2

A Miskolci Kandó Kálmán

Szakközépiskola

BALLAGÁSI EMLÉKKÖNYVE

Miskolc, 2015

3

Szerkesztette: Prillné Csordás Csilla

Nyomdai előkészítés: Gáll Rita Beáta

Felelős kiadó: Baghyné Urbán Ilona

Készül t a Budai Nyomdában

Misko lc, 2015

4

Kedves Ballagó Diákok!

Nem is olyan régen még a szalagavatóra

készültünk együtt, és olyan messzinek tűnt a ballagás.

Most mégis elérkezett az idő: most már menni kell….

Ezt a könyvet azért hoztuk létre, hogy évek

múltán is könnyű legyen visszaemlékezni a Kandóban

eltöltött évekre. Remélem, jó érzés lesz majd

fellapozni, hiszen Rólatok szól, és abban segít, hogy a

Kandóban átélt szép pillanatok sokáig megmaradjanak

számotokra.

A 13.D osztályt 5 éve, a 12.A és C osztályt 4

éve tanítom, a 12.B-vel a szalagavató műsor

szervezése során sikerült jobban megismerkednem.

Számomra nagyon sokat jelent ez az évfolyam, hiszen

rengeteg közös emlék köt össze bennünket: nemcsak a

tanulás, az érettségi tételek, a közös szalagavató

műsor, hanem a versenyek, az együtt töltött órák is…

Szívesen emlékszem vissza rátok, örömmel

tanítottalak és megszerettelek benneteket.

Hiányozni fogtok! Nagyon sok szeretettel

kívánok Nektek kitartást, örömökben gazdag, szép,

boldog és sikeres életet!

Sok szeretettel: Prillné Csordás Csilla

5

Az emberré válás szabályai 1. Kapsz egy testet Akár tetszik, akár nem, földi léted egész tartamára ez a

tiéd.

2. Tanulsz Teljes óraszámban látogatod az Élet nevű

szabadegyetemet, ahol mindennap módod nyílik arra,

hogy valami újat tanulj. Talán szereted az így szerzett

ismereteket, talán lényegtelennek vagy ostobaságnak

tartod őket.

3. Nincs balsiker, csak tanulság A fejlődés próba-szerencse folyamat, azaz kísérletezés.

A sikertelen kísérletek éppúgy a folyamat részét

képezik, mint az „eredményesek”.

4. A lecke addig ismétlődik, amíg nem tanulsz

belőle. Ugyanaz a lecke a legkülönbözőbb formákban

kerül eléd, amíg meg nem érted a tanulságot. Miután

felfogtad, továbbléphetsz a kővetkezőhöz.

5. A tanulásnak soha nincs vége

Minden életszakasznak megvannak a maga leckéi,

amelyek várnak rád, ha megéred azt a kort.

6

6. Semmivel sem jobb „ott”, mint „itt” Mire eljutsz „oda”, az „amott” még vonzóbbnak

tetszik.

7. Mások pusztán éned tükörképei Semmit sem szerethetsz vagy gyűlölhetsz valaki

másban, ami ne azt tükrözné vissza, amit magadban

szeretsz vagy gyűlölsz.

8. Rajtad áll, hogy mihez kezdesz az életeddel.

Rendelkezésedre áll minden eszköz és erőforrás. Tőled

függ, hogy használod őket. Tiéd a választás joga.

9. A válaszokat magadban találod

Az élet kérdéseire magadban lelhetsz feleletet. Nincs

más dolgod, mint nézni, hallgatni és bízni.

10. Mindezt úgyis elfelejted.

Chérie Carter-Scott

7

„Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be

az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a

tüdőd levegővel, idd be a napfényt,

köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és

szívvel-lélekkel szoríts mindenkivel kezet.

Döntsd el határozottan, mi a szándékod,

aztán pedig egyenesen törj a cél felé.”

(Hubbard)

8

Válogatás a ballagó diákok írásaiból

Németh Mária 13.D rajza

9

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

12. A osztály

Osztályfőnök: Balogh Judit

Baraté Gábor

Csutorás Ádám

Derekas Bál int

Drótos Máté

Erdélyi Kris tóf

Gerák Ádám

Horváth Richárd

Jakab Máté

Kalmár Patrik

Kiss Ádám

Kocsis Roland

Kondás Mart in

Németh Ádám

Oszterman Ádám

Óvári Balázs

Pongrácz Bence

Póta László

Siskó Kris tóf

Szántó Ádám

Takács Is tván

Tóth Máté

Varga Balá zs

10

Ballagás, emlékkönyv…

Ballagás, emlékkönyv immár hetedszer

életemben. Négy éve úgy gondoltam, hogy nem kérek

több osztályt, azután másképp döntöttem.

Szerencsére így megismertelek Benneteket.

Az eltelt 30 év 200 „saját” és sok száz tanított gyereket

jelent.

Mozgalmas négy év van mögöttünk.

Kilencedikben kicsit megijedtem a sok évismétlő

miatt. Szerencsénkre a problémásabbak hamar

meggondolták magukat, és szakiskolában folytatták

tanulmányaikat.

Hamar kialakultak a kisebb, nagyobb baráti

körök. Úgy gondolom, hogy a sokszor előforduló

ellentétek csak tizenéves butaságokból adódtak.

A diákság életében a maradandó élményt az

iskolán kívüli közös programok színezik ki. A

kétnapos kirándulást csak tizenkettedikben vállaltam

Veletek, de úgy gondolom, az egynaposak is jól

sikerültek. A Csanyik és a Kandó-hetek szintén

színesítették az életünket.

Tanulás szempontjából sajnos két részre lehet

osztani Benneteket. Az egyik - sajnos - nagyon lazán

veszi az iskolai életet. A másik rész tanul.

11

Az érettségivel életetek egyik

leggondtalanabb korszaka lezárul. Aki marad egy évre,

még védve lesz, de aki kilép, majd észreveszi, hogy

odakint ridegebb a világ. Kívánom, hogy viszonylag

könnyen vegyétek az akadályokat.

Remélem, az elmúlt négy év felőlem induló

gondolatai, „dörgedelmei” itt-ott visszacsengenek

majd a fületekben. Minden alkalommal szeretet és

segítés volt bennük. Talán sikerült kialakítanom

Bennetek azt a gondolatot, hogy, őszinteséggel sok

mindent el lehet érni az életben.

Kívánom Nektek, hogy elképzeléseitek

megvalósuljanak, és találjátok meg örömötöket a

családban és a munkában egyaránt.

Az eljövendő években mindig visszavárlak

Benneteket, hogy meséljetek.

„Tedd, amit úgy érzel, tenned kell,

Arra menj, amerre szíved terel,

Hisz időd oly kevés,

Légy hát magad ura, míg élsz!”

(Axl Rose)

Búcsúzom Tőletek!

BJ

(Balogh Judit, a 12.A osztályfőnöke)

12

Póta László 12.A

4 év... Ez a 4 év csak úgy elsuhant mellettünk,

mi csak álltunk és néztük csodálva.

Mintha tegnap lett volna az a legelső nap.

Mindenki megilletődve, csendben ült a teremben.

Hazafelé a buszon ülve megismertem egy srácot, és

amikor beszélgettünk, kiderült, hogy mi új

osztálytársak vagyunk. Na, ezen a mai napig

felnevetek, ha eszembe jut. Manapság már nincs az a

nagy csend az osztályban. Hamar kibontakozott a

társaság, és ma már nem megy a csendben ülés a

teremben, gyorsan bontogattuk a szárnyainkat, és

feszegettük saját, illetve tanáraink határait. Rengeteg

minden történt velünk, és még ennél is több munka áll

e mögött a csodálatos 4 év mögött, amit együtt töltött

az osztály. Emberek jöttek-mentek az osztályban, 35

emberből mára 22-en maradtunk. 4 év...

Ez a 4 év csak úgy elreppent mellettünk

gyorsan és hirtelen, ha pislogtam volna, talán le is

maradok róla, hihetetlen, hogy már vége is.

13

Pongrácz Bence 12.A

4 éve koptatom a padokat a Kandóban és ez

alatt a négy év alatt igaz barátokat, és hatalmas tudást

szereztem. Életem nagy és fontos döntése volt 2011-

ben, hogy ide jöttem. Nem bántam meg ezt a

döntésemet soha. A Kandó számomra már egyet jelent

az örömmel, a nevetéssel és a tudással. Remek tanárok

tanítottak. Igaz, volt úgy, hogy a pokolba kívántam az

egészet, de biztos vagyok benne, egyszer beérik majd a

gyümölcs, és többszörösen megtérül az a munka, amit

ebbe az iskolába és a tanulásba fektettem bele.

Erdélyi Kristóf 12.A

Általános iskolás koromban nagyon vártam a

felvételi eredményemet, mert tudtam, hogy valami új

fog kezdődni. Szerencsére felvettek a Miskolci Kandó

Kálmán Szakközépiskolába, és már vártam az új

tanévet.

Az elején kicsit féltem, mivel teljesen új

környezet volt a számomra ez a hely, mindenhol

idegen emberek, és egy furcsa érzés fogott el: valami

új kezdődött el az életemben. Gyorsan megismertük

egymást, és szinte észbe kapni sem volt időm, máris

14

jöttek a dolgozatok, felelések. Hamar kiderült

számunkra, hogy ki a jó tanuló, és ki az, aki kevésbé

jó. Nagyon jó osztálykirándulásokon és tanulmányi

kiránduláson vettem részt az osztállyal. Több emberrel

is sikerült szoros barátságot kötnöm, szerencsére sokat

segítünk egymásnak, akár a tanulásról vagy a való

életről van szó.

Nagyon jó emlékeim vannak az órán való

puskázásról, amikor egy nehezebb dolgozatot írtunk.

Mindig segítettük a másikat, még akkor is, ha nagy

volt a lebukás esélye. Számomra a legemlékezetesebb

puskázási élmény, amikor a számológép kijelzője alá

nagyon kicsi betűkkel írtuk fel a számolási képletet

ceruzával. Soha nem buktunk le, de igazából nem is

használtuk, csupán a biztonságérzet miatt írtuk fel.

Nagyon jó volt az összes Kandó-hét, amin részt vettem

a többiekkel. Nagyon sok vicces feladatot oldottunk

meg, ami szintén felejthetetlen, és remekül

összekovácsolt minket.

Összességében nagyon emlékezetes volt

számomra az itt eltöltött időszak. Remélem, hogy a

megkötött barátságok sokáig megmaradnak, és hogy

hosszú ideig fogjuk tartani a kapcsolatot egymással.

15

Szántó Ádám 12.A

Egyáltalán nem bántam meg, hogy a Kandóba jöttem.

A négy év alatt egy hihetetlenül jó közösség

kovácsolódott belőlünk. Sosem volt unalmas napunk,

és erről vagy tanáraink, vagy mi tehettünk. Mint más

osztályokban, itt is születettek aranyköpések:

- „Szántó, én felnőtt ember vagyok, ismerem a

határaimat.”

- „Minek ennyi évszám? Miért nem történhetett

minden tegnap?”

- „Lendületbe jöttem” - és még sok más…

Németh Ádám 12.A

Már az első nap is úgy kezdődött, hogy nem

tudtam, melyik osztályba is járok, de aztán egy kisebb

adminisztráció után a probléma megoldódott.

Kedves emlékek kötnek az osztály-

kirándulásokhoz, a csanyiki sportnaphoz, és olykor a

Kandó-hét is szórakoztató volt. A jó hangulat az év

minden napján garantált volt, mértéktelen

butaságokkal szórakoztattuk egymást hétfőtől

péntekig. Időnként azért bonyolult volt a „túlélés”, de

hát semmi sem mehet olyan zökkenőmentesen.

16

A problémák nagy részét tanári segítséggel - vagy

éppen anélkül - rövid időn belül megoldottuk.

Amíg itt voltunk, kamasz gyerekből már-már

felnőtté lettünk, és úgy érzem, kellőképpen

felkészültünk a „nagy betűs életre”, és ebben a

felkészülésben az iskolának is szerepe volt.

Drótos Máté 12.A

Én három éve jöttem ebbe a suliba, az elején

nehézkesen indult, de miután megismerkedtem a

többiekkel, jól éreztem magam.

Mindenki segítőkész és barátságos volt

velem, és miután teltek az évek, már megbántam, hogy

nem ebben az iskolában kezdtem a 9. osztályt. A

Kandó-héten és a csanyiki sportnapokon is nagyon jól

éreztem magam, ahol jól szervezett programok voltak.

Ahogy az érettségihez közeledünk, már szinte

bánom, hogy így eltel ez az idő, mert nagyon jól

éreztem magam szinte minden nap ebben az

osztályban.

17

Horváth Richárd 12.A

Mikor elkezdtem a Kandóba járni, eleinte

nem tetszett ez az iskola. De ahogy telt az idő, egyre

jobban megszerettem az évről évre növekvő

óraszámok ellenére. A sok tanulás mellett jut idő a

szórakozásra is, mint például a Kandó-héten, vagy a

csanyiki sportnapon minden tanév utolsó napján, aztán

az osztálykirándulásokon és a 24 órás focin. Az összes

program közül a kedvencem a 24 órás foci, ami

fárasztónak tűnhet, de ha valaki szeret focizni, annak

ez nem jelent akadályt. A szakma könnyen

megszerethető, ezért is döntöttem úgy, hogy 5. éven is

itt szeretnék tanulni. Remélem, az az év is hasonlóan

fog eltelni.

Derekas Bálint 12.A

A Kandó az elején még nem tetszett, de azóta

változott a véleményem, ugyanis szeretek ide járni.

Mindig volt sok jó program, többek közt a Kandó-hét,

a csanyiki sportnap a tanévek végén, az

osztálykirándulások. Idén Bükkszentkereszten volt az

osztálykirándulás, nagyon jól sikerült. Összességében

jól telt ez a négy év, remélem, az ötödév is ilyen jól

érzem majd magam.

18

Gerák Ádám 12.C

Reggelente nem az jár a fejemben, hogy már

megint ez a fránya iskola, hanem jókedvvel jövök

mindig. Sok programot szerveznek a kedvünkért.

Tanáraink próbálják a legjobbat kihozni belőlünk, amit

nem mindig hagyunk. Az első évek nehezebbek

voltak, de ahogy az osztály összeszokott, úgy egyre

könnyebb lett minden. Négy év alatt sok jó és rossz

történt, de utólag mindig jó emlékeink lesznek róla.

19

Németh Mária 13.D rajza

20

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

12. b osztály

Osztályfőnök: Deményi Norbert

Bajusz Roland

Boganics Gergő

Dékány Nándor

Dienes Márk

Fekete Szabolcs

Galajda Gábor

Kalló Szabolcs

Kiss Attila

Kocsis Balázs

Kovács Péter

Kovács Sándor

Lajhó Márk

Lovász Patrik

Moszkál Ádám

Ötvös Balázs

Porubán Márk

Rajcsányi Adrián

Tóth Bálint

Tóth István

Varga Gergő

21

Papó és a B-Boys

2011 az alakulás éve

24 főből már csak húszan vannak képbe.

Flúgos fiúcsapat, klasszikus felállás

Együtt díjat nyerni majd' hogy nincs kilátás.

A dallamvilág LIGHT négy hangterjedelmű

Az előadás „profi”, de mondjuk inkább korhű!

A zaj, mint zenestílus, pont őrájuk szabott

Egy hangszer hiányzik csak, legyen neve: fagott.

