg ma -radt. Egy há zi te vé keny sé ge met Is tenóvó kar ja véd te. So ha egy szó valnem von tak kér dő re azért, hogyegy há zi szol gá lat ban is ál lok.

– Er ről amúgy tud tak vi lá gi kö ze -gé ben?

– Nem be szél tem ró la, de ki zárt,hogy ne tud ták vol na! Ál la mi la -pok ban je len tek meg cik kek ró lam,ugyan ak kor az Evan gé li kus Élet ben istöbb ször meg je lent a ne vem – akiakar ta, tud ta. De so ha nem ért hát -rány ezért.

– Ho gyan em lék szik vissza el sőbu da vá ri kó ru sá ra? Az el ső be mu ta -tó ra?

– 1955-ben kér tek fel Su lyok Im rekar nagy aján la tá ra. Vá ra di La jos voltak kor a bu da vá ri lel kész. Ami cso da

volt, hogy ugyan ezen az őszön vet -tek fel a ze ne mű vé sze ti egye tem re.Így egy szer re ta nul va és ta nít va szer -vez het tem ének kart. Ne he zen in -dult, hat-nyolc ifis jött az el ső fel hí -vás ra. Az el ső év vé gé re, hús vét ra vi -szont már ti zen nyolc fős ének ka runkvolt! Szé pen fej lő dött a kó rus, lel ké -szi se gít ség gel, sok imá val, te le fo noshí vo ga tás sal, szer ve zés sel.

– Más egy pro fi mű vész kó rus sal ésmás egy gyü le ke ze ti ének kar ral dol -goz ni, amely ben nem kép zett han gokvan nak… Nagy ki hí vás volt ez a ta -nul va ta ní tó kar nagy nak?

– Ér de kes kér dés. Ezt csak úgy le -he tett ke zel ni, hogy gyü le ke ze ti e -sen gon dol ko dom a szol gá lat ról.Nyil ván könnyebb a kot ta ol va só, ze -nei kép zett ség gel bí ró, jó ének han gokkó ru sát ve zé nyel ni. A gyü le ke ze tifel adat azon ban me rő ben más. Itt na -gyobb részt hal lás után, nagy tü re lem -mel kell ta ní ta ni, ta nul ni. A lé nyeg az,hogy egy mi ni má lis adott ság mel lettjó kö zös sé get for mál junk. Fon tos ahű ség, hogy fo lya ma tos mun ka le -gyen. Azt ta pasz tal tam, hogy a pro -fi kat meg kö ze lí tő szin tet le het el ér -ni egy hű sé ges gyü le ke ze ti kó rus sal,ha a kö zös ség te her bí rá sá nak meg fe -le lő mű vet vá lasz tunk.

Jel lem ző volt a Vár ban, hogy azének kar tag jai kö zül so kan lá to gat tak,iro dán se gí tet tek, bib lia órá ra jár tak.Ez a mun ka ne héz, de gyö nyö rű sé -ges és ered mé nyes ak kor, ha meg tud -ja őriz ni gyü le ke ze ti jel le gét. Sokener gi át kí ván, de meg éri.

– A kó rus ké sőbb Hein rich Schützne vét vet te fel.

– A Bach előtt száz év vel szü le tettszer ző mun kás sá ga az el ső nagyevan gé li kus kor sza kát je len ti a kó rus-és ze ne mű vé szet nek. Min den mű vebib li kus, és több sé ge ama tőr kó ru sokszá má ra is könnyen el ér he tő. ANem zet kö zi Schütz Tár sa ság isöröm mel vet te a név vá lasz tást.

– Bu da vár mel lett Ke len föld ismeg ha tá ro zó hely az éle té ben.

– A Prőh le csa lád dal va ló ba rát sá -got már em lí tet tem. Egy ház ze neite vé keny sé gem meg ha tá ro zó szín he -lye volt ez a gyü le ke zet: né hai idő sebbKen deh György és Bot ta Ist ván lel -kész, Su lyok Im re kar nagy, akik nekso kat kö szön he tek. Em be ri leg, ze ne -i leg és a hit út ján in nen in dul tam el.Nem tar tom vé let len nek azt sem,hogy éle tem pár ját is itt ta lál tammeg.

– Vé gül árul juk el: rend sze re senkap Pis ta bá csi „csa lá di meg ren de lé -se ket” is…

– Fe le sé gem, négy gyer me kem,négy me nyem és las san ti zen egyuno kám a szűk csa lád. Es kü vők re, ke -resz te lők re, csa lá di ün ne pek re szin -te már be vett szo kás, hogy egy-egyvers sel, ének kel ké szü lök. És adó dikúj fel adat is: az Evan gé li kus kar éne -kes könyv el ső kö te te és az Új ének cí -mű kö tet után az előb bi ki ad ványhar ma dik kö te tét ké szí tem. Kis kó -ru sok szá má ra ad majd hasz no sít ha -tó re per to árt. To váb bi ter vem, ál -mom: ze nés szo nett je i met egy ver -ses kö tet ben köz re ad ni.

– Van mot tó ze né je?– Az Evan gé li kus éne kes könyv

348. éne ké nek har ma dik ver sé ből:„Ő éle tem nek fé nye. / Ő ad hi tet,hogy éne kem / Nagy tet te it di csér -je.” A má sik Schütz ked ves ver se, aZsolt 119,54: „Ének volt szá mom ramin den pa ran cso la tod buj do sá somhaj lé ká ban.”

g K há ti Dó ra

Imák, ver sek, dal la mok –öt vo nal ra ál mod va

In ter jú Csor ba Ist ván kar naggyal

FO

TÓ:

BO

DA

ZS

UZ

SA

FO

TÓ:

BO

DA

ZS

UZ

SA

Egy oszt rák cser kész csa pat öt le te nyomán a bet le he mi Szü le tés temp lo má -ban égő láng lett a bé ke szim bó lu ma. Bécs ből – cser ké szek kí sé re té ben – év -ről év re Bet le hem be, Jé zus szü le té sé nek hely szí né re in dul egy gyer mek, hogya já szol he lyén épült temp lom ban égő örök mé cses ből lán got ve gyen. Ezt lám -pás ba zár va re pü lő vel szál lít ják Bécs be, ahol nagy sza bá sú ün nep ség ke re té -ben ve szik át a kü lön bö ző nem ze tek cser kész kül dött sé gei.

Ha zánk ban a bet le he mi bé ke láng ün ne pé lyes to vább adá sá ra, il let ve ki osz -tá sá ra de cem ber 12-én, a Ma gyar or szá gi Egy há zak Öku me ni kus Ta ná csa (ME -ÖT) szék há zá nak ká pol ná já ban ke rült sor. Az ese mé nyen – úgy is, mint acser ké szek ma gyar or szá gi Icht hüsz Kö zös sé gé nek el nö ke – dr. Bó na Zol tán,a ME ÖT fő tit ká ra kö szön töt te a meg je len te ket (ké pün kön), aki ket a ben ső -sé ges együtt lét vé gén Bu day Bar na bás evan gé li kus lel kész, a Ma gyar Cser -kész szö vet ség el nö ke bú csúz ta tott.

g Bar ta Im re fel vé te le

14 e 2010. december 19–26. Evangélikus Életkrónika

b A Ma gyar Te le ví zió idén is meg -szé pí ti né zői ka rá cso nyát. A Val -lá si és Egy há zi Mű so rok Szer -kesz tő sé ge a je les nap szel le -mét idé ző mű so ro kat he lyez aka rá csony fa alá.

De cem ber 24-én a nap ün ne pi han -gu la tá hoz a Min den nap ka rá csonycí mű né met film is hoz zá já rul. A fi -a tal fő hős egyet len vá gya, hogy sze -re tő csa lád ja kö ré ben tölt hes se aka rá csonyt (m2, 9.00). Az es ti mű so -rok ban is meg je le nik az öröm ün nep

misz té ri u ma. A Ca mi no cí mű ma -gyar do ku men tum film-so ro zat kétré sze Szent Ja kab ősi za rán dok út jánka la u zol ja el a né ző ket (m2, 19.05).Ugyan csak a ket tes csa tor nán, 23.05perc kor kez dő dik Olasz Fe renc ren -de ző Ma gyar Te De um ja. E him nusznem ze tünk szá má ra a kö zép kor le -zá rá sát je len ti, a szent ének a 16. szá -zad ban egy re mar kán sab ban je lent -ke ző ma gyar nyel vi ön azo nos ság -tu dat egyik leg szebb al ko tá sa. Az ArsHun ga ri ca so ro zat Menny ből az an -

gyal cí mű össze ál lí tá sá ban az al ko tókkö zép ko ri Má ria-him nu szok kal,mold vai szen tes éne kek kel és imád -sá gok kal, egy há zi nép éne kek kel éstán cok kal kö szön tik Jé zus Krisz tusszü le té sét (m2, 23.30). A nem ze tifő adón 21 óra 30 perc kor Li be ra –An gya li han gok cím mel az an gol Li -be ra fiú kó rus re per to ár já ból hall -ha tunk és lát ha tunk emel ke dett han -gu la tú kon cer tet.

Az éj fé li mi sét a ka lo csai Nagy bol -dog asszony-szé kes egy ház ból köz ve -tí ti mind két csa tor nán a Ma gyar Te -le ví zió. A szent mi sét be mu tat ja ésszent be szé det mond dr. Bá bel Ba lázs

ka lo csa–kecs ke mé ti ér sek. A hely színki vá lasz tá sát az is mo ti vál ta, hogy apol gár mes te rek az ün nep előtt ír ják aláa Szent föl dön a Bet le hem–Ka lo csakö zöt ti test vér vá ro si meg ál la po dást.Az ér sek szent be szé de is e ne ve ze tesese mény hez kö tő dik: „A ke resz tényem ber előbb is me ri Bet le hem vá ro sát,mint hogy föld rajz ból ta nul ná. A mitest vér vá ro si kap cso la tun kat nemcsu pán két te le pü lés szim pá ti á ja, ha -nem el ső sor ban Jé zus Krisz tus ad ja.Ő min den em ber test vé re lett.”

Ka rá csony nap ján az evan gé li kusis ten tisz te le tet a hí vők az ik la di evan -gé li kus temp lom ból kö vet he tik (m1,m2, 11.00). „Ka rá csony leg főbb üze -ne te, hogy Jé zus ban Is ten egé szenmély re ha jolt, és em ber ré lett – fo -gal maz za meg az ün nep lé nye gétJá nos evan gé li u ma nyo mán az ige hir -de tő, dr. Fa bi ny Ta más püs pök. – AzÚr meg szen tel te az em ber ar cot. Azem ber mél tó sá gát ad ja meg ez ál tal.”XVI. Be ne dek pá pá nak a vá ros nak ésa vi lág nak szó ló ka rá cso nyi üze ne tét,a ha gyo má nyos ur bi et or bi ál dástdél től köz ve tí ti Ró má ból a Ma gyarTe le ví zió.

Es te 9-kor a Krisz tus után 354-benszü le tett Au re li us Au gus ti nus éle té -ről és mun kás sá gá ról szó ló, SzentÁgos ton cí mű tör té nel mi fil met ve -tí ti az m1 (képünkön). A cím sze rep -ben az olasz szín ját szás egyik leg na -gyobb alak ja, a Gol den Globe-díj rais je lölt Fran co Ne ro és az új olaszfilm sztár, Ales sand ro Pre zio si át ütőjá té kát él vez he tik a né zők. A filmmá so dik ré szét va sár nap ugyan eb benaz idő pont ban ve tí ti az m1.

g Cs. Z.

Bet le hem nek vá ro sá banVá lo ga tás a Ma gyar Te le ví zió ka rá cso nyi val lá si mű so ra i ból

Pest, Bu da és Óbu da, va la mint az1950-től lé te ző Nagy-Bu da pest kül -ső ke rü le tei ön ma guk ban is ön ál lótör té ne lem mel és sa já tos jel leg ze tes -sé gek kel bí ró vá ros ré szek. A ró maiem lé kek ré vén Óbu da, a Vár mi attBu da azon ban jó val több reflek tor -fényt kap, mint az 1873-ban lét re jöttfő vá ros kö zép kor ban gyö ke re ző„össze te vő je”, Pest vá ro sa.

Pest vé del mét egy kor vá ros fa lak ésbás tyák, a be ju tást és vá mo lást meg -ha tá ro zott pon to kon emelt, erő dí tettka pu tor nyok szol gál ták. Ezek nek a 21.szá zad ban is lát ha tó ma rad vá nyai iz -gal mas hely tör té ne ti sé tá ra in vi tál -nak, le gyünk akár tu ris ták, akár la kó -he lyünk múlt já ról töb bet meg tud niigyek vő fő vá ro si ak.

El ső ál lo más he lyünk a for gal mas,tu ris ták kal zsú folt Vá ci ut ca, nemmessze a Vö rös mar ty tér től. Ezen ahe lyen állt a kö zép ko ri vá ros fal észa -ki ki já ra ta, a Vá ci, má sik ne vén Bé -csi ka pu. Ne vü ket az in nen ki in du -ló or szág út ról nyer ték. A ka pu fal ma -rad vá nyai az ut ca bur ko la ta alatt, azel té rő szí nű és for má jú dísz tég lák kalje lölt te rü let alatt lel he tők fel. Az erő -dí tett ka put és a kör nye ző fa la kat1789-ben bon tot ták le.

Má so dik meg ál lónk az As to ria.Egy részt az alul já ró szin ten, más -részt a Kos suth La jos ut cai lép cső fel -já ró föld fel szí ni ré szén em lék táb la jel -

zi a Hat va ni ron del la, il let ve a Hat -va ni vagy Eg ri ka pu egy ko ri he lyét.Ez volt Pest vár fa lá nak ke le ti ki já ra -ta. Ne vét szin tén az in nét in du ló út -ról nyer te. Ez volt a vá ros fal leg je len -tő sebb és utol só épen ál ló ka pu ja,me lyet 1808-ban bon tot tak el. A

ron del la a ka put öve ző kör bás tya, egyidő ben épí tet ték és bon tot ták lemind ket tőt. Ma rad vá nyai a Da nu bi -us Ho tel As to ria észa ki hom lok za taelőtt, a fel szín alatt rej tőz nek. Akör nye ző vá ros fa lat a 15. szá zad vé -gén, Má tyás ki rály ural ko dá sá nakide jén emel ték, majd az 1700-asévek ben bon tot ták le.

A har ma dik je len tős ka pu a maiKecs ke mé ti ut ca és a Kál vin tér ta lál -ko zá sá nál állt: a Kecs ke mé ti, más né -ven Szol no ki ka pu. En nek nyo mát aHo tel Merc u re Ko ro na Bu da pestszál ló és a szom szé dos épü let ta lál -ko zá sá nál jel zett, fal sza kaszt és kö -zép ko ri sír em lé ket sti li zá ló em lék helyje lö li, fel ira tá ban azon ban nem aka pu ra, ha nem ma gá ra a pes ti vá ros -fal ra utal va.

Az egy ko ri Pest, az az a mai Bel vá -ros kö rül 15. szá zad ban fel hú zott,majd a 18. szá zad ban két ol dal ról há -zak kal kör be épí tett fal lal — a ma gakéz zel fog ha tó va ló já ban — a Mú ze -um kör út és a Ma gyar ut ca vo na lá -ban ta lál koz ha tunk. A Fe ren czy Ist -ván ut cá ban az ut ca fron ton lát ha tóki ug ró fe lü le te. A töb bi, szak em be -rek ál tal szak sze rű en kon zer vált erő -dí tést a bel ső ud va rok rej tik. Többépü le ten em lék táb la is je lö li a he lyét,a Ma gyar ut ca egyik mo dern épü le -tén sti li zált osz lop ál lít ne ki em lé ket.

g Re zsa bek Nán dor

ERŐS VÁ R AK

Pest kö zép ko ri vá ros fa la

A S

ZE

RZ

Ő F

ELV

ÉT

ELE

Advent 4. vasárnapja. Liturgikus szín: lila. Lekció: Jn 1,19–28; Fil 4,4–7.Alapige: Zsolt 100,1–5. Énekek: 137., 134.

I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11.(úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.)Herzog Csaba; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II.,Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy–Békásmegyer, III., Mezőu. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Koczor Zoltán; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de.10. (gyermekek karácsonyi műsora) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36–38. de.10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11.(úrv.) Gáncs Péter; du. 6. (Bach: Karácsonyi oratórium) Cselovszky Ferenc; VII.,Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 4. (gyerekkarácsony) Pelikán András;VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák)Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31–33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Halleru. 19–21., I. emelet de. 11. ( úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolnau. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. JoóbMáté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138.de. 9. (családbarát istentisztelet) Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24.de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.)dr. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcseiút 32. de. 11. (úrv., gyerekkarácsony) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10.Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter;Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet;Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10–11. de. 10. (úrv.) Bakay Beatrix; Cinkota, XVI.,Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; du. 4. (gyerekkarácsony); Mátyásföld, XVI., Prodámu. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva;Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII.,Péceli út 146. de. 9. Kopf András; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kopf András;Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre,XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX.,Templom tér 1. de. 10. Széll Bulcsú; du. 4. (gyerekkarácsony); XIX., Hungária út 37. de.8. Széll Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; du. 4.(gyerekkarácsony); Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII.,Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de.fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Ittzés István.

Istentiszteleti rend • 2010. december 19.

Összeállította: Boda Zsuzsa

Szenteste. Liturgikus szín: fehér. Lekció: Mt 1,20b–23; Zsid 1,1–6.Alapige: Ézs 59,20–21. Énekek: 150., 154.

I., Bécsi kapu tér du. 4. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. (német) Johannes Erlbruch; éjfél BenceImre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé du. 5. Gertrud Heublein; II. Pesthidegkút, II.,Ördögárok u. 9. du. fél 3. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy–Békásmegyer, III., Mezőu. 12. du. 2. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér du. 4. Hokker Zsolt; Újpest,IV., Lebstück M. u. 36–38. du. 4. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. du. 4. (istentiszteletharangjátékkal) Gáncs Péter; VII., Városligeti fasor 17. du. 4. Aradi György; VIII.,Rákóczi út 57/a du. 2. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31–33. du. 4. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19–21., I. emelet du. 4. Koczor Tamás; Kőbánya,X., Kápolna u. 14. du. 4. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. du. 6. (úrv.)dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. du. 3. dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII.,Szilágyi E. fasor 24. du. 4. dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17.du. 5. Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. du. 3. (gyerekbarát istentisztelet) GrendorfPéter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. du. fél 4. (karácsonyi orgonamuzsika); du. 4. TamásyTamás; Pestújhely, XV., Templom tér du. 4. Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhosu. 28. (kistemplom) du. 5. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere10–11. du. 4. (gyermekek, ifjak karácsonyi műsorával) Börönte Márta; Cinkota, XVI.,Batthyány I. u. du. fél 5. (gyermekek karácsonya); éjszaka 11. Vető István; Mátyásföld,XVI., Prodám u. 24. du. 3. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér du. 5. KopfAndrás; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. du. 5. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba,XVII., Péceli út 146. este fél 9. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuthtér 3. du. 4. Győri Dávid; Kispest, XIX., Templom tér 1. du. 3. Széll Bulcsú; Pesterzsébet,XX., Ady E. u. 89. du. 3. Győri János Sámuel; éjfél (fénnyel írt karácsony) Győri JánosSámuel; Csepel, XXI., Deák tér du 2. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de.10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. du. 6. Ittzés István; Budakeszi, Fő út155. (gyülekezeti terem) du. 4. dr. Lacknerné Puskás Sára.

Istentiszteleti rend • 2010. december 24.

Öttemplomos adventGyőr Új vá ro sa vi lág vi szony lat ban is pá rat lan ab ban a te kin tet ben, hogy ittné hány száz mé te ren be lül öt tör té nel mi egy ház és fe le ke zet temp lo ma ta -lál ha tó. Az eb ben rej lő kul tu rá lis le he tő sé ge ket ra gad ták meg a Kar zat Ala -pít vány mun ka tár sai, ami kor az idén szep tem ber ben im már ötö dik al ka lom -mal ren dez ték meg az Öt temp lom fesz ti vált.

Az őszi ren dez vény so ro zat min tá já ra idén először az ad ven ti idő szak ban isszer vez tek prog ra mo kat: de cem ber 1. és 22. kö zött az Öt temp lom ad vent al -kal ma i várták az érdeklődőket. A ve zér fo na lat el ső sor ban a gyü le ke ze tek temp -lo mi prog ram jai ad ták, eze ket egé szí tet ték ki sa ját ih le té sű mű so rok , meg hí -vott elő adó mű vé szek pro duk ci ó i.

g Me nyes Gyu la fel vé te le

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 15mozaik

VASÁRNAP

12.00 / Bar tók rá dióArany va sár napa Bar tók rá di ó valEz út tal fe lül he tünk a kép ze -let be li szán ra, és el utaz ha -tunk Eu ró pa szá mos temp lo -má ba és kon cert ter mé be. Azad ven ti ze nei ka lan do zástidén Bu ka rest ben kezd het -jük, ahol két száz éves ka rá -cso nyi dal la mok csen dül nekfel. A hel sin ki Kal lio-temp -lom ban fú vós mu zsi kát ját -szik a Lat hi kvin tett, 16 órá -tól a lon do ni Szent Pál-temp -lom ban a BBC Sin gers adkon cer tet. Egy rö vid prá gaiki ruc ca nás után a reyk ja ví kiHát eigs-temp lom ból kó rus -mu zsi ka szól, a spa nyol rá diókon cert jét kö ve tő en pe dig aten ge ren túl ról, Mont re al bólköz ve tí te nek kon cer tet.

HÉTFŐ

13.30 / Kos suth rá dióErős vár a mi Is te nünk!Az evan gé li kus egy házfélórá ja14.00 / Bar tók rá dióA hét ze ne szer ző je: Jo hannSe bas ti an Bach1. rész: We imar14.00 / m2Kü lö nös há zas ság (ma gyarté vé film so ro zat, 1979)1–2. rész15.40 / Du na Tv„…fil lé res em lé ke im…”Há mo ri Jó zsef agy ku ta tó17.25 / HBOÁr vák sor sa(dél-af ri kai–ame ri kaivíg já ték, 2003) (108')20.04 / Kos suth rá dióNe fél je tekMo za i kok Jó kai An nare gé nyé ből

KEDD

5.20 / m1Haj na li gon do la tok9.45 / Du na TvMe gye já ró (ma gyar is me ret -ter jesz tő ma ga zin)Győr-Mo son-Sop ron me gye19.35 / Bar tók rá dióHans Pfitz ner: Ka rá csonytün dé re(két fel vo ná sos ope ra)19.00 / Du na TvSport csil la gok gá lá ja 2010(100')19.40 / Kos suth rá dióKa rá cso nyi al bumRész le tek az Új Boj tor jánegyüt tes le me zé ről21.35 / m1Üvöl tő sze lek (olasz ro man ti -kus film, 2002) (97')23.00 / Pe tő fi rá dióAkusz tik(is mét lő vá lo ga tás)

SZERDA

10.00 / Bar tók rá dióHang-fo gó. Ben ne:Bruck ner: e-moll mi se11.20 / TV2Is te ni szik ra(ame ri kai–ka na dai film drá -ma, 2008) (108')13.30 / Kos suth rá dió„Te ben ned bíz tunk ele i tőlfogva…”A re for má tus egy ház fél órá ja15.40 / Du na TvKa rá cso nyi me sékBe recz And rás me sél15.50 / m1Ma gya rok cse le ke de teiSzent Ist ván ba zi li ká ja17.00 / Du na TvTalálkozások a taizéi Rogertestvérrel19.40 / Kos suth rá dióKed velt ka rá cso nyi dal la mokné pi hang sze re ken

CSÜTÖRTÖK

14.05 / Kos suth rá dióArc vo ná sokBol di zsár Il di kó me se ku ta tó15.30 / Du na Tv45. Sa va ria nem zet kö zi tánc -ver seny – Szom bat hely, 2010 19.10 / Du na TvCsen des éj – a bé ke üze ne te(oszt rák do ku men tum film)19.40 / Kos suth rá dióKa rá cso nyi an gya lokRész le tek Gryl lus Vil mos le -me zé ről20.50 / Du na TvLon don Ri ver(al gé ri ai–an gol–fran cia já -ték film, 2009)21.20 / Bar tók rá dióHang-fo gó. Ben ne:Hän del: Glo ria RV. 611.21.35 / m1Fű re lép ni sza bad(ma gyar film víg já ték, 1960)(98')

PÉNTEK

14.00 / Bar tók rá dióA hét ze ne szer ző je:Jo hann Se bas ti an Bach1723. de cem ber 25.15.04 / Bar tók rá dióCsil lag szó ró – dél utá ni mu -zsi ka. Ben ne: Liszt: Krisz tus– Pasz to rál és az an gya li hír -nök sza va; Ma gyar ka rá cso -nyi nép éne kek17.03 / Kos suth rá dióTemp lo mok. „Is ten csönd jétaz an gya lok őr zik”20.00 / m1Egy ka rá csony együtt (ame ri -kai csa lá di film, 1994) (87')20.30 / m2Ad vent a Har gi tán(szín já ték két rész ben) (155')21.03 / Kos suth rá dióEgy iga zán gaz dag csa lád(do ku men tum mű sor)23.30 / m1A Bib lia nö vé nyei

SZOMBAT

11.00 / m1Ka rá cso nyi evan gé li kus is ten -tisz te let köz ve tí té se Ik lad rólIgét hir det dr. Fa bi ny Ta máspüs pök12.40 / Du na TvIs ten ke zé ben„Bet le hem be ké ne men ni”16.03 / Kos suth rá dióCso da idők Ra ana Ra as salGör gey Etel ka re for má tus lel -kész port ré ja19.00 / PAXIs ten min dig na gyobbId. Ken deh György port ré ja21.00 / Kos suth rá dióSzent Ágos ton(olasz tör té nel mi film, 2009)(96')21.53 / Bar tók rá dióSi ker le me zekBen ne:Schütz: Ka rá cso nyi tör té netBach: Mag ni fi cat BWV. 243.

VASÁRNAP

10.03 / Kos suth rá dióEvan gé li kus is ten tisz te let köz -ve tí té se a cin ko tai evan gé li -kus temp lom ból. Igét hir detVe tő Ist ván lel kész10.15 / m1Re for má tus ma ga zin11.40 / m1Bib li ai je le ne tek könyv kö té se ken14.00 / Bar tók rá dióKri ti kus fül lelBach: Ka rá cso nyi ora tó ri um15.05 / Bar tók rá dióBe szél ge té sek az egy ház ze né -ről. Ka rá csony tól gyer tya -szen te lő ig17.20 / m2Ka rá cso nyi üd vöz let(ame ri kai té vé film, 2006) (81')20.05 / m1Sze ke res Ad ri en – Ad ven titur né (kon cert film)21.15 / Bar tók rá dióAz em be ri hang di csé re te

VASÁRNAPTÓL VASÁRNAPIGAjánló a rádió és a televízió műsoraiból december 19-étől december 26-áig

E VÉ L&LE VÉ L&LE VÉ L

Meg éri-e?Tisz telt Szer kesz tő ség! Re a gál ni sze ret nék év fo lyam tár sam nak, Szi las At ti -lá nak a leg utób bi szám ban meg je lent írá sá ra. „Ne vá lasszunk püs pö köt!” –ja va sol ja, hi szen elég a meg lé vő ket tő, de még jobb len ne csak egy.

Tu laj don kép pen nem ma gá ról a ja vas lat ról sze ret nék ír ni, az szét fe szí te -né egy ol va sói le vél ke re te it. Biz tos ra ve szem, hogy a je len gya kor lat bő sé -ge sen bi zo nyít ja, szük sé ge van egy há zunk nak a há rom püs pök szol gá la tá -ra. Sok lel ké szünk meg iri gyel het né püs pö ke ink mun kabírását, akik éle tükgyer tyá já nak mind két vé gét ége tik (gyü le ke ze ti lá to ga tá sok, kon fe ren ci ák,bel- és kül föl dön el mon dott ige hir de té sek so ra, elő adá sok, cik kek; rá di ós ésté vés sze rep lés, tár sa dal mi fel ada tok, öku me ni kus és ál la mi té nye zők kel va -ló kap cso lat tar tás stb., s mind ez a min den ki ál tal el várt szín vo na lon). Ha mind -ezt ket tő nek (vagy egy nek?) kel le ne el lát nia, nem ma rad na ide jük az egyikleg fon to sabb püs pö ki fel adat ra: hogy a lel ké szek lel ki pász to rai le gye nek.

Szi las At ti la ja vas la tát azért kér dő je le zem meg, mert el ső sor ban azanya gi ak ra, egy há zunk szűk re sza bott le he tő sé ge i re épül. Ki csik va gyunk,sőt „pa rá nyi ak”, nincs pén zünk a há rom püs pök re, temp lo mok, pa ró ki ák fel -újí tá sá ra – vall ja. Ki csiny sé günk tény, ám egy há zunk kö zel öt száz éves tör -té nel me so rán min dig is ki csiny volt, még is sok szor meg ta pasz tal ta az igeiga zát: „…azo kat vá lasz tot ta ki az Is ten, akik a vi lág sze mé ben erőt le nek, hogymeg szé gye nít se az erő se ket…” (1Kor 1,27)

Ami kor 1954-ben (!) ti zen hár mun kat fel vet tek a teo ló gi á ra, so kan kér -dez ték meg tő lünk: „Meg éri ma pap nak men ni?” Hit be li dön té sünk ben nemját szot tak sze re pet anya gi szem pon tok.

Szol gá la tom el ső fe lé ben a tol na-ba ra nyai szór vá nyok ban egyik gyü le ke zetsem dús kál ha tott a föl di ja vak ban. Elő for dult, hogy csak annyi pénz volt a kasszá -ban, amennyi ép pen elég volt a mo tor ke rék pár tan ko lá sá ra. Még is el men tünkegyet len gye rek kon fir má ci ós órá já nak meg tar tá sá ra akár öt ven ki lo mé ter re.S meg tar tot tuk a szór vány-is ten tisz te le te ket, pe dig azok per sely pén ze ál ta lá -ban ke ve sebb volt, mint az au tó ben zin költ sé ge. Men tünk, mert – kol lé gá im -nak s ne kem is – er re volt kül de té sünk. S a mö göt tem lé vő több mint öt venesz ten dő ál dott ta pasz ta la ta az: ha az em ber te szi a dol gát, az Úr is ten – oly -kor utó lag, ese ten ként „ki por ci óz va” – min dig elő te rem ti a rá va lót! S ha ez igazegy-egy szol ga ese té ben, igaz nak kell len nie egy há zunk egé szé re néz ve is!

Szi las At ti la idé zi Jé zus nak a to rony épí tés ről, a had ba vo nu lás ról szó ló mon -da ta it (Lk 14,28–35). Ám Jé zus itt nem az épít ke ző ket vagy a harc ra ké szü -lő ket ok tat ta, ha nem a ta nít vány ság ról szólt a hall ga tó i nak. Az ige ér tel merö vi den ez: aki épít ke zik, elő re ki szá mít ja a költ sé gét, aki harc ra ké szül, szám -ba ve szi a sa ját és az el len fe le ere jét. Aki pe dig Jé zus ta nít vá nya akar len ni,an nak is elő re szá mol nia kell el ha tá ro zá sa vár ha tó kö vet kez mé nye i vel. Elő -for dul hat, hogy le kell mon da nia min de né ről (sa ját el kép ze lé se i ről, kar ri er -jé ről, övé i ről és ön ma gá ról, akár még ku por ga tott pén zecs ké jé ről is) Jé zu -sért. Ha pe dig er re nem kész, sem mi re nem al kal mas, ízét vesz tett só vá lesz.A mi szol gá la tunk nem épít ke zés vagy had ba vo nu lás, ha nem an nak a Jé zus -nak a kö ve té se, aki pa zar ló mag ve tő ként szór ja szét mag vát, ön ma gát az út -fél re is, a tö vi sek kö zé is, a kö ves ta laj ba is. És nem né zi: meg éri-e?

Ha Jé zus ta nít vá nyai va gyunk, fon tos egy há zi kér dé sek ben el ső sor ban neaz anya gi szem pon tok dönt se nek!

Id. Zász ka licz ky Pál (Fót)

Lap juk no vem ber 14-ei szá má ban azEr dély leg ma ga sabb temp lom tor nyací mű cikk Besz ter ce vá ro sá ról szól.Ben ne a szer ző, Je zsó Ákos a Rad nai-ha va sok két ezer mé ter nél is ma ga -sabb csú csai kap csán a kö vet ke zőtrög zí ti: „Hát ilyen, égig érő he gyeköve zik Besz ter cét, mely nek »ost ro -má ról« Mik száth Kál mán 1895-benre mek be sza bott re gényt írt.”

Mik száth Kál mán Besz ter ce ost ro -ma cí mű re gé nyé nek sem mi kö ze Er -dély hez: a Pong rácz Ist ván gróf ál talmeg ost ro mol ni szán dé ko zott vá rosmin den két sé get ki zá ró an a Fel vi dé -ken ta lál ha tó, amit a sok föld raj zi éssze mély név, szláv ki fe je zés mel lett are gény ben el he lye zett szlo vák nyel -vű mon da tok is ta nú sí ta nak. To váb -bi bi zo nyí té kul hadd áll jon itt egy idé -zet a könyv ből, be lő le az „ost rom”oka is ki de rül:

„Óvá ri és Szent mik ló si gróf Pong -rácz Ist ván, Ne dec vár örö kös ura, üd -vöz le tét kül di Besz ter ce bá nya ma -giszt rá tu sá nak! Bá ró Be hen czy Ká rolyne vű if jú Es tel la ne vű, tu laj do nun katké pe ző le ány zó val, kit hat száz o. é. fo -rin to kért vet tünk va la a zsol nai ko mé -di á sok tól, meg szök vén, tar tóz ko dá -sa Besz ter ce bá nyán va gyon, en nekfoly tán te hát fel szó lít juk a ne mes vá -rost, hogy a le ány zót ha la dék ta la nul

le tar tóz tat ván, e le ve let át adó meg bí -zott hí ve ink nek, név sze rint Szu ri naPál őr mes ter nek és Ko már Györgykáp lár nak ke ze i be szol gál tas sák. Kik -hez is haj lan dók ma rad tunk.”

A rész let ben sze rep lő hely ne vekmind fel vi dé ki ek. Ne dec (tu laj don kép -pen Vág ne dec, szlo vák ne vén Ne -dedza) Zsol na kö ze lé ben, a Wes se lé -nyi Fe renc né Bos nyák Zsó fia mu mi fi -ká ló dott és a kö zel múlt ban egy el me -be teg (?) ál tal fel gyúj tott és el ége tettholt tes té ről el hí re sült Vág ta pol ca köz -vet len szom széd sá gá ban ta lál ha tó.Fon tos rá mu tat ni, hogy a hely ségnem té vesz ten dő össze az el ső vi lág -há bo rú után Len gyel or szág hoz ke rültsze pes sé gi Ne dec cel (Ni edzi ca). Ilyenté ve dés re is van sok pél da: még kri ti -kai Mik száth-ki adás is je lent megmeg té vesz tő, a len gyel or szá gi Ne decvá rát áb rá zo ló il luszt rá ci ó val…

Ru ffy Pé ter A ké sőn szü le tett em bercí mű köny vé ben, amely 1987-ben a

Mag ve tő Ki adó nál je lent meg, aPong rácz nem zet ség ko rá val és al ko -nyá val fog lal ko zott. Az adat gyűj tésso rán 1972-ben Vág ne dec szom szé -dos fa lu já ban, Vár ná ban (szlo vá kulVarín) rá ta lált az egy ko ri Pong rácz-bi ro da lom te rü le tén élő utol só gróf -ra, Pong rácz Al bert re. A cí mét akom mu niz mus éve i ben nyil ván nemhasz ná ló, mész ége tő vé lett arisz tok -ra ta az aláb bi mó don azo no sí tot ta are gény cí mé ben sze rep lő hely színt:„Mik száth a csa lád tu do má sa sze rintcsak az Ist ván Fő her ceg Szál ló ban hal -lot ta a tör tén te ket, ezen a vi dé kennem is járt so ha, a tér kép ol va sás bansem le he tett já ra tos, mert a messziBesz ter ce bá nyát össze té vesz tet te akö ze li, a Vág bal part ján ál ló Vág besz -ter cé vel. Tu do má sunk sze rint Vág -besz ter cét akar ta vol na meg ost ro mol -ni és »po rig rom bol ni«.”

Te hát a Besz ter ce ost ro ma cí műMik száth-re gény cím adó vá ro sa nemaz er dé lyi Besz ter ce-Na szód vár me -gye szék he lye, nem is a re gény ben ol -vas ha tó Besz ter ce bá nya, ha nem min -den bi zonnyal a Vág ne dec hez mint -egy negy ven ki lo mé ter re fek vő Vág -besz ter ce (Po važská By stri ca).

A. Kis Bé la,a Kál vi nis ta Szem le szer kesz tő je

(Al is tál, Szlo vá kia)

Vág besz ter ce ost ro ma

„…há za né pe Is ten nek” (Ef 2,18)Több, a kö zel múlt ban az Evan gé li kus Élet ben meg je lent írás kész te tett az aláb -bi gon do la ta im meg osz tá sá ra. (A cik kek fel so ro lá sá tól most el te kin tek.)

A lát sza tot őriz zük meg a vi lág előtt, vagy a ma ra dan dót épít sük to vább?Ez itt a kér dés! Vé le mé nyem sze rint ide je a vi lág ra ki ál ta nunk egy há zunk ka -pu já ban áll va: Állj! Ne to vább, em ber! Ak kor gye re kö zénk, ha a hit, a re mény,a sze re tet él tet. Ha még bi zony ta lan vagy ezek ben – ak kor fi gyelj ben nün -ket, ve gyél pél dát ró lunk, tűrd el Is ten vizs gá ló dó te kin te tét, fo gadd el se -gít sé gün ket, és ha bi zo nyí tot tál ma gad nak, Is ten nek, ak kor itt a he lyed kö -zöt tünk. Aj tónk, szí vünk ak kor nyit va lesz előt ted.

Mi kor van eh hez jo gunk? Ez nem diszk ri mi ná ció? – kér de zi a vi lág. Ak -kor, ha Is ten kes keny út ján já runk ma gunk is! Ha a meg té rés, ta nu lás, ta ní -tás mun ká ját ma gun kon már si ke re sen el vé gez tük, vég hez vit tük, ott, aho -vá Urunk ál lí tott! Ha „az idők sza vá ra” nem úgy fi gye lünk, hogy Is ten kes -keny út ját au tó pá lyá vá szé le sít jük.

Ta pasz ta la tom írat ja ve lem, hogy ha az evan gé li um hoz va ló hű sé günk rőlis mer het nek meg ben nün ket az út ke re sők, ak kor el fog ják fo gad ni hí vá sun -kat, el len ke ző eset ben csak le gyin te nek: „Te is, fi am, Bru tus!”

Eh hez fo lya ma tos ön vizs gá lat ra van szük sé günk, őszin te pár be széd re egy -más sal! Bi zo nyos nak kell len nünk ab ban, hogy mi va ló ban an nak a kes kenyút nak va gyunk a ván do rai. Ké tel ke dé sé vel min den ki nek szem be kell néz ni!Min den ki nek, aki ke resz tény nek vall ja ma gát, Jé zust kell be fo gad nia, hor -doz nia, hir det nie éle té vel, éle té ben. E nél kül a leg na gyobb erő fe szí té sek el -le né re a kí vül ről ki csi no sí tott, fé nye sen rep re zen tá ló egy há zunk be lül ről kon -gó an üres sé vá lik. Is ten Lel ké től ve zé relt fi a tal lel ké sze ink szol gá la ta pél da -mu ta tó an össze fo nód va a már pá lyán lé vők ével csak ke vés gya ra po dást fogered mé nyez ni – ha Is ten né pe ma gá ra hagy ja a szol gá ló kat –, mert ez a vi -lág kí ván sá ga! Ne künk együtt kell vi lá gí ta nunk!

