a modern szabászat könyve

8/11/2019 A Modern Szabászat Könyve

http://slidepdf.com/reader/full/a-modern-szabaszat-koenyve 1/150



A

M ODERN SZABÁSZAT

TANKÖNYVE

SZERKESZTETTE

az egyesület által kiküldött hetesbizottság: Horváth György, M artha József, Petrás Gyula,

Ungár Ferencz, Pleska János, Wölfling

József,

Aranyossy Ferencz közreműködésével

FODOR ANTAL

A felállítása technikai. A beosztás a mellbőség

• után és a testről levett mérték szerint (öv vel )

Ára 15 korona

K IA D JA A F É R F I - É S N Ö I - R U H A S Z A B Á S Z O K O R S Z Á G O S E G Y E S Ü L E T E



E L Ő S Z Ó .

Jelen szakmunka, tekintve a mai viszonyokat, hivatva van szabászatunk

terén nagy hiányt pótoln i, — mert ha M agy arors zágo n, a szélesebb látkörű

szabó-iparos, szabni is akart tanulni, úgy nem tudta, hogy e végből hova is

fordu ljon. Sok an, akik a hivalk odó önd icséret fona la után indultak, hívatlan s

tudatlan szabá sz-ta nitó k k eze ibe jutottak s ezt a rends zertelen kontár tanítási

mó dszer t természetesen mű köd ésük egé sz ideje alatt meg sínylették, mert er ed

mény tekintetében soha sem tudtak a közepes fölé emelkedni.

Jelen szakm unka iróját, aki a szab ászeg yesü letnek három éven át titkára

volt s jelenleg nevezett testületnek alelnöke, ez idő alatt szerzett bő tap asz

talatai serkentették ezen héz ag -pó tló szakm unka megírására. De nem csak

az a sajnos tény, hogy az egyesületi ingyenes állás-közvetítés idejében meg

jelent állás-kereső s zab óip aro sok tudatlansága és jártasság hiánya a rajzban,

hanem az is hozzá járult ezen elhatározásomhoz, hogy a Szabászegyesület a

modern szabászat elsajátítására szakiskolát kivan létesíteni, amihez első sor

ban is egyön tetűen kid olgo zott tanterven alapuló tankön yvre van szük ség e.

A Szabászegyesület vezetősége leg nag yobb készséggel fogadta ezen e lő

terjesztésemet és jelen munk ám szakszerű meg birálására egy hetes -bizottság ot

küldött ki, amely elsőrendű és kipróbá lt tehetségű sza bás zok ból állott. A

bizottság úgy mu nkám at, de főké ppe n annak uj rendszerét, valamint a belőle

kiáradó u j s z e l l e m e t osz ta tlan te tszéssel fogadta és annak az egyesü le t

által való kiadatását egyhangúlag és lelkesedéssel határozta el.

H ogy uj mó dszerem et gyakorlatilag is bemutassam a bírálóbizottságnak,

a bizottság egyik tagjára vászonka bátot szabtam ki, melyet a bizottság eg y

hangúlag kifogástalannak talált s így uj módszerem a nyilvános tűzpróbát is

kiállotta.

Az uj rendsz erem egyö ntetű , azonba n kétféle felállítással alkalmazható :

1. övvel,

2. őv nélkül.

Az ővrendszerh ez n ag yob b gyakorlat szüksé ges, miért is egy szerű bb,

de azért szintén biztos felállítást is mutattam be.

Rendszerem, mely amint már jeleztem, egészen uj , a finom szabóságnak

van szánva s meg vagy ok gy őző dv e, hogy a kivite lben a legkényesebb igé

nyeknek is meg fog felelni, mi által a szabósági iparágat, hogy ne mondjam

művészetet, hazánkban magas színvonalra fogja emelni.

Ez c z é l o m

F o d o r A n t a l .



B E V E Z E T É S .

Az utolsó évtizedben összes iparágaink óriási haladást mutathatnak fel,

sőt még a szab óipar is, mely ugyan még mind ig nem részesült az őt m eg

illető méltánylásban, - ujabban szintén nagylendületet vett. A szabászatban

azonban egészen másképpen áll a do lo g Törvényeink, sa jnos, még mindig

igen elnézők és nem kívánják meg mestereinktől annak igazolását, hogy kellő

szakkép zettség felett tényleg rendelkezn ek s így a sza bóip ar gyakran oly k on

tárok kezébe kerül, akik a művészi szempont kellő mellőzésével egyedüli

amb íciójukként csupán köze pes s éppen csak nem rossz munka révén a

felszínen maradást tekintik.

Kiváló szabásza ink, — tisztelet a kivételeknek, — nem tud om mi ok ból

titkolódzva tartózkodnak sokszor igen jó rendszerük ismertetésétől és terjesz

tésétől. — Van ugyan a fővá rosb an, de talán a vidéke n is néhány sz ab ó

iparos , aki jo bb foglalk ozás hiányában a szabászat tanításával fogla lkozik ,

e ze n „ t a n i n t é z e t e k " vez et ői r en ds ze rin t m a gu k is c sa k i de gen kútfő k

értelmetlen terjesztői lévén és így ezen áldatlan mű köd ésük nek , nem egy

szabóiparos esik áldozatul. Ezen a bajon lesz hivatva jelen müvem segíteni,

melynek célja az is, hog y minden szabó olcs ó és biztos sikerű rendszer

hez jusson.

Az u . n. s é m a - r e n d s z e r , a m ely é ve k h o ss zú s or án b ef és zkelt e m a gá t,

ma már nem igen állhatja meg helyét és ma már alig akad szabócég, amely

sémával dolgozó szabászt kivan alkalmazni.

A mi rendszerün k, am ely a mai kor soko ldalú kivánatainak teljesen m eg

felel, kétfélekép állitható fel:

1. mellbőség szerint,

2. öv (Gürtel) segélyével.

Az első rendszer igen praktikus s e gys zerű . Ezen rendszert e kön yv

szerzője évek óta a legjobb sikerrel használja s kivüle csak igen kevés első

rendű szabász és mester alkalmazza.

Itt a főp ont ok csupán a me llbő ség szerint oszthatók be , ami olya n

könnyű , hogy még a kezdő szabó is könnyen megérthet i. E g y e n e s e n a

s z ö v e t r e i s a l k a l m a z h a t ó .

Az ővre nds zer már bo ny olu lta bb, mert itt a mértékvételt oly po ntos ságg al

kell végezni, a mire csak a legjártassabb szabászok vállalkozhatnak, annyival

is inkább , mert a legcse kélye bb mértékhiba soks zor nagy hátrányára van a

készülő ruhának. Ezért sokkal jo b b , ha a kez dő szab ó a m ellbő ség szerinti

beosztást követi . Különben a szabásznak nem az a kötelessége úgy szabni,

ho gy a ruha a mértéknek m egfelelően matematikai pon tossá gga l feszüljön a



5

testhez , hanem arányosan s imul jon ahhoz s e me lle tt az u r a l k o d ó d i v a t

n a k m e g f e l e l j e n o l yké p p e n , h o gy a r uh ad ar ab ba l a test s zé p sé gét e m el je

s esetleges testi hibákat leplezze.

A mellbős ég szerint való rendszernél csupán a felső és alsó bős ég, a

derék hoss za és a testrész arányla gos kiszámítása szük sége s, míg ott, ahol

rendkívüli testalkattal találkozunk, okv etlen szü ksé ges az ővren dszer alka l

mazása, mivel ezen rendszer segélyé vel tudjuk lega lapo sabb an megállapítani

a szabálytalan vagy idomtalan test méreteit.

Az arányos növésű férfit „normális"-nak nevezzük s mivel ezek a légritkábbak

közé sorolhatók , mert legritkább esetben arányos ak minde n tekintetben eg y

mással a testtartás, váll, hát, mell, láb és kar s némi aránytalanság csaknem

mindenkin észlelhető, azért főtörekvésünk az lesz, hogy uj rendszerünket

abn orm ális alakokra is érvényre juttassuk. Már eleve m ondha tjuk, h og y biztos

módszerünk a legnagyobb könnyűséggel és biztonsággal alkalmazható magas

vag y a lacson y v állú, előre vagy hátra hajlott, karcsú vag y zöm ök , hátas, vagy

púpos, féloldalu egyénre is.

Sokat hallottunk az utolsó időben, a szabászat terén, az anatómiáról beszélni.

Nézetünk szerint egészen felesleges tudomány ez a szabóra nézve, — bár mit is

tudnia eb bő l, semm i esetre sem lehet a szabászat rovására, m égis egés zen

jól meg lehetünk nélküle külö nösen akkor, ha ilyen rendkívüli esetekben az

ővrendszert tudjuk h e l y e s e n használni , annál is inkább, mert rendszerünk

igen tökéletes. Na gy súlyt helyeztünk a pró ba nélküli k abát kiigazgatására,

valamint a prób a utáni beigazitásra. Rend szerünk külön ösen hasas alaknak

van előnyére fölállítva, amennyiben a konstrukció technikai és ezáltal a

hozz áad ások elől fölesleg esek és annak dacára job ba n esik az eleje elő re,

mint bármely más rendszernél. Nem kell ehhez előbb mintát vágni, amint az

még némely külföldi szabászati akadémián még szokásban van, hanem egye

nesen a fölszabandó szövetre rajzolható, kevés mérték kell hozzá és nem sok

időt igényel, mindezen előnyök pedig első helyet biztosítanak e módszernek

az előkelő divattermekben.



6

A m e l l bő s é g be o s z t á s á n a k t á b l á z a t a .

Félmel l

bőség

V ö - ö d ' / e - o d

V s - a d

7

4

-ed

/ 3 - ad

1 2

A hát-

szélesség I

c e n t i m é t e r e k b e n

28

30

32

34

36

38

40

42

44

46

48

50

52

54

56

58

60

62

64

5

6

6

6

7

7

8

8

8

9

9

10

10

10

11

11 -

12 -

12 -

12 -

— 6

- 4

-8 |

-

2

-6

í

-4

-8

-2

-6

-4

-8

-2

-6

-4

-8

4 — 6

5—

5—4

5—6

6—

6—3

6—6

7—

7—3

7—6

8—

8—3

8—6

9—

9—3

9—6

10—

10—3

10—6

3—5

3—7

4—

4—2

4—5

4—7

5—

5—2

5—5

5—7

6—

6—2

6—5

6—7

7—

7—2

7—5

7—7

8—

7—

7—5

8—

8—5

9—

9—5

10—

10—5

Il

ii—5

12—

12—5

13—

13—5

14—

14-5

15—

15—5

16—

9 —

10—

10—7

11—3

12—

12—7

13—3

14—

14—7

15—3 j

16—

í

1 6 — 7 j

17—3 |

18—

18—7 :

19—3

20—

20—7

21—3

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

•<:

•<

3 7T

3*0

re- rr

TO o-

1 1 — 5

12—

12—8

13—6

14—4

15—2

16—

16—8

17—6

18—4

19—2

20—

20—8

21—6

22—4

22—5

22—8

23—

23-5



A mérték-véte l .

A mérték-vétel a sa ccó fölállításához olyan egysze rű és kön nyű , hog y

az ábrákkal bemutatni egy előre nem tartjuk szük sége snek , de kés őbb en az

ővrendszer fejezetében mindazonáltal részletesen és behatóan fogunk reá

visszatérni. A mérték kivétel nélkül csak a mellényre veendő s egyébre mint

az egész hosszra, m ellbőségre és derék böség re nincsen szükség.

A mellbőséget úgy mérjük, hog y a centiméteres m érőszalagot szorosan

a hónalj alá fektetjük, ugy ho gy a m érőszala g a testen sem lazán, sem

pedig szoros an feküdjék. Ugy ancsak ez áll a derék bőségn él is, mely a csipő

fölött, ott a hol a test a legk arcs ubb , vee nd ő körül. A háthoss za ott ke zdő dik ,

a hol az alsó gallér varrása van s a deré kha jlásig terjed. Ezen mérettel

azonb an csak a rendes rövid derék hoss za van me g, a kabát hosszán ak 3 cm .-rel

ezentúl kell lenni, mert ez az u . n . tulajdonképpeni d e r é k h o s s z A többi

beosztások csakis a meg hossza bbított derék hosszra vonatkoznak . Ho gy a

sac có egész hossza minő arányban álljon annak derék hosszá hoz, azt az ide ig

lenesen uralkodó divat határozza meg.

A test részei .

Az em ber felső teste szabászati szempontból hat részből áll, u. m.: a két

félhátbó l, a két mellből és a két hónalj átm érőjéb ől. Ará nyo s növésű férfi

két hónalj átmérője ugyan anny it tesz ki, mint a fél mell vag y félhát bősé g.

Teg yük fel tehát például, hog y valakinek a m ellbősé ge 96 cm., ennek ö tö d

része 19 cm. és 2 mm., mert ennyi esik egy fél hátra vagy egy fél mellre s

ugya ncsak ennyi a két hónalj kerületére s ennek fele 9 cm . 6 m m . esik

egy hónaljra.

Ezen] számításon alapszik ren dszerünk s ezen szám ítás teljesen m eg

felel a férfitest anató miá jának . M inda zoná ltal ezen tétel bizon yíté kul szolg ál

ama állításomnak, hogy t. i. az anatómia tudása nem éppen szük séges eg y

kény elme s ruhadarab előállításánál, mert a hát és mell szélesség étől eltekintve

a hó nalj átm érőjének egy 96 cm .-e s alaknál 9 cm . és 6 mm .-terrel kevés

lenne, mert a ruha tud valev őleg nem feszülhet úgy a testhez, mint az anatómiai



8

számitásnak alapul szolg áló felbőr, — hanem a ruházattól megkíván juk azt,

— hogy fesztelenül mozoghassunk benne.

Ezen fejtegetésünkre mé g visszatérünk ugyan, de elő bb szük séges nek

tartjuk néhány idevágó ábrát a szükséges beosztásokkal bemutatni.

A beosztás mindig a fél mellbőség után történik. íme egy 96-os illetőleg

48-as mellbőségü sacco felállítása.

M é r t é k :

Röv id derékhossza : 4 3 cm.

Meg hosszabb ított derékhossza : 46 cm.

Egész hossza : 75 cm.

M el lbő ség : 96 cm.

D erék b ős ég : 8 6 cm .

Ü llep átmérő : 100 c m .

Hátszélesség : (a m ellbőség ötöd része) 19 cm . 2 mm . Beosztan dó a fél

mellbőség szerint.

Az 1. ábra magyarázata. (L. ábrát 83. oldalon.)

Húzzunk egy vpnalat D — OO-ig és D — C-ig. D — C-ig a fél mellbő

ség V . i cm.-rel több 4 9 7 2 cm . C—-A-ig a fél derékhossza. A —B-ig az egés z

hosszát,

a

-nál 1 cm.-rel, S-nél 3 cm.-rel megy ünk be és most végighúzzu k

a vonalat A a - i ó \ J"-ig, amint azt az első ábra mutatja.

A a

-tól 27-ig egy

nyolcad rész 1 cm.-rel több (7 cm ) ;

Aa—F,

a hátszélesség 19 cm ; A a—G ,

a hátmagasság 23 cm., a derék hosszának fele adja m eg a hónalj mé lység ét;

vagy hátmagasságot.

A a —.H-ig

a derék hossza 46 c m ;

A a

—.7-ig az

egész hossza 7 5 cm . Minden egyes m egnevezett pon thoz illeszd o da a sar ok

vonalzót és húzz vízszintes vonalakat és pedig A a - t ó l — K - i g , 27-től ü -ig, .F-től

£ - i g ; JT-tól

V i g

és J - t ő \ W - i g .

A a

-tól IT-ig

V

b

rész (8 cm .),

k - t ó\ k k - i g

1

' 2

cm. 27-től

22

-ig

a hát

szé lesség ;

21-től 2in -ig

1 V2 cm. Kimérjük F— L - i g a háts zéles sége t; JET— V -i g

2/0 részt, de 1 cm-rel k evesebbet (15 cm ) ; ,7-től W -i g ugyanennyit (15 cm.)

G—D vonaltól m érjünk fölfelé elől a hóna ljmélysé get (2 3 cm ), a derék

hosszának a felét, itt O — P Jí-rel van jelölve ; G—S-i g a következőkép

számítunk: a hátszélességhez V-i-et hozzá adun k, 19 és 12 összese n 31

cm-t . S —ii-ig függőlege s vonalat húzunk. J? — P -ig

l

A- , -öd , P—O-ig Vc -od

rész. Vonalaz O — .D -ig. O— X - i g Vts -od, 5—2*-ig 5 cm-rel k evesebb a hón al j

mélységnél (18 cm). P— T - i g 1 cm-rel kev eseb b, mint K K —

2121-ig.

A

2 .

ábra m agyarázata, ( l. ábrát 83. oldalon.)

A 2. ábra mutatja a kész rajzot, T— P - i g húzunk egy egyenes vonalat

és a közepén emeld

1 V2

cm-rel .

3-tól

2-ig a fél me llbőség (48 cm ),

2-től

W W - i g huz egyen es vonalat lefelé és menjünk 2 cm-rel ki ez az oldalrész

határa.

L

—221

-ig

1 cm-rel beme gyünk és az 222 1 V2 cm-rel magasabb legyen

mint az L vonal . L —W -ig lemérjük és ugyan az lesz a L —WW-ig.

O —

D

—

0 0

vonaltól 7 cm -rel kimegyü nk és az alsó gomb lyuknál

1 V2

cm-rel

bem együnk. Tedd a sarokvonalzót W W — Z - i g és rajzold le a saccó alját, a

többit a rajz mutatja. Vigyázz a rajz alakjára.

A derék és ülep kimérésének fontosságát később fogom magyarázni.



9

A 3. ábra magyarázata. (L. ábrát 84. oldaioru

A 3. és 4. ábrában egy kövér alakra mutatunk be egy kövér saccót,

hol a hasbőség aránylag nagyobb, mint a felsőbőség.

M é r t é k :

Rövid derékhossz : 44 cm.

Meghosszabbított derékhossz: 47 cm.


Hátszélesség: 21 cm. 6 mm. (ötödrész).

Mellbőség: 108 cm. (54 cm.).

Derék, illetőleg hasbőség: 54 cm.

Ülepbőség 128 cm. (64 cm.).

Nagy befolyással bir az alsó bőség a felső bőségre. Legjobban meggyőz

bennünket erről a megválasztott példa, mert rögtön látjuk, hogy az illető alak

aránytalan s éppen ez az, amire a bevezetésben hivatkoztunk, a mennyiben

előszeretettel fogunk foglalkozni olyan alakokkal, ahol a felső bőség n e in

viszonylik az alsó bőséggel. Ilyenkor ki kell számitanunk a test arányosságát.

Hogy ezt elérjük, következőkép járunk el: A rendes, illetve normális alaknak

derékbösége 10 cm.-rel k e v e s e b b a mellböségnél, de ha a derékbőség

csak 8—6—4—2 cméterrel k e v e s e b b , ugyanannyi, vagy még talán több a

mellbőségnél, akkor a derékbőség már nem arányos a felsőbőséghez s e sze

rint az alak már nem arányos. Első sorban tehát meg kell állapitanunk hogy

mennyivel bővebb azaz mennyivel nem áll arányban a derékbőség a mell-

bőséghez Ahány centiméterrel a derékbőség kevesebb, mint 10 cm., annyi

félcentim, adandó hozzá 4 -5- i g , vagyis felét. Például, ha valakinek a mell

bősége 96 cm. és a derékbősége 88 cm., e szerint 1 cmétert 5 4-ig be kell

állítani, vagy pedig ha a mellbőség 96 és a derékbőség 90, itt az arány 4

cm.

többlet, ennek fele 2 cm., tehát 5 4-ig 2 cmétert kell beállítani.

A 3. ábra 108 mell és 108 hasböség s ha ezen derékbőség arányos

lenne, a felső bőséghez csak 98 cm. lehetne, de igy 10 cméterrel több a

mellbőségnél, tehát ennek felét azaz 5 cmétert kell 5 —4-id beállítani. Ezen a

gyakorlat által elért eredmény képezi majd a 3. ábrához az összes vonalak

alapját.

Az első és második rajzunkban egy saccót mutattunk be 96 cm felső és

86 cm. derékbőséggel. Tehát itt a derékbőség 10 cm.-rel kevesebb volt, mint

a mellbőség, e szerint a test arányos volt, mert a hasbőség egészen viszony

lik a felső bőséghez. Jelen 3. ábra tehát nem arányos, hasbősége a felsőhez

képest 5 cm. többletet mutat. Állítsuk tehát fel a 3. ábrát, s akkor kitűnik, hogy

hová kell azt a többletet alkalmazni.

Húzzunk egy vonalat D —OO-ig; D-tőI mérjük 5-ig a félderékhosszát

(23

1

,2 cm. Az 5 cm. többletet állítsuk be

5—4-ig. 4-től

húzzunk egy vona

lat D-ig, illesszük a sarokvonalzót

4

—

D

vonalra és húzzunk egy egyenes

vonalat

D—G

—C-ig és

4

—ií-ig.

D

—C-ig a fél mellbőség IV2 cm.-rel több



10

(55 ' í cm). Il lesszük a sarokvonalzót D—G—C vonalra és húzzuk

C—A-ig

a fél derék hosszát 2 3

l

a cm. s hosszabbitsuk a G —A vonalat S - i g és

A —29-ig az egész hosszát (75 cm .) A -n ál bem együn k 1 cm .-rel és 2 3-nél

3 cm.-rel. Most rajzoljuk ki a hátvarrást:

A a

—2T-ig

1

1,

5

rész (9 cméter),

K — K K - ' \ g V . í cm. , A a —27-ig Ve részénél 1 cm.-rel töb b, A a —2^-ig 19.

cm. Itt me gjegyezzü k, hog y

A a

—2^-ig; ha a kabát na gy ob b, mint a 48 cm .

mel lbőség, mindig 19 cm. marad, csak rendkívül nagy kábátoknál van meg

engedve

A a

—2^-ig 19Va, legfeljebb 20 cmétert venni. De kábátoknál, melyek

a 48-as mel lbőségnél kisebbek, A a —F - \ g veen dő a hátszélesség. A a —G -\ g

a fél derék hossza

23Va

cm. már meg van. A a —üT-ig a derék hossza, A a — .7 -i g

az egé sz hossz a. A nevezett pontoknál k eresztvonalat húzunk úgy , ho gy a

sarokvonalzót mindig A —B vona lra kell fektetni. F —2>ig a hátszélessé g,

E —2V -ig hátszélesség. N—N N -' \ g l / i cméterrel kell kimenni.

H —V - i g -

<i

-od

1

cm.-re l ke vesebb. J — W - ig ugyanannyi D —G—C

vonaltól mérjük az elejénél fölfelé a hónaljmélységet 2 3 7 2 cm. Itt O— P—R -

rel van jelölve.

G —S-ig

a hátszélesség

l

U - d e t hozzáadunk ( 3 4 7 2 cm . 6—i?-ig

függőleges vonalat húzunk 2? — P -ig

Vá

-öd. Va cm.-re l több P — O - ig

Vo

-od. Vo

nalazz O— 2?-ig . O— X - i g

V«.

S—ÍF-ig 5 cm.-rel kevesebb a hónaljmélységr

nél. P — T - i g

1

cm.-rel keve sebb mint K K — N N -i g .

A

4 .

ábra m agyarázata. (L. ábrát 85. oldalon.)

A 4. ábra már a kész rajzot mutatja be. P—T -ig húzzunk egy egyenes

vonalat és a közepén emeljük

V 1

cm.-rel 3—2-ig. A fél mellbőség 54 cm .,

2

— W — W -i g húzzunk egy egyenes vonalat , az egyenes vonalnál lent m en

jünk

2

cm.-rel ki (eleje ez) az oldalrész hatásra L —M - i g

1

cm. - re l beme

gyünk, az M pont l

' , 2

cm.-rel m agasa bb legyen mint az i . vona l, L —W-ig

lemérünk és ugyancsak annyi lesz a hosszúság

L

— W — W - i g . O —

D ,

O —O vonaltól 7 c m.-re kimegyünk és tegyük a vonalzót

W—W—Z-i g

s rajzoljuk ki a Sa cc o alját. A több it úgy kell k irajzolni, am int a rajz mutatja.

M eg kell még jegyezni, hogy a fagon felső gomblukjánál 1 cm.-rel kell ki

menni, az alsó gombluknál pedig

1

cm.-re l bem együnk. Ha

5—4-ig

több jut,

mint 5 cm., úgy minden további cm.-bői csak

1

1 cm.-re több veendő.

A z ü l e p é s d e r é k bő s é g a l k a l m a z á s a a s a c c o n á l .

Az előzőleg bemutatott 4 rajznál szándékosan kerültük az ü lep és a derék

bő sé g alkalmazását. Tettük ped ig ezt azért, mert a példát úgy vehettünk volna

hogy fejtegetésünkhez legjobban megfeleljen, — mert minden alakhoz külön-

külön mo delt bemutatni lehetetlen s mivel egy péld ából a figyelm es olv asó

könny en me g fogja találni az esetleg szük ség es mértékek alkalmazásával a neki

éppen szükséges m odel rajzolási módját. Már pedig a derékb őséget az üle p

bősé gge l csakis egészen rendes növé sű embereknél lehet arányba hozni, miért

is ennek magyarázatát külön fejezetben kell, hogy ismertessük.



11

Kényelm es (legére) Zacco nál, amint mond ottuk, a rendes növésű emb er

nél a hátat az elejéhez illesztve, a der ék bős égh ez 10 cm -t, az ülle pb ősé gh ez

6 cm-t kell hozzáadn i. A deré kbő ség ből 3 cm . a derékhossz felett mérendő

az üle pb ösé g körülbelül 20 cm . a derék hoss z alatt. Az itt felállított 48 cm .

felső és 86 cm . alsó és 100 cm . üle pb ősé g egész en rendes és megfelel a

fölállított ábrának. Te gy ük azonb an fel, ho gy ezen alaknak mérete a kö ve t

kező : me llbőség 96 cm ., derék bőség 78 cm ., ülep bősé g 106 cm. Ez a mérték

már complikált.

Ha a kabátot az említett többletekkel szabn ók , a kabát formája nem

volna valami nagy on dicséretre méltó, mert nem csak arra kell ügye lnünk ,

hog y a kabát jól legyen szab va, hanem arra is, hog y az illető egyé nnek

szép formát i s ad junk. Egy ily a lak okvetlenü l k a n y a r í t o t t ( schwe i -

folt) kabátot igény el, de m égse m annyira, amint azt a teste meg kívánja.

