a miskolci gyetem ntÉzmÉnyfejlesztÉsi erve · az intÉzmÉnyfejlesztÉs fŐbb terÜleteinek...

A MISKOLCI EGYETEM

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 2007-2010

A tudás kutató egyetemet, az Egyetem jövőt épít!

AZ EGYETEM KARAI:

Műszaki Földtudományi Kar Műszaki Anyagtudományi Kar

Gépészmérnöki és Informatikai Kar Állam- és Jogtudományi Kar

Gazdaságtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar

Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar Egészségtudományi Főiskolai Kar

AZ EGYETEM INTÉZETEI:

Alkalmazott Kémiai Kutató Intézet Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

MISKOLC, 2006. DECEMBER

Intézményfejlesztési Terv 2007-2010 Miskolci Egyetem

1

TARTALOMJEGYZÉK

1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVŐ .......................................................................... 10

1.1. FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (ALAPÍTÁSTÓL NAPJAINKIG), AZ EDDIGI TEVÉKENYSÉG RÖVID

ÉRTÉKELÉSE............................................................................................................................................................ 10 1.2. A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYT JELLEMZŐ LEGFONTOSABB AKTUÁLIS ADATOK, AZ INTÉZMÉNY

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, MUNKAERŐ-PIACI KÖRNYEZETE: ELEMZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK............................... 12 1.2.1. Az intézmény jelenlegi helyzetének elemzése....................................................................................... 12 1.2.2. Az intézmény adatelemzéséből levonható következtetések................................................................... 30

1.3. AZ INTÉZMÉNY KÖZÉPTÁVON ELÉRENDŐ HELYZETÉNEK, ÁLLAPOTÁNAK, CÉLJAINAK ÖSSZEFOGLALÓ

MEGFOGALMAZÁSA. A KÜLDETÉSNYILATKOZATÁBAN MEGFOGALMAZOTT JÖVŐKÉP AKTUALIZÁLÁSA ................. 31 1.3.1. A Miskolci Egyetem állapotjellemzői .................................................................................................. 31 1.3.2. A Miskolci Egyetem fejlesztésének feltételrendszere ........................................................................... 34

1.3.2.1. Csatlakozás az EU-hoz, az Egységes Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez .................................34 1.3.2.2. A felsőoktatási intézmények működési feltételeinek alakulása az Ftv. és a vonatkozó költségvetési döntések alapján ....................................................................................................................................................................35 1.3.2.3. Hallgatói létszám alakulása,a beiskolázás feltételeinek változása .............................................................35 1.3.2.4. Munkaerőpiac alakulása, a régió gazdasági fejlődésének adatai ..............................................................36 1.3.2.5. Az egyetemi innovációs tevékenység feltételeinek alakulása ......................................................................36 1.3.2.6. Fejlesztési lehetőségek, beruházások..........................................................................................................37 1.3.2.7. Verseny kiéleződése a felsőoktatásban .......................................................................................................37

1.3.3. Az egyetemi fejlődés célrendszere, a jövőkép aktualizálása................................................................ 37

2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA.............................................. 44

2.1. A KÉPZÉSI SZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA ....................................................................................................... 45 2.1.1. Hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének ütemezése.............................. 45 2.1.2. Alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei ........................................................................................................................ 47 2.1.3. Mesterképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei ........................................................................................................................ 48 2.1.4. Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása ............................................................................. 54 2.1.5. Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlata, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben........................................................ 56 2.1.6. Felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői ............................................................................................................................. 60 2.1.7. Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák bemutatása..................... 62 2.1.8. Idegennyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek bemutatása..................... 63

2.2. ESÉLYEGYENLŐSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS (SZAKKOLLÉGIUMOK, TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR, MENTORPROGRAM, FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGE STB.) ..................................................................... 65

2.2.1. Esélyegyenlőség .................................................................................................................................. 65 2.2.2 Tehetséggondozás ............................................................................................................................... 65 2.2.3. Fogyatékkal élők esélyegyenlősége ..................................................................................................... 67 2.2.4. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése ........................................................................ 68


2

2.3. DOKTORI KÉPZÉS FOLYTATÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉSE ............................................................................. 69 2.3.1. A doktori képzés rendszerének átalakítása.......................................................................................... 69 2.3.2. A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek bemutatása............................... 74

2.4. AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS INTÉZMÉNYI „SZOLGÁLTATÓ” RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ............ 74 2.4.1. A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása................................................................................. 74 2.4.2. Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzés munkaerő-piaci hátterének bemutatása .............................................................................................. 75

2.5. OKTATÁSI SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓK KÜLSŐ ÉRDEKLŐDŐK SZÁMÁRA, A RÉGIÓ IGÉNYE........................... 76 2.6. KUTATÁS-FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ STRATÉGIA ÉS INTÉZMÉNYI GYAKORLAT.......................................... 77

2.6.1. Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása........................................................... 78 2.6.2. Az intézményi innovációs szervezetek tevékenységének bemutatása, innovatív környezet kialakítása 81

2.6.2.1. Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (MeAKKK)........................................81 2.6.2.2. Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ (ImKKK) .............................................................82 2.6.2.3. Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR RET) eredményei és további tervek ..................................................................................................................................................................84 2.6.2.4. Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet ..............................................................................................................87 2.6.2.5. Fejlesztés az innovációs területeken ...........................................................................................................88 2.6.2.6. Együttműködés a régió kutató-fejlesztő hálózataival..................................................................................97

2.6.3. Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és doktoranduszok bevonásának mértéke, felmutatható eredmények e tekintetben ......................................................................... 97 2.6.4. Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás hazai és nemzetközi vonatkozásban, kiválósági központok, Kutató Egyetem .................................................................................... 99

2.7. HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, RÉSZVÉTEL A HELYI

GAZDASÁGFEJLESZTŐ ÉS TÁRSADALOMALAKÍTÓ PROGRAMOKBAN ...................................................................... 101 2.8. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK (HÁLÓZATI, INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI

TÉRSÉGBEN) ......................................................................................................................................................... 107 2.9. INTÉZMÉNYI SZERVEZET, MENEDZSMENT STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA ...................................................... 109

2.9.1 Az intézmény demokratikus testületeinek működtetése...................................................................... 109 2.9.2. A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált működtetés gyakorlatának kialakítása ....................................................................................................................................................... 112

2.9.2.1. Szervezetfejlesztés.....................................................................................................................................113 2.9.2.2. A központi egységek és más szervezeti egységek kapcsolata ....................................................................114 2.9.2.3. Új típusú szervezetek létrehozása, projekt és mátrix szervezetek..............................................................114 2.9.2.4. Az Egyetem kiszolgáló (back-office) szervezeteinek infrastrukturális működését segítő fejlesztések.......114

2.9.3. Integrált működés gyakorlata, kari erőforrások................................................................................ 115 2.9.4. Az intézményi és a vezetői információs rendszer helyi fejlesztési programja.................................... 116 2.9.5. Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában ................................ 118 2.9.6. Szabályzatalkotó tevékenység............................................................................................................ 120 2.9.7. Az intézményi PR tevékenység bemutatása, továbbfejlesztése, a munkáltatókkal, a társadalom szereplőivel való kapcsolattartás gyakorlata .................................................................................................. 121

2.9.7.1. Az egyetemi marketing stratégia szükségessége, feladata és céljai ..........................................................121 2.9.7.2. Célcsoportok a marketing stratégiában....................................................................................................122


3

2.9.7.3. Stratégiai célok és programok meghatározása.........................................................................................124 2.10. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSA, A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK BEMUTATÁSA, VISSZAHATÁS A KÉPZÉSI ÉS FUNKCIONÁLIS

TEVÉKENYSÉGRE................................................................................................................................................... 127 2.10.1. Elvi megfontolások ....................................................................................................................... 127 2.10.2. Megvalósítás................................................................................................................................. 129

2.11. HUMÁN STRATÉGIA JELLEMZŐI, A FOGLALKOZTATÁSI TERV KIDOLGOZÁSA, FOGLALKOZTATÁSI

KÖVETELMÉNYRENDSZER MEGHATÁROZÁSA........................................................................................................ 130 2.12. INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS KORSZERŰSÍTÉSE ...................................................................................... 135

2.12.1. Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása........................................................................... 135 2.12.2. A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel. A gazdasági tranzakciókon túlmenően hatékonysági mutatók, összefüggések.................................................................................................................................... 137 2.12.3. Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál ........................................................................................................................................... 143 2.12.4. Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei a versenyszféra szereplőivel való együttműködésben................................................................................................................ 144 2.12.5. Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása...................... 145 2.12.6. Az intézményi pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása......................................................................................................... 147 2.12.7. Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése ............................................................................. 147

2.13. INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI PROGRAM ...................................................................... 148 2.13.1. Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat............................................................................................................................................ 148

2.13.1.1. Jelenlegi állapot leírása .................................................................................................................................148 2.13.1.2. Felújítási program ..........................................................................................................................................153

2.13.2. Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése .................................................................................................................................. 153

2.13.2.1. Regionális könyvtári és informatikai szolgáltató központ kialakítása ......................................................155 2.13.2.2. Tanulmányi épületek felújításának folytatása a természettudományi, a műszaki képzés és a tehetséggondozás feltételeinek javítása érdekében ........................................................................................................157 2.13.2.3. K+F tevékenységet segítő fejlesztések ......................................................................................................158 2.13.2.4. Regionális Konferencia Központ megvalósítása ......................................................................................160 2.13.2.5. Kutató generációk lakópark (KUTAT-LAK) és lakópark alapú infrastruktúra fejlesztés ........................161 2.13.2.6. Lakópark alapú infrastruktúra kialakítása (EGYETEM-VÁROS) ............................................................162 2.13.2.7. Rekreációs Központ kialakítása................................................................................................................162 2.13.2.8. Felnőttképzési Regionális Központ kialakítása ........................................................................................162

2.13.3. Forrásbevonási koncepció a PPP és saját erős fejlesztési és felújítási programok megvalósításához............................................................................................................................................. 163 2.13.4. Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, főbb paramétereinek kidolgozása ............................................................................................................................ 164

2.13.4.1. Regionális könyvtári és informatikai szolgáltató központ kialakítása ......................................................164 2.13.4.2. Tanulmányi épületek felújításának folytatása a természettudományi, a műszaki képzés és a tehetséggondozás feltételeinek javítása érdekében ........................................................................................................164


4

2.13.4.3. K+F tevékenységet segítő infrastruktúra fejlesztés ..................................................................................165 2.13.4.4. Informatikai fejlesztések ...........................................................................................................................165 2.13.4.5. Regionális Konferencia Központ megvalósítása ......................................................................................166 2.13.4.6. Kutató generációk lakópark (KUTAT-LAK) és lakópark alapú infrastruktúra kialakítása ......................166 2.13.4.7. Sportlétesítmény-rendszer bővítése ..........................................................................................................167 2.13.4.8. Felnőttképzési Regionális Központ kialakítása ........................................................................................167 2.13.4.9. Zenepalota rekonstrukció .........................................................................................................................167

2.13.5. Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása. Az intézményi saját források bevonásának bemutatása.............................. 167

2.14. OKTATÓI, DOLGOZÓI, HALLGATÓI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ FEJLESZTÉSEK...................... 168 2.14.1. A munkahelyi infrastruktúra javításának programja.................................................................... 168 2.14.2. Hallgatói infrastruktúra javításának programja .......................................................................... 169 2.14.3. Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése....................................................................................... 170 2.14.4. Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program .......................................................... 171

2.14.4.1. Jelenlegi infrastruktúra az Egyetemvárosban.................................................................................................171 2.14.4.2. Az infrastruktúra állapota...............................................................................................................................171 2.14.4.3. Az úszás oktatás és a vizes sportok helyzete....................................................................................................171 2.14.4.4. Fejlesztési irányok ..........................................................................................................................................172

3. AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ...................................................................................................................................................... 173

3.1. A FEJLESZTÉSI PROJEKTEK INDIKÁTORAINAK MEGHATÁROZÁSA............................................................ 173 3.2. MONITORING TEVÉKENYSÉG KITERJESZTÉSE A FEJLESZTÉSI MODULOKRA, ÉRTÉKELÉSI TECHNIKÁK, STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE...................................................................................................................................... 174 3.3. AZ EGYETEMI SZENÁTUS ÉS A GAZDASÁGI TANÁCS FELADATRENDSZERE AZ ELLENŐRZÉSBEN ............ 175

4. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA.................................................... 176

4.1. INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS FÓRUMOK KÖZREMŰKÖDÉSE..................................................................... 176 4.2. HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG .................................................................... 176 4.3. MEGJELENÉS A HELYI, REGIONÁLIS, ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓS RENDSZEREKBEN.......... 177


5

A MISKOLCI EGYETEM JÖVŐKÉPE ÉS KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2007-2011-2013-2020

A Miskolci Egyetem első, mai értelemben vett intézményfejlesztési terve1 (IDP) 1998-ban, az arra épülő beruházási terve2 (CIP) 1999-2000-ben készült el. Az intézmény természetesen korábban is rendelkezett fejlesztési elképzelésekkel, különböző időtávú tervekkel, amelyeket az Egyetemi Tanács emelt törvényerőre. Az ezredforduló óta csak annyi idő telt el, amennyi a kifutó képzésben egy hallgató átlagos tanulmányi ideje, a lezajlott változások mégis gyökeresen érintették a felsőoktatást, így a Miskolci Egyetemet is.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával a felsőoktatási intézmények új dimenzióba, az Európai Felsőoktatási Térségbe kerültek, részeseivé váltak a Bologna folyamatnak. Az Országgyűlés elfogadta az új felsőoktatási törvényt3, elkészült az Új Magyarország Fejlesztési Terv4. Szűkebb környezetünkben elfogadásra került Miskolc városfejlesztési stratégiája5, Miskolc fejlesztési pólus stratégiája6, egyeztetés alatt áll az Észak-magyarországi Operatív Program7, mind-mind építve a Miskolci Egyetem tudás-potenciáljára. Az Egyetem rektorainak pályázati anyagai egyúttal egyetemfejlesztési programot is jelentettek, illetve jelentenek; napjainkban pedig egy külső szereplő (Szinergia Kft.) támogatja a középtávú fejlesztési elképzelések megfogalmazását.

A magyar felsőoktatás, benne a Miskolci Egyetem újkori történetének egyik legkülönlegesebb időszakát éli. Ennek a helyzetnek a jellegzetességei az alábbiakban összegezhetők.

− Az Európai Felsőoktatási Térség, amelyhez csatlakozunk, maga sem alakult még ki, az alapkérdés azonban eldőlt: a bolognai folyamat visszafordíthatatlanná vált. A kitágult földrajzi közegben felértékelődött a mobilitás és az ahhoz elengedhetetlen nyelvtudás, mind a hallgatói, mind az oktatói oldalon.

− Világ- és európai szinten egyaránt az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág a kutatás-fejlesztés. Magyarországon a K+F ráfordítások a GDP átlagában csupán az európai átlag felét, régiónkban pedig pusztán a harmadát érik el. Az európai szintű prioritásokban (arány, vállalkozói szféra szerepvállalása stb.) komoly lemaradást kell behoznunk.

− A költségvetés oktatási kiadása az elmúlt másfél évtizedben alig változott, miközben a hallgatói létszám ugyanazon időszakban négyszeresére nőtt. Tekintettel a demográfiai folyamatok következtében a beiskolázott minőség szükségszerűen csökkent.

− A hazai felsőoktatás állandó válsághelyzetben van, amelynek fő elemei a magas hallgatói létszám, a finanszírozási helyzet, a megújítási és megújulási képességek hiánya, továbbá a folyamatosan változó és bizonytalan jogszabályi környezet. Tekintettel a felsőoktatási folyamatok viszonylag nagy időállandójára, a változások

1 Intézményfejlesztési Terv. Miskolci Egyetem, 1998. 2 Beruházási Terv. Miskolci Egyetem, 2000. 3 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. Foglalkoztatás és növekedés. 5 Miskolc megyei jogú város 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája és operatív

programjai. 2005. április. 6 Miskolc Fejlesztési Pólus – TECHNOPOLISZ – alkalmazott high-tech ipari megoldások. Fejlesztési pólus

stratégia. 2006. március 28. 7 Észak-magyarországi Operatív Program (2007-2013). Egyeztetési változat. 2006. október 16.


6

követése nehézkes, a szabályozás nem teszi érdekeltté a szereplőket a fejlesztésre, a komplex, legalább középtávú gondolkodásra.

− A munkaerőpiac új kihívásokat teremt a diplomásokkal, ebből következően a képzéssel szemben is. A konvertálható tudás, a gyakorlati felkészültség, az idegen nyelv tudás és a csoportmunkára való alkalmasság napjainkra elengedhetetlenné vált, ami gyakorta ellentmondásban van a tudomány művelése és fejlesztése tárgyában óhajtott szereppel. Ez nyilvánvaló és szoros kapcsolatban van a kétszintű képzés valódi versenyhelyzetet eredményező bevezetésével. A hallgatókért folyó harc tovább erősödik, megjelenik annak intézményi, nemzeti és nemzetközi szintje egyaránt.

− Másfél évtizeden belül a felsőoktatásba belépő korosztály létszáma mintegy 20 %-kal csökken, egyidejűleg csökken a költségtérítéses képzésben résztvevők száma is. Ugyanakkor a felnőttképzés iránti kereslet megnő, a piaci szereplők okán azonban igen erős versenyhelyzet alakul(t) ki. Az Észak-magyarországi régió demográfiai folyamatai az országos folyamatoknál kedvezőtlenebbek, az Egyetemnek ezekkel az adottságokkal problémákat – saját érdekében –számolnia kell.

− Az innováció jelentősége Magyarországon és a régióban egyaránt nő, a hangsúly azonban nem az innovatív technológiák létrehozásán, hanem azok terjesztésén, fejlesztésén van, illetve lehet. Középtávon azzal is számolnunk kell hogy az Egyetemnek a K+F partnereket elsősorban a régión kívül, illetve a nemzetközi piacon kell megkeresnie és megtalálnia.

− Az egy hallgatóra jutó költségvetési támogatás reál értékben 16 év alatt az eredeti érték 30%-ára csökkent.

Mindezek együttesen a változtatás kényszert jelentenek, az Egyetem (új) profiljának meghatározása és a változtatási képesség megteremtése elengedhetetlen szükségszerűség. A vázolt bizonytalanságok miatt az idő horizont szegmentálása kívánatos.

ÁTFOGÓ CÉL: 2013-ra be kell fejezni a regionális tudáscentrum kiépítését. Ezen belül 2010-2011-re érzékelhető változásokat kell teremteni a jelenleg érintettek számára. A 2013-ig terjedő időszak az NFT II. időszaka, a 2010-ig terjedő, rövidebb periódus pedig a jelen intézményfejlesztési terv időszaka. A regionális tudáscentrum kiépítése során az Egyetem működési, bevételi pozíciói nem csökkennek, megteremtődnek a teljesítmények növelésének és az igények korszerűbb kiszolgálásának a feltételei. Ebben az időszakban az Egyetem által nyújtott szolgáltatások szerkezete jelentősen átalakul, az oktatásból szerzett bevételek csökkenését az innovációs (kutatás-fejlesztési) tevékenységből származó bevételek növekedése ellensúlyozza.

JÖVŐKÉP: 2020-ra a Miskolci Egyetemnek nemzetközileg versenyképes kutató egyetemmé kell válni. Ennek részeként az Egyetem

− a régió igényeinek megfelelő, általános és széleskörű képzési kínálatot nyújt, valamint a tudományterületek összekapcsolásával egyedi képzési programokat is kínál;

− egyedi területeken, saját tudásbázisra épülőn, a régió határain túlmutató vonzerővel rendelkezik, ismert és elismert kutatási-oktatási műhelyeket működtet.

A kutató egyetemmé válás folyamatában az Egyetem minden tevékenységében a minőséget tartja elsődlegesnek, elkötelezett a fiatalok régióban való megtartásában, hozzájárul a régió versenyképességének és kulturális vonzerejének növeléséhez. A célok elérése érdekében az Egyetem átalakítja szervezetét és működését, preferálja és elismeri a valódi teljesítményeket, megteremti az egyéni és az intézményi érdekek összhangját. Saját versenyképességének


7

biztosításához az Egyetem a kompetencia alapú hálózatépítés generáló tényezője és aktív részese lesz.

A 2013-ra kitűzött átfogó cél elérését az értékteremtő tevékenységek (képzés, innováció, szolgáltatások) és a működés (szervezeti irányítás és működési rend, szervezeti magatartás és emberi erőforrás menedzselés, gondolkodás) megújításán keresztül kell biztosítani.

A képzés területén az értékteremtés forrása a régió oktatási, képzési igényeinek lehető legszélesebb körű kiszolgálása, országos és nemzetközi igényeket kielégítő MSc és PhD portfolió kialakítása, a jelentkező felnőttképzési igények kielégítése.

− A BSc képzés területén a veszteség minimalizálását (lehető legtöbb hallgató megszerzése), a gyakorlatorientált, piacképes tudás átadását, továbbá a munkaerőpiaci igények folyamatos követését és becsatlakoztatását kell elérni.

− Az MSc képzésben minél több szak akkreditáltatása, majd indítása a feladat, könnyű átjárhatósággal, valamint az universitas-ban rejlő előnyök (inter- és multidiszciplinaritás) kihasználásával.

− A PhD képzésben el kell érni a nemzetközi nyitást, a fő mutatókban legalább az országos átlagot biztosítva.

− A felnőttképzésben új felnőttképzési programokat kell indítani (horizontális elem), ezen belül szakterületen belüli portfolióbővítést (vertikális elem) kell elérni. Ezek mellett olyan új értékesítési stratégiát kell megfogalmazni, amely a kiélezett versenyben is biztosítja a kívánatos bővülést.

Az innováció területén az értékteremtés legalább négy elemét szükséges megfogalmazni.

− Az innovációs tevékenységek területén a saját bevételek számottevő növelése szükséges, a nagyvállalati partnerek megtartása mellett a KKV-ok bevonásán keresztül.

− A K+F tevékenység olyan szellemi műhelyek létrehozását segíti és szolgálja, amelyek képesek az MSc képzés és a felnőttképzés bővülésének megalapozására is.

− Az Egyetem megteremti a K+F, illetve az innovációs tevékenység olyan szervezeti és infrastrukturális hátterét, amely az egyetemi alkalmazottak és a külső partnerek számára egyaránt vonzó. Ebbe a tervbe a tudásközpont-modell, a vállalkozási szemléletű (innovációs) menedzsment, az egyetemi és nem egyetemi szereplők által közösen üzemeltetett, részben önálló infrastruktúra, valamint kompetencia központok működtetése egyaránt bele tartozik.

− Az Egyetem kialakítja azokat a készségeit és képességeit, amelyekkel a kívánt forrásokhoz hozzájut, támogatva egyúttal a szükséges szerkezet átalakítást. E területen a projekt (mátrix) alapú működés elterjesztésének és a finanszírozás megújításának kiemelt szerepet szánunk.

A szolgáltatási tevékenység megújításának középpontjában a biztos alapokra épített, minőségi szolgáltatások – mint értékek – megteremtése áll.

− Alapvető a szerepek tisztázása, a szolgáltatást igénybe vevőknek meg kell fogalmazni elvárásaikat, a szolgáltatóknak pedig tudomásul kell venniük szerepüket és kötelezettségeiket. A szolgáltató egységek élére világos szerep-, felelősség és hatáskörrel rendelkező vezetőket kell állítani, akik képesek erőforrásaink hatékony működtetésére.


8

− A belső szolgáltatások ellátóinak a piaci magatartás szabályai szerint kell viselkedniük. A belső szolgáltatás során mindkét félnek úgy kell eljárni, mintha az külső lenne, a kifelé történő szolgáltatás pedig élesedő versenyhelyzetben valósul meg. A hatékony erőforrás gazdálkodás mindkét irányban alapkövetelmény.

− Szükséges és kívánatos a szolgáltatások tartalmának fejlesztése, mind a belső, mind pedig a külső ügyfelek igényei alapján. Csak olyan szervezeteket szabad működtetni, amelyekre reális igény van, azoknak pedig maradéktalanul az intézmény érdekeit kell szolgálniuk. Szét kell választani a „front-office” és „back office” szolgáltatásokat.

− Általánossá kell tenni, hogy a szolgáltatások költségeit – előzetes megállapodások szerint - a ténylegesen igénybe vevők fedezzék. A megállapodásoknak mért és értékelt teljesítményeken kell alapulniuk, a szolgáltatók érdekeltségi rendszereinek a költség-hatékonyságot és a minőséget kell a középpontba helyeznie.

A szervezeti irányítás és struktúra megújítás programjában kizárólag azokat a célokat szabad és kell szem előtt tartani, amelyek az Egyetem gyökeres megújítását szolgálják.

− Meg kell erősíteni és folyamatosan fenn kell tartani az Egyetem hosszú távú, stratégiai fejlesztése iránt elkötelezett menedzsmentet. Meg kell teremteni a vezetők 3-5 évre történő választása és a stratégiai időtávú szemlélet közötti összhangot, ki kell alakítani a közös egyetemi érdek érvényesítéséhez szükséges hatásköröket. A fiatalítás e területen is prioritást élvez.

− A vezetői tevékenységekben jobban el kell különíteni a szakmai és az irányítási szerepeket és felelősségeket, egyúttal határozottabban meg kell jeleníteni a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó szerepeket.

− Meg kell találni és teremteni azokat a szervezeti megoldásokat és/vagy együttműködési technikákat, amelyekkel a belső erőforrások az Egyetem hatókörében tarthatók, a külső erőforrások pedig intenzívebben bevonhatók (projekt célok, inkubátor ház, spin off, start up vállalkozások). A szervezeti megoldásoknak – a fejlesztési hangsúlyok átrendeződése okán is – támogatniuk kell az innovációs tevékenységeket.

A szervezeti magatartás és emberi erőforrás menedzselés területén ki kell tűzni és végre kell hajtani a kultúra váltás programját.

− Az Egyetem vezető testületei – széleskörű egyeztetés után – megalkotják és elfogadják azokat a közös szervezeti normákat és értékeket, amelyek mentén együttműködnek. Ezek középpontjában az egyéni és a szervezeti teljesítmény javítása/javulása, illetve annak megbecsülése áll.

− Befejeződik annak a teljesítmény mérési, értékelési és ösztönzési rendszernek a kialakítása, amely minden időtávlatban alkalmas az egyéni és a szervezeti, illetve a képzési, az innovációs és a szolgáltatási érdekek összhangjának megteremtésére és kiszolgálására. A rendszer kizárólag a valós teljesítményeket preferálja.

− Az Egyetem versenyképességének fenntartása érdekében elengedhetetlen az emberi erőforrás fejlesztés programjának kidolgozása és következetes véghezvitele. A programnak legalább három elemet kelltartalmaznia: személyes kompetencia (benne értékesítési, projekt menedzsment és nyelvi) fejlesztés; utánpótlás nevelés, amely mára már több, mint a fiatalítási kényszereknek való megfelelés; vezetői készség- és ismeret fejlesztés.


9

A gazdálkodás területén a tartalmi és a technikai elemek megújítását egyaránt el kell végezni.

− Ki kell dolgozni azokat a módszereket, amelyekkel a kincstári gazdálkodást és a piacorientált működést – az Egyetem érdekében – ötvözni lehet.

− A bevételtermelő képességet a gazdasági szervezet felkészültségén és működésén keresztül is támogatni kell. Ennek legalább a bevételek reális tervezését, valamint a költségek valós arányú felosztását egyaránt szolgálnia kell. A bevételszerző tevékenység nem önként vállalt feladat, a költségvetés alapján előírt kötelezettség teljesítésén alapul.

− Megalapozott bevételi tervek esetén elvárható, hogy a bevételek realizálásáért az adott szervezet, illetve terület vezetői felelősséget vállaljanak.

− A tervezést, a megvalósítást és az eredmények értékelését integrált gazdálkodási rendszer alkalmazásával kell támogatni. Kívánatos, hogy a kialakított rendszer vezetői információs és/vagy döntéstámogató modellt is tartalmazzon.

− A gazdálkodás szerves része az infrastruktúra fejlesztés, amelyet alá kell rendelni a stratégia részévé kell tenni.

Az intézmény gazdálkodásának és versenyképességének alapvető kérdése a pénzügyi konszolidáció végrehajtása. Ennek első fázisát 2007-ben le kell zárni, amelyhez alapot szolgáltat egyes vagyonelemek értékesítése. A konszolidáció további fázisaiban nem lehet sem cél, sem eszköz az újabb vagyonelemek értékesítése.

A kitűzött célok elérése és a vázolt feladatok elvégzése erősödő versenyben, mégis együttműködések keretében kell hogy megvalósuljon. Alapvető a belső együttműködés, amelyhez társítani kell a külső kooperációk különböző elemeit. Együtt kell működnnünk a felsőoktatás hazai és nemzetközi szereplőivel, a város, a régió, a térség önkormányzati és gazdasági tényezőivel, ezeken túl pedig minden olyan szereplővel, aki a Miskolci Egyetem, mint nemzetközi szinten jegyzett kutató egyetem létrehozásában segítségünkre van, illetve lehet.


10

1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVŐ

1.1. Felsőoktatási intézmény története (alapítástól napjainkig), az eddigi tevékenység rövid értékelése

A) Az alapítástól az integrációig

Az észak-magyarországi régió felsőoktatásának fejlődése szorosan összefüggött a térség gazdasági-társadalmi fejlődésének folyamatával, ami elsősorban az ipar fejlődéséhez kapcsolódó felsőfokú képzés fejlesztését jelentette.

Az 1949-ben miskolci székhellyel megalapított Nehézipari Műszaki Egyetem a térségben gyökértelenül, képzési tevékenységét illetően azonban kiemelkedő tradíciókra építve kezdte meg működését. A magyar országgyűlésaz 1949. évi 23. törvényben rendelte el, hogy a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. A Borsodi Iparvidék központjában létrehozott új műszaki egyetem bányamérnöki és kohómérnöki kara révén több mint két és fél évszázados múltra tekinthet vissza. Selmecbányán 1735-ben a bécsi udvari kamara bányászati-kohászati iskolát létesített, amely a világon az első műszaki jellegű főiskola volt. Az 1867-es kiegyezés után az akadémia magyar állami intézmény lett, 1904-től Bányászati és Erdészeti Főiskolaként működött. 1919-ben Sopronba települ át, majd 1934-ben az újonnan megszervezett József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó-és Erdőmérnöki Kara lett. A bánya és kohómérnöki képzés ebben a szervezeti keretben működött 1949-ig, amikor Miskolcon ugyanebben az évben alapított Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki és Kohómérnöki Karává alakul át, majd Sopronból a tanszékek fokozatosan költöztek át Miskolcra. Az Egyetem alapításával egyidőben új karként jött létre a Gépészmérnöki Kar .

1950 februárjában kijelölték az Egyetem mai helyét, mintegy 85 hektár területen.

Az Egyetem 1969-ben a dunaújvárosi Kohó- és Fémipari Főiskolai Karral bővült.

A hetvenes évek végére azonban erőteljessé vált a humán képzés iránti érdeklődés, így 1981-ben megindult a jogászképzés, 1987-től a közgazdászok oktatása, bölcsészek pedig 1992-től tanulhatnak az intézményben.

A régió meghatározó felsőoktatási intézménye - 1990-től Miskolci Egyetem néven - belső önfejlődés eredményeképpen széles képzési profilú, universitas jellegű intézménnyé vált.

A Miskolci Egyetem Tanácsa 1996. év elején hivatalosan is kezdeményezte a régió felsőokta-tási intézményei felé felsőoktatási szövetség keretében, vagy közvetlenül létrejövő integráció megvalósítását. Ekkorra a Miskolci Egyetem képzési profiljának jelentős kiszélesítésével elérte, hogy hallgatói létszáma alapján a Magyar Köztársaság harmadik, a vidék egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye lett.

A régió intézményeivel folytatott tárgyalások eredményeként 1997. július 1-i hatállyal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézete – az anyaintézményről való leválással egyidőben – integrálódott a Miskolci Egyetem szervezeti keretébe. A Miskolci Egyetem Tanácsa 19/1997. számú határozatával az intézetet Bartók Béla Zeneművészeti Intézet néven, önálló oktatási szervezeti egységként fogadta be.

A regionális külső integráció részeként a Miskolci Egyetem campusán működött MTA Bányászati Kémiai Kutató Laboratórium (BKKL) integrálódott az Egyetem szervezetébe. Az integrációt az MTA intézményi hálózatkorszerűsítési programja keretében hozott azon döntés gyorsította fel, amely az MTA BKKL számára az egyetemi integrációt, mint egyik alternatívát jelölte meg, így a 40 éves múltra visszatekintő intézet 1998-tól Alkalmazott


11

Kémiai Kutató Intézet néven a Miskolci Egyetem önálló szervezeti egységeként működött tovább.

A felsőoktatási intézmények integrációjának sajátos formáját jelentette a Miskolci Egyetemnek az a törekvése, miszerint saját intézményi szervezetébe integráltan újraindított a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Miskolci Kihelyezett Tagozata keretében korábban folyt főisko-lai szintű védőnő- és gyógytornászképzést. A tagozatot 1995-ben az anyaintézményben kényszerűen végrehajtott létszámcsökkentés miatt szüntették meg. A képzésre jelentős igény mutatkozott a régióban, amelyhez a szellemi bázis rendelkezésre állt Miskolcon. Az egészségügyi képzés 1998-ban indult el az intézményben az Egészségtudományi Intézet keretei között, amely 2006-ben Egészségügyi Főiskolai Karrá vált.

A régió tradicionális önálló felsőoktatási intézménye a sárospataki Comenius Tanítóképző is kinyilvánította integrációs szándékát, így 2000-től az Egyetem főiskolai karaként működik tovább Comenius Főiskolai Kar néven.

A Dunaújvárosi Főiskolai Kar – összhangban az Oktatási Minisztérium akkori szerkezet-átalakítási terveivel – további tevékenységét önálló, többkarú főiskolaként tervezte. A Dunaújvárosi Főiskolai Kar önállósodásához szükséges határozatot a Miskolci Egyetem Tanácsa már 1997-ben elfogadta, így 2000-ben a Dunaújvárosi Főiskolai Kar levált az Egyetemről és önálló intézményként működik tovább.

A belső és külső integráció eredményeként 2000-re létrejött egy többkarú, a tudományok széles skáláját művelő szervezetileg is integrálódott intézmény. Az Egyetem universitas jellege lehetőséget ad arra, hogy eredményes legyen az új képzési rendszer bevezetése, az Európai Felsőoktatási Térségben való működés kritériumainak teljesítése. Napjainkban az Egyetem hat egyetemi, két főiskolai karral, egy zeneművészeti és egy kutató intézettel rendelkezik. Az Egyetem karai/intézetei történetének rövid ismertetését – alapításuk, illetve integrációjuk sorrendjében – az 1.1.-1. számú melléklet tartalmazza.

B) Az intézményi integráció eredményei, helyzetértékelés

Az intézményi integráció a szervezeti kereteken túl a működési mechanizmusokban is változást okozott. A tanszéki, intézeti struktúrák nagyrészt változatlanul maradtak, hiszen nem voltak a karokon működő párhuzamos profilú szervezeti egységek. A gazdasági és adminisztratív szervezetek a csatlakozásokkal nem bővültek, munkájuk hatékonyságát kellett javítanunk. Ezen a területen az integráció nem igényelt létszámnövelést. A kulcskérdéssé vált az erőforrások elosztása a különböző képzési területeket magába foglaló karok között.

Kezdetben sikeres kísérletek történtek a karok erőforrás felhasználó és bevételszerző tevékenységén alapuló költségvetési (finanszírozási) allokáció kidolgozására, ami eltért az OKM normatív rendszerétől. Ez a rendszer a helyi sajátosságokat jobban figyelembe vette és lehetőséget teremtett az erőforrások karok közötti átcsoportosítására. Az oktatási szervezetek lemerevedése, az átoktatások elszámolásában keletkezett feszültségek feloldása érdekében az Egyetem is áttért a karok OM normatívához közelítő finanszírozására. Az ebből eredő esetleges negatív hatást csökkentette a keretek centralizáltan (pl. közüzem, szolgáltatások), illetve pénzeszközeinek decentralizáltan kezelt elkülönítése. (A rezsi költségek kiterhelése és a normatívákkal való szembeállítása beláthatatlan feszültségeket teremtett volna). A földrajzi elhelyezkedésből (Sárospatak 70 km-es távolsága) és a különböző infrastrukturális állapotból következő feszültségeken túl az integrált működés zavarmentes volt, igaz annak előnyei kihasználása terén − pl. több kar által indított közös képzés és kutatás − az intézmény még jelentős tartalékkal rendelkezik.

Az utóbbi években az erőforrás allokáció kari bázisai elkészültek, így esély van arra, hogy az Egyetem jövőképét megalapozó allokációs mechanizmusok beépüljenek az Egyetem


12

költségvetésébe. Az erőforrás adatbázisa és a kidolgozandó teljesítmény adatbázis jó alapot teremthet a vezetői döntések meghozatalához.

A Miskolci Egyetem a meglevő infrastruktúrájával nem tudta megoldani a megnövekedett hallgatói létszám kezelését és anyagi helyzetéből következően nem tudott végrehajtani minőségi fejlesztést. Erre a Felsőoktatási Fejlesztési Program adott lehetőséget 2000-től. A integrációt követően az Egyetem 6,36 milliárd Ft fejlesztési forráshoz jutott, így főleg a hallgatói létszámnövekedés miatti nagy előadótermi kapacitásnövelő, valamint a hallgatói életminőség javítást szolgáló beruházások valósultak meg (melléklet 1.1.-1. számú táblázat). A meglévő infrastruktúra korszerűsítése azonban csak részben történt meg. A program keretében jelentős informatikai fejlesztés is történt. A műszaki képzés laboratóriumi hátterének fejlesztésére vonatkozó modul pedig teljes egészében elmaradt a program leállása miatt, aminek pótlását különösen a bolognai új képzési rendszerre való átállás okán a gyakorlatorientált oktatási infrastruktúra megújítása teszi szükségessé.

E program után a 2003-ban meghirdetett PPP programok keretében öt kollégiumi épület felújítása, új diákotthon építése valósult meg. Egy irodaház kialakítása 2006. decemberében fejeződik be (melléklet 1.1.-2. számú táblázat).

A 2004-2006-os években több, jelentős volumenű intézményi szintű pályázat kapott támogatást, amelyeket a mellékletben található 1.1.-3. számú táblázatban foglaltunk össze a finanszírozási források szerint. Az egyik legjelentősebb ezek közül a Regionális Egyetemi Tudásközpont létesítésére elnyert projekt, valamint NFT I. keretében EU támogatással megvalósuló laboratóriumi infrastruktúra megújítását szolgálópályázat.

A fenti programokkal érintett épületeket az 1.1.-2. számú mellékleten mutatjuk be.

Az Észak-magyarországi Régió gazdaságfejlesztési koncepciója és a Miskolci Egyetem további fejlesztési igénye sok tekintetben találkozott, és a Pólus Fejlesztési Programban intézményi együttműködési keretet is kapott. Az Egyetem kiemelten kezelte a K+F-hez kapcsolódó és a régió szerepét erősítő szolgáltató központok (Konferenciaközpont, Könyvtár és Informatikai Központ stb.) megvalósítását az Egyetem Campusán. Reményeink szerint az NFT II. program további lehetőséget kínál az egyetemi célok erőforrás szükségletének támogatásához.

A Miskolci Egyetem a következő pontokban felvázolt tervekkel a régió K+F kapacitását, annak minőségi javulását, a fiatal diplomások végzés utáni megtartását, az innováció és a XXI. századi életminőség elérését célozza, és konkrét fejlesztési projektekkel kívánja támogatni.

1.2. A felsőoktatási intézményt jellemző legfontosabb aktuális adatok, az intézmény társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci környezete: elemzés és következtetések

1.2.1. Az intézmény jelenlegi helyzetének elemzése

Az intézményt jellemző legfontosabb adatok közül kiemeljük a hallgatói létszám összetételét és alakulását, a végzős hallgatók elhelyezkedését a munkaerő-piacon, a beiskolázást meghatározó középiskolai teljesítményeket a régióban, az oktatói humán erőforrás jellemzőit és a költségvetés adatait.

A) Hallgatói létszám alakulása, képzési kínálat

A Miskolci Egyetem több tudományterületet – műszaki, jogi, közgazdaságtudományi, bölcsész, zeneművészeti, egészségügyi és tanítóképzés – átfogó az ezredforduló óta igazi univerzitásként működik. Egyetemünk Északkelet Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézménye. Az integráció utáni hallgatói létszámváltozásokat a melléklet 1.2.-1. és 1.2.-2. számú táblázataiban, valamint az 1.2.-1-1.2.-4. számú diagramokban foglaltuk össze.


13

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

2001 2002 2003 2004 2005 2006

Hal

lgat

ók s

zám

a, fő

Összes hallgatói létszámÁllamilag finanszírozott hallgatói létszám

1.2.-1. számú diagram. Összes hallgatói létszám

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

2001 2002 2003 2004 2005 2006

Hal

lgat

ók s

zám

a, fő

Nappali tagozatos hallgatói létszém

Államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatói létszám

1.2.-2. számú diagram. Nappali tagozatos hallgatói létszámok


14

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

2001 2002 2003 2004 2005 2006

Hal

lgat

ók s

zám

a, fő

Levelező tagozatos hallgatói létszám

Államilag finanszírozott levelező tagozatos létszám

1.2.-3. számú diagram. Levelező tagozatos hallgatói létszámok

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

2001 2002 2003 2004 2005 2006

Hal

lgat

ók s

zám

a, fő

Nappali tagozatLevelező tagozatEsti tagozat

1.2.-4. számú diagram. Hallgatói létszámok tagozatonként

Az integráció utáni létszámadatok alapján a következőket állapíthatjuk meg:

− a 2001-től az össz hallgatói létszám közel 20%-os növekedése következett be 2004-ig;

− a nappali tagozatos létszám egyenletesen mintegy 10%-kal nőtt;

− az utóbbi két évben a létszám kismértékű csökkenése tapasztalható;

− az államilag támogatott hallgatók létszámaránya a vizsgált években 49,5 ÷ 55 % között alakult;

− a nappali hallgatók részaránya 53 ÷ 59 % közötti;


15

− a levelező hallgatók aránya 41 ÷ 47 % között kismértékű ingadozást mutat;

− az esti képzésben részvevők aránya elhanyagolható: 0,6÷ 0,8 % közötti.

A karonkénti hallgatói létszámok a melléklet 1.2.-2. számú táblázatában találhatók. A képzési formák szerinti részletes adatokat terjedelmi okok miatt itt nem taglaljuk, csak a karok közötti létszámarányokat tekintjük át.

A karonkénti létszámokat elemezve a következőket állapíthatjuk meg:

− az Egyetem legnagyobb oktatási egysége a Gépészmérnöki és Informatikai Kar;

− az Állam- és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, és a Gazdaságtudományi Karok közel azonos létszámmal rendelkeznek;

− a legkisebb oktatási egység a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet;

− arányát tekintve a legnagyobb létszámnövekedés a felfutó oktatási struktúrával rendelkező Egészségügyi Főiskolai Karnál történt.

A hallgatók területi megoszlását két ábra segítségével mutatjuk be. Az 1.2.-5. számú diagram az első évfolyamos hallgatók, míg az 1.2.-6. számú diagram az összes hallgató területi megoszlását szemlélteti.

0

10

20

30

40

50

60

70

Borsod-Abaúj-Zemplén

Heves Szabolcs-Szatmár-Bereg

Hajdú-Bihar Budapest Többi megye

Ará

ny, %

2002/2003. tanév 1. féléc2003/2004. tanév 1. félév2004/2005. tanév 1. félév2005/2006. tanév 1. félév2006/2007. tanév 1. félév

1.2.-5. számú diagram. Az első évfolyamos hallgató területi megoszlása


16

0

10

20

30

40

50

60

70


Heves Szabolcs-Szatmár-Bereg

Hajdú-Bihar Budapest Többi megye

Ará

ny, %

2002/2003. tanév 1. félév2003/2004. tanév 1. félév2004/2005. tanév 1. félév2005/2006. tanév 1. félév2006/2007. tanév 1. félév

1.2.-6. számú diagram. Az összes hallgató területi megoszlása

A két adatsor sem tendenciájában, sem nagyságrendjeiben nem tér el egymástól. Ez azt jelenti, hogy a Miskolci Egyetem – minden törekvése és szándéka ellenére – szinte megyei egyetemnek nevezhető, hallgatóinak kétharmada származik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, míg körülbelül 70 %-a a statisztikai régióból.

A különböző tudományok oktatásának és tudományos kutatásainak egymásra épülése az intézmény keretein belül kiemelkedő lehetőségeket nyújt az itt tanulni, kutatni vágyóknak. Az Egyetem egyes tanszékei, intézetei az u.n. „átoktatás”-sal több karon, szakon tanítanak. A hallgatóknak lehetőségük van párhuzamosan több szakon tanulmányokat folytatni. A hallgatók más karon, szakon oktatott tantárgyat tanulhatnak akkor is, ha az adott karon a teljes képzésben nem vesznek részt. Ily módon a hallgatói tanulási igények mind teljesebb kielégítésére van lehetőség. Az Egyetem karai kölcsönösen kedvezményt biztosítanak a párhuzamos képzésben résztvevő hallgatóknak.

Az Egyetem folyamatos fejlődése, szervezeti felépítésének átrendezése, az oktatáshoz szervesen kapcsolódó tudományos kutatások tartalmi bővítése, színvonalának emelése azt célozza, hogy univerzitás a XXI. század elején és a jövőben is megfeleljen a kor követelményeinek.

A Miskolci Egyetemen – karonként változóan – többféle szintű képzés folyik. Ezek az alábbiak:

− felsőfokú szakképzés; − alapképzés (főiskolai vagy egyetemi szinten); − mesterképzés; − kiegészítő képzés (főiskolai végzettségre épülő egyetemi képzés azonos szakon);


17

− szakirányú továbbképzés (főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő képzés más szakon);

− doktori képzés (PhD).

Az Egyetem nyolc karán és egy intézetében eddig közel hatvan szakon folytatott oktatás bőséges lehetőséget biztosít a párhuzamos képzésre is. A második képzés költségtérítéses, de az Egyetem hallgatói e képzési formában harmad áron tanulhatnak. A legtöbb szakon lehetőség van arra, hogy hallgatóink külföldi egyetemeken – „részképzés” keretén belül − teljesítsék a félévi tanulmányi kötelezettségeiket.

A Miskolci Egyetem Bolyai Kollégiuma az ország egyik legnagyobb, koncentrált kollégiumi egysége. Az egyetemi campus 1500 férőhelyes hat kollégiuma és a 2006. februárjában átadott új, 603 ágyas, apartman rendszerű „Uni-Hotel” épülete összességében több mint kétezer hallgatónak biztosít nyugodt, pihentető otthont. Sárospatakon a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar Dezső Lajos Kollégiumában 340 főiskolai hallgatót lehet elhelyezni, modern háromágyas kollégiumi szobákban.

B) Végzős hallgatók elhelyezkedése a munkaerő-piacon

Az egyes oktatási egységek – a karok és az intézet – társadalmi, gazdasági környezetét, legfontosabb munkaerő-piaci helyzetét a következőkben mutatjuk be.

A Műszaki Földtudományi Kar (MFK) hazánk egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, amelyben a természeti erőforrások (nyersanyagforrások) kutatása, kitermelése, előkészítése szakterületeken mérnöki képesítés szerezhető. A környezetmérnöki képzés különlegessége, hogy a földtudományok magas szintű ismeretére épít, a hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás, hulladékkezelés, környezetgeofizika témaköröket hazánkban csak itt oktatják és kutatják. A képzés iránti érdeklődést a gazdasági-társadalmi folyamatok alapvetően meghatározzák. 1980-2000 közötti időszakban a nyersanyagkutatás és termelés volumenének csökkenésével, a mélybányászat megszűnésével csökkent a végzett mérnökök elhelyezkedési esélye, de nőtt az ipar részéről a karon folyó tudományos kutatások iránti igény. 2000-től ismét jelentősen megnőtt ezen a területen is a mérnök hiány, különösen olaj- és gázmérnök, hidrogeológus mérnök és ma már a bánya- és geotechnikai mérnökök iránt jelentős kereslet mutatkozik nemcsak a hazai, hanem a multinacionális cégek részéről is.

A korszerű képzésben részesülő környezetmérnökök és előkészítés-technika mérnökök szakmai tudása elismert itthon és külföldön egyaránt. A BSc képzésre történő átállás következményei ma még nem láthatók, hiszen négy korábbi önálló szakterület (szak) teljesen indokolatlanul egy alapszakba került, így a műszaki földtudományi alapszakot végzettek munkaerő piaci fogadtatása kérdéses. Az olaj és gázmérnöki, hidrogeológus mérnöki, előkészítés-technika mérnöki szakokon a mesterszakot végzettek iránt jelentős kereslet várható.

A karon végzettek részére kinyílt a világ, és ezt sokan ki is használják; a multinacionális cégek el is várják a külföldi munkavállalást is (olaj és gázmérnök, hidrogeológus mérnök). A nyersanyagforrások, energiaforrások kutatása, feltárása és kitermelése iránt világszerte megnőtt az igény .Ez a kar képzése iránti igény növekedésében is tapasztalható.

A kar oktatói-kutatói és tudományos teljesítménye hazai és nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő. A szakmai-tudományos közéleti szerepvállalás nemzetközi szinten is elismert. A kar oktatói létszáma a jelenlegi hallgatói létszámhoz, a művelt szakterületekhez éppen elég, vagy inkább kevés. A korösszetétel az elmúlt években javult, a minősítettek száma magas.

A Műszaki Földtudományi Kar a HVG 2006/5. novemberi „Diploma 2007” című különszámában ismertetett összesített rangsorban a hazai műszaki karok első harmadában van. A


18

kar az OTDK helyezések és a PhD-fokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint értékelt 32 műszaki fakultás közül a 4. legjobb helyezést érte el.

A Műszaki Anyagtudományi Karon (MAK) végzett mérnökök jellemzően több iparágban is igen jó eséllyel tudnak elhelyezkedni. A hagyományos kohászati területeken kifejezett hiány alakult ki a felsőfokú metallurgus szakemberek iránt. A végzett kohó- és anyagmérnökök nemcsak a fém-, kerámia- és műanyagelőállító nagyvállalatoknál és kisebb-nagyobb öntödéknél helyezkedhetnek el, hanem nagy szükség van a speciális képzettségükre számos ipari tevékenységet folytató vállalkozásnál, ahol fémes, illetve fémtartalmú, kerámia és polimer típusú anyagok feldolgozásából maradványok és hulladékok, feldolgozható veszélyes anyagok származnak. A karról kibocsátott friss diplomások munkanélküliségi aránya az országos átlagtól messze elmarad, szinte valamennyi végzett mérnök azonnal elhelyezkedik. A Kar – főleg a viszonylag kicsi beiskolázási irányszámok miatt – évek óta nem képes az ipar mérnök-utánpótlását biztosítani, még több jól képzett, nyelveket beszélő és számítástechnikai ismeretekkel rendelkező mérnökre lenne szüksége a szakterülethez kapcsolódó ipari üzemek, vállalkozások részére. Ezért a vállalatok különböző alapítványokon keresztül anyagilag közvetlenül támogatják a hallgatók tanulmányait. A térségben lévő nagyüzemek részéről felmerülő igény váltotta ki a három évvel ezelőtt a vegyipari technológiai (és vegyipari ágazati) képzés beindítását. A fém-, szilikát- és műanyagipari specializációval rendelkező mérnökök és technológusok iránti ipari igény sokszorosa a karra jelenleg felvehető BSc és MSc létszámnak. Ezért gyakori, hogy az érintett cégek, a szakirányainkon tanuló hallgatókkal tanulmányi szerződést kötnek.

A kar tevékenységi köréhez legközelebb álló fenti területeken a vállalatok részéről évente kb. 200-250 végzett mérnök felvételére van igény. A magyarországi vállalatok szakember utánpótlási igényüket folyamatosan jelzik, amit megerősítenek a végzett mérnökök elhelyezkedésének tapasztalatai is. A karon végzett mérnökök leggyakrabban a metallurgiai, öntészeti képlékenyalakító, hőkezelő üzemek, cementipar, betonipar, üvegipar, tégla - és cserépgyártó, kerámiaipar, tűzállóanyag ipar, erőművek, energetika, vegyipar, műanyag feldolgozás, polimer alapanyaggyártás, környezetvédelem területén tudnak gyorsan elhelyezkedni.

A Műszaki Anyagtudományi Kar a HVG 2006/5. novemberi "Diploma 2007" című különszámában publikált, oktatókra vonatkozó rangsorban az első harmadban, míg a hallgatókra vonatkozó adatok szerint az utolsó harmadban található; az OTDK helyezések aránya szerint viszont a 2. helyezést érte el.

A Gépészmérnöki és Informatikai Kar (GÉK) alkalmazottainaklétszáma 309 fő. A 200 oktató több mint 55 %-a tudományos fokozattal rendelkezik. Az oktatók példás helytállással, következetességgel tanítják a legkorszerűbb ismeretekre a Kar több, mint 3000 hallgatóját.

Az utóbbi évtized gazdasági fejlődésének és a gépipar nemzetgazdaságon belül elfoglalt kiemelkedő szerepének köszönhetően az itt végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségei rendkívül kedvezőek. Jól képzett gépészmérnökökből, informatikusokból határainkon belül és kívül egyaránt hiány van. A Gépészmérnöki és Informatikai Karon tanult szakok mindegyike országhatártól függetlenül hasznosítható tudást hordoz, ebből következően az Európai Unió bármely országában könnyen kaphatnak munkát, mind a mérnöki, mind a nem mérnöki szakokon végzettek. A végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségei jónak tekinthetők. A diploma illetve a szakdolgozat védése előtt általában egy évvel már megkeresik a hallgatókat a kart szakképzési hozzájárulással is támogató cégeken kívül a multinacionális vállalatok és a kisebb vállalkozások is. Egy-egy cég alkalmanként 10-es nagyságrendben keresi a frissen végzett mérnököket és/vagy informatikusokat. A végzettek átlagosan három hónapon belül találnak igényeiket is kielégítő állást.


19

A Gépészmérnöki és Informatikai Kar széles képzési kínálata lehetőséget ad arra, hogy a hallgató érdeklődésének megfelelő irányban végezze tanulmányait és bontakoztassa ki tehetségét. A legújabb felmérések szerint a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara az összesített rangsorban a hazai műszaki karok első 20 %-ában van. Az OTDK helyezések és a PhD-fokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint értékelt 32 műszaki kar közül a 10. helyezést érte. A hazai informatikai képzési rangsorban a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara a középmezőnyben foglal helyet.

Az Állam- és Jogtudományi Karon (ÁJK) jelenleg 2773 hallgató (ebből 1942 joghallgató, 661 főiskolai/BSc igazgatási hallgató, 117 szakirányú továbbképzési hallgató és 53 PhD hallgató), 74 oktató (ebből 65 teljes-, 9 részfoglalkozású) és 23 adminisztratív munkatárs (ebből egy informatikus mérnök és egy részmunkaidős) van. A hallgató/oktató arány igen intenzív, időszakonként kifejezetten megterhelő munkavégzést kíván meg a Kar oktatóitól. A társadalmi feltételrendszer közelmúltbeli kedvezőtlen változásai –a demográfiai mutatók alakulása, a (klasszikus) jogászi pályák viszonylagos telítettsége, valamint az utóbbi időben felerősödött ellenpropaganda – a hallgatói létszám jelentős csökkenését vetítik előre. Ugyanakkor a jogállam és a szabályozott piacgazdaság feltételrendszere között hosszú távon is számolni kell bizonyos képzési igénnyel. Meggyőződésünk szerint biztosítani kell a jogi-igazgatási felsőoktatásban résztvevő hallgatók, közel három évtizede kialakult, változatlanul 4-5%-os részesedését.

A regionális hátrányok ellenére jelenleg a Kar mintegy 10%-os arányban vesz részt a hazai jogászképzésben. A karon folyamatosan növelik a képzés színvonalát és a végzett hallgatók „piacképességét” (pl. az idegen nyelvi és a gyakorlati képzés arányát, illetve a specializációs lehetőségeket). A közeljövőben kívánják megteremteni a jogászképzés lehetséges alternatíváit jelentő bővebb képzési kínálatot.

A kar hallgatóinak 95%-a a végzés után három hónapon belül el tud helyezkedni a gazdasági területeken, közigazgatásban, ügyvédi irodákban, bíróságokon és számos más területen.

A HVG 2006 novemberi különszámában publikált legújabb adatok szerint a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kara a hazai jogász karok között a hallgatói-oktatói összrangsorban a 4., az OTDK helyezések és a PhD-fokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint értékelt tíz hazai jogász kar közül a 2., az oktatók kiválóságának értékelése alapján pedig a legjobbnak ítélt 1. helyezést érte el. A Magyar Akkreditációs Bizottság 2006-ban mind az alapszak, mind a doktori iskola teljesítményét „Kiválósági Hely” minősítéssel jutalamzta.

A Gazdaságtudományi Karon (GTK) az 1990-es évek elején részben a piaci igényeknek, másrészt az észak-magyarországi regionális elvárásoknak megfelelően a hallgatói létszám dinamikusan fejlődött. A piaci feltételek megváltozása miatt a kar az elkövetkezendő években kiemelt fontosságúnak tekinti a felnőttképzés, illetve a felsőfokú szakképzés terén jelentkező igények rugalmas kielégítését.

A HVG-ben közölt legújabb felmérési adatok szerint a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara az összesített rangsorban a hazai gazdaságtudományi karok első 20 %-ában van. Az OTDK helyezések és a PhD-fokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint értékelt 33 hazai közgazdász kar közül a legjobbnak ítélt 1. helyezést érte el a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara.

A Bölcsészettudományi Kar (BTK) az elmúlt másfél évtizedben a régió meghatározó képzőhelyévé vált az oktatott szakokon, az ország hasonló intézményei között az erős középmezőnyben (bizonyos mutatókban vezető helyen) található az oktatás színvonalát és hallgatói létszámát tekintve.


20

A kar iránt a felvételizők érdeklődése az elmúlt években folyamatosan nőtt, regionális szerepe erősödött. A munkaerőpiaci értékelés bölcsész- és társadalomtudományok esetén különösen nehéz, de tapasztalataink szerint az elhelyezkedési lehetőségek a bölcsészdiplomával távolról sem olyan rosszak, mint ahogyan azt a közvélekedés tartja.

A legújabb felmérések szerint a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara a hazai karok között az oktatói összrangsorban a 7., az OTDK helyezések és a PhD-fokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint értékelt 28 hazai bölcsész kar közül a 9., az oktatók kiválóságának értékelése alapján, a 3. helyezést érte el.

A Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben (BBZI) folyó képzés négyéves, főiskolai szintű zeneiskolai tanár és kamaraművész diplomát nyújt. A végzett növendékek elsősorban Észak-Magyarország zeneiskoláiban, pedagógiai intézményeiben, zenekaraiban helyezkednek el. A kereslet az itt képzett szakemberek iránt jelentős, amit jól mutat az a tény is, hogy hallgatók nagy részét már tanulmányi ideje alatt is foglalkoztatják különböző iskolákban, zenekarokban.

Új tendencia, hogy egyre többen helyezkednek el más, a zenével összefüggő területeken, például kulturális menedzserként, zenei szakkönyvtárakban stb. A végzett hallgatók egy része diplomája megszerzése után egyetemi szintű képzésben tanul tovább Magyarországon és külföldi intézményekben. A beiratkozott hallgatók és a főállású kinevezett oktatók száma – a képzés fokozatosan felfutó kiépülésével párhuzamosan – folyamatosan növekszik.

Hasonló a helyzet az Egészségügyi Főiskolai Karon (EFK), ahol az egészségügyi képzésre beiratkozott hallgatók és a főállású kinevezett oktatók száma – a képzés kiépülésével párhuzamosan – fokozatosan emelkedik. Az 1998. évi, kezdeti 40 főről 2002-re 160 főre, majd ezután tanévenként 70-90 fővel növekedett a hallgatói létszám, amely 2006 őszén 404 fő.

Napjainkban az újra alakult főiskola ismét bocsát ki végzett védőnőket. A betöltetlen védőnői állások száma ezért a régióban csökken, azonban az iskolavédőnői hálózat folyamatban lévő kiépítése a védőnők munkaerőpiaci helyzetét javítja.

A társadalombiztosítás számára anyagi megtakarítást jelentő otthoni szakápolási szolgálatok folyamatosan igénylik a gyógytornász munkaerőt. Évente közel negyvenezren részesülnek otthoni szakápolásban, melynek fele szakirányú terápiás szolgáltatás és ennek nagy része gyógytorna. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 25 szakápolási szolgálat dolgozik, kevés főállású gyógytornásszal. A teljes területi lefedettséget akkor lehet elérni, ha kistérségenként legalább egy gyógytornász alkalmazásra kerül. Az idült betegeknél, terminális állapotban lévő daganatos betegeknél gyakoriak a neurológiai tünetek, a patológiás törések, így a megfelelő mobilitás biztosítása feladatot jelent a gyógytornászok számára.

További létszámfejlesztést jelenthet a magánpraxisként működő háziorvosi ellátásban igényelt gyógytornászi tevékenység. A gyógytúrisztikai szolgáltatások kiépülésével és bővülésével a wellness központok is egyre nagyobb számban igénylik a gyógytornász végzettségű szakembereket. A gyógytornász szakember hazai elhelyezkedési lehetőségén kívül már érdemes számításba venni az Európai Unión belüli lehetőségeket is.

A képalkotó diagnosztika az utolsó 25 évben robbanásszerű technikai fejlődésen ment keresztül, így a több évtizedes sémákon alapuló középfokú röntgenasszisztensi képzés egyre inkább elégtelenné válik. Az általános képzés mellett megjelenik a specializáció, a folyamatos technikai, számítástechnikai intenzív fejlődés, melyek egyértelműen indokolják a felsőfokú végzettséget. Szükséges, hogy a diagnosztikában résztvevő alkalmazottak olyan tudásszintet érjenek el, amely nemcsak a berendezések sematikus alkalmazását, hanem a tudatos, célorientált, innovatív felhasználását is biztosítja.

A szakon végzettek iránt egészségügyi intézményekben, kutató helyeken és újabban UH, CT, MR, DSA laborokban jelenik meg a munkaerőpiaci igény. A BSc alapszakon végzettek helye


21

biztosított lesz a különböző intézmények hierarchikus rendjében is, elsősorban azok irányításában, valamint a nagyobb szakértelmet igénylő eszközök és berendezések működtetésében, a korszerűbb eljárások alkalmazásában, és az előírt minőségbiztosítási követelmények teljesítésében, különös tekintettel az Európai Uniós csatlakozásból adódó előírások betartására.

A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar (CTFK) tevékenységének célja – főként az ország északkeleti régiója számára – az értelmiségi hivatást vállaló, elmélyült elméleti és korszerű gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése. A karra jelentkező hallgatók nappali és levelező tagozaton a tanító és óvodapedagógus képzés mellett a felsőfokú szakképzés több területén bővíthetik ismereteiket és szerezhetnek szakképesítést.

Az intézményt az ország egészéhez viszonyítva csökkent értékű társadalmi, gazdasági, munkaerőpiaci környezet veszi körül. A végzős diplomások (tanítók és óvodapedagógusok) elhelyezkedési lehetőségei - friss diplomásként - a megelőző időkhöz képest némileg romlottak. Nem nappali képzésben (levelező oktatás, továbbképzések, átképzések) ez az állapot nem annyira rossz, mint a friss diplomásoknál, de összességében itt sem javulnak az adatok. A képzés jellegéből fakadóan a CTFK-nak a termelő szférával, a gazdasággal nem alakultak ki közvetlen kapcsolatai. Ugyanakkor – legfőképpen az értelmiségi képzésnek köszönhetően, illetve a régióban elfoglalt sok évtizedes sikertörténetre alapozódva – igen komoly beágyazottságnak örvend kulturális, valamint tudományos tekintetben.

A végzett diplomások – különösen az un. szakkollégiumi rendszer működése idején – elméletben és gyakorlatban is nagyon jól felkészülhettek a tanórán kívüli közösségépítő tevékenységekre. A pedagógus szakmából adódóan minden olyan területen jól megállják a helyüket, ahol sokoldalú kommunikációra, köznapi emberi tevékenységeket szervező megnyilatkozásokra, kisebb-nagyobb csoportok vezetésére van szükség.

A diploma megszerzéséhez kultúrtörténeti, filozófiai ismeretekkel is rendelkezni kell, ennek megfelelően a pedagógus az egyik olyan értelmiségi, aki akár kisebb, akár nagyobb településen szót tud érteni a roma lakossággal. Rajtunk kívül álló okok miatt viszonylag szerény számban volt lehetőségünk roma származású fiatalokat diplomához juttatni, de akik intézményünkbe jelentkeztek, megállták helyüket akár a köznapi oktatás területén, akár egyéb területeken.

A roma lakosság társadalmi beágyazódása nem hagyható a spontán önfejlődésre. Szükséges az a hozzáértő értelmiségi réteg kiképzése, aki a valódi – és nem ködös – roma kultúra, a XXI. századi jogi környezet és a kultúra közvetítés, képességfejlesztés területein elegendő támogatást tud adni azoknak a közösségeknek, amelyek integrálódási hajlandósága megvan.

A CTFK hazánk olyan földrajzi pontján helyezkedik el, ahonnan a határon túl élő magyarság kisebb tömbjei, esetleg szórványban élő tagjai fizikailag és egyéb utakon (távoktatás, analóg tv-műsorszórás, világháló) elérhetők. Korábban Kassán képeztünk ki tanítókat, illetve Királyhelmecen és Kassán is vettünk részt óvodapedagógusok továbbképzésében.

Az Európai Tanulmányok Központja (ETK) a Miskolci Egyetemen 1998 őszén kezdte meg működését, négy témakörben – jogharmonizáció, gazdasági integráció, politikai integráció és az EU intézmények története – nyújt az Egyetem hallgatóinak EU ismereteket az alapképzés és a posztgraduális képzés keretében. Az oktatás nem csak magyar, hanem több területen idegen, főként angol nyelven is folyik, amelynek keretében a hallgatók sokrétű ismereteket szerezhetnek az Európai Unió történetéről, jelenlegi működéséről és a csatlakozási követelményekről.

Az Észak-magyarországi Regionális Távoktatási Központ (ÉMRTK) ugyancsak 1998 óta működik a Miskolci Egyetem keretében. Döntően nemzetközi pályázati források támogatásával a korszerű e-learning programok moduláris rendszerének kialakításában 2006 végéig mintegy 130 képzési modul, összességében 2200 óra tanulási időtartamú tananyag fejlesztésének intézményi


22

koordinációját és módszertani, informatikai feladatait látta el. Kutatás-fejlesztési tevékenységében a többnyelvű elektronikus tanulási környezet (navigáció és tartalom) innovatív megoldásai európai szintű elismertséget szereztek a Miskolci Egyetemnek, és lehetővé teszik az európai virtuális campus-okkal való együttműködést.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az ezredfordulón végbement integráció óta a Miskolci Egyetem hallgatói létszáma 13 300 ÷ 15 200 között stabilizálódott, amelyen belül a nappali tagozatos hallgatók részaránya kismértékű, de folyamatos növekedést mutat. A végzett diplomások a hagyományosan kialakult magas képzési szintnek köszönhetően jól el tudnak helyezkedni.

A három műszaki karon végzett mérnökök, informatikusok iránt egyre nagyobb, – a beiskolázási irányszámokat jelentősen meghaladó – a gazdasági szféra mérnökigénye. Az észak-magyarországi régió gazdasági, kulturális életében a Miskolci Egyetem meghatározó szerepet játszik, a térség hátrányos helyzetű körzetei felemelkedésének elősegítése érdekében a közeljövőben egyre nagyobb feladatokat kell ellátnia az intézmény oktatói, kutatói állományának és az itt végzett diplomásoknak.

Nincs megbízható adatunk arról, hogy a végzett hallgatók hány %-a talál munkahelyet a régióban, és hányan távoznak el. A régió fejlettsége ismert. Három figyelmeztető adat jelzi, hogy a térségben a tudásigényes munkahelyek kínálata erősen korlátozott, ezért jellemző az alulfoglalkoztatás, illetve bizonyos szakmákban a munkalehetőség teljes hiánya.

A figyelmeztető adatok: − diplomás munkanélküliek alakulása (B.A.Z. megyében a regisztrált diplomás

álláskeresők száma 2006-ban 1500-1900 közötti volt) − a régió gazdasági teljesítménye az ország GDP arányában (1.2.-1. számú ábra)

− K+F tevékenység aránya a régióban (1.2.-2. számú ábra )

Az adatok csak figyelmeztető jellegűek, messzemenő következtetésre azért nem alkalmasak, mert megindult a régió fejlődése, nőtt a befektetők érdeklődése, csökkent a munkanélküliség, amelyen belüli diplomás arány Európa régióihoz képest még mindig kedvező.

C) A beiskolázást meghatározó középiskolai teljesítmények a régióban

A középfokú oktatás eredményessége számos mutatóval jellemezhető. A jelen fejlesztési tervben feldolgozott munka8 a felsőoktatási felvételi vizsgák eredményességi és a középiskolai tanulóknak szervezett versenyek eredményei közül három-három mutató alapján fogalmaz meg következtetéseket, két ötéves időszak adatai alapján. A legfontosabb adatokat a következő két táblázat mutatja be.

1.2.-3. számú táblázat. A középfokú oktatás eredményessége a régió három megyéjének helyezései a megyék, főváros sorrendben

Helyezés a megyék sorrendjében


Heves Nógrád

Mutató

1991-95 2000-04 1991-95 2000-04 1991-95 2000-04

Felsőoktatási felvételizők aránya 5.-7. 9. 5.-7. 8. 19. 20.

Felvételi dolgozatok átlageredményei*

18. 19. 17. 18. 20. 20.

8 Neuwirth, G.: A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója I.


23

Nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya

13. 18. 18. 12. 20. 15.

Száz tanulóra jutó OKTV pont-számok

14. 14. 12. 9. 13. 20.

Száz tanulóra jutó OSZTV pontszámok*

12. 18. 10. 12. 20. 16.

Egyéb középiskolai versenyek száz tanulóra jutó pontszámai

16. 18. 19. 17. 20. 14.

* 1991-95 helyett 1992-96.

1.2.-4. számú táblázat. A középfokú oktatás eredményessége – a régió három megyéje megye-székhelyének helyezései a városok sorrendjében

Helyezés a városok sorrendjében

Miskolc Eger Salgótarján

Mutató 1991-95 2000-04 1991-95 2000-04 1991-95 2000-04

Felsőoktatási felvételizők aránya 5. 8. 4. 4. 19. 20.

Felvételi dolgozatok átlageredményei* 20. 20. 17. 18. 22. 22.

Nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya

14. 16. 15. 9. 22. 18.

Száz tanulóra jutó OKTV pontszámok 8. 12. 13. 3. 7. 20.

Száz tanulóra jutó OSZTV pontszámok*

11. 18. 8. 10 20. 12.

Egyéb középiskolai versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszámai

16. 19. 21. 18. 15. 9.

* 1991-95 helyett 1992-96.

A táblázatok adataiból két következtetést fogalmazunk meg.

− Szoros korreláció van a megyék és a megyeszékhelyek helyezései között, ami a megyeszékhelyek meghatározó szerepére vezethető vissza.

− A vizsgált időszakban Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város egyetlen mutató alapján sem javított helyezésén, több esetben átkerült a harmadik harmadba. A régió másik két megyéje és megyeszékhelye a mutatók felében javított helyezésén (szürke cellák), nem egy esetben jelentős mértékben. A javulások olyan mutatókban következtek be, amelyek egyéni teljesítményeket jeleznek, illetve a tehetségekkel való foglalkozást tükrözik vissza.

