a megkésett beszédfejlődés terápiája_bittera-juhász_01

8/18/2019 A Megkésett Beszédfejlődés Terápiája_Bittera-Juhász_01

http://slidepdf.com/reader/full/a-megkesett-beszedfejlodes-terapiajabittera-juhasz01 1/28



Bittera Tiborné-dr. Juhász Ágnes

A megkésett beszédfejlődés

terápiája

Tanári segédanyagaz Én is tudok beszélni 1 cím munkatankönyvhöz



Bírálták

GEREBEN FERENCNÉ

AJTONY PÉTER

1 6 8 9 3 8 :. A

ISBN 963 19 3196 X

© Bittera Tiborné, dr. Juhász Ágnes, 1991

Bevezetés

Az egészséges kisgyermekek fejl désének üteme igen külön-

bözhet egymástól. Talán az anyanyelv elsajátítása terén mutat-

kozhatnak a legnagyobb egyéni eltérések. A szakemberek el tt

nem kétséges, hogy kizárólag a "természetre" hagyni a beszédés nyelv fejlesztését, ha abban a gyermek nem éri el az életko-

rának, értelmi szintjének megfelel ügyességet, veszélyekkel

jár. A beszéd- és nyelvi funkciók területén elmaradást mutatógyermekek fejlesztése logopédiai feladat, de nem nélkülözhet

a család és a gyermek tágabb környezetében (bölcs de, óvoda)lév feln ttek segít közrem ködése sem.

A szül els sorban a kisgyermek hangzó beszédére figyel, a

megértés hiányosságait, bizonyos részképességek fejletlensé-gét ritkábban veszi észre. A gyermekét feltétel nélkül elfogadó

szül t is bosszanthatja néha, hogy hosszasan kell találgatnia,

mit kíván t le kisfia vagy kislánya, aki csak mozdulatokkal, gesz-tusokkal, esetleg szótöredékekkel, ám egyre agresszívebbenakarja megértetni magát.

A szül k gyakorta megpróbálják követni a "jó" tanácsot, úgytesznek, mintha nem értenék a gyermek sajátos kifejezésmód-

ját, megzavarva ezzel amúgy is korlátozott kommunikációs lehe-t ségeit. A következményként kialakuló magatartási problémák

visszahatnak a gyermek személyiségének fejl désére. A gátlá-sos elzárkózás, az irányíthatatlan önérvényesítés és e két vég-

let között számtalan változatban megnyilvánuló magatartásbeli jellegzetességek besz kíthetik a szül lehet ségeit abban a vo-

natkozásban, hogy gyermeke figyelmét a beszédre irányítsa, ta beszédre, az anyanyelvére tanítsa. A kés bbiekben a logopé-

diai terápia hatékonyságát is gátolhatja a gyermek nehéz meg-közelíthet sége, illetve nehezen kezelhet sége.

Ha a gyermek beszéd- és nyelvi fejl dése jelent s elmara-

dást mutat, akkor már hároméves kor el tt tanácsos a logopé-

dus segítségét kérni. Körültekint , alapos logopédiai, pszicholó-

5



6

giai és orvosi vizsgálat után dönteni lehet a teend kr l, a logo-

pédiai kezelés megkezdésének id pontjáról, formájáról, intenzi-tásáróI.

A terápia kiindulási alapja a gyermek aktuális tudása, ezért a

beszéd- és nyelvi funkció részletes vizsgálata eiengedhetetlen,

és tulajdonképpen a terápiával összefonódva a kezelés végig

nélkülözhetetlen. A gyermeket teijes nyelvi rendszerének alap-

ján kell megítélni, azaz egyaránt figyelembe kell venni a beszéd,

a nyelv megértését, grammatikai formáját, a gyermek nyelv-használatát - s mindezeket a gyermek értelmi szintjéhez viszo-nyítva kell értékelni.

A megkésett (akadályozott) beszéd- és nyelvi fejl dés javítá-

sának célja az, hogya nyelv kifejez , közi , jelöl funkciójának

kialakításával képessé tegye a gyermeket a nyelvi jelek befoga-

dására, földolgozására, a beszédbeli kommunikációra. Nevet

adunk annak, amit a gyermek lát hall, érzékel, megfog és átél.

Segítünk neki érzéseinek, gondolatainak kifejezésében. A be-

széd és a nyelv funkcióinak er sftésével segítjük a gyermek ér-telmi fejl dését, szociális tanulását.

Terápiás munkánkat úgy kell el készítenünk, megtervez-nünk, hogy kreatív módon érvényesüljön benne a komplex

gyógypedagógiai-pszichológiai szemlélet, s ezáltal a gyermek

fejl dését minél több oldalról segítsük. A központban természe-

tesen a beszéd és nyelv fejlesztése áll. Közvetlen és közvetett

ráhatásokkal fejlesztjük azokat a képességeket és készségeket,amelyek révén a gyermek egyre differenciáltabban tudja befo-

gadni, földolgozni és használni a beszédet és a nyelvet szeman-

tikai (jelentéstani), lexikai (szókészleti), szintaktikai (mondatta-

ni), morfológiai (szóalaktani) és fonológiai (hangrendszertani)

szempontból egyaránt. Amikor a logopédiai foglalkozásokongyakorolja a kommunikációt, a nyelv használatán keresztül atársas szerepeket is tanulja.

A megkésett beszéd- és nyelvi fejl dés esetén a logopédiai

terápia öt nagy területre oszlik: a beszéd és a nyelv, a mozgás,

a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet, valamint a küiönfé-

le készségek fejlesztése. Ezek a területek a valóságban nem vá-

laszthatók el egymástól. Egyrészt minden foglalkozás alkalmá-

val több terület anyagából válogatunk, a gyakorlatokat adott be-

széd- és nyelvi cél köré csoportosítva, a gyermek egyéni szük-séglete szerint súlypontozva. Másrészt minden gyakorlat több.

funkciós, sohasem elszigetelten fejlesztünk egy-egy készségetvagy képességet.

A munkatankönyv képeihez kapcsolható feladatok els sor-

ban aszókincsfejlesztést és a nyelvi rendszer kiépítését céloz-

zák, mégsem mondhatjuk, hogya terápiának csupán egy rész-

területéhez nyújtanak segítséget. Tudjuk, hogya kisgyermek

alaptevékenysége a játék, ez ad teret és lehet séget a logopé-

diai célok megvalósításához. Ezért a beszéd- (nyelvi) anyagot

el ször mindig a gyermek számára kellemes, játékos helyzetbe

ágyazva dolgozzuk föl, s csak utána vegyük el annak képimegjelenítését.

A munkatankönyv - amelynek oldalait feladatlapnak tekintjük- felépítésében kisebb-nagyobb eltérésekkel követi a normál

beszédfejl dés menetét. Elképzelhet azonban, hogy némelyik

gyermek esetében változtatni kell a sorrenden, attól függ en,hogy milyen új nyelvi forma jelenik meg beszédében. A gyermek

ugyanis azokat a szemantikai és szintaktikai viszonyokat kifeje-z szóösszetételeket, mondatokat utánozza legszívesebben,amelyeket éppen elkezd spontán használni.

A terápia alapozó szakaszában rövid távú célunk a beszéd

indítása, az ehhez szükséges alap készségek kialakítása, s a

gyermek környezetének befolyásolása. A szül k, a család, a

bölcs dei vagy óvodai közösség segít készsége, a terápiás ha-

tásokat er sít szemlélete közvetlenül hozzájárul egy sor, a

nyelvi rendszer kiépítése szempontjából alapvet képesség,

funkció fejlesztéséhez.llyenek például: motiválás a hangadásra,beszédre; a beszédmegértés finomítása; a beszédre irányuló fi-

gyelem, a közvetlen hallási és verbális emlékezet fejlesztése; a

beszédhez szükséges szenzoros és motoros ügyesség fejlesz-

tése; a meglév szókincs aktivizálása, használata stb. Mind-

ezekhez segítséget adhat a feladatlapok változatos felhasználá-

7



8

sa, illetve a hozzájuk kapcsolódó, konkrét tárgyakkal, játékok kalvégzett gyakorlás.

Bizonyos értelemben a feladatlapok mintának tekinthet k,

amelyek kiegészíthet k, b víthet k a gyermek igénye szerint. A

tanítás tempóját a gyermek fejl dési üteme határozza meg.

Bár az els feladatlapok a hangadást motiválják, a hang után-

zást célozzák, s az utánuk következ képeken megjelenítettszemélyek, tárgyak, cselekvések "könnyüek" lehetnek egy olyan

gyermek számára, aki már szókapcsolatokkal, rövid mondatok-kai fejezi ki magát, mégis érdemes a tanulást a munkatankönyvelején kezdeni. Természetesen a feldolgozás ilyenkor rövidebbid alatt és magasabb szinten történik.

A szókincsb vítés végigvonul a munkatankönyv minden olda-

lán. A könnyen kiejthet , a gyermek számára hasznos (használha-

tó), az t körülvev környezetet lükröz szavaktói eljutunk a hosz-szabb, finomabb hallási megkülönböztetést és pontosabb beszéd-

mozgásokat igényl , ritkábban használt, a tágabb világ személye-it, dolgait, viszonylatait kifejez szavakig.

A 6-32. feladatlapokat els dlegesen szókincsfejlesztéshez

szánjuk, annak ellenére, hogy az igék t mondatba foglalva sze-

repelnek. A kés bbiekben nem emeljük ki külön feladatként a

szókincsb vítést, de az adott nyelvi anyag földolgozása el tt

mindig megnevezzük a képen szerepl személyeket, tárgyakat,cselekvéseket.

Az igék egyes és többes számban is csak a harmadik sze-mélyben gyakorolhatók a feladatlapokon. Az els és második

személy alakokat konkrét cselekvéshez, cselekedtetéshez

kapcsolva lehet gyakorolni.

Nem szabad szem el l téveszteni, hogya beszédnek mint a

nyelv egyedi felhasználásának két összetev je van: a megértésés a beszédteljesftmény, s hogy ezek fejl dése nem párhuza-

mosan halad. A szavak, mondatok megértése, nyelvi felfogása

általában megel zi azok megjelenését a hangzó beszédben,

nyelvi kifejezésben. A beszédfejl dés késése esetén a köztük

lév k lönbség igen kifejezett lehet. Ezt a tényt figyelembe kell

vennünk a terápia tervezésében. Ha a gyermek nehezen aktivi-

zálja szókincsét, vagy kifejezett beszédmozgásbeli nehézségei

vannak, nem szabad t túlzottan er ltetni a megnevezésre, pon-tos kiejtésre. Átmenetileg a terápia más területei re helyezzük a

hangsúlyt, a beszédet tekintve pedig még következetesebben

alkalmazzuk azokat a módszereket, amelyek segítik a gyerme-ket abban, hogy elvárásunknak megfelel en verbálisan is meg-

nyilatkozzék. A szemt l szembe helyzet, a logopédus pontos,

nyílt artikulációja, a tárgyak, képek, cselekvések megnevezése-kor alkalmazott ereszked hanglejtése, jól tagolt, szuggesztív

beszéde, modulált intonációja nyomán a gyermek egyre inkább

képes lesz a hangsorokat (szavakat) kiemelni a beszédfolyam-

ból. Ezek a szavak egyre több tartalommal telnek meg, gazda-godik a passzív szókincs. A gyermek kedvelt tevékenységébe

bekapcsolódva, azt beszéddel kísérve, a gyermek beszédbeli

megnyilvánulásait kiterjesztett utánzással meger sítve, nonver-

bális kommunikációs jelzése it nyelvi formába öntve a logopédus

mintát ad, hogyan kell szavakban kifejezni, amit teszünk, át-él nk, gondolunk. A kiejtés javítása pedig helyes beszédpélda

adásával, indirekt módszerek alkalmazásával történik.Ha a gyermek beszédmegértése is korlátozott, akkor különö-

sen fontos az utánzókészség fejlesztése, mert a beszéd cselek-

vésirányító szerepére a feladatvégzés során kevéssé támasz-

kodhatunk. Kezdetben b ven élhetünk a paralingvisztikai ele-mekkel (gesztusok), szupraszegmentális tényez kkel (dallam,

hangsúly, tempó, ritmus, hangszín), s fokozatosan térhelünk át

a beszéd megértés fejlesztésében a nyelvtani viszonyokat kifeje-

z beszédbeli közlések, utasítások alkalmazására. Ne a szám-

talanszor ismételt "figyelj!" felszólítás legyen az, ami a gyerme-

ket a feladat elvégzésére ösztönzi. Inkább szólítsuk gyakran a

nevén, ezzel is kifejezve, hogy neki címezzük, amit mondunk.Legyünk tekintettel figyelmének terjedelmére, gondolkodási m -

veleteinek szintjére is, hogya feladat ne legyen számára se túlkönny , se túlságosan nehéz.

A feladatlapok túlnyomó többsége a nyelvi rendszer kiépíté-

sére szolgál, s végig célunk a gyermek gondolkodásának fej-

lesztése, ha nem is emeljük ki külön. A nyelvi anyag tartalmaz-

9



letve szöveget, amit a gyermekt l várunk, félkövér bet b l sze-dettük.

Tankönyvünk feladatlapjaival és tanári kézikönyvünkkel els -

sorban a beszéd- és nyelvi fejl désükben elmaradást mutató

gyermekek logopédiai terápiáját szeretnénk segíteni, de ajánljukminden feln ttnek és gyermeknek, akik örömet találnak a közös

játékban, beszélgetésben, anyanyelvünk szebbé, jobbá tételé-

ben. Bízunk a könyv használóinak ötletességében, abban, hogy

jobbnál jobb új játékokkal, sok-sok eseményképpel, képtörténet-tel fogják kiegészíteni ezt a beszéd- és nyelvi feladatgy jte-ményt.

A beszédindításhoz szükség van arra, hogya gyermek szívesen

adjon hangot, szívesen utánozzon hangokat, hangkapcsolato-

kat. A hangutánzó gyakorlatok alapozzák meg az aktív szókincsfejlesztését.

