Nagyközségi Óvoda

2344 Dömsöd, Dózsa Gy. út 27/A

A Nagyközségi Óvoda

Harmóniában a Természettel

Helyi Nevelési Programja

Elfogadta: a nevelőtestület a 6 /2010. (V.25.) Nt.sz. határozatával

Jóváhagyta: Dömsöd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

a 87 /2010. (VI.30.) Kt.sz. határozatával.

Jóváhagyta: Apaj Község Önkormányzat Képviselő-testülete

az 59 /2010. (VII.22.) Kt.sz. határozatával.

Benyújtotta:

………………………………..

Orosz Lajosné

óvodavezető

Dömsöd, 2010. június 16.

Érvényes: 2010. július 23-tól.

Hatályos: 2010. szeptember 1-jétől.

Hatályba léptette: 2010. szeptember 1. ……………………………………………

Orosz Lajosné

óvodavezető

TARTALOMJEGYZÉK

Az intézmény adatai ............................................................................................................. 3

Indoklás a Helyi Nevelési Program benyújtásához .................................................. 4

Intézményünk bemutatása ................................................................................................ 5

I. RÉSZ ....................................................................................................................................... 6

I. BEVEZETŐ ...................................................................................................................................... 6

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP ..................................................................................................... 7 GYERMEKKÉP ............................................................................................................................................... 7 ÓVODAKÉP .................................................................................................................................................... 7

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ...................................................................................... 8 AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI ................................................................................. 8 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ............................................................................................... 8 AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ........................................................... 10 AZ ANYANYELVI,- AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA .......................... 11

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................................ 16 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................................................................................... 16 TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................................................................................... 16 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ..................................................................................................... 16 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ....................................................................................................................... 18

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ....................................................................................................................................... 22

JÁTÉK ............................................................................................................................................................ 22 VERS, MESE ................................................................................................................................................. 24 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK ................................................................................................................... 27 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA ................................................................................................... 29 MOZGÁS ....................................................................................................................................................... 32 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ...................................................................................... 36 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK .................................................................................................... 40 A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ............................................................................. 41

II. RÉSZ ................................................................................................................................... 49

I. BEVEZETŐ .................................................................................................................................... 49

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP ................................................................................................... 52 GYERMEKKÉPÜNK .................................................................................................................................... 52 ÓVODAKÉPÜNK ......................................................................................................................................... 53

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .................................................................................... 55 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ............................................................................................. 55 AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA .............................................................. 56 AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA .................................. 59

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei ......................................................................... 60 AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI ....................................................................................................... 61 AZ ÓVODA TÁRGYI-DOLOGI FELTÉTELEI ........................................................................................... 61 AZ ÓVODA KAPCSOLTAI .......................................................................................................................... 64

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ................. 68 JÁTÉK ............................................................................................................................................................ 68 VERS, MESE ................................................................................................................................................. 70 ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK .................................................................................................................... 71 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA ................................................................................................... 71 MOZGÁS ....................................................................................................................................................... 72 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ...................................................................................... 73

2

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK .................................................................................................... 75 TANULÁS – TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS .......................................................... 76

Érvényességi záradék ........................................................................................................ 80

Mellékletek ............................................................................................................................. 82

3

Az intézmény adatai

Az intézmény neve: Nagyközségi Óvoda

Típusa: óvoda

Székhelye: 2344 Dömsöd Dózsa Gy. út 27/A

Telefonszáma: 06 24 436-116

Az intézmény fenntartó szerve:

A Társulási Szerződés alapján közös fenntartású intézményként működik a

Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete és

Apaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete fenntartásában.

Az intézmény felügyeleti szerve:

Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete

Címe: 2344 Dömsöd Petőfi tér 6.

Telefonszáma: 06 24 523-123

Az intézmény alapítója: Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete

Az intézmény alapításának ideje: 1995. 04. 25.

Az intézmény átalakulásának ideje: 2008. augusztus 15.

Az intézmény jogelődje: Nagyközségi Óvoda-Dömsöd

és Pitypang Óvoda-Apaj

Intézményegységei:

1. Székhely: 2344 Dömsöd Dózsa Gy. út 27/A

2. Telephely: 2344 Dömsöd Szabadság út 92.

3. Tagóvoda: Pitypang Óvoda – 2345 Apaj Óvoda u.12.

Az óvoda vezetése:

Óvodavezető: Orosz Lajosné

Általános vezető helyettes: Madarász Mária

Vezető helyettes: Zsidai Mónika

Tagóvoda vezető: Gyökeresné Sándor Ildikó

A programot benyújtotta az intézmény vezetője és a nevelőtestület.

4

Indoklás a Helyi Nevelési Program benyújtásához

Apaj község Polgármestere és Képviselő – testülete kezdeményezésére társulási szerződés jött

létre Apaj község Képviselő – testülete és Dömsöd Nagyközség Önkormányzata között, mely

szerint együttműködnek az óvodai nevelés közös fenntartásából adódó feladatok végrehajtása

érdekében. A Pitypang Óvodát (2345 Apaj, Óvoda u.12.) a Megbízó (Apaj Polgármestere)

jogutódlással szüntette meg, és jogutódként a Nagyközségi Óvodát (2344 Dömsöd, Dózsa Gy.

út 27/A nevezte meg.

A társulás létrejötte az óvodánkban folyó nevelő-oktató munkát nem befolyásolta. A

Nagyközségi Óvoda székhelyén és telephelyén a nevelőtestület által készített és folyamatosan

felülvizsgált „Harmóniában a Természettel” Helyi Óvodai Nevelési Program szerint dolgoztak

az óvodapedagógusok, melyet a külső világ tevékeny megismerésére épülő, komplexitást

igénylő tervező-szervező munkára alapozva alkottunk meg.

Az 1999. szeptember 1-jétől hatályba lépett nevelési programot 2004. szeptember 1-jétől

módosította a nevelőtestület. A program bevezetését követően is törekedtünk arra, hogy

esztétikus, igényes környezetet tudjunk kialakítani az óvoda helyiségeiben és az udvaron,

utcafronton egyaránt. Lehetőséget biztosítottunk a partnereink számára, hogy megfogalmazzák

igényeiket, elvárásaikat, elégedettségüket.

Az apaji Pitypang Óvodában az adaptált „Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program”

szerint folyt a nevelőmunka.

A 2009-2010-es nevelési-oktatási évtől a nevelő-oktató munka óvodai körzetünkben az

egységes helyi nevelési program alapján történik, melyet a körzet nevelőközössége alkotott. A

két óvoda alapvetően egy nevelési programot hozott létre, melyben a nevelési célok azonosak,

de külön-külön meghatároztuk a nevelési területek specialitásait.

Nevelőközösségünk nevelési célja, hogy biztonságos, derűs légkörben, egyéni képességeiknek

megfelelően fejlesszük a gyermekeket az életkoruknak legmegfelelőbb eszközzel, a játékkal.

Emellett konkrét célunk, hogy az óvodáskor végére a gyermekek legyenek életkoruknak

megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek képesek gondolataikat érthetően közölni.

Tudjanak a közösség elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált

formában kifejezésre juttatni. Legyenek derűsek, bizakodóak, egymást elfogadóak.

Az egységes program bevezetését követően az óvodapedagógusok minden nevelési-oktatási év

kezdetén módszertani szabadságuk gyakorlása jogán megválaszthatják, hogy az általuk vezetett

gyermekcsoportban a program I. vagy II. részben leírtak szerint tervezik a nevelő-oktató

munkát. A nevelési év megkezdését követően azonban nem változtathatják meg döntésüket.

Eddigi hagyományainkat megtartva tervezzük a jövőben is folytatni munkánkat. A helyi

nevelési program céljainak megvalósítását intézményünkben elkötelezett, szakmailag jól

felkészült, gyermekszerető nevelőközösség segíti elő. A teljes munkatársi közösség arra

törekszik, hogy a hozzánk járó gyermekek szeretetteljes, biztonságos légkörben nevelkedjenek,

és jól érezzék magukat. Ennek érdekében folyamatosan bővítjük mind a tárgyi lehetőségeinket,

mind pedig szakmai tudásunkat.

2010-es módosítását indokolta az alábbi jogszabályváltozás:

a 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának

kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról.

Valamint a: Törvényességi-szakmai vizsgálat szabályzatokkal kapcsolatos megállapítása

2009. június 29. Javasoljuk a helyi nevelési program kiegészítését:

a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok

csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységekkel, amennyiben a fenntartó az óvoda

alapító okiratában is megjelöli az SNI gyermekek ellátását/nevelését.

5

Intézményünk bemutatása

Óvodatörténet dióhéjban

Dömsöd:

2000. július 1-jétől működik két épületben a Nagyközségi Óvoda. 1988-óta Orosz Lajosné látja

el az óvodavezetői-munkáltató feladatokat.

Önkormányzati fenntartású 225 férőhelyes, 9 csoportos óvodánkban 18 fő (vezetővel és

logopédussal együtt) szakképzett pedagógus és 10 fő szakképzett dajka látja el a nevelő-oktató

munkát. Nevelőtestületünkből 5 fő rendelkezik szakvizsgával is. Kisegítő munkakörben 1 főt

foglalkoztatunk a székhelyen 8 órában óvodatitkárként. A fűtő – kertész - karbantartói

feladatokat 1 fő végzi minkét épületünkben.

A Dózsa Gy. úti épület/székhely (helyi köznapi szóhasználatban „Új Óvoda”) 1975-ben 3

csoportosnak épült. 1977-től az öltözőszoba csoportszobává alakításával 4 csoportossá vált.

Jelenleg a 2006-2007-es nevelési-oktatási évtől a 2006. évben megvalósult bővítésnek és

korszerűsítésnek köszönhetően 6 csoportos (150 férőhelyes) óvodaként működik. Nem csak két

csoportszobával, hanem még egy melegítőkonyhával, mosléktárolóval, mosókonyhával és

textiltárolóval, két gyermekmosdó és egy felnőtt WC helyiséggel, felnőtt öltözővel,

tornaszobával és tornaeszköz-szertárral, nevelőtestületi-, logopédiai-, orvosi szobával,

óvodatitkári irodával is bővült

A Szabadság úti épület (helyi köznapi szóhasználatban „Dabi Óvoda”) 1914-től iskolának

épült a népnevelés ügyéért lelkesedő lakosság összefogásával. Az építkezés a világháború

kitörése miatt befejezést nem nyerhetett, sőt még a nehéz anyagi viszonyok következtében

kihasználatlanul állt 1925-ig. Kerecsényi Zoltán ref. esperes, iskolaszéki elnök avatta fel és

adta át hivatásának.

Első számú tanítói állásra K. Nagy Lászlót, a második tanítói állásra az oláhok által megszállott

Erdélyből menekült Bethlendi Jánost választották meg. A történeti áttekintés a községi

könyvtárban talált feljegyzések alapján került lejegyzésre.

1925 szeptemberétől, 1977 szeptemberéig 2 tantermes és egy tanítói lakással bíró iskolaként

funkcionált. 1978. november 27-étől lát el óvodai feladatokat.

A Dózsa MGTSZ társadalmi összefogásának köszönhetően 1985-ig egy csoportos, 1985.

november 4-től 3 csoportos óvodaként működik. Önkormányzatunk 2007-ben telekvásárlással

bővítette a játszóudvart, melynek köszönhetően tágas parkosított játszóteret alakítottunk ki. A

játszóudvar is megújult, 5 db komplex, bevizsgált mozgásfejlesztő játék került telepítésre.

Jelenleg 75 férőhelyen tudjuk fogadni a gyermekeket.