Ily esetben a főd olo g, h ogy az ülepbősé g, — mint már előb b említettem —

egy ezzé k a mérettel, t. i. 6 cm.-re l több legyen mint a félü lepb ősé g. A hát

közepétől a kantig mérve, a deré kbő ség csak hozzávetőlegesen egyezzék és

ily karcsú alaknál az 12, sőt 14 cm-rel több is lehet a rendesnél. Ha a méretek

meg fordítva állanak, azon kell lennünk, hog y a der ék bős ég hajszálnyira eg ye z

zék a mértékkel. Pl. valakinek van 110 cm . de rék bős ég e és 114 cm . ül ep

bős ég e, ekkor az ülepbő ség itt aránylag sokkal keves ebb, mint a mennyinek

kellene lennie. Ily mértéknél viszont eleg end ő, ha a d eré kb ősé gh ez 10 cm .

helyett csak 8 cm -t veszü nk. A tanulság ily rendkívüli alkalomnál csu

abb ól áll, ho gy min dig a nag yo bb mérethez kell alkalm azkod ni. Kivételt csak

az egészen testhez feszülő saccók képeznek, amenny iben ott a d eré kb ősé g

hez általánosságban csak 8 cm., az üllepbőséghez csak 6 cm. adandó hozzá.



12

Meghosszab

bított

derékhossza

Mellbőség

Hátmagasság

|

Hónalj mélység

Aa g ig i

vonaltól P-ig

Hónalj elől

g

—S

-ig

n

3

Q

n

cn

3

<

CfO

rí

40

40

20 20 26

41 41

20 s

207,>

26 9 1

42 42 21

21

27 3 .

43

43 21Vi 21

Ví

28

44

44

22

22

28 6 ^

45 45

227 2

221 2 2 9 - 3 1

46

46

23

23

29 9 ,

46

47

23

23

30 - 5

1

46

48

23

23

31 2

47

49

23Vs

23Vi

32

47

50

237>

23Vi

32 Vs

48

51

24

24

33

48 52 24 24 3 3 - 8 1

48

53

24 24

34 3 1

48

54

24 24

34

8 1

48

55

24

24

35

- 3 1

49

56

24Va

24Vs

36

49

57

25 25

36

- 5 1

49 58 25 25 37

49

59

25Vs 25Va

38

49

60

26

26

39



13

Ez a táblázat főképpen arra való, hogy a szaktárs urak gondolkozás és

fáradság nélkül megtalálják a rendes m agassá gú és szélesség ű alakra a de rék

hosszát, hátmagasságot, hónaljmélységet és hónalj elől , i l letve G—S-ig.

E számokra m ég a gyakorlott szaktárs is nyugodtan támaszkodh atik. E

szerint a rajz a kivitelben bizto s és ízlésbe n első helyen fo g állani, kivételt

csak karcsú, nagyon kicsi és nagyon előre hajlott alakok képeznek, utóbbiakra

más helyen fogok rátérni.

Kicsi alaknál a derék hosszána k a fele, m agas és karcsú alaknál a m ell-

bősé gne k a fele 1 cm . kev eseb b adja meg a hónaljmélységet, de i lyen alak

nál a hónaljmélységet legjobb övvel kimérmi.

A zsaket fölál l í tása.

Az

5 .

ábra m agyarázata. (L. ábrát 86. oldalán.)

Ha a saccó fölállításával tisztában vagyunk, a zsaket fölállítása nem fog

nagy nehézséggel járni. A zsaketre azt lehet m ond ani, hog y ép olyan kabát,

mint a saccó , csak éppen, hogy az i - p o n tj a kissé m agasabbra esik, jobb an

testhez kell simulnia és az alja le van vág va. De a szerkezete és főpo ntjai

ugyanúgy vannak fölállítva, mint a saccónál.

M é r t é k :

Rövid derékhossza: 43 cm.

Meghosszabbított derékhossza: 46 cm.

Egész hossza: 90 cm.

Mellbőség: 96 cm., i l letve (48 cm.)

Derékbőség : 86 cm. (43 cm. )

Hátszélesség :

l

lr , rész.

Ülep átmérő: 100 cm.

Húzzunk egy vonalat D — O O -i g és D—C - i g .

D C - i g a fél mellbőség IV 2 cm.-re l tö bb .

C—A -ig

fél derékhossza.

A —S-ig az egé sz derék hosszát (46 cmétert.)

A —.Aa-ig 1 cm . B —.7-ig 3 cm ; rajzoljuk vé gig A a —.7-ig, A a—

25-ig

1

<. 1 cm .-rel töb b (7 cm .)

A a —i^-ig

2

/o , 1 cm.-rel kevese bb (15 cm .)

A a

—

G - i g ,

hátmagasság a derékhosszának fele (23 cm .)

A a

—.7-ig,

mint már meg jelöltük az egés z derékh osszát. M inde gyik vonalnál húzzunk

keresztvonásokat előre.

J — V - i g

Vs

(6 cm.) F — .L-ig a hátszélesség. (19 cm .)

E—N - i g

ugyanannyi. Húzzunk egy egye nes vonalat

L— N - i g .

N —N N -i g V / 2

cm.-rel kimenni.

A a

—if-ig V« rész (8 cm.)

K— K K - i g l'/ 2 cm.



14

A háthoz megvannak már az összes pontok jelölve s rajzoljuk ki, mint

illustrálva van.

L —M - i g 1 cm . be.

V— W - ig 2 V 2 cm. be .

W — Z -i g

V h

(12 cm.)

4

—5-ig

2

/ s 2 cm.-rel több (14 cm.)

G —D vonaltól mérjük fölfelé a hónalj m élységét 2 3 cmétert és húzzunk

egy vízszintes vonalat, itt

O

—P— iü-rel van jelölv e.

G—S-i g

a hátszélesség és ' A -ed mellbőség (31 cm.) húzzunk S—i?-ig

függőleges vonalat . R — P -ig Vs - ö d . P — O - i g Vo -o d . Vo n al az z O — D - i g

O — X - i g V e-od. <S— T-ig 5 cm.-re l kevesebb a hónal jmélységnél . P — T - i g

1 cm.-rel kevesebb mint K K —n n - i g . Z —7-ig Vs-ad 1 cm . töb b. (7 cm .)

7—8-ig

IVa cm . kivenni, tegyük a sarokvonalzót W — 4 vona lhoz és rajzol

juk le a császárvágás a lsó vonalát , ugy hogy W — Z - i g egy négyszöget

képezzen, Z — 7 -i g ugyanígy. Tegy ük a vonalzót 8 —D-ig és ebbe n az irány

ban csináljuk a bevágást. Mérjünk P — W - i g , P-n él tartsuk a centimétert

és mérjük ezt a mennyiséget 3- ig . O — D — 0 0 vonaltó l 7 cm . kimenni , húz

zunk P—

T - i g

egy vonalat és emeljük a közepén IV 2 cm.-re l ,

1 0

—íO-ig

keresztül mérjük a dereka t, a kivett részeket és varrásoka t le kell szám ítani,

s ha le van mérve, adjunk az alsó b őség hez 4 cmétert hozzá (47 cm .) ann yi

nak kell lenni

1 0—1 0 - i g ,

de ismételjük a varrások leszámításával.

Az a l ja .

Az alja kiszabása igen egyszerű, de nagyon sok szabó csak azért rontja

el, mert nincsen tisztában azzal, ho gy mi tulajdonké pen eg y dere kbe vágott

kabátnak az alja. Az alj nem má s. mint a felső résznek a folytatása. A z a ljá

nak a felső része ugy aníg y kell sza ladnia, mint a derek nek levágott a lsó része.

Csak az van megengedve, hogy elől valamivel többet vegyünk le, de legfel

je b b 1 cm .-rel, ho gy azáltal job ba n a testhez simu ljon a ruha.

Tegyük a sarokvonalzót W—4-ig, húzzuk egyenesen

1 —

3-ig.

3-nál

k i

megyünk 4- ig |s. 1 cm. több .

4—l-ig

rajzoljuk le kissé ívalakban, a többit

mutatja az illustrátió. Itt még az a megjegyzésem, hogy

1

- 4-ig és elől m eg

lehetős hajtást hagyjunk, külön-külön legalább 3 cmt.

A 6- ábra m agyarázata (L. ábrát 87. oldalon.)

A hatodik ábra eg y kövér alakra való zsaketet m utat. A fölállítása ugyan

azon rendszer szerint történik, mint a kövér saccó.

Mérték:




15

Meghosszabbított derékhossza : 47 cm.


Mellbőség: 108 cm. (54 cm.)

Derékbőség: 110 cm. (55 cm,)

Hátszélesség

1

h (21 cm. 6 mm.)

Jelöljük meg a D pontot és húzzunk le OO-ig egy egyenes vonalat.

Mérjük Z3-től — 13-ig a fél derékhosszát

( 2 3 V 2

cm.)

Számítsuk ki a viszonylatot, hogy mennyivel különbözik a felsőbőségtől

a derékbőség. A mellbőség 108, a derékbőség 110. Ha ez az alak normális

volna, úgy a derékbőség 10 cm.-rel kevesebb lenne a mellbőségnél, azaz 98

cm.,

de miután a derékbőség 110 cm.; tehát világos, hogy a derékbőség

aránylag 12 cm., több a mellbőségnél, ennek a fele 6 cm.

Tegyünk itt úgy, mint azt a saccónál magyaráztam, vonalozz 23— OO-ig

23

—

12-ig a fél derékhossza és ezt a 6 cm. különbözetet mérjük be 12—13-ig.

Húzzunk 13-tól egy vonalat

25

-ig, tegyük a sarokvonalzót

13 —23

-ig és

húzzunk G —O-ig egy vonalat.

D

—Ó-ig a fél mellbőség

IV2

cm-rel több

55

l

/2

cm.). Tegyük most a sarokvonalzót a

23—

G

—

C

vonalra, húzzunk

fölfelé A-ig és lefelé 29-ig egy vonalat.

Mérjük C—A -ig a hátmagasságot (23

l

./2)

és

A

—29-ig az egész derék

hosszát (47 cm.).

A — A a

- i g 1 cm. bemenni,

29—

J-ig 27a cm.

Rajzoljuk le

Aa—

.7-ig.

Aa—K- ig Vu

(9 cm.)

Aa—E-ig

1

>H

1

cm.-rel több,

Aa—F-ig

2

/n

1 cm.-rel kevesebb.

Húzzunk a megjelölt pontoktól befelé sarokvonalat,

K—KK -i g V 2

cm.

F~L - i g a hátszélesség.

E—N-ig

ugyanannyi

N—NN -ig IV2

cm. kimérni

J — V- ig

Vs.

Rajzoljuk ki a hátat, mint illusztrálva van. Mérjük fel az elejénél a

hónaljmélységet.

23—

G

—

C

vonaltól, t. i. itt is az egész derékhosszának a

fele adja meg a hónaljmélységet. Húzzunk fennt egy vonalat itt O—P—22-rel

van jelölve.

L

—

M- ig

1 cm. be és

V— W-ig

2 cm. bemenni. G—S-i g a

hátszélesség és V^-ed mellbőség (34

/2

cm.).

S

—J2-ig húzzunk egy függő

leges vonalat.

R—

P-ig V

5

-öd, P—O-i g Ve-od vonalazz

0—23

-ig.

5 — T - i g

5 cm.-rel kevesebb, mert a hónaljmélység, P—ÍT-ig 1 cm.-rel kevesebb, mint

KK—NN-ig. O—X-ig

Vc (9 cm.).

W—Z -ig

2 /

s

és 4 —5-ig 2 cm.-rel több, mint

2

%.

Húzzunk

Z

—5-ig egy egyenes vonalat és vegyünk lent derékben

l-l cm. ki, mint illustrálva van.

Tegyük a s. vonalzót

23—4 - r e

és rajzoljuk ki a császárvágás alját

úgy, hogy mindig és mindenütt négyszöget képezzen.

Az O—

23—00

vonaltól 7 cm.-rel kimegyünk, tegyük a cmt P-re és

mérjük W-ig, ugyanezt a mennyiséget mérjük le P—3-ig.

Csináljunk egy hasbevágást olyképen, hogy 3—7-ig

2

/« legyen.

7—8-ig

1V

2

cmt. kiveszünk,

Z

—7-ig az elejét kicsit kikanyarítani P—

T

vonalat a

közepén 1

V2

cm.-rel emeljük és rajzoljuk ki úgy, mint illustrálva van. Ha

12—/3-ig több jut mint 5 cm., úgy minden további cm.-ért csak Vi-ed cm.

veendő.



16

A z alja.

Tegyük a sarokvonalat W— 4-ig és rajzoljunk 1—3-ig. 1—2-ig a derék

után az aljat kirajzoljuk úgy, hogy

3—2-ig

2 cm-rel mélyebb legyen, mint

W— l-ig. 3—4-ig

l

h . 4—l-ig rajzoljuk le az alját fönt kiírt ívalakuan többit,

mutatja a rajz. 1—4-ig és

2-nél

elől 3—3-cm. hajtást hagyni.

Megjegyzés a derekhez:

10—10-ig keresztül mérjük a levágott részeket és mindenütt egy varrást

leszámítva, amennyiben derékben bővebb lenne a mértéknél, úgy a fölösleg

W-né l és 15-nél felvenni. Elől szintén, mint azt ennek előtte kifejtettem. A kant

behajtására egy varrás, de ha a szövet foszlik, több adandó hozzá.

Előre hajlott testek.

Az „előre hajlott" fogalom alatt nagyon téves felfogás uralkodik

a szabók között. Ha előrehajlott alakról van szó, úgy ezen alakot mindenki

úgy képzeli maga elé, hogy ennek gömbölyű és széles háta és lapos

melle van.

Ha a régi közmondást, hogy „nincsen szabály kivétel nélkül" alkalmazni

akarom, amelyre nekünk amúgy is igen gyakran van szükségünk, úgy az

előrehajlott testekre bátran lehet mondani, hogy ezeknek legalább

80

°/o

-a

kivétel. Van igen sok előrehajlott ember, kinek egészen rendesen kifejlődött

melle van. Ha előrehajlott testű egyéneknek szabunk, az alakot jól meg kell

szemlélnünk, hogy tényleg domború hátu-e az illető? Mert domború hátú nem

az, aki előrehajlottsága által ilyen benyomást kelt, hanem az, akinek a hát

közepe domború, és magasabban csúcsosodik ki a lapockánál, vagy a

lapockával egyenletes. Ilyen alaknál helyénvaló, ha a hát közepét egy kissé

domború alakban szabjuk, de ismételjük, c s a k k i s s é , mert rút dolog, kissé

hajlott emberből mindjárt púpos embert formálni. Vannak esetek, ahol az

előrehjalottság csak abból áll, hogy a fej előrehajlik, a hátközép pedig nem

domború, inkább üres, a lapoczka erősen ki van fejlődve s kissé domborúan

kifelé áll. Ilyen alaknál a hát közepét ellenkezőleg kell szabni, nem gömbölyűre,

hanem a közepét ki kell vájolni. (kisveifolni.) Csak abban egyezik a két neve

zett alak, hogy a hónaljmélysége, elől rövidebb a rendesnél és a hátmagassága

hosszabb. Van előrehajlott alak, kinek hónaljmélysége elől is, hátul is egy

forma, s előrehajlottsága csak abból áll, hogy a fejét hanyagul előrehajtva,

viseli. Ezek a mai világban a rendes alakok.



17

Ilyen alaknak lehet széles vagy keskeny háta, lehet széles vagy keskeny

melle, lehet gy eng e vagy erő s karja. Az igazi előrehajlott alak, mint azt az

akadé miák ban a tudom ány alapján tanítják, az, kinek do m bo rú széles háta,

lapo s melle van , s a hóna ljmélysé ge elől sokkal rövid ebb mint a

hátmagasság. Ennyire és így előrehajlottak legtöbbnyire csak öreg emberek, de

azért előfordul fiatal em berekn él is. A kor os em berek előrehajlottsága azért

van, mert az embe r mellkasa úgy széless égbe n, mint hosszúsá gban reg en e

rálódik, a háta hosszában dom bo rú bb lesz, a korral kissé hoss zabb odik , a

melle viszont rövideb b lesz, azaz össz ezsu gor odik . Ilyen alaknál helyénvaló,

ha a hátat domborúra és szélesre szabjuk s a mennyivel a hátat szélesebbre

szabtuk, annyival kell a mellett keskenyebbre szabnunk. A fönt említett fejte

getések nagy fo ntossá gga l bírnak a szabásza tban és abban rejlik a szabás znak

üg yes ség e, hog y az ilyen alakot helyesen felismerje és ép azért mind enkinek

különös figyelmébe ajánljuk ezen fejezetet.

A

7.

ábra magyarázata. ;(Lásd ábrát 88 oldalon).

A hetedik ábra egy előrehajlott zsakettet ábrázol a követk ező m ére

tekkel :


Meghosszabbított derékhossz : 48 cm.

Mel lbőség : 96 cm. (48 cm. )

Derékbőség : 86 cm. (43 cm. )

Hátszélesség:

1

s .

Az előreha jlott alak kabá tjának a fölállítása teljesen hason lít a köv ér alak

kabátjának fölállításához. Az előrehajlott kabátot, mint ezt minden szabó tudja,

jól nya kh oz kell állítani, a hasas egy én kabátját szintén . Az elő bb it azért,

mert azt a test ugy kívánja, az utóbbit azért, hogy a hasnál jól összetartson.

A 7-ik ábra egy zsakettet ábrá zol, me ly 2 cméterrel előrehajlott. Ez annyit

jelent, hog y a hónaljmélysé ge elől 2 cm.-rel rövid ebb , vagy a hátmagasság

2 cm .-rel ho ss za bb . Előrehajlott alakot kivétel nélkül köv etke zők ép kezdünk

s z a b n i :

Húzzunk egy egyenes vonalat 2 3 — O O - ig , 23 -től lemérjük 12-ig a fé

derékhosszát és bem egy ünk 12 — 13-ig, 3 cm.-rel 13-tól húzzunk egy egy enes

vonalat 23 -ig. 23 -hez illesszük a saro kv ona l sarkát (1. III. á bra ) és húzzu nk

kifelé

G— C - i g

egy vonalat.

2 3 —C-ig a fé l mel lbőség

IV 2

cm.-rel több.

C — A - i g a fél derékhossza 24 cm .

C—23-ig ugyanúgy (24 cm.)

B —J"-ig 3 cm .

A—A a - i g 1 cm.

Rajzoljuk ki A a —J -i g (lásd az ábrát).

A a —27-ig Va. l cm.-rel több. 7 cm.

A a —2^-ig

2

' e . 1 cm.-rel k eves ebb . 15 c m .



18

Húzzunk

A a

—

E —F

és

J - tö\

vonalat úgy, hogy a sarokvonal m indé g

A —B von alho z legyen fektetve.

A a— K - i g

»/„ (8 cm .)

K —K K -i g

IV 2 cm.

F

—

L - \ g

a hátszélesség .

E —2V-ig ugyanígy.

N —N N -\ g l',-2 cm.-re l kimegyünk.

J — V - i g Vs (6 cm.)

Rajzoljuk ki a hátat, mint illustrálva van.

L —.M-ig

l . i

cm. és V — W - i g 2 7 2 cm.-re l bemegyünk.

Mérjük 25— G vonaltól elől a hóna ljmélys éget fölfelé 2 cm .-rel keves ebb

mint a hátmagasság, i l letve fél derékhossza (22 cm.) Húzzunk fent egy vona

lat itt O —P— i?-rel van jelölve, de ugy hogy ez a vonal a 2 5 — G — C v o n a l

lal párhuzamosan haladjon.

G

—S-ig

a hátszélesség és V «-ed mellbőség. Vonalazz S—i?-ig.

R —P-ig 7

-,-öd.

1 c m . tö b b . P — O - i g Vo -od. Vonalazz O—2 5-ig. M eg

jegyzés, előrehajlottaknál 2?—P-ig aszerint, mennyire megy előre,

1

2 — 1 c m .

több veendő mint 7

-,-öd.

S—T-ig

5 cm.-rel kevesebb, mint a hónaljmélység elől . (17 cm.)

P — T - i g 1 cm. -re l kevesebb , mint K K —N N -\ g .

P — T vonalat emel jük a közepén 1 4 cm.-re l .

W — Z - i g */*. (12 cm. )

4

—5-ig 2 cm.-re l több .

Z — 7- ig 7 . 1 cm. - re l több (7 cm. )

7—ő- ig 1 cmétert kiven ni.

Teg yük a sarokvonalzót W — 4 - i g és rajzoljuk ki a császárvág ás alját

ugy, hogy egy négyszöget képezzen.

Z — 7 - i g u gya n í gy .

O—X -\ g v

0

.

O — 2 5 — 0 0 vona ltó l 7 cm. k imegyünk.

Tegyük a vonalzót 8 —25-ig s ebb en az irányban csináljuk a bevá gást.

Tegy ük a cmt T — W -i g, tartsuk szorosan T-nél és ugyanezt a men nyi

séget mérjük T — 3 -i g . Rajzoljuk ki, amint az ábra mutatja.

Mérjük a derekat 1 0 —20-ig a kivágott részek s mindenütt eg y-e gy

varrást leszámítva, tegyünk áthajtásnak 4 cmt a derékbőséghez, itt 43 cm. és

4 cm . hozzá az 47 cm . A men nyiben derékban bő ve bb lenne a mértéknél,

úgy a fö lösleg W -né l és 25 -né l redukálandó.

M e g j e g y z é s : A 3-dik ábránál bőven megmagyaráztuk, hogyan kell

a felső és deré kbő ség viszonylatát egy m ásho z fölfedezni és kiszámítani. De

a test arányosság a nemcsak a bős égb en rejl ik, hanem a test hosszába n is,

mert ki kell mérni hoss zában is, m enny iben áll arányban a hátm agassá g a

hónal jmélységgel .

Ren des alaknál, — eltekintve attól , ho gy a der ékb őség a me llbőség gel

arányban áll-e vagy nem — a hónaljmélysé gnek elől ugyanannyinak kell

lenni, mint a hátmagasságnak , ha elől ke ves ebb , ez az alak előre meg y, és

a hány cm.-rel kev eseb b, ugyanannyi cm.-rel meg y az i llető előre. Csakis

előrehajolt embernél ke vese bb a hónalj mé lysége elől , mint hátul, ha tö bb ,

akkor hátra megy. Ezt pontosan kimérni csakis övvel lehet (lásd övrendszer



19

magyarázatot 13—14. ábra előtt), ha ezt nem tesszük, egy gyakorlott szem

ezt úgyis megtalálja.

Megjegyzés: Minden előre hajlott és kövér alaknál

R

—P-ig '/a—1 cm.

több veendő, mint rendes alaknál az

V- ' -öd

és a hónalj anyival

S—R

vona

lon tul rajzolandó.

A 8. ábra magyarázata. (L. ábrát 88. oldalon.)

A nyolcadik ábra egy előrehajlott saccót ábrázol, melynek hónaljmély

sége elől 2 cm.-rel rövidebb, mint a hát magassága.

Előrehajlott alakról még sok szó fog esni később. Itt csak figyelmez

tetni akarjuk a t. olvasót, hogy rendesen csak hanyagul álló alakoknál, kik

nek teste nem annyira előrehajlott, mint inkább hanyag magatartásuknál

fogva azt a benyomást teszik ránk, mintha előrehajtottak volnának; vagy

alakoknál, kik csak a látszatot keltik bennünk, hogy inkább előre hajolva

mennek, mint egyenesen, ott kivétel nélkül, bármilyen alakú kabátnál 5—4-ig

3 cm.-rel bemegyünk. Itt a test arányosságát kiszámítani csak azon esetben

szükséges, ha

5—4-ig

több kívánkozik, mint 3 cm. Természetes, hogy utóbbi

csak hasas alakok kabátjainál fordul elő.

M é r t é k :



Egész hossza 75 cm.

Mellbőség: 48 cm. (96 cm.).

Derékbőség: 43 cm.

Hátszélesség (19 cm. 3 mm.).

Ülepátmérő : 100 cm.

Húzzunk egy egyenes vonalat D—OO-i g.

D—5-ig fél derékhossza (23V 2 cm.).

5—4-ig 3 cm.

4— D-ig egyenes vonalat húzzunk. Tegyük a sarokvonalzó sarkát D-ig ,

az oldalát 4-i g, húzzunk

G —O-ig

egy vonalat és mérjük O-ig fél mellbőséget

IV2 cm.-rel több (49

/2

cm.).

Tegyük a sarokvonalzót a D — O vonalra és húzunk egy vonalat A - ig

és mérjük

C—A-ig

a fél derékhosszát. Húzzuk az A—C- vonalat D-ig,

az egész hosszá (75 cm.).

A—Aa -i g

1 cm. és

B

—J-ig 3 cm.-rel bemegyünk

Aa—I- ig

rajzoljuk

ki. A a —27-ig

1

h

1 cm.-rel több. A a —2^-ig a hátszélesség. Húzzunk Aa—

27—

F—

7-néI

keresztvonalakat előre.

Aa —K- ig

1

e,

K—KK -i g

1

1

2

cmt.

F—L-ig hátszélesség 1 93 cm. 27—JV-ig ugyanígy L —2V-ig egy egyenes

vonalat húzni,

N —NN -ig . IV2

cm.-rel kimegyünk

H—

V-ig

2

e 1 cm.-rel

kevesebb (15 cm.).

I— W-ig

ugyanannyi.

Rajzoljuk a hátát készen:

D — G —C vonallal mérjük elől fölfelé a hónaljmélységet, itt O—P—JZ-rel

van jelölve. O—P —R vonal párhuzamosan haladjon D—G—C vonallal



20

G

—S-ig

a hátszélesség és ' A -e d mel lbőség. Vonalozz S —ií-ig függőleges

vonalat. R — P-ig Vó -öd Vs c m . t öb b P — O - i g v

s

- o d . Vo n a l o z z O—D- ig

S—T - \ g 5 cm.-rel kev eseb b, mint a hónaljmélys ég (17 cm .) P — F-ig 1 cm.-rel

kevesebb, mint K K —N N -i g P — T -i g egy egyen es vonalat húzni és a közepén

emeljük l s cm.-rel O—-3T-ig.

1

<;.

O — D — O O vonaltó l 7 cm.-re l kimegyünk.

L

—ilf

-ig 1 cm. be . M vonalat az elejéné l /a cm.-re l tegyük maga

sabbra mint a háta

L

pontja

3

—2-ig

fél mel lbőség (48 cm .)