Tubásunk, bőgősünk virtuóz játéka

A slágerlisták élére felkerült már néha.

Az izmos vokálhangok karcolják az eget

A fals hang-harmóniák elűzik a telet.

Tánckarunk is híres, vagy még inkább hírhedt

Papó tanította, ha rászakadt az ihlet.

4/4-és lépés, ez most fogós kérdés

Együtt csetlik-botlik, mind a 20 fő 4.b-s.

22

A tuc-tuc ütem, úgymond a B-Boys lételeme

Kezes-lábas ritmus, a terem remeg bele.

Ordítás, hangorkán, s ha Papó jön egy nagy SZÜN

Zabolátlan banda, jár még ennyi EKSÜN.

Jó csapat a B-Boys, büszke is rá Papó,

A próbahangulatban ennyi elég: HAHÓ!

S folyik gördülékeny tovább a dalírás

A végcél lett a fontos, nincsen sírás-rívás.

S meglett az eredmény, megkapták a Grammyt

Kék kis könyv formában, megért négy év ennyit.

A zenetörténelem lapján ékes gyöngyszem maradt

PAPÓ és a B-BOYS

A FELEDHETETLEN CSAPAT.

Deményi Norbert

osztályfőnök

23

Bajusz Roland: A 12.B osztály

A Kandóban eltöltött 4 év úgy elrepült,

ahogyan senki nem gondolta volna. Mi történt ez alatt

a 4 év alatt? Időrendi sorrendben nehéz lenne

felsorolni. Az események sokasága mára már

egybefolyt.

Volt beiratkozás az iskolába, az első

tanévnyitó, találkozás az osztálytársakkal, na meg az

osztályfőnökünkkel. Aztán a tanárainkkal. Volt

elsősök avatása, volt műveltségi vetélkedő, volt

Kandó-hét és bál a ferencis lányokkal. Voltak

kirándulások, csanyiki sportnapok, őszi, téli, tavaszi és

nyári szünetek… És ezek között a tanítási napok…

Osztályfőnökünk Deményi Norbert tanár úr, ő

a „Papó”. A legjobb osztályfőnököt kaptuk meg. Ő írt

nekünk dalszöveget, és a róla készült gyurmaszoborral

1. helyen végeztünk az egyik Kandó-héten. Sok

bohókás dologban benne volt. Emlékszem, amikor

először voltam a beiratkozáson, reménykedtem, hogy ő

lesz az osztályfőnököm. És így is lett. Csak azt

sajnálom, hogy kevés testnevelés óránk volt. Nem volt

olyan tesióra, hogy ne nevettünk volna. Kivételt

képeztek azok az órák, amikor a „jó magaviseletünk

miatt” keményen végig kellett dolgozni a tesiórákat.

24

Osztályfőnökünk mindig mellettünk állt,

mindenben segített bennünket. Remélem, sok

osztálytalálkozón ott lesz majd velünk.

Tóth Bálint: A kirándulások

Az első osztálykirándulás, amin részt vettem,

10. osztályban volt. Ekkor a miskolctapolcai

barlangfürdőbe mentünk. Az iskola előtt találkoztunk,

innen indultunk a fürdőbe. Már a közös séta is nagyon

jó volt. A fürdőben nagyon jól éreztük magunkat.

Vittünk magunkkal labdákat, és azokkal játszottunk.

Fürödtünk, beszélgettünk, sokat nevetgéltünk, és

persze hatalmasra kerekedett szemekkel bámultuk a

csinosabbnál csinosabb lányokat. A nap végére

elfáradtunk, este alig vártuk, hogy hazaérjünk, és

otthon beessünk az ágyba.

A 12. osztályban Debrecenbe mentünk az

Aquaparkba. Vonattal utaztunk, hamar odaértünk.

Először megcsodáltuk az egyetemet, ami Közép-

Európa egyik legszebb egyeteme. Mi is sokat

gyönyörködtünk az épületben és az egyetem előtti

parkban, szökőkútban és szobrokban. Ezután indultunk

az Aquaparkba. Hát, ott fantasztikus volt!

Csúszdáztunk, versenyeztünk, ugráltunk a vízbe,

25

szóval élveztük a vizet, a napsütést, és – természetesen

– ott is órákig bámultuk a gyönyörű debreceni

lányokat.

Hazafelé a vonaton többen aludtak. Szerintem

a szépséges sellőlányokról álmodták édes álmaikat…

Dienes Márk: A csanyiki sportnap

Iskolánkban hagyomány, hogy minden évben

megrendezik a Csanyikban a sportnapot. Ezeken a

sportnapokon a diákok szívesen vesznek részt.

Különböző versenyszámok vannak: focibajnokság,

akadályverseny és főzőverseny.

9. osztályban a csanyiki sportnapon éppen

rossz idő volt, esett az eső. Ettől függetlenül a sportnap

nem maradt el. A legnehezebb feladat a főzés volt,

hiszen a fák nedvesek voltak, így nehezen lehetett

tüzet gyújtani. Sebaj! Reggel, indulás előtt

felszereltem a motoromra a bográcsállványt, amit

útközben kétszer elhagytam. Szerencsére észrevettem,

és kivittem a Csanyikba. Ott a nedves fákat nem tudtuk

meggyújtani, ezért denaturált szeszt öntöttünk a fákra.

Ám az 1-2 méteres lángokon nem lehetett hagymát

pirítani. Az egyik osztálytársunk önzetlenül

felajánlotta a száraz tornafelszerelését, amivel tüzet

tudtunk gyújtani. Sőt! Még a paprikás krumplit is meg

26

tudtuk rajta főzni, bár az illata nem olyan volt, mint

amit már megszoktunk. Ebből az ételből vittünk

kóstolót szeretett tanárainknak is.

11. osztályban már profi módon raktunk tüzet,

és olyan férfias gulyáslevest készítettünk 6 kg húsból,

hogy még az is megnyalta a tíz ujját, aki csak az illatát

érezte.

Azt hiszem, valamennyiünkben kedves

emlékként élnek a csanyiki események.

Galajda Gábor: Színházlátogatás

Emlékeim a 12.B-ről:

- 1 héten át tartó kollektív büntetés,

- a csanyiki sportnapon főzött babgulyás,

- a kirándulások,

- a szünetekben történt csínytevések,

- 4 év alatt remek közösség lettünk.

A felsorolt emlékeken kívül kellemes élményként

maradtak meg bennem a színházlátogatások is.

Általában késő délután vagy este mentünk

színházba közösen az osztállyal.

27

Az előadásokra mindig mindenki szépen

felöltözött úgy, ahogyan illik. Sok érdekes és jó műsort

megnéztünk. Voltak olyan előadások, amelyeken

elgondolkodtunk, neveltek, tanítottak bennünket.

Voltak olyanok is, amelyeken jókat nevettünk,

remekül szórakoztunk.

Az osztályból sokan a kandós évek alatt szerették

meg a színházat. A színházi előadások végén általában

állva tapsoltuk meg a színészeket, majd az

osztályfőnökünk vezetésével kivonultunk a színházból.

„Egy rossz osztály voltunk az első évben,

Egy osztály, akiben kevesen hittek.

Negyedik év végére már sokan tudták:

Ez egy nagyon remek osztály.”

28

Varga Gergő: A szalagavató

12. osztályban megtudtuk, hogy decemberben

lesz a szalagavatónk. Akkor örültünk, de később már

nem annyira. Az előkészület a szalag kiválasztásával

volt kapcsolatos. Több ötlet merült fel az osztályban a

szalagot illetően, míg végül sikerült megegyeznünk

mindenki megelégedésére. Amikor készen lettek a

szalagok, megszemlélte sok szem, megsimogatta sok

kéz. Szépek voltak.

Ezután kezdődött a műsorra való készülődés,

amit Prillné Csordás Csilla tanárnő szervezett. Először

az iskolánk épületében folytak a próbák, majd a

Ferenczi Szakközépiskolában. Sokszor elbambultunk,

ami miatt a szervező tanárok és az osztályfőnökök

idegeskedtek a legtöbbet. Végre – sok próba után –

készen lett a műsor.

A szalagavató napján mindenki nagyon izgult.

Hogy fog sikerülni? Fog-e tetszeni a szüleinknek és a

tanárainknak? Nem fogjuk elrontani? A műsor nagyon

jól sikerült, és a végén örömmel fogadtuk a

gratulációkat. De legjobban a karunkon ékeskedő

szalagnak örültünk.

Túl vagyunk a 12. évfolyam egyik fő

rendezvényén, és lassan már a ballagásra és az

érettségi vizsgákra készülünk…

29

Lovász Patrik, Moszkál Ádám, Kovács Péter 12.B

A Kandó-hét

Emlékszem, hogy az első Kandó-héten még

minden osztálytársam szívesen vállalkozott a

feladatokra. Ahogy haladtunk előre, évről évre lankadt

a lelkesedés, egyre kevesebben jelentkeztek a

programokra. Én azok közé tartoztam, aki minden

évben lelkesen kivette a részét a versenyfeladatokból.

Többször sikerült jó eredményt elérnem.

A legemlékezetesebb az osztályfőnökünkről

készült mellszobor volt, amivel az 1. helyet szereztük

meg. A Kandó-hét mindig remek alkalom volt arra,

hogy jobban megismerjük egymást. Néha bátortalanul

kezdtünk el egy-egy feladatot, amit később jól

megoldottunk. Osztályfőnökünk a Kandó-hét elején

közölte velünk, hogy nem feltétlenül kell

megnyernünk a versenyt, de sehol ne szerezzünk 0

pontot. Ez azt jelentette, hogy azon a versenyszámon

senki nem indult.

Mindig jól éreztük magunkat, bár soha nem

lettünk 1. helyezettek. Az volt a jó, hogy sok időt

töltöttünk együtt, jobban megismertük egymást. és

„Papót”. Remek osztályfőnök, nagyon megértő,

segítőkész, minden „poénban benne van”, és mindig a

javunkat akarja.

30

A Kandó-hét utolsó napján este volt a

Ferenczi-Kandó bál. Ez minden fiúnak emlékezetes

marad. Szép lányokkal ismerkedtünk meg, táncoltunk,

vidámkodtunk. A sok iskolai rendezvény közül talán a

legemlékezetesebb a Kandó-hét volt.

Fekete Szabolcs 12.B

Penge eszperente menete

Eme remek, eszes, termetes embernek -

nekem – ment bele fejembe e versnek menete. Ez

feledhetetlen lesz neked.

Nem kellett eszesnek lennem, de megtettem.

Ezen sem nevettem. Rettenetes emberek nevetnek,

kellemetes emberek szeretnek, mert ez egy becses

remek. Egyesek megremegnek: ez emberes vers lett.

Negyedek esztendeje tett emberesre, melyen nem

rettenek meg. Elvek nem tettek esztelen embernek,

eszem nem veszett el. Eleven emberek mellettem,

ezeknek esze nem repdes, nem kecses, nem fergeteges.

Tettek rengetege nem ereszt egy helyen sem.

Ember lettem, mely nem keres eleget, este

elmegy ezerrel, de nem eretnek. Remek mese lett ez,

melynek eredete Fekete Levente helyett Fekete

Szabolcs.

31

Kiss Attila: A tanóráink

Fizikaórai poénok jók voltak,

mint mókusnak az erdőtűz,

Egy szabály volt nekünk:

,,A bünti órákról el ne tűzz!"

Párszor beleestünk ebbe a csapdába,

mint kecske a késbe,

Nagy baj volt, ha fizikaórára nem pontosan érkeztünk,

hanem késve.

Ha késve érkeztünk, jött a jól megszokott felelés,

Egy rossz válasz, és a jeggyel megtörtént a felezés.

Az osztály segítsége újabb felelést jelentett,

Ez bennünk néha egy kis félelmet teremtett.

Ott voltak a magyarórák, a sok jó bibliai történet,

Ismeri őket az egész osztály, mint a Hupikék törpéket.

Elektroórán megtanultuk, mi az a földelt emitter,

S.P.-nek egy kikötése volt:

,,A felszereléseket a laborból ne vidd el”.

Papótól megtanultuk,

hogy kell bánni a gyűrűvel meg a lóval,

Nekünk köszönhetően épült a suli udvarán egy hófal,

32

Amit a tanulók az autóikkal direkt leromboltak,

Abba, hogy mit tesznek, bele sem gondoltak.

Voltak rajzóráink is, meg a jó adatbázis-kezelés,

A szeretnivaló a következő órai anyagból a felelés.

Informatika órán egy jó programozás,

amit senki se értett,

Órán mindenki tudta, dolgozatkor senki,

erre mindenki ráébredt.

Elektro gyakorlati órán mindig Zámbó Jimmy szólt,

Akkor is bömböltettük, ha tanárnő már ránk szólt.

Szerette ő is, hisz ugyanúgy hallgatta velünk,

Mondta is mindig, mi lesz vele jövőre,

ha már mi nem leszünk.

Angolórán a befejezett múlt, meg a folyamatos jelen,

Ott volt mindenkinek a füzetében ugyanazon a helyen.

Volt, hogy párszor bejött hozzánk egy darázs is tanulni

De mi nem engedtük a termünkben lazulni.

A heti tíz matekóra minden pénzt megért,

Mindent megteszünk majd a kettes érettségi jegyért.

Részemről ennyi ez a vers az emlékkönyvbe,

Remélem, aki elolvassa, nem kerül be a mérési

jegyzőkönyvbe.

33

34

Informatika szakmacsoport

12. c osztály

Osztályfőnök: Waldhauser Marianna

Bacskai Bálint

Berta Dénes Bence

Bodnár István

Businszki Gergely

Csengeri Kornél

Daskó János

Doinka Dalma

Dőry Barbara

Drótos Ádám

Gajdos Dénes

Geletóczky Vivien

Kárpáthy Zoltán

Kéri Adrienn

Kiss Arián

Klein Péter

Kolozsvári Gábor

Kristóf Ágnes

Miklósi László

Mikola György

Nyiri Tamás

Pajtók Marcell

Porubán Máté

Ruszinkó Beáta

Szappanos Dániel

Szegvári István

Varga Szabolcs

35

Búcsúzom Tőletek, 12.C osztály

Immáron megint búcsúzni kényszerülök egy

osztálytól. A negyedik osztályom voltatok. A 20 éves

pályafutásom alatt csupán egy-két év volt, amit osztály

nélkül töltöttem el ebben az iskolában. De minden

osztály más, és mindegyik kedves a szívemnek. Így

vagyok veletek is.

Remélem, szívesen fogtok visszagondolni a

középiskolai éveitekre, a sok programra: kirándulásra,

Kandó-hétre, 24 órás focira, műveltségi vetélkedőkre,

versenyekre, csanyiki sportnapokra, szalagavatóra. Az

ember életében az egyik legszebb korszak ez, amikor

gyerekből felnőtté válik. Ezt élhettétek át együtt ebben

az osztályban. Persze voltak hullámvölgyek és csúcsok

ebben a folyamatban. Sokat változtatok a négy év alatt,

külsőleg is és belsőleg is. Felnőttek lettetek, mindenről

van határozott véleményetek. Ezt többnyire

hangoztattátok is.

Sokan érkeztek és mentek el az osztályból a

négy év alatt. Aki megállta a helyét, az most olvashatja

ezeket a sorokat.

36

Mindig szeretettel fogok rátok

visszagondolni. Kívánom, hogy a „nagybetűs” életben

megálljátok a helyeteket.

Végezetül sok sikert kívánok nektek az első

nagy megmérettetéshez, az érettségi vizsgához.

