a mi idŐnk iv/17

FRANCIAORSZÁG VÁLASZTOTTTÖRVÉNYTELEN

Ú J S Á GCENZÚRA NÉLKÜL

A MI IDŐNK A MUNKÁSPÁRT 2006 INTERNETES LAPJA IV. ÉVFOLYAM 17. SZÁM

2012. ÁPRILIS 25.

2 A MI IDŐNKA MUNKÁSPÁRT 2006 INTERNETES LAPJA

IV. ÉVFOLYAM 17. SZÁM

Kedves Elvtársunk!

A vörös csillag pernek mostanában egyre több fejleménye van. Jelenleg a kormány kezdett ellentámadásba, amelyből csak vesztesen jöhet ki, szóval állunk elébe. Természetesen féltik a hatalmukat, ezért újra elővették az antikommunista hisztériakeltés kártyáját, amely az idők során

egyre csak kopik. Szerencsére. Lassan a dolgozók felismerik, hogy az elmúlt nem csak megnyomorította őket, hanem folyamatosan hazudtak is nekik a

baloldaliságról… 4 oldal

Franciaország választott. A baloldal nyert, kérdés, mennyire járnak ezzel jól. Vajon az ő szocialistáik olyanok, mint a mieink? Mert akkor inkább

nyert volna Sarkozy. Ráadásul a fasiszták lettek a harmadik erő. Negyedik helyen viszont elég szép helyezést ért el a Baloldali Front, bár többre

számítottunk. .. 5. oldal

A liberálisok – helytelenül – önmagukat baloldalinak tartják, amely igaz volt a francia forradalom alatt, de a mai Magyarország mai liberálisai

koránt sem baloldaliak. Többen ellenségként tekintenek a marxizmusra, lelkük rajta. És vannak, akik próbálják elkendőzni a világban folyó cselekményeket, beleértve a tőkés kizsákmányolást. A Heti Hetes megmondóembereinek legújabb

eszmefuttatásait illetjük kritikával…. 6. oldal

Amikor az Európai Parlamenti barátaink látogatást tettek nálunk, a másik kommunista pártnak savanyú

volt a szőlő, és sikerül áttételesen megszólalniuk a Magyar Hírlapban. Mikor fejezik már be végre az ellenségeskedést, és törekszenek a lenini elven nyugvó, széles baloldali összefogásra? Ismét

kénytelenek vagyunk megvédeni magunkat… 7. oldal

Az elméleti cikksorozatunkban már jó ideje elemezzük az imperializmus

és a gyarmatosítás kérdését. Természetesen a gyarmatosításnak is van ősi és újabb formája. A tőkések is – sajnos – nagyon jól tudnak alkalmazkodni az adott kor

feltételeihez, és a régi gyarmati taktika is csiszolódik. A hidegháború korabeli

neokolonializmust elemezzük… 8-9. oldal

A vörös csillagért folytatott harc számunkra sokkal többet jelent, mint egy szimbólumért folytatott küzdelmet. A

munkásmozgalmi szimbólumok felszabadítása az első lépés a munkásosztály felszabadításához, mert a csillagért folytatott

harcunk semmiben sem különbözik a munkavállalókért, a dolgozni vágyó munkanélküliekért, a gyermekekért, nyugdíjasokért folytatott harcunktól … 10. oldal

Filmajánlónkban egy gyönyörű alkotást veszünk elő, az „Egy csoda teremtését”. A film a szívsebészet úttörőiről szól, akik közül az egyik

néger, emiatt pedig rengeteg kirekesztés éri. A tudománnyal és a rasszizmussal foglalkozó eseményszálak külön-külön is érdekesek, egyben

azonban hihetelen erős alkotást hoztak létre. .. 11. oldal



EZ VOLT A HÉTÁprilis 18: Elindult a parlamentben a köztársasági elnökválasztás előkészítése. Elsőként Orbán Viktor miniszterelnök írta alá az Áder János államfői jelöléséhez szükséges listát, amelyet legalább 78 képviselőnek kell szignálnia. Az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció közölte: távol marad a május 2-i választásról. Mindhárom párt sérelmezi, hogy a Fidesz elhitette vele: szerepet kaphat a jelölésben.

Április 19: Vélhetően a Bencsik András által vezetett Demokrata kör című műsor végét jelenti az Echo tévén, hogy a műsorvezető egyebek között suttyónak, tahónak és kisstílűnek minősítette Demján Sándor magatartását. A milliárdos vállalkozó ugyanis előző nap tiltakozott a Nagy Imre szobor tervezett elszállítása ellen a Vértanúk teréről, sőt, azt is kilátásba helyezte, hogy visszaveszi adományát.