A hangutánzást el ször játékokkal, bábokkal végezzük. Az

állatok, járm vek, természeti jelenségek hangjának felismerésé-

re, differenciálására szolgáló gyakorlatokat szintén el ször játé-

kokkal, apró tárgyakkal végezzük cselekvés, cselekedtetés köz-

ben. Amikor a gyermek már önállóan utánoz, a hangutánzástösszekapcsol hatjuk a nagymozgások fejlesztésével is. A hang-

adás együtt járhat labdagurítással, hengergurítással (a henge-

ren az utánzandó hang hívóképe van), földre tett kötél átugrásá-val, karikába beugrással (a karikában az utánzandó hangnak

megfelel báb, játéktárgy vagy hívókép van) stb.A hangutánzó gyakorlatokhoz hozzá tartoznak a hangok meg-

különböztetését szolgáló gyakorlatok is. A hangdifferenciálás

szintén végezhet játékosan, mozgással, cselekvéssel kapcsol-va, s t, alkalmat adhat a kapcsolatfelvételre olyankor is, ha a

gyermek még nem utánozza a hangot, vagy valami miatt nem szí-

vesen nyilvánul meg hanggal. Ilyenkor csak arra késztetjük a

za a magyar nyelvben leggyakrabban el forduló szófajok (főnév,

ige, melléknév, szám név) reprezentánsait, azok toldalékolását,illetve ragozását. A ragozott, toldalékolt formákat mondatban

gyakoroljuk. A "mondataikotás" címmel foglaljuk össze azokat a

feladatlapokat, amelyeken - esetleg kevés új anyaggal kiegé-szítve - az el z leg tanuitakat alkalmazzuk. Egy-egy nyelvi for-

ma megtanításakor el ször a szabályos, illetve egyszer bb ala-

kokat, utána a rendhagyó, nyelvtani szempontból bonyolultabb,

kiejtés szempontjából nehezebb eseteket vesszük sorra.Az igényes logopédiai munka feltételezi a kreativitást, a mód-

szertani szabadság tudatos alkalmazását, tehát a feladatlapok

feldolgozásának módja, amit ebben a kézikönyvben leírunk,

csak javaslat. Mégis sok év tapasztalata azt mondatja velünk,

hogya logopédus minden gesztusbeli, szóbeli megnyilatkozá-

sának különleges jelent sége van. A kérdések, instrukciók tar-talma és formája, a gyermeknek szánt nyelvi anyag felépítése a

terápiás munkánkból lesz rt eredmény, tehát nyugodt szíwelajánljuk alkalmazásukat.

Egyszerre kevés anyagot célszer földolgozni, de sok válto-

zatban. így sokat tudunk kérdezni, s a gyermeknek sokszor adó-dik alkalma válaszolni, a nyelvi formát gyakorolni. A feladatlapok

földolgozásánál az el re megtervezett kérdéseinket mindig azo-

nos módon tegyük fel, s a képekr l is mindig ugyanazokat amondatokat mondjuk, ügyelve a szórend azonosságára is. Ez

nem jelenti azt, hogy ne engedjünk teret a gyermek spontán be-

szédének. S t, a terápia alakításában segft nekünk, ha tudjuk,milyen nyelvi teljesítményre képes a gyermek magától, ilyen

meggondolásból a már egyszer földolgozott feladatlapra visszais térhetünk a terápia kés bbi szakaszában. A kérdéseket a lo-

gopédus teszi föl, de ha két gyermek tanul együtt, egymástól iskérdezhetnek.

A munkatankönyv oldalszáma egyben a feladatlap száma is,

amelyet ebben a kézikönyvben kerettel emelünk ki. A használ-

hatóság érdekében azt a szöveget, amit a logopédus mond

vagy kérdez, gondolat jellel különböztetjük meg, azt a választ, il-

Hangutánzás3-5

1011



12

gyermeket, hogy hallás útján, figyelmének összpontosftásával kü-

lönböztesse meg például a medve (m) és a kígyó (sz) hangját. Ahangok felismerését azonban lehet leg mindig kövesse a hang

utánzása is, hogy a tárgy, él lény és annak hangja közötti kap-csolatot er sítsük, és motiváljuk a gyermeket az utánzásra.

A hangutánzásnál be kell tartanunk a nehézségi fokozatokat.

A legegyszer bb a magánhangzók utánzása, ezek közül is az á,

r , Ó. Mivel az í és Ó hangot nehéz bábhoz vagy tárgyhoz kap-

csoini, utánzásuk megkönnyítésére a következ gyakorlatot ja-vasoljuk.

Kartonból babákat készítünk úgy, hogy a testük dobozt alkos-

son. A babák szájnyílása az á, r , ó artikulációs állásának meg-

felel en legyen kivágva. Az á- t mondó baba szájába egy nagy

golyó fér be, az ó- t mondóéba egy kicsi golyó, az í- t mondó ba-

ba szájába egyik sem.

- Látod ez a baba mekkorára nyitja a száját? Azt mondja, ál

Ez a nagy golyó belefér a szájába. Tedd bele! Mit mond a baba?

-Á.

- Itt ez a másik baba. Látod, milyen pici re húzza össze a szá-

ját? Azt mondja, Ó. Belefér ez a nagy golyó? Látod, nem fér be-

le. Ez a kicsi belefér. Tedd bele! Mint mond a baba? - Ó.- Figyeld meg, most melyik baba beszél! - Á. Melyik golyót

kell a szájába tenni? Igen, a nagyot. Mit mond ez a baba? - Á.

A gyakorlat hasonlóképpen folytatódik.

Az í hang utánzásakor egyik golyó sem fér bele a baba szá-

jába. A logopédus ezt megfogalmazza: - A nagy golyó sem fér

bele, a kicsi golyó sem fér bele. Az íhang ejtését a mosolyra hú-zott szájhoz hasonlítjuk: - Látod, hogy mosolyog a baba? Azt

mondja, í.

El ször mindig két-két magánhangzót differenciálunk. Ha agyermek két-két hangot már biztosan elkülönít, a három magán-

hangzóval egyszerre dolgozunk.

A terápiában minden gyakorlat többfunkciós, így ez is. A han-

gok differenciálásán kívül alkalmas például a nagy-kicsi megkü-

lönböztetésére. Segítségével fejlesztjük a finommotorikát is,

i

J,

mert a golyók elhelyezése megkívánja a két ujjal történ precí-ziós fogást.

A gyermek által jól ejtett hangokból hangkapcsolatokat alko-

tunk. A hangkapcsolat ejtésében a legegyszer bb a zárhangotnyílt magánhangzóval kötni: má, pá, tá, ká vagy két magán-

hangzót összekapcsolni: á-j, joó. Van olyan gyermek, aki önálló

ejtésben szívesebben utánoz el ször réshangokat, például sz, f vagy nazális zárhangot: m. Ilyenkor a hangkapcsolatokat ezek-

kel a hangokkal gyakoro!tatjuk ..A gyermek által utánzott hangokból, hangkapcsolatokból cik-

likus sorokat is alkotunk, és gagyogási gyakorlatokat végzünk.

Ezek állhatnak csak magánhangzókból: á·j-á-j stb. vagy mással-

hangzóból és magánhangzóból vegyesen: mámámá stb. Ezzel

fejlesztjük az artikulációs szervek ügyességét is. A gagyogásigyakorlatokat összekapcsol hatjuk a törzs és a végtagok nagy-

mozgásaival (törzshajlítás, guggolás, karlengetés) és kifejez

mozgásokkal (cammogás, integetés stb.).A hang kapcsolatok gyakorlását fölhasználjuk arra is, hogya

gyermek közvetlen hango, hangsoremlékezetét fejlesszük, gör-

dülékennyé tegyük az ellentétes beszédszervi mozgások össze-kapcsolását.

A gyermek által jól ejtett hangokból a következ szempontokszerint alkotunk hangsorokat: változhat a hangsor hossza, és

változhatnak a hangsorban szerepl hangok. A hangsorok el -

ször kétszótagúak: mámi, máká. Kés bb ezeket használjuk felhosszabb hangsorok alkotására: mámimámimámi, mákámá-

kámáká. A hangsorokban vagy csak a magánhangzót, vagy csaka mássalhangzót változtat juk. Ügyeljünk arra, hogy a változtatott

hangok minél több fonetikai jegyben különbözzenek egymástól.

A szótagsorok utánmondását játékosan végezzük. Például amaci és a kakas felelget egymásnak: má-ká. A gyermek kezé-

ben tartja a két bábot, és mindig azt emeli meg, amelyik éppen

beszél. Ezzel seg Iti a két szótag váltakozó ejtését.

A hangkapcsolatok és szótagsorok felismerésével és után-

mondásával végzett gyakorlatok végigkísérik a terápia menetét,a foglalkozásokban állandó helyük van.

13



3

14

A hang utánzás anyagát tematikusan állftottuk össze (vadál-latok, közlekedési eszközök, háziállatok), mindegyik oldalonvannak könnyebben és nehezebben kiejthet hangok, hangkap-

csolatok. Megtanításuk sorrendjét a logopédus dönti el a gyer-

mek képességeinek megfelel en.

A hangutánzáshoz a logopédus is gy jthet vagy készíthet kü-

lön hívóképeket is. A hangutánzáshoz készült eseményképeket

a logopédus olyan módon dolgozza föl, hogy megnevezi a ké-

pen látható tárgyakat, állatokat. Megfogalmazza az állatok cse-lekvéseit, beszél a cselekvések, történések körüiményeir l. A

gyermek figyelmét a képekhez kapcsoiódó verbális kifejezésre

irányítja, gondolva a beszéd megértés fejlesztésére is. A példa-mondatokban b vítmények szerepelnek, alanyi és tárgyas ige-

ragozás egyaránt el fordul. Ezeket természetesen csak a iogo-

pédus mondja, miközben az eseményképr l beszél. A hangsúiya hangok utánzásán van, de ha a gyermek spontán megnevez

valamit vagy megismétli, amit a logopédus mond, ezt meg kell

er síteni és a továbbiakban fölhasználni. A terápia kés bbi sza-

kaszában visszatérhetúnk az eseményképekhez, és a gyermek

maga alkothat t mondatokat vagy egyszer b vített mondato-kat.

Miközben a hangutánzással kapcsolatos feladatokat végzi a

logopédus, már elkezdheti a következ nagy egység, a f nevekfeldolgozását.

- Nézzük meg együtt, mi van a képeni Maci, kígyó, oroszlán,

bagoly, hal, farkas, felh , nap, f , fa, k , virág, hegy, bokor, víz,

patak.

- Mit csinálnak az állatok? Az oroszlán ül. A medve cammog.

A farkas áll. A bagoly ül az ágon. A kígyó tekeredik a fára. A hal

kidugja a fejét a vízb l.

- Mit látunk még a képen? Süt a nap. Fúj a szél.

- Tudod-e, hogyan beszélnek ezek az állatok? Mondjuk mi is!

- A maci így brummog: m. - Az oroszlán így ordít á. - A kígyó

így sziszeg: sz. - A farkas így üvölt: aú. - A bagoly igy huhog:

4

U~~. - A ha! nem ~ond .semmit,. csak így táto~: (száj nyitása,zarasa). - Latod a fat? FUJJaa szel a leveleket. Igy fújja: f.

- Nézzük meg együtt, mi van a képen! Vonat, autó, hajó, motor,

t zoltóautó, repül , híd, út, folyó, jelz tábla, bokor, fa, nap, fel-h , bácsi.

- Nézd, a vonat megy a hídon. Füstöl a kéménye. Az autó

megy az úton. A hajó úszik a vízen. Füstöl a kéménye. A t zol-

tóautó megy az úton. Szirénázik. A repül száll a leveg ben. Abácsi beindítja a motort.

-: Tudod-e, hogyan sistereg a mozdony, amikor kiengedi a g zt?Igy: s.

- Az autó így dudál: l . - A hajó meg így dudál: dú. - A mo-tor így berreg: (bilabiális) r. - így szirénázik a t zoltóautó: í-ü. _

igy zúg a repül : zs.

- Nézzük meg együtt, mi (ki) van a képen! Bárány, kutya, tehén,

szamár, malac, disznó, Iiba, cica, csibe, kakas, tyúk, mag, tó,

kerítés, ól, kislány, kisfiú.- Mit csinálnak az állatok? Nézd, itt fekszik a tehén. Itt megy

a birka és a bárány. Itt áll a szamár. Itt esznek a csibék. Itt sza-

lad a tyúk. Itt áll a kakas. Itt van a disznó az ólban. Itt - vannak

a malacok a mamájuk mellett. Itt úsznak a Iibák. Ez a Iiba nemúszik. Most szalad a tóhoz. Itt áll a cica. A kutya szalad utána.

- Mit csinálnak a gyerekek? LátOd, a kislány hivogat ja a ci-cát. A kisfiú eteti a csibéket.

- Tudod-e, hogy beszélnek ezek az állatok? Mondjuk mi isi

- A bárány így béget be. - A birka is béget be. - A kutya így

ugat va. - A tehén így b g: mú. - A szamár így ordít i-á. - A

malac így visít u-í. - A liba így gágog: gá. - A cica így nyávog:

nyaú. - A disznó így röfög: röf. - A kakas így kukorékol: kú. _

A tyúk így kotyog: kol. - A csibék így csipognak: csip.

- Tudod-e hogyan hívogatja a kislány a cicát? fgy: ci. - A kis-fiú így hívogatja a csibéket pi.

