A Miskolci Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési programjainak bemutatása és

hatásvizsgálata a középiskolások körében

Készítette: Fazekas Gabriella K3IK28

ME-BTK-2PD

Felsőzsolca, 2010. október 23.

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

1. 1. A dolgozat tárgya ......................................................................................................................4.

2. A deviáns viselkedés

2. 1. A devianciával kapcsolatos elméletek ...............................................................................6.

2. 2. A deviáns viselkedésformák rövid áttekintése ............................................................ 8.

2. 3. Okok keresése a deviáns viselkedésre Magyarországon ........................................... 12.

3. A KSH statisztikai adatainak ismertetése

3. 1. Bűnözési helyzetkép országosan és a régiókban ........................................................ 12.

3. 2. Fiatalkorú bűnelkövetők............................................................................................. 16.

3. 3. A bűnözés lehetséges okai B.-A.-Z. megyében......................................................... 16.

4. A bűnmegelőzés

4. 1. A bűnmegelőzés többféleképpen csoportosítható ...................................................... 18.

4. 2. A bűnmegelőzés legkiemelkedőbb feladatai különféle látásmódból ......................... 19.

4. 3. A bűnmegelőzés célja................................................................................................. 20.

4. 4. A bűnmegelőzés kiterjedése .......................................................................................20.

4. 5. Célcsoportjai a bűnmegelőzésnek .............................................................................. 21.

4 .6. A bűnmegelőzés eszközrendszere .............................................................................. 21.

4. 6. 1. A bűnmegelőzés társadalmi eszközei..................................................................... 22.

4. 6. 2. A bűnmegelőzés alapelvei...................................................................................... 22.

5. 1. Bűnmegelőzés Magyarországon

5. 1. 2. Bűnmegelőzési Osztályok általános rendeltetése...................................................23.

6. 1. Bűnmegelőzési programok

6. 1. 1. Miért szükségesek a bűnmegelőzési programok.................................................... 23.

6. 2. Bűnelkövetések és elkövetőik .................................................................................... 25.

6. 2. 1. Prekriminális helyzetek.......................................................................................... 26.

6. 2. 2. Kamaszkori válsághelyzetek.................................................................................. 27.

3

7. „ELLEN-SZER” - a rendőrség biztonságra nevelő középiskolai programja ................. 27.

7. 1. A program központi nevelési céljai ............................................................................ 28.

7. 2. Főbb témakörök......................................................................................................... 30.

8. A „Beccaria” középiskolai bűnmegelőzési nevelési-oktatási program .......................... 30.

8. 1. Legfontosabb nevelési célok és követelmények......................................................... 32.

8. 2. A „Beccaria” program felépítése................................................................................ 33.

Kérdőív ............................................................................................................................... 35.

Függelék ............................................................................................................................. 39.

Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 44.

4

1.Bevezetés

1. 1. A dolgozat tárgya

Dolgozatomban a Magyar Rendőrség Bűnmegelőzési programjainak (azon belül is

a Miskolci Rendőr - Főkapitányság Bűnmegelőző Programjainak) fontosságát és

hatékonyságát szeretném bemutatni és kutatni. Fontosnak tartom, hogy felfigyeljen

társadalmunk arra a tényre, hogy egyre több a deviáns viselkedésű fiatal, s a bűnelkövető

fiatalkorúak száma is jelentősen nőtt az utóbbi években.

Szeretném megvizsgálni, hogy mennyire hatásosak az egykor létrehozott

bűnmegelőzési ismertető - bemutató osztályfőnöki órák, illetve milyen mértékben

tájékoztatja a középiskolás diákokat például az „Ellen-szer” program. Az is bemutatásra

kerülne továbbá, hogy a rendőrség által évről – évre kiadott periodikákból vajon mennyire

ismerkednek meg jogaikkal, büntethetőségükkel, valamint a rájuk vonatkozó szabályokkal,

törvényekkel a középiskolás fiatalok.

A későbbiekben két kérdőíves kutatást végeznék egy középiskolai osztályban – egyet a

program megkezdése előtt és egyet utána - a bűnmegelőzési programok rájuk tett

benyomásairól, megszerzett ismereteikről.

Ezen csoport osztályfőnökével egy rövid interjút szeretnék készíteni, hogy milyen

megfigyelései van a program kapcsán, vagy annak hiánya miatt a deviáns viselkedéseket

illetően.

Jelenlegi dolgozatomba még nem tudom beilleszteni, s kiértékelni ezeket a kérdőíveket,

mert csak novemberben fog elindulni a bűnmegelőzési program a kiválasztott iskolában.

Célom az, hogy kiderüljön, vajon tudják-e a diákok és tanáraik, hogy a programok

célja nem a tökéletes elzáráson alapul a veszélyek elől, hanem egy olyan nemzedék

nevelése, akik felismerik az efféle problémákat, s kezelni tudják őket. A Rendőrség valódi

elhatározása pedig az, hogy a diákok ismerjék fel azokat a veszélyeket, amelyek egy - egy

„buli” alkalmával rájuk leselkednek, s ha már belekeveredtek valamibe, tudják, hogy kik

azok a személyek, szervezetek ahová bármikor fordulhatnak segítségért.

Az „Ellen-Szer” program a 2004/2005-ös tanévben kezdődött el, a középiskolásoknak

címezve. Elindítását ekkor kísérleti jelleggel a miskolci Kós Károly Építőipari

Szakközépiskolában is kezdeményezték. Azóta pedig már több középiskola is részt vesz

5

efféle projektekben, többek között a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium, ahol

majd a kérdőíves vizsgálatot szeretném lebonyolítani.

A vizsgálat előtti hipotézisem a következő: A elemzés lebonyolításához kérdőíves

mintavételt szeretnék végrehajtani egy állandó osztályközösségben, ahol az életkor

nagyjából azonos. Az első lekérdezést a program megkezdése előtt tenném meg (november

elején kezdődik majd ez a bűnmegelőzési osztályfőnöki óra), a másodikat pedig a rendőri

munka végeztével. Így láthatóvá válik remélhetőleg, hogy mennyit tanultak a fiatalok az

órák során, s mennyire lettek tájékozottak a környezetükben folyó eseményekkel,

történésekkel kapcsolatban. Fontosnak tartom az eredményesség tekintetében, hogy a

csoport tagjai megegyező életkorúak legyenek, valamint a társadalmi hátterük is körülbelül

azonos legyen, ezért választottam egy osztályt, akikkel a későbbiekben (a program

végeztekor) a tesztet újra megírathatom.

A kérdőív (melyet mellékletként megtalálhatnak) elkészítése után egy próbafelmérést

készítek majd, hogy felderítsem, hogy mindenkinek világosak-e a kérdések, vagy esetleg

szerkesztésbeli hiba van benne, s azok nem érthetőek. Ezt követően kezdek hozzá a

végleges kérdőívek lekérdezéséhez. A kérdőívek vizsgálatát minden kérdéscsoportra ki

szeretném terjeszteni az elkövetkezőkben, s így feldolgozni a kérdéseket. A meglévő

adatok kivizsgálása után az eredményeket összesítem és levonom a konklúziókat.

A Borsod - Abaúj - Zemplén megyei Rendőr - főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának

vezetőivel, munkatársaival való kapcsolatfelvétel után alaposan megismerkedtem az

„Ellen-szer” és a „Beccaria” programokkal. Ezek szempontjából készítettem el a kérdőívet

is, hogy kiderítsem, mennyire hatásosak a fiatalok körében az e féle ismeretterjesztés.

A kiinduló feltételezésem tehát a következő:

Az „ELLEN-SZER” és a „BECCARIA” programban közrem űködő iskolák diákjai

jártasabbak lesznek a program elvégzése után, mint társaik a különböző

szenvedélybetegségekkel kapcsolatosan. Mindent tekintetbe véve fogják tudni

jogaikat, a rájuk vonatkozó szabályokat, majd ezek után a veszélyes szenvedélyektől

mentes, törvénytisztelő életre törekednek, ahogy azt a programból is megtanulták.

6

Ám ahhoz, hogy ezekkel az ismeretekkel mindenki tisztába legyen, a legfőbb fogalmakat,

definíciókat ismertetem dolgozatomban, majd a következő részekben bemutatom a

programokat.

2. A deviáns viselkedés

A deviáns viselkedés nem más, mint normaszegő magatartás, mely ellentmond a

társadalmi elvárásoknak. Ezekben az elvárásokban sokféle együttélési norma lelhető fel,

melyekhez az emberek nagy része alkalmazkodik is, viszont mindenhol előfordulnak

szabályokat megszegő egyének. Ám éppen ezek az elvárások teszik lehetővé a

normaszegést, mivel minden társadalomban és korszakban más és más az elfogadott

szabályrendszer. Tehát a törvénysértő emberek társadalmi ítéletekből születnek.

A deviáns viselkedésű embereknek szociológiai szerepük is van a társadalomban, hiszen

léteznek, tehát tenni kell ellenük és értük is. Nincs olyan szabályozás, mely teljesen

megfékezné őket, viszont éppen elég annyi a szociológusok szerint, mely nem engedi,

hogy elhatalmasodjék a deviancia mértéke, hiszen az a társadalom felbomlását idézné elő.

2. 1. A devianciával kapcsolatos elméletek

Szociológiai elméletek

A szociológiai elméletek összességében nem azt kutatják, hogy az egyénnek miért van

deviáns viselkedése, hanem, hogy ez társadalmilag milyen gyakori. Szociológusok szerint

a társadalomból kialakuló okokat kell feltárni, hogy feltárhassák a devianciák okait.

(Szociológiai elméletek: anómiaelmélet, minősítési elmélet, kulturális elmélet.)

Az anómia Durkheim szerint a társadalmi viselkedést szabályozó normák meggyengülése,

melynek következménye a deviáns viselkedések elterjedése. Ezt az elméletet Merton

fejlesztette tovább, aki úgy gondolta, hogy az anómia nem más, mint a társadalmilag

elfogadott célok és a társadalmilag megengedett viselkedés közötti ellentmondás. Szerinte

az anómia éppen ezért sokkal gyakoribb az alsóbb társadalmi rétegek körében.

Az emberek szerinte öt magatartás közül választhatnak. Azokat, akik elfogadják mind a

célokat, mind a legális eszközöket, Merton konformistának nevezi. Azok, akik elfogadják

ugyan a társadalmilag kitűzött célokat, de azokat illegális eszközök alkalmazásával

kívánják elérni, újítónak nevezi (pl. bűnözők). A harmadik típusú viselkedés akkor áll elő,

7

ha az emberek elutasítják ugyan a célokat, de az eszközöket nem. Ez a ritualista viselkedés.

Negyedik esetben mind a célokat, mind az eszközöket elutasítva lázadókról beszélhetünk.