Rend ről rend re, új ra és új ra fá rad ha tat la nul át kell vizs gál nunk a vi lág szo -rí tá sá ban a le he tő sé ge in ket, Is ten evan gé li u má nak fé nyé ben bát ran kell vál -toz tat ni. Ha sze ré nyeb bek let tek a le he tő sé ge ink, ak kor egy sze rű sít sünk. Akáraz zal, hogy más ho vá he lyez zük át az egy ház ke rü le tek ha tá ra it, ki tö röl ve egy„vo na lat”, ma rad két egy ház ke rü let. (Elég ér de ke sen húz ták meg en nek a há -rom nak a ha tá ra it.) Pél dá ul azon kell dol goz ni, hogy ne érez zék ma gu kat annyi -ra egy há zun kon kí vü li nek a ki sebb te le pü lé se ken élők a tá vol sá gok mi att. (Las -san ott is tel je sen el fogy nak.)

Ne a kül sőn ket ta ta roz zuk – csak azért, mert ez a lát szat hí zel gő a vi lág -nak –, ami kor be lül om la do zik, szét esik min den, ha nem újít juk meg tet tek -kel: „Éne kel jé tek, hogy mi lyen fen sé ges tet te ket vitt vég hez az Úr, tud ja megezt az egész föld!” (Ézs 12,5) Ezt vár ja tő lünk Urunk, Is te nünk!

Sch midt Jó zsef né (Pécs)

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett olvasói leveleket rövidített ésszerkesztett formában közölje. Az olvasói levelek nem feltétlenül tükrözik a szer kesz tőség véleményét.

„Lenn a föl dön egé szen egy sze rű, sőtegy ügyű dol gok es nek, de fenn azég ben még is nagy be csük van azok -nak. Csak egy sze gény asszonyt lá -tunk, a ná zá re ti Má ri át. Rá se he de -rít sen ki, hi szen a vá ros leg je len ték -te le nebb alak ja. Sen ki se tud a nagycso dá ról, amit hor doz. Csen de senhall gat ma ga is. Min den ki nél ki sebb -nek ér zi ma gát. Úgy in dul út nak urá -val, Jó zsef fel, hogy se szol gá juk, secse léd jük. Ma guk az úr is meg aszol ga is, az úr nő is meg a cse léd lányis. Há zu kat sincs ki re hagy ni ok.Ahogy Bet le hem be ér nek is, lám mi -

lyen ki ve tet tek! Min de nün nen ta ka -rod ni ok kell, míg vé gül az is tál ló baszo rul nak kö zös szál lás ra, kö zösasz tal ra és kö zös szal má ra a bar -mok kal. Ugyan ak kor hány go noszült fenn hé jáz va fé nyes szál lo dá ban,

tisz telt ura ság ként! Sen ki se sej tet te,mit mű vel Is ten az is tál ló ban. Anagy pa lo ták pom pás ter me it el ke -rü li. Ehe tik-iha tik ott a du haj jó kedv:az iga zi vi gas ság és kincs rejt ve ma -rad előt te.

Mi cso da gyá szos éj sza ka volt ak -kor Bet le he men, hogy ek ko ra fénytse vett ész re! Is ten meg mu tat ta,hogy sem mi be ve szi a vi lá got. De avi lág is ki mu tat ta, hogy sem mi be ve -szi az Is tent.”

d Lu ther Már ton:Jer, ör vend jünk, ke resz tyé nek!

(Sza bó Jó zsef for dí tá sa)

16 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

Va sár nap„A min den vi gasz ta lás Is te ne meg vi gasz tal min ket min den nyo mo rú sá gunk -ban, hogy mi is meg vi gasz tal has sunk má so kat min den nyo mo rú ság ban, az -zal a vi gasz ta lás sal, amellyel az Is ten vi gasz tal min ket.” 2Kor 1,3–4 (1Móz41,52; Lk 1,/39–45/46–55/56/; Fil 4,4–7; Zsolt 49) A vi gasz ta lás ki apad ha tat -lan for rá sa Is ten. Ezt min den ki tud ja, aki át él te, hogy mi lyen az iga zi nyo -mo rú ság; vi gaszt ke re sett, kap ko dott min den fe lé, de nem ta lált meg nyug -vást. Aki fel emész tet te a tar ta lé ka it, an nak ener gia for rás ra van szük sé ge, amelyfel töl ti, és vi szi to vább. Is ten vi gasz ta lá sa a zsol tá rok ban, az evan gé li u mok -ban, a Bib lia szá mos he lyén meg lel he tő. De vi gasz ta lá sa test té is lett Jé zus -ban. Aki min den nyo mo rú sá got vál lalt ér tünk, hogy vi gasz ta lónk le hes sen.Ki ált sunk hoz zá bi za lom mal!

Hét fő„Ha le het sé ges, amennyi re tő le tek te lik, él je tek min den em ber rel bé kes ség ben.”Róm 12,18 (2Sám 2,26; Jel 5,1–5; Ézs 29,1–8) Néz zük vé gig hu szon négy órán -kat: hány szor vol tunk bé két len ség oko zói? És hány szor el szen ve dői? Hányin ge rült mon dat, go nosz ko dás, bán tás in dult ki tő lünk, és ér ke zett hoz zánk?Jó így él ni? Le het így él ni, harc ban, küz de lem ben a vi lág gal? Ta lán cso da kel -le ne, hogy bé ké ben tud junk él ni? A fen ti mon dat Pál apos tol tól szár ma zik!Őt meg bé kél tet te Is ten, fel ra gyo gott ne ki a Krisz tus. Tud ta, hogy nincs le -he tet len. Az ün nep fé nyei kö zött lás suk meg a leg ra gyo góbb fényt, a bé kes -ség ho zó ját.

Kedd„Én, az Úr, va gyok a te Is te ned. Nem is mer hetsz raj tam kí vül Is tent, nincs mássza ba dí tó, csak én.” Hós 13,4 (Jn 17,3; Jel 3,7–8.10–11/12/; Ézs 29,17–24) Meg -vál tónk szü le té sé nek ün ne pe ko pog tat be hoz zánk. Az egy Is ten egy szü löttFia ér ke zik hoz zánk. Fé lel me ink kö zött, jö vőnk is me ret len sé ge mi at ti szo -ron gá sa ink ban, ter he ink ci pe lé se köz ben meg fá rad va Is ten be lép, és meg -mu tat ja sze re te tét: a Te rem tő és a te rem tett lény meg hitt ta lál ko zá sa. A fel -is me rés, hogy nincs más is ten, aki élő Úr, aki ve lem len ne a baj ban, aki mégbű ne im mel is sze ret, sőt meg sza ba dít. Ne ki én, a leg ki sebb, a leg mél tat la -nabb is fon tos és drá ga va gyok.

Szer da„Ha majd azt mond ják nek tek, hogy for dul ja tok a ha lott idé zők höz és jö ven -dő mon dók hoz, ezt fe lel jé tek: Nem Is te né hez kell for dul nia a nép nek?” Ézs 8,19(Mt 6,24; Jel 22,16–17.20–21; Ézs 33,17–24) Ma nagy üz let – ré gen is az volt– a jós lás, jö ven dő mon dás. Az éh ség is ugyan az az em be rek ben. A spi ri tu -a li tás, a transz cen den cia irán ti vágy meg te rem ti ha szon él ve ző it, akik vissza -él nek a tu dat lan ság mi att ki szol gál ta tot tak nyo mo rú sá gá val. A vég ső vá la -szo kért és a na pon kén ti el iga zí tá so kért is csak egyet len for rás fe lé for dul -ha tunk bi za lom mal: amely Is ten től ered. Eb ben se gít ne künk hi tünk leg biz -to sabb alap ja: a Szent írás.

Csü tör tök„A be te ge ket Jé zus lá ba elé tet ték, és ő meg gyó gyí tot ta őket. A so ka ság pe digcso dál ko zott, ami kor lát ta, hogy a né mák be szél nek, a nyo mo ré kok épek lesz -nek, a bé nák jár nak, a va kok pe dig lát nak, és di cső í tet te Iz ra el Is te nét.” Mt15,30–31 (Zsolt 111,2; Róm 15,8–13; Ézs 35,1–10) Na gyon vá gyunk a gyó gyu -lás ra, mert be teg lé lek kel és test tel kín szen ve dés az élet. Időn ként or vos hozkell men ni. Né ha ne héz, mert fé lünk, hogy nem em pá ti á val bá nik majd ve -lünk. Hogy fél re ke zel, hogy csak egy kór kép, egy eset le szünk. Azok, akikbe te ge i ket Jé zus lá ba elé vit ték, a leg na gyobb jót tet ték. Ez a mi dol gunk is.Vi gyük a be te ge in ket Jé zus elé! Min de nek előtt ma gun kat! Be te gek va gyunk,amíg ő ránk nem te szi ke zét, amíg meg nem sza ba dít rab sá gunk ból. Ne ki nemcsak egy eset va gyunk, ne ki fon tos, hogy ne künk mi fáj, és meg akar gyó -gyí ta ni.

Pén tek„Ügyel je tek ar ra, hogy sen ki se ha jol jon el Is ten ke gyel mé től.” Zsid 12,15 (Zsolt19,12; Mt 1,/1–17/18–21/22–25/; Róm 1,1–7; Mt 1,1–17) Dél után tól el csen de -sül a vi lág né hány órá ra. Be tölt min ket a bé kes ség, a bol dog ság. Az Is ten ke -gyel mé nek test té, em ber ré lett lé te ző va ló sá ga. Jó len ne, ha nem csak né hányórá nyi emel ke dett ál la pot len ne, ami kor mi is kö zel ha jol ha tunk a hoz zánkle haj ló Is ten hez. Szük sé ges, hogy más nap, az élet ba jai, kí sér té sei, pró ba té -te lei kö zött se ha jol junk el et től a ne künk adott ke gye lem től! Mert Is ten ad -ja, fo lya ma to san fe lénk nyújt ja, ám mi sok szor ha bo zunk el fo gad ni.

Szom bat„A pász to rok vissza tér tek, di cső ít ve és ma gasz tal va az Is tent mind azért, amitpon to san úgy hal lot tak és lát tak, aho gyan ő meg üzen te ne kik.” Lk 2,20 (Ézs55,12a; Lk 2,/1–14/15–20; Tit 3,4–7; Mt 1,18–25) Az Is ten cse lek vé sé nek ta -nú ja, mint a pász to rok, örö möt, eu fó ri át érez. Igen, min den úgy tör té nik, aho -gyan Is ten mond ja, ígé ri, üze ni! Is ten meg tart ja sza vát. Még an nál ismesszebb megy el, mint az em ber va la ha el kép zel né. A meg tért em ber sze -me vég re fel nyí lik, meg ér ti az ige üze ne tét, és át éli, hogy Is ten va ló ban meg -vált ja és sze re te té be fo gad ja. Ez di cső í tést és ma gasz ta lást vált ki be lő lünk.Az ég és a föld „össze ér”… Nyis suk ki a lel kün ket, fo gad juk be Is ten min ketát for má ló, lel ket meg újí tó, be töl tő je len lé tét!

g K há ti Dó ra

Új nap – új kegyelem

Pá rat lan áhí ta ta van a szent es té nek.Az el ne ve zés is köl tő i en szép, a tar -tal ma pe dig sok szo ro san. Ilyen kormár ké szen a fel dí szí tett fe nyő fa,tű le ve le it a szo ba me le gé ben mégnem kezd te el hul lat ni. Épek a csil -lag szó rók, a gyer tyák, a fán füg gőcso kik és sza lon cuk rok is érin tet le -nek. A tit ko lódz va, de an nál na -gyobb sze re tet tel el ké szí tett aján -dék cso ma gok pe dig la za rend benvár nak sor suk ra. Mert szent es te van,ti tok za tos éj, még a csend is hal kab -ban csen dül a meg szo kott nál.

Szán dé ko san az áhí tat szót hasz -nál juk a han gu lat he lyett. A han gu -lat csak egy kö zön sé ges szó, az áhí -tat más! Mert nagy dol gok tör tén nekjá té ko san, gyer mek ded ked ves ség gel.Az örök zöld fe nyő fa ka rá csony fá naköl töz tet ve fá jó szí vün ket gyó gyí tóüze net tel áll do gál ott ho nunk meg hitthe lyén, hir det ve az örök ké va ló sá -got. S a csil lag szó ró a sár ga lán gúgyer tyá val együtt a ti tok za tos vi lá gos -ság ról ta nít ja lel kün ket. A fel bon tat -lan aján dé kok a sze re tet iz gal mát rej -te ge tik – mind ezt csak áhí ta tos lé lek -kel va gyunk ké pe sek meg sej te ni.

S ezt az áhí ta tot se gí ti öröm te li, bol -dog sá got meg sej tő él ménnyé vál toz -tat ni, hogy a fel ké szü lés he te it egy ér -de kes út (vagy uta zás) zár ja le. Ez azút az Is ten há zá ba ve zet szent es te, aholmost ott ho no sabb a lel kü let a meg szo -kott nál, mert ott is ka rá csony fa dí sze -leg. Ta lán egy sze rűbb öl tö zet ben,mint a nap pa link ban, de az ol tár és aszó szék kö zel sé gé ben irány tű ként je -lez va la mit az örök élet nek ez a – még -is – fáj dal mas fá ja: se be sül ten el kel -lett hagy nia a fe nyő er dő csa lá dot,hogy ün ne pi kel lék ként ra gyog tas saIs ten sza vá nak az élet men tő igaz sá gát.A szép ség mö gött van fáj da lom.

Ha össze jött az ének lő gyü le ke zet,te hát ha volt ki kért ki vá gat nia a fá -nak, ak kor ez az ön tu dat lan ál do zatnem volt hi á ba va ló. S ezek a meg seb -zett fák eb ben a ki vá gott ál la pot banmár szó ta lan egy ér tel mű ség gel utal -nak a fáj dal mas gol go tai ke reszt üd -vös sé get ho zó ál do za tá ra. A meg se -be sült fe nyő fa ka rá csony fa ként eme liaz ün ne pi áhí ta tot, amely nek a lé nye -ge az ak tu á lis mennyei igaz ság fel is -me ré se. Azé az igaz sá gé, ame lyet azelő írt szent ige – és Is ten nek fel szen -telt szol gá ja – köz ve tít a temp lom pa -

dok csend jé ben ülők szí vé ig. Mert jóre mény ség sze rint az áhí tat fi gye lem -mé ma gasz to sul, és a szó szék rőlmeg szó lal a nagy üze net.

Ézsa i ás pró fé ta Krisz tus Urunkszü le té se előtt sok száz év vel re -mény sé get éb resz tő és lel ket meg tar -tó mó don pró fé tál ta meg Is ten sza -va se gít sé gé vel: „de el jön a Meg vál -tó” az ígé ret sze rint azok hoz, akikannyi té vely gé sen, vét ken, bű nönmen tek ke resz tül, ahány haj szá lukvan. S akik bű ne ik és vét ke ik, té vely -gé se ik és en ge det len sé ge ik kö vet -kez té ben oly so kat szen ved tek éssír tak, és sze ret tek vol na meg sza ba -dul ni, de nem volt ere jük hoz zá, s oly -kor a re mény sé gük is el hal vá nyult,mint a le nyug vó nap ere je, s a sö tétéj sza ka min dent el nye lő ve sze del mefe nye get te őket, azok fel emel he tik afe jü ket. S eb ben a hely zet ben – Is tenke gyel mé ből – drá ga ige szó hagy ta ela pró fé ta aj kát: min den fel so rolt vé -tek, bűn, té ve dés és a be lő le fa ka dószen ve dés, fáj da lom, gyöt re lem el le -né re el jön, sőt – nyo ma té ko san –„de” el jön a Meg vál tó, a Sza ba dí tó.

Ez a „de” kü lön le ges erő vel éb resz tiszí vünk ben a re mény sé get a szent es -te szép sé ges áhí ta tá ban. Mert szent -es te el le né re itt le het ve lünk a be teg -ség ide je vagy a ma gány nyo mo ra, ameg nem ér tett ség ke se rű sé ge, agyöt rel mes ha lál fé le lem kín zó va ló -sá ga, ám ő, a szent Va la ki, a min den -ség Is te ne szól szol gá in ke resz tül,hogy „de el jön a Meg vál tó” a szo ron -ga tott hely zet ben.

Is ten pró fé tá ja (vagy pró fé tái) lát -ta a nép ezer nyi en ge det len sé gét ésaz ab ból fa ka dó nyo mo rú sá got és ameg ke se re dést, ám a kül de té se ezvolt: meg szó lal ni Is ten ne vé ben,hogy „de” nem lesz ez min dig így,mert a fel sé ges Is ten egy szer csak el -ér ke zett nek (be tel je se dett nek) íté limeg az em be ri időt, a vég ze te senföld szin tes tör té nel met, hogy el -küld je a Meg vál tót, hogy fel ra gyog -jon előt tünk a mennyei szint.

Fel idéz het jük a ná zá re ti és a bet le -

he mi tör té ne te ket, egé szen on nan,hogy a ne ve lő apa, Jó zsef meg tud ja azIm má nu el szó szent je len té sét: „ve -lünk az Is ten”. Eb ben a tör té nel metidő szá mí tá sá ban is meg for dí tó szentese mény ben meg kez dő dött amennyei pró fé cia meg va ló su lá sa:„de” meg szü le tett a Meg vál tó. Egy is -tál ló lett a menny és a föld kö zött azát szál ló hely, és az édes anyai hi va tástmeg szen te lő Szűz Má ria szí ve alatt ér -ke zett hoz zánk a Meg vál tó.

An gya lok zeng tek éne ket a meg -szü le tett Meg vál tó ról a bet le he mime zőn, és azok a pásztorok, akikegyéb ként féltik a nyá ju kat (meg él -he té sü ket), most ag go dal mas ko dásnél kül indultak el a di cső sé ges fénynyo má ban, kí ván csi ság tól te li szív velkö szön te ni a meg szü le tett Meg vál tótés meg ör ven dez tet ni az édes anyátan gya li üze ne tük kel. Aján dék ra ne -kik alig ha tel lett, hoz tak azt bő ven anap ke le ti ki rá lyok. Egy ál nok lel kű ki -rály pe dig őr jöng ve tom bolt pa lo tá -já ban a hír nö kök el me ne te le után, ésa pa rancs nak gon dol ko dás nél külen ge del mes ke dő ka to ná kat uszí tot -ta bru tá lis tett re a Meg vál tó el len. Azegyip to mi emig rá ció évei bo rul tak aszent csa lád ra. De a Meg vál tó meg -szü le tett! De el jött a Meg vál tó!

A pró fé tai szó sze rint a „meg té rőbű nö sök höz”. Jött ő szán dé ka sze rintmin den ki hez, de csak azok szí ve vá -lik fo ga dá sá ra késszé, akik fel is mer -ték el hi bá zott éle tük kö vet kez mé nyét,és gyó gyu lá si vágy tet te ér zé kennyéa lel kü ket. A meg té rő bű nö sök fel is -me rik lel ki szom jú sá gu kat, éh sé gü -ket és a lel ki tisz ta ság utá ni vá gyu kat.

Is ten pe dig „új szö vet sé get” köt a„meg té rő bű nö sök kel”. Két fé le ha tal -mas aján dék ban ré sze sül nek, aki keted dig sa ját lel kük hú zott a föld re, éscsak üres, da do gó vagy eset leg okos -ko dó sza vuk volt, amellyel töb betár tot tak a vi pe ra mér gé nél is. A meg -fon to lat lan em be ri lé lek he lyett Is tendrá ga aján dé ka az ő Lel ke, amelymeg nyug szik az övé in, az az szent sé -gé vel be bo rít ja őket, vé del met biz to -sít va ne kik. S a vi pe ra mé reg em be riszó he lyett Is ten az ő igé it, sza vát ad -ja a szánk ba ki fogy ha tat lan nagy vo na -lú ság gal, sőt még az utó dok utó da i nakis. Így lesz tar tal ma a ka rá cso nyi áhí -tat nak Is ten Szent Lel ke és igé je ál tal.

g Ri bár Já nos

SZ ENT E S TE ÉZ S 59,2021

„De el jön a Meg vál tó!”AZ ÜNNEP IG ÉJE

SE MPER REFOR M ANDA

FO

TÓ:

LUK

ÁC

S G

AB

I

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 17

Re mé nyik Sán dor Já nos evan gé li u mací mű ver se jól jel lem zi ezt a bib li aiköny vet: „…Já nos messze áll és egye -dül.” Va ló ban, Má té és Lu kács lé pés -ről lé pés re járja be, tér ké pe zi fel a bet -le he mi tá jat, Já nos vi szont egy szem -pil lan tás alatt szin te min dent megakar mu tat ni. Nem cso da, hogy az ol -va sót szin te el va kít ja a fé nyes ség. Ke -zét sze me elé kap va ta lán vissza kí ván -koz na a bet le he mi me ző re, ahol márré gi is me rő sei a de rék pász to rok…

Já nos va ló ban nem a szé na sza gúis tál ló hoz ve zet ben nün ket, ahol azökör rel és a sza már ral együtt oda ha -jol ha tunk a kis ded hez, ha nem egy fi -lo zó fi ai és teo ló gi ai tar tal mak tól sú -lyos mon da tot ír le: „Az Ige test té lett,kö zöt tünk la kott…” (1,14) Az itt-tar -tóz ko dást je lö lő gö rög szó azt je len -ti: sá to ro zott. Ez egy részt jel zi Jé zusföl di sor sá nak át me ne ti sé gét, más -részt to váb bi üze ne tet is hor doz.Mö göt te az Iz rá el éle té ben oly fon -tos sze re pet ját szó szent sá tor ké peáll. Jé zus ban az Is ten van je len. Ő né -pé vel együtt ha lad, mint egy meg tes -te sí ti Is ten je len lét ét és di cső sé gét.

A szi nop ti kus evan gé li u mok szól -nak Jé zus meg di cső ü lé sé ről. Ott Pé -ter, lát va ezt a rend kí vü li je len sé get,há rom sát rat akar épí te ni: Jé zus nak,Il lés nek és Mó zes nek. Pé ter, aki pe -dig sok szor fél re ér ti Mes te rét, itt jólrá érez a cso dá ra. A ne gye dik evan -gé li um ból hi ány zik a meg di cső ü lésle írá sa: itt ugyan is mind vé gig, mint -egy transz pa ren sen, át sej lik a föl di Jé -

zu son Is ten di cső sé ge. A sá tor mo tí -vum a já no si teo ló gi á ban még Je l21,3-ban tér majd vissza: „…Is tensá to ra az em be rek kel van…” Ami aföl di Jé zus ban még csak át me ne ti, azaz apo ka lip szis Krisz tu sá ban márörök ké va ló lesz.

Ka rin thy Fri gyes döb be ne tes, Azige így szü le tett cí mű ver sé nek zá -ró so ra it idéz het jük eb ben az össze -füg gés ben: „Van Va la ki, kit nős -tény nem szült, hím so se nem zett /Nem anya méh ből szár ma zik, ittszü le tik most / Ma ko gó két vas tagcse re pes aj kam / Kín já ban szét tártnyí lá sa kö zül / Buggya nó könnyekmag zat vi ze mel lől, / Ahogy elő re bu -kó to rok kal / Hör göm el az új jel -adást: is-ten… / Is-ten… is-te-nemkö nyö rülj!”

Is ten ir gal má ra van leg in kábbszük sé günk. Igé je ezt hor doz za.Örül jünk an nak, hogy idén ka rá -csony kor ez az ige – és ez az Ige –szó lít meg min ket. Hall gas sunk rá.Az elő ké szü le tek meg annyi Már ta-szol gá la ta után vég re Má ri ák le he -tünk. Ka rá csony han gu la ta he lyettka rá csony Krisz tu sa le het a mi énk.Ne mi akar juk meg tar ta ni ka rá -csonyt, ha nem en ged jük, hogy ka rá -

csony – a kö zép pont ban ál ló test télett Ige – tart son meg min ket.

Ez az Ige test té lett. Is ten, ami korka rá csony kor le ha jolt az em ber hez,ak kor azt em ber ként tet te. A mi énk -hez ha son ló tes te volt: hús ból, vér -ből, izom ból, ér zés ből, aka rat ból,öröm ből és fáj da lom ból. Jog gal éne -kel jük ezt Lu ther Már ton éne ké -ben: „A szent Is ten egyet le nét, /Íme, já szol ba fek tet ték. / Az em bergyar ló tes té be / Öl tö zött az örök ige.”(EÉ 154,2)

Jé zus ban az Is ten „tel ve ke gye lem -mel és igaz ság gal” jött el (1,14). Tel -ve ke gye lem mel, hi szen aki vel atest té lett Ige ta lál ko zott, az meg ta -pasz tal hat ta az ő ir gal mát. Ha nyo -mo rú ság gal ke rült szem be, cso dákfa kad tak a ke ze nyo mán: a va kok lát -tak, a bé nák láb ra kel tek, el ve te mültem be rek sza ba dul tak meg bű nükter hé től. Még a ke resz ten is az üd -vös ség sza vát szól ta. És tel ve igaz -ság gal, hi szen bá mu la to san is mer teaz em bert, így fed het te fel a rej tett,tit kolt bű nö ket, ta lál hat ta meg arej tőz kö dőt, és fo gad hat ta ma gá hoza mél tat la no kat. És per sze bá mu la -to san is mer te az Is tent: az ő em ber -pár ti sá gát, sze re te tét, tü rel mét és jó -sá gát. Har mad szor bá mu la to san is -mer te az em ber és Is ten vi szo nyát:a bűnt és az el ve szett sé get, a meg -bo csá tást és új ra kez dést.

Jé zus ban a lát ha tat lan Is ten váltlát ha tó vá (1,18). A ka rá cso nyi alap igezá ró mon da ta nem ke ve seb bet ál lít,

mint hogy az Atya ke be lén le vő Fiúje len ti ki Is tent. A gö rög szö veg benitt az exe ge tál szó sze re pel. Jé zus azAtya leg jobb exe gé zi se. Az evan gé -li um ké sőbb fel csen dü lő meg fo gal -ma zá sá val: aki őt lát ja, lát ja az Atyát.Ezért sen ki sem me het az Atyá hoz,csak Jé zus ál tal.

Jé zus, a test té lett Ige meg tör te Is -ten hall ga tá sát. Nem né ma, ha nembe szé lő Is te nünk van. Ne ki sza vavan hoz zánk, sőt pár be szé det akarve lünk foly tat ni. Sze ret né, ha ének -kel, imád ság gal és hit val lás sal vá la -szol nánk ne ki. Vagy is az ő gyü le ke -ze te len nénk.

Ahogy pe dig 1,18 sze rint Jé zus azAtya ke be lén van, úgy ta lál juk az ide -á lis Jé zus-kö ve tőt vagy ma gát a gyü -le ke ze tet is meg tes te sí tő sze re tett ta -nít ványt 13,23-ban Jé zus ke be lén. Szépaz evan gé li um nak ez a ke re tes szer ke -ze te. Va la ki nek a ke be lén len ni: a leg -szo ro sabb, leg ben ső sé ge sebb kö zös ségje le. Ak kor ért jük he lye sen az Is ten tit -kát, ha ilyen szo ros kö zös ség ben va -gyunk Fi á val, Jé zus Krisz tus sal.

g Fa bi ny Ta más

Imád koz zunk! Kö szön jük, Is te nünk,hogy szólsz hoz zánk. Tégy min ket azélő Jé zus élő gyü le ke ze té vé, amely benne ked ad ha tunk há lát min den cso dá -dért. Vond eb be a kö zös ség be azo katis, akik ma gá nyo san él nek. Ne en gedd,hogy bár ki is ki es sen a sze re te ted ből.Ámen.

K A R Á CS ON Y ÜN NE PE JN 1,1418

Az Ige meg tör te Is ten hall ga tá sátAZ ÜNNEP IG ÉJE

18 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

b Már az Ószö vet ség ből is mert aza ha gyo mány, hogy a sá to rosün ne pek nyolc na pig tar tot tak.To vább örö kít ve ezt a szo kást, aleg na gyobb ün ne pek nek a ke -resz tény egy ház is meg ül te anyol ca dát. Ka rá csony ok tá vá jaezek kö zött is sa já tos jel le gű: Jé -zus szü le té sé nek nap ját ugyan -is már tír szen tek ün ne pei kö ve -tik, me lyek a bet le he mi já szol tólmár is a vér ta nú ság ra irá nyít jákfi gyel mün ket.

De cem ber 26-án Szent Ist ván el sővér ta nú ra, 27-én Szent Já nos ra, Krisz -tus leg ked ve sebb apos to lá ra, 28-án azap ró szen tek re em lé ke zünk; 29-énpe dig a can ter buryi ér sek re, Bec ketTa más ra, aki 1170-ben ezen a na ponhalt vér ta nú ha lált. Az óévi há la adásnap ja I. Szil vesz ter pá pa ün ne pe isegy ben, aki 335-ben de cem ber 31-énhalt meg. E gaz dag tar tal mú ün ne pekután a nyol ca dik na pon, kis ka rá -csony nap ján áll előt tünk még egy szerutol já ra bet le he mi kis gyer mek ként Jé -zus, és tesz ele get a kö rül me té lés mó -ze si tör vé nyé nek (3Móz 12,3).

He ti éne künk dal la ma az új év kö -szön tő Né künk szü let ék mennyei Ki -rály kez de tű ének hez tar to zik (EÉ179), mely a kö zép ko ri Na tus estnob is kan ci ó ra ve zet he tő vissza. Ezta – la tin szö veg ver zi ó ja el le né re is –ízig-vé rig ma gyar nép éne ket a re for -má ció előtt la ti nul, utá na pe dig márma gyar ra for dít va hasz nál ta mind há -rom fe le ke zet. Te leg di Mik lós püs pök

1577-ben nyom ta tott pré di ká ci ósköny vé nek füg ge lé ké ben ka len dá ri -u mi ének ként sze re pel: ere de ti szö -ve ge ugyan is nap ról nap ra mu tat ta bea ka rá cso nyi idő egyes ün ne pe it.

Ma gyar or szá gon egé szen a 16.szá za dig ka rá csony tól szá mí tot ták azúj évet, de ja nu ár 1-jé nek és víz ke -reszt nek is év kez dő jel le ge volt, éppezért mind há rom ün nep nap hoz kap -cso lód tak kö szön tők, új évi jó kí ván -sá gok, mu lat sá gok. A nép ha gyo -mány a Né künk szü let ék kez de tűéne ket is be fo gad ta és új évi kán tá lóének ként hasz nál ta. A nép ze nei gyűj -té sek sok fé le dal la mi és szö ve gi va -ri áns ról ta nús kod nak, de a jel leg ze -tes ref rén mind egyik ben meg ta lál ha -tó: „Új esz ten dő ben mi vi gad junk…”

Ezt a ref ré nes for mát kö ve ti Túr -me zei Er zsé bet (1912–2000) di a ko -nissza köl tő nő nek a dal lam hoz ké szí -tett Itt a ka rá csony! Itt a Meg vál tó!kez de tű ének szö ve ge is (EÉ 171), melya ka rá cso nyi öröm ön fe ledt to vább -adá sá ra buz dít. Ref rén je – „El jött amenny ből. Em ber ré lett. / Ő hoz aföld re bé kes sé get” – frap páns egy sze -rű ség gel ta nús ko dik Krisz tus is te ni ésem be ri ter mé sze té ről, s hir de ti a Bé -kes ség Fe je del mé nek jö ve te lét. Len -dü le tes, ma gá val ra ga dó szö ve ge se -gít kö ze lebb hoz ni a gyü le ke ze tek hezezt az ér té kes, ré gi dal la mot, me lyetmind há rom fe le ke zet kö zös kin cse -ként kell becs ben tar ta nunk.

g Fe ke te Ani kó

Szív be írt éne kek Csu pa is mét lés ez az ének. Ke re tetké pez az is mét lő dő el ső és az utol só

vers szak. A stró fák négy so rá bólket tő ref rén. És még ezen kí vül is,ahol csak le het, is mét lő dik egy-egyfor du lat, ki fe je zés: itt a ka rá csony, itta Meg vál tó, itt a sze re tet. Olyan,mint a gye rek da lok. Fül be má szó, ésszin te ta pad a me mó ri á ba. Nem di -dak ti kus, in kább könnyed és já té kos.Azt ve szem ész re, hogy nyit va előt -tem a könyv, de alig né zek be le.Nem ta nul tam. Meg ta ní tot ta ma gátaz ének.

Fó ton töl töt tük a nya ra kat. Aligvár tuk, hogy in dul has sunk. Sem mi seaka dá lyo zott. No mád kö rül mé nyek,na pi ren di szi gor, zsú folt ság sem.Men ni kel lett. Et től volt iga zán életaz élet. Vég te len mennyi sé gű ko rálténe kel tünk. Reg gel és es te, ének -órán és ét ke zés kor, dél után és csakúgy sa ját szó ra ko zá sunk ra. De min -de nek fe lett az ének ver seny re ké -szül ve. Ki tud ja a leg több ko rál el sővers sza kát kí vül ről hi bát la nul el éne -kel ni? Er ről szólt az ének ver seny.De Kis Já nos bá csi min dig min dentmeg tu dott tol da ni még egy lé pés sel.Ami kor azt gon dol tuk vol na, mostmár na gyon tu dunk, meg von ta avál lát, sa já to san el húz ta a szá ja szé -lét: ugyan mi ez azok hoz ké pest,akik az összes vers sza kot tud ják?!„Cser kész ko runk ban – me sél te –ül tünk a sö tét ben a tá bor tűz kö rül,és tud tuk nem hogy a har ma dik, de aki len ce dik vers sza kot is! S ha lett vol -na hu szon há rom, azt is tud tuk vol -na. Na, ezt mu tas sá tok meg!” – tet -te hoz zá. És úgy tű nik, nem hi á ba,mert én pél dá ul tu dok is jó so kat. Agye re ke im és a ta nít vá nya im ne vet -

nek raj tam: sok szor csuk va előt temaz éne kes könyv. Tel je sen fö lös le gesbe le néz ni. Meg ta nul tam kí vül ről.Meg ta ní tot ta ma gát az ének.

Já nos bá csi per sze egyéb pe da gó -gi ai cé lo kat is el so rolt. Ez is a jel lem -zői kö zé tar to zott. Hogy ha az em bervész hely zet be ke rül – ilye ne ket mon -dott, hogy fog ság, kór ház, hosszúáram szü net, lé gó pin ce és ha son lók –,ak kor csak az van, ami a fe jé ben van.És mi be fogsz ka pasz kod ni, ha egyet -len zsol tárt se tudsz kí vül ről, vagy hanem vagy ké pes vé gig éne kel ni fej bőlegy evan gé li kus ko rált? Eset leg ötötvagy har min cat…

Mi cso da kép te len öt let! – gon dol -tuk ak kor, de azért a szö ve gek meg -ra gad tak a fe jünk ben. Ma per szetud juk, az em ber azok kal a dal la mok -kal, ver sek kel, szö ve gek kel hal meg,ame lye ket gye rek ko rá ban meg ta -nult. Azo kat a sza va kat és han go kattud ja se gít sé gül hív ni, ame lyek gye -rek ko ra óta a fe jé ben zsong nak.Eset leg pi cit el süllyed tek, de új ra afel szín re tud nak jön ni. Amit min denka rá csony kor éne kelt, és amit hosszúad ven ti es té ken száz szor is mé telt.

Mint egy gyer mek dal, olyan ez aka rá cso nyi ének. Is mé tel ni kell. El ha -gyott, ár va sen ki nem le het. Itt aMeg vál tó, itt a sze re tet. Hir des sükszó val, tet tel, élet tel. Ő hoz a föld rebé kes sé get. És ma rad jon a fü lünk ben,a fe jünk ben és per sze a szí vünk ben.Jó idők re és rossz idők re.g Sza bó né Mát rai Ma ri an na

Itt a ka rá csony! Itt a Meg vál tó!C ANTATE

Nem meg le pő do log a sze re tet ün ne -pén olyan igé vel ta lál koz ni, amely benJé zus ar ra biz tat ja ta nít vá nya it, hogysze res sék egy mást. Ez a ter mé sze tes -nek tű nő ta lál ko zás csá bít hat is ben -nün ket ar ra, hogy szí nes tör té ne te -ket hir des sünk – és vár junk – az ün -ne pi szó szék ről, olya no kat, ame lyekaz ün nep ko ráb bi nap ja in hal lotttör té ne tek hez ké pest is új ként han -goz hat nak. A sze re tet té má ja szin teki me rít he tet len, jó be osz tás sal jut be -lő le az ün nep vé gé re is.

De ha en ge dünk en nek a kí sér tés -nek, ak kor el vét het jük azt az al kal -mat, hogy meg ra gad juk Já nos evan -gé lis ta – min den lát szat el le né re –egy ál ta lán nem könnyű üze ne tét.Te gyük hát fél re az épü le tes tör té ne -te ket, és fo gal maz zunk meg né hányne héz kér dést.

Mit ért het az evan gé lis ta azon,hogy Jé zus új pa ran cso lat ban kö te -le zi ta nít vá nya it ar ra, hogy sze res sékegy mást? Mi eb ben a pa ran cso lat banaz új? Nem tud hat ták a ta nít vá nyokmár Mó zes től is, hogy az Úr azt kí -ván ja tő lük, hogy sze res sék fe le ba rát -ju kat, mint ma gu kat (3Móz 19,18)?Nem hall hat ták ko ráb ban Jé zus tól,aho gyan más evan gé lis ták fel je gyez -ték, hogy a fe le ba rá ta ik kö zött mégaz el len sé ge i ket is sze res sék (Mt5,44–45; Lk 6,35–36)? Úgy lát szik,hogy a jé zu si pa ran cso lat ban nem -hogy új nin csen, de a sze res sé tekegy mást igé nye még szű keb ben is je -lö li meg a sze re ten dők kö rét, mint asze resd fe le ba rá to dat, és kü lö nö senmint a sze resd el len sé ge det pa ran csa.

A má so dik kér dés: mit ért het Jé -zus azon, hogy „aho gyan én sze ret te -lek ti te ket, ti is úgy sze res sé tek egy -mást”? Ho gyan ha son lít hat nánk a misze re te tün ket Jé zus sze re te té hez? A

tö ké let len em be ri sze re te tet a tö ké -le tes is te ni sze re tet hez? Nem kérJé zus a ta nít vá nya i tól, nem kér tő lünkis le he tet lent?

Elő ször azt lát juk, mint ha Jé zus za -var ba ej tő en ke ve set kér ne, má sod -szor pe dig azt, mint ha za var ba ej tő -en so kat kí ván na. Még min dig meg -te het jük, hogy el hal kít juk a kér dé se -ket, és vissza vo nu lunk a sze re tet rőlszó ló épü le tes tör té ne tek biz ton sá gosvi lá gá ba. De vá laszt hat juk azt is,hogy hagy juk za var tat ni ma gun kat,s meg pró bál juk meg ér te ni az evan -gé lis ta kü lön le ges üze ne tét.