15



10 tej hal busz

F nevek 6- 18 lámpa szita kuka

kalap méz olló

A passzfv és az aktfv szókincs fejlesztése a f nevekkel kezd - 11 hinta nyuszi tányér

dik. A terápia ütemét a gyermek egyéni tempója határozza meg. fiú sapka cumi

A passzív szókincs fejlesztésének gyakorlatait a terápia legeIe- kefe lány béka

jén már a hangutánzással párhuzamosan elindítjuk. Ha a szó-

kincs nem, vagy nehezen aktivizálható, ezekkel a gyakorlatok- 12 sál kifli vízkal akkor is folyamatosan haladunk. Ilyen esetekben a feladato- kocka csoki toll

kat színesítjük tárgyak felhasználásával, a gondolkodás és a síp bugyi répa

percepció különböz területeink fejlesztésével.A 6-18. feladatiapon száztizenhét olyan kép található, ame-

13 táska csiga kanál

Iyek a főneveket képviselik. A kiválasztás szempontjai, amelyek csörg asztal egér

nem fontossági sorrendet jelentenek, a következ k voltak: köny- könyv zokni gyufa

ny motoros kivitelezés, tartalmi egyszer ség, gyermekközpon-

túság, jól ábrázolhatóság. 14 tojás bögre kocsi

Az alábbiakban található a f nevek szóanyaga feladatlapok villa gömb kakas

szerinti bontásban. üveg szappan levél

6 papa (fénykép) én (fénykép) mama (fénykép)

~5 kosár pók lánc

néni baba bácsi papucs lepke zsák

pipi alma lufi füzet kád ecset

7 maci autó ház 16

cérna dob kanna

ló cukor virág párna söprü kígyó

hajó fa óra festék pad csizma

8 lapát cica tévé 1 1 '

kés gyertya lábas

szék fagyi bohóc t doboz híd

pohár gomba kutya nap dugó fü

9 kabát vonat cip 18

felh kép gólya

dió ágy torta vár golyó t z

labda süni vödör tyúk sz l zebra

16 ~~~~:"~"'~ 17

~ , ~ , J.'. '\- '

" 1 ~A ' •• .. •. . - ' : " '



18

A f nevekkel sokféleképpen d:>lgozhatunk. Az alábbiakban

bemutat juk az alapvet gyakorlatformákat a 6-os feladatlap sZó-anyagán. A gyakorlatok részben egymásra épülnek, részben

párhuzamosan végezhet k, egymástól eltér mértékben nehe-zithet k.

Motiválás az utánmondásra. Az alapgyakorlat-formákat megel -zi a logopédus "meséje" az adott feladatlap(ok) képeir l. Nem

igazi mesér l va n szó, hanem arról, hogy hangulatosan, a be-széd szupraszegmentális elemei nek gazdag alkalmazásával

megnevez i a képeket, a gyermek figyelmét felhívja egy-egy

részletre. Például: - Itt az alma. Nézd, milyen szép piros. Pici

zöld levele is van. -

A logopédus mindig mutatja is, amit mond. A gyermeket nemer ltetjük az utánmondásra, de helyes megnyilvánulásait meg-

er sítjük.

Passzív szókincs fejlesztése: fónevek megértése. Képegyezte-

tés. A munkatankönyv két példányával dolgozunk lottójáték for-

májában. Az egyik könyv 6-18. feladatlapján lévő főnevek kép-anyagát kivágjuk, kartonlapokra föl ragaszt juk. Ezeket egyeztet-

jük a másik könyv azonos képeivel. A logopédus kezében va n

egy kép, de nem mutatja meg a gyermeknek,

- Tudod mi va n a kezemben? Megmondom: baba. Te is

keresd meg a könyvedben a babát! Jó, az a baba. Ez is baba (a

logopédus most megmutatja a kezében lév képet), tedd rál Ott

a helye.

- Most más va n a kezemben. Megmondom mi az: lufi. Hol a

helye? -A gyakorlat hasonlóan folylatódik.

Aktív szókincs fejlesz tése: kép megnevezése. Képegyeztetés.

Ennél a gyakorlatnál a kivágott képek is a gyermek el tt vannak.

Ö fog választani közülük.

- Most te választhatsz. (A gyermek fölvesz egy képet.) - Miaz? - Pipi. - Tedd a helyére!

A gyakorlat hasonlóképpen folylatódik.

Szókincs aktivizálása, utánmondás motiválása. Az analógiásgondolkodás fejlesztéséhez és a szavak fogalomszinlü haszná-

latának kialakításához szükséges az ún. sorozatok elkészítése.

Ez a logopédus feladata, ugyanis a munkatankönyv terjedelme

nem tette lehet vé, hogy minden kép több példányban legyenmeg benne.

A gyermek szókincsét l, figyelmét l függ en a kezdeti négy-

szer ötös sorozattói eljuthatunk a hat-nyolcszor hármas soroza-

tig. Az egyes sorozatokhoz az alapot a könyvben található f ne-

ve k adják. Ezeket egészíti ki a logopédus az azonos jelentést

hordozó, de megjelenésükben különbözö képekkel. Például egy

négyszer ötös sorozathoz szükséges a könyvben lévő pipi, al-

ma, tévé, óra képéhez még négy (négyféle) pipi, alma stb. kép

gyüjtése.

A gyakorlat menete a következ . A logopédus egyenkéntmegnevez i , megmutatja, majd a gyermeknek adja a sorozathoza könyvb l kivágott, illetve gy jtölt képeket.

- Adok neked képeket. Tedd sorba ket! Pipi. Tedd ide! - A lo-

gopédus megmutatja a kép helyét, bal oldalról kezdve a sort. -Alma. Tedd mellé! - stb.

- I t t va n még egy pipi. Tedd ide! - A logopédus megmutatja a

kép helyét az els nek kitelt pipi kép alatt. - Itt a helye! Adokmég. Tévé. Hol a helye? - A gyermek a képet a másik tévé alá

teszi. - Igen, ott a helye. T év é , tév é . - A logopédus rámutat az

egymás alatt lévő két képre, közben megnevez i azokat.

- Itt a következ . Óra. Hol a helye? -A többi képet is hasonló módon helyezik el, váltakozó sor-

rendben. A logopédus nem er lteti az utánmondást, de a gyer-

mek szóbeli megnyilatkozását meger síti. Ilyen módon a gya-

korlat alkalmas a szókincs aktivizálására, az utánmondás moti-

válására is.

19



20

Passzfv szókincs fejlesztése: fónevak megértése. Képkiválasz-

tás. Az el z kben lefrt feladatot követi a képek megnevezés utá-

ni kiválasztása. A logopédus megnevez egy képet, a gyermek

megkeresi és átadja a tanárnak.- Keresd meg, amit mondok! Óra. Kérem! - A logopédus ké-

r gesztussal nyújtja a kezét. A gyakorlat menete a továbbiak-

ban azonos.Ha a gyermek csak nagyon rövid id re vonható be a feladat-

ba, akkor célszer kevesebb képpel dolgozni olyan módon,hogy mindegyik f névhez tartozó képb l csak két-két darabot

rakunk ki. Kifejezetten gyenge szómegértés es etén el ször csakkét f névvel végezzük a gyakorlatot. Például csak a pipi és óra

képeket használjuk kétszer hatos sorozatban. A szavak hang-

alakja és jelentéstartalma a lehet legnagyobb mértékben térjen

el egymástól. Például: ló és virág, tej és bohóc, méz és olló.

A sorozatokkal végzett feladatokat olyan módon is bonthat-

juk, hogya képek kirakása (egyeztetés) és visszakérése közémás tevékenységet iktatunk be. Ha a képek egyeztetése, kivá-

lasztása közben a gyermek elfárad, és elhárftja az együttm kö-dést, a logopédus a "szedd össze a képeket" utasltással meg-

el zi, hogya gyermek lépjen ki a feladathelyzetb l.

Passzfv szókincs fejlesztése: fónevek megértése. Közvetlen ver-

bális emlékezet fejlesztése. Ennél a feladatnál négy-kilenc da-

rab kivágott kép van egy sorban a gyermek el tt. A logopédus

egyesével kér a képekb l.- Most kérni fogok táled. Hallgasd meg, mit kérek! Lufi. - Amit

a gyermek kiválasztott, a logopédus visszateszi a sorba, ugyan-

arra a helyre. Ezután a logopédus kettesével kér a képekb l.

- Most két képet kérek táled. Hallgasd meg, mit kérek! Alma,bácsi. -

Miközben a két szót kimondja, a logopédus egymás után

nyújtja a gyermek felé a két tenyerét, hogy érzékeltesse a

mennyiséget. Amit a gyermek kiválasztott, visszateszi a helyé-

re, és a gyakorlat folytatódik.

Aktiv szókincs fejlesztése. A logopédus egyenként adja a gyer-

meknek a kivágott képeket. A gyermek négy-kilenc képet teszmaga elé sorban egymás mellé, és a logopédus kérdésére meg-

nevezi azokat. - Mi ez? - Pipi. - Ki ez? - Mama. stb. Amennyi-

ben a gyermek nem nevezi meg a képet, a logopédus megneve-

zi, hogy a gyermek utána mondhassa, ha tudja/akarja.

Szókincs aktivizá/ása, kózvetlen verbális emlékezet fejlesztése.

A gyermek el tt négy-kilenc kivágott kép van egy sorban. A lo-gopédus kettesével kér a képekb l.

- Két képet kérek t led. Hallgasd meg, mit kérek! Papa, lufi.

- A logopédus mutatja a két képet: - Jól választottál. Mi van a

képeken? - Papa, lufi. - Megint kettát kérek: - stb.

A következ kben a gyakorlat kissé módosul. - Két képet ké-rek t led. Hallgasd meg, ne felejtsd el! Néni, alma. - A logopé-

dus miután átvette e két képet, eltakarja. - Emlékszel, mi van a

képeken? - Néni, alma. Segítségül a logopédus gesztussal ki-

fejezheti, hogy két képet kell felidézni. Kés bb ez a segítség el-

marad.

Szókincs aktivizálása, emlékezetfejlesztés. A gyermek el tt két

darab kivágott kép van. - Mondd meg, mi van a képeken! - Al·ma, pipi. - Jól nézd meg, az egyiket megfordítom. - A logopé-

dus megfordítja az alma képét. - Mi van ezen a képen? - A 10'

gopédus rámutat a lefordftott képre. Alma. A logopédus vissza-fordftja az alma képét. - Mondd el újra, mi van a képeken? - Al·

ma, pipi. - Most csukd be megint a szemed, mert az egyik ké·

pet megfordítom. - A logopédus megfordltja a pipi képét. - Sza·bad! Mi van ezen a képen? - A logopédus rámutat alefordított

képre. Pipi. A gyakorlatot természetesen más képpárokkal is el·

végezzük.A következ feladatban a gyermek el tt három darab kivágott

kép van. - Mondd meg, ki van a képeken? - Apa, néni, baba. -

Jól nézd meg, mert az egyik képet megfordftom. Csukd be a

szemed! - A logopédus megfordítja az apa képét. - Nyisd ki a

szemed! Ki van ezen a képen? - A logopédus rámutat a lefordí·

21



Az integrációs gyakorlatokat akkor is végezhetjük, ha a gyer-

mek még nem nevezi meg a képeket, de a passzív szókin-csében benne vannak. Ez esetben a mozgássorrend helyes

utánzásán van a hangsúly. Megnevezés helyett hang utánzás is

lehet a mozgással kapcsolt feladat a képen lév tárgynak, állat-

nak, természeti jelenségnek megfelel en.Az eddig leírt gyakorlatokban a 6. feladatlapon lév f nevek

szerepeltek példaként. Ugyanezeket a gyakorlatokat természe-

tesen a 7-18. feladatlap f neveivel is végezhetjük, s t, kés bb

igékkel is. Dolgozhatunk egyoldal vagy két szemközti oldal ké-

peivel. Ha a képeket kivágjuk, keverve is fölhasználhatjuk azo-

kat. így biztosítható annak a nagyon fontos elvnek a betartása,

hogy kezdetben a gyermek elé kerül képek között ne legyen

egynél több, ami számára ismeretetlen. Ez a követelmény a

fi. - Hallgassd meg mit mondok, nézd meg mit csinálok' - A lo-gopédus egy pálcával, dobver vel vagy ceruzávai rákoppint egy

képre, és egyidej leg megnevezi: - Pipi. - Most te jössz! Csi-

náld és mondd! - A másik két képpel ugyanígy teszünk.A feladat nehezedik: - Vigyázz, most kett lesz! Pipi, lufi. Te

jösszl- A gyermek szintén rákoppint a pipire és a lufi ra, és egyi-

dej leg megnevezi azokat.

A gyermek el tt lév képek számát fokozatosan növeljük, a

megnevezett képek helyzete változó. Növekszik az egymás utánmegnevezett képek mennyisége is.

A gyermek el tt öt kivágott kép van: néni, bácsi, alma, lufi,

baba. - Hallgasd meg mit mondok, nézd meg mit csinálok! - A

logopédus most három képre koppint rá, és meg is nevezi azo-

kat: - Néni, alma, baba. Csináld és mondd te isi -

Ha a sorba rakott képeket képzeletben megszámozzuk, a

megnevezés-koppintás sorrendje a következ képpen alakulhat.

tott képre. Apa. A gyakorlatot hasonlóan foly tatjuk a többi kép-

pel. Egyszerre mindig csak egy kép van lefordítva.A gyermek el tt lév képek számát fokozatosan növeljük. A

feladat könnyebb, ha el ször a két szélen lév képek valame-

lyikét fordítjuk le.

A következ változatban szintén három kivágott kép van a

gyermek el tt, de ezúttal kett re kell visszaemlékeznie. - Monddel, mi van a képeken! - Pipi, alma, luf i . - Csukd be a szemed,

két képet letakarok. - A logopédus két kartonlappal letakarja apipi és a lufi képét. - Kinyithatod a szemed! Mi van a papír alatt?

- P ip i , l u f i. A gyakorlat hasonlóan folytatódik. A gyermek el tt

lév képek számát fokozatosan növeljük.

Szókincs aktivizálása, vizuális emlékezet fejlesztése. A gyermek

el tt három kivágott kép van. - Mondd el, mi van a képeken? - Alm a, lu fi, pip i. - Nézz ide, két kép helyet cserél! - A logopé-

dus fölcseréli az alma és a pipi képét úgy, hogy egyszerre eme-

li föl a két képet. - Mi cserélt helyet? - Alma, pipi. - Tedd újra a

helyérel - A gyakorlat hasonlóan folytatódik még néhány válto-

zatban.Szintén három kép van a gyermek el tt a következ feladat-

hoz. - Mondd el, ki van a képeken! - N én i , b ác s i, b ab a. -

Csukd be a szemed, mert két kép helyet fog cserélni! - A logo-

pédus fö!cseréli a néni és a baba képét. - Nyisd ki a szemed!