Apaj:

A községi Óvoda 1969-ben épült a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában az Apaji

Kiskunsági Állami Gazdaság segítségével.

Jelenleg is 50 férőhellyel rendelkezik, 2 foglalkoztató, egy gyermekmosdó, melegítő konyha,

nevelői szoba, vezetői iroda és egy felnőtt öltöző áll rendelkezésre. A Pitypang Óvoda

elnevezést 2007-ben kapta. 2008 őszén pályázat útján Apaj Község Önkormányzata

tornaszobát, felnőtt szociális helyiségeket alakíttatott ki és felújításra került a

gyermekvizesblokk is, valamint sikerült a nyílászárók cseréjét is megoldani. Az egész épület

szigetelést kapott és megvalósult az újra színezése is. A játszóudvar is megújult, 9 db komplex,

bevizsgált mozgásfejlesztő játék került telepítésre.

6

I. RÉSZ

I. BEVEZETŐ

A helyi nevelési programunkat az Alapprogramban rögzített, a hazai óvodai neveléstörténet

értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a

nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető

szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok figyelembevételével írtuk meg.

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy az

óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és

alapvető szabadságok tiszteletben tartását megerősítve az egyenlő hozzáférést biztosítsuk. A

gyermeket, mint fejlődő személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A

gyermeknevelés elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő

szerepet játszik.

Programunk szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző – köztük az innovatív

– pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai

nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a

gyermekek érdekében tartalmaz.

Vállaltuk a saját programkészítést és az ezzel járó felelősséget is, azt, hogy mindent

magunknak kell kitalálni és megszervezni úgy, hogy csoportjaink élete örömteli legyen. Amit

kitaláltunk, ami menet közben kialakul, azt magunkénak érezzük.

Az alapprogrammal összhangban valljuk: „A természet anyagi simogatása nélkül nem

alakulhat ki egészséges személyiség. A mi feladatunk, hogy megtervezzük azokat az

alkalmakat, amelyek során a gyermek rácsodálkozhat a természet szépségére, összhangjára,

tapasztalhatja a kölcsönös előnyöket s, maga is tehet azért, hogy kellemes környezetben éljen.”

A természet kincstár az ember számára. Ha alkalmat adunk gyermekeinknek arra, hogy az

alkotói folyamatban részt vegyenek, akkor az ember által létrehozott értékeket is jobban

becsülik.

Maguk is érzékenyebben fordulnak a természet felé, és csodálatos egyéni produktumokkal

örvendeztetnek meg bennünket. Nekünk és a szülőknek nagy szerepünk van abban, hogy ezt a

folyamatot megfelelő arányérzékkel irányítsuk a természet és az ember fennmaradása

érdekében. Ezeket az adottságokat kívántuk elsősorban felhasználni arra, hogy a gyermekeknek

aktuális élményeik, tapasztalataik legyenek környezetükről, s tevékenyen részt vegyenek

gondozásában, védelmében. Mindezek érdekében a külső világ tevékeny megismerésére

építettük fel helyi programunkat.

A gyermek mozgása és játéka fejlődésének alapja. A mozgás nagyon a sajátja, játéka viszont

megteremti a kapcsolatot a környezetével. Az együttes öröm együtt gondolkodássá,

párbeszéddé alakul. Kultúránk elemei saját aktív tevékenysége által válnak a gyermeki

világkép részévé. Az óvodapedagógusoknak úgy kell közvetíteniük kultúránkat, hogy ez által

az óvodás gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik

kibontakozhassanak.

A felnőtt szakembernek kell ismernie a módját és vállalnia azt a felelősséget, hogy úgy vezesse

el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a gyermek új feladatokra felkészült, alkalmas legyen,

s eközben boldogságát megőrizhesse!

7

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

GYERMEKKÉP

Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi,

mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.

A gyermekek jogait tiszteletben tartjuk. Eltérő adottságú gyermekek részére egyenlő

hozzáférést biztosítunk. Sokoldalú, befogadó, érzelmileg gazdag, együttműködő, településéhez

kötődő, környezetében jól tájékozódó, másokat elfogadó személyiségek, egyéniségek

fejlesztésére törekszünk; figyelembe véve az egyénenként változó testi és lelki szükségleteket.

ÓVODAKÉP

Óvodánk a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig.

Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.

Az óvodánknak szokásalakító, óvó-védő, szociális, személyiségfejlesztő funkciója van, ezek

által válnak az iskolai életre alkalmassá gyermekeink.

Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek

környezettudatos magatartásának kialakítását. A gyermekek fejlődésének alapja, hogy féltő,

óvó, gondoskodó szeretet, folytonos stabil biztonság vegye körül.

Óvodánk nevelési céljai:

A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kiegészítése, a kreativitás

előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.

Óvodai nevelésünk alapelvei:

- A gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése és a bizalom.

- A gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatása.

- Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermek

személyiségéhez igazodnak.

- Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki

szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai

légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-

specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és

fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel a mással nem

helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni

képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges

fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

- A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migránsok) gyermekeinek óvodai

nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az

interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető

szabadságjogok védelmét.

8

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

- az egészséges életmód kialakítása,

- az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása,

- az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Nevelőtestületünk kidolgozta óvodánk egységes szokás- és szabályrendszerét, amely alapjául

szolgál valamennyi csoport nevelőmunkájának. Ez tartalmazza az egészséges életmód és

életritmus kialakításának szabályait is.

A tevékenység célja:

A gyermekek testi-lelki egészségének biztosítása.

Megfelelő helyes életstílus kialakítása.

Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása.

Testi fejlődésük elősegítése.

Feladataink:

A gyermekek gondozása, szokásrendszer kialakítása.

Ismerkedjenek meg az egészséges táplálkozással.

Egészségük védelme, edzése, óvása, megőrzése, mozgásigényük kielégítése.

Harmonikus fejlődésükhöz szükséges egészséges, esztétikus környezet

kialakítása.

A tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása.

A gyermekek testi képességeinek fejlesztése, a mindennapi edzési lehetőségek

biztosítása.

Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, óvodapedagógussal

együttműködve speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési

feladatok ellátása.

Az egészséges életmód kialakításának alapvető területei:

- gondozás (testápolás, öltözködés, étkezés)

- testi nevelés (egészségvédelem, edzés, óvás, megőrzés, betegség megelőzés)

- a pihenés/alvás rendszere.

GONDOZÁS

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az

óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a

gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a

gondozást végző többi munkatárssal.

Testápolás A gyermekek megismerkednek a testápolás eszközeivel, módjával.

Önállóan gyakorolják ezeket a tevékenységeket.

9

Öltözködés

Az öltözködés során fontos szerepe van a felnőttek folyamatos segítségének,

szóbeli magyarázatának, utasításának, hiszen ezek nagyban hozzájárulnak a

gyermekek testsémájának kialakulásához.

Étkezés A gyermekek megismerkednek a különböző ételekkel, az évszakoknak

megfelelő zöldségekkel, gyümölcsökkel, a betegségek megelőzésében fontos

helyes táplálkozással.

TESTI NEVELÉS

Egészségvédelem, edzés, óvás, megőrzés, betegség megelőzés

A gondozási és a testi nevelési feladatok megfelelő ellátása segíti a gyermekek

egészségének megőrzését, szervezetének edzését, ellenálló képességének

növelését. Fontos szerepet játszik ebben a higiénés szabályok betartása, a

rendszeres, örömmel végzett mozgás, a levegőztetés és a megfelelő fizikai

terhelés.

A balesetek megelőzése érdekében csak biztonságos, egészségre nem ártalmas

eszközöket használunk. A mozgásfejlesztő eszközök biztonságos használatának

szabályait megismertetjük és betartatjuk a gyermekekkel. Feladatunk a

dohányzás káros hatására a figyelmük felhívása.

PIHENÉS/ALVÁS RENDSZERE

Az óvodai életritmust, az aktivitás-pihenés arányát úgy alakítottuk ki, hogy az

igazodjon a gyermek élettani szükségleteihez. Fontosnak tartjuk, hogy a

gyermekeink zavartalan, nyugodt, kényelmes körülmények között pihenjenek.

Ennek feltételei:

- a gyermekek méretének megfelelő fektetők biztosítása,

- a pizsama használata,

- a gyermekek kialakult alváshoz kötődő szokásainak elfogadása,

- a csoportszoba folyamatos szellőztetése, kellemes légállapot biztosítása,

- a csoportszoba megfelelő fényviszonyainak beállítása.

- Szükségesnek tartjuk, hogy a rendszeresen nem alvó gyermekek is

ágynyugalomban töltsék a pihenési időt. A gyermekek alvásigényüktől

függően folyamatosan ébrednek fel. A még alvó gyermekeket legkésőbb

14, 45-kor tapintatosan felébresztjük.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

Testápolás:

A gyermekek belső igényévé válik a tiszta, rendezett külső.

Helyes technikával végzik a tisztálkodási teendőket, szabályaikat

betartják.

A tisztálkodás során használt eszközöket tisztán tartják.

A szokások és szabályok betartását társaiktól is elvárják, figyelmeztetik

egymást arra.

10

Öltözködés:

Önállóan öltözködnek, figyelembe véve az időjárási tényezőket.

Igénylik az alkalomnak megfelelő rendezett külsőt.

Ruhaneműik között rendet raknak, azok épségére, tisztaságára

képesek vigyázni.

Segítik egymást az öltözködésben.

Étkezés:

A kulturált étkezés szabályait ismerik és betartják.

A szükségleteik szerint önállóan szednek a tálból és öntenek a

kancsóból.

Készség szinten használják az evőeszközöket.

Felismerik és megnevezik az elfogyasztott ételeket.

Testi nevelés:

A gyermekek tisztában vannak azzal, hogy a betegségek megelőzésében

fontos a helyes táplálkozás.

Tudják, hogy minél több vitamint fogyasztanak, annál erősebb lesz

immunrendszerük.

Tudják, hogy mozgás nélkül nem működik jól szervezetünk.

Pihenés/alvás:

Tekintettel vannak alvó társaikra, őket nem zavarják.

AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

A tevékenység célja:

A jó családi mintát követő, érzelmi biztonságot nyújtó, elfogadó környezet

biztosítása.

A gyermekek alapvető szokás- és normarendszerének és tulajdonságainak

megalapozása és kialakítása.

Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését,

éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő

törekvéseinek.

Feladataink:

Pozitív tulajdonságokra építő, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör

biztosítása.

A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó életritmus, szokás-és szabályrendszer

kialakítása, alkalmazkodva a sajátos törődést igénylő gyermekek

szükségleteihez.

Énkép, önismeret és önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek

képessé válnak önálló helyzetmegoldásra.

Társas kapcsolatok alakulásának segítése gyermek-gyermek, gyermek-

óvodapedagógus, gyermek-dajka viszonylatban. A kapcsolatot pozitív attitűd,

érzelmi töltés jellemezze.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modellértékű az

óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és

viselkedése.

Ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezése, amelyek erősítik az

összetartozás élményét.

Ismerje meg a szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való

kötődés alapja.

11

Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes

társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására,

tiszteletére.

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten

álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt,

valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

Szívesen járnak óvodába, képesek a nagy óvodai közösséghez alkalmazkodni.

Közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt.

Ismeri a szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés

alapja.

Igényükké válik a helyes viselkedés, azok szabályainak betartása.

Kérés nélkül segítenek egymásnak és a kisebbeknek.