Az evan gé lis ta üze ne te azért kü -lön le ges, mert a hely ze te is kü lön le -ges. Olyan kö zös ség szá má ra hir det -te Jé zus sza ba dí tó üze ne tét, ame lyikfoly to nos ül döz te tést szen ve dett, Pa -lesz ti na olyan szeg le té ben, ahol a val -lá si ha tó sá gok vi szony lag há bo rí tat -la nul mű köd het tek, és Jé zus kö ve tő iteret nek ként bé lye gez ték meg. Is ten -ká rom ló nak, ha zug nak, az ör döggyer me ke i nek ne vez ték őket, és min -den le het sé ges mó don igye kez tekmeg ke se rí te ni az éle tü ket. A já no sikö zös ség szá má ra ők vol tak a vi lág,ez a vi lág pe dig az erő sza kot és az el -nyo mást tes te sí tet te meg szá muk ra,olyan kör nye ze tet, amely ből hi ány -zik a sze re tet.

En nek a kör nye zet nek az ere jeha tal mas nak tűnt, sze re te tet nemis me rő sza bá lyai min dent át fo gó -nak, to tá lis nak, el len áll ha tat lan naklát szot tak. Ez a vi lág, Já nos evan gé -lis ta hi te és ta pasz ta la tai sze rint,nem is mer te Is tent, Jé zus Krisz tusAty ját. Ez a vi lág úgy tűnt fel szá má -ra, mint a sö tét ség, amely nem fo gad -ja be, sőt ül dö zi a vi lá gos sá got. Eb -ben a vi lág ban már nem ra gyog ha tottfel Is ten sze re te té nek a fé nye, mert el -

uta sí tot ta azt, ki mond va ez zel ma gá -ra a vég ső íté le tet.

Az el len sé ges kör nye ze te ál tal tel -je sen sa rok ba szo rí tott kö zös ség szá -má ra így élet fon tos sá gú, sőt az örökéle tig me nő en dön tő fon tos sá gú kér -dés sé vált, hogy meg tud ja-e a ma gakö rén be lül va ló sí ta ni azt a sze re te -tet, ame lyet a kör nye ze te nem is mert,ezért el is uta sí tott. Jé zus Krisz tusAty já nak az is me re te és a sze re tetezért szo ro san össze tar toz tak: a vi -lág nem is me ri Is tent, és kép te len asze re tet re, mi vi szont is mer jük Is tent,és tud juk sze ret ni egy mást, az zal afel tét len sze re tet tel, amellyel Mes te -rünk is sze re tett ben nün ket. „Ar rólfog ja meg tud ni min den ki, hogy az énta nít vá nya im vagy tok, hogy sze re ti -tek egy mást” – zár ja Jé zus az új pa -ran cso la tot.

Eb ben az össze füg gés ben nem le -het ér tel mez ni a vi lág irán ti sze re te -tet, hi szen a vi lág ép pen az zal kü lön -böz te ti meg ma gát, hogy el uta sí tot -ta a sze re te tet, ami vi szont sze ret he -tő, az már nem a vi lág. Nem le het ér -tel mez ni az el len ség sze re te tét sem,hi szen az el len ség nem az én sze mé -lyes el len sé gem, aki iránt Is ten sze -re tet re in dít hat, ha nem az a vi lág bólva ló, aki tu da to san el len áll Is ten sze -re te té nek. Aki vi szont sze ret ni ké pes,ab ban Jé zus fel tét len sze re te te él,hi szen sző lő vessző ként azt a gyü möl -csöt ter mi meg, amely az iga zi sző -lő tő ből ered.

Mind ezek után egé szen éle sen ve -tő dik fel a kér dés: a fe le ba rát sze re -te te ősi kö ve tel mé nyé hez ké pest miaz új ab ban a pa ran cso lat ban, hogysze res sé tek egy mást? Az új a sze re tetpa ran csá nak a fel tét len sé ge s az akon cent rá ció, aho gyan Jé zus a fel tét -len sze re te tet sa ját sze mé lyé hez, Is -

ten ben ne meg nyil vá nu ló is me re té -hez kö ti. A kon cent rá ci ó nak két ol -da la van: a sze re tet csak ott le het sé -ges, ahol is me rik Jé zus Krisz tus Aty -ját; Is ten vi szont csak ott van, aholmeg va ló sul a fe le ba rát irán ti sze re -tet. Tel jes kö rű en és fel tét le nül: a kö -zös ség min den tag ja iránt, akár az életoda adá sa árán is.

Ka rá csony má so dik ün ne pén gon -dol junk fe le ba rá ta ink ra, akik kel Jé zuskö rül egy kö zös ség ben tud juk ma -gun kat. Csa lá dunk, gyü le ke ze tünk,egy há zunk tag ja i ra, ki csik re és na -gyok ra, szí vünk höz kö ze lebb ál lók -ra és ke vés bé szim pa ti ku sak ra, „jótest vé rek re” és „ne héz em be rek re”egy aránt. Egy más sal va ló kap cso la -tunk tük rö zi-e Jé zus irán tunk élő sze -re te tét? Meg kü lön böz tet-e ben nün -ket ez a sze re tet az Is tent nem is me -rő vi lág tól?

g Csep re gi And rás

Imád koz zunk! Jé zu sunk, szü le té sedün ne pén gyak ran kí vá nunk egy más -nak bol dog ka rá csonyt. Szo kás ból, il -len dő ség ből, az ün ne pi ha gyo má -nyok irán ti tisz te let ből, ked ves ség ből,jó szán dék ból is. Ké rünk, sza vad daléb ressz fel ben nün ket, mu tasd megne künk, hogy a bol dog ság hoz többkell, mint a ha gyo má nyok hoz szé penil lesz ke dő, jól szer ve zett, ked ves ség gelfű sze re zett ün nep. Le gyen szá munk -ra az ün nep nem a cél, ha nem az al -ka lom ar ra, hogy rá döb ben jünk: mitkap tunk tő led, és mit kí vánsz tő -lünk. Győzz le és győzz meg ben nün -ket, hogy ne ér jük be ke ve seb bel, mintaz egy más irán ti, sze mély hez szó ló,konk rét és fel té tel nél kü li sze re tet tel.Ámen.

K A R Á CS ON Y 2. NAP JA JN 13,3435

Sze res sé tek egy mást!A VA SÁRNAP IG ÉJE

SE MPER REFOR M ANDA

„Mert aki tet te i vel és mun kál ko dá sá -val akar jám bor és igaz éle tű vé len -ni, nem cse lek szik más ként, mint akiKrisz tust meg ta gad ja, mi vel Krisz tusazért tes te sült meg, hogy cse le ke de -te ink nél kül, egye dül vé re ál tal jám -bor rá és igaz zá te gyen ben nün ket.”

d Lu ther Már ton:Elő szó Szent János há rom le ve lé hez

(Szi ta Szil via for dí tá sa)

Ke gyel mes Atyánk! Te úgy sze ret télmin ket, hogy egy szü lött Fi a dat ad tadér tünk. Em ber test vé rünk ké tet ted,úgy ér ke zett e föl di vi lág ba, ahogy mimind annyi an. Ben ne az irán tunkva ló sze re te ted öl tött tes tet, ben nelát hat tuk meg a sze re tet tel jes sé gét.

Ke gyel mes Atyánk! Kö szön jük ne -ked, hogy Fi ad ban ki je len tet ted vég sőaka ra to dat, és ál ta la sze re tet tel fo godkör be az egész vi lá got. Mi kor ka rá -csony kor er re em lé ke zünk, se gíts meg -ér te nünk sze re te ted ko moly sá gát, sú -lyát és el kö te le zé sét. Ne en gedd, hogyaz ün nep be zár juk azt, amit te min denem ber min den nap já vá akarsz ten ni.

[Gyü le ke zet:] Urunk, hall gass megmin ket!

[Lek tor:] Atyánk! Te sze mély vá lo -ga tás nél kül meg aján dé koz tál min -den em bert tö ké le tes sze re te ted del.Mi, em be rek pe dig oly so ka kat zá -runk ki a ma gunk tö re dé kes sze re te -té ből. Kö nyör günk azo kért, akikemi att szen ved nek – má sok vagy ép -pen a mi sze re tet len sé günk mi att,má sok vagy ép pen a mi kö zö nyünkmi att. Vi gasz ta ló ke gyel med del, éle -tet újí tó erőd del for dulj a szen ve dőkfe lé. Se gíts meg lát ni uk, hogy a te sze -re te ted ér tük is test té lett.

[Gyü le ke zet:] Urunk, hall gass megmin ket!

[Lek tor:] Atyánk! Kö nyör günkazo kért, akik nek meg ke mé nye dett aszí vük, és sze re tet le nül gá zol nak átmá so kon sa ját cél ja ik ér de ké ben.Ál lítsd meg őket a sze re tet len ség ésaz ön zés út ján. Éb reszd fel ben nük avá gyat a te igaz sá god után, és adj erőtne kik, hogy meg te gyék azo kat a lé -pé se ket, ame lyek kel eny hít het nekaz ál ta luk oko zott szen ve dé se ken.

[Gyü le ke zet:] Urunk, hall gass megmin ket!

[Lek tor:] Atyánk! Kö nyör günkegy há za dért. Fi ad ál tal te ar ra hív tadel a ta nít vá nyok kö zös sé gét, hogysze res sék egy mást. A te sze re te ted fé -nyé ben lát juk iga zán, hogy mennyi -szer vál tunk mél tat lan ná eh hez az el -hí va tás hoz. Te egy sze rű és tisz taesz közt ad tál a ke zünk be: a sze re tetva ló sá gát. Se gíts ne künk fel is mer niaz egyet len szük sé gest, amely azem be ri kö zös ség ből egy há zad kö zös -sé gé vé te het ben nün ket. Se gíts ne -künk a tő led ka pott sze re tet va ló sá -gá ban fel ol da nunk az egy há za datmeg osz tó em be ri el len té te in ket.

[Gyü le ke zet:] Urunk, hall gass megmin ket!

[Lel kész:] Atyánk! Ir gal mas sze re -te ted re bíz zuk éle tün ket. Kö szön jük,hogy túl min den e vi lá gi mély sé gentel jes ség re vi szed, amit Fi ad em ber -ré lét elé ben ki je len tet tél – és sze re -te ted vár ben nün ket Fi ad ál tal örök -kön-örök ké.

[Gyü le ke zet:] Ámen.

Oratioœcumenica

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 19

A vi lág sok ré szén is me ret len,ná lunk a ka rá csony nél kü löz he -tet len tar to zé ka a sza lon cu kor.

Nem min dig volt kap ha tó. Ahá bo rú után, aki nek volt né micu kor a bir to ká ban, az ma gafőz te, az tán ujj nyi vas tag raki so dor ta, mé ret re vag dos ta,ami kor meg me re ve dett, ki hűlt.

Íze sí te ni di ó val volt a leg egy -sze rűbb, az szin te min de nüttakadt. Hű tés re leg al kal ma -sabb a bá dog le mez vagy már -vány da rab volt, azon gyor sanmeg der medt. Anyám nak voltegy jó ko ra – va la mely úri bú -tor ról a tö rött sar ka mi att le -ke rült – már vány lap ja, azonügyes ke dett. Öcsém be lo pó -zott a kam rá ba, meg nyal ta amár vány la pot. Ha édes volt,ak kor kész volt a sza lon cu kor.

Az tán jött a töb bi mű ve let.Be le so dor ni az egész év bengyűj tött, ol ló val sza bá lyos ravá gott se lyem pa pír ba, majdma dzag gal a cu kor két szé lénhu rok kal meg szo rí ta ni, fel -akasz tá sá hoz cér nát köt ni rá,és kész. Mennyi mun ka, sze re -tő gon dos ko dás, hogy a gye re -kek örül je nek!

A „nagy ti tok” ki de rü lé seután na po kig sír tam, mertnem akar tam el hin ni, hogy a

fel dí szí tett fa nem egye nestoda fent ről jön. Ké sőbb a gyö -nyö rű, tit ko ló dzó szor gos ko -dást lát va nem akar tuk el -ron ta ni anyám örö mét, úgytet tünk, mint ha nem tud nánksem mit az egész ről.

Ar ra gon do lok, hány szorkel lett „nem tud ni” a dol gok -ról, nem fel éb red ni, al vástszín lel ni; pél dá ul ami kor alas san ké szü lő pu ló ver ele jétanyám hoz zám pró bál ta, hogyjó-e a mé ret… Tud tam, hogyfá jós hát tal, agyon dol go zottkéz zel mi cso da erő kel lett azéj sza ká kat le rö vi dí tő kö tés -hez. El ront hat tam volna-eakár egy fel pil lan tás sal is azörö mét? Már rég tu dom, hogy

az aján dé kot sok kal jobb ad -ni, mint kap ni.

Ma min den annyi ra nyil -ván va ló és egy sze rű. Kéz nyúj -tás nyi ra a vi lág. Az aján dékjár, elő re ki le het vá lasz ta ni,már nem is kell kér ni, el vár ha -tó. Vissza le het cse rél ni, elé ge -det len nek le het len ni, mertmás töb bet, job bat, na gyob batka pott…

Mondd, Uram, med digsüllye dünk még? Ho va lett aszív ből, sze re tet ből adott, örö -möt szer ző aján dék? Med dighisszük, hogy a pénz már ma -ga a sze re tet és a bol dog ság?Mert ugye, ha pénz zel el in -téz he tő az öröm, ak kor ta lánmég az üd vös ség is meg ve he tő?

Jó Lu ther Már ton! Le het,hogy megint szük ség lesz rád?

Le het, hogy a száz fé le szí -nű, ízű, min de nütt kap ha tó,túl zot tan mű vi sza lon cu koris rom bol? Ugye nem en ge d -jük, hogy a csil lo gás, a vá sár -lás hisz té ria el te rel je a fi gyel -met az új szü lött ről? Med digle het, hogy né mely ál sá gos,ócs ka je len ség el ta kar ja a lé -nye get?

Ugye a ka rá csony az ka rá -csony ma rad?

g Dr. Sch rott Gé za

Sza lon cu korNem sze ret jük a fe ke te ka rá -cso nyo kat. In kább fe hér ka rá -csonyt ál mo dunk – aho gyanBing Cosby és Frank Si nat ra iséne kel te az ame ri ka i ak mil li -ó i val: „I’m drea ming of a whiteCh rist mas…” Fe hér ka rá -csonyt vá gyunk s kí vá nunk.

Mi ért az aver zi ónk a fe ke -te ka rá csony iránt? Mert azmeg mu tat ja a ken dő zet len va -ló sá got, fáj dal ma in kat nemtom pít ja, vét ke in ket s mu -lasz tá sa in kat elénk tár ja. Nemfe di be jó té kony fe hér le pel lelaz iszony ta tó mennyi sé gű sze -me tet kö rü löt tünk, nem szé -pí ti meg a haj lék nél kü li ek er -dei ka lyi bá i nak sze met – ske ve sek nek a szí vét is – bán -tó lát vá nyát, nem eny hí ti jó té -ko nyan a friss sír han tok ütöt -te se be in ket, nem ad fel ol do -zást, eny het.

Sze re tünk il lú zi ók ban él ni,meg fosz ta ni a ka rá csonyt va -ló di tar tal má tól. At tól, ami rőlés aki ről va ló já ban szól. Sze -ret jük a per cep ci ón kat meg té -vesz tő ál sá gos sá got-ha mis sá -got. A csil lo gó gir lan do kat ésdí sze ket lát va ki gon dol na a vi -lág vi lá gos sá gá ra? A csi lin ge -lő han go kat, az an da lí tó dal la -mo kat, a fe nyő és a mé zes ka -

lács kel le mét, az ün ne pi ét kek -ben va ló tob zó dást ked vel -jük. És sze ret jük a gü gyö gésta Bet le hem ben meg szü le tettGyer mek ről.

Nem kí vá nunk ar ról hal la -ni, ami be a Meg vál tó két -ezer-tíz év vel ez előtt be le -szü le tett: a ki ta szí tott ság (ki -re kesz tett ség), a he ró de si mé -szár lás elő li me ne kü lés (emig -rá ció), a ter ror át élé se – pe digmi lyen is me rős sza vak ezeknap ja ink em be re szá má ra is…

Ki nem áll hat juk, sőt egye -ne sen ün nep ron tás ként él jükmeg, ha va la ki ka rá csony kor agol go tai ke reszt re irá nyít ja fi -gyel mün ket. Mint te szi ezt aza zse ni á lis fran cia író is, akihu szon hat éves ko rá ban tra gi -kus kö rül mé nyek kö zött vesz -tet te éle tét. Je an-Re né Hu gu -e nin köl tői szép sé gű, fi lo zo fi -kus mély sé gű írá sá ban a kö -vet ke ző ket je gyez te be nap ló -já ba 1957 ka rá cso nyán:

„1957 év vel ez előtt meg szü -le tett Krisz tus. De Krisz tusszü le té se alig hat rám, nincs vi -dám ság szí vem ben, nem kép -ze lem el azt a bi zo nyos já -szolt. Csak a ke resz tet lá tom.Csak az Olaj fák he gyét lá tom,a há rom al vó fér fit és az el ra -

ga dó, könny ben für dő, ma gá -nyos ar cot a hold fény ben.Nem akar ja fel éb resz te ni őket;a lel ké ben ha lá los szo mo rú ság.Jaj, mit ér de kel en gem ez a szü -le tés, me lyet min den ki ün ne -pel?! Ör ven dünk az el jö ve te lé -nek, de sem mit sem tet tünkazért, hogy könnyít sünk a ter -he in, ami kor tá vo zott. Az ökör,a sza már, a há rom ki rá lyok ésa pász to rok – nin cse nek ele gena já szol ban? Ma es te nem tu -dok Jé zus ra gon dol ni úgy, hogyköz ben ne em lé kez zem ar ra,hagy tam egye dül meg hal ni.”

Igen, szent es te nem csakKrisz tus szü le té sé re, de ha lá -lá ra is em lé kez nünk kell. Hogyhagy tuk ott, a gol go tai ke -resz ten meg hal ni. Hogy ször -nyű ma gá nyo san, ma gá ra ha -gyat va éle tét ad ta az Em ber fia:Egy mil li ók mi att. Ér tünk. Ezaz em ber – iga zi – tra gé di á ja.

Sze re ted-e még a fe hér ka -rá csonyt? Vagy in kább szem -be néz ni vágysz a fe ke te ka rá -csony rút sá gá val, igaz sá gá val,hogy az tán a krisz tu si ke gye -lem jó té kony fe hér lep le bo rít -sa be lel ke det, és bé kes ség, vi -dám ság köl töz zön szí ved be?

A dön tés a ti ed.g Dr. Szer da he lyi Pé ter

Fe ke te ka rá csony

SZ. M. M.: Ka rá csony tájt an gya lokjár nak a kör nyé ken. Ház ban, ut cán,té ren. Ma nap ság nem csak gye re kekszá mol nak ez zel, egy re több fel nőttis gon dol rá juk. Is ten kül döt te i re,akik kel el kez dő dött és te tő pont já raért a ka rá cso nyi tör té net. Az idei ad -ven ti na pok ban olyan tár gyak ról ol -vas tunk egy könyv ben – Tho masLau bach Li tur g is che Ad vents fei erncímű, 2010-ben megjelent kötetében –,ame lye ket Is ten adott an gya la i nak.An gyal kel lé kek ről.

SZ. B. A.: A Ki rá lyok el ső köny vé -ben (1Kir 19,1–8) egy an gyal a le he -tő leg hét köz na pibb esz közt kap ja: ke -nye ret és vi zet. A leg alap ve tőbb élel -met, amellyel na pon ta táp lál ko zunk.A kü lö nös az, hogy mi ért hoz ta, holés ki nek ad ja. A pusz tá ban, a sem mikel lős kö ze pén, egy ki áb rán dult pró -fé tá nak, aki gya kor la ti lag meg hal niment oda. A pusz ta kö ze pén, az életha tá rán tel je sen más az ér té ke víz nekés ke nyér nek.

SZ. M. M.: Nem is cso da, hogynegy ven na pig ment Il lés en nek azétel nek az ere jé vel! Sze rin ted mit je -lent az idei ka rá csony kor ez a kü lön -le ge sen ma gas táp ér té kű, an gya li ke -nyér és víz?

SZ. B. A.: Az ün ne pi me nü min dencsa lád ban kü lön le ges, de ezt mi ké -szít jük. Az an gyal ke nye re és vi ze ahét köz nap ról szól, ami az ün nep hezve zet. Kedv ről a ta lál ko zás hoz, elő -ké szü le tek ről, ami az ün nep ré sze. Ésar ról, hogy az év, amely mö göt tünkvan, úgy telt, hogy ka rá csony ün neple het. Túl él tünk, át él tünk és meg él -tünk dol go kat. A ka rá csony es te időt -len, de ahogy meg ér ke zünk, hoz zukmind azt, ami mö göt tünk van. Gon -dos ko dó an gya lo kat is lá tunk.

SZ. M. M.: Il lés na gyon ke ményhely zet ben, mély pon ton kap ta ezt azételt. Ami kor él ni sem volt ked ve.Ugyan csak éles hely zet ben van Já kób,me ne kü lés köz ben, ami kor hoz zá isan gya lo kat küld Is ten (1Móz 28).Ezek az an gya lok pe dig lét rán jön nek-men nek, ég és föld kö zött. Sze rin tedmi ért kell az an gyal nak lét ra? Min -den ki tud ja, hogy az an gyal nak szár -nya van!

SZ. B. A.: Ég és föld kö zött túl nagya tá vol ság. Re pül ni vagy mász ni kell.

A lét ra a köz tes te ret mu tat ja ég ésföld kö zött. De nem a re pü lés tel jessza bad sá gát, ha nem a tá vol ság le -küzd he tő sé gét. A lét rán le le het jön -ni, és ta lán fel is le het lép ni rá, ha va -la ki meg lát ja. Már csak egy-két lét -ra fok kal fel jebb ről is egé szen más aki lá tás min den föl di re. A ka rá csony -fa akár egy ilyen lét ra isle het. De van, ami koraz an gyal nak igen is kella szárny!

SZ. M. M.: Sőt az anor má lis. Ér de kes, hogya Bib lia a temp lom be -ren de zé sé nek is mer te -té se kor több ször is (pél -dá ul 1Kir 6) pon to san,ap ró lé ko san le ír ja, mek -ko ra, mi lyen az an gya lokszár nya. Ez az an gyal -szárny ne kem azt üze ni,hogy ha na gyon húz naka sú lyok le fe lé, ak kor Is -ten nem csak lét rát küld,hogy föl tud jak mász ni,ha nem szár nya kat ad,az az se gít le győz ni a gra -vi tá ci ót. A le hú zó,vissza hú zó erő ket. Azün ne pen le het tán ilyenta pasz ta la tunk is. Per szea bib li ai an gya lok nemcsak ilyen fel eme lő kel -lé kek kel van nak föl sze -rel ve. Kard juk is van.

SZ. B. A.: Az an gya loksok szor Is ten moz du la -tai a Bib li á ban. Ilyen,ami kor a bűn be esésután (1Móz 3) an gyal áll a pa ra di csomha tá rán, hogy oda töb bé az em bervissza ne me hes sen. Fel emelt te -nyér, amely meg álljt pa ran csol, és át -ha tol ha tat lan, meg vesz te get he tet -len. Fegy ver rel áll ja út ját a vissza tér -ni szán dé ko zó em ber nek.

SZ. M. M.: Azért ezek a kar dosan gya lok ma is vé dik az iga zán fon -

to sat. A hét köz na pi éle tünk ben is azta he lyet, ahol az élet van. Aho vanem sza bad kárt, sze me tet, mér getbe hur col ni. Én sze re tem eze ket akar dos an gya lo kat, és sze ret nék fi -gyel ni is rá juk, hogy épen ma rad ja -nak éle tem ben a leg fon to sabb, leg -ben sőbb he lyek.

SZ. B. A.: Leg gyak rab ban még iskül döt tek ként ér kez nek az an gya loka bib li ai tör té ne tek ben. Em be ri sor -sok for du ló pont ja in be tér egy ven -dég, és üze ne tet hoz, vagy álom banmond va la mit, ami nek meg ha tá ro zó -ak a kö vet kez mé nyei.

SZ. M. M.: Igen, a tör té net foly ta -tó dik, a Bib lia lap ja in túl is. Van nak

pil la na tok, ami kor em be re ket ér -zünk vi tat ha tat la nul, ki fe je zet ten Is -ten kül döt te i nek, vagy is an gya lok nak.Öl tö nyös vagy té li ka bá tos an gya -lok nak.

SZ. B. A.: Hi deg té li na po kon, nagyté li ka bát ban, egy nagy vá ros fe lett fi -gye lik az an gya lok az em be rek min -

den nap ja it. Ért he tet len tet te i ket,nyüzs gé sü ket, prob lé má i kat. De az an -gya lok lát ha tat la nok. Csak a gye re keklát ják őket. Wim Wen ders Ber lin fe lettaz ég cí mű film jé ben tör té nik mind -ez. Az em ber for má jú an gya lok kö zülaz egyik vé gül az em ber sor sot vá laszt -ja a sze re lem mi att. Meg egy ká vés csé -sze me le ge mi att. A film sze rint a te -

rem tés ben részt ven ni jó. Va jon vissza -fe lé is mű köd ne mind ez? Em ber is vál -hat an gyal lá?

SZ. M. M.: Egé szen biz tos va gyokben ne. A gon dol ko dá sun kat el in dí -tó kö zös ol vas má nyunk ban sze re pelegy Bib li án kí vü li an gyal. Egy temp -lom szí nes üveg ab la kai áb rá zol ják aztaz an gyalt, aki pu ha, me leg ta ka ró -val be ta kar ja a nap ke le ti böl cse ket.Ők ez után olyan mé lyen, jól el al sza -nak, hogy – mint ve lem is tör téntmár – reg gel re meg ta lál ják a meg ol -dást: el ke rü lik He ró des pa lo tá ját, ésmás úton tér nek vissza ha zá juk ba.

SZ. B. A.: Olyan se gít ség ez, amely -ről nem is tud az, akit ért. Ki ta kartbe, hogy olyan jól alud tam? Az an -gya lok leg több ször lát ha tat la nok.Ahogy a jó cse le ke de tek kö zül is aleg job bak. Meg tör tén nek, és ta lánész re sem vesszük. Le het ne ün ne pel -ni ka rá csony kor a min ket kö rül ve vőész re vét len jót is.

SZ. M. M.: Csak hát messze nemva gyunk tö ké le te sek. Kor lá ta ink van -nak, és tö re dé ke sek a ké pes sé ge ink is.

SZ. B. A.: Kö zös ol vas má nyunk egytör té ne tet is el be szél. Va la ki meg veszegy tö rött szár nyú an gyalt a vi rág -bolt ban. Nem szo kott ilyen tár gya katven ni, de va la hogy meg tet szik ne ki.Ol csón is ad ják, hi szen hi bás. Be ül -te ti az au tó ba, men nek ha za fe lé. Né -ha ma ga mel lé te kint ve ze tés köz ben,és öröm mel néz az ülé sen helyetfog la ló an gyal ká ra. Az tán hir te len fé -kez ni kell. Nincs koc ca nás, si ke rül el -ke rül ni az üt kö zést, csak az an gyal re -pül le az ülés ről, és le tö rik az ép szár -nya is. Ha za ér ve em be rünk el kez divissza ra gasz ta ni a le tö rött szár nyat,és azon gon dol ko zik, mi lyen is aszár nya sze gett an gyal. Olyan, mintmi, em be rek. Tö ké let len, ki csit hi bás,de ez nem aka dály. Nem gá tol ab ban,hogy jót te gyünk, ta lál koz zunk, üze -ne tet vi gyünk. Ha csak a tö ké le tes -ség re kon cent rál nánk, mind ezt el -vesz te nénk.

SZ. M. M.: Ka rá csony kor an gya lokjár nak a kör nyé ken. Hát ha meg lát jukaz épp ne künk kül dött an gyal kel lé -ke ket! Ta lán örö möt, ta lán eny hü lést,ta lán meg ol dást hoz nak.g Sza bó né Mát rai Ma ri an na

és Sza bó B. And rás

An gyal kel lé kekBe szél ge tés egy ka rá cso nyi ol vas mány ról

20 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

Ad ven ti ko szo rút gya kor ta azok is vá -sá rol nak vagy ké szí te nek, akik nekmár (vagy még?) fo gal muk sincs ar -ról, hogy mi ről szól ez a tör té net. Deoly ma gá val ra ga dó an áhí ta tos han -gu la tú a ko szo rú! Sze lí den pis lá ko lógyer tya fé nyei pu ha me leg ség gel hat -ják át a ko mor, sö tét de cem ber han -gu la tát, és ta lán egy ki csiny két mégmeg is lá gyít ják a kő ke ménnyé lettem be ri szí ve ket.

A ha gyo mány sze rint az el ső ad -ven ti ko szo rút egy né met evan gé li -kus lel kész – Jo hann Hin rich Wichern– gyúj tot ta meg, ál lí tó lag 1839-ben,más ada tok sze rint va la mi vel ké -sőbb. Ám így ra gyog fel szá munk raa kü lönb ség az is te ni igaz ság és a kö -zön sé ges va ló kö zött. Az is te ni igaz -ság sok kal fon to sabb, mint a le xi ko -nok ban fel lel he tő szür ke va ló. A 19.szá za di ke resz tény ség ki emel ke dőalak ja volt Wichern, aki ra gyo gó pe -da gó gus ként és meg tért hí vő kéntfor dult el esett em be rek fe lé, pél dátmu tat va a hit ből fa ka dó sze re tetszol gá la tá ra; a dia kó nia és a bel -misszió nagy munkása ő.

De most nem ró la, ha nem az ál -ta la szer kesz tett ad ven ti ko szo rú rólvan szó. Az el ső úgy ké szült el, hogyegy mé re tes ko csi ke rék re annyi gyer -tyát he lye zett, ahány nap hát ra volta ka rá cso nyi idő sza kig, majd na -pon ta eggyel több gyer tyát gyúj tottmeg. Ez zel a ko csi ke rék ből ké szültko szo rú val egy ál ta la szer ve zettgyer mek ott hon ár va vagy el ta szí tottgyer me ke i nek akart örö met sze rez -ni. Ked ves és meg hitt al ka lom le he -tett a sze ren csét len sor sú gyer me kekszá má ra egy-egy es ti áhí tat, ének lés,el csen de se dés, gyer tya gyúj tás, majdutá na a bé ké ben el köl tött va cso ra.

A Wichern lel kész ál tal ké szí tettad ven ti ko szo rú úgy néz he tett ki,hogy a négy va sár na pot négy nagy fe -

hér gyer tya je lez te, és a négy fe hér kö -zé ke rül he tett a hét köz na po kat jel zőhat pi ros vagy li la szí nű, kis mé re tűgyer tya. A leg gya ko ribb a li la szí nű,mert az ad ven ti idő szak a fel ké szü -lés idő sza ka egy nagy szü le tés napmeg ün nep lé sé re. Eh hez hoz zá tar -to zik a lé lek meg tisz tí tá sa, az az a ke -resz tény ér te lem ben vett bűn bá nat,vagy is a meg té rés fon tos al kal ma.

Annyi ban mó do sult az ad ven tiko szo rú gyer tya ál lo má nya, hogy ahét köz na po kat ma már, a kap ko dó,ro ha nó vi lág ban nem je lez zük egy-egy gyer tyá val – mint ha nem len nerá idő. Szin te hir det jük ez zel azt aszo mo rú tényt, hogy ne künk, mo -dern em be rek nek már alig van időnkegy ki csit meg áll ni, el csen de sed ni éské szül ni a nagy ün nep re, hogy meg -áll has sunk az Élet ka pu já nak kü szö -bén, és hogy majd be lép hes sünkraj ta Is ten bé kes sé gé be, szent sé -gébe, örö mé be, hogy mind ez át jár -ja az ün nep szent sé ges nap ján a milel kün ket is.

Az ad vent idő sza kát őse ink, akikmég tisz tel ték és sze ret ték az egy há -zi ha gyo mányt, és igye kez tek eb bena lel kü let ben ké szül ni az Úr Jé zusszü le tés nap já ra, „kis böjt nek” is ne -vez ték. Ez zel szin tén ar ra utal tak,hogy tes tes tül-lel kes tül kell ün ne pel -ni Is ten sze re te té nek ha tal mas cso -dá ját. S a meg fe le lő lel ki fel ké szü léski emel ke dő ün ne pi al kal ma, ami -kor a ka rá csony fa dísz be öl tö zveott ho nunk ékes sé ge lesz, a vár vavárt szent es tén meg gyul lad nak ága -in a ki csiny ke gyer tyák, a pa zar csil -lag szó rók, és ke rek szem mel fe led ke -zünk be le a bé kes sé ges öröm be, rö -vid idő re ma gunk mö gött hagy vamin den gon dot, prob lé mát, és en ged -jük a lel kün ket a mennyei sze re tet su -gár zá sá ban meg fü röd ni.

A fe nyő fa ere de tét a sze ge di Bá lint

Sán dor ál tal kö zölt nép mon da így ír -ja le: „Ami kor Krisz tus Urunk a föl -dön járt, a go nosz em be rek elől buj -dos nia kel lett. Az Úr nak el len sé geimár nyo má ban vol tak, ami kor egy fe -nyő fá hoz ért. Alig volt lomb ja, azértágai rej tet ték el Jé zust, aki így meg isme ne kült. Az Úr Jé zus így ál dot tameg az őt meg men tő a fe nyő fát:»So ha ne hul lasd el a le ve le i det. Ak -kor is vi rulj és zöl dülj, ami kor a töb -bi ek le vél te le nül sor va doz nak. Telégy a leg dél ce gebb és leg szí vó sabbmin den tár sad kö zött, élj meg min -de nütt. Légy az em be rek örö me, ésem lé ke ze tünk re raj tad gyújt sa nakka rá cso nyi gyer tyát.«”

A ka rá csony ked ves dí sze az örök -zöld fe nyő fa, ame lyet öröm te li lel ke -se dé sünk ben, mint egy vá la szul Is ten -nek, fel is dí szí tünk. Ne vez het jük eztaz Élet fá já nak is, de nem ön ma gá banvé ve. Az el ső élet fá ról a Szent írás ele -jén ol va sunk, Mó zes el ső köny vé nekmá so dik fe je ze té ben, ahol ki de rül ős -szü le ink Is ten nel szem be ni en ge det -len sé ge. S en nek az en ge det len ség neklett a szo mo rú kö vet kez mé nye, hogyel vesz tet tük az is ten kö zel sé gű édent.

Ám ma ga Is ten si e tett se gít sé -günk re egy má sik fá val, a gol go tai ke -reszt fá val, ame lyen sze re tett Fia füg -gött, hogy el szen ved je bű ne ink bün -te té sét, Is ten Bá rá nya ként ma gá ra vé -ve mind azt, ami nek min ket kel le neter hel nie. S bol dog öröm mel ad ha -tunk há lát a ka rá csony fák csil lag szó -rós vi lá gá ban azért, hogy „úgy sze ret -te Is ten a vi lá got, hogy egy szü lött Fi -át ad ta, hogy aki hisz őben ne, el nevesszen, ha nem örök éle te le gyen”.

Nem csak a kár pit ha sadt ket té. AzÉlet ka pu ja nyit va, Jé zus Krisz tus ne -vé ben be lép he tünk Is ten üd vös sé gesörök or szá gá ba, aho vá hit ál tal hi va -ta lo sak va gyunk!

g Ri bár Já nos

Az Élet ka pu já ban

Meg szü les sen-e a gyer me künk, vagysem? – tet te sza va zás tár gyá vá a kér -dést az in ter ne ten egy ame ri kai há zas -pár. Ami kor a kö zel múlt ban hal lot -tam a hírt, a mag zat épp „vesz tés reállt”, vagy is na gyobb volt az esé lye ar -ra, hogy meg hal jon – mi vel a ter hes -sé get meg sza kít ják –, mint ar ra, hogyélet ben ma rad jon és meg szü les sék. (Ano vem ber 28-ai állás szerint a „dön -tés ho zó szavazók” 77,63 szá za lé ka azabor tusz mel lett voksolt.)

Már ön ma gá ban a hír mi att iskel lő képp fel há bo rod tam, hát mégak kor, mi kor a mű sor ve ze tő fel kon -fe rá lá sá ból meg tud tam, mi az „össz -né pi vok sol ta tá si szán dék” iga zi oka:a férj és a fe le ség tíz együtt töl tött esz -ten dő után úgy ér zi, még nem áll ké -szen a szü lői sze rep re, és egye dül„nem tud” dön te ni ar ról, hogy mit iste gyen…

A to váb bi ak ban már nem esett szóar ról, hogy az érin tet tek hány éve sek,mi lyen az anya gi hely ze tük, mennyi -re sze re tik egy mást (vagy éppmennyi re nem), de én ek kor márnem is ezen gon dol kod tam.

Azon tű nőd tem, va jon mi ért nemtisz táz ták már ko ráb ban, még együttjá rá suk ide jén, hogy ha egy szer majdössze há za sod nak, akar nak-e gyer me -ket, vagy sem? És idő vel, a je gyes sé -gük alatt hogy hogy nem ke rült szó -ba ez a té ma? Lé te zik, hogy kö zös éle -tük el ső év ti ze dé ben fel sem me rültez a „prob lé ma”?

Bár ez a kis élet egye sek sze rint ta -lán csu pán egy vé let len foly tán fo gan -ha tott meg, mint egy „be csú szott”,én hi szem, hogy nem így volt. Ő azért

lé te zik, mert a min de nek Aty ja úgylát ta, most van itt az ide je az ér ke zé -sé nek.

És ek kor már egy má sik szü le tésjárt egy re a fe jem ben. Azé a gyer me -ké, aki nek sor sá ról sze ren csé re nem

ri adt, té to vá zó „fel nőt tek” ha tá roz tak,ha nem egy „fel sőbb fó ru mon” dön -töt tek. Is ten azt akar ta, hogy az Igetest té le gyen. Em ber ar cú vá, hoz -zánk ha son ló vá – min den ben, ki vé -ve a bűnt.

Így Jé zus vi lág ra jött, és szü le té sé -re nem csak a szü lei vár tak, ha nemegy egész nép. Édes any ja vál lal ta őt.Föl di ap ja pe dig hosszas ví vó dás

után, de ugyan csak igent mon dott jö -ven dő be li jé re, a vá ran dós asszony raés an nak szü le ten dő mag za tá ra. Egyi -kük sem ma gá ra te kin tett, ha nem Is -ten aka ra tát tar tot ta szem előtt, ne -ki en ge del mes ke dett, öröm mel ésaján dék ként fo gad va a gyer me ket.