Április 20: Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán ellenséges magatartása ellenére Észak-Korea folytatni fogja a műholdak felbocsátását, jelentette be az észak-koreai űrtechnológiai bizottság.

Április 21: A Heti Válasz és a Demokrata az utóbbi években összesen százmillió forintnál is több bevételhez jutott a döntő többségükben fideszes budapesti önkormányzatoktól -

számolt be cikkében a magyarnarancs.hu, miután mindkét, magát konzervatívnak valló hetilaptól kikérte a helyhatóságokkal kötött, vonatkozó szerződéseket.

Április 22: Az euróövezet országainak meg kell fékezniük az adósságállományukat, biztosítaniuk kell bankrendszerük stabilitását és "merész strukturális reformokat" kell végrehajtaniuk - hangzik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kormányzótanácsának szombati üléséről kiadott közlemény.

Április 23: A feszültség talán enyhült, de a helyzet semmiképpen nem oldódott meg Szudán és Dél-Szudán között azzal, hogy a déliek kivonták csapataikat a mintegy két héttel ezelőtt elfoglalt, szudáni területen fekvő Heglig olajmezőről a hétvégén. Szudán hírek szerint tegnap az egyik dél-

szudáni olajmezőt bombázta. Háború fenyeget a két ország között.

Április 24: Hamarosan bezárják a még működő utolsó japán atomreaktort. A Hokkaido szigetén, Tomariban található reaktor az egyetlen, amelyet nem állítottak le a 2011. márciusi nagy földrengés és szökőár után, a fukusimai katasztrófát követően. Az utolsó reaktor május elejére tervezett leállításával Japánban teljesen megszűnhet a nukleáris energiatermelés.



Vörös csillag harc – újabb szinten

A vörös csillagért folytatunk harcunk jelentősége most egy szinttel feljebb lépett. A munkásmozgalmi jelképekért vívott harcunk direkten a szólásszabadság alapvető emberi jogáért folyt, de szimbóluma volt a dolgozók jogaiért és jólétéért folytatott küzdelemnek is. A fidesz kormány jelenleg arra utasította a parlamentet, hogy szegjék meg hazánk kötelezettségvállalásait az Európai Emberi Jogi Bíróság felé. Ez már nem csak az emberi jogok, hanem a nemzetközi szerződések és az európai demokrácia megsértése, miközben folyik a magyar munkavállalók, nyugdíjasok és fiatalok elleni offenzíva.

A fidesz most újabb háborút indít a kisemberek ellen, a felső tízezer javára. Sárgacsekk-adó, szigorított közlekedési bírságok és most jön a telefonok és az internet újabb megsarcolása. Mindezt persze a Tobin-adó, a luxusadó, az extraprofit-adó helyett, amelyet a Munkáspárt 2006 javasolt a gazdasági válságért felelős réteg megsarcolására és az áldozatok kártalanítására.

A munkásmozgalmi szimbólumokért folytatott harcnak látszólag nincs sok köze a szociális válság ellen vívott küzdelemnek, pedig nagyon is. És nem csak annyiban, hogy egy erős kommunista pártra van szükség az dolgozók érdekeinek alapvető biztosításához, hanem hogy a vörös csillag per mellett még vannak munkavállalói ügyek az Európai Emberi Jogi Bíróságon. Ha a vörös csillag ítéletét semmibe veheti a kormány, akkor a kisemberek érdekét képviselő döntéseket is semmibe fogja venni.

Ha pedig egy kormány nem érzi magáénak azokat a játékszabályokat, amelyek vonatkoznak rá, akkor el lehet hagyni a pályát. Nem Magyarországnak, hanem a fidesznek és a kormánynak. Ha nem akarják teljesíteni az európai bíróság felé vállalt kötelezettségeiket, akkor a kormánypártok vonuljanak ki Európából, mondjanak le z EU parlamenti frakcióban vállalt szerepükről, hívják haza a képviselőiket. A strassbourgi döntés ignorálásával a kormány ezennel európailag illegitimnek nyilvánította magát, hazánkban pedig már jó ideje illegitim a választási ígéreteivel való totális szembemenés miatt.

Nem hagyjuk, sem a vörös csillagot, sem a sarló-kalapácsot. Követeljük a kormánytól, hogy hátráljon meg, különben döntéseik következményeit vállalniuk kell.