Végül, ha valaki mindkettőt elutasítva társadalomból való kivonulás mellett dönt, akkor

visszahúzódókról beszélhetünk (bizonyos vallásos csoportok).

Az 1960-as években a deviáns viselkedésnek egy újfajta szociológiai elmélete jelent meg,

az ún. minősítési vagy címkézési (labelling) elmélet. E szerint az elmélet szerint valaki

nem azért válik deviánssá, mert valamilyen viselkedést mutat, cselekményt követ el,

hanem azért, mert a társadalom vagy annak megfelelő intézményi (rendőrség, bíróság,

elmeorvosok stb.) deviánsnak nyilvánítják, ráakasztják a „bűnöző” vagy „elmebeteg”

címkét, rásütik a „bélyeget” (stigmát). (Andorka Rudolf: A deviáns viselkedés, Bevezetés a

szociológiába, Osiris Kiadó,1997., 641.)

A kulturális elméletek szerint maguk a kulturális normák szabályozzák a társadalom

résztvevőinek megnyilvánulásait. Ám ezek az értékek kultúránként eltérőek, mint ahogy

más tilalmak vannak különféle társadalmakban az alkoholfogyasztást és bűnözést illetően

is. Ezen belül pedig a társadalmi rétegeket lehet boncolgatni, hogy melyik réteget milyen

deviánsság „vonz”, vagy helyileg hogyan osztódik el a törvénysértő magatartásforma. A

differenciális asszociáció elmélet szerint azok a személyek válhatnak bűnözővé a

későbbiek során, akik gyakran kerültek ilyen személyekkel kapcsolatba.

Biológiai elméletek

Vannak, akik azt mondják, hogy már a génjeinkben fellelhető a deviáns magatartásforma.

Ezen orvosok között van C. Lombroso is, aki szerint az egyén genetikai hajlamai és

fiziológiai adottságai között szoros kapcsolat van. Ő maga rabokat tanulmányozott, s úgy

állapította meg, hogy azoknak koponyaalkata inkább az emberszabású majmokéra hasonlít,

nem pedig a civilizált emberekére, azaz kapcsolatot fedezett fel a bűnözés és a

koponyaforma között.

Mások vélekedése szerint az erőszakos bűnözés a kromoszómakombinációkkal hozható

párhuzamba. Az XYY kromoszóma legtöbbször azok között fordult elő, akik

hajlamosabbak a bűnözésre, mint azoknál, akik nem. Kutatók vizsgálták az alkoholizmus

genetikai és biológiai tényezőit, majd arra a következdtetésre jutottak, hogy az alkohol

ivásának és elutasításának, valamint szervezeti feldolgozásának lehetnek biológiai alapjai.

8

Pszichológiai elméletek

A pszichológiai elméletek szerint feszültséghelyzetekből, vagy magából a

személyiségfejlődésből indulhat ki a deviáns viselkedési forma. A frusztráció – agresszió

elmélet azt fejti ki, hogy a személynek vannak szükségletei, melyeket ki kell elégítenie, s e

miatt jön létre a frusztráció, mely agresszióhoz vezet. Ezt az agressziót az egyén vagy saját

maga ellen, vagy mások ellen irányíthatja.

Vizsgáltak olyan elméleteket is, hogy vannak-e személyiségtípusok, melyek hajlamosak az

alkoholizmusra, vagy az alkoholisták bizonyos személyiségtípusokba tartoznak-e. Az ilyen

személyiségtípusok pedig a következők lehetnek: az önmagukat fenyíteni kívánók, az

éretlen, a szexuális nehézséggel küszködők, a saját magát kényeztető személyiség és a

feszültségekkel harcoló személyiség.

A pszichoanalitikusok a személyiségfejlődésben kutatják a deviáns viselkedés okait. Ezen

elmélet szerint a gyerekkorban kell keresni felnőttkori deviancia gyökerét. Leginkább a

szülők és gyerekeik kapcsolatait vizsgálják, és élményeket tárnak fel. Az ilyen elméletek

szerint az anyamelltől való függésnek, azaz az orális dependeciának köze van az

alkoholizmushoz. Szerintük a lerészegedés oka az lehet, hogy a magatehetetlen emberrel

gyermekként törődjenek, hiszen anyai kényeztetésre áhítoznak.

A racionális választás elmélete alapján a bűnözés magyarázata a következő lehet

Ezt az elméletet kiadások kockázatával és a feltételezhető haszonnal lehet magyarázni.

Viszont a vagyon ellen irányuló bűncselekmények elkövetői között kevés a valóban

racionálisan gondolkodó, és sokszor túlzottan alábecsülik a kockázati tényezőket.

2. 2. A deviáns viselkedésformák rövid áttekintése

Alkoholizmus

Kutatások bizonyítják, hogy már az emberiség őstörténetekor kezdetét vette az erjesztett

innivalók fogyasztása. Az ókorban terjedt el a sörfogyasztás a rossz minőségű ivóvíz miatt,

melyet komlóval vagy malátával ízesítettek. Hazánkban Anonymus krónikájából tudhatjuk

meg, hogy őseink győzelmeiket iszogatással ünnepelték. Ám maga az italozás, direkt a

„tobzódás kedvéért” ivás és a lerészegedés egészen a 19. századig nem a köznép szokása

volt, hanem a nemeseké, katonáké. Utána a kapitalizmusbeli szeszgyártás hozta a változást

az alkoholfogyasztás terén.

9

Manapság már felmérésekkel figyelik az alkoholizmus gyakoriságát, mennyire van

elterjedve egy-egy nemzetben ez a már-már népbetegség. Ilyenkor az egy főre jutó

szeszesital-fogyasztásra és a májzsugorodásban elhunytak arányára szoktak támaszkodni.

Hazánk az alkoholfogyasztás terén a világranglista élén helyezkedik el, valamint az

alkohol okozta betegségek miatti halálozások arányában is az élen jár országunk. A

szomszédos országokhoz képest Magyarországon a legmagasabb az alkoholfogyasztás

következtében meghaltak száma, ugyanis évente körülbelül 7000-en halnak meg ennek

eredményeképpen.

Kábítószer használat

1875 előtt semmiféle jogi korlátozás nem sújtotta az ópium, a heroin, a morfin, a kodein, a

kokain, a marihuána és más drogok fogyasztását. A drogfogyasztást nem tartották

„közérdekű problémának”, amit a társadalomnak kellene megoldania.

1875 és 1912 között Amerikában szinte valamennyi állam és sok helyhatóság iktatott be új

szabályokat a narkotikumok, különösen a kokain, és az ópium forgalmazásának

ellenőrzésére. Országos szinten a szövetségi törvényhozás 1887 és 1909 között egész sor

lépést tett az ópiumfogyasztás korlátozására, ami az ópium behozatalának megtiltásával

kezdődött. Ez a periódus (1875-1912) megfelel a társadalmi problémák evolúciójából az

első szakasznak: agitálás a hatóságok mozgósítása és cselekvésre késztetése céljából.

1914-ben életbe lépett egy szövetségi szintű törvény az ópiátok és a kokain

szabályozásáról. A Harrison-féle kábítószertörvény elfogadásával a második szakasz

tetőzött a drogabúzus történetében: a társadalmi szintű politika kidolgozása. Közben

kezdetét vette a harmadik szakasz, amelyben eldől, hogy a politika a bűnüldöző vagy a

gyógyászati megoldást állítja-e előtérbe. A politika kidolgozása és megvalósítása körüli

harc legalább annyira dúlt a gyógyászaton belül, mint a gyógyászat és a bűnüldözés között.

A drogabúzus, mint társadalmi probléma területén zajló tevékenységek viszonylag

kiegyensúlyozott jelleget öltöttek az 1930-as és 1940-es években. A tulajdonlási jogok

tisztázódtak, az illetékesek bevett szabályok szerint alkalmazták az orvoslási módszereket.

A szövetségi politika 1951-ben, 1954-ben és 1956-ban egész sor törvényhozási lépésre

szánta el magát, hogy súlyosbítsa a narkotikumokkal kapcsolatos törvénysértések bűnügyi

szankcionálását. Kötelezően kirovandó büntetéstételeket állapított meg, amelyeknek

megszabta az alsó határát, majd bővítette körüket és megszigorította őket. (vö. Rácz József,

Drog és társadalom, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2002, 7-38.)

10

Hazánkban szerencsére a kábítószer fogyasztás egy meglehetősen új deviáns magatartás, és

még nem terjedt széles körben el. A „hippi korszakban”, az 1960-as évek végén kezdődött

Magyarországon a szerves oldószerek, ragasztók gőzének belélegzése. Viszont akkoriban

egészen ijesztő volt az a tény, hogy míg 1970 és 1973 között csak Budapesten figyelték

meg a jelenséget, két évre rá már elterjedt az ország szinte egész területén.

A szocializmus hanyatlásától kezdve, 1989-től váltunk cél-nemzetté a kábítószer behozatal

terén. Ekkor kezdett el nőni a diszkó drogok fogyasztása, majd egyre több LSD, marihuána

és hasis érkezett országunkba.

A legújabb vizsgálatok szerint azonban, melyeket középiskolások körében készítettek az

alkohol- és egyéb drogfogyasztásról, valamint a dohányzásról, az derült ki, hogy leginkább

a tiltott szerek használata nőtt meg a tizenévesek körében. A tesztekkel bizonyítva kiderült

az is, hogy a hazánkban élő első és másodéves középiskolások majdnem negyede

fogyasztott már legalább egyszer meg nem engedett, azaz illegális szert. Az ezredforduló

elején a marihuána elterjedtségét lehetett megfigyelni, ám azóta a súlyosabb kábítószerek

fogyasztása is megnőtt a fiatalok körében.

(A kábítószerek fajtái, jellemzői és hatásai a függelékben tekinthetők meg részletesen

leírva.)

Öngyilkosság

Az öngyilkosság az ókori társadalmakban volt először fellelhető, majd a kereszténység

idején erkölcsi kérdéssé vált, melyet az egyház tiltott. A 18. században jutott odáig az

öngyilkosságok ügye, hogy már muszáj volt vele foglalkozni, ugyanis ekkorra tömeges

méreteket öltött. Ebben az évszázadban írta meg Durkheim az Öngyilkosság című

értekezését. Ő azt vallja, hogy minden olyan halálok, melyet az áldozat tudatosan hajtott

végre, öngyilkosságnak tekinthető, s ez szerinte társadalmi jelenség volt.

Megkülönböztetett háromféle öngyilkossági típust: az anómiás, az egoista és az altruista

öngyilkosságot.

Anómiás öngyilkossági eseteknél a normavesztettség és a kontrol hiánya jelenik meg a

társadalomban korábban elhatalmasodó erkölcsi szabályok helyett. Ekkor már ezek a

szabályok nem képesek funkciójukat kifejteni.