Az előző adatokhoz és a következtetésekhez jól illeszkednek egy másik vizsgálat9 adatai és megállapításai. A 14-17 éves korcsoportnak a középfokú oktatás különböző típusaiban való részvétele alapján képet kaphatunk a képzési irány és a gazdasági fejlettség összefüggéseire. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a középiskolások aránya alatta marad az országos átlagnak, Heves megyében meghaladja azt és ugyanez igaz a szakmunkások, szakiskolások arányára is. Ebből az következik, hogy Heves megyében a középfokú oktatásban nem részesülők aránya alatta marad az országos átlagnak, míg a másik két megyében meghaladja azt.

Összefoglalásképpen a tanulmány az alábbiakat állapítja meg.

9 M. Császár, Zs.: A középfokú oktatás térszerkezetének változása Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig.


24

− A fejlettebb régiókban élő fiataloknak nagyobb az esélye a magas szintű szakmai képzettség megszerzésére, mint máshol élő társaiknak. Sokoldalú, a gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő képzési kínálatból választhatnak a diákok. Az érettségit adó képzésben résztvevők számának növekedésével az iskolázottsági szint is emelkedik, amely megnyitja az utat a magasabban képzett munkaerőre épülő nemzetgazdasági ágazatok megtelepedése előtt.

− A fejlettebb régiókon túl kiemelkedik néhány regionális centrum – Szeged, Pécs, Miskolc, Debrecen –, amelyek a vonatkozó megyék oktatási mutatóit is javítják. Ugyanakkor a humán tőke egyedül nem képes térségformáló szerepet betölteni.

− A fejletlenebb, alacsonyabb iskolázottságú térségekben, a középfokú oktatásban érintett korosztály nagyobb arányban vesz részt a szakmunkás- és szakiskolai képzésben. A gazdasági visszaesés és az oktatási hátrányok halmozódásának összefüggéseire mutatnak rá az olyan térségek, mint Észak-Magyarország egyes megyéi. Ezekben a megyékben nem sikerült az oktatási kínálatokat korszerűsíteni, az ott élők alacsonyabb iskolai végzettségéhez igazodik a középfokú képzés; az oktatási struktúra újratermeli a hátrányokat és növeli az elmaradottságot.

D) Humánerőforrás helyzet

Az intézmény engedélyezett létszámának alakulását az elmúlt 12 esztendőben az 1.2.-7. számú diagram szemlélteti.

0

500

1000

1500

2000

Enge

dély

ezet

t lét

szám

, fő

95.0

1.01

.

95.1

2.31

.

96.0

1.31

.

96.1

2.31

.

97.0

1.01

.

97.1

2.31

.

98.0

1.01

.

98.1

2.31

.

99.0

1.01

.

99.1

2.31

.

00.0

1.01

.

00.1

2.31

.

01.0

1.01

.

01.1

2.31

.

02.0

1.01

.

02.1

2.31

.

03.0

1.01

.

03.1

2.31

.

04.0

1.01

.

04.1

2.31

.

05.0

1.01

.

05.1

2.31

.

06.0

1.01

.

06.1

2.31

.Növekedés

Növekedés

Csökkenés

Csökkenés

Nyitó/Záró

1.2.-7. számú diagram. Az engedélyezett intézményi létszám alakulása

Az intézmény engedélyezett létszáma 1995-től jelentősen és több alkalommal változott. A nagyobb változások az alábbi eseményekhez köthetőek:

− az ún. Bokros csomag, amely az első nagy létszámcsökkentés volt a felsőoktatásban;

− a felsőoktatási integráció, a Dunaújvárosi Főiskolai Kar leválása és a Comenius Tanítóképző Főiskola csatlakozása;

− az engedélyezett létszámok és a tényleges létszámok összhangba hozása;

− a költségvetési támogatás csökkentése.


25

A változások – kisebb-nagyobb hullámzással – végeredményben csökkenéseket eredményezetek, miközben a hallgatói létszámok jelentősen növekedtek.

Az intézmény egyenértékű és tényleges oktatói-kutatói-dolgozói létszám adatait és azok változását az utóbbi 4 évben a mellékletben található 1.2.-5. számú táblázatban foglaltuk össze és az 1.2.-8., illetve 1.2.-9. számú diagramokon mutatjuk be.

-10,0

-8,0

-6,0

-4,0

-2,0

0,0

2,0

2004. január 31. 2005. január 31. 2006. január 31. 2006. szeptember 30.

(200

3. ja

nuár

31.

/Időp

ont)

*100

-100

, %

Egyenértékű oktató, kutató

Egyenértékű nem oktató

Egyenértékű alkalmazott

1.2.-8. számú diagram. Az egyenértékű létszámok változása intézményi szinten

-12,0

-10,0

-8,0

-6,0

-4,0

-2,0

0,02004. január 31. 2005. január 31. 2006. január 31. 2006. szeptember 30.

(200

6. ja

nuár

31.

/Időp

ont)*

100-

100,

%

Egyenértékű oktató, kutatóEgyenértékű nem oktatóEgyenértékű alkalmazott

1.2.-9. számú diagram. A tényleges létszámok változásai intézményi szinten

Az egyenértékű és a tényleges létszámok változása – az utóbbi négy esztendőben – a szükség-szerűségek és a kényszerek felismerésének és az azokra való tudatos reagálásoknak az eredménye. Az egyenértékű oktatói, kutatói, tanári létszám, kismértékben nőtt, miközben az egyenértékű nem oktatói és – azzal együtt – az egyenértékű intézményi létszám csökkent. A


26

tényleges létszámok minden fő csoportban csökkentek, ami azt is jelenti, hogy kevesebb lett a részfoglalkoztatásban alkalmazott személyek száma.

Az oktatók, kutatók, tanárok életkor szerinti megoszlását – intézményi szinten – az 1.2.-10. és az 1.2.-11. számú diagramokon láthatjuk, a karok hasonló adatait pedig a mellékletben található 1.2.-12.-1.2.-20. számú diagramok szemléltetik.

0 20 40 60 80 100 120 140

< 25

25 - 29

30 - 34

35 - 39

40 - 44

45 - 49

50 - 54

55 - 59

60 - 64

> 64

Élet

kor,

év

Létszám, fő

1.2.-10. számú diagram. A Miskolci Egyetem oktatóinak, kutatóinak, tanárainak korfája a 2006. szeptember 30-ai állapot szerint

0 5 10 15 20

< 25

25 - 29

30 - 34

35 - 39

40 - 44

45 - 49

50 - 54

55 - 59

60 - 64

> 64

Élet

kor,

év

Arány, %

1.2.-11. számú diagram. A Miskolci Egyetem oktatóinak, kutatóinak, tanárainak korév szerinti

aránya a 2006. szeptember 30-ai állapot szerint

Az 1.2.-10.-1.2.-11. számú diagramok alapján, a következő – intézményi vonatkozású – megállapítások tehetők:

− összességében kedvezőtlen az intézményben foglalkoztatott oktatók, kutatók, tanárok kor szerinti eloszlása;


27

− 25 év alatti életkorú oktató, kutató, tanár nincs az intézményben, ami az oktatói kiválasztódási mechanizmus egyenes következménye;

− alacsony, arányában a 64 év feletti korosztályéval azonos a 25-29 év közötti korosztály aránya, ami nem fejezi ki a fiatalítás iránt megfogalmazott elkötelezettséget;

− a 40-44 és a 45-49 év közötti korosztályok együttesen 18.0 %-ot tesznek ki, míg a felettük lévő három korosztály (50-54 év, az 55-59 év és a 60-64 év) egyenként, rendre 16, 17.7 és 13.2 %-ot, összesen tehát 46.9 %-ot;

− a felső négy korosztályban, vagyis 50 év felett találhatjuk az oktatói, kutatói, tanári kar 51.2 %-át, létszámát tekintve 387 főt.

A mellékletben található 1.2.-12. - 1.2.-20. számú diagramok alapján, kari vonatkozásban a következő főbb megállapítások tehetők:

− a három főiskolai karon a 25-29 év közötti korosztály nincs reprezentálva; − a három műszaki kar korfája karakterisztikusan különbözik a három egyetemi, nem

műszaki kar korfájától, kedvezőtlenebb azoknál; − a három műszaki karon az 50 év feletti oktatók, kutatók, tanárok aránya 58.3 %, 62.7

%, illetve 62.4 %, ami lényegesen magasabb az 51.2 %-os egyetemi átlagnál; − a három főiskolai karon is igen magas az 50 év feletti oktatók, kutatók, tanárok aránya,

60.4 %, 53.6 %, illetve 52.8 %; − abban az esetben, ha az 55 feletti oktatók, kutatók, tanárok arányát tekintjük, a három

műszaki kar adatai, rendre, 46.7 %, 51.0 % és 47.5 %, míg a három főiskolai kar adatai, rendre, 30.4 %, 39.3 % ás 38.9 %;

− összességében kimondható, hogy egyes karok oktató, kutató, tanár alkalmazottainak kor szerinti összetétele az intézményi – egyébként sem kedvező –átlaghoz képest még kedvezőtlenebb.

A költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók arányát, valamint a saját bevétel terhére foglalkoztatottak arányát – utóbbit egyenértékű létszámban – mutatja az 1.2.-21. számú diagram.

0

10

20

30

40

50

60

70

ÁJK MFK MAK GÉIK GtK BtK BBZI CTFK EFK ME

Léts

zám

ará

nyok

, %

Nem állami finanszírozású hallgatók arányaSaját bevétel terhére foglalkoztatottak aránya (egyenértékű létszám)

1.2.-21. számú diagram. A költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók és a saját bevétel terhére foglalkoztatottak aránya


28

Az intézmény hallgatóinak 45 %-a tanul a költségtérítéses képzésben, egyes karokon ez az arány lényegesenkülönbözik. Reális prognózis, hogy ezen létszámok csökkenni fognak, így a felszabaduló kapacitások lekötéséről és/vagy a kieső bevételek pótlásáról gondoskodni kell. Igen alacsony a saját bevétel terhére foglalkoztatottak aránya, (intézményi szinten 4.4 %), két karon nincs is ilyen alkalmazott, ami szerkezetileg semmiképpen sem indokolható. A két arányt összevetve meg kell fogalmazni a saját bevétel terhére foglalkoztatottak számának és arányának növelésének szükségességét.

A tudományos minősítéssel rendelkezők arányát – karonként – szemlélteti az 1.2.-22. számú diagram. Az egyetemi adat 52,3 %, ami kedvezőnek mondható, kedvezőtlen viszont az, hogy több karon alatta marad az arány a 40 %-nak.

0

10

20

30

40

50

60

70

80


Ará

ny, %

1.2.-22. számú diagram. Tudományos minősítéssel rendelkezők aránya

E) A legfontosabb költségvetési adatok

A 2001-2005. évi költségvetési bevételek kiemelt előirányzatainak és teljesítésének alakulását a melléklet 1.2.-6. számú, a 2001-2005. évi költségvetési kiadások kiemelt előirányzatainak és teljesítésének alakulását a melléklet 1.2.-7. számú, a felsőoktatás és a közoktatás 2005. és 2006. évi támogatását pedig a melléklet 1.2.-8. számú táblázatai mutatják.

Az elmúlt öt évben az intézmény bevételi oldalon összességében 25,6 %-os növekedést tud kimutatni. 2005-re az állami támogatásból származó bevétel az államilag finanszírozott hallgatók létszámának mérsékelt emelkedése mellett 28,5 %-kal, 4,7 Mrd Ft-ról 7,1 Mrd Ft-ra nőtt. Ezt nagyrészt a Miskolci Egyetem működési normatíváiból származó bevételeinek 52,9 %-os emelkedése magyarázza, amit részben ellensúlyoz, hogy az intézmény programfinanszírozásból és egyéb O(K)M által finanszírozott tételekből 2001-hez képest 2005-ben összességében 87,4 %-kal kevesebb bevételre számíthatott.

A saját bevételek alakulásánál a vizsgált időszakban nincs nagy eltérés az évek között, a 2005. évi saját bevételek mindössze 1,4 %-kal haladják meg a 2001. évi adatot. A működési bevételekben bekövetkezett markáns, 56,8 %-os növekedés legnagyobbrészt az alaptevékenység körében végzett szolgáltatásokhoz kapcsolódik, 62,6 %-kal, (1,2 Mrd Ft-ról 2 Mrd Ft-ra) nőttek az intézmény ilyen jellegű bevételei a vizsgált öt év folyamán. Ezzel szemben az átvett pénzeszközök 2,5 Mrd Ft-ról 1,7 Mrd Ft-ra (31,2 %-kal) csökkentek. Mindenképpen megemlítendő, hogy az Egyetem K+F tevékenysége az elmúlt öt évben megnégyszereződött, így


29

1 Mrd Ft többletbevételt generált, aminek jelentős része az intézménynél pályázatokhoz kapcsolódóan saját bevételként jelenik meg.

Az intézmény bankszámlájának év végi pozitív egyenlege jelentősen megnőtt, 2005-re a 2001. évi maradvány értékének több mint ötszöröse lett. 2005-ben az előirányzat maradvány meghaladta az 1 Mrd Ft-ot, ami jelentős maradványtartási kötelezettséget jelent az Egyetemnek az elkövetkezendő években is.

Az intézmény kiadásai a vizsgált öt évben összességében 16,4 %-kal emelkedtek. A személyi jellegű ráfordítások 2005-re 75 %-kal, 2,9 Mrd Ft-tal nőttek. Ezzel szemben a hallgatói összlétszámban mindössze 13,7 %-os növekedés tapasztalható, a finanszírozott hallgatói létszám növekedése pedig nem éri el a 4 %-ot (3,8 %). Az 1.2.-23. számú diagram az intézmény működésre kapott állami támogatásának és a teljes bértömegnek az alakulását mutatja be az elmúlt öt évben; az adatok a melléklet 1.2.-9. számú táblázatában találhatók.

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

2001 2002 2003 2004 2005

Érté

k, M

Ft

Működési költségvetési támogatás

Támogatásos bér és járulékai

1.2.-23. számú diagram. A támogatásos bér és járulékai, valamint a működési költségvetési

támogatás viszonya

A kiadási oldal szerkezetében bekövetkező változások terén egyetlen nagyobb átrendeződés történt. A dologi kiadások aránya és az ellátottak pénzbeli juttatásának aránya a kiadási szerkezetben nem változott. Csökkent viszont a beruházások és felújítások aránya. 2001-ben az összes kiadás 31 %-a beruházási összeg volt, és csak 40 %-a bérjellegű. 2005-re ez az arány megfordult, és mindössze a kiadások 9 %-a finanszíroz beruházásokat, viszont 61 %-ra nőtt a bérjellegű kiadások aránya.

A Miskolci Egyetem várható költségvetési pozíciójának bemutatásánál egy eltéréselemzéssel a következő néhány évben a főbb működési bevételekben (elsősorban az állami támogatásban) prognosztizálható változásokat mutatjuk be. A részletes adatok a mellékletben, A hallgatói létszámváltozás hatása a Miskolci Egyetem gazdálkodására (2007-2009) című, 1.2.-10. számú táblázatban találhatók.

2007-ben a 2006 évi törvényi változások hatása már részben érződik. A hallgatói létszámban nincs ugyan markáns változás, de egy belső átrendeződés eredményeképpen csökkennek az Egyetem képzési normatívából származó bevételei. A bolognai folyamat eredményeképpen, a hagyományos képzésben végzett egyetemisták helyett BSc hallgatók jelennek meg, így a magasabb MSc normatíva helyett az alapképzési normatívát kap az intézmény. 2008-ban


30

bevételi oldalon már érződik egy radikális változás, ami abból adódik, hogy 2007-ben 25 %-kal csökkennek a felvételi keretszámok. Mivel ennek féléves hatása érződik, éves szinten 12,5 %-os csökkenést prognosztizáltunk a felvett hallgatók számában. A változás döntően nem a műszaki szakirányoknál jelentkezik, ott változatlan felvételi aránnyal számolunk, és 15-30 %-kal csökken minden egyéb szakon az új belépők száma ezévben. 2008-ban további 5 %-os felvételi arány csökkenéssel számolunk, ami a három éves időszakra összességében 30 %-os negatív irányú elváltozást jelent az újonnan belépők számában.

2008-ban féléves bevételként már megjelenik a felsőoktatási fejlesztési részhozzájárulás (tandíj) 50 %-a (a másik 50 % visszakerül a hallgatókhoz, ezért ezzel bevételként nem számolunk), 2009-ben pedig az egész éves fejlesztési részhozzájárulás 50 %-a megjelenik az intézmény bevételei között. Mivel felmenő rendszerben fogják bevezetni a fejlesztési részhozzájárulást, és az elsőéveseknek még nem kell fizetniük, ezért először 2008-ban lesz tényleges fizetési kötelezettség. Ha már minden évfolyamon fizetnek fejlesztési részhozzájárulást, ez éves szinten 250-350 MFt-os bevételt jelent az intézménynek.

A tandíj nem képes ellensúlyozni a várható hallgatói létszámcsökkenésből eredő bevételcsökkenés hatásait, csak enyhíti azt. A távolabbi években felmenő rendszerben ugyan évente egy-egy évfolyammal több fizet majd fejlesztési részhozzájárulást, érdemes megnézni a további létszámcsökkenés és belső átrendeződés hatásait, mert valószínűsíthető, hogy csökkenő mértékben tudja csak ellensúlyozni azt a tandíjfizetők számának átmeneti emelkedéséből származó bevételnövekedés.

1.2.2. Az intézmény adatelemzéséből levonható következtetések

A magyar felsőoktatás-politika üzeneteiből az következik, hogy a felsőoktatási intézmények állam általi fenntartása akkor biztosítható, ha az intézmények iránti hallgatói érdeklődés és az intézmény Alapító Okiratában rögzített kapacitás összhangban marad. A beiskolázás során alapvetően a középiskolát végzettekre számítunk, a csökkenő érdeklődés oktatás terén a felnőttképzési tevékenység felfuttatásával ellensúlyozható. Az új felvételi rendszerben több képzési területre jellemző lesz, hogy a legtehetségesebb hallgatók a népszerű fővárosi intézményekbe kerülnek, az intézmények feltöltése a hallgatói preferenciák és a jelentkezők száma, valamint az intézményi kapacitás alapján történik. Az intézmény bemutatott adatai a stratégia alkotás szempontjából kiemelt veszélyhelyzetekre figyelmeztetnek:

− a hallgatói létszám három-négy év múlva a demográfiai adatok alapján – a növekvő érettségiző hányad ellenére – jelentősen csökken,

− a régió középiskolai teljesítménye azt jelzi, hogy – 90%-os regionális beiskolázást feltételezve – gyengébb felkészültségű hallgatókra számíthatunk, emiatt csökkenhet az érdeklődés a leendő MSc képzések iránt,

− az intézményi oktatók korfája már rövid távon jelentkező oktató hiányt jelez, aminek pótlására csak pótlólagos eszközökkel (ösztöndíjak, külföldiek foglalkoztatása, stb.) van lehetőség,

− a régió munkaerő-piaci helyzete bizonytalanná teszi a későbbi karrier-lehetőség által döntésvezérelt érdeklődőket,

− az intézmény költségvetésének alakulása még több bevételszerzést tesz szükségessé, amelynek elmaradása lehetetlenné teszi a jelenlegi költségstruktúra fenntartását és gyengíti az intézmény pályázóképességét.


31

1.3. Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. A küldetésnyilatkozatában megfogalmazott jövőkép aktualizálása

Az Intézményfejlesztési Terv a Miskolci Egyetem elért eredményei és a társadalmi-gazdasági környezet, mint feltételrendszer változásainak elemzésére építhető. A 2000. évben végrehajtott intézményi integrációt megelőzően 1998-ban elkészített Intézményfejlesztési Terv (IDP) ma is érvényes fejlődési pályát jelölt ki, annak nyomán sikeres integrációt hajtottunk végre a szűkebb régió önálló felsőoktatási és kutató intézeteivel, valamint lehetőséget kaptunk a tervben rögzített infrastruktúra fejlesztési program végrehajtására. Az eltelt 6-7 év jól bizonyította az akkori tervek helyességét. Az Egyetem régi és új karai fejlődtek, új képzési profilok honosodtak meg és az Egyetem integrált működése sok tekintetben példaértékű volt más intézmények által követett gyakorlathoz képest. Több akkori elképzelés nem, vagy csak részben teljesült, részben a feltételek (környezeti és belső) hiánya, nagyobb részben az átalakulás (pl. szervezeti, bevételszerző képesség növelése) hiányzó motivációja miatt. Az 1.3.-1. számú mellékletben az 1998-ban elkészített IDP operatív megvalósítási feladatainak teljesítéséről adunk részletes áttekintést. A fejlődési tervek teljesülését nagyban befolyásolta a fenntartó (Oktatási Minisztérium) finanszírozási gyakorlata és a rendelkezésre álló pénzügyi források és a felmerülő költségek összhangjának egyre nehezebbé váló biztosítása. Megállapítható tehát, hogy az 1998-as IDP, majd a Beruházási Terv (CIP) irányai megfelelő alapul szolgálnak a következő négy évre szóló, de a távlatokra is érvényes új Intézményfejlesztési Terv elkészítéséhez. Utóbbi csak úgy lehet sikeres, ha valós helyzetelemzésen alapul és az abban foglaltakkal az Egyetem hallgatói, oktató-dolgozó közössége is azonosulni tud. Az Intézményfejlesztési Terv elkészítéséhez jelentős segítséget jelentett a Miskolci Egyetem Regionális Tudásközpontja (MLR RET) által felkért Szinergia Projekt- Működés- és Változásmenedzsment tanácsadó cégnek az Egyetem átvilágításával és stratégia alkotásával kapcsolatosan elvégzett munkája. A cég segítette az Intézményfejlesztési Terv kidolgozását, de az Egyetem a megbízással nem adta fel önálló véleményalkotási és célok rögzítésére irányuló törekvését. Az elkészített tanulmányt megalapozó munka az Egyetem széles körét késztette önértékelésre és a fejlesztési munkálatokba való bekapcsolódásra.

1.3.1. A Miskolci Egyetem állapotjellemzői

Egy felsőoktatási intézmény állapotának leírására nincsenek általános szabályok és mutatók, ezért a bemutatáshoz célszerű olyan jellemzőket választani, amelyek utalnak az Egyetem felsőoktatásban elfoglalt helyére, teljesítményére, kapcsolatrendszerére, erőforrásaira, megújuló képességére és értékőrző, kultúrateremtő magatartására. Az értékelés szétágazó munka szintézisét jelenti, ezért árnyalatok bemutatására nem lehet alkalmas.

A) Integrált intézményi működés

A felsőoktatási törvénymódosítás a 1999. évi LII. nyomán létrejött jogutód intézmény eredményesen integrálta az akkor meglévő egyetemi karok mellé a Bartók Béla Zeneművészeti Intézetet, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Kart és az Alkalmazott Kémiai Kutatóintézetet, majd e keretekben indult el az egészségtudományi képzés, melynek Intézet adott keretet, majd 2006-ban megalakult az Egészségügyi Főiskolai Kar. Az integrált együttműködés nem volt szokatlan, hiszen ekkor már 14 éve működött együtt a három műszaki és a fokozatosan alakuló három társadalom- és humán tudományágakat képviselő kar. Az integráció az oktatási szervezeti egységekben nem hozott változást (igaz más intézményekhez képest alig volt párhuzamosság), de a gazdasági és igazgatási szervezet egységesítése megtörtént. A menedzsment átalakítására a mindenkori feladatok jelentkezésével összefüggésben került sor. 2002-ben megszűnt, majd 2006-ban újra létrejött a fejlesztési rektorhelyettesi funkció, közben vállalkozási- és befektetési igazgató és jelentősen megerősített feladatokkal bíró humánpolitikai


32

és minőségügyi igazgatói megbízására került sor. Előbbi funkciót a jelentős volumenben megvalósuló PPP beruházások indokolták. Az 1998-as tervekhez képest elmaradt a menedzsment támogató vezetői információs rendszer átfogó fejlesztése, miközben az ehhez szükséges technikát az Egyetem kiépítette, illetve eszközeit beszerezte.

B) Hallgatói létszám alakulása, beiskolázás

A felsőoktatás teljes rendszerében 1990-hez képest 3,5-4-szeres hallgatói létszámnövekedést regisztrálhatunk. A Miskolci Egyetem hallgatói létszámának alakulását az 1.2.-1. - 1.2.-2. számú táblázatokban mutattuk be. Az utóbbi öt év tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze.

− Jelentős érdeklődést regisztrálhattunk az intézmény valamennyi karának valamennyi szakán, a jogi, gazdasági képzés túljelentkezése mellett a jelentkezők száma mindenhol meghaladta a keretszámot és a költségtérítéses képzések alapvetően az intézmény szándékaival összhangban indultak.

− Az Egyetem karainak beiskolázása elsősorban – 75 %-ban – a régió településeiről történik.

− Észlelhető, hogy növekszik azon hallgatók aránya, akik azonos képzések esetén a nem miskolci székhelyű intézményt választják. A döntést befolyásoló hatások között a középiskolás tanárok Egyetemünket érintő hiányos információi, szubjektív kötődésük alma materünkhöz, és a „keményebb” érettségi tárgyak beszámítása, szülői hatások érvényesülése fedezhető fel. (Ezt a tendenciát a felvételi elmaradásával kieső középiskola-egyetem kapcsolat lazulása is erősíti).

− A beiskolázásra fordított források elégtelenek voltak egy hatékony, az Egyetem teljesítményét reálisan bemutató kapcsolati (PR) rendszer hatékony formáinak (szóróanyagok, DVD-k készítése, média megjelenés, személyes konzultációk) kialakítására.

− A beiskolázás bővítésének egyik legnagyobb akadálya, hogy végzett diplomások elhelyezkedése a térségben rendkívül megnehezedett (háttéradatok a 2.1.1. fejezetben).

C) A képzési szerkezet átalakítása

Miközben az integrált intézményi átalakulás alig bővítette a képzési palettát, a karokon belül új szakok indultak. Jól kitapintható az informatikát, illetve a környezetvédelmet integráló képzések, továbbá az anyagtudományok összefüggő képzés fejlesztése és bevezetése. A szakirányú továbbképzések rendszerének bővítésével jól reagált az Egyetem a munkaerőpiac által közvetített igényekre (pl. alapdiplomával rendelkezők jogi, közgazdasági képzése). Megállapítható ugyanakkor, hogy az Egyetem a felsőfokú szakképzés önálló indítására csak pályázati ösztönzésre reagált. A posztgraduális képzések nem bővültek, pedig a Továbbképző Intézet infrastruktúra fejlesztése ehhez a formához teremtett többletkapacitásokat. Ez a helyzet azért is ellentmondásos, mert más intézmények szívesen helyezik képzéseiket a Miskolci Egyetem továbbképzési bázisára. A Gazdaságtudományi Kar MBA képzésének elindítása a minőségi oktatásra törekvés jó példája. Idegennyelvű költségtérítéses képzés az érdeklődés hiányában visszaesett és csak elvétve indítanak a tanszékek idegen nyelven hallgatható tantárgyakat magyar hallgatók számára. Külföldi hallgatók érdeklődésének növekedése szinte kizárólag a határon túl magyarlakta területekre korlátozódik. Külföldi egyetemekkel együttműködve végzett oktatás három kurzuson valósul meg (mindhárom továbbképzés jellegű). A távoktatás jó technikai felszereltsége és nemzetközileg elismert személyi háttere ellenére önálló képzési formaként még nem épült be elég hatékonyan az oktatási rendszerbe, s bár a digitális tananyagfejlesztésben kiemelkedő eredmények regisztrálhatóak, az e-learning


33

tananyagok és módszerek alkalmazása a nappali és levelező képzést kiegészítő jelleggel, blended learning formában történik. A tehetséges hallgatókkal való foglalkozás leghatékonyabb formája a tudományos diákköri tevékenység, a szakkollégiumi rendszer és a külföldi részképzés elősegítése. Elsősorban anyagi lehetőségek hiányában és a minősített kollégák alacsony létszáma miatt nem sikerült megindítani a művészeti képzést.

D) A kutatási tevékenység

A kutatás elsősorban a gazdasági szervezetek átalakulása miatt visszaesett, a pályázatokból elnyert források aránya a versenyszféra közvetlen megbízásai alapján elnyert források négyszerese. Sajnálatos, hogy a költségtérítéses képzésben való széleskörű részvétel azt jelenti, hogy oktatóink ismételt tudáseladással egészítik ki jövedelmüket, kapacitásukat nem a – a szellemi potenciál megújítását eredményező – kutatás köti le. A kutatási teljesítmény mutatóit a 2.6. fejezetben mutatjuk be.

A Miskolci Egyetem eredményesen vett részt azokon a pályázatokon, amelyek célja intézményen belül működő, a versenyszférával konzorciális kapcsolatban lévő innovációs szervezetek tanszéki szervezeti rendszertől elkülönülten működő formájának létrehozását célozta. A Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Tudásközpont, az Anyagtudományi és Mechatronikai és az Innovációs Menedzsment Kooperációs Kutatási Központok egy, másfél évi működésük idején betöltötték céljukat, 1,5 milliárd forint állami támogatást és 400 millió forint vállalati forrást fordítottak, illetve fordítanak innovációs célokra.

Kiemelt kutatási teljesítményt ért el az Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet. A kutatási pályázatokon elnyert támogatások összege évente átlag 4-5 mFt, a vállalati kutatások 120-140 MFt körüli értékre adódnak, az alapkutatásokra támogatásból fordítható összeg évente 80 MFt éves szinten.

E) A kapcsolatrendszer alakulása

A Miskolci Egyetem szélesítette kapcsolatrendszerét az országos és globális piacon meghatározó szerepet betöltő gazdasági társaságokkal. Kiemelkedő kapcsolatépítési tevékenység révén a régió szellemi központjának szerepét is sikerült kivívnia, amelynek révén növekedett az Egyetem szerepe a regionális célok kialakításában, a kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésében. Az Egyetem számtalan kulturális esemény, tudományos konferencia és kiállítás szervezésével, feltételeinek biztosításával segítette a térségi központ funkciók teljesítését.

A nemzetközi kapcsolatokban meghatározóak az Európai Unióhoz való csatlakozásból következő, fejlesztés irányok. Az Egyetem 85 intézményes kapcsolata mellett a nemzetközi mobilitás növekedett, de nem sikerült előrelépni a külföldi oktatók meghívása, a vendég professzori rendszer kialakításában. A hallgatói és doktoranduszi mobilitás alacsony szintű, ennek egyelőre az anyagi finanszírozási lehetőségek szabnak gátat.

F) Az oktatási, kutatási és szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése

A Miskolci Egyetem az 1998-ban elkészített Intézményfejlesztési Tervvel és a Beruházási Programmal 6,4 Mrd Ft értékű beruházást valósíthatott meg a 2000-2003-es időszakban. Ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) keretében, valamint PPP konstrukcióban folytatódhatott a felújítási, beruházási tevékenység. Az elkészült programok legfontosabb jellemzőit a mellékletben található 1.1.-1. és az 1.1.-2. számú táblázatokban foglaltuk össze.

A felsorolt fejlesztések az oktatás és életminőség területén jelentettek minőségi előrelépést. Az előadók, tantermek, kollégiumok, közösségi terek felújítása, informatikai kapacitás bővítése elsődlegesen az oktatási tevékenységhez kapcsolódtak. A kutatás az innováció intézményi


34

szolgáltatási hátterének fejlesztése elmaradt az elvárttól. A hallgatói életminőséget javító projektek közül csak a kollégiumi felújítás valósult meg. A szociális, ellátási infrastruktúra privatizációra került, így fejlesztése a mindenkori piaci viszonyok függvénye. A könyvtári és sportlétesítményi rekonstrukció forrás hiányában nem valósult meg. Az irodai, tanszéki infrastruktúra felújítása elmaradt, amely rossz közérzetet eredményez még akkor is, ha az elhanyagolt környezetről maguk az érintettek is tehetnek. A gazdasági szervezet kulturált elhelyezése remélhetőleg visszahat a szervezet minőségi megújítására is.

1.3.2. A Miskolci Egyetem fejlesztésének feltételrendszere

Az Intézményfejlesztési Terv eredetitől eltérő célrendszere megfogalmazásának oka a társadalmi, gazdasági környezet, ebből adódóan a felsőoktatás-politika megváltoztatása. A következőkben megkíséreljük összefoglalni a feltételrendszer változásának főbb tendenciáit.

1.3.2.1. Csatlakozás az EU-hoz, az Egységes Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez

Az Európai Unió országai 1999-ben Bolognában aláírták azt a megállapodást, amelynek célja az egységes Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) létrehozása, amelynek keretében a résztvevő országok gondoskodnak:

− a kétciklusú lineáris képzés bevezetéséről,

− a diplomák versenyképességének erősítéséről,

− a képzettségek és végzettségek összehasonlíthatóságáról,

− a hallgatók mobilitási lehetőségeinek kiszélesítéséről,

− a tanulmányokról képet adó diploma-melléklet bevezetéséről,

− a nemzetközi kompatibilitást jelentő kreditrendszer bevezetéséről.

A megállapodást az érintett és a később csatlakozó országok prágai, berlini és bergeni miniszteri értekezletükön egyeztették. Utóbbi találkozón 45 ország csatlakozását regisztrálták.

A megállapodásnak megfelelően a magyar oktatáspolitika felsőoktatási reformot határozott el, melyet egy új felsőoktatási törvényben kívánt rögzíteni. A törvényalkotással párhuzamosan elkészült a Bologna-rendszerű többciklusú képzés szakmai alapokra épült kormányrendelete, amellyel kialakult az új képzési rendszer jogi kerete. A magyar felsőoktatásban az alapképzés szakjainak létesítése az érdekeltek (korábban az adott területen képzést folytatók) konzorciumi szakmai munkájával 2005. június 30-án lezárult, és az indítások ebben a formában 2006. szeptember 1-től a Magyar Akkreditációs Bizottság véleménye alapján kialakított miniszteri döntés szerint történt meg. A művészeti képzésekben a Bologna-rendszer bevezetése egy év halasztást kapott. A második ciklus a mesterképzés kurzusainak akkreditációja lényegesen lassabban haladt előre, 2006. júliusig mindössze 35 szak létesítése történt meg. Az indítási engedélyek száma is elmaradt az elvárttól. Az egyetemek, főiskolák elemi érdeke emiatt erőteljesen sérült.

A Miskolci Egyetem képzési rendszerében az alapképzés szintjén 31 szak indítására kaptunk lehetőséget és a mester szintű akkreditáció a Képzési és Kimeneti Követelmények, a szakok alapítását követően indítható. Fontos, hogy az MSc képzések konzorciális megegyezések nélkül is beindíthatóak. Eredményes akkreditáció esetén a mester szakok a már főiskolát végzettek számára már 2007-től is meghirdethetők. A Miskolci Egyetem universitas jellege kiváló lehetőséget ad arra, hogy ne csak lineárisan építkező utakat biztosítson, hanem éljen a tervezet mobilitás lehetőségével is. Ez azt jelenti, hogy a mesterképzés kapuit szélesre


35

nyithatjuk, maximum 30 plusz kredit belépési feltétel és maximum 30 plusz kredit menet közbeni teljesítésének előírásával.

A BSc képzések gyakorlat orientáltak, tehát indításukhoz fejleszteni kell az erre alkalmas labor és műhely infrastruktúrát, illetve a versenyszférával megállapodásokat kell kötni ezen eszközök hallgatók általi igénybevételére.

A nemzetközi megállapodások teljes vertikumban előírják a kreditrendszer bevezetését, Magyarországon valamely akkreditált informatikai rendszerrel való hallgatói követést (pl. Neptun, vagy Egységes Tanulmányi Rendszer) is a diplomamelléklet adatbázisának feltöltését és annak kötelező érvényű kiadását magyar és egy másik EU-ban elfogadott hivatalos nyelven.

A hallgatók nemzetközi mobilitásának feltétele az Egységes Kredit Transzfer Rendszerhez (ECTS) való csatlakozás, a tananyagok kompatibilitása, a képzési normatíva külföldön való tanulás során történő biztosítása, diákhitel rendszer kiterjesztése.

A magyar felsőoktatásnak hasonló feltételeket kell biztosítani a külföldről érkező EU-s állampolgárok számára is. A csatlakozás elveivel összhangban megteremtődtek a lehetőségek külföldi képző intézmények hazai betelepüléséhez és közös diplomák kiadására is.

1.3.2.2. A felsőoktatási intézmények működési feltételeinek alakulása az Ftv. és a vonatkozó költségvetési döntések alapján

Az intézményfejlesztési program megfogalmazásához át kell tekinteni az intézmény működését meghatározó Ftv.-ből következő szabályozási lehetőségeket, ebből kell következtetnünk az intézkedések várható következményeire.

Finanszírozott hallgatói létszám alakulása. A Kormány az Ftv. felhatalmazása alapján évente határozza meg az államilag finanszírozott létszámot. Ez a diplomás foglalkoztatás adatai alapján már 2007-ben jelentősen, mintegy 6000 fővel csökken. Feladatnak tekintjük a csökkenő létszámok mellett is – elsősorban a beiskolázási tevékenység, valamint a minőség javítása révén – a jelenlegi hallgatói létszámok szinten tartását. Az új felvételi rendszerben a vidéki intézményeket a budapesti intézmények hallgatók általi preferenciája további hátrányba hozhatja. Nehezítheti a helyzetet az a tény, hogy a mesterszakok finanszírozott létszámait az OKM pályázati rendszerben kívánja elosztani. A létszám csökkenésből eredő finanszírozási forráskiesést a képzési részhozzájárulás kompenzálhatja.

Költségvetésre ható intézkedések. Az Ftv. az Államháztartási törvény néhány szabályának módosításával nagyobb gazdálkodási szabadságot biztosított a felsőoktatási intézményeknek (keretek, előirányzatok közötti átcsoportosítás, hitelfelvétel, pénzeszköz letöltés lehetősége, saját bevétel terhére cégalapítás lehetősége, ingatlan eladásból keletkező bevétel fejlesztésre fordításra stb.). Ezen lehetőségek a bevételnövelés forrásait bővíthetik és segíthetik az utófinanszírozott EU-s pályázatokon való részvételt, a saját forrás biztosítását. Ha a költségvetési törvény szabályozza a normatív juttatások kiszámításának módszerét, akkor továbbra is a bázis alapú finanszírozás reálértékének csökkenésével számolhatunk. A PPP alapú beruházások leterhelték a tárca forrásait, így semmiféle központi beruházási, felújítási programra nem számíthatunk. Források elsősorban az NFT II. központi és regionális forrásaira tervezhetőek.

1.3.2.3. Hallgatói létszám alakulása,a beiskolázás feltételeinek változása

A 90-es évektől napjainkig 3-3,5-szeresére nőtt a felsőoktatásban résztvevők létszáma. Ma a 18-24 éves korosztály 41,5 %-a vesz részt a felsőoktatásban és néhány szakmában telítettség mutatkozik a munkaerőpiacon. Másik oldalról megváltozik a fiatalok érdeklődése, preferenciájuk alapján „divat” szakok iránt érdeklődnek (média, kommunikáció, szabad bölcsészet,


36

társadalomtudományok), amelyek ellentétben állnak a munkaerőpiac által biztosított lehetőségekkel. A Bologna rendszerű képzés az alapdiploma után biztosítja a szak váltását vagy az áhított szakra való bekerülést a feltételek alapdiploma megszerzése közbeni teljesítését (pl. nemzetközi tanulmányok szak). Számolni kell tehát a Miskolci Egyetemen lévő szakok iránti érdeklődés csökkenésével, különösen a „keményebb” érettségi tantárgyak eredményeit beszámító szakoknál (pl. műszaki menedzserképzés csökkenés – a matematikai felvételi tárgyként 2006-ban). A demográfiából még négy évig nem következik csökkenés, mert a létszám csökkenést ellensúlyozza az érettségizők arányának relatív növekedése. A költségtérítéses képzés iránt érdeklődők száma drasztikusan csökkenhet, hiszen az ebben érdekelt fiatalok „piaca” telítődött.

A kieső nappali tagozatos létszám két területen ellensúlyozható:

− a szakirányú továbbképzés piaci igényekre alapozott indítása (ma már saját hatáskörben);

− a felnőttképzés rendszerének intenzív kiterjesztése alapvetően a közigazgatási, vállalati igényekre alapozott formában.

Számolni kell a régióban működő intézményekkel való verseny kiéleződésével. A versenyben a képzés színvonala, a minőség, a diploma értéke, valamint az intézményben és anyavárosban biztosított életminőség döntő szempont lehet.

A beiskolázási tevékenység teljes mértékben autonómia körbe tartozik, annak vitelét semmilyen szabályozás nem korlátozza.

1.3.2.4. Munkaerőpiac alakulása, a régió gazdasági fejlődésének adatai

A felsőoktatási intézmények a képzési profil váltásának megalapozásával elsősorban a bemenetnél jelentkező igények kielégítésére koncentráltak és ezt a törekvésüket nem korlátozták a keretszámok meghatározásánál sem. Napjainkban fontosabb szempont a munkaerőpiacon való elhelyezkedés és a diploma karriert biztosító értéke. Ágazati szinten eddig minden munkaerő-piaci becslés csődöt mondott. Az intézmény kötelezettsége, hogy kövesse a végzett hallgatók elhelyezkedését (erre a Ftv. is tartalmaz előírásokat, sőt szankciókat is a finanszírozás csökkentésével). A Miskolci Egyetemnek naprakész adatokkal kell rendelkeznie a régió munkaerő-piaci helyzetéről, a diplomás munkanélküliek számának alakulásáról, a munkahelyteremtő vállalkozások konkrét elképzeléseiről. Ennek teljesítése a Kamarában, a Foglalkoztatók szervezetein és közvetlen kapcsolatok fenntartásával és a végzett hallgatók megkérdezésével lehetségesek.

Az Észak-magyarországi régió a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében jelentős, diplomás munkahelyet is teremtő fejlesztést tervez. A Regionális Operatív Programokba való egyetemi bekapcsolódás pontos prognózist jelenthet, amit a végzős pályakezdők felé lehet közvetíteni.

A régió felzárkóztatását nagyban segítené a legtehetségesebb hallgatók megtartása, például az Egyetemhez kapcsolódó inkubátorház létesítésével, kiemelkedő helyi ösztöndíjak bevezetésével, szponzori tevékenység koncentrálásával.

1.3.2.5. Az egyetemi innovációs tevékenység feltételeinek alakulása

Az Egyetemnek a műszaki és társadalomtudományi területeken a K+F új feltételrendszerével kell számolnia. A pályázati programok ösztönzik az ipar, a szolgáltatás és a tudományos műhelyek együttműködését, ehhez forrást is biztosítanak. Egyetemi szinten a kis- és középvállalkozásokkal való kapcsolatot egy - az innovációs alapot is figyelembevevő - szolgáltató cég létrehozása intenzifikálhatná. Az innovációs szervezetek állami támogatása rövidesen megszűnik, továbbvitelük spin-off cégek alapításával lehetséges. Továbbra is


37

kedvezőek a feltételek a magáncégekbe vitt munkák Egyetemre történő visszahozatalára, Egyetemhez kötődő működés kialakítására. Bevételek terhére egyetemi tulajdonú cégek alapíthatók.

A tudományos pályázatok elnyerésének feltételei között növekszik a tudományos minősítettség szerepe, ezért ennek növelése ebben a metszetben is kiemelten támogatandó.

1.3.2.6. Fejlesztési lehetőségek, beruházások

A felsőoktatás 2007-2013. évek között kizárólagosan saját bevételre és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv ágazati és regionális forrásai pályázat útján történő elnyerésére számíthat. Tárca szintű fejlesztési keretek a PPP konstrukcióban épült infrastruktúra bérleti díjának meghatározott részére nyújtanak fedezetet. Az intézménynek mind intézményi szinten, mind a szervezeti egységek szintjén olyan projektekkel kell rendelkezni, amely ezen Intézményfejlesztési Tervben foglalt célokat kívánják támogatni. A bevételszerzés többletei fordíthatók egy koherens felújítási program lépcsőzetes megvalósítására.

1.3.2.7. Verseny kiéleződése a felsőoktatásban

A csökkenő hallgatói létszám kiélezi az érdeklődők megnyerésére irányuló intézményi versengést, amelyben elérhető siker a jelen fejlesztési terv végrehajtásával alapozható meg. Sokszorozza a kihívást, hogy hátrányból indulunk, amit a térség relatív elmaradott helyzete, a tudományos potenciál lelassult fejlesztése, a jelentős belső adósságállomány, a publikált sorrendekben megjelölt egyre romló pozíció is jellemez. A Miskolci Egyetem szövetségek kötésével, kiemelkedő infrastruktúrával, környezetével, versenyképes oktatási és innovációs teljesítményével, kiemelt szolgáltatási színvonalával, pozitív média-vélemény kialakításával szerezhet megerősített pozíciókat.

1.3.3. Az egyetemi fejlődés célrendszere, a jövőkép aktualizálása

A Miskolci Egyetem küldetésnyilatkozatát a tudomány fejlődési tendenciái, a globális, a hazai, valamint a regionális társadalmi elvárások és a felsőoktatás Európai integrációval együtt járó változási tendenciáihoz való alkalmazkodás határozza meg oly módon, hogy az átalakulás a 270 éves hagyományok megőrzésével történjen, a szakmai tisztesség, a tudomány etikája a társadalmi kohézió, mint alapértékek tiszteletben tartásával. A Miskolci Egyetem országos kiterjedésű képzési rendszert működtet, amely egyre jobban koncentrál az Észak-magyarországi és szomszédos régiók, a határon túli magyar lakta területek értelmiségének, szakembereinek képzésére az itteni munkaerőpiac sajátos szakemberigényének magas színvonalú kielégítésére. Kutatási-fejlesztési tevékenysége a régió befektetési, fejlesztési programjaihoz úgy kapcsolódik, hogy intenzívvé kívánja tenni a vállalkozások és az Egyetem kapcsolatát elsősorban a versenyszférában szokásos eszközökkel. Elkötelezett a tudásigényes munkahelyek teremtésében, a kiválóan végzett hallgatók régiónkban való megtartása, színvonalas foglalkoztatása, vállalkozás alapítása (inkubátorház) vonatkozásában. Társadalomtudományi területeken részt vesz az egyetemes kulturális értékek megőrzésében, továbbadásában, a kulturális centrum funkció kialakításában. Értékként őrzi az emberek közötti szolidaritást, a különbségekből adódó esélyegyenlőség biztosítását, a lehetőségekben korlátozottak felzárkóztatását. Minden formát felhasznál, hogy saját és környezetének eredményeit megismertesse a média korszerű eszközeivel határon belül és a nemzetközi közvéleménnyel. Cselekvéseiben a versenyképesség és a minőség prioritását hangsúlyozza, és annak megfelelően működteti a társadalom által biztosított erőforrásait.

A küldetésnyilatkozatból vezethető le a Miskolci Egyetem fejlesztési programja, a közép és hosszabb távon elérendő célrendszer.


38

A 2020-ig elérhető jövőképet és annak elérési módjait a Szinergia Kft. cég 140 egyetemi munkatárssal, hallgatók és doktoranduszok egyeztetésével fogalmazta meg, amelyet a következőkben röviden összefoglalunk. A célrendszer a képzés, az innováció és a szolgáltatás tevékenységeinek fejlesztésére fókuszál. (A szóhasználatban a vevő alatt a hallgatót, ügyfél alatt a szolgáltatásokat igénybe vevőket kell érteni).

A) Kulcs kihívások a 2020-ig tartó időszakra:

− a felsőoktatási reform és a nemzetközi felsőoktatási piac új versenyhelyzetet teremt;

− változnak a képzéssel szembeni tartalmi és formai igények és elvárások;

− demográfiai változások következnek be;

− humán erőforrás állapota;

− az Egyetem belső működésének jelentős anomáliái;

− az állami szerepvállalás anyagi része csökken, szabályozó szerepe nő, és ezzel együtt az Egyetem kiszolgáltatottsága és önálló forrásteremtési igénye nő;

− az NFT-k és az EU prioritásai az innováció előtt álló lehetőségeket bővítik, a fejlesztési források megszerzése és hasznosítása kulcsfontosságú képességgé válik.

B) Stratégiai időhorizont

A 2007-2020-as időszakot két szakaszra bontjuk, az első szakasz a 2007-2013-ig terjedő, a második szakasz pedig a 2013-2020-ig tartó idő intervallum.

Az első szakasz (2007-2013) meghatározó tényezői: Románia, Bulgária EU-s csatlakozása, új típusú együttműködés a határ mentén; felsőoktatási versenyhelyzet kialakulása és erősödése; az NFT II. programból erőforrások elnyerése; az új képzési rendszer bevezetése. A második szakasz (2013-2020) főbb tényezői: az Egyetem vezetőinek 75 %-a cserélődik; kialakul a hálózatos együttműködés a térség felsőoktatási intézményeivel és piaci szereplőivel; lendületet vesz a térség gazdasági fejlődése.

C) A Miskolci Egyetem jövőképe 2020-ig

A Miskolci Egyetem 2020-ban az európai felsőoktatási térség versenyképes szereplője.

− Nemzetközileg versenyképes kutatóegyetem, amelyet széles körben ismert és elismert, magas színvonalú innovációs tevékenység alapoz meg.

− Az Egyetem az Északkelet-magyarországi régió meghatározó szereplőjeként felelősséget érez és vállal a régió fejlesztéséért, saját eszközeivel törekszik a térség fejlesztési és képzési igényeinek kielégítésére.

− Versenyképességének biztosításához a kompetencia alapú felsőoktatási hálózatépítés generáló eleme.

− Az európai értékek közvetítőjeként valamennyi tevékenységében a minőséget helyezi előtérbe.

− Az Egyetem ügyfélközpontú szervezetet működtet és megteremti az egyéni és a szervezeti, valamint az Egyetem egészére vonatkozó és részterületek által képviselt érdekek összhangját.

A régió meghatározó szereplőjeként az Egyetem elkötelezett a fiatalok régióban való megtartása mellett, ezért őket piacképes tudáshoz segíti; hozzájárul a régió versenyképességének növeléséhez azáltal, hogy vonzó partnere lesz a régióba települő,


39

munkahelyteremtő vállalkozásoknak, és aktívan részt vesz a területfejlesztésben; továbbá hozzájárul a régió kulturális vonzerejének növeléséhez, és ezen keresztül az életminőség javításához.

Együttműködésében az Egyetem a nagytérségi képzési és kutatási hálózat generáló eleme, amely olyan értékekkel és potenciálokkal rendelkezik, amely a nemzetközi versenyben is helyt áll; nemzetközi felsőoktatási intézményekkel közösen fejleszti innovációs és képzési tevékenységét.

Az Egyetem minden tevékenységi területén a minőséget tartja szem előtt; a régió igényeinek megfelelően általános, széleskörű képzési palettát nyújt, ezen felül a különböző tudományterületek összekapcsolásával változatos, egyedi képzési programokat kínál; egyedi területeken, saját tudásbázisára épülő, a régió határain túlmutató vonzerővel rendelkező, széles körben ismert és elismert oktatási-kutatási műhelyeket működtet.

Szervezeti működésében az Egyetem képes arra, hogy a külső környezetből jövő igényeket megértse, és azokra a stratégiai célokkal összhangban megfelelő választ adjon; a munkatársak munkavégzését magas szintű szakértelem és az együttműködés jellemzi, a szervezeti kultúra a teljesítmény elismerésére és a felelősségvállalásra épül; az Egyetem olyan szervezeti működéssel rendelkezik, mely egyrészt tükrözi a munkavégzésre vonatkozó, közösen elfogadott normákat, és megteremti az egyéni és a szervezeti, valamint az Egyetem egészére vonatkozó és részterületek által képviselt érdekek összhangját.

D) Átfogó cél 2013-ra: a regionális tudáscentrum kiépítésének befejezése

A Miskolci Egyetem a 2013-ig tartó időszakban eléri, hogy a folyamatosan változó környezetében, – a belső struktúrák szükséges átalakításával és külső finanszírozási források bevonásával – működési, bevételi nagyságrendje nem csökken, és döntően az időszak első részében (2011-ig) megteremti az Egyetem teljesítmény növelésének, a vevői, hallgatói igények korszerűbb kiszolgálásának feltételeit.

Az Egyetem által nyújtott szolgáltatások szerkezete az 1.3.-1. számú ábrán vázolt módon változik.

1.3.-1. számú ábra. A Miskolci Egyetem által nyújtott szolgáltatások szerkezetének változása

A megjelent és megjelenő kihívásokra az Egyetem a képzési területeken lépcsőzetes fejlesztési programmal válaszol. A Térségfejlesztő Egyetem koncepciójában az értékteremtés forrása a térség oktatási, képzési igényeinek lehető legszélesebb körű kiszolgálása úgy, hogy az intézmény a magas szintű (MSc/PhD) képzéseket a legkiemelkedőbb, komoly innovációs háttérrel rendelkező területekre fókuszálja; továbbá jelentős, speciális és felnőttképzési igényt szolgál ki.

Oktatás

Innováció

Szolgál-tatás

ME 2006

Oktatás

Inno-váció

Szolgál-tatás

ME 2013

• Szolgáltatás tartam• Struktúra • Finanszírozás • Változási képesség


40

A Tudásbázis minőségét maximalizáló Egyetem koncepciójában az értékteremtés forrása – a Térségfejlesztő Egyetem alapjaira építve – az Egyetem széles tudomány területet átfogó tudásbázisának folyamatos mélységi és minőségi növelése úgy, hogy az intézmény széles alapképzésére építve, országos és nemzetközi szintű igényeket kielégítő, széleskörű MSc és PhD portfolióval rendelkezik A közös stratégiai elemek az alábbiak:

− az oktatási szerkezet megújítása és az átjárhatóság biztosítása, a képzés minőségének megőrzésével;

− a hallgatói / munkaerőpiaci igények erősebb megjelenítése és érvényesítése;

− a BSc / MSc átlépési feltételek rögzítése;

− az állami finanszírozás hagyományos csatornákon csökken, előtérbe kerülnek a fejlesztési programok, illetve az innovációs tevékenységgel való együttműködés.

Az optimista célrendszer az akvizíciós képesség megerősítésén keresztül a mester- és a felnőttképzésben résztvevők számának jelentős bővülésére épül, amelyet az 1.3.-2. számú ábra szemléltet.

1.3.-2. számú ábra. A Miskolci Egyetem hallgatói

E) Képzési tevékenység megújításával kapcsolatos célok

A BSc képzés területén

− a lehető legtöbb hallgató megszerzése, vagyis a veszteség minimalizálás stratégiája;

− alapvető cél, hogy azok, akik hat-hét félév után a munkaerőpiacra akarnak lépni, gyakorlatorientált, piacképes tudást szerezhessenek

− a képzési kimenetek folyamatos felülvizsgálata, mert a BSc-vel szemben támasztott munkaerő-piaci igények komoly kihívást jelentenek az Egyetem számára.

Térségfejlesztő Egyetem koncepciója Tudásbázis minőségét maximalizáló

BSC

Felnőttképzés**

MSC / PHD

1.

2.

3.

Minimális terv

Optimista terv

FÓKUSZ:

• Régió igényeire alapozva

• BSc hallgatók létszámának maximalizálása

• MSc a jelenlegi specialitásokra építve

• Felnőttképzés súlyának megőrzése

FÓKUSZ:

• Országos vonzáskörzet

• Erős K+F háttérre építve a máshol végzett BSc hallgatókra alapozott MSc képzés

• Felnőttképzés intenzív növelése

2013 „A” 2013 „A++”

60%

40%

8000 fő

Össz.: 13500 hallgató

Össz.: 10000 hallgató Össz.: 13000 hallgató

5500 fő 7000 fő

2006

3500 fő

1500 fő

5000 fő

2500 fő

3500 fő

*Levelező és távoktatás ** + Felsőfokú szakképzés, üzleti akadémiák, MBA

Jelen

Fő

*

Össz.: 8000 hallgató

4000 fő

1200 fő

2800 fő

(proaktív beavatkozás nélküli változat)

Nem elfogadható

Hallgatók száma


41

Az MSc képzés területén

− a jelenlegi akkreditációs keretek között minél több szak indítása;

− könnyű átjárhatóság biztosítása a saját és a partnerek alapképzéseiről a mester szintre;

− MSc szakok indítása kompetencia alapú hálózatra építve;

− interdiszciplináritásra épülő, unikális MSc szakok indítása érdekében akkreditációs folyamatok indítása:

műszaki tudományterületeken a külső környezethez (regionális és országos szolgáltatási kereslethez) illeszkedő portfolió kialakítása,

közgazdasági és jogi területeken a versenypozíció megőrzése, bölcsészet- és társadalomtudományi területeken olyan képzések indítása, amelyek

a közösségi szolgáltatások nyújtásához és állami adminisztrációs tevékenységek működtetéséhez kapcsolódhatnak, továbbá magas színvonalú általános műveltséggel és kommunikációs készséggel rendelkező szakemberek képzését teszik lehetővé a munkaerőpiac több szegmense (média, közintézmények, vállalkozói szféra stb.) részére;

egészségügy tudományterületen a hagyományos képzések mellett megjelenik a bio-mérnök, diplomás ápoló stb. képzés is.

A felnőttképzés és a szakirányú továbbképzés területén, versenyelőny megszerzése érdekében

− horizontális integráció, vagyis néhány, meglévő speciális tudásra épülő programon túl alapvetően a tudományterületek közötti együttműködésre épülő új felnőttképzési programok indítása;

− vertikális (adott szakterületen belüli) portfolióbővítés, például jogi alapképzés elindítása, tanárképzésben a követő képzések megvalósítása, a felsőfokú szakképzés kiterjesztése a roma integráció elősegítése érdekében, nemzetközi együttműködésben olyan közös képzések elindítása, amelyek a társintézményekben meglévő átadható kompetenciákra építenek – proaktív kapcsolatépítés

− új értékesítési stratégia megfogalmazása, új potenciális vevői körök és igények feltárása.

Régiós felsőoktatási hálózati együttműködés, Felsőoktatási Stratégiai Szövetség néven, amely egyrészt jelent együttműködést a képzésben:

− a főiskolákon (Nyíregyházi Főiskola, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézete) BSc szinten végzett hallgatók fogadása MSc szintre Miskolcon,

− a Debreceni és a Kassai Egyetem vertikális BSc-MSc és horizontális együttműködés a BSc és MSc új szakjain (pl. villamosmérnök)

− tanárképzés mester szintjének közös akkreditálása, feladatmegosztás a diszciplináris és a tanár képzés szintjein;

másrészt jelent együttműködést a hallgatói mobilitásban:

− párhuzamos képzések,

− vendéghallgatói jogviszony,

− gyakorlatok szervezése.


42

F) Az innovációs tevékenység megújításával kapcsolatos célok

A jövőben az innováció az Egyetem dinamizálásában kulcsszerepet kap, mert

− a saját bevételének növelésével hozzájárul az Egyetem súlyának megtartásához;

− hozzájárul a mesterképzés és a felnőttképzés bővülését megalapozó szellemi műhelyek létrehozásához;

− olyan új készségeket és képességeket honosít meg, amely az Egyetem fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges források bevonását teszi lehetővé;

− biztosítja, hogy mind az Egyetem, mind pedig a külső partnerek számára vonzó kutatóhellyé váljon.

Az innovációs tevékenységnek az Egyetem húzó ágazatává kell válnia, pótolva az oktatás visszaeséséből várható térvesztést. A 2 Mrd Ft bevételt legalább meg kell duplázni, a 10-15 nagyvállalat megszerzése, illetve megtartása mellett szükséges a KKV-k intenzívebb bevonása (kooperatív kutatások).

Az innovációs tevékenységnek fókuszáltnak, az oktatási stratégiával együttműködőnek kell lennie, hogy az innovációs eredményekre magas szintű oktatást lehessen építeni. Lehetséges szakterületek: anyagtudomány, nanotechnológia, mechatronika, informatika, alternatív energia, hulladékhasznosítás, romológia, EU-tanulmányok stb.

Az Egyetemnek rendelkeznie kell olyan innovációs készségekkel és képességekkel, amelyek lehetővé teszik a tervezett időszakban a plusz innovációs források bevonását, és ezzel támogatják az Egyetem szerkezet-átalakítását. A lehetséges készségek és képességek közül ki kell emelni a menedzsment képességeket, a projekt alapú működés képességét, valamint a finanszírozási készségeket és képességeket.

Az Egyetemnek meg kell teremtenie az innovációs tevékenység olyan szervezeti és infrastrukturális hátterét, amely vonzó a külső partnereknek és az egyetemi munkatársaknak abban is, hogy az innovációs tevékenységet az Egyetem hatókörében végezzék. Lehetséges utak: egyetemi tudásközpont modell – szervezeti keretek megteremtése, felállítása, vállalkozási szemléletű management, amely szolgáltat, kompetencia központokban saját bevételre alapuló támogató erőforrás biztosítása, önálló infrastruktúra(inkubátor ház, hálózat) központi működtetéssel és (kevesebb) személyzettel.

G) A szolgáltatási tevékenység megújításával kapcsolatos célok

Tisztázni kell a szolgáltatások és a szolgáltatások területén dolgozók szerepét.

− A szolgáltatásoknak az oktatási és az innovációs területek, mint alaptevékenységek igényeit kell támogatniuk.

− Az Egyetem munkatársainak széles körében váljon elfogadottá az, hogy melyek az alaptevékenységet támogató szolgáltatások, és szolgáltató jellegükből fakadóan mi a szerepük, kötelezettségük.

− A szolgáltatások igénybe vevői legyenek készek és képesek megfogalmazni az elvárt szolgáltatásokkal szemben támasztott követelményeiket.

− A szolgáltatásokat hatékonyan kell működtetni, amely feltételezi, hogy professzionális vezetők állnak a szervezeti egységek élén, különválik az irányítói és a szolgáltató szerepkör, tisztázottak a szerepek, a felelősség- és hatáskörök, valamint tisztázottak az elvárások.


43

Szemléletváltásnak kell bekövetkeznie a szolgáltatások területén, a belső szolgáltatásokat értéknek kell tekinteni, meg kell jelennie a professzionális szolgáltatás-nyújtás igényének. Teret kell nyernie a szolgáltató szellemnek; az igénybe vevő belső ügyféllel ugyanúgy kell eljárni, mintha külső lenne, továbbá érvényesülnie kell a költség-hatékonyságnak.

Szükséges a szolgáltatási portfolió fejlesztése a belső és külső ügyfelek igényei alapján szükséges. Lehetséges elemek: potenciális ügyfelek (hallgatók, vállalatok) bevonását támogató tevékenységi kör megerősítése; egységes pályázati háttér megteremtése; technológia transzfer központ működtetése; belső és külső marketing megerősítése.

A szolgáltatások területén is szükséges a teljesítmények mérése és értékelése. A szolgáltatás előállítási költségeit a ténylegesen igénybe vevőknek kell fedezniük, az igénybevételre vonatkozó előzetes megállapodás alapján. A teljesítmények mérésének és értékelésének elősegítése érdekében valódi versenyhelyzetnek kell létrejönnie, megfelelő érdekeltségi rendszerrel és folyamatos visszacsatolással.

A fenti feladatok időbeni ütemezését az 1.3.-3. számú ábrán szemléltetjük.

1.3.-3. számú ábra. Stratégiai időhorizont


44

2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA A Miskolci Egyetem jövőbeni működése csak akkor lehet eredményes, ha a szűkülő erőforrások, beiskolázási piac negatív hatását olyan együttműködési rendszer (Felsőoktatási stratégiai szövetség) kialakításával ellensúlyozza, ami a forrásbevonás mellett épít a szellemi műhelyek együttműködésére, az abból adódó előnyökre, szinergiákra, a források iránti pályázási potenciál erősítésére.

Az együttműködés három szinten fogalmazható meg:

− A Miskolci Egyetem karai közötti együttműködés a képzésben és az innovációban.

− Az Észak-magyarországi régió felsőoktatási intézményeinek együttműködése.

− Együttműködés az EU felsőoktatási térségének egyetemeivel és a csatlakozó szomszédos országok felsőoktatásával.

A kari együttműködést a Bologna rendszerű képzésben, elsősorban a master szinten kialakítandó szak, szakirány rendszer indokolja, ahol a piacképes szakok különböző diszciplinák egybeépítésével számolnak. Külön stratégiai megfontolást igényel a finanszírozott hallgatói létszám évenkénti pályázatokkal való megszerzése és az ebből adódó lehetőségek szerinti szakindítás koncepciójának kialakítása. A jelentkezők száma miatt szüneteltetni kell képzéseket, gondoskodni kell az oktatói (tanszéki) kapacitások lekötéséről, pl. kötelező bevételszerző tevékenység előírásával. Az Egyetem universitas jellege biztosítja azt a lehetőséget, hogy a BSc/MSc átmenetnél a hallgatók képzési területet válthassanak a későbbi sikeres elhelyezkedésük érdekében. A szakirányok kialakítása szintén több kar együttes szakmai előkészítő munkáját igényli.

A régió felsőoktatási intézményeinek stratégiai együttműködése nemcsak az intézmények érdeke, de jótékonyan hathat a régió gazdasági-társadalmi átalakulására, tőkevonzó képességére. A hálózatos együttműködés lehetőségei az Ftv.-ben biztosított két- vagy többoldalú megállapodásra, illetőleg a közös diploma kiadásra, a vendéghallgatói jogviszony és a párhuzamos képzésben való részvétel lehetőségére alapozhatóak. Nincs szükség erőltetett szervezeti struktúrák létrehozására, ugyanakkor a konzorcionális együttműködésben részt vehetnek a régió gazdasági szereplői is. A Miskolci Egyetemnek kezdeményező szerepet kell vállalnia a régió felsőoktatási intézmények együttműködési formájának kialakításában. A képzési együttműködés javasolt formái:

− A főiskolákon (Szolnoki Főiskola, Nyíregyházi Főiskolai, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, BGF Salgótarjáni Intézete) BSc szakokon végzett hallgatók számára MSc képzésben való részvétel ajánlása a Miskolci Egyetemen.

− A Debreceni és Kassai Egyetem BSc szakjain tanuló diákok számára választék kínálása a Miskolci Egyetemen, együttműködés MSc szakok indításában.

− A tanárképzés új rendszerében a főiskolákon tervezett mesterszakok fejlesztésével egyidőben közös modulok kidolgozása a tanári mesterség tárgyainál (pl. pedagógia, pszichológia, módszertan, stb.). Lehetőség a diszciplináris képzésekre épülő tanárképzés együttes akkreditációja, illetőleg a diszciplináris szakok mellé a tanári szakok felvétele. A hagyományos tanárképzésen túlmenően erősödhet a szakmai tanárképzés (műszaki, közgazdasági tanár stb.). Új tanszékek alapítása helyett a vendéghallgatói jogviszony vagy a részképzés jelenthet kapacitás kihasználást, illetve párhuzamos tanszéki bővítés elkerülését.


45

− A régió kulturális helyzete alapján első lépésben létre kell hozni olyan sajátos formákat, amely kifejezi a régió multikulturális jellegét (pl. nyári egyetemek rendszere).

A hálózatos együttműködésben a hallgatók mobilitásával számolunk, a részképzésekhez minden intézmény rendelkezik oktatási és kollégiumi kapacitással.

A hálózatban együttműködő intézmények, az NFT II. programjaiban pályázók képesek lesznek erősíteni a térség szellemi potenciálját, tudásalapú munkahelyek teremtését, innovációs centrumok létrehozásának esélyeit.

A Miskolci Egyetem regionális beiskolázási körétől eltekintve oktatási-kutatási színvonalát úgy alakítja, hogy azzal az Európai Felsőoktatási Térség versenyképes intézménye legyen, miközben illeszkedik a kompatibilis többciklusú oktatási rendszerbe, kialakítja kutató és szolgáltató egyetemi funkcióját, ezzel erősíti ezek hatását a régió gazdaságának fejlesztésében, a tudásalapú munkahelyek létrehozásában érdekelt befektetők vonzásában.

A nemzetközi kapcsolatokban új dimenziót jelent az EU-hoz a közeljövőben csatlakozó országok tekintetében, hiszen határok nélkül megjelenhetnek érdeklődők a magyarlakta területekről, de a nem anyanyelvhez kötött érdeklődők köréből is a magyar felsőoktatásban. A képzés minden szintjén számítunk az érdeklődésre. Az érdeklődés reális, hiszen a csatlakozó országokban a magyar nyelvű felsőoktatás kimenete továbbra is bizonytalan.

2.1. A képzési szerkezet átalakítása

2.1.1. Hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének ütemezése

A Miskolci Egyetem az oktatási egységek – nyolc kar, egy intézet – eltérő képzési struktúrája miatt a hagyományos, duális képzés szakjainak kifutási ideje igen változatos. A karok többségén a hagyományos rendszer szerinti öt éves egyetemi és a három éves főiskolai szakok magasabb évfolyamai is vannak még, amelyek fokozatos befejeződése után kezdődött a bolognai rendszerű, lineáris képzés. Ebből adódóan, a kifutó rendszer miatt néhány évig a hagyományos, a kredites és a bolognai rendszerű képzés „szimultán” módon folyik.

A képet tovább tarkítja, hogy a karok nem azonos időben kezdtek áttérni az új rendszerre. Azokon a karokon, ahol 2005. őszén még a hagyományos rendszerben vették fel az öt éves, egyetemi szintre jelentkezőket, és csak 2006-ban kezdték meg a lineáris képzést, legjobb esetben is csak 2010. utánra várható a régi képzési szerkezet megszűnése.

Nagyobb körültekintést a régebbi mintatantervtől bármilyen okból lemaradó, tanulmányaikat időközben megszakító, „évkihagyó” hallgatók igényelnek majd. A hagyományos képzésre 2005-ben első évfolyamra felvett, tanulmányaikat megszakító hallgatók ügye viszonylag egyszerűen megoldható, mivel ők – saját helyzetüket és a lineáris képzés bizonyos előnyeit (korábbi munkába állás lehetőségét, a gyakorlat orientált képzés nyújtotta könnyebbségeket) mérlegelve – az új rendszerre áttérve kívánják folytatni tanulmányaikat.

Nagyobb gondot okoz majd azon felsőbb évfolyamos hallgatók helyzetének rendezése, akik valamilyen ok miatt nem képesek a hagyományos rendszerű képzésüket a többiekkel befejezni. Nagyobb létszámú ilyen hallgatók esetén természetesen egyszerűen csak a képzési idejük növekszik meg, vagyis a hagyományos képzés kifutása az adott szakon későbbre, esetleg 2010. utánra tolódik. A kisebb létszámot képező, néhány lemaradó, hagyományos, felsőbb évfolyamos hallgató esetében az egyéni tanrend szerinti oktatás a legjobb megoldás. Az ilyen kivételes esetek kari hatáskörben megoldhatók.


46

A fentiek alapján tehát a hagyományos képzések kifutása karonként, szakonként eltérő időpontra várható. Központilag, intézményi szinten csak az ügyek kezelésének módját lehet átmeneti rendelkezésekkel szabályozni.

A hagyományos rendszerű képzések oktatási egységenkénti kifutásának várható idejét a következőkben tekintjük át.

A Műszaki Földtudományi Karon 2005-ben indultak utoljára a korábbi képzési rendszer szerinti szakok. Az 5 éves képzés keretében – amennyiben minden hallgató tíz szemeszter alatt elvégzi tanulmányait – 2010-re várható a régi képzési szerkezet szerinti oktatás befejezése. De ismerve a realitásokat, a kreditrendszer adta szabadságot, hanyagabb hallgatók esetében előforduló figyelmetlenséget, leghamarabb 2012-re várható a teljes kifutás az egyetemi szintű képzések esetében. A hagyományos képzési szerkezetben tanuló hallgatók létszámának csökkenése a karon évente 80-120 főre várható.