Franciaország: A második forduló előttAz április 22.-én tartott elnökválasztás első fordulójában a szocialista, Francois Hollande a voksok 28,6, a jobboldali Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő, 27,2 százalékát kapta. A választás tíz résztvevője közül még három jelöltnek volt jelentős támogatottsága: a szélsőjobboldali Marine Le Pen 17.9, a baloldali Jean- Luc Mélenchon 11.1 és a centrista Francois Bayrou 9.1 százalékos eredményt ért el. Megoszló szavazótáboruk meghatározó lesz a május 6-i második fordulóban, Hollande és Sarkozy párharcában. A részvétel 80,4 százalékos volt.

A két első helyezett eredménye nem okozott meglepetést, és megfelelt az előjelzéseknek. Marine Le Pen a vártnál valamivel több szavazatot kapott, ami főleg a franciáknak bevándorlók iránti ellenszenvével magyarázható. A Baloldali Front jelöltje sikeresen szerepelt és többszörösen meghaladta a kommunista jelöltnek, Marie-Gerorge Buffetnek a 2007-ben tartott választáson elért 1,93 százalékos támogatottságát. A rendkívüli dinamikus Jean-Luc Mélenchonnak azonban nem sikerült elérnie azt a célját, hogy a „dobogó” harmadik helyére kerüljön.

A választási gyűlések előkészítésében és Mélenchon sikeres szereplésében kulcsszerepet játszottak a szakszervezeti mozgalomba és az önkormányzatokba beépült, százezres tagságú Francia Kommunista Párt aktivistái. A szervezésben meghatározó volt, hogy a Baloldali Front táborában nemcsak a nagy tapasztalattal rendelkező idősebb kommunisták, hanem a 18-24 év közötti fiatalok is felülreprezentáltak voltak. Mélanchon népszerű jelszava volt, hogy „Front a Front ellen”, ami Le Pen-féle Nemzeti Front rasszista politikája ellen irányult. Mélenchon szerint, „mindenekelőtt le kell győznünk

a szélsőjobboldalt. A szomszédunkban viszont ne az ellenséget lássuk, hanem a természetes szövetségest a pénzügyi hatalmasságok ellen”. „Polgári lázadást” hirdetett az EU bürokratái és a piacok uraival szemben. A baloldali jelölt támogatottsága a választási kampány kezdetén 5-6 százalék volt, az eredmény ennek a kétszerese lett.Az első forduló után, Pierre Laurent a Francia Kommunista Párt országos titkára kijelentette, hogy „a jobboldal súlyos vereséget szenvedett”. Sarkozy legyőzése érdekében a Baloldali Front a második fordulóban Francois Hollandet támogatja. Laurent szerint, „a jobboldal és a szélsőjobb nem törhet át”. A kommunisták már a június 10-én és 17-én tartandó parlamenti választásokra tekintenek, ahol körzetenként a legtöbb szavazatot kapott jelölt szerzi meg a mandátumot. A korábbi választásokon a kommunista párt, a szocialisták és a zöldek együttműködésre törekedtek, de ennek most n a g y o b b s ú j t a d M é l e n c h o n j e l e n t ő s támogatottsága. Sarkozy azzal támadja Hollandet, hogy a kommunisták nyomására bal felé tart.

A Courrier International sajtószemléjében azt írta, hogy a választás népszavazás volt Sarkozy politikájáról, amelyben csak a franciák 27 százaléka szavazott bizalmat az elnöknek. A lap az első forduló győztesei közé sorolta Hollandet, Mélanchont és Marine Le Pent. Az eredmény megmutatta, hogy a lakosság változást követel.

A francia médiában már megindult a találgatás, hogy a kieső jelöltek szavazói a második fordulóban kit fognak támogatni. Előzetes becslések szerint, Hollandet erősítheti Mélenchon támogatóinak 85-90 százaléka, Bayrou híveinek egyharmada és Marine Le Pen szavazóinak 18-20 százaléka. A Nemzeti Front 60, és Bayrou híveinek 35 százaléka viszont Sarkozyt fogja választani. Figyelembe véve a várható tartózkodást, a közvélemény kutatók jelenleg 54-56 százalékos arányú Hollande győzelmet jósolnak. A nagy politikai rutinnal rendelkező, a francia-német európai dominanciának

elkötelezett Sarkozy nem adta fel a harcot azért, hogy a Nemzeti Front és a centristák tábora többségének voksait megszerezze.

A Francia Szocialista Párt 1988-ban győzött utoljára elnökválasztáson, amikor a kommunisták támogatottságával Francois Mitterand került az elnöki székbe.

kovács



VÖRÖS POSZTÓA világgazdaság bagatellizálása a Heti HetesbenA Heti Hetes című liberális szórakoztatóműsor titkolt célja némi politikai befolyást gyakorolni az emberekre a humor eszközeivel. A legutóbbi műsorban elhangzottakra most mindenképpen reagálnunk kell.