Remélem, hogy június végén együtt örülhetünk a

bizonyítványotoknak!

Ezekkel a gondolatokkal és egy idézettel

szeretnék búcsút venni Tőletek:

„Minden nap megszűnik valami,

Amiért az ember szomorkodik,

De mindig születik valami új,

Amiért érdemes élni és küzdeni.”

(Herakleitosz)

Viszontlátásra!

Waldhauser Marianna a 12.C osztályfőnöke

37

Mikola György 12.C

2011 szeptemberében léptem be a Kandó falai

közé – már ez felért egy élménnyel. Az első

hónapokban sok emberrel megismerkedtem, akikkel a

mai napig jó kapcsolatot tartok.

Az első kiránduláson az Avasi kilátóhoz

mentünk el. Teltek-múltak a hetek, hónapok, és egyre

jobban kezdett körvonalazódni, hogy miért is a

Kandóba jöttem. Az első Kandó-hét feledhetetlen volt,

mivel kilencedikesként majdnem sikerült elcsípnünk

egy dobogós helyezést, és osztályfőnök büszke volt

ránk. A Kandó-hét lezárása a bál volt, ahol nagyon jól

éreztem magam, és ahol újabb embereket ismertem

meg. Az iskolai év utolsó napját a Csanyikban

töltöttük el, ahová az egész iskola kivonult. Egy olyan

sportrendezvényen vettünk részt, amit nagyon vártunk.

Az időjárás azonban közbeszólt, ugyanis nagy vihar és

záporeső támadt közben. Amikor tizenegyedikesek

lettünk, akkor viszont nagyon jól sikerült a sportnap,

ugyanis 3. helyezést értünk el a fociban, ami nagyon

nagy élmény számomra, mert olyan emberekkel

fociztam, akikkel jól éreztem magam. A legjobb

osztálykirándulásunk akkor volt, amikor Debrecenbe

mentünk az Aquaparkba - ez feledhetetlen volt.

38

Eljött az utolsó, és egyben mindent eldöntő

év, amit nagyon vártam, hiszen a saját sorsomról

dönthetek, olyasmiről, ami az egész életemet

meghatározza. Nem bántam meg, hogy a Kandóba

jöttem. Sok mindent köszönhetek az iskolának.

Varga Szabolcs 12.C

Sok emlékem van a Kandóról, de nem tűnt

négy évnek ez az idő. Nagyon hamar eltelt, szinte fel

sem tűnt az idő múlása, de szerencsére a szép emlékek

megmaradnak.

Mikor nyolcadikos diák voltam, még nem

sejtettem, hogy kandós diák leszek, a szüleim hatására

kerültem ide. Úgy gondolták, hogyha a bátyámnak

bevált, biztosan nekem is tetszeni fog.

Sok időbe telt, mire ráeszméltem, hogy ez

már nem az általános iskola, itt fegyelmezettebbnek

kell lenni. Voltak gyerekes játékainak, mint például a

„kicsi a rakás, csináljunk nagyot”, aminek a végén a

mentők is meglátogattak minket. Ez volt számomra a

fordulópont. A további tanévekben próbáltam a

tanulásra koncentrálni. Én személy szerint szinte

mindenkivel szót tudtam érteni, de szerettük mindig

megtréfálni egymást. Hogy hogy került például Klein

szendvicsébe egy tégla? Ki tudja?

39

Elérkezett a negyedik év. A szalagavató

ünnepségünkre sokat készültünk, és meg is lett a sok

befektetett energia eredménye. Az első részben egy

ünnepi műsor, a másodikban egy diákszínpadi műsor

volt, ahol az egész évfolyam szerepelt. Voltak

szavalatok, éneklések, komolyság és bohóckodás

egyaránt. A közönség szerint jó volt az egész és

ügyesek voltunk. Ezt Prillné Csordás Csilla tanárnőnek

és Szabolcsné Oláh Tünde tanárnőnek köszönhetjük,

hogy felkészítettek bennünket.

Mikor megkaptam a szalagot, és megláttam

rajta az írást, akkor tudatosult bennem igazán, hogy

lassacskán eltelt a négy év. Előttünk áll még a ballagás

és az érettségi, és még addig biztosan szerzek szép

emlékeket…

Kolozsvári Gábor 12.C

A Kandóban töltött négy évem alatt nagyon

sok élményben volt részem. Úgy kerültem ide, hogy

nagyon sok mindenkit ismertem, hiszen ugyanabból az

általános iskolai osztályból többen is érkeztünk. Így a

beilleszkedéssel nem volt gondom.

Mindig is jó tanuló voltam, így a tanáraimmal

sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Az élet sohasem

volt unalmas a suliban: a sok verseny, a Kandó-hét, bál

és sportnap miatt.

40

Az osztálykirándulások közül eszembe jut

egy történet, amikor Budapesten voltunk. Indulás előtt

még mindenki elmehetett nézelődni, vásárolni. Mikola

Gyuri jól be is vásárolt magának a hazafelé útra. Rám

és Gergőre bízta a szendvicseit egy rövid időre. Jó

ötletünk támadt: az otthonról hozott és megmaradt

szendvicsünket észrevétlenül becsomagoltuk a Burger

King papírjába. Hazafelé azt lestük, mit szól majd

hozzá Gyuri. Alig bírtuk ki, hogy ne nevessünk, és

hogy belekezdjen az evésbe. Az az arc, amit Mikola

vágott, mikor kicsomagolta a „hamburgerét”, az

leírhatatlan volt. Tudom, diákcsíny, de együtt

nevettünk az egészen.

Remélem, lesz még részünk közös

élményekben, és az ötödév is hasonlóan jól fog eltelni.

Csengeri Kornél 12. C

Nyolcadik osztály elején eldöntöttem, hogy a

Kandóba fogok járni. Elhatározásomat sok minden

befolyásolta. Segítséget kaptam az unokatestvéremtől,

aki szintén a Kandóba járt.

A nyílt nap alkalmával sok kérdésemre

kaptam választ. Utólag visszatekintve: jól döntöttem.

Első nap nagyon féltem, hiszen új

környezetbe kerültem. Az új osztálytársakkal

41

szerencsére könnyen ment a barátkozás. Az osztály

befogadott. Az évek során annyi új élményt éltem át,

amit sosem fogok el felejteni. Egyetlen rossz

élményem tesiórán volt, amikor a korláton bukfencet

kellett csinálni. Előtte még nem találkoztam ezzel a

szerrel, igen nagy aggodalommal töltött el. De 10.-ben

és 11.-ben már sikerült legyőzni önmagamat, így már

könnyen teljesítettem a korlátgyakorlatot. A minket

tanító tanárokban pozitívan csalódtam. A

testnevelésórák Nagy Tibor tanár úrral fantasztikusak

voltak, a rugalmassága, a humora mind hozzájárultak a

jó órákhoz. Bár 9.-ben még voltak gondok, de hamar

összhangba kerültünk. Tizenegyedikben sikerült

teljesíteni az infóérettségit.

Sajnos gyorsan elment ez a négy év. Boldog

időszakot töltöttem a Kandóban, bátran ajánlom

másnak is az iskolát.

42

Businszki Gergely 12.C

A napjaink nagyobb része azzal telt el, hogy

egymást ugrattuk, de hála az égnek, a társaság vevő

volt rá, és tudtunk egymással nevetni. Amennyire

kellett, mindig komolyan vettük a tanulást. Így vagy

úgy, de megoldottuk, hogy jó jegyeket kapjunk.

Majdnem minden tanárral megtaláltuk a közös hangot.

A negyedik évünk volt a legnormálisabb. A

szalagavatóra hetekig próbáltunk, de az eredménye is

meglett. Millió dicséretet kaptunk. Hátra van még a

ballagás és az érettségi, amitől nem tartok, számomra

gyerekjáték lesz.

Miklósi László 12.C

A középiskolában rádöbbentem, hogy itt

minden teljesen másképp megy, mint általánosban. A

tanárok másképp viszonyulnak a diákokhoz.

Kilencedikes osztálykirándulásunkon az Avasi

kilátóhoz mentünk. A következő évben Debrecenben

voltunk az Aquaparkban, és meglátogatgattuk a

Debreceni Egyetemet is. Aztán Nyíregyházán voltunk

osztálykiránduláson a skanzenben és az Aquaparkban.

Utolsó évben a Diósgyőri várat látogattuk meg.

43

Kristóf Ágnes 12.C

Elsőben félve léptem be az ajtón, nem tudtam,

mi fog rám várni. Vajon milyenek lehetnek az új

osztálytársaim és a tanáraim?

Szerencsés helyzetben voltam, hiszen pár

általános iskolás osztálytársam is bekerült az új

osztályomban. Az első nap könnyen ment és gyorsan

elszaladt, új arcok és nevek tömkelege keringett a

fejemben. Mikor az osztályfőnökömet megismertem,

az első, ami az eszembe jutott, hogy hasonlít

anyukámra, persze titkon reméltem, hogy belső

tulajdonságai közül az anyai szigort nem fogom

tapasztalni. Boldogan nyugtáztam a nap végére, hogy

erős és összetartó osztályba csöppentem.

Teltek a napok, hónapok és elérkezett a

gólyabál. Teljesen rákészültem, szép ruha, ékszerek,

hiszen sosem voltam még ehhez hasonló eseményen.

Ezután eseménytelen napok következtek, majd

eljutottunk a Kandó-héthez. Az osztály beleadott

mindent a teljesítés érdekében, így ennek is meglett a

jutalma. Ahogy teltek az évek, úgy kötődtek szorosabb

barátságok és felejthetetlen pillanatok. Végül

elérkeztünk az utolsó évünkhöz, a tizenkettedikhez. Én

személy szerint úgy vágtam neki, hogy most igenis

tanulnom kell, hiszen lassan érettségi. Az összes tanár

44

azt mondogatta: „Tanuljatok sokat, többet, mint eddig,

hiszen sok múlik ezen!”

Eljutottunk a szalagavató próbáihoz.

Keményen dolgoztunk, hogy minden tökéletesen

menjen, Prillné Csordás Csilla tanárnő igazán kihozott

belőlünk mindent a cél érdekében: szövegtanulás,

próba egymás hegyén-hátán. Mi az osztállyal

egyenruhán gondolkoztunk, amiből végül egy

csodálatos ing és szoknya született minden lánynak, a

fiúknak pedig egy-egy nyakkendő, mindez

természetesen ugyanolyan színben, ami nálunk a

világoskék volt. A szalagavató 2014. december 13-án

volt, amit sikernapnak is elkönyvelhetünk, hisz az

előadás jól sikerült, és mindenhonnan pozitív

visszajelzések jöttek. Mindenki kitett magáért, tanárnő

meg is dicsért minket.

Most újra éljük mindennapjainkat, újra a

tanulás az első, és a cél az eredményes érettségi.

Ruszinkó Beáta 12. C

2011. szeptember 1-jén, amikor elsőnek

beléptem az új osztályomba, még nem sok mindenkit

ismertem. Ahogy teltek a napok, hetek, hónapok,

egyre jobban szerettem ide járni.

45

A tanárok és a barátaim kedvesek. Gyorsan

teltek a napok. Sok barátság alakult, és a szerelmes

párokból sem volt hiány. Minden év utolsó napját a

Csanyikban töltöttük a sportnapon. Itt általában a

lányok főztek, a fiúk pedig fociztak, és különböző

ügyességi feladatokban vettek részt. A

legemlékezetesebb esemény a szalagavató volt.

Rengeteget próbáltunk rá, amelyek néha viccesek és

néha komolyak voltak. Már nagyon vártam, hogy

megkapjam a szalagom.

Klein Péter 12.C

Emlékszem, mikor a nyílt napon először

léptem be a Kandóba nyolcadikosként. Valami akkor

megfogott, és eljöttem a következő nyílt napra is.

Ekkor határoztam el, hogy itt a helyem.

46

Beléptem a terembe, sok új arc, szinte

mindenkinek idegen volt a másik. Leültem az egyik

gyerek mellé. Ahogy teltek a hetek, úgy oldódtak fel

az emberek, és kötődtek a barátságok. Az első

osztálykiránduláson csak sétáltunk a városban.

Felmentünk az Avasi kilátóhoz, majd fagyiztunk

egyet. Az első éven még jó volt a gólyaavatás is.

Mindenki tartott a feladatoktól. Februárban jött a

Kandó-hét, ami ismét új volt számunkra. Ami még

nagyon tetszett, az az utolsó nap, a csanyiki sportnap.

Ami lényeges, az a mostani utolsó évünk. Eljutottunk a

szalagavatóhoz, ballagáshoz, érettségihez. Ez az év a

legrövidebb és egyben a legmozgalmasabb. Április 30-

ig tart számunkra az iskola, ezen a napon van a

ballagás.

Szappanos Dániel 12.C

Tesióráinkon elég szép baleseteink voltak,

például Pajtók kilencedikben eltörte a karját.

Osztályfőnöknek elég sok munkát csináltunk. Eléggé

szerencsések voltunk, hogy ilyen jó osztályfőnököt

kaptunk, és viszonylag jó tanárokat. A szünetekben hol

X-boxoztunk, hol laptopoztunk. Jó volt ez a 4 év, elég

hamar eltelt.

47

Drótos Ádám 12.C

Egy szeptemberi szép délelőtt volt, amikor

első nap mentem isibe, azaz a Kandóba. Az első pár

hét ismerkedéssel telt, majd kialakultak különböző

baráti csoportok. Az első év egészen jól telt pl.

krétadobálással, amiből csaták születtek. A

tizenkettedik év az, amire azt mondom, hogy a

legjobb. Az érettségi az, amit nem várok.

Kárpáthy Zoltán 12.C

A kandós éveim a 10. osztállyal kezdődtek,

mivel előtte az Andrássy Gyula Szakközépiskolába

jártam. Mikor először beléptem az új osztályba,

meglepődtem, hogy több a „kocka”, mint az előző

osztályomban. Sok idő kellett, mire megszoktam őket.

Furcsa, mert először nem is a fiúkkal, inkább a

lányokkal haverkodtam össze, akik segítettek nekem

megszokni az iskolát, segítettek, hogy mikor melyik

tanteremben vannak megtartva az órák. Eljött az

osztálykirándulás, ahova eleinte nem akartam elmenni,

de végül nagyon jól szórakoztam az osztály-

társaimmal. Jókat nevettem velük és rajtuk is. Most

pedig készülünk az érettségire...

48

Dőry Barbara 12.C

A Kandó kapuin belépve még nem sejtettem

semmit. Nem gondoltam, hogy felvesznek ebbe az

iskolába. Borzasztóan izgultam, de éppen Kandó-hét

volt, amikor ide érkeztem, és így könnyebb volt a

beilleszkedés is. Egy kis idő elteltével

megismerkedtem az egyik osztálytársammal, és ezt

együtt járás követte. Amire igazán nem számítottam,

az a zene. Nem akármilyen énektanárral találkoztam,

akinek végül a kibontakozásomat köszönhettem. Nem

csak a színpadon, hanem az életben is nagy

segítségemre volt: Tünde néni. Az idő elteltével

tanultam is egy kicsit, de azért nem vittem túlzásba.

Szigorú szabályok vannak a Kandóban, de nem

választottam volna másik helyet akkor sem, mert az

élményekben gazdag időszakokról tudnék mit mesélni.

Ha az öcséim is itt folytatják majd a tanulmányaikat,

remélem, ugyanolyan élményeket szereznek, mint én.