Egoista öngyilkosság az, amikor az egyén úgy érzi, hogy nem kötődik a társadalomhoz, s ő

ítélkezik az élete felett. Ekkor a társadalmi integráció alacsonyan hat a személyre.

11

Az altruista öngyilkosságnál a társadalom telepszik rá az egyénre, azaz az egoista

ellentettjeként is felfogható. Ilyen társadalmak az arab országokban vannak. Náluk annyira

erős a társadalmi kényszer, hogy halni is képesek az érdekekért – öngyilkos merénylők.

Durkheim tanulmányában háromféle témára bontva kutatja az öngyilkosság okait: család,

vallás és politikai élet.

A családi megfigyeléseknél arra jutott, hogy a nagycsaládoknál kevesebb az öngyilkosság,

mert a családtagok között szorosabb és gyakoribb az érintkezés.

A vallásnál azt a következtetést vonta le, hogy a katolikusok sokkal több öngyilkosságot

követnek el, mint a protestánsok, ami azért lehet, mert utóbbi sokkal nagyobb mozgásteret

hagy híveinek.

A politikát vizsgálva pedig úgy gondolta, hogy leginkább akkor van több öngyilkosság,

amikor nincsenek nagy fontosságú politikai vagy társadalmi események.

Tehát e három öngyilkosságtípust végigvizsgálva, szerinte minél integráltabb egy

közösség, annál kisebb az öngyilkosságok száma.

Lelki betegségek

A mentális vagy lelki betegségek gyakoriságának nemzetközi összehasonlítására alig lehet

megbízható adatokat találni, mert ehhez arra lenne szükség, hogy e betegségek egységes

definíciója alapján azonos módszerekkel kerüljön sor a lakossági adatfelvételre az

összehasonlítani kívánt országokban. Tudjuk viszont, hogy még a súlyos elmebetegségek

diagnózisa, definíciója is változik korszakonként és országonként, sőt egy-egy országon

belül is. Még problematikusabb kérdés a lelki egészség és a neurózis közötti határvonal

definiálása. (Andorka Rudolf: A deviáns viselkedés, Bevezetés a szociológiába, Osiris

Kiadó, 1997. 529.o.)

A magyar társadalom tagjainak lelkiállapotáról azokból az epidemiológiai

adatfelvételekből van információnk, amelyeket Kopp Mária és Skrabski Árpád végeztek

1983-ban, 1988-ban és 1994-ben. 1983-tól 1988-ig, majd 1994-ig a neurózisban és

depressziós tünetekben szenvedők aránya folyamatosan nőtt. Ezzel párhuzamosan egyre

nőttek ezeknek a lelki problémáknak a társadalmi különbségei. A szegények, különösen az

utóbbi években, a munkanélküliek között gyakoribbak ezek a problémák, mint a jobb

módúak között. Mind a neurotikusok, mind a depressziós tüneteket mutatók aránya

magasabb a nők, mint a férfiak között, és számuk az életkorral emelkedik. (Andorka

Rudolf: A deviáns viselkedés, Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, 1997. 536.o.)

12

Bűnözés

A bűnözés az a deviancia, amely mindenkor és minden társadalomban fellelhető. Nincs

sehol lefektetve, hogy mikor is és hogyan nő meg egy társadalomban a bűnözés aránya,

hiszen ennek nagyon sokféle összetevője van. Ha hirtelen megnő a bűnözések száma, azt

visszavezethetjük a határok megnyitására, a szervezett bűnözés jól szervezettségére, vagy a

rendőrség lazábbá válására is.

2. 3. Okok keresése a deviáns viselkedésre Magyarországon

Erre a viselkedésformára sajnos ma még nem tudunk pontos magyarázatot adni, viszont

különféle kiindulópontokat már megpróbáltak feltárni az ezzel foglalkozók.

A hazánkban folyó empirikus vizsgálatok azt igazolták, hogy a deviánssá válás előtt

valamilyen égetően nagy feszültséghelyzetek fordultak elő. Öngyilkosságnál például

családi veszekedések és a magány voltak a leginkább kiváltó okok. Azoknál a férfiaknál,

akik alkoholisták, olyan problémákat hoztak a felszínre, mint például munkahelyi

problémák, kapcsolati zavarok. Azok a fiatalok fogyasztanak a legtöbben kábítószert, akik

nagyfokú agresszióval átitatott családi körülmények között élnek, vagy szüleik nélkül.

3. A KSH statisztikai adatainak ismertetése

3. 1. Bűnözési helyzetkép országosan és a régiókban

„A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági adottságok következtében az ország keleti régiói,

Észak-Magyarország, Észak-Alföld bűnözés szempontjából „legfertőzöttebb” területekké

váltak, az országos átlagnál magasabb mind a felnőtt, mind a fiatalkorú bűnelkövetők

gyakorisága (a fiatalkorúak esetében szinte minden bűncselekmény főcsoportban

legmagasabb ez a mutató). Észak-Magyarországon különösen a fiatalkorúak esetében a

kriminalitási arányszám (százezer főre jutó elítéltek) majdnem kétszerese az országos

átlagnak. Közép-Magyarország kivételével minden régióban magasabb a fiatalkorúak

bűnözési hajlandósága, mint a felnőtteké.”

13

100 000 megfelelő korú lakosra jutó jogerősen elítélt bűnelkövetők száma, 2007

A 100 000 megfelelő korú lakosra jutó jogerősen elítélt fiatalkorú bűnelkövetők

száma, 2007

(Központi Statisztikai Hivatal, Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik

Magyarországon, Miskolc, 2008. november, 7.-9. o.)

Magyarországon az 1990 és 2008 közötti időszakot figyelembe véve a 100 ezer lakosra

jutó bűnesetek száma nőtt.

A bűnelkövetői ráta (az ismertté vált közvádas bűnelkövetők számának és az adott

megfelelő korú -14 éves és idősebb- év közepi lakónépesség hányadosa szorozva 100

ezerrel) az ezredfordulóig 1400 és 1600 között váltakozott, aztán 1400 körül

14

stabilizálódott. Megyei dimenzióban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a Pest megyei

adatok a legkiemelkedőbbek. Korcsoportokat tekintve a 14-17 évesek kétszer, a 18-24

évesek háromszor olyan nagy gyakorisággal visznek véghez bűncselekményt, mint a 25

évesnél idősebbek. Nem szerint a férfiak dominálnak.

A regisztrált közvádas bűncselekmények bűnelkövetői 2005 - 2009

Területi egység 2005 2006 2007 2008 2009

Bűnelkövető összesen

Budapest 20 789 19 061 16 717 16 215 16 335

Pest 13 396 12 591 11 559 11 387 11 343

Közép-Magyarország 34 185 31 652 28 276 27 602 27 678

Fejér 4 737 4 322 3 748 4 087 3 749

Komárom- Esztergom 4 483 4 153 3 454 3 759 3 416

Veszprém 4 176 3 986 3 503 3 602 3 349

Közép- Dunántúl 13 396 12 461 10 705 11 448 10 514

Győr-Moson-Sopron 4 783 4 447 4 055 4 394 4 381

Vas 2 793 2 535 2 600 2 460 2 307

Zala 3 354 3 020 2 885 2 626 2 602

Nyugat-Dunántúl 10 930 10 002 9 540 9 480 9 290

Baranya 5 343 5 190 4 956 4 492 4 808

Somogy 4 355 3 233 3 170 3 187 3 351

Tolna 2 901 2 888 2 659 2 895 2 753

Dél-Dunántúl 12 599 11 311 10 785 10 574 10 912

Dunántúl 36 925 33 774 31 030 31 502 30 716

Borsod-Abaúj-Zemplén 11 605 10 724 10 614 11 011 10 392

Heves 4 315 3 637 3 721 3 747 3 684

Nógrád 3 076 2 819 2 659 3 013 2 957

Észak-Magyarország 18 996 17 180 16 994 17 771 17 033

Hajdú-Bihar 7 442 7 746 7 013 7 372 6 623

Jász-Nagykun-Szolnok 5 542 5 311 5 462 4 997 4 889

Szabolcs-Szatmár-Bereg 9 053 8 696 9 243 9 524 8 528

Észak-Alföld 22 037 21 753 21 718 21 893 20 040

Bács-Kiskun 6 490 6 805 6 874 6 716 5 400

Békés 4 177 3 755 3 522 3 646 3 696

Csongrád 4 331 4 529 4 159 4 440 4 239

Dél-Alföld 14 998 15 089 14 555 14 802 13 335

15

Alföld és Észak 56 031 54 022 53 267 54 466 50 408

Ország összesen 127 141 119 448 112 573 113 570 108 802

Ebből: fiatalkorú

Budapest 1 551 1 296 1 035 1 208 951

Pest 1 154 979 925 892 950

Közép-Magyarország 2 705 2 275 1 960 2 100 1 901

Fejér 499 392 342 388 371

Komárom- Esztergom 377 358 333 372 272

Veszprém 464 412 323 370 285

Közép- Dunántúl 1 340 1 162 998 1 130 928

Győr-Moson-Sopron 371 432 366 424 472

Vas 250 219 263 234 232

Zala 243 248 266 204 225

Nyugat-Dunántúl 864 899 895 862 929

Baranya 488 489 462 428 482

Somogy 414 309 332 332 362

Tolna 267 305 254 283 233

Dél-Dunántúl 1 169 1 103 1 048 1 043 1 077

Dunántúl 3 373 3 164 2 941 3 035 2 934

Borsod-Abaúj-Zemplén 1 432 1 328 1 535 1 409 1 122

Heves 468 365 368 462 447

Nógrád 319 300 305 359 309

Észak-Magyarország 2 219 1 993 2 208 2 230 1 878

Hajdú-Bihar 828 876 757 890 697

Jász-Nagykun-Szolnok 656 573 612 536 504

Szabolcs-Szatmár-Bereg 923 919 947 1 049 801

Észak-Alföld 2 407 2 368 2 316 2 475 2 002

Bács-Kiskun 572 538 683 653 479

Békés 391 414 343 361 319

Csongrád 450 445 394 515 409

Dél-Alföld 1 413 1 397 1 420 1 529 1 207

Alföld és Észak 6 039 5 758 5 944 6 234 5 087

Ország összesen 12 117 11 197 10 845 11 369 9 922

(A regisztrált közvádas bűncselekmények bűnelkövetői (2000–2009) – Frissítve:

2010.10.22. Központi Statisztikai Hivatal: stADAT - táblák

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zji003b.html)

16

3. 2. Fiatalkorú bűnelkövetők

„A társadalmi-gazdasági változások egyik negatív velejárója a bűnözés, ezen belül igen

magas a fiatalkorúak által elkövetett bűnesetek száma. A fiatalkori bűnözés motivációi

sokrétűek, ezek közül az alábbiak a leginkább meghatározók:

• A fiatalok között elterjedt egy olyan szemlélet, amely a fizikai rátermettséget,

ügyességet, merészséget, ravaszságot, a külső korlátok semmibevételét értékeli és becsüli.