Bogár László szélsőjobboldali közgazdász véleménye szerint az IMF célja pénzfegyverrel romba dönteni Magyarországot. Véleményét a Heti Hetes humoristái kifigurázták. Az ott elhangzottak szerint az irreális, hogy a világ vezető hatalmai majd egy ilyen kis országgal foglalkoznak, mint Magyarország. Farkasházy Tivadar még egy focis példán is ecsetelte, hogy majd a világ vezető futballcsapatai majd összeülnek egy kocsmában és konspirálnak a Videoton tönkretételére.

Az igazság valahol a két vélemény között van. A pénzfegyver valóban létezik, hiába is próbálják kendőzni a Heti Hetesben. Az ott szereplők

többsége elvileg pontosan tudja, mi az a tőke és a tőkekivitel, és hogy annak m i a s z e r e p e a kizsákmányolásban. Más kérdés, hogy Bogár prof szélsőjobbos gondolkodása sajnos hibás, pláne ezzel a magyarokat kiirtó ostobasággal. Ez természetesen nem nemzeti kérdés. És lehet Magyarország akármilyen kicsi, a nagytőke mindig is oda fog rá figyelni. Miért? Mert talán különlegesek vagyunk? Nem. Semmivel sem vagyunk fontosabbak, mint Csád vagy Burkina Faso. De nem is kell. A világon százas nagyságrendű ország van, és ennél nagyságrendekkel több kizsákmányoló. És minden országban van kizsákmányolandó populáció. Ilyen egyszerű az egész, sok a játékos tőkés, akiknek nagy a játszótere, csak sajnos ez a mi vérünkre megy. A kapitalista kizsákmányolás áldozatait nem szabadna elbagatellizálni, csakúgy mint ahogy a holokauszt áldozatait sem. A különbség, hogy holokauszt már nincsen (vagy még?), a kapitalizmus pedig elemében van.



Szektás – jobboldali összefonódás

A Munkáspárt 2006 alapelve, hogy a Magyar Kommunista Munkáspárttal egyesülni kell, és a két párt szétszakítottsága csak ideiglenes állapot. Sajnos erre jelenleg módunk nincs a mostohatestvérpártot bitorló vezetésük miatt. Ennek ellenére igyekszünk a pártjukhoz hű tagságukkal jó kapcsolatot ápolni, amely cselekedet a másik pártban tiltott. Alapelvünk, hogy politikai támadást sosem kezdünk az MKMP ellen, ám ha ők ezt megteszik, akkor megvédjük magunkat.

Legutóbb a kongresszusunkat vették célba, ám az összes vádaskodásukat bizonyítékokkal sikerült megcáfolni. Jelenleg az Európai Baloldali Párt delegációjának látogatása során jelent meg a Munkáspárt 2006-ot szidalmazó cikk, nem máshol, mint a Magyar Hírlap nevű szennylapban, amely tolerálja a roma embertársaink lelövésére buzdító és az orgoványi mészárlást méltató publicisztikákat, amelyeket méltán illethetünk a fasiszta jelzővel. Mint ismeretes a MKMP elnökének, Thürmer Gyulának a fia a Magyar Hírlapnál dolgozik, minő véletlen az ő tollából született meg az Európai Baloldali Pártot dehonesztáló cikk. Ami feltűnő, hogy a látogatásról némileg több információ jelent meg, mint amennyit mi vagy az európai elvtársaink kiadtak, amiből nyilvánvalóan arra lehet következtetni, hogy az MKMP vezetés a nemzetközi kapcsolatai révén olyan információkat szerezhetett, amelyet átadhatott a Magyar Hírlap szerkesztőségének – rokoni kapcsolat révén. Felettébb baljós, ha az MKMP arra használja fel a nemzetközi kapcsolatait, hogy a hazai baloldalt gyengítse a szélsőségesen jobboldali sajtóban. A minden lenini elvet megszegő megosztottságot és a szektás politika hibáit a MKMP tagsága már nem nézheti tovább tétlenül. A Munkáspárt 2006 i r á n y á b a n f o l y t a t o t t hazugságkampányukkal nem csak a közvéleményt, de a saját t a g s á g u k a t i s i g y e k e z n e k félrevezetni, amely sohasem volt járható út a mozgalomban. Nem véletlen, hogy a kapitalizmus 20 évében a Munkáspárt nem volt képes ellenállni a munkásmozgalom szétzúzásának, és nem volt képes semmilyen eredményt felmutatni a munkavállalók védelmében.