2

—W-ig egy

vonalat lehúzni. L —V~ -ig lemérjük s ugyanezt a hosszá t L —W—W-ig

W — W - n é l 17-2 cm.-rel kimegyünk.

Rajzoljuk ki az eleje oldalát.

Tegyük a sarokvonalzót W —

W—Z-i g,

rajzoljuk le az alját, a töb bit

mutatja az illustráció. Az alsó gomblyuknál

ÍV*

cm . beme gyü nk és fönt a

fagonnál 1 cm . ki, hogy elég széles legy en.

A 8-ik ábra első tekintetre elárulja nek ünk, ho gy előrehajlott alakra van

szabv a, mert az mind enkinek rö gtön sze m ébe ötlik, ho gy a felső része előre

esik, ép úgy, mint egy előrehajlott alaknak a magatartása.


A 9-ik ábra egy kétsoros rendes saccót ábrázol. A kétsoros sacco ugyan

úgy lesz fölállítva, mint egy e gy so ro s. A kilencedik ábra világos an tünteti fel,

hogy az egész saccó O —D —OO vona lig teljesen azo nos az első ábrával

és csak abban külömbözik meg az első ábrátót, hogy

O— D—O O

vonaltól

7 cm . helyett, 13 cm .-t m egy ünk ki.

M é r t é k :

Rövid derékh ossz : 43 cm .

Meghosszabbított derékhossz : 46 cm.

Egé sz h ossz : 75 cm .

M e l l b ö s é g : 9 6 c m .

D e r é kb ő s é g : 8 6 c m .

Hátszélesség: 193 cm.

Ülep-átmérő : 100 cm.

Vo n a lo z z D — O O - i g és D —O-ig. D —O-ig a fél m ellbőség

lV a

cm. , több

C— A - i g a hát-magasság A— B - i g egyen es vonalat húzzunk. A -n á\ 1 , B - né

3 cm.-re l bemegyünk.

Húzunk egy vonalat A a —.7-ig.

A a— E—

V s 1 cm.-rel több.

A a

—.F-ig 19 cm .

A a—G - i g

hátmagasság (23 cm .)

A a —H -i g derékhossza.

A a

—.7-ig egész hossza.

Húzzunk minden egyes pontnál vonalat előre.

A a— K - i g V« .

K— K K— V k cm.

F— L - i g hátszélesség.

E—N - i g ugyanígy.

N— N N - i g 1 7 2 cmt kimegyünk.

H— V - i g

l

2

/ 6 cm.-rel keves ebb.

J

— W - i g ugyanannyi.



21

G

—S-ig

a hátszélesség és V-i-ed mellbőség, vonalozz

S—B-ig

f ü gge -

lékes vona la t B — P - i g

1

1-i -ö d P — O - i g Vn-o d. Vo n a lo z z O — D - i g .

G —D vonaltól fölfelé hónaljm élységet.

O — X - i á Vc-ig.

S—T - i g 5 cm.rel kevesebb a hónaljmélységnél.

P— T-ig 1 cm.-re l keveseb b, mint K K — N N -i g .

T — P - i g egyenes vonalat húznuk és közepén emeljük l i cm.-rel .

O — D — O O vonaltó l 2- ig fél mel lbőség 7-cm-rel kevesebb és húzunk

2 — W W - i g e gy von al at le fe lé .

W — W - n é l 2 c m -r el k im e gyü n k,

L —ikf-ig 1 cm . bem együ nk.

M

1 \ ->

cm-rel ma gasabb legyen, mint L —vonal L — W -i g mérünk és

ugyanazt a hosszát L — W — W - ig O — D — O O — vo n a l t ó l m i nd en ké ts or os

saccónál 13 cmt. kimegyü nk.

Húzzunk egyenes vonalat és 19—20-ig 3 cm-rel bemenni.

1/4

részt vegy ünk P -h ez és mérjük 21 -ig a fél mellbős éget (24 cm .)

21—22-ig 7 cm. és rajzoljuk ki mint illusztrálva van.

Kétsoros saccónál az alsó gom blyu k ne legyen mag asab b, mint a zseb

iránya és a felső gomblyuk a hónaljmélységgel (D-vel) szemben legyen.

A nyaka X -n él 1 cm-rel m élyebb legyen, m int egy soro s saccónál.

A 10. ábra magyarázata, (l. ábrát 9 0 . oldalon.)

A 10-ik ábra egy kétsoros saccó erős alakra és ugyanúgy állítandó föl,

mint a III. ábra.

Mérték :


Me ghossza bbított derékh ossz : 47 cm .


Hátszélesség: 21 cm. 6 mm.

Mel lbőség : 54 cm.

Ha sbősé g : 54 cm.

Ü l e p - b ő s é g : 6 0 c m .

D — O O -i g egyenes vona la t húzunk.

D—5-ig fé l derékhossza,

5—4-ig

5 cm. aránylag anyival több a derékbőség a mellbőségnél.

Tegy ük a sarokvonalzót D -he z , az o ldalát 4-hez és húzzunk D -tő l

G—O-ig

egy vonalat.

D —O-ig a fél me llbőséget

1

\* cm-rel töb b.

Illesszük a sarokvonalzót D—G—C— vonalra és húzzunk vonalat fölfelé

A -\ g

a fél derékhosszát, A —D-ig egés z hosszát.

A—A a - i g

1 cm . és

B— I - g

3 cmt. bem enni.

Rajzoljunk A a — l - i g egyenesen le.

A a— K - i g K e

K— K K - i g

l ' í .

A a—E - i g

1

s egy cm-rel töb b.

A a —.F-ig 19 cm .

F— L - i g a hátszélessé g.

E—N - i g ugyanígy.



22

N—N—N-ig

1 V2

cmt. kimenni.

K— V-ig

2

/r,

egy cm-rel kevesebb.

J— W-i g ugyanannyi.

D—G—C vonaltól mérjük az elejénél fölfelé a hónaljmélységet, itt

O— P— iü-rel van megjelölve.

G—S-i g a hátszélesség és

1

j-ed mellbőség, S—Jí-ig fuggelékes vonalat

húzni R —P-ig

i

/r,-öd.

P—O-ig v«.

Húzzunk O—

D - i g

egy vonalat.

O—X-ig I / B

S— T - ig 5 cm-rel kevesebb a hónaljmélységnél.

P—T - ig 1 cm-rel kevesebb, mint

K—K—NN-ig.

T—P- ig húzzunk egyenes vonalat s a közepén emeljük 1 \-> cm-rel.

O —

D

— O O vonaltól 2-ig a fél mellbőséget 7 cm-rel kevesebbre vesszük.

2 — W W - i g egy egyenes vonalat húzzunk és WW-né l l , 2 cm-rel

kimegyünk.

L—M -i g

1 cmt. beveszünk.

Az

M

vonal 1

1

* cm-rel magasabb legyen mint az

L

vonal.

L —W-ig lemérjük ugyan azt a hosszát L —WW-ig.

Tegyük a sarokvonalzót W W — Z - i g és rajzoljuk le az alját.

O—D—OO vonaltól 13 cmt. kimegyünk 19—20- ig 4 cmt. elveszünk.

Számítsunk le '/e részt és tegyük P- ig és mérjük ki a nyakbőséget

21-ig, a fél mellbőséget 27 cm. 21—22-ig 7 cm.

X vonalnál 1 cm. lemegyünk és rajzoljuk ki, mint illustrálva van.

A felső gomblyuk rendesen D ponttal szembe esik s az alsó gomblyuk

a zsebbel szembe, de helyesebb még 2 cm, lejebb tenni az alsó gomblyukat.

Az övrendszer.

Minden szabászati akadémián övrendszer szerint tanítanak. Csak

hogy a külföldi akadémiákban, ahol csak tudományos alapon — főképen

elméletileg — tanítanak, azt hiszik, hogy elegendő, hogy egy kezdő szabász

e szerint szabni tudjon. Az övvel mértéket venni nem nehéz ugyan, de tekin

tettel arra, — mint azt már említettük a bevezetésben — hogy minden egyes

mértékre roppant nagy súlyt keil fektetni, ez kezdő szabásznak mégis igen

nehéz.

Mi ezzel senkit sem akarunk ijesztgetni, mert utóvégre is mindent meg

tanulhat az ember, ha erős akarata van, de a tényleges és praktikus szabász,

aki úgy az övrendszert, valamint a szabad rendszert évek óta használja és

tanulmányozza s aki mindkét elméletnek az összes előnyeit, valamint hátrá

nyait ismeri, bizonyára helyesli, hogy szükségesnek találtuk, először egy

egyszerű rendszert bemutatni, mely fölülmúl bármely más rendszert s mely

legkevésbé iskolázott szabó által is könnyen elsajátítható. Ez a rendszer nem

sablon és confectió rendszer, noha arra is alkalmas. Ez a rendszer főképen



23

mérték utáni, finom sza bós ágr a való és a beos ztás a, a praxis által elért ered

mény folytán, oly előnyök et nyújt, mely nemcsak biztos, de a rendelőnek

szép formát is kölcsönöz. A mint előzőleg mondtuk, mi sem akarunk a kül

földiektől hátra maradni, mi is övrendszer szerint akarunk tanítani, de nem

csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is. Sorren dbe n ki fogjuk em elni mi az

övrendszer előnye és mi a hátránya. Bevezetésünkben rámutattunk, hogy

vannak alak ok , ahol az övren dszern ek nagy hasznát vehetjük, sőt anélkül

alig szabhatunk, viszont vannak alakok, kikre az övrendszert nem alk almaz

hatjuk. Erre azon ban kés őb b fogu nk rátérni, m ert elő bb ismertetni akarjuk

az övrendszert, annak mértékeit és alkalmazását.

Mértékvétel övvel.

A 11. és 12.

ábra magyarázata.

(Lásd ábrát 91

oldalon).

Rendszerünk szerint (akár övvel, akár a nélkül szabunk) az összes mér

tékek a mellényre ve en dő k. Olyan mérték, mint a k abátho ssza, hátszélesség

és ujjahossza a kabáton felül is veendő, mert a kabát és ujjahosszánál nagy

befo lyás a van a divatnak, egyén i ízlésnek és az illető kívánság ának. A hát

széle sség nem függ ugyan a divattól, de ha az illetőn egy jó szabású kabát

van, a sza bó jól eligazodha tik a hátszélességre n ézve . Ellenkező esetben

csupán mellényre veendő a mérték. Övrendszerrel tudomásunk szerint hazánkban

igen kevesen szabna k. Sokan arra hivatkoznak, ho gy az övet mértékvételnéi

alkalmazni nem is lehetsé ges, m ert a vevő nem tűri, ho gy rajta annyit m ére

gessünk — sőt még a kabátját is levesse

Csak igen kis százaléka az emb erekne k ilyen türelmetlen s a le gn ag yo b

része szívesen leveti kabátját, sőt m ég az ingét is, csa kh ogy drága pénzéért

kevés bosszúsággal jó ruhát kapjon

Vannak, kik az övet olyan tárgynak tekintik, mely külföldről szerezhető

csak be, pedig az öv egy kö zön ség es nadrágszíj is leh et Sőt egy vastag,

egyenesre vágott posztószél is, melyre elől csatot varrunk. Az öv szorosan a

hónalj alá lesz téve úg y, ho gy körös körül vízszintesen fe küd jék a testen, elől

összecsatolva és össz ehúzv a, neho gy félrecsússzék. Ha öss ze van csatolva,

nézzük jól körül, vájjon egy enes en illetve vizszintesnn fek szik -e mindenütt ?

Ha ez megtörtént, a mértékvételt úgy kezdjük el, hog y elős zör az általános

mértékeket vess zük. (A nyak csigolyátó l k ezdv e, ott a hol az alsó gallérvarrás

szalad, mérjük a derékhosszát, aztán a kabáthosszát, a mellbőséget szorosan

a hónalj alatt és a d erékb ősége t ott, hol az em ber legk arcsu bb, a kövér

embernél ped ig ott, a hol lege rőse bb. A hátszélességet legink ább úgy lehel

megállapítani, (1. a 11-ik ábrát,) ha ott, hol a há tszélessé g vé gz őd ik, az öv alá

egy irónt teszünk od a, a hol a kar a háttól elválik (lásd a

11

-ik ábrát.)



24

2—9- ig , 2—10- ig könyökhossza és 11-ig az uj jahossza. Az uj jahossza rendes

körülmények közt

a

kézcsuklóig terjed.

Az

ü lepbőséget

ott

vesszük,

a hol

l egerősebb . Ha az öv jól van felcsatolva, már nagyon könnyen lehet a hóna l j

mély séget kimérni. A hónaljm élysé g igen nag y szerep et játszik'a kabátnál, azért ez

nagy figyelemm el határozandó meg. A hátmagasságot az alsó gallérvarrástól

az öv felső széléig mérjük.

1—3-ig

(11- ik ábra) . A hónalj átmérőt, illetve a

hát közepétő kezdve odáig,

a hol a

hónalj elől

ki van

vágva ,

a hát

közepétől

kezdjük 3-tól (11-ik ábra) szorosan a h ó

n

al j a latt szegyünk elő l , hol a kar

a melltől elválik, az öv alá egy irónt, vagy más vék ony tárgyat (1. a 12-ik ábrát).

29-ig.

Ezt úgy

nevezzük: „m e l l s ő h ón a l j k i vágás elől, vagy hónalj

elől. A hónaljm élységet elől úgy mérjük, hogy a nyakcsigolyától mérünk

a váll varrásig

át

23-ig

(I. 12-ik

ábra.) 23-nél eleresztjük

a cmt. és

mérjünk

újra

a

nyakcsigolya közepétől tartjuk

a cmt. és

mérjük

át

29-ig. 23-ig meg van

az egyenes és 29-ig a rézsútos hónaljm élység elől .

A vál lmagasságot úgy mér jük : a hát közepétől

3-nál

(11-ik ábra) mérjük

fel a vállcsonton keresztül (12-ik ábra) 7-ig és 7—29-ig. Mellénykivágás O-ig,

de

ez

különben divat

és

iz lés dolga.

A

mellény egész hosszát,

úgy

mint

azt

a vevő kívánja, szintén

a

nyakcsigolyától kezdve mérjük.

A

nyakcsigolyától

2í - ig , odáig, hol az alsótest a felsőtől elválik, a derékhossza, a mely a mel lény

hez szükséges.

Ö s s z e f o g l a l á s .

A mértékek nevei:

1

—3-ig hátmagasság.

1—23-ig

hónaljmélység elől .

1—8—29-ig rézsútos hónaljmélys ég.

3—7-ig

és 29-ig, vállmagasság.

3—29-ig

hónalj -elől .

A többi mérték ismeretes.

Ha a hónaljmélységből elől '/<•. részt leveszünk és egyenlő a hátmagas

sággal,

ez az

alak egyenes, illetve rendes,

ha

elől kevesebb

:

előrehajlott,

ha

a hónaljmélység elől több, hátrahajlott.

Az övvel legbiztosabban lehet kimérni, illetve az arányt megtalálni, a

test magatartására nézv e, neve zetese nm enny iben v iszony lik hátulsó

a

hossza

az elülsőhöz, vagy a hónaljmélység elől és hátul külöm bözik vagy egyezik .

A 13- ábra magyarázata. (L . ábrát 9 i . oldalon.)

A

13-ik

ábra zsakettet mutat övv el felállítva.

A

bekezdés ugyanazon

módszer szerint történik, melyet

már

ismertettem.

De itt nem

annyira

a be

osztások, mint inkább a testről levert mértékek szerint lesz kiszabva.

M é r t é k :

Hátmagasság : 23 cm.

Rövid derékhossz :

43 cm.

Egész derékhossza : 46 cm.



25

Eg yenes hónaljmélység elől : 31 cm .

Rézsút hónaljm élység elől : 32 cm .

Hónalj elől : 31 cm.

Vál lmagasság : 44 cm.

Mel lbőség : 48 cm.

De rék bős ég : 43 cm. Vona lazz D — o o - i g . D — C-ig a fél mellbáség

l

/a

cm. több ,

C—A-ig

a hátmagasság.

Húzzunk egy vonalat A—

B - \ g ,

az egész derékhosszát.

A —A a-ig 1 cm .

és B —.7-ig 3 cm. bem enni.

Húzzunk egy vona la t Aa—.7 - ig .

A a — i ? - i g Vs 1 cm.-rel t öbb . (7 cm .)

A a — J ^ - i g (

á

/e) 1 cm.-rel keves ebb (15 cm .)

A a — C - i g hátmagasság (23 cm., a hogy a testről levettük.)

Aa—-H"- ig derékhossza .

Aa—.7 - ig egész derékhossza .

Húzzunk a nevezett pontok mindegyikétől keresztvonalat előre.

A a — Z f - i g ' / a

K— K K - i g l

. a

cm.

F— L - i g

hátszélesség.

E

—JV-ig ugyanígy.

L

—

N - \ g

vonalat húzunk.

N —N N -i g l \ -2 cmétert ki.

J — V -i g Vs.

Rajzoljuk ki a hátát mint illustrálva van.

G—S-i g hónalj elől (31. cm .) 1 cm.-rel töb b.

1 6—P-ig egyen es hónaljmélység elől (31 cm .).

V «-od leszámítva (23) és egy varrást hozzáadni.

S—17 - i g rézsut hónaljmélység (32)

Vo

leszám ítandó és egy varrás.

A nyakpont oda esik, a hol az egyen es hónaljmélység a rézsut hón alj

mélységgel (P-nél) találkozik.

Vállmagasságot mérd ki

G—19-i g,

tedd ezt a mennyiséget

5-hez

és

mérd fölfelé

2 8

- ig . (44 cm.)

Húzzál P—1 8 és T - i g és menj T-nél 2

1

•>

c m .- re l le 2 0 - i g . P — O - i g

V«.

O-X- ig Vo.

Vonalozz O—.D- ig .

P—2 0 - i g l

. a

cm.-rel kevesebb, mint

KK—N—

N - i g .

L

—

M - i g

1 cm . be.

V— W - i g

2Va cm. be .

0—D—OO vonaltól 7 cm . ki.

A császárvá gást, alját, bevágá st é s a többit rajzold ki az ismeretes

m ód on , mint azt az 5-ik ábránál magyaráztam és mint azt a 13-ik ábra

illustrálja.

A 14. ábra magyarázata. (L. ábrát 92. oldalon)

A 14-ik ábra szintén övrendszer szerint van fölállítva. A bekezdés

ugy aníg y kez dőd ik, mint egy rend es vagy úgy pl. mint a 6-ik ábra mutatja.

Számítsuk ki a testb őség arányát és amenn yiben az alsó bős ég nem áll

arányban a felső bős ég ge l, i lletve, ha a derék bősé g nem viszonylik a felsé



26

bőséghez, számítsuk ki, hogy mennyiben nincs arány és a többletet állítsuk

be 12—13-i g.

M é r t é k :

Hátmagasság: 23 cm.

Derékhossza : 43 cm.

Meghosszabbított derékhossza : 46 cm.

Egyenes hónalj mélység elől : 31 cm.

Rézsut „ „ „ : 32 cm.

Vállmagasság: 45 cm.

Mellbőség: 54 cm.


Hónalj elől: 34 cm.


Lássuk most mennyiben viszonylik a derékbőség a mellbőséghez. 108. a

mell- és

104.

a derékbőség. Normális alaknál a derékbőség 10 cm.-rel keve

sebb lenne, azaz 98 cm., de itt

104.

aránylag 6 cm.-rel több a mellbőségnél,

annak a felét beállítjuk

12—13-i g.

Húzzunk egy vonalat

D

—OO-ig.

D—12-ig a fél derékhossz.

12—13-i g a fennt kiszámított 3 cm. beállítani.

13—.D-ig egy vonalat húzunk.

Tegyük a sarokvonalzót 13—D-ig és vonalozzunk G —C-ig.

D—C-ig a fél mellbőség \\> cm.-rel több (55

1

2

cm.).

Tegyük a sarokvonalzót

C—D

vonalra és húzzunk vonalat C— -A-ig, a

hátmagasságot 23 cm.

A

—

B- ig

az egész derékhosszát.

A—Aa- ig

1 cm. —

B

—J-ig 3 cm. bemenni.

Vonalozzunk le

Aa

—l-ig.

Aa—E-ig

1

n-ad 1 cm.-rel több.

Aa

—.P-ig

2

/o -od 1 cm.-rel kevesebb.

Vonalozzunk az emiitett pontoktól befelé.

A

h—if-ig Vo-od.

K—KK- ig

1

Vb

cm.

F—L-ig

hátszélesség.

E—N-ig ugyanígy.

Vonalozzunk L —N- ig .

N—NN -ig IVs cm.

I—V-ig Vs-ad.

Rajzoljuk ki a hátát, mint illusztrálva van.

G—S-i g hónalj elől (34 cm. ). 1 cm.-rel több.

6—P-ig egyenes hónaljmélység elől 31 cm.

' / 6 - od leszámítandó és 0-P—B, közt vonal húzandó.

S—17-i g

rézsut hónaljmélység 32 cm.

A nyakpont oda esik, ahol az egyenes hónaljmélység, a rézsut hónalj-

mélységgel P-nél találkozik, a vállnál egy varrást hozzáadni.

Vállmagasságot mérjük ki G—19-i g. Tegyük ezt a mennyiséget

S-hez

és a megmaradt mennyiséget mérjük fel i ő - i g .



27

Vonalozzunk P—

1 8— T - i g .

T — 2 0 -i g

2

Í2

cm.-rel lemenn.i

P — O -i g V « -od 1 cm. -re l kevesebb .

O—D—O O vonaltól 7 cm . ki.

L - M - i g 1 cm . és V— W - i g 2 cm. be .

A császárvágást, bevá gást és aljat rajzoljuk, mint illusztrálva van , úgy

mint azt a 6-ik ábránál leírtam.

Kinek lehet övve l szabni?

Ezen tém áról már egy előző fejezetben beszéltünk, de ott nem mond

hattunk el mindent, mivel az olvasót előbb általánosságban akartuk az övrend-

szerrel megismertetni.

Am int láttuk, a testet tökéletes en ki lehet mérni az öv ve l. A szabá snál

nem kell beos ztás , csak átvisszük a mértéket a rajzra, úgy ahogya n azt a test

ről levettük. A m érték levev éséhe z nagy jártasság kell, amit me gszerezn i n em is

olyan nehéz. Az illető szabó eleinte többször vesz barátainak, vagy hozzátar

tozóinak övvel mértéket és ezáltal nagy gyakorlatra tehet szert, anélkül, hogy

valamit elrontott voln a. T erm észe tes, ho gy e mértékvételeket min dig rajzra

kell átvinni és megfigyelni, hogy az miként esik ki.

Ilyen mértékvétel igen fonto s, mert tudjuk, hog y az em ber nyug tala

nul áll , beszél, m oz og és épen ez g átolja a s zabót, hog y i lyenkor ponto s

mértéket ve gy en. A z övve l levett mértéknek p edig ponto snak kell lennie, mert

amint már tudjuk, itt beosztás nincs s csak méretek lesznek felhasználva, úgy

ahogyan azokat a testről lemértük.

De fo nto sab b a fent említetteknél az, milyen alakzatú az illető ren de lő

nek a teste ?

Ha a háta vagy melle do m ború vagy egy enes, úgy a testet a legn agy obb

alapossággal

t

ki lehet mérni és egy ala po s kabáto t is szabn i utána, t. i. a hát

magasságot hátul a hát közepén mérjük. Ha azonban egy embernek a háta közepe

üres, mint az sová ny fiatal emberekn él előfo rdul, ott az öv haszna vehetetlen,

mert ott a hol a háta kö zep e üres, ott bizony ára a lapoc ka maga s. A lapo cka

mag assága pedig ugyanannyit vesz fel, mint egy dom bor ú hát. Ha tehát üres

hátú, magas lapockájú egyénnek övvel szabunk, a kabát el lesz rontva. Ilyen

alaknál az övet csak mint segédeszközt lehet használni.

Az ővet mindamellett nem szabad kicsinyíteni. Gyakorlott szabász, ennél

fog va nem akarhatja, hog y tanítványa csak elméletileg tudjon szabni s minden

alakra alkalmazza az öv es rnndszert, úgy mint azt a külföldi akadém iák te

szik, illetve tanítják.

Az öv gyakorlott szabá sz k ezében igen fonto s, sőt nélkülözhetetlen. Egy

gya korlott szabá sz vag y s zab ó használhatja az övet, de elő bb tisztában legyen

vele , ho gy hol szab ad és hol kell azt használnia. Alakokná l, — am int em lí-



28

tettük, — h ol a testet alap osan kim érni lehet, ott csa kis övv el sza bjuk , de

azt olyan alaknál, amint kimutattuk, az öv csak hátrányos volna egy jó ülő

kabát konstruálásához, itt az övet szintén csak mint segédeszközt használjuk,

ho gy azzal mérjük ki a vállm agas ságo t, a hónaljt elől, a hóna ljmélys éget elől

és rézsúthónaljmélységet. Ezt a négy mértéket mindenütt alkalmazni lehet, a

a több i pont úgy állítandó fel, amint az I. és IV-ik ábrában mag yaráztuk.

A hónaljmélységet

G—S—D

vonaltól elől fölfelé és P -i g nem kell kiszá m í

tani, hanem úgy állítjuk fel, amint azt a 13. és 14-ik ábránál mutattam . A

vállmagasságot szintén, amint a 13. és 14-ik ábrában mutattam.

G

—5-ig

vesszü k a hónaljt elől, tehát csak seg éde szk özn ek vess zük ilyen

alaknál. M eg jeg yze m , ho gy a fent ebb említett három mérték igen font os és

jól alkalmazható. K ülönö sen ma gas és leesett vállú, vag y erős lapockáv al biré

emb ereknél meleg en ajánlom a vállm agas ságo t, valamint a hónaljt elől kimérni.

Alakok f e l i smerése .

Oly alakoknál, kiknél az ővrendszer alkalmazható, a levett mérték mutatja

nekünk az alak helyes állását. Pl. ha egy 48- as rendes alaknak hón aljm ély

ségét vesszük elől és hátul, mint azt a 11. és 12. ábránál bemutattam és ha

hónaljmélységnek

le-od részét leszámítjuk, akkor annak ug yanan nyinak kell

lennie alől, mint hátul, pl:

hónaljmélység hátul 23 cm.