Geletóczky Vivien 12.C

Amikor először beléptem az osztályba,

komolynak tűntek az osztálytársaim, de kiderült, hogy

egyáltalán nem azok.

Sokan kiestek tőlünk, sok baj volt velünk,

például kilencedikben „kicsi a rakás” játék közben

49

eltört az egyik osztálytársunk bordája. Tizedikben is

folytattuk a csínyeket: volt nálam egy paprika spray,

amit kifújt az egyik osztálytársam, és erre az egész

osztály könnyezve szaladt ki. A Kandó-hetekről az

óriás pogácsa készítése jut eszembe, ami sajnos

ehetetlen lett. Szép emlék maradt a tantermünk

felújítása és a tanterem-szépségverseny megnyerése is.

A szalagavatón egységesen öltözött fel az osztályunk.

Szépek voltunk együtt, és büszkén viseltük a

szalagunkat.

Most nagy erőkkel készülünk az érettségire,

ami remélem, mindenkinek sikerülni fog.

Gajdos Dénes 12.C

Mikor 2011. szeptember 1-jén beléptem a

203-as terembe, egyből ismerősöket kerestem, és

megláttam egy szirmait, Daskó Jánost. Pont mellette

helyet is foglaltam.

Az első héten megismerkedtem Doinka

Dalmával, Mikola Györggyel, Klein Petivel és

Szabikával. Az első osztálykiránduláson felmentünk az

Avasi kilátóba, ahol útközben megismerkedtem a

többiekkel is. Majd jöttek az első felelések. Matekórán

kihívott felelni szeretett osztályfőnököm, Waldhauser

Marianna. Befejeztem a felelést, és azt mondta, hogy

50

ez „csak” 4-es. Számomra ez a 4-es is nagy boldogság

volt, mert kb. általános 6.-ban kaptam utoljára ilyen

jegyet matekból. 10.-ben elmentünk Debrecenbe az

Aquaparkba, ahol nekem megtetszett egy lány, Vivien.

Szerencsére a Kandó-héten és a műveltségi vetélkedők

alatt sikerült egyre közelebb kerülnünk. Egy gyakorlati

csoportba osztottak be minket, ahol Kovács Lajos

tanár úr (Drótos szerint Lajos bácsi) sok jó dologra

megtanított bennünket, és viccesen teltek az órák. Év

végén a Csanyikban voltunk. Osztályfőnökünk előtte

azt mondta, hogy keressünk jó helyet, és reggel időben

menjünk ki. Úgy gondoltuk, meglepjük, és kint

sátraztunk.

Nagyon sokat nevettünk együtt és egymáson,

de feledhetetlen évek teltek el a Kandóban.

Kéri Adrienn 12.C

Első napon az iskolában sok élményben

részesültem, mindenki nagyon szimpatikus volt elsőre,

hamar beilleszkedtem, bár én később jöttem ebbe az

iskolába.

A hátsó padban lévők nagyon jókedvűek

voltak, mert gáz sprayt fújkáltak a levegőbe, ami

nagyon kellemetlen volt mindenki számára. Első

osztálykirándulásom az osztályommal Debrecenben

volt az Aquaparkban, ahol nagyon jól éreztem magam,

51

sokat csúszdáztunk. A Kandó-héten mindenféle jó

programok voltak, amit nagyon élveztünk a lányokkal,

sütögettünk, szendvicseket készítettünk, nagyon

finomak voltak. A fiúk pedig körömfestő versenyen

vettek részt, ami eléggé viccesen sikerült, jól

szórakoztunk a héten.

Pillanatok alatt eltelt ez a négy év. Sok

élményben részesültünk, és elérkezett az utolsó év,

amit nem vártunk, mert tanulnunk kell az érettségire,

ami remélhetőleg mindenkinek jó lesz.

Porubán Máté 12.C

Informatika szakra vettek fel a Kandóba. Az

elején nehéz volt beilleszkedni, barátokat találni.

Sokan kiestek az osztályból az évek során, még 12.-

ben is. Előfordult, hogy új tanárokat kaptunk, ennek

nem mindig örültünk. Sok csínyt követtünk el, például

az egyik szünetben papírrepülőt készítettünk, a

padokból pedig barikádot.

Nyiri Tamás 12.C

Kezdetben nehéz volt a beilleszkedés, bár az

egyik általános iskolai osztálytársam is bekerült az

osztályba, Kiss Arián.

52

Pajtók Marcival ismerkedtem meg először,

aztán még Porubán Máté ült mellettem. Igazi

próbatétel mellettük az élet. Most még várom, hogy

elvégezzem az iskolát, leérettségizzek, de mindenki azt

mondja, addig örüljek, amíg iskolába járok.

Szegvári István 12.C

Az iskolai napok közül a Kandó-napok voltak

a legjobbak.

A különböző programoknak köszönhetően

gyorsabban teltek a percek, mint egy tanórán. Minden

évben vártam, mert kíváncsi voltam rá. Nem bántam

meg, hogy ide vettek fel, mert nagyon sok embert

ismerhettem meg. Nagyon jók voltak a sulis

programok, bezzeg a hétköznapok lassan teltek el. De

amilyen lassan teltek, úgy is repül az idő. Elérkezett az

utolsó év, a tizenkettedik a legnehezebb, mert ekkor

lesz az érettségi. Várom már, hogy túl legyek rajta,

meg a ballagást is. A szalagavatónk jól sikerült,

megérte azt a sok időt, hogy a próbákkal

foglalkoztunk. Mindenkinek tetszett az előadás.

Összességében jól és gyorsan telt el ez a négy

év, és azt mondom, jó, hogy idejártam.

53

Berta Bence 12.C

Sajnos csak a 2013-14-es tanévben kezdtem

el tanulmányaimat a Kandóban, amit kicsit bánok,

mert jó lett volna elsős koromtól ebbe a suliba és ebbe

az osztályba járni.

Mindezek ellenére sikerült egy tartalmas 1,5

évet itt töltenem, aminek kimondhatatlanul örülök,

hiszen sosem fogom elfelejteni azt a sok programot és

élményt, amit ez az iskola nyújtott nagyszerű

tanáraival és ezzel a családias osztállyal. Ilyen

élményem volt például a nemrégiben lezajlott

színvonalas szalagavató műsor, illetve a próbák,

amelyek sok nevetéssel és jó hangulattal jártak.

Mindig megpróbáltam kivenni a részem mindenből: a

vetélkedőkből, a Kandó-hétből, a szalagavatóból, és

amiből csak tudtam. Jólesik és megnyugtat a tudat,

hogy a tanáraimnak számítok, leginkább Nagy Tibor

tanár úrnak, akinek fontos a szellemi és testi fizikum,

ami testnevelő tanár révén érthető, ezért sosem felejt el

megfekvőztetni a bejáratnál, ha találkozunk. Remélem,

ez alatt a „kevés” idő alatt, amit itt töltöttem,

hozzájárultam a Kandó jó hírnevéhez, és jó szemmel

néznek, emlékeznek vissza rám a tanáraim és az

osztálytársaim, ha véget ér ez a bizonyos 4 év.

Én mindig örömmel és hálával fogok

visszagondolni a Kandóra!

54

Doinka Dalma 12.C

Nehéz az elmúlt 4 évet leírni. A sok jó emlék

mindenképpen megmarad, mint például a barátságok,

az osztálykirándulások, a Kandó-hetek, sportnapok a

Csanyikban, a szalagavató, a dolgozat-elhalasztások,

vagy éppen a témazáró dolgozatok idegtépő órája.

Ezek mind olyan pillanatok, amelyeket sose

felejtünk el. Rendkívül sokszínű osztály voltunk, akik

ha nem is mindig a legnagyobb lelkesedéssel, de

kaphatóak voltunk akár éneklésre, táncolásra,

videózásra vagy beöltözésre, és minden iskolai

programban részt vettünk. Szívesen gondolunk majd

vissza a Kandó-hetekre, valamint a jó hangulatú

gólyaavatókra. Nem voltunk tökéletes közösség.

Sokszor összevesztünk, de hamar túltettük magunkat

rajta, és próbáltunk egymáson segíteni. Sok mindent

tanultunk az elmúlt pár évben, volt sok kedvenc óránk,

de voltak, amiket utáltunk. Sok mindenért

megharcoltunk, mint például év végén a kettesért, és

sok mindent átéltünk. Jöttek hozzánk más iskolából, de

őket mindig szívesen fogadtuk, és segítettünk nekik a

beilleszkedésben.

Sok élményt nyújtott a Kandó, mindig

örömmel fogok visszaemlékezni az elmúlt pár évre.

55

Németh Mária 13.D rajza

56

Nyelvi előkészítő – informatika

13. D osztály

Osztályfőnök: Gáll Rita Beáta

Almási Gábor

Bodnár Bence

Bodolai Dalma

Burai László Márk

Buri Vivien

Csikai Rebeka

Csizmár Emőke Zsófia

Farkas Márton

Grimon Ákos

Hegedüs Erik

Homolya Kinga

Horváth Máté Szilárd

Kardos Csaba

Kollár Balázs

Lőkös Lilla Enikő

Muránszky István

Nagy Viktória

Moser Zsuzsanna Andrea

Németh Mária

Pápai Péter Bence

Pejkó László

Popovics Ákos

Solymosi Bálint

Somosi Róbert

Szabó Gábor

Szabó Márk

Szanyi Róbert

Szűcs Tibor

Takács Viktória

Tátrai Nikolett Brigitta

Tóth Gábor

Tóth Márk Csaba

Veják István

Vigh Adrienn

57

No. 1

„A digitális fotó ugyan nem sárgul el, de a régi

barátságok igen. Vajon mindenkivel így történik

majd? Szétszéledünk érettségi után, és egyszer csak

elfeledjük egymást? Vajon elmúlik minden, ha

végzünk? Vagy erősebb a barátságunk, mint az

épület, ami összezár minket?”

(Leiner Laura)

Az első osztályom vagytok számomra, és

minden bizonnyal a legemlékezetesebb, 34 sokszínű

személyiség. Van, aki csendes, van, aki hangadó, van,

aki öntörvényű, és ezt sorolhatnám, amíg el nem jutok

a névsorban az utolsó tanítványomig. Ebből kifolyólag

nem telt el úgy év, hogy ne lettek volna különböző

problémák, konfliktusok, de mindig meg tudtuk

oldani, a végén már mosolyogtunk . És ugye ott

voltak a jó dolgok is, ami legtöbbször a Kandó-héthez

köthetőek: a kisfilmek felvétele, a táncok, az ottani kis

műsorok, az osztályinduló. Persze a műveltségi

vetélkedőkön is kihoztátok az osztályból a legtöbbet,

ami sikerhez vezetett.

Nehéz számotokra megírni az utolsó sorokat.

Számos emlék, az öt év pillanatai merülnek fel a

gondolataimban, miközben írom Nektek ezt a rövid

visszaemlékezést. Ez az öt év elröpült, kinek lassan,

58

kinek gyorsan, én az utóbbit érzem. Nem szeretnélek

benneteket elengedni, de muszáj, most fog kezdődni

számotokra a felnőtt élet.

Remélhetőleg emlékezetesek voltak a

kirándulásaink, persze az első nem alakult olyan

emlékezetesre, mert egész nap csak esett az eső, így

bowlingoztatok, csocsóztatok, de a következő években

sok helyre eljuthattatok, úgymint Nyíregyházára –

múzeumfalu, állatkert; Komlóskára; Sárospatakra és

Sátoraljaújhelyre – libegő, bobpálya, kalandpark;

Budapestre a vidámparkba; Erdőbényére, illetve

Bükkszentkeresztre. Volt, akinek külföldre is volt

lehetősége elutazni. Mindenhol készültek képek, csak

végig kell nézni, és előtörnek az emlékeim. Látom a

bennetek lezaljó külső és belső változásokat. Úgy

érzem, hogy mindenki pozitív átalakuláson ment

keresztül ez alatt az idő alatt.

Az együtt eltöltött években a mi osztályunk

mindig mindenhol szerepelt, ha versenyről volt szó, ott

voltunk mindig az elsők között. Kétszer is elnyertétek

a STAR-osztály címet (tizedikben és tizenkettedik-

ben). A műveltségi vetélkedőre minden évben

bejutottunk, a döntőben kétszer is az első helyen

végeztünk. A Kandó-héten az első négy évben ott

voltunk az élmezőnyben, többször a második helyen.

59

A 24 órás focin is eredményesen

szerepeltetek. Ott voltatok a sportnapokon is az év

végén, ahol a futballban jeleskedtetek. Az ünnepi

műsorokból sem maradhattatok ki. A hangotokkal

– akár ének, akár beszéd – elkápráztattátok a

tanáraitokat! Az országos versenyeken is kiemelkedő

eredményeket értetek el. Ugye a sikeres (jó és jeles

eredményű) előrehozott érettségikről se felejtkezzünk

el angol, német nyelvből, fizikából és informatikából.

Az idei, utolsó évünkben a szalagavatón is mindenki

szerepelt, emlékezetes műsort nyújtottatok a szülők és

tanáraitok számára. Az utolsó, egyben a legnagyobb

lépésetek a sikeres érettségi, ami még hátra van.

Mit is kívánhatnék nektek végezetül? Sikeres

érettségit! Érjétek el az életben azt, amit célul

kitűztök! Kapjatok nagyon sok szeretetet, és nem

utolsó sorban: szeressétek az életet!

„A múlté a tegnap, tiéd a holnap,

ne felejtsd el, még nagy dolgok várnak,

esély mindig van, a tűz, tudod, belobban!”

(Majki Andrea)

Köszönöm, hogy Ti voltatok/vagytok

számomra a No.1!

Gáll Rita Beáta

a 13.D osztályfőnöke

60

13.D

Osztályinduló

Az iskolánk a Kandó,

egy osztály, mi nagyon jó.

A mai regénk, osztályinduló.

A mai regénk, osztályinduló.

A saját termünk nagyon hűs,

de a MIHŐ sosem fűt.

Ne félj tesó, Deményi űz.

Ne félj tesó, Deményi űz.

Nem baj, hogyha hideg van.

Együtt vagyunk, jóban-rosszban.

A nagyszünetben kimegyünk,

mert a harmadikon felsültünk.

Amikor visszaérkezünk,

ott vár osztályfőnökünk,

Ez lesz ám a végzetünk,

És már biztos szenvedünk…

61

A legkedvesebb kandós élményeink:

Németh Mária 13.D

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban

(2010-ben) kerültem a Kandóba. Kilencedikben

minden új volt, kivéve a termünket, ami ebben az

évben megújult. Ekkor nyertünk először

teremszépségversenyt, másodikok lettünk a Kandó-

héten. 36-an indultunk, de a következő évet 34-en

folytattuk.

Tizedikben osztálykiránduláson voltunk a

nyíregyházi állatkertben, a Kandó-héten újfent

táncoltunk. Szerepeltünk páran A dzsungel könyve

című musicalben, és néhányan eljutottunk

Görögországba. Egy hétig voltunk kint, de az egyik

legjobb utazásom volt az öt év alatt. Először lettünk

STAR-osztály ebben a tanévben.

Tizenegyedikben jártunk Sátoraljaújhelyen,

az akkori végzős osztályok egyikével, libegőztünk,

élveztük a bobpályán a száguldás örömét, jól éreztük

magunkat. Az év legnagyobb bulija volt. Ekkor már

műveltségi vetélkedőt is nyertünk. A Kandó-héten -

mint mindig - most is részt vettünk, és az élbolyban

végeztünk. Persze akkor már harmadszor voltunk év

62

végén a csanyiki sportnapon, és először nyertük meg a

focibajnokságot.