A rokkantakon spórolna a kormányKörülbelül 190 milliárd forintot készül „ m e g t a k a r í t a n i ” a k o r m á n y a rokkantnyugdíjasokon. A tervek szerint felülvizsgálatra hívják vissza őket, ám a fidesz számít sokak meg nem jelenésére (kb 10%.os rátával), amelynek következményeként tízezrek esnének el a rokkantnyugdíjtól.

A fidesz kizsákmányoló politikájának álságos célja a rokkantakat visszaküldeni a munka világába. Ám egészséges embereknek sem sikerült munkahelyet teremteniük, nem hogy sérült embertársaink számára, holott 1 millió új munkahelyet ígértek, és ennek ellenére csak nőtt a munkanélküliség és ezzel a társadalom nyomora.

A Munkáspárt 2006 szerint a fidesz politikájával teljesen ellentétes lenne a jó megoldás. Megtakarításokra valóban szükség van, de azt a rokkant embertársaink javára, nem kárára kellene begyűjteni. Továbbra is szorgalmazzuk a leggazdagabb társadalmi réteget megadóztató luxusadót, Tobin-adót és a banki prof i t maximalizálását és megadóztatását.

A Munkáspárt 2006 támogatja az olyan irányú terveket , hogy a rokkantak megmaradt képességeiket kamatoztathassák a munka világában. Szorgalmazzuk a foglalkoztatottságukat, amelyért nem rokkantnyugdíj, hanem egyenlő és tisztes bérezés járna. Tehát először adnánk munkát és munkabért a támogatás helyett, nem pedig fordítva, hogy elveszik a támogatást, és várjuk, hogy valami csoda folytán ezek az emberek munkát kapnak a társadalmi igazságtalanságokat előidéző tőkés osztálytól.

Jellemző a kormány magatartására, hogy mindig azokba rúg bele, akik a legjobban sebezhetők:g y e r m e k e k , k i s m a m á k , n y u g d í j a s o k , k i s e b b s é g i e k , hajléktalanok, a legszegényebb rétegek és most a rokkant embertársaink. De tévednek, ha azt h i s z i k , ő k k é p t e l e n e k a z osztályharcra. Sőt, ők is egyenlők az egészségesekkel, sőt olykor kitartóbbak és több lelki erejük van, mint hinnék, a Munkáspárt 2006 pedig mellettük áll.



Elméletben:NeokolonializmusAz imperialisták nem akarnak belenyugodni a gyarmatok elvesztésébe. Olyan eszközök után kutatnak, amelyek megmenthetik a gyarmati rendszer t . Ezekből szü le t tek meg a neokolonializmus alapelvei. Szeretnék azt elhitetni, hogy harmonikusan próbálják összeegyeztetni az elnyomottak és az elnyomók érdekeit. Valójában a neokolonializmus nem egyéb, mint az imperialistáknak az a törekvése, hogy szokásos céljaikat a felszabadult országok fölötti közvetett ellenőrzés útján érjék el, s így a már kivívott függetlenséget formálissá tegyék, vagy pedig egyenesen megfosszák ezen országokat a függetlenségtől. A közvetett ellenőrzés nem újdonság a gyarmatpolitikában, a neokolonializmus azonban ezt próbálja fő eszközévé tenni.

A gyarmatpolitika új formái

A gyarmatosítók mindenekelőtt azon fáradoznak, hogy kiszélesítsék uralmuk társadalmi bázisát, s új katonai, politikai, gazdasági és ideológiai eszközöket találjanak annak megszilárdítására. Az imperialisták hagyományos bázisát a feudális és komprádor körök alkották. Ezek az osztályok azonban idejüket múlt gazdasági viszonyokra támaszkodnak, s így pozícióik lényegesen meggyengültek. Azonkívül – kevés kivétellel – jóvátehetetlenül kompromittálták magukat a néptömegek szemében. Ezért az imperialisták, miközben – ahol lehetséges – továbbra is támogatják a feudális urakat és komprádorokat, más szövetségek után néztek, mégpedig a nemzeti