Így vál ha tott va ló ra a jós lat: „Anép, amely sö tét ség ben jár, nagy vi -lá gos sá got lát. A ha lál ár nyé ká nakföld jén la kók ra vi lá gos ság ra gyog.(…) Mert egy gyer mek szü le tik ne -künk, fiú ada tik ne künk. Az ura lomaz ő vál lán lesz, és így fog ják ne vez -ni: Cso dá la tos Ta ná csos, Erős Is ten,Örök ké va ló Atya, Bé kes ség Fe je del -me! Ural ma nö ve ke dé sé nek és a bé -ké nek nem lesz vé ge a Dá vid trón jánés or szá gá ban, mert meg erő sí ti ésmeg szi lár dít ja tör vénnyel és igaz -ság gal mos tan tól fog va mind örök ké.A Se re gek Urá nak fél tő sze re te te vi -szi vég hez ezt!” (Ézs 9,1.5–6)

Ka rá csony kor en nek a gyer mek -nek, en nek a fi ú nak, Is ten egy szü löttFi á nak a szü le té sé re em lé ke zünk.Mert ez a nap el ső sor ban nem azaján dé kozás ün ne pe kell, hogy le gyen.Nem is a sze re te té és a csa lá dé. Ha -csak nem Is ten sze re te té nek és aszent csa lád nak az ün ne pe. Rá cso dál -ko zás egy gyer mek vi lág ra jö ve te lé reés év ről év re tör té nő em lé kez te tés ar -ra, hogy ő fel nö ve ked vén a ke reszt -ha lá lig me nő en en ge del mes volt, ígyszol gál ta mennyei Aty ját, az Urat,hogy ne künk va ló di, élet tel te li éle -tünk le hes sen ve le, ben ne és ál ta la akö zel gő 2011-es esz ten dő ben is itt aföl dön és örök éle tünk ha lá lunk után.

g Gaz dag Zsu zsan na

Dön tés kér dé se

Néz zük meg jól ezt a fest mény! A képkö ze pén meg hitt bé kes ség ben az Úrszol gá ló le á nya, Má ria és a gyer mekJé zus, aki pon to san ránk néz. Ar ra avi lág ra te kint, ame lyért kül de tett.Nem si mul be le az anyai öle lés be, ha -nem ke zét fe lénk tár va mint ha csakazt mon da ná: Csat la kozz a pász to rokés a böl csek imá da tá hoz!

A kép kö zép pont ja fe lett lát ha tóJó zse fet mély álom nyom ja el. Eb bena nyug ta lan, kü lö nös test tar tás banfel fe lé te kint, azt hall gat ja, amit azálom an gya lai fél tő sze re tet tel he lyez -nek szí vé re: „Kelj fel, vedd a gyer me -ket és any ját, me ne külj Egyip tom ba,és ma radj ott, amíg nem szó lok ne ked,mert He ró des ha lál ra fog ja ke res tet -ni a gyer me ket.” (Mt 2,13b)

A pász to rok már el men tek, csak kétem ber ma radt ott: egy kis lány és egyidős pász tor. Szent áhí tat tal fog ják kö -rül a gyer me ket, tér den áll va és imád -koz va. A fé lig nyi tott paj tán ke resz tülbevilágító hold hi deg su ga ra jel zi:meg ér ke zett a fény az éj sza ká ba. A kö -rü löt te lé vő sö tét ség ha tal mas. „Avi lá gos ság a sö tét ség ben fény lik, de asö tét ség nem fo gad ta be.” (Jn 1,5) A holdfé nye az anyá ra és gyer me ké re ve tül.

Szá mos meg ha tó je le net mel lett ekép kü lö nös ér té ke az, hogy vá lasztad a leg kí ván csibb em be rek kér dé se -i re is. Ha va la ki nem is mer né Jé zustör té ne tét, az is te ni meg vál tás mű vét,az az em ber is rá ta lál hat a nagy vá -lasz ra. Mi ért lett em ber ré az Is ten?Azért lett ki csi vé, azért aláz ta be lema gát em be ri tör té nel münk be, hogyért he tő, hogy be fo gad ha tó és sze ret -he tő le gyen.

Ami kor va la ki meg szü le tik, kö rü -löt te min den az élet di a da lá ról szól.Az előt te maj dan ki tá rul ko zó vi lág -ról. Az élet ki tel je se dé sé ről. Eb ben azis te ni szü le tés ben nem az a drá mai,hogy Jé zus Krisz tus mennyi re el ha -gya tott volt ab ban a fél re e ső is tál ló -ban. Nem a hi deg éj sza ka és az ül dö -zés fe nye ge té se volt a leg ret te ne te -sebb. Sok kal in kább az, ami rá várt afel nőt tek vi lá gá ban. Jé zus szá má ra a„ki tel je se dő” vi lág ke resz te ket ho zott.A meg ne mér tett ség, a ki re kesz tett -ség ke reszt je it, s azon az utol só je ru -zsá le mi lá to ga tá son va ló sá go sat is. Eke resz te ket is áb rá zol ta a mű vész, afél te tőt tar tó, T ala kú ge ren dák ban.

A já szol böl cső ol da lán a Jé zuske reszt jé re fel sze ge zett vád ira tot isol vas hat juk: „IN RI”, az az Ie sus Na -sa re nus Rex Iu da e o rum, Ná zá re tiJé zus, a zsi dók ki rá lya. De e fel irat

egy ben em lé kez tet Krisz tus pe ré nekleg sú lyo sabb szó vál tá sá ra is. Ar ra agon do lat ra, amellyel a vád lott Jé zusvád ló vá lép elő. Ami kor Jé zus ígyszólt Pi lá tus hoz és min den az em ber -hez: „Én azért szü let tem, és azért jöt -tem a vi lág ba, hogy bi zony sá got te -gyek az igaz ság ról: min den ki, aki azigaz ság ból va ló, hall gat az én sza -vam ra.” (Jn 18,37)

Ka rá csony az is te ni Igé nek, az is -te ni igaz ság nak, az is te ni szó nak, azis te ni üze net nek (gö rög szó val a lo -gosz nak), jó hír nek, az evan gé li um -nak a tes tet öl té se. És min den más,amit még az ün nep rej te get ma gá ban,ami év szá za dok alatt ha gyo mány kéntrá ra kó dott ka rá cso nyunk ra, vol ta -kép pen csak rá adás. Rá adás aján déka fű tött ott hon me le ge, a csa lád sze -re te te, az ap ró vagy drá ga aján dé kokso ka sá ga és az örök zöld fe nyő il la ta,az asz ta lon gő zöl gő me leg va cso ra.De mind ezek el len té te, a ka rá csony -kor lel kün ket mar do só hi á nyok: acsa lád és a sze re tet hi á nya, a ma gány,a bá nat, egy szó val min den üres ségva ló já ban et től az egy is te ni igaz ság -tól, a böl cső ben már el rej tett ke reszt -től va ló tá vol sá gun kat mu tat ja meg.

Az ég va ló já ban azért nyílt meg abet le he mi éj sza ká ban, hogy Is teneb ben a Szol ga Ki rály ban fe lénknyújt sa ke zét, és bé két hir des senkö ze li ek nek és tá vo li ak nak egy aránt.

g Szar ka Ist ván

A szü le tés tit kaiSi ger Köder Ge burt Jesu cí mű festménye

ihlette gondolatok

Is ten min dig na gyobb! – Id. Ken deh György port ré jaId. Ken deh György lel kész éle té ről – ha lá lá nak ti ze dik év for du ló já ra –Is ten min dig na gyobb! cím mel a Zá ke us Mé dia cent rum ké szí tett fil met.A port ré film pre mi er je de cem ber 25-én, szom ba ton 19 óra kor lesz a PAXTe le ví zi ón. Is mét lés de cem ber 26-án, va sár nap 13.45-kor.

A ko lozs vá ri lel kész gye rek ti zen éves ko rá ban él te meg az el ső ki te le -pí tést, Ko lozs vár ról Bu da pest re. Ap ja ko rai ha lá la után ő is a lel ké szi hi -va tást vá lasz tot ta. 1950-ben Or dass La jos püs pök mel lett va ló ki ál lá sami att az And rássy út 60.-ban val lat ták, majd a ki star csai in ter ná ló tá bor -ba ke rült. Hat hó nap múl va sza ba dult, de lel ké szi ál lá sá ról le kel lett mon -da nia. Nem so ká ra csa lád já val egy Bé kés me gyei ta nyá ra te le pí tet ték ki.A hat va nas évek ele jén egy há zi fe let te sei a Bu da pest ről való távozásrakény szerítették, és a ki star csai sze re tet ott hon gond no ki teendőinek el -lá tá sá val bíz ták meg. Nyug dí ja zá sá ig el szi ge tel ten, hű ség gel vé gez te mun -ká ját, úgy, hogy lel kész tár sa i val sem tart hat ta hi va ta lo san a kap cso la tot.

H I R D E T É S

Az Or dass La jos Ba rá ti Kör köz gyű lé sé nek ha tá ro za ta ér tel mé ben em -lék táb lát ál lí tunk a tíz éve el hunyt Ken deh György hit val ló lel kész em -lé ké re az Evan gé li kus Pap nék Jo han ni ta Sze re tet ott ho ná nak (Ki star csa,Szent Lász ló u. 2.) fa lán. Az ava tá si ün nep de cem ber 27-én 15 óra kor lesz.Er re az al ka lom ra sze re tet tel vár juk Ken deh György tisz te lő it és az em -lé ke zés ben részt ven ni kí vá nó test vé re ket.

Az Or dass La jos Ala pít vány ku ra tó ri u ma

H I R D E T É S

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 21

b A rend szer vál tás haj na lán füg -get len ke resz tény ki adó ként in -dult Har mat ne ve már jó ide jeis me rő sen cseng a ke resz tényszel le mi sé gű köny vek ma gyarol va sói kö ré ben. Ma az – egy kordi á kok ál tal ala pí tott – vál lal ko -zás nak két iro dá ja is van a bu da -pes ti Kosz to lá nyi De zső té ri haj -da ni busz pá lya ud var két ol da -lán. A ket tő kö zött fél úton, azutas vá ró ból át ala kí tott ká vé zó -ban ta lál koz tam Na szá di Krisz -ta fő szer kesz tő vel, hogy egy me -lange mel lett a ki adó el múlt kétév ti ze dé ről be szél ges sünk.

– Úgy tu dom, nem volt ott a Har -mat in du lá sá nál. Mi kor ke rült a ki -adó hoz?

– Nem is tu dom a pon tos év szá -mot. An nak az idő szak nak az ese mé -nye it ál ta lá ban a gyer me ke im szü le -té sé hez kö töm, és a har ma dik lá nyomér ke zé se után, te hát 1991–92-bentör tént, hogy Tóth Sá ra ala pí tó szer -kesz tő meg kért, se gít sek kü lön bö zőfel ada tok ban: pél dá ul be ér ke zettkéz ira tok vé le mé nye zé sé ben vagy aszö veg gon do zás ban. Tet szett az öt -let, hogy szín vo na las ke resz tényköny ve ket ad junk ki, és a mun ka ked -ve ző nek is tűnt szá mom ra, a gyer me -ke im ne ve lé se mel lett ott hon is vé -gez het tem.

Ké sőbb az tán – szin tén Sá ra ja vas -la tá ra – be ke rül tem a könyv ki vá lasz -tó bi zott ság ba; ezek ben az idők benez a tes tü let még füg get len volt a ki -adó mun ka tár sa i tól. Ez után let temku ra tó ri u mi tag, és ami kor a ba rát -nőm szü lé si sza bad ság ra ment, ak korke rül tem fő ál lás ba a ki adó hoz. Te hátgye re kek hez kap cso ló dik ez a ré szeis, de nem csak az enyé im hez.

– Ezek sze rint min den ki elég fi a talvolt…

– A ki adót a Ma gyar Evan gé li u miKe resz tyén Di ák szö vet ség (MEKDSZ)és az an gol In ter na ti o nal Li te ra tu reAs so ci a tes ala pí tot ta. Az ILA cél ja azvolt, hogy a poszt kom mu nis ta or szá -gok ban meg ho no sít sa a ke resz ténykönyv ki adást. Így az tán a mi fi a ta loslen dü le tün ket két ta pasz talt köny vesszak em ber tar tot ta kor dá ban a ku ra -tó ri um ban. Ren ge te get le he tett ta nul -ni tő lük. Azt tűz ték ki cé lul, hogy aki adó mi nél ha ma rabb meg tud jonáll ni a sa ját lá bán, mind anya gi lag,mind szel le mi ek ben, te hát min digcsak annyit se gí tet tek, amennyi refel tét le nül szük ség volt.

Ők vit tek ki a ha son ló an szer ve -zett an gol IVP ki adó hoz, és vé gül isaz ő köny ve i ket kezd tük ma gya rul ki -ad ni. Ezek a mű vek olyan ak tu á liskér dé sek kel fog lal koz tak, mint a hités a tu do mány kap cso la ta, a ke -resz tény if jú sá gi cso por tok ve ze té se,de je len tet tük meg kü lön bö ző bib -li ai köny vek friss ma gya rá za ta it is.Ki fe je zet ten di á kok nak és fi a tal ér -tel mi sé gi ek nek szól tak ezek a kö te -tek, és nagy hi ány is volt be lő lük azak ko ri pi a con.

– Elég szűk az a ré teg, amely azem lí tett köny ve ket igény li. Ezért vol -tak kény te le nek ké sőbb a pro fil bő ví -tés mel lett dön te ni?

– Az ele jén olyan köny ve ket adottki a Har mat, ame lyek a di ák szö vet -ség tag ja it ér de kel ték. Ké sőbb – ami -kor az egyik mun ka társ nak gyer -me ke szü le tett – meg je lent egy gye -rek ne ve lés sel kap cso la tos könyv is,Ross Camp bell nek az Élet re szó lóaján dék cí mű kö te te. Nagy si ker lett.Még most is so kan ke re sik, pe dig az -óta már sok min den vál to zott a ne -

ve lés el mé let te rü le tén, ak kor vi szontmeg ala poz ta a ki adó egyik pro fil ját,a csa lá di köny ve két.

– Vagy is ezek ke resz tény köny vekke resz tény csa lá dok nak?

– Min dig meg ha tá roz zuk, hogyme lyik köny vünk nek kik a cél cso -port ja, és a ke resz tény ér té ke ketköz ve tít jük a nem ke resz té nyek szá -

má ra is. El vég re Jé zus is azt mond -ta, hogy men je tek, „te gye tek ta nít vá -nyok ká min den né pe ket”…

Rá adá sul a csa lá di köny vek so katse gí tet tek ab ban, hogy a ki adó be jus -son a vi lá gi köny ves bol tok ba. Er resok ke resz tény ki adó nem ké pes,így ők az egy há zon be lül ter jesz tik akö te te i ket. A misszi ói pa rancs nak azaz ér tel me zé se, hogy le gyünk je lenke resz tény köny vek kel min den köny -ves pol con, ezek kel a ki ad vá nyok kalvált le het sé ges sé. Már egy ide je ki -emel ten fon tos szem pont, hogy min -den ho va el jut tas suk az evan gé li u mot.Ha va la hol csak azt a gon do la tot le -het el ül tet ni, hogy az em be rek mi -ként sze res sék job ban a csa lád ju kat,ak kor ennyi az üze ne tünk. Már ez issi ker.

– A nép sze rű köny vek tart ják el amé lyebb teo ló gi ai té mák kal fog lal ko -zó kö te te i ket, vagy min den ki ad vány -nak meg kell fe lel nie a sa ját pi a cán?

– Ha egy köny vet ér té kes nek gon -do lunk, és tud juk, hogy el fog jut niah hoz a pár száz em ber hez, aki nekfon tos a mun ká já hoz vagy a lel ki éle -té hez, ak kor elő te remt jük hoz zá ameg fe le lő ala pot. De mi vel a pi ac rólélünk, és sen ki nem áll mö göt tünk,nem ad ha tunk ki olyan köny vet,ame lyet sen ki nem fog meg ven ni.

Ez a kény sze rí tő kö rül mény vég -ered mény ben hasz nos, mert ala po -sab ban meg kell fon tol nunk, hogyegy bi zo nyos kö te tet kik nek és mi értje len te tünk meg. A ter jesz tést kellilyen kor na gyon át gon dol ni. Né haössze is fo gunk má sok kal, ha tud juk,hogy a mi ér té ke sí té si csa tor ná in konnem ér het jük el a po ten ci á lis ol va só -kat. A lé nyeg, hogy az üze net el jus -son oda, aho va szán juk. Ha csakszáz em ber szá má ra ér té kes, ak korhoz zá juk.

– Kik kel van ne he zebb dol ga a ki -adó nak: a ma gyar szer zők kel vagy akül föl di ne vek kel?

– Egy is me ret len ma gyar szer zőtne héz be ve zet ni, de sze rin tem fon -tos. Pél dá ul nem is mer tem Var gaLász ló er dé lyi lel készt, ami kor be ál -lí tott a kéz ira tá val, de rög tön lát tam,

hogy mennyi re erő tel jes a szö ve ge, ésha tá ro zott a vi lág szem lé le te, a mű te -hát ér de mes a meg je len te tés re, si kerle het. A re for má tu sok sze re tik is, márúj ra is kel lett nyom ni a köny vét..

– Az így be ér ke ző kéz ira tok mek ko -ra ré szé ből lesz könyv?

– Ami kor ta nul má nyi lá to ga tá sonAng li á ban jár tunk, az ot ta ni szer kesz -tő mond ta, hogy ná luk a be jö vő kéz -ira tok nak mind össze kö rül be lül az ötszá za lé ka ér de mes ar ra, hogy egy ál -ta lán el gon dol koz za nak a ki adá suk -ról. Vé gül a sa ját ta pasz ta la tunk is aztiga zol ta, hogy száz kéz irat kö zül ta -lán ket tő ből szü le tik könyv.

Ré geb ben ren ge teg pré di ká ci óthoz tak be lel ké szek, de azt ta pasz tal -juk, hogy ke ve sen sze ret nek pré di ká -ci ó kat ol vas ni. Ha va la ki még is kiakar ja ad ni, per sze se gí tünk, hogy mi -ként tud ja ki nyom tat tat ni sa ját ma -ga, így sok kal ol csób ban ki jön, mint -ha egy ki adó összes költ sé ge rá ra kód -na, és vé gül úgy is a csa lád ta gok nál,is me rő sök nél köt ki. Ugyan ak kor haegy szer zőnk nek si ke res lesz az egyikköny ve, né ha mi kér jük fel egy újabb -ra, de az is gya ko ri, hogy ő ke res megmin ket a kö vet ke ző kéz ira tá val. Ezek -ből az tán jó val ke ve seb bet kell vissza -uta sí ta nunk.

– A több köny ves szer zők pe digmár majd hogy nem sze mé lyes már -kák…

– Jó len ne, de ez azért még nemjel lem ző. Sze ret nénk ha ma ro san egyrep re zen ta tív ka ta ló gus sal elő áll ni,amely ben a szer ző ink is ki emelt sze -re pet kap nak majd. Csak egy pél dátem lí tek: ta vasszal meg je le nik ná -lunk Pu lay Gyu la har ma dik köny ve.Ő ed dig el ső sor ban ve ze tés el mé let -tel fog lal ko zott, most pe dig az zal,hogy a ne ve lést mi ként le het ez zelössz hang ba hoz ni. Ki lenc gyer me kevan, és na gyon so ká ig volt ál lam tit -kár, így igen ér de kes, aho gyan a ne -ve lés ben a ve ze té si is me re te i re tá -masz ko dik, a ve ze tés ben pe dig ne ve -lé si mód sze rek re. És mi vel mind ez aha zai kö rül mé nyek, a ma gyar vi -szo nyok kö zöt ti ta pasz ta la tok ra épül,sok kal hasz no sabb, mint akár mi -lyen for dí tás.

– A kül föl di vagy a ma gyar szer zőkköny vei szá mí ta nak-e koc ká za to -sabb be fek te tés nek?

– Az, hogy kül föl dön már si ke reslett egy könyv, ígé re tes elő jel, demég nem je len ti azt, hogy a ha zai ki -adás is az lesz. Per sze a vi lá gi könyv -pi ac ilyen té ren jó val ki szá mít ha tóbb:ha va la mi egy szer New York Ti mes-best sel ler lett, ak kor azt itt hon is megfog ják ven ni. De a ki mon dot tan ke -resz tény mű vek ese tén job ban ki jön -nek a kul tu rá lis kü lönb sé gek, és voltmár olyan, hogy no ha az anya or szág -ban szé pen vit ték az adott köny vet,ná lunk a rak tár ban áll.

Sok kal in kább szá mít az, hogy is -mert-e a szer ző. Hogy megint csakne ve ket em lít sek: ha Cse ri Kál mán íregy köny vet, az jól fog fogy ni, ugyan -ak kor a nem zet kö zi ke resz tény tren -dek né ha ke vés bé ér vé nye sül nek. C.S. Le wis ná lunk leg fő kép pen a Nar -nia kró ni kái ré vén is mert szé les kör -ben, de a ko moly teo ló gi ai té má júköny vei iránt itt hon ki sebb az ál ta lá -nos vá sár lói ér dek lő dés, mint a ha -zá já ban. Ilyen szem pont ból egy ma -gyar szer ző, aki még ak tív, és jár ja azor szá got, meg je le nik ren dez vé nye kenés a saj tó ban, jó val ha té ko nyab bá tud -ja ten ni az ér té ke sí tést is. És ez a ki -adó nak is jó, mert a ma gyar em be rekszel le mi kin cse it má sok nem fog jákki bá nyász ni. Ezt csak ma gya rok fog -ják meg ten ni. Ez a mi dol gunk.

g Nagy Ben ce

Húsz év utánBe szél ge tés Na szá di Krisz tá val, a Har mat Ki adó fő szer kesz tő jé vel

Az Új tes ta men tum nem tesz em lí -tést ar ról, hogy a ko rai ke resz té nyekmeg ün ne pel ték vol na Jé zus Krisz -tus szü le té sét. Az evan gé li u mok banar ról ol va sunk, hogy Jé zus a ha lá lá -ra, nem pe dig a szü le té sé re va ló em -lé ke zést pa ran csol ta meg ta nít vá -nya i nak. To váb bá a le ve lek egyi ké -ben sincs szó olyan, Krisz tus ban új -já szü le tett em be rek ről, akik Is tentszent Fia szü le té se ré vén di cső í tet -ték vol na.

A fi a tal gyü le ke ze tek hit tu da tá banel ső sor ban a cso dá la tos fel tá ma dásnyert vissz han got. Emel lett per szealig ha gon dol ha tunk ar ra, hogy az el -ső ke resz té nyek nem is mer ték a bet -le he mi cse cse mő tör té ne tét. In kábbaz le he tett a hely zet, hogy gon do la -ta ik el ső sor ban a fel tá ma dás sal vol -tak kap cso la to sak, és eb ből a győ zel -mi tény ből bi zo nyí tot ták a ma guk hi -te, va la mint hit val lás té te lük szá má -ra azt, hogy Jé zus va ló ban az volt, aki -nek igé nyel te / ki je len tet te ma gát,tud ni il lik Mes si ás. Le győz te a ha láltés a bűnt, ami nek min den na pi kö vet -kez mé nye le het a fel tá ma dott Úrgyő zel mé ben va ló rész vé tel, a ben neva ló hit és bi zo da lom ál tal.

Ért he tő nek lát szik az el ső ke resz -té nyek e ma ga tar tá sa, hi szen sok kalkö ze lebb vol tak hoz zá juk a fel tá ma -dás sal kap cso la tos ese mé nyek, mintJé zus éle té nek kez de ti tör té né sei.Nem is be szél ve ar ról, hogy csak ameg vál tói mű vé gé ről le het meg ér -te ni akár Jé zus ko ráb bi éle tét, akár azószö vet sé gi pró fé ci ák Krisz tus ra mu -ta tá sát. Azon ban mi u tán hi tükhor do zó ja lett an nak a fel is me rés -nek, hogy a ná zá re ti Jé zus va ló -ban Is ten Krisz tu sa, fi gyel mük aná zá re ti e vi lág ba va ló ér ke zé sé -re te re lő dött.

Jel lem ző pél da le het Lu kácsevan gé lis ta éle te, aki – mi u tán po -gány csa lád ból szár ma zott – min -den bi zonnyal a fel tá ma dott Úr ré -vén lett ke resz ténnyé, nem pe digköz vet len el hí vás ál tal, mint pél -dá ul a ta nít vá nyok vagy Pál apos -tol. Mi vel nem le he tett Jé zus föl -di mun kál ko dá sá nak ta nú ja, ezért– amint ír ja – gon do san utá na jártJé zus éle te tör té ne té nek olya nok -nál, akik „kez det től fog va szem ta -núi és szol gái vol tak az igé nek”.Majd nem azt mond hat nánk, hogyLu kács éle tén ke resz tül a kor ke -resz tény sé gét mér het jük. Hi szi azúj ra élő Krisz tust, de már kér dez a Ná -zá re ti éle te fe lől is.

Ha az ős egy ház nak akár a ko ráb -bi, akár a vi szony lag ké sőb bi (hu szon -öt-har minc év vel Krisz tus ha lá la utá -ni, te hát 55–61 kö rü li) sza ka szá ratesszük a ka rá cso nyi tör té net is mert -té vá lá sát, annyi több mint bi zo nyos,hogy nagy öröm mel fo gad ták a hí vők,de kü lö nö sebb meg le pő dés nél kül.Hi szen a már is mert sze re tő Is ten ar -cát fe dez ték fel ab ban a csen des és alá -za tos vi lág ba jö vés ben, aho gyan Jé zusszü le tett. Töb ben kö zü lük is mer het -ték az em ber Jé zust, aki nem szé gyell -te az egy sze rű mun kát ap ja mű he lyé -ben, alá za to san vál lal ta az élet irá nyí -tó pré di ká ció vissza ha tá sát az em be -rek ré szé ről, ta nít vá nyai meg nem ér -té sét, vé gül a ha lált az em ber: el len -sé ge ke zé ből. Mi lyen nagy sze rű enés pon to san il lett a ka rá csony, azap ró gyer mek Jé zus ké pe ab ba a tör -té net be, ame lyet már is mer tek anagy pén tek és a hús vét Jé zu sá ról!

Az ős ke resz té nyek lé nye gé benvissza fe lé néz tek a ka rá csony ese -mé nyé re, nem úgy, mint mi, akik azad vent tel kez dő dő ün nep kö rön át ju -tunk el a böj ti, hús vé ti és pün kös diidő szak hoz. De csak né hány em -ber öl tő kel lett ah hoz, hogy ka rá -csony té nyét nagy öröm mel ün ne pel -jék mint hi tük köz pon ti tar tal mát: Is -ten ér tünk lett em ber ré! Mert meg ér -tet ték, hogy bár idő rend ben az Új szö -vet ség tör té ne te a böl cső nél kez dő dik,szá munk ra a meg ér tés még is min digJé zus ha lá la és fel tá ma dá sa által le -het séges.

Az Is ten bűn bo csá tó ke gyel mét lá -tó em ber ve szi iga zán ész re ka rá -csony mon da ni va ló ját: Is ten ér ted lettem ber ré! Ezt a gon do la tot fe je zi ki lát -no ki ví zi ó ban Ézsa i ás pró fé ta tex tu -sunk el ső két ver sé ben: „És szár ma -zik egy vessző szál Isai tör zsö ké ből, sgyö ke re i ből egy vi rág szál ne ve ke dik.Akin az Úr nak lel ke meg nyu go szik:böl cses ség nek és ér te lem nek lel ke,ta nács nak és ha ta lom nak lel ke, az Úris me re té nek és fé lel mé nek lel ke.” (Ká -ro li-for dí tás)

A ne gye dik szá zad ban Nagy Kons -tan tin csá szár ren de le te a po gánynap for du ló ün ne pét egy há zi ün nep -pé nyil vá ní tot ta, ame lyen Jé zus szü -le té sé re em lé kez tek. Azon ban et tőlaz idő től kezd ve, mi vel már előnyt je -len tett ke resz tény nek len ni, kez detterő sen ke ve red ni a po gány vi ga loma ke resz tény ör ven de zés sel. Ezértkell min den ka rá csony kor meg fon -tol tan és mé lyen ne künk is vissza te -kin te ni a ka rá csony iga zi jel le gé re.

Az el ső ka rá csony kor az an gya lokés a pász to rok bé kes sé get és jó aka -

ra tot hir det tek. Üze ne tük har mo ni -kus foly ta tá sa, szim bo li kus be tel je se -dé se Ézsa i ás pró fé ci á já nak: „És la ko -zik a far kas a bá ránnyal, és a pár duca kecs ke fi ú val fek szik, a bor jú és azorosz lán-kö lyök és a kö vér ba romegyütt lesz nek, és egy kis gyer mek őr -zi azo kat.” (6. vers) Ma na gyondisszo náns nak tetsz het ez a be széd.Na iv nak, a „re a li tá sok kal” nem szá -mo ló nak. Még is a mi te rem tő, meg -vál tó és gond vi se lő Is te nünk ma is új– időt és te ret át fo gó – re a li tást, bé -kes sé get hir det, és jó aka ra tot mun -kál. Tud ja, hogy há bo rú val, fé le lem -mel, gond dal, ret te gés sel van te le azéle tünk. De a ré mü let és az el ha gya -tott ság szű nik, ol dó dik, ha szí vünk -kel és ér tel münk kel el fo gad juk: Is tenaz em ber kö ze lí tés és a sze re tet leg -szebb pél dá ját ad ta Jé zus Urunkszü le té sé ben.

A szer ző az Egye sült An gol Nyel vűEvan gé li kus Egy ház nyu gal ma zottpüs pö ke

Ka rá csonya fel tá ma dás fé nyé ben

(Ézsa i ás 11,1–9)g Pát kai Ró bert

A S

ZE

RZ

Ő F

ELV

ÉT

ELE

22 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

Bán ffy György ha lá la előtt még toll -ba mond ta gaz dag élet út já nak fon -to sabb ál lo má sa it. Az egyes szám el -ső sze mély ben el mon dott val lo mászá ró mon da ta sze re tet prog ram játsű rí ti: „Szü le im az eg ri szé kes egy házal temp lo má ban nyug sza nak. Ki tün -te té se im gon do lat ban min den es tea lá buk elé he lye zem. A dí jak –őket il le tik.”

A nyár utol só nap ján ez a gon do -la ti fő haj tás meg sza kadt. Pe dig ri por -te ri kér dés re ép pen eb ben a lap banlá tott nap vi lá got egy büsz ke, op ti mis -ta vá lasz, mi dőn ép pen az öre ge déster mé sze tes tor la sza it fir tat ta az új -ság író.

„Vi lágéle tem ben de rű lá tó vol tam,és azt mond tam a leg ne he zebb hely -zet ben is, hogy hol nap jö het egyolyan pil la nat, ami kor tól el in dulmin den fel fe lé. Ez ed dig nagy já ból beis kö vet ke zett. A sze re pek, plá ne ama gas szin tű ala kí tá sok szel le mi legés fi zi ka i lag is fel fris sí tik az em bert,és azt az ér ze tet kel tik ben nem,hogy nem öreg szem, és nem ér hetsem mi ve szély. Az mon dom hát,hogy haj rá, gye rünk, dol goz zunk! Haaz Is ten ke gyes lesz hoz zám, ak kora ha lá lom is úgy kö vet ke zik be, hogynem ágy ban, pár nák közt, ha nem acsa ta me zőn, az az a szín há zi élet benér majd el a vég.”

Ma már tud juk, hogy Kor fu szi ge -té nek egyik hegy csú csá ról, egy or to -dox temp lom ból ha za fe lé, üdü lő -szál lo dá já ba tart va – meg le het, újsze re pe ken me reng ve – sza ka dék bazu hant, ahol har mad nap ra lelt ráegy csa pat ön kén tes tűz ol tó és And -rás fia.

Bán ffy György szép és gaz dag éle -tet élt. Kö vet te Is ten és örök men to -ra, Ta má si Áron pa ran cso la tát: vég -re kell haj ta ni, ami re az em ber meg -bí zást ka pott. Irá nyí tói és pél da ké pei(mennyi re nem sze re tik ma nap ság ezta ne mes fo gal mat!) a szü lei vol tak.

Mint több ször is nyi lat koz ta: vol -ta kép pen or vos sze re tett vol na len ni.Ám a vé let len úgy hoz ta, hogy édes -any ja, Pá pai Klá ra, aki na gyon szépés te het sé ges asszony volt, a szí ni pá -lyán ke res te bol do gu lá sát. Eger benszín há zat te rem tett a sem mi ből, aszí ni haj lam ön kén te sei gyü le kez tekkö rü löt te, még a köz tisz te let ben ál -ló me gyei fő jegy ző fér jét is be von tabűv kö ré be, hogy Shakes peare-nek,Mo li è re-nek ál doz za nak. Az tán szí -ni is ko la és fő vá ro si si ke rek kö vet kez -tek a Ma dách Szín ház ban, egy szer afilm si ker is meg kí sér tet te.

Ez Zi lahy La josnak, illetve az ő re -gé nyéből készült, Va la mit visz a vízcí mű filmnek volt köszönhető. A ti -tok za tos cse lek mé nyű film tervébenott volt már Já vor Pál és Ka rády Ka -ta lin. Az utób bit so dor ta be a Du navi ze a bol do gan élő csa lád éle té be. Afe le ség – ő he lyez ke dik el a há rom -szög har ma dik csú csán – köz pon tialak ja a tör té net nek, sor sá ról a szer -ző dön tött.

A sze ren csés for du la tot Pá pai Klá -ra így me sél te el: „Zi lahy La jos jó sze -mé nek kö szön he tem, hogy a Ros -mersholm (Ib sen-drá ma) szá raz, ki -égett ház ve ze tő nő jét lát va szín há -zam ban Zi lahy meg érez te: a Va la mitvisz a víz Zsu zsá ját, a me leg szí vűasszonyt is meg tu dom for mál ni. Aház ve ze tő nőn so kat kel lett dol goz -nom, de a Zsu zsa in kább én va gyok.A film nagy si ker lett.”

Ke ve sen tart ják szá mon: Pá paiKlá ra sze ren csés ke zű mű for dí tó isvolt; be szélt an go lul és fran ci á ul, deleg in kább né met ből for dí tott. Mé lyenis ten hí vő volt, ezért a „val lá si zaj kel -té sek” ér de kel ték leg in kább. Le for dí -

tot ta pél dá ul Step han And res né metíró Is ten ri por te re cí mű, tíz fe je zet bőlál ló hang já té kát, amely a Bib lia sze -rep lő i nek vi lá gá ba ka la u zol ja a hall -ga tót egy ri por ter se gít sé gé vel. Pá paiKlá ra for dí tói tol la szé les ská lán

moz gott; no vel la, bib li ai ma gya rá zat,afo riz ma, ima – né ha vers is – öl tötttes tet szép ma gyar nyel vün kön. Íze -lí tő ül íme egy po é ma, amely nek cí -me: Ve led. „Sar jadsz a fű ben / bárhall hat ná lak / Sut togsz a fák ban / bárlát hat ná lak/ Zúgsz a vi har ban / vigya ma gas ba / Rá sütsz a nap ra / égessMa gad ba!”

Az édes anya mű vé szi ki su gár zá saegy fon tos tör té nel mi pil la nat banmár konk rét moz gó sí tó erő vé vált.Tör tént pe dig, hogy Pá pai Klá ra a há -bo rú után a Dol go zók Szín há zá ba ke -rült, ahol Pa la sovsz ky Ödön, a kis sészét szórt, avant gárd köl tő volt a di -rek tor, és bi zony az elő adá sok nempél dás fe gye lem ben zaj lot tak. Bán ffyGyörgy, aki alig húsz éve sen ép penmo zi gé pész volt a Vi ga dó ban, két ség -be esett han gú te le font ka pott édes -any já tól:

– Gyur ka, ha le fu tott a dél utá nimo zi elő adás, azon nal gye re a szín -ház ba!

– Csak nincs va la mi baj? – kér dez -te ijed ten a fiú.

– Baj az min dig van. A ka to nai őr -já rat pa rancs no ka be teg vagy ré -szeg. A lé nyeg az, hogy nem ér ke zettmeg. Ne ked kell be ug ra nod.

– Egy óra múl va ott le szek…Kö szö net, di csé ret és to váb bi né -

hány mon da tos sze re pek. Így kez dő -dött Bán ffy György szí né szi éle te.

Ha el fo gad juk Goe the lé nyeg lá tómon da tát, mely sze rint a vi lág bólcsak annyi a mi enk, amennyit meg -ér tünk be lő le, Bán ffy György igye ke -zett mind na gyobb sze le tet ki ha sí ta -ni a vi lág ból. Szín ház, film, nyelv mű -ve lés, mo no drá mák, szín há zi ren de -zés, a szín pad ra bá tor ko dó ama tő rökne ve lé se, a szép be széd ta ní tá saegyüt te sen nem cse kély fel adat.

Bán ffy György nél a vi lág meg ér -té sé nek fo lya ma tá ban elő ke lő hely -

re ke rült a köz élet dol ga i nak daj ká -lá sa is. 1985-ben kép vi se lő vé vá lasz -tot ták. Így em lé ke zett a par la ment -be lé pés pil la na tá ra: „A kép vi se lőkkö zött én vol tam az egyet len, aki mi -kor be lé pett a gó ti kus ház ba, le tér -

delt. Édes apám láb -nyo mai sej let tek felelőt tem. Itt, igen, itt,ezen a dísz lép csőnment fel fe lé, fé nyesak ta tás ká já ban ira tok,tör vény ter ve ze tek. Aku po la csar nok banmeg pi hent egy nyak -ken dő-iga zí tás ra, ésto vább sé tált a kép vi -se lő há zi ülés te rem be.Me lyik szé ken ül he -tett? Édes apám, fi ad,H u n y a d i - B u z á sGyörgy, ali as Bán ffyGyörgy 1985. jú ni us8-án be lé pett a ha zahá zá ba, és meg kezd tepar la men ti mun ká ját.Édes jó apám! A teszel le med ve zes senab ban, hogy úgy tud -jak szol gál ni, aho gyanazt Jé zus Krisz tus ismeg ta ní tot ta ne -künk… Szol gál ni!”

Bán ffy Györgyédes ap ja He ves vár -me gye fő jegy ző je volt.Gróf Te le ki Pál mi -nisz ter el nök, be csül veszak ér tel mét és hu -ma niz mu sát, ba rát sá -gá ba fo gad ta, és kép -vi se lő-je lölt ség re aján -lot ta. A kan di dánsezen na gyon meg le -pő dött.

– Mél tó sá gos uram, én a jo gi vég -zett sé gem mel a köz igaz ga tás ra ad tama fe jem. Po li ti ká val nem fog lal ko zom,te hát po li ti kus ura kat nem tu dokaján la ni. De ta lán Soly mos Ádámpro fesszor úr, aki ki dol goz ta az Or -szá gos Nép- és Csa lád vé del mi Alapprog ram ját, ő ér de mes len ne a kép -vi se lő ség re.

– Én vi szont rád gon dol tam, fő -jegy ző uram… Esé lyünk ak kor vannye rés re, ha te le szel a kép vi se lő je löl -tünk… – győz köd te Te le ki Pál, szin -te szó hoz sem jut tat va He ves vár me -gye fő tiszt vi se lő jét.

A köz igaz ga tá si jog tu dós győ zötta vá lasz tá son. A Ma gyar Élet Párt já -nak szí ne i ben be ju tott a par la ment -be, ő ter jesz tet te be a bel ügyi tár ca1942–43–44. évi költ ség ve té sét, szó -nok la tai meg ra ga dó ak vol tak. HaHu nya di-Bu zás End re emel ke dettszó lás ra, a kép vi se lők a fo lyo só kongyor san el nyom ták pa rázs ló szi var -ja i kat, és si et tek a te rem be, ne hogyel mu lasszák a szí né szi ké pes sé gek kelis meg ál dott szó nok bon mot-ja it.

A ki vá ló tu dós em ber hez – már ahá bo rú után, ami kor túl ju tott a tör -me lék ta lics ká zó kor sza kon, s ma -gá nyá ban ül dö gélt szo bá já ban –, ha -tal mas kéz irat pak kal be nyi tott a szí -né szi si ke rek ben már meg már tó zottfia. Nyelv em lék mű sort ho zott, amelyaz Ékes-ér des anya nyel vünk a Ha lot -ti be széd től a tol vaj nyel vig, avagynyel vé ben él a nem zet? cí met vi sel te.