A Műszaki Anyagtudományi Karon az elsők között, már 2005. őszén áttértek a kétlépcsős, lineáris képzésre, így a jelenleg folyó hagyományos (egylépcsős) okleveles anyagmérnöki, fizikus mérnöki és a kohómérnöki képzésben résztvevők döntő többsége három tanév múlva, 2009-ben kap diplomát. Anyagmérnöki BSc szinten jelenleg már a 2. évfolyamot oktatják.

A Gépészmérnöki és Informatikai Karon 2005 őszén indultak BSc képzések. A hagyományos képzésből lemaradó első évesek nagy része azt választotta, hogy betagozódott az új képzési formákba. A kisszámú megmaradónak helyettesítő tárgyakat kerestünk, és koncentrált csoportokat szerveztünk, esetenként keresztféléves rendszerben, hogy minél hamarabb átsegítsük őket a váltáson és érdemi teljesítmény, biztos tudás birtokában lépjenek ki diplomával az Egyetemről. A hagyományos, egyetemi szintű képzés ezek szerint normál esetben 2009-ben zárul.

Az Állam - és Jogtudományi Kar fő szakja a jogászképzés, amelynek az a sajátossága, hogy – legalábbis egyelőre – osztatlan képzés maradt. E helyzet fenntartását támogatjuk és kívánatosnak tartjuk mindaddig, amíg a bachelor oklevél munkaerőpiaci pozicionálása meg nem történik, amely még Európa-szerte is várat magára. A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése ilyenformán a karon úgy alakul, hogy egyedül az igazságügyi ügyintéző szak a kifutó, amely két év múlva fejeződik be. Minthogy ezt hézagmentesen váltja fel a lényegében változatlan tartalmú és szerkezetű igazságügyi igazgatási (BSc) szak, a régi szak kifuttatása kapcsán csak a visszamaradó hallgatók tanulmányi problémáit (pl. a tanterv különbségeiből fakadó különbözeti vizsgákat) kell kezelnünk. Úgy tűnik, hogy az ebben érintett hallgatók szívesen térnek át a BSc szakra, tehát a két év lejárta után nem kell fenntartanunk a hagyományos főiskolai képzést az egyre fogyatkozó hallgatói kör számára.

Koncepcionálisan azonban fel kell készülnünk arra a – várhatóan középtávon beálló – helyzetre, hogy a jogászképzés is kétlépcsőssé válik.

A Gazdaságtudományi Karon a kifutó rendszerű képzés esetében 2009-ben, a kiegészítő képzésen, pedig 2010-ben fejeződik be az oktatás.

A Bölcsészettudományi Kar Tanácsa 2005. novemberében fogadott el határozatot, amelyben a 2006. előtt felvett hallgatók számára tanulmányaik teljes befejezésére a 2010/2011-es tanév végét jelölte meg határidőként. Ezen kívül szabályozta a tanulmányok folytatásának, valamint a BA-képzésekre való átvételeknek a feltételeit.

A Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben a hagyományos képzési rendszerben az utolsó kifutó évfolyam 2010-ben diplomázik. Néhány évig még fenn kell tartanunk ezt a képzési rendszert, hogy az esetleges évhalasztók befejezhessék tanulmányaikat.


47

Az Egészségügyi Főiskolai Karon a Diagnosztikai képalkotó szakon 2008-ban, a Védőnő és Gyógytornász szakon pedig, 2009-ben fejeződik be a hagyományos képzés.

A Comenius Tanítóképző Főiskolai Karon a tantervek és a tantárgyi programok korszerűsítő átdolgozását és fejlesztését kell elvégezni a szaktudományi, művészeti, a mesterségbeli (tanító, óvodapedagógus) tudás, valamint az általános műveltségi (értelmiségi) lét területén. Így a hagyományos képzéseinket továbbra is fenntartjuk, megszüntetésüket nem tervezzük.

2.1.2. Alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei

A magyar felsőoktatás 2006 szeptemberétől – a művészeti képzés kivételével – átállt a Bologna rendszerű, többciklusú rendszerre, ezzel Európa országainak első 1/3-ába került az új képzési rendszerben lévő hallgatók számát illetően. Az alapképzésben 101+(1) alapszakot alapítottak, a korábbi 413 szak széles bemeneten alapuló redukálásával. A szakokat alapítani kellett, melyben a hagyományos képzésben érdekelt intézmények konzorciumai vettek részt. A természetismeret alapszak alapítására nem volt vállalkozó (ezért javasoljuk ezt Sárospataknak).

Az intézmények 101 – rendeletben foglalt – alapszak indítására adhattak be szakmai előterjesztést. A művészeti képzésnél az átállás 2007-ben történik meg. A BSc képzésben szakirányok indíthatók a MAB engedélyével (oklevélbe beírható) vagy saját hatáskörben (oklevélben zárójelben közölhető). A szakirány választást orientálhatja a munkaerő-piaci kimenet vagy az MSc szinten tovább tanulni vágyók választása. A kormányrendelet tartalmazza, hogy az alapszak rendszer felülvizsgálatára 2007-ben kerülhet sor. Összefoglalva: a BSc képzések szerkezete a konzorciális alapítás miatt hasonló, a diplomákat azonosan kell értékelni, de a valódi értékelésben szerepelnek az adott intézmény adottságai (pl. infrastruktúra, oktatási potenciál, stb.).

Az alapképzés 180-210 kredit megszerzését feltételezi, időtartama 3-4 év lehet. Egyes szakokon (pl. agrár, üzleti) a három év után félév akkreditált gyakorlóhelyen eltöltött idő kötelező.

Az OM által, a Miskolci Egyetemen indításra engedélyezett alapképzési szakok és szakirányok felsorolását karonként a 2.1.-1. számú táblázatban adjuk meg.

A Miskolci Egyetem karai meghatározták a szakirányok választásának kritériumait, így a hallgatók belépésükkor ismerik a szakirányok választásához teljesítendő feltételeket. Az indítandó csoportok létszámára vonatkozó előírások rugalmasan kerültek meghatározásra.

A karok újabb BSc szakok indítását tervezik:

Gépészmérnöki Kar

− mechatronikai mérnök alapszak (MAB határozat száma: 2006/7/IX/18.)

Egészségügyi Főiskolai Kar

− ápolás és betegellátás alapszak, ezen belül szülésznői és sügősségi betegellátó szakirány (előkészítés alatt)

Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

− alkotóművészet és muzikológia alapszak (MAB határozat száma: 2006/7/IX/1/21.)

− előadóművészet alapszak (MAB határozat száma: 2006/7/IX/1/21.)


48

Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar

− művészetek, műveltségi tanár alapszak

− természetismeret tanár alapszak (alapítás kezdeményezés)

− gyógytornatanár alapszak

A BSc szakokkal kapcsolatos további tennivalók elsősorban a gyakorlati háttér felújítása, akkreditálható gyakorlóhelyek feltárása, megállapodások kötése a versenyszféra szereplőivel gyakorló helyszínek biztosítása érdekében.

Új BSc alapszak alapítására a logisztika alapszak vonatkozásában érkezett javaslat.

Rendkívül fontos, hogy az Egyetem folyamatosan tájékoztassa a munkaerő-piaci szereplőket a várható alapdiplomás kibocsátásról, a várható minőségről, a hallgatók felkészültségének minden jellemzőjéről. Fórumokat kell működtetni arra, hogy a tananyagok ismertek legyenek, célszerű, ha arról a munkaerő-piac szereplőinek véleményét is beszerezzük. A felhasználói szféra informáltságától függ leendő diplomásaink elhelyezkedése.

2.1.3. Mesterképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei

A mesterképzés szakjainak alapításánál az Ftv. nem írja elő konzorciumok alakítását, azt a képzési és kimeneti követelmények elfogadtatásával egy intézmény is kezdeményezheti. A Miskolci Egyetem a mesterszakok esetében törekszik a szakjai alapításánál együttműködni a társintézményekkel, ahol azonban képzésünk egyedi jellegű, ott intézményünk kezdeményezte a szak alapítást (pl. Műszaki Földtudományi és Műszaki Anyagtudományi Karok nyolc szakja esetében). A Miskolci Egyetem három indításra is engedélyezett és benyújtott hat szakjával késésben van.

A szakok akkreditációját fel kell gyorsítani, mert:

− 2007 szeptemberében indítható szakok elsősorban a már főiskolát végzett diplomások számára (csak költségtérítéssel),

− az akkreditált szakok üzenetet jelentenek a régió felsőoktatási intézményeiben BSc szinten tanulók számára továbbtanulási perpektívájuk kijelölésénél,

− 2008 szeptemberében már megjelennek alapdiplomás végzettségűek, akiknek a szak-kínálatot 2007. végén kell rögzíteni a felvételi tájékoztatóban,

− az MSc finanszírozott keretszámainak elosztása pályázati rendszerben történik, amire fel kell készülni.

Az elindítható MSc szakok listáját a 2.1.-2. számú táblázat mutatja be.


49

2.1.-2. számú táblázat. Az indítható mesterképzési (MSc) szakok listája

Kar Támogatott, indítás alatti mesterszakok

MAB határozat száma Megjegyzés

bányászati és geotechnikai mérnöki 2005/10/VII/4/16. –

hidrogeológus mérnöki 2005/10/VII/4/17. –

előkészítéstechnikai mérnök 2005/10/VII/4/18. –

földtudományi mérnöki 2005/10/VII/4/19. –

olaj és gázmérnök 2005/10/VII/4/20. –

MFK

környezetmérnöki –

anyagmérnöki 2006/3/VIII/3/6. nyilvántartásba véve MAK

kohómérnöki 2006/3/VIII/3/7. nyilvántartásba véve

A Szinergia Tanácsadó Kft-vel elvégzett elemzések alapján Egyetemünk szakértő csoportjai a képzési profilok kialakításánál a következő javaslatokkal éltek:

− Ne szüntessünk meg semmilyen olyan – ma egyetemi szintű – képzési profilt, amelynek oktatására felkészültünk és amelynek kutató-egyetemi háttere kialakult, amely iránt az érdeklődés megvan, illetve prognosztizálható.

− A szakok, szakirányok felépítése ne csak jelenlegi kapacitásunkat vegye figyelembe, a kimenet felől (munkaerő-piac) építsük fel az ismeretanyagot és a készség alakító formákat.

− A képzési profilbővítésnek koncentrálnia kell a régió, az ország, a technika, a társadalom által felvetett kihívásokra, például:

anyagtudomány fejlődése,

technológiai fejlődés (ezen belül kiemelten a mechatronikai és nanotechnológiák, technika szerepe a gyógyításban, távközlés, stb.),

információ technológia fejlődése,

a szolgáltató szféra erősödése a termelési szférával szemben (pl. az ország tranzit jellegéből következő logisztikai fejlesztés),

alternatív energiaszerzési rendszerek terjedése,

fenntartható fejlődés, kiemelten az eregiahordozók és a környezetvédelem,

társadalom elöregedésével kapcsolatos feladatok,

életminőség, megelőzés,

roma népesség arányának növekedése,

eltérő szervezeti kultúrák együttélése.

A továbbiakban bemutatjuk a mesterszakok előkészítésének helyzetét és a tervezett szakirányokat, amelyeket egyetemi szinten össze kell vetni a stratégiai prioritásokkal. A szakok, szakirányok belső engedélyeztetésénél a „kimenet felőli” értékelés is kapjon szerepet.


50

A Műszaki Földtudományi Karon tervezett szakirányok:

− Hulladék és vízgazdálkodási szakirány,

− Környezettechnikai és környezetmenedzser szakirány.

A tervezett mesterszakok szakalapítása részben önállóan, részben konzorciumban megtörtént. A mesterszakok szakindítási dokumentációi várhatóan 2006. év végére elkészülnek és engedélyezésre a MAB-hoz benyújtásra kerülnek. A szakindítás személyi, tárgyi feltételeivel, a jelenlegi elvárások szerint, a kar rendelkezik. Amennyiben a mesterszakok indítására az engedélyt a kar megkapja, azok kísérletként egy-két szak esetében 2007-ben, de reálisan és terveink szerint 2008-ban indulhatnak. Tekintettel arra, hogy a szakterület, a felhasználói kör hazai specialitása következtében a kar által gondozott mesterszakok képzése csak a Miskolci Egyetemen várható, terveink szerint a BSc-képzésben végzettek 50-70 %-ának megfelelő létszámkeretre lesz szükség az MSc képzési szintre. Ez indokolt, mivel más hazai intézményben BSc fokozatot szerzettek is jelentkeznnek a karon folyó mesterképzésre. Erre vonatkozóan a hallgatói keretszámok tervezését már most meg kell kezdeni.

A Műszaki Anyagtudományi Karon az anyagmérnöki és a kohómérnöki mester (MSc) szakok rendelkeznek akkreditációval és indítási engedéllyel. A kar MSc képzésre a jövő tanévtől 2007-től kezdve fogadhat jelentkezőket.

A kohómérnöki MSc szakon négy szakirány, valamint ezek mellett további hat kiegészítő szakirány választható.

− A Kohómérnöki szak szakirányai:

Fémelőállítási és hulladékfeldolgozási szakirány,

Öntészeti szakirány,

Képlékenyalakítási szakirány,

Energiagazdálkodási szakirány.

A Kohómérnöki szak kiegészítő szakirányai:

Anyaginformatikai kiegészítő szakirányai,

Anyag-és szerkezetdiagnosztikai kiegészítő szakirányai,

Hulladékgazdálkodási kiegészítő szakirányai,

Minőségirányítási kiegészítő szakirányai,

Ipari marketing menedzsment kiegészítő szakirányai,

Környezetvédelmi kiegészítő szakirányai.

Az anyagmérnöki MSc szakon öt szakirány, valamint hét kiegészítő szakirány választható.

− Az anyagmérnöki szak szakirányai:

Fémek hő- és felületkezelése szakirány,

Kerámia- és szilikátmérnöki szakirány,

Mechanika-technológiai szakirány,

Polimermérnöki szakirány,

Vegyipari technológiai szakirány.


51

Az Anyagmérnöki szak kiegészítő szakirányai:

Anyaginformatikai szakirány,

Anyag- és szerkezetdiagnosztikai kiegészítő szakirány,

Anyagvizsgálati kiegészítő szakirány,

Hulladékgazdálkodási kiegészítő szakirány,

Ipari marketing menedzsment kiegészítő szakirány,

Környezetvédelmi kiegészítő szakirány,

Minőségirányítási kiegészítő szakirány.

A két, már akkreditált szakra felvehető hallgatók esetleg jelentősen eltérő bemeneti jellemzői mellett is biztosítani tudjuk a választott specializációhoz szükséges alapismeretek megszerzését, valamint a homogén kimeneti tudásszintet. Ennek érdekében a tantervet több jellemző blokkban dolgoztuk ki, amelyek kompenzációs és alternatív modulokat is tartalmaznak.

A fizikus anyagmérnök MSc szak akkreditációja folyó év november-decemberében előkészítés alatt van, 2007. év január-február során kerülhet a Kari Tanács elé.

A Műszaki Anyagtudományi Karon a közeljövőben – a másik két műszaki kar (MFK, GÉK) bevonásával – előkészíthető lesz egy építőanyagipari és szilikátmérnöki mesterszak akkreditációja is. Tervezés alatt áll a biomérnöki mesterszak kidolgozása az Egészségügyi Főiskolai Karral közösen.

A Gépészmérnöki és Informatikai Karon, legkésőbb az első végzős BSc-s évfolyamokhoz illesztve a következő mesterszakok lesznek indíthatók:

− Energetikai mérnök szak,

− Gazdaságinformatikus szak,

− Gépészmérnök szak,

− Logisztikai mérnök szak,

− Mérnökinformatikus szak.

A Mérnökinformatikus és a Gazdaságinformatikus szakok akkreditációs dokumentumait az Egyetemi Szenátus a 2006. novemberi ülésén hagyta jóvá.

Előrehaladott állapotban van a villamos mesterszak indítása. Az informatika területén a távközlés és kommunikációs technikák szakmákban való részvétel.

Az Állam- és Jogtudományi Karon az igazságügyi igazgatási, valamint a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszakok esetében három év múlva már végzősök lesznek, tehát a következő 1-2 évben meg kell teremtenünk a mesterképzés indításának lehetőségét. A még kialakítandó mesterképzési struktúrának egyrészt igazodnia kell (folytatást kínálva) az alapképzési szakokhoz; másrészt igazodnia kell a munkaerőpiaci lehetőségekhez; harmadrészt nem lehet szétaprózott (kapacitásainkat figyelembe véve legfeljebb 3-4 szakra gondolhatunk). Itt kell megfontolnunk az államilag finanszírozott keretszám igénylését.

Új EU-s tagállamként kívánatos lenne mihamarabb kihasználni az angol nyelvű nappali tagozatos posztgraduális LL.M. képzés indításával járó költségelőnyeinket. Nemcsak a külföldi hallgatókra gondolhatunk, hanem a szaknyelvet alaposan elsajátítani kívánó hazai érdeklődőkre is.


52

A Gazdaságtudományi Kar személyi feltételei alapján hat MSc képzést kíván indítani a 2008/2009. tanév 1. félévétől. A MAB 2006. októberi plénumán fogadta el a közgazdasági szakcsoport MSc struktúráját.

A Bölcsészettudományi Karon a mesterképzések képesítési és kimeneti követelményei a társadalomtudományi képzések területén elkészült, a bölcsészettudományoké 2006. novemberében kialakítás alatt áll. Utóbbiak birtokában kezdődik meg a mesterképzések szakindítási eljárásainak indítása, alapvető terveink között valamennyi szakon legalább egy diszciplináris és egy tanárképes mesterszak keretei között, esetleg más intézményekkel közös (joint) szakindítás formájában. Kulturális antropológia szakon a miskolci bölcsészkaron készült el a mesterképzésű szak már elfogadott szaklétesítési dokumentuma, ennek alapján az országban – legalábbis rövid távon – egyedül itt indul kulturális antropológia mesterszak. A bölcsészettudományi képzési terület BSc-alapszakjaira épülő mesterszakok közül jó eséllyel pályázik a Kar a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a filozófia és az etika mesterszakok indítására. Az idegen nyelv szakokra épülő mesterszakok terén az anglisztika illetve a germanisztika tudományterületén szervezeti fejlesztés (vagy más intézménnyel közös szakindítás) szükséges a mesterszakok akkreditációjához, jelenlegi feltételeink a mesterszintű fordító- és tolmácsképzés beindítását azonban lehetővé teszik, amely jó kimeneti lehetőséget biztosít a magas szintű idegen nyelvi képzettségű, és elhelyezkedési lehetőségek tekintetében is jobban biztosított szakemberek számára. A politológia és a szociológia szakokon a képzések értékeinek megőrzése érdekében feltétlenül szükséges a mesterszakok indítása, ennek személyi feltételei azonban javítást kívánnak. A Kar – a vonatkozó kormányrendeletben szereplő mesterszak-lehetőségeken túl – további mesterszakok létesítésével kívánja szélesíteni képzési palettáját. 2006 őszén kidolgozásra került az interkulturális kommunikáció, illetve az idegen nyelvű kulturális menedzser mesterszakok létesítésének dokumentuma, amelyek – az akkreditációs eljárás sikerét feltételezve – 2008-tól kezdhetik meg működésüket. A továbbképzés folytatásához szükséges feltételek a pedagógia-pszichológia területén nem állnak rendelkezésre, ezért a karon városi erőforrásokkal Pszichológia Tanszék létesül.

A Miskolci Egyetem kiemelten fontos területnek tartja a tanári mesterszakok (mesterszintű tanárképzés) indítását önállóan, vagy más, regionális szerepű intézményekkel közös szakindítás (felsőoktatási szövetség) keretei között. A bolognai rendszerben a csökkenő létszámú tanárképes diplomák kiadása egyúttal jelentős minőségfejlesztéssel párosul, amelynek kiinduló feltételei az Egyetemen adottak. Az Egyetem megvizsgálja és szükség szerint megteremti egy önálló egyetemi Tanárképző Intézet felállításának feltételeit, a jelenlegi egy kari tanszék keretei között lebonyolított tanárképzés felváltásával, valamint az említett Pszichológia Tanszék felállításával. A mesterszintű tanárképzés megalapozása érdekében a jelenleg működő pedagógiai-pszichológiai műhelyek BSc-alapszakok (pedagógia, illetve pszichológia) indítását tervezik. A mesterszintű tanárképzésben az Egyetem kiemelt stratégiai célnak tekinti az első és második képzésben megszerezhető közismereti tanári szakok (magyar-, történelem-, angol-, német-, földrajz-, filozófia-tanár), valamint az Egyetem valamennyi karát érintő, azoknak további kimeneti lehetőséget biztosító szakmai tanárképzés (mérnök-tanár, közgazdász-tanár, zeneelmélet-tanár, egészségtan-tanár, informatika-tanár stb.) indítását.

A Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben a zeneművész területen indítható mesterszakok jelenleg kidolgozás alatt vannak.

Jelenleg a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében zeneiskolai zenetanár képzés folyik, ennek megfelelően intézetünk elsősorban tanári mesterszakon kíván MA típusú képzést indítani, ezek hangszeres tanári szakok, de kiegészülnek a Zeneszerző, Zeneteoretikus, Zenei rendező, Zenés színpadi rendező, valamint Kodály-pedagógia mesterszakokkal is. A tanári mesterszakok mellett művészképzést is szeretnénk indítani. Ennek kidolgozása még a jövő


53

feladata lesz. Mindezek mellett szeretnénk a jelenlegi intézeti szervezeti felépítésünket karrá fejleszteni.

Az Egészségügyi Főiskolai Kar 2008-ban karközi együttműködésben – „Egészségügyi mérnök” MSc szak alapítását és indítását tervezi. A karközi együttműködés keretében indított képzés esetében a bevételek és kiadások felosztását megállapodásban szükséges rögzíteni.

A karközi együttműködésben létrejövő „Egészségügyi mérnök” MSc képzésre műszaki BSc alapvégzettséggel, illetve Képalkotó diagnosztikai BSc alapvégzettséggel rendelkezők kapcsolódhatnak be.

A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar a mesterképzési struktúra kialakítását csak távlati célként kezeli.

A mesterképzés elindításával kapcsolatos intézményi feladatok:

− Szakalapítási munkákban való részvétel, szükség esetén konzorciumi együttműködés szervezése (1).

− Szakindítási eljárások előkészítésének felgyorsítása, egyeztetés a karközi szakok indítási feltételeiről, kapcsolatfelvétel a Kassai és a Debreceni Egyetemmel közösen indítandó szakok lehetőségeiről (2).

− A mesterszakokra való belépés előkészítése (3)

a belépési feltételek kidolgozása, azonos és eltérő képzési területről érkező jelentkezők számára (3/1),

a gyakorlatban eltöltött idő alapján sajátos feltételek biztosítása (3/2),

a belépési eljárás szabályozásának elkészítése, informatikai, ügyintézői háttér felkészítése (3/3).

− Idegen nyelven oktatható mesterképzések feltételeinek megteremtése (4).

− A mesterszakokra elnyert pályázati támogatási forrás intézményen belüli elosztási rendszerének kidolgozása rektori irányítással (5).

− Az oktatási kapacitás mérése, felkészítés a változó feladatokra, oktatási terhelés hiányában kutatási feladatokra való átcsoportosítás végrehajtása (a mesterszakok indítása, szüneteltetése függvényében). Szigorúan érvényesítendő követelményrendszer a szabad kapacitások lekötésével (akár bevételszerzési kötelezettség előírása) (6).

− Tehetség menedzselési módszerek bevezetése, doktori képzésre való felkészítés (7).

− A mesterképzés laboratóriumi, tanszéki feltételeinek áttekintése, követelmények rögzítése (tanszéki akkreditáció bevezetése) (8).

− Egyeztetés a munkaerő-piac szereplőivel a tananyagok fejlesztése, kompetenciák és készségek alakításában való részvételük biztosítása (kimenet felőli tananyag felépítési szempont érvényesítése érdekében) (9).

− NFT II. mesterképzést segítő pályázatainak kidolgozása és benyújtása (tananyagfejlesztés, infrastruktúra felújítás és fejlesztési program) (10).

A felsorolt feladatokat meghatározott időrendben célszerű végrehajtani, melyet a 2.1.-1. számú ábrán rögzítünk. A feladatot a feladat után zárójelben feltüntetett számmal azonosítjuk.


54

Feladat a mesterképzésben

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

1. *** **

2. *** *

3/1.

3/2. ** *

3

3/3. *** **

4. *** ** **

5. *** **

6. *** ***

7. *

8. *** ***

9. ***

10. *** *** egyetemi feladat kari, intézeti feladat *** sürgős, kiemelt tevékenység ** szükséges tevékenység * folyamatos tevékenység

2.1.-1. számú ábra. A mesterképzés elindításával kapcsolatos intézményi feladatok

2.1.4. Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása

A 2.1.2. és 2.1.3. fejezetben leírtakból következik, hogy a Miskolci Egyetem minden karán tervezi a többciklusú képzés bevezetését. Van olyan terület, amelyen egyedüli országos képzőhelyként működünk (pl. Műszaki Földtudományi, vagy az Anyagtudományi Kar több szaka), többségében azonban több más felsőoktatási intézményben is folytatott képzéssel rendelkezünk.

A képzési szintek közötti mobilitás az egyik legfontosabb versenyképességi tényező, melyben a Miskolci Egyetem a legrugalmasabb rendszer bevezetését tervezi mind az universitas keretein belül, mind pedig a térségben lévő felsőoktatási intézményekkel kialakítandó stratgéiai szövetség keretében. A mobilitást ösztönözni fogja az a tény, hogy a hallgató 12 finanszírozott félévvel rendelkezik, amit sokféle változatban módja van kihasználni (pl. BSc képzés után MSc képzés, költségtérítéssel végzett főiskola után másik BSc képzésben való részvétel, stb.). Az új Ftv. lehetővé teszi a párhuzamos képzésben való részvételt és finanszírozással ösztönzi az ezirányú érdeklődést.

Koncepciónkat a szintek közötti mobilitás bevezetésére a következőkben foglaljuk össze:

A felsőfokú szakképzésben (FSZ) a Miskolci Egyetem karai 16, a térségben működő szakközépiskolával állnak kapcsolatban. A megállapodások alapján a Miskolci Egyetem BSc képzési szintjén max. 60 kredit pontig beszámíthatók az FSZ keretében végzett tanulmányok, de a felvételi eljárástól (érettségi feltételek teljesítése) az érintett nem mentesül (csupán plusz pontot lehet szerezni a jelenlegi felvételi rendszerben). Az Egyetem önállóan


55

indított FSZ képzéssel nem rendelkezik, ha ilyen indul, az átlépés feltételei csak a beszámítás irányában könnyíthetők.

Az MSc képzés szintjén külön belépési feltételeket írhat elő az intézmény saját hatáskörében. Az Egyetem karai az Ftv. előírásaival ellentétben előnyben kívánják részesíteni a saját intézményben alapdiplomát szerző hallgatókat a továbblépésnél. (Az Ftv. azonos BSc-k esetén egyenlő elbírálást ír elő!)

Az Egyetem minden kara nyitást tervez annak érdekében, hogy más képzési területen szerzett BSc vagy főiskolai diploma birtokában jelentkezhessenek hallgatók az MSc képzésekre. Ezekben a nyitás mértékét meg kell határozni. Konszenzus van abban, hogy az MSc szakok akkreditációs anyagaiban megjelöljük azokat a BSc szintű képzési területeket, ahonnan az MSc kézés hallgatókat fogad. A belépési feltételeknél max. 30 kredit előírását fogadjuk el, és felvétel után 30 plusz kredit teljesítése írható elő a záróvizsgára bocsátás időtartamáig. A kreditek teljesítése belépésnél félévet is igénybe vehet, amelynek megszerzését célszerűen a fogadó intézménynek kellene biztosítani optimális esetben a hallgató 12 finanszírozott félévének terhére, eltérő esetben költségtérítés ellenében. Az Egyetem kiemelten figyel a régióban alapdiplomát szerzők MSc szintre történő fogadására, illesztési feltételek kimunkálására. A régió intézményeivel megkezdtük a szakmai egyeztetéseket. A karok nyitottak pl. a természettudományos területeken BSc végzettséget szervezettek számára műszaki, informatikai, környezetvédelmi, közgazdasági, menedzsment mesterszakok indítására. Természetesen a kibocsátás nem mérnöki szakképzettséget jelent majd, hanem például műszaki szolgáltató szakértői képzettséget biztosít. A logisztikai szakon végzettek is szolgáltatási szakértői képzettséget szereznek és nem kapnak pl. tervezői jogosultságuk. A tanterveket több alternatív és kompenzációs modulból kell felépíteni.

Segítheti az MSc szintre történő befogadást a gyakorlatban töltött idő és a megszerzett munkatapasztalat beszámítása is. Sajátos feladatot jelent a mesterszintű tanárképzésre való átlépés szabályozása, illetve hogy a tanári szakképzettség megszerezhető a BSc végzettség birtokában lineárisan, de bizonyos szakképzettségek esetén párhuzamos képzés formájában. Tekintettel arra, hogy az Egyetem a fejleszteni kívánja a műszaki, közgazdasági tanárképzés irányába, erre részletes intézkedési terv kidolgozása és további regionális egyeztetés szükséges.

Fontos hangsúlyozni, hogy az átjárásnál a nemzetközi, uniós gyakorlat szerint kell eljárni és a befogadást a nemzetközi alapképzési palettára is ki kell terjeszteni a nemzetközi mobilitás és a teljesített tanulmányok átszámítása érdekében.

A Miskolci Egyetem a szintek közötti átjárhatóság érdekében kezdeményezi egy országos kataszer összeállítását, és a követelmények országos szintű egyeztetését. A rendszer a kezdeti tapasztalatok értékelése után többszöri korrekciót igényelhet, amit folyamatos monitorozással követhetünk és országosan is egyeztetve intézkedhetünk.

Az Ftv. lehetőséget biztosít a vendéghallgatói jogviszonyra, amit 2007. első félévében kívánunk szabályozni. Stratégiánkban a szokásos formákon túl bizonyos tárgyakból koncentrált kurzusokat tervezünk, amely több intézmény hallgatóinak egy meghatározott időre kerül meghirdetésre (pl. a társadalomtudományok területén meghirdethető kurzusok vonatkozásában, a regionális tanulmányok, EU-hoz köthető kurzusok, kultúrák összehasonlítása, jander stadies, alternatív energia elterjesztése, stb.)

A párhuzamos képzés intézményünkben ma is bevált gyakorlat, kiterjesztését az új képzési rendszer tovább ösztöznözheti, a finanszírozott félévekkel való gazdálkodás a tehetségesebb hallgatók számára kiemelkedően jó lehetőséget biztosít (pl. jogász-közgazdász, műszaki-bölcsész, műszaki-közgazdász).


56

A felsorolt új lehetőségek csak akkor teljesíthetőek, ha az Egyetem hallgatóbarát ügyfélkezeléssel és korszerű informatikai rendszer bevezetésével támogatja a folyamatot.

2.1.5. Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlata, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben

A globalizálódás és az Európai Unióhoz csatlakozás megköveteli az egyetemi oktatóktól és kutatóktól a nemzetközi szintű tájékozottságot, aktivitást és versenyképességet.

A kreditrendszer bevezetésével ugyanez mondható el az egyetemi hallgatók vonatkozásában, mivel az Egyetem által kiadott diplomák hazai és nemzetközi „piacon” elfogadott értékét növeli a külföldi részképzésekben való részvétel és intézményi gyakorlat.

Napjainkban az oktatói és hallgatói mobilitást több európai program, valamint több egyetemi alapítvány támogatja.

Centralizált formában a külföldre irányuló hallgatói és oktatói mobilitás két nagy program keretében valósul meg: ERASMUS (1998-tól) és CEEPUS (1994-től). Az Erasmus program külföldi partneregyetemekkel kötött kétoldalú szerződések alapján, míg a Ceepus program külföldi egyetemekből álló hálózatok rendszerében működik.

Az ERASMUS program alapszabályait az Európai Bizottság határozta meg. A kétoldalú szerződések megkötését mindig a tanszék (vagy a külföldi partner tanszék) kezdeményezi, és egyetemi szintű szerződés formájában véglegesül, amely a hallgatói és oktatói csereszámokat tartalmazza. A program kb. ötven partnerrel indult, jelenleg közel száz partnerünk van, és további bővülés várható elsősorban az újonnan csatlakozó országok részéről. Ennek megfelelően a kiutazó hallgatók és oktatók létszáma – és ehhez kapcsolódóan az Egyetem által tanévenként elnyert pénzügyi támogatás is – fokozatos növekedést mutat. Kari aktivitásban a három műszaki kar alatta marad a Bölcsészettudományi, a Gazdaságtudományi, és az Állam-és Jogtudományi Karoknak. A mobilitásra kiutazó hallgatók és oktatók kiválasztása kötött pályázati rendszer szerint történik. Mivel a program fő célja a külföldön végzett tanulmányok elismertetése kreditátvitel alkalmazásával, dokumentáltan bizonyítanunk kell, hogy ez minden hallgató esetében megvalósul.

A CEEPUS program alapszabályait a bécsi Központi Ceepus Iroda határozta meg, a pénzügyi támogatást a magyar kormány biztosítja (beutazó külföldi hallgatók és oktatók számára). A mobilitásban való részvétel feltételei azonosak az Erasmus programmal, de a pályáztatási eltér attól. A Központi Ceepus Iroda honlapján, egy nagy központi adatbázison keresztül, kizárólag elektronikus úton folyik a pályázati szelekció. Az adott Ceepus hálózatban résztvevő tanszék, illetve tanszéki koordinátor vesz részt a pályáztatási folyamat lebonyolításában. A hálózatok száma tanévenként növekszik, a beutazók száma jelentős növekedést mutat, a kiutazóké stagnál vagy csökken. Hallgatói kiutazás esetében szintén fő cél a külföldön végzett tanulmányok elismertetése kreditátvitel alkalmazásával.

Ugyancsak a hallgatói mobilitást támogatja a LEONARDO program. A Miskolci Egyetem hallgatóinak és frissdiplomásainak külföldi szakmai gyakorlata – intézményi szinten – a Leonardo da Vinci Program keretében valósul meg, mely az Európai Unió 1994-ben indult átfogó szakképzési programja. A Miskolci Egyetem 1999. márciusában nyújtott be először sikeres Leonardo pályázatot hallgatóinak és frissdiplomásainak külföldi szakmai gyakorlatszerzése céljából. Az azóta eltelt években a Miskolci Egyetem több mint 130 hallgatója illetve frissdiplomása vett részt a Leonardo Programban és bővítette gyakorlati ismereteit az Európai Unió tagállamaiban. A programban való részvétel feltétele, hogy a Miskolci Egyetem évente pályázatot nyújtson be külön hallgatói és külön frissdiplomás mobilitásra. Az elnyert projektek futamideje két év.


57

A program célja, hogy magas színvonalú külföldi szakmai gyakorlatot biztosítson a felsőoktatásban tanuló diákoknak és frissdiplomásoknak cégekhez történő kihelyezésük által. A külföldi gyakorlat olyan szakmai gyakorlattal töltött időszak, amelyet a kedvezményezett egy külföldi fogadóintézményben (vállalat) tölt. A szakmai gyakorlat minimális időtartama 14 hét, maximális időtartama 12 hónap. Ez alatt az idő alatt, a kedvezményezettnek alkalma nyílik munkatapasztalat szerzésére, szakmai tudásának és készségeinek fejlesztésére, illetve valamely idegen nyelv aktív gyakorlására.

A program a Miskolci Egyetem összes kara előtt nyitva áll. A műszaki és gazdaságtudományi tanulmányokat folytatók iránt a fogadóintézmények részéről azonban intenzívebb az érdeklődés, mint a bölcsészek illetve jogászok iránt.

A Miskolci Egyetem Leonardo Irodája az elmúlt évek során kialakított egy fogadóintézményi kört, főként KKV-kból, melyek fogadják kedvezményezettjeinket. Egyetemünk tagja egy EU-s szintű hálózatnak is (Leo-Net. Org), melyen keresztül új partnerek kerülnek bevonásra.

A hallgatói mobilitások külön területe a külföldi hallgatók önköltséges képzése.

A Műszaki Anyagtudományi Kar és a TU Bergakademie Freiberg karközi oktatási együttműködés keretében biztosítja a diplomás mérnökképzésben az ötödéves hallgatóknak a diploma megszerzését a partner intézményben. A közel tízéves együttműködés keretében a Miskolci Egyetem hallgatói közül 12 fő szerzett Freibergben diplomát. Különösen aktív együttműködés alakult ki az öntészeti szakterületen, 5 fő végzett Freibergben. További egyeztetést és megállapodást igényel a BSc képzésben tanuló hallgatók külföldi részképzésének, valamint a Dipl.-Ing. képzésbe becsatlakozási lehetőségük megoldása.

A Műszaki Földtudományi Karon négy ország öt egyetemének részvételével ötödik éve folyik az Európai Geotechnikai és Környezeti Képzés (European Geotechnical and Environmental Course, EGEC). A partner egyetemek: TU Berlin, TU Bergakademie Freiberg, TU Wroclaw, TU Kosice, Miskolci Egyetem.

A képzés megfelelő szakirányú előképzettség (BSc fokozat) után negyedéves hallgatók MSc szintű oktatását szolgálja. Időtartama két félév, amit az öt egyetemen kb. 6-6 hetes ciklusokban töltenek el a hallgatók. Az egyes csoportok szokásos létszáma 15-20 fő. Minden egyetem „saját kiválóságának” megfelelő, de egymás közt egyeztetett tanterv szerint oktat. A hathetes ciklus végén ezekből a tárgyakból a hallgatók vizsgát tesznek. Ennek alapján a küldő egyetem részben vagy egészben elismeri a tanévüket. A képzésről a lehallgatott tárgyakat és a sikeresen teljesített vizsgákat tartalmazó végbizonyítványt „Certificate” kapnak.

A Műszaki Földtudományi Kar nagy súlyt fektet a hallgatói mobilitás támogatásra.Ezt a jövőben is fenn kívánjuk tartani, sőt, ha lehet bővíteni szeretnénk. Terveink szerint az új képzési rendszernek megfelelően az MSc kurzusok hallgatói részére biztosítjuk a részképzés lehetőségét akár küldő, akár fogadó intézményként. Jelenleg a végzős hallgatók 10-15%-a vesz részt részképzésen elsősorban német egyetemeken, a jövőben ezt az arányt 20-25%-ra kívánjuk növelni. A részképzések megkönnyítése érdekében a képzési programokat (MSc) egyeztettük, ill. egyeztetjük a külföldi partner egyetemekkel, így könnyebb lesz a kredit-befogadás ill. a kredit-átszámítás.

A Kar tagja a FEMP-nek (Federation of European Mineral Programs, Európai Bányászati Képzési programok Szövetsége) melynek keretében három képzési program érhető el, illetve amelye képzésébe hallgatókat küldünk és hallgatókat fogadunk. A képzési kurzusok egyeztetett program alapján angol nyelven folynak,. Az MFK jelenleg három témakör oktatásáért felel.

Előkészítés alatt: CNAM (Franciaország) felnőtt képző intézettel postgraduális képzés Humán egészségügyi kockázatelemzés és a geodézia-térinformatika területén.


58

A jövőben intenzívebb együttműködést tervezünk az MSc képzési programok terén a TU Kassa Faculta BERG karral, a geoturizmus és a geodézia, térinformatika szakok vonatkozásában. Ezen a területen közös képzések indítása is várható.

A Műszaki Anyagtudományi Kar messzemenően támogatja a különböző európai részképzéseket. A megfelelő tárgyak hallgatásával a szorgalmi időszak teljesíthető, az itt szerzett eredményeket a Kar elfogadja.

A Kar hallgatói közül többen részképzésben vettek részt Finnországban, Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Svédországban, Olaszországban, Spanyolországban, valamint tengerentúli kutatói (doktori és posztdoktori) ösztöndíjakat is sikeresen pályázhatnak. Különböző központi európai mobilitási programokhoz (Erasmus, Socrates, Leonardo, CEEPUS, stb.) a kar hallgatói és oktatói rendszeres eredményességgel pályáznak.

A mobilitást a központi alapok támogatásán kívül elősegítik a külföldi társintézményekkel kialakult és szerződésekben deklarált partneri kapcsolataink.

A Kart az ERASMUS, Socrates és Leonardo projektek keretében rendszeresen megkeresik francia, japán, orosz és ukrán egyetemek is, ahova a nyelvtudás hiányában csak ritkán tudunk hallgatót küldeni. Egyéb irányokban is tapasztalhatóak gondok, például rendkívül nehéz beilleszteni a jelenlegi képzésbe, ha a hallgatók olyan kutatóhelyekre mennek, ahonnan nyilvánvalóan nem hozhatnak elfogadható tanulási teljesítményt (kreditet). Feltétlenül szükséges a program részletes újragondolása.

Célszerű lenne kidolgozni az európai oktatási térségen belül a Kassai Egyetemmel való közös oktatási formát, amit kutatási kapcsolatokkal is megerősíthetnénk. A kohómérnök és anyagmérnök MSc képzésben ki kell dolgozni a mindkét egyetemen felvehető tárgyak rendszerét. Ebben a képzési formában szerepet kaphat a távoktatás, angol, magyar és szlovák nyelven. Nemzetközi projektek keretében több mint ötven olyan tananyagmodult fejlesztettünk ki, amelyek többnyelvű, elektronikus tanulási környezetben működtethetőek.

A Gépészmérnöki és Informatikai Kar a nyelvtanulás ösztönzésével javítja a hallgatók esélyeit a külföldi részképzésre. Az EU-beli partner egyetemeken tovább építik az ilyen irányú kapcsolataikat.

Az EU kezdeményezéseit kihasználva korábbi ukrán kapcsolatainkkal együttműködve közös képzéseket szerveznek, főleg onnan Magyarországon tanuló hallgatók képzésére. A szóbajöhető ukrán városok: Ungvár, Lemberg, Harkov, Kijev, Odessza.

Az Állam- és Jogtudományi Kar a részképzésre vonatkozó sajátos kari szabályokat rögzített, megnyitva ezzel a lehetőséget egyfelől arra, hogy a saját hallgatóink más – hazai vagy külföldi – felsőoktatási intézményben, illetőleg más felsőoktatási intézmények hallgatói a Karon tanulhassanak, illetve vehessenek részt részképzésben.

A jogászképzés nemzeti jellege azonban nem kecsegtet olyan mértékű együttműködési lehetőségekkel, mint az internacionálisabb műszaki vagy természettudományi képzések. Nehezíti az együttműködést az is, hogy a mobilitás jellegzetesen nyugati irányban működik, vagyis nehéz onnan „cserehallgatót” kapni, ahova a miskolciak mennének. Végül a közös képzések veszélyt is hordoznak, hiszen az Európa-szerte szűkülő jogász oktatási piac viszonyai között a partnerből később igen könnyen lehet versenytárs.

Mindazonáltal a hallgatók idegen nyelv tanulásának ösztönzésével, a külföldi részképzés lehetőségeinek bővítésével, a kreditek beszámításának kidolgozásával biztosítani kívánjuk a mobilitás legalább olyan szintjét vagy lehetőségét, amely egyébként beiskolázási szempontból is elengedhetetlen.


59

A Gazdaságtudománi Kar hallgatóinak kifejezetten jó a mobilitási indexe. Közös mester képzés indítását tervezik a Kassai Műszaki Egyetemmel és a Babes Bolyai Egyetemmel.

A Bölcsészettudományi Kar a hallgatók részére folyamatosan közzéteszi a külföldi pályázati felhívásokat, leggyakrabban a Socrates és az Erasmus programban való részvételre voltak lehetőségek. A Kar különösen fontosnak tartja az Európai Unió tagországai mellett azon kívüli térség (Törökország, Horvátország, Ukrajna stb.) felsőoktatási intézményeivel való oktató- és diákcsere-együttműködést, és lehetőséget lát például közép-ázsiai országokkal a meglévő kapcsolatok intézményes szintű továbbfejlesztésére. Kiemelten kezeljük a határon túli magyarság (itthoni, illetve határon túli) intézményekben való képzésébe való bekapcsolódás lehetőségét.

A Bartók Béla Zeneművészeti Intézet az eddig meglévő nemzetközi kapcsolatait (mesterkurzusok, képzések, részképzések stb.) szponzori finanszírozásokkal valósította meg. Az intézmény a biztonságos anyagi háttér megteremtése érdekében, főleg európai projektekhez (pl. ERASMUS, SOCRATES stb.) kíván csatlakozni.

A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar őrzi és gyarapítja a sárospataki értelmiségképzés, tanítóképzés több évszázados hagyományait, és részt vállal a határainkon belül és kívül élő magyarság kulturális életének gazdagításában a tevékenységi köréhez tartozó bármely területen.

A kar az oktatókat eddig is támogatta, ha képzettségüket – határon belül és kívül – gyarapítani igyekeztek. A oktatók megközelítően 10 %-a országosan elismert szakember, eddig több helyen vendégtanárként is oktattak, oktatnak. Az oktatói kar 30 %-a kifejezetten aktívan vesz részt továbbképzésekben, a régióban ismert és elismert szakembereknek számítanak.

A hallgatóink mobilitását elvileg semmi sem akadályozza, mégis kevesen vállalkoznak tanulmányaik egyenes vonalának megtörésére. A hagyományokat őrző pedagógusképzés – főként a gyakorlati képzés miatt, ahol a gyakorló iskolás gyermek mobilitásáról szó sem eshet – nem támogatja a folyamatból való kilépést. Ennek az a magyarázata, hogy a visszaérkező hallgató csak akkor kapcsolódhat be ismét a gyakorlati képzésbe, amikor a gyakorlós tanulók is időben és tananyagban ugyanott járnak”. Ez rendszerint egy év kimaradást jelent.

A hallgatók közül többen – nem különösen sokan, az évfolyamokon tanulók 2-5%-a – egyéni tanulmányi rend szerint haladva, párhuzamos képzésben vesz részt. A jogi karon való tanulás a leggyakoribb, aminek eredményeképpen a szorgalmasabb és egyben tehetséges hallgatók a szakigazgatásban jól hasznosítható diplomákra tesznek szert.

Együttműködésre, közös képzésre főként a magyar nyelvű szlovákiai pedagógus-továbbképzés területén (pl. a komárnoi Selye János Egyetemmel) van kapcsolata a Főiskolának.

Célok, feladatok

− Általános célként fogalmazható meg, hogy az Egyetem oktatói, kutatói és hallgatói a Bolognai egyezmény kötelezettségeinek megfelelően bekapcsolódjanak az integrált Európai Felsőoktatási Térségbe. Ennek egyik feltétele az idegen nyelvű képzés fejlesztése, melyet prioritásként kell kezelni. Az intenzív bekapcsolódás érdekében növelni kell az idegen nyelvű kurzusok kínálatát, mind a hagyományos, mind az elektronikus tanulási ill. tanítási rendszerünkben, ehhez igénybe kell venni a pályázati úton elérhető pályázati forrásokat, hogy „piaci lépéselőnyhöz” juthassunk.

− A 2007-ben induló új Integrated Life-Long Learning program keretében induló Erasmus, mely a nemzetközi mobilitásokat támogatva elősegíti a mobilitási létszámok növelését, a tanulmányok kölcsönös és dokumentált elismerését. A programba történő gyors és hatékony bekapcsolódás érdekében létre kell hozni egy Intézményi Erasmus Bizottságot, melynek feladata:


60

Erasmus University Charter és kapcsolódó pályázat összeállítása

A University Charter-ben megfogalmazottak biztosítása, azok teljesülésének felügyelete

A program működéséhez szükséges feltételek biztosítása, azokra a rektori, dékáni kötelezettségvállalás elérése, írásban történő rögzítése

Belső pályázati rendszer működtetése, felügyelete

Pályázati pénzek felosztása, a felhasználás ellenőrzése

− A lehetőségektől függően növelni kell az oktatói mobilitásokat mindkét irányban. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy neves európai egyetemek professzorai vendégoktatóként bekapcsolódjanak az egyetemi oktatásba, valamint hogy arra alkalmas oktatóink vendégoktatóként is bizonyítsák Egyetemünk rangját és javítsák nemzetközi elismertségét. Ehhez növelni kell az idegen nyelvet előadói szinten bíró oktatók számát.

− Az Egyetemnek fel kell készülnie, hogy az Európai Uniós tagsággal járó kedvezményekkel egyre több hallgató tölthet több félévet és készítheti diplomatervét külföldön. Ezt ösztönözni fogja az a tény, hogy a hallgatók magukkal vihetik képzési normatívájukat, és a diákhitel rendszere is nemzetközivé válik. Kérdés, hogy az Egyetem tud-e elengendő fogadóhelyet biztosítani, vagy ezek felkutatását a hallgatóra bízza. Természetesen egyetemi szinten kell gondoskodni az ECTS-nek megfelelő kredit átvitel és beszámítás módjáról. A mobilitásnál építeni kell a hallgatói szervezetek kapcsolatépítésének igen jó hatékonyságára.

− Célszerű felmérni a mobilitás fogadása iránt érdeklődő külföldi intézményeket, az általuk kínált kondíciókat. Ezen a területen működő ügynökség megbízását is meg kell fontolni.

2.1.6. Felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői

Az Egyetem vezetése érzékeli a szakképzés hiányából adódó munkaerő-piaci feszültséget, és a régió elégtelen munkaerő kínálatát. Ezért ösztönzi a karokat a képzés befogadására és kezdeményezésére. Az Egyetemen folyó és tervezett felsőfokú szakképzéseket a mellékletben található 2.1.-3. számú táblázatban foglaltuk össze.

A Műszaki Földtudományi Kar a Környezeti mérnökasszisztens iskolarendszerű felsőfokú szakképzést kívánja a Pannon (Veszprémi) Egyetemmel közösen megindítani. A Kar előkészítő tárgyalásokat folytatott három megyei és további két középfokú oktatási intézménnyel. Ha az engedélyek rendelkezésre állnak a képzés azonnal indítható. Ezen túl a Bányászati Szövetség kezdeményezte a bányászati szakasszisztens, vagy nyersanyag termelési szakasszisztens képzés létesítését, tekintettel arra, hogy az bányaipari technikusi képzés teljesen megszűnt. Ennek érdekében előkészítő tárgyalások folynak. A Gazdaságtudományi Karral együttműködve településüzemeltetési szakasszisztens képzés indítását elő kell készíteni, mivel a kis települések esetében erre lenne igény.

A Műszaki Anyagtudományi Karon minőségügyi, energiafelhasználó, kerámiaipari és vegyipari mérnökasszisztens képzések programja áll akkreditáció alatt, indítás előtt. valamint minőségügyi, energiafelhasználói és kerámia szakmérnöki szak. Ezt a képzési formát a központi HEFOP pályázat támogatásával és más anyagtudományi területen érdekelt társintézménnyel, a Pannon Egyetemmel alkotott konzorciumban koordináltuk és fejlesztettük ki.


61

Általános mérnökasszisztens szak kerül elfogadásra, egységes két modullal:

− korszerű munkaszervezés,

− gazdálkodási és projektvezetés.

A közös modul elvégzése után van lehetőség 13 fajta elágazásra, ezek között szerepel egy energetikai, egy kohómérnöki és egy vegyipari elágazás is. Az elágazások moduljainak véglegesítése folyamatban van. Készen áll a Kerámia és szilikáttechnológiai FSz szakirány tananyagának kidolgozása is.

A Gépészmérnöki és Informatikai Kar a miskolci, az egri, a sátoraljaújhelyi középiskolák eddigi aktivitását felhasználva a BSc-ből kieső, de a felsőfokú szakképzésre alkalmas diákok számára kíván felsőfokú szakképzési programot kidolgozni. Kísérlet műszaki, vagy informatikai területen roma diákok bevonásának a felsőfokú szakképzésbe való bevonását is tervezik.

Az Állam- és Jogtudományi Kar jogi asszisztens képzés indítására 2001-ben kapott engedélyt. A négy féléves államilag finanszírozott, nappali tagozatos képzésben az alábbi hat középiskola vesz részt:

− Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola (Miskolc),

− Károlyi Mihály Közgazdasági, Külkereskedelmi Szakközépiskola és Gimnázium (Budapest),

− Európai Üzleti Polytechnikum és Nemzetközi Szakközépiskola (Budapest),

− DISCIMUS Alapítványi Közgazdasági Szakközépiskola (Debrecen),

− Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola (Eger),

− Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (Székesfehérvár).

Az itt végzett tanulók igazságügyi ügyintéző, pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó, ügyfél-tájékoztató és más hasonló munkaköröket tölthetnek be, illetve folytathatják tanulmányaikat a főiskolai, illetve BSc szintű, vagy az egyetemi szintű jogász szakokon. Ebben az évben már nyilvánvalóvá vált, hogy a relatíve egyre nagyobb felsőoktatási beiskolázási arány következtében e felsőfokú szakképzési szakra egyre kevésbé marad érdeklődő. Ez oda vezethet, hogy elveszvén partnereink érdeklődése, nem tudjuk tovább vinni e képzési formát, vagy magunknak kell végeznünk – amit eddig nem tettünk, s nem is fontoltunk meg. Döntésünk a helyzet alakulásától függ.

A Gazdaságtudományi Kar 2007. szeptemberi indítására benyújtotta az „informatikai statisztikus és gazdasági tervező” FSZ képzést, valamint 2008/2009. tanévben három felsőfokú képzést kíván indítani Miskolcon és Sárospatakon a Comenius Főiskolán kihelyezve.

A Bölcsészettudományi Kar jelenleg nem rendelkezik akkreditált felsőfokú szakképzéssel. Egy beadott szakindítási anyag (angol/német EU-kapcsolattartó szakember) jelenleg elbírálás alatt áll. A régió középiskoláival való együttműködés keretében 2006-ban további felsőfokú szakképzések (pl. okleveles idegen nyelvi kommunikátor) kialakítására került sor, amelyek indítása optimális esetben 2008-tól várható. A Kar mindezt nemcsak a képzési paletta színesítése, hanem a felsőfokú szakképzésben részt vett hallgatók BSc-képzésekbe való integrálása miatt is fontos célnak tekinti.

Az Egészségügyi Főiskolai Kar 2008-ban felsőfokú szakképzés keretében a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakképző Iskola és Kollégium (Eger) Gyógyturisztikai szervező szakot kíván indítani akkreditálás után.


62

A Comenuis Tanítóképző Főiskolai Kar korábban két felsőfokú szakképzési szakot indított Sárospatakon:

− Ifjúságsegítő,

− Médiatechnológus asszisztens.

A közeljövő tervei között fontos helyet kapnak a felsőfokú szakképzés keretében a Sátoraljaújhelyen működő szakközépiskolákkal közösen, és idővel saját keretek között indítandó képzések. Ezek az idegenforgalom területén szakmenedzserek képzésére tesznek kísérletet és lényegében két irányba mutatnak:

− Hagyományt őrző és korszerű vendégfogadást befoglaló falusi turizmus,

− Szőlészet-borászat és a hozzájuk illeszkedő, borturizmus.

Ezeken a területeken 26-30 fős csoportok indítását tervezik, a létszámot kereslethez igazodva alakítanák ki.

A Főiskolai Kar felsőfokú szakképzés kidolgozásába kezdett a dráma-tánc ismeretek átadására felkészítés területén. A képzés kialakításakor ügyelt arra, hogy a végzettek ne csupán az ismeretek közvetítésére legyenek képesek – értsd „csak tanítani tudják” – hanem arra is, hogy bábkészítőként, bábjátékosként is képesek legyenek megállni helyüket.

2.1.7. Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák bemutatása

A Műszaki Anyagtudományi Kar a főiskolai színtű gépészmérnöki oklevéllel rendelkezők számára biztosítsa a lehetőséget valamely szakirányon történő három éves továbbtanulásra a hagyományos egylépcsős kohómérnökképzésben. Ez a kiegészítő képzési forma az egylépcsős képzés kifutása után az anyagmérnöki, illetve kohómérnöki MSc program felvételi követelményeinek megfelelő továbbtanulási lehetőséggé alakul át.

A Kar folytatni kívánja a „Hőkezelő”, az „Ipari kemencék”, a „Környezetvédelmi” és a „Polimeripari” szakmérnöki képzési formákat. Továbbá, az akkreditált Kerámiaipari és az Üvegipari szakmérnöki szakokat 2007-től rendszeresen (2 évente) akarja indítani.

Az Állam- és Jogtudományi Karon kiegészítő képzésként a tanfolyami képzések lehetősége kínálkozik, amely az élethosszig tartó tanulás jegyében várhatóan egyre nagyobb szerephez jut. Egyrészt egyes specifikus jogkérdések, jogszabályok, jogintézmények rövid, intenzív feldolgozása, másrészt az alkalmazott társadalomtudományok területén lenne e formának értelme és gyakorlati haszna.

Határosak ezzel, de még a klasszikus képzési szférához tartoznak (hiszen oklevelet adnak) a szakirányú továbbképzési szakok – esetünkben a szakjogász (biztosítási, külkereskedelmi, társasági, európai jogi, gazdasági büntetőjogi szakjogász) és a jogi szakokleveles (közgazdász, mérnök, orvos, igazságügyi szociális tanácsadó) képzés. Ezeket a jelenleginél rugalmasabban, a gyorsan változó igényekhez alkalmazkodva kell alakítanunk, megpróbálva igazodni az egyes szakmákban szokásos kötelező továbbképzési rendszerhez is.

Újdonságként a kar megkísérli bevezetni a jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamot. Saját szakvizsga felkészítő rendszer működik a bíróságokon és az ügyészségeken, valamint egyes ügyvédi kamarák szervezésében. Tekintettel arra, hogy más, jogi végzettséget igénylő területen tevékenykedők részére intézményes felkészítés a jogi szakvizsgára csak Budapesten van, indokolt lehet egy, a régió ebbéli szükségletét kielégítő képzés beindítása, esetlegesen integrálva a B-A-Z Megyei Ügyvédi Kamara által szervezett oktatást is.


63

A Bölcsészettudományi Kar két „régi” egyetemi szakon, magyarból és történelemből, továbbá a tanárképes szakokon tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben még 2007-ben is biztosítja a főiskolával rendelkezőknek a kiegészítő alapképzésben való részvétel lehetőségét. 2008-től ezt a szerepet várhatóan a mesterszakok veszik át.

Az Egészségügyi Főiskolai Kar 2007-től a következő „Kreditpontszerző” továbbképzések indítását tervezi:

− Védőnők részére:

Új kihívások az iskola egészségügyben,

Roma kultúra,

Hátrányos helyzetű lakosság szociális támogatása,

Baba masszázs.

− Gyógytornász szakemberek részére:

Lakóhelyi rehabilitáció,

Gyermekrehabilitáció.

A védőnők esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei ÁNTSZ vezető védőnője követi, regisztrálja és összegyűjti a továbbképzési igényeket, a gyógytornászok esetében a kereslet-kínálat alapján történik a meghirdetett képzésekre a szervezés.

A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar diplomamegújító képzéseire észak-magyarországi régió területéről évi 60-90 fő jelentkezett. Ezt a továbbképzési formát – az eddigi sikerekre alapozva – a jövőben is célszerű fenntartani

A nyelvtanítás és a számítógépes ismeretek közvetítése eddig sikeres volt, amit későbbiekben is el kell látnia a főiskola Felnőttképzési Központjában, amely akkreditált nyelvvizsgaközpont.

Sárospatak környéke megyei, oktatás- és művelődésirányítási szakmai vonalakon keresztül jól elérhető. A Comenius Tanítóképző Főiskola neve még mindig szépen csillog, ezért a befektetéshez képest mindig jók a továbbképzési beiskolázási marketing eredmények.

2.1.8. Idegennyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek bemutatása

Jelenlegi helyzet

Az elmúlt években mind az Erasmus, mind a CEEPUS programban emelkedett a beutazó külföldi részképzős hallgatók száma, és egyre nagyobb nyomás nehezedett az Egyetemre, hogy részükre angol nyelvű oktatást és kreditszerzési lehetőséget biztosítson.

Tantervileg egyik karon sincsenek – a magyar hallgatók számára is meghirdetett – idegennyelvű kurzusok, amikhez a külföldi hallgatók csatlakozni tudnának, ezért szükséges volt egy összegyetemi felméréssel feltérképezni, hogy a karok tanszékei közül melyek tudnának angol (vagy más) idegen nyelven, egyéni konzultációs rendszerben külföldi hallgatókat fogadni. A karok vállalásai nagyon különbözőek, legtöbb tárgyat a Műszaki Földtudományi, a Bölcsészettudományi és a Gépészmérnöki Kar kínálja. Kevés tárgyat kínál a Műszaki Anyagtudományi, az Állam-és Jogtudományi, illetve a Gazdaságtudományi Kar. Az Erasmus programban a külföldi hallgatók tanulmányi érdeklődési köre elsősorban a Gazdaságtudományi és a Bölcsészettudományi Kar profiljára irányul, kisebb mértékben a Gépészmérnöki és Informatikai Karra.


64

A Miskolci Egyetem karai által 2006/2007 tanévre, külföldi hallgatók részére költségtérítéses formában idegen nyelven meghirdetett programok az alábbiak:

− B.A, BSc, MSc képzést nyújtó programok, angol nyelven:

Bölcsészettudományi Kar:

Cultural Studies, B.A.

Gépészmérnöki és Informatikai Kar:

Computer Science (Mathematics), B.Sc.

Mechanical Engineering, B.Sc.

Műszaki Anyagtudományi Kar:

Materials Engineering, B.Sc.

Materials Engineering, M.Sc. (B.Sc fokozattal rendelkezőknek)

Metallurgical Engineering, M.Sc. (BSc fokozattal rendelkezőknek)

Műszaki Földtudományi Kar (az Olajtermelési Tanszék gondozásában):

Petroleum Engineering, M.Sc. (B.Sc fokozattal rendelkezőknek)

− Pre-engineering course

Gépészmérnöki és Informatikai Kar:

Pre-engineering course (előkészítő), 2 félév, angol nyelvű képzés

− Egyéb meghirdetett idegen nyelvű programok a meghirdető karok gondozásában:

Bölcsészettudományi Kar:

Hungarian Cultural Studies, 2 félév, angol nyelvű képzés

Introduction into the Social Studies of Hungarian Culture, 1 félév, angol nyelvű képzés

Introduction to Central European Political Life, 1 félév, angol nyelvű képzés

Gazdaságtudományi Kar

Business Economics and Management, BSc, német és angol nyelvű képzés (a Német Diakonie Neuendettelsau public company-val közös program)

A költségtérítéses külföldi hallgatók beiskolázásánál gondot jelentett a képzésre jelentkező hallgatók vízumkérelmének nagyszámú elutasítása.

A Műszaki Földtudományi Karon a már korábban bemutatott közös európai képzéseken túlmenően a kar képzési profiljából elsősorban az olaj- és gázmérnöki MSc szakon és a hidrogeológus mérnök MSc szakon van reális lehetőség és igény is az angol nyelvű képzés indítására. Ezen túl minden tervezett MSc szakon lesz lehetőség elsősorban angol nyelvű kurzusok szervezésére, egy-egy tárgy angol és magyar nyelvű meghirdetésére.

Külföldi hallgatók oktatásában eddig a Műszaki Anyagtudományi Kar egyes oktatói speciális, egyéni képzési formában működtek közre. A BSc és MSc rendszerű tananyagokat a nemzetközileg elfogadott szakmai-tudományos normáknak megfelelő tematikákkal és tartalmakkal dolgozzák ki. A kar törekszik az új tananyagok magyar és angol nyelvű jegyzeteinek nyomtatott/elektronikus kidolgozására.


65

A Gépészmérnöki és Informatikai Kar az 1985-ben kezdett angol nyelvű önköltséges oktatásának bázisán sok műszaki tantárgy oktatását kínálja angol nyelven az érdeklődők számára. A választható tantárgyak listája az egyetemi honlapon megtalálható, illetve ismertető füzet formájában nyomtatásban is megjelenik.

A Gazdaságtudományi Karon 2006/2007. tanév I. félévében felfutó rendszerben elindult az angol nyelvű BSc képzés.

Az Állam- és Jogtudományi Karon az elkövetkező 2-3 év során jelentős felfejlesztést igényel az idegen nyelvű (angol, német) képzés megszervezése az európai jog, a nemzetközi jog, nemzetközi magánjog, európai közigazgatási jog és európai büntetőjog területén. A jelenleg is meghirdetett idegen nyelvű kurzusok angol, német és francia nyelven hozzáférhetők. A karra rendszeresen érkeznek vendégoktatók, akik – többnyire tömbösített – formában kurzust is hirdetnek. Az idegen nyelv szakokat (angol, német) leszámítva a legtöbb szakon igyekszik a Bölcsészettudományi Kar folyamatosan növelni a választható idegen nyelvű (elsősorban angol) kurzusok számát és számos idegen szövegolvasási és értelmezési gyakorlatot hirdet. Utóbbiakban egyre több külföldi (pl. Erasmus program keretében érkezett) hallgató vesz részt. Tervezik teljes képzési szakaszok idegen nyelvű meghirdetését.

Célok, feladatok

− Az Egyetem nemzetközi elismertségének fokozása, valamint az Egyetem árbevételeinek növelése érdekében növelni kell a karoknak az idegennyelvű kurzusok számát. Célzott marketing tevékenységgel és beiskolázási propagandával emelni kell a költségtérítéses külföldi hallgatók számát.

− A CEEPUS program várható kiteljesedésével növekedni fog a hallgatói mobilitások mindkét irányú volumene. Erre mind az oktatást biztosító karoknak, mind az Egyetem hivatalainak fel kell készülni. Biztosítani kell a külföldi hallgatók fogadásának feltételeit (elhelyezés, tantermek, ügyintézés, magyar nyelvű oktatás, koordinátorok, stb.) Mivel a programban sem az oktatók, sem a közreműködő hivatalok munkájának anyagi elismerésére nincs mód, szükséges az érdekeltségi rendszer megteremtése.

2.2. Esélyegyenlőség, tehetséggondozás (szakkollégiumok, tudományos diákkör, mentorprogram, fogyatékkal élők esélyegyenlősége stb.)

2.2.1. Esélyegyenlőség

A Miskolci Egyetem megteremti az esélyegyenlőség intézményi koordinációjának szervezeti kereteit. A szenátus esélyegyenlőségi bizottságot hoz létre, amely figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja az esetleges megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket, és kezdeményezi megszüntetésüket.

Az Egyetem az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival is hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához. A tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején (mentorprogram), illetve támogatja szakmai előmenetelét a tanulmányok befejezését követően (karriertanácsadás).

2.2.2 Tehetséggondozás

A Miskolci Egyetem gondoskodik a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejleszti a hallgatók jártasságát a kutatási-fejlesztési munkában, a megszerzett


66

ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és hasznosításával kapcsolatos ismereteket. Egyetemünk ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat, a meghirdetett előadásai nyilvánosak. Lehetőséget biztosít arra, hogy az előadások rendjét megismerhessék és – a tárgyi lehetőségek keretei között – látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban.

Egyetemünk, a tehetséggondozás, és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szakollégiumot hoz létre. A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére, és a szakkollégisták öntevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, az önálló szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

Az Egyetem kiemelt stratégiai célként kezeli a hallgatói kutatói tevékenység támogatását. A Tudományos Diákköri (TDK) munka célja intézményünkben is, hogy segítséget nyújtson az Egyetem hallgatóinak a tananyagon túlmenő szakmai, tudományos ismeretek megszerzésében, a tudományos kutatási módszerek elsajátításában és a nyelvtudás fejlesztésében. Ezt a tevékenységet a hallgatók egy adott szakma vagy tudományterület mélyebb megismerése érdekében önállóan, az oktatók és kutatók szakmai útmutatásával, az Egyetem oktatási egységeinek szakmai segítségével végzik. A TDK munkát végző hallgatók egyéni munkájuk eredményeit TDK dolgozatban, tudományos publikációkban, vagy szakmai konferenciákon, értékelhető formában foglalják össze. Az Egyetem segítséget a legjobb pályamunkák megjelentetéséhez.

A hallgatók TDK munkáját figyelembe kell venni a kiemelt és köztársasági ösztöndíj odaítélésekor, alapítványi pályázat elbírálásakor, a Tanulmányi Emlékérem odaítélésekor, demonstrátori megbízások esetében, hazai és külföldi konferenciákra és tanulmányutakra való kiküldetéskor, tudományos továbbképzési, valamint doktorandusz pályázatok véleményezésekor és a külföldi részképzés elbírálásakor.

Az Egyetem tervezi az országos „tehetséggondozó iskolák” munkájába való bekapcsolódást.

A Miskolci Egyetem mentorprogram keretében is segítséget kíván nyújtani a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához. A programot olyan sajátos képzési formának tekintjük, amely keretében a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez intézményünk hallgatója, oktatója segítséget nyújt. A program mindenek előtt a hátrányos helyzetű hallgatók integrációját hivatott segíteni. Ebbe a körbe azon fiatalok tartoznak, akik valamiféle szociális-gazdasági, családi-lakóhelyi, mentális-testi hátránnyal vagy valamely stigmatizált társadalmi csoport tagjaiként érkeznek Egyetemünkre. A mentori program konkrét célja a hátrányos helyzetű hallgatók lemorzsolódásának megelőzése, a későbbi sikeres munkaerő-piaci integrációjának segítése; önértékelésének javítása, identitásának fejlesztése.

A program elemei

1. Az Egyetemre való bekerülés elősegítése. A ma is működő Tehetségért Mozgalom keretében – a középiskolákkal együtt – segítjük a hátrányos helyzetű hallgatók egyetemre kerülését. A beiskolázási tevékenység során rendszeres tájékoztatást adunk a képzési kínálatunkról, a felvételi követelményekről. Felvételi és egyetemre előkészítő tanfolyamokat szervezünk. A felkészítés célja – a releváns tudásanyag átadása mellett – a jelöltek gondolkodásra és megértésre való ösztönzése, a kifejezőkészségük, a vitakultúrájuk fejlesztése. A mentorprogram keretében zajló


67

felvételi előkészítő során hangsúlyt kell fektetni az egyetemi-főiskolai jelentkezéssel kapcsolatos adminisztráció segítésére is. Az előkészítő további feladata a reális önkép kialakítása, a karok és szakok közötti választás reálissá tétele.

2. A felsőoktatási tanulmányok segítése. Az Egyetem ösztönzi a hallgatókat, hogy (hallgatói munkaszerződés keretében) mentorpedagógiai célú empirikus kutatásokban vegyenek részt. Ösztönözzük a különböző diszciplínák (bölcsész, jogász, műszaki) hallgatói között a kapcsolatteremtést, egymás módszereinek megismerését a kutatóműhelyek keretében. A mentori program keretében társadalomismereti kutatóműhelyeket szervezünk. A mentorprogram keretei között úgynevezett mentori klubot hozunk létre, amelyet a különféle, a résztvevőket érdeklő (és a közbeszédben megjelenő) témák feldolgozásának szakmai és interaktív jellegű terepének szánunk. A mentori program elemei – a tananyag, az egyetemi és felvételi előkészítő, a klub, a kutatóműhely – folyamatosan felkerülnek egy, a mentori program résztvevői által működtetett honlapra. A honlap munkatársai mentori programban részt vevő fiatalok, a megfelelő felelősségi körökkel, feladatokkal, kompetenciákkal.

3. A munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségének bővítése. Az Egyetem szervezett formában kíséri figyelemmel a végzett hallgatók elhelyezkedését. A Hallgatói Iroda ingyenes karrier-tanácsadással segíti a végzett hallgatók pályára irányítását.