Érzelmileg elfogadják egymást, megértéssel fogadják társaik szokatlan

megnyilvánulásait is.

Törekednek a megkezdett tevékenység befejezésére.

Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

AZ ANYANYELVI,- AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS

MEGVALÓSÍTÁSA

A tevékenység célja:

A beszéd és kommunikáció iránti vágy felkeltése, erősítése.

A kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes

minta,- és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelő

tevékenység egészében jelen van

Feladataink:

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében

megvalósítandó feladat.

Az anyanyelv ismertetése, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a

gyermek természetes beszéd –és kommunikációs kedvének fenntartására,

ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és

a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Az irodalmi anyag kiválasztásánál törekszünk a tartalmi és esztétikai

igényességre, figyelembe véve a gyermek életkori sajátosságait.

Megismertetjük a gyermekekkel a nonverbális kommunikáció és az illem

általános szabályait és megteremtjük a lehetőséget azok gyakorlására.

A család nyelvi kultúrájának és a gyermek beszédállapotának ismeretében

kidolgozzuk a tudatos fejlesztés stratégiáját.

Játékos hangutánzásokkal, feladatokkal a helyes légzéstechnika, az artikuláció

kialakulása, az önálló beszédprodukció fejlesztése.

az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra

valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve

biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül

további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és

társadalmi környezetről.

12

Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett

tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi

képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás)

és a kreativitás fejlesztése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

Kialakulnak az érthető és kifejező beszédkészség alapjai.

Környezetükkel megfelelően kommunikálnak, használják a nonverbális

kommunikáció jelzéseit.

Viselkedéskultúrájukba beépülnek az illemszabályok.

Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik,

beszédkészségük, beszédkedvük erősödik.

ANYANYELVI JÁTÉKOK A kulturális szempontból hátrányos helyzetű gyermek legközvetlenebbül az

anyanyelvi fejlettség színvonalában károsodhat. Az óvodai élet viszonylagos

kötetlenségével, elfogadó légkörével lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek az

örömeiket, szorongásaikat a játékban, mesében kifejezhessék. A fejlesztés

érdekében kiscsoportos kortól kezdve nagyon sok nyelvi játékot játszhatunk,

frissítő, szórakoztató gyakorlatokat végezhetünk.

A tevékenység célja:

A nyelvi elmaradás korrekciója: beszédészlelés, beszédmegértés és

kifejezőkészség fejlesztése.

Nyelvi szabályok kialakítása: beszédkedv fokozása, nyelvi fantázia kialakítása.

Feladataink:

Megfelelő légkör megteremtése.

Egyéni vagy csoportos formában játékok játszása.

Foglalkozási anyagokkal való kapcsolat megteremtése (komplexitás).

Elősegíteni a gyermekek számára a magyar nyelv helyes használatát.

A fejlesztés tartalma:

Játékok a beszélőszervek, hangképzés fejlesztésére.

Gyakorlatok a légzéstechnika fejlesztésére.

Játékok a hallás fejlesztésére.

Szókincsgyarapításra, beszédkészség fejlesztésére szolgáló játékok.

Szabályjáték a beszédhallás fejlesztésére.

13

Fontos feladat kiscsoportban:

Mindig egyszerűen fogalmazzunk.

Lassú beszédpélda.

Gazdag gesztus, mimika.

Szómagyarázat alkalmazása (kép segítségével hatékonyabb).

A mesét mindig képpel szemléltessük.

Beszédhibára soha nem szabad felhívni a gyermek figyelmét.

A verstanítást túl kell artikulálni.

Testsémafejlesztést, színek tanítását elkezdeni.

Fontos feladat középsőcsoportban:

Fontos a beszélgetés a gyermekkel.

Főfogalom alá rendelést el lehet kezdeni.

Irányoknál a téri tájékozódást kell először fejleszteni (bal-jobb).

Papagáj játék

Hallásfejlesztő játékok.

Fontos feladat nagycsoportban:

Irányfejlesztés.

Ritmizálás gyakorlása.

Grafomotoros fejlesztés.

14

BESZÉDMŰVELÉS, BESZÉDFEJLESZTÉS, KOMMUNIKÁCIÓ,

ILLEM Tevékenységek korcsoportok szerint

TEVÉKENYSÉGBLOKK 3-4 év 4-5 év 5-6-7 év

HELYESEJTÉS

1. Légzéstechnika X X X

2. Ajakartikuláció X X X

3. Gyorsasági gyakorlatok X

4. Időtartam gyakorlatok X

5. Belső hallást fejlesztő

gyakorlatok X X

BESZÉDMŰVELÉS KOMMUNIKÁCIÓ

1. Köszönés felnőtteknek és

gyerekeknek X X X

2. Bemutatkozás felnőtteknek és

gyerekeknek X X X

3. Megszólítás felnőttek és

gyermekek körében X X X

4. Vélemény-nyilvánítás X X X

5. Elbeszélés élmény alapján X X

6. Mese befejezés meghallgatott

meserészlet alapján X

7. Leírás és kép alapján

Emberek

Állatok

Növények

X X X

8. Személyi adatok közlése X X

ILLEM TANÍTÁSA

1. Az óvodai viselkedésre vonatkozó

illemszabályok X X X

2. Az étkezésre, mint helyzetre,

valamint az evésre vonatkozó

illemszabályok X X X

3. A jó megjelenés illemszabályai X X X

4. A gyalogos közlekedésre

vonatkozó illemszabályok X X X

15

A beszédfejlesztés folyamata:

Beszédművelés: A beszéd automatizmusainak, a beszédmozgásoknak és a

beszédhallásnak finomítása, korrigálása.

Beszédfejlesztés: A szocializáció folyamatában a gyermek környezetével való

érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A

fejlesztés a beszédhelyzetek teremtésével, a beszélő kedv fokozásával

indítható.

Illem: Általánosan érvényes szabályok: az óvoda dolgozóinak, szülőknek,

társaknak való köszönés, udvarias magatartás, a kötött és kötetlen

foglalkozásokon tanúsított magatartás, a helyes minta megismerése,

szokássá alakítása, a helytelen viselkedés korrigálása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket.

Összefüggő beszédükben, elbeszélésükben sok a szóismétlés, kötőszó

használat. Elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követik a

történések logikai, időbeli sorrendjét.

Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és

viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot.

Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha

párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik

megnyilatkozását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat

ahhoz igazítják.

Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a jövő és a múlt idejű

igeidőt és igemódokat.

Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól

érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és

sebességű beszéd.

Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott

érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik.

Tisztán ejtenek minden hangot.

16

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

1. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész

időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő,

támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Pedagógusainkra jellemző az

önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújulására való törekvés.

2. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus

alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés

eredményességéhez. Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs; lehetőséget biztosítunk az

önállóságra, a kezdeményezésre. A jelentkező feladatokat team munkában, közös

konzultációkkal oldjuk meg, ezáltal lehetőség nyílik az egyenletesebb munkaelosztásra és arra,

hogy mindenki közreműködő lehessen, munkájának értéke felerősödjön. Programunk

megvalósítása speciális szakemberek: gyógypedagógus, pszichológus, logopédusok,

fejlesztőpedagógusok alkalmazását igényli.

3. Mint a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak, feladatunk lehetőséget

teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

TÁRGYI FELTÉTELEK

Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi

feltételekkel, azonban a folyamatos cserére, pótlásra szükség van. Az óvoda épületeit, udvarait,

kertjeit, berendezéseit oly módon alakítjuk folyamatosan, hogy szolgálják a gyermekek

biztonságát, kényelmét, megfeleljenek testméreteiknek, biztosítsák egészségük megőrzését,

fejlődését. Igyekszünk lehetővé tenni a mozgás és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket,

harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal, beszélő környezettel vesszük körül. A

tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és

gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Ahhoz, hogy az óvoda egyidejűleg

biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a

szülők fogadására, helyiségeink nem alkalmasak. (Eszközterv megvalósítása szükséges! Lásd.

3. sz. melléklet)

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a

feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek

tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek

egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség

és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.

A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső

harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és

hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A napirendben tükröződik a játék

kiemelt jelentősége.

17

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük

nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által

készített nem kötelező feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a

fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez

szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg.

Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét

óvodapedagógus irányítja.” Az óvó-védő funkcióban szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk

a legtöbb időt, és ellene vagyunk minden olyan tevékenységnek, ami „óvodaidegen” és a

gyermek kifáradásához, túlterheléséhez vezethet. A szülők ez irányú kéréseit – gyermekeik

érdekében – mérsékelten vállaljuk fel. Nem engedünk az iskolai nyomásnak sem. Mi

egészséges, kiegyensúlyozott, boldog gyerekkort kívánunk biztosítani a ránk bízottaknak.

Védjük gyermekeink testét, lelkét, értelmét a felesleges megterhelésektől.

Az idejáró gyermekek többségére jellemző, hogy igen rossz körülmények között élnek,

ingerszegény környezetből érkeznek. Az egyre nehezedő életkörülményeket tükrözik a

gyermekek ruházata, ápolatlansága, durva, agresszív viselkedésmódja. Egyre több szülő ismeri

el munkánkat, és igénylik az óvodát. A gyermekek is örömmel, szívesen járnak.

Az óvodai hagyományápolás általános szabályait munkánk során mindig szem előtt kell

tartanunk, össze kell hangolni a gyermekek életkori sajátosságait és a hagyományápolás

tartalmát, módját, formáit.

1. Melyek az óvodai hagyományápolás legfontosabb szabályai?

Mértéktartásra kell törekedni. Elsősorban az óvodai életbe szervesen

beilleszkedő hagyományokat ápoljuk (pl. a családi ünnepek, nemzeti

ünnep, jeles napok közül azokat, amelyek a tájhoz kapcsolódnak).

2. Az ünnepek között szelektálni kell, azok a hagyományok kerüljenek

megőrzésre, amelyek a gyermeki élettel jól összekapcsolódnak, a

gyermekkort érintő hagyományok.

3. Az ünnepi előkészületek hosszú folyamatot jelentenek, amelyben a

gyermekek aktív közreműködő szerepet kapnak. Az ünnepek nagyon

összetett, komplex események, amelyeknek több elemük van:

- a tartalmi oldala (mit ünnepelünk?)

- az érzelmi vonatkozások (mi az érzelmi, maradandó élmény?)

- tárgyi kellékek

- az ünnep koreográfiája (hogyan ünnepeljünk?)

- az ünnepet előkészítő szakasz gyermekek által végezhető

tevékenységei (munka) stb.

4. Ne jelentsen kényszert a gyermek számára az ünnepi készülődés.

Érvényesítsük a játékosság, élményszerűség, a motiválás, aktivizálás és a

differenciálás elvét.

5. Az ünnepnek akkor van igazi értelme, ha közösen vagyunk részesei az

előkészületnek, majd magának az ünnepnek játékos módon. Cselekedtetni,

ismeretet nyújtani, egy-egy gyermek fejlettségi szintjét figyelembe venni

igen nehéz. De - "Gyakorlat teszi a mestert!" - mondja a közmondás, és mi

élünk is ezzel a lehetőséggel, úgy a Mikulás-várásban, mint a húsvéti

előkészületekben.

6. Az ünnepek előkészítésében nemcsak az érzelmi, tartalmi előkészítésre

kell figyelnünk, hanem fel kell kutatnunk a tárgyi emlékeket is, melyek az

adott naphoz kapcsolódnak (pl. régi képeslapok, régen volt karácsonyi

ajándékok, hímes tojások, karácsonyfadíszek stb.).