Kik cseréltek helyet? - Néni, baba. - Tedd újra a helyére!

A gyermek el tt lév képek számát fokozatosan növeljük. A

feladat könnyebb, ha a két széls képet cseréljük ki, de termé-

szetesen más változatok is alkalmazhatók.

Mozgás és beszéd integrációja, emlékezet fejlesztése. Fontos,hogy a gyermek képes legyen a különböz érzékelési csatorná-

kon érkez ingereket egységbe foglalva földolgozni, az ingerek

sorrendjét felfogni, s az ingerekre adott válaszait id i-téri egy-

másutániságban rendezni. Az itt következ gyakorlatok ennek a

képességnek a fejlesztésére szolgálnak.

A gyermek el tt három darab kivágott kép van: pipi, alma, lu-

Balról indulva

1.3.5.

2.4.5.1.2.4.

Jobbról indulva

5.3.1.

4.2.1.5.3.2.

Váltakozva

1.5.3.

2.4.3.3.5.1.

22 23



passzív szókIncset fejleszt és aszókincset aktivizáló gyakorla-

tokra vonatkozik.Az emlékezetfejleszt gyakorlatoknál nemcsak a gyermek

el tt lév képek számát növelhetjük, hanem azokét is, amelyek-

nek emlékezetben tartását megkívánjuk.

Az igék tanítását akkor kezdjük, amikor a gyermek aktív szó-

kíncsében negyven-ötven f név van. Ha a cselekvések megne-

vezése lassan halad, akkor arra helyezzük a hangsúlyt, hogy az

igék a passzív szókincsbe épüijenek be, illetve hosszasabban

id zünk a cselekvések lejátszásánáL Ilyen módon alkalom nyí·

lik a nagy- és finommozgások fejlesztésére is.A 19-26. feladatiapon tizenkét ige szerepel. Ezek az igék a

gyermek számára tartalmilag ismertek, játék babával, játék ma-

cival lejátszhatók, képen jól ábrázolhatók, és kiejtés szempont-

jából viszonylag könny ek.A képek azonos cselekvést több különböz cselekv vel ábrá-

zolnak, így elérhetjük, hogya gyermek a cselekvést többször

megnevezze. Sem a cselekvés önálló megnevezésénél, sem a"Mit csinál?" kérdésre adott válasznál nem kívánjuk meg a gyer-

mekt l a szabályos t mondatot. Megelégszünk azzal, ha csak

az igét mondja, amennyiben az tartalmilag (jelentésében) meg-

felel , nyelvtanilag pedig helyes a toldalékolás.

Az igék tanításának kezd szóanyaga analógiás mondatokba

foglalva a következ .

Igék: cselekvés, történés

A cica áll. A cica ül. A cica eszik.A kutya ül. A kutya eszik. A kutya áll.

A kutya megy. A kutya alszik. A kutya f z.A cica f z. A cica megy. A cica alszik.

A baba sír. A baba nevet. A baba játszik.A lány nevet. A lány játszik. A lány sir.

A lány dobol. A lány fürdik. A lány iszik.A baba iszik. A baba dobol. A baba fürdik.

A bohóc sir. A bohóc nevet. A bohóc játszik.A maci nevet. A maci játszik. A maci sir.

A maci dobol. A maci fürdik. A maci iszik.A bohóc iszik. A bohóc dobol. A bohóc fürdik.

Passzív szókincs fejlesztése: igék megértése. Képegyeztetés. A

cselekvések képeib l analógiás sorokat alkothatunk. Ehhez

szükség van az adott képek szétvágására. Az analógiás sorok

alkotása el tt a logopédus mesél a gyermeknek, illetve közösen

megnevezik, amit a gyermek ismer. Külön hangsúlyt kap a ké-

pen ábrázolt cselekvések megnevezése. A logopédus használ-

ja b ven a szupraszegmentális elemeket: színesítse beszédét a

dallam, hangsúly, tempó, hanger , ritmus, hangszín változtatá-

sávaL A gyermek motivációját növeli, ha fölhívja figyelmét a kép

egyes részleteire, esetleg párhuzamba állítja a gyermek saját

élményeivel. Például: - Ez a kisfiú sokat szaladgált. Nagyon el-

fáradt. Látod, most mit csinál? ÜL - Vagy: - Nézd, milyen ügyesez a kutya! F z. Te is szoktál f zni a babádnak? -

El ször az áll és az eszik igéb l alkotunk sorozatot. A logo-

pédus egyenként adja a képeket a gyermeknek. A logopédus

el tt egy játékkutya áll és egy baba ül, el tte tányér, kezében

kanál. - Mit csinál ez a kutya? - Áll. - Most adok neked egy

képet. Itt egy fiú áll. Tedd ide a kutya alá! A kutya is áll, a fiú is

23

21

22

26

24

25

19- 33

A fiú eszik.A lány áll.

A fiú f z.

A néni alszik.A fiú alszik.

A néni megy.

A fiú ül.

A lány eszik.

A fiú megy.

A néni f z.

A fiú áll.

A lány üL

20

19

24 25



26

áll. Ez a baba mit csinál? Nézd, eszik. - A logopédus a babá-

val végezteti a cselekvést. - Nézd, a cica is eszik. - A logopé-

dus mutatja a képet. - Hová tegyük ezt a képet? - A logopé-

dus a gyermek kezébe adja a képet, hogy elhelyezze. A többi

képet is hasonló módon helyezzük el egymás alá, a kutya és

a baba alá.

Szókincs aktivizálása, utánmondás motiválása. Az áll és az

eszik ige után tetszés szerint lehet az igékböl kett t, hármat

vagy négyet kiválasztani a sorozatalkotáshoz, és nem szüksé-

ges a játéktárgyakat segítségül venni.A feladat végrehajtása közben a logopédus t mondatot hasz-

nál, de csak az igét emeli ki a hangsúllyal, hanger - és tempó-

változtatással, hogy a gyermeket utánmondásra motiválja. Az

utánmondást nem kell er ltetni, kérni, de a gyermek verbális

megnyilatkozását meg kell er síteni.

Passzív szókincs fejlesztése: igék megértése. Képkiválasztás. A

fenti feladatot követi a képek kiválasztása a cselekvés megne-vezése alapján. A logopédus megnevez egy cselekvést, a gyer-mek megkeresi a hozzá tartozó képeket, és átadja a tanárnak.

_ Mutasd meg, ki az, aki áll! - A gyermek rámutat például a fiú-

ra. - És még ki áll? - A gyermek rámutat például a kutyára. -

Most mutass valakit, akik eszik! - Hasonló módon gyakorolunk

a többi igével is.

Képek kiválasztása t6mondatok megértése alapján. A logopé-

dus a gyermek el tt lév képekr l t mondatot alkot. A gyermek

kiválasztja azt a képet, amelyiken az alany és az állítmány is

megfelel . - Keresd meg, amit mondok! A lány áll. - Helyes vá-lasztás esetén megismételjük: - Igen, a lány áll. - A jó válasz-

tás verbális meger sltése a t mondat elismétlésévei motiválhat-

ja a gyermeket a t mondat után mondására.

Aktív szókincs fejlesztése: cselekvést jelent6 igék. A továbbiak-

ban törekszünk arra, hogya gyermek passziv és aktív szókin-

csében a f nevek gyarapodása mellett minél több ige is szere-pelJen.

• A .27-32. feladatiapon lév harminchat ige tartalmilag feltehe-

toen Is~ert a ~yermek sz~mára, ki?jtés szempontjából viszonylagkonnyu. Ha megls folmerul a gyanu, hogy a gyermek nincs tisztá-

ban az ige jelentésével, akkor a logopédus bemutatja, lejátssza acselekvést. A lejátszott cselekvést képpel egyeztetik.

Amikor a képeken ábrázolt cselekvést a "Mit csinál?" kérdés-

re válaszolva nevezi meg a gyermek, akkor természetesen csakaz igét kell mondania. Ha önállóan beszél a képekr l, akkor azt

várjuk, hogy az igéhez tartozó f nevet is mondja. A gyermek vá-laszát akkor is elfogadjuk, ha a nével t elhagyja: például pipi

fut. A szabályos t mondat alkotását a logopédus pozitívan meg-er síti, de nem er lteti.

A 27-32. feladatiapon minden állítmányként szerepl szó

más és más. A cselekvést végz alanyok köre is a lehet ségekszerint változatos. A képekr l alkotható t6mondatok a követke-z k.

27 A pipi fut. A hal úszik. A béka ugrik.

A gólya repül. A ló fekszik. A pók mászik.

28 A fiú mos. A bácsi söpör. A néni locsol.

A lányolvas. A néni varr. A fiú fest.

29 A lány vasal. A bácsi ás. A néni tapsol.

A bácsi épít. A lány sípol. A fiú terít.

30 A fiú íro A bácsi kopog. A néni vezet.

A néni táncol. A lány köt. A fiú térdel.

31 A lány ugrál. A néni porol. A bácsi mesél.

A fiú ásít. A lány ragaszt. A bácsi köszön.

32 A fiú énekel. A lány tanul. A bácsi köhög.

A néni síel. A fiú hasal. A lány csönget.

27



28

Az újabb igék megtanítása el tt a logopédus mesél a képekr l.

Egyszer , rövid mondatokkal fölkelti a gyermek ,érde~l dését,

megnevezi a képen lév szemé~yt" álla~ot, annak lathato: a gye~-mek számára ismert tulajdonsagat, peldául az eletkorat, ruha-

zatát méretét, színét stb, a következ képpen, -Itt egy öreg bá-

csi. Nagy bajusza van, Sapka van a fején, - Beszél a képen lát-

ható tárgyról, a cselekvés körülményeir l. Például: -:: S~k lev~1van a földön, Szép, sárga, barna levelek, Itt meg a sopru, A ba-

csi fogja a kezében, - , ' ,A hangsúly természetesen a cselekves megnevezesen van,

ezt a logopédus el ször egy szóval, ~ajd : mondatb,~n fog~l-mazza meg, Például: - Látod, mit csmal a bacsI a sopruvel? 50-

pór, A bácsi söpör. - ," ..Ha a gyermek a cselekvéseket nem nevezI m,eg, a~ I,gek fol-

dolgozását akkor ls folytat juk, azoka~ a pa~szlv sz?kmcsbenrögzítjük, és id r l id re újra megpróbalJuk utanmondasra, meg-

nevezésre késztetni a gyermeketLehetséges, hogy a gyermek az igék tanulásában ne,m azt a

sorrendet követi, ahogyan azok a könyvben vannak, Ezert Jav~-soljuk, hogya logopédus vágja ki ~ képek~t, s a ,gyermek,lge-nye szerinti sorrendben dolgozza fol. Aklvagott kepe ket ajanla-

tos kartonlapra fölragasztani.

Szókincs aktivizálása, utánmondás motiválása, A logopédus

egyenként adja a gyermeknek a képeket _ Adok neked képeket Rakd sorba! A pipi fut A hal úszik, -

stb, _ Nézzük meg újra a képeket! Mit csinál a pipi?- .Fut - ~i~

csinál a hal? - Úszik, - Most mondd te is azt, amit en! A pipi

fut _ Hasonló módon dolgozunk föl egyszerre hat-tizenkét k~-

pet Ha a gyermek utánmondással f névb l és i~é~ l áHó ~z~-kapcsolatot vagy t mondatot mond, ak,kor,megp'ro~a,I)uk onall?-an is elmondatni azokat Az utánmondas es az onallo elmondas

nem feltétlenül követi egymást azonnal. Lehet, hogy az önálló

elmondásra az óra kés bbi részében, a következ alkalommal

vagy otthoni, óvodai spontán beszédhelyzetekben kerül sor.

Tőm.0~datok megértése, A cselekvések (t mondatok) megne-vezeset mindig kovesse az, hogya gyermek kiválasztja azt a

képet, amelyikr l a logopédus t mondatot alkot - Keresd meg,

amit mondok! A golyó repül. - Helyes választás esetén a logo-

pédus meger síti a választ: - Igen, a gólya repül. - Ezzel ösztö-nözhetjük a gyermeket az utánmondásra,

El fordulhat, hogya gyermek szókincsébe az ige még nem

épült be biztosan, de a t mondathoz már tudja társítani a képet,

mert a mondatban szerepl személy vagy állat nevét ismeri, ésez segít a kiválasztásban, Ezért a fenti feladatot olyan változat-

ban is elvégezzük, hogya verbális inger nem a t mondat, csakaz abban szerepl állítmány, Például: - Keresd meg, mi az, ami

úszik? - Helyes választás esetén a logopédus meger síti: -Igen, a hal úszik, -

Közvetlen verbális emlékezet és figyelem fejlesztése, A közvet-

len verbális emlékezet és figyelem fejlesztése céljából a kivá-

lasztásos gyakorlat nehezíthet úgy, hogy kett , esetleg három

képet is visszakérünk egyszerre, - Most kett t fogok kérni: ug-

rik, repül. - Amikor ezt a gyakorlatot bevezetjük, el ször alkal-

mazzuk a f nevek hasonló gyakorlási formájánál leírt gesztus-beli segítséget

A következ fokozatban a logopédus, miután átvette a képe-

ket, eltakarja azokat - Mit választottál? Mondd meg, mit csinálaz egyik? Mit csinál a másik? - Repül, ugrik,

Tovább nehezíthet a gyakorlat, ha a teljes t mondatokat

mondjuk a gyermeknek, amikor két vagy három képet kérünk, -

Kett t fogok kérni! A pók mászik, A béka ugrik, - A kiválasztás

után a logopédus a képeket eltakarja, - Mit adtál nekem? Mi van

az egyik képen, mi van a másikon? - Ha a gyermek csak a f -nevet vagy csak az igét mondja, a logopédus elismétli a t mon-

datokat, hogya gyermek utánmondhassa,

Az igék jelentéstartalmának rögzítése, A lassabban fejl d

gyermeknek kevésnek bizonyulhat a könyvben szerepl , t -

mondatokat ábrázoló képanyag, Ilyenkor a logopédus saját ma-

29



Alkothatunk sorozatot a f név (alany) meghagyásával, az ige

(állítmány) változtatásával is. Például:

A sorozat fölépülhet úgy is, hogy teljesen megváltoztatjuk a

f név (alany) jelentését, miközben az igék (állítmányok) azono-sak maradnak. Például:

A sorozatok tizenkét-tizennyolc képb l állhatnak. Egy soroza-

ton belüi a t mondatban szerepl igék (és természetesen a f -nevek) száma változhat a gyermek fejlettségi szintjének megfe-

lel en.