A hátrányos helyzetűek – fogyatékkal élők, szociálisan hátrányos helyzetűek, vagy kistérségekben élők – számára az oktatás lehetőségéhez való hozzáférést, a korábbi hiányosságok pótlását, azaz a felzárkózást és az eredményes, sikeres tanulást egyaránt jelentős mértékben támogathatja az elektronikus tanulási környezet hatékony alkalmazása. Ezen megoldások magas fokon és költség-hatékonyan képesek biztosítani a hallgatók számára az egyéni tanulási útvonalakat, az egyéni tanulási ütemet, a speciális, és az egyéni igényekre szabható tanulási tartalmakat valamint az egyéni tanulási módszereket. A mozgáskorlátozottak számára a távoktatás csökkentett kontakt-órái megkönnyítik a képzési programokba való bekapcsolódást, és ennek segítségével a vakok, illetve hallássérültek számára is biztosítható a tanulási lehetőség, a digitális tartalmak elérhetősége.

Az elektronikus tanulási környezetek tervezett hiper-textes felépítése lehetővé teszi, hogy minden hallgató személyre szabott tanulási program szerint, egyéni ütemben haladjon. Az automatizált önellenőrző, tudásfelmérő tesztek eredményeitől függően felajánlott egyéni tanulási útvonalak és tartalmak egyaránt segítik a felzárkóztatást, és a kivételes tehetségű hallgatók intenzívebb, sokoldalúbb felkészítését.

Az elektronikus tanulási környezet természetesen nem kizárólagos, hanem a személyes jelenléttel, a képzésben részt vevők egyedi problémáival is foglalkozó, szocializációs humán környezet kiegészítő eszközrendszere. Segítséget nyújt a felsőoktatási beiskolázási tevékenységben, a közoktatás szintjén is. Régiónkban a Digitális Középiskola fontos missziója a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásának segítése. Az eddigi eredmények igazolják az elektronikus tanulás hatékonyságát az esélyegyenlőség egyetemi megteremtésében is.

Az elektronikus környezetben tanulók nemcsak szakmai ismereteket és végzettséget, hanem olyan kompetenciákat is szereznek, amelyek a távmunka végzésére alkalmassá teszik őket. Ezáltal a fogyatékkal élők számára az egzisztencia teremtés, a megélhetés biztosítása kevesebb kompromisszummal valósulhat meg, teljes értékű munkavállalókká lehetnek. Másrészt a távmunka lehetőséget ad a kistérségekben, hátrányos környezetben élők számára is, hogy akár nemzetközi hálózatok munkavállalói, vagy kutatói hálózatok résztvevői lehessenek.

2.2.3. Fogyatékkal élők esélyegyenlősége

Egyetemünkön érvényesülnie kell az esélyegyenlőség követelményének. Ahhoz, hogy a fogyatékkal élők ugyanazon szolgáltatásokat tudják igénybe venni, mint ép társaik, fontosnak


68

tartjuk az akadálymentes környezet biztosítását. A Miskolci Egyetem – törvényi kötelezettségével összhangban – törekszik a megfelelő infrastruktúra átalakítására, az új beruházásoknál ezen szempontok érvényesítésére.

A fejlesztések eredményeként a különféle fogyatékkal élő (mozgáskorlátozott, hallás-, látássérült) hallgatók, alkalmazottak már most igénybe tudják venni szolgáltatásaink legnagyobb részét. Így akadálymentesen közelíthető a központi tanulmányi épület, a legtöbb tanszéket magába foglaló épületegyüttes, a dékáni és központi hivataloknak helyet adó épület, a menza, a központi könyvtár, kollégiumok és a sportcsarnok. A campuson kívül megtörtént az Egészségügyi Főiskola épületének teljes akadálymentesítése. A fejlesztési tervek készítése során minden újabb beruházás és rekonstrukció indításánál ezen szempontokat figyelembe vesszük. A távolabbi cél, hogy minden épület − ide értve a székhelyen kívüli létesítményeket is − megközelíthetővé váljon, és belül is akadálymentesen használható legyen. Ezt a feladat nagyságrendje miatt csak több ütemben tudjuk megvalósítani, a jelenlegi állapotot, és az akadálymentesítendő épületeket a 2.2.-1. számú mellékletben mutatjuk be és az erre vonatkozó fejlesztési javaslatokat a 2.14.4. fejezetben részletezzük.

Az akadálymentesen kialakított egyetemi campus lehetőséget teremt arra, hogy a felsőoktatásból eddig a fizikai akadályok miatt kimaradók tanulhassanak intézményünkben. Ez fontos stratégiai célunk, hiszen ezzel nő a fogyatékkal élők képzettségi szintje, és biztosítható, hogy nagyobb eséllyel jussanak munkához, ami elősegítheti a különböző fogyatékkal élő emberek nagyobb mértékű társadalmi integrációját. E lehetőségek nemcsak a helyben lakóknak nyújtanak lehetőséget a továbbtanulásra, hanem más településen lakó diákok esélyegyenlőségét is biztosítja.

2.2.4. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése

A Miskolci Egyetem törekszik a hátrányos megkülönböztetés minden nyílt, intézményesített vagy strukturális, valamint rejtett formáinak felszámolására. Igyekszik gondoskodni arról, hogy senki számára se legyen lehetetlen az oktatás igénybevétele csak azért, mert szegény, nőnemű, etnikai kisebbségből származik, földrajzilag kieső térségben él, tanulási vagy fizikai nehézségekkel küzd.

Egyetemünk az egyenlő bánásmód követelményét – összhangban a törvényi kötelezettségekkel – az alábbi területeken kívánja biztosítani:

Az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása során egyenlő esély kívánunk mindenki számára biztosítani. Az egyenlő bánásmód Egyetemünk gyakorlatában azt is jelenti, hogy „fogadó intézményként” uniós tagállamból a hazaival azonos feltételekkel veszünk fel, és képezünk hallgatókat.

Az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás terén azonos mércét alkalmazunk minden hallgatóra, ezen követelményeket nyilvánossá, és ellenőrizhetővé tesszük. A hallgatói teljesítmények értékelését áttekinthetővé tesszük, a hallgatói teljesítményértékelés folyamatát nyilvánosság elé tárjuk.

Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat minden hallgató számára biztosítjuk, és igénybevételüket az Egyetem minden hallgatója számára lehetővé tesszük. Azonos módon bíráljuk el az oktatással összefüggő juttatásokat.

Meghatározott szempontok szerint, az egyenlő bánásmód követelményét figyelembe véve döntünk a kollégiumi elhelyezésről, és ennek megfelelően biztosítjuk a kollégiumi ellátást. A pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférést minden hallgatónk számára biztosítjuk.


69

2.3. Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése

2.3.1. A doktori képzés rendszerének átalakítása

A) A doktori képzés továbbfejlesztése, stratégiai célkitűzések

Egyetemünkön a PhD képzés mindenkor az országos normáknak megfelelően folyik. Ez meghatározza a képzés főbb kereteit, szerkezetét és lehetőségeit. Ezen túlmenően azonban jelentős szabadsági fokkal rendelkezünk a doktori képzés alakításában. Mivel a doktori képzés az Egyetem oktató- és kutató munkájának magas fokú szintézisével áll össze, a terület stratégiájának az oktatás és kutatás stratégiájával összhangban kell lennie.

B) Tudományos potenciál fejlesztése

A színvonalas doktori képzés előfeltétele a tudományosan felkészült oktatói-kutatói háttér. A hazai és nemzetközi kutatási tapasztalatokat szerzett, jelentős publikációs teljesítményt felmutató magasan minősített (pl. DSc) oktatók és kutatók létét az eredményes PhD képzés alapvető feltételként kell, hogy megjelölje ill. – a jövő érdekében – követelje. A stratégia erre vonatkozó fejezeteinek sikeres teljesülését az alábbiakban feltételezzük.

C) Rugalmasság a doktori tématerületekben

A doktori képzés fejlesztése csak az Egyetem alapvető célkitűzésével – a kutatóegyetemi státus elérése és megtartása – összhangban történhet. Egyetemünknek reagálnia kell a tudomány és a társadalmi igények változásaira. Ez a Doktori Iskolák vonatkozásában egyrészt megköveteli a képzés színvonalának őrzését és emelését, másrészt a tudomány fejlődése által megkövetelt rugalmasság fenntartását a képzési területek alakításában, új Doktori Iskolák létrehozásában, meglévő Doktori Iskolák integrálásában, multidiszciplináris Doktori Iskolák létrehozásában. A Doktori Iskolák rendszerének olyannak kell lenni, amely képes a tudományos és társadalmi igényekre rugalmasan reagálni a tudományos igényesség messzemenő fenntartásával.

Egyetemünk nagy ereje a tudományos sokszínűség. A karok, intézetek ill. az egy-egy nagy projekt vagy kutatási célkitűzés érdekében létesített kutatási egységek együttműködésével a tudományos potenciál igen hatékony kihasználása valósulhat meg. Az ebben rejlő lehetőségeket a doktori képzésben is hasznosítani kell.

A kívánt rugalmasságba kell értenünk a régió társadalmi-gazdasági változásainak követését, a doktori képzés területeinek a gyakorlathoz való igazítását is. Ugyanakkor rugalmasságon nem érthetjük a napi praktikus igények kiszolgálását. A tudomány belső törvényszerűségeit követő (pl. alapkutatási) témáknak továbbra is helyet kell biztosítani.

D) Közös képzések

Egyetemünknek a jövőben ki kell használni a hazai és külföldi egyetemekkel közösen indított doktori programokban rejlő lehetőségeket. Hazai egyetemekkel való hálózatba integrált együttműködésünket ez erősítheti. A külföldi partnereinkkel való együttműködés a közös PhD képzésben jó lehetőséget ad oktatók és PhD hallgatók cseréjére. Emellett a tartalmi tudományos együttműködéseket is erősíti ez a folyamat. A közös képzések doktori okleveleink presztizsét is emelik, ennek érdekében törekednünk kell az együttműködésbe nemzetközileg magasan elismert partner intézményeket bevonni.

E) A PhD ösztöndíjak rendszere

A nappali képzésben részt vevő hallgatók ösztöndíját részben az állami finanszírozás, részben pedig a különböző vállalati, kutató intézeti vagy alapítványi ösztöndíjak biztosítják. Az állami ösztöndíjak száma erősen korlátozott, elosztásuk központosított és bürokratikus. Az elérhető ösztöndíjak számát a doktori képzés eredményességével növelhetjük (ez szükséges is), de az így


70

elérhető növekedésnek erős korlátai vannak. Sokkal jobbak a lehetőségeink a nem-állami ösztöndíjak számának növelésében. Célkitűzéseink között számon kell tartanunk a PhD ösztöndíjak egyetemi generálását (Tudásközpontok, Kooperációs Kutató Központok, Alapítványok stb. lehetőségeinek kiaknázásával)

A jövőben Egyetemünknek meg kell teremteni a predoktori ösztöndíjak pályázati alapon történő adományozásának rendszerét. A finanszírozás itt is változatos lehet, megjelenhetnek ma még nem is ismert metódusok. A három év azonban kevés a PhD kpzés disszertáció megvédésével való befejezéséhez. Így ha növelni akarjuk a PhD képzés eredményességét jelző mutatóinkat, predoktori ösztöndíjakat kell generálnunk az ehhez szükséges összes feltétel megteremtésével. Ez a kutatóegyetemmé válás (eddig ismert) kritériumai között is szerepel.

Posztdoktori ösztöndíjak a nagyobb kutatási projektek keretében megvalósíthatók. Jól szolgálják végzett doktoranduszaink érett kutatóvá fejlődését és ezzel a hazai és egyetemi oktatói/kutatói utánpótlás képzését.

F) Külföldi hallgatók fogadása PhD képzésre

Egyetemünk jövőjében a nemzetközi képzéseknek sokkal nagyobb szerepet kell szánnunk. Ez a PhD képzésre fokozottan igaz. A Miskolci Egyetem kutatóegyetemi tudományos potenciáljának birtokában bevételszerző tevékenységként is kell hogy kezelje a doktori képzést. Ezen a területen a személyre szabott foglalkozásnak elsődleges szerepe van, így viszonylag kevés idegen nyelven előadóképes oktatóval is színvonalas doktori képzés valósítható meg. Ahhoz, hogy külföldi PhD hallgatók nagy számban jelentkezzenek Egyetemünkre, jelentős propaganda tevékenység szükséges. A legjobb propaganda Doktori Iskoláink eredményeinek felmutatása, oktatóink, kutatóink nemzetközileg elismert publikációs tevékenysége. Emellett azonban átgondolt toborzásra is szükség van. Az oktatók/kutatók érdekeltségét is át kell gondolni, és megfelelő rendszert kell kialakítani.

G) A doktori iskolák

A doktori (PhD) képzés az egyetemi oktató-kutató munka legmagasabb fokú szintmérője, az egyetemi státusz kritériuma a közmegítélésben. Ennek megfelelően az egyetemi stratégia egyik legfontosabb eleme.

Ga) Jelenlegi helyzet

A Miskolci Egyetemen a doktori képzés 1992. február 1-jén kísérleti jelleggel, 1994-től pedig akkreditált doktori programok keretében indult meg. hat egyetemi karunkon kilenc doktori program hat tudományágban eredményesen működött, majd a 2001. áprilisában megjelent 51/2001. (IV.3.) Kormányrendelet „A doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről” szerint a doktori képzés átszervezésére került sor. Ezen rendelet alapján, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) állásfoglalásainak figyelembevételével pályáztak a doktori programmal rendelkező karok doktori iskolák létrehozására. A MAB 2002-ben hét doktori iskolánk akkreditációjáról döntött, majd 2004-ben újabb doktori iskola alapítását engedélyezte. Ezek a következők:

− Műszaki Földtudományi Kar: Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola;

− Műszaki Anyagtudományi Kar: Kerpely Antal Anyagtudományok és technológiák Doktori Iskola;

− Gépészmérnöki és Informatikai Kar: Sályi István Gépészeti tudományok Doktori Iskola, Hatvany József Informatikai tudományok Doktori Iskola;

− Állam- és Jogtudományi Kar: Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Doktori Iskola;


71

− Gazdaságtudományi Kar: Vállalkozáselmélet- és gyakorlat Doktori Iskola;

− Bölcsészettudományi Kar: Irodalomtudományi Doktori Iskola, Filozófia Doktori Iskola.

A Doktori Iskolák a MAB előírásainak megfelelő személyi összetételű (tudományos fokozatok, habilitáció, egyetemi tanári státusz) alapító (belső és külső) tagsággal rendelkeznek. A Doktori Iskolában folyó képzést a Doktori Iskola Tanácsa felügyeli és az ügyekben az egyetemi Doktori képzés és fokozatszerzés szabályzatában foglaltaknak megfelelően jár el. A különböző karokon és tudományterületeken folyó doktori (PhD) képzés összehangolása és egységes követelményrendszer érvényesítése az Egyetemi Doktori Tanács feladata. A doktori (PhD) képzés nappali, levelező és egyéni képzési formában történik. A PhD hallgatók kiválasztásának alapja a felvételi vizsga. A nappali, levelező vagy egyéni formában történő felkészülés lezárását abszolutórium igazolja, ennek birtokában kerülhet sor a doktori eljárás megindítására, a doktori szigorlat letételére, az értekezés benyújtására, ill. megvédésére.

Gb) A doktori (PhD) képzés személyi feltételei

A MAB előírásokat fogalmazott meg , amelyeket a doktori iskolák alapításakor teljesíteni kell. A MAB kezdeményezésére 2005-ben e követelmények szerint felülvizsgálatra kerültek a doktori iskolák. A szükséges változtatások után minden doktori iskola megfelel a működtetéshez szükséges személyi feltételeknek, amelyek összefoglalóját a melléklet 2.3.-1. számú táblázatában adjuk meg.

2004-ben a MAB szigorította a személyi összetételre vonatkozó feltételeket, ezek teljesülését 2007. július 1-től valamennyi, már működő doktori iskola alapító tagjaira nézve is megköveteli. Doktori Iskoláink többsége az erősebb feltételeket is teljesíti, az újabb követelményeket csak részben teljesítő Doktori Iskolákban folyamatban vannak a szükséges intézkedések.

Gc) A doktori képzés minőségbiztosítása

A képzés minőségbiztosítását a következők segítik:

− kidolgozott felvételi rendszer;

− a tanrendi követelmények következetes betartása;

− a hallgatók tanrenden kívüli kötelezettsége (beszámoló félévente kutatási eredményeikről);

− kutatásban való részvétel;

− doktoranduszok bevonása az oktatásba;

− a képzési terv időarányos ellenőrzése;

− rendszeres konzultáció az egyéni kutatómunka során és támogatás az értekezés elkészítéséhez;

− részvétel tudományos konferenciákon, publikációs tevékenység;

− külföldi részképzés;

A doktori iskolák tanácsai, illetve a kari doktori tanácsok a képzés minden fontos eseményét (pl. a felvételi eljárásokat, a munkahelyi viták és védések előkészítését és lebonyolítását, a beszerzéseket, a publikációs tevékenységet stb.) felügyelik és gondosan őrködnek a korrekt ügymenet és a megalapozott döntések meghozatalának biztosításán. A minőségi képzésért természetesen minden tárgyjegyző és témavezető személyesen is felelősséget vállal. A képzés jó minőségét segíti elő a doktoranduszok publikációs tevékenységének a témavezető, esetenként más szakemberek által történő rendszeres szakmai ellenőrzése, felügyelete, valamint az


72

alacsonyabb évfolyamokon dolgozó doktoranduszok felkészülésben és kutatómunkában való előrehaladásának időszakos, de rendszeres ellenőrzése is.

H) A doktori képzés anyagi háttere

A doktori iskolák keretében folyó képzést segítő források: az állami ösztöndíjas hallgatók után járó doktori normatíva, a doktoranduszok költségtérítése, és pályázaton elnyert támogatás. Sajnos az állami ösztöndíjas PhD hallgatók képzési normatívájából az utóbbi években egyre kevesebb hányad volt a PhD képzésre fordítható. Egyes karokon nem lebecsülendő az a vállalati támogatás sem, ami részben ösztöndíjak adományozásában, részben a doktori kutatómunkák egyéb támogatásában jelentkezik.

A doktori képzés dologi normatívája az arányos rezsi-hozzájáruláson túl nem szolgálhatja az Egyetem finanszírozását, mivel ez a folyamat az eszközök, gépek műszerek elöregedéséhez, végső soron a színvonal romlásához vezet. Az egyetemi stratégiának a doktori képzés finanszírozhatóságát – bele értve a színvonalas dologi ellátást – biztosítani kell.

I) Összefoglaló megállapítások

Egyetemünkön a doktori képzés jól tölti be feladatát. A képzés szakmai színvonala, eredményessége és hatékonysága jó. A PhD képzésbe a kezdetek óta 1660 hallgató lépett be, abszolutóriumot szerzett 689 hallgató, doktori értekezését megvédte 196 fő. A doktori képzésben, a 2005-ös esztendőben résztvevők adatait a 2.3.-2. számú, az 1992-től összegzett adatokat pedig a 2.3.-3. számú táblázatban mutatjuk be.

2.3.-2. számú táblázat. PhD képzésben résztvevők a 2005-ös esztendőben Kar Nappali

állami ösztöndíjjal

egyéb ösztöndíjjal

összesen

Levelező Egyéni felkészülés

Mind-összesen

PhD fokozatot szerzett

fő fő fő fő fő fő fő

MFK 22 5 27 21 6 54 10

MAK 16 5 21 15 - 36 2

GÉIK 26 6 32 34 6 72 5

ÁJK 27 - 27 53 22 102 6

GtK 17 7 24 57 16 97 3

BtK 20 - 20 29 9 58 9

ME 128 23 151 209 59 419 35


73

2.3.-3. számú táblázat. A Miskolci Egyetemen folyó doktori (PhD) képzés legfontosabb adatai – összegzés az 1992-től 2006-ig terjedő időszakra

Felvételt nyertek, fő Abszolutó-

Nappali riumot

szereztek

Oklevelet szereztek Kar

állami ösztöndíjas

egyéb ösztöndíjas

Levelező Egyéni Külföldi Összesen

fő % fő %

MFK Mikoviny Sámuel Föld-tudományi Doktori Iskola

88 3 83 21 22 217 95 43.8 38 17.5

MAK Kerpely Antal Anyagtudományok és technológiák Doktori Iskola

67 28 81 7 3 186 98 52.7 32 17.2

GÉIK Sályi István Gépészeti tudományok Doktori Iskola

102 22 70 5 199 48 24.1 18 9.0

GÉIK Hatvany József Informatikai tudományok Doktori Iskola

67 5 72 10 2 156 42 26.9 11 7.1

ÁJK Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Doktori Iskola

120 1 175 51 12 359 155 43.2 50 13.9

GtK Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola

98 17 168 62 15 360 126 35.0 27 7.5

BtK Irodalomtudományi Doktori Iskola

54 – 68 25 147 116 78.9 20 13.6

BtK Filozófia Doktori Iskola* 9 – 24 3 36 9 25.0 – –

Összesen 605 76 741 184 54 1660 689 41.5 196 11.8

*A Filozófia Doktori Iskolára 2005-ben vettek fel először hallgatókat.


74

A 2.3.-3. számú táblázat adatai szerint a felvettek 41,5 %-a szerzett abszolutóriumot, 11,8 %-a pedig oklevelet. Egy 2002-ben, a MAB Doktori Bizottságának elnöke által készített felmérés szerint az országos adatok 24,8 % és 11,0 %. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a kiadott abszolutóriumok tekintetében a Miskolci Egyetem szignifikánsan, a végzettek vonatkozásában pedig kismértékben meghaladja az országos átlagot. Kiindulva abból a tényből, hogy fokozat csak abszolutórium birtokában szerezhető, az valószínűsíthető, hogy a végzettek aránya is szignifikánsan meg fogja haladni az országos átlagot. (Abban az esetben, ha a számításnál a tanulmányaikat még folytató 450 hallgatót nem vesszük figyelembe, akkor a két arány 56,9 %, illetve 16,2 %.)

A képzés három éve a tapasztalat szerint nem elég a doktori értekezés elkészítéséhez. A legjobb képességű PhD hallgatók további támogatására a predoktori ösztöndíj rendszerének kialakítása szolgálhatna. Egyetemünk az eddigiekben nem élt a predoktori ösztöndíjak saját erőből, pályázati vagy egyéb külső forrásból való alapításának lehetőségével. A doktori képzésben gondot jelent, hogy a doktori dologi normatíva csak részben jut el a Doktori iskolákhoz.

2.3.2. A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek bemutatása Az új Ftv. azoknak a doktori fokozatszerzésre kérvényt benyújtó és azt elfogadó döntés birtokosainak doktorjelölti státuszt biztosított, amely státuszhoz a későbbiekben jogosultságok is járulnak. Intézményi hatáskörben a kormányintézkedések kiadásáig is van lehetőség jogosultságok biztosítására. Ilyenek: könyvtárlátogatás térítésmentesen; műszer- és más eszközhasználat térítésmentesen; informatikai szolgáltatások igénybevétele; konzultációs lehetőségek biztosítása; kedvezményes lakhatási feltételek biztosítása az Egyetem szálláshelyein; ipari gyakorlat, kísérletezési lehetőség kedvezményes igénybevételének biztosítása; az egyetemi publikációs lehetőségekhez való hozzáférés, beleértve az Egyetemen szervezett nemzetközi konferenciákat is.

A rendszer működtetéséhez predoktori ösztöndíjak és alapítványi támogatások adhatnak támogatást, melyek lehetőségeinek bővítését intézményeink is kezdeményezi. A doktorjelöltek bizonyos oktatási feladatokra is bevonhatók (térítés ellenében). A Miskolci Egyetem ilyen típusú támogatás források megszerzésének koordinációjára vállalkozik.

2.4. Az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása

2.4.1. A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása

Az élethosszig tartó tanulás, e folyamaton belül a felnőttképzés, a XXI. század egyik legfontosabb követelményeként jelent meg Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és a világ más részén is. A mai korszakot az informatikai forradalom, a tudás alapú gazdaság és társadalom kialakulása korszakának nevezzük, amelyben a tudás közvetlen termelő erővé válik és ebből következően a tudás termelés, újratermelés és elosztás a legfontosabb társadalmi és gazdasági feladatként jelenik meg. Ezen objektív igények és követelmények kielégítése volt a mozgatórugója azon szakmai, pedagógiai és szervezeti fejlesztéseknek, amelyek célja lehetővé tenni a hatékony, egész életen át tartó tanulást, az iskolarendszerű (formális) képzés mellett megteremteni az azon kívüli (non formális) képzés lehetőségeit.

A felnőttképzés célja a képzettség megszerzése (hivatásra, szakmára, meghatározott életpályára való felkészítés), valamint kompetenciák elsajátítása (általános ismeretek, készségek, viselkedési tulajdonságok stb.). Az Európa Tanács Lisszaboni Memoranduma számunkra is kötelező jelleggel rögzíti, hogy a tudásalapú társadalomban a hagyományos alapkészségek (írás, olvasás, számolás) mellett új alapkészségek (idegen nyelv ismeret, digitális írástudás stb.) kialakítására


75

van szükség, amelyek kizárólag a felnőttképzés keretében, az egész életen át tartó tanulás folyamatában biztosíthatók.

A felnőttképzés két fő, a stratégiánk számára fontos, kiindulópontot jelentő funkciót tölt be, két fő területen valósul meg. Az iskolarendszerű felnőttképzés a magasabb szintű, iskolai bizonyítvánnyal igazolt általános műveltség és szaktudás megszerzése, amelynek klasszikus területei az esti, a levelező és a távoktatásos formában történő felsőfokú végzettség megszerzése, amelyek hallgatói jogviszonyhoz kötődnek. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés alapvető célja valamilyen konkrét képzettség vagy szakképesítés megszerzése, készségek, kompetenciák elsajátítása. A felnőttképzés jogi kereteit – természetesen – az ide vonatkozó aktuális törvények (Felnőttképzési Törvény, Felsőoktatási Törvény, Szakképzési Törvény) határozzák meg.

A felnőttképzés terén Egyetemünkön is ki kell alakítani, bővíteni, szélesíteni a nemzetközi együttműködési lehetőségeket. E területen alapvető üzenete van az „Élethosszig tartó tanulás Európában” című konferencia Szófiában hozott ajánlásainak. Az Egyetem követi az Európai Felnőttképzési Társaság (EAEA) célkitűzéseit, amely fő feladata a tanuló társadalom megteremtése. Az EAEA-val együttműködő európai hálózatok között található az Európai Egyetemi Társaság (EUA), a Vállalati Társadalmi Felelősség Csoport (CSR). Ezen a szervezetekkel az Egyetem szoros kapcsolatot tart fenn. Intézményi ”szolgáltató” funkcióval létre kell hozni egy humán-fejlesztési, módszertani, e-learning szervezetet, hálózati szervezeti struktúrában, a régió két másik felsőoktatási intézményével (Eger és Debrecen), az élethosszig tartó tanulás (nemcsak a felnőttképzés!) teljes spektrumának K+F háttérintézményeként.

2.4.2. Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzés munkaerő-piaci hátterének bemutatása

Az egyetem graduális és posztgraduális képzésében az elkövetkezendő évek várhatóan jelentős visszaesést hoznak. Az államilag támogatott hallgatók számának csökkenése, a társadalomtudományi képzés jelentős visszafogása (15-30 %-kal, miközben jelenlegi hallgatóink több mint 70%-a e területeken tanul), a költségtérítéses képzés iránti igények ugrásszerű csökkenése (összhangban a jövedelmi viszonyok romlásával), Egyetemünk kedvezőtlen területi elhelyezkedése, a vonzáskörzetünkben élő emberek országos átlag alatti kedvezőtlen életminősége, valamint az egyre erősödő hazai és nemzetközi verseny a felsőoktatás piacán, egyértelműen valószínűsítik a kedvezőtlen jövőkép várható bekövetkezését. Az Egyetem szellemi és infrastrukturális kapacitása egyre kevésbé lesz lekötött, a csökkenő hallgatói létszám a jelenlegi adottságok csak egy részét teszi indokolttá és fenntarthatóvá.

A felnőttképzés hazai helyzetére a nemzetközi szinttől való jelentős elmaradás jellemző. A 25-64 éves korosztályt alapul véve a népesség 4,6 %-a vesz részt valamilyen képzési formában – szemben az európai 10,7 %-kal. A 2007-13-ig terjedő fejlesztési programok – különösen a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) – öt év alatt a jelenlegi arány megduplázódását tűzik ki célul. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) egyik fő prioritási tengelye az oktatási infrastruktúra fejlesztése, ezen belül kiemelten az egész életen át tartó tanuláshoz és a munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges kompetenciák fejlesztéséhez szükséges oktatási infrastruktúra megteremtése.

A fentiekből szükségszerűen következik hogy a Miskolci Egyetem jövője szempontjából kulcskérdés a felnőttképzési tevékenység (felnőttképzési piac) színtereire való gyors és rugalmas behatolás, a versenyképességhez szükséges infrastrukturális és szervezeti feltételek megteremtése, a szakmai-tudományos feltételek biztosítása.

Az iskolarendszerű formális képzés csökkenő trendjét a non-formális területen megjelenő dinamikus növekedési trenddel lehet és kell kompenzálni.


76

A szervezeti fejlesztés kulcskérdése a piaci viszonyoknak megfelelő, azokkal konform működési forma kialakítása. A jelenlegi egyetemi (kincstári) keretek között működő központ mellett létre kell hozni – az Egyetem által és/vagy partnereivel együtt – egy olyan társasági formát, amely egyszerűségével, piaci rugalmasságával lehetőséget ad a már ma is rendkívül nagy gondot jelentő pénzügyi és elszámolási problémák megoldására.

A Miskolci Egyetem égisze alatt ki kell alakítani egy olyan felnőttképzési módszertani (kutató) központot, amely az Egyetem szellemi hátterére építve pedagógiai, informatikai és szaktudományi kutatásokat végez, elősegíti a hatékony és eredményes felnőttképzési tevékenységet.

A felnőttképzési piacnak sok szereplője van, napjainkban közel ötezer állami és magán szervezet tevékenykedik e területen. A Miskolci Egyetem – jelenlegi időbeli hátránya ellenére – élére állhat olyan együttműködéseknek, amelyekben maga köré tömöríti a régió legjelentősebb e területen működő szervezeteit, a vonatkozó törvények által előírt hálózati rendszer kialakításában kezdeményező szerepet játszik. Az Egyetem szellemi-tudományos háttere, elismertsége és tekintélye erre reális alapot ad.

A Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központjában létre kell hozni azokat a személyi, jogi és szervezeti feltételeket amelyek révén biztosított a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás. (A szükséges akkreditációk és képzési engedélyek megszerzése és folyamatos bővítése, a felnőttképzéssel kapcsolatos regionális és országos (kormányzati) igények figyelemmel kísérése és az azokra való gyors reagálás, állandó és élő kapcsolat az üzleti, gyakorlati szférával stb.) Kiemelkedő szerepet játszik a megfelelő kompetenciákkal, felnőttképzési felkészültséggel és diplomával rendelkező személyi háttér megteremtése, ez jelenti az akkreditációk alapkövetelményét. A felnőttképzést érintő hazai és EU pályázatok sikeressége feltételezi az ezekre történő felkészülést, a pályázatírásokhoz szükséges személyi, pénzügyi és technikai háttér megteremtését.

A felnőttképzési stratégia eredményes megvalósítása feltételezi a rövidebb időhorizontú akcióprogramok kidolgozását, ezzel együtt a stratégiai célok és eszközök folyamatos aktualizálását (a gördülő tervezés filozófiája).

2.5. Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye Az egyetemi továbbképzési és felnőttoktatási szervezet alkalmassá tétele az oktatási funkciók ellátására. Ennek keretében ki kell alakítani a megfelelő – gazdasági és szellemi értelemben egyaránt – hatékony szervezeti-működési formát. Bővíteni kell az Észak-magyarországi Regionális Felnőttképzési hálózatot, ki kell alakítani ME FRK felnőttképzési és módszertani fejlesztési-kutatói bázisát, meg kell határozni a kutatási témákat, erősíteni kell a hazai és nemzetközi együttműködést. Javítani kell a PR tevékenységet, az információs rendszert. Meg kell alakítani a „felnőttképzési pályázati team-et”, fel kell készülni az NFT II, és az Uniós pályázatokra. Felnőttképzési program- és intézményi akkreditációs (FAT, OKJ, NCSSZI, ETI) előkészítése, írói team kialakítása, kiképzése az akkreditációs munkára. ME FRK munkatársai és külső szakemberek együttműködésével kiemelt feladat a módszertani, szakmai kiadványok, jegyzetek, tankönyvek, leporellók, évkönyvek, szöveggyűjtemények írása, szerkesztése, lektorálása, kiadásának előkészítése. ME FRK épületében szükség van felnőttképzési szakmai és módszertani szakkönyvtár, CD-, DVD-tár, kialakítására, működtetésére, helyben olvasás biztosítására.

A régió igényeivel összhangban ME FRK keretében felnőttképzési szolgáltatási-információs csoportot kell alakítani. A csoport feladata felnőttképzési pályaorientáció-pályaválasztás-életpálya módosítási tanácsadás, munkavállalási, álláskeresési technikák átadása. Célunk a ME-FRK bázisán „Konferencia-turizmus” kialakítása, fejlesztése, a régió „tudás-központja” és


77

turisztikai adottságainak összehangolásával. Szükségesnek látjuk egy „Hotel-Konferencia” létesítmény építése az ME FRK földrajzi környezetében, kb. 60-80 férőhely kapacitással, legalább *** minősítéssel, továbbá „Karrier Tervező Centrum” (KTC) kialakítása a „multifunkcionális” ME FRK rendszerén belül. További célok: a ME FRK Felnőttképzéshez való hozzáférés lehetőségének javítása: „Mozgó tanterem” (vagy „Utazó-képzés”) megvalósítása a régió kis létszámú, nehezen megközelíthető települései részére, az Észak-magyarországi Regionális Bűnmegelőzési Oktatási Központ teljes körű kiépítése, a regionális hálózatba tömörült felnőttképzési intézmények bevonásával. A kurzusok minőségének és tartalmi változatainak szélesítése is határozott igényünk. Törekvésünk a Francia CNAM Egyetemmel való kapcsolat bővítésére, a képzések letelepítésére, az országos hálózatba való bekapcsolódás erősítésére. A MELLearn Egyesület szakmai munkájának bázisán felnőttképzési tanfolyamok, továbbképzések szakirányú képzések átadására, átvételére, akkreditációs együttműködésre, közös hazai és nemzetközi pályázatok megírására. Szakirányú továbbképzések kínálatának bővítése érdekében – a kölcsönös előnyök alapján – együttműködési megállapodások kötését tervezzük felsőfokú és felnőttképző intézményekkel.

A közel egy évtizedes stratégiai partnerségre, számos regionális távoktatási projekt eredményeire építve formálisan is létre kell hozni egy Észak-magyarországi Regionális Távoktatási Hálózatot amelynek központi koordinátori feladatait (belső, intézményi K+F feladatai mellett) az FRK látja el. A hálózat a régió távoktatásában érdekelt felső- és felnőttoktatási intézményeinek önkéntes társulásán alapuló konzorcium, amelynek célkitűzése, hogy támogassa a humán erőforrás-fejlesztés hatékony módszereinek széles körű adaptálását és továbbfejlesztését, különös tekintettel a fejlett országokban kidolgozott és már eredményesen alkalmazott, korszerű távoktatási, e-learning módszerekre. A partnerintézmények együttműködési formáit alapvetően befolyásolja a szervezetben elfoglalt szerepük, státuszuk, amely szerint

− társközpontok: pélául BOKIK, ÉRÁK;

− alközpontok: kari szervezeti egységek;

− konzultációs központok: kihelyezett, nem képző intézmények által fenntartott konzultációs központok (például Ózd, Tiszaújváros)

formájában működnek.

Nemzetközi kapcsolatainkban a távoktatás terén meghatározó szerepet töltenek be továbbra is az Európai Távoktatási Egyetemek Egyesületével, az EADTU-val, és a volt PHARE országok regionális távoktatási központjainak hálózatával együttműködésben megvalósuló projektek, EU programok. Az egész országra kiterjedő, önszerveződő szakmai szervezet (Magyar Virtuális Egyetemi Hálózat) létrehozásának kezdeményezésével a hazai távoktatás/e-learning fejlesztés szakmai, tudományos és infrastrukturális támogatását, eredményeinek széleskörű terjesztését és hasznosítását, a hálózati együttműködés hatékonyságának fokozását kívánjuk támogatni.

A régió igényeire tekintettel minden képzési formát számításba kell venni, tartalmilag és módszertanilag meg kell erősíteni. A stratégiával érintett időszakban a költségtérítéses alapképzés, a szakirányú továbbképzés, a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és a tanfolyami képzés minden változata az élethosszig tartó tanulás helyi résztvevőinek rendelkezésére áll.

2.6. Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat A Miskolci Egyetem a regionális szerepvállalás mellett a stratégiai prioritások között az Európai Felsőoktatási Térségben versenyképes kutatóegyetemi utat jelölte meg fejlődése legfőbb irányaként. Az Egyetem kutatási tevékenységének 10-15 %-a alapkutatás, 85-90 %-a alkalmazott kutatás jellegű mind a hagyományos műszaki, mind a később alapított humán és társadalomtudományi területeken.


78

A kutatás-fejlesztési tevékenység támogató forrásainak 85 %-a államháztartási forrásokból (meghatározott többségben pályázatok elnyerésével), 15%-a a versenyszférából származó megbízásokból származik.

Az Egyetem a K+F területén 2013-ig megduplázni tervezi az eddigi bevételeit, húzó kutatási ágait erősíti és támogatja, még a szolgáltatás jellegű tevékenységét piaci alapon kívánja hatékonnyá tenni. Ennek érdekében összehangolja infrastruktúra fejlesztési projektjeit és esélyt ad a nem közvetlen bevételt hozó, de a távlati fejlesztést, a társadalmi problémák kezelését megalapozó kutatások kibontakozásának is. A kutatások humán erőforrásait fokozottan terheli a projektek költségeire és támogatja a projektek terhére történő eseti és tartós oktatói, kutatói és doktoranduszi alkalmazásokat. A teljesítmények monitoring rendszere alapja a belső kutatási erőforrás allokáció döntéshozatali rendszerének is. A tanszéki, laboratóriumi és műhely infrastruktúra fejlesztését az NFT II. keretein belül benyújtandó pályázatokkal kívánjuk támogatni. (. 2.13.. fejezet)

2.6.1. Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása

A Miskolci Egyetem az 1980-as évek végéig folyamatosan átalakuló, de alapvetően műszaki képzési profillal rendelkezett. A későbbi fejlődési szakaszban kialakult universitas jelleg, a humán és társadalomtudományi karok létrehozása megteremtette a korábbitól eltérő innovációs területek kibontakozásainak feltételeit is (jogi, közgazdasági, bölcsészettudományi, egészségügyi stb.). A kutatási teljesítményt általában három dimenzióban értékelik, egyrészt publikációk, keletkezett szabadalmak számával, másrészt a megszerzett bevételek nagyságával és a hasznosítás eredményességével. A bevételek az 1980-as évek második felében az intézményi költségvetés 20-25 %-át fedezték. Napjainkban ez a mérték az intézményi költségvetési összeg 10 %-át éri el, ami egyrészt a megbízások csökkenéséből, másrészt az oktatók saját (intézményen kívüli) cégeibe történő kiszervezés miatt adódik. Becslésünk szerint mintegy 1-1,5 Mrd Ft összegű bevétel az egyetemi szervezeten kívül realizálódik. Természetesen az egyetemi kollégák vállalkozás költségeinek nagy része az egyetemi működés kiadásait terheli. Az Egyetem szervezeti keretein kívüli tevékenység visszahozatala ösztönző rendszer működésével lehetséges, vállalkozásbarát környezetet kell teremteni.

Az egyetemi kutatás-fejlesztési tevékenység alappillérei a diszciplinákra alapozó tanszéki kapacitások. A tanszékekre építő fejlesztési gyakorlat korszerű laboratóriumokat, fejlesztő – mérő – szolgáltató központokat hozott létre, de működési rendszerében korlátozta a tanszékek közötti együttműködést az indiszciplináris projektek befogadási készségét. Ez a fejlesztési gyakorlat nehezíti a rövid átfutási idejű kutatási szolgáltatás biztosítását, a megszerzett nagyértékű eszközök jobb kihasználását. A kutatás fejlesztési tevékenység meghatározó hányada a pályázati rendszerekhez kapcsolódik, gyengül a piaci alapú megbízások teljesítésének aránya.

A piaci alapú kutatás – fejlesztési együttműködést akadályozó tényezők:

− A tanszékek nem ismerték fel a többoldalú, karközi együttműködésből fakadó előnyöket, pedig az ilyen típusú projektek sikeresek voltak.

− Kevés az olyan menedzselő szervezet, amely felgyorsítaná a megbízások és az egyetemi kapacitások egymásra találását és az egyetemi PR tevékenység sem helyez súlyt a kutatási referenciák bemutatására.

− Az Államháztartási törvény és a kapcsolódó jogszabályok nem teremtettek „vállalkozásbarát” környezetet.

− Magunk által is gerjesztett bürokratikus előírások nem teszik versenyképessé az egyébként piacképes egyetemi szellemi kapacitást. A növekvő egyetemi elvonások, a


79

túlzott centralizáció és az integrált gazdálkodási rendszer hiánya egyaránt a versenyképességet csökkentő elem.

− A versenyszférával közös pályázati tevékenység önrész igénye, illetőleg előfinanszírozási gyakorlata rontja az egyetemi közreműködésű kutatás-fejlesztés versenyképességét.

− Az egyetemi rendszerben kialakuló teljesítmény alapú sikeresség megítélése még ma sem pozitív (mesterségesen előállított feszültség erősödik a tudományos és alkalmazott eredmények megítélése vonatkozásában).

− Az egyetemi kutató-fejlesztő tevékenység megbízások hiányában nem követi a régióban megjelenő befektetők kutatási szolgáltatás igényeit, ami azért is gondot jelent, mert a tudásalapú munkahelyteremtés fellendülő szakaszában az Egyetem nem tud piaci részesedést szerezni, a jövőbeni feladatokra felkészülni.

− Az egyetemi pénzügyi elvárások miatt sokan a magánszférában realizálják bevételszerző tevékenységüket, még akkor is ha ez a mérlegelés nem valós helyzetértékelésen alapszik (pl. irreális költségelszámolás, saját adózási etika stb.).

Az Egyetem több tanszéktől független, karközi projekt sikeres végigvitele tapasztalatai alapján – hatékony új utakat keresve – eredményesen vett részt az intézmény innovációját, a versenyszférával való szorosabb kapcsolat kiépítését célzó integrált innovációs szervezetek kialakítására irányuló pályázatokon. Ezek eredményeképpen létrejött szervezetek a következők:

− Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (MeAKKK)

− Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ (ImKKK)

− Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR RET)

A 2000. évi integráció következtében az Egyetem szervezeti kereteibe integráltuk a korábban a MTA fenntartásával működtetett, mai nevén Alkalmazott Kémiai Kutatóintézetet, amely világszínvonalú kutatási tevékenységet végez.

A felsorolt tanszékektől eltérő szervezeti keretekben működő kutató helyeken túl további kutatási célra orientált szervezetek működnek (Szabó Lőrinc Kutatóhely, sajópálfalai Kihelyezett Társadalomkutató Központ). Ezen szervezetek erőssége, hogy a szűkebb tanszéki kereteken túli témák kidolgozására vállalkoztak úgy, hogy progresszivitásuk megtartása mellett nem sértették a közreműködő kollégák tanszékeinek bevételszerzési érdekeit. Az innovációs szervezetek létrehozása regionális szerep erősítését szolgálják és generálják a K+F tevékenységek új formáit (pl. KKV-kal való közös cégalapítás), térségi befektetők megtelepedésének elősegítését, munkahelyek teremtését ösztönző fejlesztéseket. Az Egyetem minden metszetű fejlesztésében úgy gondolkodik, hogy az általa kitűzött fejlesztési projektek illeszkedjenek a város és a régió célkitűzéseihez (Pólus Fejlesztési Program, Regionális Operatív Program, Gazdaságfejlesztő Programok stb.).

Az elmúlt időszakban új utat jelölt ki a Bosch cégcsoporttal való együttműködés. A Bosch elsőszámú startégiai partnerként mechatronikai tanszéket alapított és – elsősorban a régióbeli négy Bosch gyár támogatásával – fejlesztette az Egyetem potenciálját, laboratóriumai oktatási szolgáltatási funkciót is ellátnak.

A projekt célja a mechatronika oktatásának és kutatásának támogatása, a gyárak mérnökigényeinek kielégítése. A tanszék létezésének és működésének alapja a K+F munkák végzése, amelynek feladatait szerződések határozzák meg. A tanszék működtetését három év után az Egyetem veszi át. A tanszék teljes kiépítése után a személyi állomány nyolc fő lesz,


80

ebből négy fő doktorandusz hallgató. A projektek megvalósításába a kar további tanszékek oktatóit és kutatóit is bevonjuk.

Az Egyetem karain folyó kutatási-fejlesztési tevékenységet jellemző paraméterek az alábbi bontásban vizsgálhatók:

− bevételt hozó hazai K+F pályázatok,

− bevételt hozó nemzetközi pályázatok,

− bevétel szerzés a versenyszférából,

− publikációk száma,

A teljesítmény számszerű mutatóit a mellékletben található 2.6.-1. - 2.6.-4. számú táblázatokban foglaltuk össze, a vonatkozó fajlagos adatokat pedig a 2.6.-1. számú diagramon mutatjuk be.

0

1

2

3

4

5

6

7

2004 2005

Érté

k

Egy K+F téma átlagos mérete, MFt/téma

Egy egyenértékű oktatóra, kutatóra, tanárra jutó K+F bevétel, MFt/fő

Egy egyenértékű oktatóra, kutatóra, tanárra jutó K+F téma, darab/fő

Egy egyenértékű oktatóra, kutatóra, tanárra jutó magyar nyelvű publikáció, darab/fő

Egy egyenértékű oktatóra, kutatóra, tanárra jutó idegen nyelvű publikáció, darab/fő

2.6.-1. számú diagram. Intézményi tudománymetriai adatok

A 2.6.-1. számú ábrán látható adatok összességében nem mutatnak kedvező képet. Kevés az egy főre jutó bevétel, kicsi a témák átlagos nagysága, minden negyedik (2004), illetve minden ötödik (2005) személyre jut egy-egy téma és alacsony az egy főre jutó vonatkozó publikációk száma. A kép természetesen tovább árnyalható karonként. Megjegyzendő, hogy a publikációk között nem szerepelnek a konferencia kiadványokban megjelent anyagok, amelyek száma pedig tekintélyesnek mondható.

A 2.6.-5. táblázatban összefoglaltuk az egyetemi karok oktatói, kutatói által különböző időszakban elnyert különböző ösztöndíjak számát. Az adatok értékeléséhez Egyetemen belül és kívül egyaránt nehéz viszonyítási alapot találni, így pusztán azt állapítjuk meg, hogy a karok között számottevő különbségeket tapasztalhatunk. Említést érdemel, hogy ezek a különbségek más adatokban, illetve arányokban – vagyis más minőségekben – is visszatükröződnek.


81

2.6.-5. táblázat. Az egyetemi karok oktatói, kutatói által elnyert ösztöndíjak

Kar

Széc

heny

i Pro

fess

zori

Ösz

tönd

íj

Széc

heny

i Ist

ván

Ösz

tönd

íj

Bék

ésy

Gyö

rgy

Posz

tdok

tori

Ösz

tönd

íj

Szilá

rd L

eó K

utat

ási Ö

sztö

ndíj

Cha

rles

Sim

onyi

Kut

atás

i Ösz

tönd

íj

Bol

yai J

ános

Kut

atás

i Ösz

tönd

íj

OM

Pos

ztdo

ktor

i Állá

shel

y

ÁJK 3 – – – – 8 –

MFK 13 10 1 1 – 13 –

MAK 10 4 – – – 3 –

GÉIK 27 19 3 1 1 12 1

GtK – 2 – – – 2 –

BtK 13 10 7 – – 12 –

Összesen 66 45 11 2 1 50 1

2.6.2. Az intézményi innovációs szervezetek tevékenységének bemutatása, innovatív környezet kialakítása

2.6.2.1. Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (MeAKKK)

A MeAKKK alap- és alkalmazott kutatásokban a piaci alapon érdekelt (kis)-, közép- és nagyvállalati kör tudományos háttérbázisa. A központ legfontosabb adatait és kapcsolatrendszerét a mellékletben található 2.6.-6. és 2.6.-7. számú táblázatokban adjuk meg.

A MeAKKK alapfeladatának tekinti a

− technológiai áttörést segítő, multidiszciplináris, rendszerszemléletű kutatás-fejlesztést;

− a gyártásközeli és hálózatszerű termelési-szolgáltatási folyamatok kiemelt kutatását és fejlesztését;

− a graduális és posztgraduális, különösen a doktori képzéshez kapcsolódó kutatások támogatását;


82

− az északkelet-magyarországi régió kutatási háttereként a tudásbázisú társadalom kialakításához való hozzájárulást.

A MeAKKK kutatási eredményeinek hasznosítása:

− a kutatás-fejlesztés eredményeinek technológiatranszfer formájában történő vállalati felhasználása;

− a kutatás-fejlesztés eredményeinek az egyetemi oktatásba, különösen a PhD programok keretében történő oktatási tevékenységbe integrálása, a graduális és a posztgraduális képzésben való hasznosítása;

− a tudományterületek művelési színvonalának növelése, az eredmények iparági szabványokba való beépítése.

Kutatási témák:

A) Mechatronika

− Mechatronikai eszközök tervezése, mérő- és érzékelő elemek és rendszerek fejlesztése

− Hajtástechnikai kérdések kutatása

− Megmunkálási, automatizált gyártási kutatások

− Szerelési folyamatok automatizálása

− Alternatív rendszerek, intelligens berendezések fejlesztése, minősítése

− Gyártástervezés számítógépes hálózati támogatása a gyártási, logisztikai és minőségbiztosítási funkciók integrálásával

− A termeléstervezés, a technológia-tervezési és a gyártásirányítási funkciók integrációja

− Mechatronikai gyártás és szerelés beszerzési, termelési és elosztási logisztikai rendszereinek integrált fejlesztése

B) Anyagtudomány

− Eszközök, berendezések elemeinek anyagtervezési, anyagmegválasztási és anyagminőség optimalizálási kérdései

− Energia- és költségracionalizálás a technológia módosításával

− Környezetvédelmi elvárások technológiai vonatkozásai

− Elhasznált mechatronikai termékek, technológiai hulladékok újrahasznosítása

− Technológiák versenyképességének növelése

2.6.2.2. Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ (ImKKK)

Az ImKKK a Miskolci Egyetemen 2005 februárjában kezdte meg működését, partnerei különböző ágazatokhoz tartozó vállalatok. A Kutatási Központ küldetése a Miskolci Egyetem, és elsősorban a Gazdaságtudományi Kar kutatási erőforrásainak, kompetenciáinak hatékony, céltudatos felhasználásával segítse a partner vállalatokat és a régió kis- és középvállalkozásait az innovációs és K+F tevékenységük gazdasági, piaci eredményességének növelésében.

Az ImKKK céljai:

− vállalati problémák megoldása kutatás-fejlesztési projektek segítségével;


83

− kapcsolatépítés a tudományos, kutatási szféra és a vállalkozások fejlesztői, felhasználó szervezetekkel;

− innovációmenedzsment modellek, módszertanok kidolgozása;

− technológiai transzfer szolgáltatások kialakítása;

− hozzájárulás a régió terület- és gazdaságfejlesztési stratégiáinak korszerűsítéséhez;

− KKV-k versenyképességének javítása;

− spin-off vállalkozási lehetőségek kialakítása;

− tudományos kutatási, módszertani eredmények beépítése PhD programokba, kutatásokba, valamint a BSc, az MSc és posztgraduális oktatási kurzusokba.

Az ImKKK fő tevékenysége és kutatási irányai, projektjei

− Alapozó, állapot- és kompetencia-felmérő kutatási terület. Az innovációmenedzsment tevékenység hatékonyságát befolyásoló környezeti feltételrendszer, az eredményességet mérő paraméterrendszer modellezése, a térség állapotának, trendjeinek elemzése, prognózisok felállítása, regionális fejlesztési stratégiák és vállalati beruházási döntések megalapozása, gyakorlatorientált információbázisok és elemzések készítése.

− Technológiamenedzsment kutatási program. Innovatív vagyon, kompetenciák, techno-potenciálok minősítése, technológiaváltási audit, technológiamenedzselés súlyponti feladatainak hatékony tervezése, innovációs stratégiák, technológia- és tudástranszfer.

− Innovatív szervezet kutatási program. A működés innovatív megoldásainak keresésére, illetve az szervezeten kívüli piaci, gazdasági hatások, tendenciák befogadására, adaptálására való képesség fejlesztése. A nemzetközi minták és kutatások a szervezeti struktúra, a folyamatok, az értékrendek és a szervezeti változások, outsourcing, hálózatosodás, lean menedzsment, strukturált hálózatok, folyamat és projektmenedzsment.

− Innovációs marketing kutatási program. Innovatív termékek vevőhaszon/vevőérték-maximalizálása, vevő-elemzés, logisztikai és kapcsolati rendszerek fejlesztése, lead market összehasonlítások releváns piacokkal, vevői üzleti kapcsolatok komplex értékelési modelljének alkalmazás-orientált kidolgozása, hálózati marketing koordináció, diffúzió potenciál elemzés, innovatív termékek piaci sikerét támogató marketing stratégia kialakítása.

− További projektek az ImKKK részvételével:

Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter (NOHAC) kialakítása;

PIM projekt – folyamat-innovációs tevékenység fejlesztése a kelet-európai kis- és közép-vállalkozásoknál;

Kreaktív regionális innovációs verseny;

IT klaszter – Infopark projekt (IT cégek számára irodai infrastruktúra, inkubátorház, kutatóhely, illetve számítógépes adatpark létrehozása);

Innováció- és Projektmenedzsment Kerekasztal (IPK).

Az ImKKK helye az Egyetem szervezetében

Az ImKKK az ME önállóan gazdálkodó központi szervezeti egysége. Az ImKKK évente beszámol az Egyetemi Szenátus ülésen az előző éves tevékenységéről. Az ImKKK akadémiai


84

felügyeletét a fejlesztési és stratégiai rektorhelyettes látja el, az ImKKK IT felügyeli. A központ közvetlen humán állománya 2006-ban: nyolc alkalmazott és hat ImKKK finanszírozású doktorandusz. Ezen túlmenően 3 további, Marketing Intézetben kutató doktoranduszt finanszírozása történik az egyik projekt terhére. Kb. 200 négyzetméter területű irodacsoporton belül tevékenykedik.

Finanszírozás és vállalati partnerek

Az ImKKK finanszírozásában egy GVOP támogatás segít 2005.01.01-2007.11.30 között összesen 276 MFt értékben a kereten belüli költések 50 %-ig. A saját erőt vállalati partnereink befizetéseiből az ImKKK teremti elő. A központ kapcsolatrendszerét a mellékletben található 2.6.-7. számú táblázat mutatja be.

2.6.2.3. Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR RET) eredményei és további tervek

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1,4 Mrd forintos támogatásával 2005-ben alakult meg a Mechatronika és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont. A Tudásközpont nemzetközi színvonalú alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenység végzése, a meglévő szakember-kapacitások integrálása és továbbfejlesztése, a kutatás-fejlesztési infrastruktúra koncentrálása és a vállalkozások bevonásának segítésével olyan kutatásokat végez a mechatronika és logisztika területén a régió meghatározó vállalataival együttműködve, melyek hosszú távon hozzájárulnak a régió gazdasági felemelkedéséhez. Ezen kutatási tevékenység közvetlenül hozzájárul az oktatás színvonalának emeléséhez, a tudományos utánpótlás neveléséhez.

A Regionális Tudáscentrum regionális hatása az alábbiakban összegezhető:

− tudásalapú munkahelyteremtés,

− magas szellemi tudáskoncentráció létrejötte,

− a régió értékteremtő erejének, tudományos, innovációs és szellemi tőkéjének növekedése,

− a szellemi tőke újratermelési, megújulási hatékonyságának javulása,

− a produktív termelési tevékenység növekedése,

− a produktív multinacionális tőke vonzása, a kumulatív hozzáadott érték növelése,

− kis- és középvállalatok produktivitásának, versenyképességének növekedése kutatásorientált igényeiket kielégítő szolgáltató központ kialakítása révén.

A Regionális Tudásközpontot létrehozó konzorciumba a régió mechatronikával és logisztikával foglalkozó meghatározó vállalatai kapcsolódtak be: Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft., Bosch Rexroth Pneumatika Gyártó és Kereskedelmi Kft., Electrolux LEHEL Kft., PREC-CAST Öntödei Kft., Tiszai Vegyi Kombinát Rt., BORSOD VOLÁN Személyszállítási Rt., Észak-magyarországi Munkaadói Gazdasági Közösség, Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A kapcsolatrendszert a mellékletben található 2.6.-7. számú táblázat mutatja be.

A kutatási programok a régióban megújuló és betelepülő vállalatok igényeinek megfelelően készültek. A kutató-fejlesztő munka három nagyobb területen zajlik. A termékvilághoz kapcsolódó kutatási programok az intelligens építőelemek és termékek fejlesztése, a szerkezetépítés és az élettartam növelés mutatnak fel új eredményeket. Az anyagokhoz és technológiákhoz kapcsolódó kutatások anyagkombinációkkal és előállításukkal, valamint különböző mechatronikai technológiákkal foglalkoznak. Az intelligens rendszerek programban


85

a gyártásközeli automatizálás, az intelligens vezérlések és a logisztikai rendszerek területén folynak kutatások és vannak figyelemreméltó eredményeink. Örvendetes, hogy a kutató-fejlesztő munkákba fiatal kutatók, doktoranduszok és hallgatók is bekapcsolódtak.

A Tudásközpont működésének első két évében 50 kutatási projekt került megvalósításra 25 ipari partner számára. Ezen kutatási projektek keretében 28 termék, 10 szolgáltatás, 15 technológia, 25 alkalmazás és 18 prototípus került kifejlesztésre, valamint 1 nemzetközi szabadalmi kérvény került benyújtásra.

Az eddig elért eredmények nemzetközi szinten is felkeltették a szakma érdeklődését a Duisburg-Esseni Egyetemmel együttműködve kialakulóban van egy közös magyar-német kutatóbázis létrehozása a mechatronika területén.

A RET működését a finanszírozó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2006. évi beszámoltatása során tovább támogatandónak értékelte.

További tervek (2007-2013)

A Regionális Tudásközpont helyet kíván adni olyan kisebb-nagyobb vállalkozásoknak, multinacionális cégek kutató-fejlesztő programokat szolgáló létesítményeinek, melyek a Miskolci Egyetemmel szoros kapcsolatban, annak szellemi infrastruktúráját hasznosítva, illetve kiegészítve szolgálhatják mind az Egyetem, mind a Régió tudományos, kutató-fejlesztő tevékenységének további fejlesztését.

A projekt keretében 8-10 ha parkjellegű – oktatási és kutatási laborok, fejlesztő intézetek innovációt segítő és technológiai transzfer szolgáltatást nyújtó szervezetek betelepítésére alkalmas – infrastruktúra kiépítése, valamint a Regionális Tudáscentrum központi épületének – 800 m2 kutatási laborok, parkmenedzsment iroda, 1200 m2 inkubátorház, 500 m2 oktatási, szakképzési és konferenciatermek – felépítése valósul meg. A tervezett feladatok ütemezését a 2.6.-1. számú ábrán mutatjuk be.

A létesítményektől a következő eredményeket várjuk:

− az egyetemi oktatási, szakképzési infrastruktúra bővül, korszerűsödik,

− parkba települnek hazai és nemzetközi cégek a miskolci Ipari Parkba települő befektetők K+F laboratóriumai, intézetei,

− új egyetemi kutatóintézetek alakulnak,

− spin-off vállalkozások jönnek létre, kiemelt figyelemmel a végzős hallgatók induló vállalkozásaira

− az inkubátorházban technológia-intenzív innovatív kisvállalkozások települnek.

A Tudásközpont feladatának tekinti, hogy az elért K+F eredményeket szolgáltatások formájában is hasznosítja. Ennek formái a következők:

− egyedi szolgáltatások (pl. mérések, kutatási eredmények gyártásban történő bevezetése, közvetlen a kutatási eredmények megszerzéséhez kapcsolódó kutatások, stb.), amelyek eseti szerződések keretében folynak,

− egy-egy jelentősebb kutatási eredményre spin-off vállalkozások létrehozása (az UNI-ENERGY spin-off vállalkozás megalapítása 2007 elején várható),

− oktatási-kutatási mintarendszerek, laboratóriumok létrehozása (pl. az integrált automatizált komissiózó mintarendszer), amely a gyakorlati oktatáson túl lehetőséget ad új feladatok fizikai modellezésére.


86

Laborok

Műhelyek

Új Tudásközpont épület

Tudomány és Gazdaság Háza

Spin-off alapítás

2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév

rekonstrukció cégalapítás KKV-kal szolgáltatás

UNI-ENERGY UNI-LOGISTICS UNI-IT UNI-MECHATRONICS

rekonstrukció felműszerezés szolgáltatás

rekonstrukció partnerkeresés fejlesztő-szolgáltató tevékenység

rekonstrukció szolgáltatás KKV-k és befektetők felé

Tervezett indikátorok

2006 2008

2.6.-1. számú ábra. A Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont kiépítésének időhorizontja10

10 11: Intelligens építőelemek és termékek fejlesztése, szerkezetépítés; 12: Élettartam menedzselés; 21: Anyagkombinációk és előállításuk; 22: Mechatronikai technológiák; 31: Gyártásközi automatizálás; 32: Intelligens mérő- és irányítórendszerek; 33: Logisztikai rendszerek


87

2.6.2.4. Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet

Az Intézet jogelődjét a Magyar Tudományos Akadémia 1957-ben alapította Olaj-bányászati Kutatólaboratórium néven, a Bányamérnöki Kar Olajtermelési Tanszékén, azzal a céllal, hogy alapkutatási hátteret teremtsen a hazai szénhidrogén-bányászat számára. Közfeladatként ellátandó alaptevékenysége tudományos kutatások és fejlesztések végzése a műszaki földtudományok, illetve a természeti erőforrások feltárását és hasznosítását szolgáló természettudományok területén, továbbá széles körű innovációs és technológiai transzfertevékenység folytatása és azok koordinálása. A K+F tevékenység elsődleges irányát a természeti erőforrások (szénhidrogének, szilárd ásványi nyersanyagok) megkutatásával, intenzív kitermelésével, előkészítésével, tárolásával és szállításával kapcsolatos tárolómérnöki, vegyészmérnöki, irányítástechnikai és informatikai alap- és alkalmazott kutatások képezik. Tevékenységének súlyponti jellemzője, hogy a bányászati kémia tudományterületét műveli, amely egységes keretet biztosít a tradicionális földtudományok, valamint a kémiai és vegyészmérnöki tudományok ismeretanyagának integrálására. A multidiszciplináris K+F tevékenység egyaránt nemzeti és egyetemes jellegű, az alkalmazott kutatás és fejlesztés döntő hányada alapkutatásra épül és így a folyékony, valamint a szilárd ásványi nyersanyagok, természeti erőforrások termelésének bizonyos területein átfogja a teljes innovációs folyamatot.

Az Intézet 1998-tól a Miskolci Egyetemen Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet elnevezéssel működik. A Kutatóintézet három tudományos osztályának (Bányászati Kémiai, Rezervoármechanikai, Műszerfejlesztési és Informatikai Osztály) kutatási-fejlesztési feladatai, és kiemelkedő eredményei az alábbi területekhez kötődnek:

− Szénhidrogének feltárását, hatékony kitermelését, földalatti tárolását és szállítását megalapozó fizikai-kémiai, kolloidkémiai és rezervoármechanikai kutatások, különös tekintettel a lokális beavatkozásokra, a teljes tárolótérfogatra kiterjedő műveletekre és a kémiai alapokon nyugvó felszíni technológiákra.

− A szilárd ásványi nyersanyagok biztonságos és hatékony kitermelését, tárolását és felhasználását célzó, valamint a műszaki földtan, hidrológia és környezetvédelem támogatását szolgáló kémiai kutatások.

− Speciális műszerek, berendezések kifejlesztését, gyártását megalapozó kutatások, továbbá ipari technológiák méréstechnikai, folyamat- és termelés-irányítás-technikai, informatikai rendszerek kiépítését, üzemeltetését támogató alkalmazott kutatások és fejlesztések.

A K+F tevékenység színvonalát jellemzi, hogy az Intézetben a középtávú tervben rögzített három kutatási témacsoport mellett évente átlagosan 5-6 pályázati keretben folytatott (OTKA, FEFA, FKFT, stb.) alapkutatási téma művelése, 10-15 ipari projekt és 1-2 külföldi kooperációs megbízás teljesítése folyik. Az utóbbi években külső megbízásokban a témaorientáltság mellett megjelent a projekt jelleg is, ami gazdasági−pénzügyi értelemben új megközelítést igényelt. Ezen adatok bizonyítják, hogy a központi támogatás ellenére az Intézet a versenyszféra feltételei között működik, bevételeinek 60-70%-át a K+F piacon realizálja, miközben eleget tesz az „akadémiai” elvárásoknak és a felsőoktatási intézményekkel szemben támasztott követelményeknek is.

Az Intézet munkatársai magas színvonalú, aktív publikációs tevékenységük mellett számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet, szakmai kiadvány szerkesztő-bizottságának, nemzetközi konferencia szervezőbizottságának munkájában tevékenykednek. Több évtizede részt vesznek az Egyetemen folyó graduális és posztgraduális képzésben, elsősorban a Műszaki Földtudományi Kar Olaj és Gázmérnöki Intézetén belül működő Bányászati Kémiai Kihelyezett Tanszék, valamint a Gépészmérnöki és Informatikai Kar tanszékeinek keretében. Az MTA Műszaki


88

Földtudományi Kutatócsoport (2006. december 31-ig Bányászati Kémiai Társult Kutatócsoport) Intézeten belüli tevékenysége nemzetközi együttműködések alapját teremti meg a Magyar Tudományos Akadémián keresztül, míg az ipari szakemberek továbbképzését szolgálja az Ipari Digitális Kommunikációs Kutató-Oktató Laboratórium, amely a Fieldbus Foundation hazai központja. Az Intézet széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatai is hozzájárulnak az évente megrendezésre kerülő Symposium on Distributed Control System (DCS) nemzetközi konferencia, valamint a „Progress in Oilfield Chemistry” Akadémiai Kiadó által kiadott könyvsorozat növekvő sikeréhez.

2.6.2.5. Fejlesztés az innovációs területeken

A kutató egyetemi koncepcióból következik, hogy az Egyetem kiemelt feladata a kutatás-fejlesztési kapacitások feljavítása és hatékony kihasználása. Az egyetemi tudományos potenciál növelésén túlmenően fontos szempont a bevételnövelő tevékenység. A várható hallgatói létszámcsökkenés kapacitásfelesleget jelent az oktatásban, a szükséges terhelés csak a kutatás-fejlesztési tevékenységét a következő intézkedésekkel kívánjuk fokozni:

− A kis- és középvállalkozások innovációs alapba történő befizetése helyett közös cégalapítást tervezünk, ami átalakíthatná az Egyetem műhely és laboratórium kapacitását a vállalkozások által igényelt szolgáltatások kielégítése és a gyakorlati képzés feltételeinek egyidejű biztosításával. A műhely átalakítás elindult, a cégalapítás folyamatával egyidejűleg egyeztetünk a jelenlegi kapacitásban érdekelt tanszékek vezetőivel a közös érdekeltség kidolgozása érdekében. (utalás a C/2 infrastruktúra fejlesztésére)

− Az Egyetem kutatási-fejlesztési eredményeinek bemutatása és széleskörű megismertetése érdekében többcsatornás marketing tevékenységet kíván szervezni és a médiákon keresztül az érdekeltekhez eljuttatni.

− A pályázati tevékenység hátterének felépítése, sikeres szereplés az ágazati és regionális pályázatokon. Kiemelt figyelmet érdemel az EU-7 keretprogram keretében benyújtott pályázati aktivitás.

− A tanszékektől független innovációs szervezetek további működését elő kell készíteni. Ennek egyik formája a spin-off cégek alapítása a sikeres kutatási irányok továbbvitelére, a másik a komplex Egyetemi Tudásközpont létrehozása és működtetése.

− A Tudásközpont céljára létrehozandó épületben meg kell teremteni az inkubátorház infrastruktúráját. Utóbbi fejlesztéssel megtarthatjuk a térségben a legtehetségesebb, vállalkozási ambícióval rendelkező hallgatókat és doktoranduszokat. A cégalapításban önkormányzati – egyetemi – egyéni szerepvállalás szükséges.

− A K+F fejlesztések forrásainak feltárása, az NFT II. program forrásainak és a magántőke részvételének bevonásával.

A működő innovációs szervezetek további működési kereteit a következő koncepciók szerint látjuk kivitelezhetőnek.

A) Miskolci Egyetemi Térségi Integrált Tudásközpont kialakítása

A szervezeti felépítés egy lehetséges változatát a mellékletben található 2.6.-2. számú ábrán szemléltetjük.

A Miskolci Egyetemen a három kutatási centrum évente kb. 1 Mrd Ft költségvetéssel működik (MeAKKK 300 M Ft, MLR-RET 500 M Ft, ImKKK 200 M Ft), mint központi, önállóan gazdálkodó szervezeti egység. A központok mintegy 80 ipari partnerrel állnak 3 éves


89

szerződéses kapcsolatban, a vállalatok általában az innovációs járulékukat használják fel konzorciumi tagdíjként. A centrumok fő profilja a mechatronika, anyagtudomány, ill. ezekhez kapcsolódóan hulladékgazdálkodás és megújuló energiaforrások hasznosítása. A tudományos eredményeiket a centrumok vagy saját maguk értékesítik, vagy az ugyancsak önálló szervezeti egységként funkcionáló Innovációs és Technológia Transzfer Centrum.

A központok működésének optimálása, a kutatási eredmények oktatásban történő jobb hasznosítása, az Egyetem jobb hazai és nemzetközi elismertsége érdekében tervezzük megvalósítani a Miskolci Egyetemi Térségi Integrált Tudásközpontot, amelyben különböző kompetencia központok integrálódnak, továbbra is fenntartva a tanszékek szakmai kompetenciáját és felügyeletét. A kompetencia központokban elhelyezendő új eszköz és műszerpark az Egyetemen jelenleg is tanszéki kezelésben meglévőkkel együtt, a – nem egyetemi bérkeretre – főállásban foglalkoztatott, 80 fő diplomás és 60 fő középfokú végzettségű szakember biztosítaná a kutatás és oktatás gyakorlati hátterét, valamint méréstechnikai és technológiai szolgáltatást végezne, elsősorban a régió vállalatai számára.

A kompetencia központokban kialakításra kerülő kutató bázisok személyzete nem költségvetési pénzből lesz finanszírozva, a fizetésüket e projektből szándékozunk biztosítani. Ezeknek, az átlagos egyetemi fizetéseknél kissé jobban megfizetett diplomás és technikus, valamint adminisztratív munkatársaknak az lesz a feladata, hogy a kutató-, mérő eszközöket működtessék, támogassák a kutató munkát. Kiemelt faladatuk azonban a gyakorlati oktatásban való, igény és lehetőség szerinti részvétel is. Ezáltal foglalkoztatást biztosítunk az Egyetemen, állandó személyzettel segítjük az KKV-k inkubálását, a kutatómunkát és az oktatást. Kiemelt célunk a külföldi kutatók foglalkoztatása is. A vázolt megoldás lehetőséget teremt arra, hogy átjárást biztosítsunk az oktatás és kutatás között, vagyis rugalmasan csoportosíthassunk át erőforrásainkat az oktatásból a kutatásba és fordítva.