„ elől 30 cm .

elől 'ó- ód leszámítva, marad 22 cm ., ez elől 1 cm .-rel kev eseb b, ami azt

mutatja, hogy 1 cm.-rel előreh ajlott; szóval ahány cm.-rel elől k eves ebb esik

ki, mint hátul, vagy ahány cm.-rel hátul több mint elől, annyi cm.-rel előre

hajlott az illető. A hátrahajlott alaknál megfordítva van. A hónaljmélység elől

mindig tőbb, mint hátul. Pl.:

hónaljmélység hátul 23 cm.

elől 32 cm .

U-od leszámítva marad 24 cm.

Az ered mé ny az, ho gy az illető egy cm .-rel hátrahajlott. (Ezt a rajzot

később mutatjuk be.

Az előrehajlott alakok úgy lesznek felállítva, akár övv el, va gy anélkül,

amint azt a 7. ábrán bemutattuk. Ha övvel állítjuk az előrehajlott alakot, úgy

kezdjük, mint azt a 7-ik ábra mutatja 12 — 13 -ig bemeg yün k 3 cm .-rel , a

sarokvonalán 13 — D -r e tesszük és C-ig vonalat hú zu nk ; C-ig a fél meti-

böségnél l

1

. cm.-rel többet veszünk. Ha övvel történik a beosztás, akkor a

13.

és 14. ábra igazít útba.



29

Egy saccó övrendszerre l fe lá l l í tva .

A 15. ábra m agyarázata- (L. ábrát

92

oldalon.)

Mérték :

Megh osszabbított derékhossza : 45 cm.


Mel lbőség : 90 cm. — 45 cm.

DeR ékbőség : 80 cm. — 40 cm .


Hónaljmélység elől : 291 2 cm.

Hónaljmélység rézsút: 31 cm.

Hónal j e lő l : 29 cm.

Vállmagasság : 42 cm.

Hátszélesség : 18 cm.

Húzzunk egy vona la t 23—OO-ig és 23—O-ig .

23—O-ig a fé l mel lbőség IV 2 cm. több .

C-A- ig

hátmagasság.

Vonatozzunk a—29-ig egész hosszát 70 cm.

a —

A - i g

1 cm. 29—J-ig 3 cm.

A a —2?-ig V r. 1 cm-rel több.

A a— F - i g 18 cm .

A a —22-ig derékhossza.

Vona lozz A a— E—F—H és I pontoktól befelé.

A a— K - i g ' /ó -ód K —K K -i g

1

V2 cm.

F —i-ig Hátszélesség (18 cm .)

E —JV-ig ugyanígy.

Vonatozzunk L —iV-ig és N —N N -i g 1

1

.2 cm.

H— V - i g

2

« -o d. 1 cm-rel kev esebb .

J — W - i g ugyan így .

Rajzoljuk készen a hátát.

G—S-i g hónalj elől mérték szerint 29 cm . 1 cm .-rel tö bb .

Hónaljmélység elől , mérték szerint 16—15-ig 29 ' 2 cm.

Ve -odot számítsunk el és csináljunk ott egy kis vízszintes vonalat S—17-ig

rézsut hón aljm élys ég, Vs -od ot elvenni s ott a hol a rézsút von al az eg yen es

vonallal találkozik, ez a nyakpont.

Mérjük ki a hátát C

—19-ig,

tegyük ezt a menn yiséget

S - r t

s a menny i

még a vállmagassághoz hiányzik, mérjük föl 18-ig.

Vonatozzunk

P —

18-en túl

T - i g .

T

7

— 20 - i g 2 > 2 cm.

P — 20- ig 1 cm. keves ebb, mint K K — N N -i g .

P—O - i g

"B - o d .

Vonatozzunk O—23-ig.

O — X - i g V s -od.

O—23—OO vona l tó l 7 cm. k imenni .

3

—2-ig

f é lm e l lb ő sé g , vo na to zz u nk 2 — W W - i g .

L —2lí"-ig 1 cm -rel bem enn i.

Em eljük 2IÍ" pon tot

1 Vs

cm-rel

M — W W - i g u gyan e z a h o s sz a , m in t L —W-ig.

Rajzoljuk oldalt, kissé kikanyarítva.



30

Tedd a sarokvonalzót WW —Z- i g és rajzold le az alját.

Tedd a hátszélességet P-hez 18 cm. és rajzold le a zsebét. 2-cm-rel

kevesebbet, mint az ujja hossza. (Paletónál az egész ujja hosszát a zsebig.)

Rajzoljuk készen, (lásd az illusrtátiót.)

Saccó kövér alakra övrendszer szerint.

A 16. ábra magyarázata, (L. ábrát 93. oldalon.)

M é r t é k :

Meghosszabbított derékhossza :

47

cm.


Mellbőség :

54

cm.


Hátmagasság: 23'.- cm.

Hónaljmélység elől:

32Va

cm.

Hónaljmélység rézsut:

33

cm.

Hónalj elől : 35 cm.

Vállmagasság:

48

cm.

Hátszélesség : 21 cm.

Vonalozzunk D —OO-ig és számítsuk ki, mennyiben viszonylik a felső

bőség az alsóhoz.

Itt a külömbség

4

cm.

Mérjünk tehát

D

—

5

derékhosszát és menjünk be

5 —4-ig 4

cm.


4

—D-ig

és vonalozzunk

D

—O-ig fél mell

bőséget l

'/ i

cm. több. Vonalozzunk

C —a-ig

hónaljmélység mérték szerint

és

a—

B - i g egész hosszát.

a—.Aa

-i g

1

cm. és

B

—.7-ig

3

cm.

Vonalozzunk A a —.7-ig.

Rajzoljuk a hátát készen, mint ismeretes. Mérjünk elől fölfelé hónalj

mélységet mérték szerint. Számítsunk le

V s

-dot és vonalozzunk P-nél egy

kis vonalat.

G—S-ig hónalj elől mérték szerint (35 cm.) 1 cm. több.

S—.Z7-ig rézsut hónaljmélység

V c

-dot levenni s ott, hol a rézsut az

egyenes vonallal találkozik, ez a P illetve a nyakpont.

Mérjünk le

G —Í9-ig,

tegyük ezt a mennyiséget S -r e és mérjük fel

18-ig,

a mi még a vállmagassághoz hiányzik.

A

többit rajzoljuk ki az isme

retes módon. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kanthoz annyit

kell hozzá engedni, a mennyi a bevarráshoz szükséges.

A 17- ábra magyarázata- (L. ábrát 94. oldalon.)

A 17

-ik ábra F e r e n c z J ó z s e f k a b á t ( R e d i n g o t ) ábrázol.

A

felállítása teljesen ugy megy végbe, mint a zsaketé, csak elől történik egy

kis változás, a mennyiben a nyakat 1 cm.-rel lejebb vágjuk az X vonalnál

és az O — D —0 0 vonaltól fönt a faconnál

5Va

és lennt a gomblyuknál csak

5 cmétert kimegyünk.



31

A r a v u e ( r e v é r ) rajzolása e gy sz er ű. 2 .1 —2 3 le k e

=

vonalozni.

2 1—22 - i g 7 cm .

A fe lső gomblyuknál l \ i

és az alsó gomblyuknál 2 3—24 - i g 6V-> cm.

Legyen a ravue szélessége, a többit a rajz mutatja.

A 18

ábra magyarázata.

(Lásd ábrát

94

oldalon).

A 18-ik ábra egy erős alakra való Ferencz József kabá-

t o t ábráz ol. A fölállítása ugy anú gy történik, mint a zsaket fölállítása kövé r

ala kr a; a kivitele, a kant széle és ravu e, ép ugy történik, mint azt a 17.

ábránál leirtam. A többit a rajz mutatja.

A 18-ik ábránál az alj felső része is hoz zá van rajzolv a, útmutatásul,

hog y egy Feren cz József kabát alja (Sa os z) sem más , mint a kabát kiegészítő

része és ép ugy lesz hozzá rajzolva, mint az 5 és 6. ábrán mutattam, csak

azon külöm bség gel, hog y elől egy enes . Az alj felső bősé gén ek 11 cm.-rel

többnek kell lenni mint a derékbőség

A frak.

A 19.

ábra

magyarázata. (Lásd ábrát 95. oldalon;.

A frak az igazi farsang és szalondarab. Az előkelőség csakis frakban

m egy elité táncmu latságra. Ilyen alkalomra a frak igen kedvelt darab és az

is fog marad ni, mert az az előny e, h ogy tánc és járás közben is, oly elegáns

és kén yelm es, hog y ezen tekintetben min den más kabátot fölülmúlja. Az

em bern ek térde egés zen szabad ben ne és úgy kell szabn i, ho gy elől a két

ravue széle alig találkozzék egym ással, olyan bőre szabni azonb an, hog y a

két széle esetleg egymásra feküdjék, semmi esetre sem szabad.

A frak fölállítása 0—D — OO -ig úgy történik, mint a zsaketé. A kü -

löm bsé g csak az, hogy itt .D -nél kimegyünk 5 cm . x -nél csak 5 cm. és

O O

-nál semmit. D és X között csinálunk egy bevágást. A der ékb őség k ü-

lömben kimérendő és 1 0 — IO -ig kivá gáso k és varrások leszámítva 2 cm .-rel

kevesebb legyen a derékbőségnél. A nyakat 2 cm.-rel vágjuk Iejebb az

X

vonalnál.

A ravue kirajzolása itt is egyszerű.

Vonalozz

2 1—23 - i g

egyen esen le.

2 1—22 - i g

5 cm.

A fe l ső gomblyuk 25 -né l 4 cm.

Az alsó gomblyuk nál 2 3 —24-ig 3 cm . legyen a ravue szélessége , a

többit lásd az illusztráción.



3 2

A z alja

Az alj felső része úgy haladjon, mint a derék alsó varrása.

1

—5-ig von alozz uk le és mérjük od áig az aljhosszat.

5

—4-ig Vs -ad 1 cm.-rel t öbb .

2

—7-ig

2

/n vagy izlés szerint.

5

—S-ig

2

/ r , vag y izlés szerint.

A

20. ábra m agyarázata.

( L. ábrát 96 oldalon.)

Egy e r ő s a l a k r a v a l ó f r a k .

A magyarázat itt egészen fölösleges.

O —D —O O-vonalig ez is úgy állítandó fel, m int egy zsaket. Ha előre

hajlott az alak, úgy 1 2— 23-ig be kell men ei

3

cm .-rel. Eltekintve attól,

hog y vájjon Ferenc József-k abát, zsaket vagy frak szab an dó -e ki, erős alaknál

az arányosság ot ki kell számítani, s a mennyivel a der ék bős ég töb b lenne,

úgy mint azt a

3 .

és

4.

ábránál taeultuk, annyi cm t kell 1 2 —23-ig beállí

tani és onnan kezdeni a kabát fölállítását.

A 20 -dik ábránál O —D — 0O -vonaltól felül kim együ nk 5 cm.-rel .

O O - n á l

3Vs

cm.-re . A derékbőség ép úgy mérendő ki és

2

cm.-rel keve sebb

veen dő a mér tékn él; a többit úgy csináljuk, mint azt a 19. ábránál m ag ya

ráztak s mint azt a 20 ábra világosan mutatja.

Az egysoros paletót fe lá l l í tása .

A

21. ábra m agyarázata. <

L

. ábrát

97. oldalon.)

A paletó, legyen az téli kabát, vagy felöltő, avagy városi bunda, majd

nem azo nos a sac có felállításával. A külö mb ség csak az, ho gy a paletót

bővebbre kell szabni, mint a saccót.

A hossza m ind ég a divatnak van alávetve, sőt az alakja is. A mérték

mindig csak a mellényre lesz véve. Vék ony szövetű paletóhoz — mivel az

mindig kabáton felül lesz viselve, következő hozzáa dások szük ség ese k: Fe l

öltő vékony béléssel, vagy bélés nélkül; a háthoz V« cm., az elejéhez 2 cm.

lesz hozzáadva azonkívül elől 5— 6 cm.

Paletó vastag szövetből, rendes vastag béléssel ; a háta 1 cm., az eleje

2

1

.-- cm.-rel bővebbre csinálandó. Paletó rendkívüli vastag szövetből és rend

kívüli vastag béléssel — lehet szőrme is: hát 1

V4

cm .-rel és eleje

2

3

A

cm.-rel

bővebbre csinálandó a rendes mértéknél.

M é r t é k :

Rövid derékhossza : 43 cm.

Meghosszabb í to t t derékhossza :

46

cm.



33


Felső bőség: 48 cm.

Derékbőség: 4 3 cm.

Hátszélesség 19"3 cm.

Ülepbőség :;50 cm. Vonalozz D— OO-ig. D— O-ig a fél mellbőség 4 cm.

t ö b b .

C —-A-ig a fél derékhossza 1 cm. több.

A—B-ig egyenes vonalat húzzunk.

A—.Aa-ig 1 cm. és B —l-ig 4 cmt. bemenni.

Rajzoljuk ki

A a

—7-ig.

Aa—E-ig

7s 1 cm-rel több.

Aa

—7V-ig hátszélesség

V2

cm-rel több 198) .

Aa—g- ig hátmagasság derékhosszának a fele 1 cm-rel több.

Aa—7-ig egész hossza. A a —ií-ig derékhossza.

Vonalozzunk Aa—E—F—G—H és 7 pontoktól előre.

Aa—K- ig Vs-od.

K—KK- ig IV2 cm.

F—L -i g hátszélesség

1

2

cm-rel több 19

-

8 cm.

E—JV-ig ugyanígy.

L

—

N - i g

vonalozzunk fel.

N—NN -ig 1

1

2 cm. kimenni.

7 7 — V-i g

2

/< i

-od (16 cm.)

J—W-ig

2

/8-od 1 cm-rel több 17 cm.

Rajzoljuk ki a hátát illustratío után.

G

—

D

vonaltól mérjük fel a hónaljmélységet elöl, itt O—P—7?-rel van

megjelölve. (24 cm.) 1 cm.-rel több, mint félderékhossza.

G

—

S- ig a hátszélesség

1

j-ed mellbőség hozzá és azonkívül

2V2

cm.

hozzá. S —72-ig függelékes vonalat húzni, R —T- i g Va-öd. 1 cm-rel több. '

P—O-ig Ve-od.

Vonalozzunk

O—D - i g .

S—T -ig

5 cm-rel kevesebb, mint a hónaljmélység elől. (19 cm.)

P—T-ig 17a cm-rel kevesebb, mint KK—NN -i g .

P — J

7

vonalat emeljük a közepén 17a cm-rel.

5

—5

-ig fél mellbőség 4 72 cm-rel kevesebb.

Vonalozzunk

5—WW-i g

és eresszünk ki WW-né l 5 cmt.

O —

D — 0 0

vonaltól menjünk ki 13 cm-rel.

O—X-ig Vö

-od.

19—20-i g 3 cmt. elvenni. P — W W - i g mérni, ugyanez a hossza

P—OO-ig. Rajzoljuk készen. Ha a felöltő rendelője előrehajlott, úgy

állítandó fel, mint azt a többi kabátnál már mutattam.



34

Pale tó kövér a lakra .

A 22. ábra m agyarázata. (L. ábrát 98. oldalon.)

A jelenlegi ábra fölállítását bemu tatni majdnem fölösleges, mert a hozzá

adás úgy történik, a mint azt a 21. ábránál kifejtettük.

A fölállítása ped ig úg y történik, amint azt a köv ér alakok fölállításánál

elég bőv en me gm agyará ztuk. Ki kell számitanunk itt is, me nny iben viszon ylik

a derékbőség a mellbőséghez, s amennyiben a derékbőség nem áll arányban

a mel lbőséghez , azaz a hány cm -rel a d erékbős ég aránylag több a m el lbősé g

nél,

ugyanannyi cm. állítandó be

5—4-ig.

Innét kezdjük a kabát szerkezetét.

M é r t é k :




Hátszélesség: 21 cm. 6 mm.

M e l l b ő s é g : 5 4 c m .


Ü l e p b ő s é g : 6 4 c m .

Itt a der ék bős ég nem áll arányban a felső bő sé gg el, a felső 108.,

deré kbő ség 110. Tehát 12 cm -rel tö bb , mint a mennyinek aránylag lennie

kell , ennek a fele 6 cm. A derékbőség ennélfogva 6 cm-rel több.

D —OO -ig húzzunk egy egyen es vonalat.

D — 5-ig a fél derék hoss zát.

5—4

-ig

6 cmt. bemenni (a hogy fent kiszámítottuk).

4

— D - ig vonalozzunk fe l, tegyük a sarokvonalzót

4 —

D

vonalra és

vonatozzunk kifelé

G

—C-ig, a fél me llbőség 4 cm-rel több .

C—A-i g

fél derékhosszat 1 cm-re l több (24

Va

cm. )

A — 29- ig egész hoss za.

A — Aa- ig 1 cm . 29 —J-ig 4 cm. lemenni.

Vonalozzunk le A a , —7-ig.

A a

— 27

- ig ' /s-a d. 1 cm-rel töb b.

A a— F - i g

1 9 V a

cm.

Húzzunk A a— E—F és

7-től

vonalat befelé, úgy, hogy D —g vonallal

párhuzamosan haladjon.

A a —K - \ g

/u

-od 9 cm.

K— K K - i g

IVa

cm.

F— L - i g

hátszélesség Va cm. több (22 cm.)

27—2V-ig szintén úgy.

Vonalozzunk

L —N -\ g .

N — N N - i g l V a cm.

H — V - i g

2

/

6

- o d 18 cm.

I — W

2

/e -o d 1 cm-rel tö bb . Rajzoljuk készen a hátát.

Mérjük G —D vonaltól elől a hóna ljmély sége t fölfelé 24

Va

cm . Itt az

O—P—

23 -rel van megjelölve.



35

G

—5

-ig a hátszélesség V-ed mellbőség és azonkívül 2

1

a cm. S~R- ig

függelékes vonalat húzni. R —P-ig /Ü-öd 1 cm-rel több.

P—O-ig V o -od.

Vonalozzunk O—D-ig.

S—T-ig 5 cm-rel kevesebb, mint a hónaljmélység (19 cm.)

P—T-ig IV 2

cm-rel kevesebb, mint

KK—NN- ig .

Vonalozzunk P—

T - i g

és a közepén emeljük 1 cm-rel.

5

—5

-ig

fél mellbőség

A

\ i

cm-rel kevesebb.

Vonalozzunk

5

—WW"-ig.

WW-né l menjünk ki 5 cm-rel.

O—X-i g

V n

-od.

O — D — 0 0 vonaltól 13 cmt. kimenni.

P —

W —

W- ig mérni és ugyanezt a hosszát P—OO-i g.

í9—20-i g lent 5 cmt. elvenni.

Rajzoljuk készen és ügyeljünk a formára.

M e g j e g y z é s : Ügyelni kell, hogy felöltőknél

G —Z?-ig

V cm-re

több legyen a mellbőségnél. Ha a szövet vastag, vagy vastagon lesz bélelve

úgy a többletnek

G

—

D - i g

(3

1

/? cm.) kell lenni. Hogy mennyi legyen a

többlet, azt már a 21-ik ábránál kifejtettük. Itt még csak azt akarjuk hozzá

tenni, ha a paletót G-től a kabát széléig (kantig) mérjük, — a mi a próba

után történik — s a D pont persze nem látható, csak összegezni kell a mell

bőséget a hozzáadásokkal, pl :

Mellbőség 54 cm.

Hozzáadás 2\2 cm.

0—D—

OO- ig 13 cm.

Összesen = 6 9 c m . G -tö\ a kabát széléig.

így kell minden néven nevezendő kabát méretét kiszámítani, s akkor

könnyen fogjuk tudni, mennyi legyen a fél kabát bőség a hátvarrástól a kantig.

II. Paletó övvel felállítva.

A 23. ábra magyarázata. (L. ábrát

99.

oldalon.)

Mérték:



Mellbőség: 48 cm.

Derékböség : 43 cm.

Hátmagasság: 23 cm.

Hónaljmélység elől : 31 cm.

Hónaljmélység rézsut: 33 cm.

Hónalj elől: 31 cm.

Vállmagasság: 45 cm.




36

D —O O - i g húzunk egy egyenes vonalat. Vona lazz ü

—c-ig.

D —c-ig a fél m ellbőség 4 cm.-rel töb b.

c—A-ig a fél derékh ossza 1 cm.-rel tö bb .

a — B - i g az egész hosszát.

a — A a - i g 1 cm ; B —.7-ig 4 cm .

Vonalozzunk A a —.7-ig.

A a—E - i g

V«. 1 cm.-rel több.

A a— F - i g

19 cm .

A a

—üf-ig derékhossza.

Vonalozzunk a megnevezett pontoktól előre.

A a— K - i g Ve, K —K K -i g l ' . ' i cm .

F— L - i g a hátszélességnél 1 cm.-rel töb b (20 cm .)

E—N - i g u gya n í gy ; N —N N -i g \ ' -> cm.

2 2 —

V - i g

2

/ « - o d .

J — W - i g V a , 1 cm.-re l tö bb .

Rajzoljuk ki a hátat.

Egy enes hónaljmélység 1 cm.-rel tö bb , mint a hátm agasság .

Hónalj elől

G—S-i g

3 cm.-rel több, 34 cm.

S —27-ig rézsuthónaljmélység 1 cm.-rel töb b, 34 cm .

1 6

—25-ig hónaljmélység

lVá

cm. kevesebb mint

Ve

-dot elvenni és ott

a hol a két vonal találkozik, az a nyakpont;

P .

Mérjünk 1 9 —G -ig, tegyük ezt a me nnyisé get S - r e és mérjük fölfelé

2ő- ig a vál lmagasságot , de 2 cmétert hozzáadunk.

Vonalozzunk P —1 8 keresztül T - i g .

T — 2 0 -i g 2

cm.

P — 20 -i g

IV 2 cm.-rel kevesebb, mint

K K —N N -i g .

P—O - i g

Ve -od, 1 cm.-rel kev eseb b.

L — M - i g

1 cm.-rel bemegy ünk .

Vonalozzunk O —D- i g és S —22-ig.

O—D—O O vona ltól 15 cmétert ki.

O—Z-ig Vo -od.

Nyak hossza a hátnyakkal együtt 2 2 -i g a fél m ellbősé g, 1 centim éter

rel több.

2 1—22 - i g 8 cm.

5—5-ig

a fél mellbőségnél 5 cm.-rel kevesebb.

V on alo zzu nk 5 — W W - i g .

W W - n é l 4 cm. -re l k imenni.

L —

W -i g mérni, ugyanez a hossza L — W W - i g .

Tegyük a sarokvonalat WW— L von alra és rajzoljuk le az alját.

Rajzoljuk készen a kabátot. (1. rajzot.)

Ha h asas paletót sza bun k, úgy a felállítási v onalak (1. 22 ábra ) D —O O

vonal ,

4

—23-ig és 23 —

G

— 2 3- ig fel kell állítani s azután övv el folyt atn i.



Hamil ton.

A 24. ábra magyarázata.

(L. ábrát

100.

oldalon.)

Mérték:


Meghosszabbított: 46 cm.


Mellbőség : 48 cm.


Hátszélesség: 19

3

cm.

Vonalazz

D —OO

-ig és

D

—G-ig a fél mellbőség 2

l

2

cm. több.

G—A-ig fél derékhossza 1 cm. több.

Vonalozzuk

A

—B-ig az egész hosszát.

A—E-ig Vs-ad, 1 cm.-rel több.

A—F-ig

2

/ c - od

(16).

A—G ig fél derékhossza, 1 cm.-rel több.

A

—-Ef

-ig

derékhossza.

Vonalozzunk megnevezett pontoktól előre.

A—K-ig

V o d .

K—KK- ig

íVs cm.

F—L-ig

hátszélesség.

E—N-ig

ugyanígy.

Vonalozzunk

L—N -i g ; N—NN -i g

Vh cm.

H—V-ig

%- od, 1 cm.-rel kevesebb.

B—W-i g 7,I

-od.

Hátat rajzoljuk ki.

V—W-ig,

4 cm.-nyi hajtást hagyunk.

G—D vonaltól mérjük elől fölfelé P-ig a hónaljmélységet, fél derék

hossza 1 cm.-rel több.

G

—5-ig

33 cm. azaz a háta szélesség

l

n -ed

mellbőség és 2

1

/

cm .

hozzá adni.

Vonalaz

5—2?-ig.

i?—P-ig 7

5

-öd.

P—O-ig

V

B

-od.

Vonalozzunk

O—

D - i g .

S—T

5 cm. kevesebb, mint a hónaljmélység (19) .

Vonalozzunk

P—

T - i g 1 cm.-rel kevesebb, mint

KK—NN -i g .

Emeljük

P—T

vonalat a közepén lV

'a

cm.-rel.

L

—-Áí-ig 1 cm.-rel bemegyünk.

V—8-ig 2 cm.-rel be.

10—WW-i g

fél mellbőség, 2 cnv-rel több.

O — D — 0 0

vonattól 13 cmt kimenni.

O—X-ig

7

,,-od.

Tegyk a sarokvonalzót

WW

—Z-ig és rajzoljuk le az aljat és ügyel

jünk a formára.



38

Ferenc

Józse f - f e lö l tő .


101.

oldalon.)

Szűkségesnek találtam a Ferenc József-kabátot bemutatni, már azért is

mert a londoni divatlapok már évek óta kísérlik ennek a kabátnak a divatba

hozását, úgy őszi, valamint téli használatra. A fölállítása úgy történik, mint

a rendes redingoté s azért a felállítását nem is fogom részletesen magyarázni,

csak az eltéréseket.

Legyen az a kabát őszi vagy téli használatra, nagy súlyt kell arra

helyezni, hogy a kabát széjjel ne menjen. Ha kövér a kabát, csak az

arányt kell kiszámítani, ugyanis mennyivel kell 1 2 — 1 3 - i g bemenni.

De ha a derékbőség arányban áll a felső bőséggel és a rendelő, akire

ezt a kabátot szabjuk, a legcsekélyebb gyanút kelti bennünk, hogy egy kissé

előre megy, azért nagyon ajánlatos,

12

—23-ig 1—

2

cmt beállítani. Ez utolsó

magyarázat minden néven nevezendő kabátra érvényes.

Lássuk az eltéréseket. Tegyük fel, hogy alakunk egy kissé hanyag,

inkább előrehajló, mint egyenes teste van, akkor

12

—23-ig

2

cmt bemegyünk.

Vonalozzunk 23—22-ig.

12—23-ig 2 cm.

Tegyük a vonalzót 23—23-ig és vonalozzuk ki G —C-ig a fél mellbő

séget 3

/2

cm.-rel többet. Ha a szövet vagy a bélése tul vastag,

4Va

—5 cm. több.