A kÖ?Y':'két példány,án?k fölhasználásával készülhet az igékgyakor!asahoz IS loltolátek, amelyet a f neveknél leírt módon

ha.sznalhatun~. A loltójáték közben célul tazhetjük ki vagy azIgek, vagy a tomondatok gyakorlását.

Vizuális emlékezet és figyelem fejlesztése. A szókincs-aktivizá-

lási feladatokat összekapcsol hatjuk a közvetlen verbális emlé-

kezet és figyelem, valamint a vizuális emlékezet és figyelem fej-

iesztésével... ~ .következ gyakorlatok akkor végezhet k, ha a gyermekonalloan megnevezi a cselekvéseket. A gyermek el tt három cse-

lekvé~t áb~ázoló ké~ van. A gyermek sorban megnevezi a képe-

ke~ lathato ~selekveseket: fut, ugrik, fekszik. Becsukja a sze-met, a logopedus lefordít ja az ugró béka képét. - Nyisd ki a sze-

med, mondd el újral - A gyermeknek azt a cselekvést is meg kell

neveznie, ami a lefordított képen van, tehát nem látható.

A gyakorlat kétféleképpen nehezíthet : vagy a gyermek el ttlév , vagyalefordított képek számát növeljük.

• Ha a gyermek ö~állóan képes t mondatot mondani a képek-

rol, a gy~korlat soran nemcsak a cselekvéseket nevezi meg, ha-nem a tomondatot mondja.

Más módja a vizuális emlékezet, figyelem fejlesztésének és a

szókincs (igék) aktivizálásának, a t mondatok alkotásának az agyakorlat, amelynek során a logopédus két cselekvést (t mon-

datot) ábrázoló képet fölcserél, a gyermeknek pedig föl kell is-

mernie, melyik két kép cserélt helyet. A gyermek el tt három

cselekvést ábrázoló kép van. Sorban elmondja a cselekvéseket:

- Jól nézd meg a képeket, két kép helyet fog cserélni! - A gyer-

mek becsukja a szemét, a logopédus pedig két képet fölcserél.

- Nyisd ki a szem edi Mi cserélt helyet? Tedd újra a helyérelMondd el, mi van a képeken! -

" Ha a gyermek k~pes önállóan t mondatot is alkotni a képek-rol, a gya.korlat soran nemcsak a cselekvéseket nevezi meg, ha-

nem a tomondatot is mondja. A gyakorlat nehezíthet azzal,

hogy több képet teszünk a gyermek elé. Meg lehet próbálni afölcserélt képek számának növelését is.

A cica fekszik.

A cica fut. A cic a ugr ik.

A bék a ugr ik .

A lány ug rik .

A mó ku s ugr ik .

A majo m fek szik .

A majo m fu t. A majo m ug rik .

A pip i fut .

A fi ú fu t.

A ró ka fu t.

A ló fek szik .

A ló fu t.

A ló ugr ik .

A pók más zik.

A baba mászi k.

A cs iga más zik.

A bék a ugr ik. (Zöld, fel ugrik a földr l.) A bék a ugr ik . (Leveli béka, faágról leugrik.)

A bék a ugr ik . (Varangyos béka, vízbe ugrik.)

A ló fek szik . (Földön fekszik.) A ló fek szik . (F ben fekszik.) A ló fek szik . (Más szín ló, istállóban fekszik.)

A pip i fu t. (Mez n fut.) A pip i fu t. (Itatóhoz fut.)

A pip i fu t. (Róka el l fut.)

ga által készitett képekkel kiegészítheti az egyes cselekvéseketbemutató képeket sorozattá. A sorozat fölépülhet úgy, hogy azigék mellett megmarad a könyvben lév f név. Tehát a f név je-

lentéstartalma (a fogalom) azonos, egyedi megjelenése azon-

ban más, vagy a cselekvés körülményeiben van változás stb.

Például:

3031



Mozgás és beszéd integrációia, em/ékezet feilesztése. A moz-

gás-beszéd integráció és emlékezetfejlesztés feladatát igékkel

is elvégezhetjük. A gyermek el tt három, cselekvést ábrázoló ki-vágott kép van: mászik, repül, ugrik. - Hallgasd meg, mit mon-

dok, nézd meg, mit csinálok! - A logopédus egy pálcával vagydobver vel rákoppint egy képre, és egyidej leg megnevezi a raj-

ta látható cselekvést. - Mászik. Most te j ssz, csináld és mondd! -

A gyermek el tt lév képek számát fokozatosan n veljük, a kop-

pintások és megnevezések számát szintén, hasonlóan a f ne-veknél leírt menethez.

Történést ielentő igék. Az itt szerepl , történést kifejez igék

olyanok, amelyekr l a gyermeknek közvetlen tapasztalata lehet.

A képekr l a következ mondatokat alkothat juk:

Főnevek toldalékai: birtokos személy jel 35

A 35. feladatlaphoz kapcsolódóan b vítjük a szókincset a test-

részek nevével, s itt tanítjuk a birtokos személy jel hasznáiatát.

A nyelvi anyag földolgozása el tt a logopédus fölméri, hogya

gyermek mennyire tud a saját testén tájékozódni, mennyire is-

meri a testrészek nevét. Például: - Mutasd meg, hol a szemed!Hol van a hasad? - stb. Az ismert testrészeket felszólításra ba-

bán, játék macin is meg kell mutatnia. Például: - Mutasd meg,hol van a baba lába! Hol van a maci füle? - stb. Ha a gyermek

spontán megnevezi a testrészeket, a logopédus a választ meg-

er síti. A nyelvtanilag helytelen választ direkt módon nem javít-

ja, csak helyesen újramondja.

Az igék megtanítása el tt a logopédus mesél a képekr l. Fölele-

veníti a gyermek élményeit az id járásról, figyelmét a képekrészletei re irányítja. Próbálja elérni, hogya gyermek önállóanhasználja az aktrv szókincsében már meglév f neveket. A

gyermek által adott megnevezéseket a logopédus b vített for-mában, rövid mondatban megismétli. Például amikor a gyermek

megnevezi a felh t, a logopédus meger síti: - Igen, az égen fel-

h van. - Ezek után a logopédus minden képr l t mondatot al-

kot. Amikor a gyermekt l várja a mondatokat, a "Mi történik ittT

kérdést teszi fel.A történést jelent igéket hasonló módon dolgozzuk föl, mint

a cselekvést jelent ket. Ez a hat ige kevés variációs lehet séget

nyújt, ezért célszer a cselekvést jelent Igékkel együtt is gya-

korolni.

33

32

Esik az es .

Hull a hó.

Süt a nap.Füstöl a kémény.

Fúj a szél.

Csöpög a víz.

35

A szókincsbőv(tést tekintve ezt az oldalt két szinten lehet föl-

dolgozni. A terápia elején csak a f bb testrészek nevét tanít- juk: láb, has, hát, nyak, orr, száj, szem, ujj, fog, kéz, fej, fül.

Ezekhez a f nevekhez a birtokos személy jel is könnyen illeszt-het . A többi testrész nevének megtanítását a terápia kés bbi

szakaszában javasoljuk, esetleg több részletben. Ennek id -

pontjait a logopédus dönti el. A váll, kar, arc, homlok, térd,könyök, comb, boka, tenyér, fenék, sarok, köröm, szempil-

la, szemöldök neve a passzív szókincs be már korábban be-

épülhet, mint ahogy a gyermek ezeket a testrészeket meg tud-

ja nevezni.A birtokos személy jel tanítását az egyes szám harmadik

személlyel kezdjük. Ezt követi az egyes szám els személyalak, s csak a terápia kés bbi szakaszában a második szemé-

ly .Miután az él beszédben a testrészek neve legtöbbször tol·

dalékos formában fordul el , a terápia során is így tanítjuk. Esz-

közül akár baba, akár játék maci, akár a munkatankönyv szol-

gálhat. Az egyes szám harmadik személyű birtokos szemé/yiel

használatát a következ képpen tanítjuk. A logopédus rámutat

33



Az els? melléknevek, amelyeket a gyermeknek tanftunk, azalapszmek nevei és a nagy-kicsi ellentétes melléknévpár. A szí.

nek tanítását a színek egyeztetésével kezdjük. El ször két-két

színt differenciálunk (piros-kék, sárga-zöld), majd a négyetegyütt.

A könyvben lév feladatokat el készíti a színes golyókkal, já-

téktárgyakkal végzett gyakorlat. A szfnek tanításának következ

fokozata a színek nevének megértése, szóbeli utasításra a

megfelel szfn kiválasztása. A könyv feladatait itt is megel zi aszínes golyók, játéktárgyak alkalmazása.

Csak biztos színfelismerés után várható a színek megneve-

zése, amelyet szintén lehet játéktárgyakkal gyakorolni.A szfnismeret fejl désének három fokozatát a tanítás folya·

matában nem lehet mereven szétválasztani. Természetes, hogy

már a színegyeztetésnél is megnevezi a tanár a színeket, s t,

kérdezi is, hogy milyen szín például a lepke, de nem várja el agyermekt l a választ, hanem maga válaszol. Ezzel el segíti,hogy az adott színhez társulhasson annak neve.

A piros-kék differenciálásánál a gyermeknek egyszer bb a

dolga, mert csak a színre kell figyelnie. Maga a tárgy, illetve él ·lény (madár), amihez a szín társul, jelentéstartalmában és for-

májában azonos. A sárga-zöld esetében a színt el kell választa-ni a tárgytól, például sárga az autó, a kacsa, a szekér. Ez már bizonyos fokú absztrakciót kíván.

A játéktárgyakkal végzett sZínegyeztetésnél is el ször azo-nos tárgyakat használunk, például különböz szfn repül ket.

A színek gyakorlására szolgáló feladatlapok alkalmasak anagy-kicsi fogalmának differenciálására is. Ez az ellentétes je-

lentés melléknévpár a legegyszer bb, a legkönnyebben szem-

léltethet . Tanítását különböz nagyságú, azonos jelentéstartal.

mú tárgyakkal kezdjük. Például nagy baba - kis baba, nagy lab-da - kis labda.

egy testrész re és megnevezi. - Ez a baba keze. - Majd a baba

lábára mutat és kérdez: - Hát ez mi? - Ez a lába. A gyakorlathasonlóképpen folytatódik.

A munkatankönyv képanyaga nem alkalmas az egyes szám

elsó személyű birtokos személyrag gyakorlására. Ezt cseleked-tetéssel a következ módon tanftjuk. A logopédus utánzásra

szólítja fel a gyermeket, ez vonatkozik a mozdulatra és a verbá-

lis megnyilvánulás ra is. A logopédus megfogja a saját fejét. -

Csináld te is, amit én! - A logopédus segft a gyermeknek, hogy is fogja meg a saját fejét. - Ez a fejem. Hát ez? - A logopédus

a gyermek fejére mutat. Ez a fejem. A többi testrészt is hason-

lóképpen nevezzük meg, birtokos személy jeles formában.

A kés bbiekben együtt gyakoroljuk az egyes szám els és

harmadik személy birtokos személy jelet. Az els személy for-

mát a gyermek mindig magára vonatkoztatja, a harmadik sze-

mély formát babára, macira. Miközben a logopédus fölteszi a

"Mi ez?" kérdést, rámutat vagy a gyermek, vagy a baba egy-egytestrészére. A gyermeknek a rámutatás irányulása szerint kell

használnia az els vagy harmadik személy birtokos személy-

jelet. Például: Ez a fülem. Ez a baba lába. Stb. Helytelen rago-zás esetén a fent lefrt utánzásos módszerrel javítunk.

Az egyes szám második személyű birtokos személyiel hasz-nálatának tanításakor is az utánzásos módszert alkalmazzuk. A

logopédus a saját testrészeire teszi föl a "Mi ez?" kérdést, a

gyermek erre válaszol tegez formában. Például: a logopédus a

saját kezére mutatva kérdez, a gyermek válasza pedig: ez a ke-

zed.

Ir

f

I

Melléknevek, szám nevek 34, 36-41

34 35



34

36

A viszonyfogalmak jelentésének és nyelvi kifejezésének taní-tásában is figyelembe vesszük a színek tanításában betartott fo-

kozatokat (egyeztetés, megértés, megnevezés), természetesenez sem jelent merev elkülönítést a tanítás folyamatában.

A 34, 36-37. feladatiapon végezhetünk néhány olyan gyakor-

latot, amely a grafomotoros fejlesztést célozza. A munkatan-

könyvben csak beszéd- és nyelvi anyagat dolgozunk föl, ez a

néhány oldal csupán a figyelmet hivatott fölhívni a grafomotoros

fejlesztés fontosságára. Nem a kivitelezés milyensége a lényeg,hanem az, hogya gyermeknek élményt jelentsen a saját tevé-

kenysége. Vonalat vezethet különböz irányokba és körkörös fir-kát rajzol hat. Eszközül puha, színes ceruzát vagy zsírkrétát ja-

vasolunk, de semmi esetre sem filctollat vagy tollat.

A 39. feladatlap szétvágható képei alkalmasak néhány alap-

vet matematikai fogalom kialakítására: mennyiséget egyezte-

tünk mennyiséggel, számok nevét egyeztetjük mennyiséggel,

számlálunk. Az, hogy milyen szám körben dolgozunk, a gyermek

képességeit l függ. A gyermek mennyiség- és számfogalmánakszint je különbözhet annak beszédbeli, nyelvi megjelenését l.

A 34. feladatlapon a kék és piros szín, valamint a nagy-kicsimelléknévpár feldolgozására a következ kben leírt menetet ja-vasoljuk.