A tizenkettedik év az egyik

legmeghatározóbb volt számomra. Év elején két fontos

dolog dőlt el: érettségizek két tantárgyból, és utazok

Angliába. Egész évemet meghatározta az érettségire

való felkészülés, hiszen angol és infó érettségit tettem

az osztály nagy részével együtt. Az angol miatt nagyon

örültem az angliai útnak, úgy gondoltam, a lehető

legjobb gyakorlás érettségi előtt, és persze ki is

szerettem volna jutni. Két érettségi és egy utazás

között várt rám egy megyei nyelvtan verseny, amit

meg is nyertem. Szintén ezen az éven újra STAR-

osztály lettünk.

A négy évünk legjobb táncát adtuk elő az

osztályban a Kandó-héten. Ezek után mi lettünk a

rangidősök a suliban. Tizenharmadikra magunk

mögött tudunk 5 évet, 2 STAR-osztály címet, 3

műveltségi vetélkedő győzelmet, 5 Kandó-hetet, egy

pár osztálykirándulást, egy-két külföldi utat, és nagyon

sok közös élményt. Szeptemberben már megkezdődött

a hajtás. Októberben az országos „Édes anyanyelvünk”

verseny döntőse voltam Sátoraljaújhelyen, én

képviseltem Miskolcot. Ezután sem volt teendőben

hiány. Szalagtervezéskor kicsit nehéz volt megtalálni

azt, amit akartunk, de végül sikerült olyat találni,

amire mindenki azt mondta, az legyen.

63

Ezután várt ránk a szalagavató ünnepség, mi

pedig nem kisebb dolgot képzeltünk el rá, mint egy

LED-es táncot. Egy hónap sok forrasztás, varrás,

ötletelés és rengeteg idő után az osztályból 7-en

megcsináltuk. Öt évünk koronája volt ez az előadás,

ami a szalagavatóra készült. Rengeteget harcoltunk

érte, de megvalósult. Én még előtte egy nappal részt

vettem a Miskolc Város Ifjú Szónoka versenyen, a

Városházán.

Most már csak annyi vár ránk, hogy

leérettségizzünk és elballagjunk, valamint hogy sikeres

felvételije legyen annak, aki tovább szeretne tanulni. A

kisebb viták ellenére hiányozni fog a suli, a tanáraink,

osztályfőnök és az osztály is. Jó volt ez az öt év,

megérte ide jönni, még ha néha nem így látszott.

Németh Mária a 13.D-ből kijelentkezik. Sziasztok!

Nagy Viktória 13.D

Nehéz összefoglalni a Kandóban töltött

éveket, hiszen minden évben több emlékezetes

esemény is történt, és azért is, mert a hétköznapok

gyorsan elszálltak, de a nyári szünetek még

gyorsabban. Egyik nap még órán ültünk hallgatva

tanárainkat, majd a másik nap már a nyári melegben

sütkéreztünk, és mire észbe kaptunk, már ismét

kezdődött az iskola.

64

Az én történetem a Kandóban nem 2010-ben,

hanem 2011 januárjában kezdődik, ugyanis év közben

jöttem át egy másik iskolából. Az első napjaimról

csupa szép emlékem van, mert hamar befogadott az

osztály, és én is a közösség tagja lettem. Minden évben

sok emléket gyűjtöttünk az osztálykiránduláson, a

Kandó-héten, a csanyiki sportnapon és a szürke

hétköznapokon.

Az iskolai események mellett sok

emlékezetes pillanatot gyűjtöttem az Országos Arany

János Irodalmi Versenyen. Kétszer is indultam, és

bejutottam az országos döntőbe, melyre Tatán került

sor. Mindig is szerettem olvasni, így ez számomra

inkább szórakozás volt. A verseny során elolvasott

könyvek az életben és az érettségin is hasznosnak

bizonyulnak. Helyezést egyszer sem értem el a

versenyen, de mégis büszke voltam, mert elit

gimnáziumok diákjai közt szakközépiskolásként

jutottam be a legjobbak közé, és felvettem velük a

versenyt.

A diákéletet más szemszögből is láttam a

diákönkormányzaton keresztül. Két évig csak tagja

voltam a DÖK-nek, majd utolsó két évemre a diákok

megválasztottak a diákönkormányzat elnökének. Sok

hasznos tapasztalatot szereztem ezáltal is. Minden

évben élvezetes volt megszervezni a gólyaavatót és a

végzősök búcsúztatóját. Öröm volt látni, ahogy a

65

gólyák lisztes arccal mondják az esküt, és emlékezetes

volt az is, amikor a végzősök óvodás dalokat

énekeltek. A Kandó-hét és a műveltségi vetélkedő

mindig összekovácsolta az osztályt.

Ilyenkor egy csapatként tudtunk

együttműködni. Minden évben remek műsorokat

hoztunk össze a műveltségi vetélkedő döntőjére, és a

Kandó-héten is szépen szerepeltünk. A szalagavatón

színvonalas műsort adott elő az évfolyam, melynek

emlékezetes pillanata volt a LED-es tánc, amire mi

magunk készítettük a ruhát, és naphosszakat

gyakoroltunk, hogy minden remekül menjen.

Az osztályba különböző egyéniségek járnak.

Van, aki szépen szaval, van olyan, aki tehetséges

énekes, de akadnak olyanok is, akik összefogják az

osztályt, vagy éppen csendesen meghúzódnak. Az

ellentétek, különbségek és balhék ellenére benőtt a

fejünk lágya. Már az előrehozott érettségin is bíztattuk

egymást, és tudtuk, hogy számíthatunk a másikra,

akkor is, ha nem ő volt a legjobb barátunk. Sokat

köszönhetek a Kandónak. Sok újat tanultam, emellett

sok barátot is szereztem, akiket remélem, nem sodor

távol az élet. Sok emléket is őrzök ezekről az évekről,

amelyikre mindig szívesen emlékszem majd vissza.

Az évek múlásával lehet, hogy olyan

pillanatok jutnak majd az eszembe, amelyekről akkor

nem is gondoltam, hogy egyszer emlékezni fogok

66

rájuk, hiszen az emberek nem mindig ismerik fel a

pillanat értékét, csupán csak akkor, amikor már

emlékké vált.

Moser Zsuzsanna Andrea 13.D

Középiskolai évemet nem ebben az iskolában

kezdtem, de egy percre se bántam meg, hogy ide

kerültem.

Eleinte az új környezet furcsa volt, aztán

egyre többet voltunk együtt. A Kandó-hét, az

osztálykirándulás és a többi közös program

összekovácsolt bennünket. Az osztálytársaim és a

tanáraim segítőkészek voltak. Sok szeretettel gondolok

vissza arra az élményre, amikor a szüleimet meglepve

én is felléptem a szülő-tanár találkozón. A szüleim

nagyon büszkék voltak rám. Sok tapasztalatot

gyűjtöttem a diákönkormányzat tagjaként is, amely

felelősségteljes munka volt. Nem csak tanulásból

álltak az éveim, hanem egy musicalben is részt vettem.

Nem csak próbákkal telt az idő, hanem sok nevetéssel

és sok bolondozással is.

Ha visszagondolok erre az öt évre, nem

bántam meg, hogy ide jöttem.

67

Burai László Márk 13.D

Az elmúlt 5 évben sok emléket és

tapasztalatot tudtam gyűjteni, többek között a műsorok

és a versenyek során.

Prillné Csordás Csilla tanárnő segítsége és

türelme nélkül mindezt nem élhettem volna át. Nélküle

nem jutottam volna el Győrbe, ahonnan volt

szerencsém Kazinczy-éremmel hazajönni, vagy

Budapestre, az ELTE által rendezett országos Kossuth-

szónokversenyre. Miskolc város ifjú szónoka lettem.

Ha belegondolok, a szónoki beszédek elmondása nem

a versenyeken volt a legizgalmasabb, hanem akkor

volt számomra az igazi megpróbáltatás, amikor először

igazgatónő irodájában hallgattak meg. Innen indultam

el és értem el eredményeket. Nem először fordult elő,

hogy maga Baghyné Urbán Ilona igazgatónő kísért el

minket a versenyekre, ami nagy megtiszteltetés volt

számomra. Sok támogatást kaptam az

osztályfőnökömtől, az osztályomtól, és az iskola

tanáraitól is.

Hálával és szeretettel gondolok vissza az itt

töltött évekre.

68

Grimon Ákos 13.D

Dalban mondjam el? Hiszen végigénekeltem

szinte az öt évet. Voltak rossz és jó élményeim

egyaránt. Eleinte nem ide akartam jönni, de nem

bántam meg, mert itt fogalmazódott meg bennem,

hogyan tovább az életben. A színészi pálya vonz.

Volt lehetőségem fellépni, énekelni. Voltak

szerelmek, és kialakultak barátságok is. Egy közös

feladatnál tudtunk úgy dolgozni az osztályban, mint

egy csapat. Általában szeretem a közös munkákat,

hiszen ez kapcsolatépítő is. Nagyon sok díjat ennek

köszönhetően a mi osztályunk zsebelt be. Szerintem

egy viszonylag jó osztályközösség voltunk. Javarészt a

többi tanár kedves hozzám, tudok velük jókat

beszélgetni, együtt dolgozni.

Mindent elvetve szerintem az évek múltával a

rossz emlékekből is jók lesznek. Elszállnak, mint a

dallamok…

69

Takács Viktória 13.D

2010 szeptember első napján az évnyitón

harmincöt megszeppent gyerek várta az évnyitó műsor

végét. Ezután megismerkedtünk osztályfőnökünkkel,

Gáll Ritával, aki öt éven át lett anyánk helyett anyánk.

Az első közös osztálykirándulásunk

alkalmával a Szinva-parkba mentünk bowlingozni.

Ahogy teltek a hónapok, barátságok szövődtek, és már

osztályközösségnek lehetett bennünket nevezni. Igazi

kandóssá azonban csak a gólyaavatás után váltunk.

Ennek a zárása volt a gólyadisco. Felejthetetlen

élmény volt a Kandó-hét is. Már ekkor világossá vált,

hogy mennyire összetartó csapat vagyunk, és mennyire

jól együtt tud dolgozni az osztály. Ezt bizonyítja az is,

hogy bár kilencedikben még csak nézőként jutottunk

be a műveltségi vetélkedőre, de tizediktől mindig

dobogós helyen végeztünk. Tizedikben Nyíregyházára

mentünk, majd év végén egy kétnapos kirándulásra is

elvitt minket osztályfőnök, Komlóskára. A csanyiki

sportnapok is felejthetetlen élményt nyújtottak

mindannyiunk számára. A fiúk fociban, a lányok pedig

főzésben mérték össze a tehetségüket.

Ahogy teltek az évek, lassan mi is felnőttünk,

és mára már többé-kevésbé az eszünk is megjött. Az

évek alatt mentek is el az osztályból, de jöttek is újak,

70

így még színesebb lett az osztály. Tizenegyedikben

Sátoraljaújhelyet látogattuk meg az osztálykirándulás

során, és ebben az évben a műveltségi vetélkedőt is

megnyertük. Igazi összetartó osztály lettünk, bár nem

mindig csak pozitív dolgok történtek velünk.

Előfordult olyan is, hogy nem hallgattunk tanárainkra,

és a saját fejünk után mentünk, ám ezeknek mindig

megvolt a következménye.

Tizenkettedikben Pestre mentünk

osztálykirándulásra a Vidámparkba, ahol nagyon jól

éreztük magunkat. Az év végén pedig voltak, akik már

belekóstoltak az érettségibe is angolból és

informatikából.

Az utolsó évnek mindenki nagyon lelkesen

vágott neki. Ebben az évben nagyon sok tételt kellett

megtanulnunk, hiszen év végén számot kell adnunk

arról, hogy mit sikerült elsajátítanunk. Ahogy egy

régebbi kandós mondta: „Tanulni borzalom, tételekkel

álmodom.” Természetesen idén is mentünk

osztálykirándulásra. Bükkszentkereszt volt ezúttal a

helyszín. Innen is hatalmas élményekkel tértünk haza.

Az év nagy feladata volt még a szalagavató is. Nagyon

jó műsort sikerült összehoznia az egész évfolyamnak.

Összességében nagyon jó hangulatban telt el

ez az öt év.

71

Kardos Csaba 13.D

Tanulmányaimat 2010-ben kezdtem el a

Kandó Kálmán Szakközépiskolában.

Mikor kis kilencedikesként idekerültem

általános iskolás osztálytársammal, Szabó Márkkal, az

első benyomásom pozitív volt. Bár a tanárok és az

osztálytársaim is újak voltak, tudtam, hogy sok jó

élménnyel fogok gazdagodni kandós életem során. Az

egyetlen dolog, ami nem tetszett, az az

osztálytermünk. Az előző osztály egy „kicsit lelakta”,

de ez nem tűnt az osztályom számára nagy

akadálynak, és hamar rendbe hoztuk. Az eredmény

egy otthonos kis terem lett. Az osztály nagy részével

megtaláltam a közös hangot. Összeszokott a csapat.

Osztályfőnök nagyon kedves volt, és szerencsére ezt a

jó tulajdonságát máig megtartotta. Az 5. évben

Bükkszentkereszten voltunk osztálykiránduláson, ami

egy külön élmény volt, hiszen felvezethettem kocsival.

Csináltunk egy jó kis bulit, majd kellemes

élményekkel indultunk haza. A szalagavató még egy

nagyon szép emléket hagyott bennem. Véleményem

szerint egész jól sikerült, és észre lehetett venni,

mennyire összetartó csapat vagyunk.

Most készülök az érettségire, ami nagyon

remélem, hogy jól fog sikerülni.

72

Szabó Márk 13.D

9.-ben mikor idekerültem, még én magam

sem tudtam, mit fogok kezdeni magammal. Bíztam

benne, hogy szerzek egy szakmát.

Megismertem az osztálytársaimat,

összeszokott lassan a társaság. Felújítottuk a termünket

saját pénzen, hisz előzőleg a tanterem elég lehangoló

volt: lyukak a falban, kajacsata maradványok a falon,

plafonon. A Kandó-hetek voltak a legviccesebbek.

Teltek-múltak az évek, és félidőben, azaz 11.-es

koromban tettem egy fizika érettségit, azt úgyis

elfogadják több műszaki főiskolán felvételi

tantárgyként. Majd rá fél évre infó érettségit

szereztem. Ezek után határoztam el, hogy fősulin kell

tanulnom. Ki is néztem magamnak a Kecskeméti

Főiskola GAMF szakán a járművezetői szakot.

Végzősként sok teendő vár még ránk:

szalagavató, ballagás, szerenád… Ezek is sok időt

vesznek igénybe, és még az érettségire nem is

tanultam. Majd lesz valahogy…

73

Muránszky István 13.D

Amennyire bizonytalan voltam anno

nyolcadikban, hogy mégis hová menjek tanulni, mára

már nem bántam meg, hogy ide jöttem.

Itt ismertem meg a legjobb barátomat, és még

rajta kívül rengeteg másik barátot is. Itt kezdtem el

zenével foglalkozni. Nagyon sok szép pillanatunk volt,

például az osztálykirándulások, a próbák, a

bolondozások. Már a rossz emlékek sem kísértenek,

hisz idővel kellemesen fogunk majd rájuk

visszagondolni. Emlékszem az első szereplésemre.