• A bűnelkövetéssel sikerülhet presztízst szerezni saját közegén belül, esetleg azon

kívül is.

• A bűnözés összefüggésbe hozható a társadalmi kontroll gyengülésével. A

kontrollt gyakorló tényezők: a család, az iskola, a vallásos hit, illetve az intézmények, az

erkölcsi értékek, a barátok. A bűnözés valószínűsége azzal arányosan növekszik, ahogy

gyengül az egyén felett gyakorolt társadalmi kontroll.

• A bűnözés, a deviancia az adott társadalmi csoportokban kulturálisan

hagyományozódik át és ez a fiatalkori bűnözésre fokozottan igaz. Az életkörülmények, a

szegénység, a nélkülözés kitermeli, felerősíti a bűnözési hajlandóságot.”

(Központi Statisztikai Hivatal, Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik

Magyarországon, Miskolc, 2008. november, 8. o.)

3. 3. A bűnözés lehetséges okai B.-A.-Z. megyében

• „Borsod-Abaúj-Zemplén megye népesség szempontjából –a fővárost és Pest

megyét követően- hazánk harmadik legnépesebb közigazgatási egysége.

• A 2003-ban regisztrált adatok alapján a lakosság 7,4%-a nyilvántartott

munkanélküli, a munkanélküliségi ráta 20,2%, amely továbbra is a legrosszabb a

megyék között. A problémák halmozottan jelentkeznek, hiszen többségüket több

mint egy éve regisztrálták, jövedelempótló támogatásból, jóval a minimálbér alatti

pénzből tengetik az életüket.

• A demográfiai jellemzők szintén a veszélyeztetettséget, a többszörös hátrányos

helyzetet támasztják alá.

• Hazánkban 13 honosodott kisebbség él, közülük legnépesebb a roma népcsoport,

megyénkben jelenleg kb. 80.000 fővel számolunk. Általános élethelyzetük

közismerten hátrányosabb a többi etnikumhoz képest.

17

• Megyénkben a gyámhatóság 2001. évben közel 28 ezer veszélyeztetett kiskorút

tartott nyilván és az érintett családok száma több mint 10 ezer volt.”

Előbbi adatok is azt támasztják alá, hogy megyénkben a bűnözés, és a bűnözővé válás

esélye meglehetősen nagy. Ez persze nem azt jelenti, hogy az itt élők bűnelkövetőkké

fognak előbb - utóbb válni, hanem azt, hogy nagyobb az esélyük a törvénysértő

magatartásra való hajlamra. Az északi térségben a legtöbb bűneset az életszínvonal

meglévő szinten való fenntartásának érdekében történik, és leginkább a vagyonszerzés a fő

cél. A meglévő szociális kilátástalanság és a felelősségre vonás sokáig tartó szerkezete úgy

motiválja az arra hajlamosokat, hogy önkényesen elégítsék ki a maguknak gondolt

jogosultságaikat.

(Bűnmegelőzési ismeretek, A Borsod –Abaúj – Zemplén Megyei Rendőr – főkapitányság

és a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány közös szakmai

kiadványa, Miskolc, 2003, 42.-45. o.)

18

4. A bűnmegelőzés

A bűnmegelőzés fogalma

„Olyan társadalmi együttműködés, közösségi védelmi rendszer, amely az állam és

intézményei irányításával, a polgárok önszerveződéseinek támogatásával, az adott

jogrendszer keretein belül biztosítja a jogkövető többség életviszonyainak óvását a

törvénysértő magatartások bekövetkezése ellen.”

(Bűnmegelőzési ismeretek, A Borsod –Abaúj – Zemplén Megyei Rendőr – főkapitányság

és a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány közös szakmai

kiadványa, Miskolc, 2003, 7. o.)

4. 1. A bűnmegelőzés többféleképpen csoportosítható

Első fajtája:

„Büntető” megelőzés, amely a szankcionálás eszközeivel történik, és tovább bontható

speciális, valamint generális prevencióra.

„Szociális” (társadalmi) megelőzés azon megfigyelések alapján, hogy kapcsolat van a

bűnöző társadalmi körülményei és a bűnelkövetés között.

„Szituációs” (eseti) megelőzés az alkalmak csökkentésével, a bűnelkövetés

kockázatosabbá tételével (a potenciális bűnelkövetők „távoltartása” célpontjaiktól, a

potenciális áldozatok védelme, őrzés stb.).”

(Bűnmegelőzési ismeretek, A Borsod –Abaúj – Zemplén Megyei Rendőr – főkapitányság

és a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány közös szakmai

kiadványa, Miskolc, 2003, 10. o.)

Második fajtája:

Primer prevenció: korai állapotban végbemenő beavatkozás.

Ezt a beavatkozást már gyermekkorban meg kell alapozni, és felnőttkorban is folytatni kell

addig, míg szükséges. A cél az, hogy egy megfelelő életkörülményt, és egészséges

19

életmódot alakítsanak ki, mely a nevelőmunka sikerességeként jön a későbbiekben létre.

Ebben fontos szerepe van az iskolának és a családnak.

Szekunder prevenció: ekkor már a veszélyeztetett pozícióban lévő, enyhébb fokú deviáns

magaviselettel szembeni válaszreakció a cél, az azonnali segítségnyújtással, az

egészségügyi alkalmazottakkal és a csoportterapeutákkal.

Tercier prevenció: a megtörtént bűnesetre történő intézményes reagálás.

Ekkor már hatályba lépnek a büntető igazságszolgáltatás megszokott kellékei, vagyis a

felelősségre vonás és szankciók kiszabása.

4. 2. A bűnmegelőzés legkiemelkedőbb feladatai különféle látásmódból

Informáló politika: elkötelezi magát a társadalom minden rétegének pontos és megbízható

felvilágosításáról, ezen kívül megszakítja az információs egyeduralmat.

Szociálpolitika: esélyegyenlőséget hirdet, és biztosítja a társadalom alsóbb zónáiban élők

számára a felzárkózás esélyét és hozzájárul kisebbségi politika teljes körű kivitelezéséhez.

Településpolitika: azt figyeli meg, hogy a már meglévő bűnözési statisztikák alapján

hogyan fog alakulni a bűnözés jelenlegi és elkövetkezendő kimenetele.

Pedagógiai és foglalkoztatási politika: olyan program létrehozását tűzte ki célul az

oktatásban, amely megalapozza a fiatal nemzedék, és munkavállalók értelmi fejlődését, a

munkanélküliek átképzését, majd kezeskedik az elhelyezkedésért úgy, hogy támogatja az

új munkahelyek létesítését.

Kriminál politika: gyűjtőfogalom azokból a büntetőjogi feletekből, amelyeken keresztül a

kormány meg tudja valósítani a bűnmegelőzést. (Már bekövetkezett bűncselekményekre ad

választ.) Alapja egy olyan intézményrendszer, amely orvosolni tudja az állam lakóit ért

sérelmeket, és a sérelmet szenvedett jogrendet helyre tudja állítani. Vigyáz a normakövetés

rendszerére, és a normaszegés szankcióinak megvalósítására, valamint ügyel a büntető

igazságszolgáltatási szervezet fenntartásáról és működtetéséről.

20

Gazdaság és gazdaságvédelmi politika: felügyeli az odaillő jogi rendelkezést, az egyforma

és állandó közteherviselést, a hűtlen kezelés és a feketegazdaság elleni általános fellépést

és a hatóságok közötti információáramlást teremti meg.

4. 3. A bűnmegelőzés célja

Az Országos Bűnmegelőzési Program központi célkitűzése a bűnözést elindító okok

felkutatása, és egy kontrollhálózat létrehozása azért, hogy a bűncselekmények számának

további drasztikus növekedését megakadályozza.

Közvetett prevenciós szándék: a gyors tettenérés és a lebukás veszélyének növelése.

Szándékuk még a látens bűnözés arányának alacsonnyá tétele és a felderítések számának

növelése, a büntető felelősségre vonás fokozása. Az állampolgároknak nagyobb

biztonságérzetet szeretnének biztosítani úgy is, hogy áldozatvédelmi irodákat hoznak létre

az áldozati károk megfizetésére.

Közvetlen prevenciós szándék: a rendőrség eszközrendszerével történik úgy, hogy a

bűncselekményeket leginkább lehetővé tevő okokat megszüntetik, és a normasértő

embereket kontroll alá vonják.

4. 4. A bűnmegelőzés kiterjedése

Időbeli dimenziói: primer, szekunder és tercier prevenció.

Jogi dimenzió: jogrendszerbeli lehetőségek megteremtése a bűnmegelőzéshez a különböző

jogágakon belül, és a bűnmegelőzés összeköttetése a bűnügyi statisztikai adatokkal,

valamint a büntető igazságszolgáltatási rendszerrel.

Térbeli dimenzió: helyi, regionális, országos és nemzetközi prevenció.

Célcsoport függő dimenzió: elkövető orientált, áldozatorientált és lakosságorientált

prevenció.

21

4. 5. Célcsoportjai a bűnmegelőzésnek

Gyermekek: a társadalmi szabályrendszerek beágyazódásához alapvető társadalmi érdekek

kapcsolódnak. Legnagyobb figyelmet a csonka családban és a gyermekvédelmi hálózatban

felnövő gyermekekre kell fordítani, mert az ő veszélyeztetettségük magasabb a bűnözés

által, mint a normál családban élőké.

Fiatalkorúak: ebben az életkorban könnyen befolyásolhatóak, ezért is van az, hogy az

összes ismertté vált bűncselekmény egytized részét fiatalkorúak viszik végbe. Figyelni kell

rájuk, hogy ne kezdjenek „bűnözői karriert”, s így megakadályozhassuk a bűnelkövetők

utánpótlását.

Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek: a "szegénybűnözés képviselői”, azaz

hajléktalanok, munkanélküliek, vagy a létminimum alatt élők. Ők azok, akik

szükségszerűen követik el a bűneseteket azért, hogy a mindennapi szükségleteiket

megteremthessék. Ki kell terjeszteni rájuk a felzárkózás esélyét, valamint élethelyzetük

normalizálását.

Halmozottan hátrányos helyzetű rétegek: szociálisan és etnikailag is hátrányosak,

azonkívül gyakori körükben az iskolázatlanság, az általános információk hiánya és a

szakképzetlenség.