A kutatási centrumok és a tanszékek fenti integrációja azzal az előnnyel is jár, hogy az infrastruktúra és a professzionális személyi állomány méréstechnikai szolgáltatást nyújthat, amellyel bevételhez juttathatja az Egyetemet. A működés jobb feltételének biztosítása érdekében infrastrukturális fejlesztést tervezünk. Az épület alapterülete 6 000 m2, ebből 2 000 m2 a szervezeti ábrán felvázolt kutató bázisok helyigénye, a fennmaradó részben működhetnének az inkubálandó vállalkozások, spin off cégek. Az épület kialakításánál szempont az opcionális bővítés (100 m2-enként), átalakítás lehetősége, valamint az irodák (összesen 500 m2) galériára helyezése.

A csarnoképület energiaellátását mintarendszerként a legkorszerűbb energiatakarékos módon tervezzük kialakítani az alábbi berendezésekkel:

− trigenerációs mini erőmű fűtésre, hűtésre, villamos energia előállítására, vagy a biomassza erőmű energiájának felhasználásával (a PÓLUS programban kiemelt projekt, amelynek megvalósításában a MeAKKK közreműködik);

− napkollektorok és hőszivattyú;

− legkorszerűbb hőszigetelési, árnyékolási rendszer.

Az Ipari Pláza termelő bázisa a Miskolci Ipari Parkban működne, amelynek a tudás hátterét, mint tudásintenzív szolgáltatást az Egyetem biztosítaná többek között a fenti kompetencia központok és az Innovációs és Technológia Transzfer Centrum révén. A Miskolci Egyetemi Tudásközpont a régiós logisztikai fejlesztések szellemi háttere is kíván lenni, amely tevékenység kiterjed az alapanyag gyűjtés (pl. biomassza), előállítás technológiájára és a késztermék elosztás logisztikai rendszereinek, klasztereinek (például autóipari beszállítói klaszter) optimális kialakítására, működtetésére, illetve az ehhez kapcsolódó kísérleti lehetőségek biztosítására.


90

A Miskolci Egyetemen részben a Műszaki Anyagtudományi Kar, részben a Gépészmérnöki és Informatikai Kar rendelkezik tanszékeik révén olyan szellemi és apparatív háttérrel, utóbbi egy része a MeAKKK tulajdonában, ami alapja lehet Anyagtudományi Kompetencia Központnak, valamint az Alapanyaggyártási Kompetencia Központnak. Utóbbinak része egy olyan kutatóbázis is, amely a BorsodChem Rt. felügyeletével működő Vegyipari Kompetencia Központ oktatási háttereként működne. A Mechatronikai Kompetencia Központot és a Gyártás-Szerelési Kompetencia Központot, valamint a mechatronikai termékek gyártását segítő Logisztikai Kompetencia Központot a műszaki karok mechatronikai és logisztikai kutatásokat végző kutató bázisainak bevonásával, elsősorban a MeAKKK vállalti kapcsolati rendszerére alapozva szándékozunk megvalósítani és működtetni.

Az MLR-RET két éves rövid működése során a régióban hasonló témákban több sikeres alap- és alkalmazott kutatást végzett el, illetve az elért eredmények a gyakorlatban is bevezetésre kerültek. A Termékek és Tervezésük Kompetencia Központ kiemelten elősegíti a Miskolcon, a régióban a mechatronikai fejlesztéseket, az intelligens rendszerek alkalmazási lehetőségeinek kutatását. A projekt továbbfejleszti és kiterjeszti a régiós kutatásokon alapuló mechatronikai jellegű terméktervezési, számítógépes tervezési (CAD) és számítógépes gyártási (CAM), valamint az élettartam menedzselési kutató-fejlesztő-vizsgálati lehetőségeket. Az Anyagok és Technológiák Kompetencia Központ fejlesztési célja olyan eszközpark koncentrálása, amely vonzóvá teszi az ország bármely területén működő mechatronikai fejlesztő és gyártó vállalat számára. A kutató bázis szolgáltatásként képes lesz alap- és alkalmazott kutatási, fejlesztési, mérési feladatok ellátására, az innovációs folyamat elemeinek segítésére. Az Intelligens Mechatronikai Rendszerek Kompetencia Központ működtet olyan prototípus gyártó rendszert, amely tartalmazza az áramkör tervező és szimuláló szoftver rendszert, a nyomtatott áramkör plottert, a stencil printert, a P&P beültetőt, a kemencét és az áramkör tesztelő-, kiértékelő hardver és szoftver rendszert, s mindezek szükséges kiegészítő eszközeit és tartozékait. Erre alapozva felméri a multinacionális vállalatok igényeit a KKV keretében gyártható áramkörökre, támogatást nyújt a termék fejlesztés és a technológia fejlesztés területén, biztosítja a nullszériás gyártás lehetőségét. A Hálózatszerűen Működő Logisztikai Rendszerek Kompetencia Központ által kifejlesztett tudásbázis kiemelten elősegíti a Miskolcon, a régióban, a miskolci-kassai területeken zajló logisztikai fejlesztéseket, a logisztikai hálózatként létesülő és tovább bővülő ipari parkoknál a tudásintenzív logisztikai rendszerek kialakítását, különös tekintettel az ÁTI DEPO területén tovább fejlesztendő regionális Miskolci Logisztikai Központra. A Komissiózó- és Termékkövető Mintarendszerek Kompetencia Központ továbbfejleszti és kiterjeszti a régiós kutatásokon alapuló komissiózási logisztika, ill. raktári termékkövetési intelligens rendszerek kutató-fejlesztő-vizsgálati lehetőségeit.

A Miskolci Egyetem műszaki karai rendelkeznek olyan szellemi és eszköz háttérrel, amely megbízható alapja lehet az energetikai és a hozzákapcsolódó környezetvédelmi kutató centrum kialakításának. Az energetikához és a környezetvédelemhez kapcsolódó kutatások tapasztalatai indokolják, hogy kialakításra kerüljön egy ÖKO-ENERGETIKAI Kompetencia Központ.

B) Alkalmazott Kémiai Kutató Intézet fejlesztése

A közelmúltban megfogalmazott elképzelések szerint a jövőben az Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet bázisán a műszaki karokkal együttműködő, alapvetően a Műszaki Földtudományi Karhoz szorosan kötődő és a műszaki földtani, valamint a környezetvédelmi kutatási−fejlesztési tevékenység széles spektrumát művelő Műszaki Földtudomány és Energetikai Kutató-Fejlesztő Központ” jön létre, amely egyidejűleg biztosít nemzetközi színvonalú keretet a természettudományos és műszaki kutatómunka magas szintű műveléséhez, az oktatás támogatásához és az innovációs technológiai transzferhez. A fejlesztés egy belső struktúrájában nyitott, az alapkutatás-alkalmazott kutatás-fejlesztés teljes vertikumát átfogó, az universitas szellemi potenciálját integráló kompetencia központ kialakítását irányozza elő a természeti


91

erőforrások hasznosítása terén, amely egyidejűleg nyújt magas színvonalú támogatást a különböző szintű (posztszekunderi ⇒ posztdoktori) oktatás számára is. Az említett célok elérését az alábbi részfeladatok megvalósításával lehet és kell biztosítani:

Az intézet jelenlegi K+F tevékenységének megerősítése

A folyékony és szilárd halmazállapotú természeti erőforrások (kőolaj, földgáz, szén, érc és egyéb ásványvagyon) megkutatásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez, tárolásához és szállításához kapcsolódó tradicionális kutatás − fejlesztés területén prioritást élvező feladat a tevékenység diverzifikációja, az elsődleges finanszírozás körének bővítése, közvetlen − a társadalmi igényekből kiinduló − feladatorientált alap- és alkalmazott kutatás szerepének növelése és az intézet teljes innovációs láncban való részvételének, érdekeltségének fokozása. A kutatott témák körén belül változatlanul döntő szerepet kap a konvencionális szénhidrogének hatékony kitermelését, a megkutatott földtani vagyon és az ipari készlet közötti rés csökkentését biztosító, intenzív kémiai technológiák kutatása, továbbá a geoműszaki megoldásokhoz, tágabb értelemben a környezet-tudományhoz kapcsolódó kutató − fejlesztő tevékenység. Kihasználva az ipari folyamatirányítás és informatika terén akkumulált elméleti és gyakorlati tapasztalatokat az Intézet tovább folytatja fejlesztési tevékenységét mind a szénhidrogénipar upstream és downstream ágazatában, mind az egyéb iparágakban (vegyipar, erőművek, stb.).

Az ME AKKI kutatási profiljának kiszélesítése

− Az Intézet kutatási−fejlesztési tevékenységének meghatározó új iránya a hazai nem konvencionális szénhidrogének, elsősorban a széntelepek metántartalmának lecsapolását (coalbed methane, CBM), valamint a nagymélységű gáztelepek (tight sand and deep gas) feltárását és kitermelését biztosító technológiákat megalapozó kutatások végzése. A K+F tevékenység új irányát képezi a jövőben a hazai olajpala (oil shale, alginit) készletek energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata.

− Az Intézet a jövőben kutatás-fejlesztési programjába illeszti a biológiai eredetű, elsősorban gáz halmazállapotú energiahordozók (biogáz) előállításával, földalatti tárolásával és szállításával kapcsolatos műszaki-tudományos feladatok megoldását, különös tekintettel a biogáz és a biogázzal érintkező természetes és mesterséges tároló-rendszerekben lejátszódó, döntően kémiai kölcsönhatások meghatározására és a műveletek rezervoármechanikai kérdéseinek tisztázására.

− Az Intézet közreműködik a hazai energiaellátás hátteréül szolgáló nem megújuló és megújuló energiaforrások feltárása, termelése, szállítása és tárolása területén jelentkező általános irányelvek kidolgozása, optimálása, a kutatás-fejlesztés tevékenységével összefüggő elméleti és gyakorlati feladatok rendszerszemléletű megoldásában, a regionális és nemzeti érdekek érvényesítése és hazai adottságok, természeti erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében.

− A konvencionális környezetvédelem feladatainak megoldásán túl a kutatások fontos területét képezi a fosszilis energiahordozók energetikai felhasználásának káros következményeként jelentkező szén-dioxid emisszió korlátozása a füstgázok geológiai formációkba történő besajtolhatósága és tárolása útján. A kutatások elsődleges irányait az erőműi füstgáz széntelepekbe történő elhelyezésének és a tárolt metán lecserélésének műszaki − tudományos megoldása („value-added” technológia és „zéró emisszió” jellegű energiatermelés), továbbá a CO2 tartalmú gáz kőolajtárolókba történő besajtolásának (Enhanced Oil Recovery, EOR módszerek) tárolómérnöki vizsgálata képezik.


92

− Az AKKI bázisán kialakítandó Műszaki Földtudományi Kutató-Fejlesztő Központ a jövöben feladatának tekinti a műszaki földtudomány körébe tartozó, diszperziós technikával létrehozott speciális anyagi rendszerek és eljárástechnikai módszerek, technológiák kutatását, ide értve a szilárd és folyadék halmazállapotú, többfázisú rendszerek (porok, emulziók, szuszpenziók) tanulmányozásában a nanotudományi megközelítést.

− Az Intézet folyamatosan megújítja, és rendszerszemléletűvé teszi tevékenységét az ipari folyamatirányításhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés-adaptálás teljes spektrumában. Új típusú két és többoldalú kapcsolatot épít ki a gyártó és felhasználó partnerekkel és ezen keresztül az Intézet beépül az ipari létesítmények rekonstrukciós és beruházási programjainak műszaki tervezésébe, a folyamatirányító rendszerek kiválasztásába, ellenőrzésébe, szakmai felügyeletébe, valamint az ipari szakemberek képzésébe.

− Az Intézet tovább fejleszti a repedezett és pórusos rendszerekben lejátszódó áramlási és kémiai folyamatok modellezésére alkalmas speciális (nagy hőmérsékleten és nyomáson üzemelő) műszereket és laboratóriumi berendezéseket.

Az oktatási tevékenység megújítása, színvonalának emelése

A Kutatóközpont alapvető feladata a jövőben a kutató-fejlesztő és az oktatási tevékenység − elsősorban a posztgraduális képzés − jelenleginél szorosabb kapcsolatának megteremtése. Ez a kutatás és oktatás átjárhatóságának, nyitottságának megteremtését, új szakok és szakágak megalapozását, új − a kutatóintézet gesztorságára alapozott − nemzetközi támogatású tréning programok elindítását, és információs központok, adatbázisok létrehozását, illetve az intézet által kezdeményezett − ma már nemzetközi jellegű − szimpózium (Symposium on Distributed Controlled Systems) megerősítését jelöli meg alapvető célként. A Műszaki Földtudományi Kutató-Fejlesztő Központ tevékenységét a Miskolci Egyetem műszaki karaival, elsősorban a Műszaki Földtudományi Kar és a Gépészmérnöki Informatikai Kar szaktanszékeivel, K+F tevékenységre orientált szervezeti egységeivel, továbbá az Intézetben jelenleg is működő MTA Bányászati Kémiai Kutatócsoport (2007. január 1-től MTA Műszaki Földtudományi Kutatócsoporttal) szoros együttműködésben végzi a jövőben is.

Ezzel párhuzamosan, a Intézet bázisán létrehozandó Műszaki Földtudományi és Energetikai Kutató-Fejlesztő Központ létrehozása konvergál a Magyar Tudományos Akadémia reform elképzelésével, amely szerint „nemzeti laboratóriumok létrehozása kívánatos, többek között a környezeti erőforrások és az energetika terén” (MTA reformjának első szakasza, 5. oldal utolsó előtti bekezdés).

C) Fenntartható Természeti Erőforrás-gazdálkodási Kutató Központ

A Központ működésének célterületei: primer ásványi nyersanyagforrások kutatása, Alternatív energiaforrások kutatása, Szekundér nyersanyagforrások kutatása, Környezet védelmi technikák és technológiák kutatása, Környezeti állapot felmérés és kezelés, Oktatás, kutatás, szaktanácsadás, szakmai továbbképzés, tudományos képzés Központ feladatköre: Természeti erőforrások felkutatása, feltárása, kitermelése, előkészítése, ásványvagyon gazdálkodás és védelem. Nem konvencionális energiaforrások kutatása, hasznosítása. Különleges földtani szerkezetek kutatása felszíni, felszín közeli hulladéktárolás, ill. a földgáztárolás, veszélyes hulladéktárolás földalatti megoldása érdekében. Hidrogeológiai és rezervoármechanikai rendszerek, földtani szerkezetek kutatása, felszíni és ivóvízkészlet védelme. A természeti környezetet megvédő és helyreállító termelési technikák és technológiák kutatása, hazai bevezetésének előkészítése. Természeti (földtani) környezetet veszélyeztető szennyezések felderítése, behatárolása, felszámolása, környezeti kockázatelemzések, földtani környezet védelme. Hulladékgazdálkodás, hulladék előkészítés és hasznosítás kutatása a természeti


93

erőforrások védelme és azokkal való takarékoskodás érdekében. Modern adat- és információfeldolgozási módszerek fejlesztése. Kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának segítése, innovációs kooperációs együttműködések kialakítása a művelt területen. A Kutató Központ szakmai, tudományos bázisa: Műszaki Földtudományi Kar, Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet, Műszaki Anyagtudományi Kar. A javasolt központ megvalósításának indokai:

− a tervezett kutatási terület jelentős részét csak a Miskolci Egyetemen művelik; − a természeti erőforrás-gazdálkodás a fejlett országok fejlesztési stratégiájának kiemelt

területe; − a Nemzeti Fejlesztési Terv az „Energia és Környezet” fejezetet kiemelten kezeli, egyes

területeket Miskolci versenyképességi pólusához rendeli; − a javasolt szak és tudományterület kutatása kiemelt az MTA kutatási irányai között is; − a nemzetközi versenyképesség oktatási és kutatási vonatkozásban megvan, és a jövőben

is megtartható; − a tudományos potenciál, szakmai felkészültség biztosított, és minden összehasonlításban

megállja a helyét; − a tervezett szak- és tudományterületeken a Műszaki Földtudományi Kar és az

Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet megfelelő kompetenciákkal rendelkezik; − a korszerű, nemzetközileg is elismert és igénybe vett kutatási infrastruktúra részben már

ma is rendelkezésre áll, a Karon és az AKKI-ban elfogadott fejlesztések, pályázatok keretében kiépíthető;

− a hazai és nemzetközi multinacionális cégek jelentős érdeklődést mutatnak a Karon folyó oktatás, szakmai továbbképzés, tudományos szolgáltatás és kutatás iránt;

− a tervezett központ jelentősen növeli az Egyetem versenyképességét; − a javasolt szak és tudományterület tudásközpontban való megjelenítése csökkenti az

Egyetem kiszolgáltatottságát; − a javasolt szakterületen a központ regionális, országos, több országot és régiót is átfogó

feladatokat vállalhat.

D) Humán- és társadalomtudományi kutatószervezetek fejlesztése

A Miskolci Egyetemen a címben jelzett kutatószervezetek intézményesülése a feljesztési tervidőszak egyik legfontosabb feladata. Jelenleg önálló formában a Kihelyezett Társadalomkutató Központ működik Sajópálfalán, a további meglévő szervezetek tanszékekhez kapcsolódó műhelyek formájában léteznek. A tervezett kutatószervezetek kiépülésének bázisai a jelenleg vonatkozó kutatásokkal foglalkozó karok tanszéki, illetve intézeti hátterével, azok szervezeti egységein belül valósulhatnak meg, a vonatkozó kutatási projektek kialakulásával önálló szervezeti kereteik kialakítása kívánatos cél illetve megvalósítandó feladat (mátrix szervezet).

Da) Humántudományi kutató központok

A Bölcsészettudományi Kar jelenleg öt alapképzési szakon, illetve hat egyetemi-főiskolai szakon folytat oktató munkát. A Kar tanszékei egyben jól működő tudományos műhelyek is. A tervezett kutatóközpontok leírása, indoklása. A magyar nyelv és irodalom szakon mindkét rész-diszciplína vonatkozásában eredményes publikációs és kutatási tevékenység zajlik, számos projektben vettek részt szervezőként illetve lebonyolítóként a Kar tanszékei, vezető oktatói. A nyelvtudományon belül a súlypontot a magyar nyelvtörténet egyes kérdései, a nyelvfejlődés fázisai, hangzókészlet-történeti és stilisztikai problémák magas szintű kutatása és eredményeinek közzététele jelentik. A kutatás személyi hátterét az MTA Nyelvtudományi Intézetével való együttműködés erősíti. Az irodalomtudományban az irodalomtörténetnek eddig is országos


94

szinten ismertté vált műhelyei jelentik az intézményesülés továbbfejlesztésének irányait. Az MTA-val közösen létrehozott Szabó Lőrinc Kutatóhely a költő teljes szellemi hagyatékának feldolgozása mellett a XX. századi magyar líra egyik fontos, a tudományos utánpótlás nevelésében, valamint a vonatkozó publikációk és konferenciák szervezésében jelent biztos, továbbfejlesztésre érdemes bázist. A kutatás minőségének és szervezeti kereteinek szélesítését indokolja, hogy tanszékeink vezető oktatói – az MTA Irodalomtudományi Intézetével közösen – vezető szerkesztői az új magyar irodalomtörténeti kézikönyv munkálatainak. A történettudományi tanszékek eddigi fő kutatási irányai az alábbi területeken jelenthetnek önálló kutatóközponti háttér alapjait: régészettudomány (az illetékes tanszék az országos illetve nemzetközi jelentőségű avasi ásatások szervezésére, továbbfejlesztésére építhet kutató szervezetet), közgyűjtemény-tudományok (a muzeológiai illetve levéltáros képzés szakmai hátterének kiszélesítésével), szövegtudomány (az illetékes tanszéken létrehozott Textológiai Műhely hagyományos és elektronikus publikációi vívtak ki hazai és nemzetközi elismerést, indokolnak önálló szervezeti kereteket), társadalom- és jelenkortörténet (oktatóink jelentős szakmai munkásságot mondhatnak magukénak ezeken a területeken), Gender Studies (a karon működő Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Központja kiemelt jelentőségű társadalmi folyamatok elméleti ismereteivel és gyakorlati kutatásaival több jelentős hazai és nemzetközi projektben vettek részt meghatározó módon). A két filozófia tanszék kutatóközpontjai a filozófiatörténeti, hermeneutikai és etikai diszciplínák művelésével teremtettek eddig is elismert eredményeket, kutatásaik további folytatásának szervezeti kereteit indokolt kialakítani. Az idegen nyelv szakokon, valamint az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken az interkulturális kapcsolatok, a nyelvfejlődés társadalmi vonatkozásai és a filológia adnak lehetőséget a meglévő intézményes alapok (például önálló folyóirat-kiadás) továbbfejlesztésére. A kutató központok szakmai-tudományos bázisa: Bölcsészettudományi Kar illetékes tanszékei, doktori iskolák, Szabó Lőrinc Kutatóhely, Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Központja.

Db) Társadalomtudományi kutató központok

A Miskolci Egyetem Kihelyezett Társadalomkutató Központja Sajópálfalán nyert elhelyezést. A központ kiemelt feladatának tekinti a regionális társadalomkutatási projektjeinek folytatását, szélesítését. A Bölcsészettudományi Karon folyó szociológiai kutatásoknak továbbra is ez a központ ad megfelelő intézményes hátteret, a hallgatóknak gyakorlati terepmunka végzésére, valamint a kutatási eredmények minőségi publikálására. A központ Információs Társadalom Kutatócsoportja egy jelentős, napjainkban különösen fontos diszciplínával foglalkozik, országos illetve regionális projektekben való részvétel formájában. Az intézmény továbbra is kiemelt feladatnak tekinti a regionális jelentősége folytán széles körben ismert romológiai kutatások fejlesztését. További tervezett kutatóközpontok leírása, indoklása. A Bölcsészettudományi Karon a szociológia mellett további két szak tanszékei folytatnak társadalomtudományi kutatásokat, részükre a kutatóközponti szervezet kialakítását eddigi tudományos teljesítményük feltétlenül indokolja. A kulturális antropológia területén a népek és kultúrák együttélésének vizsgálata illetve azok magas színvonalú dokumentációja alátámasztja kutatásaik intézményes hátterének megteremtését. A politikatudományok területén az illetékes tanszék konferenciái, szakmai műhelyei (elsősorban a Citromfa Politikai Műhely), magyar és angol nyelvű kiadványai, szakirányai az alábbi területeken támasztják alá kutatóközpont létrehozását: biztonságpolitika, az Európai Unió politikai berendezkedése és intézményrendszere, média- és kommunikáció (más szervezeti egységekkel való összefogás keretében). A kutató központok szakmai-tudományos bázisa: Bölcsészettudományi Kar illetékes tanszékei, illetve: Miskolci Egyetem Kihelyezett Társadalomkutató Központ.


95

Dc) Neveléstudományi és Pszichológiai Kutató Központ

A tervezett kutatóközpont leírása, indoklása. A tervezett BSc- illetve mesterszakok, valamint általában tanárképzés fejlesztése indokolja a tanszék eddigi széles körű kutató tevékenységének fejlesztését, szervezését. A Kar Neveléstudományi Tanszéke a közoktatás minőségének, a diákok esélyegyenlőségének biztosítása stb. területen folytatott eredményes és elismert tevékenységet. A neveléspszichológia területén belül különösen a gyermektanulmányok, illetve a tantárgyi módszertani fejlesztések ígéretesek, a tervezett központ a megyei és városi pedagógiai intézetekkel, valamint országos közoktatási szervezetekkel együttműködve tud eredményes projekteket megvalósítani. A Kutató Központ szakmai-tudományos bázisa: Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Tanszék (illetve a tervezett önálló Tanárképző Intézet.)

Dd) Interdiszciplináris Társadalomtudományi Kutatóhely

Hazánk Európai Uniós tagságával egyidejűleg megindult a közigazgatás hazai reformja, az ezzel kapcsolatos kérdések egy része jogi, közigazgatási, más része közgazdasági jellegű. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi, valamint a Gazdaságtudományi Karán kialakultak azok a tudományos műhelyek, amelyek ezekre a kérdésekre fókuszálnak; a témában több nemzetközi projekt, tudományos értekezés, monográfia született. Rendelkezésre áll az a szellemi kapacitás, amely megalapozza egy interdiszciplináris kutatóközpont felállítását. A kutatóhely célja: a magyar közigazgatási reformot segítő elméleti, gyakorlati és empirikus kutatások, különös tekintettel a regionalizmus kérdéseire. Forrásteremtés: a kutatási eredmények, valamint az úgynevezett legjobb gyakorlat (best practice); az észak-magyarországi régióban mintaprojektek generálása. A Kutatóhely szakmai-tudományos bázisai: Állam- és Jogtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar.

De) Humán- és Természeti Erőforrások Joga Kutató Központ

A Kutató Központ létrehozásának indokai. A XX. század második felében felgyorsult technológiai, gazdasági fejlődés olyan változásokat hozott a társadalmi viszonyokra, amelyeket a jogtudománynak is követnie kell. A változások által érintett társadalmi viszonyok széles köre ugyanakkor amellett, hogy túlmutat a korábban kifejlesztett jogi területek keretein, egészen új szemléletmódot is követel a jogi szakterületek kutatóitól. Ezen új igényekre válaszul kívánja a Kutató Központ az egymástól elkülönült struktúrákban gondolkodó jogászokat koordinálni, hogy korábbi szemléletmódjukat formálva új tudományos eredményeket alkossanak, ezáltal hasznos szereplői lehessenek a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatoknak. Ez a fajta új megközelítés, túllépve a korábbi kereteken, nagyobb hangsúlyt fektetne a természettudományi kutatásokban elért új eredmények továbbgondolására, immáron társadalomtudományi, azon belül is jogtudományi szemszögből. A Központ ezen okból a gazdasági, társadalmi fejlődés motorjai közül a természeti és humán erőforrásokat, az ezekkel való gazdálkodás jogtudományi viszonyait vizsgálná és fejlesztené tovább, hidat verve ezáltal az egymástól sok szempontból távolodó természettudományok és társadalomtudományok kutatómunkája közé. A Központ működésének célterületei. A természeti erőforrások jogához sorolt: a levegővédelem, földvédelem (benne az agrárgazdaság sajátságos kihívásai a régióban), vízvédelem, hulladékgazdálkodás, természetvédelem, a környezetvédelem gazdasági eszközei, az energiajog, a környezetjogi felelősség alakzatai, géntechnológia közjogi és magánjogi aspektusai. A humánerőforrások jogához tartoznak a foglalkoztatáspolitika olyan jogi vetületei, amelyek a szociális elosztó rendszerekkel, oktatással, a munkaviszonyokkal foglalkoznak. Az egységes szemlélet ugyanakkor olyan területek átfogó kutatását is lehetővé teszi, mint a


96

vidékfejlesztés, amely amellett, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás egy új alrendszerét képezi, a vidéki lakosság megtartásának is fontos ágazata. A Központ feladatköre. Az ismertetett célterületek vizsgálatának szociológiai, etikai, történeti és jogtudományi kérdései a környezetjog, a polgári jog (a téma jellege folytán kiemelendő: szellemi alkotások joga, azon belül is az iparjogvédelem), a nemzetközi magánjog, az európai jog, a kereskedelmi jog, a közigazgatási jog, a pénzügyi jog, a nemzetközi közjog, az alkotmányjog, az agrárjog, a munka- és szociálisjogi, a büntető anyagi jog területein. A Kutató Központ alapvető feladatának tartja a célterületek több jogágat érintő viszonyainak vizsgálatát, új alapfogalmak, integrációt segítő jogintézmények kidolgozásával, adott esetben új módszerek alkalmazásával. A Központ megvalósításának indokai. Az ország fejlesztési stratégiáinak kiemelt területei ezek, amelyek mindemellett megmutatkoznak a regionális fejlesztési programokban is. Az országban még egy állam- és jogtudományi kar sem kezdett ilyen jellegű átfogó kutatásokhoz, amelynek Miskolcon megvan a megfelelő kutatói háttere, hiszen (és ez az oktatás mellett a kutatómunka színvonalát is hangsúlyozza) az országban egyedüliként kapta meg a jogi karok közül a kiválósági hely minősítést mind a graduális, mind a doktori képzésére. A kutatást segítő tényező a kutatásba bevonni kívánt személyi kör nemzetközi elismertsége és kapcsolatai, amely a jogtudomány művelése szempontjából óriási lehetőségeket rejt magában. Kiemelkedő továbbá a miskolci jogi kar gyakorlati orientáltsága, és a gyakorlati életben működő szervezetekkel ápolt, immáron hagyományosan jónak mondható kapcsolata is. Mindezekre tekintettel a Kutató Központ hosszú távú lehetőségeket rejt magában nem pusztán regionális, de országos, sőt nemzetközi szinten is. A Kutató Központ szakmai-tudományos bázisa: Állam- és Jogtudományi Kar.

Df) Az Észak-Magyarországi Regionális Versenyképességi Kutatóközpont

Napjainkra a versenyképesség javítása az EU regionális politikájának alapvető célja (például a strukturális alapok és a kohéziós alap 2000-2006 közötti felhasználására vonatkozó irányelvekben leírt három stratégiai prioritás egyike a regionális versenyképesség). Hasonlóan az 1999 májusában elfogadott Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP: European Spatial Development Perspective) is három célkitűzést ír elő: a gazdasági és társadalmi kohéziót, a természeti erőforrások és kulturális örökség megőrzését, valamint az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképességét. Mindezekből kitűnik, a versenyképesség a regionális politika releváns eleme, ezért Európa szerte mind nagyobb figyelmet szentelnek a regionális versenyképesség elméleti összefüggéseinek feltárásán túl a gyakorlati elemzésekre. Az igény mind az ágazati és regionális politika formálóinak, mind pedig a gazdaság térségi szereplőinek oldaláról jelentős: adott térség társadalmi-gazdasági fejlődését dinamizáló, a döntéselőkészítést segítő térségi kutatások, számítások, hatástanulmányok kidolgozása. Az Észak-Magyarországi Regionális Versenyképességi Kutató Központ alapvető célja

− az észak-magyarországi régió társadalmi-, gazdasági felzárkóztatását segítő döntéselőkészítő, illetve megalapozó kutatómunka;

− az észak-magyarországi régió helyzetének komparatív vizsgálata; − az észak-magyarországi régiót érintő ágazati- és térségi fejlesztések ex-ante és ex-post

típusú vizsgálata; − az észak-magyarországi régió kutatási eredmények rendszeres időszakonkénti (Észak-

Magyarországi Stratégiai Füzetek) és eseti publikálása; − egységes dokumentum- és adatbázistár létrehozása.

A kutatóközpont települési-, kistérségi-, regionális- és pólus szintű kérdésekre fókuszál. A Kutató Központ szakmai-tudományos bázisa: Gazdaságtudományi Kar.


97

E) Biotechnológiai Kutató Központ létrehozása

A biomérnök képzéshez létrehozandó Biotechnológiai Tanszék valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház részvételével Kutató Központ létrehozását tervezzük, amely az alábbi területen fejti ki tevékenységét:

− mérnöki-műszaki-informatikai-jogi-gazdasági tudományok és az egészségtudományok ötvözése a Miskolci Egyetemen;

− a térség biomedicinális diagnosztikai lehetőségeinek jelentős fejlesztése;

− csontvelő transzplantációs módszerek fejlesztése;

− térségi biobank-bioinformációs bank létrehozása, és működtetése;

− bioetikai, jogi határterületek kutatása és fejlesztése.

Feladatai továbbá:

− implantátumok, kompozitok, biopolimerek kompatibilitásának vizsgálata és fejlesztése;

− őssejtkutatás;

− csontvelő őssejt tárolásának kutatása és fejlesztése transzplantációra;

− köldökzsinór-vér tárolásának fejlesztése transzplantációra;

− sejtmorfológiai vizsgálatok;

− spermabank fejlesztése.

Jelen alpont A)-E) bekezdéseivel összefüggésben is hangsúlyozni kívánjuk a tervek nyitottságát és rugalmasságát. A majdani, megvalósuló formáció az integrációs lehetőségek és szándékok függvénye lesz, törekedve az azokban rejlő minőség és hatékonyság minél teljesebb kihasználására.

2.6.2.6. Együttműködés a régió kutató-fejlesztő hálózataival A régió kutatási-fejlesztési feladataiban való egyetemi részvétel csak akkor lehet eredményes, ha sikerül hatékony együttműködést kialakítani a régió érdekelt szervezeteivel (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Gyártástechnikai és Logisztikai Intézete, térségi kutatóintézetek, szakmai kamarák stb.). Az Egyetem vállalja a koordináló szerepet az együttműködésben és javasolja, hogy az NFT II. programok egyeztetésére kompetens testület jöjjön létre az érdekeltek tevékenységének összehangolására.

Az elkövetkezendő időszak egy kiemelt feladata az Egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásainak hatékonyabb kihasználása. Ezt egyrészt indokolja a várható hallgatói létszámcsökkenés következtében csökkenő oktatási terhelés és költségvetési támogatás, másrészt indokolják a magyar gazdaság várható teljesítménynövekedése következtében a vállalatoknál fellépő kutatás-fejlesztési igények.

2.6.3. Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és doktoranduszok bevonásának mértéke, felmutatható eredmények e tekintetben

Az egyetemi oktatókkal szemben támasztott követelményrendszer az oktatás mellett kötelezővé teszi kutatási tevékenység végzését is. A két tevékenység közötti arány becsült értéke 2/3-1/3. Míg az oktatási tevékenység mérhető, paraméterekkel számszerűsíthető, addig a kutatási teljesítmények folyamatos vagy időszakos mérési rendszere, a mérhetőség paraméterrendszere, a teljesítményértékelés és számonkérés rendszere nem alakult ki.


98

Valószínűsíthető, hogy a teljesítménymérés elmaradása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyetem szellemi kapacitásai, hasznosulásának helyszínei a magánszférába helyeződtek át.

Erősítette ezt a tendenciát K+F tevékenységeket sújtó magas állami és intézményi elvonások, az adókedvezmények megszűnése, az önálló tevékenységek szerződéses jogviszonyban történő végzésének eltörlése.

Az elmúlt évtizedekben az innovációs tevékenység egyik mutatószámát jelentő szolgálati szabadalmak száma mélypontra süllyedt. Ennek csak egyik okaként fogadható el az eljárási és fenntartási díjak drasztikus emelkedése.

Az alacsony K+F aktivitás determinálja a hallgatók és doktoranduszok aktivitását annak ellenére, hogy rájuk a kreditszerzés kényszere hat. Noha bérezésük pénzügyi kondíciói kedvezőbbek, részvételük a K+F tevékenységekben – néhány kar kivételével – alacsony.

Az Egyetemen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység motiváltságát a következők határozzák meg: egyéni belső késztetés, vezetői elvárások, az alacsony közalkalmazotti bér kiegészítése, az egzisztenciális előrelépés lehetősége.

Egy új – a K+F bevételek dinamikusabb emelkedését biztosító – ösztönzési rendszer kialakítását a motiváció erősítésével érhetjük el. A motivációk közül ajövőben prioritást kap a K+F teljesítmények mérésén alapuló számonkérés és egy jobb anyagi érdekeltségi rendszer megteremtése.

A TDK tevékenység gyakran kötődik tanszéki kutatásokhoz, a PhD hallgatók tanszéki kutatómunkákban való közreműködése kredit pontokkal is honorálható.

A tudáscentrumokhoz kötött K+F tevékenység több hallgatót és doktoranduszt is be tud fogadni. Az elmúlt időszakban kb. 25-20 hallgató és 10-15 doktorandusz kapcsolódott be e kutató munkákba. A felmutatható eredmények a kutatási jelentéseken túl publikációkban, hazai és külföldi konferencia előadásokban, tananyag fejlesztésben, jegyzet és könyvrészletekben, TDK dolgozatokban, Doktori Főrum előadásaiban és kiadványában, hallgatók Szakmai Kör munkájában jelentek meg.

Célok, feladatok

− Az Egyetem kutatás-fejlesztési (K+F) kapacitásainak hatékonyabb kihasználása érdekében ki kell dolgozni a tudományos és ezen belül a K+F teljesítmények mérhetőségi rendszerét, paramétereit és minőségbiztosítási rendszerét.

− A teljesítmények időszakos felmérésével és számonkérésével elő kell segíteni a kutatási egységek bevételszerző tevékenységének fokozását

− Szervezeti egységenként meg kell oldani a változó oktatási illetve kutatási igényekre rugalmasan reagáló kapacitás hasznosítását. Vissza kell állítani a K+F tevékenység rangját és elismerését.

− Felül kell vizsgálni a külső megrendelésre végzett K+F tevékenység anyagi érdekeltségi rendszerét, az intézményi elvonások optimalizálásával növelni kell a résztvevők anyagi érdekeltségét.

− Felül kell vizsgálni azt az egyetemi költségvetési gyakorlatot, ami a kutatási normatíva karokra-tanszékekre jutó részét a maradványelv alapján határozza meg. A karok érdekeltsége a kutatásban, a kutatói normatíván keresztül teremthető meg. Ki kell dolgozni a kutatói teljesítmény mérésének, és ezzel összefüggésben az érdekeltség növelésének rendszerét, módszerét.


99

− Kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakításával és bevezetésével el kell érnünk, hogy tanszékeink ne csupán az oktatási feladatok növelésében (minél több szakirány, tantárgy előadása) lássák a jövő biztosítását (hallgatói normatíva felosztása), hanem dönthessenek abban, hogy – amennyiben helyzetüknek, felkészültségüknek jobban megfelel – kutatási feladatok nagyobb mértékű vállalásával (kutatói normatíva felosztása) teremtsék meg működésük anyagi hátterét.

− A hallgatók és doktoranduszok bevonása a tanszéki kutató munkába a tudás elmélyítésének leghatékonyabb eszköze, ugyanakkor a tanszéki feladatmegosztás, a humán erőforrásokkal való gazdálkodás szempontjából is hasznos. A hallgatói (beleértve a Ph.D) hallgatókat) foglalkoztatás külső (jogi) feltételei változhatnak, az Egyetemen belüli érdekeltséget azonban biztosítani kell. Ide tartozik a predoktori ösztöndíjak létesítésének kérdése is. Az egyetemi belső elszámolási rendet úgy kell kialakítani, hogy ha egy projekt vállalja PhD hallgatók vagy predoktorok foglalkoztatását az egyéb elvonások (pl. rezsi) terén kedvezményt kapjon. Ezáltal biztosítható lenne a hallgatók K+F munkába való bevonásában a tanszéki, intézeti érdekeltség

− Egyetemünk más intézményekkel való összehasonlításában, pályázati megítélésében fontos paraméter a DSc fokozatok száma. Ez lényegében a kutatói megmérettetés Egyetemen kívüli megvalósulását tükrözi. Mivel ez a paraméter fontos, a kutatás ösztönzését is szolgálja, ha Egyetemünk kidolgozza és bevezeti a DSc fokozatok elérése iránti ösztönzés rendszerét, aminek stratégiai fontosságot kell tulajdonítanunk.

2.6.4. Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás hazai és nemzetközi vonatkozásban, kiválósági központok, Kutató Egyetem

Jelenlegi helyzet

A Miskolci Egyetem Észak-Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézménye. Jól képzett szakembereivel, műszerparkjával és laboratóriumaival a hazai tudományos kutatás és műszaki fejlesztés jelentős kutatóbázisa, tudományos műhelye. A kutatási eredmények, a hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon szerzett ismeretek, tapasztalatok folyamatosan beépülnek az oktatási tantervi szerkezetébe. Az Egyetemen az oktatás és kutatás szerves egységet képez, és kapcsolatuk, egymásra hatásuk viszi előre az oktatás és kutatás színvonalának folytonos emelését. Az egyetemi kutatások az alap-, alkalmazott- és fejlesztő kutatások láncolatát alkotják.

Az Egyetem kutatási főirányaihoz igazodnak a karok, továbbá az integrált oktatási és kutatási intézetek és szervezetek kiemelt kutatási területei, témái.

A kiemelkedően tehetséges hallgatókkal való foglalkozásnak és a tudományos utánpótlás nevelésének az Egyetemen fontos színtere a Tudományos Diákkör, mely jelentős számú hallgatót vonz és készít fel tudományos kutatási feladatok végzésére.

A tudományos diákköri munkában való részvétel szerepet játszik az egyetemi képzésben is, mert elősegítheti a hallgatók egyéni fejlődését, külföldi és hazai konferenciákon, külföldi részképzésekben való részvételüket, doktorandusz képzésre való felkészítésüket, tudományos pályafutásuk alakítását.

A tudományos fokozatszerzés és az utánpótlás képzésének lehetőségét a Miskolci Egyetem Közleményeinek kiadása segíti. A jelenleg kiadott sorozatok a következő területeket ölelik fel: bányászat, anyag- és kohómérnöki tudomány, gépészet, természettudományok, jogtudomány, gazdaságtudomány, bölcsészet- és társadalomtudomány, nyelvtudomány.

Az Egyetem alapvető kutatási egységei a karok tanszékei, illetve intézetei és az AKKI, az Egyetem tudományos potenciálját a tanszékeken, intézetekben dolgozó oktatók-kutatók


100

jelentik. E szellemi potenciál öszefoglalását a mellékletben található 2.6.-8. számú táblázatban adjuk közre.

Célok, feladatok

− Általános – és az Egyetem jövőjét hosszútávon meghatározó – cél, hogy a Miskolci Egyetem regionális, de tevékenységeiben esetenként országos feladatokat is ellátó tudáscentrummá fejlődjön, amely mind oktatási tevékenységében, mind a kutatások terén az európai felsőoktatás versenyképes tagja. Ezt a szerepet csak a kutatóegyetemi funkció érvényesítésével érheti el.

A nemzetközi és hazai vonatkozásban versenyképes kutatási tevékenység biztosítja az Egyetem magas szintű MSc és PhD oktatásához szükséges feltételeket és beiskolázási vonzerőt. Ennek eléréséhez szükséges feltételként jelöljük meg a következőket.

− A kutatóegyetemi funkció kiteljesítéséhez új kutatási stratégia kidolgozása szükséges. Az új kutatási stratégia a kutatás szervezeti felépítésében is változtatásokat igényel. Olyan kutatási stratégiára van szükség, amely egyidejűleg biztosít megfelelő keretet a műszaki-gazdasági kutató-fejlesztő munka eredményes műveléséhez, az erre épülő oktatáshoz és az innovációs technológiai transzferhez. Összességében a tanszékeken és a karokon folyó kutatások intenzitásának fokozásával, valamint az ilyen erőforrásoknak a kiemelt témák szerinti koncentrálásával lényegesen javítani kell a hatékonyságot. A kutatási stratégia kidolgozásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a regionális fejlesztési pólusok stratégiai célkitűzéseire. A Miskolc központtal létrehozandó Regionális Fejlesztési Pólus megvalósításában, kulcsprojektjeinek meghatározásában az Egyetemnek központi, kezdeményező szerepet kell vállalnia.

A Miskolci Egyetemnek kutatási stratégiájában egyértelműen ki kell jelölnie azokat a területeket, amelyekben képes megfelelni a kiválósági központok követelményeinek. Egyetemünkön több olyan oktatási program létezik, amelyet Magyarországon kizárólag a Miskolci Egyetemen oktatnak. Ezeken a területeken a kutatások jelentős részben olyanok, amelyekhez az Egyetem országos tekintetben is kutatói bázisként szolgál.

Fenn kell tartani az oktatás és kutatás szinergiáját, egymást kölcsönösen erősítő hatását. A műszaki tudományos kutatások mellett fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjanak a kutatáspolitikával (kiemelten az EU kutatáspolitikájával), a kutatásmenedzseléssel kapcsolatos témák is. Ez a sokszínű Miskolci Egyetem műszaki és társadalomtudományi karai közötti egyedülálló kutatási együttműködési lehetőséget teremt.

A kutatási stratégiában kiemelt szerepet játszó kutatási főirányok meghatározásánál a következő szempontokat kell érvényesíteni:

járuljanak hozzá a Miskolci Egyetem kutatóegyetemi funkciójának erősítéséhez,

kapcsolódjanak hazai és nemzetközi kutatási irányokhoz, az ipar, a gazdaság, a társadalom komplex fejlesztési feladatihoz, különösen az Európai Unió soron következő időszakra szóló Kutatási és Technológia-Fejlesztési Keretprogramjához,

kapcsolódjanak, illetve megfelelő előkészítést jelentsenek a 2007-2013 időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervhez,


101

legyenek alkalmasak hazai és nemzetközi projektekben való részvételre,

lehetőség szerint képezzék részét az akkreditált doktori programoknak,

biztosítsák a különböző szakokon folyó oktató tevékenység tudományos megalapozottságát,

egy-egy témát sokoldalúan, komplexen műveljenek, kihasználva az intézmény sokkarúságát, interdiszciplinaritását.

− Az Egyetem kutatási funkciójának kiszélesítése érdekében új kutatási szervezeteket kell létrehozni (lásd 2.6.2.5.).

2.7. Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban

Miskolc történelme során a technika volt a város fejlődésének meghatározója, mindig a technikai megújulás biztosította a város és a benne élő emberek életének megújulását. A legújabb régészeti kutatások eredményei bizonyítják, hogy a kedvező adottságok már 70 000 évvel ezelőtt idevonzották, letelepedésre és munkálkodásra sarkallták őseinket. Az Avas hegy őrzi annak az Európában legősibb kultúrának az emlékeit, amely az akkori kor legmagasabb szintű technikájával és technológiájával bányászta és munkálta meg az Avason a kovakövet. Megtalálták környékünkön azokat a leleteket is, amelyek a vas előállítása legősibb technikájának ismeretét bizonyítják. Hosszan sorolhatóak azok a tények, melyek az őskortól Fazola Henrik őskohóján és a legkülönbözőbb ipari, mezőgazdasági technikákon át a Miskolci Egyetemen előállított űrkemencéig bizonyítják, hogy a város mindig képes és kész volt a technikai haladás élére állni, és a technikai fejlődést a város javára hasznosítani.

A statisztikai adatok, az elmúlt években végzett gazdasági kutatások, a szakmai szervezetek elemzései a város, annak térsége és a régió gazdaságát sokoldalúan elemezték. A megállapítások közül a következőket emeljük ki.

− A gazdaság jövedelem-termelő képessége, a GDP-ben mért teljesítménye továbbra is relatíve alacsony, egy lakosra jutó fajlagos mutatója jelentősen (40-50 %-kal) elmarad az országos átlagtól, bár mind volumenében, mind a megyék rangsorában Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megye esetében előrelépés regisztrálható.

− Az Európai Unió, 25-ök átlagát 100 %-nak véve, a régió 37 %-kal, a 10 legalacsonyabb fejlettségű, jövedelemtermelő képességű régiók között, a 249. helyen áll. Ez az alacsony teljesítmény kevésbé vonzó a befektetők számára, s ezt a tényezőt igen nehéz más aspektusokkal, érvekkel, kedvezményekkel kompenzálni.

− A vállalkozások száma, összetétele visszatükrözi a régió – nem eléggé differenciált – gazdasági struktúrájának, erejének állását, amely egyre jobban kezd duálissá válni.

− Relatíve alacsony a vállalkozás-alapítási dinamika, rugalmasság, mely elsősorban a KKV-k (elsősorban tőkeellátottságban meglévő) gyengeségére, a nem hatékonyan működő hálózati, beszállítói együttműködésekre, az innovációs kultúra és menedzsment tevékenység gyengeségeire vezethető vissza.

− Kevés a városban, a régióban az integrátor szerepet betöltő nagy, nemzetközi piacokon is meghatározó szereplő. A vegyipar óriásai mellett megjelent vállalakozások közül örvendetes módon többen tudatos regionális hálózatépítésbe kezdtek (pl. BOSCH, ZF, Remy Automotiv és mások).


102

− A foglalkoztatási struktúrában szintén erősebb az ipar, a feldolgozóipar súlya az országos átlagnál, bár az aktivitási ráta, foglalkoztatási arány továbbra is alacsonyabb a régió, a megyék esetében az országos átlagnál.

− Hiányoznak a vállalkozások betelepülését, működését, illetve újak segítését ösztönző iparterületek, inkubátorházak és a kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások.

− Hiányoznak, illetve alacsony színvonalúak a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző közvetítő szervezetek hálózatai, elégtelen a régió kutatás-fejlesztésekkel foglalkozó szervezetei és a vállalkozások közti kapcsolatok.

− A tőkebefektetés, s a beruházások szintje az országos átlagnál alacsonyabb a régióban, ami hozzájárul az országon belüli regionális gazdasági-társadalmi különbségek növeléséhez.

− Országos átlagnál jelentősebb munkanélküliség, magas a tartós munkanélküliek aránya, többgenerációs munkanélküliség kezd kialakulni.

− Az országos átlagnál alacsonyabb a lakosság képzettségi színvonala, innovációs és alkalmazkodási képessége, mely nem minden esetben követi a gazdaság igényeit.

− Kevés a felsőfokú végzettségűket foglalkoztató munkahely a régióban, különösen a közép- és kisvárosokban, ami a diplomások elvándorlását ösztönzi.

Miskolc város városfejlesztési stratégiájában11 a városidentitás, a városimázs építésének két stratégiailag meghatározó kiemelt tényezője a tudomány és a kultúra, együtt és elválaszthatatlanul. Miskolc a jövő technopolisza: Miskolcon – a Miskolci Egyetem és partnerei tudásbázisán – műszaki-technikai innovációk társdiszciplinákkal támogatott eredményeire épülően olyan gravitációs pont jön létre, amelynek multiplikációs, szinergia-hatásai a városon túlmutatóan, a régió egészének a tudományos-gazdasági-társadalmi fejlődési esélyeit, lehetőségeit, eredményességét meghatározzák. A TECHNOPOLISZ gondolata és tervezett rendszere több, mint műszaki haladás, kutatás-fejlesztés; nem más, mint egy ténylegesen sokoldalú, városintegráló jelleget öltő, jövőt, jövőképet meghatározó koncepció. Ezzel a tudomány városépítő erővé válik.

Miskolc városnak, mint regionális gravitációs pontnak a hagyományai indokolják, hogy a versenyképességi pólus meghatározóan műszaki-technikai tartalmú legyen. E műszaki-technikai tartalomnak legalább az alábbi követelményeknek eleget kell tennie:

− értékmegőrzés, a hagyományokra való alapozás;

− értékteremtés, a fejlődési trendeknek való megfelelő megújulás, innováció;

− a létező és újraformálódó identitással való legteljesebb összhang;

− humán erőforrás háttér;

− összhang az aktuális uniós programokkal.

A javaslat hat integrált stratégiai programcsomagba (nyalábba) illesztve jelöli ki a fejlesztés konkrét céljait, akcióterületeit, (operatív) alprogramjait, akcióit. A hat program a következő elnevezéseket kapta:

− a megújuló tudás városa program;

11 Miskolc megyei jogú város 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája és operatív programjai. Miskolc, 2005. április.


103

− a kultúra és az élmények városa program;

− a megújuló gazdasági vonzerő városa program;

− a megújuló együttműködések városa program;

− az egyéni élet megújulásának városa program;

− a megújuló városkép, városarculat program.

A hat integrált stratégiai programcsomag közül kiemeljük a megújuló tudás városa címűt. Ennek célja, hogy más stratégiai programokkal szoros összhangban a tudás teremtésének, átadásának és közvetlen hasznosításának fejlesztése révén, a város kutatási-potenciálja, (benne kiemelten a technológiai, műszaki K+F), a humán erőforrások minősége képzéssel történő kiemelt fejlesztésével, a város innovációs potenciálja tekintetében a következő esztendőkben fordulatszerű javulás következzék be.

El kell érni, hogy 2013-ig a szükséges személyi, szervezeti, intézményi és finanszírozási feltételek vonatkozásában, valamint a tudás hasznosítása téren lényegesen csökkenjen a város, a térség elmaradása, a főbb mutatókban érje el, lehetőség szerint haladja meg az EU-éhoz közelítő országos átlagot. El kell érni, hogy növekedjék a formális és nem-formális oktatási és képzési rendszerek tevőleges szerepvállalása a társadalmi és területi felzárkóztatásban, az aktív várostudat, a művelődés, a kulturált környezet iránti igény kialakításában, s hatékonyabbá váljék a tudásteremtő innovatív kutató-fejlesztő bázisok és a felhasználó társadalmi-gazdasági szereplők kapcsolata.

A Miskolci Egyetem, az Egyetem és a város kutató intézetei, a vállalkozások kutató-fejlesztő szervezetei a régió K+F tevékenységének, a régió innovációs potenciáljának, képességei fejlesztésének meghatározó, vezető szereplői, olyanok, amelyek számos műszaki, gazdaság- és társadalom-tudományi területen országosan is jelentősek. Az innováció-orientáltság előtérbe állítása a fejlesztési koncepció központi eleme, stratégiai program célja, hogy olyan EU és országos támogatású programokat, projekteket inspiráljon, amelyek sikere közvetlenül segítheti a város társadalmi-gazdasági fejlődését.

Miskolc város jelenlegi humán erőforrás állapota nem kielégítő, színvonala országos és európai összehasonlításban átlag alatt van, dinamikája több területen kedvezőtlen. A város, a kistérség ún. Humán Fejlettségi Indexe (HDI) – amely képzettség, jövedelem és várható élettartam elemekből tevődik össze – nem áll előkelő helyen. (A miskolci kistérség kistérségek rangsorában a 49., ahol 1. a győri és 17. például az egri kistérség.) A negatív folyamatok, illetve a gyengeségek hátterében szerkezeti problémák, együttműködési elégtelenségek, a piaci trendek ismeretének hiánya, valamint rugalmatlanság állhat. Meghatározó tehát:

− az egyén harmonikus fejlődését segítő, szabadon választható képzés lehetőségének biztosítása, a döntéseinek támogatását lehetővé tevő oktatási-képzési rendszer kialakítására törekvés elve;

− az „élethosszig tartó tanulás” elvének, stratégiájának érvényesülése;

− a gyakorlatorientált, a társadalom, a gazdaság által igényelt, használható ismereteket, képességeket, készségeket biztosító oktatás erősítése, a végzettséget bizonyító „papír-termelés” helyett;

− a munkaerőpiaci integráltság megteremtése;

− a képző és a felhasználó szféra közvetlen együttműködésének erősítése;

− az átjárhatósági mobilitás növelése;


104

− a képzési, oktatási módszereken való változtatás szükségessége;

− az esélyegyenlőség javítása a hátrányos helyzetűek képzése terén is;

− a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, illetve folyamatok segítése;

− a képzések alapkövetelményeinek összehangolása, a tapasztalatok nemzetközi kicserélése.

A tudás hasznosítása a „tudás-társadalmak” alapcélja, amelynek érdekében biztosítani kell, hogy az innovációs folyamat végigfuthasson, ne szakadjon meg a K+F, vagy éppen a realizálás, esetleg a (piaci) bevezetés, alkalmazás kudarca révén. Mindenképpen célszerű kiindulásnak tekinteni, hogy az olyan tudás-tartalom fejlesztés, tudás-átadás, amelynek nem igazolható közvetlen társadalmi, gazdasági hasznosíthatósága nem más, mint az erőforrások, a potenciálok pocséklása. Ezért a felhasználó oldallal való együttműködésnek már meg kell jelennie a tudásteremtés, a tudás-átadás folyamatában. Stratégiai javaslat az együttműködési, az innovációs – ezen belül pedig a kutatási/K+F – és a képzési hálózatok kialakításának előtérbe helyezése, amelyeknek ugyan túl kell mutatniuk a város határain, de a Miskolci Egyetem, illetve Miskolc intézményeinek integráló, kezdeményező szerepére épülnek.

A városfejlesztési stratégiával szoros összhangban lévő Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia12 stratégiai prioritásai, pozícionálásának fő elemei a következők:

− Funkcionális fejlesztések csoportja:

alkalmazott high-tech ipari megoldásokat eredményező tudásbázisok, központok általános fejlesztése;

az emberi erőforrásokat fejlesztő képzési-oktatási program;

az üzleti élet szereplőinek gazdasági versenyképességét, együttműködéseik hatékonyságát közvetlenül támogató gazdaságfejlesztési programok;

Miskolc város attraktivitását, telephelyi vonzerejét növelő, azt támogató infrastrukturális fejlesztések megvalósítása;

a fejlesztések gazdasági, piaci hasznosulását biztosító, azokat gyorsító innováció-menedzsment és régió-városmarketing tevékenységek fejlesztése.

− Integrált Fejlesztések csoportja:

gazdasági növekedést, fejlődést biztosító gazdasági területek kiemelt fejlesztése kompetencia központok létesítése révén, a K+F bázisok célzott támogatása perspektivikus fejlesztési területek integrált (technology push és/vagy pull jellegű) gazdaságfejlesztői menedzselése által.

A hálózatosodásra vonatkozó javaslat nem előzmények nélküli, a jelenlegi K+F helyek és vállalkozások egyetemi együttműködési rendszerét jellemzi példaként a mellékletben található 2.6.-7. számú táblázat. A táblázat összefoglalja a három, jelenleg már működő egyetemi központ kapcsolatrendszerét, egyrészt a felhasználó iparágak és területek, másrészt a gazdasági szereplők székhelye szerinti csoportosításban. Annak ellenére, hogy a központok a mechatronikára, az anyagtudományra és a logisztikára fókuszálnak, a kapcsolódó gazdasági szereplők negyedének (25 %) elsődleges profilja más, a fejlesztési pólus célzott területeivel egyező. A számadatok azt is mutatják, hogy a kapcsolódó gazdasági szereplők nagyobb hányada

12 Miskolc Fejlesztési Pólus – TECHNOPOLISZ – alkalmazott high-tech ipari megoldások. Fejlesztési pólus stratégia. 2006. március 28.


105

(54 %) régión kívüli szereplő, ami a pólus tudástartalmának értékére, illetve a pólus lehetséges – és valószínűsített – kisugárzó hatására utal.

A Miskolci Egyetem képzési – megújuló tudást szolgáló vagy emberi erőforrásokat fejlesztő – szerepe a verseny és az együttműködés, egyébként egymásnak ellentmondó világában kell hogy megvalósuljon. A potenciális versenytársakat, illetve partnereket szemlélteti a város és az Egyetem, mint pólus és pólus intézmény vonatkozásában a 2.7.-1. számú ábra.

2.7.-1. számú ábra.A Miskolci Egyetem, illetve Miskolc Fejlesztési Pólusoktatási-képzési geográfiai súlypontja, kisugárzása13

A Miskolci Egyetem fejlesztési elképzeléseinek – a kölcsönös egymásra hatás elvének megfelelően – szoros kapcsolatban kell állniuk a szűkebb és tágabb környezet helyzetével, elképzeléseivel, stratégiáival és programjaival. Ez mind tartalmi, mind pedig finanszírozási szempontból egyaránt fontos, hiszen csak a valós térben megfogalmazott és valós tartalmú projekteknek lehet, illetve van reális esélye a régiók és a felsőoktatási intézmények versenyében. A különböző stratégiák szinergiáját mutatja be a 2.7.-2. számú ábra.

13 Jelölések: világoskék sáv – (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott sávok – regionális tengely; szürke ellipszis – határon átnyúló vonzáskörzet és város kapcsolat; piros folytonos vonal – statisztikai régión belüli kapcsolódás; piros szaggatott vonal – statisztikai régión kívüli kapcsolódás.


106

jj

ÉÉszakszak--magyarorszmagyarorszáági gi

RRéégigióófejlesztfejlesztéési si stratstratéégigiáájaja

Miskolc Város-fejlesztési stratégia →„tudomány és kultúra városa”

Miskolc VMiskolc Váárosros--fejlesztfejlesztéési si stratstratéégia gia →→„„tudomtudomáány ny éés s kultkultúúra vra váárosarosa””

TECHNOPOLISZ

MiskolcFejlesztési Pólus

stratégia

TECHNOPOLISZTECHNOPOLISZ

MiskolcMiskolcFejlesztFejlesztéési Psi Póóluslus

stratstratéégiagia

Európai Uniós és hazai fejlesztési dokumentumok, prioritásokEurópai Uniós és hazai fejlesztési dokumentumok, prioritásokEurópai Uniós és hazai fejlesztési dokumentumok, prioritások

A Miskolci Egyetem fejlesztési stratégiája, fejlesztési döntéseiA Miskolci Egyetem fejlesztési stratégiája, fejlesztési döntéseiA Miskolci Egyetem fejlesztési stratégiája, fejlesztési döntései

2.7.-2. számú ábra. A Miskolci Egyetem fejlesztési stratégiájának viszonya más stratégiákhoz

A 2.7.-1. számú táblázatban bemutatjuk a városfejlesztési stratégia, a Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia, valamint a Miskolci Egyetem tervezett fejlesztési programjainak szinergiáját, szoros összhangban a finanszírozást biztosító operatív programokkal (NFT II.).

2.7.-1. számú táblázat. A Miskolci Egyetemet érintő stratégiák és programok közvetlen kapcsolódása

Városfejlesztési stratégia

Pólus stratégia14 Egyetem-fejlesztési program

Kapcsolható Operatív Program (OP15) prioritás

a megújuló tudás városa program

innovációs funkciók IGEN TÁMOP 3.2., 3.3., 3.4.3., 3.4.4., 3.4.5., 3.5.8. TIOP 3.1.2., 3.3.1.1. KEOP 3.5. a)

a kulturális és turisztikai élmények városa program

(innovációs funkciók), városfejlesztési funkciók

IGEN TIOP 3.1.2.

a megújuló gazdasági vonzerő városa program

innovációs funkciók, gazdaságfejlesztési funkciók

IGEN GOP 3.1. TÁMOP 3.4.1., 3.4.2., 3.4.5. TIOP 3.1.2. EMOP 4.1. KEOP 3.5. a)

14 A zárójelben lévő funkciók másodlagosak. 15 GOP = Gazdaságfejlesztési Operatív Program; EMOP = Észak-magyarországi Operatív Program; KEOP = Környezet és Energia Operatív Program; TÁMOP = Társadalmi Megújulás Operatív Program; TIOP = Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program.


107

a megújuló együttműködések városa program

(innovációs funkciók), gazdaságfejlesztési funkciók, város-fejlesztési funkciók

IGEN GOP 3.1. TÁMOP 3.1.3., 3.2., 3.3., 3.4.

az egyéni élet megúju-lásának városa program

(innovációs funkciók), városfejlesztési funkciók

IGEN TÁMOP 3.1.3., 3.2., 3.5.5., 3.5.8., 3.5.15. TIOP 3.3.2.1.

megújuló városkép, városarculat program

(innovációs funkciók), gazdaságfejlesztési funkciók, (regionális központ szerep és funkciók)

IGEN TÁMOP 3.5.8. TIOP 3.1.2., 3.4. KEOP 3.5. a)

2.8. Nemzetközi kapcsolatok (hálózati, intézményi együttműködések az Európai Felsőoktatási Térségben)

A Miskolci Egyetem oktatási, kutatási tevékenységében kiemelt szerepet töltenek be a nemzetközi kapcsolatok. A partnerintézményekkel való együttműködés fő területei: közös oktatási és kutatási projektek; rövid és ösztöndíjas tanulmányutak; kölcsönös meghívás és részvétel nemzetközi konferenciákon, work-shopokon; vendégoktatók, hallgatók, szakemberek cseréje; részképzés és szakmai gyakorlat; oktatási-kutatási információcsere. Ezenkívül a Miskolci Egyetem jelentős nemzetközi szakmai szervezete tagjaként, azok munkájába is bekapcsolódik.

Az egyetemi szerződéses együttműködési kapcsolatok mellett több száz kari és tanszéki projekt, szakmai kooperáció jellemzi a Miskolci Egyetem „nemzetköziségét“.

A Miskolci Egyetemnek jelenleg 68 külföldi intézménnyel van egyetemi, kari, illetve tanszéki szintű írásos megállapodásban rögzített kapcsolata.

Különösen intenzív és eredményes szakmai kapcsolatok alakultak ki a következő intézményekkel: Magdeburgi Egyetem, Freibergi Bányászati Akadémia, Berlini Műszaki Egyetem, Kassai Műszaki Egyetem, Leobeni Bányászati-Kohászati Egyetem, Petrozsényi Egyetem, Harkovi Műszaki Egyetem, Rzeszowi Egyetem, Babes-Bolyai Egyetem, Nagyváradi Egyetem, Torinoi Műszaki Egyetem, Aaleni Műszaki Főiskola és a Tamperei Egyetem.

A külföldi egyetemekkel kialakított szakmai kapcsolatok örvendetes módon és ütemben bővültek az elmúlt évek során. Ennek köszönhetően a közelmúltban számos új együttműködési keretszerződés aláírására kerülhetett sor, többek között az alábbi intézményekkel: The Adam Mickiewicz University in Poznan, Lengyelország (2004.), „1 Decembrie 1918” University of Alba Iulia, Románia (2004.), Matej Bel University, Szlovákia (2004.), Diakonie Neuendettelsau, Németország (2005.), The China University of Petroleum in Beijing, Kína (2005.), Bonch-Bruevich Saint-Petersburg State University of Telecommunications, Oroszország (2005.), Izmir University of Economics, Törökország (2005.), „Petru Maior” University of Tirgu Mures, Románia (2006.), University of Rome „La Sapienza”, Olaszország (2006.).

A keretszerződéseken túl további fontos kapcsolatok épültek ki az Egyetemünk karai/tanszékei és más külföldi egyetemek hasonló profilú egységei között. Ezek az együttműködések főként államközi tudományos és műszaki programok vagy oktatási és kutatási projektek keretében valósulnak meg.

Nemzetközi kapcsolataink keretében viszonylag nagy számú oktatónk (2005. évben 596 fő) és hallgatónk, doktoranduszunk (2005. évben 199 fő) jut évente külföldi tapasztalatokhoz.


108

Ugyanakkor a partnerintézményekből érkező vendégek 2005. évi oktatói beutazás: 121 fő, hallgatói beutazás: 62 fő) száma viszonylag alacsony.

A nemzetközi kapcsolatok hálózati együttműködése két nagy európai programban történik.

Az Európai Unió SOCRATES/ERASMUS programjába Magyarország 1997-ben lépett be, és azóta Egyetemünk folyamatosan teljes jogú résztvevő a nyertes Intézményi Szerződés (IC), illetve European University Charter (EUC) pályázatoknak köszönhetően. A partneregyetemek száma, illetve a pályázó hallgatók és oktatók száma folyamatosan nő, a rendelkezésre álló támogatás is ezzel együtt emelkedik annak érdekében, hogy a program célkitűzése – a mobilitások számbeli növelése – megvalósulhasson. A statisztikai adatok a 2.8.-1. számú táblázatban találhatók.

2.8.-1. számú táblázat. A Socrates/Erasmus program statisztikai adatai Reláció 2003/2004 2004/2005 200520/06 2006/2007 terv

Kiutazó hallgató 39 44 53 66

Beutazó hallgató 7 12 25 40

Kiutazó oktató 26 28 39 53

Beutazó oktató 11 13 19 25

A CEEPUS programban Egyetemünk 1994 óta folyamatosan részt vesz nyertes hálózati pályázatok révén. Hagyományosan hálózatok a Gépészmérnöki és Informatikai Karon, illetve a Gazdaságtudományi Karon létesülnek, amelyeken keresztül Közép-Kelet-és Dél Európa országainak egyetemeire lehet utazni. A jelenlegi nyolc hálózat széles kapcsolatrendszert ölel fel a kelet-közép-európai egyetemek köréből. A statisztikai adatok a 2.8.-2. számú táblázatban találhatók.

2.8.-2. számú táblázat. A CEEPUS program statisztikai adatai Reláció 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

Kiutazó hallgató 24 20 12 8

Beutazó hallgató 26 38 33 30

Kiutazó oktató 7 7 20 20

Beutazó oktató 14 14 20 20

A Miskolci Egyetem 1999. márciusában nyújtott be először sikeres LEONARDO pályázatot hallgatóinak és frissdiplomásainak külföldi szakmai gyakorlatszerzése céljából. Míg kezdetben csak három EU tagállamban volt Leonardo kapcsolatunk (Ausztria, Németország, Svédország), ma már az EU15-ök szinte mindegyik tagállamában van fogadóintézményi vagy közvetítőintézményi kötödésünk. A hálózaton keresztül több mint 130 európai uniós felsőoktatási intézménnyel és EU-s oktatási programok területén tevékenykedő intézménnyel állunk kapcsolatban.

Frissdiplomás kutazások száma évente 40-45 fő, a hallgatói kiutazások száma pedig 20-30 fő.

Célok, feladatok

− Általános cél, hogy nemzetközi – de elsősorban az Európai Felsőoktatási Térségben lévő – kapcsolataink elmélyüljenek és kiteljesedjenek. Ennek érdekében aktívan részt kell vennünk az EU oktatási, kutatási és mobilitási programjaiban. Ennek feltételrendszerét biztosítani kell.


109

− Növelni kell a karok, és azon belül az intézetek és tanszékek pályázati aktivitását, mert csak a pályázati forrásokkal biztosíthatjuk a nemzetközi kapcsolataink fenntartását.

− Fenn kell tartani és növelni kell a szervezeti egységeknek nyújtandó pályázati információs szolgáltatásokat, biztosítani kell az idegennyelvű ügyintézés működésének feltételeit (pl. pénzügyek).

− Az intézményi nemzetközi együttműködések területét bővíteni kell. Egyetemünknek törekedni kell nemzetközi közös képzések (MSc, PhD) indítására. Ez a törekvés a nemzetközi kapcsolatok stratégiáját meghatározó kérdések közé sorolandó. A földrajzi közelség miatt kínálkozik a Kassai Műszaki Egyetemmel való együttműködés, de jó példa – többek között – a bányamérnök képzésben a Műszaki Földtudományi Kar közreműködésével zajló EGEC konzorciumi képzés is. Az Európai Felsőoktatási Térségbe való integrációnk fokmérője lehet az európai egyetemekkel közösen adott diplomáink, okleveleink száma.

− Különleges helyet foglal el a közeli jövőben – amikor Románia is az EU tagja lesz – a környező országok magyar tannyelvű egyetemeivel, főiskoláival való együttműködés. Erre a területre fel kell készülnünk az anyagi háttér megteremtésével is.

2.9. Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása

2.9.1 Az intézmény demokratikus testületeinek működtetése

A magyar felsőoktatás több száz éves hagyománya arra kötelezi intézményeit, hogy azokban a demokratikus döntéshozatal, a tudomány iránti tisztelet, a társadalmi felelősségből fakadó döntéshozás kerüljön előtérbe. Az Egyetem szervezeti felépítése és döntéshozó mechanizmusa ezek eredményes érvényesülését szolgálják.

A Miskolci Egyetem legfontosabb testületei:

− az Egyetemi Szenátus,

− az Egyetemi Szenátus állandó és ideiglenes bizottságai,

− a Gazdasági Tanács,

− a Rektori Kabinet,

− a kari tanácsok,

− dékáni tanácsok

− és a különböző funkcionális bizottságok.

A Szenátus a felsőoktatási törvény rendelkezései szerint alakult át. Összetételében érvényesülnek a törvényben előírt kötelezettségek, amelyek szerint minden kar képviselete azonosan, egy-egy fő oktató/kutató részvételével történik. A Szenátus tagja hivatalból a kar és a kari jogkörű intézet vezetője, a rektor, valamint a hallgatói önkormányzat vezetője. A Szenátusban a karok és az oktatási intézetek képviselőin kívül, elektori rendszerben választásra kerülnek a nem oktatói szervezetek képviselői is, valamint a közalkalmazottak szakszervezetének képviselője. Ezen túl az egyetemi hallgatói önkormányzat választmánya a hallgatók választásban való részvételi aránya alapján a létszám 25-33 %-át delegálhatja, úgy, hogy a hallgatói képviselők között helyet kapjon a doktorandusz képviselő is. A Szenátus üléseinek szavazati jogú tagja a reprezentatív szakszervezet képviselője. A Szenátus ülésein állandó és eseti meghívottak is részt vesznek. Az ő körük elsősorban azok a központi egységek, ahonnan delegálás elektori rendszerben nem történt és részvételük az intézmény


110

információáramlásában kívánatos. Ilyen tanácskozási jogú tagok a központi könyvtár főigazgatója, egyetemi számítóközpont igazgatója, a kollégium igazgatója, valamint az egyetemi szinten is működő kutatóintézet igazgatója.