Kilencedikes voltam, amikor az énekkarral egy

karácsonyi műsort készítettünk. A Let it snow című

dalt énekeltük magyarul. A fellépéseknek

köszönhetően mára már gond nélkül kiállok a

színpadra, és ennek nagy hasznát fogom venni, ha a

zenével sikerül kezdenem valamit. Idén még

nagybőgőn is játszottam, ami nagy élmény volt, mert

imádom a hangszereket. Az énekkarral A dzsungel

könyvét adtuk elő. Megemlíteném még a kedvenc

rendezvényemet, a Kandó-hetet, ahol blues zenét

írtunk, aztán a Kandó-voice-on léptem fel. A

szemétszobor versenyen egy motort készítettünk,

amelyen harmadik helyezést értünk el.

74

Szerencsére az öt év alatt egy remek osztályt

ismertem meg, akikkel sok jó dolgot csináltunk együtt.

Végül nem bántam meg!

Tóth Márk Csaba 13.D

A Kandóban az élet már nem olyan unalmas,

mint általános iskolás éveim alatt. Sokkal érdekesebb,

és a tanulmányi eredményem is jobb lett, mert itt

jobban megértem a tananyagot.

A Kandó-hetek során nekem a Stand up

comedy tetszett a legjobban, amin magam is részt

vettem, és tavaly meg is nyertem. A szalagavató

próbáit is élveztem, de nemcsak azért, mert az órák

elmaradtak, hanem azért is, mert együtt egy jó műsort

állítottunk össze, amit a szüleinknek adtunk elő.

A suli barátokat is adott nekem, akikkel sokat

lehettem együtt: Robival, Pápaival és Muránszkyval. A

csapat Szathmárival lenne az igazi, de már nincs

köztünk. Tavaly az unokatesóm is csatlakozott a

csapathoz.

Szerencsére van még egy szakképző

évfolyam, ahol maradok a barátaimmal együtt, mert a

Kandó egy jó hely, ahol jól érzem magam.

75

Vigh Adrienn 13.D

Középiskolai tanulmányaimat nem ebben az

iskolában kezdtem, hanem 2013-ban jöttem ide. Egy

osztályba járok unokatestvéremmel, és ez már

számomra egy pozitív dolog. Találtam barátokat is,

akikkel mindig elszórakozunk a nap folyamán.

A tanítási órák mellett vannak külön

programok, mint például az osztálykirándulás. Az idei

nagyon tetszett, kétnaposon voltunk, és mikor

visszaemlékezek rá, jó érzéssel tölt el. Az a jó ebben

az iskolában, hogyha valami számonkérés van,

olyankor soha nem kell görcsösen bejönnöm, hanem

nyugodtan fel tudok készülni.

Ebben az utolsó évben az érettségi, a ballagás,

valamint a szalagavató a legnagyobb esemény. A

szalagavatón nem akartam még csak egy szót se

mondani, mert nem vagyok hozzászokva a

közönséghez, de a próbák alatt ezt a félelmemet

sikerült legyőznöm, és mire a műsorra került sor, már

könnyedén ment. Örömmel tölt el, hogy ezt a

félelmemet legyőztem és szerepelhettem.

Valószínűleg még maradok egy évet

szakmán. Meg kell becsülnünk ezeket az éveket, mert

ha kikerülünk innen az életbe, rájövünk, hogy odakint

van a kegyetlen valóság.

76

Somosi Róbert 13.D

Az első napokban nem igazán találtam a helyem,

mert csak Németh Marcsit ismertem, és hiába mellé

ültem, a hátsó sorból nem láttam semmit a tábláról.

Láttam, hogy Muránszky, Pápai, Szathmári

folyton együtt voltak és beszélgettek, akkor még régi

padokban ültünk, nem székeken, és mivel volt még

egy hely, megkérdeztem, hogy odaülhetek-e, és

sikerült beilleszkednem hozzájuk. Azért is jó, hogy

hozzájuk mentem, mert ők laknak hozzám a

legközelebb, és délutánonként sokat találkozunk.

Aztán Tócsa is csatlakozott ehhez a társasághoz, és jól

megvoltunk így. Annak viszont nagyon örülök, hogy

Adrienn idejött, vele is sokat szoktunk beszélgetni.

Sajnos mindjárt érettségi, amit nagyon nem vártam, de

ennek is el kellett jönnie.

Szívesen maradnék még itt egy pár évig, ezért is

maradok szakmán, ha lehet, és remélem, a barátaim is

maradnak még, hogy eltöltsünk egy utolsó évet együtt.

Pápai Péter Bence 13.D

Amikor ide kerültem, nem ismertem senkit se.

Később mindenki talált barátokat. Én személy szerint

Muránszky Pistit, Somosi Robit és Tócsát.

77

Őket tartom itt az osztályban az eddigi

legjobb barátaimnak. Egy átlagos nap úgy telt el

mindig az osztályommal, hogy vagy beszélgettünk,

vagy telefonoztunk, vagy pókereztünk. Én sokszor

könyvet olvastam a szünetekben, ezzel is fejlesztettem

a szókincsemet, tudásomat. A dolgozatok során

sokszor segítségre szorultam, de amikor én segítettem

valakinek, azt vissza is kaptam.

Tavaly sikeresen leérettségiztem angol

nyelvből és informatikából középszinten. Azt

tervezem, hogy megszerzem a nyelvvizsgát azzal,

hogy emelt szinten leérettségizem angolból. Remélem,

sikeres lesz a többi érettségim is. Az idei évben

megkaptam a szalagomat, ez egy lépcsőt jelent az

érettségi és az elmúlás felé. A szalagavatókor éreztem

azt az érzést, ami eszembe juttatta az elmúlt éveket.

Összefoglalva: tetszett ez a suli, sok emléket

megőriztem, és sokat tanultam. Sok barátot szereztem,

akikre mindig számíthatok majd. A jövőm, remélem,

azt fogja hozni, amit szeretnék és el akarok érni.

Kollár Balázs 13.D

Az osztály összekovácsolódásában nagy

szerepet játszottak az osztálykirándulások, a Kandó-

hetek és az iskolán kívül együtt eltöltött idő.

78

Első évben még csak a Szinva-parkig

jutottunk el osztálykirándulásra, de aztán egyre

messzebb. Másodikban meglátogattuk a nyíregyházi

állatkertet, harmadikban pedig már kétnapos

kirándulásra mentünk Komlóskára. Voltunk a

budapesti vidámparkban, és idén ismét 2 napos

osztálykiránduláson vettünk részt, méghozzá

Bükkszentkereszten. A Kandó-heteken sokáig mindig

az élmezőnyben voltunk, de nyerni sajnos még nem

sikerült, viszont a műveltségi vetélkedő döntőjébe

minden évben bejutottunk, és kétszer meg is nyertük.

Összességben nagyon sok örömteli pillanattal

teltek el a középiskolás éveink, sajnálom, hogy vége.

Szanyi Róbert 13.D

2010-ben a tanév kezdetén mi is átestünk a

gólyaavatáson, 3 napig cumival és úszósapkában

kellett iskolába járnunk, majd utána részt vettünk a

gólyadiscón. Mindkét eseményen jó hangulat volt, és

itt már barátságok alakultak ki.

Voltak emlékezetes osztálykirándulásaink, az

első inkább az ismerkedésről szólt. Emlékezetes volt a

komlóskai, ahol egy éjszakát töltöttünk nagyon jó

hangulatban. Jártunk Sárospatakon a várban, és

Sátoraljaújhelyen a kalandparkban. Számomra a

mostani, bükkszentkereszti kirándulás volt a legjobb.

79

Túráztunk, fociztunk, kosaraztunk, este tűz melletti

sütögetés és utána pedig buli. Nagyon jól éreztem

magam, együtt volt az osztály egész nap, és igazából

ez volt a lényeg. Túl vagyunk egy pár Kandó-héten és

műveltségi vetélkedőn, ezeken is nagyon összetartó

volt a közösségünk és jó eredményeket értünk el.

Az idő múlását szerintem csak mostanában

kezdtük el észrevenni, így, hogy túl lettünk a

szalagavatón. Sikerült egy vidám, tréfás történetet

előadni, de megvolt a komoly ünnepi hangulata is. Az

egész évfolyam kivette belőle a részét.

Jó közösségek alakultak ki ebben az

iskolában, persze ehhez szükséges volt a jó tanár-diák

viszony is. Én élveztem ezt az öt évet, igaz barátságok

jöttek létre, és nem bántam meg, hogy ezt az iskolát

választottam.

Szűcs Tibor 13.D

2010 őszén az első tanítási napon

megismertük osztályfőnökünket, Gáll Rita tanárnőt.

Több osztálykiránduláson is részt vettünk.

Ezek mindig nagyon szórakoztatóak voltak. Összes

közül talán a 2014-es volt a legjobb. Hiányozni fognak

a Kandó-hetek, mert itt nagyon jó programokon

vehettünk részt. Ilyenkor a tanulást is hanyagoltuk.

80

Az egyik legjobb dolog az iskolában a büfé,

ha tehettük, minden szünetben ott voltunk. Az évek

során a tanárokhoz is egyre közelebb kerültünk, és jó

tanár-diák kapcsolat alakult ki. Sok életre szóló

barátság is született. Az utolsó évre kicsit elfáradtunk.

Úgy gondolom, az évek során az

osztálytársak egyre közelebb kerültek egymáshoz, és

egy nagyon jó közösség lettünk. Szerettem ide járni, és

hiányozni fognak az elmúlt évek. Ez az iskola sokkal

többet adott nekem, mint amit eredetileg vártam tőle.

Szabó Gábor 13.D

2010-ben érkeztem a Kandó Kálmán

Szakközépiskolába, sok tanár bánatára…

Nehezen indult számomra és osztályfőnököm

számára az első pár év, hiszen napról napra azt kellett

hallgatni a tanároktól, hogy Gábor ezt tette, Gábor azt

tette órán… De mára már benőtt a fejem lágya, és már

csak havi egyszer-kétszer fenyegetnek engem azzal,

hogy az igazgatóiba kell mennem. Szeretnék

tanáraimtól elnézést kérni, akiknek fejtörést okoztam.

A sok rossz emlék között akadt jó néhány

szép és jó is. A legutolsó szép emlékem a szalagavató

volt, ami pompásan sikerült. Nagy szerencsénkre

Csilla néni és Tünde néni készített fel minket erre a

81

fontos eseményre, és ezáltal a szüleink egy nagyszerű

előadást láthattak. Eleinte nem tudtam, hogy igazából

mit is jelent a szalagavató, de amikor ott álltam kint a

színpadon, és láttam a nézőtéren a könnyes

szempárokat, és láttam az osztálytársaim arcát, közben

arra gondoltam, hogy ez az utolsó közösen eltöltött

iskolai évünk… Akkor értettem meg, hogy valójában

miről is szól ez.

Köszönöm az iskolámnak az összes emléket!

Sok barátot szereztem itt, és azért szerencsére néhány

tanárral sikerült jó kapcsolatot is kialakítani.

Köszönöm szeretett osztályfőnökömnek, Rita néninek,

Csilla néninek, Enikő néninek és Tünde néninek, hogy

az ő kezük alatt tanulhattam. Nagyon szeretem őket, és

megtiszteltetés volt a legjobb és legszimpatikusabb

edzővel együtt dolgozni, Nagy Tibor tanár úrral!

82

Solymosi Bálint 13.D

2010-ben szerencsére egy nagyon jó

osztályba kerültem egy nagyon jó osztályfőnökkel.

Az első két év gyorsan elment. Nem volt

semmi probléma a tanulással. A következő években

nagyon ellustultam, nem tanultam semmit. Közben

nagyon gyorsan elrepült az 5 év. Nagy szerencsémre

az iskola legjobb padtársai mellé kerültem, akik

egyben a példaképeim is: Szabó Gábor, Tóth Gábor és

Popovics Ákos mellé. Meg kell, hogy említsem Pejkó

Lászlót is. Sok szép emlék fűződik négyük nevéhez.

Ha tehetem, mindenkinek ajánlom a Kandót,

Miskolc legjobb iskoláját.

Popovics Ákos 13.D

2010-ben kerültem a Kandóba, akkor még

nem tudtam, hogy mi vár rám. Az osztályfőnökömmel

már az első találkozásunkkor nagyon jól kijöttem. A

tanárok elég komolyak voltak, de értették a viccet is.

Az osztály nagyon összetartó volt és

barátságos. Az első oklevélnél jöttünk rá, hogy

mennyire jó osztály vagyunk. A padtársaim

ugyanolyan csibészek, mint én. Sok olyat tettünk, amit

át se gondoltunk igazán, például a sok lógást és kapun

kiugrálást. Igazgatónő nagyon szigorú volt, és mikor a

83

folyosón megjelent, mindenkinek eszébe jutott, hogy is

kell viselkedni. Az iskolai menzát sokan csak azért

fizettük be, hogy késsünk az óráról. Így

visszagondolva nagyon élvezetes volt ez a pár év

együtt. Mindig próbáltuk a száz százalékot kiadni

magunkból, de sok irodalom dolgozat előtt inkább

feladtuk. A töri puskák olyan hosszúak voltak, hogy

mire kiírtuk, talán meg is tanultuk. Aztán jött a

szalagavató. A próbák fárasztóak és viccesek voltak,

de mikor ki kellett állni a szüleim és a tanári kar elé,

mindenki felfogta, hogy ez rólunk szól. És az egész öt

év rólunk szól, csak mi ezt nem látjuk.

Nagyon szeretek a Kandóba járni, sok

ismerősömnek ajánlom is. Remélem, minden úgy fog

sikerülni, ahogy elterveztem kilencedikben.

Köszönöm, hogy ide járhattam!

Pejkó László 13.D

Mikor az iskola 9/D nyelvi előkészítős

osztályába kerültem, nem hittem a tanítás

szépségeiben, aztán megismertem Prillné Csordás

Csilla tanárnőt, és ezt a csodás tanári kart, akik a

szárnyaik alá vettek. Az iskolában a

legeseménydúsabb hét a Kandó-hét: táncok,

sportversenyek, éneklések, csapatversenyek.

Számomra a legszebb élményt a 24 órás foci jelentette.

84

A tavalyi évben sikerült megszereznünk a győzelmet.

Az idei évünk a legizgalmasabb: szalagavató, ballagás,

érettségi, és a szokásos iskolai programok, műveltségi

vetélkedő, Kandó-hét, 24 órás foci, atlétikaversenyek.

Örülök, hogy ebbe az iskolába kerültem.

Tátrai Nikolett Brigitta 13.D

A középiskolát nehéz volt megszokni az

általános iskola után.

Új környezet, új barátok. Megszerettük

egymást, elfogadtuk a másikat. A legjobb élményeim a

Kandó-hetekhez köthetőek. Olyankor minden diák

felszabadult, a tanárok engedékenyebbek velünk, és jó

a hangulat. Tavaly voltam először 24 órás focin.

Sajnálom, hogy eddig nem voltam, mert nem

gondoltam, hogy ilyen jól fogom magam érezni.

Elmondhatom azt az osztályról, hogy összetartóak

vagyunk. Volt, hogy szidtam őket, de mindenki

hiányozni fog. Nem bántam meg, hogy ebbe az

iskolába jöttem, és remélem, az osztály nagy részével

tartani fogom a kapcsolatot.