- Nézd, itt a madármama, ezek meg a kismadarak. Tudod-e, mi-lyen szín ez a madármama? Kék. A fiókái is kékek. Vezesd a

kis kék madarakat a madármamához! Keressük meg a kis kékmadarakat! Milyen szín ez a madár? - Kék. - Kicsi vagy nagy?

Kicsi. - Akkor vezesd a madármamához, így. - A tanár megmu-

tatja a cselekvést, de nem húzza meg a vonalat. - Rajzoljuk

meg a madarak fészkét! így! - A logopédus fekete ceruzával

halványan körkörös firkát rajzol a nagy madár köré. - Csináld teis! - A gyermek színes ceruzával dolgozik, követve a logopédusel rajzolását.

- Tudod-e, milyen szín ez a madármama? Piros. A fiókái is

pirosak. Vezesd a kis piros madarakat a madármamához! Ke-

ressük meg a kis piros madarakat! Milyen szín ez a madár? _

36

37

Piros. - Kicsi vagy nagy? - Kicsi. - Akkor vezesd a madárma-

máhozl - Miután minden kismadarat a madármamához vezetett

a gyermek, következik a fészkek megrajzolása. - Itt sincs fé-szek, rajzold meg! - A gyermek önállóan dolgozik a színes ce-ruzával.

A 36-37. feladatlapon a sárga és a zöld szín tanítása mellett

tovább folytatódik a kicsi-nagy ellentétes melléknévpár gyakor-

lása.

- Nézd, mennyi lepke repül itt fönn! Tudod-e, milyen szín ek

ezek a lepkék? Megmondom: ez sárga, ez zöld - stb.

- Itt lenn pedig szép virágok nyílnak. Milyen szín ek ezek a

virágok? Ez sárga, ez is sárga - stb. - A lepkék elfáradtak, pi-

henni szeretnének. A sárga lepkék leszállhatnak a sárga virá-

gokra. Vezesd oda ket! - A gyermek önállóan dolgozik, színes

ceruzával. - Melyik lepke szállt nagy virágra? Melyik lepke szálltkicsi virágra? - A gyermek sorban megmutatja a nagy és a kicsi

virágokat.

- Nézzük meg, milyen játékok vannak a képen! - Autó, szekér,dömper, kacsa, nyuszi, vonat. - Ezek Riki játékai. Milyen szí-n az autó? - Sárga. - Milyen szín a szekér? - Sárga. - Mi-

lyen szín a dömper? - Zöld. - Milyen szín a kacsa? - Sárga.- Milyen szín a vonat? - Zöld. - Milyen szín a nyuszi? -

Zöld. - Riki húzni szeretné a játékait. Kössünk rá zsinórt! A zöld

játékokra zöldet, a sárga játékokra sárgát. Melyik a zöld gombo-

lyag? Melyik a sárga gombolyag? Melyik gombolyag nagy? - A

zöld. - Melyik gombolyag kicsi? - A sárga. - Itt a zöld ceruza,

te is csinálj zöld gombolyagot! - Itt a sárga ceruza, rajzolj egy

sárga gombolyagot is! -

Szükség esetén a logopédus segít a tárgyak és a színek

megnevezésében, valamint a vonalvezetésben, rajzban.

A négyalapszín gyakorlása. Alapvet6 matematikai fogalmak.

A 38. és a 41. feladatlapon együtt gyakoroljuk az eddig tanult

színeket. Felhasználjuk hozzá a 39. feladatlap kivágott, kar-

37



38

tonra ragasztott képeit. Ugyanezeket a kivágott képeket hasz-náljuk a számlálás hoz, mennyiségek, számnevek egyezteté-

séhez.

- Nézd meg ezeket a szép házakat! Ez piros, ez kék, ez sárga,ez zöld. Adok neked piros, kék, sárga és zöld játékállatokat. A

piros állatok a piros házban laknak. Ez a piros zsiráf itt lakik a

piros házban. Ide teszem. - A logopédus a piros ház mellé he-

lyezi a képet. - A kék állatok a kék házban laknak. Ez a kék ró-ka a kék házban lakik. Ide teszem. - A logopédus a kék ház

mellé helyezi a képet. - Hol lakik a sárga mókus? Segíts neki

hazamenni! - Hol lakik ez a zöld teve? Segíts neki hazamenni! -A továbbiakban az egyeztetés, megértés, megnevezés gya-

korlása egymásra épül.- Segíts hazamenni a többi állatnak is! - A gyermek önálló-

an helyezi el a színes állatokat a megfelel szín házak mellett.

A logopédus közben megnevezi a képeket. Például: - Ez a piros

teve. -Szintén egyeztetés a feladat a következ gyakorlatban. A lo-

gopédus összekeverve helyezi el a színes állatokat a színes há-zak mellett. - Az állatok sötétben mentek haza, van amelyik el-

tévedt. Segíts nekik hazatalálni! - A gyermek önállóan átrende-

zi a kis képeket, hogy minden állat a neki megfelelö szín ház

mellé ker ljön.A megértés gyakorlásához a gyermek el tt vannak a színes

állatok képei. - Vezesd haza a sárga tevéti Hol lakik a sárga te-

ve? - Itt. (A sárga házban.) - Most a zöld mókus menjen haza!

Hol lakik a zöld mókus? - Itt. (A zöld házban.)A megnevezés gyakorlásánál a logopédus egyenként adja a

gyermeknek a képeket. - Ez a majom megy el ször haza. Mi-

lyen szín ? - Kék. - Milyen szín a háza? - Kék. A gyermek el-

helyezi a képet. - Azután ez a majom megy haza. Milyen szín ?

- Piros. A feladat hasonlóan folylatódik. Az egyeztetés, megér-

tés és megnevezés gyakorlása nem feltétlenül azonos id ben

történik. Alkalmazkodunk a gyermek tudásához.

Közvetlen verbális emlékezet és vizuális emlékezet fejlesztése.

Az alábbi gyakorlatok akkor kerülhetnek sorra, ha a gyermekmár megnevezésre ki tudja választani a megfelel szfnt, illetve

meg tudja nevezni a színeket.Az állatok a helyükön vannak, a házak mellett. 8evezetésül a

logopédus egyenként kér a képekb l. - Kérem a zöld rókátl Ké-

rem a piros rókát! - stb. Ezután kettesével kéri a képeket a kö-vetkezö változatokban. - Kérem a kék zsiráfot és a kék tevét! -

Kérem a piros majmot és a sárga majmot! - Kérem a piros maj-mot és a sárga rókát! -

A vizuális emlékezet fejlesztésére szolgáló gyakor!at beveze-

tése is egy képpel történik. - Kérem a sárga tevét! - A !ogopé-

dus átveszi a képet, és eltakarja. - Mi van a kezemben? - Sár-

ga teve. Ezután a feladat nehezedik. - Kérem a piros zsiráfot és

a piros rókát! - A logopédus eltakarja a képeket. - Mi van a ke-zemben? - Piros zsiráf és piros róka. - Kérem a piros mókust

és a zöld mókust! - A gyermek ugyancsak elmondja, mi van azeltakart képeken. Az utolsó változatban a fönév és a szín is

más-más. - Kérem a piros mókust és a zöld majmot! - stb.

Számlálás. A 39. feladat kivágott képein gyakoroljuk a számlá-

lást. A logopédus a gyermek elé helyez három azonos állatot. -

Számláljuk meg, hány majom van itt! Egy, kett , három. Próbáldmeg egyed l is! - Egy, kell , három. A gyermek a számlálás-

sai együtt megérinti a képeket. Hasonló módon számlálnak meg

kett , négy azonos állatot.

Egy másik változatban a logopédus a gyermek elé helyez

kett -négy azonos szín , például piros állatot. - Hány piros állat

van itt? Számláljuk meg! - Egy, kell .

A megszámlálás után megkérdezzük: - Tehát hány majom

van itt? Számláljuk meg! - Egy, kett .

A megszámlálás után megkérdezzük: - Tehát hány majom

van itt? - Három. Illetve: - Hány piros állat van itt? - Kell . Azt

javasoljuk, hogya le írt gyakorlat két változatát ne egy foglalko-

zás alkalmával gyakoroljuk, mert a gyermeket zavarhatja a

39



szempont megváltoztatása, tehát az, hogy egyszer azonos álla-tokat választunk, másszor pedig azonos színü, de különböz ál-

latokat kell számlálnia.Főnevek toldalékai: tárgyeset 42-49

40

Mennyiségegyeztetés. A 39. feladatlap képeivel dolgozunk, azállatok képei az asztalon vannak. A logopédus el tt is és a gyer-

mek el tt is lapos doboz van. Ebbe helyezi ki-ki a választott ké-

peket. - Ide teszek két tevét. Te is tegyél a dobozodba ugyan-

annyit! Ide teszek egy mókust. Te is tegyél ugyanannyit! - Külön-böz állatokat is tehetünk a dobozba. - Ide teszek két állatot. Teis tegyél a dobozodba ugyanannyit! Ide teszek három állatot. Te

is tegyél ugyanennyit! Teszek a dobozomba négy állatot. Te is

tegyél a dobozodba ugyanannyit! - A képeket minden egyezte-

tés után visszateszik az asztalra. A tanár üresen mutatja a do-

bozát a gyermeknek. - Mi van a dobozban? - Semmi.

Számnév egyeztetése mennyiséggel. Ennél a feladatnál az

összes állatkép a gyermek el tt van. A logopédus utasítására

kell a megfelel számú állatot kiválasztania. - Kérek egy zsirá-

fot! Kérek kett majmot! Kérek három rókát! Kérek négy mókusti- stb. - Kérek egy piros állatotl Kérek három kék állatot! Kérekkett zöld állatotl - stb. - Kérek egy piros tevét! - Kérek három

sárga mókust! - Kérek kett zöld zsiráfot! - stb.A feladatban fölhasznált szám nevek körét a gyermek fejlett-

ségi szint je határozza meg.

A t mondatok tanítása után megkezdjük az egyszerú b6vített

mondatok kiépítését. A tárgy és a helyhatározó (-ban, -ben) le-

het az els két bővítmény. A tárgy ragja korán megjelenik a be-szédfejl désben, a -t rag kiejtése könnyü, a szótagszám ot nem

minden esetben növeli. A "hol"? (miben?) kérdésre felel hely-határozó jelentéstartalma jól érzékelhet , jól szemléltethet az,

hogy egy tárgy egy másikban benne van. A -ban, -ben toldalék

kiejtése nehezebb, a szóhoz illesztésekor több a hibázási lehe-t ség, és minden esetben megnöveli a főnév szótagszámát.

A munkatankönyvben a tárgyesettel kezdjük a mondat bővi-

tését, de ha a logopédus úgy tapasztalja, hogya helyhatározókönnyebb a gyermek számára, veheti azt is els nek.

A tárgyeset tanításának menetét az határozza meg, hogyaszót miként változik meg a tárgyrag hatására.

1. Magánhangzóra végződő főnév, a -t hozzáillesztése a szó-végi magánhangzót megnyújtja. Például: baba-babát. Tővégi

id tartam ot váltakoztató tövek.

2. Magánhangzóra végződő főnév, a -t hozzáillesztése nemváltoztatja meg a tővégi magánhangzó id tartamát. Például: lu-

fi-lufi!. Szabad t alakú főnév.

3. Mássalhangzóra végződő főnév, a -t toldalék el tt magán-

hangzó betoldást kap. Például: dob-dobot. A szót ben egy ma-

gánhangzótöbblet.

4. Mássalhangzóra végződő főnév, a -t el tt nincs magán-

hangzó-betoldás. Például: banán-banánt. Egyalakú t .

5. Mássalhangzóra végződő főnév, az utolsó szótagban lévőmagánhangzó rövidül, a -t el tt magánhangzó-betoldás van.

Például: levél-levelet. T belseji id tartam ot váltakoztató főnév.

6. Mássalhangzóra végződő főnév, az utolsó szótagból kiesik

a magánhangzó, a -t el tt magánhangzó-betoldás van. Például:

majom-majmot. Hangzóhiányos változat.

41



42

7. Magánhangzóra végz d f név, a -t el tt -v tövet és ma-

gánhangzó-betoldást kap, tovább változik a t belseji magán-hangzó id tartama vagy hangszíne. Például: ló-lovat. Vos válto-

zat.Az illesztési típusokat két egységre bonthat juk: a nyelvi

szempontból könnyebb illesztési típusokra (1., 2., 3., 4.), amikor

a szót ben lényeges változás nem történik és a magyar nyelv-

ben gyakrabban el fordul, illetve arra a csoportra, amikor a sZó-

t ben lényeges változás történik (5., 6., 7.), s ezek a magyar nyelvben ritkábban fordulnak el . A munkatankönyvben az els

négy illesztési típust dolgozzuk föl külön-külön. A logopédus a

gyermek adottságainak figyelembevételével dönti el, hogy mely

csoporttal kezdi el a tanítást. Lényeges azonban, hogy egy órán

csak egy illesztési típust gyakoroljanak.A típusok kiválasztásánál azért került els helyre a -t rag el t-

ti magánhangzó-megnyúlás esete, mert így akkor is érzékelhe-

t a gyermek válaszában a tárgyeset használata, ha különben aszóvégi mássalhangzókat, így a -t ragot is elhagyja.

Amikor a szót ben lényeges változás történik (5., 6., 7.), azt

a munkatankönyvben kés bb más nyelvi anyagba beépítve ta-

nítjuk.A tárgyeset tanítását tárgyakkal való tevékenység közben

kezdjük, természetesen betartva a fenti szempontokat. A gya-

korlást csak olyan tárgyakkal végezhetjük, amelyeket a gyermek

önállóan megnevez. A legegyszer bb megoldás az, amikor agyermeknek választani kell az el tte lév tárgyak közül, s a lo-

gopédus "mit kérsz?" kérdésére a toldalékolt f névvel válaszol.

Amikor a logopédus a helyes választ meger síti vagy a helyte-

len választ javftja (például: "Tessék, adom a cip t."), a tárgyeset-

ben lév f név végén a -t hangot hangsúlyosan ejti, mutatóujjá-nak int mozdulatával kíséri, hogya gyermek figyelmét a szó

végén lév toldalékra irányítsa.

