A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSA

Lovas Irén2013.09.28.Progress Vállalkozásfejlesztő AlapítványTÁMOP 1.4.3.-12/1-2012-0025Szeged

Amiről szó lesz:

• Ki számít megváltozott munkaképességű munkavállalónak?

• Milyen kedvezményt kaphatnak a megváltozott munkaképességű embert alkalmazó munkáltatók?

• Mi az a rehabilitációs hozzájárulás?• Mit kell tudni a rehabilitációs kártyáról?

KI SZÁMÍT MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰNEK

2013-BAN?

1. A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából

2. A rehabilitációs hozzájárulás kiváltása szempontjából

A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából

megváltozott munkaképességű személy1. A 6/1996. (VII. 16.) MüM. rendelet 11. § alapján nyújtható foglalkoztatást bővítő bértámogatás alkalmazásában, aki:

a) rehabilitációs járadékban részesül, továbbáb) álláskereső és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel,azazmunkaképesség csökkenése (mkcs) az OOSZI/ORSZI minősítése alapján legalább 50%-os,egészségkárosodása 2008. január 1.-jét követően legalább 40%, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagyaz Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából

megváltozott munkaképességű személy• külön jogszabály (335/2009. (XII. 29). Korm. r.) szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül

és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

• siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy

• a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály (102/2011. (VI. 29.) Korm. r. szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy

• az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy

• az előzőekben meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább;

 A MüM rendelet alapján nem támogatható az 2011. évi CXCI. törvény alapján komplex minősítés

során minősített személyek foglalkoztatása.A rendelet aktualizálása, így a megváltozott munkaképességű személyek jogosult köre módosítása

is a közeljövőben meg fog történni.

A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából

megváltozott munkaképességű személy2. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alkalmazásában:•aki az új komplex minősítés alapján rehabilitálható (minősítése: 31–60% egészség, B1, C1 kategória), •akinek rehabilitációja a komplex minősítés alapján nem javasolt (Minősítése: 1–60% egészség (B2, C2, D kategória), (2011. évi CXCI. tv. 25. § (1)) Továbbá a 2011. évi CXCI. tv. 38. § (3) bekezdés alapján •aki a 2011. évi CXCI. tv. 30. § (4)-(5). bekezdése, alapján rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban, vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesül (I-II csoportos rokkantsági nyugdíjas volt, vagy átmeneti járadékban részesült, III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.)• aki a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesül (felülvizsgálatra vár),

A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából

megváltozott munkaképességű személy a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.•a rokkantsági járadékban részesülő személy a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

továbbá átmenetileg, az Mmtv. 26. § alapján kiállítható Hatósági Bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31.-ig az a munkavállaló is: •akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm r 2005) alapján megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, és az a) b) c) d) e) pontok alá nem tartozik. (Ők 2014. január 1-től csak a Hatósági Bizonyítványban meghatározott egészségi állapot alapján foglalkoztathatóak tovább)(Beiktatta: 2013. évi XCVII. Törvény 76.§ (1) bekezdés, a 69.§ (1) bekezdés szerint 2013. június 30. napjától)

A rehabilitációs hozzájárulás kiváltása szempontjából megváltozott munkaképességű

személyEzen személyek körét a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló  2011.évi CXCI. törvény 22. § határozza meg.  Az Mmtv. 22. § végrehajtása során megváltozott munkaképességű személy az a legalább 4 órában foglalkoztatott személy •akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI), vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének (MOSZI) igazolása szerint legalább az 50%-ot eléri, vagy •akinek az össz-szervezeti egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet (ORSZI) minősítése szerint legalább 40%-os, vagy•akinek az egészsége a Rehabilitációs Hatóság komplex minősítése szerint legfeljebb 60%-os, vagy •aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy•aki vakok személyi járadékában részesül. Az, akinek a foglalkoztatása korábban adókedvezményre jogosított, és most nem, vagy fennálló súlyos egészségkárosodása alapján munkáltatói megítélés szerint erre jogosult lenne, jogosult egészségi állapotának mértékéről Hatósági Bizonyítványt, vagy fogyatékossági támogatást igényelni.