Fokozott sértetté válás veszélye: ebbe a kategóriába sorolandók az időskorúak, a nők, a

mozgássérültek, a csökkent belátási képességűek és az elmebetegek. E területen arra

próbálnak odafigyelni, hogy az ellenük elkövethető bűnelkövetés prognosztizálható legyen,

és az ilyen helyzetek kialakulása csökkenjen.

4 .6. A bűnmegelőzés eszközrendszere

Rövid távú megelőzés: nincs konkrétan lefektetett elképzelés. A helyi társadalom figyel fel

az egyedi eseményekre, s arra reagálva hoznak létre megelőző csoportokat, például

lakóközösségi önszerveződéseket.

22

Középtávú megelőzés: politikailag van meghatározva, és kormányzati, esetleg helyi

önkormányzati eljárást igényel. Az adott helységre jellemző bűnözési módszerszerek által

eredményezett problémákra válaszol és kidolgozza rá a jövőbeli bűnmegelőzési

feladatokat.

Hosszú távú bűnmegelőzés: folyamatosan vizsgálja a bűnözés okait. Ezekről adatokat is

gyűjt és rendszerezi őket. Vizsgálja az adott helység társadalmi egyenlőtlenségeit és a

bűnelkövetéssel való összefüggéseket. Ebbe tartozik: a szociális, az oktatási- és

művelődési, a foglalkoztatás politika, a kriminálpolitika, a lakás, egészségügyi, ezen kívül

a települési és tájékoztatási politika meghatározása és kivitelezése.

4. 6. 1. „A bűnmegelőzés társadalmi eszközei

- A család-, gyermek-, és ifjúságvédelem az oktatás és nevelés, a sajátos társadalmi

csoportok megelőzési célzatú védelmét biztosító szociálpolitika az ehhez tartozó

jog, intézményrendszer valamint ezek alapján kialakult ellátások és szolgáltatások

összessége.

- A megelőzést célzó öntevékeny állampolgári kezdeményezések.

- A vagyon és gazdaságvédelemben érvényesülő megelőzési tevékenység érdekében

vagyonvédelmi szolgáltatások széleskörű bevezetése.

A közvélemény tájékoztatása, propagandatevékenység.”

(Bűnmegelőzési ismeretek, A Borsod –Abaúj – Zemplén Megyei Rendőr – főkapitányság

és a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány közös szakmai

kiadványa, Miskolc, 2003, 27. o.)

4. 6. 2. A bűnmegelőzés alapelvei

- önként jelenjen meg

- széleskörű legyen az intézkedési típus

- célorientáltan és hatékonyan kell kialakítani a pénzügyi támogatási rendszert

- állandó módszertani segítségnyújtást kell szorgalmazni az országos és központi

szervektől

23

5. 1. Bűnmegelőzés Magyarországon

Az 1980-as években kezdték el a hazai bűnmegelőzési programokat. Nemzetközi

hatásra alakultak ki bűnmegelőzési tanácsok először a fővárosban és több nagyvárosban,

ám ezek még egyéni kezdeményezések voltak. A rendszerváltás (1989) után történt meg

egy átfogó bűnmegelőzési rendszer kialakítása, de Magyarországon csak 1995-ben

kezdődött meg rendesen a bűnmegelőzés teljes körű jogszabályi rendszerezése. Ekkor

indult el több kutatás is a bűnmegelőzés és az ennek hiánya közötti összefüggésekről. A

kutatási célok meghatározásában fontos részt vállalt az Igazságügyi Minisztérium, a Ma-

gyar Kriminológiai Társaság és a Nemzetközi Kriminológiai Társaság. A megvalósításhoz

jelentős támogatást kapott hazánk az ENSZ-től.

A rendőri szerv bűnmegelőzési feladatait az Országos Rendőrfőkapitány 16/1991. (IX. 05.)

számú intézkedése határozta meg.

5. 1. 2. Bűnmegelőzési Osztályok általános rendeltetése

A rendbiztonság alapjai a közlekedési biztonság helyzete és feltételezhető alakulása, és a

bűnözés feltérképezése, az itt bekövetkezett változások felkutatása. A bűnözést előidéző

feltételeket folyamatosan elemezni, értékelni kell, s ezzel összefüggően kell állást foglalni

a szükséges megelőző rendelkezésekről.

6. 1. Bűnmegelőzési programok

6. 1. 1. Miért szükségesek a bűnmegelőzési programok

Az elmúlt évek során egyre inkább felütötte a fejét hazánkban is az ifjúkori bűnözés. Ez

leginkább a középiskolásokat veszélyeztető tendencia. Míg az 1992-ben Magyarországon

is elinduló D.A.D.A. nem kifejezetten drogmegelőzési program, hanem

személyiségfejlesztő, önértékelésre tanító, önbecsülésre nevelő tervezet, addig az

„ELLEN-SZER” már sokkal inkább egy megelőző, felkészítő – tájékoztató program. A

D.A.D.A. a kisebb gyerekeknek szól, s fokozatosan tanulják meg azt, hogy hogyan is lehet

valaki tisztában képességeivel, tulajdonságaival, vagy azt, hogy mit jelent ismerni

magunkat. Ezek után tanulják meg, hogy hogyan változtathatnak rossz vonásaikon, és

24

hogyan fogadják el önmagukat, és büszkék legyen arra, amilyenek. A programban

természetesen nem csak az önmegismerés, hanem a társak és más, a környezetükben élő

emberek elfogadására nevelés is benne van.

Ez a D.A.D.A. program az egész ország területén sikereket ért el a gyermekkori

bűnmegelőzésben, s ezért az Országos Rendőr Főkapitányság Munkatervében

meghatározta, hogy a D.A.D.A. Programbizottsága dolgozza ki a középfokú tanintézetek

számára is a biztonságra nevelő programot. Ez a program lett az „ELLEN-SZER”.

A fiatalok kamaszkoruk vége környékén (tizenhatodik életév), mikor már a szembetűnő

testi változások is befejeződtek, eléggé erőteljesen kezdenek kibontakozni saját

személyiségükkel, és személyiségük pszichés szerkezetével. Ilyenkor általában

megváltozik a szüleikhez való viszonyuk és semmilyen felnőttnek nem fogadnak szót,

hiszen elméjükkel már az egyenrangúságra és a szabadságra törekszenek. Sok dologban

valóban sokkal önállóbbak és egyfajta önnevelési képességre is szert tettek már, s egyéni

értékrendjük is kifejlődött, de nem hallgatnak másokra, így ez a felnövési folyamat tele van

feszültségekkel és erőszakkal. Szeretnének szüleiktől minél hamarabb leválni, mind

érzelmileg, mind kapcsolatilag. Ez a leválás lehet harmonikus is, de – mint említettem –

lehet konfliktusokkal teli. Ilyenkor követhet el a fiatal nagyobb túlzásokat, pl.

„megtorlásként” nem megy haza egyből az iskolából, vagy akár napokig máshol

éjszakázik. Ezzel természetesen csak rontja helyzetét és kapcsolatát a szüleivel, ami még

több konfliktust szül, s a fiatal már a totális szélsőségekre és az agresszív cselekedetekre is

hajlamossá válhat. Ilyen agressziónál jöhet elő a belső feszültség olyan levezetési fajtája,

hogy a fiatal rombolni kezd például köztereken, vagy áruházak berendezésit teszi tönkre.

De vannak személy ellen irányuló agresszív kivetülések is. Ezek lehetnek a garázdaság, a

kortársai, vagy kisebbek ellen irányuló indok nélküli erőszakosság. Zaklatottságuk érzelmi

labilitásban, viselkedés és szóbeli agresszióban, vagy visszahúzódottságban fejeződhet ki.

Ilyenkor általában teljesen eltorzul a testükről alkotott képük is. Vagy felnagyítják a

meglévő testi hibáikat, vagy találnak egy nem létezőt, amit a végletekig bebeszélnek

maguknak.

Ezen életkorban jellegzetes az, hogy mindenben az extázist, az élvezeteket keresik. Mivel

azt hiszik magukról, hogy már felnőttek, igényeik rendszerint irreálisak, s a felnőttes

magatartás vágya sokszor erősebb annál, mint amit meg tudnak belőle valósítani.

Szeretnék életüket feldobni, kutatják az extrém, nem szokványos helyzeteket.

25

Sok dolog iránt megnő az érdeklődésük, mellyel eddig sohasem foglalkoztak. Ilyen például

a társadalmi, politikai kérdések iránti érdeklődésük. Állandóan vitatkoznak, mindenről

véleményt alkotnak, melyet igyekeznek teljesen önállóan kialakítani. Ez sokszor meg is

tud valósulni, hiszen látókörük jelentősen kiszélesedik ebben az időszakban.

Logikus érvelési készséggel rendelkeznek, s vitakészségük igen erős, amiből az

következik, hogy olyan tanárok kellenek tanításukhoz, akik jól felkészült előadók. Csak

így tudják egyenrangú partnerként tisztelni őket.

Igaz a lelkük mélyén még gyerekek, legtöbben igyekeznek ezt titokban tartani, s ezért

szükséges az, hogy a nevelők elnyerjék bizalmukat, s magas szintű empátiával

rendelkezzenek.

A kortárscsoportokban általában mindegyik fiatal – valamilyen formában - teljes jogú

résztvevő, mivel fontos számukra a kortárscsoporthoz való tartozás. Serdülőkorban

alakulnak ki a legmélyebb baráti kapcsolatok, melyek érzelmi támaszt jelentenek. Főleg

azért is, mert velük osztják meg bajaikat, titkaikat, élményeiket. Ez a szoros barátság

könnyíti meg a lelki feldolgozást.

Persze az osztályközösségben van olyan fiatal, aki rendkívül szorgalmas, engedelmes, jó

tanuló, ám képtelen saját, önálló döntést hozni. De van olyan is, aki kapcsolódik társai

meggyőződéséhez, partnereket keres, mert sérülékeny az önkritikája, és a kudarcot

nemigen tűri.

Mivel nagy átlagban nem tartanak fenn normális, állandó kapcsolatot a szüleikkel, ezért

példaképeket választanak. Ezek a példaképek sokszor különleges tulajdonságokkal,

kiemelkedő teljesítménnyel rendelkező emberek. Általában azonos neműek, s sokszor nem

csak pozitív mintát sugárzó emberek.

6. 2. Bűnelkövetések és elkövetőik

A gyerekkorú bűnelkövetők megyei aránya azt mutatja, hogy a legtöbb kiskorú bűnöző a

pénzügyileg és szociálisan elmaradottabb régiókban, és a fővárosban, továbbá a

legsűrűbben lakott régióban, Pest megyében található.

A kiskorúak által végrehajtott bűncselekmény-kategóriákban az utóbbi években

csökkentek a személy elleni, és a közlekedési bűncselekmények, viszont stagnálnak a

közrend elleni bűncselekmények. Ám az utóbbiak közé sorolandó a garázdaság, ami

azonban határozottan nő.