Tárggyal bővitett egyszerű mondatok. A 42-48. feladatlapon a

f nevek tárgyraggal való ellátását analógiás módon dolgozzuk

föl. Hogy az új nyelvi forma megfelel hangsúlyt kapjon, egy-egy

42

43

44

45

46

toldalékolási típust azonos igével gyakorolunk. Kezdetben acselekvést végz alanyok köre is sz k. A logopédus a tárgyra

irányuló kérdésére nem vár teljes mondatot, csak tárgyraggal el-

látott toldalékolt f nevet vagy tárgyból és állítmányból álló szó-kapcsolatot. Az állítmány minden esetben alanyi ragozású ige.

A tárgyeset tanításának nyelvi anyaga a következ :

- Mit rajzol a ...?-

A bácsi babát A néni fát A fiú villátrajzol. rajzol. rajzol.

A lány cicát A bácsi órát A néni kutyátrajzol. rajzol. rajzol.

- Mit rajzol a ?-

A fiú labdát A lány almát A bácsi lámpát

rajzol. rajzol. rajzol.

A néni gombát A fiú kockát A lány csigát


- Mit rajzol a ?-A bácsi törpét A néni kefét A fiú lepkét


A lány bögrét A bácsi tevét A néni kecskét


- Mit fog a ...?-

A fiú lufit A lány macit A bácsi focit

fog. fog. fog.

A néni nyuszit A lány pipit A baba cumit

fog. fog. fog.

- Mit fog a. .L

A fiú hajót A néni ollót A bácsi zászlót

fog. fog. fog.

A baba csörgöt A bácsi erny t A lány fés t

fog. fog. fog.

43



A nyelvi anyag földolgozása el tt a gyermek a logopédus segít-ségével megnevezi a képen látható személyeket és tárgyakat. A

gyermeknek önállóan is meg kell tudnia nevezni azt a tárgyat

(személyt), amelyhez (amelynek nevéhez) a tárgy ragját hozzáakarjuk illeszteni. Csak azt a főnevet lehet tárgyesetbe tenni,

amely a gyermek aktiv szókincsében benne van.

A logopédus fölhívja a gyermek figyelmét arra, hogy egy-egyoldalon a szerepl személyek (tárgyak) azonos cselekvést vé-

geznek, de a cselekvés tárgya más és más. Például: - Nézd, it!mindenki rajzol. A bácsi is rajzol, a néni is rajzol, a fiú is rajzol.

Mit rajzol a bácsi? - Babát. - A néni is babát rajzol? - Nem. -

Bizony, a néni mást rajzol. Fát. -Az anyagot a gyermek egyéni haladási tempójához igazodva

kell földolgozni. Egy órán csak egyféle illesztési tlpust gyakorol-

hatunk. A könyv anyagát színesíthetjük cselekvések lejátszásá-

val. Például: a logopédus a gyermek szeme láttára rajzol, s köz-

ben teszi föl a kérdést. - Találd ki, mit rajzolok? - A gyermek atárgyraggal ellátott f néwel válaszol.

A tapintási érzékelés fejlesztésével is össze lehet kapcsoini a

tárgyeset gyakorlását. Például: kend alatt, tapintás útján kellfölismernie a gyermeknek jól ismert, el z leg látott-tapintott tár-

gyat. Egy játék van a kend alatt. - Van valami a kend alatt.

Dugd be a kezed, tapogasd meg! Ne nézd meg! Tudod-e, mit

47

48

44

- Mit visz a ...?-A vonat könyvet

visz.

A hajó széket

visz.

- Mit száll It a ...?-

A motor virágotszá IIIt.

A dömper homokot

szállít.

A villamos dobotvisz.

Az autó csomagot

visz.

A komp vonatotszállít.

A teherautómalacot szállít.

A dömper lapátot visz.

A helikopter semmit sem

visz.

A szekér zsákotszállít.

A kamionzsiráfot szállít.

fogsz? - Órát. - Nézzük meg! A gyermek kiveszi a tárgyat akend alól. - Mit vettél el ? - Órát.

A gyakorlat másik változatában a gyermeknek több tárgy kö-

zül kell kiválasztania egyet tapintás segítségével. Három-öt já-ték van a kend alatt. - A kend alá játékokat tettem. Keresd

meg anyuszit! - A gyermek kiveszi a tárgyat. - Mit vettél ki akend alól? - Nyuszit.

Nehezebb a feladat, ha két-három tárgyat kell kitapintania a

gyermeknek, vagy ha a kend alatt lév tárgyak felületi min sé-ge, formája hasonlit egymáshoz.

A tárgyeset gyakorlásához fölhasznál hatjuk a munkatan-

könyv 6-18. feladatlapján található f nevek szóanyagát, tolda-lékillesztési típuson ként csoportosítva.

A legegyszer bb gyakorlási forma itt is az, amikor a logopé-

dus el tt vannak a képek, s a "mit kérsz?" kérdésére a gyermeka tárgy ragjával ellátott f néwel válaszol.

A f nevek tanftásánál leírt feladatokat is alkalmazhatjuk a

tárgyeset gyakorlása során, ha a logopédus a kérdést úgy fogal-

mazza meg, hogy arra tárgyesetben lév f névvel kelljen vála-

szolni. Például a szókincs aktivizálása, az emlékezetfejlesztésalkalmával, amikor a gyermeknek a lefordított képre vissza kell

emlékeznie, a logopédus utasításai a következ képpen módo-

sui nak. - Mondd meg, mit rakok ki az asztalra! - Sz l t, cumit.- Nyisd ki a szemedi Mit fordítottam meg? - Sz l t.

A munkatankönyv anyagán kívül gy jteni lehet olyan képeket,amelyeken cselekvések láthatók, s velük kapcsolatban föl lehet

tenni a tárgyra irányuló kérdést. A kérdésben és a válaszban csak

alanyi igeragozás szerepelhet. A cél az, hogya gyermek a vála-

szában, amelyelvárásunk szerint itt még csak egy szó vagy szó-

kapcsolat, helyesen alkalmazza az adot! nyelvi formát.

A 49. feladatiapon eseményképbe ágyazva dolgozzuk föl a

tárgyeset toldalékolásának azt a típusát, amikor a -t rag mással-

hangzóra végz d f névhez kapcsolódik. így két mássalhangzó

kerül egymás mellé. A piaci képen a gyermek megnevezi a sze-

mélyeket, tárgyakat, cselekvéseket a logopédus segitségével.

Fölelevenítik a gyermek saját élményeit.

45



Az 50. fe/adatlapon visszatérünk a szfnismeret fejlesztéshez.

Az eddig tanult színek (piros, kék, sárga, zöld) mellé csatlako-

zik a barna, a lila, a fehér és a fekete. Ezen a feladatiapon sor kerül mennyiségekfölismerésére, a mennyiség és a neki meg-

felel számnév egyeztetésére. Adottnak vesszük, hogya gyer-mek ismeri azokat a színeket, amelyeket a 34, 36-41. feladat-

lapon földolgoztunk. Annál is inkább, mert a terápia folyamatá-

ban a feladatlapokon kívül más lehet ségek is adódnak arra,

hogyaszíneket gyakoroljuk. Ha a gyermek mégsem tudja sem

megnevezésre megmutatni, sem megnevezni a pirosat, a ké-

ket, a sárgát és a zöldet, akkor az 50. feladatlapot az egy, ket-

t és a sok differenciálására, megnevezésére használjuk, és a

színekre a terápia kés bbi szakaszában térünk vissza.

Ha úgy ítéljük meg, hogy elkezdhetjük a szfnek ismereténekb vítését, akkor a 34, 36-41. feladatlap feldolgozásához ha-

sonlóan el ször játéktárgyak segítségével végezzük a barna, alila, a fehér és a fekete szín egyeztetését, megnevezés után

való kiválasztását és megnevezését. Ezután térünk rá a fel-adatlap földolgozására.

A feladatlapon az a tárgykép, amelyhez egy-egy színt társi-

tunk, jelentéstartaimában és formájában azonos. Az alkalma-

zolt színek jellemz ek az adott tárgyra, él lényre. Például a ke-

nyér színe barna, a bogáré fekete stb.

A feladatlap földolgozása azzal kezd dik, hogya gyermek a

tanár "Mi ez?" kérdésére sorban megnevezi azokat a tárgya-

kat, amelyekb l egy van a képen. Azokra a tárgyképekre vo-

natkozóan, amelyeken egy adott tárgyból kelt vagy sok van,csak akkor tehetjük föl a "Mik ezek?" kérdést, ha a gyermek

nyelvi rendszerében már megjelent a f nevek többes száma. A

62--B3. feladatlapon sor fog kerülni a f nevek többes számának

tanítására, és akkor újra fölhasználhatjuk az 50. feladatlapot is

annak gyakorlásához, hogy a többes számban föltelt kérdésre

49

A feldolgozásra szánt nyelvi anyag a következö:

- Mi van a képen? - Piac.- Mit árul a néni? - Banánt árul. Tojást árul. Lekvárt árul.

Ananászt árul.- Mit ad a bácsi? - Pénzt ad.

- Mit húz a fiú? - Buszt húz.

- Mit eszik a fiú? - Lángost eszik.

- Mit fog a lány? - Tulipánt fog.- Mit árul a bácsi? - Kolbászt árul. Húst árul.

- Mit tesz a mérlegre a bácsi? - Papírt.

- Mit vesz a néni? - Húst vesz. Kolbászt vesz.

A kérdést elöször úgy tesszük föl, hogya gyermek a tárgyrag-

gal ellátott f névvel tudjon válaszolni. Például: - Mit eszik a fiú?

- Lángost. Ezek után föltesszük a "Mit csinál a ...?" kérdést is agyermeknek. Válaszul f névb l és igéb l álló szókapcsolatot vá -

runk. Például: - Mit mondtunk? Mit csinál a néni? - Banánt árul.

Ezt követ en a logopédus elmondja a teljes mondatot, hogya

gyermek utánmondhassa azt. Például: - A fiú buszt húz. - Azutánmondást nem er ltetjük.

A feladatlap földolgozása után a gyermek önállóan is alkothat

mondatokat a képr l.

Melléknevek, számnevek 50

46 47



48

a gyermek a f név többes számával válaszoljon. Például: a lo-

gopédus rámutat a képre, amelyen egy citrom van, és megne-vezi: - Ez citrom. - Majd a két citromra mutat, és fölteszi a kér-dést: - És ezek mik? - Ugyanígy történik a harmadik kép ese-

tében is, amin sok citrom van. Tekintettel arra, hogy az eper szót a magyar nyelvben ritkán használjuk többes számban, he-

lyette az eperszem megnevezését javasoljuk.

Visszatérve a színek tanításához, a logopédus "Milyen szí-

n alz! ...?" kérdésére a gyermeknek a melléknéwel kell vála-szolnia. Például: - Milyen szín az eper? - Piros. Ezután a lo-

gopédus névszói állítmányt tartalmazó t mondatot fogalmaz,

amelyet a gyermek utánmond: Az eper piros. Ezeket a mon-

datokat mindig ahhoz a képhez kapcsoljuk, amelyen az adott

f név egyes számban szerepel. Végül a gyermek önállóan is

elmondja a t mondatokat.Az 50. feladatlaphoz kapcsolódó másik célunk az egy, kettő

és a sok szám név megtanítása. Ezt játéktárgyak számlálásá-val, mennyiségük (egy, kett , sok) megnevezésévei készítjük

el . A gyermek elé tíz-tizenöt kis autót vagy egyéb játékot és

három dobozt teszünk. A logopédus rámutat az els dobozra,és mondja: - Tegyél ebbe a dobozba egy autót! - A második

dobozba két autót, a harmadikba pedig sok autót kell tennie a

gyermeknek. Amennyiben a gyermek nem tudja a feladatot hi-

bátlanul elvégezni, tehát nem tudja a mennyiséget a számnév-

vel egyeztetni, a logopédus segít neki. Kezébe vesz egy autót,

és mondja: - Ez egy autó, tedd a dobozba! - Azután egy-egy

autót vesz mindkét kezébe. - Ez két autó, tedd be a másik do-

bozba! - Majd a két markába fog hat nyolc autót, és azt mond-

ja: - Ez sok autó, tedd bele abba a dobozba! -

Ezután következik a számlálás. - Számláld meg, hány autó

van ebben a dobozban! - A logopédus az els dobozra mutat.Egy. - Most számláld meg, hány autó van a másik dobozban!

- A logopédus a két autót tartalmazó dobozra mutat. Egy, ket-t . Nagyon fontos, hogya gyermek érintse meg azt az autót,

amelyet megszámlál. Ha szükséges, megmutat juk a gyermek-

nek a számlálásnak ezt a helyes módját, esetleg a kezét meg-

fogva vele együtt számlálunk. A megszámlálás után a logopé-

dus minden esetben megkérdezi a gyermekt l: - Tehát hányautó van itt? - A gyermeknek a kérdésre a megfelel számnév-

vel kell válaszolnia. Természetesen a sok autót nem számláljukmeg egyenként, de a kérdést a "sok" határozatlan számnévre

is föltesszük. - Hány autó van ebben a dobozban? - Sok.A feladatiapon lév tárgyképek megszámlálása és a mennyi-

ségek megnevezése is hasonló módon történik. Ezután a gyer-

mek utánmondással, majd önállóan is elmondja amit a képeken

lát. Például: Egy citrom, két citrom, sok citrom.

Ha a gyermek már ismeri a feladatlaphoz kapcsolható szí-

neket és számneveket, akkor sor kerülhet arra, hogy. egy adott

f névhez egyidej leg hozzákapcsoljuk a számnevekel és a

színI. A feladatot el ször utánmondással végzi a gyermek,

majd önállóan. Például: Egy barna kenyér, két barna kenyér,

sok barna kenyér. A nyelvi anyagot a számnév, melléknév és

f név ilyen módon történ összekapcsolása adja.

A nyelvi anyag a következ :

- Mi van a képen? -Egy sárga citrom, két sárga citrom, sok sárga citrom.