KEDVEZMÉNYEK AZOKNAK A MUNKÁLTATÓKNAK, AKIK MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓT FOGLALKOZTATNAK

• az összevont adóalap csökkentése• szociális hozzájárulási adó

kedvezmény

Az összevont adóalap csökkentésére jogosult az a munkáltató, amelyik

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 21. § (1) a); 49/B. § (6) a) alapján, ha legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztat, személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett munkabérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel,

• a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 évi LXXXI. törvény 7. § (1) v) alapján, ha legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabérrel, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbérrel, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.

Szociális hozzájárulási adó kedvezményre jogosult A) Munkáltatók a rehabilitációs kártya alapján

 

Rehabilitációs kártyára a 2004. évi CXXIII. tv. 16/A. § alapján az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a 2011 évi CXCI. tv. alapján a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint

a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, B1 vagy

b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. C1

 

Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki

2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy

rehabilitációs járadékban részesül.

 

Szociális hozzájárulási adó kedvezményre jogosult

B) Foglalkoztatók jogosultsága megváltozott munkaképesség alapján

A kedvezmény megilleti a 2011. évi CLVI. törvény 462/A. § alapján•Az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból;•a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,

 ha •az egyéni vállalkozó, illetve a tag a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felváltó rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy•ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítést követően rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os.

 FIGYELEM! A komplex minősítést követően rehabilitációs ellátásban, 51–60%-os egészségi állapot alapján rokkantsági ellátásban részesülő, vagy ellátásra nem jogosult személy károsodása fennállása esetén sem jogosult a kedvezményre!

327/2011.(XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2)

A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS

Ki fizeti, és mennyit?• A munkaadó a megváltozott munkaképességű

személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. (Mmtv. 23–24§.)

• A rehabilitációs hozzájárulás összege 2010. január 1-jétől 964 500 Ft/év, és ez az összeg 2013. január elsejét követően sem változik. (Mmtv. 23. § (5) bekezdés)

Néhány szabály• A kötelezettség nem terjed ki a fegyveres szervezetekre, és a büntetés-

végrehajtásért létrehozott gazdálkodó szervezetekre. •  A munkaadó létszámának megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni:

• a közfoglalkoztatásban dolgozókat• az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalókat,• önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalókat,• a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott

munkavállalókat,• a munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalót a kölcsönbe adó szervezet

létszámában kell számít• a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást

az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani.

•  a munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5%-ból

hiányzó létszámtól függ.

A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése támogatott munkavállalóval• Annak nincs akadálya, hogy a foglalkoztatási

kötelezettséget a munkáltató álláskereső, inaktív, rehabilitációs ellátásban részesülő, és/vagy Rehabilitációs kártyára jogosult, a feltételeknek megfelelő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával teljesítse, és beilleszkedésük elősegítésére az illető munkaerő-piaci helyzete függvényében támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön.

DE!• A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban

részesülő személy, 2013. január 1-től a rokkantsági ellátásban részesülő sem vehető álláskeresőként nyilvántartásba, így az álláskeresőket megillető támogatásokat nem lehet igénybe venni a foglalkoztatásukhoz.

A REHABILITÁCIÓS KÁRTYA

Jogosult a munkavállalóRehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a 2011. évi CXCI. tv. alapján a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerintfoglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagytartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül.

A rehabilitációs kártyát a rehabilitációs szakigazgatási szervnél kérelem benyújtásával kell igényelni. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a kártyára való jogosultságot ellenőrzi, és a jogosultság fennállása esetén a kérelmet továbbítja az állami adóhatóság részére.

A rehabilitációs kártyát az állami adóhatóság állítja ki, és a hozzá történt beérkezést követő 15 napon belül megküldi•a jogosult személynek, ha nem jelölt meg munkáltatót,•a kérelemben megjelölt munkáltatónak.

A kedvezményt a munkáltató veszi igénybe• A munkaadó szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet

igénybe annak a megváltozott munkaképességű személynek az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyára tekintettel, az ezt terhelő számított adóból, aki érvényes rehabilitációs kártyával rendelkezik

• A kedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 27 százaléka.

• A rehabilitációs kártya alapján adókedvezményre, egy megváltozott munkaképességű személy után, egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

Köszönöm a figyelmet!