A karok oktató/kutató képviselőinek megválasztása során választhatók és választók az Egyetemen közalkalmazotti jogviszonyban, oktatói vagy kutatói munkakörben – az adott karon – foglalkoztatottak. A tagok jelölése és választása a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettek szerint történik. Demokratikus folyamatok alapján zajlik a választás, hiszen a rektor által felkért választási tagok jelölő bizottság alapján minden szervezeti egység minden egyetemi polgárának joga van a választáshoz, és joga van jelöltség elfogadásához. A választás karonként összehívott választói értekezleteken történik, a jelölőlapok összesítésével elkészített szavazólapon a legtöbb jelölést kapott három jelölt szerepel. Az értekezlet határozatképességéhez a választásra jogosultak 25 %-ának kell jelen lenni. A titkos szavazással megválasztott jelöltek a Szenátusban, illetve a kari tanácsokban foglalhatnak helyet. A jogorvoslat e területen az intézményi szabályzatban rögzítésre került. A Szenátusban résztvevők megbízása három évre történik. Természetesen a végzős hallgatók helyére újabb hallgatók megválasztása szükséges. A Szenátus a saját működését elősegítő kérdések elemzésére, döntések előkészítésére, végrehajtás folyamatának ellenőrzésére, állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

A Miskolci Egyetemen működő központi állandó testületek:

− Rektori Kabinet − Tudományos Tanács − Egyetemi Doktori Tanács − Professzorok Tanácsa − Kreditátviteli Bizottságok − Hallgatói Jogorvoslati Bizottságok − Kollégiumi Bizottság − Esélyegyenlőségi Bizottság − Oktatási és Képzési Tanács − Minőségbiztosítási Bizottság − Szociális és Ösztöndíj Bizottságok − Lakásügyi Bizottság − Fegyelmi Bizottság − Tudományos Diákköri Tanács − Szellemi Alkotásokat Véleményező Bizottság − Egyetemtörténeti Bizottság − Műszaki-Természettudományi Habilitációs Tanács − Társadalomtudományi Habilitációs Tanács − Informatikai Bizottság − Felnőttképzési Tanács − Szakképzési Tanács − Közbeszerzéseket Előkészítő Bizottság − Közbeszerzési Tanács − Selejtezési Bizottság − Közalkalmazotti Jogorvoslati Bizottság


111

Sajátos szerepe van a Gazdasági Tanácsnak, amely a kormányzat által delegált és az Egyetem által felkért – zömében a gazdasági életből érkező – tagokból áll. A fenntartói döntések előkészítésében, a Szenátus által hozandó gazdasági és stratégiai döntések előkészítésében kilenc tagú Gazdasági Tanács működik közre. A Gazdasági Tanácsnak hivatalból tagja a rektor, a gazdasági főigazgató és a delegálás alapján a Szenátus, illetőleg az oktatási miniszter által delegált három-három tag, valamint a Szenátus által az egyetemi hallgatói önkormányzat javaslatára delegált tag. Delegált tagok megbízása öt évre szól és egy alkalommal hosszabbítható. A Gazdasági Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz a Magyar Államkincstár megbízottja, valamint a hallgatói önkormányzat egy képviselője. A tanács tagjai közül többségi szavazattal elnököt választ. Miskolci Egyetemen az elnöki tisztséget külső szakember látja el. A Gazdasági Tanács szakértői testületként funkcionál, amelynek feladata a fenntartó (Oktatási és Kulturális Minisztérium) oktatáspolitikájának közvetítése másrészt feladata, hogy a versenyszférában ismert hatékony mechanizmusokon át javaslatokat tegyen a Szenátusnak az egyetemi stratégiai kérdések eldöntésében, gazdasági döntésekben, költségvetés készítésében, és korszerű szervezeti formák meghonosításában, korszerű menedzsment-technikák gyakorlásában. A Gazdasági Tanács féléves működését az Egyetem igen pozitívnak értékeli, jelenlétük érezhető, a döntéshozatal meghatározó elemei, bár – az Ftv. által előírt módon – csak előkészítő és tanácsadó jelleggel.

A rektori kabinet, a szenátus és a rektor munkáját segítő véleményező, javaslattevő, döntést előkészítő testület. A rektori kabinet tagjai: rektor, rektorhelyettesek, humánpoltikai és minőségügyi igazgató, dékánok, főigazgatók, gazdasági főigazgató, főtitkár, HÖK elnöke, FDSZ elnöke.

A Rektori Kabinet előkészítő jellegű munkát végez, a szenátusülések előtt egy héttel ülésezik, és készíti elő a szenátus által tárgyalt napirendi pontokat. A Miskolci Egyetemen az irányító mechanizmusnak van egy sajátossága, mi szerint a rektor és a dékánok testülete, mint egy törzskarként irányítja az Egyetem stratégiáját, legfontosabb folyamatait, hozza meg, a kulcsfontosságú döntési javaslatait. Ez azért is eredményes, mert nem ékelődik a két szint közé egy adminisztratív szint (a rektorhelyettesek, humánpolitikai és minőségügyi igazgató, főigazgató, főtitkár) működése során a rektor és a dékánok valóban stratégiát alkotó testületet képeznek. Ez a Miskolci Egyetem integrált működésében rendkívül jól bevált. Természetesen ehhez kapcsolódik a rektor, a rektorhelyettesek, humánpoltikai és minőségügyi igazgató, főtitkár, gazdasági főigazgató együttműködésével létrehozott fórum, amely elsősorban információ átadási, operatív irányítási célokat szolgál. Az Egyetemen a tudományos élet, kutatás doktori képzés irányítására megfelelő testületeket hoztunk létre. Az egyetemi doktori tanács irányítja a doktori iskolákat, részt vesz a PhD képzés stratégiájának kialakításában, megvalósításában, ellenőrzi annak végrehajtását. A habilitációs tanács az Egyetem habilitációs tevékenységét felügyeli. Tevékenysége sokrétű, hiszen az Miskolci Egyetemen több tudomány területen történik habilitáció. A Habilitációs Tanács a mérnöki és humán tudományok szerint tagozódik.

A kari tanácsok a karok döntéshozási, véleményezési, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel rendelkező vezető testületei. Megválasztásukra, szervezetükre, összetételükre és működésükre vonatkozó szabályokat a Miskolci Egyetem az új felsőoktatási törvény előírásai alapján alakította ki. Jelentős a hallgatók számára a hallgatók ügyeit intéző jogorvoslati ügyeivel foglalkozó bizottság rendszerének létrehozása, amely a tanulmányi rektorhelyettes felügyeletével a kari illetékes vezető közreműködésével a hallgatói önkormányzat 50 % os részvételével megfelelően biztosítja, hogy a Miskolci Egyetem hallgatói jogai és jogorvoslati rendszere a törvényben előírt formában működjön.

A vendéghallgatói jogviszony és a párhuzamos képzésben való részvétel lehetősége, valamint a nemzetközi mobilitás megkívánja, hogy a Miskolci Egyetem hallgatóbarát szolgáltató rendszereket építsen ki, és ezt összekapcsolja azokkal a testületekkel, amelyek ezekben a


112

döntési kérdésekben illetékesek. Így a Miskolci Egyetemen a kari és egyetemi kredit átviteli bizottságok alakulnak, amelyek célja, hogy a hallgató mobilitásnál igazolásokat, illetve a tanulmányok beszámítása ügyében további tanulmányok, kiegészítő tanulmányok végzése érdekében döntsenek. Ezek a bizottságok olyan formában kerülnek a hallgatókkal kapcsolatban, hogy korszerű ügyfélszolgálati irodát, korszerű informatikai rendszereket működtetünk, így a bizottság munkája nem feltétlenül helyhez kötött és a hallgatók ügyintézése rendkívül rugalmassá válik. Igényeljük, hogy a hallgatók a hallgatói szolgáltatás folyamatosan ellenőrizzék és az őket érintő bizottságok munkájáról rendszeresen véleményt mondjanak.

A Miskolci Egyetem a fentieken túl eseti bizottságokat alkot olyan esetekben amikor egyedi problémák megoldását kell kezelni Ezeket az eseti bizottságokat megfelelő egyetemi szinthez rendelten a karok, illetve az Egyetem vezetői közvetlenül is irányítják (pl. Fejlesztési Tanácsadó Testület).

2.9.2. A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált működtetés gyakorlatának kialakítása

Az Egyetem menedzsmentjét több szervezeti egység támogatja. Ezek a funkcionális szervezeti egységek: a központi igazgatás, amely keretében működik pl. a Pályázati Iroda, amelynek feladata az egyetemi pályázatok összehangolása a pályázatfigyelés, és a kompetens kidolgozók, érdeklődők felkeresése, összekapcsolása eredményes pályázati tevékenység koordinálása. A központi igazgatás az Egyetem centralizált ügyviteli feladatait végzi, és segíti a rektorhelyettesek, humánpolitikai és minőségügyi igazgató és a főtitkár munkáját. A Jogi Iroda és a Belső Ellenőrzési Osztály a rektor közvetlen irányítása alatt áll, munkájuk átfogja az Egyetem teljes tevékenységét. A központi szervezetek munkáját szakmai kérdésekkel foglalkozó referensek segítik. Alapvető változás, hogy a hallgatói kiszolgálás minőségének javítása érdekében centralizált hallgatói ügyfélszolgálati központot kívánunk létrehozni. A központi igazgatás működtetéséért a főtitkár felelős, az egyes tevékenységek szakmai felügyeletét ellátó rektorhelyettesek és humánpoltikai és minőségügyi igazgató irányító tevékenységét titkárságok, referensek és funkcionális szervezetek (pl. osztályok, irodák) segítik. E területhez tartozik az intézményi PR tevékenység.

A Gazdasági Főigazgatóság a Miskolci Egyetem kulcsfontosságú back-office szervezete, amely főosztályokra, osztályokra és csoportokra tagozódik. Elkülönülnek a pénzügyi, számviteli, bérgazdálkodási, műszaki, ellátási szolgáltató egységek, új funkciót jelenít meg a kontrolling szakértő beállítása. A szervezet a gazdasági főigazgató vezetésével működik.

Jelentős az Egyetem működését segítő szervezet a Számítóközpont, amely részben az Egyetem informatikai rendszerének működtetéséért felelős, annak fejlesztését végzi, működteti a hallgatók számára rendelkezésre álló számítógépes termeket, valamint szolgáltat a tanszékek számítógépes igényei szerint. Ez a szervezet felelős az Egyetem egész hálózatának működéséért, a működtetett szoftverek karbantartásáért, és az egyetemi munkahelyek hardver és szoftver kiszolgálásáért.

Az Egyetem központi szervezeteként működik a Könyvtár, Levéltár, Múzeum, amely a központi funkciókon kívül integrálja a kari és intézeti könyvtárak munkáját. A Könyvtár regionális központi tudásbázis szerepét is ellátja, és több elektronikus szolgáltatás (pl. EISZ) koordinátora.

A Miskolci Egyetem kollégiumai a hallgatói lakhatás egyre növekvő színvonalú ellátását szolgálják, emellett közösség szervező, egyedi képzési funkcióval járulnak hozzá az intézményi képzési célok eléréséhez.

A háttér testületeket több szakértői bizottság segíti, ezek közül jelentős a közbeszerzéssel foglalkozó testület, amely egyrészt javaslattétel másrészt döntési feladatokkal foglalkozik. Jelentősek azok az állandó és ideiglenes bizottságok, amelyek az egyetemi campus állapotával


113

foglalkoznak. Ezek közül kiemelten említjük az Egyetem környezetvédelmi helyzetével kapcsolatos elemző munkát végző bizottságot, az egyetemi park állapotát, élő környezetünket felügyelő bizottságokat. Ezek a funkcionális szervezetek önálló, meghatározott költségvetési kerettel rendelkeznek, munkájukat a gazdasági főigazgató, központi igazgatás esetén a főtitkár irányítja.

Az illetékes rektorhelyettesek szakmai felügyeletet gyakorolnak az általuk irányított testületek felett. Így a stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes közvetlen irányítása alá tartozik a Pályázati Iroda, az általános rektorhelyettes irányítja, szakmailag felügyeli a Számítóközpontot, és a Felnőttképzési Regionális Központot, a tanulmányi rektorhelyettes feladatköre a kollégiumi rendszer és a tanulmányi rendszer felügyelete, a nemzetközi és tudományos rektorhelyettes felügyeli a Nemzetközi Tudományos Osztály munkáját, és ezen kívül a rektorhelyettesek között megosztott a különböző innovációs pályáztató szervezetek felügyelete is.

2.9.2.1. Szervezetfejlesztés

A Miskolci Egyetem szervezetében az integráció nem hozott jelentős változásokat , a gazdasági és műszaki területi integrálása megtörtént, a tanszékek között jelentős párhuzamosság nem lévén, jelentős átszervezés nem történt. Azonban az egyetemi funkciók bizonyos átszervezéseket megkívántak, ezekhez alkalmazkodott a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, az élet- és vagyonbiztonsággal, az energetikával, a közbeszerzéssel foglalkozó szervezeteink kialakításával. Az Egyetemi innovációs szervezetek pályáztatás útján, jelentősen bővültek, kialakultak a kooperációs kutatási központok és a regionális tudásközpont, amelyek felügyelete és menedzselése egyre több egyetemi szintű munkát igényel, különösen abban az időszakban amikor az Egyetem fejlődési szakaszában a bevételszerzés, a várossal való kapcsolat, a térség fejlesztésében betöltött szerep e szervezetekre folyamatosan épít.

A korszerű szervezetfejlesztési elképzelések elsősorban a vezetői létszám csökkenésére, nagyobb intézetek létrehozására irányulnak. Rövid időn belül meg kell szüntetni a 7-8 fő alatti létszámú tanszékeket és a kiszolgáló infrastruktúrákat, a könyvtárakat, az adminisztrációt, számítógépes termeket, laboratóriumokat mielőbb koncentrálni kell. A tanszékek száma csökkenő tendenciát mutat, miközben az intézeti integrációs forma megmarad. A kari szervezetek közötti párhuzamosság megszüntetése érdekében tárgyalásokat kell folytatni újabb tanszékek intézetek profiljának átcsoportosítására, tisztítására. Megfontolandó szervezeti változás lehet bizonyos tanszékek felügyeletének kivonása a kari felügyelet alól, és rektori irányítás alá helyezése. Ilyen típusú szervezetben a karokhoz tartoznának a szakok, hallgatók, finanszírozási eszközök, de a tanszéki szolgáltatások igénybevétele rugalmas lehet a mindenkori oktatási programnak megfelelően. A modell kísérleti jellegű bevezetését egy éven belül szükségesnek ítéljük.

A pályázati rendszerek és a foglalkoztatás harmonizálására is szükség van. A pályázati rendszerek rögzíteni fogják azokat a szabályokat, amelyek szerint meghatározott időre munkatársainkat át kell tennünk a projektek terhére finanszírozott státuszokra. Őket a pályázat során dedikálnunk kell. Ez újszerű szemléletet igényel, hiszen a közalkalmazotti létből való kilépést egy igen jelentős jövedelem biztosítja, amely jövedelem nagy szabadságfokot ad a projekten alkalmazott kutatónak, mozgásához, külföldi konferencián való részvételéhez, utazásához egyéb pl. könyvek, fejlődési lehetőségekhez való hozzáférés biztosításához.

Egyik fontos fejlesztési feladat a tanszéki laboratóriumi és műhely háttér koncentrálása. Látható hogy fenntarthatatlan az a műhely struktúra, amelyben egyre fogyó munkatársszám mellett, átláthatatlan feladatvégzéssel alacsony hatékonyságú munkát látunk el, elmaradt technikai színvonalon. E tekintetben a versenyszférával összefogva kialakított cégszerű működést tervezünk. Az irányítással megbízott új menedzsment lesz az a háttér, amely – a tanszéki érdeket integrálva – új típusú fejlesztéssel kívánja az előbb említett laboratóriumok és


114

műhelyek üzleti életben is alkalmas használatát biztosítani; természetesen megtartva az oktatás mindenkori prioritását, konkrét megállapodások megkötésével. Így tehát a jelenlegi műszaki-szolgáltató infrastruktúra részben az üzleti élet közreműködésével megújításra kerül.

A másik lehetőség a kiszervezés, amely bizonyos szolgáltatások átvitelét jelenti az üzleti szférába, ilyen kiszervezés előkészületben van, elsősorban a számítástechnikai szolgáltatások ellátásában, de amennyiben a minisztériumi ösztönzők ezzel nem mondanak ellent, akkor takarítás, karbantartás és jó néhány kiszolgáló feladat kerül kiszervezésre, elsősorban a közalkalmazotti létszám csökkentése, a hatékonyabb feladat ellátás érdekében.

A szervezetfejlesztés egy következő állomása a hallgatói munkavégzés nagyobb arányú igénybevétele, a hallgatói munkaszerződéssel elérhető kedvezmények versenyképes megoldást jelentenek: felügyeletek ellátását a számítógépes termekben, könyvtári munka, takarítási, parkgondozási munka tekintetében, amelyekre már ma is élénk hallgatói érdeklődés van. Az ellenőrző és a felelősséget biztosító munkavégzést az Egyetemnek kell megszervezni.

2.9.2.2. A központi egységek és más szervezeti egységek kapcsolata

Az Egyetemnek döntést kell hoznia a szervezeti egységek centralizálása és decentralizálása vonatkozásában. A tanulmányi feladatok, a mobilitás, a hallgatók jobb kiszolgálása érdekében létre kell hozni egy Központi Tanulmányi Központot, Hallgatói Központot, amelyekben állami feladatként minden hallgatói tranzakciót – legyen az tanulmányi üggyel, pénzüggyel, hallgatói léttel kapcsolatos – le kell tudnunk bonyolítani. A hallgatókat egy egyablakos rendszerben hozzá kell juttatni minden szolgáltatás eléréséhez. Versenyképességi tényező lesz, hogy mennyire tudjuk segíteni karrierjüket, elhelyezkedésüket, mennyire tudjuk felkészíteni őket környezetük megismeréséhez, és olyan készségek elsajátításához, melyeket oktatási rendszerünk nem tesz lehetővé. Ezek többlet szolgáltatásokat is jelentek, amelyek elérhetőségét minden hallgató számára biztosítani szeretnénk.

Hasonlóan erőteljesebb központi irányítás alá kell helyezni a beiskolázási tevékenységet, ennek intenzifikálása a média jelenléttől, a szóróanyagok elkészítésén, a személyes kapcsolat építésen keresztül központi keretekben történik, megtartva természetesen a karok erőforrásainak igénybe vételét, a karok sajátosságainak bemutatását.

2.9.2.3. Új típusú szervezetek létrehozása, projekt és mátrix szervezetek

Az elmúlt években jelentősen megnőtt azon feladatok száma, amelyek nem hosszabb távon azonos feladatok elvégzését jelenti, hanem projektként kellett kezelni. Ezeknek kezdési és befejezési ideje volt és mérhető teljesítményt kellett nyújtani a projekt kidolgozása során. Az ilyen típusú projektek eseti munkavégzést jelentenek. Ezekben az esetekben a normál szervezetekből munkatársakat kellett átcsoportosítani, és ezekben a projektekben sajátos feladatot kell ellátni meghatározott időn keresztül. A projektekben a csoportmunka módszerei kerülnek előtérbe, a teljesítményre való törekvés szintje erősségének meg kell haladnia a szokásos tanszéki keretek között végzett munkát. Ilyen projekt(mátrix) szervezetek, a kiemelt egyetemi feladatok végrehajtásánál jelentősek, pl. K+F fejlesztés, tudásközpont létrehozása, de ilyen típusú szervezetirányítást, projektszervezetet gondolunk, továbbá az élet minőséget segítő infrastrukturális beruházásoknál (pl. a konferencia központ és az uszoda) rekreációs központ elkészítésénél is.

2.9.2.4. Az Egyetem kiszolgáló (back-office) szervezeteinek infrastrukturális működését segítő fejlesztések

Jelentős szervezeti struktúraváltás, és szervezeti kultúraváltás nem hajtható végre a jelenlegi működési keretek között biztosított infrastruktúrák helyszínein, épületeiben, gépeivel, berendezéseivel, szolgáltatásaival. Az Egyetem hosszú idő után el tudta érni, hogy az E/7.


115

kollégium átalakításával, korszerű irodaépülethez jusson. Ebben a gazdasági terület pénzügyi, gazdasági, műszaki ellátási, biztonságtechnikai szervezetei egy fizikai infrastruktúrában helyezkedhetnek el, XXI. századi irodaházi körülmények között.

A felújított épület új típusú munkavégzésre lehet alkalmas, a beléptető rendszer a munkafegyelem erősítését szolgálhatja, a fizikai közelség a vezetői munka eredményességét, a szervezetek együttműködését teszi lehetővé. Mindez akkor lehet igazán eredményes, ha e mögött egy olyan korszerű informatikai rendszer is kiépül, amely szükségtelenné teszi a személyes ügyintézést, a tanszékek és a funkcionális szervezetek kapcsolatteremtése elektronikus alapon működhet. Ez az előrelépés remélhetőleg minőségileg egy más háttérszervezeti formát tesz lehetővé és növeli a megelégedettséget az oktatói/kutatói kar részéről az őket támogató pénzügyi műszaki apparátus vonatkozásában. A szervezeten belül új típusú ösztönzési rendszer kialakítását is tervezzük, illetve egy új informatikai rendszerhez szükséges humánpolitikai átalakulások megtervezését és végrehajtását a következő négy évben megtesszük, illetve a bevezetés legfontosabb lépésein túl leszünk.

Természetesen az új szervezet létrehozásánál támaszkodnánk a minőségirányítási rendszer által megszabott követelményekre, így intézményünk minőségbiztosítása nem csak az oktatási, kutatási tevékenységre terjed ki, hanem abban meghatározó lesz a külső szervezet által elvégzett munka és a funkcionális szervezetek minősítése is.

2.9.3. Integrált működés gyakorlata, kari erőforrások

Az integrált működés az intézményi tevékenység és erőforrásaink használatában egyaránt részlegesen jelenik meg. Ennek legalább három oka van: az egyik a szokásjog, a másik a fizikai szükségszerűség, a harmadik pedig a vélt vagy valós – az esetek jelentős hányadában azonban indokolatlan – pozíció őrzés, illetve féltés. A három ok közül talán a fizikai ok indokolható leginkább, mind az Egyetemváros-Zenepalota (BBZI), mind az Egyetemváros-Mész utca (EFK), mind pedig a Miskolc-Sárospatak (CTFK) relációban. Lehetnek és vannak olyan specialitások, amelyek a képzés jellegéből, az oktató-hallgató kapcsolatból, vagy a földrajzi távolságból adódnak, vannak azonban olyan irracionalitások, amelyek felszámolása feltétlenül indokolt.

Az oktatók és a tanárok elsődlegesen a tanszékekhez, illetve a karokhoz kötődnek, erőforrásaikat más karok szabályozott módon (tantervek), ugyanakkor kialakulatlan elszámolási viszonyok közepette használják. Ez még mindig együtt jár szükségtelen párhuzamosságokkal, amelyek csökkentése – egyrészt a tiszta profilok kialakítása, másrészt az inter-, illetve multidiszciplinaritás preferálása érdekében – feltétlenül szükséges. A kutatói beosztásban alkalmazottak egyértelműen a vonatkozó tanszékhez, kutatóhelyhez, illetve intézethez kapcsolhatók. A kutatás vonatkozásában megjelent a mátrix elv szerinti működés, amelyet az új típusú kutatási szervezetek (KKK, tudásközpont) generáltak, nem ritkán egyet nem értést is magukkal hozva. A kari nem oktatók szinte kizárólagosan a tanszékekhez, intézetekhez kötődnek, amelyet a beosztás jelentős hányadában a szükséges kompetenciák indokolnak. A nem kari nem oktatók lényegében a „szolgáltatás” területén dolgoznak, szüntelenül átalakuló, illetve formálódó szervezeti keretek között.

Az oktatási-kutatási infrastruktúra integráltsága szükségszerűen kisebb mint a humán erőforrásoké, hiszen azok mobilitása csak korlátozott lehet. A különböző helyiségek és terek multifunkciós alkalmazása, az eszközök többcélú és többirányú (oktatás-kutatás-szolgáltatás) felhasználása, azok minden szervezeti egység és/vagy egyetemi polgár számára való elérhetősége napjainkban még nem általános.

A tanterem – általánosabban oktatási helyiség – kataszter a karokhoz rendelt, ami a campus területén nem látszik indokoltnak. Évek óta visszatérő helyzet, hogy „papíron” nincs terem,


116

miközben az épületekben üres termeket találhatunk; és nem ritka az sem, hogy az adott teremben kevesebb az ülőhely, mint az oda beosztott hallgatók száma. A laboratóriumok elsődlegesen a tanszékekhez kötődnek, több karon kialakulóban van a kari laboratóriumi struktúra, egyetemi laboratóriumok lényegében csak informatikai területeken találhatók. Egymás eszközeinek használta általában nem jelent gondot, a belső elszámolások és engedélyeztetések azonban nehézkesek és esetlegesek. Nincs egyetemi eszköz-műszer kataszter, intézményesítetten nem ismert egymás előtt, hogy ki mire felkészült.

Az informatikai infrastruktúra és annak fejlesztése napjainkra közös üggyé vált, szinte nincs olyan forrás, amelyből ne kerülne sor annak finanszírozására. A központi erőforrások fejlesztése általában közös akaratból, illetve a színvonal adta kényszerből történik, intézményi forrásból vagy intézményi pályázatok keretében. Az intézményi pályázatok közös részei önrészének biztosítása gyakran gondot jelent, a 2005. végén létrehozott pályázati alap várhatóan nem lesz elégséges ezekre a feladatokra.

A könyvtári infrastruktúra területén egyszerre vannak jelen integrációs és dezintegrációs törekvések. A központi könyvtár (Könyvtár, Levéltár, Múzeum) mellett működnek kari könyvtárak és vannak – többségében valódi könyvtári feladatokat ellátni már nem képes – tanszéki könyvtárak. Az állománygyarapítás sokcsatornás, ebből következően csak részben koncepcionális, az elmúlt évek (lassan évtized) lemaradásai egyszeri, nagyérétékű hiánypótlást indokoltnak.

Összességében elmondható, hogy a csak részlegesen és esetlegesen integrált működés okán a kapacitások kihasználása részleges és hullámzó, a teljesítmények és ezekből következően a hatékonyság sem éri el az elvárható szintet. Fel kell végre ismerni, hogy különböző szintű és tartalmú belső integrációk nélkül – vagyis az „én házam, én váram” szemlélet megtartásával – az intézmény versenyhelyzete egyértelműen romlik, működési és fejlődési/fennmaradási kockázatai nőnek.

2.9.4. Az intézményi és a vezetői információs rendszer helyi fejlesztési programja

Az Egyetem gazdálkodási rendszere mára már túlhaladottá vált, a jogszabályi elvárásoknak is csak részben tesz eleget. Részben önálló DOS alapú szigetrendszerekből áll, nem támogatva kellően az átláthatóságot. Az egyes területek között korlátozottan van mód interface kapcsolaton keresztül adatátjárásra, jellemzően megmaradtak a manuális funkciók, felerősítve az emberi tényezőben rejlő hibalehetőséget. Nehézkes, lassú, minden érintett terület csak a saját rendszerét éri el, a bérjellegű adatok áttöltése a pénzügyi rendszerbe máig adathordozón keresztül történik.

A költségvetési gazdálkodás átláthatóságának, naprakészségének, a vezetői döntések megalapozottságának igénye szükségessé teszi egy magas színvonalú, integrált gazdálkodási rendszer kialakítását a Miskolci Egyetemen. Ennek bevezetésével az Egyetem képes lépést tartani azokkal a felsőoktatási intézményekkel, akik ezt a hatékonyságnövelő minőségi lépést már végrehajtották.

Az új, integrált rendszer összetettségéből adódóan naprakész, tényszerű, gyors, pontos adatokat tud szolgáltatni az egyetemi karok és szervezetek, partnerek, felügyeleti szervek felé. Az automatizált adatfeldolgozás csökkenti a rendszerben rejlő hibalehetőségeket, precízebb munkavégzést tesz lehetővé, kielégíti a széleskörű információs igényeket, és áttekinthetőbbé teszi a gazdasági folyamatokat.

Az új integrált rendszerrel szemben támasztott követelmények:

− teljes körűen kell biztosítania a rendszer átjárhatóságát, az adatfeldolgozást és a vezetői adatszolgáltatást többszintű adatlekérdezésekkel is;


117

− integráltnak kell lennie, egyetlen közös adatbázis, egységes kezelői felülettel (minden adatot csak egyszer kell rögzíteni);

− rugalmasan illeszkednie kell az intézmény funkcionális kialakításához, és a helyi sajátosságokhoz;

− a törvényi előírásokat és azok változásait követnie kell;

− egyszerűen üzemeltethető, gyors, hatékony rendszernek kell lennie (a felesleges munkafolyamatokat jelentős mértékben csökkentenie kell);

− tartalmaznia kell a kötelezettségvállalási modult, és bizonyos tekintetben üzemgazdasági szemléletnek is meg kell felelnie;

− beépített ellenőrző modulok segítségével megbízhatóan kell működnie;

− a megfelelő adatvédelmi kritériumoknak meg kell felelnie;

− a rendszer rugalmasan bővíthető legyen nagyobb teljesítményigény kiszolgálásával bármikor, anélkül hogy korlátozná a korábbi felhasználókat;

− könnyen módosíthatóak, javíthatóak legyenek az adatok a rendszerben, de megfelelő hibakezeléssel és utánkövetéssel.

Az Egyetem vezetése számára elengedhetetlen fontosságú, hogy az új integrált gazdálkodási és humánpolitikai rendszernek interface kapcsolaton keresztül rá kell települnie a jelenlegi tanulmányi rendszerre is (lásd 2.9.-1. számú ábra).

A forrásrendszerek aggregált adatainak egyetlen közös adatbázisban kell rendelkezésre állniuk, és ezt az egységes adatállományt kell használnia a vezetői információs rendszernek.

A vezetői információs rendszer hatékony riportoló és elemző eszköz lehet az Egyetem különböző vezetői szintjein. A VIR az adattárházra épülve biztosítja, hogy az integrált és egyéb rendszerek nagymennyiségű adatai az adatbázisból rövid idő alatt kinyerhetőek és elemezhetőek legyenek. A vezetői információs rendszernek felhasználóbarátnak, gyorsnak kell lennie, komplex kimutatásokat kell szolgáltatnia egyetlen gombnyomásra, naprakész adattartalommal.


118

2.9.-1. számú ábra. Integrált gazdálkodás és vezetői információs rendszer

2.9.5. Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában

Az Egyetem beiskolázási tevékenysége az oktatáspolitika új prioritásai alapján a legfontosabb stratégiai elem, hiszen a hallgatói létszám alapvetően meghatározza az intézményi működés feltételeit.

A hazai hallgatók preferenciáját meghatározó tényezők:

− az egyetem telephelyét adó város megítélése,

− az egyetemről szerzett információk elsősorban a középiskolában, a médiában, kiadványok által,

− a társadalmi fórumok által sugárzott értékrend a szakmák között,


119

− az adott szakma karrier értéke, elhelyezkedési esélyek,

− életminőség az intézményben,

− a „képzés híre” az adott korosztályban,

− szülők, középiskolás tanárok véleményformálása.

A beiskolázási stratégiát ezen elemekre való befolyásgyakorlásra kell építeni.

− Az Egyetemről reális képet kell közvetíteni a leendő hallgatók, szülők és pedagógusok felé oly módon, hogy világos legyen a „melletti döntés”, más intézményekkel való összehasonlításban jelentkező előnye.

− Az erősségekre kell helyezni a hangsúlyt.

Az oktatás színvonalának emeléséhez, a jövőben diplomázó hallgatók tudásszintjének növeléséhez és az Egyetem optimális – újonnan felvett – hallgatói létszámának biztosításához a következő beiskolázási stratégiai célokat határozza meg.

− Egyetemi szintű, egész tanévben folyamatosan működő Beiskolázási Bizottság létrehozása a karok és intézetek vezetői által kijelölt képviselők részvételével.

− A beiskolázási tevékenység folyamatos továbbfejlesztése, új módszerek és beiskolázási ismertetők kidolgozása, bevezetése.

− A jelentkezéssel, és a felvételivel kapcsolatos információknak, a válaszható szakok leírásának megjelenítése az Egyetem honlapján.

− A beiskolázási tevékenységek végzéséhez megfelelő összeg tervezése az Egyetem és a karok évi költségvetésébe.

− A beiskolázási tevékenység szempontjából fontos célcsoportok, célszemélyek (középiskolás diákok, szülők, iskolaigazgatók, szaktanárok, tömegkommunikáció képviselői, gazdasági és társadalmi vezetők stb.) figyelmének folyamatos felhívása az Egyetemen folyó képzésekre, a célszemélyek meggyőzése a Miskolci Egyetemen folytatható felsőoktatási szakok választásának lehetőségeiről, az itt szerzett diplomák értékéről, előnyeiről:

a lehető legtöbb, jó képességű, tehetséges középiskolásnak az Egyetemre vonzása, újszerű, hatékony beiskolázási tevékenységgel, tehetséggondozó, felvételi előkészítő szakkörök (főleg matematika, fizika, kémia, informatika stb.) szervezése az Egyetemen a miskolci középiskolások részére;

személyes előadások, beiskolázási felvételi tájékoztatók tartása középiskolások számára;

kiemelten kezelendő a Budapesten évek óta megrendezésre kerülő, országos EDUCATIO kiállításon való színvonalas részvétel;

a diákélet szépségeinek, a hallgatói hagyományok jelentőségének, az egyetemi kulturális és sportolási lehetőségek bemutatása középiskolások számára;

az Egyetem vezetőinek részvétele – és az Egyetemet röviden ismertető felszólalása – a régió középiskoláinak tanévnyitó ünnepségein;

egyetemi vezetők és oktatók részvétele a középiskolák első félévi szülői értekezletein, elbeszélgetés a szülőkkel a Miskolci Egyetemen szerezhető szakképesítésekről és azok előnyeiről;


120

az egyetemi élet és az itteni továbbtanulási lehetőségek bemutatása középiskolás tanulóknak és szüleinek, egyetemi hétvégi időszakokra, iskolacsoportokra célirányosan szervezett, – bemutató mérésekkel színesített – diák-szülő nyílt napok keretében;

az Egyetem szakjait, beiskolázási és kollégiumi lehetőségeit bemutató konferencia, kötetlen eszmecsere szervezése a régió középiskolai igazgatóinak és beiskolázásért felelős tanárainak;

szoros kapcsolat kialakítása a régió tömegkommunikációs intézményeivel (televízió, rádió, írott sajtó, elektronikus csatornák stb.) az egyetemi beiskolázási és elhelyezkedési lehetőségek ismertetése érdekében;

rendszeres előadások, riportok, sajtótájékoztatók szervezése a régió televízióinak főműsoridős adásaiban az Egyetem oktatói, kutatói által elért tudományos kutatási eredmények és fejlesztési tevékenységek bemutatása céljából;

az Egyetem felújított, vagy újonnan kialakított laboratóriumainak, műhelyeinek (pl. Robert Bosch Tanszék új laborjai), tudáscentrumainak és az ott folyó kutatások eredményeinek, gyakorlati jelentőségének rendszeres bemutatása a régió televízióinak – középiskolások által is nézett – főműsoridős adásaiban;

riportok közvetítése a helyi, illetve regionális TV-ben a Miskolci Egyetemen végzett híres, sikeres személyiségekkel;

az intézmények vezetőinek engedélyével beiskolázási ismertető kiadványok, szórólapok, poszterek elhelyezése városi könyvtárakban;

középiskolás diákok műszaki pályák iránti érdeklődésének felkeltése korszerű üzemekbe szervezett – és a tanárok továbbképzési napjaira időzített – csoportos, érdeklődésfelkeltő látogatások keretében.

− A mester szakok akkreditálása, felfuttatása – a választott szakmája iránt mélységesen elkötelezett – esetleg más felsőfokú intézményben végzett, alapdiplomával rendelkezőkkel.

− A képzések irányait bővítő új alap- és mesterszakok alapításának, indításának előkészítése, akkreditáltatása, a régió más felsőoktatási intézményeivel (Eger, Nyíregyháza) közös szakok kialakítása.

− Vonzó, egységes egyetemi arculat kialakítása, magas színvonalú reklám anyagok, színes egyetemi ismertetők összeállítása, kiadása, terjesztése.

− Idegennyelven folyó kurzusok kidolgozása és célirányos, nemzetközi szintű meghirdetése külföldi hallgatók megnyerése érdekében.

2.9.6. Szabályzatalkotó tevékenység

A Miskolci Egyetem stratégiai kérdésnek tekinti az egyetemi autonómiából eredő szabályzatalkotási tevékenység szakszerűségének biztosítását. Ennek érdekében garantálja a szabályzatok megalkotásában való részvétel lehetőségét minden egyetemi polgár számára. A szabályzatalkotás folyamatát ellenőrizhetővé teszi, a döntéseket nyilvánosság elé bocsátja.

Az Egyetem különös gondot fordít a szabályozatlan, de szabályozást igénylő intézményi ügyek normatív keretbe foglalására. Tervbe veszi az etikai kódex, az arculati szabályzat, a minőségügyi kézikönyv megalkotását. Az egyetemi szabályzatok tartalmi és formai összhangjának


121

biztosítására, szabályozási igények feldolgozására, és a szabályzatok gyakorlati érvényesülésének figyelemmel kísérésére Kodifikációs Bizottság alakul.

2.9.7. Az intézményi PR tevékenység bemutatása, továbbfejlesztése, a munkáltatókkal, a társadalom szereplőivel való kapcsolattartás gyakorlata

A marketing stratégia az, intézményfejlesztési terv részeként készült el. A tervezési folyamat helyzetelemzési és célmeghatározó szakaszai során, a felsőoktatási, tudáspiaci várható fejlődési trendek, a nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján egyre erősebben fogalmazódott meg a tudatos, szakmailag megalapozott és következetesen végrehajtandó egyetemi marketingstratégia szükségessége.

A marketing stratégia az alábbi tartalmi felépítést követi:

− az egyetemi marketing stratégia szükségessége, feladata és céljai;

− szegmensek és célcsoportok a marketing stratégiában;

− stratégiai célok és programok meghatározása;

− a stratégia megvalósításának, realizálásának, feltételei.

2.9.7.1. Az egyetemi marketing stratégia szükségessége, feladata és céljai

Az elmúlt évek felsőoktatás-fejlesztési folyamatai, a jelenleg is zajló kormányzati átalakítási törekvések, a társadalmi, üzleti szféra, elvárásai egyre inkább világossá, egyértelművé teszik, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak egyre élesedő versenyben kell helytállniuk, s a sajátos és többelemű tudás-piacon dől el fejlődésük, életbennmaradásuk, vagy éppen megszűnésük kérdése.

− Az átalakuló felsőoktatási struktúrában, a változások tömegében megnehezült az eligazodás mind az intézményeken belül lévők, mind a leendő hallgatók, és együttműködő partnerek számára.

− A szakmai, strukturális átalakulás egyetemi folyamata igényli a több, széleskörűbb, pontosabb információt, érveket az intézményen belül is a sikeres, minél kisebb konfliktusok melletti megvalósítás érdekében.

− A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt abszolút számban is csökken a felsőoktatás iránti kereslet, melyet megerősít a kormányzat tudatos „szűkítésre, csökkentésre irányuló intézkedés-sorozata.

− Az egyre kisebb felsőoktatási piacon egyre több, intézmény van jelen, mely egyre intenzívebbe teszi a versenyt, a beiskolázás sikere nemcsak a jó képzési kínálat függvénye.

− A felsőoktatási intézmények között erősödő (nemcsak egészséges) versenyben egyre tudatosabban hatnak a marketing és kommunikációs eszközök, s egyre sikeresebbek, elismertebbek, „keresettebbek” az azokkal hatékonyan operáló főiskolák, egyetemek.

− A képzés „piacorientáltságának” biztosítása megköveteli a képzés „vevői oldalával” történő minél intenzívebb és szakmailag elmélyült kapcsolatot.

− A tudományos kutatás, K+F tevékenység terén is egyre inkább verseny alakul ki, mely nem csupán a pályázatok terén, hanem a közvetlen megbízások elérésében is aktív értékesítési, marketing tevékenységet kíván.


122

− Az állami, kormányzati támogatás, finanszírozás aránya várhatóan csökken a következő években, s az azokhoz való hozzájutás is versenyben, sajátos piaci mechanizmusok révén válik lehetségessé (pl. mesterképzés 2007-től).

− Az Egyetem működési feltételeinek, pénzügyi kondícióinak javítása érdekében a gazdasági, üzleti élet szereplőivel való együttműködés, az egyetemi „kapacitások” piacorientált hasznosítása válik szükségessé és lehetővé, hiszen az egyetemek tudományos, szakmai, képzési szolgáltatásai a vállalkozói versenyképességet meghatározó tényezővé válnak.

− Egyetemi polgárok (munkatársak és hallgatók egyaránt) belső identitásának-építése, ezáltal az egyetemfejlesztési célokkal való azonosulása javítja a működés hatékonyságát.

− A nagy egyetemi szervezet, s az ebből eredő eltérő érdekkonfliktusok, elszigeteltség, névtelenség csökkentése a belső PR erősítése révén lehetséges.

− Az egyetemek a városaik és régióik fejlődési lehetőségeik meghatározásában egyre fontosabb szereppel bírnak, nő az „együttélési, a fejlesztésben való részvételi igény”. .

− Egyre fontosabbá válik a tulajdonos, a törvényhozás és a kormány felé a szakmai érdekek tudatos megfogalmazása, a tervezett lobbi-tevékenység gyakorlása.

Az összefoglalt trendek mögött és mellett számos további tényező hat abba az irányba, hogy Egyetemünknek egyre inkább egy sokelemű tudáspiacon kell megfelelnie, azaz egyre inkább piaci körülmények között kell versenyképesnek lennie, s így kell szakmai, tudományos kompetenciáit, teljesítményét fejleszteni, elismertetni, elfogadtatni, eladni.

2.9.7.2. Célcsoportok a marketing stratégiában

A marketing tevékenységnek differenciáltnak kell lennie, hiszen az Egyetemmel kapcsolatban az egyes piaci szereplők, érintettek eltérő igényekkel, elvárásokkal, eltérő megközelítéssel rendelkeznek, a meggyőzésük, a velük való kommunikáció eltérő megközelítéseket, módszereket kíván. Az alábbiakban összefoglaljuk a szegmensek legfontosabb sajátosságait, az irányukba megoldandó marketing feladatokat:

Egyetemi oktatók, kutatók, munkatársak. Azonosulás az Egyetem céljaival, az azok érdekében való aktivitás erősítése, kezdeményező-, együttműködési készség, a „mi tudat”, az intézményi lojalitás, elkötelezettség kialakítása, alkalmazotti elégedettség elérése.

Hallgatók. Jelenlegi hallgatóink: Mint „felhasználó” legyen elégedett az oktatással, oktatói kapcsolattal, kutatási lehetőségekkel, jövőbeni munkalehetőségekkel, legyen együttműködő és azonosuló az intézménnyel (hallgató-oktató kapcsolat, hagyományok ápolása, aktív közéleti tevékenység, jó szakmai teljesítmény, az Egyetem presztízséért, természetes pr-es tevékenység folytatója.). Potenciális hallgatóink, (középiskolások, BSc-t végzettek:) Mint „vevők” ismerjék a Miskolci Egyetemet, akarjanak itt tanulni, már középiskolában legyen folyamatos, kapcsolat velük, a más intézményben végzett alapdiplomásokkal való kapcsolattartás az intézménnyel való együttműködésre is épüljön. Egykori hallgatóink, (személyükben, s szervezetükkel): Kapcsolat ápolása, mert szakmai partnerek, megrendelők, potenciális posztgraduális vevők, lehetséges szponzorok, kötődésük révén „önkéntes PR-esek”.

Középiskolák. Pedagógusok: A középiskolás felvételizők legerősebb befolyásolói, fontos hogy ismerjék és elismerjék a Miskolci Egyetem oktatását, kutatási, szakmai eredményeit, a hallgatókat váró feltételeket, fontos a velük való partneri és kölcsönösen segítő kapcsolat kialakítása. A diákok szülei: A középiskolás felvételizők másik legerősebb befolyásolói, fontos


123

hogy ők is ismerjék és elismerjék a Miskolci Egyetem oktatását, eredményeit, a hallgatókat váró feltételeket, feladat a minél több kapcsolati lehetőség teremtése velük (kultúra, szakmai program, sport stb.).

Szakmai, tudományos, civil szervezetek. Partnerek az oktatásban-kutatásban, véleményformálók a szakmai, széles társadalmi közvéleményben, döntés-előkészítők és befolyásolók az üzleti-, politikai döntéshozóknál, a velük való együttműködés közvetlen előny, s közvetetten imázsformáló. Egyes intézmények versenytársak, ahol a konkurenciával szembeni érdekeink érvényesítése mellett, a stratégiai együttműködés is szükséges lehet.

Törvényhozói, kormányzati, önkormányzati döntéshozók. A Egyetem életét közvetve/közvetlenül befolyásoló, szabályozó országos és helyi döntések meghozói, befolyásolói. Cél, hogy ismerjék a Miskolci Egyetemet és érdekeit, s vegyék azokat figyelembe a döntéseknél.

Társadalmi, gazdasági- élet szereplői. Alapvetően egyrészt „vevőink vevői”, azaz végzett diákjaink foglalkoztatói, együttműködő partnerek az oktatásban, megbízók, megrendelők, partnerek az oktatásban, a kutatásban, alapvető érdek az ismertségünk, elismertségünk javítása, velük való szakmai kapcsolat erősítése, új kapcsolati, közös vállalkozási formák, klaszteri, hálózati együttműködések kialakítása. Számos esetben szponzorok-támogatók, egyes szakmai kérdésekben lobbi-partnerek, itt érdekünk a kölcsönös tájékoztatás, érdekek ismerete, közös fellépése elérése.

Más felsőoktatási intézmény. Egyrészt versenytársak, másrészt oktatási-kutatási együttműködés révén partnerek a szolgáltatási színvonal növelésében, az aktív verseny mellett, egyes esetekben a coopetition – azaz az „együttműködve versenyezni elv”, és gyakorlat is érvényesülhet, akár az Egyetemünk által integrált hálózat keretében.

Média. A média egyrészt eszközünk a marketingben, másrészt esetleg partnerünk lehet a kommunikációban, de csak az érdekek egyezősége esetén, melynek kialakítása jelentős marketing feladat.

Az áttekintés, a benne megjelölt legfontosabb összefüggések, elvárások és feladatok – melyek részben közvetlen marketingfeladatok, de többnyire a vezetői, szakmai, oktatási és tudományos feladatok megvalósításának marketing támogatását jelentik. Mindezek alapján megfogalmazható, hogy a marketing, pr tevékenység:

− tudatos, szakmailag megalapozott tevékenység kell, hogy legyen az Egyetemen,

− ugyanakkor nem csupán egy szűkebb szakmai team, hanem az Egyetem több – szinte minden – „ érdekelt szereplőjének” feladata,

− szükséges a felsővezetői felelősség, a szervezeti szintű koordináció és integráció a marketing tevékenységben a szinergia-hatás érvényesülése, és az egymást kioltó kezdeményezések elkerülése érdekében,

− stratégiai és operatív megközelítés együttes érvényesítése elengedhetetlen, nem elég a spontán ötletszerű akciók sora, ugyanakkor nem elég egy merev stratégia végrehajtása sem, hanem a tudatosság és kreativitás ötvözése szükséges,

− célcsoport-orientáltság kell, hogy jellemezze azaz a célcsoportok, vevők értékének és sajátosságainak differenciált figyelembe vételére kell a marketing erőforrásokat, energiákat felhasználni.

A célok és stratégiák meghatározása mindig a helyzetelemzés következtetéseire épül. Jelen javaslatok az egyetemi szintű stratégiai tervezés megállapításait követik, s figyelembe veszik azokat a speciális „marketing-orientált” elemzéseket, kutatásokat is, melyek az elmúlt években


124

készültek a Miskolci Egyetemről. Részletes bemutatásukra itt nem kitérve, összefoglalunk néhány olyan problémakört, melyekre jelen stratégia megoldást kell, hogy felmutasson:

− Az Egyetem ismertsége, elismertsége a szűkebb földrajzi és szakmai környezetén kívül relatíve alacsony, illetve megítélését számos elavult információkra épülő sztereotípiák jellemzik.

− Sajátos negatív imázs-transzfer működik, mely révén a régió, s részben a város elmaradottság-imázsa az Egyetemre is kivetül.

− Jelenleg nincs tudatos, stratégiailag irányított, összehangolt marketing, pr munka az Egyetemen.

− Jelentős részben hiányoznak a stratégia realizálásának szervezeti, szakmai feltételei.

− A jó kommunikáció (amelynek elemei megjelennek a jelenlegi gyakorlatban) önmagában nem elégségesek, ugyanakkor fontos elemei az Egyetem pozícionálásának (kiegészíti és megerősíti a kínálati, teljesítmény-program fejlesztési alapú pozícionálási elemeket)

− A marketing és pr tevékenység jelenleg nem szolgálja kellő mértékben az Egyetem beiskolázási, oktatási, kutatási tevékenységének, működési feltételeinek a javítását, fejlesztését. A jelenleg önálló szervezeti keretek között működő PR és Protokoll Csoport tevékenysége Pr-akciók, intézkedések előterjesztésére, valamint jóváhagyásukat követően azok végrehajtására irányul. Hatáskörébe tartozik a Miskolci Egyetem területén folytatott reklám, reklámhatású PR és értékesítés-ösztönzési tevékenység felügyelete. A célok elérése érdekében átszervezése és újragondolása szükséges.

2.9.7.3. Stratégiai célok és programok meghatározása

A marketing stratégia alapvető, célját a következő ábránk foglalja össze, amely jelzi, hogy az Egyetemről alkotott jó imázs, elismertségét – méghozzá a mindenkori versenytársakhoz viszonyítottan kell növelni, hiszen ez az a tényező, mely alapján az elemzett célcsoportok meghozzák az Egyetemünket érintő döntéseiket, azaz ide jönnek-e tanulni, támogatják-e, adnak-e szakmai, kutatási megbízásokat, odaítélik-e a pályázati támogatást.

A teljesítmény és kommunikációs elemek összhangjával történő imázs-alapú döntés azt jelenti, hogy az intézmény „termékeit”, oktatási-kutatási szolgáltatásait nem hagyományos „kipróbáláson, próbavásárláson, fizikai tesztelésen” alapuló döntéssel „veszik meg”. A döntés az Egyetemről – a kompetenciák, korábbi teljesítmények, referenciák, tapasztalatok stb. alapján – kialakított kép, imázs révén létrejött bizalom alapján történik, amely persze mindig szubjektív, egyéni, de az objektív adatokkal, teljesítménnyel, s az arról szóló kommunikációval építhető, formálható.

Az egyetemi marketing tevékenység általános célja mellett, illetve azáltal természetesen az Egyetem fejlesztésének stratégiai céljait kell, hogy szolgálja, azt kell leképeznie. Ugyanakkor a jó marketing munka jelentős mértékben hat a szervezeti célok tartalmának meghatározására is.

Az Egyetem fejlesztésének stratégiai céljai meghatározzák a marketing tevékenység

− fő üzeneteit, (pl. kutatóegyetem, integrátor szerep egy hálózati együttműködésben, szakok összetétele, kutatási kompetenciák, befektetési lehetőség stb.),

− intenzitását, hiszen a feladathoz kell igazítani a marketing méreteit,

− szervezeti és szakmai megoldásait.


125

A marketing tevékenység az egyetemek gyakorlatában az alábbi eszközrendszerre épülhet

− marketing információs – döntés-előkészítő és támogató marketingkutató, marketing-figyelő, marketingelemző – rendszer kialakítása,

− az egyetem teljesítményének, kínálatának kialakítását befolyásoló szolgáltatás/termék- és választékpolitika,

− az egyetem sajátos értékesítését végző és azt támogató értékesítési és integrált kommunikációs tevékenység.

Az egyetemi marketing tevékenység sikerének alapvető feltétele, hogy megváltozzon az egyének és szervezetek szemlélete, erősödjön a piac-, vevő-, azaz marketingorientáltság, s mindenki, minden szervezet rendelkezzen azon marketing kompetenciákkal, képességgel és ismerettel, hogy a maga területén ezzel támogatni tudja a szakmai, oktatási-kutatási célok elérését.

A marketing tevékenység öt stratégiai területe, programja alapvetően eszközjellegű (MIR, kommunikáció, szolgáltatás-vevőorientáltság növelése, arculat) de tartalmazza a marketing készség- és tudásfejlesztés, valamint a stratégiai realizálás módszertanát is. Az alábbi programok operatív tervezése szükséges:

− Marketing Információs Rendszer kialakítása, melynek keretében folyamatos és egyedi adatgyűjtéssel, marketing-figyelő, kutató és elemző módszerekkel, olyan rendezett adatbázisok, információk készítésére, rendezésére kerülhet sor, amelyek segítik az Egyetem, a karok vezetőinek, a szervezetek felelős döntéshozóinak munkáját, a munkatársak és a külső közvélemény tájékozottságát.

− A második, szolgáltatásfejlesztési program célja, hogy az Egyetem különböző szolgáltatásainál a vevő-, ügyfél-orientáltság minősége érvényesüljön. Az Egyetem megítélését jelentősen rontják az oktatás-szervezési, adminisztrációs hibák, pontatlanságok, a rosszul szervezettség, az udvariatlanság, nemtörődömség jelenségei. Az oktatás-kutatás szolgáltatásai mellett a további, nem csupán az Egyetem által nyújtott, de az Egyetem által vásárolt, támogatott az oktatóknak, hallgatóknak szóló szolgáltatásokra is ki kell terjednie.

− A legösszetettebb, legsokoldalúbb program az Egyetem „tudását” értékesítő, s az azt támogató illetve az általános imázsformáló kommunikációs, pr tevékenység, mely az arculatépítéstől, a kiadványokon, rendezvényeken, internetes megjelenésen keresztül számos eszközt foglal magába. Az integrált kommunikáció szervezett megvalósítása elengedhetetlen hatékonysági tényezővé válik a marketing munkában.

− A marketing képzési, készségfejlesztési program elsősorban belső (belsők által belsőknek szóló) képzési programot jelent.

− A realizálási stratégiai program lényege azon szakmai szervezet, együttműködési rendszer felállítása, amely garantálni tudja az Egyetem marketing munkájának sikerét. A feladatokhoz igazodó szervezethez megfelelő erőforrásokat szükséges hozzárendelni. A marketinget olyan befektetésnek kell elismerni, mely ugyanakkor nem csupán a saját költségeinek megtérülését, hanem az Egyetem más beruházásainak, szakmai-tudományos kompetenciáinak hatékony hasznosítását is garantálhatja.

A belső kooperáció összefogására célszerű létrehozni egy Marketing Stratégiai Koordinációs Tanácsot (MSKT), mely a stratégiai és operatív tervezés irányítója, az Egyetem központi, kari és önálló szervezeteinek szakmai együttműködésére kell, hogy épüljön, építve a marketing kutatás-oktatás egyetemi műhelyének, a GTK Marketing Intézetének szakmai támogatására. A


126

stratégiai kooperációra épülően az operatív, egyetemi szintű tevékenység független, csak ezzel a tevékenységgel foglalkozó szakember-szükségletet egy kis szervezetben biztosítani kell.

A közös célok, a közös célcsoportok, a közös érdekek lehetővé teszik, hogy a régióbeli partnerekkel közös marketing programok, esetleg közös marketing szervezetek jöjjenek létre. Ez egyes programok, projektek kapcsán több kutató-oktatási intézménnyel, vállalkozással, szakmai szervezettel is kialakítható, kialakítandó (partner-főiskolák, integrátor-vállalkozások, szakmai szövetségek, fejlesztési intézményrendszer stb.).

A Miskolci Egyetem és Miskolc megyei jogú város, közvetlenül annak Önkormányzata vonatkozásában a közös stratégiai érdekek jelentős mértékben egybeesnek, sőt azok elérésében egymásra is vagyunk utalva A szakmai érdekek közössége mellett jelentős mértékben összefonódik a város és az Egyetem imázsa, megítélése is, amely különösen fontossá teszi a marketing tevékenység összehangolását.

A közös szakmai fellépés területét célszerű kiterjeszteni a marketing munkára is. A marketingkompetenciák, erőforrások összekapcsolása, egy közös szervezet létrehozásával nem csupán a jelenlegi források hatékonyabb, a szinergiahatásokra épülő felhasználását eredményezhetik, hanem közösen további (pályázati, támogatói) források bevonását teszik lehetővé, illetve kialakítható egy olyan marketing szolgáltatás-csomag, mely a partneri vállalkozások, szervezetek számára is.

A Miskolci Egyetem marketing stratégiájának (2.9.-2. számú ábra) összefoglalt keretei (feladatok, célcsoportok, célok, stratégiai programok, eszközök) alapjai lehetnek egy tudatos, hatékony marketing tevékenységnek, amely az Egyetem középtávú stratégiai céljai eléréséhez szükségesek.

A stratégiai keretek vitája, majd elfogadása esetén 2007 elején szükségessé válik az operatív marketing terv, mint cselekvési terv elkészítése, a kiinduló feltételrendszer megteremtése.


127

1. Marketing Információs Rendszer program

• Média, sajtófigyelés• Marketing kutatások (külső és belső)• Adatszolgáltatás döntés-előkészítés• Belső információk gyűjtése• Vélemény-láda, call-free

3.Kommunikációs-, értékesítési program

Beiskolázási tevékenység -akciók, nyílt napok, tájékoztatók, konferenciák, versenyek stb.)Internet megjelenésKiadványok (exkluzív kiadvány, évkönyv, CD, felvételi tájékoztató, stb.)Egyetemi megjelenés más, külső kiadványokbanArculati kézikönyv/rendszer kialakításaEgyetemi ereklyék, ajándéktárgyakÉpítészeti értékek, arculat fejlesztéseMERt és egyéb médiumok Helyi és országos sajtókapcsolatEgyetemi reklám-tevékenységPR rendezvények, akciók,Éves, féléves rendezvénynaptárEgyetemi rendezvények szervezése,Kiállítás-szervezés, részvétel koordinációjaProtokoll-események szervezéseBelső-PR rendezvényei, Vezetői kommunikációs tanácsadás,Válságkommunikációs készségek fund-raising Alapítványok marketingjeME Öregdiák szervezetek marketingjeKutatási tevékenység marketingje –Kutatási börze működtetése

5. Realizálási stratégia - Szakmai koordináció, szolgáltató tevékenységMarketing-koordináció, belső kapcsolatokKari/intézeti/tanszéki szervezeti marketing, pr szakmai segítéseKülső, stratégiai partnerekkel való marketing együttműködésMarketing-szolgáltatások nyújtása külső megbízók felé

Hálózati, kapcsolat-marketingBelső intézményi hálózati együttműködés marketingjeVároson-régión belüli stratégiai hálózatok marketingjeNemzetközi hálózati kapcsolatok marketingje

Uni-

marketing

2.Szolgáltatás/termékfejlesztést támogatómarketing program•Képzés/oktatásszervezés• kutatásszervezés, •Egyetemi adminisztráció•Szolgáltatások, üzletek,•Porta, telefon stb.•Kultúra, sport, •személyes szolgáltatások•Étkezés, szállás, kiadói stb.

4. Marketing oktatási-, készség-fejlesztési tréning-program az egyetem munkatársai, szervezetei számára

2.9.-2. számú ábra. A Miskolci Egyetem marketing javasolt stratégiai programjai

2.10. Minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségirányítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre

2.10.1. Elvi megfontolások

Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának egyik fontos eleme a közös alapelveken nyugvó nemzeti minőségbiztosítási rendszerek kialakítása. A bolognai folyamatban résztvevő államok felsőoktatásért felelős minisztereinek értekezlete (Bergen, 2005. május 19-20) elfogadta az ún. E4 csoport javaslatát. Az E4 csoport koordinátora az European Network for Quality Assurance in Higher Education (ENQA), tagjai az European University Association (EUA), a European Association of Institutions in Higher Education (EURASHE) és a National Unions of Students in Europe (ESIB). A javaslatban megfogalmazott alapelvek a következők.

− A minőségbiztosítás egymásra épülő külső és belső minőségbiztosítási rendszerben történjen.

− A minőségbiztosítást független testületek/ügynökségek végezzék, amelyek lehetnek állami vagy magánkézben lévők egyaránt.

− Az ügynökségeket rendszeres – öt évenként ismétlődő – és egymással történő összevetésen alapuló akkreditációnak kell alávetni és el kell készíteni EU-szintű regisztrációs listájukat.


128

− Az intézmények külső és belső minőségbiztosítása, illetve az intézmények külső minőségbiztosítása nemzetközileg egységes elvek, sztenderek alapján történik.

A nemzetközileg egységes sztenderek és irányelvek céljai:

− a képzés elérhetőségének elősegítése a hallgatók számára az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási intézményeiben;

− a felsőoktatási intézmények segítése a minőség menedzselésében és növelésében, ezáltal intézményi autonómiájuk igazolásában;

− a minőségbiztosítási ügynökségek számára háttér kialakítása és biztosítása;

− a külső minőségbiztosítás áttekinthetőbbé és – a könnyebb (meg)érthetőség kedvéért – egyszerűbbé tétele.

A felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosításra vonatkozó sztenderdjei és irányelvei:

− minőségbiztosítási politika és eljárások;

− monitoring, a programok periodikus átvizsgálása;

− hallgatói értékelés;

− minőségbiztosítás az oktatói körre vonatkozóan;

− tanulmányi erőforrások és hallgatói támogatás;

− információs rendszerek;

− tájékoztatás.

A felsőoktatási intézmények külső minőségbiztosítására vonatkozó sztenderdjei és irányelvei:

− belső minőségbiztosítási eljárások alkalmazása;

− külső minőségbiztosítási folyamatok fejlesztése;

− döntési kritériumok;

− folyamatok célokhoz való illesztése;

− beszámoló készítés;

− követő eljárások;

− rendszeres értékelések, felülvizsgálatok;

− rendszerszintű elemzés.

Az új felsőoktatási törvénynek megfelelően megfogalmazásra kerülnek az ágazati minőségpolitikai célok, elvárások. A célok között elsődleges szerepet kap a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang kialakítása, a munkaerő jobb foglalkoztathatósága, valamint az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetűek számára. Elvárás a felsőoktatás minőségének folyamatos fejlesztése; a nemzeti, regionális és intézményi szintű minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszerek kialakítása; az átláthatóság és a konzisztencia növelése a felsőoktatás minőségbiztosítása és fejlesztése területén; továbbá a felsőoktatásban alkalmazandó közös minőségirányítási keretrendszer kidolgozása.

A közös minőségirányítási keretrendszer alkotóelemei a következők:

− a modell, amely tartalmazza az egységes sztenderdeket és irányelveket;


129

− a módszertan;

− monitoring rendszer;

− a mérés, amely hordozza a mennyiségi és minőségi megítéléshez szükséges mutatószám-rendszert.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság megkezdte a hazai és a nemzetközi követelmények összhangjának megteremtését, azok összedolgozását. Ennek iránya a szervezeti önértékelés. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium megjelentette a Felsőoktatási Minőség Díjat, szervezeti önértékelés alapon. Több felsőoktatási minőségfejlesztési projekttel párhuzamosan, a Miskolci Egyetem konzorciális vezetésével folyik A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja című HEFOP-projekt, amely kezeli és integrálja a szervezeti önértékelési filozófiát (szakra, karra: EFQM, intézményre: CAF), illetve a Felsőoktatási Minőség Díj követelményeit.

Mindezek alapján a Miskolci Egyetem elkötelezett a szervezeti önértékelésen alapuló kiválósági modell adaptálására és működtetésére, amellyel a belső és a külső - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által támasztott – minőségi követelmények egyaránt kielégíthetők.

2.10.2. Megvalósítás

A minőségügy területén – különböző időtávlatban – elvégzendő feladatok a következők.

− Meg kell ismerni és ismertetni az Európai Unió minőségirányítási rendszerét és azzal párhuzamosan fel kell készülni az ágazati minőségpolitika kialakulásából következő feladatok ellátására.

− El kell végezni az általánosan megfogalmazott követelmények adaptációját, el kell fogadni a mérések mennyiségi és minőségi paraméter-rendszerét.

− Ki kell dolgozni, illetve adaptálni kell a szervezeti önértékelés megvalósítási és értékelési rendjét. Ennek alapját képezi a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program HEFOP 3.3 3. komponens – A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése: A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja című projekt tartalma és eredményei.

− Fel kell készülni a minőségirányítással összefüggő különböző pályázatokon való részvételre.

− El kell készíteni és el kell fogadni a minőségirányítás területére vonatkozó intézményi szabályzatokat, valamint az azokban megfogalmazott feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen kézikönyveket.

− Ki kell alakítani a minőségirányítás intézményi szervezetét. Ennek részét képezi a Humánpolitikai és Minőségügyi Iroda minőségügyi részének felállítása: helyiségek, alkalmazottak, referens, infrastruktúra.

− Fel kell készülni az Egyetemet érintő akkreditációs folyamatokra, majd részt kell venni azok lefolytatásában. Ennek alapját képezi a Tájékoztató a 2007. évi egyetemi MAB akkreditációról, a felkészülés munkatervének összeállításáról című, a 2005. november 17-ei Egyetemi Tanács ülésen tárgyalt anyag.


130

2.11. Humán stratégia jellemzői, a foglalkoztatási terv kidolgozása, foglalkoztatási követelményrendszer meghatározása

A foglalkoztatási terv kidolgozását a következő adatokra alapozva végeztük el:

− az engedélyezett intézményi létszám alakulása (1.2.-7. számú diagram);

− az egyenértékű létszámok változása intézményi szinten (1.2.-8. számú diagram);

− a tényleges létszámok változása intézményi szinten (1.2.-9. számú diagram);

− az egyenértékű oktató, kutató, tanár/egyenértékű nem oktató arány, karonként (2.11.-1. számú diagram);

− az egyenértékű oktató/oktatói létszám arány, karonként (2.11.-2. számú diagram);

− az egyenértékű nem oktató/nem oktató létszám arány, karonként (2.11.-3. számú diagram);

− az oktató, kutató, tanár/nem oktató arányok intézményi szinten (2.11.-1. számú táblázat);

− a tudományos fokozattal rendelkezők aránya (1.2.-22. számú diagram);

− a nem állami finanszírozású hallgatók aránya az összes hallgatókhoz, illetve a saját bevételre foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (1.2.-21. számú diagram).

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

ÁJK MFK MAK GÉIK GtK BtK BBZI CTFK EFK

Ará

ny, f

ő/fő

2002. július

2002. december 15.

2003. január 31.

2004. január 31.

2005. január 31.

2006. január 31.

2006. szeptember 31.

2.11.-1. számú diagram. Az egyenértékű oktató, kutató, tanár/egyenértékű nem oktató arány, karonként


131

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0


Ará

ny, f

ő/fő

2002. július2002. december 15.2003. január 31.2004. január 31.2005. január 31.2006. január 31.2006. szeptember 30.

2.11.-2. számú diagram. Egyenértékű oktató, kutató, tanár/oktató, tanár

0,00

0,10

0,20

0,30

0,40

0,50

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00


Ará

ny, f

ő/fő

2002. július2002. december 15.2003. január 31.2004. január 31.2005. január 31.2006. január 31.2006. szeptember 30.

2.11.-3. számú diagram. Az egyenértékű nem oktató/nem oktató arány, karonként


132

2.11.-1. számú táblázat. Az oktató, kutató, tanár/nem oktató arányok intézményi szinten Időpont Egyenértékű Létszám

oktató, kutató, tanár

nem oktató

összes alkal-mazott



nem oktató

összes alkal-mazott


fő fő fő % fő fő fő %

2002.01.31. 747,4 1009,3 1756,7 42,5 864 1049 1913 45,2

2003.01.31. 743,6 1006,8 1750,4 42,5 861 1044 1905 45,2

2004.01.31. 754,3 991,0 1745,2 43,2 859 1024 1883 45,6

2005.01.31. 747,1 969,1 1716,2 43,5 834 992 1826 45,7

2006.01.31. 731,8 922,0 1653,8 44,3 800 940 1740 46,0

2006.09.31. 748,6 924,8 1673,4 44,7 832 950 1782 46,7

2010.12.31. 800 900 1700 47,1 – – – –

Az intézmény előtt álló feladatokat tekintve, a rendelkezésre álló adatok alapján, stratégiailag

− az egyenértékű oktatói, kutatói, tanári létszám nem csökkenhet, annak 800 főre való növelése szükséges;

− a kutató egyetem támasztotta követelményeknek való megfelelés egyrészt a kutatói létszám növelését, másrészt az oktatói és a kutatói beosztások közötti rugalmasabb átjárhatóságot követeli meg;

− a tanári létszám csökkentése kívánatos, a tanárok oktatói beosztásokba való átsorolása útján, amely a vonatkozó követelmények teljesítését tételezi fel;

− az egyenértékű nem oktatói létszám – a hatékonyság növelése útján – 900 főre csökkentendő;

− az intézményi egyenértékű létszám – a kiszervezésektől függetlenül – 1700 főben stabilizálandó;

− részfoglalkozású alkalmazásokra – elsődlegesen – átmenetileg vagy tartósan hiányzó kompetenciák pótlása céljából kerül sor;

− a saját bevételre foglalkoztatottak arányát közelíteni kell a bevétel arányához;

− fel kell készülni az Egyetemet érintő akkreditációs folyamatokra16, részt kell venni azok lefolytatásában, majd folyamatosan fenn kell tartani az akkreditációs követelményeknek való megfelelést.

A humán erőforrás gazdálkodás során a következő alapelveket tekintjük elsődlegesnek.

− Az értékek megőrzését célzó, a fokozatosság elvét alkalmazó, konszenzusokra épülő és megalapozott döntés-előkészítési és döntési mechanizmusok, munkamódszerek alkalmazása.

16 Ennek alapját képezi a Tájékoztató a 2007. évi egyetemi MAB akkreditációról, a felkészülés munkatervének összeállításáról című, a 2005. november 17-ei Egyetemi Tanács ülésén tárgyalt anyag.


133

− A jogszabályok, illetve a szabályzatok betartása és betartatása, amely

szolgálja az egyenlő bánásmód elvének betartását, az egységesség megvalósítását;

kiszámítottá és kiszámíthatóvá teszi a folyamatokat;

kampányszerűen nem érinti a korábbi időszak ezektől eltérő eset típusait és konkrét eseteit;

lezárja a felvetődő kérdéseket, vagyis a szabályoktól eltérő, új eset típusokat és eseteket nem generál.

− A szolgálati út betartása és betartatása, amely együtt valósul meg a gazdálkodási egységek életébe való be nem avatkozással.

− A döntések meghozatala decentralizálásának elve, amelynek megfelelően – a vezetői felelősség növelésével – szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a döntések az optimálisnál és/vagy a szükségesnél magasabb szinten kerüljenek meghozatalra.

− A feladatok megoldása decentralizálásának elve, amely magába foglalja a szükséges erőforrások hozzárendelését is.

− A teljesítmény arányos erőforrás elosztás elve, amely

kiterjed minden erőforrásra,

képes a valós teljesítmények definiálását segíteni,

a valós teljesítményeket állítja előtérbe és egyúttal képes elismerni azokat, tehát értéket őriz, értéket teremt és minőséget hordoz,

ugyanakkor összhangban van az universitas szellemiségével.

− A nyilvánosság további fokozása, a tájékoztatás szélesítése, a személyiségi jogok betartásával és betartatásával („egyetemi üvegzseb program”).