A hát szélességét F—L- ig

l

h—1 cm. szélesebbre csinálandó, mint a

mérték. G —S- ig 3 cm-rel több mind a rendes Ferenc József-kabátnál.

A hónaljmélysége 1 cm.-rel mélyebb legyen, a derékhossza 1 cm.-rel

hosszabb.

10

—20-ig 7 cm.-rel több legyen, mint a mérték.

A többi pontokat úgy felállítani és kirajzolni, amint azt a Ferenc József-

kabátoknál elég bőven magyaráztam.

A ravue 1 cm.-rel szélesebb legyen, mint a rendes ravue.

Az alja a derék után rajzolandó s ügyelni kell, hogy szük ne legyen.

3—2- ig

15 cm.-rel több legyen, mint a fél derékbőség, a többi ismeretes.

Ha harangaljunak kívánjuk a kabátot, akkor 1. a harang alj külön fölállítását.

Tanulmány

A különféle kábátoknál mennyi legyen a mellbőség a szükséges áthaj

tással (Überschlag vagy gombstraf) együtt, a hát közepétől mérve, a kantig.

Saccóhoz.

A hónaljkivágás alatt mérve, a hát középső varrásától a kantig 7 cm.-rel

több, mint a mérték. Azonkívül elől a kanthoz 1 cmt hozzá kell engedni

bevarráshoz.



39

Z s a k e t h e z .

Ha a császárvágás rá van v arrva, a hát középső varrásától a kantig,

7 cm.-rel több, mint a mérték. Azonkívül a kanthoz 1 cm.-t hozzá kell en

gedni a kant bevarrásához.

F e r e n c J ó z s e f k a b á t v a g y r e d i n g o t h o z , m ely kényelm esen

begombolva lesz viselve, a hát középső varrásától ravaue varrásáig

7

cm.-rel

t ö b b ,

mint a me llbőség . Nyári redingot, mely elől go m bo lv a nem lesz, va gy

feszesen hordtható 5 cm.

Frakhoz.

A hát közep étől a császárvágás rávarrva a ravue felvarrásáig 4 cm .-rel

t ö b b ,

mint a mellbőség.

II. Saccó.

A hát közep étől a kantig 13 cm.-rel több, mint a mellbőség.

Felöltőhöz.

A hát közep étől a kantig 157a cm.-rel több, mint a mellbőség.

A mel lbős ég a hónaljkivágá stól a kantig mérv e, egy varrás a hónaljba ,

és egy varrás a kantnál leszámítva.

Rendes sac cón ál : a fél m el lbőség.

Hasas saccónál a fél mellbő ség 1 cm . keve seb b.

Ugyanannyi a rendes és kövér alakú zsakethez. Kétsoros sa ccó ho z azo n

kívül még 5 cm.

Felöltőhöz : a fél m ellbőség és 5 cm . hozzá.

Téli kabáthoz : a fél m ellbősé g és 6 cm .

Kétsoros télikabáthoz 8 cm.

Red ingoth oz : ravuevarrásig a fél m ellbősé g 1 cm . ke ves ebb .

Frakhoz 2 cm. kevesebb.

Téli kabáthoz-

16 cm .-rel több, két soros téli kabát 18. cm .-rel több.

A derék és ülepbőség kimérését más helyen már magyaráztuk, itt meg

akarjuk toldani azzal, hog y a saccónál a derék és ülepb őség et csak próba

utári számítjuk ki pon tosa n, vagy ha az eleje már be van vasa lva. A kis za

básnál a két mértéket okvetlen tekintetbe kell ven ni, csak mint m ond tuk ,

pontosan kiszámítani nem szüks éges. Tu dva levő, hogy a szövet munka közb en



4 0

változik, húz ódik , nyúlik, az eredeti formá ból kivetk őzik. A zért szük ség es,

amint azt egy helyen megírtuk, próba után, vag y ha pró ba nélkül készül a

kabát, a hátát az elejére tenni, az öss zes pontok at me gkere sni, a helyére tenni

s az egé sz h oss z és s zélesség i méreteket pontos an kimérni és kirajzolni. Erről

bővebben más helyen lesz szó.

A ragián fe lá l l í tása .

A 26—27.

ábra m agyarázata. (L.

ábrát 102-103. oldalon.)

A ragián eleje és hátának felállítása ugyanaz, mint a rendes felöltőé.

Nem is fogjuk az olvasót ennek felállításával fárasztani, csak rá fogunk

mutatni, hogy hol és mennyiben külömbözik a rendes felöltőtől .

A háta 9 —W-ig legalább 8 cm.-rel bő ve bb legyen a rendes hátnál,

ez azonban csak úgy szép, ha a háta fennt is szélesebb a rendesnél. Csinál

juk tehát a hátat fönnt is 2—3 cm.-rel szélesebbre, de nem

F

—i-nél, hanem

menjünk i ponttól 2— 3 cm .-rel l ejeb b. Ezáltal a háta szé les ebb lett s ug ya n

annyival lett az eleje fönt ke ske ny ebb . A z eleje széle ssé ge 1 9 —WW-ig,

i lletve W W - n é l csak 2 cm.-re l legyen szélesebb a rendesnél. 19 -né l nem

veszünk el semmit.

így kell szabni a raglánt vagy a paletót harangaljjal.

A hátból levágunk

L —K K -i g

s az elejénél

S—P - i g

ízlésesen.

A mit a hátból elvágtun k, azt elvesszük az ujja hátulsó részére s amit

az elejéből elvágtunk, illesszük az ujja elülső oldalára.

Az ujján

6

—7-ig és

3—4- ig

nagy hézag támad, vágjunk fehát

6 —3—5-ig

és 7 - 4 — 5 - i g .

E z c s a k i s m i n t á v a l v é g z e n d ő .

A ragián, amint látjuk, nem m ás, mint egy p aletó, csak a varrások el

vannak helyezve. Amit az egyik oldalból elvágtunk, azt a másikh oz ho zzá

adjuk.

A rajz külömben megmagyaráz mindent.

H a s a s a l a k o k .

A 28 - 29. ábra m agyarázata. (L. ábrát

103-104.

oldalon.)

A 28. ábra hasas alaknak való saccó, s itt alkalom nyilik a hasbevágás

eszközlésének bemutatására. A bevágás csak papírmintával csinálható s nagyon

egyszerű. A mintát S —5—4-ig széjjelvágjuk, 4—3-ig kiveszünk 3—4 centi

métert. Tűzzük elől

3—4- ig

össze, úgy ho gy 6 -ig , vag yis a zseb nyílásáig



41

egész legyen, ezáltal hátul

6 —7-ig

és

S — i - i g

széjjelnyilik. Lásd 29. rajzot.

S—

i - n é l egy varrást hozzá kéli adni és a fölösleget 6—7-ig és

S

—.L-ig

kivágni,

6

—7-ig és «S—.L-ig összevarrva,

7—S-ig

be lesz csinálva a zseb.

Ezen bevágást nagyon melegen ajánlom. Sok szabó fél tőle, de a ki mé g

eddig nem csinálta, csak próbálja meg bátran, az eredmény kielégítő lesz és

a kabát igen sikkes lesz, fáradságunk tehát nem lesz hiábavaló.


A 30 . ábra II. paletót hasbev ágáss al ábráz ol, s é p úgy cs inálan dó,

mint azt a 28. és 29. ábránál bemutattam.

P ú p o s v a g y g ő m b ö l y ü h á t u z s a k e t .

A 31. ábra magyarázata, L ábrát 106. oldalon.)

A gömbölyű vagy púpos hátú embernek ajánlatos övvel mértéket venni

és szabni, a mint azt a 13. és 14. ábránál bemutattuk. Erősen domború vagy

pú po s hátú embe rnél a mértékvételre nagy figyelmet kell fordítani. Akár övve l

vag y anélkül vesszü k a mértéket, ponto san me g kell mérni a hát szélesség ét

és a nyakcsigolyától a hát legm agas abb csúcsáig a mértékhez fel jegyezni és

ezt a dom boru ság ot átvinni a rajzra. 2- né l van a legm agasa bb csúc s. M ér

ün k

1 —2-ig,

mon djuk 15 centimétert és oda helyezzük a rajzra a leg na gy ob b

domboruságot. Púpos alaknál a felső testbőséget alaposan kimérni nem lehet.

mert a pup rendesen mag asabban fekszik a hónaljmélységn él, s a mint tud

juk a mellbőséget csak a hónalj alatt lehet körül mérni. — A kabát a felső

bőség szerint lesz fölállítva, erősen előrehajlott

1 2

—23-ig bemegyü nk 4 ce n

timétert, esetleg 5— 6 centimétert, a hát széles sége a fölállításhoz csak Va-öd

legyen , mint a rendes kabátnál. Ha a kabát ki van rajzolva, adjunk a hát

közep ére, — od a a hová a legm agas abb csúcsot lemértük, azt a többletet,

a mi a púphoz szükségeltetik. L —2 V-től k ifelé mérték szerint, vag y ha az

nincs, szemmérték szerint.

A fölállítása alig külömbözik a már ismert rendszertől.

M é r t é k :

Pup legm aga sabb cs úc si g: 13 cm . (1. ábrát.)



Megh . derékhossza : 47 cm.

M e l l b ő s é g : 4 8 c m .


Hátszélesség beosztáshoz : 193 cm. és Vs.

Eredeti hátszélesség: 22 cm.



4 3

Mérjük ki 1 9 —G - i g , tegyük ezt a men nyiséget S - h e z és mérjük -ZS-ig

fölfelé a vállmagasságot.

P —O -ig V o-o d. Rajzoljuk készen az ismeretes m ód on és ügyeljünk a

kivitelre Lásd a rajzot. — Üg yelni kell, hog y az A a —E —F vonalak pár

huzamosan haladjanak a G —D vonallal.

P ú p o s s a c c ó .

A 3 2. ábra ma gyarázata. (L. ábrát íoe. oldalon.)

A 32 -ik ábra pú pos sacc ó ugyana zon mértékre, mint a zsaket. A hó na lj

mé lység elől itt is 4 cm.-re l ke ve seb b, mint a h átma gassá g. Teljesen ugy

lesz felállítva, — akár övvel, akár a nélkül — mint a zsaket, vagy mint egy

más erősen előrehajlott saccó. A hátszélesség L — T - i g csak az egés z me ll

bőségnek az ötöde veendő s a mennyit a pup felvesz, vagy kitesz, az külön

kieresztendő, úgymint azt egy hasonló ábránál

( F—1 3 - i g )

mag yaráztam . Itt

is nagy suly helyezendő arra, hogy az A a —E —F vonalak párhuzamosan

haladjanak G —E vonallal. G - né ugy lefelé B - i g , valamint fölfelé a -ig ,

azaz az A —B vonal függ őlege sen legyen rajzolva. W — W-nél semmit sem

kell kimenni. A többit a rajz világosan mutatja.

A féloldalu test.

A

r

33- ábra m agyarázata. (L.ábrát

107 .

oldalon?)

Nagyon gyakori a szabó gyakorlatában a féloldalu test.

Sokat ülő és iró em berne k rendesen a jo bb válla lejebb van, mint a

bal, mert irás k özbe n jo bb vállát az asztalon tartja, s ekkor bal válla ön m ag á

tól m agas abbr a em előd ik, mint a jo b b . Idő vel a test álló helyzetben is annyira

hozzászok ik a féloldalas tartáshoz, hog y annyira degenerálódik, hog y a sz ab ó

nak egy teljesen féloldalu testtel van dolga.

A féloldalu test erőteljes em bern él is előfor dul, főké pen a kik sokat

vivnak. Legtö bbny ire, — elég nem helyesen — csak a jo bb karral szoktak

vivn i, ezáltal a jo bb kar, mell, hát annyira kifejlődik , ho gy egy rende sen

egy form án szabott kabát az egyik oldalon szük és a másik oldalon bő lesz.

Vanna k született féloldalu testek is. Van tov ább á olyan test, melyn ek

az egyik oldala egész en rendes s a másik oldala pú po s. Ilyen test a sz ab ó

nak kissé kellemetlen. Eltekintve attól, ho gy ko mp likált az alakja, de sok kal

öb b do lgo t is ad, ped ig i lyen alakra a kabát kiszabása egész en egysze rű.

Ilyen alaknál legjobba n és leg okos abba n cselekszün k, ha a mértéket övv el



4 4

vessz ük a két fél testre, min degy ik mértéket külö n-k ülön ve sszü k, m indeg yik

fél testre külön-külön egy mintát kiszabunk s ugy a jobb, valamint a bal fé

báfot külön szabjuk.

Ha valakinek az egyik fél teste külömbözik a másitkól, ugy a kisabás-

nál is meg kell lennie a különbségnek.

A 3 3

-ik ábra oly kabátot mutat, melynek egyik fele rendes, másik púpos.

Mindegyik fél kabátra külön kabát van szabva s csak arra kell ügyelni, hogy

a hát közepe és a két eleje egyforma hosszú legyen.

A 34.

ábra magyarázata. (L.ábrát

íos. oldalon.)

Itt bemutatjuk, hogyan kell egy egye nesen kivágott hátból gö m bö ly ű

hátat csinálni.

A a

—

5

hátmagasság 14 cm .

5

—7-ig keresztül kell vá gn i,

7—S-ig

2 cm. összetűzni, ezáltal

5 —6-ig

széjjelm egy . (1. az ábrát).

A 35.

ábra magyarázata. (L

.ábrát íos. oldalon.)

Ez az ábra azt m utatja, hogyan kell egy egyenes alakra szabott m intát,

egy előrehajlott alakra felhasználni. Tűzzük a mintát

2

—D-ig

3

cm.-rel össze,

de a hónaljnál végződjék.

Ezáltal az eleje felső része rövidebb lesz és előre bukik.

A 36. ábra magyarázata. >

L

ábrát íos. oldalon.)

Ha valakinek erős m elle van és a szövet kockás s elöl bevasalni nem

szabad, vágjuk a mintát 23 — 3- ig keresztül . Tűzzük aló l 2 3— 2- ig 2 cm.-re

össze , ugy hogy 3-nál 2 cm.-re l széjjel m enjen. Csináljunk 3-nál egy rövidke

bevágást vagy vasaljuk be, ugy mint azt ez az ábra mutatja.

Z u b b o n y .

A 37-

ábra magyarázata.

(L.ábrát 1 09 . oldalon.)

Ez az ábra csak mutatvány é s útmutató, hogya n kell egy zubbon yt vagy

ehhez hasonló kabátot szabni.

Zu bb on y sokféle van, de bármenny i is van, a felállítása ugyanaz, mint

a saccóé, csak rövidebb s jól testhez i l lően van szabva.

A háta derékbe n kesken yebbr e lesz csinálva, egy bevág ás jön a mell

közé pig és sokat kell kikanyarítani. — Azon kívül derék és ü lepb őség et ala

posan kimérni — Zu bbo ny nál a kannt a mell köze pén feküdjék. Ezt elérjük

azáltal, hogy

0—23

vona ltól a bal eleje részére csak 4 cm.-rel kim együ nk.

de a jo b b elején gombs tráfnak azonkívül 4 centimétert hozzá adunk .

A gallér hosszára külön mértéket venn i nem szük sége s. Mérjünk a

gallérvarrásba 2 2 -i g 1 cm.-rel keve sebb et a fél me llbőség nél, ez a legb iz

tosabb mérték.

A nyaka 2T-nél 1 cm.-rel mélyebbre vágandó.



45

S p o r t v a g y v a d á s z s a c c ó .

A 38. ábra magyarázata,

IL

. ábrát

109 .

oldalon.)

Ez is rendes saccó. A kivitele rendesen a divatnak és ízlésnek van

alávetve. Derékban övvel és 2 nagy lyukat kell bele csinálni, vag y pe dig

csattal kell ellátni, hogy alkalomadtán össze lehessen húzni.

Rendszerint rendes faconnal lesz csinálva, de előfordul álló mellel és

áthajtó gallérral is. — Ha áthajtó gallérral lesz , ugy a nyak JST-nél 1 cm.-rel-

le jebb vágandó

és a

nyakhossza

21 ig,

varrásban mérve,

1

cm.-re l kev eseb b

legyen, mint a fél me l lbőség , 23 cm., 48 cm. mel lbőségnél .

Itt megjegyezzük, hogyha a vadászkabát a sa ccó felett lesz vise lve , a

felállítása

ugy

történik, mint

egy

paletónál

s a

nyakbőség

a

varrásban mérve

2 1 - i g 1 cm.-rel tö bb legyen , mint a fél me l lbőség .

Ezen

az

ábrán

az

eleje

és

háta

7—G - i g

szép caknival keresztül

van

vágva.

Egy ilyen operáció igen egyszerű.

A

mintát széjjel vágjuk , rátesszük

a

szövetre és az elvágo tt részeket annyival s zéjjel toljuk, a mennyi a varrásokra

szükséges .

4

—

6 - ig is keresztül van vágva üres ráncnak. (Hoh lfalten) (lásd ugy an

ez t

a

saccót . )

A 39. ábra magyarázata,

CL

.ábrát no. oldalon)

Itt már széjjel van vágva s a mennyi a ráncnak szükséges, széj jel tolva.

Ott,

a hol a

minta

el van

vágva, rajzoljuk

le az

elejére. Húzzunk fércet belé

és férceljük össze, ugy hogy a kabát az eredeti formáját me gkap ja. Ráncra

4 —8 -i g

és

5—

9 ig 5 cm.

s z ü ks é ge s ;

a

mintát széjjel kell tolni.

Legyen a kabát bárm ely szokatlan részén elől vag y hátul, vag y k eres ztbe

varrás, vagy ránc, a mintát csak egysz erűen széjjel kell vág ni, ott a hol

varrást vag y ráncot akarunk csináln i, széjjel toljuk anny ival,

a

mennyi

a

varrás vagy ráncra szükséges és rajzoljuk le a szövetre.

A 40. ábra magyarázata. (L . ábrát oo. oldalon.)

Ez az eleje felső része. A mell keresztül van vágva , ugy hogy a szivar

zseb battnija

rá van

hagyva.


i L .

ábrát

in.

oldalon.)

Ha valakinek az egyik oldala röv ide bb , mint a másik (legyen az bár

miiyen szabású kábáinál) hajtsuk

a

mintát

4—5-i g

öss ze, annyival

a

mennyi

vel az egyik oldala röv ide bb , mint a másik.

Ha tudni akarjuk, hogy mennyivel rövidebb az egyik oldala, mint a

másik, mérjük

le a

nyakcsigolyától

a

cs ipőig mind

a két

oldalt.



46

A smocking.

A 42. ábra magyarázata (L .ábrát 112. oldalon.)

Ez az ábra smockingot vagy úgynevezett estély saccót ábrázol és övvel

van felállítva. De akár övvel vagy anélkül állítjuk fel

O—D — OO

vonalig

teljesen ugy lesz felállítva, mint egy rendes saccó. Figyelmet érdemel azon

ban, hogy kissé rövidebb és derékben kissé jobban legyen kikanyarítva mint

a rendes saccó. Zseb, facon és gallér alá van vetve a folyton változó divat

nak. Az alsó gomblyuknál 4—5 cm.-rel megyünk ki az O—D — OO vonaltól

és onnét ivalakuan rajzoljuk tovább, jó szélesen és izlés szerint a nyakvágásig.

D pont felett egy mellbevágást csinálunk.

Az előmutatott ábra különben mindent megmagyaráz.

A saccó elejének és hátának külön-külön való

felállítása.

A 43. ábra magyarázata. (L.ábrát 113. oldalon.)

Az eddigi összes kabátok összefüggően voltak rajzolva, nevezetesen az

eleje a hátával együtt. A szabónak, a ki e szerint kezd rajzolni, ajánlatos e

módszer, (de még a jártas szabónak is) mert átnézheti az egész kabátot és

jobban tud a formán eligazodni, mintha külön van szabva. A derekbe vágott

kabátnak különösen nagy előnye van igy összefüggően kirajzolva, sokkal

könnyebb és sokkal biztosabb. Természetes, hogy előbb mintát kell szabni ;

derekbe szabott kabátot nem is ajánlatos másképen kiszabni. A saccó vagy

paletó e szerint szintén mintával szabható olyképen, hogy az elejét kiszabjuk

egészen, a hátának a legfontosabb része fönnt egybe marad, azt tesszük ki a

szövetre és rajzoljuk ki a szöveten az alsó részét; vagy ugy is lehet tenni,

hogy az elejét rajzoljuk le a szövetre minta szerint, azután vágjuk le a hátára

való részt; azt illesszük a háthoz, rajzoljuk le a szövetre és szabjuk ki.

Ez igen egyszerű dolog és a külön fölállítások csakis azért mutatjuk

be,

mert ezt több oknál fogva tudni kell a szabónak. A látóköre tágul,

szakismerete nagyobbodik s e nélkül a tanitás nagyon egyoldalú volna.

M é r t é k :

Rövid derékhossza 43 cm.

Megh. derékhossza: 46 em.


Mellbőség: 48 cm.



Ülepátmérő: 50 cm.



47

A hát.

Húzzunk függőleges és vonalat

A—

S-ig, a hossza 75 cm.

A-Aa- ig 1

cm. és

B—J -i g

3 cm. bemenni.

Aa—E-ig

V a - a d ,

1 cm.-rel több.

Aa—F-ig

19 cm.

Aa

—Cr-ig hátmagasság (23 cm.)

Aa—

H - i g

derékhossza

Vonalozzunk

Aa —E-F—G—H -J Aö\

vízszintesen befelé.

Aa-K - i g

l

/e-od.

K KK - i g ÍVs

cm.

F— L

ig hátszélesség.

E-N- ig

ugyanígy.

N NN - i g 172 cm. kimenni.

H—V-ig

2

/r,-od. 1 cm-rel kevesebb.

J—W-ig

ugyanígy és rajzoljuk ki a hátát.

44. és 45- ábra magyarázata.

(L. ábrát

113-114

oldalon.)

Az eleje.

JJ—OO-ig függőleges vonalat húzunk.

D G- i g

a fél mellbőség.

G—

{7-ig a hátszélesség.

G -S-ig

a hátszélesség és V4-ed mellbőség.

S—

72-ig függőleges vona

lat húzni

ü - P - i g

V s - ö d G—D

vonaltól P-i g a hónaljmélység (fél derékhossza.)

P— O-ig V o - o d . Vonalazz O - 7J-ig.

Tegyük a hátat az elejére, ugy, hogy a hát középső varrása 0 — 0 0

vonallal párhuzamosan haladjon és A a pontját P-re tenni és jegyezzük meg

az oldalmagasságot

M

és menjünk be JÍf-nél

1

cmétert.

Vegyük le a hátat O - X - i g Ve-od .

S—

T - \ g

5 cm. kevesebb mint a hónaljmélység.

P—T-ig 1 cm. kevesebb mint

KK -NN -\ g .

O— O

vonaltól 7 cm. kimérni és egy jó varrást még hozzá adni. A

kanttól 2-i g a fél mellbőség.

2

—WW"-ig függőleges vonalat húzni és

WW-nél 2 cm. kimenni.

Mérjük a hátát

L— W-i g

és ugyan azt a hosszát W W - i g .

P— WW"-ig mérni és ugyan azt a hosszat.

P—

4 4 - i g .

Rajzoljuk készen lásd 45. ábrát.

Előrehajlott

saccó .

A 46. és 47. ábra magyarázata. (L. ábrát 114-115. oldalon.)

Az előrehajlott saccó háta, —a mennyiben nem domború hátú, — ugy

állítandó fel, a mint azt a 43. ábra mutatja.

Az eleje némileg különbözik a rendes elejének felállításától. Itt elsősor

ban ki kell számítani mennyiben viszonylik a hátmagasság a hónaljmély-



48

ség hez. A hány cm-rel a hónaljm élység röv ideb b elől , mint a hátinagasság,

annyi cm-rel kell az M pontot magasabb ra tenni az e le jénél, mint az i ' p o n t

van a hátán. Ezen két pont fő oka annak, h ogy az elejét és a hátát külön kell

tudni felállítani. Veg yük pl. hog y a kabát már ki van szab va s tévedtünk .

Ezen esetben tegyük csak észszerű en a hátát az elejére. Vizsgá ljuk m eg,

vájjon az elején helyén van-e P és M p o n t? Ha nincs a helyén, a hát

balan cirozása által okvetlen m egtu djuk , hol tévedtünk s hová kell az

áthelyezni ?

M é r t é k :


Meghosszabbított derékhossza : 47 cm .


M ellbőség : 48 cm

Derékbőség : 43 cm.

Hátszé lesség : 19

-

3 cm.

Ü l e p b ő s é g : 5 0 c m .

D

—OO ig húzunk füg gől eg es vonalat.

D—S - i g fél derékh ossza. 5 - 4 - i g 3 cm.

Tegyü k a sarok-vonalzót 4 -D -i g és húzunk egy vonalat D - G - i g

D - G i g fé l mel lbőség. G U - i g hátszélesség. G - S-ig hátszélesség és 'A - ed

mel lbőség . S— i2- ig függő leges vonalat húzni 1 2 - P - i g Vs-öd. cm . töb b.

P — O - i g

Vu

-od.

V->

cm kevesebb . D -G vonaltól P- ig a fél derékhos sza.

Vo nala zz O - 7>-ig. Te gy ük a hátát az elejére, ugy hogy a kö zép ső varrása

0—4 vonallal párhuzam osan hala djon . Buktatva, lásd rajzot. A a pontot P-re

és jegyezd meg az o ldalmag asságot .

M n é

1 cm . bem enni. E magyarázat

rendesen előrehajlott alakra szól. Ha rendkívüli, ugy

M

pontot magasabbra

kell helyezn i annyi cm-rel. a mennyivel a hátmag asság ho ssz ab b a hón alj

mé lységn él. Ebben az esetben a hónaljm élységet rövid ebbre kell venni, m in

den cm. után Va m-rel. Vegy ük le a hátát. O l - i g Ve-ad. £ - T - i g 5 c m .

keve sebb, mint a hónal jmélység .

P T i g 1 Va

cm-rel ke vesebb, mint

K K —N N i g .

Vonalozzunk P2*- ig és

emeljük a közepét 1 cm- rel . Mérd a hátát Z ,W - i g , ug yana z a hossza az ele

jénél

M —

W W - i g . A k an ttó l 2 - i g fél mel lbőség.

W W n é l 2 c m -r el k i m en ni.

P - W - i g m ér ni, u gy an ez a h os sz a P — 4 4 i g .

O - D— O O vonaltól 7 cm . kimenni.