18

7. A gyűjtőmunkában, az előkészületekben alapvető követelmény a szülők

bevonása is, hiszen az óvoda egyik fő feladata az együttműködés a

szülőkkel, a családdal. Minden gyakorló óvodapedagógus ismeri az óvoda

- pedagógus - gyermek - szülők együttműködésének jelentőségét, mely

fontos szempont az ünnepek lebonyolításában, a helyi adottságok

felkutatásában és kiaknázásában. Az együttműködés főbb elvei közül

kiemelt a folyamatosság, a tolerancia. Minden közös tevékenységünket

hassa át a gyermekek iránti tisztelet, mellyel hatékonyan szolgáljuk

harmonikus fejlődésüket.

8. Az ismeretek feldolgozásában jól kidomborodnak a komplexitás spontán

lehetőségei is, a pedagógiai folyamatok nem különülnek el, hanem

szervesen beépíthetők nevelő-oktató munkánkba.

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek

fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés

formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban

foglalják azokat a lehetőségeket, amelyek az óvoda illetve a család teremt meg. Az

óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés

során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett

megoldásait. Az óvoda a család mintájára szervezett intézmény. Az anyai bánásmódra és

a testvéri kapcsolatokra hasonlító légköre, érzelmi-hangulati jellemzői tehetik

elfogadhatóvá a kisgyermek számára. A nyugdíjkorhatár emelése, a nagymamák

gondoskodásától is megfosztja a kicsinyeket, akiknek fészekmelegre, biztonságra,

állandóságra van szükségük. Ezt a funkciót is az óvodára hárította át a társadalmi élet

változása. A gyermekek elsősorban a családban nevelődnek. Jó esetben az óvoda

folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Sajnos, gyakoribb a családban

végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben

történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása.

Óvoda-család

Minden épületben arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést

kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a

gyermekeket. A szülőket nevelő partnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői

felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak

érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük.

Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az

összhangban történő nevelés. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan

konzultálunk a szülőkkel.

Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az

előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget

adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek a

gyermekek óvodai életébe.

A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján

valósulhat meg.

A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy

szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai

felkészültségünkben egyaránt példamutatók legyünk.

A család-óvoda kapcsolatában az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő helyi

nevelési programunk azt a szemléletet erősíti, hogy a családi közösséget kiegészítve

gondozzuk, ápoljuk, védjük a gyermekeket, boldog gyermekkort biztosítva számukra.

19

Nevelő és képességfejlesztő munkánk során mindent megteszünk annak érdekében, hogy

gyermekeink testileg, lelkileg, szellemileg is éretten, alkalmassá váljanak az iskolai

életre. A szülők és óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolása az

alábbi formákban valósul meg:

A kapcsolattartás formái

- Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele.

- Családlátogatások: a gyermekek környezetének, a család nevelési

szokásainak megismerése.

- Szülői értekezletek: az egész csoportot érintő nevelési, szervezési

feladatok megbeszélése, oldott beszélgetések.

- Egyéni beszélgetések.

- Nyitott óvoda: betekintés az óvoda mindennapi életébe.

- Fogadóórák: komolyabb négyszemközti találkozást igénylő problémák

megbeszélésére alkalmas, melyek lehetőséget adnak olyan információk

cseréjére is, amelyek bizalmas jellegűek.

- Közös ünnepségek.

- Közös kirándulások.

- Kulturális rendezvények, közös programok.

- Gyermeknap szervezése, Falu Napokon való részvétel.

- Üzenő füzetek: nyilvántartási adatok egyeztetése, szülők írásbeli nyilatkozatai,

napi kapcsolatok: rövid kétoldalú tájékozódás és tájékoztatás.

- Faliújságokon kifüggesztett információk, hirdetések.

- Videó felvételek a gyermekek óvodai életének bemutatásáról.

- Közös munkadélutánok.

- Kérdőívek.

A családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen

környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről,

szokásairól. A gyermek érdekében szükség szerint a gyermekvédelmi felelőssel együtt

végezzék ezt.

Befogadásnál különbséget kell tennünk a családból, bölcsődéből vagy más

közösségből érkező gyermekek között. Minden esetben új környezettel, emberekkel,

szokásokkal találkozik a gyermek. A befogadás a későbbi közösségi életet is

meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör

megtapasztalásával vagy ennek ellenkezőjével. A család legfontosabb információ

forrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek

óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról,

óvodapedagógusról, óvodáról.

A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a család és óvoda közötti

kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb

megismerésére, nevelési elveik közelítésére. A közös programok nemcsak az

ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat,

sportprogramokat, kulturális eseményeket, s az ezekre való felkészülést. Fontos, hogy

az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségeikben, mint

belső tartalmukban.

A mai nemzedék fontos feladata, a hagyományok, népszokások ápolása, értékeinek

megőrzése, továbbadása. Ezek később a csoportra, óvodára jellemző hagyománnyá

válhatnak.

20

Az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen

a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is a

gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekről, napi kapcsolattartásra van

szükség.

A fogadóórák megtartását személyre szabottan tartjuk célszerűnek, igény szerint,

időpont egyeztetés után lebonyolítani. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan

információk cseréjére, melyek a gyermekkel, vagy közvetlen környezetével

kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek.

Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermekeket, a szülőket érintő

legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Az

óvodapedagógus feladata a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik

figyelembe vétele.

Kérdőívek használatának általános tapasztalatunk, hogy nehezen tudjuk lemérni, a

szülők hány százaléka vette komolyan a kérdéseket, és főként azt nem, hogy hány

százaléka tudott rá érdemben válaszolni.

Minden esetre ezt komoly lépésnek tekintjük abban, hogy az óvoda feladatának tekinti

a gyermek apró tulajdonságainak, szokásainak, környezetének megismerését, hogy

alapozni kíván az otthoni nevelési módszerekre.

Az átlagosnál fiatalabb szülők szülő-szerep vállalása sajátos problémákat vet fel a

szülő-gyermek viszonyban, s ebből adódóan az óvodapedagógus feladatköre is

megváltozik.

A nyílt napok, a szülőkkel együtt szervezett ünnepek, rendezvények, kirándulások a

tartalmi munka megismerésén túl a bizalom légkörét, a nevelőtársi szemlélet

alakulását segítik. Az egyéni beszélgetések a nevelési feladatok, esetleges problémák

megoldásában adnak tanácsot az érdeklődőknek.

Mit tehetünk a család és az óvoda kapcsolatának javításáért?

Azt mondják, hogy a gyermekek nevelése művészet, tudás és ügyesség. Ez nem véletlen,

mert a gyerekek nevelése nagyon összetett folyamat, amelyhez gyakran nem elég csak a

szeretet és természetes ösztön, hanem szükséges hozzá bizonyos szakszerűség és tudás is.

"A szülőknek nincs átfogó képük a gyermekkel való bánásmódról. Magukat az

alapelveket többnyire ismerik. A zavar a körül támad, hogy melyiket mikor, milyen

körülmények között alkalmazzák. Ez a zavar érthető, hiszen sokan kifejtették már, mit

tegyen a szülő, csak éppen azt nem, hogy mikor vagy hogyan tegye azt."

(Dr. Ross Cambell: Életre szóló ajándék)

Továbbfejlesztési lehetőségek: helyi újságokon és az intézmény honlapjain keresztül

szakmai cikkek, fontosabb eseményekről tájékoztatás. Szülői képviselőkön keresztüli

tájékozódás-tájékoztatás, községi rendezvényeken való részvétel.

21

Kapcsolattartás a telephelyek között

A telephelyek között szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek, előadások, bemutatók,

közös rendezvények, team munkák, érdeklődéstől függően kölcsönös látogatások, közös

kirándulások formájában valósul meg.

Kapcsolatunk az intézményekkel

Községünk intézményeivel folyamatos és hagyománytartó kapcsolatra törekszünk.

Kapcsolatot tartunk azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet során és az

óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás

formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok

kialakításában és fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező szerepet tölt be.

Gróf Széchenyi István Általános Iskolával az eddigi hagyományokat figyelembe véve és

a pozitív kapcsolati elemeket megtartva kell a kapcsolatot erősíteni.

A véleménycsere, a segítő szándék, egymás munkájának megismerése a cél!

A gyermekek zökkenőmentes iskolai tanulmányainak előkészítése fokozottan kapjon

hangsúlyt, különösen a hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinél.

Konstruktív, operatív együttműködésre van szükség. El kell érni, hogy nagyobb

érdeklődés legyen az óvodai nevelő-oktató munka iránt a tanítókban.

Törekedünk a közös szakmai fórumokra. Az óvodapedagógusok látogatást tesznek az

első osztályban, ahol megfigyelhetik az előző év nagycsoportosainak munkáját.

Nyílt napokra, házi bemutatókra, megbeszélésekre meghívjuk egymást. Részletesen a

mindenkori éves munkatervünk tartalmazza az együttműködési tervet.

Dezső Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel az óvodavezető tartja a

kapcsolatot a programok egyeztetésében.

Dömsöd-Apaj Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulással az óvodavezető

tartja a kapcsolatot. Meghívásukra részt vesz esetmegbeszéléseken. Ha a gyermeket

veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, a

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattól vagy közvetlenül a Polgármesteri Hivatal

Gyámügyi Osztályától kérünk segítséget. Az észlelt problémát írásban az észlelő és

jelzőrendszer működtetésével koordináljuk. Az esetjelző óvodapedagógus részt vesz az

esetmegbeszélésen.

A Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központtal való rendszeres kapcsolattartás, a

gyermekek részére szervezendő programajánlatok alapján az óvodavezető feladata. A

leegyeztetett programokon való gyermekcsoportok havonkénti részvételének biztosítása

a csoportvezető óvodapedagógusok feladata. Folyamatos és hagyományteremtő

kapcsolatra törekszünk valamint a tartalommal való megtöltésre.

Formái: Gyermekműsorok szervezése, kiállítások látogatása.

Nagyközségi Könyvtárral a csoportvezető óvodapedagógusok óvodán kívüli nevelést

szerveznek.

Petőfi Emlékmúzeum vezetőjével a mindenkori éves munkatervben szereplő felelősök

tartják a kapcsolatot.

Sportközponttal az óvodapedagógusok tartják a kapcsolatot.

Nevelési Tanácsadóval: Az óvoda vezetője és pedagógusai a jegyzőn keresztül a

gyermekek iskolaérettségének és a sajátos nevelési igény megállapításához szükség

esetén a Nevelési Tanácsadó segítségét veszik igénybe. A gyermeket - a Nevelési

Tanácsadóval történt előzetes szóbeli vagy írásbeli egyeztetés után - szükség szerint a

szülőnek el kell vinni a Nevelési Tanácsadóba.

22

A Nevelési Tanácsadó szolgáltatást végző szakemberei részt vesznek az iskolaérettség

megállapításában, javaslatot tesznek a tankötelezettség megkezdésére, további

vizsgálatokra, ill. az óvodai nevelésben való további egy nevelési évig való részvételre

az óvodapedagógusok és/vagy az óvodavezető javaslata alapján. Szükség szerint a

Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz irányítják az

érintett gyermeket. Pedagógusaink részt vesznek a Nevelési Tanácsadó szakmai

napjain.

Az óvoda egyéb kapcsolatai:

Kisebbségi képviselővel az óvodavezető tartja a kapcsolatot az etnikai kisebbséghez

tartozó gyermekek nevelése, családok segítése érdekében.