26

De a legtöbb bűncselekményt még mindig a vagyon ellen követik el, amelyben a

legnagyobb a lopások és rablások száma.

A fiatalkorú bűnelkövetők megyei aránya különbséget mutat a gyermekkorúakénál, mert itt

a főváros sokkal nagyobb szerepet játszik. Itt a sorrend: Borsod-Abaúj-Zemplén, Budapest,

Pest, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék. A véghezvitt bűncselekmény-

kategóriák aránya a következőképpen változott:

Hétköznapilag fellelhetően nem csökkent egyik kategória sem, azonban emelkedett a

személy- és közrend elleni bűnesetek száma. Utóbbi csoporton belül pedig egyenes ívben

nőtt a garázdaságok és kábítószerrel való visszaélések száma. De nem csak ezeké, hanem a

vagyon ellen elkövetettek is, mint a lopások, betörések, valamint a rablások száma kirívóan

magasra ugrott. A rablások számának növekedése arra is utalhat, hogy egyre szervezettebb

és súlyosabb bűncselekmények elkövetésére hajlamosak a fiatalkorúak.

A régebben ismert fiatalkori szubkultúrák közül pusztán a drogfogyasztás jelent meg

markánsan, de mára a drogok bevonták magukat a gyerekek mindennapjaiba.

A középiskolások nagy része már 8-9 éves korukban kapcsolatba kerültek a drogokkal, ha

másképp nem is, de a dohányzással és az alkoholfogyasztással igen. A túlkapásos

droghasználatból kifolyólag majdnem egynegyedük érintett, s már nem csak a marihuána,

hanem a szintetikus drogok előretörése is megfigyelhető.

A fiatalkorúak bűnözésének sokféle kiváltó oka van, például, hogy szabadidejükben nem

tudnak mit csinálni. Már nincsenek szervezett iskolai programok, mint a régebbi

rendszerekben, s a szabadidős tevékenységek sokszor túl drágák, s nem jön ki a családi

költségvetésből. Ilyenkor jelenik meg az úgynevezett Plaza – jelenség, ami nem más, mint

az, hogy a csellengő fiatalok a nagyobb bevásárlóközpontokban, plázákban,

játéktermekben töltik napjaik nagy részét. Viszont ha nagyon hozzászokik a fiatal, sokszor

iskola időben is inkább ott tartózkodik. De a játékgépek pénzzel működnek, ami sokszor

vezet alkalmi lopásokhoz.

6. 2. 1. Prekriminális helyzetek

Egyfajta körülmény, amelye megjelenésekor az illető személy az szokásosnál nagyobb

eloszlásban válhat bűncselekmények elkövetőjévé, vagy áldozatává.

Ezek a körülmények lehetnek:

- az egyén szociális helyzete

27

- a diszfunkcionális csalás (a családi szerepek felcserélődése, rossz nevelési

módszerek alkalmazása, bűnöző családi környezet, szerfogyasztás)

- rossz baráti kör

- nem megfelelő konfliktuskezelés

- csavargások, otthonról, iskolából, egyéb helyről való elszökések

- csoportképzés az antiszociálisság irányába

- erőszakos magatartások

- szerhasználat

- addiktív viselkedésmód

- bűnözéssel, bűnözőkkel való szimpátia

- káros befolyásolások

6. 2. 2. Kamaszkori válsághelyzetek

Ezek a krízisek az iskolai eredményekkel vannak kapcsolatban. Lehetnek kudarcok,

csúfolódások, iskolai kimaradások, pályaválasztás, nem megfelelő továbbtanulás.

Önértékelési krízis adódhat származásból, külső-belső vonással való elégedetlenségből,

azonossági válságból, vagy családi válságból.

Ilyenkor a gyerek nem világos önmagával szemben sem. Nem találja helyét a világban, el

kell viselnie testi és lelki átalakulását, s vágyaik sokszor ütköznek esélyeikkel. Ha nem

érezi azt, hogy hol a helye a világban, depresszív gondolatai lesznek.

7. „ELLEN-SZER” - a rendőrség biztonságra nevelő középiskolai programja

A „ELLEN-SZER” kialakításához 1993-ban fogtak hozzá, s 2004 novemberében kezdtek

meg egy kísérleti tanévet ezzel a középiskolai programmal. Ekkor az ország hét városában

(Budapest, Miskolc, Békéscsaba, Makó, Vác, Kőszeg, Zalaegerszeg), kilenc

középiskolában és egy gyermekvédelmi intézményben indult el az oktatás.

Ez a program a középiskolás, az belül pedig a 10. és a 11. évfolyamos tanulók számára

készült.

A pontos célközönség a 16 éves fiatalok sokasága, akik akárhol tanulhatnak.

(Gimnáziumban, szakmunkásképzőben, szakközépiskolában vagy szakiskolában.) A

serdülőkorban rengeteg olyan körülmény van a fiatalok számára, amely valóságos válság

28

helyzetet jelent nekik, s ezeket a dolgokat sokszor nehéz végigküzdeniük. Az ő

korosztályukra a legveszélyesebbek a devianciák, s ezért különösen figyelni kell rájuk.

Egyes személyek, akik a bűnmegelőzéssel foglalkoznak, azon az állásponton vannak, hogy

már nem elég az egyféle megelőzési minta (pl. információ átadás), hanem a sokféle modell

együttesének összetételéből kell kialakítani egy egyesített megközelítési formát.

A legfontosabb a programon belül az, hogy a serdülők a legnagyobb biztonságban

legyenek a komolyabb devianciákkal szemben, s ne kerülhessenek kapcsolatba a

bűnözéssel és a kábítószer használókkal. Ne érezzenek késztetést olyan tevékenységek

folytatásához, amelyekkel kapcsolatban ismerik, hogy veszélyes magukra és másokra

nézve is. Másik fontos cél az, hogy nyilvánvalóvá váljon számukra az, hogy a bűnesetekkel

szemben fel kell lépni, s ne nézzék azt el, hogy áldozat legyen belőlük.

A bűnmegelőzési programok arra is okítják a fiatalokat, hogy hogyan kell viselkedniük a

rendőrséggel szemben, ezen kívül próbálják megváltoztatni a növendékekben a

rendőrséggel kapcsolatos tévhiteket. Tudatosítani akarják bennük, hogy a rendőrség az ő

érdekeiket szolgálja, valamint próbálják velük elfogadtatni a rendvédelmi tevékenységeket

is.

Napjainkban egyre több iskolában tanítanak kommunikációt és médiaismeretet, ám nem

mindenhol. Az oktatónak ezért többek között ugyancsak feladata az, hogy megismertesse a

diákokkal a média befolyásoló ténykedésit, valamint az onnan áradó információkat rendőri

szempontok alapján is elmagyarázza. Ez a magyarázat segíthet a tanulóknak abban, hogy

felismerjék a média befolyásoló és káros hatásait.

7. 1. A program központi nevelési céljai

• döntési-, cselekvőképesség

• társadalmilag szabályos értékrend

• egyéni gondolkodásmód

• az önazonosság, önismeret fejlesztése

• tolerancia megtanulása és alkalmazása

• a szociális viselkedésmód készségének elsajátítása

• szenvedélybetegségek nélküli élet

• szeretetteljes emberi kapcsolatok

• együttműködési készség

29

Ahhoz, hogy ezeket sikerüljön megvalósítani, az alábbi módszereket alkalmazzák:

(közvetlen és közvetett pedagógiai módszerek)

• ösztönzés,

• segítségadás,

• tények, jelenségek bemutatása,

• az oktató személyes példája,

• beszélgetések, viták,

• közösségi tevékenységek,

• követendő egyéni és csoportos minták bemutatása.

A hivatalos előadó oktatásában különféle módszereket találunk meg. Ilyenek lehetnek az

előadások, el- és megbeszélések, többféle magyarázat adás egy adott témában, a

szemléltetés, a diákok kiselőadásai, szerepjáték, játék, vita, konfliktuskezelési javaslatok,

szimulációs feladatok és megoldási tervek kidolgozása. Ezen órák során tisztázzák le a

fiatalokban azt a tényt is, hogy cselekedeteiknek következményei vannak és minden

tettükért felelősséggel tartoznak.

Ilyenkor az előadó sokszor a saját személyes tapasztalatai alapján keresztül ismertet,

valamint személyes adottságait kihasználva próbál hatni a diákokra. Mivel ő egy hiteles

személy, nagy jelentőséggel bírnak a szavai a hallgatóság számára.

Fontos feltétel még az, hogy a programok oktatójának pedagógusi alapismeretekkel kell

rendelkeznie, valamint felsőfokú végzettséggel, s a bűnmegelőzési témakörben

különlegesen felkészült legyen.

Az „ELLEN-SZER” Program témaköreinek ismertetésére minimum 14 óra szükséges.

Ezek általában 2x45 perces tanórák szoktak lenni, ám ha a téma megkívánja, dupla órát

szoktak tartani, tehát egyben a 90 percet. Ezen órák körülbelül 7-10 alkalmat jelentenek

egy évfolyamon, amit célszerű szorosan a tematikához alkalmazkodva, a legrövidebb idő

leforgása alatt teljesíteni. Tehát az a megfelelő, ha az iskolában havonta tudnak ilyen

órákat tartani.

Az „ELLEN-SZER” Programhoz 2005 őszétől tudnak csatlakozni az iskolák. Ez teljesen

önkéntes, egyik oktatási intézménynek sem kötelessége részt venni ilyen programban.

Viszont végrehajtásához szükség van az iskola, a rendőrség, a szülők és a diákok

30

segítségére. A szülők a tanítási év legelső szülői értekezletén tájékozódhatnak a

bűnmegelőzési programokról. A diákok pedig egy nyomtatványt kapnak - ebből a szülő is

utánanézhet az oktatás céljairól -, amelyben nagyszámú ismeret szerepel.

7. 2. Főbb témakörök

• rendőri szerepek

• devianciák

• erőszak és agresszió

• médiabefolyás

• drogok és más szenvedélyek

Az „ELLEN-SZER” Programot úgy állították össze, hogy nevelési eszközei leginkább a

tanulók érzelmeire hasson. Módszere a meggyőzés és a gondolkodásra való késztetés. Az

érzelemre hatásban fontos szerepe van a drámapedagógia elemeinek. Ezek valóságos

élethelyzeteket dolgoznak fel, majd az előadóval együtt elemezve keresik a tanulók, a

feltételezhető választási formákat. A választott döntések következményeit pedig a rendőr

elemzi a továbbiakban nekik.

