A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában

„A szakképzett és szervezett munkavállalókért” Liga Szakszervezetek regionális tanfolyamsorozata 2010.10.5-

6.

„S ha a fiatalokat nem győzzük meg, hogy itt maradjanak, akkor kiürül az ország. Mindig elmondtam: ha hat okosra jut egy szorgalmas, hat diplomásra egy szakképzett munkás, akkor baj van. A képzési arányokon változtatni kell. Az a rossz hírem van, hogy hamarosan az esztergályos, de lehet, hogy a lakatos, a tetőfedő vagy a vízvezeték-szerelő háromszor annyit fog keresni, mint a feleslegesen kiképzett pszichológus, szociológus, médiaszakember, és sorolhatnám, mert a munkaerőnek is kereslet-kínálati piaca van.” Demján Sándor

FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOK, DE Szakképzési szerkezet; Jogszabályi környezet; Képzési tartalom nem felel meg sem a

társadalmi, sem a gazdasági, sem a nemzeti értékek megőrzéséből eredő elvárásoknak –

Egyensúlyvesztés a munkaerő-piacon, súlyos zavarok az ellátórendszerekben

Szakmacsoport Saját szakmájukban elhelyezkedők aránya

Egészségügy 66,7% Gépészet 33,1% Elektrotechnika-elektronika 19,0% Építészet 30,8% Faipar 24,5% Közlekedés 33,5% Kereskedelem-marketing, üzleti admin. 31,8% Vendéglátás-idegenforgalom 35,7% Mezőgazdaság 15,8% Élelmiszeripar 20,0%

Országos átlag 30,2%

A végzést követő 8 hónapon belül a szak-, és szakközépiskolások elhelyezkedési aránya a szakmájukon belül

A gazdaság egyelőre nem érzékel minőségi javulást a szakképzésben;

a kapacitás a szakképző intézmények többségében kihasználatlan;

Mindez nem az iskolák hibája. Ez annak az oktatáspolitikának a hibája, amely a nagy rendszerből (oktatási rendszer) kiszakítva egy alrendszert (szakképzés rendszere) próbál meg fejleszteni úgy, mintha az a többi alrendszertől (felsőfokú oktatás, FSZ képzés, egyéb középfokú oktatás) függetlenül sikeresen tudna működni.

Az oktatáspolitika egyik leglényegesebb pontja, hogy milyen a gazdasági rendszerhez való viszonya.

Deklarált kormányzati cél: a képzési kínálat és kereslet összhangjának megteremtése

Körültekintő, sokszereplős érdekegyeztetési rendszer óriási oktatási lobbi jelenléttel.

A SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ FELEK ÉRDEKEI SOKSZOR MÉG AZ ALAPKÉRDÉSEKBEN SEM EGYEZNEK, PEDIG EZ A MINŐSÉGI KÉPZÉS EGYIK ALAPFELTÉTELE!

A fő cél és alapvető érdek:ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés,ahogy a gazdaság igényli

Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, a tehetséggel, a képzés

kapacitásával,személyi,tárgyi feltételeivel és különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával

RFKB-k: beiskolázási szerkezet; felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása.

Nem csupán lehetséges, hanem szükséges!

Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára.

Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői?

Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer: RFKB-ban a munkaerő-piac szereplői 2/3-os reprezentációval rendelkeznek. Puha és félkemény eszközök:TISZK-ek Eu-s és szakképzési támogatás.

A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális, empirikus és komoly elemzéseken nyugvó tükör tartása.

A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartókkal.

Koncepcionális kérdések

A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása,egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása.

Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra,hogy a finanszírozási-ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját.

A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzés-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

A program eddigi végrehajtásából származó előnyök

Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak.

Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony.

Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét:Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg

Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban30%-50%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.

Továbblépés lehetséges útjai

A Dél-alföldi RFKB döntési statisztikája 2010:

Kategóriák/db/arány Kiemelten támogatott: 49 = 11,50% Támogatott: 91 = 21,36% Fejlesztési forrás által nem támogatott: 63 = 14,79% A régióban nem oktatott: 216 = 50,7% Az új OKJ nem tartalmazza: 7 = 1,6% Összes szakképesítés: 426 = 100,00%

 

A gazdaság által igényelt szakképesítések köre

Hegesztő Gépi forgácsoló Szerkezetlakatos Ács, állványozó Villanyszerelő Húsipari termékgyártó Porcelánkészítő és - festő Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Szabó Szerszámkészítő

A hiány-szakképesítések köre:

Hegesztő Gépi forgácsoló Szerkezetlakatos Ács, állványozó Villanyszerelő

Gyermekgondozó-nevelő, Bőrműves, Bútorműves, Díszműkovács; Hangszerkészítő és –javító, Könyvműves, Népi kézműves, Ötvös;, Porcelánkészítő és -

festő Textilműves, Üvegműves, Vésnök Zománcműves, Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, Épületlakatos,