Egyházi jogi személlyel: a kapcsolatot az óvodavezető tartja, a hitoktatás

megszervezését segíti. Év elején megegyeznek az épületenkénti foglalkozások

napjainak meghatározásában.

Gyermekorvossal: járványügyi esetekben az óvodavezető, gyermekbalesetek esetén a

baleset jelentéséért, orvos hívásáért felelős dolgozó.

Védőnőkkel: óvodavezető tartja a kapcsolatot a mindenkori éves egészségnevelési

munkaterv alapján.

Fogorvossal: a csoportvezető óvodapedagógusok tartják a kapcsolatot.

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

JÁTÉK

A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként

választott gyermeki tevékenység. A tevékenység célja, hogy a játék az óvodai élet egészét

szője át.

A játék során fejlődik a megismerő tevékenység, pontosabbá válik a valóságról alkotott kép.

A játék jelentősége abban rejlik, hogy kielégíti a gyermekek szereplési vágyát, fejleszti

fantáziájukat, memóriájukat, ítélőképességüket és kitartásukat. Tevékenység során játékos

formában mélyíthetik el ismereteiket. Erősödik szabálytudatuk és játék közben megtanulják

elviselni az esetleges kudarcot.

Megtanulják védeni és óvni a természetet. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó,

kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

A természettel kapcsolatos és hagyományos játéklehetőségek ismétlésével a játék

funkciójának erősítése, a valóságról alkotott kép gazdagítása, fejlesztési lehetőségek

biztosítása.

Ötletzsákunkba minden olyan játék belefér, amelynek során a gyermekek kapcsolatba ke-

rülnek önmagukkal és a környezetükkel. Engedjük őket tapasztalni, elmélyülni, kíván-

csiskodni, játszani és játszani: röviden gyermeknek lenni.

A tevékenység célja:

- Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a

gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlődhet

személyisége.

- A fejlesztési feladatok játékba való integrálásával gyakorolják azokat a funkciókat,

amelyek a gyermek fejlődését segítik.

23

Feladataink:

- Alapvető feltételek biztosítása: nyugodt légkör – megfelelő hely – elegendő idő –

megfelelő eszközök - tapasztalatszerzés - élmény.

- A természettel kapcsolatos és hagyományos játéklehetőségek gyakorlásával a játék

funkciójának erősítése, a valóságról alkotott kép gazdagítása, fejlesztési lehetőségek

biztosítása.

- A gyermek egyéni igényeinek figyelembe vétele.

- A különböző játékfajták nyújtotta lehetőségeket kihasználva a gyermekek

anyanyelvi kommunikációs készségének fejlesztése.

- A szülők figyelmének felhívása, hogy az óvodáskorú gyermek legfontosabb

tevékenysége a játék.

A JÁTÉK ALAPVETŐ FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA

A nyugodt, derűs légkör a felszabadult játék alapfeltétele, amely alapvető

szokásrendszerre épül. A gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a

választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközzel

játsszák.

Megfelelő hely: Az óvodai játék színtere a csoportszoba, az óvoda udvara, a

kedvenc játszó-, kirándulóhely.

A csoportszobákban a játékteret a bútorok praktikus, ésszerű elhelyezésével

úgy alakítjuk ki, hogy az otthonos legyen, variálható játszósarkoknak,

kuckóknak, a szabad mozgásnak lehetőséget biztosítva.

Elegendő idő: Az elmélyült játékot a folyamatos és rugalmas napirendünk

biztosítja.

Megfelelő eszközök, egyszerű, alakítható, a gyermekei fantázia

kibontakozását segítő anyagok és játékszerek: A játékszereink esztétikusak,

balesetmentesek és fejlesztő hatásúak, melyek megfelelnek az életkori és

egyéni sajátosságoknak.

Tapasztalatszerzés - élmény: Az élményszerzés lehetőségét közvetlen

tapasztalatszerzés során biztosítjuk. Pl.: vásárolnak a piacon, boltban, látják az

eladók, a fodrász, postás stb. munkáját.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az

indirekt irányítás felelősségét. Az élményszerű tapasztalataikat tudják

alkalmazni a gyakorló játékban, a szimbolikus szerepjátékokban, a konstruáló

játékokban és a szabályjátékokban. Az óvodánkban fontos a szabad játék

túlsúlyának érvényesülése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Változatos játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük.

- Gyűjtőmunkák, séták, kirándulások során megismerkednek a természet kincseivel:

azokkal manipulálnak, alkotóan tevékenykednek.

- Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín, alak, forma,

nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.

- A játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy egy játéktémát több napon keresztül

is játsszanak.

- Kialakul az együttjátszás igénye.

- A játszócsoportok között jó, társas kapcsolat alakul ki, ahol egymás játékát

kiegészítik, segítik.

- Szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani.

24

- Saját elképzeléseiknek megfelelően próbálkoznak játékeszközök készítésével,

azokat játékukban alkalmazzák (dramatizálás, bábozás során).

- Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak.

- Alkalmazkodnak egymáshoz és betartják a játékszabályokat.

- A játék során olyan tulajdonságok, magatartásformák alakulnak ki, amelyek a

későbbiekben meghatározóak lesznek.

- Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.

- Ismert meséket szívesen báboznak, dramatizálnak.

- Esetenként barkácsolást kezdeményeznek.

- Egyéni ötletek alapján képesek olyan építményeket létrehozni, amelyek egyre

pontosabbak, összetettebbek.

- Kedvelik a szabály-játékokat, a normákat betartják.

- Társas viselkedésükben megjelennek az óvodánk által elvárt viselkedési szabályok.

VERS, MESE

A vers és a mese része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek.

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő

kombinálása az önkifejezés egyik módja.

A gyerekekkel való játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége a beszéd, a szórakoztatás,

a kellemes időtöltés, az együttes élmény biztosításához.

A vers és a mese az anyagi közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet,

segíti a világ megismerését. A gyermekek érzékelésének, észlelésének egyik jellemzője az

érzelmek dominanciája, ezért ajánlatos a megfigyelt eseményekhez, jelenséghez, élőlényhez

tartalmilag kapcsolódó vers vagy versrészlet spontán elmondásával fokozni, elmélyíteni a

természet élmény hatását. Az irodalmi művek így teremtik meg a természet

megbecsüléséhez, megóvásához elengedhetetlen érzelmi alapot, ezáltal hozzájárulnak a

gyermekek környezeti, (környezetvédelmi), erkölcsi neveléséhez, természetszerető

környezetbarát felnőtté válásához.

A verseknél a globális megértés a cél, ezek egy-egy helyzethez rendelhetők, vagy éppen egy

hangulat továbbélésének, felidézésének eszközei.

A verseket, mondókákat, találós kérdéseket a gyerekek gyorsan rögzítik, mert a ritmus, a rím

segít ebben.

A versmondásnak nem kötöttek a módszertani szabályai: bárhol, bármikor mondható, ahol

aktuális lehetőség adódik. A népmese, történet szintén segíti a környezeti és irodalmi nevelés

komplexitását. A megfigyeléseken, tapasztalatokat alapuló hagyományokat - melyek a régi

generáción keresztül a mában is élnek - továbbvisszük a népmeséken, szólásokon, találós

kérdéseken keresztül. Az évszakok változásait, amelyek a természetben gyönyörű csodákat

varázsolnak, szebbnél szebb versek őrzik. A fák, a cserjék a népmesékben úgy élnek, úgy

változnak, ahogy csak a gyermeki fantáziában lehetséges. A "nem szeretem állatok" közelebb

kerülnek, elfogadhatóbbá válnak a gyermekek számára, ha irodalmi művekben is találkoznak

velük. A mesebeli "beszélő állatok" emberi tulajdonságaikkal ragadják meg a gyermeket, és

egyben hangutánzásra is késztetik.

Ezek a hangutánzások nagy segítséget jelentenek a gyermekek helyes hangképzésének

kialakításában, és alkalmasak a kezdeti beszédhibák javítására is, úgy,hogy a gyermek észre

sem veszi.

Az irodalom közege a nyelv.

Sok irodalmi mű ismerete szükséges ahhoz, hogy az adott vagy teremtett szituációhoz

tartalmilag és formailag is a legalkalmasabbat találjuk meg.

25

A tevékenység célja:

- A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése.

- Pozitív személyiség jegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli

meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított

megismerési törekvésekre.

- A gyermekek életkorának megfelelő irodalmi élményekhez juttatása.

Feladataink:

- A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása

- Az óvodáskorban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés,

dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok).

- A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus

játékokkal.

- A tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása.

AZ IRODALMI MŰVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK FONTOS ALAPELVEI

Tiszta forrásból merítsen.

Megfeleljen a gyermek és a csoport fejlettségi szintjének.

Feleljen meg az óvodapedagógus egyéniségének.

Nevelésünk tervében célszerűnek tartjuk témánként feltüntetni az irodalmi

anyagot, a nézegetésre szánt könyveket, a tematikus és szimulációs

játékötleteket. Az éves tervek így az évszakok változásait követik.

Óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt

helye van.

(Az óvodán kívül szerzett élményeket sem tiltjuk ki az óvodai életből - TV,

lemez, videó, stb. - ha az irodalmi értékeket közvetít.)

A TEVÉKENYSÉGEKHEZ ALKALMAZHATÓ IRODALMI ANYAGOK

Kisebbeknek:

Mondókák, egyszerű mondókamesék.

Simogatók, tapsoltatók, höcögtetők, hintáztatók, vigasztalók.

Rövid, rögtönzött történeteket halmozó láncmesék.

Rövid versek állatokról, természetről.

Dramatizálás, állatok hangjának utánzása.

Állatokról szóló egyszerű népmesék, műmesék.

Lényeges az ismétlések, az alliterációk szerepe. A meséhez a hétköznapi

élettől eltérő különös beszéddallam tartozik, ami utánozható. Dramatizáló

játékuk kimerül egy-egy szerep kiválasztásában, az ehhez szükséges

kellékek felvételében, egy-egy jellemző mozzanat egyéni eljátszásában.

26

Nagyobbaknak:

Több versszakos mondókák, változatos kiszámolók.

Ismétlésekkel, refrénekkel tagolt vidám, pattogó ritmusváltó, ringató,

lépegető táncos ritmusú versek.

Mozgásos játékot kísérő kiszámolók, ugrók.

Találós kérdések, mulattató mondókák, tréfálkozók, felelgetők, csúfolók,

szólások, mondások.

Bonyodalmas, tréfás állat- és tündérmesék a népmesék és műmesék

köréből.

Folytatásos elbeszélések, történetek.

Több versszakos versek a természetről, állatokról, családról,

gyermekekről. (érzelmi töltésű vagy humoros rímelő)

Dramatizálásnál a kelléktár a gyermekek ötleteinek felhasználásával

készül és bővül. A szerepeket egymás között felosztják, saját vagy

társuk viselkedését kommentálják.

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális

higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mondóka, vers és mesetevékenység

során kiemelt szerepet kap a kommunikációs készség fejlesztése. A

személyes példa és helyzetek kialakítása ösztönzi a gyermeket, bővíti

szókincsüket, gazdagítja metakommunikációs ismereteiket. A gyermekekre

figyelő, jó példát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet, a

gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja.