8. A „Beccaria” középiskolai bűnmegelőzési nevelési-oktatási program

Ez a program is 2004-ben készült el, s szinte teljesen miskolci vonatkozású, hiszen egy

miskolci rendőr munkatárs – Balázsfalvi Gusztávné – készítette. Ez a program az

„ELLEN-SZER” - nél sokkal részletesebben írja le az oktatók feladatait, s konkrét

tanórákat ad meg a pedagógusok számára. Ezen kívül helyet kapott a Nemzeti

Alaptantervben is, ugyanis szorosan kapcsolódnak egyes fejezetei a műveltségi

területekhez. („Ember és társadalom”, „Életvitel és gyakorlati ismeretek”, „Ember és

természet”)

„Elemei szervesen kapcsolódnak az életvitel és gyakorlati ismeretek, a biológia és

egészségben, az emberismeret és etika, a vizuális kultúra és médiaismeret tantárgyakhoz,

az osztályfőnöki órák témaköreihez és a gyermekvédelmi feladatokhoz. Megközelítésében

és módszereiben azonban eltér a hagyományos órakerettől, hiszen minden óra elsődleges

célja a prevenciós tevékenység.”

31

(Balázsfalvi Gusztávné: A „Beccaria” középiskolai bűnmegelőzési nevelési-oktatási

program – Módszertani kézikönyv pedagógusoknak, Miskolc, 2004., 12. o.)

Ez a program már figyelembe veszi a fogyatékos tanulók neveléséhez és oktatásához

fontos tartalmi szabályozásokat is. Mivel a sérült gyerekek speciális, egyéni bánásmódot

igényelnek, így ők a program egy rövidített változatával ismerkednek meg. Azokhoz a

diákokhoz pedig, akiket integráltan oktatnak, ajánlanak a fogyatékosságnak megfelelően

egy gyógypedagógust is bevonni.

A benne létrehozott tanterv a kötetlenül tervezhető órai foglalkozásokat, a tanult egyéni

ismeretek felhasználását, a gyakorlatok, adottságok fejlesztését, valamint elsajátítási

módszerek kialakítását szolgálják. A résztvevők Filmklubot is hozhatnak létre a

médianevelés elősegítése érdekében, valamint a szülők fórumot, a tájékoztatásuk és a

nevelőmunka segítése végett.

„A „Beccaria” középiskolai bűnmegelőzési nevelési-oktatási programban részt vesznek a

rendőrség bűnmegelőzési szakemberei, a B-A-Z megyei Pedagógiai Szakmai és

Szakszolgálat munkatársai, a közoktatási ellátási körzetek szakreferensei, szaktanácsadói,

munkaközösség-vezetői, a megye általános és középiskolai tanintézeteinek pedagógusai és

külső szakemberek.”

(Balázsfalvi Gusztávné: A „Beccaria” középiskolai bűnmegelőzési nevelési-oktatási

program – Módszertani kézikönyv pedagógusoknak, Miskolc, 2004., 13. o.)

Törvényileg a következőket tartalmazza a helyi tantervekhez kapcsolódva:

• a „Beccaria” célját

• az óraszámokat, a tanegységek struktúráját

• az elvárásokat

• az kontrollálás - értékelés esélyeit

• a tervezet feldolgozásának rendszerszerű kereteit

• az felhasznált módszereket

32

8. 1. Legfontosabb nevelési célok és követelmények

A ténylegesen legfőbb cél az, hogy az elkövetkezendő nemzedék törvénytisztelő,

szabálykövető, ép egészségi állapotú állampolgárrá váljon.

Néhány további cél:

• erkölcsileg odaillő magatartás- és cselekvésformák kialakítása

• értékóvó magatartásra nevelés

• karitatív tevékenységre való szoktatás

• előítéletek nélküli élet, empátia elsajátítása

• helyes önismeret, felelősségérzet megalapozása

• fegyelem kiépítése

• motiváció fejlesztése

• problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés

• családon belüli erőszak elhárítása

• „nemet mondás” képessége a káros szenvedélyekkel szemben

Követelmények a tanulókkal szemben:

• A diákok képesek legyenek felismerni a veszélyt, s az ilyen helyzetek súlyosságát

felmérni, s a baj elkerülése végett tudják alkalmazni a tanult elhárítási és

visszautasítási módszereket.

• Átgondolt, egészséges életvezetéssel éljenek, a bűncselekményeket kerülve.

• Tudják az oktatás alatt megszerzett tudásukat, képességeiket a továbbiakban, a

mindennapi életük folyamán is alkalmazni.

Szülők bevonása

Azért fontos az, hogy a szülők is részt vállaljanak a programban, mert a

gyermeknevelésnek csak velük együtt van hatása.

A „Beccaria” –ba az alábbiak szerint történhet a szülők bevonása:

• iskolaszék

• szülői fórumok

• telefonos beszélgetések, e-mail levelezések

33

• „szülők akadémiájának” kialakítása

• családi kör és klubfoglalkozások

• közös kirándulások

• iskolaújság, versenyek készítése a szülőkkel

A programmal együttműködő további partnerek:

• települési és helyi kisebbségi önkormányzatok

• önkormányzati szakszolgálatok

• egyházak

• bűnmegelőzési centrumok

• pedagógiai intézmények, szakértők, tanácsadók

• Drogambulancia

• ÁNTSZ

• KEF-szervezetek

8. 2. A „Beccaria” program felépítése

Az órai anyagok leginkább a Földi pokol …a drog, avagy Charon a lelkek révésze …című

szakjegyzet alapján vannak felépítve, de vannak órák, melyekhez A „Bűn küszöbén”

(vagányság vagy bűnözés:!) című könyvekben találhatóak meg a szövegek.

A tematika hét részre van osztva, melyek a következők:

1. A fiatalkorú bűnözés jellemzői

• Büntetőjogi ismeretek középiskolásoknak

2. A szenvedélybetegségek megjelenési formái I.

• Függőség kialakító hatásuk

3. A szenvedélybetegségek megjelenési formái II.

• A média személyiségformáló szerepe, károsító hatásai

4. A kábítószer-fogyasztás a fiatalok körében

34

• A függőség kialakító hatása, gyógykezelése, intézményhálózata

• A kábítószer-fogyasztás büntetőjogi következményei

5. Az áldozattá válás elkerülésének lehetőségei

• A családon belüli erőszak

6. Szabadidő pedagógia

• Alternatívák a szabadidő helyes eltöltésére

7. Az AIDS betegség tünettana

• A biztonságos szexuális élet védekező mechanizmusai

Ezeknél a tematikáknál, mint már említettem, konkrét óravázlatok vannak megadva a

pedagógusok számára. Kezdésképpen minden új témánál fel van tűntetve egy nevelési cél

és egy mottó. Ahhoz, hogy a tanár bizonyos legyen afelől, hogy mindent elmondott,

kulcsfogalmak is adottak, s a könyv fel is készíti őket az előzetes tanári feladatokra. Ezt

segítve háttéranyagot biztosít, azaz a legfontosabbakat leírja.

(Egy óra részletes tartalmi menete a függelékben tekinthető meg.)

Tervezett óraszám évfolyamonként:

Az oktatásban résztvevők 9. évfolyam 10. évfolyam

A rendőrség szakemberei által megtartott órák száma

1 óra -

Mentálhigiénikus, szociálpedagógus, orvos,

védőnő előadása 1 óra 1 óra

Pedagógusok óraszámkerete 3 óra 3 óra

Tréningre fordított idő 2 óra 2 óra

Filmvetítés 2 óra 2 óra

(vö. Balázsfalvi Gusztávné: A „Beccaria” középiskolai bűnmegelőzési nevelési-oktatási

program – Módszertani kézikönyv pedagógusoknak, Miskolc, 2004., 25-30. o.)

35

Kérdőív

Részt vettél-e valamilyen bűnmegelőzési programban? igen / nem

Iskola neve, évfolyam:

Nemed: férfi / nő

Korod:

A kérdőívet kérem karikázással és világosan érthetően töltse ki!

1. Mettől meddig tekinthető valaki fiatalkorúnak?

a) 14-18 éves korig

b) 16-18 éves korig

c) 14-20 éves korig

d) nem tudom

2. Valóban minden kábítószer mérgező?

a) nem, ha nem használjuk túl sokat

b) igen, soha nem szabad ilyesmihez nyúlni

c) igen, tehát ha szükséges, csak orvosi felügyelet mellett szedhető (pl.:

fájdalomcsillapítók)

d) nem tudom

3. Melyik az a drogféle, amelyiket szippantják?

a) hasis

b) kokain

c) LSD

d) nem tudom

4. Melyik kábítószer bejutási forma a legveszélyesebb?

a) szipuzás

b) injektálás, érbe fecskendezve

c) szájon keresztüli bevétel

d) nem tudom

36

5. Mit jelent az AIDS rövidítés?

a) immunrendszerrel nem rendelkező emberek

b) veleszületett immunhiányos tünet együttes

c) szerzett immunhiányos tünet együttes

d) nem tudom

6. Hogyan terjed a HIV vírus?

a) szúnyogcsípéssel, kézfogással

b) anyáról magzatra, szexuális úton

c) közös WC használatkor, fürdőzéskor

d) nem tudom

7. Magyarországon a kábítószer-fogyasztás:

a) erkölcstelenség

b) bűncselekmény

c) tilos

d) szabálysértés

e) nem tudom

8. Melyek nem legális drogok?

a) kávé

b) cigaretta

c) alkohol

d) kábítószerek

e) nem tudom

9. Késő este egy buli után egyedül sétálsz a buszmegállóhoz. Melléd áll egy autó, a

sofőr pedig felajánlja, hogy hazavisz. Mit teszel?

a) már láttam a vezetőt többször erre, tehát beszállok hozzá

b) a szomszédunkban lakik, régóta ismerem őt is és a családját is, így nyugodtan

beszállok a kocsiba

c) beszállok, mert örülök, hogy korán hazajutok

d) nem szállok be

e) nem tudom

37

10. Megtudtad, hogy az egyik osztálytársad, aki a barátod is, erősen alkoholizál, már-

már rabja az alkoholnak. Hová fordulhat segítségért?

a) a rendőrséghez

b) a legközelebbi családsegítő intézményhez

c) egy másik baráthoz

d) nem tudom

11. Veszélyes-e a vízipipa használata?

a) igen, mindenképp

b) csak akkor, ha dohány van benne

c) nem, semmiképpen

d) nem tudom

12. Melyik az az összetevő, amelyik a dohányosokat függővé teszi?

a) szén - dioxid

b) nikotin

c) kátrány

d) nem tudom

13. A legújabb gumióvszerek hányszor használhatóak?

a) legföljebb kétszer

b) ha kitisztítjuk, többször is

c) mindig csak egyszer

d) nem tudom

14. Kell-e gumióvszert használni, ha fogamzásgátlót szed a lány?

a) nem, így nem lehet terhes

b) igen, mert fertőzéseket a gyógyszer mellett is lehet kapni

c) nem tudom

15. Mi a bulimia?

a) hirtelen evéskényszeres

b) kóros koplalás

38

c) nem tudom

16. Szerinted kik lehetnek anorexiások?

a) csak lányok

b) csak fiúk

c) fiúk és lányok is egyaránt

d) nem tudom

17. Szerinted vannak az Internetnek veszélyei?

a) igen, ha nem körültekintően használjuk

b) nincs, bármit megoszthatok bármiről

c) csak azoknak, akik chat - elnek

d) nem tudom

18. Melyek azok az információk, amelyeket jó, ha megosztasz másokkal a közösségi

oldalakon?

a) intim képek magamról és a barátaimról

b) csak az alapinformációk (név, nem, város)

c) elérhetőségek (telefonszám, pontos cím- utca, hsz. -, e-mail cím)

d) nem tudom

19. Nyugodtan vásárolhatunk-e az Interneten gyógyszereket, illetve gyógyhatású

készítményeket?

a) igen, bármilyen oldalról

b) nem, mert nem megbízható

c) igen, de csak hivatalos, ellenőrzött oldalakról

d) nem tudom

20. Mennyi a rendőrség segélyhívó hívószáma?

a) 105

b) 107

c) 104

d) nem tudom

Köszönöm a munkádat!