A hosszú cím től meg ri ad ha tott azidős em ber, mert na gyot só haj tott.Bán ffy György – mint ha már szín pa -don len ne – fel ol vas ta a re me külszer kesz tett mű vet. Édes ap ja, vé gig -hall gat va a mű sort, ar cán le gör dü lőkönnyel, re ked tes han gon meg szó lalt:

– Ez egy nem zet apos to lá nak amun ká ja…

g Pár kány Lász ló

EZ E G Y NE M Z ET AP OS TO L Á NAK A MUN K Á JA …

A szí nész örök sé ge

Is te nes köl tőt em lít ve leg e lőbb AdyEnd re ne ve jut eszem be. Min dengon do la tá nak mélyén Is ten nel élt éshalt, min den tet té nek a sok ar cú Úrvolt erős tal pa za ta, s mi kor a Szent -lé lek kö ze lebb so dor ta, vagy a korcs -ma gőz el ta szí tot ta, min den kor Is tenvolt a szi lárd me ne dék. Ady a leg na -gyobb ma gyar val lá sos köl tő.

Ak kor itt meg is áll ha tunk? Nem.Ba bits ér zé keny ke resz tény sé ge, FüstMi lán iz zó zsol tá ros hang ja, Jó zsefAt ti la szün te len ke re sé se és ké ré se(„…hogy vall ja lak, ta gad ja lak, / se gítsmeg mind két szük sé gem ben”) kü lönta nul mányt ér de mel ne. És az utá nukjö vők: Ró nay György, Jé kely Zol tán,Pi linsz ky Já nos; a ma élők: Va sa di Pé -ter, Ká nyá di Sán dor, Ke mencz ky Ju -dit fi nom is ten di csé re tei…

A név sor ko ránt sem tel jes, csakjelzi, hová lehet Feny ve si Fé lix La jostbeso rol ni. Mert nem né hány vers rőlvan szó, egy egész kö tet ről. Egy ki tel -je se dett élet mű ré gi és új da rab ja i ról.

Pet rő czi Éva köl tő, mű for dí tó, iro -da lom tör té nész utó sza va min dentössze fog lal. „A sok kö te tes Feny ve siFé lix La jos (…) Hód me ző vá sár helyszü löt te. (…) csak nem úgy össze forrtszü lő vá ro sá val, mint (…) Lu therWit ten berg gel. (…) A köl tő vesz te sé -gei óri á si ak: na gyon if jan ér te megszü lei és báty ja, Feny ve si Lász lóevan gé li kus lel kész ha lá lát, sőt azutób bi po li ti kai kín ha lá lát (…). Aholazon ban nagy a gyász, ott Is ten ir gal -má ból ké szen áll a vi gasz, meg ér kez -nek a se gí tő lel kek, út mu ta tó pá lya -tár sak. Feny ve si es té ben (…) az (ak -ko ri) if jú te het sé gek iránt egy arántapa szí vű en ér dek lő dő Pi linsz ky Já nosés Vas Ist ván (…) volt ez a két »po -é ta ark an gyal«. (…) Új vers gyűj te mé -nyé nek vál to za tos te ma ti ká ja, a ben -ne meg nyi lat ko zó Is ten- és em ber sze -re tet ré vén mél tó ar ra, hogy so kan,a mai, vers ta szí tó kor ban is (…) be -fo gad ják, (…) min de nütt, ahol ba rá -tai él nek a ma gyar köl té szet nek.”

Né hány dol got eh hez, is me ret -lenül.

Feny ve si sok ol da lú al ko tó em ber.Ér zé keny sé ge és be csü le te ver se in túlott van re mek esszé i ben, új ság cik ke -

i ben, raj za i ban. Ki mon dot tan nagyköl te mény nek tar tom a Test vér si ra -tót, a Ta vasz him nuszt, a Katyn újGol go tá ját, az Őszi vá rost. A rö vidver sek ben hi he tet len vi lá go kat tudtö mö rí te ni. Ő a négy so ros ki rály.

A má sik. Nem min dig jó a ve gyeste ma ti ká jú könyv. De ide, az Egyöreg temp lom ra cí mű Feny ve si-kö tetvé gé re nagy sze rű en il lesz ke dik a há -rom esszé. A Grü ne wald isen hei miol tá rá ról szó ló pom pás lát ta tó erő -vel van meg ír va. Az ikon fes tő cí mű(mely nek té má ja Tar kovsz kij And rejRubl jov ja) az egyik leg jobb em lé ke -zés a nagy orosz film ren de ző re. Asió fo ki temp lo mot fény be eme lő írásszép kö szön tő a most het ven öt évesMa ko vecz Im ré ről.

És vé gül még egy gon do lat. Azt hi -szem, nem vé let le nül idé zi több vers -ben is Weö res Sán dort: az egye te mes -ség mun kál ben ne is. A ve szen dő ér -té kek men té se. Nem zet fél tés. Mind -ez tisz ta han gon és ve re te sen. Ka rá -csony köny vek től zsú folt asz ta lánna gyon szép aján dék Feny ve si Fé lixLa jos is te nes vers gyűj te mé nye.

g Lan czik Esz ter

Feny ve si Fé lix La jos: Egy ré gi temp -lom ra. Lu ther Ki adó, Bu da pest, 2010.Ára 1290 fo rint.

Ka rá csony asz ta lá raFeny ve si Fé lix La jos is te nes ver sei

Ke res ve sem le he tett vol na jobb idő -pon tot ta lál ni egy is te nes ver se kettar tal ma zó kö tet meg je len te té sé hez,mint az Úr ra vá ra ko zás nap ja it, az ad -ven tet. Feny ve si Fé lix La jos evan gé li -kus köl tő, pub li cis ta, a Pro tes táns Új -ság írók Szö vet sé gé nek idén Rát Má -tyás-élet mű díj jal ki tün te tett tag ja a de -cem ber 3-án szü lő vá ro sá ban, Hód me -ző vá sár he lyen tar tott könyv be mu ta -tó után a fő vá ros ban ta lál koz ha tott új -ra ol va só kö zön sé gé vel Egy ré gi temp -lom ra cí mű, új kö te té nek bu da pes tibe mu ta tó ja ap ro pó ján. A lap zár tánk -kal egy idő ben – de cem ber 14-én es -

te – zaj lott ren dez vény nek a bu dai vár -be li Li tea könyv sza lon adott ott hont.

Al ko tó juk le tisz tult, meg küz dötthi té ről ta nús kod nak e ver sek – mond -ta be ve ze tő jé ben Ken deh K. Pé ter, aköny vet meg je len te tő Lu ther Ki adóigaz ga tó ja. A kö tet né hány köl te mé -nye Ha vas Ju dit elő adó mű vész tol -má cso lá sá ban hang zott el He tessySza bolcs ze ne szer ző ze nei kí sé re té -vel. Az est csa lá di as han gu la tá hoz aLi tea könyv sza lon ve ze tő jé nek, Ba -kó An na má ri á nak a ven dég sze re te -te is hoz zá já rult.

g Lu kács Ga bi fel vé te le

Bu dán az is te nes ver sek

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 23

Deutsche Anlage Redakteur:Holger Manke

Der schön ste Tag im Jahr ist der 23.De zem ber. Das ist in un se rer Fa mi -lie ganz klar. Denn an die sem 23. darfnicht mehr ein ge kauft wer den. Damuss die ei lig in der Kir che an be -raum te Pro be des Kin der chors ge -schwänzt wer den. Und da darf dieMut ter nichts in der Kü che vor ko -chen. Denn am Tag vor dem Hei li genAbend wird die Krip pe auf ge baut.Und das dau ert den gan zen Tag.

Den Auf bau un se rer Krip pe emp -fin den wir al le als einen fa mi li en po -li tisch be deut sa men, als einen qua -si kul ti schen Akt. Wie da El tern undKin der die Krip pen fi gu ren ge mein -sam aus packen, sor tie ren, rei ni genund den rich ti gen Platz für sie aus -su chen. Da wird einen gan zen Taglang mög lich, was an son sten in derHek tik der Vor weih nachts zeit leichtzu kurz kommt: Wir fra gen undant wor ten, sin gen und strei ten einwe nig. Und wir er zäh len ein an dervom er sten Fest im Stall zu Beth le -hem und was spä ter mit die sem Je -sus pas sier te. Und von den Weih -nachts fe sten, die wir schon er lebt ha -ben, von un se ren Wün schen und denkal ten, kar gen Weih nachts fe sten derNach kriegs zeit. Wie da die Kin derauf mer ken: So kann das auch sein?

Es be ginnt al les Mor gens in derFrüh, wenn der Va ter das Kom man -do über nimmt und die Ki sten undKar tons mit dem Krip pen zeug ausdem Kel ler rauf schleppt. Mar kusstürzt sich als Er stes auf den Stall. Einzwölf jäh ri ger Bub hat vor al lem In ter -es se dar an, dass die Tech nik klapptund der Stall in Ord nung ist. Ei ni geBal ken müs sen er neu ert wer den, elek -tri sche Lei tun gen sind aus zu bes sern:Was ist schon ei ne Krip pe, über derkein or dent li cher Stern er strahlt undwo bei den Hür den – „Pa pa, was sindHür den?“ – kein La ger feu er lo dert?

Der Stall als Ort ei ner Ent bin dunglegt der neun jäh ri gen Mir jam dieFra ge in den Mund, wie es denn beiih rer Ge burt im Rot kreuz kran ken -haus zu ge gan gen sei. Zu sam menmit ih rem auf ge klär ten Bru der er ör -tert sie die hy gie ni schen und me di -zi ni schen Schwie rig kei ten ei ner Ge -burt im Stall, wo das Stroh piekt unddie Flie gen her um schwir ren. „UndFlö he!“, ruft die fünf jäh ri ge Mar ti na.

Das ist der Zeit punkt, an dem dieMut ter die be rühm te Wag gerl-Le -gen de vom Floh im Ohr des Chri -stus kin des vor le sen muss. Ja, in derKlink war es kom for ta bler. Abernoch heu te wer den vie le Kin der inAfri ka in drecki gen Hüt ten ge bo ren.Für die wird in der Christ ves perMor gen ge sam melt. Ach so ist das!

Fe ster Be stand teil je der al pen län -di schen Krip pe ist die Krip pen land -schaft – mög lichst na tur ge treu nach -ge bil det. Da las sen al le drei Kin derih rer Phan ta sie und Krea ti vi tät frei -en Lauf. Maß geb lich schei nen da fürim We sent li chen die Ein drücke vomletz ten Som mer ur laub zu sein. Soprä sen tier te sich Beth le hem un -längst nach dem Born holm-Ur laubals skan di na vi sche Land schaft mitviel Sand, Stei nen und Bin sen. Heu -er wirk ten die Er leb nis se auf demBau ern hof im All gäu nach. Jetztmus ste ein Holz stoß, ein Brun nenund ein Dut zend klit ze klei ner lad -wirt schaft li cher Ge rä te her – vomMünch ner Krip perl markt, der die seskind li che In ter es se am De tail of -fen bar rich tig ein zu schät zen ver -steht. Im mer ge braucht wird Moos,das gleich in der Früh vom Wald randge holt wird. Und Sil ber pa pier für denBach, an dem die Scha fe trin ken.

Denn wenn We ge, Wei den undWas ser stel len an ge legt sind dür fendie Tie re in die Krip pen land schaftein zie hen. In den 15 Ehe jah ren hatsich da ei ne statt li che An zahl vonScha fen, Böcken und Hun den an ge -sam melt. Heu er schlepp te Mar ti naein klei nes Eich hörn chen aus Stoff an,ih re Neu ent deckung in den Baum -wip feln un se res Gar tens. Ge treu derAn kün di gung des Pro phe ten müs senauch Ochs und Esel ih re Stel lung imStall be zie hen. Sie ge hö ren da zu,aber man mag sie in un se rer Run denicht ei gent lich. Mir jam sä he viel lie -ber ein Pferd an der Krip pe. Sie kannden Tag nicht ab war ten, an dem sieend lich mit dem Reit un ter richt be -gin nen darf. Und der Va ter stößt

sich dar an, dass das Weih nacht -sevan ge li um die se Vie cher mit kei -nem Wort er wähnt. Wa ren die über -haupt da bei in Beth le hem? Ti na fin -det das schon: „Die wa ren doch ganzarm und Esel sind so lieb.“

Als näch stes wird das Hir ten volkaus sor tiert – ein run des Dut zendjun ger Bur schen, Mäg de, Kin derund Grei se, al le aus Lin den holzhand ge schnitzt, 15 Zen ti me ter hochund un be malt. Er kenn bar ar me Leu -te, die aber dem Je sus kind Ge schen -ke brin gen. Jetzt muss der Va ter ei -ne Pau se ein le gen, sich ans Kla vierset zen und das Lieb lings lied der Fa -mi lie in to nie ren. Es ist der Cho ral Ichsteh an dei ner Krip pen hier, o Je su, dumein Le ben …. Seit vo ri gem Jahr er -tönt da zu die Ober stim me, von Mir -jam auf der Flö te ge bla sen. Das Sin -gen ist die Stun de der Mut ter. Siekann al le Stro phen die ses Paul-Ger -hardt-Lie des aus wen dig. Und eswird ganz still, wenn sie wie der – wiein je dem Jahr! – er zählt, wie sie dieim Dun kel ei nes Luft schutz kel lersvon ih rem Va ter ge lernt hat, da mitdie Angst nicht über hand nimmt. Sowas gab es, gibt es – Krieg, Bom ben?

Die Hei li gen Drei Kö ni ge sorg tenjah re lang für hef ti ge kon fes sio nel leund theo lo gi sche De bat ten. Diestreng evan ge li sche Mut ter war da -ge gen, dass sie ge kauft wür den. WiePro te stan ten manch mal so sind.Denn die Sa che mit den Kö ni gen seile gen där. Der Va ter mus ste ihr Rechtge ben: Das Lu ka sevan ge li um sprichtwe der von Drei en noch von Hei li gennoch gar von Kö ni gen. Aber Mar kusnör gel te: In der Kir che gä be ausauch Kö ni ge, und auch bei sei nemFreund An di un term Christ baum.Und so schli chen sich Va ter undSohn vor ei ni gen Jah ren an der Mut -ter und der Bi bel vor bei in den Krip -pen la den an der Frau en kir che undkauf ten die Hei li gen Drei Kö ni ge.Um sie bei der Mut ter als die Wei senaus dem Mor gen land ein zu füh ren.Was dann doch ak zep tiert wur de.

Der Streit hat te üb ri gens auchsein Gu tes. Denn in die sem Zu sam -men hang mus ste ge klärt wer den,was ei ne Le gen de ist. Und da ha bendie El tern dann Far be be kannt: Ja, dieWeih nachts ge schich te ist ei ne Le gen -de, ei ne mit wun der ba ren Ein zel hei -ten aus ge schmück te Ge schich te, dieeinen wah ren Kern und ei ne tiefe reBe deu tung hat. Da lag die wei te reFra ge qua si in der Luft: Was be deu -tet denn die se schö ne Ge schich te, diewir je des Jahr fei ern? Ei ne lan gePre digt war da nicht an ge sagt. Aberman kann auch in we ni gen Wor tenzwi schen dem bun ten Krip pen ge raf -fel sa gen, was der Kern der Sa che ist:Dass Gott uns lieb hat und dar um indie sem Je sus zu uns ge kom men ist,um uns im mer na he zu sein. DerKrip pen auf bau als wich ti ger Be -stand teil der re li gi ösen So zia li sa ti on– so kann man das auch se hen!

Na tür lich be steht der Hö he punktdes 23. De zem bers im Auf bau derHei li gen Fa mi lie. Da bei ist ein zuräu -men, dass Jo seph da bei ei ne un ter ge -ord ne te Rol le spielt. Was Ken nerder Weih nachts ge schich te nicht wun -dern wird; auch auf vie len Ge mäl densitzt er oft recht nach denk lich im Ab -seits. Aber Ma ria, die Mut ter, dieGot tes mut ter! Ihr gilt Jahr für Jahr diegan ze Lie be und Für sor ge der trai nie -ren Pup pen müt ter. Denn Müt termöch ten sie doch sel ber ein mal wer -den, die bei den Töch ter. Ma ria unddas Kind müs sen einen ge schütz tenPlatz be kom men, den Platz in derMit te na tür lich, den Platz, auf denMar kus den Schein wer fer rich tet.Denn dreht sich hier nicht al les umdie Bei den, um das Chri stus kind,das man ja schließ lich nicht oh ne sei -ne Mut ter ha ben kann und will?Wie leicht wird es so gar re li gi ös ver -un si cher ten El tern, beim Krip pen auf -bau ganz ne ben bei von dem zu er zäh -len, der kein Kind blieb, son dernein Mann wur de und dann vie les tatund sag te, was für ein ge lin gen des Le -ben wich tig ist.

Das Chri stus kind war üb ri gensgleich nach der Hoch zeit die er steKrip pen fi gur, die wir im Krip pen la denun ter den Tür men der Frau en kir chein Mün chen er war ben. Schließ lichsteht und fällt das Weih nachts fest jamit ihm! 50 Mark ko stet die klei neHolz fi gur da mals. Das war das Hoch -zeits ge schenk un se rer Großmut ter inBer lin. Die dann aber et was ver -schnupft-nord deutsch rea gier te: Wirhät ten uns doch von dem Geld et wasAn stän di ges kau fen sol len! Et wasBes se res als das Got tes kind?

Zu gu ter Letzt wur de un se re Krip -pe durch den Ver kün di gungs en gelver voll stän digt. Dem gin gen nochein mal tief grün di ge Ge sprä che vor -aus. Mar kus woll te vor al lem wis sen,ob es En gel über haupt gä be und obdas Bu ben oder Mäd chen sei en.Mir jam in ter es sier te sich mehr fürde ren ge heim nis vol le Aspek te -warum man sie nicht se hen kön neund wie sie das ma chen mit demFlie gen. Nur die klei ne Mar ti na bliebvon die ser De bat te un be rührt. Sie er -klär te ka te go risch, En gel dür fe mannicht se hen, weil sie einen im mer undüber all be schüt zen. Wir er zähl tenvon den En gels ge stal ten der Bi belund ih ren Bot schaf ten, mus sten aberam Schluss zu ge ge ben, dass wirauch nichts Ge nau es über sie wis sen.Ob die Re li gi ons leh re rin un se rerKin der da mit ganz zu frie den war, ha -ben wir nie er fah ren.

Das al les ist lan ge, lan ge her. In -zwi schen sind Mar kus, Mir jam undMar ti na er wach sen, ha ben ge hei ra -tet und sel ber Kin der. Und ih re ei ge -ne Krip pe. Es ist dann wie es war imAn fang, jetzt und im mer dar: AmAbend des 23. De zem ber ist al les fer -tig. Mü de aber glück lich steht je deFa mi lie vor ih rer Krip pe. Der Ka ter,legt sich auf das wei che Moos zwi -schen Scha fe und Hir ten. Es ist so -weit. Es kann Weih nach ten wer den.Und die Fa mi li en stim men denWeih nacht scho ral an: Ich steh an dei -ner Krip pen hier, o Je su, du mein Le -ben; / ich kom me, bring und schen -ke dir, was du mir hast ge ge ben. /Nimm hin, es ist mein Geist und Sinn,/ Herz, Seel’ und Mut, nimm al les hin/ und lass dir’s wohl ge fal len.

g Claus-Jür gen Ro ep ke

Ich steh an dei ner Krip pen hier …Weih nach ten in mit ten der al pen län di schen Krip pen land schaft

b Christ li che Lie der ma cher gibtes vie le. Rein hard Bör ner je -doch fällt durch sei ne Viel sei tig -keit auf: Er prä sen tiert Mu sikkel ti schen Ur sprungs, spieltauch ger ne Swing und Bluesund hat vie le ei ge ne Lie der imRe per toire. Hier für wur de ervor zehn Jah ren mit dem För -der preis der Hanns-Sei del-Stif -tung aus ge zeich net. Zu dem be -trat Bör ner Neu land: Er hatsich mit sei ner Aku stik gi tar redes Lied gu tes von Paul Ger -hardt und Mar tin Lu ther an ge -nom men. Da mit be treibt er Ver -kün di gung der be son de ren mu -si ka li schen Art.

– Über wel che Art von Mu sik sindSie zum Gi tar ren spiel ge kom men?

– Zu mei nem 13. Ge burts tag hatmir mein Va ter ei ne Gi tar re ge -schenkt. Ich war da mals fas zi niertvon der Mu sik der Bea tles, Si mon& Gar fun kel usw. Die se Mu sikwoll te ich un be dingt sel ber spie len

und ha be mir da bei auf der Gi tar revie les selbst bei ge bracht.

Spä ter ist denn der Wunsch ent -stan den, mei nen ei ge nen Stil zu ent -wickeln und auch ei ge ne Songs zuschrei ben.

– Ein Kenn zei chen Ih res ei ge nenStils sind die „Cho rä le auf sechs Sai -ten“. – Un ter die sem Mot to ste hen vie -le Ih rer Ton trä ger und Kon zer te. Wiesind Sie auf die Idee ge kom men, zumBei spiel Paul-Ger hardt-Lie der aufder Gi tar re zu spie len?

– Schon mei ne El tern ha ben mitmir Paul-Ger hardt-Lie der ge sun -gen. Außer dem ha ben wir als Fa mi -lie re gel mäßig die Got tes dien ste inun se rer Ge mein de be sucht. Da durchha be ich vie le der al ten Kir chen lie -der ge hört und ge sun gen. Man cheha ben mir sehr gut ge fal len und ichha be mir über legt, wie sie auf der Gi -

tar re klin gen wür den. Da ist dieIdee ent stan den, die al ten Cho rä leauf neue Art und Wei se zu spie len,

jen seits von Kir chen mau ern undOr gel klän gen.

– In die sem Jahr be ar bei te ten SieLu ther-Lie der für Aku stik gi tar re – ei -ne große Her aus for de rung! Wie fandder Gi tar rist Bör ner einen Zu gang zuLu thers Mu sik?

– Die Paul-Ger hardt CD war be -reits nach kur z er Zeit ein Best sel ler.Mein Ver lag hat mich des halb be auf -tragt, hin sicht lich des Re for ma ti -ons ju bi lä ums 2017 und der be reitsbe gon ne nen Lu ther de ka de nun auchdie Lie der des Re for ma tors für dieGi tar re zu be ar bei ten.

Zu An fang ha be ich mich an denLu ther cho rä len von Jo hann Se ba sti -an Bach ori en tiert. Es er schi en miraber un mög lich die se ge wal ti ge Mu -sik auf ei ne Gi tar re zu re du zie ren.

Dann ha be ich mich dar an er in -nert, dass Lu ther selbst Lau te ge spielt

und sei ne Lie der ver mut lich auf derLau te kom po niert hat. Die ser Ge -dan ke hat mir sehr ge hol fen, einenZu gang zu sei nen Lie dern zu fin den.

– Lu ther auf der Gi tar re, lei seKlän ge der Sai ten an stel le des mo nu -men ta len Or gel klangs. Öff net dasnicht auch ein neu es Hör ver ste hen?

– Ja, ich glau be schon. „So ha beich Lu ther noch nie ge hört“, ist ei nehäu fi ge Re ak ti on. Lu thers Lie derklin gen oft et was kämp fe risch undkan tig. Es ging mir dar um dieGrund struk tur sei ner Me lo di en zuer hal ten, sie aber in einen er wei ter -ten mu si ka li schen Zu sam men hangzu stel len. Des halb ha be ich sie mitEle men ten aus Klas sik, Folk undJazz ver bun den. Das Er geb nis hatmich selbst über rascht.

g Hol ger Man ke

In ter net: www.rein hard-boe r ner.deAk tu el le CD: Mar tin Lu ther – Cho -rä le auf sechs Sai ten in ter pre tiertvon Rein hard Bör ner, er schie nen 2010bei cap-mu sic

So ha be ich Lu ther noch nie ge hörtIm Ge spräch mit dem Gi tar ri sten Rein hard Bör ner

24 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

– Na, hadd ad jak még egy pu -szit! – mond ta anya ne vet ve az aj -tó ban.

– Az tán jók le gye tek! – tet tehoz zá apa.

Non csi, Ka mil la és An na mo so -lyog tak, de Bor si kát, a há rom -éves leg ki seb bet nem le he tett le -szed ni anyá ról.

– Mu száj in dul nunk, ki csim.Tu dod, meg be szél tük, hogy mostel kell men nünk apá val. De na gyonsi e tünk. Meg lá tod, mi lyen ha marel re pül az a tíz nap, és utá na máritt is lesz a ka rá csony.

– Huj já! – sik kan tott bol do gana ki csi, és kör be fu tot ta a la kást.Apa meg anya in tett, és gyor san el -in dult a rep tér re. A há rom nagyössze né zett, és só haj tott egy na -gyot. Nem lesz könnyű ez az idő -szak…

Az el ső na pok ne he zen tel tek, dea ma ma so kat se gí tett a ház kö rül,és las sacs kán min den ki be le rá zó -dott az új hely zet be. A leg ne he zebba hét vé ge volt. A lá nyok nem ta lál -ták a he lyü ket. Hi á nyoz tak a nagybe szél ge té sek, sé ták, fi nom sü tik,kö zös ol va sás, film né zés. Egy es te,ami kor Bor si ka már el aludt, együttül tek a nap pa li ban.

– Lá nyok, nek tek nincs hi ány -ér ze te tek? – kér dez te An na.

– De igen, anya ilyen kor már ja -vá ban süt ni szok ta a mé zes ka lá -cso kat, és a ka rá csony fát is elszok ták hoz ni – he lye selt Non csi.

– És mind ez el ma rad idén… –só haj tott An na mor co san.

– De hát meg be szél tük anyá val,hogy most csak bol ti sü ti leszmeg egy kis fe nyő asz tal dísz. Hanin cse nek itt hon, nem vár hat juk eltő lük – győz köd te ön ma gát isNon csi.

– Mi lyen kár! – bús la ko dottKa mil la. Majd hir te len a fe jé hezka pott. – De hi szen elég na gyokva gyunk már egy ka rá csony meg -szer ve zé sé hez! Mi ért ne csi nál hat -nánk meg eze ket mi? – ug rott föllel ke sen a he lyé ről.

– Ez az! Jó öt let! Olyan ka rá -csonyt ké szí tünk, ami lyen mégnem volt a vi lág tör té ne lemben! –ki ál tott föl An na.

– Ki vé ve per sze a leg el sőt, ami -kor Jé zus meg szü le tett – tet tehoz zá a pon tos ság ked vé ért ne vet -ve Non csi.

A lá nyok össze dug ták a fe jü ket,és még so ká ig ter vez get ték az ün -ne pi elő ké szü le tet. A sok öt letcsak úgy áram lott be lő lük, vé gülNo é mi pa pírt, ce ru zát fo gott, ésfel osz tot ta a fel ada to kat.

An ná ra ju tott a ka rá csony fa be -szer zé se. Nagy lel ke sen tár gyalt afa lu összes áru sá val, és ha ma ro santel je sen kép ben volt a fe nyő faj tákés az árak te kin te té ben. Na gyonbol dog volt, hogy tíz éve sen egye -dül dönt het egy ilyen fon tos kér -dés ben. Hosszas mér le ge lés utánegy há rom mé te res ezüst fe nyőtvá sá rolt meg, ami hez ki al ku dottegy in gye nes ház hoz szál lí tást is.No é mi és Ka mil la döb ben ten né -zett vé gig a ha tal mas fán, amely azud var fe lét be töl töt te.

– Hé, mi ez? A té li tü ze lőnk? –rik kan tott pi ma szul Ka mil la. Non -csi a fe jét va kar ta.

– An na, te le mér ted, hogy be -fér-e a ház ba ez a dög? – kér dez -te gya na kod va.

– Már mi ért ne fér ne be? – né -zett rá ki ke re ke dett sze mek kelAn na. – Kü lön ben is, tu dod te,

mennyit al kud tam én er re a fá ra?Az ezüst fe nyő a leg drá gább idén,és ezt a da ra bot a va lós ár fe lé értvet tem. És még el is hoz ták! – pat -to gott.

– Klassz! – mond ta Ka mil la. –De hol tu dod fel ál lí ta ni?

– Hát a … nap pa li ban? – té to -vá zott a kis be szer ző.

– Bel ma gas ság ket tő mé ter húszcen ti – vág ta rá a té nye ket Non csi.

Egy da ra big még el vi tat koz tak,az tán vé gül elő ke rült a fű rész és afe nyő fa tar tó, és nagy ne he zen mé -ret re nye sze tel ték az óri ást. Ké sőbbrá döb ben tek, hogy a tar tó nak is vanma gas sá ga, így még egy kis nyi szá -lásra volt szükség, de vé gül még is -csak el ké szült a fa. A te te je ugyanígy is vissza haj lott egy ki csit a szo -bá ban, de meg egyez tek, hogy idénnem tesz nek rá csúcs díszt, és kész.

Non csi, a ti zen há rom éves leg -na gyobb lett a sü tik fe le lő se. Ha -tal mas adag mé zes ka lács tész tátgyúrt be, és min den dél után sü töttki egy-két tep si vel. A kész sü ti ketegy ke rek do boz ba gyűj töt te aspájz ban.

– Ször nyű – gon dol ta a har ma -dik na pon –, mi lyen las san ha la -dok. Mint ha ugyan annyi len ne,mint az el ső nap – és só hajt va foly -tat ta a mun kát.

A tur pis ság ra ha ma ro san fényde rült, ami kor Bor si ka blú zánmeg pa pu csá nak tal pán gya núsmor zsá kat fe dez tek fel, az es tirend ra kás nál pe dig az egyik já té -kos ko sár ból a föld re bo rult egy

nagy adag mé zes ka lács. Ki csitmeg gyö tör tek vol tak a meg ke rültsü tik, né hány ból hi ány zott is egy-egy ha ra pás nyi, de a rej tély ez zelmeg ol dó dott, és a sü tis do boz egyma ga sabb polc ra ke rült ez után.

Ka mil lá nak, a kö zép ső nagy -lány nak ju tott a ház fel dí szí té se.Mi vel lát ta test vé rei ku dar cát, el -ha tá roz ta, hogy ő hi bát la nul fog -ja tel je sí te ni a fel ada tát. Egy ide igné ze get te a ki ra ka to kat, hogy öt -le tet me rít sen. A leg job ban a vi rág -bolt tet szett ne ki. Itt az égő so ro -kat gyö nyö rű kacs ka rin gók ba ren -dez ték el a fa lon. El dön töt te, hogyő is ilyet ké szít itt hon ra. El ső ne -ki fu tás ra cel lux szal pró bál ta fel erő -sí te ni a vi lá gí tó cso dát, de a ra gasz -tó igen ha mar meg ad ta ma gát, ésaz egész dísz a föld re hul lott. Arajz sze gek kö zül csak egyet len -egyet nyo mott be a tö més fal ba,

rög tön rá döb bent, hogy nem nyertaz öt let. Pi cit sze me zett a fú ró val,de azt azért még sem mer te mostki pró bál ni. Né mi fej va ka rás utánta ná csot kért jó ba rát já tól, a vi rág -bol tos né ni től. Együtt ar ra ju tot -tak, hogy az égő sor csak szö gek kelrög zít he tő. Ezt kell va la hogy meg -ol da ni. Vé gül a fa lon le vő ké pe ketszed te le, így a ma ra dék szö gek kö -ré tud ta ren dez ni a díszt. Igaz, elő -ször nem ért el a du gó a kon nek -to rig, de má so dik ne ki fu tás ra tö -ké le te sen si ke rült a dí szí tés.

Ahogy tel tek a na pok, úgy kez -dett egy re job ban el ha tal ma sod nia lá nyo kon a ka rá cso nyi han gu lat.Eszük be ju tott, hogy ke res ni kel -le ne a szent es té hez va la mi szép ze -nét is. Ezen ki csit össze vesz tek,mert No é mi klasszi ku sat, Ka mil -la po pot, An na pe dig Gryl lustakart, Bor si ka meg ijed té ben el -kezd te éne kel ni a „Bújj, bújj, zöldágat”. Vé gül egy kis gos pel benegyez tek ki.

A Fül ler csa lád ban karácsony -kor min den ki adott egy kis ap ró -sá got min den ki nek, így ün nepelőtt nagy szo kott len ni a cso ma -go lá si láz. Idén azon ban rá jukma radt a ta ka rí tás, a te rí tés meg akis Bor si lefog la lá sa is, így ezzel bi -zony na gyon le vol tak ma rad va.Non csi, aki a leg gyor sab ban tu dottcso ma gol ni, jó öt let tel állt elő.

– Az enyé met ki vé ve ad já tok idea ku pa co to kat, és én egy ket tő rebe cso ma go lok he lyet te tek is, jó?

A lá nyok na gyon meg örül tek

en nek, és gyor san oda hord ták aszebb nél szebb meg le pe té se ket,Non csi meg mun ká hoz lá tott.Eze ket hó em be res be, azokat fe -nyő ágas ba, ama zo kat meg aranycsil la gos ba rej tet te el, és né hány kismas ni dísz után bol do gan fel só haj -tott. Kész.

Most már na gyon hi á nyoz tak aszü le ik, még jó, hogy a dél utá ni is -ten tisz te let re ha za ér nek. A hó ishul la ni kez dett szép nagy pely hek -ben, iga zi, szí vet me len ge tő ka rá -cso nyi han gu lat lett. Per sze ez zelegyütt ne he zebb lett a köz le ke dés,és apa meg anya te le fo nált, hogykés ni fognak. Vé gül a gye re kekegye dül men tek a temp lom ba. Abet le he mes jól si ke rült, kár, hogyanyá ék nem lát hat ták az idén.

Ha za fe lé már min den ki csakrá juk tu dott gon dol ni. Mi kor jön -nek, mer re jár nak? A lá nyok a

me leg szo bá ban vár ták, hogy vég -re be ka nya rod jon az ud var ra azau tó. Min den szé pen el ké szült,az asz tal meg te rít ve, a ze ne isszólt hal kan, fi no man, és még a ka -rá csony fa fel dí szí té se is egész jól si -ke rült. Egy szer csak Bor si ka –akit egy ide je már nem le he tett le -szed ni az ab lak pár kány ról – ha tal -ma sat sik kan tott:

– Meg jöt tek, meg jöt tek! Anya,apa, de jó, hogy itt vagy tok!

Mind az elő szo bá ba fu tot tak, ésa be lé pő szü le ik re ve tet ték ma gu -kat. Volt nagy ölel ke zés, pu szil ko -dás. A szü lők nem győz tek cso dál -koz ni, mi lyen szép a la kás, mi lyenfi nom il lat van, és ami kor a ka rá -csony fát is meg lát ták, azt semtud ták, ho va le gye nek a meg le pe -tés től.

– Na hát, lá nyok – csap ta összea ke zét apa –, ti az tán ki tet te tekma ga to kért! Hihetetlenül szépaján dé kot ké szí tet te tek ne künk!

– Ilyen la kás ba me sés ha za ér ni– tol dot ta meg anya. – Bi zony. Kihit te vol na, hogy ilyen ügyes nagylá nya ink van nak! – majd vic ce senszét tár ta a kar ját, és mo so lyog vavál lat vont. – Pe dig még csaknem rég szü let te tek.

– Néz zé tek csak meg az aján dé -ko kat is! – biz tat ta őket Ka mil la.

Mind annyi an a fa kö ré gyűl -tek, és ek kor lett csak nagy ne ve -tés. Mert ki de rült, hogy No é mi anagy si et ség ben nem ír ta rá, hogyme lyik cso ma got ki ki nek szán ta.Apa meg anya ka cag va tet ték a fa

alá a sa ját aján dé ka i kat is, és hogymég vic ce sebb le gyen a do log, őksem árul ták el, me lyik cso mag kié.Így es he tett meg, hogy apa egy já -ték lo vat bon tott ki elő ször ma gá -nak, ami re azon nal le csa pott a kisBor si ka, anya meg egy mik rosz kó -pot ta lált, amit Non csi gyor san elis vett tő le bol do gan pi ron kod va.

Vé gül min den ki meglelte a sa -ját aján dé ka it, de a leg job ban per -sze egy más nak örül tek.

– Mi cso da ka lan dos cso ma go -lás volt ez! – só haj tott fel mo so -lyog va apa. Az tán biz ta tó an Non -csi ra ka csin tott.

– De hát egy ba ki egy ka rá -csony ra nem is olyan sok…

A há rom nagy lány egy más rané zett, és hun cu tul össze mo so -lyog tak.

g Fül ler Ka mil laés Fül ler Tí mea

Ka rá csony Fül ler mód raNo é mi négy éves volt azon a ta va szon, ami kora gyü le ke zet új or go nát ka pott. Mind annyi anlel ke sek vol tunk et től, so kat be szél get tünk ró -la, és na gyon vár tuk, hogy meg ér kez zen.Ami kor vég re ott volt a hang szer, iz ga tot tanme sél tem No é mi nek, akit épp az ovi ból kí sér -tem ha za.

– Si es sünk – mond ta –, ret te ne te sen kí ván -csi va gyok rá, mi lyen szí nű!

És tény leg sza bá lyo san fu tott ha zá ig. A hang szert ép pen csak ki cso ma gol ták a vé -

dő desz kák és -kar to nok kö zül, ott állt a te remkö ze pén. No é mi csen de sen, fi gyel me sen kör -be jár ta, az tán kö ze lebb hú zó dott hoz zám, éshal kan meg kér dez te:

– Sze rin ted fog ez még va la ha vi rá goz ni?

* * *

Ka mil la na gyon sze re tett csi nos len ni. A leg -hi de gebb tél ben is lel ke sen vá lo ga tott a szok -nyái kö zött, és leg alább benn kis asszo nyo sanöl tö zött fel. Két és fél éves volt, ami kor egy szépau gusz tu si na pon a kis test vé rét, An nát meg -ke resz tel tük. Mi vel na gyon cser fes volt, nemtúl gyak ran mer tük el vin ni is ten tisz te let re.Így most et től is na gyon lel kes volt. Fel is ki -ál tott öröm mel, jó han go san, ami kor a lel ké szek– köz tük apa is – be vo nul tak:

– Mi lyen szép ün nep van ma! Min den ki el -jött a temp lom ba, min den ki csi nos, min den -ki szok nyá ban van. Még édes apa is!

* * *

A gye re ke ink ki csit sely pí tet tek pi ciko ruk -ban. Így szü let he tett meg a kö vet ke ző öku me -ni kus be szél ge tés Ka mil la és a ba rát nő je, Re -be ka kö zött:

– Hol vagy, Je be ka?!– Nem va gyok én Je be ka! Én Le be ka va gyok!(Sok szor eszem be jut, hogy mi is ki csit így

he lyes bít jük egy mást…)

* * *

Lel kész csa lá dos ta lál ko zón hang zott el a Ge -men ci-er dő ben a kö vet ke ző pár be széd:

– Jé, apa, nézd, ott egy szó szék!– Az nem szó szék, ha nem vad les. – Vad les?– Igen, on nan jó messze el le het lát ni, sok vad

lát szik. – Ja, ér tem már. És a mi szó szé künk is azért

ma gas, mert ak kor sok vad lát szik?…

* * *

Ka rá cso nyi je le ne tünk elő adá sán az egyik kis -fi ú nak az volt a fel ada ta, hogy a szó szé ken el -búj va az Úr hang ja le gyen. Ami kor vé get ért ada rab, és le jött a ki csi, az egyik ovis tár sa meg -szó lalt:

– Te jó ég, Zsol ti az Úr! Min dig öre gebb nekkép zel tem.