burzsoázia jobboldalának azon képviselői között, akik legkevésbé törődnek a nép érdekeivel továbbá egyes értelmiségi csoportok és a reakciós papság körében. A helyi kizsákmányoló osztályok legreakciósabb csoportjaira támaszkodva katonai zsarnoki rendszereket próbálnak bevezetni, és a gyarmatosítók engedelmes bábjait akarják hatalomra juttatni. Az imperialisták az e körökkel aló megegyezés érdekében, a nem létező „kommunista veszéllyel” való ijesztgetés, a katonai és politikai nyomás, továbbá csalétekként bizonyos pénzügyi és gazdaság i engedmények módszeré t alkalmazzák.,A r é g i k l a s s z i k u s g y a r m a t p o l i t i k a a z imperialistáknak azon a törekvésén alapult, hogy lehetőleg megakadályozzák a gyarmatokon az iparosítást – a kitermelőipar kivételével. A neokolonializmus apostolai szavakban az ipar fejlesztése mellett foglalnak állást. Iparosításon azonban csupán könnyűipari és bányaüzemek létesítését, a közlekedés és a híradás kiépítését értik. Ez ugyanis nem fenyegetheti lényegesen a külföldi monopóliumok gazdasági pozícióit. Ugyanakkor az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban az igazi iparosításra irányuló törekvése továbbra is heves ellenállásba ütközik. Ismeretes például, hogy a nyugati országok igen sok esetben megtagadták a fiatal államoktól az ipari berendezések, szerszámgépek s általában a gépek szállítását. Az imperialisták legfeljebb arra hajlandók, hogy saját üzemeket építsenek ezekben az országokban, s emellett azt követelik, hogy szabadon vihessék ki profitjukat, és nyújtsanak nek ik messzemenő b iz tos í tékoka t a r ra vonatkozóan, hogy üzemeiket nem fogják államosítani. Az a körülmény, hogy az egykori gyarmati és függő országok gazdaságában állami szektor létesült, általában nagy elégedetlenséget és ellenállást vált ki az imperialista monopóliumok körében.

A neokolonializmus fő katonai és politikai formái azok az agresszív tömbök, amelyek „vegyes” alapon, vagyis egyes függetlenné vált államok és minapi imperialista elnyomóik részvételével alakultak meg. Ilyen például a SEATO és a CENTO. A „kommunistaellenesség” jelszavával összetákolt tömbök célja valójában nem más, minthogy megnyissák az imperializmus katonai erői előtt az egykori gyarmati országok kapuit, megvalósítsák ezeknek az országoknak politikai és stratégiai ellenőrzését, s felhasználják őket a szomszédos népek nemzeti szabadságmozgalma elleni harcban.



Gazdasági téren a felszabadult országok leigázásának olyan új formái kerülnek egyre inkább előtérbe, mint a Közös Piac rendszerébe való bevonásuk. Az imperialisták a Közös Piac csatornáin át el szeretnék árasztani ezeket az országokat a maguk árufeleslegeivel; márpedig a Nyugat iparával érthető módon még nem konkurrálhatott a fiatal afrikai és ázsiai országok születő ipara. Ugyanakkor a monopóliumok továbbra is olcsó nyersanyagot és élelmiszert akarnak kiszivattyúzni a fejletlen országokból. Ha a fiatal országok elfogadnák ezeket a terveket, ez azt jelentené, hogy elfogadnák ezeket a terveket, ez azt jelentené, hogy vállalják az imperialista országok nyersanyag és agrárfüggvényének szerepét. Ez pedig a politikai önállóság elvesztését vonja maga után.

A tapasztalat szerint van mód ennek elkerülésére. Sok fiatal, független ország szigorú állami ellenőrzés alá vette a külkereskedelmet és a pénzügyi műveleteket, s az első lépéseket teszi a külkereskedelmi monopólium bevezetése felé. A másik terv, hogy önálló regionális kereskedelmi és gazdasági egyesüléseket hoznak létre, amelyek függetlenek a tőkés monopóliumoktól, sőt szemben is állnak velük.

Az imperialisták kénytelenek voltak lemondani a fajelmélet nyílt hirdetéséről. Feladták a tömegek szemében elavult felsőbbrendű ember eszményét.

A gyarmatosítás újdonságai közé tartoztak a kollektív kolonializmus különböző formái. Ezzel léptek fel Kongóban, ahol megalakult az ENSZ cégére alatt a régi és új gyarmatosítók „egységfrontja”. A kollektív kolonializmusnak az a célja, hogy a gyarmatokon az egyes nyugati hatalmak uralmát a gyarmati országok együttes kizsákmányolása váltsa fel – persze okvetlenül az amerikai tőke vezető részvételével. Magától értetődik, hogy az elnyomott népeknek ez a legkevésbé sem ígéri sorsuk jobbrafordulását, ahogy a kirabolt ember helyzetén sem könnyít, ha megtudja, hogy nem egy rabló, hanem az egész rablóbanda áldozata lett.