A humán erőforrás gazdálkodás általános kérdései

− A Foglalkoztatási Követelményrendszer szellemiségével összhangban

át kell tekinteni a területet érintő szabályzatokat, szabályokat, eljárásokat és – azok módosításával, valós folyamatokhoz való igazításával – meg kell szüntetni a közöttük meglévő ellentmondásokat;

az eljárási kérdéseket – szükség esetén – tovább kell finomítani.

− Fokozatosan csökkenő súllyal de fenn kell tartani a bérmegállapodások rendszerét, amelyben

= az Egyetem érdekeivel összhangban kell kezelni a támogatásból és a saját bevételekből rendelkezésre álló forrásokat;

= fokozni kell a nem kari (intézeti) gazdálkodási egységek részvételét, szerepét.

− A létszámgazdálkodásban – figyelembe véve a magyar sajátosságokat – közelíteni kell az európai normák felé, legalább az oktató nem oktató arány, az egy oktatóra jutó hallgató, az egy nem oktatóra jutó hallgató és a nem oktatási egységekben dolgozók összlétszámhoz viszonyított arányának figyelemmel kísérése, elemzése és szabályozása kívánatos.


134

− Egyszerűsíteni szükséges az illetmények szerkezetét, csökkenteni kívánatos az illetmény elemek (darab)számát, fokozni kell a közalkalmazotti címek – ezen keresztül az azokkal járó címpótlékok – rangját.

− Elemezni kell a munkajogviszony mellett alkalmazott foglalkoztatási és kifizetési technikákat, meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek – összhangban a vonatkozó jogszabályokkal – egyformán szolgálják az egyéni és a közösségi érdekeket, továbbá a hatékony erőforrás felhasználást.

− Szorgalmazni kell, hogy a döntések egyre nagyobb hányada objektív teljesítmény mutatókon is alapuljon, minden karakterisztikus alkalmazotti területeken. Ennek érdekében következetesen és folyamatosan kell elvégezni az alkalmazottak értékelését.

Oktatói, kutatói, tanári területen megjelenő kérdéskörök

− Kiemelt fontosságú a minőségi követelmények világos megfogalmazása, azok folyamatos fenntartása és érvényesítése.

− Szükséges az oktatói-kutatói-tanári kar átlag életkorának csökkentése és ezzel párhuzamosan a korosztályok között meglévő aránytalanságok és kompetenciák tompítása.

− Szükséges a habilitált doktorok, az egyetemi és főiskolai tanárok, a MTA doktora címmel rendelkezők számának növelése,.

− Növelni kell a minősítéssel rendelkező oktatók-kutatók számát

egyrészt és elsősorban a szervezett képzés keretében sikeresen teljesítő, PhD fokozatot szerzett, illetve szerző fiatalok útján;

másrészt az Egyetemen kívüli szférából érkező, az akadémiai karrier irányában elkötelezett munkatársak felvételén keresztül.

− Fel kell készülni a nagyobb oktatói-kutatói mobilitásra, mind saját munkatársaink, mind pedig a külföldről pályázó, illetve érkező oktatók-kutatók és vezetők vonatkozásában.

− Érvényt kell szerezni az Egyetem valós érdekei védelmének, következetesen be kell tartani az összeférhetetlenség minden elemére vonatkozó szabályokat.

− Kiemelten kell kezelni a nyugdíjas munkatársakkal való kapcsolattartást.

Nem oktatói területen megjelenő kérdéskörök

− Fokozni kell a nem oktató munkatársak megbecsülését, szélesíteni kell azoknak az anyagi és erkölcsi eszközöknek a tárát, amelyek alkalmasak ennek kifejezésére.

− Ösztönözni kell a nem oktatók képesítettségének és/vagy tudásszintjének szélesítését (például nyelvtudás, informatikai ismeretek, rokon szakmák), a több területen való alkalmazhatóság és egymás helyettesíthetősége érdekében. E kérdéskör kapcsán prioritást az Egyetem érdekeinek kell kapniuk (például továbbtanulási kérelmek támogatása).

− Fel kell készíteni a nem oktató munkatársakat az Európai Uniós tagságból eredő feladatokra, illetve következményekre (például nem magyar anyanyelvű alkalmazottak megjelenése, idegen nyelven tanuló hallgatók számának növekedése).


135

A humán erőforrás gazdálkodás területén jelentkező feladatok.

− Fokozni kell az informatika adta lehetőségek alkalmazását minden munkaterületen és munkafolyamatban. Az érintett munkatársakat fel kell készíteni az informatikai ismeretek befogadására és önálló alkalmazására.

− Alkalmazásba kell venni olyan integrált rendszereket, amelyek minden döntési szinten képesek érdemi információk szolgáltatására.

− El kell érni, hogy a vonatkozó előterjesztések

a szabályok követelte határidőknek megfelelően készüljenek el, a különböző szintekre azoknak megfelelően érkezzenek, majd azoknak megfelelően távozzanak onnan;

előkészítettségének minősége javuljon, azok minden szükséges információt tartalmazzanak, továbbá az információk a megfelelő szinteken kerüljenek megadásra.

− Elektronikusan letölthető iratminták kidolgozásával és alkalmazásával is támogatni kell a vonatkozó tevékenységeket. Szabályozni kell a papíron elkészülő iratok eredeti és másolati példányainak számát.

− Általában csökkenteni kell a különböző iratok átfutási idejét.

A Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának II. kötetét, a Foglalkoztatási Követelményrendszert az Egyetemi Szenátus 102/2006. határozatával fogadta el, majd 182/2006. számú határozatával egészítette ki. A következő időszakban

− el kell készíteni a szabályzat további kiegészítéseit, amelyek – a fokozatosság elvének megfelelően – elsődlegesen a teljesítmény követelmények pontosítására vonatkoznak;

− el kell látni a követelményrendszer folyamatos karbantartását, amelyet annak alkalmazásba vétele, valamint a szüntelenül változó jogszabályi környezet indokol;

− minden szinten és minden területen alkalmazni kell a szabályzat előírásait.

2.12. Intézményi gazdálkodás korszerűsítése

2.12.1. Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása

A jelenlegi felsőoktatási rendszer Magyarországon – annak ellenére, hogy egyre inkább az üzleti szemléletmód kerül előtérbe ezen a területen is – jellemzően államilag finanszírozott. A fenntartási, tudományos és a képzési normatívákból származó bevétel esetében jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes karok között, amely az ott dolgozó oktatók-kutatók számából, a kar hallgatóinak számából és a képzési normatíva összegszerű különbözőségeiből ered. Tovább differenciálja a képet, hogy a különböző szervezeti egységek eltérő mértékben képesek saját bevételi forrásokat bevonni finanszírozásukba.

Az Egyetem universitas jellegéből adódóan és a fent említett okok miatt vannak olyan oktatási egységek, amelyek stabilan tudnak működni, vannak olyanok, amelyek saját kiadásaikat képesek fedezni, és emelllet részben hozzájárulnak az intézmény közvetett költségeinek fedezéséhez is; és van olyan terület, ahol a normatív állami támogatás már a közvetlen személyi juttatásokat sem fedezi.

A jövőben olyan tendenciák érvényesülnek, hogy számítani lehet a demográfiai helyzetből adódóan a hallgatószám rohamos csökkenésére, ami az állami finanszírozás kereteit erősen befolyásolni fogja. A szűkülő állami támogatások mellett lesznek karok, amelyek a saját


136

bevételeik növelésével megerősödnek, más oktatási egységek esetében pedig kiéleződik a fennmaradásért folyó harc. Ezért szükséges egy igazságos, átlátható, a valós teljesítményre ösztönző belső elszámolási rendszer, amelynek a keretei világosan le vannak fektetve, és amelyben azonos elvek szerint kell elosztani a tehervállalást az egyes egységek között.

A korábbi évek gyakorlata alapján a karok eltérő mértékben vállalták az intézmény közvetett költségeinek terheit. Az allokáció megmutatja az egyes karok, intézetek teherbíró képességét, az Egyetemen belüli keresztfinanszírozást. A 2005. évi allokációs elveket úgy alakította az intézmény, hogy a normatív állami támogatást a 18 gazdálkodási egységhez közvetlenül hozzárendelte, és mérhető paraméterek alapján részletes költségstruktúrát határozott meg minden egységre. Ezen felül a központi költségek átterhelését a hét karra és két intézetre mutatószámok alapján oldotta meg. Bizonyos szolgáltatási egységeknél a költségek heti óraszám, vagy az óralátogatásra kötelezett hallgatók száma alapján lettek szétterítve (pl. Idegennyelvű Oktatási Központ, Testnevelési Tanszék és Sportlétesítmény). A Könyvtár, Levéltár, Múzeum, a Számítóközpont és a Bolyai Kollégium költségei az államilag finanszírozott hallgatói létszám alapján kerültek megosztásra. A Központi Igazgatás és a Gazdasági Főigazgatóság költségei a támogatást terhelő összes kiadás alapján lettek megosztva.

Egy üzleti szemléletmódú felsőoktatási rendszer megkívánja, hogy a költségek elosztása is piaci szemlélet szerint történjen. Ehhez viszont meg kell találni azokat az elveket, és mérhető paramétereket, amelyek alapján a felosztás igazságos lehet. Nagyon fontos a szervezeti egységek primér költségeinek pontos meghatározása, ugyanis ezek jelentik a költségek szétosztásának alapját.

A munkabér és járulékai a dolgozói létszámmal együtt egyértelműen hozzárendelhetők a gazdálkodási egységekhez. Most fejeződött be a területi adatok pontos felmérése az Egyetemen. Tanszékekre bontva rendelkezünk m2 és lm3 adatokkal, ami a közüzemi szolgáltatások jelentős részének felosztásához hozzájárul. A közös területek és a központi kezelésű helyiségek (mint például előadók) az összes saját területük arányában vannak felosztva a tanszékek között.

Az üzemeltetési költségek elosztásánál az alábbi elveket követjük:

− fűtés - lm3 arányos felosztás;

− villamos energia - lm3 arányos felosztás;

− víz- és csatorna - dolgozói létszám arányában;

− hulladék - dolgozói létszám arányában;

− épületfenntartás - m2 arányos felosztás;

− karbantartás - m2 arányos felosztás;

− takarítás - m2 arányos felosztás;

− vagyonvédelem - nettó tárgyi eszköz értéknek megfelelően.

A takarítás költsége a gondnokságok teljes bértömege járulékokkal együtt és a takarításhoz kapcsolható anyagköltségből áll, ebből határozzuk meg az általuk takarított terület ismeretében 1 m2 terület takarítási költségét. A korábbi gyakorlattal szemben ez a költségtömeg is tanszéki szinten leoszthatóvá válik m2 arányosan.

A primér költségek pontos meghatározása után új fogalmi rendszer kialakítása szükséges; a szolgáltatás jellegű gazdálkodási egységeknél be kell vezetni a belső piaci ár fogalmát. A különböző típusú szolgáltatásokra egy-egy belső árat határozunk meg, és azt valamilyen mennyiségi szempont szerint (pl: terület, hallgatószám, dolgozói létszám) szétosztjuk a


137

gazdálkodási egységek között. Így világosan tervezhetővé válnak a karok költségei, és nem a pénzügyileg erősebb oktatási egységek finanszírozzák a gyengébbeket, hanem minden kar biztos alapokra kényszerül helyezni a gazdálkodását.

A belső piac kialakítása bizonyos szempontból versenyhelyzetet teremt a szervezeten belül az egységek között, kikényszeríti a szolgáltatás típusú egységek minőségi fejlődését, és előrevetíti az elkövetkező években várható szemléletmódbeli változásokat a felsőoktatásban.

2.12.2. A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel. A gazdasági tranzakciókon túlmenően hatékonysági mutatók, összefüggések bemutatása

Az integrált gazdálkodási rendszer, és az ezen alapuló vezetői információs rendszer korszerűsítésének igényét a 2.9.4. pontban fogalmaztuk meg. A legfontosabb, hogy az intézménynek ez egy olyan eszköze, amely minden szereplő számára átlátható, világos, és ezzel együtt ellenőrizhető gazdálkodási kereteket teremt.

A rendszer korszerűsítése biztosítja a gazdálkodási paraméterek, a bevételek és költségek átláthatóságát, tervezhetőségét akár kari/tanszéki szinten is, egyszerűsíti a gazdasági folyamatok lekövethetőségét és modellezhetőségét. Ezzel együtt központilag is sokkal pontosabban tervezhetők a gazdasági folyamatok, és szigorúbban követhetők a kötelezettségvállalások. Fontos szerepe van a vezetői információknak a vezetői döntések előkészítésében. Költségvetési intézményként lényeges szempont a rendszer beállításánál, hogy a speciális jogszabályi kritériumoknak, elvárásoknak megfeleljen, és azt az adattartalmat tudja szolgáltatni, amit a felügyeleti/fenntartói szervek felé az intézménynek közvetítenie kell.

Olyan vezetői információs rendszert kell kialakítanunk, amely saját külső és belső adatigényünkre szabható, és amelyben már kialakítható a piaci kritériumoknak megfelelően egy „igazságos” allokáció (belső piac), és azok a hatékonysági mutatók, amelyek mérése és folyamatos követése lerövidíti az intézmény reakcióidejét a gazdasági folyamatokban esetlegesen bekövetkező negatív változásokra.

A klasszikus értelemben vett hatékonysági mutatók kiszámítását jelenleg nehezíti az a tény, hogy nem tudunk eredményt kimutatni a gazdálkodási egységeknél. De ha piaci szemléletben kerül kialakításra a gazdálkodási rendszer, akkor a hagyományos nyereségmutatók is előállnak a rendszerben.

Jelenleg folyik az intézményben egy olyan hatékonysági mutatószámrendszer kialakítása, amellyel – szükség esetén – tanszéki szintre lebonthatóan elemezhetővé válik az oktatási egységek működése. A mutatószám rendszer három csoportba tartozó mutatókat tartalmaz: létszám, illetve teljesítmény arányok, költség mutatók, bevételi mutatók, természetesen kapacitás adatokkal alátámasztva.

A létszám, illetve teljesítmény arányok körébe (első csoport) a következő mutatószámok tartoznak.

− az egyenértékű oktató, kutató, tanár/egyenértékű nem oktató arány, karonként (2.11.-1. számú diagram);

− az egyenértékű oktató/oktatói létszám arány, karonként (2.11.-2. számú diagram);

− az egyenértékű nem oktató/nem oktató létszám arány, karonként (2.11.-3. számú diagram);

− az oktató, kutató, tanár/nem oktató arányok intézményi szinten (2.11.-1. számú táblázat);


138

− egy egyenértékű oktatóra jutó államilag finanszírozott hallgatók száma (2.12.-1. számú diagram);

− egy egyenértékű oktatóra jutó hallgatók száma (2.12.-2. számú diagram);

− a nem állami finanszírozású hallgatók aránya az összes hallgatókhoz, illetve a saját bevételre foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (1.2.-21. számú diagram);

− az oktatási kapacitás és annak kihasználtsága (2.12.-3. számú diagram);

− a tudományos fokozattal rendelkezők aránya (1.2.-22. számú diagram);

− egy K+F téma átlagos mérete [MFt/téma] (2.6.-1. számú diagram);

− egy egyenértékű oktatóra, kutatóra, tanárra jutó K+F bevétel [MFt/fő] (2.6.-1. számú diagram);

− egy egyenértékű oktatóra, kutatóra, tanárra jutó K+F téma [darab/fő] (2.6.-1. számú diagram);

− egy egyenértékű oktatóra, kutatóra, tanárra jutó magyar nyelvű publikáció [darab/fő] (2.6.-1. számú diagram);

− egy egyenértékű oktatóra, kutatóra, tanárra jutó idegen nyelvű publikáció [darab/fő] (2.6.-1. számú diagram);

Az egy egyenértékű oktatóra jutó államilag finanszírozott hallgatók számát szemlélteti a 2.12.-1. számú diagram. Egyetemi szinten – kismértékű növekedés mellett – közel 12 hallgató esik egy oktatóra (oktató, kutató, tanár), három karon ez a mutató tartósan alacsony értékű és tartósan az intézményi átlag alatt van; a művészeti képzés specialitásai a Zeneművészeti Intézet adatát megmagyarázzák. Figyelmet érdemel, hogy több kar adatainak változása szisztematikusnak tűnik.

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18


Érté

k, fő

/fő

2002.10.15./2002.12.15.2002.10.15./2003.01.01.2003.10.15./2004.01.31.2004.10.15./2005.01.31.2005.10.15./2006.01.31.2006.10.15./2006.09.30.

2.12.-1. számú diagram. Egy egyenértékű oktatóra jutó államilag finanszírozott hallgató

Az egy egyenértékű oktatóra jutó hallgatók számát a 2.12.-2. számú diagramon mutatjuk be. Az intézményi, lényegében stabil 20-22 hallgató/oktató érték a karok között jelentősen szór,


139

előfordul annak duplája is. Említést érdemel, hogy az előző intézményfejlesztési tervben megfogalmazott 12-13 hallgató/oktató mutatót két kar ebben a relációban sem éri el. A változások – eltérően az előző ábrán látottaktól – még nem nevezhetők szisztematikusnak.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45


Érté

k, fő

/fő

2002.10.15./2002.12.15.2002.10.15./2003.01.31.2003.10.15./2004.01.31.2004.10.15./2005.01.31.2005.10.15./2006.01.31.2006.10.15./2006.09.31.

2.12.-2. számú diagram. Egy egyenértékű oktatóra jutó összes hallgató

A 2.12.-3. számú diagramon az oktatási kapacitást és annak kihasználtságát mutatjuk be, két tanév adatai segítségével. A számításokat az új felsőoktatási törvény vonatkozó előírásai, valamint az arra épülő intézményi foglalkoztatási követelményrendszerben megfogalmazottak alapján végeztük el. A kapacitást az oktatói, a tanári és a kutatói, valamint a PhD hallgatók létszáma alapján, rendre 12, 18, 1.2 és 4 óra/fő értékekkel határoztuk meg. A terhelés számításánál a következő elemeket vettük figyelembe:

− a nem fizető képzés óraszáma [órarend];

− a PhD képzés óraszáma [kari adatszolgáltatás];

− kötelező konzultáció számított óraszáma a kedvezményező feltételek figyelembe vétele nélkül [egyenértékű oktatói és tanári létszám alapján];

− nappali tagozatos PhD hallgató témavezetése [hallgatói létszám alapján];

− levelező tagozatos PhD hallgató témavezetése [hallgatói létszám alapján];

− diplomaterv/szakdolgozat vezetése [hallgatói létszám alapján];

− komplex feladat, évfolyamdolgozat vezetése [hallgatói létszám alapján].

A kapacitás kihasználást a kapacitás/terhelés aránnyal jellemeztük, az 1-nél nagyobb számok kapacitás feleslegre, az 1-nél kisebb számok pedig kapacitás hiányra utalnak. A kép összességében nem kedvezőtlen, a még egyenletesebb terhelések egyrészt tantervi korrekciókkal és oktatásszervezési megoldásokkal, másrészt pedig erőforrás átcsoportosításokkal érhetők el.


140

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

ÁJK MFK MAK GÉK GtK BtK TTSz IOK BBZI CTFK EFK

Öss

zes

kapa

citá

s/Ö

ssze

s te

rhel

és2003/2004. tanév2005/2006. tanévNem oktatási terhelés aránya, 2005/2006. tanév

2.12.-3. számú diagram. Oktatási kapacitás és kihasználtság

A költségek tanszékekre történő lebontásáról a 2.12.1. pontban már beszéltünk. Ha ez a költségstruktúra rendelkezésre áll, egységekre lebontva az alábbi mutatószámok számolhatók (második csoport).

− 1főre jutó havi bruttó bér járulékaival = Éves bérkifizetés és járulékai / Dolgozói létszám / 12 hónap

− 1 m2-re jutó éves üzemeltetési költség = Üzemeltetési költség / Összes terület (a karokra osztott központi kezelésű előadókkal és közös használatú területekkel együtt)

− 1 m2-re jutó összes éves dologi és felhalmozási kiadás = (Üzemeltetés + Céljellegű dologi kiadás + Osztott hitelkeret) / Összes terület

− Éves ledolgozott munkaóra kapacitás = Főállású dolgozók száma x 40 óra x 42 (munkában töltött) hét + mellékállású dolgozók száma x 20 óra x 42 hét

− 1 elvi óra szűkített önköltsége = Teljes bértömeg járulékaival / Éves munkában töltött munkaóra kapacitás

− Éves munkában töltött oktatói kapacitás = Oktatók száma x 12 óra x 42 hét

− 1 oktatott óra szűkített önköltsége = Teljes bértömeg adminisztratív átterheléssel / Éves munkában töltött oktatói kapacitás (óraszám). (Teljes bértömeg adminisztratív átterheléssel = Teljes bértömeg és járulékai + az adminisztratív dolgozók bérének és járulékainak felosztása oktatói létszámarányosan a tanszékek között)

A bevételi oldal adatai nehezebben lebonthatók, tekintve, hogy hallgatószám jelenleg még nem rendelhető tanszékekhez. Az alábbi mutatók (harmadik csoport) segítségével alkothatunk teljes képet a karok/tanszékek gazdálkodásának hatékonyságáról.

− 1 hallgatóra jutó összköltség = (Bértömeg járulékaival + Összes üzemeltetési és felhalmozási kiadás) Hallgatószám

− 1 hallgatóra jutó bevétel = Összes bevétel/Hallgatószám

− 1 hallgatóra jutó eredmény = (Összbevétel – Összköltség /Hallgatószám


141

− 1 oktatóra jutó bevétel = Összes bevéte /Oktatószám

− 1 oktatóra jutó állami támogatásból származó bevétel = Összes támogatásos bevétel /Oktatószám

Az előzöekben részletezett, globálisnak nevezhető adatok mellett célszerű és kívánatos egy-egy gazdálkodási egységre, illetve területre értelmezni és alklamazni speciális mutatókat. Ezek a speciális mutatók segíthetik az érintett egységek, illetve területek intézményen belüli, illetve intézményen kívüli relációkban való összehasonlítását, működésük és működési hatékonyságuk megítélését.

A Könyvtár, Levéltár, Múzeum működésére vonatkozó adatok egy részét foglalja össze a 2.12.-4. számú diagram.

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Beiratkozott olvasók száma, fő

Kölcsönzések száma, fő

Kiállítások látogatóinak száma, fő

Levéltári kutatások száma, darab

2.12.-4. számú diagram. A Könyvtár, Levéltár, Múzeum működésének legfontosabb adatai

A 2.12.-4. számú és a 2.13.-1. számú diagramokban található adatokra alapozva és figyelembe véve a vonatkozó európai szabványban foglaltakat, a következő mutatókat értelmezhetjük:

− a közönség, mint használó: a használók aránya a célközönségből, éves viszonylatban [%];

− egy használóra vetített költség: éves költség osztva a használók (összes beiratkozott) számával [Ft/fő];

− a személyes használat népszerűsége: a személyes használatok éves száma osztva a célközönség létszámával [alkalom/fő];

− a személyes használat költsége: az éves költség osztva a személyes használatok számával [Ft/alkalom];

− a kölcsönzés népszerűsége: a célközönség egy tagjára eső kölcsönzések száma [alkalom/fő];

− a kölcsönzési állomány forgási sebessége: a kölcsönzött dokumentumok száma osztva a kölcsönözhető állománnyal [darab/darab].

A különböző egységek takarítási teljesítményét szemlélteti a 2.12.-5. számú diagram (2006. augusztus 24-ei állapot). A diagramon látható jelentős különbségek megerősítik azt az igényt, hogy ezen a területen is szükség van a hatékonyság további elemzésére, a teljesítményeket valósabban visszatükröző mutatók bevezetésére.


142

0

50

100

150

200

250

MFK

MA

K

GÉI

K

ÁJK GtK

BtK

EFK

BB

ZI

AK

KI

Spor

t

Szám

k

KöL

M KI

GM

F

FRK

Köz

pont

i

Mis

kolc

Taka

rítás

i tel

jesí

tmén

y, m

2 /óra

/fő

2.12.-5. számú diagram. Takarítási teljesítmények az Egyetem miskolci telephelyein

Az előzőekben felsorolt mutatószám csoportok, pontosabban az azokban található mutatószámok alkalmasak annak kimutatására, hogy hol, mely oktatási egységeknél eredeztethetők a jelenlegi rendszer hatékonyságbeli problémái, és egyben teljeskörű, mérhető információt szolgáltatnak arról, hogy mely területen, milyen intézkedésekkel szükséges kimozdulnia az adott szervezeti egységnek a nyereséges működtetés irányába.

A hatékonyság kritériumai még jobban érvényesülnének az intézményben, ha a szervezeti séma is a piaci szemléletnek megfelelően lenne kialakítva a felsőoktatásban. Egy olyan üzleti modellt mutat be a 2.12.-1. számú ábra, amelyben az oktatás is szolgáltatássá válik.

Rektor

Kari vezetők (dékánok)

Funkcionális felsővezetők: - rektorhelyettesek, - gazdasági főigazgató, - HR igazgató, - főtitkár

Gazdálkodási-üzemeltetésiszolgáltatási centrumok

Oktatási szolgáltatási centrumok:intézetek, tanszékek

Belső piac

Szolgáltatók

Megrendelők

Hallgatók

2.12.-1. számú ábra. Üzleti szemléletű felsőoktatási modell

A tényleges megrendelők a hallgatók, oktatásból származó bevétel pedig csak kari szinten jelenik meg. Az intézetek, tanszékek önállóan gazdálkodnak, saját bevételi forrásaikból, és az oktatásért a karok felé kiszámlázott óradíjakból tartva fenn magukat. Az üzemeltetésért és a pénzügyi-számviteli szolgáltatásért a karok a gazdálkodási egységeknek belső piaci áron fizetnek. Így egyensúlyban tartható az intézmény gazdálkodása, és ez a modell kikényszeríti minden egységnél a racionális és nyereséges működtetést.


143

2.12.3. Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál

A jelenlegi tapasztalat alapján nincs elég ösztönző erő, hogy a karok (tanszékek) által nehezen megszerzett külső források az Egyetem bevételi oldalát erősítsék. Ezért kell kialakítani egy olyan ösztönző rendszert, ami mindkét oldalt egyidejűleg erősíti. Egyrészt jelentősen megnöveli a karok saját bevételeit, másrészt anyagilag elismeri és ösztönzi azt a munkavállalót, aki a forrást bevonta.

Jelenleg a Miskolci Egyetem bevételeinek 2/3-a állami támogatás, 1/3-a saját bevétel. A túlélés záloga, hogy ennek az aránynak az elkövetkező években jelentősen a saját bevételek irányába kell elmozdulnia. A saját bevételek növelésével nemcsak az intézmény (és megfelelő érdekeltségi rendszer esetén az egyén) jár jól, hanem a karok megteremthetik azokat a feltételeket, amivel önálló üzleti alapra tudják helyezni a működésüket. Mindennek alapja az egyéni érdekeltségi rendszer, ha az jól átgondoltan kerül kialakításra az intézményben, akkor érvényesülhet a közösségi érdek.

Valószínűsíthető, hogy az oktatási oldal bevételei a jövőben három nagy terület köré csoportosulnak:

BSc, MSc és PhD képzés. A képzési struktúra átalakításával, modernizációjával, újszerű, vonzó szakok indításával a jövőben is stabilan biztosíthatók mind a támogatásos, mind a költségtérítéses bevételek. Itt is üzleti szemléletmód érvényesül és nagyon fontos a reakcióidő kérdése. Minél gyorsabban tud egy-egy új dologra az Egyetem reagálni, annál biztosabban tudja megteremteni a pozícióját a piacon.

− BSc képzés. Nagyon fontos a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés. Olyan gyakorlati szakembereket kell képezni, akikre vállalati oldalról kereslet van. Ehhez ki kell alakítani a megfelelő kommunikációs csatornákat a vállalati partnerekkel, azaz a kikerülő hallgatók felvevőpiacával. Ahhoz, hogy az Egyetem stabil pozíciót szerezzen a régióban, óriási szerepe lesz a jövőben az intézmény képzési szakjai minősítésének, vagyis a munkaerőpiaci visszacsatolásnak az Egyetem felé.

− MSc képzés. Cél, hogy minél több hallgatót tudjon vonzani az intézmény akár más egyetemekről, főiskolákról és szakokról. Leginkább egyedülálló, unikális szakok indításával ösztönözhető a hallgatószám növelése. Ezzel összefüggésben a jövőben várhatóan megnövekszik a karok közötti átoktatás szerepe, amihez stabilan ki kell dolgozni az intézménynek az oktatási egységek közötti együttműködés és elszámolás kereteit.

− PhD képzés. Az Egyetem oktatói köre nagymértékben elöregedett, a megfelelő utánpótlás biztosításához nagyon nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben a doktori képzés vonzóbbá tételére. Cél lenne itt is a tehetséges fiatalok vonzása az intézménybe, más egyetemekről is.

Felnőttképzés. Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül a minőségi szakember képzés és átképzés. A főiskolán vagy egyetemen megszerzett tudás nem örök érvényű, folyamatos tanulásra van szükség ahhoz, hogy az ember lépést tartson a megnövekvő szakmai igényekkel. Itt akár a cégek oldaláról is lehet számítani megkeresésre. Ezért ez az ágazat dinamikusan növekvővé kell hogy váljon az elkövetkezendő években, és meghatározó szerepet kell betöltenie az intézmény bevételi oldalán.

Élethosszig tartó tanulás. Nemcsak külső befolyás hatására van szükség felnőttképzésre, hanem belső motivációk alapján is. Fejlett országokban az egyének oldalán is megfogalmazódik egy


144

folyamatos tanulási igény. Érdekes, praktikus ismereteket adó tantárgyak kidolgozására van szükség.

Az oktatási oldalon is nagyon fontos az érdekeltségi rendszer megteremtése. Mivel a költségtérítéses bevételek szerepe a jövőben is hangsúlyos, a közösségi célok érdekében itt is egyéni motivációra van szükség. Képzések, tanfolyamok szervezésénél ügynöki jutalékos rendszert célszerű kialakítani, ahol a bevétel meghatározott %-át kapja az, aki behozza az érdeklődőket az intézménybe.

Az Egyetem bevételi szerkezetében jelentős átrendeződésre lehet számítani a kutatási oldal erősödésével. A pályázati források hangsúlyozottabban ezen a területen jelennek meg, ezért várhatóan az elkövetkezendő években a K+F tevékenység akár az Egyetem bevételeinek 50 %-át jelentheti. A vállalati kapcsolatok megfelelő kialakításának, és az erre való ösztönzésnek a az innováció területén is különös jelentősége van.

A K+F bevételeknél a jövőt a spin-off vállalkozás jelentheti, olyan tulajdonosi struktúra kialakításával, ahol az intézmény többségi tulajdonos (minimum 51 %-ban), de emellett az, akinek a nevéhez a szabadalom kötődik, anyagi oldalról jelentős részesedést szerez.

2.12.4. Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei a versenyszféra szereplőivel való együttműködésben

A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerinti hasznosító vállalkozás létrehozásához, illetve gazdasági társaságban e célból tagsági viszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez a kormány engedélyének beszerzése nem szükséges. A hasznosító vállalkozás három évnél rövidebb időre nem hozható létre, az Egyetem felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

Az Egyetem saját bevételeiből és tulajdonában lévő vagyonnal a felsőoktatási és az államháztartási törvény rendelkezéseivel összhangban létesíthet gazdálkodó szervezetet, illetve ezekben részesedést szerezhet, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásának nem része a kincstári vagyon. Az Egyetem felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, amely mértéknél az osztalékokból való részesedése nem lehet kisebb arányú.

A tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja. Az Egyetem részvételével gazdálkodó szervezet létrehozásának, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzésének, társadalmi szervezet létrehozásának előkészítése, valamint a döntéshozatalt követően a végrehajtás a stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, az előkészítés gazdálkodási kérdéseinek kidolgozása a gazdasági főigazgató feladatát képezi.

Egyetem gazdálkodó szervezetet akkor alapíthat, ha a gazdálkodó szervezet üzleti terve szerint három éven belül tevékenysége nyereségessé válik, továbbá a hiányt az egyetem a saját elkülönített számláján kezelt bevételből finanszírozza. Ha az Egyetem szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként (apport) gazdasági társaság tulajdonába adhatja.

Az egyetemekről, felsőoktatási intézményekből, közfinanszírozású kutatóhelyekről kiváló technológia-intenzív vállalkozások egyre inkább a figyelem előterébe kerülnek a fejlett ipari országokban. Ezek a spin-off vállalkozások általában a kutatóhelyek szellemi eredményeinek felhasználásával alakulnak. Az innovatív, tudás-intenzív induló vállalkozások az egész gazdaság innovációs motorjai. Az egyetemi és más kutató intézeti kutatások eredményei pedig a legfontosabb tudás-forrásai az innovatív vállalkozásoknak, így ezek dinamizmusa szorosan kapcsolódik az oktatási rendszer egészéhez. Bár a nemzetközi szakirodalomban egyre több cikk foglalkozik a spin-off vállalkozásokkal, cégekkel, nincs még kialakult, általánosan elfogadott meghatározásuk. A szakértők a spin-off megjelölést eléggé tágan értelmezik és általában bármely új, magas technológiai szintű, tudás-intenzív olyan vállalkozásra értik, amely szellemi


145

tőkéjét valamilyen formában egyetemtől, vagy közfinanszírozású kutatóintézettől eredezteti. A jövőben egyre inkább megnő ezen vállalkozások jelentősége az innováció területén, így ez is egy lehetséges ösztönző erejű vállalkozási modell lehet az Egyetem számára.

2.12.5. Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása

Az Egyetem tevékenységének szabályozottságát az alapító okirat, az Szervezeti és Működési Szabályzat, a költségvetési alapokmány és a belső szabályzatok biztosítják. Az intézmény gazdálkodásának kereteit a kapcsolódó legfontosabb szabályzatok biztosítják: a Gazdálkodási szabályzat, a Számviteli politika, és az ennek tartalmát és formáját kialakító egyéb szabályzatok (Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat; Értékelési Szabályzat; Önköltségszámítási Szabályzat; Pénzkezelési Szabályzat; Készletgazdálkodási Szabályzat, Közbeszerzési Szabályzat, Szabályzat az Egyetem használatában lévő felesleges vagyontárgyak feltárásáról, hasznosításáról és selejtezéséről; Számlarend).

A főkönyvi könyvelés teljes egészében-, a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus (részletező) nyilvántartások vezetése pedig részben számítógépes rendszereken keresztül történik. A főkönyvi rendszer fogadja a tőle elkülönítetten vezetett analitikus nyilvántartások feladásait, amelyek a főkönyvi számlákra összesített adatokat tartalmaznak. A számítógéppel vezetett analitikus nyilvántartások adatai gépi úton kerülnek a főkönyvi könyvelésbe. Az eszközök és források alakulásáról mérlegjelentés, a gazdálkodásról pedig mérlegjelentést is tartalmazó éves- és féléves beszámoló készül, amit az OKM-nek meg is küld az Egyetem.

Az Egyetem gazdálkodását jelenleg támogató informatikai rendszert külső cég fejlesztette ki, a szoftver üzemeltetését és támogatását is ők végzik. Az alkalmazást futtató szerverek mentését és karbantartását, valamint a működtetéshez szükséges hardver eszközöket a Számítóközpont biztosítja. Az informatikai rendszerek működtetését a Miskolci Egyetemen az Állami Számvevőszék egy számvevői jelentésében 2005-ben közepes kockázatúnak minősítette, az informatikai környezet szabályozottságát viszont magas kockázatúnak. Ennek oka, hogy máig nem szabályozott az informatikai rendszerek fejlesztése, a rendszerváltoztatások bevezetésének módja, üzembe helyezése, és az átadás-átvételi eljárások.

A rendszer fejlesztésével kapcsolatban az Egyetem Számviteli politikája tartalmazza az alapvető szakmai-gazdasági és informatikai igényeket, illetve minőségi követelményeket:

− feleljen meg a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak és az államháztartás-, ezen belül a felsőoktatás korszerűsítési törekvéseinek;

− tegye lehetővé a gazdasági eseményeknek a felsőoktatásban igényelt sok szempontú megfigyelését (projektenként, témaszámonként, szervezeti egységenként) valamint a kontrolling feladatok teljesítéséhez szükséges és a vezetők által igényelt átfogó információk előállítását és megjelenítését;

− valósítsa meg a munkafolyamatok tartalmi összerendezését a pénzügyi-gazdasági folyamatok teljes körű lefedésével;

− alkalmazása járjon együtt a szervezeti egységek működésének fejlődésével, hatékonyabbá tételével, tevékenységei, munka és információs folyamatai átláthatóságával és ellenőrizhetőségével;

− segítségével legyenek érvényesíthetők a felelősségre, a naprakészségre, a megbízhatóságra és a minőségre vonatkozó igények.

− a nemzetközi (EU), a hazai-, ezen belül a felsőoktatási követelményeknek és trendeknek megfelelően minél korszerűbben és teljes körűbben valósítsa meg a folyamatok informatikai támogatását;


146

− egységes technológiával, közös platformon, közös adatbázis-kezelővel, egységes felhasználási felületen keresztül integráltan biztosítsa a modulárisan bevezethető funkciók ellátásához szükséges adatkezeléseket és feldolgozásokat;

− illeszkedjen az Egyetem szakmai-gazdasági feladataiból, erőforrás lehetőségeiből és egyéb adottságaiból következő körülményekhez;

− hardver-, szoftver- és hálózati architektúrája legyen modern, időtálló, megbízható, biztonságos, hatékony, upgradelhető és nyílt (paraméterezhető moduláris, bővíthető, külső alkalmazásokat illeszthető);

− üzemeltethetőségét illetően legyen jellemző:

• a felhasználó-barát megoldások alkalmazása (kellően részletes felhasználói-, üzemeltetői- és rendszer szintű dokumentáltság-, help és menü rendszer, egyszerű, szisztematikus kezelő felület);

• a hatékony mentési és visszaállítási megoldások alkalmazása (rendszer- és adatbázis szintű, inkrementális /additív/);

• a biztonság (felhasználói azonosítás, felhasználói tevékenység naplózása, megfelelően tagolt jogosultsági szintek és csoportok meghatározása, törzsadatoknak a bizonylati elv alapján történő rögzítése és változásainak nyilvántartása);

• az áttekinthetőség (egyszerű adminisztráció-, definiált napi-heti-havi üzemeltetési tevékenység lista, reprodukálhatóság, konfigurálhatóság, tanítási környezet kialakíthatósága).

A dokumentáltságot illetően az OKM által ajánlott Integrált Gazdálkodási Rendszert kell irányadónak tekinteni, a szoftver fejlesztőjének pedig írásban kell nyilatkozni arról, hogy a program megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és át kell adnia a program működésének ellenőrizhetőségét biztosító dokumentációt.

Jelenlegi gyakorlat alapján a Miskolci Egyetemen nem megfelelően egységes szerkezetű, az alrendszerekből nehezen előálló adatstruktúrákban exceles alapokon készülnek mind a költségvetési tervek, mind a tény költség allokációk és elemzések. A jövőben egy integrált gazdálkodási rendszerhez kapcsolhatóan az intézmény controlling rendszerének alapjául a Vezetői Információs Rendszer (VIR) fog szolgálni, amelynek az alapjait a 2.9.4. pontban már bemutattuk. Ez a rendszer – számos más funkciója mellett – megteremti a tervezési és előrejelzési folyamat technikai támogatását is. Egyrészt használja az integrált rendszer tényadatait, másrészt lehetőséget teremt terv- és referenciaadatok betöltésére, és ezzel terv-tény előrejelzési adatok elemzésére.

Jelenleg nincs az intézményben teljesítménymérésen alapuló belső érdekeltségi rendszer, de évente kétszer a saját bevételek függvényében a dolgozók prémiumot kapnak. Az Egyetem saját bevételeiből közvetlenül és közvetetten jutalmazza dolgozóit:

− közvetlenül részesednek a munkavállalók a költségtérítéses képzés bevételeiből, és a szerződéses munkák bevételeiből;

− közvetett anyagi ösztönzésre számíthatnak a munkavállalók a költségtérítéses képzés bevételéből képzett egyetemi ügyviteli díj összegéből, a bérleti díjból, az alaptevékenység után a kapacitás kihasználásnak megfelelően, és a kollégiumi idegenforgalomból (5 %).


147

A Tudományos Ügyek Irodája hatáskörébe tartozó bevételek után az érintettek között felosztásra kerül a doktori eljárási díj, a tudományos rendezvényekből származó bevételek egy része és az OTKA, OKTK, egyéb kutatás-fejlesztés kezelési költsége.

Felsővezetői körben a jutalmazás alapját képezi a rektori jutalmazási alap.

2.12.6. Az intézményi pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása

Magyarország uniós csatlakozását követően többek között a felsőoktatási intézmények számára is megnyíltak a lehetőségek, hogy infrastruktúrájuk korszerűsítésére, kutatással összefüggő tudás-intenzív feladatokra és egyéb oktatási-felnőttképzési célokra uniós pályázati összegekhez juthassanak. A szűkös állami költségvetést ez jelentős mértékben kiegészíti, és gyakorlatilag több szempontból is teljesen kielégíti az intézmény korszerűsítési igényét.

A Miskolci Egyetem jelenlegi pályázati rendszerében lehetőségük van a karoknak önállóan is pályázni, amennyiben speciálisan az adott karhoz köthető pályázati célt jelölnek meg. Ilyenkor az oktatási egységek saját bevételükből maguk finanszírozzák a kivitelezéshez szükséges önerőt. (A bevételszerzési stratégiákról a 2.12.3. pontban már ejtettünk szót.)

Az egyetemi szintű pályázatoknál a karok közösen pályáznak, az egyetemi szolgáltatási szervezeteinek teljes támogatásával. Az ilyen jellegű pályázatoknál a pályázat kidolgozását, majd a megvalósítás lebonyolítását − az adott pályázati eljárás rendnek megfelelően − és a pénzügyi elszámolást a Pályázati Iroda végzi az Egyetem különböző szervezeti egységeinek bevonásával.

Az EU pályázatoknál jellemzően az ESZA típusú pályázatok 100 %-os támogatásintenzitással kerültek meghirdetésre, az ERFA típusú pályázatok esetében azonban jellemzően 10 %-os saját forrást kellett az intézménynek biztosítani. Feltételezhető, hogy az NFT II-ben meghírdetésre kerülő pályázatoknál is a támogatás intenzitás hasonló lesz, így arra kell felkészülni, hogy a nagyobb intézményi szintű pályázatok esetében – különösen ahol infrastruktúra fejlesztés a cél – saját erőt kell biztosítani a pályázati kiírás függvényében. A korábbi tapasztalatok alapján látható, hogy nemcsak a saját erő biztosítása okoz nehézséget, hanem az utófinanszírozás rendje, ami azt jelenti, hogy esetenként többhónapos időbeli eltolódással érkeznek meg a támogatások. Ezért folyamatosan rendelkeznie kell az intézménynek egy nagyobb, szabadon felhasználható pénzöszeggel, ami a pályázatokhoz megfelelő anyagi támogatást nyújt.

Az egyetemi szintű pályázatok önerejéhez nyújt fedezetet a fejlesztési alap, amelyet 2006-tól a karok saját bevételük 2%-ának befizetésével biztosítanak. Ez jelenleg éves szinten 30-40 MFt-ot jelent, ami viszont nem elegendő egy nagyobb volumenű intézményfejlesztési projekt kivitelezésére.

A nagyobb volumenű projektek esetében egyéb forrásokat is kell találnia az intézménynek a gördülékeny lebonyolításhoz. Jelen intézményfejlesztési tervben megfogalmazott fejlesztésekhez a szenátus határozata alapján egy jelentősebb földvagyon értékesítés szolgál saját erőként..

2.12.7. Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése

A hatékonyság-értékelési módszereket, ezzel összefüggésben a javasolt mutatószámokat a 2.12.2. pontban, illetve a Terv más fejezeteiben részletesen összefoglaltuk, illetve bemutattuk. Ezeket folyamatosan nyomon követve a felsővezetés számára feltárhatók a problémák gyökerei. A mutatószámok segítségével többéves visszatekintő elemzéssel bemutathatók azok a szervezeti egységek, ahol folyamatosan problémák jelentkeznek, és kidolgozhatók azok a túlélési stratégiák, amelyek egyetemi szinten a hatékonyság irányába mutatnak.


148

Az Egyetemen jelenleg működő érdekeltségi rendszerről a 2.12.5. pontban szóltunk. A jövő a teljesítményelven megalapozott értékelési rendszer és az ehhez kapcsolódó jutalmazási rendszer lenne. Oktatói oldalon az oktatói-tudományos munka mérésének elvi kialakításával (pl: publikációk számához, megszerzett tudományos fokozathoz, egyéb teljesítményekhez kötötten), szolgáltatási oldalon az elvégzett munkához kapcsolható naturáliás mutatók kidolgozásával és mérésével, vezetői körben pedig teljesítményfeladat kiírásával és a végrehajtás elvégzésének leigazolását követően lehetne a jutalomkeretet igazságosabban felosztani. A végrehajtás ellenőrzését az adott szervezeti egység vagy gazdálkodási egység vezetőjének hatáskörébe kell rendelni.

2.13. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program

2.13.1. Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat

2.13.1.1. Jelenlegi állapot leírása

Az Egyetem ingatlan állománya területileg több helyen található. Egy része Miskolc városában − a legnagyobb hányada a campus területén − míg másik része a város más részein, illetve azon kívüli településeken helyezkedik el. A saját tulajdonú ingatlanokon kívül az Egyetem kezelésében vannak térítésmentesen rendelkezésére bocsátott bérlemények.

Az alábbiakban ezen ingatlanokat tekintjük át bemutatva a jelenlegi állapotot és megadva a fejlesztési javaslatokat, amelyek részletes adatait és leírását a melléklet tartalmazza. Az Egyetem tulajdonában és használatában lévő ingatlanok számszerűsíthető adatait a 2.13.-1. számú táblázatban foglaltuk össze.

I. Egyetemi tulajdonú ingatlanok

I/1. Az egyetemi campus leírása

A Miskolci Egyetem a Tapolcai út és a Csermőkei út által határolt területen fekszik, mintegy 82,69 hektár területen. A településszerkezeti terv (2.13.-1. számú melléklet) szerint belterület, építési korlátozás alatt nem áll és mintegy 38 hektár beépíthető szabad terület áll rendelkezésre, amelyet a 2.13.-2. számú mellékletben található térképen mutatunk be.

Az Egyetem területe jelenleg több autóbusz vonalon kapcsolódik a városhoz. Gépkocsival jól megközelíthető, viszont a parkolási lehetőségek az új parkolók kialakítása ellenére is szűkösek. A parkolás és tömegközlekedés bemutatása a 2.13.-3. számú mellékletben található. A területet jól kialakított gyalogút hálózat szövi át. Közművekkel jól ellátott (2.13.-4. – 2.13.-9. számú mellékletek), az új fejlesztések függvényében azonban ez bővítést igényel.

Az Egyetem belső területén jól beállt, gondozott park található, amelynek egyes részei felújítást igényelnek. A külső területen erdős, védő zöldterület található, amely rendezést igényel. A gondos parkosítás a jövőben megoldandó feladat.

A Campus észak-nyugati, nyugati területe, amely nagy kiterjedésével az Egyetem jelentős – ma még kihasználatlan – háttér területe. Az elmúlt évtizedek alatt egy részén kertművelés folyt. A szükséges kapcsolatok helye, lehetősége ma már biztosított, a további zöldmezős beruházások, fejlesztések helyszínül szolgálhat.

A) A meglévő épületállomány leírása

Az épületek elhelyezkedését a 2.13.-10. számú mellékletben mutatjuk be.

− A campus területén található épületek nagy része, a központi tanulmányi épületek (A/1,A/2,A/3), a tanszékek elhelyezésére szolgáló épületek (B/1,C/1), valamint a hat


149

kollégium(E/1-E/6) az Egyetem alapítása után (1950-1953 között) épültek. A komolyabb átalakításra az A/1. épületben került sor 2001-ban a Felsőoktatási Fejlesztési Program (FFP) keretében, amely eredményeként a tantermek, az előadók felújításra kerültek, de a tanszékek által használt területeket nem érintette a felújítás, ezekben saját erőből kisebb korszerűsítésekre került csak sor az elmúlt évtizedek alatt, így az itt található helyiségek felújítása elengedhetetlen. Szintén az FFP keretében megtörtént egy kollégiumi épület (E/1) átépítése és emeltráépítése, amely eredményeként két ágyas vizesblokkal és mini konyhával felszerelt lakó szobák jöttek létre. A további öt kollégiumi épület felújítására 2005-2006-ban került sor PPP konstrukcióban.

− A főépület (A/4 épület) és ehhez kapcsolódva egy nagy előadó, valamint egy három szintes tanszéki szárny (A/5. épület) 1965-1966-ban épült meg. Ezek közül a 324 férőhelyes előadó felújítása és korszerűsítése az FFP keretében megtörtént, de a tanszékek és a központi igazgatás, illetve a gazdasági hivatalok által használt helyiségek állapota leromlott, felújításuk szükséges.

− A jogász képzés beindítása után a kar számára 1984-ben egy új épület készült el (A/6. Állam- és Jogtudományi Kar épülete), amely az 1986-1987-ben megépített díszaulával kapcsolódik a főépülethez. Az épületben kisebb felújítások történtek kari saját erőből, de az épület egészére vonatkozó korszerűsítés elengedhetetlen (pl. a panel felújítási program keretében lehet rá mód).

− A műszaki képzés hátteréül szolgáló hat hajóból álló műhely-labor épület (C/2.) 1960-1963-ban készült el. Az állagmegóváson kívül felújítás nem történt. Kivételt képez a hatos hajó, amelyben funkcióváltással három új előadó terem kialakítása történt meg az FFP keretében. Jelenleg EU pályázati támogatással az épület egy részének korszerűsítése és új laboratóriumok kialakítása folyamatban van, de az ezzel nem érintett részek felújítása elengedhetetlen.

− A Központi Könyvtár 1967-1969-ban készült el. Az épületben az állagmegóváson kívül jelentősebb felújítás nem történt. Egyrészt szükséges a korszerűsítés és a szűkös kapacitások miatt az épület bővítése, amelyre már kiviteli tervekkel is rendelkezünk, tekintettel arra, hogy ez a fejlesztés szerepelt az FFP keretében, de forrás hiány miatt nem valósulhatott meg. A könyvtár fejlesztést a bölcsészképzés jellegéből fakadó igény is sürgeti, de a régió kiszolgálása is terveink között szerepel.

− E/7 épület 1963-ban épült kollégiumnak. Azóta korszerűsítés nem történt, időközben az épület életveszélyessé vált és azonnali beavatkozásra volt szükség. Saját erőből az Egyetem nem tudta megoldani, így jelenleg PPP konstrukcióban valósul meg az átépítés, egyben funkció váltás is történik, irodaházzá alakul és az Egyetem gazdasági egységei költöznek be 2006 végén.

− A bölcsész képzés megindulása után került az Egyetem tulajdonába az 1960-1963-ban elkészült épület (B/2, Bölcsészettudományi Kar épülete), amelyet azóta is a kar használ. Az épület elhasználódott, teljes felújítást igényel.

− A Sportcsarnok a 1983-ban épült meg, az épület állapota leromlott már-már az üzemeltetést is veszélyeztető állapotú, felújítása elengedhetetlen.

− Az informatikai képzés bővítése, valamint a kazincbarcikai kihelyezett kar megszüntetése után az Egyetemre behozott képzés tette szükségessé egy az Informatikai Intézet elhelyezését szolgáló és laboratóriumoknak helyet biztosító épület megépítését 1990-1992 között. Az épületet az akkori hallgatói létszámra és feladatokra tervezték. Az épület bővítésére kiviteli tervek készültek, emeltráépítés


150

szerepelt az FFP keretében, de forrás hiány miatt ez elmaradt. Ennek megvalósítása az informatikai képzés iránt megnövekedett igény miatt szükséges .

− Az Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet jelenlegi épülete 1976-ban került átadásra. Az elmúlt 30 évben az épület érdemi rekonstrukciójára sem az MTA kutatóintézeti hálózata, sem a Miskolci Egyetem keretei között nem került sor. Már a közeljövőben szükségessé válik a nyílászárók energiatakarékosságot szolgáló cseréje, a vagyon-, humán- és adatbiztonságot szolgáló rendszerek kiépítése és a laboratóriumi szolgáltató rendszerek felújítása.

− Új nagy előadók építésére az FFP-ben került sor 2001-2003 között. Ennek keretében elkészült 1 db 400 fős, 2 db 300 fős, 2 db 152 fős és 1 db 72 fős előadó. Ezeket a megnövekedett hallgatói létszám tette szükségessé. Az előadók korszerűek, oktatástechnikával jól ellátottak.

− A 600 férőhelyes UNI-Hotel PPP konstrukcióban épült meg és 2006-ban került átadásra, amely szállodai színvonalú szolgáltatást nyújt a hallgatóknak.

B) A campus közmű ellátottsága

A közműveket a 2.13.-4. – 2.13.-9. számú mellékletekben foglaltuk össze.

− Ivóvíz: régi tapolcai út melletti NA 400-as nyomóvezetékről több csatlakozási pont mellett biztosított.

− Csapadékvíz: Campus közepén észak-déli irányban haladó, járható főgyűjtő vezetékre csatlakoztatható.

− Szennyvíz: a Campuson nyugat-keleti irányban áthaladó gerincvezetékre csatlakoztatható.

− Villamos energia: a Campuson meglevő 10 kV-os körkábelről, önálló 10/0,4 kV transzformátorok telepítésével oldható meg.

− Telefon: Telefonközpont a C/1-C/2. épületek melletti épületben több szolgáltató által biztosított vezetékes kapcsolattal működik, alközpontbővítéssel jelentős többlet mellékállomás csatlakoztatható.

− Gáz: középnyomású gázvezeték fejlesztési területen belül halad, nyomáscsökkentő és mérő kiépítésével a gázellátás biztosítható.

− Távhő: MIHŐ távvezetéke NA 300 gerincvezeték az informatikai épület melletti csatlakozással biztosítható.

C) Informatikai infrastruktúra

A Miskolci Egyetem kiterjedt, üzemelő hálózati infrastruktúrával rendelkezik, amelyet a 2.13.-1-2. számú ábrán mutatunk be. A gerinchálózat 2001-ben került átépítésre a Felsőoktatási Fejlesztési Program keretein belül. A beruházás során felújításra kerültek a gerinchálózat végponti eszközei, valamint új csomópontok jöttek létre, amelyet az Egyetem folyamatos bővülése indokolt. Az Egyetem jelentős részén strukturált kábelezés (Cat5) került kialakításra valamint a hozzájuk tartozó aktív eszközök is lecserélésre kerültek.

A gerinchálózat kialakítása csillag topológiájú, amelynek középpontjának az A5 épületben elhelyezkedő Számítóközpont ad helyet.

Az Egyetem jelenleg 2,5 Gbit/sec optikai kapcsolattal rendelkezik a NIIF felé, amely 10 Gbit/sec kapacitásra való bővítése a közeljövőben várható. A Miskolci Egyetem épületeiben elhelyezett


151

aktív eszközök és az őket összefogó központi router közti adatkapcsolatot jelenleg 62,5 mikronos multimódusú optikai kábelek biztosítják, amelyen 550 m-es távolságon legfeljebb 1 Gbps-os sávszélesség érhető el.

2005-ben a KFIIF 2005 pályázat keretében 8 szegmensen kicserélésre került a multimódusú kábel monomódusú kábelra, ezáltal már Egyetemen belül is megvalósíthatóvá válik a 10 Gbit/sec kapacitás.

Az Egyetem központi informatikai erőforrásainak a Számítóközpontban helyezkednek el, ezek a központi számítógépek egy része már több, mint négy éves és egyre kevésbé tudja a jelentkező igényeket kielégíteni. Szintén a KFIIF 2005 pályázat keretében sikerült a központi szerverek egy részét megújítani, amelyek a szolgáltatások színvonalát emelték.

Jelenleg az Egyetemen közel 5000 felhasználó használja az egyetemi informatikai infrastruktúrát. Az egyetemi hálózatba 2500 darab számítógép van bekötve. Az előző adatok természetesen az új épületek belépésével bővülni fognak, ezek kiszolgálásához szükséges a központi infrastruktúrát fejleszteni.

Az Egyetem központi informatikai erőforrásainak üzemeltetését és ezzel kapcsolatos szolgáltató feladatokat a Számítóközpont végzi. Az informatika területén tapasztalható gyors fejlődés következtében az eszközök elavulása gyors, a jelentkező igények okán folyamatos hardver és szoftver fejlesztéseket igényelnek, a szolgáltatások minél magasabb színvonalú ellátása érdekében.

I/2. Zenepalota

Az ingatlan 2005-ben került az Egyetem tulajdonába ingatlan cserével. Korábban Miskolc Város Önkormányzatának tulajdonában volt (cserébe az Egyetem uszoda építésre alkalmas területet adott át a városnak).

Az épületben a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete működik, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolával közös „társbérletben”.

A műemlék jellegű épület a belvárosban található (az elhelyezkedést a 2.13.-11. számú melléklet mutatja). A patinás épület 1926-ban került átadásra a város zenedéjeként, az akkori kor legmodernebb építési technológiáit felhasználva, hangszigetelt termekkel, a koncertterem zajmentes szellőztető berendezésével, stb. Az épület összterülete 3617 m2, két emelet és tetőtér. A kiváló akusztikával – Miskolc egyetlen koncertorgonájával – rendelkező neorokokó hangversenyterme, a 240 főt befogadó Bartók terem, a város legszebb termeinek egyike. A kamarakoncertek, vizsgakoncertek lebonyolítására ezen kívül rendelkezésre álló kisebb terem befogadóképessége 50 fő.

Az épület állapota leromlott, komolyabb fejlesztések nem történtek, az egész épület felújítása és korszerűsítése indokolt.

I/3. Technika Háza

Az Miskolc belvárosában található (2.13.-11. számú mellékleten látható) épületnek (korábban Technika Háza) az Egyetem 51 %-ban tulajdonosa. Az épület elavult, teljes felújítás és rekonstrukció után további hasznosítása lehetséges, elsősorban a felnőttképzés speciális kurzusai által.

I/4. Miskolc-Tapolcán Győri út, Vendégoktatók Otthona

A nem miskolci lakóhelyű oktatók ideiglenes szállás lehetőségét biztosítja. Továbbiak az UNI Hotel szolgáltatásai kiváltják a vendégház szolgáltatásait. Visszaadását tervezzük az Önkormányzatnak.


152

I/5. Zamárdi telek

A Balaton mellett egy beépítetlen terület. A telek értékesítése folyamatban van.

I/6. Siófoki üdülő

Az Ezüst parton található üdülő egyetemi dolgozók nyári üdülését szolgálja. Az épület felújítását tervezzük.

I/7. Hollóstetői Oktatási Központ

A Bükk hegységben található épület kisebb rendezvények, megbeszélések, továbbképzések megtartására alkalmas, de teljeskörű felújítása szükséges, mivel 1970-es évek óta nem volt felújítva.

I/8. Mályi üdülő

Az egyetemi dolgozók és hallgatók szabadidős, sportolási tevékenységét segíti. Az épület teljes felújítása lenne szükséges. A későbbiekben eladását tervezzük.

I/9. Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar épületei, Sárospatak:

A főiskola 2000-ben integrálódott a Miskolci Egyetemhez. Sárospatakon az Eötvös József, a Comenius, a Bartók Béla és az Erdélyi János utcák által körülölelt területen helyezkedik el (2.13.-12. számú melléklet szerint) Az épületállomány (2.13.-13. számú melléklet szerint) a tanulmányi központi épület, könyvtár-tornaterem, kollégium, Oktatási Központ, valamint az Árvay József Gyakorló Általános Iskola és tornaterme. A főiskola mellett található a volt malom épület, amely a tervek szerint értékesítésre kerül.

A terület közmű ellátottsága kielégítő, de felújítást, korszerűsítést igényel. Az épületek közül a könyvtár és tornaterem új építésű, az Oktatási Központ 2001-ben felújításra került, a többi épületnél felújítás szükséges.

II. Bérelt ingatlanok

II/1. Az Egészségtudományi Kar épülete (Mész utca)

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata térítésmentesen bocsátotta az Egyetem rendelkezésére Mész utca 1. sz. alatti iskolaépületet (2.13.-11. számú melléklet) az egészségügyi képzés céljaira, itt működik az Egészségtudományi Kar. Az ingatlan a campushoz közel (kb. 3 km-re) található 7140 m2 területen, az épület 2006 m2 alapterületű. Az épületen több ütemben történt felújítás és átalakítás, hogy az infrastruktúra alkalmas legyen az itt folyó képzés céljaira. Ennek megfelelően szaktantermek (fizikoterápiás, csecsemőgondozó, informatikai terem stb.), nagy előadótermek kerültek kialakításra. Az épületben található tornaterem pedig a gyógytornász képzést is szolgálja. Megtalálhatók továbbá oktatói szobák és hivatali helyiségek.

Az átalakítások ellenére az épület még további korszerűsítést és felújítást igényel.

II/2. Gyermekváros:

A campus szomszédságában elhelyezkedő épület komplexumban több helyiséget a Bölcsészettudományi Kar két tanszéke használ, valamint itt kapott helyet az újonnan létesített Robert Bosch Mechatronikai Tanszék. A campushoz való közelsége okán terveink között szerepel további területek átvétele.

II/3. Miskolci Egyetem Kihelyezett Társadalomkutató Központ

Sajópálfala Önkormányzata térítésmentesen egyetemi használatra átadta az önkormányzat épületének egy részét, ahol tantermeket, informatikai termeket használhatnak a bölcsész


153

hallgatók, több esetben jó lehetőséget biztosít a terepgyakorlatok számára, ezzel is erősítve az Egyetem regionális szerepvállalását, iletve szerepét.

2.13.1.2. Felújítási program

A fenti összefoglalásból is látható, hgy az Egyetem ingatlanai igen különböző képet mutatnak. Ahhoz, hogy az Egyetem előtt álló feladatoknak az intézmény meg tudjon felelni a meglévő, esetenként nagyon elavult infrastuktúrának is meg kell újulnia. Az elkövetkező évek felújításra vonatkozó részletes leírását a 2.13.-14. számú mellékletben, számszerűsített adatait pedig a 2.13.-1. számú táblázatban foglaltuk össze. Ennek időbeli ütemezését a kalkulált felújítási költségekkel pedig a 2.13.-2. számú táblázatban adjuk meg. A felújítandó épületek elhelyezkedését a 2.13.-15. számú mellékleten mutatjuk be.

2.13.2. Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése

Az Egyetem általános feladatai: felsőfokú szakemberképzés; felkészítés a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével az értelmiségi létre; felkészítés a tudományos ismeretek el-sajátítására, bővítésére és alkalmazására, művészi és más alkotások, eredmények létrehozására; a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése és fejlesztése; az anyanyelvi, az idegen nyelvi és a szaknyelvi ismeretek fejlesztése. Az Egyetem ezeket a feladatokat az oktatás, a továbbképzés, a tudományos kutatás, a művészeti és tudományszervező tevékenység, a hazai és nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok ápolása, valamint a tudományos és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges életmód és a testedzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása révén valósítja meg.

A képzési és minősítési feladatokat az Egyetem akkreditált felsőfokú szakképzés, alapképzés, kiegészítő alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori (PhD) képzés, valamint habilitációs eljárás keretében látja el és jogosult a képzésekkel és a minősítésekkel összefüggő oklevelek és bizonyítványok kiadására.

Az Egyetem, illetve tanszékei szerteágazó kutató munkát folytatnak a természettudományok, a műszaki tudományok, a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a művészetek területén, különböző tudományágakban, alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket egyaránt végezve. A kutatási tevékenység kisebb részben költségvetési, nagyobb részben pályázati forrásokból finanszírozott és szorosan kapcsolódik a doktori iskolákban folyó munkához.

A hallgatók nevelése, értelmiségi létre való felkészítése közvetlen és közvetett formákban valósul meg. Az elsődleges, oktatási és tudományos diákköri kapcsolatok mellett az intézmény a lehetőségek biztosításával, folyamatos fejlesztésével, a különböző hallgatói önkormányzatok támogatásával vesz részt a folyamatban. Ismertek és elismertek a közel három évszázados, selmecbányai gyökerű diákhagyományok.

Az Egyetem – oktatási-kutatási tevékenységével – szellemi centrumként, integráló és katalizáló szerepet betöltve vesz részt az észak-magyarországi régió oktatási-kutatási és kulturális feladatainak ellátásában; földrajzi fekvésénél fogva aktív szerepet vállal a határainkon túl (Felvidék, Kárpátalja, Erdély) élő magyarok támogatásában

Az oktatás területén a Miskolci Egyetem számára a továbbfejlesztés legfontosabb stratégiai iránya a bolognai folyamat bevezetésében való alkotó részvétel. Ezzel párhuzamosan az Egyetem fel kíván készülni arra a feladatra, ami a nemzetközi oktatási munkamegosztásból, a hallgatók szabad intézményválasztásából rá hárulhat. Célcsoport egyfelől a határainkon túl élő magyar anyanyelvű, másfelől pedig a szovjet utódállamokból, illetve a távol-keleti országokból érkező hallgatók.


154

A tudományos kutatás területén az Egyetem célja a kutató egyetemmé válás, bekapcsolódás az európai kutatási térségbe. Az Egyetem, a régió szellemi erőforrásainak jobb kihasználása érdekében, erősíteni kívánja regionális tudáscentrum funkcióját. Ennek része a régió K+F programjainak közelítése és összekapcsolása az Európai Unió nemzetközi programjaival, a kétirányú kutatói mobilitás megteremtése, továbbá a jelenlegi szellemi és infrastrukturális akadályok fokozatos leépítése. Fontos cél a K+F tevékenység finanszírozási arányainak megváltoztatása, a jelenlegi európai rendszerhez való közelítése. E tevékenységeknek a formálódó Regionális Tudáscentrum – Innovációs Park nyújthat szervezeti keretet.

Az intézményi infrastrukturális fejlesztések négy irányt követnek: megfelelés az új képzési struktúra támasztotta tartalmi követelményeknek, szélesebb tér biztosítása a gyakorlatorientált és az önálló munkára építő képzéseknek, illetve képzés elemeknek; megfelelés a gazdasági környezet – benne különösen a régió – támasztotta követelményeknek; a hallgatók életminőségének javítása.

Az Egyetem megkezdte a felkészülést az irányítási, vezetési struktúra várható változásainak fogadására. Ezen a téren a különböző folyamatok szabályozása, valamint minőségkultúra váltás a fő feladat.

Az Észak-magyarországi Régió az ország elmaradott régiói közé tartozik. A piacnak megfelelő termelési struktúra kialakításához elengedhetetlen az innováció feltételeinek megteremtése. Ennek módja a vállalkozások, a technológiai innovációt támogató létesítmények és szolgáltatásaik fejlesztése, az újszerű termékek, előállítási, működtetési és értékesítési eljárások terjedésének ösztönzése. A K+F kapacitások kihasználása érdekében fontos az intézmények, a kutatóhelyek versenyképességének növelése és ezek gazdasági szektorral való kapcsolatának erősítése. A felsőoktatás szerepe ezekben a folyamatokban kiemelkedő fontosságú.

A Miskolci Egyetem tevékenységének jelentős hatása van az Észak-magyarországi Régió fejlődésére, földrajzi elhelyezkedéséből, társadalmi és gazdasági környezetéből fakadóan vállalja a regionális humán erőforrás fejlesztő, felsőoktatást és tudományt szervező szerepet. Az Intézmény profiljának bővítését – ezzel együtt az új szakok, szakirányok indítását – a nemzetközi tendenciákhoz és a regionális igényekhez igazítja.

Az Egyetem vezető szerepet tölt be a régió kutatási és technológiai fejlődésében. Az elmúlt időszakban számos innováció intenzív kis- és nagyvállalat jelent meg, kutatási kapcsolatot keresve az Egyetemmel; a csúcstechnológiával dolgozó multinacionális vállalatok az Egyetem kutatás-fejlesztési és akadémiai hátterére alapozták tevékenységüket (például GE, Shinwa, Bosch).

Az Egyetem a régió felemelkedéséhez integráltságával, kutatási-fejlesztési és módszertani alkotó készségével, a korszerű megoldások implementálásával (infrastruktúra, szakképzési módszertan, gyakorlati alkalmazások), továbbá elérhetőségével és rendelkezésre állásával járul hozzá.

Mindezek eszközei a campus területén működő, át- és kialakítandó intelligens képzési és tanulási terek, valamint a korszerű tudást és ismereteket átadó forrásközpontok. A terek és a forrásközpontok multifunkcionalitásukkal szolgálják az önálló munka arányának növelését, illetve az élethosszig tartó tanulás feltételeit egyaránt.

A Miskolci Egyetem, mint a régió egyik legjobb intézményi adottsággal rendelkező képzési és kutatási és centruma – összhangban a bolognai folyamat által meghatározott képzési és foglalkoztatási célokkal, valamint az európai régiók gazdasági versenyképességének megteremtésével foglalkozó lisszaboni ajánlással – célul tűzte ki, a térség elmaradottságának felszámolásában való meghatározó közreműködést. Ahhoz, hogy a gazdasági fejlődést ne gátolja a tudás és a piacképes szakképzettség hiánya versenyképes munkaerőre van szükség. Az


155

Egyetem a képzési struktúra átalakításával, új szakok indításával és az azokhoz kapcsolódó informatikai fejlesztések végrehajtásával kívánja a kontakt órák számának csökkentését, az önálló munka növelését és az egész életen át tartó tanulás kereteit biztosítani. Általános cél az információs társadalomban boldogulni képes diplomások kibocsátása is.

Az oktatás és a gazdasági szféra közötti kapcsolat fejlesztéséhez egyrészt a foglalkoztatható munkaerő kibocsátásán, másrészt a korszerű, innovatív ismeretek, technológiák és a korszerű információk elérésén át vezet az út. Ehhez kapcsolódnak az olyan tanulási és oktatási, illetve gyakorlati és kutatási terek kialakításai, amelyek egyrészt növelik az Egyetemről kikerülő diákok felkészültségét, másrészt megteremtik a piaci szférával való együttműködés alapjait.

Az egyetemi campus fejlődése során csak részben teremtődtek meg a versenyképes tudást biztosító oktatási és tanulási feltételek. A tudásalapú információs társadalom elvárásainak megfelelni képes szakemberek képzéséhez szükséges – átfogó és alapvető – intézményi infrastrukturális fejlesztések megteremtése elengedhetetlenül szükséges.

A fent ismertetett tevékenységekből adódóan sok esetben a fejlesztések nem választhatók külön, szorosan összefügg, mind a korszerű oktatási infrastruktúra fejlesztés, mind pedig a kutatási tevékenység szempontjából kiemelkedő jelentőségű korszerű kutatási háttér kialakítása.

A fent vázolt célok eléréséhez szükséges a meglévő épületállomány korszerűsítése, felújítása, bővítése, az eszköz állomány − különösen a műszaki és természettudományos képzés területén − folyamatos fejlesztése. Az alábbiakban a legfontosabb fejlesztési területeket foglaljuk össze.

A felújításokat az előző pontban ismertettük, az új beruházások részletesebb leírását a 2.13.-16. számú mellékletben foglaltuk össze. Az új létesítmények tervezett elhelyezkedését a 2.13.-17. számú melléklet mutatja.

2.13.2.1. Regionális könyvtári és informatikai szolgáltató központ kialakítása

Az információs és tudásalapú társadalom korában a Könyvtár, Levéltár, Múzeum olyan szolgáltató intézmény, amely magas színvonalú, az Egyetemen folyó tanulást, oktatást, kutatást segítő információszolgáltatást végez; az egyetemi tudásközvetítés információs centrumaként hozzájárul az Egyetemen a szakmai minőség megteremtéséhez; nyilvános könyvtárként pedig Miskolc és az észak-magyarországi régió számára szakirodalmi szolgáltatásokat nyújt. Az oktatás, tanulás és kutatás támogatásán túl saját maga is végez oktatást, hisz közreműködik az informatikai írástudás, a digitális készségek továbbadásában.