* * *

Reg ge li nél kis koc kák ra vág tam két éves Bor silá nyunk ke nye rét, hogy könnyeb ben meg tud -ja en ni. Mi kor el ké szült, szó ra ko zot tan be kap -tam egy fa la tot be lő le. Kí ván csi an fi gyelt, az -tán meg kér dez te:

– Ne kem ké szí tet ted? – Per sze, ne ked – fe lel tem gya nút la nul.– Jó, ak kor ne edd meg!

* * *

Az egyik kó rus pró bán ott volt pár kis gye rek is.Szé pen el ját szot tak a sa rok ban, a fel nőt tek megéne kel tek: „Mél tó a bá rány, hogy ve gyen di cső -sé get…”

A pró ba vé gén az egyik kis lur kó meg kér dez -te:

– Most már rá ér tek, ugye? El mond já tok ne -künk is, hogy mi ért ló a bá rány?

* * *

Ba ba-ma ma klu bon so kat éne ke lünk a gye re -kek nek. Egy szer Bor si ka egy ilyen al ka lom malazt kér te, hogy a Gé za ma la cot éne kel jük el. Ta -nács ta la nul néz tünk össze, és csak nagy so ká -ra jöt tünk rá, hogy ez a Bó bi ta. „…szár nyat i-Gé za ma lac ra…”

g F. T.

Vi dám per cek

E G Y L E L K É S Z C S A L Á D N A P L Ó J Á B Ó L

RA

JZ:

FÜ

LLE

R K

AM

ILLA

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 25

Hó pely hecs ke meg szü let ni ké szült.Fel hőany ja ha sá ban ku co rog va-mo -co rog va sok ezer test vér ké jé vel együttvár ta már az áhí tott per cet, ami korút nak in dul hat a tit kok kal tel jes is me -ret len be, le a föld re, az em ber vi lág -ba. Va jon mi lyen le het ott az élet, alát ha tat lan messze ség ben? S ho gyanfo gad ják majd az em be rek az ér ke zé -sét? Ész re ve szik egy ál ta lán? – tű nő -

dött el gya kor ta Hó pely hecs ke any -ja kö rül öle lő biz ton sá gá ban. Azon -ban a töp ren gés ide je to va tűnt, hiszin dul nia kel lett. És út ra kelt… Az éte -ri ma gas sá gok ban még hal lot ta az an -gya lok mennyei mu zsi ká ját, amint di -csé re tet mon da nak az ég és a földUrá nak, és imád ják Jé zust, a vi lágMeg vál tó ját, aki nek ada tott min denha ta lom mennyen és föl dön, s akimég is kész volt ki csiny, tö ré kenycse cse mő ként er re a vi lág ra jön ni salá száll ni az ég ből, mi ként egy tisz -ta, ici pi ci hó pely hecs ke. Az an gya loköröm éne ket zeng tek fent az ég ben,úgy, mint va la mi kor ré gen, az időktel jes sé gé ben, ami kor meg szü le tett aMes si ás. Ka rá csony volt lenn, a föl -dön és fenn, az ég ben…

Hó pely hecs ke csak szállt, csakszállt, s mind eköz ben test vé re i velvíg tán cot járt. S amint egy re eresz -ke dett le fe lé a tér és az idő vé ges vi -lá gá ba, úgy hal kult az an gya li kó rusvi dám éne ke, s nőt tön-nőtt a csöndés a sö tét ség. „Mi vég re szü let tem?Ho vá kell le es nem? Hol a he lyem?”– vissz han goz ta a mély fe ke te éj sza -ka a hó fe hér pi hécs ke kér dé se it. Kis -vár tat va vá laszt ka pott mind ezek re,ami kor nagy len dü let tel meg je lent aszél, s ezt mon dot ta: „Egyet se félj, pi -ciny ba rá tom, én a he lyet szá mod rameg ta lá lom, ahol él ned s hal nodkell! Csak bát ran bízd rám ma gad,hisz én azért szü let tem, hogy az út -ke re ső ket jó irány ba te rel jem!” S az -zal a szél a há tá ra kap ta Hó pely hecs -két, s ő re pült ve le ke cse sen és ön fe -led ten.

Egy kis vá ros fö lé ér kez tek, amely -nek ka rá cso nyi fé nyei már messzi rőlin te get tek. A köz té ri ka rá cso nyi ze -ne be töl töt te a hi deg ut cá kat, ami -kép pen a fris sen sült má kos ka lács il -la ta a me leg szo bá kat. Hó pely hecs -ké vel röp té ben meg esett, hogy né -hány ház ab la kán be le sett. Az egyikhaj lék ab la ká ban állt egy öreg apó, aki -nek ha ja fe hér volt, mint a hó. Bot -já ba, egyet len tá ma szá ba ka pasz -kod va né zett ki az ab la kon, el me reng -ve a ré gi szép idő kön, ami kor még amin dig jó ke dé lyű fe le sé ge ke zét

fog va, együtt ün ne pel ték a va rázs la -tos ka rá csonyt. Az ünnepet szá -muk ra so ha nem a tár gyi aján dé koktet ték szép pé és meg hit té, ha nem asze re tet, a bé ke, az öröm, amellyelegy mást a hét köz na pok ban is meg -aján dé koz ták, va la mint az, hogyegyütt tud tak fi gyel ni az Is ten igé jé -re, ezért tud tak egy más ra is fi gyel ni.„Mi lyen szép is volt!”– só haj tott fel

a szép ko rú bá csi, aki nek ugyan márhaj lott volt a há ta, de egye nes a te kin -te te. Egye nes, tisz ta te kin tet tel né zetta múlt ba s a jö vő be is, aho gyan azthit ve se, az ál dott em lé kű asszony istet te egy ko ron. Bár a ne je el ment amin den élők út ján, de ott hagy ta aház ban a de rű jét. „At tól, hogy a ha -jam de res, a ked vem még le het de -rűs” – csen dül tek fel lel ké ben hőnsze re tett fe le sé ge sza vai, aki nekmessze hang zó ka ca gá sa át ha tol mégaz idő egy re sű rű sö dő szö ve tén is, ésaki nek év ti ze dek múl tán is úgy tud -ta meg fog ni a ke zét, mint azon acsen des, hó esé ses té li dél utá non,ami kor hir te len vi rág ba bo rult min -den. Ami kor az ab lak előtt áll va,gon do la ta i ba me rül ve a ked ves ag -gas tyán meg pil lan tot ta az el ső szik -rá zó hó pi hét, Hó pely hecs két, ha -tár ta lan öröm tün dök lött fel ar cán,mint ha va la mi föl dön tú li bol dog ságke rí tet te vol na ha tal má ba. Hó pely -hecs ke gyer me ki áhí tat tal fi gyel teaz öreg urat, be le fe led kez ve an nak„de res de rű jé be”. Ami kor még aszent ad vent ben, az égi ma gas ság banfel hőany ja vé del met nyúj tó ölé benvá ra ko zott ar ra, hogy meg szü let -hes sen, hal lot ta, amint az an gya lokígy tár sa log nak egy más sal: „Aki mástfel üdít, ma ga is fel üdül.” Pon to san eztérez te most ő is, s ez zel az üde ség gelfoly tat ta to vább út ját.

„Men nünk kell to vább, még nemér kez tél meg!” – szó lí tot ta meg a szél.Hó pely hecs ke per dült-for dult a szél -ben, ked ve sen, ün ne pi en, szé pen,hisz ő a tán cá val ün ne pel te az Úr Jé -zus meg szü le té sét. Bé kés, nyu godtvolt a táj, a gyer me kek vi dám da la isün ne pi ra gyo gást ho zott az éj sza ká -ba, amint kán tál ni jár tak ház ról ház -ra. Az egy re sű rűb ben hul ló hó ismeg fé nye sí tet te az es tét s az em be -rek ked vét. Ki vé ve azt a mar co nakül se jű fér fi ú ét, aki nem en ge dett alel ké be ra gyo gást, csak hi deg nya fo -gást. Lá bát ter pesz be té ve, vál lán egyha tal mas hó la pát tal állt ud va rán,mi köz ben fe nye ge tő en né zett Hó -pely hecs ké re és sok-sok test vé ré re,s aj ká ról nem akart szűn ni a nya fo -

gás. Ahogy sű rű sö dött a hó esés,úgy sű rű söd tek a mél tat lan ko dósza vak, ame lyek szá ját el hagy ták.„Nem sze re tem a fe hér ka rá csonyt,nem sze re tem a hó esést, csak a bajvan ve le, mert foly ton la pá tol ni kell!”– szaj kóz ta sza ka dat lan. Majd sze -me it a föl dön el te rü lő fe hér anyag -ra sze gez ve, hány ta a ha vat meg ál lít -ha tat la nul. S mi köz ben fa gyos te kin -tet tel és dü hödt hév vel csak la pá toltés la pá tolt, nem vet te ész re, hogy el -ás ta ma gát a zú go ló dás és az öröm -te len ség jég ver mé be. Már nem tu -dott az ég re néz ni és gyö nyör köd nia hó esés ben, mint va la ha, ki zá ró laga föld re fó kusz ál ta min den fi gyel métés ere jét, ezért vált ilyen föld höz ra -gadt tá. Nem tu dott fel fe lé néz ni,csak gör csö sen le fe lé. Már nem tu -dott és nem is akart fel eme lő, ün ne -pi pil la na to kat meg él ni, csak le fe léhú zó kat. Nem fog lal ko zott sem a ka -rá csony ün ne pé vel, sem a sze met,szí vet gyö nyör köd te tő hó esés sel. Ezaz em ber szo mo rú lát ványt nyúj totton nan fe lül ről is, ahon nan Hó pely -hecs ke fi gyel te őt. A könnyed, já té -kos hó pi he ne héz szív vel foly tat ta to -vább út ját.

Hű sé ges jó ba rát ja, a szél a kis vá -ro son kí vül re re pí tet te, s ő meg lá tottegy he gyek kel kö rül ölelt ta vacs kát.„Meg ér kez tél!” – mond ta a len ge de -ző szél. „Ide kell le hul la nod, itt a he -lyed! Ké sőbb még ta lál ko zunk!” S ez -zel a mon dat tal a szél el il lant, ott -hagy va a pi ci ke hó pi hécs két. „Égáld jon!” – kö szönt el Hó pely hecs ke.A tó be fa gyott víz tük rén vi dá mankur jon ga tó gye re kek kor cso lyáz tak.Egy kis fiú ép pen el esett a jé gen, s ke -ser ves sí rás ra fa kadt. De amint meg -lát ta, hogy es ni kezd a hó, nyom banel szállt a szí vé ből a bú. „Hur rá, hulla hó!” – ki ál tot ta öröm it ta san. Fel állt,ma gas ba emel te a kar ja it, s Hó pely -hecs ke ép pen a kis fiú ke zé ben lan -dolt. „Mi lyen cso dá la tos vagy, Hó -pely hecs ke!” – mond ta a gyer mek. Api ciny ke hó pi he a kis le gény öröm tőlra gyo gó sze me i nek tük ré ben meg lát -ta ön ma gát. „Mi lyen ki csi ke va gyok,s en nek a gyer mek nek még is mi lyennagy örö met je len tek! Ezért a pil la -na tért ér de mes volt meg szü let nem –gon dol ta ma gá ban. – Mind járt el ol -va dok a gyö nyö rű ség től!”

S a kis fiú me leg te nye ré ben va ló -ban ol vad ni kez dett. Nem volt szá -má ra fáj dal mas az át ala ku lás, a szi -lárd hal maz ál la pot ból va ló el mú lás.Pi ci, fe hér tes te át lát szó, tisz ta víz -csep pé vál to zott, vé gig gör dült a kis -fiú ke zén, le mos va ró la a ma sza tot,majd be le hul lott a fe ke te föld be. Ámnem ma radt örök re ott, nem nyel teel a föld örök re.

Más nap dél ben, ami kor a ha ran -gok meg kon dul tak, a si mo ga tó nap -su ga rak hang ját hal lot ta, amint őthív ják. Fel kelt hát a szo ron ga tó rö gökkö zül, s mint lát ha tat lan, de na gyonis va ló sá gos pá ra vissza tért oda,ahon nan el in dult: az ég be. Az ég be,amely nincs is olyan nagy messze ség -ben, mint aho gyan mi, föl dön küz dőem be rek sok szor gon dol juk. Hiszaz el ső ka rá csony kor, ami kor az ÚrJé zus meg szü le tett, az ég a föld reszállt. Egy sze rű en, tisz tán, mint a hó -pe hely. S ez a cso da ma is meg tör tén -het mind azok éle té ben, akik át élik,mi is az iga zi ka rá csony, akik en ge -dik, hogy az ő szí vük ben is meg szü -les sen a Sza ba dí tó. Egy sze rű en, tisz -tán, mint a hó pe hely…

g Ko czogh Ju li an na

Ki csi Hó pely hecs ke nagy uta zá sa„Ha son la tos a mennyek nek or szá gaa mus tár mag hoz, a me lyet vé vén azem ber, el ve te az ő me ze jé ben; a melyki sebb ugyan min den mag nál, de ami kor fel nő, na gyobb a ve te mé nyek -nél, és fá vá lesz, annyi ra, hogy reászál la nak az égi ma da rak, és fész ketrak nak ága in.” (Mt 13,31–32)

„Gyer mek ko rom tü kör cse re pei” –jut nak eszem be Sü tő And rás sza vaia há rom fe nyő fá ra gon dol va, me lyekszin te há rom év ti ze den át dí szí tet téka szü lői ház ud va rát.

Még gye re kek vol tunk, mi korapám öt fe nyő fát ül te tett, hogy majdha fel nő nek, a to bo zo kat fel tud jahasz nál ni ko szo rú ké szí tés hez. Apámugyan is köny ve lő volt, de ott hon egynagy ker tes ház gaz da sá gát ve zet te,ahol vi rág ter mesz tés sel és ko szo rú -ké szí tés sel fog lal ko zott anyám malegyütt. Ez a plusz jö ve de lem je len tő -sen hoz zá já rult ah hoz, hogy a het -ve nes évek ben új há zat épít het -tünk. Éven te több ször ki ment acsa lád az er dő be fe nyő to bozt szed -ni a ko szo rúk hoz. Ezt pró bálta apámmegkönnyí te ni az ud var ra ül te tettfe nyők kel.

A fák szin te ész re vét le nül fel nőt tek,ve lünk együtt, meg szok ta őket a sze -münk, be le nőttek a tu da tunk ba. Azal só ága i kat az évek so rán fel hasz nál -tuk a ko szo rúk hoz. Egy re ma ga sabb -ra nőt tek, el hagy ták a há zat, be le nyúl -tak az ég be. Az egyiket jó né hány éveki kel lett vág ni, túl sok fényt el vett, el -nyom ta a gyü mölcs fá kat. Né hányéve már to boz is ter mett. Igaz, más -faj ta, mint ami lyet meg szok tunk.

Köz ben a szü le im meg öre ged tek,mi ki re pül tünk a csa lá di fé szek ből, ako szo rú ké szí tés is ab ba ma radt. Afák pe dig egy re nőt tek, gyö nyö rű lát -vány volt, ami kor ta vasszal ki rü -

gyez tek. Ren ge teg ga lamb fész keltraj tuk.

Tíz éve már, hogy apám meg halt.A sír já ra is ju tott min den év ben a fe -nyő ágak ból.

Egyik nyá ron nagy vi har volt.Anyám fél ni kez dett, hogy a szél ki -csa var ja a ha tal mas fá kat, és össze -tö rik a ház te tőt. Ta valy sok fát té -pett ki a vi har a kör nyé ken. Ek korkezd tünk el azon gon dol koz ni, hogyki kell vág ni a fenyőket. Úgy érez -tem: a leg szebb do log egy fe nyő éle -té ben, ha ka rá csony fa ként fe je zibe pá lya fu tá sát. Az ün nep előt tihét re be ter ve zett fa vá gás előtt mégegy szer ha za u taz tam, hogy utol já -

ra lás sam őket. Ak kor még nemgon dol tam, hogy ennyi re meg vi selmajd a hi á nyuk.

A fa vá gás nap ján nem vol tam ott -hon. Egész nap ott járt az eszem, fél -tet tem anyá mat, hogy be le rop pan.Dél után te le fo nált, hogy ki vág ták afá kat. El mond ta, hogy az egész ut caössze gyűlt, min den ki se gí te ni pró -bált. A ha tal mas fák ága it vit ték ha -za ka rá csony fá nak, de még így is te -le az egész ud var.

Uram Is ten, gon dol tam, olyan le -het az egész, mint egy ha tal mas te -me tés.

Le ír ha tat lan fáj dal mat érez tem.Egész éj jel nem alud tam sem mit.Úgy érez tem: a gyer mek ko rom egyré szét most tép ték ki a lel kem ből. Hi -szen ezek a fák él tek, ész re vét le nül ottél tek kö zöt tünk, lát tak ben nün ket fel -nő ni, óv tak, ta kar tak ben nün ket anap tól, a ha va sok tisz ta le ve gő jéthoz ták kö zénk a po ros, ki bír ha tat la -nul for ró nya rak ide jén. És má tól nin -cse nek töb bé.

Két nap múl va tud tam csak ha za -men ni. A lát vány, ami fo ga dott,nagy já ból fed te az el kép ze lé se i met.Fel mász tam a ha tal mas, ki dön tött fa -rön kök re, és szét néz tem.

A há rom nagy fa há rom temp lom -ba ke rült. Ol dal só ága it hord ták azem be rek. Mi lyen jó, hogy sok csa lád -nak nem kel lett pén zért ven nie a ka -rá csony fát! A fák tör zsé ből ge ren dátvá ga tunk, meg erő sí te ni ve le a ház te -tő szer ke ze tét. Egy fe nyő meg ma -radt az öt ből. A ki vá gott fák alatt há -rom kis fe nyő cse me tét vet tünk ész -re, ame lyek tel je sen el tör pül tek anagy fák ár nyé ká ban. Van te hát után -pót lás, és még ül te tünk is.

Egy re töb bet gon do lok ar ra, hogyezek a fák ön ma gu kat ad ták jó té ko -nyan, tes tük fel da ra bo ló dott, hogy

sok ház ban gyúl jon meg raj tuk aka rá cso nyi láng. Bi zo nyá ra tű zi fa islesz be lő lük, hogy me le ged je nek azem be rek. Akár csak Krisz tus, aki ön -ma gát ad ta, hogy él jünk ál ta la. Egyha tal mas te me tés, hogy élet fa kad jonbe lő le. A fe nyők ál dást osz tó, ki tártkar jai alatt több szá zan vet ték ma -guk hoz Krisz tus tes té nek és vé ré nekje gye it.

A fáj da lom las san el mú lik. Meg -ma rad a re mény ség, hogy örö metsze rez tünk ve le má sok nak. Ta vasszalfát ül te tünk, még töb bet, mint ahányvolt. Ta lán fel nő ve ál dás sá le het nekmajd má sok éle té ben.

g Orosz Otí lia Va lé ria

Ál dást osz tó fe nyő fák

Novellaíró-pályázatunk anyagaiból

FO

TÓ:

LUK

ÁC

S G

AB

I

26 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

„Na ro dil sa Kris tus Pán, ve seľme sa!Z ruže kvet vy kvi tol nám, ra duj me sa!Z živo ta čis té ho, z ro du kráľov ské honám, nám na ro dil sa!“ – spie va me ra -dost ne, ve se lo v Šted rý Ve čer tú tokrás nu pie seň Ju ra ja Tra nov ské ho.

Ale na ozaj máme tú veľkú ra dosťtej via noč nej do drej zves ti-ako ma lina pr vých Via no ciach pas tie ri,kedpo ču li an jel ský chór spie vať: „Ne boj -te sa, veď zves tu jem vám veľkú ra -dosť, kto rá bu de všet ké mu ľudu, le -bo na ro dil sa Vám dnes v mes te Dá -vi do vom Spa si teľ, kto rý je Kris tusPán.“ (Ev. p. Luk 2,10-11)

Ľu dia v našom dnešnom sve te súskla ma ní, bez ná dej ní. Veľa pra cu jú,snažia sa, bežia…

A náh le prí de ne ja ká ka ta stro fa: akosme ma li v tom to ro ku na jar zá to puv našej kra ji ne. Ale bo ne dáv no to čer -ve né bla to, kto ré vy puk lo pri mes te Aj -ka a lu dia si stra ti li svo je do my a všet -ko, čo za tiaľ zís ka li. Ti ľudia stra ti li ajchuť do živo ta, stra ti li aj svo ju ná dej.

Do toh to bez ná dej né ho sve tachce po sie lať aj te raz od kaz nášHos po din: Ľu dia, pred sa môžetemať ná dej a ra dosť – „Le bo zja vi la sami losť Božia, spá so nos ná všet kýmľudom.“ – skr ze ná sho Pá na JežišaKris ta, Ko ho dal, da ro val nám nášHos po din. Ten náš Ježiš Kris tus sitam ne chal ne bies, ne bes ké kráľov -stvo a stal sa člo ve kom, stal sa chu -dob ným. Ten Ježiš Kris tus prišiel náshľadať, spa siť, vy kú piť. Ten JežišKris tus pri nie sol nám mi losť, lás kuBožiu. Prišiel za to, aby pre náspo tom mo hol dať svoj ce lý život.Ten náš Ježiš Kris tus chce, abyv tých to dňoch, na tie to krás nesviat ky sme sa utíšili, aby sme za sta -vi li, aby sme si uve do mi li: Ten nášJežiš Kris tus, kto rý si spl nil mi los -ti vú vôľu svoj ho ne bes ké ho Ot caa prišiel na našu bied nu zem spa siťnás všet kých. V Je ho oso be sa ste les -ni la Božia lás ka, kto rá chce nás ajdnes ob jímať, pri jí mať, spá jať a no -

sie vať lás ka vo, mi los ti vo každo den -ne. Ten náš Ježiš Kris tus chce, abyaj my – v Je ho lás ke – pri jí ma li je -den dru hé ho, aby v Je ho svet le mi -los ti sme uvi de li: Čo je pod sta ta týchsviat kov. „Tak Boh mi lo val svet, žeSvoj ho Jed no ro de né ho Sy na dal,aby ne za hy nul, ale ve č ný život malkaždý…“ (Ján 3,16) Náš Pán Ježišchce naše srd cia si očis tiť, po svä tiťa pri pra viť: aby po tom moh li byťBožím stán kom. Náš Pán Ježiš chcesa na ro diť v našich srd ciach, aby tambý val On so Svo jí mi dar mi: s Je holás kou, po ko jom a ra dosťou.

Nech sa sta ne aj s na mi Boží zá -zrak na tie to via noč né sviat ky, abysme moh li na ozaj ra dost ne ,ve se lospie vať spo lu: „Čuj, sláv ny ne ba ples:Kris tus na ro dil sa dnes! Slá va Bo huna ne bi, po koj ľuďom na ze mi!Ple sajľud stvo, vzdá vaj česť za ra dost núspá sy zvesť: No vo ro de ný Kráľ te baspa siť za ví tal!“

g H. G. F.

Via noč ná dob rá zvesť„Zja vi la sa mi losť Bo zia, spá so nos ná všet kým ľudom.” (List Tít 2:11)

Slovenská prílohaStranu zostavila: Hilda Guláčiová-Fabuľová

„Via no ce, Via no ce pri chá dza jú, šťast -né a ve se lé.“ Už sa blíži opäť časšťas tia a ra dos ti. V re kla mách savšet ci šťast ne usmie va jú, pre svo jichblíz ky mi dar če ky chys ta jú. V srd cičlo ve ka vlád ne ra dosť a po koj. Te da,mal by. Keď sa však po zrie me oko lose ba a za čne me vní mať ľudí oko lonás, zis tí me, že po po ko ji a šťas tí,ako by sa zľah la zem. Po po tul káchmes tom sa na mies to po ko ja stret ne -me s ner vo zi tou a upo náhľanosťou.V ob cho doch i na ces tách s aro gan -

tnosťou. Vo vzťahoch s pod vo dom,klam stvom a ne ná visťou. Po dob ná si -tu ácia sa odo hra la aj pred vyše 2000rok mi v „DO ME CHLE BA“ – v Bet -le he me. Ľudia prežíva li svo je každo -den né prob lé my a sta ros ti. Mno híbo li v Bet le he me iba na návšte veu blíz kych, aby sa da li za pí sať každýdo svoj ho mes ta, pl niac ci sá rov prí -kaz. Na Ze mi sa zro dil no vý život.Pri chá dzal „Pre d iv ný Rad ca, moc nýBoh, Otec več nos ti, Knieža po ko ja.“(Bib lia, Izaiáš 9,5) Boh sa stal člo ve -kom, zro dil sa v maštaľke upro stredľud skej bie dy, bo les ti, trá pe nia i usta -ros te nos ti. A mno hí o tom ne ve de -li, Boží prí chod na svet ne vní ma lia do mov sa vra ca li bez zves tio kniežati Po ko ja.

Dom nie vam sa, že po dob ná scé nasa odo hrá va aj dnes, po vyše 2000 ro -koch. Sí ce inak ob lie ka me, inak pre -mýšľame, inak vy stu pu je me na vo nok.Ale v srd ci za stá va me rov na kí. Ne súcsvo je drob né ra dos ti i svoj ne ma lýžiaľ. Na priek to mu, že vo via noč nomob do bí ho vo rí me čas tejšie o ra dos tia šťas tí, zo stá va čo raz viac len pri re -či. Ne vie me a možno sa bo jí me jusku toč ne prežívať. Vý po veď 17 roč né -ho diev čaťa po dá va o tom pre sved či -vý dô kaz: „Cí tim smú tok, ale zá ro veňsa teším na Via no ce. Ale vždy keď sana nie čo teším tak to do pad ne hroz -ne… tak radšej sa ne bu dem tešiť!“

Mno hí z nás môže mať po dob népo ci ty pri myšlien ke na blížia ci sa prí -chod Via noc. Via ce rí prežili to ho ro -ku krí zu v ro di ne, vo vzťahoch, iníprišli o za mest na nie a zá pa sia o pre -ži tie. Smú tok zo stá va re a li tou ajv živo te tých z nás, kto rí stra ti li blíz -

ke ho, ale bo ho spre vá dza jú na ces teutr pe nia, bo les ti a ne mo ci. Ten smú -tok zo stá va ukry tý v hl bi nách našichsŕdc i vo vnút ri našich ro dín. Sa mot -ná at mo sfé ra Via noc ne do káže zme -niť si tu ácie v našom živo te, ne môžepre me niť ne ná visť na lás ku, ne po kojna po koj, smú tok na ra dosť. Ďalšiavý po veď diev čaťa do dá va: „Vy tvo ri -la sa sku pi na pre ľudí, kto rí ne ná vi -dia Via no ce. O čom sú vlast ne Via -no ce? O pre tvár ke ľudí, že ako sú ra -di, že sa vi dia a môžu si po ve dať

„mám ťa rád”? Tie to tri krás ne slo vása da jú po ve dať po čas ce lé ho ro ku,nie len na Via no ce . . .

Čo by to bo li sa moz rej me ešteVia no ce bez dar če kov, zho nu, ne po -ko ja a smút ku kvô li to mu, že sme ne -dos ta li to, čo sme tak ne sku toč nechce li? A ešte k to mu tie úbo hé re -kla my v te le ví zii, kto ré za ča li užhá dam v jú li. NE NÁ VI DÍM VIA -NO CE! „

Pre čo ma jú mla dí ľudia ta kí pohľadna Via no ce? Pre čo sa po čas nichv nás nič ne me ní? Je to pre to, le bone pri jí ma me do srd ca nám na ro de -né ho Spa si teľa. On je ten zasľúbe níZá chran ca, pre d iv ný Rad ca, moc nýBoh, Otec več nos ti a Knieža po ko ja.U Ne ho je ra dosť i po koj. Ak sa pri -blížime k Bo hu, On sa pri blíži k nám.Ak do Je ho rúk vložíme náš smú toki sta ros ti, On nám do srd ca vloží tensku toč ný po koj, ra dosť i lás ku. Bohsa pri blížil sve tu, dal a dá va mu svo -ju Lás ku. Zá leží len na nás, čo s ňouuro bí me, či ju prij me me, ale bo ňoupo hr d nem. Ho ci sme veľmi po dob -ní ľuďom žijú cim pre 2000 rok mis našou bo lesťou, trá pe ním i smút -kom; ne zos taň me im po dob ný v po -hr d nu tí Ježišom. On je tu! Len vďa -ka Ne mu a len s Ním ma jú Via no ceten pra vý vý znam. Len ak prij me mevia noč né po sols tvo Božej lás ky, po -ko ja a ra dos ti, za čne me Via no ce s ra -dosťou oča ká vať a na priek okol nos -tiam v pra vom po ko ji prežívať.

Po koj né prežíva nie Via noč nejra dos ti z na ro de nia Kniežaťa Po -ko ja Vám želá!

g Mgr. Ha na Pe ni ko vá,evan je lic ká fa rár ka

Via noč ný smú tok

Dnes, keď má me možnosť vo lať mo -bi lom do za hra ni čia, po sie lať e-mai -ly do ce lé ho sve ta a pro stred níc -tvom in ter ne tu zís kať aké koľvek in -for má cie, je ťažké pred sta viť si, čo ke -dy si zna me na la družica veľkos ti bas -ket ba lo vej lop ty. Ale, keď 4. ok tób ra1957 vy pus til So viet sky Zväz naobežnú drá hu Sput nik, pr vú ume lúobežni cu Ze me, za čal sa mo der nýves mír ny vek. Zme nil sa chod his tó -rie. Ná ro dy sa po náhľali do beh núť

So vie tov, tech nic ký roz voj sa zrých -lil a strach z to ho, čo to bu de zna me -nať pre ľud stvo, sa strie dal s ná de jou.Uda los ti, kto ré me nia prí tom nosťa bu dúc nosť, sú pre sú čas ní kov čas -to ne zro zu mi teľné.

Tak to bo lo aj pri prí cho de Ježišana tú to zem. Bol iba dieťat kom,kto -ré sa na ro di lo oby čaj ným man že -lom v ma lom mes te. Ale tá to uda -losť zme ni la chod his tó rie. Slo vá,kto ré po ve dal an jel pas tie rom sa za -

ča li šíriť: „…le bo v Dá vi do vommes te sa vám na ro dil Spa si teľ, Kris -tus Pán.“ (Lk 2,11) O de väťnásť sto -ro čí ne skôr na pí sal Phi lips Bro okso Bet le he me to to: „V te be sa stret liná dej a strach všet kých ro kov.“ Keďot vo rí me svo je srd ce Kris to via uzná me Ho za svoj ho Spa si teľaa Pá na, smer našej osob nej his tó rieaj našej bu dúc nos ti sa zme ní. Tá toveľ ká ra dosť je pre každé ho av každom kú te sve ta.

Začiatok zmeny„Le bo v Dá vi do vom mes te sa vám dnes na ro dil Spa si teľ, Kris tus Pán”

(Lk 2,11)

Čí tal som o mla dých manželoch,kto rých pod ni ka nie skra cho va lo, apre to ma li veľmi má lo pe ňa zí, kto -ré by moh li mi núť na Via no ce. Aleaj tak sa roz hod li uspo ria dať ve čie -rok. Hos tí pri ví tal cé der oz do be nýšnú ra mi sve tiel a ma lý mi zro lo va ný -mi kús ka mi pa pie rov pri via za nýchstužka mi ku ko ná rom. „Vítaj tepri našom stro me požeh na ní,” po ve -da li so širo kým úsme vom. „Na priekťažkos tiam, kto ré nás pros tet li, násPán Boh rôz ny mi spô sob mi požeh -

nal, a pre to sme sa roz hod li za svä -tiť ten to strom Je mu. Na každom pa -pie ri ku je na pí sa né požeh na nie, kto -ré sme od Bo ha ten to rok pri ja li.”Ten to mla dý pár prešiel od vte dyešte mno hý mi dalšími skúška mi.Ale oni sa roz hod li spo lie hať na Pá -na. Čas to spo mí na jú, že Via no ce sich „stro mom požeh na ní” bo li jed -ny z najk raj ších, pre tože moh li vy -zná vať ako Má ria: „Môj duch za ja -sal v Bo hu, mo jom Spa si teľovi… pre -tože uro bil so mnou veľké ve ci ten,

kto rý je moc ný.” (Lk 1,47–49). Nechsú tvo je ťažkos ti aké koľvek, ne môžuti po ka ziť Via no ce, pre tože nič ne -môže „po ka ziť” Kris ta. Sú streď sa naPá na Ježiša a hľadaj spô sob, ako bysi sa mo hol po de liť o svo je požeh na -nie s iný mi. Možno svo jím „stro mompožeh na nia”?

„O, prij mi vďa ku, Bože všemo hú ci. Tys dar ca, čo všet ko naj lepšie dá vaš.Stvo re nie všet ko Ti vrúcne spie va dnes:„Buď Te be vďa ka a slá va”.

Strom požeh na ní

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 27

Óéves te vagy köz ke le tűbb ne vén„szil vesz ter” nem ép pen a böj tö léside je még a val lá sos em be rek kö ré bensem. De va jon az vol na-e a nagy vi -dám ság és ün nep lés oka, hogy ve lünka vő le gény? Kon szo li dált ke resz tényif jú sá gi cso por tok össze jö ve te lén aszo ká sos tár sas já té kok (Ac ti vity, gyil -ko sos, Ame ri ká ból jöt tem stb.) mel -lett el ma rad ha tat lan ilyen kor az if jú -sá gi éne kek gi tár kí sé ret tel va ló ének -lé se, és éj fél kor sem – a val lás ta lantár sa sá gok ra jel lem ző – dé vaj or di bá -lás sal és pezs gő dur rog ta tás sal szé dül -nek át egyik év ből a má sik ba. Ehe lyettige ol va sás sal, áhí tat tal, imád ság gal, aHim nusz ének lé sé vel bú csúz tat jákaz óévet és kö szön tik az újat.

Böj tö lés ről azon ban szó sincs.Nem böj tö lünk, mert ve lünk a vő le -gény – zár hat nánk le na gyon egy sze -rű en ezt a té mát, Jé zus sza vá ra utal -va. Pe dig Jé zus ra sem igaz, hogy neböj tölt vol na. Nyil vá nos fel lé pé sé renegy ven na pos pusz tai el vo nu lás sal,el mé lyült imá val és böjt tel ké szült.Ami kor pe dig az egyik go nosz lé lek -től meg szál lott fi ún ta nít vá nyai nemtud tak se gí te ni, nem csak kor hol taőket hi tet len sé gük mi att, ha nemmeg is je gyez te, hogy „ez a faj tanem tá vo zik el, csak imád ság ra és böj -tö lés re”. A He gyi be széd ben sem aztta nít ja, hogy egy ál ta lán nem kellböj töl ni, ha nem csu pán ar ra hív ja fela fi gyel met, hogy a val lá sos jó cse le -ke de tek ér té két sem mis sé te szi, hakér ke dik ve lük az em ber.

A fa ri ze u sok ki fo gá sa pe dig ép pen -ség gel az ab ban a kor ban meg szo kott

kül sőd le ges, ri tu á lis ha gyo mány ápo -lá sá nak el ma ra dá sá ra vo nat ko zott.Szem lé le tü ket a fa ri ze us ról és a vám -sze dő ről mon dott pél dá zat ból ismeg is mer het jük („böj tö lök két szeregy hé ten”). Akár hogy szé pít jük, amai ke resz té nyek több sé ge szá má rais leg fel jebb en nek a kül sőd le ges,meg üre se dő ri tu á lé nak egy még to -vább egy sze rű sí tett és könnyí tettvál to za ta ma radt az ad ven ti és böj tiva sár na pok li la ol tár te rí tő jé vel ésnép szo kás jel le gű ha gyo má nya i val.

Idő seb bek még em lé kez nek rá,hogy az ő ide jük ben ilyen kor nemvolt il do mos es kü vőt tar ta ni, és evés -ben, ivás ban is tö re ked tek a tisz tesmér ték le tes ség re. El kö te le zet tebbbib lia órá sok, bát ran szem be száll va akor szel lem mel, még ma nap ság is –ta lán a be nem tar tott szil vesz te ri fo -ga dal ma ik el len sú lyo zá sa ként – acso ko lá dé evés től, az al ko hol tól, aci ga ret tá tól vagy épp a té vé né zés tőlpró bál ják egy idő re el til ta ni ma gu kattöbb-ke ve sebb si ker rel.

Ve lünk a vő le gény, vagy el vé te tett tő -lünk? Ha ve lünk van, va jon mit csi nálközöt tünk, és mi mit kez dünk ve le? Hape dig el vé te tett, ak kor ki vet te el, és ho -va vit te? Ve le va gyunk, vagy a ma gunkút ját jár juk? Le het, hogy nem is el vé -te tett, ha nem ön szán tá ból ment el, ésnincs is na gyon ked ve új ra kö zös köd -ni ve lünk? Van okunk böj töl ni vagyszo mor kod ni? És ha igen, Jé zus tá vol -lé te mi att? Van okunk örül ni és ün ne -pel ni? És ha igen, azért, mert je len vanJé zus az éle tünk ben? Me lyik ál la potigaz ránk a 2010-es év utol só nap ján?

Szo mor ko dunk, hogy nincs ve lünkJé zus, vagy ép pen ség gel ad dig örül -jünk, amíg nincs itt? Ne tán tény legitt van, és ez va ló ban fel sza ba dí tó ésöröm te li szá munk ra? Vagy épp ez az,hogy je len van, de meg fe szí tett ként?

Öröm vagy böjt? Je len lét vagy tá -vol ság? Me lyik az erő sebb va ló ság?Jé zus üdí tő je len lé te vagy a sö tét ségha tal má nak órá ja, amely ben vissza -hú zó dik, szen ve dé sek mö gé rej tő zikaz Örök ké va ló?

Ne künk, Lu ther ta nít vá nya i nakvan egy nagy sze rű le he tő sé günk ar -ra, hogy a ket tőt ne lás suk el len tét -ben. Sőt a tri um fá ló ün nep lés selszem ben épp a ke reszt ben, a gya lá -zat ban és az alá zat ban, a szen ve dés -ben és a lát szó la gos ve re ség ben lás -suk az Is ten va ló di ar cát. Ahogy a Lu -ther egyik asz ta li be szé dé ben sze rep -lő „bo lond” ma gya ráz ta: „far sang kor(ahogy szil vesz ter kor is) sok bű nökes nek, ezen szo mor kod ni kell”. Ölt -sünk ta lán zsák ru hát? Ilyes mit csakIs ten nel va ló kö zös ség re mél tat lanide ge nek tet tek ed dig – ami kor Jó náspré di ká lá sá ra Ni nive meg tért.

A vá lasz tott szent se reg elit cso port -jai leg fel jebb lát vá nyos ság ként, val lá -sos kér ke dés ként szór nak ha mut a fe -jük re, és jár nak bús ko mor kép pel,hogy min den ki jól lát has sa raj tuk,mennyi re meg aláz kod tak, mi köz bensze mér met le nül foly tat ják kis ded, ám -de an nál ir gal mat la nabb játsz má i kategy más el len. Er re a zsák ru há ra in kábbne varr junk fol tot. Ölt sünk tel je senmá si kat he lyet te.

A ha gyo má nyok kal – akár a rossz

be ideg ző dé sek kel – va ló ön cé lú sza -kí tás per sze még nem je lent au to ma -ti ku san meg úju lást. A be rög ző dött,ám de tar tal mu kat vesz tett szo ká sok -hoz és po ko li játsz mák hoz va ló rög esz -més ra gasz ko dás azon ban egé szenbiz to san aka dá lya min den faj ta tény le -ges meg úju lás nak. Aka dá lya az élet nekma gá nak.