85

Lőkös Lilla Enikő 13.D

Nem volt nehéz beilleszkedni az új osztályba,

mert mindenki rendes volt. Legjobb barátnőmmel,

Nikivel kezdtem el ezt az iskolát is, mint ahogy az

előzőt is. Örültem neki, mert legalább egy ismerős már

volt. Az osztályban mindenki rendes, aranyos, kedves,

de vannak idegesítő pillanatok is. Fogjuk rá,

összetartóak is vagyunk. Volt sok veszekedés, de jól

kijövünk. Ha elballagunk, hiányozni fog az osztály.

Horváth Máté Szilárd 13.D

Jómagam a 10. osztályt kezdtem itt, így egy

évvel kevesebb emlék maradt meg bennem a

Kandóról. Új emberként egy már összeszokott

társaságba kellett beilleszkednem, de úgy érzem, ez

elég hamar sikerült, és ami azt illeti, elég jól is, mivel

sok barátra leltem 113-as terem falai között.

Volt, hogy jómagam és az osztály is

megkeserítette osztályfőnökünk életét, de azért

remélem, sok szép emléket sikerült hátrahagyunk

számára, és a többi tanár számára. Minden

közösségben szoktak lenni nézeteltérések, de

86

szerintem egy csapat erejét éppen az mutatja meg,

hogy mennyire képes túllépni ezeken.

Ha kellett, akkor mindig tudtunk közösen

dolgozni, ami a Kandó-heteken vagy akár a műveltségi

vetélkedőkön hozott eredményeinken is meglátszott.

Az osztálykirándulások maradandó emlékek lesznek

sokunk számára, kiváltképp a kétnaposra nyúlóak.

Egyértelműen ezeken éreztük magunkat a legjobban:

10. év végén Komlóska, vagy 13. év elején

Bükkszentkereszt.

Visszagondolva, rengeteg élménnyel

gazdagodtam az itt eltöltött éveim alatt, amelyből

néhányat talán sose felejtek el. Most már a

célegyenesben vagyunk.

Farkas Márton 13.D

Legemlékezetesebb élményeimet a legelső,

illetve az utolsó éveimből tudnám kiemelni, amikor

felkértek, hogy zenéljek az október 23-i ünnepségeken.

A tanárok tudtára jutott, hogy hangszeren játszok.

9.-ben zongorázni, 13.-ban dobolni kértek fel, és ez

számomra nagy megtiszteltetés volt. Ami még

emlékezetes számomra, azok a Kandó-hetek voltak,

amelyeken részt vettem, azokon mindig jól éreztem

magam és kiváló hangulatot tudtak biztosítani a

szervező osztályok. Az osztálykirándulások is

87

fantasztikusak voltak. Mindegyiken megadtuk a

módját annak, hogy emlékeinkbe vésődjön.

Őszintén szólva nekem hiányozni fog ez az

iskola. Hiányozni fognak az osztálytársaim is, akikkel

annyi mindent átéltünk. Furcsa belegondolni abba,

hogy elhagyom ezt az iskolát, az osztálytársaimat, és

csak a sorstól függ, hogy újra találkozunk.

Köszönöm, hogy itt tanulhattam, és hogy

gazdag élményekben lehetett részem.

Hegedüs Erik 13.D

Amikor először beléptem ebbe a terembe,

még egy kicsit féltem, de ma már tudom, hogy ez mind

felesleges volt. Eleinte nehezen ment a barátkozás,

hiszen egy kicsit visszahúzódó voltam. Mindenki aktív

volt a Kandó-heteken, ahol először harmadikok

lettünk, de megmutatta az osztály, hogy mennyire

egységes tud lenni. Amikor tavaly a Kandó-héten

másodikok lettünk, elkönyveltük, hogy mi már sose

nyerjük meg. Jobban belegondolva, nem tudok rossz

dolgokra gondolni a Kandóval kapcsolatban.

88

Buri Vivien 13.D

Amikor 2010 szeptemberében megkezdődött

az első tanévem, tele voltam vággyal. Lassan

megismertük egymást és barátokra leltünk.

Teltek a napok, hetek, hónapok és egyre

szorosabb barátságok alakultak ki. Volt gólyaavatás,

gólyadisco, majd jöttek a Kandó-hetek, műveltségi

vetélkedők, bálok, amin jól éreztük magunkat. Közben

tervezgettük az osztálykirándulásokat, hogy hová

menjünk. Kilencedik osztályban bowlingozni

mentünk. Mikor tizedikesek voltunk, akkor

Nyíregyházára mentünk az állatkertbe, év végén pedig

Komlóskára szerveztünk kétnaposat, ami nagyon

emlékezetesen sikerült. Voltunk Sátoraljaújhelyen,

ahol libegővel mentünk fel a hegytetőre, majd pedig

bobozni mentünk, fantasztikus élményeket szereztünk

egymásnak. Az évek során okosabbak lettünk és sokat

fejlődtünk. A magyar, elektronika elmélet és a matek

tantárgyakat éveztem a legjobban, mert tanáraim

átéléssel adták át a tudásukat. Az elektronikai elméleti

órák voltak a legviccesebbek. A tanáraink igyekeztek

jóra tanítani bennünket, amit nem mindenki fogadott

meg, és a végén meg is volt a következménye. Ahogy

teltek az évek, rájöttünk, hogy csak a javunkat akarták

a tanárok.

Nagyon fog hiányozni mindenkinek a suli…

89

Csizmár Emőke Zsófia 13.D

A kilencedik osztály első eseménye a

gólyaavató volt. Itt vicces feladatokat kellett

teljesíteni. Ezt követte a gólyadisco. Nagyon jó buli

volt. Félév után a Kandó-hétnek is részesei lehettünk.

Ezt a Kandó-Ferenczi bállal zártuk, amit ki nem

hagytunk volna. Év végén az utolsó napot a

Csanyikban töltöttük sportnap keretében.

Kilencedikben sok élménnyel gazdagodtam. Szép

lassan összekovácsolódott az osztály, év közben

műveltségi vetélkedőn vettünk részt, versenyeket

nyertünk, és nem is egyszer STAR-osztály lettünk.

Nagyon sok lehetőséget kínált nekünk ez az iskola.

Musicaleket adtunk elő, táncoltunk. Hátrányos

helyzetű gyerekek előtt léptünk fel. Én ezelőtt még

nem jártam külföldön, de sikerült eljutnom kétszer is

Görögországba. Tizenkettedikben már páran

belekóstoltunk az érettségibe. Úgy gondolom, nem

választhattam volna jobb iskolát. Itt a tanárok nagyon

rendesek, segítőkészek. A gyerekeknek jót akarnak,

próbálják őket előrébb juttatni, hagyják őket

kibontakozni. Sok mindent megtanítottak nekünk,

neveltek minket. Örülök, hogy kandós diák lehetek és

ez az öt év, amit itt töltöttem, nagyon meghatározó

volt az életemben.

90

Csikai Rebeka 13.D

2010-ben jöttem a Kandóba, rengeteg

élménnyel gazdagodtam, és nem bántam meg, hogy

ide jelentkeztem. Az első napon megismerkedtem

Emőkével, azóta is elválaszthatatlan barátnők

vagyunk. Talán ez a barátság az egyik legjobb a

Kandóban, persze sok más barátot is szereztem.

Minden év mondhatni ugyanabban a

megszokott iramban telt el, de mégis más volt. Kandó-

hét, osztálykirándulás, versenyek, amiket

megnyertünk, mégis minden év más-más emléket

adott. Voltak jók és rosszak is, de minden úgy történt,

ahogy történnie kellett. Bármikor visszamennék az

időben, és szerintem a többiek is.

Lassan megkomolyodtunk és észbe kaptunk,

hogy lassan itthagyjuk a sulit, jön az érettségi, és

kezdenünk kell magunkkal valamit. Az osztályból

többen tettek már előrehozott érettségit infóból,

angolból vagy németből. Szerencsére mindenkinek 4-

esre, 5-ösre sikerült. Ezzel azért megkönnyítettük a

helyzetünk a 13. év végére. Sokunknak - az 5-ös infó

érettséginek köszönhetően - az ECDL vizsgája is

meglett.

Átélhettem az iskola által szervezett

csodálatos, 1 hetes görögországi nyaralást is. Mesebeli

volt. Rengeteg látnivalót néztünk meg, nagyon sok

91

emlékkel gazdagodtunk. Bármikor visszamennék

napozni, úszni a tengerbe vagy ellátogatni ismét a

Meteorákhoz. Aztán észre sem vettük, és már

végzősök lettünk. A szalagavatón megvalósítottuk a

LED-es táncot, amin mindenki el volt ájulva, de

igazából mi is alig hittük el, hogy sikerült. Nagyon

kemény 3 hét felkészülést igényelt.

Boldog vagyok, hogy egy ilyen közösség

része lehettem. Az osztály magatartása nem mindig a

legjobb, de a teljesítményünk verhetetlen. Az iskola is

kimagasló, a második otthonunk lett. A tanárok

kedvesek, nyitottak. Mintha egy nagy család lennénk.

Kíváncsian várom az év hátralévő részét. Biztos

vagyok benne, hogy nem fogok csalódni.

Bodolai Dalma 13.D

Az öt évem során legszívesebben a Kandó-

hétre és az osztálykirándulásokra emlékszem vissza,

mert ilyenkor nem tanultunk.

A kilencedik osztályból kikerült a legjobb

barátnőm, utána nehéz volt, de lassan sikerült jobban

összebarátkozni az osztállyal az utolsó

kirándulásunkon. Mindenkit meg tudtam szeretni

valamiért az osztályban.

92

Nemsokára szerenád, ballagás, aztán

érettségi, de nem félek, mert a legjobb tanárok

tanítottak és készítettek fel öt éven keresztül.

Veják István 13.D

Hosszú öt évet éltem meg itt. Tele volt

örömmel, bánattal, jó és rossz jeggyel. Voltak

hullámvölgyek, új barátokat szereztem és láttam új

arcokat. Sosem felejtem el, mikor a szünetekben

felmentünk a büfébe vásárolni, vagy csak felkísérni a

másikat. Nagyon jó osztályközösséget alakítottunk ki.

Nem bántam meg, hogy öt éve bejelöltem a

jelentkezési lapon. Megkedveltem a tanáraimat, és

külön az osztályfőnökünket, végtelenül rendes és

türelmes velünk.

Sok új dolgot tanultam meg általuk, új

ismeretekre tettem szert. Sose fogom elfelejteni ezt az

öt évet, nagyon hiányozni fognak nekem. Olyanok

voltunk, mint egy nagy család.

93

Bodnár Bence 13.D

Már általános iskolás éveim alatt is jártam a

Kandóban az akkori osztálytársaimmal. Együtt jöttünk

el a nyílt napra. Hármunkat ugyanabba az osztályba

vettek fel. Az évek alatt kiderült, hogy egy erős

osztályközösségbe kerültem. Végül mi négyen

tartottunk össze, és az egyik lány, aki végül négy év

után a barátnőm lett. Azt mondhatom, mi lehettünk az

osztály gerince. Az iskolában a legnagyobb szórakozás

a Kandó-hét szokott lenni, itt az osztályok játékos

feladatokban mérik össze képességeiket. Sajnos

megnyerni sosem sikerült, de többször is másodikok

lettünk, és egyszer harmadikok. Önmagában ez az öt

év gyorsan eltelt. Sok emberi kapcsolatot a Kandónak

köszönhetek. Bár várom, hogy vége legyen és

elkezdhessem az új életemet, de azokat, akik közel

kerültek hozzám, és a tanárokat, akik sokat segítettek,

a szívembe zárom, és nem felejtem el.

Homolya Kinga 13.D

Emlékszem, eleinte nem szerettem volna ebbe

az iskolába jönni, de aztán a sors úgy hozta, hogy itt

kötöttem ki.

Osztályfőnököm mindig segített a nehéz

időkben. Mégis talán a legtöbbet Prillné tanárnőnek és

94

Tünde tanárnőnek (Tündi mamának) köszönhetem.

Emlékszem, első évben csak egy szürke kisegér

voltam, aztán valamilyen úton-módon már arra sem

emlékszem, hogy hogyan, a színpadon álltam a

március 15-i műsorban. Aztán sorra követték egymást

a szereplések. Rengeteg mindent megtapasztalhattam

ezáltal. Voltam több szavalóversenyen, „Szép magyar

beszéd” versenyen. Városi 3. helyezést értem el tavaly

előtt a Miskolcon megrendezett Kazinczy-versenyen.

Az iskolában állandóvá váltak a szereplések, ezek által

rengeteg embert megismerhettem. Találtam szerelemre

és ellenségre egyaránt. Az iskolai diákszínpad tagja

vagyok első év óta, rengeteg előadáson vagyunk túl A

dzsungel könyve című musicallel. Most pedig a Hotel

Mentholban szerepelek. Tünde néni által eljuthattam 2

évvel ezelőtt Görögországba is, ami egy csodálatos

élmény volt. Szalagavatón különlegesnek éreztem

magam, mert Deményi Norbert tanár úrral

énekelhettem, ami szintén örök emlék marad

számomra.

Rengeteg mindenről írhatnék még, de ahhoz

ez a könyv kevés lenne. Vallom, hogy ebben az

iskolában vannak a legjobb tanárnők és tanár urak.

Köszönöm, hogy kandós lehettem.

95

Almási Gábor 13.D

Hol is kezdjem... A Kandó másnak csak egy

név, vagy egy olyan középiskola, mint a többi, de

számomra többet jelent ez a szó, hogy Kandó.

Ez az iskola nem csak egy téglából,

cementből és betonból megépült hely, ennek a

helynek lelke van, és ezt csak az érezheti, aki

huzamosabb ideig itt tartózkodik, legyen akár tanár,

vagy diák. Így, végzős fejjel visszagondolva egyáltalán

nem bántam meg, hogy ezt az iskolát választottam,

mivel a második otthonomnak tekintem.

Tekerjük vissza egy kicsit az időt a 9.

osztályig. Az első napom mondhatni egészen

kellemesen telt, megismertem az új osztálytársakat,

sok ismeretlen arcot láttam kezdetben. Fogtam a

fejem, édes Istenem, hová kerültem én? De kellemesen

csalódtam a társaságban, mivel egy kis családra leltem

bennük. Törődtünk egymással, meghallgattuk a

másikat, segítettünk, ha bárki segítségre szorult. A

betyárbecsület is megvolt bennünk, ha bárki rossz fát

tett rakott a tűzre, nem árultuk el, inkább vállaltuk a

délutáni büntetéseket, amit igazgatónő szabott ki ránk,

s csendben hallgattunk, mint a kisbárányok. Számomra

ez az összetartás páratlan volt.

96

Ám az évek során sok minden változott, új

osztályba kerültem, amit egyáltalán nem bántam meg,

javult az átlagom, rengeteg új barátra tettem szert.

Nagyon büszke vagyok a mostani osztályomra is, ők

eggyel fiatalabb generáció. Sok kalandban volt részem

velük. A pedagógusok is példaértékűek, én sehol sem

tapasztaltam ilyen szintű oktatást. Néha viccesen

telnek az órák, élvezet részt venni rajtuk, ki nem

hagynám őket.

Decemberben tartottuk a szalagavatónkat,

egységes műsort készített Prillné tanárnő, ahol az volt

a cél, hogy mindenki szerepeljen. A műsor nagyon jól

sikerült. A közönségnek nagyon tetszett. A táncunk is

nagyszerű volt a kisebb hibák ellenére.

Egyáltalán nem bántam meg, hogy ezt az

iskolát választottam, sokat köszönhetek az iskolának,

és csak ajánlani tudom a fiatalabb diákoknak!

97

Kedves Végzős Diákjaink!