Cél, hogy a Könyvtár, Levéltár, Múzeum ellássa legfontosabb feladatát, vagyis a Miskolci Egyetem oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak könyvtári szolgáltatásokkal, információkkal való ellátását, de töltsön be régiócentrum szerepet is. Ez egyrészt a térség más kutatóintézeteivel összehangoltan a tudományos információ (költséges magyar és külföldi könyvek, folyóiratok, adatbázisok, teljes szövegű tartalmak) közös beszerzését és szolgáltatását jelentheti, másrészt biztosíthatja a csatlakozó könyvtárak, intézmények legmagasabb szintű együttműködését.

A könyvtári fejlesztések révén reményeink szerint az Egyetem könyvtára a régió olyan információs központjává válik, amely megfelel a XXI. század kihívásainak.

A könyvtár, mint információs központ felvállalja a hagyományos, vagyis a nyomtatott dokumentumok szolgáltatásán túlmenően az Egyetem (régió) új hatékony információs rendszerének létrehozását.

A könyvtár épület műszaki átalakítása mellett szükség van a könyvtár tereinek a 21. század követelményeinek és igényeinek megfelelő funkcionális átalakítására. A szabadpolcon elhelyezett állományt többszörösére kell emelni, konzultációs övezetet és/vagy több célra felhasználható közösségi tereket kell létrehozni a jelenleg teljesen egybenyitott nagy


156

olvasóteremben. A felhasználók wireless hálózatot is igénybe vehetnek saját laptopjukat használva, de a számítógépes munkaállomások számát megfelelő bútorzattal mégis növelni kell. A mozgáskorlátozottaknak részére munkaállomás, a vakok és gyengénlátók részére pedig speciális munkaállomás biztosítása fontos.

Az egyetemi könyvtári hálózat jelenleg széttagolt, csak két karon működik kari könyvtár (Állam- és Jogtudományi Kar, Műszaki Anyagtudományi Kar). Korszerű könyvtári szolgáltatást (tájékoztatást) csak magasan képzett, angolul tudó kollégák tudnak nyújtani. A sok-sok kis tanszéki könyvtár helyett ezért kari és/vagy szakterületi könyvtárakat kell fenntartani, ahol a felsőfokú végzettségű könyvtáros egyrészt minden napi munkafolyamatot el tud végezni a könyvtári integrált rendszerrel (feldolgozás, kölcsönzés), de kezeli az összes magyar és külföldi információforrást, adatbázist, így támogatja az oktatást, kutatást. Ezért mindenképpen cél a könyvtári struktúra átalakítása (főleg a Gépészmérnöki és Informatikai, a Műszaki Földtudományi és a Gazdaságtudományi Karon). Új kari és/vagy szakterületi könyvtárak kialakításához megfelelő helyiség, eszközök (számítógépek, nyomtató, másológép stb.) kellenek, de ugyanakkor a humán erőforrás iránti szükséglet (kevesebb, de jobban képzett könyvtáros) csökken.

A könyvtár meglehetősen nagy számítógépes eszközparkkal rendelkezik (100 feletti személyi számítógép, 10 szerver, nyomtatók, szkennerek). Ezek mintegy 70 %-a 5 évnél idősebb. Az elkövetkező években legfontosabb feladat az elavult eszközök cseréje és az új szolgáltatásokhoz új eszközök beszerzése.

Az Egyetemen zajló kutatás-fejlesztés szakirodalmi hátterét a Könyvtár, Levéltár, Múzeum biztosítja hagyományos nyomtatott állományával és adatbázisok előfizetésével. Az állománygyarapításra vonatkozó legfontosabb adatokat a 2.13.-1. számú diagramban foglaltuk össze.

0

10

20

30

40

50

60

70

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Könyv-beszerzés, MFt

Folyóirat-beszerzés, MFt

Beszerzett könyvek száma, E kötet

Beszerzett folyóiratok száma, E féleség

2.13.-1. számú diagram. Az állománygyarapítás adatai a Könyvtár, levéltár, Múzeum-ban

(korábban Központi Könyvtár)

A még jobb szakirodalmi ellátottság érdekében tovább kell növelni a szakirodalmi adatbázisokat és teljes szövegű folyóiratokat előfizető konzorciumi tagságok számát, hogy a többi szakterület is le legyen fedve. Ez „csupán” szervezést és anyagi fedezetet kíván a jelenleg 25%-os önrészek biztosítása miatt.


157

2.13.2.2. Tanulmányi épületek felújításának folytatása a természettudományi, a műszaki képzés és a tehetséggondozás feltételeinek javítása érdekében

Az Egyetem a korábbi években jelentős fejlesztéseket valósított meg, amelyek érintették az oktatási infrastruktúrát is. A bekövetkezett hallgatói létszámnövekedés miatt elsősorban a nagy előadók építésére volt szükség, így mintegy 1600 fő előadótermi bővítés készült el, 60 szemináriumi terem felújítása történt meg. A fejlesztések sorából kimaradtak azonban a műszaki és természettudományos képzés hátterét biztosító laboratóriumok. A Miskolci Egyetem tanulási és oktatási infrastruktúrájának további fejlesztése azonban elengedhetetlenül szükséges, elsősorban a minőségi fejlesztésre és meglévő terek funkció váltására van szükség. Ezt a fejlesztést a hallgatói létszámnövekedés, a képzési kínálat bővülése az önálló munka és a képzés hatékonyságának növelése iránti igény, valamint az Egyetem regionális szerepvállalása indokolja. A felújítás révén az új és átalakuló régi terek multifunkciós, gyakorlatorientált, valamint forrásközpont szerepet is kapnak.

Az infrastrukturális fejlesztések szükséges ahhoz, hogy az Egyetem megfeleljen az új képzési struktúra támasztotta követelményeknek, megfelelő hátteret biztosítson a gyakorlatorientált és az önálló munkára építő képzéseknek, valamint a gazdasági környezet elvárásainak és így versenyképes tudással rendelkező hallgatókat tudjon kibocsátani.

A fejlesztés egyik akció területe a műszaki és természettudományos képzést folytató karok tanszéki oktató helyiségei és laboratóriumai, amelyek a tanszékek elhelyezkedésétől függően különböző épületekben találhatók, amelyek többsége jellemzően az 50-es és 60-as években épült, azóta komolyabb átalakításra nem került sor. A másik terület az un. C/2. műhely labor épület, amely a 60-as években épült, ami a műszaki és természettudományos képzés oktatási bázisa. Az épület egy részének megújítása EU forrásból jelenleg folyamatban van, a másik rész megújításával alkalmassá tehetők arra, hogy a fent vázolt feladatoknak megfeleljenek. A feladatok színvonalas ellátása érdekében nagyon fontos, hogy az épületek megújításával párhuzamosan a kialakuló laboratóriumi háttér, a multifunkciós terek és forrásközpontok megfelelő eszköz, műszer és informatikai háttérrel is rendelkezzenek, ezek fejlesztése, bővítése elengedhetetlen.

A Miskolci Egyetem 2007-től növelni kívánja a műszaki, természettudományos képzésben résztvevők számát, miközben számol a gazdasági, a jogi, a bölcsész-, a társadalomtudományi és a tanárképzésben résztvevők számának csökkenésével. Ennek feltétele az infrastruktúra fejlesztése.

A campuson kívüli harmadik akció terület az integráció révén az Egyetemhez került Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, ahol a cél az indítandó természettudományos képzés infrastrukturális hátterének megteremtése. A főiskola épülete 1910-ban épült, azóta történtek felújítások, de a korszerű oktatási infrastruktúra megteremtése érdekében nagyobb átalakításokra van szükség. A fejlesztéssel elindítható a természetismeret BSc alapszak elsőként az országban.

A természettudományos és műszaki képzésben különleges tehetséggondozási programot tervezünk. Ennek része a fizikai jelenségeket bemutató „Csodák Palotája” terem és a természet jelenségeit bemutató virtuális laboratórium-rendszer kialakítása. Külön program készül a beiskolázást megalapozó és az elit hallgatókat kiszolgáló létesítményrendszer megvalósítására.

Negyedik akció területként az egészségtudományi képzés hátterének további fejlesztését is tervezzük. Korábbi fejlesztések eredményeként az Egészségügyi Főiskolai Kar által használt épület felújítása és átalakítása részben megtörtént, de további korszerűsítés szükséges.


158

2.13.2.3. K+F tevékenységet segítő fejlesztések

A) Laboratóriumi infrastrukturális fejlesztések

A K+F tevékenységet segítő infrastrukturális fejlesztéseknek két alapvető követelményt ki kell elégíteniük: egyrészt meg kell felelniük a kutató-fejlesztő munka tudományos, a KKV-ok tevékenységét segítő szolgáltató, valamint az oktatás támasztotta igényeknek; másrészt a műhely-labor típusú szerkezetet át kell alakítani labor-műhely típusú szerkezetté. Ezen követelményeknek az integrált, multifunkcionális laboratóriumok felelnek meg.

Az integráltság legalább három dimenzióban értelmezhető. Az első dimenzió a szakmai integráltság, a második a fizikai integráltság, a harmadik pedig a gazdasági-szervezeti integráltság. Ezek a dimenziók nem zárják ki azt, hogy a laboratóriumok – és benne az eszköz infrastruktúra elemek – gyakorló, (alap)tudományos, alkalmazásorientált, illetve kiszolgáló típusúak legyenek. Ez a multifunkcionalitás legkézenfekvőbben fizikailag is integrált infrastruktúrával képzelhető el. Tekintettel arra, hogy lényegében meglévő terekben (helyiségekben) érdemes gondolkodni, a virtuális integráció szükségessége is megjelenik. A virtuális integráció egyúttal az egyetemi szférán kívülre történő nyitás lehetősége is, laboratóriumi hálózatok létrehozásával. A gazdasági-szervezeti integráció mind az infrastruktúra menedzselése, mind kapacitásának kihasználása, mint pedig humán erőforrás igényének kielégítése vonatkozásában nélkülözhetetlen.

A Miskolci Egyetem profilját, a város és a régió igényeit figyelembe véve integrált, multifunkcionális laboratóriumok létrehozása és/vagy továbbfejlesztése az alábbi szakterületeken indokolt:

− anyagtudomány és anyagtechnológia,

− nanotudomány és nanotechnológia,

− gyártástechnológia,

− alkalmazott informatika (benne tervezés, mechatronika stb.),

− elektrotechnika-elektronika,

− logisztika,

− természeti erőforrás gazdálkodás (benne energetika),

− környezetgazdálkodás,

− humán erőforrás gazdálkodás.

B) Regionális Tudásközpont–Innovációs Park

A Regionális Tudásközpont–Ipari Park létrehozásának célja, hogy konzorciális együttműködések rendszerén keresztül integrálja a régióban és kiemelten a Miskolci Egyetemen koncentrálódott szellemi kapacitásokat, segítse az új tudományos eredmények és tudásalapú vállalkozások létrejöttét, a tudás- és technológiatranszfer hatékonyságának emelését.

A Miskolci Egyetem részéről az egyetemi karokon, oktatási központokon túl jelenleg három olyan jelentős, innovatív tevékenységet végző kutatóbázis képezheti a Regionális Tudásközpont magját, amelyek a régió gazdaságára az elmúlt időszakban is igen jelentős hatást gyakoroltak alkalmazás-orientált kutatásaik, tudás- és technológiatranszfer tevékenységük alapján:

− Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR-RET),


159

− Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (MeAKKK),

− Innováció-menedzsment Kooperációs Kutatási Központ (ImKKK).

A Regionális Tudásközpont regionális hatása az alábbiakban összegezhető:

− tudásalapú munkahelyteremtés,

− magas szellemi tudáskoncentráció létrejötte,

− a régió értékteremtő erejének, tudományos, innovációs és szellemi tőkéjének növekedése,

− a szellemi tőke újratermelési, megújulási hatékonyságának javulása,

− a produktív termelési tevékenység növekedése,

− a produktív multinacionális tőke vonzása, a kumulatív hozzáadott érték növelése,

− kis- és középvállalatok produktivitásának, versenyképességének növekedése kutatásorientált igényeiket kielégítő szolgáltató központ kialakítása révén.

A Regionális Tudásközpont helyet ad olyan kisebb-nagyobb vállalkozásoknak, multinacionális cégek kutató-fejlesztő programokat szolgáló létesítményeinek, melyek a Miskolci Egyetemmel szoros kapcsolatban, annak szellemi infrastruktúráját hasznosítva, illetve kiegészítve szolgálhatják mind az Egyetem, mind pedig a régió tudományos, kutató-fejlesztő tevékenységének további fejlesztését.

A projekt keretében 8-10 hektár parkjellegű – oktatási és kutatási laborok, fejlesztő intézetek innovációt segítő és technológiai transzfer-szolgáltatást nyújtó szervezetek betelepítésére alkalmas – infrastruktúra kiépítése, valamint a Regionális Tudásközpont központi épületének – 800 m2 kutatási laborok, parkmenedzsment iroda, 1200 m2 inkubátorház, 500 m2 oktatási, szakképzési és konferenciatermek – felépítése valósulna meg.

A létesítményektől a következő eredményeket várjuk:

− az egyetemi oktatási, szakképzési infrastruktúra bővül, korszerűsödik,

− parkba települnek hazai és nemzetközi cégek K+F laboratóriumai, intézetei,

− új egyetemi kutatóintézetek alakulnak,

− spin-off vállalkozások jönnek létre,

− az inkubátorházban technológia-intenzív innovatív kisvállalkozások települnek.

C) Informatikai infrastruktúra-fejlesztések

A K+F fejlesztések, illetve tevékenységek az informatikai infrastruktúra-fejlesztések nélkül nem lehetnek elég hatékonyak. A fejlesztéseknek – szoros kapcsolatban a könyvtári informatikai fejlesztésekkel – alapvetően két irányban kell folyniuk, egyrészt az épület infrastruktúra felújítása és bővítése, másrészt az informatikai eszköz háttér (hálózat, hardver, szoftver) korszerűsítése és intenzív fejlesztése irányában. Mindkét fejlesztési iránynak szolgálnia kell az oktatás – különösen a gyakorlatorientált képzés –, a kutatás célkitűzéseit, valamint ki kell szolgálnia a KKV-ok vonatkozó igényeit.

Mind a K+F fejlesztések, mind az intézmény általános működése, működtetése igényli egy Integrált Gazdálkodási Rendszer (IGR) alkalmazásba vételét. Tekintettel az ilyen rendszerek bonyolultságára, ebből következő költség kihatásaira, meg kell vizsgálni az IGR önálló és/vagy más felsőoktatási intézményekkel való közös projektálásának lehetőségeit.


160

D) Műszer fejlesztések (műszer kataszter)

A K+F tevékenységekhez kapcsolódó műszer-fejlesztések vonatkozásában is meg kell jelennie a már vázolt multifunkcionalitásnak. A műszer parknak szolgálnia kell a gyakorlatorientált képzés (BSc), a mesterképzés (MSc), a doktori képzés (PhD) követelményeit, meg kell felelnie a KKK-k, azokon keresztül pedig az ipar szélesedő igényeinek és eleget kell tennie azoknak a szolgáltató feladatoknak, amelyeket a KKV-ok megfogalmaznak. Ezek a feladatok munka-helyteremtési potenciált is magukban hordoznak, mind a hallgatói munkavégzés, mind pedig a hallgatói vállalkozásokból kinövő vállalkozások vonatkozásában. A KKV-k az innovációs alapba való befizetés helyett – a RET keretében – szolgáltató vállalkozást (központot) alakítanának az Egyetemmel. Ezzel biztosítható a műszerek kihasználása, versenyképes szolgáltatások kialakítása, valamint a labor-műhely menedzsmentjének átalakítása az oktatás, a szolgáltatás és a fejlesztés összehangolása. Ennek eleme az egyetemi informatikai tudás- és forrásközpontok kialakítása, a meglévő informatikai infrastruktúra korszerűsítése és a campuson belüli épületek strukturált (CAT 5e) – biztonságosan üzemeltethető és fenntartható – hálózatának továbbfejlesztése.

2.13.2.4. Regionális Konferencia Központ megvalósítása

A Miskolci Egyetem a régió meghatározó felsőoktatási, kutatás-fejlesztési intézménye és tudásbázisa, amely széleskörű hazai és nemzetközi szakmai, tudományos és közéleti kapcsolatokkal rendelkezik. Az Egyetem, mint tudás- és technológia transzfer szervezet feladatának tekinti a koncentrált tudás többcsatornás és gyors átadásra alkalmas rendszerének működtetését. Az intézmény a képzés mellett regionális és nemzetközi szakmai rendezvények, konferenciák színvonalas szervezésével szélesíti tudásátadási és kisugárzási tevékenységét.

Az Egyetem és a régióban lévő szakmai és tudományos szervezetek által rendezett hazai és nemzetközi konferenciák szervezését hátráltatta, hogy a régió és a város nem rendelkezik az elvárásoknak megfelelő konferencia központtal. Ez indokolja egy regionális feladatokat is teljesítő konferencia központ létrehozását. A helyszíne a Miskolci Egyetem területén, az ún. UV-domb észak-nyugati oldalán lévő 3-4 hektáros terület.

A fejlesztés regionális hatásai:

− magas szellemi tudáskoncentráció létrejötte (tudásdiffúzió kiszélesedése, gyorsulása, az Egyetem tudáscentrum funkciójának erősödése, új kutató-fejlesztő helyek létrejötte, letelepülése, a régió K+F intézményei, partnerségi kapcsolatának elmélyülése);

− a régió értékteremtő erejének, tudományos, innovációs és szellemi tőkéjének növekedése;

− a szellemi tőke újratermelési, megújulási hatékonyságának javulása (az innováció felgyorsulása, a K+F szolgáltatások bővülése);

− a régió, a város ismertségének növekedése (a vendégéjszakák számának emelkedése, az idegenforgalom fejlődése, a turisztikai vonzáskör kiszélesedése).

− A fejlesztéssel érintett célcsoportok:

− a régió szakmai és tudományos, valamint K+F intézményei, azok nemzetközi kapcsolatai;

− az egyetemi kutatóhelyek, intézetek, központok, illetve hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerük;

− a doktori iskolák, különösen a PhD hallgatók;


161

− a régió vállalkozásai, a tudásalapú kis- és középvállalkozások,

− új spin-off és start-up vállalkozások.

2.13.2.5. Kutató generációk lakópark (KUTAT-LAK) és lakópark alapú infrastruktúra fejlesztés

A) Kutató generációk háza

A fejlesztés leírása: Az E/7. épület mellett vagy a korábban vezetők számára épített lakóingatlanok helyén egy ötszintes, mintegy 220 fő befogadására alkalmas, színvonalas épületet tervezünk, amely a különböző generációk számára biztosít igényes szállás lehetőséget, ezzel is segítve a tudományos és szakmai munkát. Az épület a kor igényeinek megfelelően rendelkezik az informatikai ellátottsággal, közösségi terekkel.

Indoklás: Az Egyetemen a kollégiumi szálláslehetőségen kívül indokoltnak látjuk olyan épületek létrehozását, ahol több célcsoport elhelyezésére van lehetőség, ezzel is elősegítve az elmélyült kutatómunkát.

Ilyen célcsoportok lehetnek a doktori képzésre felvett magyar és külföldi hallgatók, a vendég professzorok és oktatók, az Egyetemen oktató más városban élő oktatók, valamint a mobilitási programokban résztvevő külföldi hallgatók és oktatók.

A Miskolci Egyetemen jelenleg nyolc doktori iskola működik, minden egyetemi karnak van akkreditált doktori képzése. A 2005 évi adatok alapján 142 nappali tagozatos PhD. hallgató iratkozott be, ebből 51 fő miskolci lakos, 27 igényelt kollégiumi ellátást és további 12 fő kapott lakhatási támogatást.

A külföldi hallgatók és oktatók esetében a 2005-ös év adatai alapján 62 hallgató és 121 oktató érkezett az Egyetemre. A hallgatók elsősorban a CEEPUS és ERASMUS programok keretében 1-6 hónapos képzéseken vettek részt. Az előző egy évben 121 külföldi oktató érkezett az Egyetemre projektek keretében, illetve a tanszékek meghívására. Az oktatók jellemzően néhány napot, illetve 1-2 hetet töltöttek az Egyetemen.

A 2007-2013 időszakban az Európai Uniós irányelvekben a mobilitás prioritást élvez és a jelenlegi létszámot háromszorosára tervezik növelni. Jelenleg ennek a körnek az elszállásolása a városban oldható meg, a kollégiumi elhelyezés nehezen biztosítható, holott a hallgatók esetében az EU-s programok esetében az Egyetem köteles lenne kollégiumot biztosítani.

B) Fecskeház

Fejlesztés leírása: Az E/2 és az E/3 jelű kollégiumi épületek mögött került megtervezésre a 2 db egyenként 18 lakást tartalmazó Fiatalok Garzonháza („Fecskeház”). Mindkét épület a meglévő kollégiumi épületek folytatásaként – attól 16,00 m-re a homlokzatmagasságot betartva – kerül telepítésre, az egyetemi belső út másik oldalán. A terület erősen lejtős, amelyre a terepviszonyok miatt félszint-eltolásos, szintenként 2-2 lakást tartalmazó tömbház kerül. Az épületek helyszínének kiválasztásában szerepet játszott a terület elhelyezkedése, jó közlekedési kapcsolata, kedvező infrastrukturális ellátottsága.

Indoklás: A tervezett Fecskeház alkalmas lehet az előző pontban leírt célcsoportok elhelyezésére is. Ezen kívül a végzett doktoranduszok számára ösztönző lehetőség, hogy fiatal oktatóként az Egyetemen maradjanak.

C) Kollégium

A differenciált és tovább differenciálódó igények indokolják egy olyan kollégium megépítését, amely a szolgáltatási palettán egy új kategóriát – másképp fogalmazva más minőséget – jelenítene meg. Tervezett színvonala meghaladná a jelenlegi kollégiumi színvonalat, de alatta


162

maradna a kutató generációk háza színvonalának. A fejlesztés kizárólag a magántőkét célozza meg és választási lehetőséget szeretne kínálni az érdeklődők számára.

2.13.2.6. Lakópark alapú infrastruktúra kialakítása (EGYETEM-VÁROS)

A Miskolci Egyetem területi adottsága lehetővé teszi, hogy elindítson egy olyan lakópark jellegű beruházást Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával együtt (EGYETEM-VÁROS), amely színvonalas szálláslehetőséget biztosít a városba betelepülő cégek, kutató intézetek külföldről és az ország távolabbi részeiből hosszabb időre itt tartózkodó menedzserei és kutatói számára.

2.13.2.7. Rekreációs Központ kialakítása

A szabadidős- és sportolási lehetőségek infrastrukturális feltételeinek biztosítására az Egyetemvárosban a jelenleg meglévő adottságokat, azok jellemzőit a 2.14.4.1. pontban részletesen bemutatjuk, így itt csupán a fejlesztésekre koncentrálunk.

A fejlesztések elsődleges célja a növekvő hallgatói létszámhoz igazodó és a kor piaci igényeit kiszolgáló létesítmény-park rekonstrukciója és bővítése.

Szükséges lenne mindenképpen az Egyetem területén létesített uszoda (Szolgáltató uszoda: értsd rekreációs, informatikai, közösségi stb. lehetőségeket is magába foglaló komplexum), amely a területünkön található termálvíz felhasználásával lenne működtethető.

„Alternatív” megoldásként kívánatos lenne a Miskolc városnak a közeli jövőt érintő fejlesztési tervében szereplő 50 m-es uszodakomplexum megépítése is. Az 50 m-es uszoda létesítésének gondolata 1980 óta folyamatosan napirenden van, eddig azonban különböző okok miatt megvalósítására nem került sor. A város lakosainak egészségi állapotának megőrzésében, úszóéletének fellendítésében a fiatalság (ezen belül főként az egyetemista korú) mozgásszegény életmódjának kedvező irányba való terelésében az uszoda megépítésének, használatának rendkívül fontos szerepe lenne.

A létesítmények egy része (például teniszpálya) vállalkozási alapú működése következtében önfenntartó, de a létesítmények jelentős része ráfordítást igényel. Ez a már időszerű felújítás nem elegendő. A fejlesztés tehát a meglévő létesítmények felújítására és új – üzleti alapon működő – létesítmények megépítésére irányul. Jelenleg állami és városi önkormányzati forrásból 1 milliárd Ft áll rendelkezésre egy az egyetemi 34 °C-os forrásra alapozott uszoda megépítésére. Olyan fejlesztési tervet dolgoztunk ki, amely tartalmazna egy 50 m-es és egy 33 m-es medencét, valamint egy kültéri medencét, amelyek megépítésében magántőke bevonására is számítunk.

A fiatalok igénye és az egészségiparban befektetők szándékai találkoznak a fallabda pálya építésében, illetve más sportágak feltételeinek kialakításában. Ennek helyszíne az UV-domb északi oldala és a sportcsarnok közötti terület lehet.

2.13.2.8. Felnőttképzési Regionális Központ kialakítása

A Miskolci Egyetem évtizedes hagyományokkal rendelkezik, elsősorban a posztgraduális képzések és a szakirányú továbbképzések, tanfolyam rendszerű képzések és egyéb, oktatás jellegű (pl. nyelvtanfolyamok) szolgáltatások területén. Az egyetemi alapképzési tevékenységhez szervesen kapcsolódó továbbképzési formák mellett az Egyetem gondot fordított a régió munkaerőpiacának átalakulásából következő átképzések szervezésére (pl. gyógpedagógus képzés, tanári diplomával rendelkezők részére). Az utóbbi években szinte „tömegképzéssé” vált a diplomával rendelkezők jogi vagy közgazdasági alapú továbbképzése, újabb szakképzettség megszerzése érdekében. A Továbbképzési Központ a felnőttképzési- és felsőfokú szakképzési, valamint továbbképzési tevékenységének eredményeként évente mintegy 3.500 főt képez.


163

Az iskolarendszerű és azon kívüli felnőttképzés lehetőségével élve a Miskolci Egyetem 2006. évben újabb döntést hozott, mely szerint a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 2. § (d) pontja alapján az ME szervezeti rendszerében – SzMSz-ben rögzítve – létre kell hozni a „Felnőttképzési Regionális Központot. A Miskolci Egyetem Regionális Felnőttképzési Központ létrehozásával jelentős szerepet kíván betölteni a Régió gazdasági szerkezetének átalakításában, a szükséges humánerőforrás kialakításában. A cél teljesítése érdekében szükséges a Továbbképző Intézet átalakítása és oktatási infrastruktúrájának jelentős fejlesztése, a tananyagok és módszerek korszerű informatikai rendszerekre alapozott kifejlesztése.

A szükséges fejlesztések építési-, eszköz- és szoftverfejlesztési ráfordításokat igényelnek.

2.13.3. Forrásbevonási koncepció a PPP és saját erős fejlesztési és felújítási programok megvalósításához

A bolognai képzési rendszerre való átállás, a képzés korszerűsítése, valamint az elmúlt évtizedben bekövetkezett nagymértékű hallgatói létszámnövekedés miatt további intézményfejlesztési beruházásokra van szüksége. Az intézménynek új fejlesztési pályára kell kerülnie, ellenkező esetben nem lesz versenyképes az Európai Unió országainak fejlettebb felsõoktatási intézményhálózatával. Az intézmény rendelkezik ugyan saját bevételekkel, de ez önmagában nem biztosítja a fejlesztésekhez szükséges forrásokat.

A forrás bevonásnak az elmúlt években három fajtája valósult meg.

− Hagyományos fejlesztési konstrukciónak tekinthetjük a felsőoktatási intézmények integrációját elősegítendő Felsőoktatási Fejlesztési Program keretében megvalósult beruházásokat, ami 2000-2003 között közel 6 Mrd Ft forrást jelentett a Miskolci Egyetemnek. A támogatás alapjául az 1999-ben elfogadott Intézményfejlesztési Terv szolgált és a fejlesztések az ebben megfogalmazott célokat szolgálták. Ezek a programok fejezeti előirányzatként kerültek elkülönítésre a mindenkori éves költségvetésben. A program azonban 2003-ban befejeződött, viszont az Intézményfejlesztési Tervben és az ehhez kapcsolódó Beruházási Tervben összefoglalt fejlesztéseknek csak egy része valósult meg.

− Pályázati lehetőségek. A 2004. május 1-i EU csatlakozással a Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretében jelentős európai uniós pályázati források álltak rendelkezésre. Az Egyetem már a Pályázati Előkészítő Alapra (PEA) is nagy számú projekt ötletet adott be és ezek kidolgozásához kért és kapott támogatást. A megjelenő pályázati felhívásokra PEA támogatással és a nélkül is több pályázatot nyújtott be az Egyetem önálló pályázóként, valamint konzorciumi partnerként.

− Az Egyetem több jelentős nyertes pályázattal rendelkezik, amelyek lebonyolítása jelenleg is folyik. E pályázatok több területre is kiterjednek, úgymint a képzés átalakítása, tananyagfejlesztések, a felsőoktatás minőségkultúra váltása program kidolgozása, a bologna-i programhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések, kutatás-fejlesztési programok. A projektek egy részének 100 %-os, míg másik részének 90 %-os a támogatás intenzitása.

− A saját forrás biztosítása az Egyetem saját bevételeiből (költségtérítéses képzés, megbízásos munkák stb.), a beérkező szakképzési hozzájárulás és innovációs járulékokból tevődik össze.

− A kormány 2004. augusztus 18-i döntésével, amellyel az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsõoktatási intézmények infrastruktúrafejlesztési programjának aktuális feladatairól szóló határozatot fogadta el, a PPP konstrukció felsőoktatásban történő általános alkalmazása előtt megnyitotatta az utat. A Public Private Partnership,


164

azaz a PPP olyan típusú beruházás, amelyben a közszféra megbízása nyomán valamely, a magánszektorban működő vállalkozás végez el egy közcélú beruházást. Ennek megtérülését, illetve üzemeltetési költségeit egy hosszú távú, akár 15-20 évre szóló, komplex szolgáltatási szerződés keretében realizálja. A magyar Universitas Program keretében az Egyetemünkön is megvalósultak PPP konstrukcióban beruházások, így épülhetett meg egy új 600 férőhelyes kollégium, felújításra került mintegy 1200 kollégiumi férőhely, megtörtént egy volt 13 emeletes épület visszabontása és átépítése irodaházzá. E konstrukció a mellett, hogy előnyös az intézményeknek, mivel beruházások árát és üzemeltetési költségeit csak részletekben, szolgáltatási díjként fizeti meg az állam(intézmény) a befektetőknek, ugyanakkor kockázatokat is hordoz. Egy ilyen hosszú távú szerződésben a magát 15-20 évre elkötelező megbízó ki lehet téve annak, hogy a beruházást és később az üzemeltetést végző vállalkozó a nagyobb nyereség reményében alacsony, esetleg kritikus színvonalú szolgáltatást nyújt. A kockázatok csökkentése érdekében fontos a PPP szerződésekben meghatározott feladatok rendszeres, komplex és dokumentált ellenőrzésére, nyomon követésére és az erre szolgáló szolgáló hatékony módszer kidolgozása.

A következő években valószínűsíthető, hogy a hagyományos fejlesztési konstrukciók hányada visszaszorul. Egyrészt az intézménynek még nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a pályázati úton – elsősorban az NFT II keretében megnyíló – megszerezhető fejlesztési forrásokra. A pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása és a saját erőből megvalósítandó fejlesztések finanszírozásához a saját bevételek növelése szükséges. Ennek érdekében az Egyetem a tavalyi évben pályázati alapot hozott létre, amelybe a saját bevételekből a karok 2 %-ot befizetnek, így biztosítható a nagyobb egyetemi szintű fejlesztések sajátforrás biztosítása.

Másrészt a fejlesztésekhez indokolta a magántőke bevonása, így folytatni kívánjuk a PPP konstrukcióban megvalósuló beruházásokat is.

Az előző pontokban ismertetett fejlesztési feladatok összefoglalását és azok finanszírozási tervét a mellékletben található 2.13.-3. számú táblázatban foglaltuk össze, figyelembevéve az NFT II. program operatív programjaiból jelenleg következtethető pályázati forrásokat is.

2.13.4. Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, főbb paramétereinek kidolgozása

2.13.4.1. Regionális könyvtári és informatikai szolgáltató központ kialakítása

Akcióterület: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum

Fejlesztési cél: A könyvtár bázisán megújult könyvtári szolgáltatások kibővített informatikai háttérrel, regionális szereppel

Célállapot leírása: A meglévő Könyvtár, Levéltár, Múzeum felújítása és szinergikus új épület építése, állománygyarapítás, teljes informatikai rendszer megújítása

Finanszírozási forrás: UMFT, saját forrás

Tervek: kiviteli tervek rendelkezésre állnak

Látványterv: 2.13.-18. számú melléklet

2.13.4.2. Tanulmányi épületek felújításának folytatása a természettudományi, a műszaki képzés és a tehetséggondozás feltételeinek javítása érdekében

Akcióterület: Tanulmányi épületekben előadótermek, oktató helyiségek, tanszéki laboratóriumok, természettudományos demonstrációs helyiségek felújítása, korszerű


165

eszközökkel, műszerekkel felszerelve. Természettudományi forrásközpontok, tehetséggondozási műhelyek kialakítása az egyetemi és a sárospataki campuson.

Fejlesztési cél: Az elavult oktatási infrastruktúra megújítása. Az 1950-es éés 1960-as években épült és azóta csak részben felújított épületállomány megújítása a mai kor színvonalának megfelelően, alkalmassá téve a természettudományos és műszaki képzés és tehetséggondozás érdekében.

Célállapot leírása: A hallgatók és oktatók számára megújult infrastrukturális háttér kialakítása az épületek megújításával modern, a kor színvonalának megfelelő oktatástechnikai eszközökkel felszerelve, amely megfelelő hátteret biztosít a műszaki és természettudományos képzéshez. Egyes terek természettudományos forrásközpont szerepet kapnak, valamint terepet biztosítanak a tehetséggondozási műhelyek működéséhez.


Tervek: koncepció szintű

Látványterv: -

2.13.4.3. K+F tevékenységet segítő infrastruktúra fejlesztés

Akcióterület:

1. Tanszéki laboratóriumok, C/2-C/3. labor-műhely épület

2. Regionális Egyetemi Tudásközpont-Innovációs Park épület

Fejlesztési cél:

1. A K+F tevékenységet segítő infrastrukturális fejlesztések, amelyek hátterét adják a kutató-fejlesztő munkának, a KKV-ok tevékenységét segítő szolgáltató funkció, valamint az oktatás támasztotta igényeket is kielégítik.

2. Regionális Tudásközpont- Innovációs Park laboratóriumainak és szervezeti egységeinek elhelyezése, valamint a betelepülő cégek számára alapinfrastruktúra biztosítása.

Célállapot leírása:

1. Multifunkcionális, fizikailag is integrált laboratóriumi infrastruktúra kialakítása. A meglévő infrastruktúra fejlesztése, az épületek felújításával, bővítésével.

2. Az eddig beépítetlen területen - modulárisan bővíthető - háromszintes épületegyüttes kialakítása, amely megfelelő lehetőséget teremt a kutatási infrastruktúra elhelyezésére.



Látványterv: 2.13.-19. melléklet

2.13.4.4. Informatikai fejlesztések

Akcióterület: Informatikai Intézet és az informatikával érintett fejlesztendő területek.

Fejlesztési cél: Informatikai Intézetben multifunkcionális, hallgatói, oktatói és kutatói laboratóriumi háttér fejlesztése. Központi erőforrás, valamint laboratóriumi informatikai hardver és szoftver fejlesztés

Célállapot leírása: A meglévő kétszintes épületre emeletráépítéssel új laboratóriumok és előadó terem kialakítása, valamint a meglévő épület felújítása akadálymentesítéssel. Az egyetemi


166

központi informatikai ellátottság, valamint a multifunkcionális hallgatói, oktató és kutató laboratóriumok hardver és szoftver fejlesztése.


Tervek: kiviteli terv rendelkezésre áll


2.13.4.5. Regionális Konferencia Központ megvalósítása

Akcióterület: Konferencia Központ, Konferencia Hotel az egyetemi campuson

Fejlesztési cél: Regionális feladatokat ellátó Konferencia Központ létrehozása, a Konferencia Központhoz kapcslódó Hotel létrehozása.

Célállapot leírása: 400-500 fő befogadóképességű, 5-6 szekciós rendezvények szervezésére alkalmas Konferencia Központ, 200-220 ágyas hotel kialakítása a konferenciák vendégeinek részére, környezetében megfelelő infrastruktúrával az egyetemi campus területén.




2.13.4.6. Kutató generációk lakópark (KUTAT-LAK) és lakópark alapú infrastruktúra kialakítása

1. Kutató generációk lakópark (KUTAT-LAK)

1.1. Kutató generációk háza,

2.1. Fecskeház az egyetemi campus területén

2. Lakópark alapú infrastruktúra kialakítása

2.1. Lakópark kialakítása a várossal közösen

Akcióterület: egyetemi campus

Fejlesztési cél:

1. PhD hallgatók, vendég oktatók, külföldi hallgatók szállás lehetőségének biztosítása, fiatal oktatók, kutatók elhelyezését szolgáló lakóhely

2. A térségben dolgozó külföldi és hazai menedzserek részére lakópark alapú infrastruktúra kialakítása


1. Az E/7 épület melleti területen egy új öt szintes, 200 fő befogadására alkalmas épület kialakítása, 2 db 4 szintes épületben 36 db lakás kialakítása az egyetemi campus területén.

2. Zöldmezős beruházásként magas színvonalú lakópark kialakítása, amely a hosszabbtávon a városban dolgozó hazai és külföldi menedzserek számára biztosít színvonalas lakhatást(közös program a várossal)

Finanszírozási forrás: UMFT, saját forrás, magántőke


Látványterv: 2.13.-22. és 2.13.-23. mellékletek


167

2.13.4.7. Sportlétesítmény-rendszer bővítése

1. Versenyuszoda és fallabda pálya építés

2. Sportlétesítmények felújítása

Akcióterület: Az egyetemi sportlétesítmények illetve a fejlesztendő egyetemi campus területe

Fejlesztési cél:

1. A szabadidő-és a versenysport feltételrendszerének bővítése.

2. A szabadidő-és a versenysport feltételrendszerének javítása.


1. 1 db 50 m-es és 1 db 33 m-es medencével rendelkező uszoda és fallabda pályák építése.

2. Felújított és akadálymentesített sportlétesítmények.

Finanszírozási forrás: UMFT, saját forrás, magántőke



2.13.4.8. Felnőttképzési Regionális Központ kialakítása

Akcióterület: Az Egyetem továbbképző központja

Fejlesztési cél: Az Egyetemi Továbbképzési Központ regionális szerepvállalásra való átalakítása, funkcióinak és szolgáltatásainak bővítése

Célállapot leírása: Regionális szerepet ellátó képzési központ.



2.13.4.9. Zenepalota rekonstrukció

Akcióterület: Miskolc belvárosában lévő épület

Fejlesztési cél: A zenei képzés számára megújuló infrastruktúra

Célállapot leírása: A közel 100 éves épület teljes rekonstrukciója.

Finanszírozási forrás: PPP

Tervek: engedélyezési tervek


A tervezett létesítmények elhelyezkedését a 2.13.-17. mellékletben mutatjuk be, a sportlétesítmény kapcsolódását a városi Vizek Völgye programhoz pedig a 2.13.-26. számú mellékletben ábrázoljuk.

2.13.5. Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása. Az intézményi saját források bevonásának bemutatása

A beruházási projektek kapcsán az önerő és a projektfinanszírozáshoz ideiglenesen szükséges pénzeszközök biztosításáról a 2.12.6. pontban már beszéltünk. A legtöbb esetben viszont nem esik szó a megvalósulás utáni működtetésről, noha ez sok esetben többletforrásokat igényelne.


168

Az infrasruktúrát érintő bővítő beruházások esetén költségvetési szerveknél csak korlátozottan áll rendelkezésre az a többletforrás, amit ezek fenntartására lehet fordítani. Az ilyen jellegű fejlesztési projekteknél sok esetben olyan racionalizálási célok valósulnak meg, amelyekkel valamilyen megtakarítást lehet elérni az intézmény egészére vonatkozóan. Ilyenek például az energiafelhasználás racionalizálását célozó beruházások, ahol a közüzemi díjakban elért költségmegtakarítás fedezi a projekt üzemeltetési többletfinanszírozási igényét.

Az infrastruktúrális beruházások sok esetben – az egyetemi oldalról történő hasznosulás mellett – a későbbi működtetésből adódóan olyan potenciális bevételi forrásokat is jelentenek, amely később részben, vagy teljesen fedezheti azok üzemeltetését. Ennek, valamint az esetleges kockázatoknak az elemzését már a projekt tervezési fázisában el kell végezni.

2.14. Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések

2.14.1. A munkahelyi infrastruktúra javításának programja

A munkahelyi infrastruktúra javítása egyszerre több célnak való megfelelést szolgál. Ezek a következők:

− az oktatási, a kutatási és a szolgáltatási feladatok rugalmas és magas szintű ellátása;

− az esélyegyenlőség biztosítása és fenntartása;

− a hatékony munkavégzés feltételeinek megteremtése;

− a kulturált munkahelyi környezet kívánalmának kielégítése;

− a veszélyek nélküli munkavégzés feltételeinek biztosítása;

− az energiatakarékos és környezetbarát üzemeltetés követelményeinek elérése;

− a hallgatók és az alkalmazottak számára nyugodt légkör biztosítása.

Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében

− alkalmazotti csoportonként és/vagy gazdálkodási egységenként felül kell vizsgálni az egy munkaterületre (iroda, laboratórium stb.) jutó alkalmazottak számát, minimális és maximális létszámokat kell meghatározni, majd meg kell kezdeni azok érvényre juttatását;

− felül kell vizsgálni az oktatás céljára szolgáló helyiségek befogadó képességét és el kell végezni a szükséges korrekciókat;

− biztosítani kell az alkalmazotti és a hallgatói munkahelyek olyan berendezését (bútor, informatikai infrastruktúra, oktatástechnika, gyakorlatorientált képzés, hangszer stb.), amely megfelel a kor követelményeinek;

− törekedni kell arra, hogy a szervezeti egységek egy blokkban – ha megvalósítható, akkor összefüggő térben – kerüljenek elhelyezésre;

− általában biztosítani szükséges és kívánatos egyes terek multifunkciós felhasználási lehetőségét;

− biztosítani kell a különböző helyiségek klimatizálását, az egyedi megoldások helyett a központosított megoldások előtérbe helyezésével;

− gondoskodni kell a közösségi helyiségek – benne különösen a vizesblokkok – minőségi megújításáról, majd a megváltozott minőség fenntartásáról;


169

− meg kell valósítani az intézmény épületeinek külső felújítását, a használat során megsérült elemek pótlását, illetve cseréjét;

− biztosítani kívánatos a közmű rendszer folyamatos diagnosztizálását és a szükséges beavatkozások elvégzését;

− meg kell újítani az intézmény telephelyeinek külső környezetét, szolgálva ezzel esztétikai, közösségi, valamint marketing célokat egyaránt.

Nyilvánvaló, hogy ezen összetett célkitűzés halmaz nem érhető el egy időben, az intézmény minden telephelyé és azok minden épületében. Ebből következően szükséges és kívánatos a fokozatosság elvének betartása. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a korábban (saját) forrásokat teremteni tudó szervezeti egységek prioritást élvezzenek.

2.14.2. Hallgatói infrastruktúra javításának programja

A hallgatók tanulási tevékenysége komoly szellemi munkavégzést jelent. A hallgatók felkészültsége színvonalának növelése, a tanulmányi teljesítmények javítása az oktatás tárgyi, infrastrukturális feltételeinek magas szintű biztosítását feltételezi. Egyrészt a berendezések fizikai állapota a folyamatos használat miatt leromlik. Másrészt a tudomány fejlődésének eredményeképpen egyre újabb és korszerűbb eszközök jelennek meg az oktatástechnika, informatika területén is, amelyek következtében a berendezések erkölcsi amortizációja egyre gyorsuló ütemben megy végbe. Az elhasználódott eszközök pótlása, új berendezések, eszközök beszerzése csak komoly pénzügyi ráfordításokkal lehetséges.

Mind közép-, mind hosszútávon elsődlegesen a tantermek és előadótermek kellő mennyiségben, felszereltségben és minőségben való biztosítását kell megoldani. Az öt évvel ezelőtt felújított A/1. tanulmányi épülethez hasonlóan feltétlenül el kell végezni a többi épület tantermeinek minél rövidebb időn belüli felújítását, különös figyelmet szentelve a korszerű, energiatakarékos világításra, és a nagyobb előadó termek csendes szellőztetési rendszerének kialakítására. Nem halogatható már sokáig a kornak és az európai környezetnek megfelelő színvonalú – és tisztasági eszközökkel kellően ellátott – mellékhelyiségek, mosdók kialakítása, amelynek elmaradása komoly közegészségi gondot jelent már évek óta. Az eddig sorra nem került laboratóriumok további felújítását is tervbe kell venni. Különösen rossz állapotban van a Bölcsészettudományi Kar központi épülete (B/2.), amelynek állagmegóvása, felújítása mindenképpen elkerülhetetlen.

Az épületek felújításakor olyan könnyen megközelíthető közösségi helyiségeket kell kialakítani a mozgáskorlátozottak részére, amelyek alkalmasak arra, hogy szünetekben, tanrendi „lyukas órák” idején kultúráltan, pihenéssel, esetleg tanulással tölthessék el az idejüket. Legelőször, az E/7 épület berendezése után, a 2007. év első felében, az A/4 főépület földszintjén, a mozgáskorlátozottak számára megépített lift közelében szükséges legalább három-négy helyiséges, – társalgóból, étkezőből, Internetes hálózattal ellátott számítógép teremből, és tanulásra alkalmas szobából álló – komplexumot kialakítani. Ugyanilyen megoldást igényel a BTK különálló, a többi oktatási épülettől távol elhelyezkedő B/2. épülete is.

Évtizedek óta gondot jelent az esős, sáros, vagy téli havas, hideg időben a különböző, – most még egymástól csak külső téren keresztül megközelíthető – épületekbe való gyors, egészséges, tiszta átjutás. Célszerű lenne – külföldi példák alapján – az Egyetem összes tanulmányi épületét „meleg folyosóval” összekötni. Ez jelentősen javítaná mind a mozgáskorlátozottak, mind az egészségesek komfort érzését, és elősegítené az épületek tisztán tartását is.

Hosszú távú terveink közé fel kell venni olyan társas terek – társalgók, klubok, olvasósarkok, termek – kialakítását, amelyek az óraközi vagy órák utáni szabadidő kulturált kitöltésére, társasági érintkezésekre teremtenek lehetőséget, ahol a hallgatók tanulhatnak, esetleg saját lap topjaikon dolgozhatnak.


170

Külön projektet érdemel a hallgatók számára könnyen hozzáférhető személyi számítógép termek felújítása, a férőhelyek számának bővítése új termek kialakításával. Egyetemünk számítógép ellátottsága nem kielégítő, az egy PC-re jutó hallgatók száma több karon az országos átlagnál jelentősen nagyobb. Ami azt jelenti, hogy nem elegendő csak az elavult géppark felfrissítése, hanem további új számítógépek beszerzése is szükséges.

Ugyanígy nagyon komoly gondot kell fordítani az elmúlt két évtizedben egyre csökkenő tendenciát mutató könyv és a folyóirat állomány bővítésére is. Kezdeményeznünk kell, hogy a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos előírások megváltoztatásával a támogatások egy része könyv, ill. folyóirat beszerzésére legyen fordítható, hiszen a gyakorlatok, egyéni feladatok jelentős része csak korszerű oktatási segédletekkel, megfelelő könyvtári infrastruktúrával oldható meg.

Rövid időn belül célszerű kialakítanunk és megfelelő infrastruktúrával, új számítógépekkel, szervezeti-működési renddel el kell látnunk egy többfunkciós „Hallgatói centrum”-ot, amelynek fő célja a hallgatók naprakész információval való ellátása, különösen az elsőévesek beilleszkedésének elősegítése, a regisztrációs hétre kulturált beíratkozási körülmények biztosítása, a végzősök elhelyezkedési lehetőségeinek feltárását megkönnyítő adatbázis és szoftver beszerzése, a hallgatók ügyeinek naprakész nyilvántartása, a végzettek pályakövetése.

A Bartók Béla Zeneművészeti Intézet épületének felújítása, bővítése mellett feltétlenül gondolni kell az elhasználódott hangszerpark felújítására, új hangszerek kellő számú beszerzésére is.

Az Egészségügyi Főiskolai Karon rövid időn belül meg kell oldani a hallgatók korszerű oktatási segédletekkel való ellátását javító fénymásolási lehetőségek kialakítását.

2.14.3. Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése

A miskolci campuson az E/1 kollégium néhány évvel ezelőtti felújításával, emeletráépítésével elfogadható szintű életkörülményeket sikerült létrehozni ebben az épületben.

A 2006. februárjában átadott, 603 ágyas „Uni-Hotel” nemzetközi összehasonlításban is magas komfort fokozatú lakhatási feltételeket biztosít, a szolgáltató, bevásárló egységek nem csak az itt lakók, hanem a többi kollégista igényeit is képesek kielégíteni.

A 2006. nyarán felújított E/2-E/6 épületeket magában foglaló, öt épületből álló Bólyai Kollégium színvonala nem igazán felel meg egy korszerű kollégiummal szembeni követelménynek. Itt lényegében egyszerű, – nem is a legjobb anyagok beépítésével, és nem megfelelő minőségben elvégzett – felújítás történt csak, nem növekedett a szobák komfort fokozata. Utólagos tanulságként megállapíthatjuk, hogy az erre a célra akkor rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket kevesebb épület, de lényegesen komolyabb átalakítására, komfort fokozatának növelésére kellett volna fordítanunk. Különösen nehezményezhető a szintenkénti közös vizes blokkok kialakítása. Ezekben az épületekben feltétlenül felül kell vizsgálni a használati melegvíz rendszer állapotát. A területileg illetékes B.A.Z. Megyei ÁNTSz 2006. őszén, négy hónapon belül két alkalommal – szeptember elején és november végén – is használatra alkalmatlannak minősítette a melegvizet. Rövid időn belül meg kell oldani a kollégiumi épületek melegvízrendszerének egészségügyi szempontból megbízható átalakítását.

A kollégiumokban Internetre csatlakozó számítógépekkel ellátott termek kialakítása is szükséges. A demográfiai adatok alapján kollégiumi férőhely növelése nem célszerű.

Sárospatakon a Comenius Tanítóképző Főiskolai Karon 1965-ben költöztek be a hallgatók az iskola udvarán épült új, negyven szobás, 120 személyes kollégiumba, majd 1992-ben újabb 70 szobás, háromágyas, 210 személyes internátust vehettek birtokukba. Ennek megfelelően a főiskola 330 hallgatónak tud – sajnos ma már nem igazán megfelelő körülmények közötti – elhelyezést biztosítani. Az épületek és a szobák erősen elhasználódtak, felújításuk, komfort


171

fokozatuk növelése sürgőssé vált. Ki kell cserélni a nyílászárókat, új vizesblokkok és fűtési rendszer kiépítése szükséges. A felújítással, komfort fokozat növeléssel egyidőben Internet csatlakozással ellátott számítógépi szobákat is célszerű kialakítani. A jövőben várható beiskolázási létszámok alapján nem szükséges a férőhelyek növelése.

2.14.4. Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program

2.14.4.1. Jelenlegi infrastruktúra az Egyetemvárosban

A szabadidős- és sportolási lehetőségek infrastrukturális feltételeinek biztosítására az Egyetemvárosban a jelenleg meglévő adottságokat, azok jellemzőit az alábbiakban mutatjuk be.

Tornacsarnok. Tevékenységi kör: elsődlegesen oktatási célú: Terület 1.140 m2 (földszint), 380 m2 (emelet), 4 szintszakasszal; befogadóképesség: 500 fő ülő- és 1.000 fő állóhely. Kihasználtság: teljes mértékű, sőt több szakosztály is kiszorul esetenként a helyhiány miatt. Rendezvények: órarend szerinti órák, edzések, mérkőzések, aerobic oktatás, egyetemi és külső sport-és kulturális rendezvények, vállalati sport- és kulturális rendezvények.

Teniszpálya, teniszklub. Tevékenységi kör: oktatás és szabadidős sport; terület: 8000 m2; befogadóképesség: 14 pályán (28-56 fő); kihasználtság: kb. 90%-os, sokan használják a városból, főleg üzletemberek; télen három sátorral fedett pályát lehet használni; a pályákhoz büfével, öltözőkkel felszerelt Klubház is tartozik; a rendezvények egyetemi és városi szervezésű teniszversenyek.

Tornaterem, kondicionáló terem (E/4-es kollégiumban). Tevékenységi kör: órarend szerinti óra és szabadidős sport; terület: összesen: 480 m2; befogadóképesség: kb. 60-80 fő; kihasználtság: kb. 70%-os; rendezvények az asztalitenisz- és röplabda, tollaslabda szakosztály edzései.

2.14.4.2. Az infrastruktúra állapota

A Tornacsarnok műszaki állapota rendkívül vegyes, amelynek alapvető oka az, hogy soha nem állt rendelkezésre egyidőben elegendő forrás az állagmegóvásra. 2006-ban, az akadálymentesítési program keretében mozgáskorlátozottak számára zuhanyozó, WC-k és lift létesült, illetve sor került az öltözők részleges felújítására. A munkavédelmi és tisztiorvosi szemle alkalmával erősen kifogásolt küzdőtéri parketta (beázások eredményeként balesetveszélyes), illetve az egyéb szociális helységek, valamint a tanárok, dolgozók elhelyezésére szolgáló helyiségek állaga sürgős rekonstrukcióra szorul. Nem megoldott a csarnok tetőszerkezetének fényvédelme, a gumiborítás több helyen sérült, következésképpen gyakoriak a beázások, melyek a küzdőtéri sportparketta további erőteljes romlását idézik elő. A csarnok külső megjelenése is rendkívül kritikus, a homlokzati acélszerkezetek bevonatának korrózióvédelme felújításra szorul, amelynek elmaradása elsősorban nem csak esztétikai, hanem rövidesen állékonysági, stabilitási problémákat is felszínre hoz.

A Tornacsarnokhoz kapcsolódóan kell megjegyezni, hogy a szabadtéri sportok esetében egy füves labdarugó pálya, salak futópályával, két bitumenes kézilabda pálya, továbbá pályázati támogatás és külső pénzeszköz bevonása segítségével egy műfüves kézilabda pálya méretű felület, illetve 2 egyéb rendeltetésű bitumenes pályafelület áll még rendelkezésre.

2.14.4.3. Az úszás oktatás és a vizes sportok helyzete

Egyedi megoldásként jelentkezik az úszás oktatás és a vizes sportok kezelése az Egyetemen. A Selyemréti Strandfürdőben kerülnek megtartásra a tanórák, amelyeken hetente általában 250-300 fő vesz részt. Egy önkormányzati rendelet értelmében az egyetemi diákság a tanórák keretében a mindenkori ár egyharmadáért veheti igénybe a strand szolgáltatásait, ami jelen esetben 130 Ft. A


172

tanórákon kívül hetente kb. 100 hallgató veszi még kedvezményesen igénybe a fürdő szolgáltatásait. A strandfürdő, habár nemrég lett felújítva, az 1 db 50x20-as medence illetve az Egyetemvárostól való távolsága miatt (tömegközlekedési eszközzel kb. 35-40 perc) nagyobb számú hallgatói keresletet nem fog vonzani. A városban még egy másik fedett uszoda található – Diósgyőrben – a Városi Uszoda, amelyben egy 16x25 medence van. Ez a létesítmény az Egyetemvárostól való még nagyobb távolsága (tömegközlekedéssel kb. 50-60 perc) és az egyéb iskolai és szakosztályi órák miatti telítettsége miatt még kevésbé keresett a hallgatóság körében.

2.14.4.4. Fejlesztési irányok

A fejlesztések elsődleges célja a növekvő hallgatói létszámhoz igazodó és a kor piaci igényeit kiszolgáló létesítmény-park rekonstrukciója és bővítése.

Szükséges lenne mindenképpen az Egyetem területén létesített uszoda (Szolgáltató uszoda: értsd rekreációs, informatikai, közösségi stb. lehetőségeket is magába foglaló komplexum), amely a területünkön található termálvíz felhasználásával lenne működtethető.

„Alternatív” megoldásként kívánatos lenne a Miskolc városnak a közeli jövőt érintő fejlesztési tervében szereplő 50 m-es uszodakomplexum megépítése is. Az 50 m-es uszoda létesítésének gondolata 1980 óta folyamatosan napirenden van, eddig azonban különböző okok miatt megvalósítására nem került sor. A város lakosainak egészségi állapotának megőrzésében, úszóéletének fellendítésében a fiatalság (ezen belül főként az egyetemista korú) mozgásszegény életmódjának kedvező irányba való terelésében az uszoda megépítésének, használatának rendkívül fontos szerepe lenne.

A létesítmények egy része (például teniszpálya) vállalkozási alapú működése következtében önfenntartó, de a létesítmények jelentős része ráfordítást igényel. Ez a már időszerű felújítás nem elegendő. A projekt tehát a meglévő létesítmények felújítására és új – üzleti alapon működő – létesítmények megépítésére irányul. Jelenleg állami és városi önkormányzati forrásból 1,6 milliárd Ft áll rendelkezésre egy az egyetemi 34 °C-os forrásra alapozott uszoda megépítésére. A korábban elképzelt tervekhez képest módosításra van szükség. Alternatív javaslatot dolgoztunk ki, amely a beltéri medencén kívül kültéri medencét is tartalmaz, és amely építésében magántőke bevonására is számítunk. A fiatalok igénye és az egészségiparban befektetők szándékai találkoznak a fallabda pálya építésében, illetve más sportágak feltételeinek kialakításában. Ennek helyszíne az UV-domb északi oldala és a sportcsarnok közötti terület lehet.


173

3. AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

3.1. A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása Az indikátorok olyan mutatók, melyek segítségével egy fejlesztési cél elérésének szintjét lehet szemléltetni. Az indikátorok olyan tényeket számszerűsítenek, melyekkel az adott fejlesztési program nyomon követhető, elemezhető és értékelhető.

A projekt indikátorainak meghatározásakor az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni:

− megbízható legyen, azaz a valós állapotot tükrözze,

− friss információt hordozzon,

− relevánsnak kell lennie, azaz azt kell mérnie, ami a projekt egészére leginkább jellemző,

− egyszerű, hozzáférhető információt kell adnia.

Az indikátorok típusai:

1. Forrás- vagy inputmutatók: a projekt költségvetésére vonatkoznak, a bemeneti eszközöket (jellemzően pénzeszközben kifejezett kiadásokat) rögzítik. Ilyenek lehetnek pl: a projektben dolgozók száma, bére, dologi kiadások, CAPEX.

2. Kimenet- vagy outputmutatók: a közvetlen eredményeket számszerűsítik. A produktumra vonatkozó naturáliák ilyenek, pl: megépített vagy felújított létesítmény m2-ben, képzések száma, stb.

3. Eredménymutatók: a projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak, a résztvevőkről, illetve igénybevevőkről adnak naturális vagy pénzügyi információt. Mérhető eredménymutatók lehetnek pl: a képzésen résztvevők száma, uszodai kapacitás főben, stb. A nem mérhető (szubjektív) eredménymutatók: utazási idő csökkenése, olcsóbb uszodahasználat, stb.

4. Hatásmutatók: túlmutatnak a projekt végeredményén, hosszabb időtávon jelentkeznek, a projekten kívül álló tényezőktől, akár szubjektív dolgoktól is függnek. Ilyenek lehetnek pl: profitnövelés, munkahelyteremtés, egészséges életmód, műveltség, szociális érzékenység, stb.

Az Intézményfejlesztési Terv időszakára vonatkozó indikátorokat, azok kezdeti állapothoz, illetve célállapothoz tartozó értékeit a 3.1.-1. számú táblázatban foglaltuk össze.

3.1.-1. számú táblázat. Az Intézményfejlesztési Terv időszakára vonatkozó indikátorok

Megnevezés Dimenzió 2006 2010

Egy oktatóra, kutatóra, tanárra jutó államilag finanszírozott hallgató

fő/fő 11.6 8

Egy oktatóra, kutatóra, tanárra jutó összes hallgató

fő/fő 21.9 15

A tudományos minősítéssel rendelkezők aránya az oktatók, kutatók, tanárok között

% 52.3 66


174

Kutatók aránya az oktatók, kutatók, tanárok között

% 5.7 12

Egy oktatóra, kutatóra, tanárra jutó kutatási projekt

darab/év 0.33 0.66

Egy oktatóra, kutatóra, tanárra jutó magyar nyelvű könyv, folyóiratcikk

darab/év 1.65 2

Egy oktatóra, kutatóra, tanárra jutó idegen nyelvű könyv, folyóiratcikk

darab/év 0.52 1

Innovációból származó bevétel Mrd Ft 2 5

3.2. Monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztési modulokra, értékelési technikák, statisztikák készítése

Az intézményi fejlesztési projektek folyamatos nyomon követésére szolgál a monitoring tevékenység. Fontos, hogy már a projektek megvalósulási folyamatában is megfelelő időközönként naprakész információ legyen arról, hogy minden rendben halad, mind a támogatói oldal, mind az Egyetem felső vezetése számára. Ezzel előrevetíthetők és megelőzhetők a kivitelezés során felmerülő esetleges problémák, és az érintettek időben meg tudják tenni a szükséges lépéseket a projekt sikeres megvalósulása érdekében. Ezen túlmenően a projekt zárását követően is van létjogosultsága a monitoringnak, a teljes beruházásról való tájékoztatáshoz és a folyamatos üzemeltetéshez kapcsolódóan.

A monitoring egyfelől helyzetképet ad a fizikai készültségi fokról, másfelől tartalmazza azokat a pénzügyi-finanszírozási információkat, ami a fejlesztés pénzügyi megvalósulásához kapcsolódik. A projekt zárását követően pedig számszerűsíti az indikátorokat, amelyeket a projekt mérhető eredményeként fogalmaztunk meg (3.1. pont).

A fizikai készültségi fokról készített jelentésnek azokat a tevékenységeket kell részletesen bemutatnia, amelyek a projekt megvalósulása során a jelentés tárgyát képező elszámolási időszakban történtek. Itt nagyon fontos a megfelelő dokumentáció is, minden tevékenységnek számviteli bizonylattal alátámasztottnak kell lennie, és szükséges egyéb olyan mellékleteket, dokumentumokat csatolni hozzá, melyek az előrehaladást igazolják (pl: fényképek a beruházásról, vagy valamilyen produktum, jegyzet, könyv, ami a megvalósulás során létrejött).

A pénzügyi előrehaladást a költségek részletes lebontásával lehet bemutatni (bérjellegű, egyéb adminisztratív költségek, beszerzések, rezsi, egyéb). Nagyon fontos, hogy ennek teljes összhangban kell lennie a fizikai készültségi fokkal. Ennél a résznél célszerű megfelelő statisztikákat bemutatni, itt van lehetőség a terv-tény eltérések számszerűsítésére. A jelentésben meg kell jelölni azokat a főbb mérföldköveket, amelyek a tárgyidőszakban teljesültek, és ezeket össze kell hasonlítani az eredeti ütemtervben megjelölt mérföldkövekkel. Ezután lehet elemezni, hogy a megvalósulás folyamata a tervezettnek megfelelően halad-e, vagy szükséges-e lépéseket tenni a beruházási folyamat átszervezésére.

Amennyiben egy adott projekt pályázati összegből valósul meg, folyamatosan részletes jelentést kell készíteni annak felhasználásáról, bemutatva külön a támogatásos összeg, külön a saját erő felhasználását. Ha a projekt során bevétel jelenik meg, ennek a részletes dokumentálására is szükség van.


175

3.3. Az Egyetemi Szenátus és a Gazdasági Tanács feladatrendszere az ellenőrzésben

Az Egyetemi Szenátus – az Ftv. alapján, a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rendben rögzítve – kizárólagos hatáskörben fogadja el az intézmény alapdokumentumait és ellenőrzi azok végrehajtását. Ide értendő az intézményfejlesztési terv, annak részeként a foglalkoztatási terv, a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia, a képzési és szakképzési program, illetve a minőségfejlesztési program.

A Gazdasági Tanács jogszabályi háttere, elfogadott ügyrendje alapján jelen fejlesztési tervet is véleményezi, amely vélemény egyben a Szenátus döntését hivatott segíteni.

Ezen tények alapján teljesen egyértelmű, hogy jelen fejlesztési terv előterjesztése pillanatától a Gazdasági Tanács, valamint a Szenátus ellenőrzési szerephez jut a tervezettel és végrehajtásával kapcsolatosan egyaránt.

Az előzőekből következően a vezető testületek üléstervében folyamatosan nyomonkövethetőek a döntések végrehajtásáról szóló tájékoztatók, beszámolók megvitatásai, határozatokként történő elfogadásai. Ezek gazdasági vonatkozásait a Gazdasági Tanács előzetesen minden esetben véleményezi.

Ennélfogva a fejezet címében említett két testület komplett, a teljes projektre kiterjedő kontrollt gyakorol.

A Gazdasági Tanács véleményalkotása az Egyetem által, illetve részvételével történő gazdasági szervezet alapításakor, illetve az Egyetem kezelésében lévő vagyontárgyak esetleges értékesítésekor meghatározó jelentőségű.


176

4. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA

4.1. Intézményi testületek és fórumok közreműködése Az intézményfejlesztésben kitűzött célok teljesítése csak akkor lehet eredményes, ha annak kidolgozásában az Egyetem oktatóinak, hallgatóinak széles köre részt vehet, illetőleg folyamatosan véleményt formálhat. A Miskolci Egyetem a Regionális Egyetemi Tudásközpontja közreműködésével felkérte a Szinergia Kft. szervezeti fejlesztésben jó referenciával rendelkező tanácsadó céget a stratégia alkotásban való részvételre, az intézményi jövőkép megfogalmazására. A tanácsadó cég vállalta át az Egyetem polgárainak aktivizálását az intézményi stratégiához kapcsolódó vélemények feltárása érdekében. Széleskörű indító megbeszélés után kb. 140 fővel sikerült a folyamatos kapcsolattartást kiépíteni és a csoportmunka rendszer keretében igen pozitív alkotó légkört kialakítani. A csoportban – az Egyetem eddigi fejlesztésében résztvevő kiemelkedő egyéniségekkel való konzultációkon kívül– egyéni beszélgetéseket, karonként tanszékvezetői fórumokat szerveztünk. A tanulmányi időben szokásos időzavarokon kívül a munkát nehezítette, hogy több kiváló vezető, alkotó kollégánk fenntartással élt a külső tanácsadó cég megjelenésével kapcsolatosan, ezért megbeszélésüket nem vették jó néven, elutasították az egyébként a munkához szükséges interjúkat. Az intézményfejlesztési terv kidolgozása során szorosan együttműködtünk a Szinergia Kft. cég munkatársaival, így a fejlesztési terv pillérei véleményazonossággal kerültek megfogalmazásra. A munkával egyidejűleg felgyorsult a Nemzeti Fejlesztési Terv II. pályázat előkészítő munkája és egyeztetést igényelt Miskolc város által is gondozott Pólus Fejlesztési Program is, amelyek keretében olyan projekteket fogalmaztunk meg, amelyek

− forrásszerzési eredménnyel járhatnak (regionális, és ágazati programok)

− megfelelnek mind az NFT, mind Miskolc város és az Egyetem jövőbeni fejlődésének megalapozásához.

Az Intézményfejlesztési Tervet megalapozó vitákban 140 egyetemi munkatárs aktív közreműködésére számíthattunk. A Rektori Kabinet tagjai folyamatos tájékoztatást kaptak a kidolgozás menetéről és átfogó tájékoztatást adtunk a Miskolci Egyetem Professzori Testületének és az Egyetem több érdeklődő közösségének. A Fejlesztési Terv az Oktatási és Kulturális Minisztérium által előírt témaköröket, a terjedelmi határokat betartva került összeállításra. A Fejlesztési Terv OKM részére történő benyújtására – Ftv. által előírt kötelezettségnek megfelelően – 2006. december 31-i határidővel kerül sor.

Az Egyetem vezetésének tagjai személyesen készítették elő az irányításuk alá tartozó területek helyzetelemzését és adták meg a fejlesztés irányait. Az előterjesztés tehát a vezetés egyeztetésével történik. A testületi véleményalkotás menetrendje:

− 2006. december 8: előterjesztés a Miskolci Egyetem Gazdasági Tanácsának ülésén;

− 2006. december 11: vita a Rektori Kabinet ülésén;

− 2006. december 21: előterjesztés a Miskolci Egyetem szenátusi ülésén.

Az Egyetemi Szenátus véleményezése után az Intézményfejlesztési Terv megküldése az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkárának.

4.2. Hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség A Miskolci Egyetem vezetése gondoskodni kíván az Intézményfejlesztési Tervben foglaltak megismertetéséről elsősorban az egyetemi polgárok körében. Ennek érdekében a 2006. december 11-i Rektori Kabinet ülés után bemutató fórumot szervezünk az egyetemi közösségek számára,


177

amelyen való részvétel természetesen önkéntes és a felmerült vélemények bedolgozásával a Szenátus ülésén dönthetnek a szavazati jogú tagok.

Tervezett fórumok:

− a Szinergia Kft. által szervezett munkacsoportok ülései, amelyeken a résztvevők véleményezik a jövőképhez vezető utakat és intézkedéseket;

− konzultáció az Egyetemi Szenátus választott tagjaival és az általuk meghívott kari érdeklődő munkatársakkal;

− konzultáció a HÖK által meghívott hallgatói körrel (2006. december 14.);

− vitafórum a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Küldöttértekezletének tagjaival és érdeklődő tisztségviselőkkel (2006. december 18).

A felsorolt fórumokon elhangzott véleményeket az Intézményfejlesztési Terv szerkesztői beépítik a szenátusi előterjesztésbe, kérve az Egyetemi Szenátus tagjainak elutasító vagy támogató hozzájárulását. A Fejlesztési Terv közben felkerül az Egyetem honlapjára, amelyhez véleménygyűjtési lehetőség kapcsolódik.

Az Intézményfejlesztési Terv Egyetemi Szenátus által történő elfogadása után több hónapon keresztül tervezzük a terv részleteinek bemutatását prezentációban, kari testületeken, az egyetemi média fórumokon.

4.3. Megjelenés a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs rendszerekben

Az Intézményfejlesztési Tervet – rektori kísérőlevéllel – eljuttatjuk a Miskolci Egyetem minden jelentős partnerszervezete vezetőihez. Kiemelten tájékoztatni kívánjuk az Egyetemmel kapcsolatban álló munkaerő piaci szereplőket, önkormányzatokat, szakmai és érdekvédelmi, valamint humánerőforrás gazdálkodó szervezeteket.

A szenátusi elfogadást követően sajtótájékoztatót tartunk a regionális és országos média részvételével (2006. december 22). Kiemelt témakörök megvitatására tematikus fórumokat szervezünk a helyi rádió, TV és nyomtatott sajtó lehetőségeinek figyelembevételével.

Az Egyetem vezetői készek arra, hogy meghívás esetén bemutassák az Intézményfejlesztési Tervet, illetve annak bármely szakmai részletét. Az Intézményfejlesztési Terv nyilvános bemutatása és vitája fokozhatja a társadalmi szereplők érdeklődését és szimpátiáját a Miskolci Egyetem oktatási, innovációs, szolgáltató tevékenységének fejlesztése iránt.

a miskolci gyetem ntÉzmÉnyfejlesztÉsi erve · az intÉzmÉnyfejlesztÉs fŐbb terÜleteinek...

Documents