Még is, mi lyen stra té gi át vá -lasszunk? Mi re vol na iga zán szük séga 2011-es év ben? Új töm lő re. Már haegy ál ta lán van mit be le töl te ni. És per -sze új ru há ra. De nem a me sé ből is -mert ki rá lyé ra. Ne héz dol gok ezek.Vagy túl egy sze rű ek?

Szo ká sok, ha gyo má nyok, le mon -dás, böjt vagy ép pen ün nep lés és ör -ven de zés: min den ar ról szól, hogy azem ber sze ret né job ban érez ni ma gáta bő ré ben. Sze ret ne a he lyén len ni.Sze ret ne tel je sebb éle tet él ni. Eze kena ha sá bo kon nem meg hök ken tő me -rész ség azt ír ni, hogy a meg ol dást aná zá re ti Jé zus Krisz tus ban ta lál hat jukmeg. Va la hogy még is, ha be le szip pan -tunk a le ve gő be, azt le het érez ni,hogy eb ben a min den te kin tet ben vál -sá gos idő ben az em be rek több sé ge úgytö rek szik az el vi sel he tőbb vagy él he -tőbb élet el éré sé re, hogy sem mi semszá mít, min de nen és min den kin ke -resz tül le het gá zol ni. Mint egy tö meg -ben ki tört pá nik al kal má val, mi koregy mást ta pos sák a túl élés re mé nyé -ben vagy csak te he tet le nül sod ród va.Nincs ez más képp az egy ház ban sem.Nagy ál dás vol na ezt a nem te len ha -gyo mányt vég ér vé nye sen ma gunkmö gött hagy ni a 2010-es év vel.

g Bart ha Ist ván

ÓÉ V E S TÉ JE MT 9,1417

Velünk a vőlegény?AZ ÜNNEP IG ÉJE

Urunk, mennyei Atyánk, aki nek sze -re te te tar tott meg ben nün ket a mö -göt tünk le vő év ben, és aki nek ke gyel -mé ben re mény ke dünk az új év el sőnap ján is!

Imád ko zunk ön ma gun kért! Hogyeb ben a nap tá ri év ben is nö ve ked -ni tud junk hit ben és sze re tet ben; is -mer jük föl je len lé te det! Aján dé -kozz ne künk új le he tő sé ge ket, erő -sítsd re mény sé gün ket, bá to rítsgyen ge sé günk ben! Add, hogy sze -re te ted kéz zel fog ha tó je lei, to vább -adói le hes sünk, akik a bo csá nat ké -rés és a meg bo csá tás nagy sze rű sé -gét gya ko rol va éle tünk kel és élet vi -te lünk kel ta nú sít hat juk, hogy hoz -zád tar to zunk.

Imád ko zunk gyü le ke ze tün kért –mind azo kért, akik kel együtt va -gyunk, akik ha son ló mó don vá gya -koz nak je len lé ted meg ta pasz ta lá sá -ra, és azo kért is, akik ma nem tud takvagy nem akar tak kö zös sé get vál lal -ni ve lünk, de hoz zánk tar toz nak.Áldj meg min ket, Urunk, tar tal masgyü le ke ze ti élet tel, hogy a tő led ka -pott öröm, vi gasz ta lás és erő meg -látsz has son raj tunk. Hogy ész re le -hes sen ven ni raj tunk, hoz zád tar to -zunk, a te kö zel sé ged ben élünk, ésna pon ta va ló meg úju lá sunk le he tő -sé ge tő led ered.

Imád ko zunk egy há zun kért – hogyne csak múl tunk ra, de je le nünk re isbüsz kén te kint hes sünk, mint akik aka pott örök ség gel oko san gaz dál -kod nak. A ré gi hez szer ve sen il lesz -ked ve, még is ak tu á li san és hi te le sentud junk meg szó lal ni. Eléd hoz zukegy há zunk jö vő jét! Ké rünk, hogymu tass ne künk új uta kat, nyiss előt -tünk új le he tő sé ge ket, ame lyek kel él -ve fel tud juk mu tat ni sa já tos, evan -gé li kus élet szem lé le tün ket, a sza -bad ság ban meg élt ren dün ket. Tetartsd meg és éleszd, nö veld szá -munk ra fon tos kö zös sé ge in ket. Deadj, Urunk, bölcs be lá tást és erőt avál toz ta tás hoz is, hogy ne a ha gyo -mány, ha nem a te él te tő erőd moz -gas son ben nün ket!

Imád ko zunk or szá gun kért és anagy vi lág ban ma gyar ként élő kért.Adj böl cses sé get, hogy meg lé vőanya gi és szel le mi kin cse in ket neel- vagy csu pán fel hasz nál juk, ha nemfenn tart ha tó mó don, a meg úju lás le -he tő sé gét ál lan dó an szem előtt tart -va él jünk. Imád ko zunk a kö zös sé ge -kért fe le lős sé get vál la ló em be re kért,ve ze tő in kért és kép vi se lő in kért: gyü -le ke ze tek ben és is ko lák ban, ön kor -mány za tok nál, vál lal ko zá sok és vál -la la tok élén; és azo kért, akik mil li óksor sá nak in té zői! Se gítsd meg őket,hogy dön té se ik ben böl csen és be csü -le te sen, a köz ja vát szol gál va áll has -sa nak meg!

És imád ko zunk, Urunk, a vi lá -gért, me lyet te tar tasz fenn – adj ne -künk bé két sa ját vi lá gunk ban, csa lá -dunk ban és is me rő se ink kö zött! Ké -rünk, en gedd meg érez ni je len lé tedott is, ahol bé két len ség, elé ge det len -ség, erő vel va ló vissza élés zaj lik,vagy be teg ség gel kell együtt él ni.En gedd meg ta pasz tal nunk, hogymár itt és most, a sa ját he lyün kön ésélet hely ze tünk ben a te né ped tag jaile he tünk. Azok kö zé tar toz ha tunk,akik re mény ked nek, hogy ha lá lunkután szí ned elé ke rül he tünk, és sze -re te ted ott is őriz ben nün ket. En -gedd, hogy eb ben a re mény ség ben le -gyünk a már elő re men tek kel kap cso -lat ban!

Add, hogy egy kor új ra egy le hes -sen né ped, és a most hi ány zók kal ki -egé szül ve él hes sük át, mi lyen nagy -sze rű do log té ged di csér ni! Ámen.

Oratioœcumenica

b Az év vál tás ra ja va solt he tiének, Az élő Is ten járt ve lem(EÉ 349) ér de kes ta lál ko zás.Egye sí ti egy 17. szá zad ban éltné met gróf nő ver sét az egyikleg fon to sabb re for má ció ko -ra be li dal lam mal.

A vers köl tő je, Ämi lie Ju li a ne vonSch warz burg-Ru dol stadt szü le tettzu Barby-Müh lin gen (1637–1706)csak nem hat száz éne ké vel a leg ter -mé ke nyebb né met ének szer zők kö -zé tar to zik. Már ti zen négy éves ko -rá ban ver selt, né me tül és la ti nul;éle té ben há rom kö te te je lent meg. Je -len tő sé gét nö ve li, hogy Wer we iß, wiena he mir mein En de? cí mű köl te mé -nyé nek rész le tei J. S. Bach kan tá tá i -ban is meg je len nek (BWV 27 és 166az el ső, BWV 84 a ti zen ket te dikvers sza kot dol goz za fel).

A Bis hi er her hat mich Gott geb -racht há rom stró fá ja 1699-ben ke let -ke zett. Is ten be ve tett bi za lom ról ta -nús ko dó szö ve ge pél da ér té kű, hatud juk, mek ko ra vesz te sé ge ket kel -lett a be te ges ke dő Ämi lie Ju lia né nakel szen ved nie: kis lá nya csak né hányna pig élt, há rom fo ga dott le ány test -vé re egy hó nap alatt ka nya ró banmeg halt.

Éne kes köny vünk – az ál ta lá nosgya kor la tot kö vet ve – A menny Urá -nak tisz te let (EÉ 43) dal la mát ren de lia Túr me zei Er zsé bet for dí tá sá banmeg je le nő ének hez; ez zel szem ben ané met éne kes könyv (EG 329) egyszá munk ra is me ret len dal lam malpá ro sít ja.

Ni ko laus De ci us Glo ria-pa ra frá zi -sa a leg ré gibb né met gyü le ke ze tiének. Nagy va ló szí nű ség gel 1523 hús -vét ján ke let ke zett, még Lu ther leg ko -ráb bi éne kei előtt. A dal lam a hús vé ti3. gre go ri án mi se – me lyet a be le ik -ta tott tro pus-szö veg alap ján Lux etori go (Fény és kez det) né ven ne vez nek– Glo ria té te lé nek má so dik so rá bólin dul ki, szin te ma ra dék ta la nul kö ve tian nak hang ja it.

A vers Lu ther-stró fa: a Bar-for mahét so ros vál to za ta. Ne vét ar ról kap -ta, hogy Lu ther kü lö nö sen ked vel te,töb bek kö zött zsol tár pa raf rá zi sai(pél dá ul EÉ 402) is eb ben a ke ret beníród tak. Ez a stró fa a ké ső kö zép kor -tól kezd ve a mes ter da lok kö ré betar to zó val lá sos nép da lok és el be szé -lő éne kek ked velt for má ja.

Éne künk pá rat lan lük te té sű, tán -cos rit mu sá val, kvin tig ter je dő hang -kész le té vel, könnyen éne kel he tő,szin te nép dal sze rű dal la má val a kan -ció mű fa já hoz is kö tő dik.

De ci us te hát eb ben az ének ben há -rom ze nei tí pust vagy mű fajt egye sít.A gre go ri án ból me rí tett dal lam hang -ja i val a hi va ta los li tur gi kus ha gyo -mányt, a kan ció rit mus sal a nép ha -gyo má nyos ének lé sét, a Lu ther-stró -fá val a köl té szet és ének lés nap ra késziro dal mi for má ját.

g Ecse di Zsu zsa

Mind ed dig meg se gí tettA nagy ma mám jut eszem be er ről azéne künk ről. Az a ki csiny szór vány -gyü le ke zet, ahol fel nö ve ked tem, nemis mert (is mer) sok éne ket. A na -gyobb ün ne pe ken ál ta lá ban ugyan -azt a ket tőt, hár mat éne kel tük év ről

év re, is me rő sen csen gett már a har -mó ni um el ső hang ja is. Nem is mer -tünk so kat, de azo kat úgy zeng te ama rok nyi csa pat, hogy át me le ge -dett tő le a szí vünk-lel künk, még a kisima ház is. Itt cseng a fü lem ben, hal -lom, ha be hu nyom a sze mem, hogyéne kel te (s Is ten nek há la, ének li mégma is) drá ga nagy ma mám: „Az élő Is -ten járt ve lem…”

Azok az éne kek kü lö nö sen be -lém ivód tak, me lye ket az ő hang jánhal lot tam oly sok szor. Ez az ének isilyen. Aho gyan hall gat tam, a pol gá -ri év vé gén, már egé szen kis gye rek -ként meg ér tet tem, hogy min den,ami az esz ten dő ben ve lünk tör tént,Is ten aka ra ta volt. Min den dol gunk -ban ve lünk volt, mel let tünk jött,meg vé dett, adott örö mö ket, se gí -tett a baj ban. A hang súly min dig avers sza kok utol só so rá ra ke rült:„Mind ed dig meg se gí tett.” Mert per -sze ve lünk jött, hor do zott, őr zött,meg vi dá mí tott, de a nagy anyai tol -má cso lás ban leg in kább meg se gí tett.

Sze ret tem hall gat ni az ének nek afel erő söd ve, lé lek kel meg tel ve zen gővé gét, de ta lán még nem volt tel je sena sa já tom. Má ra az zá vált. Ki mond -ha tat la nul jó úgy éb red ni min denreg gel, hogy meg ta pasz tal juk Is tenhű sé gét. Mi lyen szo mo rú és sem mit -mon dó le het az a szám ve tés, mely -ben nincs ott az Is ten meg ta pasz talt

hű sé gé ért va ló há la adás. Ő meg -ígér te, hogy ve lem lesz, és meg tart -va sza vát mind ed dig meg se gí tett.

2010- re vissza te kint ve ta lán könny -csep pet dör zsö lünk szét ar cun kon, ésne héz, fáj dal mas tra gé di ák ra, ször nyűka taszt ró fák ra gon do lunk. Az em be -rek ke nye rét és há zát el ve vő idő já rás -ra, egy mást kö ve tő ára dá sok ra vagyaz iszap pusz tí tá sá ra. Vagy sa ját há -zunk tá ján körülnéz ve anya gi ne héz -sé gek re, be teg ség re, mun ka hely el -vesz té sé re. Még is ép pen ilyen hely -ze tek ben tud hat juk leginkább, hogycsak ő le het a mi tá ma szunk és meg -men tőnk. Ha nem tud nánk, hogy hű -sé ge sen és ir gal ma san meg se gít, haa sem mi be tár nánk szét ka runk, ak -kor sö tét nek és ko mor nak tud hat -nánk a ma gunk mö gött ha gyott évet.

De ami kor egy idős asszony, túl anyolc va non, akit meg pró bált az élet,aki so kat szen ve dett, akit fi a ta lon ki -te le pí tet tek a ha zá já ból, aki so katvolt ko moly be teg, aki nek szí vé bensok szor ült ret te gés, így tud ja zen -ge ni, hit tel: „meg se gít jó Is te nem,mint ed dig meg se gí tett”, ak kor mi iscsak ek képp te he tünk. Mert ab ban,hogy meg se gít, mind ed dig meg se -gí tett, két ség te le nül ben ne fog lal ta -tik, hogy baj ban vol tunk, va gyunk.De ne fe lejt sük el szám ba ven ni a ne -héz, a rossz, a fá jó mel lett Is te -nünk szám ta lan aján dé kát, me lye ketsze mé lye sen ne künk ké szí tett. Éshogy a ne héz ből, a rossz ból, a fá jó -ból utat mu ta tott a gyó gyu lás, az újre mény ség fe lé. Mert ezt csak őad hat ja meg ne künk – és meg ad jabi zo nyo san.

g Kecz kó Szil via

C ANTATE

Az élő Is ten járt ve lem

28 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

Ökumenikus SegélyszervezetOn-line adományozás: szeretet.ehseg.hu Adomány számlaszám: 11705008-20464565

Országos Adventi PénzadománygyûjtésAz Önök támogatásának köszönhetõen az idei évben több mint 800.000 alkalommal segítettünk szeretettel és hozzáértéssel, szakmailag át-gondolt, pontosan elõkészített és ellenõrzött munkával családokon és egyéni sorsokon.

Csatlakozzon az ünnepi összefogáshoz, hogy a hétköznapokban is segíthessük a nélkülözõ családokat! Kérjük, támogassa Ön is pénzadományával az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját!

Köszönjük az egész éves együttmûködést, a szolidaritást, a támogatást és a szeretetet!

H I R D E T É S

APRÓHIRDETÉS

Templomok, templomtornyok fel-újítása, villámvédelem kiépítése.26 év referenciával. Bede László,30/943-5089.

119 m2-es csa lá di ház Ba racs kán el -adó. Irány ár: 7,5 mil lió Ft + hi tel ki -vál tás. 20/824-3433.

Köny ve lést vál la lunk Pest és Fej érme gyé ben. 20/824-3433.

Szám vi tel-kor re pe tá lást vál la lok!20/824-3433.

50 ÉVE HA RANG ÖN TÉSŐR BOTTYÁN BANGOM BOS MIK LÓSarany ko szo rúsha rang ön tő mes ter

Ki vá ló ma gyar szak em be rek ál tal ké szí tett,kül föl dön is el is mert ma gyar ter mé ke ketgyár tunk a ha ran gok kal kap cso la tosbár mely mun ká hoz.

Re fe ren cia: www.ha ran gon tes.hu.

Le vél cím: 2162 Őr bottyán, Rá kó czi u. 121.Mo bil: 30/948-9575, fax: 28/361-770.E-mail: gom bos mi@ha ran gon tes.hu.

A Lu ther Ki adó köny ves bolt já nak(1085 Bu da pest, Ül lői út 24.)ün ne pi nyit va tartá sa • De cem ber 23-ig hét fő től pén te kig: 9–18• De cem ber 18., szom bat: 9–13• De cem ber 24-től zár va tar tunk, nyi tás 2011. ja nu ár 17-énFel hív juk ked ves meg ren de lő ink fi gyel mét, hogy az ün ne pek és az év ele jilel tá ro zás mi att a de cem ber 21. után ér ke ző meg ren de lé se ket ja nu ár 17-től tud juk tel je sí te ni.

H I R D E T É S

A hónap gyerekkönyve(i) – decemberbena Luther Kiadótól 1500 forintért

Gyermekvár . • Gyermekvár . •Bohócos társasjáték

Vá sá rol ja meg a hó nap köny veit ked vez mé nye sen!http://bolt.lu the ran.hu/ • E-mail: ki ado@lu the ran.hu• Fax: 1/486-1229 • 1085 Bu da pest, Ül lői út 24.

Az Evan gé li kus Hit tu do má nyi Egye tem a 2010/2011. tan év ta va szi sze -mesz te ré től akk re di tált pe da gó gus-to vább kép zé si prog ra mot hir det Teo -ló gi ai to vább kép zés egy há zi is ko lák ban és óvo dák ban dol go zó pe da gó -gu sok ré szé re cím mel. Je lent ke zé si ha tár idő: 2011. ja nu ár 25. Bő vebb in -for má ció és je lent ke zé si lap le tölt he tő a http://te ol.lu the ran.hu cí men.Evan gé li kus Hit tu do má nyi Egye tem, 1141 Bu da pest, Ró zsa völ gyi köz 3.Tel.: 20/824-6399; 1/469-1050. Fax: 1/363-7454.

H I R D E T É S

Gaz da gít sa bib li ai is me re te it!Öku me ni kus lá to ga tás so rán 2011-ben is gaz da gít hat ja bib li ai is me re -te it. Eb ben már hu szon két éve meg bíz ha tó úti társ az Öku me ni kus Ta -nul má nyi Köz pont (ÖTK).

Az ÖTK szer ve zé sé ben so kan lát hat ták már Jé zus éle té nek hely szí -ne it Iz ra el ben vagy a Je le né sek köny vé ben em lí tett hét kis-ázsi ai gyü le -ke zet nyo ma it Nyu gat-Tö rök or szág ban. A da masz ku szi út, a Bib lia egyip -to mi vagy jor dá ni ai vo nat ko zá sú he lye i nek fel ke re sé se is fe lejt he tet lenél ményt je len tett sok utaz ni vá gyó szá má ra.

2011-re ter ve zett cso por tok: má jus ban Nyu gat-Tö rök or szág ba, szep -tem ber ben Iz ra el be és Jor dá ni á ba, ok tó ber ben pe dig – Jé zus nyo má banjá runk cím mel – Iz ra el be.

Idő tar tam 8–9 nap, ma gyar nyel vű lel ké szi ve ze tés sel, jó el lá tás sal, ké -nyel mes, pi hen te tő szál lo dai el he lye zés sel.

Az utak csak ele gen dő szá mú je lent ke ző ese tén in dul nak. Az árak ki -ala kí tá sa fo lya mat ban. Kér jük, hogy már most ér dek lőd je nek a cso por -tok lét szá ma mi att!

El ér he tő sé ge ink: Öku me ni kus Ta nul má nyi Köz pont: 1114 Bu da pest,Bocs kai út 15. III. em. 3.; te le fon/fax: 1/466-4790; e-mail: ta nul ma nyi -koz pont@gmail.com. Gi me si Zsu zsa lel kész: te le fon: 70/508-7624; e-mail:ssngms@cit ro mail.hu.

H I R D E T É S

Men tál hi gi é nés lel ki gon do zó szak irá nyúto vább kép zé si szakA Sem mel weis Egye tem Men tál hi gi é né In té ze te, ka to li kus és pro tes tánsfel ső ok ta tá si in téz mé nyek kel együtt mű kö dés ben, 2011 szep tem be ré től akk -re di tált men tál hi gi é nés lel ki gon do zó szak irá nyú to vább kép zést hir det.

A fel vé tel kri té ri u ma: fő is ko lai vagy egye te mi hit éle ti vég zett ség, egy -há zi aján lás és sze mé lyes al kal mas ság. A kép zés idő tar ta ma: 4 fél év, 550óra (ha von ta 2 nap: szer da-csü tör tök + 2 in ten zív hét).

A je lent ke zés az SE Men tál hi gi é né In té zet ben igé nyel he tő je lent ke -zé si la pon tör té nik. Igény lés pos tán: SE Men tál hi gi é né In té zet, 1450 Bu -da pest, Pf. 91. vagy 1085 Bu da pest, Ül lői út 26., e-mai len: men tal@men -tal.usn.hu vagy te le fo non: 1/266-1022. Le tölt he tő: www.men tal.usn.hu.

A kép zés ről bő vebb tá jé koz ta tást ad: Tö rök Gá bor és Sem sey Gá bor(Sem mel weis Egye tem Men tál hi gi é né In té zet: 1/266-1022).

H I R D E T É S

Min den kit sok sze re tet tel vá rok Vár rád az élet cí mű új al bu mom le mez -be mu ta tó kon cert jé re de cem ber 18-án, szom ba ton es te 6 órára a bu da -pest-fa so ri evan gé li kus temp lom ba (Bu da pest VII., Vá ros li ge ti fa sor 17.).A be lé pés díj ta lan!

Völ gyessy Szo mor Fan ni

H I R D E T É S

El ső evan gé li kus vá ran dós hét vé ge2011. ja nu ár 21–23. • Az MEE Női Missziói Szolgálatának támogatásával

Hely szín: Pi lis csa ba, Bé thel Evan gé li kus Misszi ói Ott honÍze lí tő a prog ram ból: elő adá sok (fo gan ta tás, vá ran dós ság, szü lés-szü le tés, szü lő vé vá lás, gon do zá si-ne ve lé si kér -dé sek, spi ri tu a li tás) • kis cso por tos works ho pok (kör nye zet tu da tos élet mód, hor do zás, szop ta tás, apa kör) • egyé -ni be szél ge tés, lel ki gon do zás, sze mé lyes szop ta tá si és per ina tá lis ta nács adás • gyer mek prog ra mok

Ára ink tel jes el lá tás sal (pén tek va cso rá tól va sár nap ebé dig): Fel nőt tek nek: 1 fő: 8500 Ft; 1 pár: 15 000 Ft. Gyer -me kek nek: 3 év alatt in gye nes; 3–12 éves ko rig, kü lön ágyon: 1 fő: 5000 Ft; 2 vagy több fő: 10 000 Ft.

Je lent ke zés: Ba logh Már ta, 70/606-9231, il let ve va ran dos@fre e mail.hu. A je lent ke zés 5000 Ft elő leg iga zoltbe fi ze té sé vel tör té nik, mely vissza nem igé nyel he tő, de át ru ház ha tó. Szám la szám (Piliscsabai EvangélikusEgyházközség): 65700017-10131271, a közleményhez kérjük beírni: Várandóshétvége.

A 2011. január 1-jéig je lent ke zők nek 10 ked vez ményt nyúj tunk, és egy ap ró aján dék kal ked ves ke dünk.

H I R D E T É S

de Bo daÍgy ka rá csony tá ján kü lö nö sen jól esőér zés sel tölt het el mind annyi un kat alu the rá nus kö zös sé günk jel lem zé -sé re hasz ná la tos szál ló ige: „Kis egy -ház – nagy csa lád.” Az Evan gé li kusÉlet szer kesz tő sé gé ben ugyan sen kitsem fűz nek tény le ges ro ko ni szá lakegy más hoz, ám el ed dig pon to santud ni vél tük egy más ról, hogy ki ki -cso da. Szer kesz tő ség ve ze tőnk sze mé -lyé nek ki lé tét il le tő en azon ban mos -tan ság ki csit bi zony ta la nok va gyunk.

Bo da Zsu zsa az utób bi egy-más -fél év ben mind gyak rab ban kap„Ked ves Zsú!” meg szó lí tás sal ér ke zőle ve le ket, ese ten ként pe dig min ket,kol lé gá it kér nek meg is me rő sök és is -me ret le nek ar ra, hogy ad junk átilyen-olyan üze ne tet „Zsú nak”. Újab -ban óva tos ság ból már rá szok tunkkér dez ni a „cím zett” ve ze ték ne vé re,ám a ká o szon ez zel a tech ni ká val semsi ke rül min dig úr rá len nünk, sőt!

Hogy le ránt suk a „rej tély ről a tit -kot”: ezek a „zsús üze ne tek” va ló já -ban nem evan gé li kus he ti la punk,ha nem egy há zunk in ter ne tes hon lap -ja szer kesz tő jé nek, Bol la Zsu zsá nakszól nak, akit szá mí tá sa ink sze rintnagy já ból ugyan annyi an tar ta nakszá mon Bo da Zsu zsa ként.

Le het, hogy nem ki fe je zet ten szil -vesz te ri ol dal ra kí ván koz nék e más -sal hang zó-el té rés ből adó dó „sze mé -lyi ség za var” tisz tá zá sa, ám ez a fo nákhely zet az év töb bi nap ján szá munk -ra ko ránt sem olyan vic ces… Mertigaz ugyan, hogy mind két höl gyetZsu zsa ként is me rik, de az EvÉ letszer kesz tő jé nek ve ze ték ne ve még is -csak Bo da. És egy csa lád ban azértleg alább a ve ze ték ne ve ket il lik tud -ni meg kü lön böz tet ni.

d EvÉ let-in fó

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 29

Szilveszteri fonákságok

Evangélikusok felár nélkül járhatják be a Vatikánt – Luthernek öltözve

Vigyázat, Krisztus-mentes övezet!

Középkori besúgó sírja. (Feje most is a gyóntatófülke alatt.)

A püspöki tanács egyik tagja sikertelenül próbálja zsiráfnak álcáznimagát

Helyesírási hibát találtak egy ókori obeliszken Rómában – a korrektorokdolgoznak rajta

„Akinek van füle a hallásra, hallja…”

Menyes Gyula összeállítása

FO

TÓ:

ME

NY

ES

GY

ULA

FO

TÓ:

ME

NY

ES

GY

ULA

FO

TÓ:

ME

NY

ES

GY

ULA

FO

TÓ:

ME

NY

ES

GY

ULA

FO

TÓ:

ME

NY

ES

GY

ULA

FO

TÓ:

HO

RV

ÁT

H-B

OLL

A Z

SU

ZS

AN

NA

FO

TÓ:

KE

CS

KE

MÉ

TI

PÁL

Horváth-Bolla Zsuzsanna (Zsú)E-mail: szerkesztoseg@lutheran.huwww.evangelikus.hu

Boda ZsuzsaE-mail: evelet@lutheran.huwww.evangelikuselet.hu

Zsu zsa,

– És akkor ide képzeltem az egy ház -kerület új határát.– Szerintem még olyan húsz cen ti velelőrébb jöhetünk…Csak tiszta dunántúli forrásból…

FO

TÓ:

HO

RV

ÁT

H-B

OLL

A Z

SU

ZS

AN

NA

FO

TÓ:

ME

NY

ES

GY

ULA

FO

TÓ:

LUK

ÁC

S G

AB

I

30 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

Cin ko ta ezer éves tör té ne lem re te kintvissza. Temp lo ma már a 11. szá zad kö -ze pén állt. A ta tár já rás után meg ron -gá ló dott épü le tet ki bő ví tet ték, és to -ronnyal egé szí tet ték ki. A tö rök pusz -tí tást kö ve tő en a fa lut a tér ség föld -bir to ko sa 1699-ben szlo vák evan gé -li ku sok kal te le pí tet te be. In nen szá -mít juk a Cin ko tai Evan gé li kus Egy -ház köz ség lé tét. A meg erő sö dő gyü -le ke zet a temp lo mot ba rokk stí lus banát épí tet te. Ek kor ké szült az or go na is.A to rony ban há rom ha rang la kik.

Az egy ház köz ség ne ves lel ké szei:Wal lasz ky Pál, az el ső ma gyar iro da -lom tör té net író ja, Pe té nyi Sa la monJá nos, a ma gyar tu do má nyos ma dár -tan meg ala pí tó ja, Mel na Mi hály, az1848-as sza bad ság harc lel kes hí ve,Blat nicz ky Pál teo ló gi ai ta nár. Cin -ko ta büsz kén em le ge ti Pe tő fi Sán dorro kon sá gá nak he lyi vo nat ko zá sa it. Alel kész lak a sza bad ság harc ide jénAu lich La jos hon véd tá bor nok fő ha -di szál lá sa volt.

Az egy ház köz ség egy ko ri is ko lá játaz or szá gos egy ház meg vá sá rol ta és át -

épí tet te. Most az Evan gé li kus Misszi -ói Köz pont nak ad ott hont. A ré gi pa -ró kia he lyett új lel kész la kás épült,mel let te ta valy kor sze rű gyü le ke ze tiház nyi tot ta meg ka pu it a gyü le ke zetkü lön bö ző kor osz tá lya i nak.

Az egy ház köz ség tag sá gát nagy -részt szlo vák szár ma zá sú hí vek al kot -ják. Ezt jel zik a gya ko ri ide gen hang -zá sú csa lád ne vek. So kan köl töz tek ake rü let be, így Cin ko ta ve szí tett fa lu -si as jel le gé ből, de még tart ja szép szo -

ká sa it – töb bek kö zött az is ten tisz -te let for má já ban is. Min den al ka lomtér dep lő ének kel kez dő dik, amelyma már ma gya rul hang zik el. Az úr -va cso ra sze rez te té si igé it a lel kész sa -já tos cin ko tai dal lam ra ének li. Agyü le ke zet tag jai a meg úju ló is ten -tisz te le ti ren det kö vet ve vesz nekrészt a li tur gi á ban.

Az is ten tisz te let tel pár hu za mo -san a gyer me kek nek kü lön fog lal ko -zá so kat tar ta nak. A gyü le ke zet benbib lia kör, ének kar, ba ba-ma ma kör,ser dü lő és fel nőtt if jú sá gi cso portmű kö dik.

Cin ko tá hoz tar toz nak a má tyás föl -di hí vek, akik a má so dik vi lág há bo -rú ide jén épí tet ték fel kis temp lo mu -kat Sándy Gyu la ter vei alap ján. Eztaz orosz meg szál lás mi att le kel lettbon ta ni, majd mos ta ni he lyén – sze -ré nyebb for má ban – új ra fel épí te ni.Egye dül ál ló ka zet tás mennye ze tétsi ke rült át men te ni.

Ár pád föld Cin ko ta szór vá nya. Al -kal ma i nak meg szer ve zé se a jö vő fel -ada ta.

I S TEN TI SZ TE LETKÖZ VE TÍ TÉ S A M AG YAR R ÁDIÓBAN

Be mu tat ko zik a Cin ko tai Evan gé li kusEgy ház köz ség

Ik lad Aszód szom széd sá gá ban, aGal ga völ gyé ben ta lál ha tó te le pü lés,amely ma két ezer-egy száz la kostszám lál.

A fa lu el ső ok le ve les em lí té se 1356-ból va ló, de kö zép ko ri tör té ne té rőlszin te sem mi bő veb bet nem tu dunk.Tö rök ura lom alá ke rül ve el nép te le -ne dett, kö zel két száz évig la kat lanpusz ta volt, majd 1728-ban a bir to kosRá day csa lád ma jor sá got lé te sí tett itt.Mi vel a Rá day-bir tok mun ka erő -gond ja it a ma jor sá gi gaz dál ko dás

sem ol dot ta meg, Rá day I. Ge de on –bé csi ágen sei ré vén – evan gé li kus val -lá sú né met föld mű ve se ket fo ga dottbir to ká ra Ba den és Würt tem bergtar to má nyok ból.

Az el ső te le pescso port 1752 ta va -szán ér ke zett meg a fa lu ba. Ez az idő -pont te kint he tő a fa lu új ra te le pí té sé -nek. A kö vet ke ző év ta va szán Stá jer - or szág ból, az Enns völ gyé ből – fő kéntTa up litz ból – evan gé li kus hi tük mi -att el ül dö zött oszt rák föld mű ve sekér kez tek, aki ket a re for má tus val lá -sú Rá day I. Ge de on gróf nagy lel kű -en be fo ga dott bir to ká ra.

A több hul lám ban ér ke ző te le pe -sek már elő re ér dek lőd tek ar ról,hogy hi tü ket hol gya ko rol hat ják a kö -

zel ben. Aszó don ak kor már év ti ze dekóta él tek evan gé li kus né met ipa ro sok,akik szá má ra anya nyel vü kön is tar -tot tak is ten tisz te le tet.

Ik lad száz öt ven évig mint le ány gyü -le ke zet Aszód hoz tar to zott. Amígnem volt temp lo muk, az is ko lá bantar tot ták is ten tisz te le te i ket, na gyobbün ne pe ken pe dig Aszód ra jár taktemp lom ba. 1788-ban ha rang lá batépí tet tek. Ré gi ál muk tel je sült, ami kor1834-ben el ké szült a temp lom, mely -nek min den költ sé gét a hí vek áll ták.

A hu sza dik szá zad ele jé re már ki -csi nek bi zo nyult az épület, és a gyü -le ke zet el ha tá roz ta, hogy meg na -gyob bít tat ja, így nyer te el mai for má -ját 1902-ben. Ik lad 1906-ban ön ál ló -so dott Aszód tól, 1907-ben pa ró ki átépí tett, és meg hív ta el ső pa ró kuslel ké szét.

2002-re, a fa lu új ra te le pí té sé nek ésa gyü le ke zet meg ala ku lá sá nak két -száz öt ve ne dik év for du ló já ra temp lo -mun kat és pa ró ki án kat kí vül-be lülfel újí tot tuk.

Gyü le ke ze tünk ezer négy száz lel -kes. Fi a tal ja ink nak a meg szo kotthe ti al kal mak mel lett éven te több tá -bort is szer ve zünk. Az if jú ság rend -sze re sen szol gál kö zöt tünk ének kel

és szín da rab bal. Kü lön szín folt az al -kal mak kö zött a női bib lia óra, mely -nek év zá rá sa ként csa lá di na pot tar -tunk. Az ének kar lel kes szol gá lókö zös ség ként gaz da gít ja gyü le ke ze -tünk éle tét.

Évek óta iga zi kö zös ség épí tő al ka -lom ként szer vez zük meg a több na posgyü le ke ze ti ki rán du lá so kat. Né hányéve in dí tot tuk el az óvo dai hit ok ta -tást, me lyen a gye re kek egy re na -gyobb lét szám ban vesz nek részt.Test vér-gyü le ke ze ti kap cso la tunkvan a pest er zsé be ti és a né met or szá -gi Bad Es sen-i gyü le ke zet tel. Kü -lön le ges nek mond ha tó az az öku me -ni kus kap cso lat, me lyet a ta up li tzi ka -to li kus test vé rek kel ápo lunk.

I S TEN TI SZ TE LETKÖZ VE TÍ TÉ S A M AG YAR TE LE VÍZ IÓBAN

Be mu tat ko zik az Ik la di Evan gé li kusEgy ház köz ségKarácsony ünnepe. Liturgikus szín: fehér. Lekció: Tit 2,11–14; Mik 5,1–4a.

Alapige: Jn 1,14–18. Énekek: 151., 156.

I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Albert Friedrich; de. 11.(úrv.) Bence Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) GertrudHeublein; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy–Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M.tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36–38. de. 10. (úrv.)Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gerőfinédr. Brebovszky Éva; du. 6. Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) AradiGyörgy; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10.(szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31–33. de. 9. (úrv.) SzabóBertalan; IX., Haller u. 19–21., I. emelet de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás;Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de.10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) TamásyTamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté;de. 11. (gyermekistentisztelet) dr. Blázy Árpádné; du. 6. dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyiút 138. de. 9. (úrv.) dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.)Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., KassákLajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; XIII., Frangepán u. 43. (református templom)de. 8. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV.Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.)Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) PonicsánErzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10–11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota,XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Kendeh K. Péter; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24.de. 9. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Nagyné SzekerÉva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba,XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kopf András; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11.(úrv.) Kopf András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor;Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor;Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széll Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.)Széll Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel,XXI., Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.)Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Ittzés István; Budakeszi, Fő út155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára.

Istentiszteleti rend • 2010. december 25.

Karácsony 2. napja. Liturgikus szín: fehér. Lekció: Tit 3,4–8; Ézs 11,1–9.Alapige: Jn 13,34–35. Énekek: 399., 163.

I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10 (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.)dr. Fabiny Tamás; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.)Veperdi Zoltán; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.); Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Fülöp Attila; Óbuda, III., Dévai Bíró M. térde. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36–38. de. 10. (úrv.) Solymár PéterTamás; V., Deák tér 4. de. 9. Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc;du. 6. (orgonazenés áhítat) Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11 (úrv.) PelikánAndrás; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Karácsony S. u. 31–33. de. 9. SzabóBertalan; IX., Haller u. 19–21., I. emelet de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolnau. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád;de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. Horváth-Hegyi Áron; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.)Horváth-Hegyi Áron; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás;Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., KassákLajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) TamásyTamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom térde. 10. (úrv.) dr. Szabó Lajos; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) PonicsánErzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10–11. de. 10. (úrv.) Fekete Gy. Viktor; Cinkota,XVI., Batthyány I. u. de. 10. (úrv., rádiós istentisztelet-közvetítés) Vető István; Rákoshegy,XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kopf András; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél11. (úrv.) Kopf András; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva;Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII.,Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83.(református templom) de. 8. (úrv.) dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de.10. Széll Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv., templomszentelési emlék-istententisztelet) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás;Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de.10. Ittzés István; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lackner PuskásSára; Solymár (református templom) de. 10. (úrv.) Fodor Viktor.

Istentiszteleti rend • 2010. december 26.

Óév este. Liturgikus szín: fehér. Lekció: 2Tim 4,1–8; Ézs 30,15–17.Alapige: Mt 9,14–17. Énekek: 397., 146.

I., Bécsi kapu tér du. 6. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; éjszakafél 12. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé du. 5. Gertrud Heublein; II.Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. du. 6. Fodor Viktor; Csillaghegy–Békásmegyer, III.,Mező u. 12. du. 6. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér du. 6. (úrv.) HokkerZsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36–38. du. 6. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4.du. 6. (úrv.) Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. du. 6. (úrv.) Pelikán András;VIII. Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII. Rákóczi út 57/a du. 2. (szlovák)Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31–33. de. 9. (úrv.) Szabó Bertalan; IX.,Haller u. 19–21., I. emelet du. 4. Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. du. 5.Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. du. 6. dr. Joób Máté; XI., Németvölgyiút 138. du. fél 5. dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. du. 6. (úrv.) BenceImre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. du. 6. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajosu. 22. du. 5. Grendrof Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. du. 6. Tamásy Tamásné; Pestújhely,XV., Templom tér du. 6. Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom)du. 5. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10–11. du. 6. BörönteMária; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. du. 5. Vető István; Rákoskeresztúr, XVII., Pestiút 111. du. 5. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. du. 4. LászlóLajos; Kispest, XIX., Templom tér 1. du. 6. Széll Bulcsú; du. 7 (keresztény szilveszter);Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. du. 6. Győri János Sámuel; du. 8. (éjfélvárószeretetvendégség) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér du. 6. Zólyomi Mátyás;Budaörs, Szabadság út 75. du. 6. Ittzés István; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem)du. 5. dr. Lacknerné Puskás Sára.

Istentiszteleti rend • 2010. december 31.