A BÁB FEJLESZTŐ HATÁSA

A bábozás egyik lényeges eleme a beszéd, így nagyon sok fogalmat,

kifejezést gyakorolhatnak a gyermekek, kibontakoztathatják a szabad

önkifejezésüket. A fejlesztés szempontjából nagy jelentősége van a

hangutánzásnak és a különböző érzelmi állapotok kifejezésének

hanglejtéssel, hangszínnel és a beszéd gyorsaságával. A gyermek

kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit. A mese nyelvi

eszközeit gyakorolja, fogalomköre, szókincse bővül, a megjelenített

cselekvéseket, tulajdonságokat megfogalmazza, Kérdő, felkiáltó, felszólító

mondatokat gyakorol.

A MESÉLÉS, VERSELÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE

Csoportszobáinkban hangulatos mesesarkokat igyekszünk kialakítani. Ehhez

az igényesen válogatott mesekönyveket csoportonként folyamatosan

szeretnénk biztosítani, előnyben részesítve a magyar népmeséket. Az

eszközök, könyvek, bábok, gyermekméretű bábparaván a gyermekek

számára könnyen elérhető legyen.

Alapfeltételnek tartjuk továbbá a megfelelő érzelmi légkör, az azonosulást

átélést segítő atmoszféra megteremtését. A gyermekek legyenek egymásra is

tekintettel, ne zavarják társaikat mesehallgatás közben. A meseszignál

megszólalása segítheti a mesehallgatáshoz szükséges lelki hangulat

előkészítését.

Vannak állandó mesélő szőnyegeink, párnáink, ezek már önmagukban is jó

motivációs tényezők. Lehetőséget adunk arra, hogy otthonról behozhassák

az óvodába kedvenc mesekönyvüket, és a megfelelő irodalmi élményt

nyújtó meséket társaikkal megoszthassák.

27

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

- Az érthető, kifejező beszédkészség alapjai kialakulnak.

- Igénylik a verseket és a mesét.

- A magyar népmesék szófordulatai passzív szókincsükbe beépülnek.

- A metakommunikatív jelzéseket használják, a környezetükben megfelelően

kommunikálnak.

- Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik,

beszédkészségük, beszédkedvük erősödik.

- Beszédfegyelmük kialakul.

- Önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, megjelenik a versek

hangsúlyozása.

- Képesek önálló versmondásra, a verseket szöveghűen adják elő.

- Megkezdett mese, történet folytatását saját fantáziájukkal egészítik ki.

- Ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen,

a napi élet részeként használják, forgatják.

- A közvetlen természetes környezetben elsajátított és megismert versek, mesék,

mondókák, történetek hatékonyabban vésődnek be a gyermek emlékezetébe, és

könnyebben felidézik azokat.

- A gyermekeket közvetlenül érő külső ingerek fokozzák kíváncsiságukat,

érdeklődésüket, így pozitívan befolyásolják kommunikációs képességeik

kibontakozását a társakkal, felnőttek való kapcsolattartásban.

- Élményeik elmondásával megtanulják az összefüggő beszédet.

- A sokoldalúan biztosított tapasztalatszerzés és ismeretanyag által kedvező

mértékben gyarapodik szókincsük, lehetőségük adódik a választékos beszédre.

- Megalapozódik a könyvhasználat igénye, kialakulnak az ehhez kapcsolódó

viselkedési formák.

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK

A tevékenység célja:

- A gyermekeknek az éneklés örömet szerezzen, belőle társas éneklés, társas zenélés

bontakozzon ki, alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását. Kis zenei formákon

keresztül a gyermekdalokból kiindulva a világirodalom remekeihez jussunk el.

- Örömteli, élménygazdag közös ének-zenei tevékenységek kapcsán, a gyermekek

zenei élményhez juttatása.

- A zenei ízlés, esztétikai fogékonyság, a zenei anyanyelv megalapozása.

Feladataink:

- A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése. A gyermekek zenei

érdeklődésének felkeltése, élménynyújtás. Képességfejlesztés: hallás, éneklési

készség, ritmusérzék, harmonikus szép mozgás kialakítása.

- Megfelelő légkör kialakítása az érzelmi motiváltság biztosítása érdekében.

- Megfelelő hely, idő, eszközök biztosítása.

- A felhasznált zenei anyag igényes, életkorhoz és az adott csoport képességi

szintjéhez igazodva való válogatása.

- A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, mozgáskultúrájának fejlesztése.

28

A fejlesztés tartalma:

A zenei nevelés lehetőségeit az egész nap folyamán ki kell használni, a gyermek

óvodába lépésének pillanatától az eltávozásig. Az óvodában a környezet hangjainak

megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes

játékok, a zenélés, örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei

érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Énekeljünk,

dúdolgassunk a gyermekek között, hangulatkeltés, a gyermekek érzelmi állapotának

megtartása, vagy éppen megváltoztatása céljából. Az óvodapedagógus hangja a

"zenei légkörhöz" tartozik, hangszíne, hangereje, egész viselkedési módja minta a

gyermekek számára. Biztosítson megfelelő teret, eszközöket a sikeres zenei

neveléshez. Vannak énekes játékok, melyek kifejezetten udvarra alkalmasak, mert

nagyobb teret igényelnek.

Álljon rendelkezésükre néhány ízléses, szép kivitelezésű eszköz, hangszer, azokat

bármikor kedvük szerint használhassák (fejdíszek, szoknyák, ritmushangszerek,

stb.) Az énekelgetés, a személyes kapcsolat, az énekes játék a legjobb módszer a

gyermekek zenei érdeklődésének felkeltésére. Az énekelgető óvodapedagógus

érzelmileg hat a gyermekekre. Azok a gyermekek dúdolgatnak, énekelgetnek

szívesen, ahol az óvodapedagógus is dalos kedvű, és szeret a szavakkal,

dallamokkal játszani. Zenei élményeket szereznek a gyermekek spontán, kötött,

kötetlen keretű szervezett foglalkozásokon, egyéni érdeklődésük alapján.

A fejlesztés tartalma a korosztály megfelelő mondókákból, dalanyagból,

zenehallgatási anyagból áll. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott

kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei

képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának

alakításában.

Ehhez kapcsolható az állatok hangja a természetben, környezet hangjai, ezek újra

felidézése, hangutánzással való kiegészítése, emberi hang megnyilvánulások,

hangutánzó játékok, hangadást kísérő mozdulatok, egyszerű játékos mozgások,

különböző nehézségű mozgásformák, táncos jellegű mozdulatok, mozgás

improvizáció zenére színesítik a zenei tevékenységet.

Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítsa, hogy a gyermekek a nap bármely

szakaszában próbálkozhassanak zenés tevékenységekkel, használja ki ezeket a

lehetőségeket az egyéni fejlesztésre. Segítse a gyermekek önmegvalósítását,

önállóságát, kreativitását, képzeletének és fantáziájának fejlődését. Tartsa

tiszteletben a gyermekek jogát a tevékenysége utasítására, s engedje bekapcsolódni

bármikor a gyermek szándéka szerint. Ezáltal biztosíthatjuk, hogy a visszahúzódó,

félénk, szégyenlős gyermek is feloldódik, nem kerül kudarchelyzetbe. A

szerepcserés játékoknál lehetőleg minden gyerek kerüljön sorra. A készségfejlesztő

feladatok egymásra épülnek, és mindaddig előkerülnek és felszínen vannak,

ameddig az minden egyes gyermek sajátja nem lesz.

Az óvodapedagógus ismerje a zenei képességek fejlesztésének területeit, hogy

munkáját tudatosan tudja megtervezni:

Éneklési készség (tiszta éneklés, gyenge hallású gyermek, a gyermekhang

ápolása és fejlesztése)

A zenei hallás fejlesztése (magas és mély hang különbsége, halk-hangos

közötti különbség, hangszínek felismerése, a belső hallás fejlesztése)

A ritmusérzék fejlesztése (az egyenletes lüktetés, egyenletes lüktetés és a

ritmus összekapcsolása, a tempó-érzékelés, a mozgáskultúra, tánc,

gyermekhangszerek)

A zenei formaérzék fejlesztése (a motívum hangsúly kiemelése mozgással,

dallammotívumok, ritmusmotívumok)

Zene hallgatására nevelés

29

Az óvodapedagógus a szülői érdeklődést ilyen irányban is elégítse ki (dal,

mondókák, mozgásanyag megismertetése)

A zenében, mozgásban feloldódó, önmagát kifejező, boldog gyermek

látványa a legnagyobb öröm, mely célunk és eredményünk egyaránt.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza. A mondókákat a magyar

beszéd ritmusa szerint mondják. Dallam felismerést, ritmus visszaadást változás

formában alkalmazzák. Halk-hangos éneklést, gyors-lassú tempó érzékeltetését,

felelgetős játékot, magas - mély éneklés közötti különbséget egyedül is képesek

érzékeltetni.

- A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat, mondanak mondókákat,

önállóan is kezdeményezik azokat.

- Szeretnek, tudnak egyedül és együtt énekelni.

- Ismerik és megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.

- Érzik és meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a ritmust egymástól.

- Esztétikus, kifejező mozgásra törekednek.

- Felismerik és megkülönböztetik a környezetükben hallható hangokat.

- Szívesen használják a hangszereket.

- Az általuk használt hangszerek hangját felismerik, megkülönböztetik.

- Tudnak elmélyülten és élvezettel figyelni a zenére.

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA

A vizuális nevelés önmagában is összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a

rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézi munkát, a műalkotásokkal

és az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést. Ezen technikák gyakorlása, pontosítása

segíti a gyermeket abban, hogy "művei" kifejezőbbé váljanak, tükrözzék a világról szerzett

ismereteit, érzelmi megnyilvánulásait, hozzájáruljanak személyiségének fejlesztéséhez. A

gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Maga a tevékenység és ennek öröme a

fontos, nem a mű és nem az eredmény.

A tevékenység célja:

- A gyermek egyéni fejlettségének és képességének figyelembevételével a képi,

plasztikai kifejező képesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképesség, a

képi gondolkodás fejlesztése.

- A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.

- A gyermek tér-, forma-, szín képzetének gazdagítása, a természet szépségei által.

- Az esztétikai befogadáshoz szükséges készségek és helyes ítéletek kialakítása,

alkotói képességek megalapozása.

- Esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

- A személyiségfejlesztés megvalósítása a gyermek aktivitásából fakadó játékos

tevékenységek által.

- Az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai

élmények befogadására való igény kialakítása.

30

Feladataink:

- A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése és biztosítása, az

eszközök használatának megismertetése.

- Az óvodáskorban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának,

minőségének fejlesztése.

- A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

- A gyermekek különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai

alapelemekkel és eljárásokkal való megismertetése.

- A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele,

minél több, mélyreható egyéni és közös élmény biztosításával.

- Az egész nap folyamán lehetőség biztosítása térben és eszközök tekintetében, hogy

a gyermekek spontán és szervezett formában tevékenykedhessenek.

A GYERMEKI ALKOTÓ-ALAKÍTÓ TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEINEK

MEGTEREMTÉSE

Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az

alkotó-alakító tevékenységhez a megfelelő hely olyan tér legyen, ahol a mozgó

gyermektől védett az alkotók köre. Az óvodapedagógus a munkaasztalt úgy alakítsa ki,

hogy maximum 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen. Az alkotó tevékenységhez

olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó

munkába, az elrontott, sikertelen lépéseket javíthatják. Az óvodapedagógus a

tevékenységekhez biztosítson elegendő időt is, hogy a gyermekek lehetőleg addig

alkossanak, ameddig kedvük tartja.

A gyermekek megismerhetik a tevékenységükhöz használható eszközök és anyagok

tulajdonságait és a velük való bánásmódot. Az eszközök biztonságos kezelését a

gyermekekkel egyenként megtanítjuk.