39

Függelék

A kábítószerek és alkalmazásaik

1. Szipuzás: Szerves oldószerek (festékhígító, ragasztóanyagok, acetonos

körömlakklemosó, benzin, stb.) inhalálása általában egy az arcra húzott

nejlonzacskóból történik, vagy szerrel átitatott, arcra szorított kendőről.

Részegséghez hasonlító állapot enyhe eufória, általános gátlástalanság, agresszív

viselkedés, öntudatlanság. Hányás fejfájás, szédülés, dülöngés, kusza beszéd,

remegés, fáradtság, homályos vagy kettős látás, szapora szívműködés. Rendszeres

szipuzóknál az idegrendszer, a máj és a vese tartósan károsodik. Pszichés

függőséget okoz!

2. Kannabis származékok: „Lágy” vagy „könnyű” drog: Marihuána, hasis.

Cigarettába sodorva vagy pipában, vízipipában szívják. A hasis hatása erősebb.

Dohánnyal keverve szívják cigarettában és vízipipában, vagy vízben feloldva

megisszák, esetleg elrágják.

Erős pszichés függőséget okoznak és nagy a „kemény” drogokra való átállás

veszélye! Véreres szemek, kitágult pupillák, könnyezés, szájszárazság,

verejtékezés, szapora szívműködés, vérnyomáscsökkenés, szédülés, dülöngés,

remegés, eufória („feldobottság” érzése), a gátlások megszűnése, beszédesség,

nevetési- és mozgáskényszer, a látás és a hallás finomabbá válik, éhség- és

szomjúságérzés jelentkezik, nagyobb adagok esetén hallucinációk, pánikreakció

alakulhat ki, romlik a memória, koncentrálóképesség és az egyensúlyérzés.

3. Diszkó drogok: Amfetamin származékok: a speed és az Extasy/Ecstasy erős

serkentőszerek, szintetikus kábítószerek. A speed fehér, sárga és rózsaszín por,

tabletta, illetve kapszula. Általában felszippantják vagy lenyelik, ritkán feloldva

vénásan juttatják a szervezetbe. Az érdekes figurákkal díszített Extasy tabletták

erős hatású amfetamint (MDMA) tartalmaznak.

Fokozott szívműködés, szapora légzés, vérnyomás - emelkedés, tág pupillák,

verejtékezés, hőemelkedés, szájszárazság, fejfájás, szédülés, remegés, nagy adag

esetén görcsroham, eufória, megszűnik a fáradtság- éhségérzet, javul az agyi és a

40

fizikai (testi) teljesítőképesség, nagyobb adagok agresszivitást, hallucinációkat

okozhatnak.

4. LSD: Hallucinogének legjellegzetesebb képviselője szintetikus úton készítik.

Általában szájon át juttatják a szervezetbe, Európában főleg LSD bélyeg

nyalogatásával.

Szapora szívműködés, vérnyomás-emelkedés, tág pupillák, verejtékezés,

nyálfolyás, szédülés, remegés, hányinger, látási, hallási és tapintási hallucinációkat

okoz. A hatás általában kellemes, de ún. „lidérces utazások” is előfordulhatnak,

sőt, hetek múlva is kialakulhat (főleg láz vagy stressz hatására) a „flash-back”

jelenség, amikor a drog hatása alatt átélt fenyegető hallucinációk a kábítószer

használatától függetlenül térnek vissza. Erős pszichés függőséget okoz!

5. Ópium származékok: Morfin (morfium) egy természetes ópium származék, a

heroin a morfin félszintetikus változata. Leggyakrabban a port feloldva, vénás

injekció formájában juttatják a szervezetbe, ritkán felszippantják. Hatása így

azonnal jelentkezik.

Fájdalom-csillapító és kábító hatású az eufória eléréséhez egyre nagyobb adagokra

van szükség, így az erős pszichés függőség néhány hét alatt testi függősséggel

társul. Szűk (tűszúrásnyi!) pupillák, elmosódott beszéd, csökken a vérnyomás, a

pulzus-szám és a testhőmérséklet, nagy adagok légzésbénulást, hányingert, hányást

okozhatnak, eufória, személytelen gyönyörérzet, lebegésszerű állapot, megszűnik a

szorongás, a félelem, a fájdalom, magabiztos, nyugodt érzés. A nem fertőtlenített

közös tűk és fecskendők használata HIV-fertőzést (AIDS betegséget), illetve

fertőző májgyulladást okozhat. A vérbe kerülő szennyeződések vérmérgezéshez,

vénagyulladáshoz és trombózishoz vezethetnek. A drog elvonása csak

fokozatosan, gyógyszeres segítséggel történhet.

6. Koka származékok: Egy fehér por, melyet, általában az orrnyálkahártyáról

felszippantva, ritkábban vénásan alkalmaznak. A hatás így gyorsan jelentkezik.

Crack kokain olcsó és többnyire erősen szennyezett származéka, mely sárgásbarna,

törékeny rögök formájában kerül forgalomba. Pipában vagy cigarettában szívják,

így azonnal hat.

41

Gyors szívműködés, szívritmuszavar, vérnyomás-emelkedés, tág pupillák,

verejtékezés, hőemelkedés, szájszárazság, remegés, nagy adag esetén görcsroham,

hányinger, eufória, éhség-, szomjúság-, fáradtságérzés és gátlások megszűnése,

testi, szellemi és a szexuális teljesítőképesség fokozódása. Jellemzőek a látási és

tapintási hallucinációk, felvillanó fehér fények. A Crack drasztikusan emeli a

vérnyomást és a pulzus-számot, könnyen túladagolható, szívinfarktust, agyvérzést

okozhat. Rövid eufória után mély depresszió. Rendkívül erős pszichés függőséget

okoz, elviselhetetlen pszichés elvonási tünetei miatt erről a leszokás gyakorlatilag

lehetetlen.

(vö. Dr. Nemessányi Zoltánné: Egészségtan, Comenius Bt., Pécs, 1996.,)

Az AIDS betegség tünettana című óra tartalmi menete

Tartalom Ajánlott módszerek Taneszközök, anyagok

I. Bevezetés Az óra tartalmi bevezetése, a témakör megjelölése. - Az AIDS betegség, mint gyógyíthatatlan kór világméretű terjedése. - Statisztikai adatok - Videó-film vetítése (kiválasztása tetszés szerint)

Tanári közlés, illetve

külső szakember

előadása

A szükséges

oktatástechnikai

eszközök

TV-videó

II. Téma kifejtése

1. A választott film levetítése kb. 15 percben - Beszélgetés a betegségről - Rögzítés: Hogyan nem terjed a betegség? - Milyen megelőzési lehetőségekkel lehet elkerülni a megfertőződést? - Mi kell tenni, ha úgy gondoljuk, hogy megfertőződhettünk? - Az AIDS-szűrések anonim jellege. Az AIDS-betegek társadalmi helyzete.

Beszélgetés, elemzés,

tanulói kérdések és

vélemények

Vita, érvek-ellenérvek

A film feldolgozása

Esettörténetek

2. A tanulók kérdéseire történő válaszadás - Megelőzési tanácsok: a védekezési eszközök

A tanult ismeretek

felidézése Szakanyag

42

3. Drámapedagógiai elemek bevonása - Mi lenne, ha? ... címmel, szituációs játék

Csoportos,

monológikus játék

Megbeszélés

Élethelyzetek

megoldása

4. Az AIDS betegség gyógyítási lehetőségei - egészségügyi intézmények - gyógyszerek

Tanári közlés

Szakember

tájékoztatása

Szakirodalom

III. Rövid összefoglalás - Következtetések

Tanári közlés,

megbeszélés

(Balázsfalvi Gusztávné: A „Beccaria” középiskolai bűnmegelőzési nevelési-oktatási

program – Módszertani kézikönyv pedagógusoknak, Miskolc, 2004., 94. o.)

43

44

Felhasznált irodalom

Bűnmegelőzési ismeretek, A Borsod –Abaúj – Zemplén Megyei Rendőr – főkapitányság és a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány közös szakmai kiadványa, Miskolc, 2003. „Ellen - Szer”, a rendőrség biztonságra nevelő középiskolai programja, Készült az ORFK

megbízásából, 2004.

Balázsfalvi Gusztávné: A „Beccaria” középiskolai bűnmegelőzési nevelési-oktatási program – Módszertani kézikönyv pedagógusoknak, Miskolc, 2004. Andorka Rudolf: A deviáns viselkedés, Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, 1997.

Rácz József: Drog és társadalom, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2002. Központi Statisztikai Hivatal, Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Miskolc, 2008. november, in http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/ismertbun.pdf A regisztrált közvádas bűncselekmények bűnelkövetői (2000–2009) – Frissítve: 2010.10.22. Központi Statisztikai Hivatal: stADAT – táblák, in http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zji003b.html Dr. Nemessányi Zoltánné: Egészségtan, Comenius Bt., Pécs, 1996.

További irodalom

Balázsfalvi Gusztávné: „A bűn küszöbén” Iskolai nevelési – oktatási program,

Módszertani útmutató pedagógusoknak, A Borsod –Abaúj – Zemplén Megyei Rendőr –

főkapitányság Bűnmegelőzési Szolgálata és a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei

Bűnmegelőzési Alapítvány közös szakmai kiadványa, Miskolc, 2004.

Balázsfalvi Gusztávné: Földi pokol… a drog, avagy Charon, a lelkek révésze…, Miskolc,

2005.