Összeállította: Boda Zsuzsa

Evan gé li kusis ten tisz te leta Ma gyarTele ví zi ó banDe cem ber 25-én, ka rá csonyün ne pén 11

órá tól is ten tisz te le tet lát ha tunka Ma gyar Te le ví zió mind két csa -tor ná ján Ik lad ról. Igét hir det dr.Fa bi ny Ta más püs pök.

Evan gé li kusis ten tisz te leta Ma gyarRádi ó banDe cem ber 26-án, ka rá csonymá so dik nap -

ján 10.04-től is ten tisz te le tet hall -ha tunk az MR1 – Kos suth rá dióhul lám hosszán Cin ko tá ról. Igéthir det Ve tő Ist ván lel kész.

Evan gé li kus ma ga zin lesz de cem ber 19-én a Ma gyar Te le ví zi ó ban. Az m1-en 10.15-kor, az m2-n 13.15-kor kez dő dik a mű sor.

Evangélikus Élet 2010. december 19–26. f 31

„Ami kor a Mes ter ar ról ér te sült,hogy a kö ze li er dő tűz vész mar ta lé -ka lett, azon nal moz gó sí tot ta ta nít -vá nya it:

– Új ra kell te le pí te nünk a céd ru -so kat – mond ta.

– A céd ru so kat?! – ki ál tott felegy ké tel ke dő ta nít vány. – De hi szenkét ezer évig tart, mi re meg nő nek!

– Ak kor egy per cet sem vesz te get -he tünk – mond ta a Mes ter. – Azon -nal in dul nunk kell.”

Ant hony de Mello tör té ne tei kö zülez az egyik ked ven cem. Azért, mertab szur di tá sá val együtt fá jó an re á lis.Egy szer re van ben ne az el mú lás és azúj já szü le tés. A pusz tu lás és a re -mény te li új kez det. És ter mé sze te senaz em ber két na gyon kü lön bö zőszem lé le te. Az egyik az „ugyan mi nek -már” gon do lat vi lá gát hoz za ma gá val,és a hi á ba va ló sá got hang sú lyoz za, amá sik (de Mello Mes te re) pe dig élet -re hív. Élet re hív – ter mé sze tet, em -bert, kap cso la to kat.

Lép jünk ki most mi is a ter mé szet -be egy ki csit! A ha vas hegy csú csok jóné hány hé tig tár sa ink lesz nek, még haaz ut cá kon ol vad is a hó. Men jünk felegy hegy te tő re – aki te he ti, ne csakgon do lat ban –, ke res sünk egy ki lá tót,és néz zünk jól kö rül. Aki iga zán sze -re ti a ter mé sze tet, szin te áhí ta toscsend ben néz a ki lá tó ról min denirány ba, oly kor meg-meg áll va, hogyegy-egy ap róbb rész le tet is meg fi gyel -jen. Ta lán ép pen egy lom bok kö zöttmeg hú zó dó pi ros te te jű há zat.

Nem egy szer igény be vesszük aszem lé lő dés hez a leg több ki lá tón el -he lye zett messze lá tót. Ilyen kor szin -te kéz zel fog ha tó kö zel ség be ke rülhoz zánk egy-egy kis rész let: ta lán api ros te te jű ház, s ked vünk vol na ave ran dán ül dö gé lő fér fit meg szó lí ta -ni vagy meg érin te ni.

Nos, a Bib lia ele jén is ilyes mi tör -té nik ve lünk. Bá to rí tom az ol va sót,hogy nyis sa ki, és kezd je el így az ideiad vent vé gén a leg ele jé ről ol vas ni aSzent írást. A leg ele jén, ahol a te rem -té si hét nap koz mi kus táv la ta i bangyö nyör köd he tünk. A te rem tett vi -lág tel jes pa no rá má já ban, amely nek

so rán az uni ver zum, majd a ter mé -szet tá rul elénk, vé gül ezen be lül, demég na gyon tá vo li an: az em ber.

Mó zes el ső köny ve má so dik fe je ze -té nek ne gye dik ver sé től kezd ve azon -ban egy más fé le szö veg, egy új ős for -rás kez dő dik, amely Is tent most márnem Elohim nak ne ve zi, ha nem azona ti tok za tos né ven, amellyel Is tenMó zes nek mu tat ko zik meg az égőcsip ke bo kor ban, és amely ne vet, anégy, szent sé ge sen szent be tűt a hí -vő zsi dók nem is ej tet tek ki: JHVH(Jah ve), az Örök Lé te ző.

A könyv leg ele jén te hát ar ról hall -ha tunk, hogy ki en nek a koz mi kusdrá má nak a Ren de ző je – a má so dikfe je zet ben vi szont meg je le nik a földszín pa dán az em ber, Ádám, s íme,kez dő dik az el ső je le net: „…meg for -

mál ta az Úr is ten az em bert a föld po -rá ból, és élet le he le tét le hel te or rá ba.Így lett az em ber élő lénnyé.” Ez az ősikép az em ber ere de tét, mél tó sá gát ésfe le lős sé gét mu tat ja be: meg for mál -ta az Úr is ten az em bert (adam) – aföld po rá ból (ada mah). Te hát azem ber – adam – föl di, föld ből va ló(ada mah), föld re sza bott. Tes té nekanya ga a föld ből emel ke dett ki, az zalro kon, és oda tér vissza. Ez a kép ama té ri á ból va ló ere de té re utal.

Ere de té re és ép pen ezért füg gő sé -gé re is. Az Egye sült Ál la mok banvolt egy ta ná rom, aki azt mond ta:néz zünk kö rül a ter mé szet ben, és ve -gyük ész re, hogy pél dá ul a nö vé nyekna gyon jól el len né nek nél kü lünk,em be rek nél kül, de mi bi zony lé le gez -ni sem tud nánk nél kü lük… Hi szem,hogy ez a jah vis ta irat be li te rem tés -tör té net ar ra éb reszt rá ben nün ket,hogy igen is van fe le lős sé günk a vi lá -gért. Fe le lős sé günk az együtt élés re ésa plán tá lás ra. Az ül te tés re. Akármég a céd ru so ké ra is.

Per sze nem min den ki kap ta a céd -ru sül te tés fel ada tát. A kér dés az,hogy mi ként küz dünk meg az zal,amit egyé ni leg fel adat ként kap tunk.Fel is mer jük-e a je le ket? Nem csakaz idők je le it, az idő já rás je le it, ha nemeset leg az utol só idők, az örök élet je -le it is? Fel is mer jük-e? Fel is mer jük-e,hogy va ló ban olyan fel ada to kat vég -zünk, ame lyek hez te het sé günk,erőnk, ked vünk és meg bí za tá sunkvan, vagy csak olyas mit, ami vel el te -lik a nap, el megy az időnk?

Jó he lyen va gyunk-e? Meg tud -juk-e ten ni azt, ami ránk van bíz va?Va ló ban be tud juk-e töl te ni hi va tá -sun kat em ber ként?

Mű vel jük-e a ránk bí zott föl det?Kar ban tart juk-e a ránk bí zott kö zös -sé ge ket? A csa lá dun kat? Fi gye lünk-eba rá ta ink ra? Tö rő dünk-e gyü le ke ze -tünk kel? Ezek azok a kér dé sek, ame -lyek te rem tett sé günk ből is adód -nak. He lyün kön va gyunk-e? A céd -ru sül te tés vá gyát szem előtt tart vapró bál juk meg vá la szol ni eze ket akér dé se ket!

g Mes ter há zy Ba lázs

Egy per cet sem vesz te get he tünk!ÜZ ENET AZ AR AR ÁTRÓL

Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla

Atyánk fia ki lenc szer köl tö zött máréle té ben, s min den hur col ko dás kény -sze rű se reg szem lét is je len tett szá má -ra. Mit vi gyen ma gá val, mit hagy jon,aján dé koz zon el vagy dob jon ki? Ked -ves köny vei mel lett két tárgy hoz ra -gasz ko dott mind vé gig: leg el ső fény ké -pe ző gé pe (Paj tás már ká jú) és egyhá rom ne gye des he ge dű.

A fo tó zás fél év szá za dos szen ve dé -lye, de ko mo lyan vagy negy ven évehe ge dült utol já ra. Nem rég, mi koregy át ren de zés köz ben is mét kéz bevet te az öreg inst ru men tu mot, meg -le pő fel fe de zést tett. Vé let le nül pil lan -tot ta meg a hang szer bel se jé ben rej -tőz kö dő cé du lács kát, mely sze rint aSze ge di Hang szer ké szí tő és -ja ví tóVál la lat nál ké szült Sze ge den, a Hét -ve zér u. 9. szám alatt 1960. jú ni us 6-án. Kéz írás sal még a so ro zat szá motis fel tün tet ték (1353.), leg fe lül pe digbüsz kén dí sze leg: Ma de in Hun gary.Ép pen fél év szá za da tár sa hát –bár az utób bi idők ben in kább csakcsen des tár sa!

Nyolc éves ko rá ban kez dett he ge -dül ni atyánk fia, még fe les hang -sze ren ta nult, amely az tán többgyer mek ké zben for dult meg s „ko pottel” a ké sőb bi ek ben. En nek az új nakmég ma is em lék szik a gyá ri sza gá -ra! Szü lei szor gal maz ták a he ge dűt,ta lán azért, mert az uno ka test vé rekmajd mind egyi ke tan gó har mo ni -ká zott. Ked venc hang sze re volt ez azöt ve nes évek nek, hosszú ha di fog sá -got túl élt fér fi ak hoz ták di vat ba –né mely ké sőn ha za tért sze ren csésösszes meg ta ka rí tott ru be lecs ké jétfek tet te egy ilyen hasz nált hang -szer be.

Mi kor atyánk fia he ge dül ni kez -dett, vi dé ken még nem vol tak ze ne is -ko lák. Az el ső lé pé se ket egy Pest ről ki -te le pí tett apá cá tól sa já tí tot ták el a fa -lu si ne bu lók, több nyi re fi úk, mert alá nyo kat in kább klim pí roz tat ták.Mar git né ni a hú rok meg ne ve zé sé től(Éva, Ádám, Da ni, Ga bi) kezd ve a he -lyes csuk ló tar tá sig igye ke zett min dentjá té ko san ta ní ta ni, ná la bo hó kás-ko -

mo lyan „kony ha ze nél tek” a nö ven dé -kek, lé vén ez a he lyi ség az ok ta táshely szí ne, hol áll vány he lyett szó -dás üveg szol gált kot ta tá masz té kula kre den cen.

Iga zi kö zön ség si kert ara tott ott hon,mi kor vég re si ke rült elő csa lo gat ni azel ső fel is mer he tő dal la mo kat („Meg -fog tam egy szú nyo got”, „Bo ci-bo ci,tar ka”)! Két év re rá oly tűr he tő en ke -zel te a szá raz fát – ez ap ja sza va já rá -sa volt –, hogy ün ne pek re ké szül vemár ki sebb re per to ár ral állt elő. Kü -lö nö sen a ka rá csonyt sze ret te: he ge -dű vel járt kán tál ni!

Szent es te rend sze rint a Menny -ből az an gyalt meg a Krisz tus urunk -nak ál dott szü le té sén-t cin cog ta di de -reg ve a szom szé dok-is me rő sök ab la -ka alatt. So sem en ged ték to vább ját -sza ni, in kább be hív ták me le ged ni,pe dig hát ra volt még a Pász to rok,pász to rok meg a Csen des éj is, s min -de nütt szé pen ho no rál ták szol gá la ta -it – mint egy per sely be, pottyan tot tákhe ge dű jé be az alu mí ni um fo rin to so -kat. Idő tel vén vo nó ja he gyén rend sze -rint már zöld tí zes, né ha kék hú szasdí szel gett.

Oly kor bal eset is ér te e ze ne szer szá -mot. Jé gen csúsz kál va egy szer úgyesett ha nyatt atyánk fia, hogy messzi -re re pült ke zé ből a he ge dű tok, bé vülmeg le vált a hang szer há ta – egy is -me rős asz ta los sal még si ke rült meg -eny vez tet ni, de az ak kor szer zett ki -sebb kar co lá sok mind má ig meg ma -rad tak. Ma ga sabb ze nei ta nul má -nyok ra már csak ket ten men tek to -vább, ba rát já val a hely bé li plé bá nos -hoz jár tak, az öku me né je gyé ben,mert hogy re for má tu sok lé vén ép penak kor kon fir mál tak.

A hí res deb re ce ni kol lé gi um ba ke -rül ve pár pró bán még ját szott egy kiska ma ra ze ne kar ban, az tán el csá bí tot -ta a sport, ké sőbb meg a szín ház.Most, hogy már atyánk fia is nyug dí -jas, tű nőd ve si mo gat ja hűt le nül el ha -gyott egy ko ri jó paj tá sát. Kéz be ve szi-e még va la ki? Ta lán egy uno ka…

g Ozs váth Sán dor

A he ge dű

A ba la ton szár szói Evan gé li kus Kon -fe ren cia- és Misszi ói Ott hon mint -egy 52 mil lió fo rint tá mo ga tást nyertpá lyá za ti úton, a Kör nye zet és ener -gia ope ra tív prog ram (KE OP) ke re -té ben egy min ta ér té kű kör nye zet vé -del mi prog ram vég re haj tá sá ra. AKomp lex fenn tart ha tó ság el ne ve zé -sű pro jekt az Eu ró pai Unió és az Eu -ró pai Re gi o ná lis Fej lesz té si Alap fi -nan szí ro zá sá val va ló sul meg. (Aprog ram ról rész le te sen be szá mol -tunk la punk szep tem ber 26-i szá má -nak 15. ol da lán. – A szerk.)

A no vem be ri hó nap leg fon to sabbese mé nye volt, hogy si ke rült le zár -ni a köz be szer zé si el já rást és ki vá -lasz ta ni az inf ra struk tu rá lis fej lesz -té sek ki vi te le ző jét. Az el já rás le bo -nyo lí tá sá ra köz be szer zé si szak ér tőtbí zott meg az in téz mény Sol ti Ta -más né dr. Ko csa Ro zá lia sze mé lyé -ben (aki az óta már más egy há zipro jekt ben is dol go zik). Ez úton is kö -szön jük ál do za tos mun ká ját. (El ér -he tő sé ge it öröm mel meg ad juk, hava la ki ké ri.)

A ki vá lasz tott ki vi te le ző a veszp -ré mi szék he lyű FÉG-SZER Épü let gé -

pész Kft., amely az zal az Al ter na tívEner gia Cent rum Kft.-vel kar ölt vevég zi majd a mun kát, amely cég a ba -kony cser nyei evan gé li kus temp lomhő szi vattyús fű té si rend sze ré nek ki -építé sét is vé gez te.

A no vem ber 16-án meg tar tott ter -ve zői-ki vi te le zői egyez te té sen si ke rültmeg ha tá roz ni a szer ző dés va la -mennyi ele mét, töb bek kö zött rög zí -tet tük, hogy a ki vi te le zés kez dő nap -ja de cem ber 6., a be fe je zés vár ha tódá tu ma pe dig áp ri lis 8. lesz. A te rü -

let át adás nap ján mű sza ki el len őrünk -kel (Sél lei Már tá val, aki an nak ide -jén az in téz mény ki vi te le ző je kéntaz épí té si mun ká kat irá nyí tot ta) az -zal a re mény ség gel nyi tot tuk meg azépí té si nap lót, hogy a mun ka fo lya -

mán ki zá ró lag po zi tív meg jegy zé se -ket kell majd be le je gyez nünk.

A mun ká la tok a ter vek sze rintde cem ber 6-án – a fény ké pen lát ha -tó mó don – meg is kez dőd tek.

g Végh Sza bolcsin téz mény ve ze tő

Ke ve sebb víz, hul la dék, ener gia,tisz tább jö vő

Meg kez dőd tek az át ala kí tá si mun kák Ba la ton szár szón

Hoz zá va lók: 50 dkg liszt, 20 dkg por -cu kor, 7 dkg zsír, 15 dkg lan gyos méz,3 to jás, 1 kis ka nál fa héj, 1 kis ka nálőrölt szeg fű szeg, 1 kis ka nál szó da bi -kar bó na, só, szil va lek vár, ap ró da ra -bok ra vá gott dió

El ké szí tés: a lisz tet, a por cuk rot, azsírt, a mé zet, két to jást és a fű sze -re ket össze gyúr juk, majd há romrész re oszt va, le ta kar va ki csit pi -hen tet jük. A ci pó kat kö rül be lül 35cen ti mé terszer 20 cen ti mé ter nagy -sá gú ra nyújt juk úgy, hogy a kö ze pükvas ta gabb le gyen. A tész tát kö zé penhosszá ban meg ken jük szil va lek vár -

ral, meg szór juk a da rált di ó val, és akét szé lét rá hajt juk. Az egé szet meg -ken jük to jás sal, majd kö rül be lül 160fo kos sü tő ben kész re süt jük.

SZ E RETET VE NDÉ G SÉ G RE

Mé zes te kercsF

OTÓ

: B

OD

A Z

SU

ZS

A

KÖSZÖNETA Csi kós tőt tő si Evan gé li kus Egy ház köz ség az ár víz ká ro sul tak ne vé -ben há lás szív vel kö szö ne tet mond mind azok nak a test vé rek nek, gyü -le ke ze tek nek, akik és amelyek se gít sé gük re vol tak ado má nya ik kal ésimád sá ga ik kal ne héz sé ge ik so rán. Ked ves mind annyi uk ra és lel ké -szünk, Sza bó Szi lárd ál do za tos mun ká já ra test vé ri sze re tet tel Is tenál dá sát kí ván juk!

H I R D E T É S

SZÜ LE TÉSIs ten nek adunk há lát, és öröm mel ér te sí tünk min den kit, hogy gyer me -künk, Soly már Bo ró ka Jan ka 2010. de cem ber 6-án meg szü le tett. „Bol -dog min den ki, aki az Urat fé li, és az ő út ja in jár.” (Zsolt 128,1)

Soly már Pé ter Tamás és fe le sé ge

FO

TÓ:

JER

AB

EK

-CS

ER

EP

ES

CS

ILLA

32 e 2010. december 19–26. Evangélikus Élet

Evangélikus Élet – A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapjaE-mail: evelet@lutheran.hu • EvÉlet on-line: www.evelet.hu, www.evangelikuselet.huHirdetésfelvétel: hirdetes@evelet.hu.Szer kesz tő ség: 1085 Bu da pest, Ül lői út 24. Tel.: 1/317-1108; 20/824-5519, fax: 1/486-1195.Szer kesz tő sé gvezető: Bo da Zsuzsa (zsu zsa.bo da@lu the ran.hu). Szer kesz tő sé gi titkár (előfizetési és hirdetési ügyekreferense): Vitális Judit (judit.vitalis@lu the ran.hu).Fő szer kesz tő: T. Pin tér Ká roly (ka roly.pin ter@lu the ran.hu). Olva só szer kesz tő: Dob so nyi Sán dor (san dor.dob so nyi@lu -the ran.hu). Korrektor: Sinkáné Zombory Katalin (katalin.zombory@lutheran.hu). Ter ve ző szer kesztő / EvÉlet on-line:Nagy Ben ce (bence.nagy@gmail.com). Rovatvezetők: Boda Zsuzsa – Új nap – új ke gye lem (zsuzsa.boda@lu the ran.hu),Ecsedi Zsuzsa – Cantate (ezsu@lutheran.hu), Ken deh K. Pé ter – Oratio oecume ni ca (pe ter.ken deh@lu the ran.hu),Véghe lyi An tal – A va sár nap igé je (antal.veg he lyi@lu the ran.hu).

Ki ad ja a Lu ther Ki adó (ki ado@lu the ran.hu) 1085 Bu da pest, Ül lői út 24. Tel.: 1/317-5478, 1/486-1228; 20/824-5518;fax: 1/486-1229. Fe le lős ki adó: Ken deh K. Pé ter (pe ter.ken deh@lu the ran.hu).Nyom dai elő ál lí tás: Konsilo Kft. (1022 Budapest, Tapolcsányi u. 6.). Felelős vezető: Nagy Zoltán.Áru sít ja a ki adó és a Ma gyar Pos ta Rt. (ÜLK) IN DEX 25 211, ISSN 0133-1302

Elő fi zet he tő köz vet le nül a ki adó nál vagy pos ta utal vá nyon. Az elő fi ze té si díj bel föl dön (illetve Románia és Szlovákiaterületén) ne gyed év re 3250 Ft, fél év re 6500 Ft, egy év re 13 000 Ft, európai országba egy évre 43 800 Ft (168 euró), egyébkülföldi országba egy évre 51 200 Ft (196 euró). Csak a min den hó nap 15-ig be ér ke ző le mon dá so kat tud juk az azt kö ve tőhó nap el se jé vel tö röl tet ni, el len ke ző eset ben még egy hó na pig jár az új ság. Be kül dött kéz ira to kat nem őr zünk meg és nemkül dünk vissza. Az adott lap szám ba szánt kéz ira to kat a meg elő ző hét csü tör tö ké ig kér jük le ad ni! A hét fő dél utá ni lap zár ta korki zá ró lag a hét vé gi ese mé nyek kel össze füg gő (és a szer kesz tő ség gel elő ze te sen egyez te tett) írá so kat tud juk fi gye lem be ven ni.Az e-ma il ben küldendő kéziratokat az eve let@lu the ran.hu, a hirdetéseket a hirdetes@evelet.hu címre várjuk. 1

133130210519

Va sár napÁl dott le gyen Is ten, mert el kül döt te an gya lát, és ki sza ba dí tot ta szol gá it, akikben ne bíz tak. Dán 3,28a (Mt 2,12; Jn 1,1–5/6–8/9–14; Zsid 1,1–3/4–6/; Mt 2,1–12) Égő ke men cé ből sza ba dul tak ki él ve a fel sé ges Is ten szol gái. Könnyen tud -nánk so rol ni a pél dá kat, ame lyek szá munk ra a tü zes ke men ce kín ja i val fel -érő em be ri meg pró bál ta tá sok. Re mény te len hely ze tek, ahon nan nincs em -be ri ki út. Meg kell ég ni, nem le het épen sza ba dul ni. Is ten hű szol gái nem is -mer tek más Urat, és nem bíz tak más ban, mint ab ban, aki éle tü ket jó ban ésrossz ban, fény ben és ár nyék ban meg őriz te és ve zé rel te. Ön ma gunk Is ten -nek va ló tel jes át adá sa: meg nyug vás. Is ten, ha kell, an gya lá val a „tü zes ke -men cé be” is ér tünk jön, és ki hoz. A „ke men cék” sok fé lék, de Is ten min dennyo mo rú sá gon győz, és ki ment be lő lük min ket.

Hét főTi ed va gyok! Sza ba díts meg! Zsolt 119,94 (Lk 2,29–30; 1Jn 1,1–4; Mt 2,13–23)Sza ba díts meg, Is te nem, és add, hogy va ló ban, tel je sen és mind örök re a ti -ed le hes sek! Sza ba díts meg a bá nat tól, a fé lel mek től, ne en gedd, hogy hi tet -len né, ta ga dó vá te gye nek a ne héz sé gek. Adj olyan örö möt, amely nem ve -szi el jó zan sá go mat, amely meg tart a he lyes úton, és nem tesz gő gös sé, má -so kat le né ző vé. Adj min den ből pont annyit, amennyi elég – és én ma ga mathadd ad jam ne ked oda mind örök re! Ámen.

KeddIs mer tesd meg ve lem, me lyik úton jár jak, mert hoz zád vá gyó dik lel kem. Zsolt143,8b (Mt 2,13; Jer 31,15–17; Mt 3,1–12) Ma könnyű dol gunk van, alig le hetel té ved ni. Min den au tó ban vagy mo bil telefonban le het már GPS. Az an golbetűszó jelentése: glo bá lis hely meg ha tá ro zó rend szer. Ne künk, Krisz tus kö -ve tő i nek – há la ne ki – már két ezer éve van ilyen glo bá lis hely meg ha tá ro zónk.Van ve zér fo na lunk: a Bib li ánk. És van ve ze tőnk, aki előt tünk és ve lünk jár -ja a sok szor ne héz, me re dek utat is. És min dig jó irány ba ve zet. Az út vé génpe dig szin tén az ő kar ja vár.

Szer daFo gad já tok be egy mást, aho gyan Krisz tus is be fo ga dott min ket az Is ten di -cső sé gé re. Róm 15,7 (Mal 2,10; 1Jn 4,11–16a; Mt 3,13–17) A szál lá son nem voltszá muk ra hely, nem fo gad ták be Má ri át, Jó zse fet, így Jé zus is tál ló ban szü -le tett. Az em ber aj tó kat zár, fa la kat épít, hogy „véd je ma gát”. Lel két is el zár -ja: ne kell jen más ba ját ma gá ra ven nie. Ám így nem vé di, ha nem örök ma -gány ra és ha lál ra íté li ma gát! Mert óv in téz ke dé se i vel a Krisz tus ko pog ta tá -sá tól is el zár kó zik! Az élet for rá sá tól zár ja el ma gát bör tö né ben. Krisz tus szün -te le nül ke res ben nün ket a fa la ink mö gött. Iga zi ott ho nun kat, Is ten or szá gát,a ne künk ké szí tett he lyet kí nál ja. Fo gad juk be őt, en ged jük, hogy ő véd je megéle tün ket!

Csü tör tökRám fi gyel je tek a föld leg vé gé ről is, és meg sza ba dul tok, mert én va gyok azIs ten, nincs más! Ézs 45,22 (Jak 1,21; Zsid 1,/5–6/7–14; Mt 4,1–11) Ér de -kes fó ru mo kat ta lál tam, ahol Is ten lé te zé se mel lett és el le ne ér vel nek azin ter ne te zők. Az ember ku tat ja lé te zé se ér tel mét, okát, a „hon nan ho vá”kér dést és fő leg az egyet len Al ko tót, az élet és vi lág Urát. Né me lyik „ér -ve lés” meg döb ben tő, má sok hit tel te li ek. Ám Is ten lé te nem tő lünk, ér -ve ink től, meg győ ző dé sünk től függ. Ő ma ga je len ti ki ma gát a ke re ső nek.Igé je, mint a mai is, erő tel jes hí vás. „Fi gyel je tek rám! Itt va gyok!” És ki -nyi lat koz tat ja ma gát, szól, kö ze le dik. Min den szük sé ges in for má ci ótmeg ad a Szent írás ban. De még en nél is to vább megy: a leg mé lyebb re eresz -ked ve em ber ré lesz.

Pén tekKrisz tus mond ja: „Én élek, és ti is él ni fog tok.” Jn 14,19 (Ez 37,11–12; Lk 12,35–40; Róm 8,31b–39; Mt 4,12–17) Mit hoz a jö vő? Ha nem len ne hi tünk, egysö tét és fé lel me tes óce án part ján áll nánk az évek for du ló ján. Ki tud ja, mi lesz,csak a je len biz tos, és az, hogy az élet vé get ér. Ám sú lyos re mény te len séghe lyett a leg vi gasz ta lóbb, leg öröm te libb szó hang zik: él ni fog tok. Nem sö -tét, fé lel me tes vég vár ránk, ha nem fény, élet, sze re tet. Igen, mert ő föl di test -be öl töz ve kö zénk jött, meg halt és fel tá ma dott, hogy az élet re vi gyen át min -ket is. Nem kell mást ten nem, mint hit tel elé bo rul ni, há lát ad ni az ed di gi -e kért, bi za lom mal te kin te ni a jö vő be. Jé zus ve lünk van min den na pon, a vi -lág vé ge ze té ig!

Szom batAz igaz ság hoz ra gasz kod va nö ve ked jünk fel sze re tet ben min de nes től őhoz zá,aki a fej, a Krisz tus. Ef 4,15 (Péld 15,17; Lk 4,16–21; Jak 4,13–15; Zsolt 8) Azév el ső nap ján so kan éves ter vet sző nek. Fej lőd ni, ta nul ni, ren det rak ni éle -tünk ben, ren dez ni kap cso la ta in kat – szép, po zi tív cé lo kat fo gal ma zunk megilyen kor. Pál apos tol igé jét kap tuk má ra. Ez az „új évi prog ram” a ke resz tényem ber szá má ra nem egy év re, ha nem élet hossz ra szól: nö ve ked ni a sze re -tet ben. Örö möt hoz an nak is, aki nö vek szik, és an nak is, aki más nö ve ke -dé sé nek a ré sze se lesz. Ám tud juk, hogy ez nem megy ma gunk tól! Pál rá -mu tat, mi ként le het sé ges: igaz ság gal és Krisz tus sal. Le gyen ve lünk Is ten sze -re te te, igé jé nek ere je, igaz sá gá nak tisz ta sá ga és Jé zus Krisz tus ke gyel me azúj év min den nap ján!

g K há ti Dó ra

Új nap – új kegyelem

Kedves Olvasóink!Az Evangélikus Élet jövő évi, 76. év fo lya má nak első száma január 2-án jelenik meg.16 oldalas hetilapunk példányonkénti ára 2011-ben is – változatlanul – 250 forint lesz.

Sok szor fel ve tő dik ben nem a kér dés:va jon mi ért gon dol juk, hogy Is ten, akimin dent meg ter ve zett és meg is te rem -tett, az em be ren kívül a többi te remt -mé nyt meg fosz tot ta vol na a kom -mu ni ká ció le he tő sé gé től? Íme kéteset, amely az el len ke ző jé re utal.

Né hány nap ja egy ha tal mas vi har -ban meg sé rült egy ra ké ta bo ró kánk,amely szá mos ma dár fész ket rejt. Ager le a fé lig ki dőlt fán is a fész ken ma -radt, mint ha sa ját tes té vel pró bál tavol na aka dá lyoz ni a to já sok ki po tyo -gá sát. Pár ja két ség be eset ten szálltide-oda a mel let te le vő fa ága in, deper sze se gí te ni nem tu dott, ho gyan istu dott vol na…

Ami kor fe le sé gem mel ki men tünkhely re ál lí ta ni a dol go kat, a ger lepár ja fej ma gas ság ban a szom szédfa ágá ra te le pe dett, és szem mel lát -ha tó an na gyon he lye sel te mun kán kat.S ami kor vég re új ra egye ne sen állt afé szek tar tó, a csap ko dó eső és a vi ha -ros szél el le né re a két ger le ün nep lés -be kez dett. Búg tak, és fe jük kel egy mástci ró gat ták – olyan sze rel me sen, mint -ha mit sem akarnának tud ni a kör -nye zet al kal mat lan sá gá ról. Ha jól sej -tem, ép pen na gyon örül tek – egy más -nak, a meg ma radt fé szek nek, s ta lána kö vet ke ző ge ne rá ci ó nak, amely mára fé szek mé lyén la pul, egy elő re to jásalak ban… (S ta lán an nak is, hogy azem ber né ha azt te szi, ami re te rem tet -ték: ol tal maz za és se gí ti a rá bí zotttöb bi te remt ményt…)

Né hány év vel ez előtt meg rá zó ta -

pasz ta lat tal let tünk gaz da gab bak.Egy csen des szom bat al ko nyon ud va -runk ban lan dolt egy szár nya sze gettga lamb, ta lán kő vel dob hat ta meg va -la ki, vagy csúz li val ta lál hat ták el aszár nyát. A lé nyeg az, hogy nagy ne -he zen el ver gő dött hoz zánk, s szin te le -pottyant a pin cénk elé… A leg -rosszabb hely re ér ke zett – gon dol tuk,hi szen ku tyánk nem igen tűrt ma gakö rül sem mi lyen moz gó lényt, úgy -hogy meg fog tuk szé pen, és át tes sé kel -tük az üre sen ál ló szom széd te lek re,ahol leg alább egy ku tyá val nem kellvi as kod nia…

Ez zel a ga lamb ügy le zá rult – gon -dol tuk mi. Ám va sár nap dél ben,ami kor ha za ér tünk az is ten tisz te -let ről, egy meg le he tő sen iz ga tott ku -tya fo ga dott, és alig száll tunk ki az au -tó ból, már vitt is ben nün ket nagy csa -ho lás sal az ud var vé gé ben ál ló fa ra -kás hoz. El nem tud tuk kép zel ni az iz -ga lom okát, ám ami kor oda ér tünk, afa alól elő sé tált a teg na pi ga lamb. Ku -tyánk elénk fe küdt, és min den esz köz -zel ma gya ráz ta, hogy ne küld jük el újba rát ját…

Döb ben ten me red tünk egy más -ra. Az egész hely zet – plá ne Tap -pancs ku tyus elő éle tét te kint ve –hi he tet len nek tűnt. A ga lamb nakfél nie kel le ne, de nem: ott to tyog aku tya or ra előtt, s mind ket ten úgynéz nek ránk, hogy ettől a leg ádá zabbgaz da szí ve is el lá gyul na… (Leg ki -sebb lá nyom azon nal el is ne vez te aröp kép te len jö ve vényt Ti tyi totty nak

eset len já rá sa mi att.) Hogy egyez het -tek ezek meg?

Mi nek sza po rít sam a szót? A kö vet -ke ző né hány hét ben ná lunk gyó gyul -ga tott a ma dár – leg alább is mi azt re -mél tük. Gyak ran vé gig sé tált az ud va -ron ku tyai dísz kí sé ret tel, hogy az tánleg na gyobb el ké pe dé sünk re ihas sonTap pancs ita tó já ból – ami ko ráb banazon na li ha lál hoz ve ze tett vol na –,este ma ga bújt egy rács mö gé, aholvéd ve volt az éj sza ka va dá szó min -den fé le ra ga do zók tól, s per sze né -hány lé pés nyi re tő le ott he vert új don -sült test őre is.

Az tán egy nap ke ser ve sen szű kö lőku tya fo ga dott ben nün ket. Ti tyi tottyéle te vé get ért. Va ló szí nű leg nemcsak a szár nya sé rül he tett meg, s miezt nem vet tük ész re. Ám ku tyánk na -po kig fe küdt azon a he lyen, va ló ság -gal gyá szol va, ahol ga lamb ba rát játutol ér te a vég zet, sze mé ben mélyfáj da lom mal…

Az óta kü lö nö sen fi gye lem a kör nye -ze tem ben élő te remt mé nye ket. Sahogy lá tom azt a terv sze rű sé get,amellyel dol goz nak, ahogy a fész ketépí tik, ahogy gon dos kod nak utó da ik -ról, mind ez az Al ko tó böl cses sé gé rőlbe szél szá mom ra. Né ha még az a kér -dés is föl ve tő dik ben nem: le het, hogyaz a ri gó pa pa, aki min den es te ké mé -nyün kön tart ja fél órás áhí ta tát – aleg szebb dal la mo kat cif ráz va az ég fe -lé –, töb bet tud a há la adás ról, mintegyik-má sik em ber?…

g Kul csár Ti bor

Mily bölcs az Al ko tó!

„Meg je lent a mi üd vö zí tő Is te nünk jó -sá ga és em ber sze re te te.” (Tit 3,4)

Ka rá csony és egy ben az év utol só he -té ben az Út mu ta tó reg ge li és ün ne -pi igéi em lé kez tet nek: min den na -punk és az éle tünk Is ten ke zé benvan, s az ő sze re te te új élet re in dít! „Is ten el küld te Fi áta vi lág Üd vö zí tő jé ül, s aki vall ja, hogy Jé zus az Is ten Fia,ab ban meg ma rad az Is ten, és ő is az Is ten ben.” (1Jn 4,14.15;LK) „Kez det ben volt az Ige, és az Ige Is ten nél volt (…). AzIge test té lett (…). Akik pe dig be fo gad ták, azo kat fel ha -tal maz ta ar ra, hogy Is ten gyer me ke i vé le gye nek; mind -azo kat, akik hisz nek az ő ne vé ben…” (Jn 1,1.14.12) „E hit -re és a Krisz tus meg is me ré sé re csak a Szent lé lek ve zet -het el min ket. Csak ő győz het meg ar ról is, hogy a Krisz -tus ban va ló hit tel csak ugyan Is ten gyer me kei let tünk, smind örök ké azok is ma ra dunk.” (Dr. Lu ther) Is ten tö ké -le tes ki je len té se a Fia ál tal tör tént. „Ő Is ten di cső sé gé neka ki su gár zá sa és lé nyé nek kép má sa…” (Zsid 1,3) Já nosapos tol az élet igé jé nek, Jé zus nak a szem ta nú ja ként hir -de ti „az örök éle tet, amely az előtt az Atyá nál volt, mostpe dig meg je lent ne künk” (1Jn 1,2). A bet le he mi gyer mek -gyil kos ság (Mt 2,16–18) pró fé tai elő ké pe is ez az ige: „Eztmond ja az Úr: Han gos jaj ga tás hal lat szik Rá má ban, éske ser ves sí rás: Rá hel si rat ja fi a it…” (Jer 31,15) A sze re tetapos to la hir de ti: „Is ten sze re tet. (…) Sze ret te im, ha így sze -re tett min ket Is ten, ak kor mi is tar to zunk az zal, hogy sze -res sük egy mást.” (1Jn 4,16.11) Krisz tus Urunk mél tó sá gana gyobb az an gya lo ké nál: „…ezek nem szol gá ló lel -kek-e mind, akik azo kért kül det tek szol gá lat ra, akik örö -

köl ni fog ják az üd vös sé get?” (Zsid1,14) Óév es té je em lé kez tet: gyor sanmú lik a ke gye lem ide je; de „ir gal masés ke gyel mes az Úr, tü rel me hosszú,sze re te te nagy” (Zsolt 103,8). Ez in -dít son min ket há la adás ra és bűn bá -nat ra a ke gye lem fo gyó ide jé ben! Is -

te nünk! Te „ta níts min ket úgy szám lál ni nap ja in kat, hogybölcs szív hez jus sunk” (GyLK 728,13)! Urunk vi gyá zás -ra int: „Ti is le gye tek ké szen, mert ab ban az órá ban jönel az Em ber fia, ami kor nem is gon dol já tok!” (Lk 12,40)Pál így bá to rít: „Ha Is ten ve lünk, ki le het el le nünk?” So -ha sen ki, sem mi „nem vá laszt hat el min ket az Is ten sze -re te té től, amely meg je lent Jé zus Krisz tus ban, a miUrunk ban” (Róm 8,31b.39). Új év nap ja, az Úr Jé zus név -adá sá nak ün ne pe er re em lé kez tet: „Amit pe dig szól tokvagy cse le kesz tek, mind az Úr Jé zus ne vé ben te gyé tek, há -lát ad va az Atya Is ten nek őál ta la.” (Kol 3,17) Jé zus a vi -lág re mény sé ge, aki nyil vá nos mű kö dé se kez de tén ilyenprog ra mot hir de tett: „Az Úr Lel ke van én raj tam, hogyevan gé li u mot hir des sek (…) és hir des sem az Úr ked ves esz -ten de jét.” (Lk 4,18.19) Mi pe dig – kér ke dés nél kül – eztmond hat juk: „Ha az Úr akar ja és élünk, ezt vagy azt fog -juk cse le ked ni.” (Jak 4,15) „A mi se gít sé günk az Úr ne vé -ben van, aki te rem tet te a mennyet és a föl det.” (Zsolt124,8; LK) Is ten! „Jó sá god az év ko ro ná ja, bő ség fa kadös vé nye i den.” (GyLK 717) „Mennyei Ki rály szü let ék, / Ne -vét Jé zus nak ne vez ték, / Új esz ten dőnk ma vet te, ím, kez -de tét.” (EÉ 180,1) „Is ten, áldd meg a ma gyart / Jó kedv -vel, bő ség gel…” Bol dog új évet kí vá nok!

g Ga rai And rás

HE TI ÚT RA VA LÓ