A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n a z U S A megkaparintotta Tajvant, számos csendes-óceáni szigetet, majd megvetették a lábukat Dél-Vietnámban és Dél-Koreában, s komoly gazdasági és stratégiai pozíciókat szereztek Észak-Afrikában, tovább a Közel- és a Közép-Keleten. Mindamellett az amerikai imperializmus a legutóbbi időkig sikeresen tetszelgett az antikolonializmus b a j n o k á n a k é s a z e l n y o m o t t n é p e k felszabadításáért síkraszálló hatalomnak a szerepében. Erre a hírnévre a legolcsóbb úton tett szert; azáltal, hogy demagóg módon bírálta egyes európai gyarmattartók gyarmati vérengzéseit, sőt gazdasági segélyt ajánlott fel elmaradott országoknak. Ezeknek a segélyeknek a célja az elfogadó országokat az USA imperialista hadiszekerébe fogni. Az Egyesült Államok kongresszusi különbizottságainak adatai szerint is a külföldi államoknak nyújtott tulajdonképpeni gazdasági segítség 5%-a technikai, 7%-a gazdasági és 88%-a katonai célokat szolgált.



Megvédjük a vörös csillagot és a dolgozókatA magyar kormány az emberi jogokat korlátozza

A Magyarországi Munkáspárt 2006 az Európa Tanácshoz fordul.

A Munkáspárt 2006 tiltakozik a Navracsics Tibor által sajtótájékoztatón ismertetett jelentés és a parlamentnek benyújtott határozati javaslat miatt.

A tudósítások szerint Navracsics Tibor a kormány nevében azt javasolja a parlamentnek, hogy ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott jogerős ítéletet Fratanolo János, a Munkáspárt 2006 tiszteletbeli elnökének ügyében. A Fidesz a nemzetközi jogot és az alapvető emberi jogokat megsértve továbbra is tiltani akarja a munkásmozgalmi jelképek használatát. Az antikommunista hisztériakeltéssel a Fidesz kormány nemcsak a kommunistákon akar ütni, megpróbálja folyamatosan lejáratni és megfélemlíteni a kizsákmányolt tömegek érdekeit

védő munkásmozgalmat.

A konzervatív, klerikális ideológiát képviselő kormánypárt a Horthy-rendszer hagyományait követve, a demokratikus köztársaság alapelveit elutasítva, a munkások és alkalmazottak szociális jogait háttérbe szorítva akarja hatalmát biztosítani. A

nemzetközi jogot sértő elmarasztaló ítélet végrehajtásának nyíltan meghirdetett szabotálása csak egy példája annak, ahogyan rendszeresen megsértik a munkások, tanárok és egészségügyi dolgozók, munkanélküliek és nyugdíjasok, az összes mai vagy múltbeli munkájából élő egyéni és közösségi jogait.

A Munkáspárt 2006 a nemzetközi jog megsértése miatt az Európa Tanács eljárását kezdeményezi. Megvédjük alapvető politikai szabadságjogainkat és azokat a szociális jogokat, amelyek minden állampolgárt megilletnek az Európai Unióban. A Fidesz politikájából látszik, hogy csak akkor térhetünk vissza a demokratikus fejlődés útjára, ha összefogunk és leváltjuk a kormányt lehetővé téve egy új, szociális köztársaság megszületését.

Budapest, 2012. április 21.

Vajnai AttilaelnökMagyarországi Munkáspárt 2006



Filmajánló:Egy csoda teremtéseSzerencsére a címével ellentétben ez nem egy vallásos, vagy istent dicsőítő filmdráma. Az angol címéből ítélve (Something the Lord Made) erre pláne számíthatunk, de kellemes meglepetésben lesz részünk, mert ez nem egyházi propaganda. Sőt! Valós, hús-vér tudósdoktorokról szól, akik a szívsebészet úttörői voltak.

A Fallot-tetralógia nevű veleszületett szívfejlődési rendellenesség négy komoly szívhibát rejt magában. A kórkép átka, hogy a szív vénás és artériás vére keveredik egymással, ezért a szövetek nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez, és sápadt- kék színű (cyanoticus) lesz a babák bőre. A betegséggel sokáig nem lehet együtt élni, az végül a gyermek halálát okozza. Ez ellen a kór ellen vették fel a küzdelmet a bátor sebészek: Blalock, Thomas és Taussig, akik nevét viseli a műtéti eljárás, amellyel megoldható a végzetes probléma.

A sors iróniája, hogy a második név, Vivien Thomas nem volt sebész; nem lehetett sebész. Ennek egyszerű oka vo l t , néger vo l t az Egyesü l t Államokban. A film két fontos szálat ölel fel, az egyik Vivien küzdelme a rasszizmussal, a kirekesztéssel, a lenézéssel ; a másik pedig a szívsebészeti kutatómunka.