Finommechanikai műszerész, Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő Gépi forgácsoló, Géplakatos, Hegesztő, Szerkezetlakatos, Szerszámkészítő, Automatikai

műszerész Mechatronikai műszerész, Órás, Villanyszerelő, CAD-CAM informatikus, Ács, állványozó,

Épület- és építménybádogos, Kályhás Kőfaragó, műköves és épületszobrász, Bőrdíszműves Cipész, cipőkészítő, cipőjavító, Fonó, kötő és nemszőtt-termék gyártó, Kalapos, sapka- és

kesztyűkészítő Szabó, Szíjgyártó és nyerges, Könyvkötő, Nyomdai gépmester, Autóelektronikai műszerész Járműfényező, Vasúti járműszerelő, Szakács, Fényképész és fotótermék-kereskedő Állattenyésztő, Lótartó és –tenyésztő, Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó Húsipari termékgyártó, Tartósítóipari termékgyártó

Kiemelten támogatott szakképeítések a Dél-alföldi régióban

4500 vállalkozás és közintézmény: szakképző iskolát végzettek iránti kereslet felmérése egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként.

47,1% adott értékelhető választ. A válság elhúzódásával számolnak a vállalatok. Nagyok az országon belüli eltérések: Közép-Mo:

szakmunkáshiány; Ny-Dunántúl, É-Alföld szakmunkás felvétel (feldolgozó-, és építőipar); létszámcsökkenés: Nógrád és Békés megye

MKIK-GVI kutatás 2010-vállalatok

Az elemzés egyik tanulsága éppen az, hogy felhívja a figyelmet a szakiskolai kibocsátás és munkaerő-piaci érvényesülés felmérésének fontosságára és az ehhez szükséges adatbázisok kiépítésének elengedhetetlenségére (pályakövetés).

Becslési eredményeinkk csak olyan jelzésekként foghatók fel, amelyeket az adott lokális munkaerő-piac szereplői (iskolaigazgatók, munkaerő-piaci szervezetek szakértői, nagy foglalkoztatók, önkormányzatok) körében gyűjtött információkkal kell kiegészíteni, illetve ellenőrizni. Az eredmények csak ezen, az adott megyében, településen szerzett információk fényében interpretálhatók.

A kereslet és kínálat kvantitatív illeszkedése mellett legalább olyan fontos, hogy a vállalatok minőségi igényeihez passzoljanak a pályakezdők kompetenciái, tudása.

Összességében lényegesen elégedettebbek a vállalatok az érettségivel rendelkező szakmunkás pályakezdők tudásával, mind általános készségek tekintetében, mind szakmai tudás tekintetében (kivétel gyakorlati jártasság). Ezzel ellentétes trend rajzolódik ki az érettségivel nem rendelkező szakképzett pályakezdők esetében.

A magyar vállalkozások fele sem tud konkrét felsőfokú szakképzést megemlíteni.

3000 frissen végzett szakmunkást kérdeztünk meg – kiemelten támogatott szakmákban.

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket és a 2009 óta ezen területeken bekövetkezett változásokat kívánta feltérképezni.

Romlott a fiatal szakképzettek munkaerő-piaci pozíciója: 49%-ának még egy munkahelye sem volt.

84%-uk ugyanazt a szakmát választaná, 60%-uk ugyanazt a szakmát és iskolát.

67% nem a saját szakmájában helyezkedett el. A megkérdezettek körülbelül 40-40%-a választott szakmát ismerősei

példája alapján, szülei tanácsára, illetve iskolai eredményei miatt.

MKIK-GVI kutatás 2010-tanulók

A kiemelten támogatott szakmákat tekintve megállapíthatjuk, hogy leggyakrabban a gépi forgácsoló, a burkoló, a szakács, a hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, az ács, állványozó és a húsipari termékgyártó szakmával rendelkező fiatalok helyezkedtek el a kérdezés időpontjáig alkalmazottként, legritkábban pedig a ruházati eladó, az élelmiszer- és vegyiáru-eladó, kereskedő és a műszakicikk-eladó szakmát végzettek.

Az adatelemzés eredménye azt mutatta, hogy az édesapa munkaerő-piaci státuszát gyakran „megöröklik" gyermekei.

36%-os munkanélküliségi ráta (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 56%)

73% jelezte, hogy jobb fizetésért elköltözne lakóhelyéről. Elmondható, hogy a családi háttér az iskolai eredményeken keresztül,

közvetve gyakorol hatást a munkaerő-piaci érvényesülésre

Köszönöm a figyelmet!

Mészárosné Szabó AnnaSzakképzési osztályvezetőBMKIKanna.szabo@bmkik.hu5600 Békéscsaba, Penza lakótelep 5.66/324-976