A gyermekek kreatív fantáziájukat sokszínű, érdekes, vizuális tevékenységekben

bontakoztathatják ki (pl.: agyagozás, szövés, fonás, varrás, linómetszés, origamizás),

és népművészeti alkotásokkal is ismerkedhetnek. Lehetővé tesszük, hogy mindazt a

"kincset", amit a gyermekek a természetben gyűjtöttek, alkotó, alakító

tevékenységükhöz felhasználhassák.

Az udvari lehetőségeket az ábrázoló tevékenységek terén egész évben kihasználjuk.

AZ ÓVODÁSKORBAN TERVEZHETŐ ALKOTÓ, ALAKÍTÓ TEVÉKENYSÉGEK,

S AZOK TARTALMÁNAK, MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE

Az óvodába kerülő 3-4 éves gyerekeknek lehetővé tesszük, hogy játszva

ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés

lehetőségeivel. Elkezdődik az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség

kialakítása. A tevékenységeket a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré

rendeljük. Ezek ne különüljenek el élesen egymástól.

Ábrázoló tevékenységük szervesen beépül a játékukba, ebben az időszakban

manipulálásuk nem más, mint a gyakorló játék egyik fajtája. Feladatunk ebben az

időben a szokások, szabályok rögzítése, a technika használatának pontos megtanítása,

gyakoroltatása, illetve annak figyelemmel kísérése, hogy időről időre változatos

sorrendben minden eszköz újra kézbe kerüljön. A szabadon firkálgató, mázoló,

gyurkáló gyermekekkel átéljük a felfedezés, az alkotás, a színek, formák adta örömöt,

esztétikai élményt.

31

A firkából kilépő, valamint ábrázolni kezdő gyermeket egyénileg segítjük a

továbblépésben, de fokozatosan figyelünk a gyermek igényeire, gondolataira,

engedjük szabadon próbálkozni. Bátran adunk már a 3 éves gyerek kezébe ollót,

ragasztót, pálcikát, stb., ha az eszköz nem balesetveszélyes, s megtanítjuk a

gyermekeknek egyenként, hogyan kell azokkal helyesen bánni.

A képalakítás megjelenik festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, homokba

karcolással, nyomattal. A gyermekek tetszés szerint részt vesznek a plasztikai

alakításban. Megismerik az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve,

gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva, stb. A 3-4

éves gyermekek az építés során megismerkednek a különböző tárgyak formáival,

alakzataival, tudnak beszélni az alkotásukról, s örülnek a létrehozott produktumnak.

4-5 éves korban a manuális tevékenység továbbra is természetes módon beépül a

gyermekek játékába. A gyermekek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük. A

gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítjük élményeikhez

kapcsolódó témákkal és azokhoz megfelelően illeszkedő technikával. Megjelenik a

gyermekek rajzaiban az emberábrázolás, a környezet, tárgyak, cselekmények saját

elképzelés alapján. Gyönyörködnek a gazdag formákban, használnak ceruzát, krétát,

filc- és rostironokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb

kidolgozásához. Képeket alakítanak spárgából, fonalakból, textilből és termésekből.

Tudnak a játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni.

Használnak különböző formájú textilt, bőrdarabokat, gallyakat, nagyobb méretű

dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat a plasztikus formák létrehozásához.

5-6-7-8 éves korban a képalakítás során a gyermekek egyre többször alkotnak közös

kompozíciót. Gazdagítjuk a technikai megoldásokat. Megjelennek a mesék, versek,

kirándulások, ünnepek esemény ábrázolásai is. Ajándékkészítés - elsősorban

ünnepekhez kötötten -, a szüleik részére és a kisebbeknek is.

Segítjük a gyermekeket játékok, bábok, játék kellékek készítésében, nagyobb méretű

elemekből összeállított térrészek, búvóhelyek, sátrak, házak építésében.

Képalakítás során alkalmazzuk: batikolás, kollázs készítés, viaszkarc, lenyomatok,

domborművek technikáját. Rajzban és plasztikai munkáknál megjelenik térben és

síkban a többalakos cselekményábrázolás.

Díszítő technikák: szövés, fonás.

A gyermekek otthoni környezetében sok esetben hiányoznak azok a tárgyi feltételek,

amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap

folyamán biztosítjuk az ilyen irányú tevékenységekhez az eszközöket és a teret.

Igyekszünk a szülőket meggyőzni arról, hogy otthon is adjanak a gyermeküknek

lehetőséget az ábrázolásra, örüljenek és becsüljék meg a kész alkotásaikat.

Minél változatosabb technikák alkalmazására törekszünk, hogy erőteljesebb

színhasználatuk az eltérő kompozíció és formai ábrázolásuk kibontakozhasson.

MOZGÁSFEJLESZTÉS, A RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

TEVÉKENYSÉGEIN KERESZTÜL

Sok mozgással, cselekvéssel a különböző észlelő funkciók

együttműködésével a kisgyermek kézmozgása ügyesedik, szem-kéz együttműködése,

koordinációja megvalósul.

32

A TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI FORMÁINAK BIZTOSÍTÁSA

Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Egy

héten egyszer tudatosan irányított mikro-csoportos, kötetlen formájú tevékenységet

szervezünk. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyerek vesz

részt a tevékenységben. A mi feladatunk megteremteni annak a lehetőségét, hogy

ilyen formában minden gyerek megalkothassa képi-plasztikai elképzelését.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Képalkotásban egyéni módon biztonsággal jelenítik meg ismereteiket,

gondolataikat, szűkebb és tágabb környezetükből származó élményeiket,

elképzeléseiket.

- Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak.

- Örülnek alkotásuknak, a közösen elkészített kompozíciónak.

- Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról és elfogadják

mások véleményét.

- Fokozott önállósággal tudnak választani a megismert és elsajátított vizuális

technikák közül és a természet kincseit felhasználva tudják céljukat kreatívan

megvalósítani.

- Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.

- Meglátják környezetükben az esztétikai értékeket.

- Bátrak, ötletesek az építésben, a téralakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek,

változatos alakú zárt és nyitott terek elkészítésében, lefedésében, az építmények

egyensúlyának megteremtésében.

- Képesek ritmikus sorokat alkotni a díszítőelemek felhasználásával.

- Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket.

- Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb

megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.

- Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák. Próbálkoznak mozgások

jelzésével is.

- A közös munkák értékelése során saját műveikkel és a műalkotásokkal

kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak.

- Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik

felhasználásával.

- Önállóan díszítenek tárgyakat.

- Az eszközöket készségszinten kezelik, alkalmazzák.

- Mondanivalójukat vizuálisan is ki tudják fejezni.

MOZGÁS A tornának, játékos mozgásnak az egészséges életmódot erősítő egyéb

tevékenységeknek teremben és szabad levegőn eszközökkel és eszközök nélkül

spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés mindennapján lehetőséget

biztosítunk. A mozgás sokoldalú tevékenység, jelen van a szervezett

foglalkozáson, a mindennapos mozgáson túl a játékban, a különböző nevelési

területeken, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységben. A

mozgásfejlesztés során is nagy hangsúlyt fektetünk a testséma kialakítására,

fejlesztésére. Ezt segíti a csoportszobákban felszerelt nagyméretű tükör is. A

mozgásfejlesztés másik területe a térpercepció fejlesztése, amelyet különböző

mozgásos játékokkal segítünk elő a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

Ennek részfeladata a téri irányok fejlesztése, melyre a tervezett mozgásokon

kívül az egésznap folyamán lehetőség van. Fontosnak tartjuk a tartásjavítást,

lábtornát.

33

A tevékenység célja:

- A mozgás megszerettetése.

- A mozgásigény kielégítése.

- Az óvodás korú gyermekek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú, arányos

fejlesztése.

- A természetes mozgáskedv fenntartása.

- Az óvodáskorú gyermekek testi-értelmi képességeinek sokirányú, arányos

fejlesztése: többek között erejének, állóképességének, teherbíró képességének

növelése, mozgásszintjének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése.

Feladataink:

- A gyermekek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt harmonikus,

összerendezett mozgásfejlesztés.

- A gyermekek természetes mozgásának fejlesztése (járás, futás, ugrás, támasz,

függés, egyensúlyozás és dobás).

- A motoros képességek fejlesztése.

- Kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése.

- Koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódó képesség, kinesztétikus

differenciáló képesség, reagálási képesség fejlesztése.

- A testséma fejlesztése, a testrészek megismerése.

- Tartásjavító gyakorlatok és lábtorna végzése.

- A nagy és finommozgások, az érzékelés, a formaállandóság fejlesztése.

- A személyiség akarati tényezőinek alakítása.

- Ügyesség, helyzetfelismerés, döntés és alkalmazkodóképesség fejlesztése.

- Társakra való odafigyelés fejlesztése.

- A csoportszobában és a szabadban a rendszeres és kellemes légkörben végzett

mozgás biztosítása, amely idővel a gyermekek igényévé válhat.

- A gyermekek edzése, mozgásszintjük tudatos fejlesztése: motoros képességek,

testséma, nagy és finommozgások, szem/kéz/láb koordináció, egyensúlyérzék

fejlesztése.

- Mindezekhez élmény, megfelelő hely, idő, eszköz és szervezeti forma, anyanyelvi

és kommunikációs fejlesztés lehetőségeinek biztosítása.

- A mozgásfejlesztés, a mozgásos játékok tervezésénél a csoport összetételének, a

gyermekek egyéni szükségleteinek, képességeinek, életkori sajátosságainak és az

egyéni fejlettségi szintjének figyelembe vétele.

A mozgásfejlesztés lehetőségei:

- testnevelés foglalkozás (tartásjavítás, lábtorna)

- mindennapos szervezett és szabad mozgás,

- játékidőben történő mozgásfejlesztés.

TESTNEVELÉS FOGLALKOZÁS:

A foglalkozásokon főként a kondicionális és a koordinációs képességek, a

testséma, az oldaliság (karszalaggal), az én-kép (a tükör használatával) fejlesztését

segítő mozgásokat, mozgásos játékokat végzünk. A csoportszobában, illetve a

szabadban is végezzük ezeket a szervezett mozgásokat, mozgásos játékokat. A

fokozatosság elvét vesszük figyelembe. A néhány perces bemelegítést (mely történhet

zenére is) követik az előkészítő gyakorlatok, a rávezető eljárások, melyekkel a

főgyakorlatokat, játékos mozgásokat készítjük elő.

34

Ezt követi (de lehet a foglalkozás folyamán bárhol) a játék, amely során

játékos formában begyakorolják a tanult mozgásokat. Az életkori sajátosságnak

megfelelően állítjuk össze a mozgásanyagot, hogy örömet leljenek benne, szívesen

végezzék. Sokszor használunk kézi-szereket, amelyek tulajdonságait is megismerik a

gyerekek és fejlesztik a finom - motorikájukat is.

A fejlettségtől függően minden gyermeknek biztosítjuk a megfelelő gyakorlási időt,

örömteli, önálló mozgást. Egyszerűen magyarázzuk el a feladatokat, óvodapedagógusi

bemutatással tesszük érthetővé, szemléletessé a mozgásokat, a játék módját, a

szabályokat.

Kisebb gyermekeknél a nagymozgások fejlesztése a fontos. Ebben a korban

tökéletesedik tovább a járás, finomodik a futás. Fontosnak tartjuk a testséma

fejlesztését, a testrészek megismerését, amely elengedhetetlenül szükséges az én-kép

megszületéséhez. A testrészekkel való ismerkedés során a térirányok is bekapcsolódnak

a megismerés folyamatába. A testrészek mozgatásával, megérintésével, behatárolásával

és megnevezése közben szerzett tapasztalatokkal teljesedik ki a gyermekek testtérképe.