Egy (szem) piros eper, két (szem) piros eper, sok piros

eper.Egy barna kenyér, két barna kenyér, sok barna kenyér.

Egy zöld feny fa, két zöld feny fa, sok zöld feny fa.

Egy kék ceruza, két kék ceruza, sok kék ceruza.

Egy lila locsoló, két lila locsoló, sok lila locsoló.

Egy fehér sátor, két fehér sátor, sok fehér sátor.

Egy fekete bogár, két fekete bogár, sok fekete bogár.

49



Az eseménykép kérdés-felel formájában való földolgozásakor

a gyermekt l csak egyszavas választ várunk. Kés bb, amikor a gyermek önállóan beszél a képr l, akkor szókapcsolatokal,

l mondalokat alkot. Például: A lány labdázik. Pöttyös a szok-

nyája. Fekete a haja. Ha a gyermek még nincs olyan szinten,

hogy önállóan beszéljen a képr l szókapcsolatokban, monda-

tokban, akkor utánmondással teszi ugyanezt.

Az 51. feladatlap játszótéri jelenetet ábrázol. Alkalmas arra,

hogy a gyermek a meglév szókincsét alkalmazza, újakkal b -vítse, és önállóan is próbáljon szókapcsolatokat, t mondato-

kat, esetleg egyszer b vített mondatokat alkotni. Kiindulásialap a gyermek saját élményei nek fölelevenítése, miközben a

képen lév tárgyakat, személyeket, cselekvéseket is megneve-

zi a logopédus segítségével.A földolgozásra szánt nyelvi anyag a következ :

- Mi van a képen? - Játszótér.- Mi van a játszótéren? - Csúszda, mászóka, homokozó,

hinta, fa, bokor, f , virág.- Nézzük meg, mit vittek a gyermekek a játszótérre? - Rollerl,

labdát, vödröt, sZitát, formát.

- Nézzük, mil csinálnak a gyerekek! Mil csinál a ...? Mit csinález a ...? - Labdázik. Hintázik. Homokozik. Rollerozik. Elbú-

jik. Lecsúszik. Fölmászik.- Nézd meg ezt a fiútllányt! Milyen a haja? - Fekete. Barna.

Sz ke.- Ennek a fiúnak milyen az inge? - Fehér. Kockás.

- És a nadrágja milyen? - Barna. Csíkos.

- Ennek a kislánynak milyen a ruhája? - Virágos.

- És ennek milyen a szoknyája? - Pöttyös.

51

50

Mondataikotás: tőmondatok.

Névszói állítmány 51

Melléknevek: szlnek, tulajdonságok, méretek. Amelléknevek

gyakorlására a játszótéri kép adta lehet ségeken túl is szük-

ség van. Az alábbiakban bemutatunk egy olyan tóbbfunkciós

gyakorlatot, amely alkalmas a melléknevek (színek, tulajdon-

ságok), a viszonyfogalmak(kicsi-nagy, hosszú-rövid), a tárgy-

eset, az egyes szám els személy igeragozás tanítására, akézmozgások fejlesztésére.

Eszközök: henger alakú dobozok, különféle méretben (kicsi,

nagy, hosszú, rövid), bevonva különböz szín , illetve kockás,csíkos, pöttyös, virágos papírral. Felhasználható hozzá kávés

vagy konzervdoboz, csomagoló fólia vagy papírtörölköz ke-ménypapírból készült tartóhengere.

A feladat kezdetben egylépcs s, tehát vagy csak a színeket,vagy csak a méretet, vagy a mintázatot gyakoroljuk a beszéd-

megértés és a megnevezés tekintetében egyaránt.

A hengerek a logopédusnál vannak. - Hengereket fogok ne-

ked gurítani. Megy a csíkos, kapd el! - A gyermek elkapja a

hengert, maga mellett fölállítja, illetve elhelyezi. - Most megy akockás! - Mindegyik hengert hasonló módon juttatjuk a gyer-

mekhez.A hengerek a gyermeknél vannak. - Gurí tsd nekem a

pöttyös et! Melyiket gurítod? - A pöttyöset. - Most kérem a vi-

rágosat! - Melyiket gurítod? - A virágosat.

Újra minden henger a logopédus el tt van. - Mondd meg,

melyiket gurítsam? - A csikosat. - Jó, gurítom a csíkosat.Még melyiket kéred? - Stb.

A hengerek a gyermek el tt vannak. - Gurítsd nekem azt a

hengert, amelyiket akarod! Melyiket gurítod? - A pöttyöset. -

Gurítsd ide sorban mindegyiket és mondd is, amit csinálsz! -Gurítom a kockásat. Stb.

Ha a gyermek nem tudja mondatban, ragozott formában be-széddel kísérni a gurítást, megelégszünk a tulajdonság meg-nevezésével is.

Hasonló módon végezzük ugyanezt a fokozatosan fölépítettgyakorlatsort a kicsi-nagy, hosszú-rövid hengerekkel.

51



52

Közvetlen verbális emlékezet fejlesztése. A közvetlen verbálisemlékezet fejlesztésére fölhasználhatjuk a színek, minták ésviszonyfogalmak együttes gyakorlását, ha ezek a fogalmak kü-

lön-külön legalább a gyermek passzív szókincsébe biztosanbeépültek.

A logopédus el tt kicsi és nagy, színes és mintás hengerek

vannak. - Gurítom neked a kicsi zöldet. Kapd el! Gurítom anagy pöttyöset. - Stb. A folytatás az el bb leírt egylépcs s fel-

adatsor szerint történik. Ugyanígy gyakorlunk a hosszú és rö-vid, színes, mintás hengerekkel.

A másik lehet ség, amikor két különböz hengert kell gurí-

tani. Itt is betart juk a nehézségi fokozatokat az instrukcióhosszúságát illet en. El ször például csak kétféle szín szere-

pel, kés bb kapcsoljuk hozzá a nagyságot. - Gurítom a kicsi

pöttyöset és a kicsi kockásat! - Stb. A gyakorlat menete a to-

vábbiakban azonos az egylépcs s feladatnál leírtakkal. Fon-

tos, hogy a több elemb l álló instrukcióban el ször csak az

egyik elem változzon. Például: különbözik a minta, de a nagy-

ság azonos.

A hengereket lehet gurítani egymás után és egyszerre kétkézzel is. Guríthatjuk földön vagy asztalon, a lényeg az, hogy

legyen hozzá elég hely, s a felület, am in gurítunk, elég sima le-gyen.

Főnevek toldalékai: tárgyeset. Birtokjel 52-53

Az 52-53. feladatiapon a birtokjel használatát és a tárgyas

szerkezetet gyakoroljuk a gyermek ismereteinek b vítésével,rendszerezésévei kapcsolva. A feladatoknak az a célja, hogya

gyermek keresse meg az összetartozó dolgokat (ki, mit eszik),ezeket kapcsolja össze tárgyból és állítmányból álló szószer-

kezetben. A grafomotoros fejlesztés szolgálja a birtok-birtokos

képének összekapcsolása egyenes vonallal.

52

53

A tárgyas szerkezetet a "Mit eszik alzJ . . . ?", a birtokjelet pe-

dig a "Kié a ...?" kérdés alapján dolgozzuk föl. A földolgozásrakerül nyelvi anyag a következ :

- Mit eszik alz ...? - A kutya csontot eszik. A baba ropiteszik. Az egér sajtot eszik. A nyuszi répát eszik. A ló szé-

nát eszik.- Kié a ...? - A csont a kutyáé. A ropi a babáé. A sajt az egé-

ré. A répa a nyuszié. A széna a lóé.

- Mit eszik a ...? - A madár magot eszik. A medve mézeteszik. A lány fagyit eszik. A cica tejf l! eszik. A mókus diót

eszik.- Kié a ...? - A mag a madáré. A méz a medvéé. A fagyi a

lányé. A tejf l a cicáé. A dió a mókusé.

A nyelvi anyag földolgozása el tt a logopédus beszélget agyermekkel a képen szerepl állatokról, fölhasználva a gyer-

mek személyes élményeit. A gyermek lehet leg önállóan ne-

vezze meg a személyeket, állatokat, tárgyakat. A logopédus

el ször a tárgyra kérdez: - Mit eszik a kutya? - Erre elég az

egyszavas válasz: Csontot. Ezután, amikor a - Mit csinál a ku-tya? - kérdést teszi föl, válaszul a tárgyraggal ellátott f névb l

és igéb l álló szókapcsolatot várja: Csontot eszik. A gyermek

az egyes képekr l utánmondással vagy önállóan tárggyal b -

vílett mondatot is mondhat. (Ez szerepel a nyelvi anyagban.)

A "Kié a ...?" kérdést az oldalak alján lév tárgyakkal kap-csolatban tesszük föl, válaszul a birtokjellel ellátott f nevet vár-

juk. Például: - Kié a sajt? - Az egéré. Ha a gyermek a nével t

nem mondja, a logopédus megismétli a választ nével vel

együtt, de a gyermekt l nem követeli meg a használatát. A ké-

pekr l utánmondással teljes mondatokat is mondhat a gyer-

mek. Például: A sajt az egéré.A nyelvi anyag földolgozása után a gyermek az összetarto-

zó képeket puha ceruzával, zsírkrétával összeköti.

Az egy feladatlapon lév összes kép földolgozása után agyermek önállóan alkothat mondatokat. Például: A répa a nyu-

szié. A nyuszi répát eszik.

53



54

F ő n e v ek t o l d a lé k a í: h e l y h at á ro z ó ( -b a n , -b e n ) 54-57

A "Hol?", "Miben?" kérdésre felel helyhatározó tanítását já-téktárgyakkal kezdjük. Olyan tárgyakat választunk, amelyek-

ben jól láthatóan elhelyezhetünk egy másik tárgyat. Nem ra-

gaszkodunk a reális életben el forduló helyzetekhez, példá-

ul játékcsizmába vizet öntünk, vagy a pipi! a házba "költöz-tetjük".

A logopédus játék állatokat gyüjt egy kosárba. - Nézzük

meg, mi van a kosárban? - A gyermek megnevezi az állatokat,

s amiket jól megnevezett, azokat megkapja. A logopédus hat-

nyolc papírházat tesz az asztalra. - III vannak ezek a házak,ide költöznek az állatok. - A gyermek minden házba egy-egy

állatot tesz a logopédus utasításának megfelel en. Például: -Tedd a pipi! a házba! - Miután a gyermek elhelyezte az állato-

kat a házakban, a logopédus kérdést tesz föl: - Látod, hol van

a pipi? - s maga válaszol, hogy mintát adjon a gyermeknek: -

A házban.-A további kérdésekre a választ a gyermekt l várja a logo-

pédus, de természetesen segít, ha a gyermek nem tudja.Ha rosszul használja a toldalékot, ha elhagyja az utolsó

mássalhangzót, a logopédus megismétli helyesen, kiemelvea szó utolsó szótagját, a -ban vagy -ben ragot. Nem szüksé-

ges azonban er ltetni, hogy a gyermek minden esetben jól

használja ezt a toldalékot. Elfogadható az is, ha aszóvégi

mássalhangzót, azaz a -ban vagy a -ben rag n hangját el-hagyja.

A -ban, -ben rag változatosabban gyakorolható, ha egy fel-

adaton belül több f névhez kapcsolódik. A tárgyakat úgy válo-gatjuk össze, hogy egyik csoportjukhoz mind a -ban rag illik, amásik csoportjukhoz a -ben. A két csoportban lev tárgyakkal

külön-külön alkalommal dolgozunk, s csak ezek után adjuk a

tárgyakat vegyesen. Például a pohárban, kádban, tányérban

stb., illetve a vödörben, üvegben, szekrényben stb. lesz valami.

Játékos cselekvést követ a helyhatározó gyakorlása akkor,

amikor a gyermek az el re kikészltett tárgyakban egyenként vi-

zet tölt. - Öntsél vizet a pohárba! Öntsél a kádba! - Stb. A "Hol(miben) van viz?" kérdésre a gyermeknek a helyhatározó rag-

jával ellátott f névvel kell válaszolnia, felsorolnia azokat a tár-gyakat, amelyekben víz van. Nem kívánjuk meg a toldalékolt

szavak pontos, tiszta kiejtését, mert el fordulhat, hogy az adott

f nevet a gyermek rag nélküli formában jól ejti, de a toldalék

hangalakja vagy a szót hosszabbá tev hatása rontja a pontoskiejtést. A logopédus ilyenkor csak a helyes forma megismétlé-

sével, tagoltabb ejtéssei segíti a gyermeket, de direkt módonnem javít.

Beszédf/gye/em és em/ékezet fej/esztése. A helyhatározó gya-

korlását összekapcsol hatjuk beszédligyelem- és emlékezetfej-lesztéssel.

A gyermek el tt hat-nyolc játéktárgy van. Ezeket kell a logo-

pédus utasítására a szintén el tte lév kosárba vagy vödörbetennie. Például: - Tedd a fés t a vödörbe! - Miután a gyermek

elhelyezte a tárgyat, a logopédus megkérdezi: - Hol van mosta fés ? - Erre egyszavas választ várunk: (Aj vödörben. Azutasításban a tárgy és a helyhatározó helye változik. Például:

- Tedd a kosárba a cseng ll - A különböz szórend utasítá-

sokat fölváltva adjuk, de szükség esetén hosszabban gyako-

rolhatjuk vagy csak az egyik, vagy csak a másik szórendü uta-sítás megértését.

A hosszabb instrukció nehezebbé teszi a feladatot. Az uta-

sítás szórendje szintén változó. Például: - Tedd a kosárba a

cseng t és a fés ll Tedd a kockát és az ollót a vödörbe! Tedd

a cseng t a kosárba, a fés t a vödörbe! - Miután a gyermek a

tárgyakat elhelyezte, a logopédus egyenként kérdez a tárgyakhelyére. Például: - Hol van most a cseng ? - (A) kosárban. -

Hol van a fés ? - (Aj vödörben.

A -ban, -ben helyhatározórag tanításához használt nyelvianyag a következ :

55

a megkésett beszédfejlődés terápiája_bittera-juhász_01

Documents