Ha a hóna ljmélység ét övvel mérjük, nem kell semmit sem számítani,

csak a hátat az old alh oz illeszteni és a hóna ljmély sége t össze illeszteni a hát

magassággal, a többit ugy. a mint azt az övrendszer feláll ításánál magyaráz

tam. A derékbőség

A

rövid derék hossza körül méren dő és 10 cm -rel tö bb

legyen az eredeti mértéknél. Az eredeti 43 cm ., tehát 53 cm . ve en dő . Az

ülep mértéket pedig 10 — 12 cm . a der ékh oss za alatt mérjük s 6 cm rel tö bb

legyen az eredeti mértéknél. Itt pl. 50 cm. és 6 cm. tehát 56 cm. veendő.



49

Saccó kövér

a lakra .

A 48. és 49. ábra magyarázata.

ÍL

. ábrát

115.

oldalon.)

M é r t é k :




Hátszélesség: 21o cm.



Ülepátmérő: 64 cm.

A háta.

Vonalazzuk

A—

B-ig az egész hosszát.

A ~ A a \ g 1 cm. és B— c-ig 3 cm. bemenni.

Aa—Ei g

Vü-ad,

1

cm-rel több.

Aa F - i g

19 cm.

Aa-G- ig hónaljmélység 23

x

h

cm.

Aa

—

H - i g derékhossza.

-Aa—J-ig egész hossza.

Vonalazzunk minden megnevezett pontnál befelé.

Aa-K - i g i/o -od és K—KK IV2 cm.

F L

ig hátszélesség.

E—N

i g ugyanígy.

Vonalozz

L—N-ig .

N -NN - i g

\ \ i cm.

H—V-ig

7o, 1 cm. kevesebb.

5 —

W-ig szintén ugy.

Az eleje.

A 49. ábra magyarázata, (

L

. ábrát

1 le.

oldalon.)

Húzzunk egy függőleges vonalat

D —

OO-ig.

D— 5

-ig fél derékhosszát.

5—4 - i g 5 cm. Itt a derékbőség aránylag 5 cm-rel több a mellbőségnél

Húzzunk egy vonalat 4—D-ig . Tegyük a sarokvonalzót 4—D -ig és vonalaz

zunk

D-G- ig . D—G-ig

félmellbőség.

G— U -ig

hátszélesség. G-S- ig a

a hátszélesség és 'A-ed mellbőség

S—R-i g

függőleges vonalat húzni.

R—P i g

V s - ö d .

V2

cm. több. P—O-ig V e - o d .

D—G

vonaltól P- ig a hónaljmélység.

Tegyük a hátát az elejére, ugy hogy a középső varrása

0—4

vonallal pár

huzamosan haladjon. Buktatva, lásd rajzot

A a

pontot P-re tenni. Jegyezzük

a háta

L

pont szerint, az eleje oldalmagasságot

M

és vegyük ilí-nél 1 cm.

be és a kirajzolásnál

M

pontot

IV2

cm-rel magasabbra tenni.

S—T -ig

5

cm.

kevesebb, mint a hónaljmélységét.

Vonalazzunk P—

T - i g ,

1 cm-rel kevesebb, mint

KK -NN

ig s emeljük

a közepén 1 cm-rel WW-né l 2 cm-t kimenni.

O-D 00

vonaltól 7 cm. kimenni. A kanttól 2 -ig a félmellbőség.

Mérjük P — W W - i g s ugyanez a hossza P —

4 4

- i g O—X-ig V s -od .

4



50

Az 50. ábra magyarázata. (L. ábrát

1 1

1. oldalon.)

Az 50 . ábra e g y h á t r a h a j l o t t a l a k r a v a l ó s a c c ó . Az eleje

a hátával összefüggően

van

fölállítva,

de

ugyanabban

a

rajzban

be van

mutatva, hogyan kell az elejét külön felállítani.

Magyarázat az összefüggő felállításhoz:

M é r t é k :

Rövid derékhossza

. 42 cm.

Meghosszabbított derékhossza : 4 5 cm.

Egész hossza

: 70 cm.


Derékbőség: 4 3 cm.


Ülep-átmérő: 52 cm.

Vonalozz D— OO- ig .

D —

4-ig fél derékhossza.

4— 5-ig 3 cmt kimenni.

Tegyük

a

sarokvonalzót

5—

D - i g

és

vonalozzunk

G - i g

félmellbőség

(48

cm.)

Tegyük

a

sarokvonalzót

G—

Z)-vonalra

és

vonalozzunk

A a -\ g a fél

derékhosszát kissé kikanyarítva.

Aa

—

A - i g 1 cm. s

vonalozzunk

A—B-ig

függőleges vonalat

és

jelöl

jük

az

egész hosszát.

B—

7-ig

3 72 cm.

Vonalozzunk

G - 7-ig.

Aa—E-ig

V s-a d

l cm.-rel több.

Aa—F-ig 19 cm .

Aa

— -i g

derékhossza.

Vonalozzunk A a

—E—F-tő\

előre, de úgy, hogy a vonalak G

—

D vo

nallal párhuzamosan haladjanak.

H —

7-vonal

rendes.

Aa - K -i g iVod

K—KK- ig 1V« cm,

F-L - ig hátszélesség.

E— N ugyanúgy s vonalozzunk L—N-ig .

N -NN - i g

IVÍ

cm.

H — V- i g V o d , 1

cm.-rel kevesebb.

J — W-i g

ugyanúgy.

Rajzoljuk készen a hátat.

Mérjük ki elől

G -D

vonaltól fölfelé a hónaljmélységet.

G- S- i g

a hátszélesség és

V é-ed

mellbőség.

Vonalazz

S—R-i g. R—P-i g

7

'vöd,

P - O - i g

i

/

6

-od.

Vonalozzunk O—D-ig.

S—T -ig 5 cm.-rel kevesebb, mint a hónaljmélység. Vonalozzunk P — T - i g

1 cm.-rel kevesebbet mint KK—NN -i g .

Emeljük P— T-vonalat a közepén 1 cm.-rel.

L - M -i g 1 cm.-rel be, s emeljük M vonalat 1 cm.-rel.

O-X- ig

/

6

-od.

O-D—OO vonaltól 7 cm. kimenni.



51

3—2-i g fél mellbőség.

Vonalozzunk le 2— W"W-ig.

WW-nél

1V2

cmt kimenni.

Mérjünk M—W-ig s ugyanez a hossza M—WW-i g.

Mérjünk P—W"W" -ig és ugyanezt a hosszát P—44-i g .

Rajzold készen és lásd illusztrációt.

Külön az eleje és külön a hát fölállítása.

A háta.

Vonalozzunk a—B-ig függőleges vonalat.

a— Aa -i g 1 cm.

B—I- ig 3 72

cmt bemenni.

Osszuk be a hát pontjait és rajzoljuk ki, a mint magyaráztam.

Áz eleje.

Előrehajlott alaknál bemegyünk 5—4-ig, ezáltal a kabát előrehajlott

alakot nyer. A felső rész ezáltal előre bukik, épen úgy, amint egy előrehajlott

ember áll.

A hátrahajlott alaknál ezen procedúrát épen fordítva kell csinálni. Ki

megyünk 3 cm.-rel

4—5-ig.

Ép úgy mint az előrehajlott saccónál 4—D

bázisa a többi pontnak, viszont itt 5—B-vonal a bázisa a fölállított főpon

toknak.

Ezáltal, hogy 4—5-ig kimegyünk a saccó (1. 50. ábrát) hátrahajlott

alakot nyer. Mert míg az előrehajlott kabátnál, ha

5—4-ig

3

cmt bemegyünk

s ennek alapján állítjuk föl a kabátot, a háta A a pontja sokkal magasabbra

esik, mint az eleje P pontja (1. 8. ábrát) addig a 50. ábránál, miután hátra

hajlott a háta, A a pontja sokkal mélyebbre esik, mint az eleje P pontja.

Ezek az ábrák és magyarázatok világos bizonyítéka annak, hogy sikerült a

külömböző alakokra a helyes rendszert eltalálnunk.

Vonalozzunk D— OO-ig.

D—4-ig a fél derékhossza.

4—5-ig 3 cmt kimenni.

D—G-ig félmellbőség, G—U vonalig a hátszélesség, G —5-ig a hát

szélesség és

3

A

- e d

mellbőség,

5—Jí-ig

függőleges vonalat húzzunk,

G—D

vonaltól fölfelé a honaljmélységet mérni a fél derékhossza 1 cm.-rel több.

R—P-ig V ő-öd , P—O-ig V e - o d , vonalozz O—.D-ig.

Tegyük a háta Aa-pontját az eleje P-pontjára úgy, hogy a háta közepe

Aa—J-vonal kifelé feküdjék, azaz D— ő-vonallal párhuzamosan haladjon.

Jegyezzük meg M - né a hónaljmélységet és a többit úgy kell beosztani, mint

az már ismeretes.

4 *



52

Az 51. ábra magyarázata.

(Lásd ábrát 118. oldalon)-

Az 51 -ik ábra fokozatosan m utatja az előrehajlott alaknak

f ö l á l l í t á s á t

5— 4 - ig bemegyünk 3 cm-rel . A háta köz éps ő varrását ugy fektessük

le ,

hogy

D—4

vonallal párhuzam osan halad jon. Ha annyira előrehajlott, hogy

a háta

1—2—3

vagy 4 cm-rel m aga sabb , mint az eleje, ugy annyi cm-re l

fö l jebb megyünk

a

háttal

a P

pontnál.

A P

pont

az

elejénél

a

helyén marad,

csak 1 cm-rel elő bb re kell tenni, mint rendes en. A mennyivel a hátát följebb

toljuk, ugyanannyival magasabbra esik az e le jének o ldalmagasság azaz

M

pontja.

Egészen egyre megy, akár a hátát magasabban engedjük P ponton tul

s ott jelöl jük meg az e le je o ldalmagasságát , a hol ezt az

L

pont mutatja,

vagy

A a

pontot fektetjük le P-re s az eleje oldalm agas ságá t annyi cm-rel

je lö l jük magasabbra, a hány cm-rel az illetőnek a háta m aga sab b, mint az

eleje, vagyis a hány cm-rel előre m egy .

Az 52. ábra magyarázata. (Lásd ábrát 118. oldalon.)

Az 52-ik ábrában egyszerű balancirozás a háttal. A mennyivel

n a gyo b b az arány derék és me l lbőség között, ugyanan nyi cm-rel megyünk

be

5—

4 - i g .

A

kik

ed dig rendszerünket áttanulmányozták, jog ga l kételkedhetnek,

hogy

a

kabát

a

hasnál e léggé öss ze jön -e?

Ezt a

magyarázatot

a

5 2 - i k

ábrának tartottam fenn.

Ha

az

elejét

és

hátát ös sze füg gő en állítjuk

fel

hasas kabátnál

5—4-ig

bemegyünk annyi cm-rel ,a mennyit

az

aránytalansága

(—

ami már ismeretes

— )

előir. Mennél többet megyünk

be 5—4-ig, (— a

sarokvonalat 4— .D -ig tesz -

szük

és G—

G - i g húzzuk

— )

annál magasabbra esik

az

e le je o ldalmaga ssága.

Ha pedig

—

mint

azt a

5 2 - i k ábra mutatja,

a

háta

A a

pontját

az

eleje

P pontjára tesszük,

ugy,

h o gy

a hát

közé pső varrása párhuz amo san szaladjon

D —4 vonallal ,

az az,

mennél erősebb

a

hasa

az

illetőnek

a

f e l sőbőséghez

viszonyítva, annál beljebb lesz beállítva

a 4-ik

pont

az O

vonaltó l

s

annyival

hátra jön a hát

I

pontja az eleje

O O

vonaltól és evvel egyidejűleg magasabbra

esik

L

pont az elejére.

O d a , a hova az

L

pont esik, oda lesz az o lda lmagasság az elejére

le jegyezve. Nézzük most jól a 52 -es ábrát . Ez az a b izo ny os technika a

szabászatban, a mire sokan hivatkoznak, de a mit még t ö b b e n nem értenek.

Azáltal, hogy az e le je o ldalma gasság a fe l jebb jön, a kabát hátulról előre

esik. Az összefügg ő kabátunk is ilyen techniká val van fölállítva s ez a

magyarázata annak, hogy i lyen rendkívüli alakoknál a vízsz intes vonal úgy

mint nyak

és

hónalj látszólag rézsútosan esik.

Ez

azonban

még nem

m inden.

Hozzájárul

még az is,

h o gy

a

nyak

is

kitűnő technikáv al

van

felállítva.

A nyakpont

jó l

előre esik

s

ezáltal

a

kabátot elől

jó l

föleme li . Term észetes,

hogy ilyen alaknál

a has és

ü lep bőségét pontosan

ki

kell mérni,

ugy

mint

azt

már egy

helyen meg ma gyaráztuk .

A

hasbőségnek

10 cm. és az

ü lep

b ő s é gn e k

6

cm -rel több nek kell lennie, mint

a

mennyi

a

mérték. (Természetes

fél

has és fél

ülep.)

Ha

szük, o ldalt kibocsá tandó ,

ha bő

reducální kell

ugyanott.



53

A z 53 . ábra mag yará zata. (L.

ábrát 119.oldalon.)

Az 53-ik ábránál m áskép balancirozok a hátával, de a czél körülbelül

ugyanaz , mint a 52-ik ábránál.

A hát i lyen balanc irozása rendkívül fon tosságg al bír. Itt épp ugy, mint

azt

az 52 .

ábráná l mutattuk.

A hát

/pon t jáv a l fo koz ato san hátrább megyünk,

d e

a hát

L pontja

egy

helyen marad.

D e

viszont

a hát

A a pontja

ép oly

fokozato san bukik előre és lejebb, mint a milyen mértékben

I

hátrább esik.

Ez a balan cirozás főkép en kiszabott kabátokra vonatk ozik, hog y ha

esetleg, — a mi könnyen megtörténhet, — tévedtünk és L ponttal tö bb

előfordulható okból nem mehetünk magasa bbra. Oka lehet az is, hogy i l í -nél

nincs hajtás, vagy a hónalj mély, vagy jó a hónal jmélysége s nem mehetünk

fel

a

ma gasságg al , mert mennél magasab bra helyezzük

az

o lda lmagasságot ,

annál mélyebb lesz

a

h ónalj . Félő tehát, hogy mély lesz, vagy

a

nyaka

rosszul

van

felállítva

s a

kabát elől széjjel m eg y. Ilyen

és

hasonló eseteknél

tartsuk

a

hátat

az L

pontnál

és az I

ponttal me njünk hátra, ezáltal

a hát

A a pontja előre bukik.

A

hová

az A a

pont esik,

oda

jelöl jük m eg

az

eleje

P-t, illetve

a

nyak pontot. Ilyen mó do n kell

a

kabátot előre állitani,

ez

azon

ban

még nem

m inden. I pon tot term észetes en a nnyival kell hátratolni,

a

mennyivel

4—

5

-től

b e l j e b b áll, ugy h o gy

I — A a

vonal

4—B

vonallal pár

huzamosan haladjon.

Ha a

hátat lefektetjük,

a

többi pontokat újra

fel

kell

áll itani.

az

elejét

a

háta szerint, teljesen u gy , mintha

a

kabátot csak most

kezdenők kiszabni ,

A

magyarázat

itt

fölö sleg es, mert teljesen ugy kell beos z

tani mint azt a 29 . ábrától a 40. ábráig magyaráztam.

Az 54. ábra magyarázata. tL.

ábrát

119.

oldalon.)

Karcsú és magas nyakú egyéneknél csak a hát különbözik némileg a

rendes saccótól .

Még

pedig annyiban, hogy A a —

E ~\ g 1

— 2 — 3

és 4

cm-rel

többet veszünk, mint rendesen

és a

vállat fönt i f-nál

jól

kikanyarítjuk. Ennél

az ábránál

A a —E - i g

10 cm. Az eleje marad rendesen, csak a vállat ki kell egy

kissé nyújtani fönt

a

nyaknál. Azonkívü l

a

vállat P é s T-nél egy kissé széleseb ben

kell csinálni.

A

hóna ljmélysé get va gy övv el kimérjük, vagy

a fél

mel lbőséget

vesszük,

1

cm-rel keveseb bet .

Ez

csakis karcsú alakra vonatkozik.

Itt

kü lönö sen súlyt kell fektetni arra, ho gy

a

derék-

és

ü lepbőséget

a

mértékkel

összhangba hozzuk.

A

55.

ábra magyarázata. (L. ábrát 119. oldalon.)

Ha v alakinek az egyik válla és oldala lejebb van, mint a másik, iga

zítsuk úgy le, a mint ez az ábra mutatja.

Ezt meghatározni lego ko sab b, ha övvel mind a két vál lmagasságot ki

mérjük.



54

Haj tások .

Minden finom , vagy mérték után dolgozó szabó a próbához hajtást hagy

(I . 41 . ábr a) elől nyaknál hóna ljban hátul s oldalt pró ba után, ha a hajtás

nem szükséges, e lvágható .

A hajtás azért sz üks éges , m ert próbán ál előfordu l, h ogy a vev ő bő

veb bre óhajtja a kabátot, mint rendes en, de fők ép azért, mert a kiszabott

szövet kabát nagy on elváltozik, a míg próbára készül. Pró ba után megint

en db e kell hozni, úg y h og y a hátát elejére tesszük s az elváltozott pon tok at.

helyükre tesszük és úgy a felállítást, valamint a h oss z és bős ég m ért ék et

összhangzásba hozzuk.


120.

oldalon.)

Dom ború hátú vagy púposh átú alaknál az eleje úgy állítandó

fel, a mint azt a 46 és 47 vagy 31—32 ábránál mutattam.

Ha a mel le do m bo rú , nem kell egyebet csinálni, csak D — O O -i g e l

veszünk 2—3 cmt.

De a dom ború vagy púp os hátú külön vágva már máskép történik.

A —G-ig hátmagasság.

A —.Aa-ig 4 cm . bem enni.

Ha nagyon domború B— l - i g 2 cm . bemenni .

Vona lozzunk A a — G ig és B— I - i g .

A a - E i g

Va-ad 1 cm.-rel tö bb .

A a - F - i g

19 cm .

A a - H i g

derékhossza.

.A a —J -ig egé sz hossza.

Vona lozzunk A a — E - F - i g befe lé , de úgy, hogy a sarok vona lzót

A a — G i g kell illeszteni.

H— V - i g é s J — W - i g rendes vonalat húzn i.

A a - K i g V o o d . K —K K -i g IV 2 c m . E - N - i g 19.

F— L - i g ugyanúgy N —N N -i g l V 2 c m . H — V - i g

2

/„-o d 1 cm.-rel ke ve

s e b b ,

I — W - i g ugyanúgy.



55

Az u j j konstruá lása .

Az 57—58 . ábrák magyarázata. iL. ábrák

120.

oldalon.)

Mérték:


M e l l b ő s é g : 4 4 c m .

Hátszélesség 17

6

cm.

K ö n yö k : 4 5 c m .

Vona lozzunk 2 —3-ig és 2— 4 - i g .

2—5 - i g V o d 1 c m . -r e l t ö b b .

Mérjük

5—4-i g

a fél me llbőséget.

Vona lozzuk

4—6-i g

a könyökhosszát .

S-ig az egész hosszát.

7-nél 2 cm.-re l bemegyünk.

3-nál IV 2 cm. k imegyünk.

9

-nél

a fele

2

— 4- ig való távolságna k.

9 —10 -i g

4 cm .

Vona lezz 5—10-i g és 1 0— 4 - ig

Tegyük a sarokvonalat 8— 6 - i g és von alozz uk le az uj ja alját, a bő

séget elől divat és ízlés szerint. R ajzold készen (1. az 58. ábrát).

Az alsó ujját teljesen a felső ujja után kell szabnunk. 4—12 - i g 2V 2 cmt

bem enni. A z uj ja kirajzolásánál a fő, h ogy a lapdája (ballni) mindenütt szép

formásán és kereken szaladjon. — Az uj ja minden alaknál egyformá n lesz

kiszabva, csak erősen előrehajlott egyéneknél 4 -nél egy kis (V2 vagy 1 cm.-rel)

föl jeb b meg yünk . Ma ga s vállú és hátrahajlottaknál 4 - n é l

V 2 — 1

cm.-rel lejebb

megyünk. Az uj ja bősége 5— 4 - ig, mindig a fél mellbőségnek a fele, kivéve

kissé kövér alaknál

1

—

lVs»

cm.-re l szűkebbre csinálandó.

A felsőkabát ujja.

Az 59- ábra mag yarázata. (L. ábrát 120. oldalon.)

A felsőkabát ujja ugyanúgy lesz felállítva, mint azt a 57—58. ábránál

magyaráztuk. Csak

5—

4 - i g IV 2 cm.-re l bő ve bb re . Vastag szövetnél 2 cm .

esetleg 2 V 2 cm.-re l bővebbre s a könyöknél kimegyünk I V 2 cm.-rel. Az ujja

alól 2 cm.-rel bővebb legyen, mint a rendes uj ja.



56

A zsaket felállítása.

A 60., 61. 62.. ábra magyarázata (Lásd ábrát 122. oldalon.)

A zsaketnél — illetve derekbe vágott kábátoknál ugyanezek a szabályok

érvényesek, mint a saccónál, a hogyan ezt eddigelé elég bőven kifejtetlük az

összefüggő ábráknál.

Mérté k :



Mellbőség • 48 cm.

Derék bőség : 43 cm

Hátszélesség: 19'ia cm.

A háta.

A 60.

ábra

magyarázata. (Lásd ábrát 121. oldalon.)

Vonalozzuk

A

—.B-ig a derékhosszát.

A-Aa- ig 1 cm B -J -i g 3 cm.

Aa—27-ig Vs-ad 1 cm-rel több.

Aa—F-i g

2

/ 6 - o d

1 cm-rel kevesebb.

A a — G i g fél derékhossza.

Vonalozzunk a megnevezett pontoktól vízszintesen befelé.

Aa K - i g Vo-od.

2f-2f2f- ig 1

V2

cm.

F— L - ig hátszélesség.

E—N i g ugyanúgy.

Vonalozzunk

L— N i g

és

N—NN -ig V2

cm. kimenni.

J—V- ig V s -ad .

Az eleje.

A 61.

ábra

magyarázata. (Lásd ábrát 121. oldalon.)

Vonalozzunk 29- OO-ig és D —G-ig.

25 —G-ig a fél mellbőség. 1 cm. több.

G - Z7ig a hátszélesség.

G

-S ig

a hátszélesség és VVed mellbőség.

S - R ig függélyes vonalat húzni.

2 ? - P í g

Vs

-öd, P O ig

Vn

-od, G -D vonaltól P- ig a hónaljmélységet.

Vonalozzunk O—29-ig

Tegyük a háta

A a

pontját P pontra.

A hát középső varrása párhuzamosan haladjon O - 29—OO vonallal.

Jegyezzük le az oldalmagasságot M—U vonaltól 2lí"-ig 1

Va

cm.

bemenni

O - X - i g

'/e-od, S— T - i g 5 cm. kevesebb, mint a hónaljmélység.

P—T-ig

1

cm. kevesebb, mint KK—NN -\ g .

W—Z-ig \ < 4

Z - 7 - i g Vs-ad, 1 cm-rel több.

7 — S i g 1

1

2

cmt. kivenni.



59



Pelleringallér hossza: 54 cm.

Vonalozzunk a—19-ig egész hosszát.

a—

A a - i g

és 29—,7-ig 5 cm. ráncnak.

Aa

—27-ig Vs-ad 1 cm.-rel több.

Aa—F-ig

19 cm.

Aa

—22"-ig derékhossza.

Vonalozzunk minden megnevezett ponttól befelé. Aa —2£-ig Vö-od.

K—KK i g 1

V

2

cm.

F—L i g a hátszélességnél 1 cm.-rel több.

27—N ugyanígy.

Vonalozzunk

L

—2V-ig.

N—NN ig

I V

cm.

2 2 -

T-ig

V e - od .

J— W i g

2

/o. 1 cm.-rel több.

Rajzold ki a hátat

A pellerin gallér a háta szerint lesz rajzolva.

Mérjük a hosszát

a

—2-ig.

Rajzoljuk a pellerint

Aa

—2-ig és

Aa—KK ig

és vállát, valamint a

hátát, a pellerini vállát JV-nél kissé lejebb.

2—3- ig

Vo-dal kevesebb, mint a

mellbőség.

Mérjünk

A a

—2-ig és ezt a hosszát üssük át.

Aa

—3-ig, rajzoljuk ki. (L. 53. ábra.)

A rajz igy tökéletesen fölállítva mentsikoff vagy esőkabát. A havelok

ép ugy állítandó fel, csak ráncz és szorító nélkül. Miután a havelok rende

sen ujja nélkül lesz szabva, 4

—5

-ig elvágni kell.

Az eleje.

A 68. ábra magyarázata. (Lásd ábrát

126.

oldalon.)

Vonalozzunk D—OO-ig és D—O-ig hónaljmélységet, fél derékhossza

1 cm-rel több. D—2kf-ig félmellbőség 5 cm-rel kevesebb.

Vonalozzunk

M— W-ig .

Vonalozzunk O— Z7-ig

3

/-i

-ed, 5 cm-rel kevesebbet, azonban ha a szövet

és bélés vastag, csak 4 cm-rel kevesebbet.

O—P-ig Vs-od 1 cm-rel kevesebb.

P—22-ig V

5

-öd.

Vonalozzunk 22-től lefelé S- ig.

Tegyük a hátát az elejére és jegyezzük meg. M— t-nél az eleje oldal

magasságot.

WW-nél, ha a szövet és bélés vastag, 5 cm-rel kimegyünk.

Mérjük a hátát

L

—W-ig és ugyanolyan hosszura csináljuk az eleje

oldalát

M -

WW-ig .

Tegyük a sarokvonalzót W W és oldalvonalra s rajzoljuk le az alját.

Az alját paletónál ugy is lehet mérni:

P — W W - i g mérünk és ugyanezt a hosszát P-től egyenesen le.

jS—

T - i g

5 cm-rel kevesebb, mint a hónaljmélység elől.

P—T-g

1 cm-rel kevesebb, mint

KK—NN -i g .

Emeljük

P—T

vonalat a közepén 1 cm-rel.



O—X-\ g Ve-od.

O—D—OÓ vonaltól 14 cm-rel kimegy ünk, vastag szövetnél 15— 16

cm-rel .

Mérjük a nyakat 21 -ig, 1 cm-rel több re a fél mellbőség nél (2 5 cm .)