A film megtörtént eseményeken alapul. A főszereplő Vivien annak ellenére, hogy női neve van, férfi. A szülei ugyanis nagyon lányt akartak, és az USA-ban lehetséges fiúgyermeket női névvel megáldani. Korán szembesül ácsként a kiszolgáltatottsággal, és bármilyen munkát el képes vállalni, így kerül véletlenül laborasszisztensként egy némileg nárcisztikus és a kor szellemének megfelelő rasszizmussal felvértezett sebész, Dr. Blalock mellé. Kapcsolatuk eleinte rögös, ám a doktor hamar felfedezi a néger asszisztense zsenijét. Vivien nagyon hasznos munkaerő lesz, és hamar sikerül szűk körében kivívnia a szakmai tiszteletet. Tág körben persze mindenki csak ferde szemmel néz rá, és komoly eredményei ellenére is áldozata a hétköznapi rasszizmusnak, nem mehet be munkahelye főbejáratán, szegregált WC-be kell járnia. Legjobban azonban mégis csak az bántja, hogy a főnöke nem áll ki mellette teljes

mellszélességgel, és bár komoly munkakapcsolat alakul ki köztük, a rasszista társadalomtól sosem védi meg senki. Végül sikerül kiharcolni a polgárjogi mozgalomnak viszonylagos egyenlőséget, és bár a filmben ez már nem szerepel, de Vivien Thomas lehetett az első színesbőrű, aki fehér pácienst operálhatott az Egyesült Államokban.

Annak ellenére, hogy nem nagy költségvetésű HBO produkcióról van szó, a film minden tekintetben nagyon megfelel az igényeknek. Alan Rickman és Mos Def meglepően jó színészi játékot produkál, a zene a helyén van, a dramaturgia jól komponált. Annak ellenére, hogy másfél órán keresztül orvosi témákon kutatnak – ami valljuk be nem annyira izgalmas téma, mint az emberek és űrlények kozmikus csatái – mégis nagyon lebilincselő a történet. A kritikus néző végig attól fél, hogy a magasztos történet átcsap fellengzős, nyálas, nagyon megmondós, heroikus eltúlzott drámába. Szerencsére a kevesebb több elvet alkalmazta a rendező, ezért e téren nem érhet csalódás minket. Az szintén kellemes meglepetés, hogy Dr. Blalock értelmes tudósként viselkedik, és csúnyán elküld

egy katolikus papot, akinek nem t e t s z i k , h o g y a s e b é s z e k szembeszegülnek isten akaratával. A film tehát pont a címmel ellentétes tartalmat sugall, mégpedig, hogy a tudósok és a tudomány az, amely megváltást és gyógyulást hoz az emberiségre.

A történet roppantul tanulságos, különösképp egy olyan rasszista államban, mint Magyarország. Belegondolni is szörnyű, hogy a faji elnyomás miatt az USA-ban és hazánkban hány tehetséges néger vagy cigány gyermek kallódik el. Ma egy tehetséges roma gyermeknek esélye sem lenne kitörni a nyomorból, egyáltalán nem is

fedezné fel senki. És vannak ilyenek, méghozzá nagyon sokan, akik nem lehetnek koruk zseniális művészei vagy tudósai. Vivien Thomas is csak a vak szerencsének köszönhette, hogy egy olyan helyre került, ahol kézügyességét, analizáló képességét, problémamegoldó képességét, eszét és persze a s z í v é t f e l f e d e z h e t t é k é s t e h e t s é g é t kamatoztathatták. De ma nem a vak szerencsének kell esélyt adni, hanem az embernek. Azoknak a fiataloknak, akik a következő kor Vivien Thomasai lesznek.

A filmet mindenkinek maximálisan ajánljuk!

A MI IDŐNK a Magyarországi Munkáspárt 2006 internetes folyóirataSzerkeszti a Szerkesztőbizottság

A MI IDŐNK weboldala: http://amiidonk.try.huA MI IDŐNK e-mail címe: [email protected] párt levelezési címe: 1250 Budapest, Pf. 30.A párt e-mail címe: [email protected]



Május elseje a ligetben e g y ü t t a k o r m á n y megszoritásai ellen

9:30-kor találkozunk a Dózsa György út és a Városligeti fasor s a r k á n a J ó z s e f A t t i l a transzparensnél, ahol 10-től együtt vonulunk a Városligetig. Ott mindenkit várunk jó kedvel, zenével és jó társasággal illetve programokkal. Együtt mondjunk nemet a kormány megszoritó és szabadságellenes politikájának!

Pécsi Majális

A Munkáspár t 2006 Pécset t csat lakozik a szakszervezet i tüntetéshez a Széchenyi téren.

9 órakor kezdődik a gyülekező, majd 10 órakor kezdődnek a beszédek. Innen vörös zászlók alatt vonulunk a Domus Áruház melletti füves területre, ahol majálisozunk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Munka ünnepén.

a mi idŐnk iv/17

Documents