”Mindig váltani az élet ritmusát. Tudatosan

és figyelmesen cserélni munkát, pihenést, koplalást

és bőséget, józanságot és mámort, igen, még gondot

és örömet is; tudatosan felállni az élet terített asztala

mellől, mikor legjobban esik a bőség, tudatosan

bekapcsolni gondokat és feladatokat, melyeknek

nevelő erejük van. Nem elbízni magad semmiféle

helyzetben.”

A középiskolai utatok végén Márai Sándor

gondolatai jutottak az eszembe. Olyan útravalót ad,

ami - független attól, ki merre folytatja majd útját -

nagyon fontos. Nem lesz két egyforma út. Ami

előttetek áll, az a végtelen lehetőségek tárháza. De ha

tudatosan választjátok meg az utat, és tudatosan

lépdeltek rajta, akkor biztosan előrébb fogtok jutni.

Kívánom, hogy a sok kínálkozó lehetőség

közül tudatosan találjátok meg a számotokra legjobbat.

Kívánom Nektek, hogy az iskola falai között

megszerzett tudás, a tanáraitok embersége, szeretete

elegendő erőt adjon a mindennapok helytállásához,

küzdelmeihez. Tudom, vegyes érzések kavarognak

Bennetek. Valami újra vágytok, s már most érzitek,

hogy hiányozni fognak a barátok, az a családias

98

légkör, ami körülvett benneteket. Tisztában vagytok

azzal, hogy hétfőtől nincs tanítás számotokra,

nincsenek a kellemetlen órák, nem kéri számon az

osztályfőnök, hogy miért késtetek, vagy hol jártatok a

dolgozatírás helyett.

Mindannyian tudjátok, hogy ez a hétfő az

érettségi kezdetét jelenti számotokra, és olyan

pontosnak és okosnak kell lennetek, mint még soha!

Azzal is tisztában vagytok, hogy az érettségi-felvételi

sikere elsősorban rajtatok múlik, és ennek eredménye

hosszú időre meghatározza további életeteket.

Mindenképpen számítsatok arra, hogy még

sok-sok - az eddigieknél keményebb - tanulás áll

előttetek. Itt csak az alapokat kaptátok meg ahhoz,

hogy az élet bármely területén elindulhassatok,

szerencsét próbáljatok. Az eredményekhez elsősorban

tudás szükséges. Magatok is tapasztaljátok Osvát Ernő

megállapítását: „A tudást nem lehet ajándékba

kapni.” Ez a kiskönyv visszatekintés, számadás, leltár

a múltatokról. Segít majd emlékezni a Kandóban

töltött időszakra néhány év után is. Örkény István

egyperces novellájára szeretném felhívni a

figyelmetek: „Ha sok cseresznyepaprikát madzagra

fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem

fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú.

99

Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős.

De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a

madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes,

harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen

elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne

kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban

haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.”

Az itt töltött éveket mi is koszorúba fűztük

számotokra. Vigyétek magatokkal elsősorban a tudást,

azt a légkört, ami itt körülvett Titeket. Mert két dolgot

adhat egy jó iskola: gyökereket és szárnyakat.

Gyökeret, melyek táplálnak és biztonságot adnak, és

szárnyakat, melyek messzire juttatnak el.

Kedves Tanítványaink!

Ez eddig jó mulatság volt, de most jön a

férfimunka… az érettségi. Ehhez mindenkinek sok

szerencsét, türelmet és kitartást kívánok!

Kosztolányi Dezső szavaival búcsúzom:

„Azt akarom tisztán és fehéren,

legyetek vígak és bársonyba-járók,

a kezetekben egy nagy arany-érem,

s hódítsátok meg az egész világot.”

Baghyné Urbán Ilona igazgatónő

100

Búcsúznak Tőletek tanáraitok és a volt diáktársak:

Álmodtál már a lehetetlennel?

Én igen. Hisz álmunkban nincs olyan, hogy lehetetlen.

Ott minden megtörténhet!

Repülhetsz a fénnyel,

álmodozhatsz az éjszakai bárányfelhőkön,

táncolhatsz a sápadt holdfényben...

Abban a fényben... Oh az a fény!

Az a szétáradó boldogság, nincs még egy olyan érzés.

Nyugalom és béke, csupa szép gondolatok.

Lágy, langyos szellő... körülöleli tested,

a boldogságot hozó holdfény lassan, finoman

szétárad benned.

Most már máshogy vélekedsz a világról.

A lelked megbékélt,

a fény által megtisztult.

Most már te is érzed,...tudod, hogy mi az igazság.

Ismered a világ titkát.

Tudod, hogy van létezés...

És erre mind álmodban jöttél rá!

Az álmodban, mely most már a valóság...

101

Szeretettel búcsúznak Tőletek tanáraitok

Baghyné Urbán Ilona

igazgatónő

Csák Eleonóra Tordai György

igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes

Almásiné J. Nóra

Babik Zoltán

Babik-Joó Szilvia

Balázsné G. Zsuzsa

Balogh Judit

Brevák Pál

Danás Miklós

Deák Csaba

Deményi Norbert

Domján Annamária

Fülöp Tibor

Gáll Rita Beáta

Godó Péter

Haás László

Hava Andrea

Hilóczkiné H. Ildikó

Hojdákné Nagy Zsuzsa

Hopka Péterné

Illésné Zsemberi Betti

Juhászné Kassai Ágnes

Kiss Roland

Kósa Tamás

102

Kósáné S. Mária

Kovács Lajos

Malyár Tibor

Nagy Tibor

Óvári Enikő

Péterffy Gáspár

Pongrácz László

Prillné Csordás Csilla

Sági Zsolt

Sándor Péter

Szabolcsné O. Anikó

Szalma Anna Mária

Szentpétery Éva

Takács Gábor

Takácsné M. Éva

Takács Zoltán

Toronyiné D. Erika

Tóth Istvánné

Várnai Virág

Waldhauser Marianna

103

BÚCSÚZNAK A VOLT DIÁKTÁRSAK:

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

9. a

Osztályfőnök: I l lésné Zsember i Bet t i

t

Balogh Bálint

Bari Szabrina Klaudia

Bialkó Fruzsina

Blaskó Gergő

Czipszer Ottó

Farkas Bence

Gál-Szabó Róbert

Juhász Gergő

Juhász Márk

Kákóczki Martin

Kanalas Tamás

Kardos Ferenc Máté

Kavasánszki Konrád

Kecskés Áron

Kertész Richárd

Kopcsó Erik Zsolt

Kovács Krisztián

Kovács Márton

Kovács Róbert Máté

Máthé Zalán

Nagy Gábor

Potyka Szabolcs

Pusztai Dániel János

Rácz Márk János

Sándor Erik Dániel

Sipeki Endre

Szabó István Dávid

Tóth Barnabás Krisztián

Vadnai Péter

Vajon Krisztián

Veres Tamás

Zsámba Szimonetta

104

Informatika szakmacsoport

9. b osztály

Osztályfőnök: Sza lma Anna Már ia

Bacsó Gábor

Balogh Attila Máté

Beke Martin

Boda Balázs

Csernikovics Krisztián

Farkas Gyula

Fekete Csaba

Ferencz Zoltán

Gonda Gergő

Hegedűs Tamás

Ignácz István Gergő

Juhász Krisztián

Juhász Marcell

Kaló Kornél

Koreny Gergő

Madarász Máté

Matisz Dániel

Mészáros Bence

Nagy Ákos Csaba

Pál Vajk

Rusz Attila

Smidt Gábor

Sólyom Patrik Dániel

Somogyi Tamás

Strázsa Benjámin Valentin

Szabó Bence

Székely Dávid

Szilágyi Dániel

Sztankovics Bence

Szűcs Dávid

Takács Bence

Tergalec Norbert

Zsigó Dávid István

105

Informatika szakmacsoport

9. c osztály

Osztályfőnök: Szabolcsné Oláh Anikó

Borbély Dávid Csaba

Borjus János

Demeter József Balázs

Dobi Bence Szabolcs

Dublinszki Iván Zsolt

Fekete Máté Miklós

Gábor Benjamin

Gulyás Levente

Hunyák Martin Szabolcs

Jámbor Ildikó Katalin

Juhász Attila

Kaposvári László Tamás

Kundra Melissza Martina

Lós Márk Levente

Lövei Máté

Makranczi Enikő Andrea

Mezei Marcell

Miklós Gergő

Mohai Ferenc

Nagy Péter

Petró Richárd

Püspöki Attila

Szabó Gergő

Szabó István

Szarka Tamás

Szendrei Ádám

Szűcs Attila

Tergalec Norbert

Tóth Tamás

Török Gábor

Várady József

Verba Levente

Zsigó Dávid István

106

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

10. a osztály

Osztályfőnök: Nagy Tibor

Balázs Dávid

Bicu Patrik Béla

Csetneki Roland

Csizmadia Milán

Csuhai Soma

Dankó Zoltán

Dublinszki Márk Martin

Farkas Bence János

György Erik

Heffler Márton

Helmeczi László

Juhász Péter

Kiss Dániel

Kozsik Erik István

Lipták Donát

Molnár Gábor

Muntyán Ákos Csaba

Nagy Bence

Onda Tamás

Orosz Bence

Orosz Márk

Palotás Sándor

Pocsai Péter

Stefán Dorián

Szabó Tamás Bence

Száva László

Takács Bálint Dominik

Torma Ferenc

Veszprémi Dávid

Vincze István

Zima Dániel

Zsendovits Tamás

107

Informatika szakmacsoport

10. b osztály

Osztályfőnök: Tóth István né

Béres Viktor

Bodolai Renátó

Bogdány Lionel Benjámin

Budai Csaba

Csuha Dénes

Derczó Gábor

Gáspár Vanessza

Hegedűs Norbert

Horváth Attila

Juhász Kristóf

Kalocsai Ferenc László

Kiss-Kovács Zoltán

Kondrát Márk Benjámin

Kovács Bence

Lukács Csaba

Molnár Dániel Zsolt

Oláh Karolina

Orosz Krisztián

Papp Márió

Sarkadi Valentin Zserald

Szabó Kitti

Szász Marcell

Szegedi Dávid András

Szekeres Anita

Turi Gábor

Turóczi Róbert

Vas Ádám

108

Informatika szakmacsoport

10. c osztály

Osztályfőnök: Pri l lné Csordás Cs il la

Abóczki Judit

Bajnok Márk

Bari Mária

Bede Alexandra

Budai Evelin

Bujdos Róbert

Czagány Dorina

Czagány Judit

Csulák Balázs

Faragó Máté

Fonó Nikolett

Gadnai Ákos

Kazsimér Huba

Kiss Bence

Kovács Lúcia

Kvaszta Árpád Roland

Lengyel Barbara

Mikolka Márk

Misuta Márk

Molnár István

Nagy Noel

Nyitrai Nikolett

Oláh Balázs

Plósz János

Szabó Bernát Béla

Szarka Regina

Szilágyi Anna Zsófia

Temesi Tamás

Tóbiás Patrik

Tóth János

Vadnai Martin

Vályi-Nagy Zsófia

Veréb Bence Zoltán

Vigh Martin Sándor

109

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

11. a osztály

Osztályfőnök: Hava Andrea Monica

Balogh Tibor

Erdei Nagy Attila

Forgó Milán

Glonczi Krisztián

Gulyás Roland

Horváth Márkó

Juhász Máté

Karaffa Gábor

Kántor Balázs

Kecskés Dominik

Koncsik Alex

Mikulásik Martin

Nagy Bence

Pap Ákos

Orliczki Marianna

Pető Krisztián

Sipos Kristóf

Spisák Dénes

Székely Csaba

Szőlősi Simon

Szűcs Gergő

Tóth Kristóf

Vadnai Gábor

Varga Iván Levente

110

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

11. b osztály

Osztályfőnök: Kósáné Sándor Már ia

Ale Bence

Barna Zsolt

Bíró Tamás

Buzek Tamás Alex

Csáki László Péter

Dienes Markó

Ernes Zsolt

Farkas Dávid Csaba

Gaál Sándor Gyula

Haluska Dávid

Hernádi Bence

Holló Tamás

Juhász Donát

Juhász Tamás

Kapcsos Ádám

Kiszela Zsolt János

Kundrák Zsolt

Major Richárd

Péter István

Puskás Marcell

Puskás Szabolcs

Schupkégel Péter

Szécsi Botond

Tornyi Bence

Urbán Róbert

Vavra Attila Alex

Yahya Karim

111

Informatika szakmacsoport

11. c osztály

Osz tályfőnök: Takács Gábor

Balogh Dávid

Bialics Bence

Faragó Bettina

Gulyás István Ödön

Hevér Martin

Ivánkai Dénes

Juhász Martin

Kedves Tamás Dénes

Kerekes Szonja

Kósa Roland

Kovács Gergő

Kovanecz Máté Attila

Mády Richárd

Mihalkó Dániel Máté

Misó Marcell

Nagy Benjamin

Nagy Erzsébet

Petykó Dániel

Polgári Patrik

Rácz Evelin

Séllei Flórián Viktor

Szabó Roland

Szentpéteri Csaba

Szőllősi Áron

Takács Levente Béla

Tálas Ádám

Török Marcell

Tövis Lajos Ádám

112

Nyelvi előkészítő – informatika

12. d osztály

Osztályfőnök: Juhászné Kassai Ágnes

Argyelán Tünde Alexandra

Azari Attila

Csengő Csaba

Dervarics Barbara

Dublinszki Ádám

Galyas Nikolett

Hajdú Kristóf

Jeszenszki Patrik

Kocsis Bence

Kocsis Milán Béla

Kolozsvári Milán

Kovács András Levente

Kovács László

Lukács Krisztián

Márton Csilla

Mikó Bence

Petránszki János

Stóka Áhim Richárd

Szálkai Péter Dániel

Terge Dávid

Tóth Enikő

Ungvári Marcell

Végh Máté

113

Elektronikai technikus

14. a osztály

Osztályfőnök: Takács Zoltán

Bernát János

Császár Krisztián

Csernyiczki Dávid

Cservenyák Patrik

Dancs Dániel

Furman Balázs

Glonczi Richárd

Javítás Szilárd István

Kiss Szilárd

Madarasi Csaba

Moser Tamás

Moszkál Gyula

Nagy Máté

Paszternák Dávid

Pongó Olivér

Soltész Tamás

Siroki István

Várdai Tamás

Vég-Dudás Krisztián

Zemlényi József

114

Műszaki informatikus

14. b osztály

Osztályfőnök: Kiss Roland

Argyelán Zoltán

Bodgál Imre

Bodnár Bence

Bodnár Kristóf

Burka Gábor

Dóka Alex István

Erdei Sándor

Fónagy Hajnalka

Gyökér Zoltán Gábor

Hegedűs Emese

Kocsi Dávid

Kokas Máté

Kovács Gergő

Krieger Bence

Kristóf Ákos

Mácsay Viktor

Migléc Máté

Nagy Márton

Péter Gábor András

Pham Erik

Rácz Ádám

Répáczki Tibor

Somogyi Roland

Sugár Péter János

Szalkai Martin

Szepesi Dániel

Ujpál Ádám

Varga Dóra

115

„Útjaink észrevétlenül, véletlenül futottak össze,

s egy pillanatra összeforrtak.

De most szétválnak, és lehet,

hogy soha többé nem keresztezik egymást.

A találkozás pontja viszont megmarad.

Kinek jelentéktelenül,

kinek feledhetetlenül...”

/Agnate/

116