2 1—22 ig 8 cm ., 21 pontot 1 cm-rel le jebb, mint X .

Rajzold készen az illustrátió szerint.

A pellerin itt is az eleje után lesz sza bv a. A pellerint állítsuk O —D

vonaltól 4 cm-rel ki. T - né 1 cm-rel le j ebb , P — S - ig a hosszát. P — 7- ig

ugyanaz a hossza.

6—7-ig Vn-dal töb bet , m int a m ellbő ség . Rajzoljuk ki illustrátió szerint.

Ha akarjuk, hogy ujjanélkülí havelock legyen, vágjuk el a hónalj körül,

ugy mint azt itt a 9—10 meg jelölt vonal mutatja.

K a p u c z n i .

A 69

ábra magyarázata.

(Lásd ábrát 127. oldalon.)

A kapu czni teljesen a nyak után lesz vágva.

Ez az ábra világosan mutatja a kabátrajzot rátéve a kapueznira.

Te gy ük a háta vállát az elejének vállával ös sze é s rajzoljuk ki a nyakat.

2

—

4

a hát közepén a hossza 27 — 27 cm . legyen, vagy 2 cm-rel keveseb b

mint

5

/ « - o d .

2—3-ig 2 cm-rel kev eseb b, mint

3—4-ig,

S z a bá s m a g a s v a g y l e c s a p o t t v á l l r a .

Bevezetésünkben rámutattunk, hogy különleges alakokra az övrendszer

nélkülözhetetlen. A ma gas vag y lecsapott vállú em ber ugyan nem rendkívüli

alak, mégis szükségesnek találjuk kiemelni, hogy ilyen alakoknál az öv rend

kívüli jó szolgálatoka t tesz. Az övve l vett mérték ma ga mutatja, hog y a fő és

me llékpo ntok at hov á kell helyezni ?

Itt csak az szük séges , ho gy A a —E - i g terjedő vonalat ma gas vállú

egyéne knél 1—2 cm-rel mag asabb ra, viszont lecsapott vállú egyéneknél

A a —E i g terjedő vonalat 1—2 cm -rel és A a — i^-ig terjedő vonalat ped ig

1 cm-rel lejebb tegyük.

Előfordulhat, hogy ilyen alakra valamely ok miatt nincs módunkban a

mértéket övvel levenni. Ebben az esetben magasvállú egyéneknél A a —E

vonalat 1—2 cm-rel m agasabbra tesszük, hasonlóan S—T - i g szintén 1—2

cm-re l ma gasabb ra tesszük a szerint, a mennyivel ma gasa bb a váll .

M agas vállú egyén eknél a hónalj is 1—2 cm-rel ma gasabb ra teendő,

mint rendes alaknál.

A lecsapott vállú alaknál épen m egford ítva kell t en nü nk ; a vállat

S— T - i g

1

—

I V 2

cm-rel lejebb, a hónaljmélységet szintén

1

V

2

cm-rel lejebb helyezzük,

mint a rendes vállú alaknál.

A mint látjuk ez a kis fejezet igen fon tos , mert menn él m aga sabb ra

tartja valaki a vállát, annál m aga sab ban fekszik a hónalj is s mennél lejeb b

fekszik valakinek a válla, annál mélyebben fekszik a hónalj.



62

bevas alás után annyira széjjel nyílik a hón aljba n, a mennyire ez a 71. áb rá

ban látható. Legjo bb a rajzot a szöve tből teljesen kitörölni, hog y az b enn ün

ket félre ne vezesse n. Ha a szövet csikó s, szük sége s egy oldalbevágás t cs i

nálnunk, a mellet oldalb ól bevasalni, hog y a esik elől egyenesen szaladjon

és a bevágást összeva rrni. Ha a szövet rend es, akkor csak annyit kell bev a

salni, a menn yire a vev ő teste azt igény li. Ha az illető hasas , ík k or ter m é

szetes, ho gy előb b csináljuk a hasbevágá st és össze varr juk; vagy ped ig a

hasat bevasaljuk és azután kezdjük beosztani,

M é r t é k :



M e l l b ő s é g : 4 8 c m .


Ü l e p b ő s é g : 5 0 c m .

A 71. ábra m agyarázata. (L. ábrát

12a

oldalon.)

Vonalozzunk a kan ttól végig és hagyjunk a kant bevarrásához egy

centimétert.

A kantvonaltól U - i g

3

A -ed (36 cm.) .

U — S -i g Vi-ed 12 cm .

S— P - i g Vs -ö d 9 - 6 c m . Vo na l oz z un k U — S— P-től fölfelé, h ogy a

vona lak a kantvonallal párhuzamosa n szaladjanak.

A 72. ábra. magyará zata. (L. ábrát

129.

oldalon.)

Tegyük a hátat az elejére, A a -\ —P vonalra és i-t— U vonalra.

A a— X A g Ve-od.

A a —G-ig hónaljmélység.

Vonalozzunk X-től előre és G-nél előre és hátra.

i -nél hátra vonalozni .

A nyak illetve P pont oda jelölendő, a hol a hát.

A a

pontja fekszik .

Veg yük le a hátát az elejéről és egészítsü k ki az

M

és hónal jmélység

vonalat.

S

—ÍF-ig 5 cm.-re l kev esebb , mint a hónal jmélység. P — T -i g IV2 cm.-rel

kevesebb, mint a hát vállhossza.

Teg yü k a 15 cm . hátszélességet a kan tvona lhoz, mérjük ki a derék

bőséget és adjunk hozzá 10 cm. 43 és 10 cm. az 53 cm.

Tegy ük a 15 cm . hátszélességet az a lsó gom blyu kho z , 2 cm.-re l

lejebb és mérjünk rézsútosan 20 cmt. a deré kho ssz alatt az ülep bősé get és

adjunk hozzá 6 cmt (50 és 6 cm. az 56 cm.).

Teg yü k a hát i pontját

M -h ez

és rajzoljuk le az eleje hosszát.

Rajzoljuk ki, mint azt a felállításnál mutattam és lásd illustrációt.

A hátat az elejére úgy kell fektetni, a ho gy ezt a felállításnál részle

tesen megmagyaráztam.

Ki kell számítani arányban áll-e a de rék bős ég a m ellbő ség gel és e szerint

kell a hátát az elejére fektetni. Előre és hátrahajlott egy éne kn él itt azo k a

sza bá lyo k érvényesek , a melyeket a felállításnál magy aráztam. — A leigazi-

tásnál az U—S —P vonal úg y osztan dó be , mint itt mutattam, kivéve, hog y



63

oly egyéneknél, hol a hála szélesebb a rendesnél, ott annyival keskenyebbre

kell csinálni az elejét s a hol a háta keskenyebb a rendesnél, ott az elejét

kell annyival szélesebbre csinálni, amennyivel a háta keskenyebb. Termé

szetes, hogy az eleje M pontja előrehajlottaknálannyival magasabbra helye

zendő az L vonalnál, a hány cm.-rel az illető előre megy, hátrahajlottaknál

megfordítva.

Ha a kabát próbálva lesz, úgy kell azt leigazitani, a mint azt a

4. ábrával magyaráztam. A pontokat s vonalakat összhangzásba kell hozni,

ha egy pontot vagy vonalat a helyéről elmozdítunk, akkor a többi pontokkal

és vonalakkal ugyanezt kell cselekednünk.

Zsaket leigazitása próba nélkül vagy próba után.

Bemutatom 74., 75. 76., 77., 78. ábrákkal. A 74. ábra a háta, rendesen

kiszabva, a közepe összefércelve.


131.

oldalon.)

Az eleje körül egy kis hajtással kiszabva, a császárvágás rávarrva, az

oldalvarrás összevarrva, a kant egy kissé bevasalva.

M é r t é k :

Derékhossza: 46 cm.




Vonalozzuk a kanttól végig s hagyjunk egy cm. behajtani valót.

A kantvonaltól Z7-ig %-ed rész, 36 cm.

U— S-ig V»-ed (12 cm.)

SP- ig

V s

- ö d 9—6 mm.

Vonalozzunk U -S—P fölfelé, de ugy, hogy a vonalak a kantvonallal

párhuzamosan szaladjanak. 76. ábra. Tegyük a hátát az elejére, ugy hogy a

középvarrás a kantvonallal párhuzamosan haladjon. A a pontot P vonalra és

L pontot U vonalra.

A hol A a fekszik, jegyezzük az elején a nyak, illetve P pontot és a

hol L van az eleje oldalmagasságát, azaz M pontot.

P—X-ig V s - od .

P

—

G- ig

a fél derékhossza, azaz a hónaljmélységet. Vonalozzunk X-nél

előre és G-nél jobbra és balra. Vegyük le a hátát az elejéről és egészítsük

ki G és M vonalat.


Tegyük a háta

L

pontját M-hez az Z7 vonalig. Mérjünk a kantvonal

tól S ponton keresztül G-ig a fél mellbőséget 7 cm. hozzá 55 cm. és

jegyezzük meg a császárvágás oldalvarrását.



64

U vonalnál L —M - \ g 1 cm.-tert bem enni.

Az e le je o ldalhossza cm.-rel hosszabb legyen, mint a háta oldal

hossza.

Mérjük ki az alsó gom blyuk tól a derék bőség et és adjunk hozzá

4

cm.-t.

P-t ől az oldalsarok ig mérni és ugyanez adja m eg a hosszát P-t ől az

eleje sarkáig. Vigyá zni kell , hogy a császárvágás alól egy né gy szö gb e vala

mint az eleje az oldalvarrástól élőiig egyenesen szaladjon.

A 78-ik ábra a kész rajzot mutatja.

A különféle alakokra ugyan ezek a szabá lyok érvényes ek, a mint már a

elállításnál ismertettem, ha pe dig p róbá lva lesz és az eredetén változtatunk,

külö nös súlyt kell arra fektetnünk, hog y a főponto k és vonalak egym ástól min dég

aránylag abban a távolságban legyenek, a hogyan ezt itt bőven bemutattam.

Külön megjegyzést érdemel , hogy S —P-ig pró ba után is, bárhogyan

is állott a kabát ^ s -ödnek kell lenni, abban az esetben, ha kevesebb, annyi

val a P vonal a kant felé helyezendő át.

A fe lső kabát le igazi tása .

A felső kabát leigazitása ugyanilyen módszer szerint történik. A kü-

löm bs ég csak ab ban rejlik, hog y itt a hozz áadá soka t a kellő helyre kell tenni-

A kantnál végig vonalozzunk a szerint, a milyen a felső kabát szövete, vagy

célja 5—6—7 cm ., kétsorosnál 8 cmt lerajzolni áthajtásnak. On nét m érjünkj

U vonal ig

1

4 rész a fél me llbősé gtől . 2 cm .-rel töb b. U —S vonal ig ' A 2 cm.-re

több és S —P vonal ig

/a

-öd 1 cm.-rel tö bb . A tö bbi beosztás épú gy történik,

mint azt a felállításnál mutattam.

Derék és ü lepb őség itt épu gy kiméren dő, mint a sacc óná l, csa k annyival

kell b őve bbr e csiná lni, a mennyivel a felső kabát általában na gy ob b. A

felső kabát rendesen V h cm .-rel szé lese bb mint a sa ccó , e szerint annyi

számitando hozzá a dereknél , épügy mint az ülepbőségnél , p l . a derékbőség

4

a rendes hozzáadás 10 cm., a felöltő

7V2

cm.-rel bő ve bb , az

7 7 2

cm.

összesen 6 0 7 2 cm . Az ülepb őség 50 cm ., a rendes hozzáadás 6 cm, a felöltő

7

72

cm.-re l bővebb, összesen

6 3 7 2

cm.

M e l l é n y e k .

A m ellényt övvel felállítani komplikált és hosszadalmas. Kezdő tanu ló

nak rendkívül nehéz s bizonyta lan. Itt ugy mint a kábátok nál is, e gy eg y

szerű praktikus rendszert m utatunk be ; könny en megtanulható s m eg vagyun k

róla g yő ző dv e, hog y a ki ezután fo g szabni, csak hálával fog ránk emlékezn i.



65

A fősúlyt itt is arra fektettük, hogy a nyakpont jó helyen legyen, mert

attól függ a mellény jó vagy rossz állása.

A 79. ábra magyarázata, a. ábrát

134.

oldalon.)

Mérték:

Mellbőség: 48 cm.

Derékbőség: 43 cm

Kivágás: 28 cm.

Mellényhossza : 64 cm.

Csipöig: 52 cm.



Vonalozzuk

0 —D - i g

a fél derékhosszát 1 cm-rel több.

Vonalozzuk

D— OO-ig

és

D—G—C-i g.

O—P-ig 7 - o d ,

1 cm-rel kevesebb.

P—B-ig Ve-od.

0—

U

-ig fél mellbőség (24 cm.).

Vonalozzunk R—S-i g és

U—F- ig

lefelé.

S—T-ig

4 cm-rel kevesebb, mint a hónaljmélység (20 cm.)

P—T- ig

Tegyünk

1

h oú P-hez és mérjük OO-ig a mellényhosszát és adjunk

hozzá 2 cm-t varrásoknak.

P-hez Vö-odot adni és 27-hez kivágást mérni.

P-hez Vo-odot adni és i -h ez csipőt mérni.

i—2*Mg 7 cm. és FF -né 1 Vs cm-rel kimenni.

27—2727-ig 5 cm.

Kössük össze

F

—OO-val.

N—G-ig

a fél mellbőség, de 3 cm-rel több (27 cm. ).

Rajzoljuk ki az illustrátió szerint.

A 80. ábra magyarázata (

L

. ábrát

134

oldalon.)

A háta.

Vonalozzunk a—B-ig .

B—7-ig 3 cm.

Mérjünk P—2*Mg az elejét és ugyanezt a hosszát .A—J-ig .A—27-ig Vs-ad.

J—F- ig fölfelé ugyanaz a hossza mint elejénél F—G-ig

Vonalozzunk

a—E—F

és J-től befelé.

a

_ 2 f - i g

6

-od.

K—KK -i g IV2

cm.

27—2v"-íg hátszélesség.

Vonalozzunk N—M-ig.

N—NN -ig

1 cm.

F—V-ig a fél mellbőség, 2 cm-rel több.

Vonalozzunk V— W-i g.

Derékban mérjük ki az elejét és a hátát.

Kivágások s varrások leszámitva, eleje háttal együtt 3 cm-rel több

legyen, mint a mérték.

5



66

Kétsoros mellény.

A 81. ábra magyarázata. (L. ábrát 135. oldalon)

A kétsoros melény felállítása ugyanaz marad, mint az egysoros mellényé,

is csak annyiban változik, hogy E—E-i g 5 cm. helyett 10 cm-rel megyünk

ki, és 00 —7-ig

7

cm-rel megyünk ki. Azonkívül csinálunk egy mellbevágást,

oda, hogy a gomb ráessék. A kanttól 10 cm.

Smocking vagy frak-mellény.

A 82. ábra magyarázata, (L. ábrát 135. oldalon.)

A felállítása ezen mellénynek is ugyanaz, mint a 79—80. ábráé s azért a

fölállítását nem is magyarázzuk, hanem csak az eltéréseket.

Vonalozzunk P —5-ig.

P—5 -öt felezni és jelöljük e pontot 6-tal.

P-től 1 cmt előre megyünk.

6-nál 3V2 cm.-rel kimegyünk.

5

-nél 4V2 cm.-rel kimegyünk.

Mérjük a kivágást i?-ig (itt 50 cm.).

E—EE-ig 3

cm.

Rajzoljuk ki és ügyeljünk a formára.

Mellény

gallér nélkül.


(L.

ábrát

135.

oldalon.)

A gallér, illetve fagon nélküli mellényt külön fölrajzolni tán fölösleges

volna, de tekintve, hogy egyáltalában, annyi rossz fagon nélküli mellényt

látni, indíttatva érzem magam ezt is külön rajzban bemutatni A változás

csekély, de nagy fontossággal bír. P-nél 2 cm.-rel megyünk előre és EE—P-g

szépen gömbölyűén kirajzoljuk.

A 84—85. ábrák magyarázata. (L. ábrát 136. oldalon.)

Ez az ábrát külün fölállítani nem is volna szükséges s csak azért teszem,

meit kövér alak s hogy a magyarázat kétszer is meglegyen.

M é r t é k :

Mellbőség: 54 cm.


Mellénykivágás: 29 cm.

Egész hossza: 7 3 cm.

Csípőig: 56 cm.



67


Hátszélesség: 21° cm.

Vonalozzuk OD-ig a fél derékhosszát, 1 cm.- :el többet (23Va).

Vonalozzunk B— OO-ig és D—G—C-i g.

O—P-ig Vo-od, 1 cm.-rel kevesebb (8 cm.).

P—R-ig

i/

(l

-od (9 cm.).

O—U-ig fél mellbőség 27 cm.

Vonalozzunk

R—S-i g

és

TJ —F- ig

lefelé.

S— F- \ g

3Va cm. kevesebb, mint a hónaimélység (24 cm.).

Tegyük

/„-od P-hez és mérjük 7-ig a mellényhosszát (73 cm).

3 cmt hozzáadva = 76 cm.

P-hez

'o-odot (9

C

m.) tenni és i?-hez kivágást mérni.

P-hez

/

( i

-odot adni és .L-ig csipőt mérni.

L—F-ig 7 cm. és F—FF Ag 4 cm.

E—EE -i g

5

cm.

0 0 — 7 - i g 5 cm.

N— GAg a fél mellbőségnél 3 cm.-rel több (30 cm.)

A hasvágást csináljuk oda, a hol a mellényzseb elől kezdődik, úgy

hogy a hasbevágás a mellény leisztnival egy irányban haladjorrr

A háta.


Mérjünk P— .FMg és ugyanazt a hosszát tegyük Aa —B- ig.

Aa—E-ig /

e

-ad.

B—F-ig fölfelé ugyanaz a hossza, mint a mellény eleje oldal. FF—G ig.

E—N-ig

hátszélesség és vonalozzunk

N—M

i g

lefelé,

N—NN -i g

1 cm.

F—V-ig a fél mellbőségnél 2 cm.-rel több.

Mérjük ki a derékbőséget, elejét és hátát, a varrások és kivágások

leszámítva 4—5 cm.-rel több legyen, mint a mérték.

Előre hajlott mellény.


Az előrehajlott mellény eleje úgy szabandó mint más. Csak a P pont-

át kell egy kissé előre tenni.

EE— OO-ig úgy kirajzolni, a hogy azt a test kívánja. Ha domború

mellű,

EE

—OO-ig domború alakban kell kirajzolni, ha lapos a melle,

EE

—OO-ig egyenesen.

5*



68

A háta.


A hát felállítása azonos az első mellény ábrával, a külömbség csak

abban van, hogy a háta hossza Aa —J-ig 1-2-3 vagy 4 cm.-rel azaz a hány

cm.-rel az illettő előre megy, hosszabb mint a távolság

P

—

F- i g

az elején.


Ez egy kövér alakra való mellény s csak a bevágás van áttéve, oldalt

van bevágva és 3 cmt kivéve, a bevágásba van varrva a zsebleisztni.

Hátrahajlott mellény eleje úgy marad, mint a rendes, a hát közepét ki

kell kanyarítani, úgy mint azt a kabátnál mutattam.

A

—

B- ig

1—2 cm.-rel rövidebb legyen mint a távolság,

P

—

F- ig.

Púpos vagy előrehajlott hát.


137.

oldalon.)

Ilyen alakra az eleje felállítása megmarad, úgy mint azt a 86. ábránál

magyaráztam, de a háta külömbözík a rendestől. Púpos vagy erősen előrehajlott

alaknál a hát ép úgy lesz szabva, mint az ilyen fajta kábátoknál bőven magyaráztam.

A testről le kell venni a hát legmagasabb csúcsát és ezt a mellény

hátára kell helyezni. Ha púpos az illető, úgy a hátát fel kell állítani, a mint ez

az ábra mutatja. A hátszélessége csak 1

s

-ödét kell a mellbőségnek csinálni és

a púpra szánt bőséget külön hozzá adni, úgy mint ez itt pontokkal illustrálva van-

E hát a 86. ábra elejéhez van rajzolva.

Mell bő sé g: 48 cm.


Vonalozzunk a —B-ig.

a—A a - i g 4 cm.

Mérjünk P —2**-ig és ugyanezen hosszát 3 cm.-rel többet Aa —B-ig.

B

—

F- i g

fölfelé mérve ugyanaz a hosszúság, mint az eleje oldal

F—G-ig.


Aa

—

F- i g

és vonalozzuk V -ig a fél mellbő

séget, 2 cm.-rel több.

Vonalozzunk B-től előre.

Aa—E-ig

Ve-ad.

Vonalozzuk

E

—

N- i g

a hátszélességet (19 cm.) .

Vonalozzunk

N—N-ig.

N—NN -ig

1 cm.

Aa—K -i g

V

6

-od (8 cm.).

K—KK -i g

IV2 cm.

Mérjük ki a derékbőséget és rajzoljuk ki, nézzük meg jól az ábrát.



69

89 a. ábra magyará zata. (L. ábrát 135. oldalon.)

Pa p i mel l én y .

Ez a mellény az ismeretes módon van felállítva és csak abban kü löm -

böz ik

a

rendestől , hogy

O—E-ig- i

/6od. részt veszünk,

2

cm.-rel több

és

álló gallérral lesz csinálva.

Nadrágok.

Bevezetés.

Nagy probléma lett az utolsó években a nadrág szabása és állása. Egy

jó nadrágot szabni

ép oly

nehéz, mint

a

kabát szabása

s nem is

kisebb

művészet. Dacára annak igen sokfelé a

L

nadrágra a legk eves ebb figyelmet

fordítják.

Ennek

a jó

időnek m ost jv ége szakadt.

A mig a bő

nadrág divatban

volt, kevés panasz volt

a

nadrágra

a

rendelő részéről, m ert

a bő

nadrág

szabása könnyű, egyes hibákat eltakart.

Mióta azonban a szük nadrág divatos, v alós ágo s nadrágláz tört ki a

s z a b ó ko n .

A

szük nadrág

nem

takar hibákat,

sőt a

legkisebb hibát

is

érvényre

uttatja legnagyobb bosszúságunk dacára is.

A nadrág kiszabásánál

a jó

rendszer

a

f ő d o l o g ,

de a sok

mel lékkörül

mény, mely a nadrág elkészítésénél közreműködik, sem kevésbé fontos.

A nadrág kiszabásánál úgy a helyes és form ás rajz, mint a kidolgozás

fon tos szerepet játszik.

Ha

valakinek e rős lábszára (vádli ja)

van és ezt a

nadrágszabó nem tudja a kellő helyére téglázni, v ag y a vádlira való helyet

egyáltalán

nem

téglázza

be, a

legjobba n konstruált nadrág hasznav ehetet-

n lesz.

Ha mértéket veszünk, nagy figyelemmel kell megnéznünk, az alsó test

és lábak alakját.

A

főp on tok , m elyekre külön súlyt kell fektetni, ez ek :

Egyenes -e

a

lá b? Erős csípője va n- e? Elő re*v agy hátrahaj lott-e

az

als ó test. Erős vádli ja v a n -e ? befelé vag y kifelé gör bülő lábszárai va nn ak -e?

Egyforma-e a két láb ? Ha hasas, rendes, vagy hegyes-e a has ? Az ízlésre

is külön súlyt kell fektetni.

Ha

vékony

a

lábszár csontja,

ne

csináljunk nagyon

szük nadrágot , ha vastag, igyekezzünk a lábszárat minél vékonyabbra csinálni,

de ügyelni kell arra, hogy

az

alsó test

a

lábszárakkal összhang zásban marad jon.

Ha a lábfej kicsi, csináljuk egé sz alól szűkre a nadrágot. Ha a lábfej

n a

g y »

úgy

n e

csináljunk alól nagy on szük nadrágot, ink ább

az

úgynevezett

harangnadrágot , t. i. a lábszárát szűkre s egészen alul, a lábfejét bővebbre.

Ha az egy ik cs ípő k i sebb vagy nagy obb , a lacsonyabb vagy magasabb , ha a

lábszárak nem egyformák, ezt mind a mértékhez fel kell jegy ezn i és kisza

básánál tekintetbe venni.



70

A mint látjuk, rendes n övé sű em bernél

is

vannak eltérések

és a

legfontosabbak azok, melyek nem tűnnek nagyon az ember szemébe . A sok

rossz nadrág azért készül, mert mint tudom, a szabók legnagyobb része , nem

veszi ezeket tekintetbe

s

egyenes, előre vagy hátrahajlott testre egyforma

nadrágot szabnak.

Ez

téves.

Be is

fogo m bizonyítani, mennyire térnek ezek

el egymástól.

Mé rték vétel .

A 90. ábra magyarázata. (Lásd ábrát 138. oldalon.)

T é r d é s o l d a l h o s s z a .

T e gyü k

a

czentimétert

a

cs ípőre ,

oda, a hol a

felső test

az

alsó testtől

elválik,

az

úgyn evezett puha részébe. Mérjük lefelé térdig

és

egész hosszát

a czipő sarokvágásáig.

L é p é s h o s s z a .

A rendelő hú zza a nadrág ját jól fel, hogy a lába között jól bevágjon.

T e gyü k

a

czentimétert

jól fel a

lába közé

és

mérjük lefelé

a

cs ípőtől

a

s a r o k

vágásig.

D e r é k b ő s é g .

Mérjük a testet körül, a hol az ember a legkarcsubb, a kövér em ber a

legkövérebb .

Ü l e p b ő s é g .

Ülep körül ott m érjünk, hol a far a legerősebb.

C z o m b b ő's é g.

A czom bbőség et azon

az

olda lon kell m érni,

a hol az

ember nemi

részei vannak.

T é r d b ő s é g .

A térdbőség mindig

a

divat

és

Ízléstől függ. Sportnadrágoknál

a

térdet

a térd alatt vesszük s a vádlit szorosan mérjük.

A lábfejbőség.

A lábfejnél

a

nadrág bősége szintén

a

divat

és

ízléstől függ. Erről

már

a bevezetésben szólottam.

Mérték rendes nadrághoz.

A 91. ábra magyarázata. (Lásd ábrát 138 . oldalon.)

T é r d h o s s z a : 40 cm.

Egé s z h o s s z a :

110 cm.

L é p é s : 82 cm.

D e r é k b ő s é g : 8 0 c m . f e l e a z a z 4 0 c m .

j

a fc|e

^ ,

e s z b e o s z t v a

ü l e p : 100 cm. fele 50 cm.

I

C z o m b b ő s é g :

65 cm.

T é r d b ő s é g : 46 cm.

A l ó l : 40 cm.



71

Húzzunk függőlege s vonalat .A— 29-ig a nadrághossza: 110 cm .

A—C-ig térdhossza.

B

—ZMg lépéshossza.

Vonalozzunk

B—C—D

és

Á -n

keresztül.

A—27-ig

1

U d erékbőség 10 cm.

A—G-ig ugyanannyi 10 cm .

Vonalozzunk

27—

F - i g .

H —

2-ig fél ü lep 25 c m .

A 91a ábra magyarázata. (Lásd ábrát 139 . oldalon.)

Rajzoljuk ki, mint ezt ez az ábra mutatja.

A hátulsó nadrágn ak a felső nadrág alapul szolgá l. Te gy ük a felső

nadr ágot le és von aloz zuk a térdet az aljat és K pontokat a hátulsó nadrágnál

be és kifelé.

F— K - i g fél ülep 25 cm.

C - L -i g

l

/ 4 térdbőség 11 cm .

G—M-ig

ugyanannyi.

B —P-ig

V4-ed

alsó bőség (lábfej) 10 cm.

2J -2V- ig ugyanannyi .

F—O - i g 5 cm ,

Mérjünk N—G - i g és ugyan ez a hossza N— E E - i g .

N — N N - i g 2

cm.

L - L L - i g

11/2 cm.

K - K K - i g

2 cm.

Vonalozzunk M M —L L —K K keresztül 22 - ig, ugy, hogy K —K K -i g

kissé kikanyarítva kifelé me njen. Mérjük le L —G-ig a dom borusá got és

ugyanezt a hosszát L L - 22 -ig.

Mérjük ki a nadrágszár bőségét A —P-ig 20 cm . széles. Teg yük ezt a

20 cmt. 2lí"-re és mérjünk kifelé P P - i g , 4 cmt. varrások nak hozzá adun k

44 czentimétert.

L — M - i g

23 cm. ezt a 23 cmt. tegyük

L L -r e

s m érjü nk kifelé 2kf2kf-ig

4 cmt. varrásoknak hozzáadunk. (50 cm.)

Mérjük ki a bőséget

K - O - i g

(30 cm.)

Tegyük ezt a mennyiséget

K K - h o z

és mérjünk kifelé O O -i g . 4 cmt.

varrásoknak hozzáadunk.

Mérjük ki a távolságot G — O -ig .

O-nál tartsuk a czentimétert és üssük át ezt a mennyiséget S - i g .

Mérjük le G— 2727 -ig, itt 20 c m . Ezt a 20 cm t. tegyü k 22-h ez. Mérjünk

fö l 5 - ig és 8 cm. hozzáadunk (4 cm. varrásnak és 4 cm. a bevágásra).

Mérjük az ülepbőséget J—Jí- ig (25 cm.)

Tegyük ezt a 25 cmt. X-re és mérjünk Z- ig.

Fél ülep 50 cm., 4 cmt. varrásoknak hozzáad.

Rajzoljuk készen a hogyan ezt a 91. ábra mutatja.

A rende s nadrág fel van állítva. M ost nézzük csak , miért van ez így

elállítva s miért van csak így jól s má skép en nem . Néz zük m eg a rajzot,

az L pont sokkal beljebb áll, mint K pont.

Miért kell ennek a pont nak annyival beljeb b lenni, mint K p o n t n a k?

Ennek a magyarázata igen egyszerű.

Figyeljük meg jól egy rendes vagy sovány alaknak lábtartását. Ha ren-



72

dese n áll a lába, a boká nál öss ze jön , de fönt a nemi résznél a lába egy

kissé széj jel áll. Mi a tanulsága en ne k? Ho gy a nadrágot is igy ekeznün k

kell úg y állitani, ho gy alól a boká nál ös sz éb b jöjjö n, ug y m int az em ber

lábának tartása.

Men nél be ljeb b állítjuk iV-pon tot, annál röv ide bb lesz a távolság O —jp-ig.

Ellenben ha N pont kül jebb áll , hosszab b lesz a távolság O - P - i g . Ez ped ig

nagy on káros, mert ha a távolság

O—

P-ig hoss zú, úgy a lábak közöti

csúnya ránczok képződnek.

N a d r á g k ö v é r a l a k r a .

A 92. ábra magyarázata, (Lásd ábrát 139. oldalon.)

- A kövér em ber lába s ennek tartása ép ellenk ezője a sován y alaknak.

M íg a sová ny alaknak a lába bokánál öss zes zor ul, a nemi résznél széjjel áll,

ad dig kövé r alaknál a láb a bokán ál széjjel áll s fönt a nemi részné l jön a

lába szorosan össze. Ilyen alaknál B és N pontot kijebb kell tenni,

különben az

O —P

pont rövid lenne s ránczot vetne alulról fölfelé.

Nem mag yaráztam az egé sz felállítását, csak az eltéréseket. Én azt

hisze m, ezáltal töb bet lehet tanulni. A felállítása ugy történik, a mint azt

az előbbi két ábra mutatja.

Vonalozzuk A —B - i g az egé sz hosszát."; A z A —B von al arra a részére

esik, mely elől össz e lesz vasalva. Mo ndo ttam , hog y kövér emb ernél a láb

alól széjjel áll, nem kell tehát mást tenn ünk , mint B vonalat lent kijebb álli

tani. N felé 2—3 cm.-rel , de

A -r \ k \

me gm arad. M ost az uj vonal az alapja

a felállításnak.

Kövér alaknál F — O-íg 6 cm.

E

—2-ig 2 cm .-t kimenni.

.EMől lejebb nem m együn k. Különben ez a rendelő ízlése. Sok szor ,

ha a vev ő elől mag as nadrágot kíván, 1—2 cm.-rel emelni kell , d e sok szor

1—2—3 cm .-t elvenni. L egjo bb a rendelőt kérdezni. Ha nadrágtartót nem

visel, 2 cm.-rel lehet levenni. A slitczet valamivel jobban ki kell vájolni mint

a rendes nadrágnál.

( ) l á bu n a d r á g .

A 93.

ábra magyarázata.

(Lásd ábrát

140.

oldalon.)

Vonalozzunk A —B - i g egyenesen.

Ha az illető ( ) lábu, teszünk 3 cm .-t

C—CC-i g.

Vonalozzunk A—C C - i g

és C C - B - i g .

A—C C —B most az alapvon al.

E szerint oss zuk be a nad rágo t, mint ez ism eretes. Az illustráció vil á

gosan mutatja a formát.



73

Nadrág e lőreha j lo t t a lakra .

A 9 5. ábra magya rázata.

(Lás d ábrát Í

.

oldalon.)

Vonalozzuk A—B - i g az egész hosszát.

A

- C- i g

a

térdhosszát.

Helyezzük A pontot 2—3 cm.-re l bel jebb, .Aa-ig egy vonalat húzni és

e vonal most az alapja a fölállításnak.

E - E E - i g ped ig

1

cm.-rel több et kell elvennünk, mint reedesen.

Előrehajlott alaknál a hátulsó nadrágot is meg kell egy kissé változtatni,

a mennyiben R — K K - i g 3

— 4

cm .-rel t öbbe t kell kienged ni, mint rendesen

és S pontot is 1—2 cm.-rel ma gasabb ra kell tennünk, mint a rendes

nadrágnál.

K é n y e l m e s n a d r á g .

Ha valaki kényelmes nadrágot rendel,

ez

csak

ugy

érhető el,

ha

2 2

-pont-

tal kijebb megyünk a rendesnél . Természetes, hogy a mértéket nem szabad

szűken venni.

A hátrahaj lott nadrág.

A 96. ábra magyarázata. (Lásd ábrát u i . oldalon.)

Vonalozzuk A - B - i g az egész hosszát

és

A

—

-i g

a térdhosszát.

A

A a - i g

2 cm.

Vonalozzunk A a — C - i g és osszuk be a nadrágot, mint ismeretes.

A

hátulsó nadrágon

az R

pontot

2—3

cm.-rel beljebb kell állitani mint

rendesen. S pontot 2 cm.-rel lejebb, i l letve

S -n é

a hátulsó nadrág 2 cm.-rel

rövidebbre csinálandó.

A felső nadrágnál

U—EE- ig

1 cm.-re l ke veseb b e lveend ő, mint azt a

91.

ábránál magyaráztam.

) ( nadrág.

A 94. ábra magyarázata (Lásd ábrát

140.

oldalon.)

Vonalozzuk A—C - B - i g a hosszát. Ha mértéket veszünk, tegyük a

vonalzót K— N - i g

s

mérjük

meg,

hány

cm.

hiányzik

a

térdtől

a

vonalzóig.

T e gyü k fel 4 cm. - t , ezt a 4 cm.-t tegyük be

C —

c c - ig .

Vonalozzunk

A—c c - i g

és

c c —

S - i g .

M o s t

A—c c - B - i g az

a lapvonal .

E

szerint oss zuk

be a

nadrágot,

mint ismeretes, a tormát az illustráció mutatja.



74

Ha két láb kétféle.

Ha a láb kétféle, mondjuk az egyik egyenes, a másik ) ( lábu, egész

egyszerűen minden lábra külön nadrágot szabunk, az egyenes lábra egyenes

nadrágot, ) ( lábra ) ( nadrágot.

Magyar

nadrág.


142.

oldalon.)

A magyar vagy egyvarrásos nadrágot legegyszerűbben ugy lehet szabni,

ha a felső nadrág lépés varrását, a hátulsó nadrág lépéssel összeillesszük

és úgy a szövetre rajzoljuk.

De ha a szövetre le akarjuk rajzolni, ugy a kiszabása igy történik:

A magyar nadrágot térdtől lefelé jól a lábhoz kell csinálni, de comb és far

ban se legyen bő.

M é r t é k :

Térdig : 60 cm.


Lépés: 82 cm.

Derékbőség: 80—40 cm. •

Ülep:

100—50 cm.

Comb: 65 cm.

Térd bősé g: 34 cm.

Vádli: 36 cm.

Bokabőség: 25 cm.

A vádli 12—14 cm.-re van a térd alatt.

Vonalozzuk A —B-ig az egész hosszát 110 cm.

A—C-ig térdhossza.

B—19-ig lépéshossza.

B—HB-ig 4 cm.-rel megrövidíteni.

Vonalozzunk

A—B—C—

Bb- tő \ jobbra és balra.

A

—27-ig V4 - e d derékbőség.

A

—

G- ig

ugyanannyi.

Vonalozzunk 27—2^-ig.

H— J -i g

fél ülep, 25 cm.

F— K- i g

fél ülep 25 cm.

C— L -ig

7 cm.

U— T -i g

8 cm.

Bb

—2V-ig a bokabőség

l

/t

-e

6

-

2 cm.

27—2727-ig 3 cm.

F—O-ig

5 cm.

Csináljunk K—D—F—

O

-tól

K K -\ g

egy körvonalat és mérjük ki

K—KK- ig

a combbőséget s engedjünk 2 cm.-tert hozzá varrásra. (67 cm.)



75

L —C—

M - tö\

L L - i g körvonalat húzzunk és L —L L - i g térdbőségre

2 cm. kell hozzáadni varrásokra. (36 cm.)

T — T T - \ g vád libősé get 2 cm.-tert hozzáadni varrásokra (38 ) N— P P - i g

szintén körvonalat, vagy

P P

pont mélyebben feküdjék 4 cm.-rel , mint

N pont.

N— P P - i g bo ka bő sé g, 2 cm.-tert varrásra hozzáadu nk.

H— Z - i g fél ülep távolsága legyen (25 cm .)

Z—X - i g

fél ülep, 4 cm.-rel több 29 cm .

L L

—

R - i g

ugyan anny i mint

L

—

G - i g .

R

—

S - i g

fél deré kbő ség , 8 cm.-rel töb b, (28 cm .)

Tegyük a sarokvonalzót X— R - i g és vonalozzunk 5 - i g . O —V-ig 2

cm.-tert fölmenni.

Rajzoljuk ki, mint illustrálva van.

A jo bb oldalát kivágni, i lletve szűk ebbre csináljuk. Két m ód on lehet

fennt

V—O-i g

kis bevágást csinálunk, a jo bb felső szárból elveszünk vagy a

bal nadrágot V — O-nál 3 c m.-r el ö sszet űzzü k, (de persze mé g mielőtt valami

vág va van .) Ez által a jo b b oldal ugyan annyiva l szű ke bb lesz, igy kell a

nadrágot k i szabni , ü - n é l k inyújtan i.

K n i c k e r bu c k e r v a g y b i c i k l i n a d r á g .

A 98. ábra magyarázata, (

L

. ábrát

143.

oldalon.)

Mérték:

Térd ig : 60 cm.

Egész hossza 108 cm.

Lépés : 80 cm.


Ülep : 96 cm.

C o m b : 6 5 c m .

Térdalatt i bőség: 32 cm.

Vádni fölött 34 cm.

Fon tos a kn ickerbuckern él a térdalatti m érték, melyet közvetlenül a tér d

csukló alatt veszünk, a zsanier részére.

Vona lozzuk A —B-ig az egész hosszát.

A—

C - i g térdhosszát.

B— D - i g fölfelé lépésh ossza .

Vonalozzunk A —D —(7-től job br a és balra.

A—E - i g

1 / 4

-ed

derékbőség (10 cm.)

A

—Cr-ig ugyanannyi.

Vona lozzunk

E

—

F - i g .

F - O - i g

5 cm.

F—K - i g fél ülep (24 cm . J —H -i g ugyanúgy. )

Vonalozzunk 2£-tól föl és lefelé függőleges vonalakat .

E—E E - i g 3 cm .

K vonaltól menjünk ki 2 cm.-rel .



76

U— N -ig

V é

-ed térd 8. 1 cm.-rel több. (9 cm.)

U— P-i g ugyanígy.

C—L -ig 12 cm.

G—M-ig

12 cm.

Rajzoljuk ki a felső nadrágot mint illustrálva van s csináljunk alól két

kis bevágást.

A hátulsó nadrág.

A felső nadrág mindig alapul szolgál az alsó nadrágnak.

K—KK -i g 3 cm.

Vonalozzunk KK—R-ig egyenesen föl éKK—N -i g a felső nadrág után*

R—S-i g

fél derékbőség 8 cm.-rel több (28 cm.)

Mérjünk

G -t ő \ O - i g .

O-nál

tartsuk erősen a centimétert és ugyanazt a

mennyiséget üssük át

S- ig.

X— Z-i g

fél ülep, 4 cm.-rel több.

Mérjük ki

K—O-ig,

tegyük ezt a mennyiséget

KK -hoz

és mérjünk ki

OO-ig combbőséget, de 8 cm.-rel több legyen.

Mérjük ki

N— P- ig ,

varrás és bevágások beszámitásával, tegyük ezt a

mennyiséget N - né a hátulsó nadrágra és mérjük ki a térdalatti bőséget.

P

—OO-ig ugyanaz a hossza, mint

P

—O-ig.

A formát világosan mutatja az illustrátió.

Angol bretsesz.

A 99.

ábra magyarázata.

(Lásd ábrát H3. oldalon.)

Mérték:

Térdig: 63 cm.


Lépés 85 cm.

Derékbőség: 80—40 cm.

Ülep: 100 —50 cm.

Czombbőség nem szükséges.

Térdbőség: 34 cm.

Vádli bőség: 36 cm.

Vonalozzuk A—B-ig az egész hosszát.

A—C-ig térdhossza, 4 cm.-rel több.

B—Z>-ig lépéshossza.

Vonalozzunk

A—D

—C-től jobbra és balra

A—E- ig

V i

- e d derékbőség.

A—C-ig ugyanannyi.

Vonalozzunk E— F-ig.

F—K- \ g fél ülep 25 cm.

Vonalozzunk K—R-ig és lefelé 9-ig.

F—O-ig 12 cm.

K— 4-ig 5 cm.



77

C—N-ig

5 cm.

C— P - i g negyed térdbőség.

C— T - i g 14 cm.

T—W-i g 6 cm .

T—U- ig negyed térdbőség.

Rajzoljuk ki a felső nadrá got, ügy eljünk a formára és E— E E - i g

vegyünk el

3

és fél cm.-t.

Te gy ük a felső na drág ot az alsó nadrá gra, lépés varrást rajzoljuk ki a

felső nadrág után, csak

0

—OO-ig eresszünk k i

2

cm.-t és lent

Z7

-nál

1

cm.-t .

ü éppen a 9 —K vonalra esik.

4 — 5

- i g

4

cm.-t kimenni.

Mérjük

G

—O-ig, O-nál tartsuk a cm .t és üssük át S - i g

3

cm.-rel

többet vegyünk.

R—S - i g fél derék bőség,

4

cm-rel több.

Vonalazz

0—S - i g . 0—OO-ig

kissé kanyarítani, úgyszintén S —

a k ö z ö t t

is.

Mérjük ki

N —P - g .

Teg yük ezt a menn yiséget a hátulsó nadrágra mérjük

előre i - i g a térdbőséget és adjunk 3 és fél cm.-t hozzá varrásokra.

Ugyanúgy tegyük W—U -i g és

U — M -i g .

A hátulsó nadrág alul 3 cm.-rel rövia ebb legye n, mint a felső nadrág .

Az összes pontok megvannak, de itt különösen súlyt kell fektetni a rajz kivitelére.

G a m a s c h n i .

A 100., 101., 102. és 103.

ábra magyarázata.

(Lásd ábrát 144 oldalon.)

A gamaschni mérték következőkép veendő :

Miután a gamaschni 7 cmt-r e ér a térd alatt, onnan kezdjük a mérték

vételt, még pedig oldalt a czipő sarokvágásig.

A térdalatti bőség.

Vádl i bőség.

Boka bőség .

Torok (riszt) és lábfej .

M é r t é k :

Hossza

42

cm. bokáig

3 5

cm.

Térdalatti bőség 3 4 cm.

Vádl i bőség 3 7 cm.

Boka bőség

27

cm.

Torok ( r i sz t ) bőség : 3 4 cm.

Lábfe j bőség

44

cm.

Vonalozzunk

2—3 - i g

a hoss zát.

2— 4- ig a bok áig.

2—5 - i g V* térd bősé g.

2— 6 -i g ugyanúgy.

Vonalozzunk 5 A -i g .



79

A

1

0 5 .

ábra magyarázata . (L .

ábrát 145. oldalon.)

Vannak egyén ek, kiknél a láb alakja nem kimon dottan ( ) alakú, de

ahh oz hason ló. Ezek legtöbbn yire sován y alakok. Legy en egy i lyen részben

( ) alak, vag y nagy on sov ány alak, akkor ezen ábra rendkívül jó technikával

van ilyen alakra konstruálva. A fölállítása eg ysz erű bb s jobb an lehet a sz öv et

tel takarékoskod ni. Ilyen alakoknál rendesen hosszú a nadrág lépésb en és

szem me l láthatólag mé lye bb kivágásra kívá nkozik a slic, hog y ezáltal a belső

varrásnál szoros abba n állhasson. Ez azo nos a kabát igazítással. Ha a nya k

nál lecsü ng, emelni kell s a nyakkal e lőb bre m enni. A nadrágnál a hiba

ugyana z. Ha a nadrág lépésbe n nem áll elég szorosan , szabjuk igy mint ezt

az ábra mutatja.

A—Z?-ig 3 cm .-rel előre kell menn i és ezáltal, ho gy a sarok vona lzót

D —A

vonalra tesszük és

E - i g

vona lozunk , a nadrág elől emelked ik és ezál

tal szorosan áll a lépésben.

M é r t é k :

Térd ig : 62 cm.


Be lső hossza : 82 cm.

Derékbőség : 80 cm. 40 cm.

Ü lep : 100 cm . 50 cm.

Comb : 65 cm.

T é r d b ő s é g : 4 6 c m .

Alu l : 40 cm.

A—

C-ig

térd.

A—S-ig

egés z hossza.

A—

D - i g 3 cm .

Tedd sarok vonalzó sarkat

D -h t z

és karját

A

—

C—B

vonalra és vo na

lazz

E - i g .

D— E - i g fél ülep bősé g.

B —K - \ g

belső hossza.

Tedd sarokvonalzó sarkát

K —

Z ) -vonalra és vonalazz A '— O -ig .

Vonalazz

E—F - i g .

E— E E - i g 3 cm .

F — O-ig 5 cm.

C — i í - i g fél térd.

B— J - i g fél alsó bő ség .

Rajzoljuk készen.

A hátulsó nadrág az ismeretes módon lesz rajzolva, csak

K K — R -i g

a

felső nadrág után.



8 0

G y e r m e k - s a c c ó .

A 106. ábra magyar ázata.

(L.

ábrát m. oldalon.)

A m i rendszerünk szerint egy gyerm ek, illetve fiú-saccót kiszabni nem

fog senkinek nagy fejtörést okozni,

már

azon oknál fogv a

sem,

mert

a mi

beosztásunk részekre van osztva. S így a gyermek-saccóná l ép úgy kell a

részeket felállítani, mint

a

nagy saccónál .

— Az

arányt

itt is meg

kell álla

pítani, kiszámítani, mint

a

nagy saccónál .

Gyermekeknél rendszerint a derékbő ség aránylag sokkal nag yob b a

első bőségnél .

Fiúknál az előrehajlott alak ritkaság szám ba m egy , de azért előfordul

az is, sőt göm böly ű hátút is találunk a fiúk közt.

Az alacsony vagy magas nyak

ép oly

gyakori, mint felnőtteknél.

A

mint

látjuk, fölösleges fiu ruhát külön tanulmányozni, az is csak kabát, kisebb, de

ugyanily beosztással. Ezt a saccót csak azért mutatom be, h o gy a számarány

külömbségét lássuk.

M é r t é k :

Meghosszabb í to t t derékhossza : 34 cm.

S a c c ó h o s s z a :

58 cm.

M e l l b ő s é g : 80 cm.

D e r é k b ő s é g :

70 cm.

Hátszé lesség :

14 cm.

K ö n y ö k i g : 36 cm.

Uj ja hossza :

65 cm.

Vonalazz D— O O -i g . D —C - i g a fél m e l lbőség I V 2 cm.-re l töb b. C—

A - i g

fél derékhossza.

Vona lozzunk A —23-ig egés z hosszát.

a — A a - i g 1 cm. 23—7- ig 3 cm.

Vonalozzunk A a —7-ig.

Á a—E i /

8

- a d 1 cm.-re l t öbb 6 cm.

A a —2^-ig hátszélesség 1 cm.-re l kev esebb .

A a— g - i g félderékhossza

17 cm.

A a —üf-ig derékhossza.

Vonalozzunk minden ponttól előre.

A a— K - i g Ve -od

6% cm.

K— K K - i g

1

3

A cm.

E— N N - i g

hátszélesség.

F— L - i g

ugyanígy.

Vona lozzunk

L —N -i g . N —N N -i g

l

l 2

cm.

H — V- i g

2

|6 -od.

7—W-ig

V o d .

Rajzoljuk ki a hátat.

L —21í-ig 1 cm. be.

Mérjünk

G—D

vonaltól elől fölfelé fél derékhosszát (17 cm.) .

G—S-i g a

hátszélesség

és

1

U -ed

mel lbőség.



81

Vonalazz

S—

.R-ig.

R—

P-ig /s -öd. P—O-ig //„-od.

Vonalozzunk O—-O-ig.

—.F-ig 5 cm.-rel kevesebb, mint a hónaljmélység (12 cm.).

Vonalozzunk P —T-ig 1 cm.-rel kevesebbet, mint KK—NN -i g .

Emeljük P —T vonalat a közepén 1 cm.-rel.

0

—-Z-ig i (i

od.

0 —D — 0 0 vonaltól 7 cm. kimenni.

2

—3

-ig félmellbőség. Vonalazzunk

3

— W W - i g .

Mérjük

L

— W-ig és ugyanazt a hosszát

M—

W W-ig .

Emeljük

M

pontot IVa cm.-rel.


WW— Z-i g

és rajzoljuk le az alját. Tegyük a

hátszélességet 14 cm. P-hez és mérjük le a zsebet 2 cm.-rel kevesebb,

mint az ujja hossza, a többit mutatja a rajz.

Az ujja.

A 107- ábra magyarázata. (L. ábrát 146. oldalon.)

Vonalozzunk

2

—3-ig és

2

—4-íg.

2—5 i g

i

/

e

-od 2 cm.-rel több.

5—4

-ig

a fél mellbőség.

Vonalozz 4—6 -ig.

—4-ig felébe osztani s közepén csináljunk egy vonást.

9—10-i g 3 cm.

Tegyük a hátszélességet 4-re és mérjük 6 -ig, könyök és ő -ig egész

hosszát.

Vonalozz

6—7

-ig.

7-nél 2 cm.-rel bemenni és 3-nál

IV2

cm.rel kimenni. Ujjaszélesség

alól 13 cm.

Tegyük a sarokvonalzót 8 —6-ig és rajzoljuk le az aljat.

Rajzold készen az ujját (lásd illusztrátiót).

Ha a fiúsaccó ránccal lesz csinálva, úgy azt épúgy szabjuk, a mint azt

az 57—58. ábránál magyaráztam.

Tengerész zubbony.

A 108.

ábra magyarázata.

(Lásd ábrát 147. oldalon.)

A tengerész zubbony fiuk részére, ugy lesz felállítva, mint a saccó.

Az oldalvarrás és hát közép varrása elmarad. 8 cm.-rel hosszabbra kell szabni

a gummihuzat részére s a nyákot O-tól X - i g 15 cm.-re mély.

A matróz gallér a nyak után lesz vágva. A hát vállát az eleje vállhoz

illesztjük és Ízlésesen kirajzoljuk. A többit világosan mutatja az ábra. Ha a

fiuruhát övvel szabjuk, az eljárás az ismeretes módon történik.

6



3 ábra



á b r a



5. ábra.



ábra.



7

á

b

r

á

b

r

a



9 ábra.



90

9

10 . ábra.



1

3

á

b

r

.

1

2

.

á

b

r

a

.

1

1

.

á

b

r

a

.



1

5

á

b

r

1

4

á

b

r



16 .

ábra.



102



2 9 .

ábra.



3 0 . ábra.



110

3 9 .

ábra.



4 1 .

ábra.



8



115



124



3

75 ábra



137

R U

8 9 . ábra.



138

9 1 . ábra.



139



140



141



9 7 . ábra.



47

B

1 0 9 ábra



G L Ó BU S f l d l N TÉ Z E T É S

ttinbóvrtLLOLnT

RÉSZVÉNT

a modern szabászat könyve

Documents