Megismerkednek különböző járás-, futás-, ugrás-, támasz- és egyensúlygyakorlatokkal,

gyakorolják a különböző függéseket, megismertetjük őket a labdával, a velük

végezhető játékos mozgásokkal. Fontosak a szem-kéz, szem-láb koordinációs

gyakorlatok (labdajátékok, járások, futások vonalak és/vagy tornaszerek között…). A

különböző alakban történő járás- és futásgyakorlatokkal, a különböző alakzatok

végrehajtásával, bekerítésével a gyermek alaklátását, formaállandóságát fejlesztjük.

A nagyobbak a nagymozgásokat már egyre pontosabban, koncentráltabban végzik. A

finomabb, apróbb mozzanatok segítik a nagymozgások tökéletesítését. A

nagymozgások bővülnek a különböző ugrásokkal, gurulófordulással, pontosabb szem-

kéz, szem-láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal (felugrások, célba ugrások,

dobások…).

A változatos dobásokkal, sávokban, vonalon történő eszközmozgatással, egyensúlyozó

játékokkal bővítjük térérzékelésüket. Az eszköz használata, a támaszgyakorlatok segítik

a kéz fogóizmainak erősítését.

A gyermekek terhelhetősége nagyobb, erő, állóképességük, gyorsaságuk jobban

fejlődik.

Elsajátítják a biztonságos mozgáshoz szükséges szabályokat, megtanulnak egymáshoz

alkalmazkodni, tapasztalatokat gyűjtenek. A játékban versenyjátékokat is játszhatnak,

amelyekkel a közösségi érzésüket fejlesztjük és segítjük az egészséges

versenyszellemük, az önfegyelmük, a figyelmük megerősödését.

MINDENNAPOS SZERVEZETT ÉS SZABAD MOZGÁS

Az időjárástól függően kinn, rossz idő esetén a csoportszobában végezzük. A

játékot, a játékosságot alkalmazzuk alapvető eszközként. Úgy állítjuk össze a néhány

perc anyagát, hogy felfrissülést, edzést, igazi örömet jelentsen a gyermekek számára.

A nap bármely részében és bárhol megszervezhető. Ha olyan helyen sétálunk, ahol a

különböző mozgásformák gyakorlására lehetőség van, azt is kihasználjuk.

Tartásjavítási tevékenység célja a helyes testtartás kialakítása, megőrzése-

megtartása.

Feladataink:

A megfelelő mozgásösztönzést biztosító környezet biztosítása.

Bemelegítő és levezető gyakorlatok, tartásjavító gyakorlatok alkalmazása.

Csoportos vízhez szoktatás megszervezése.

35

LÁBTORNA

A tevékenység célja:

Az óvodáskorban leggyakrabban jelentkező mozgásszervi problémák

lábstatikai rendellenességek megelőzése és javítása.

Feladataink:

Az egészséges lábboltozat kialakítása, megőrzése, a láb

teljesítőképességének fokozása.

A láb egészséges fejlődéséhez a korlátlan mozgásszabadság, valamint a

folyamatos bőrkontaktus biztosítása.

A fejlesztés tartalma:

Alapgyakorlatok, előkészítő,- lazító, -szer nélkül végzett, -verseny és

járógyakorlatok alkalmazása.

JÁTÉKIDŐBEN TÖRTÉNŐ MOZGÁSFEJLESZTÉS

A játék során (kinn vagy benn) igyekszünk megfelelő helyet, időt, eszközt,

élményt biztosítani a mozgásra, gyakorlásra, mozgásos játékok játszására.

Sokféle tornaszer áll gyermekeink rendelkezésére. Benn a különböző módon variálható,

hordozható fa tornaszer, kinn a stabilan rögzített fából és/vagy vasból készült fejlesztő

játékrendszer. Ezeken a szereken változatosan, önállóan gyakorolhatják a mozgásokat

(mászás, függés, átfordulás, egyensúlyozás, lengés, ritmikus mozdulatok…). Elsősorban

a nagymozgások fejlesztését szolgálják. A szereken korlátozás nélkül, bátorság szerint

hagyjuk kísérletezni a gyermekeket, állandó felügyelet mellett. Ezen mozgások

gyakorlásával biztonságosabban, balesetmentesen igazodnak el a nagy térben, használják

az eszközöket. A különböző talajú udvarunk (betonos, füves, homokos) is sok edzési

lehetőséget kínál. Sokat vagyunk a szabadban, gyűjtünk, tapasztalunk, megfigyelünk.

A kinti érzékelő-észlelő játékok mind segítik a finommotorika fejlődését. A

csoportszobai játékok során is sok lehetőség van a finommotorika, a szem-kéz

koordináció fejlesztésére (rajz, festés, gyurmázás, puzzle, gyöngyfűzés, hajtogatás stb.).

Ezek gyakorlására az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Igénylik, szeretik a mozgást.

- Tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat.

- Kialakul testsémájuk, oldaliságuk.

- Biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani.

- A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelése, összerendezett

mozgása kialakul.

- Betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük.

- Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.

- Csontrendszerük és izomzatuk, teherbíró-képességük és terhelhetőségük

életkoruknak megfelelően fejletté válik.

36

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Az ember környezetkultúrája, környezethez való viszonya születésétől kezdve alakul, óvodás

korban ennek tere a külső világ tevékeny megismerése.

A tevékenység célja:

- Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek

meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való

harmonikus együttélést.

- A gyermekek minél több tapasztalathoz juttatása az őket körülvevő természeti és

társadalmi környezetből, életkoruknak megfelelő szinten.

Feladataink:

- Természeti és társadalmi környezet megfigyelése és tapasztalatok szerzése,

hagyományaink ápolása.

- Óvodai életük során legalább egy alkalommal autóbusszal való tanulmányi

kirándulás szervezése olyan helyszínekre, amelyekre a tapasztalatszerzést

környezetünkben sétával nem lehet megoldani. Pl.: Repülőtér, Állatkert-

Vadaspark, Múzeum, stb. melynek helyszínét az alkalmazotti közösség korábban

megtekintett.

- Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása.

- Környezetvédelem, környezetalakítás.

- Környezetvédelem, tűzvédelem, óvó-védő rendelkezések és baleset megelőzési

szabályok ismertetése.

- A tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása.

- A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása, a

meglévő ismeretek elmélyítése, rendszerezése.

- Anyanyelvi-kommunikációs képességük fejlesztése.

- Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a

kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZET MEGFIGYELÉSE,

TAPASZTALATOK SZERZÉSE HAGYOMÁNYAINK ÁPOLÁSA

Fejlesztés tartalma:

Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak

megfelelő ismeretekkel a családról, szükségleteiről, munkájukról, a

családtagok jogairól, egymáshoz való viszonyáról, az együttélés konkrét

tapasztalatairól, a családi kultúra értékeit tanulja meg szeretni, védeni.

Viselkedésüket jellemezze a szeretet, tisztelet, a részvét, az őszinte

együttérzés, a segítőszándék, a megértés.

Magatartásukban nyilvánuljon meg a tolerancia és az önfegyelem.

Az óvoda új környezet a gyermekek számára, ezért fontos, hogy

megismerése érzelmileg pozitívan hasson.

Megismerése során egyre nagyobb biztonsággal és otthonossággal

mozog az óvodai környezetben.

A gyermekek ismerjék a felnőttek óvodai munkáját, saját

közreműködésükkel ők is hozzájárulnak környezetük ápolásához.

Szerezzenek tapasztalatokat az óvoda környezetében megfigyelhető

foglalkozásokról (kereskedelem, építkezés, stb.).

37

Legyen tapasztalatuk az orvos, a védőnő és a fogorvos munkájáról, a

fogászati prevencióról. Ismerjék a gyógyszerek használatát, a baleset

megelőzést (közlekedés, tűz, víz, áram stb.).

Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék érzékszerveiket,

azok funkcióit, védelmét, gyakorolják önálló tisztántartásukat.

Látogassanak el az iskolába, ismerkedjenek az ott folyó munkával.

Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Az óvoda udvarán

elhelyezett "labirintusokban" szerezzenek tapasztalatokat

tájékozódásban, közlekedésben. Az ehhez szükséges reflexek kialakítása

mozgással, zenei neveléssel történjen.

Ismerjék a közlekedési eszközöket, az óvoda környezetében

megtalálható lehetőségeket (Duna - vízi közlekedési eszközök) -

természetes környezetben figyelhessék meg, szerezzenek tapasztalatot,

gyakorolják a viselkedési formákat (jegyváltás, köszönés, idősek

segítése stb.).

Figyeljék meg a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó

tevékenységeket. Időérzékük fejlődjön. Legyen fogalmuk kisebb-

nagyobb időegységről (év, évszak, hónap, hét, nap).

A természeti környezetet az évszakok változásain keresztül közvetlen

megfigyeléssel tapasztalják meg.

Az időjárás a természet jellemzői, a színek, fények, formák szépségei

alapvető biológiai, fizikai, kémiai tapasztalatokat nyújtanak.

A növény- és állatvilág megismerése fontos része a környezet

megismerésének. Védelmüket, gondozásukat helyszínen is módunkban

áll közvetlenül megfigyelni.

A növények fejlődését szintén természetes környezetben az óvoda

udvarától az erdő, a rét és a vízpart élővilágának bemutatásával

végezzük.

Hagyományápoló munkánkban számba vesszük a természet

változásaihoz kapcsolódó jeles napokat, naptári ünnepeket, szokásokat

és eseményeket.

A társadalmi és természeti környezet megismertetésében érzelmileg

telített, környezetünknek megfelelő, egyes gyermekek számára

konkrétan megtapasztalható, élményeket nyújtunk.

Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi

hagyományok, néphagyományok, szokások értékeit, megtanulja ezek

szeretetét, védelmét.

KÖRNYEZETÜNK FORMAI ÉS MENNYISÉGI VISZONYAINAK

MEGTAPASZTALÁSA

A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok.

Alapelvünk, hogy a környezet tárgyai, jelenségei egyéb tulajdonságain kívül

mennyiségi jellemzőkkel is rendelkeznek.

A környezet változásainak megfigyeléséhez feltétlen szükség van matematikai

alapismeretekre. Matematikai alapismeretek alapján lesznek képesek a

gyermekek visszahatni a természetre, társadalomra. A környezet mennyiségi

és formai viszonyai a környezet megismerésére nevelés feladatkörében jelenik

meg. A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a

legeredményesebb.

38

Jól fejleszti a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezését. Egyéni

feladatmegoldás egyéni sikert eredményez, a közös siker pedig erősíti a

csoport-tudatot.

A matematikai nevelés elősegíti a gyermekek környezetéről szerzett

tapasztalatainak feldolgozását.

Főbb tevékenységek a matematikai tapasztalatszerzés területén:

Megfigyelések, összehasonlítás, szétválogatás tulajdonságok szerint,

saját szempontok alapján.

Sorba rendezés, mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság

szerint.

A számfogalom megalapozása, mérési, összemérési feladatokkal,

ennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel.

Tapasztalatszerzés a geometria körében (építés, síkbeli alkotások,

geometriai formák felismerése).

Tükörrel való tevékenység, mozgások tükör előtt (fontos feltétele a téri

percepció kialakításának).

Tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban (testnevelés, rajzolás,

énekes kör- és szabályjátékok stb.).

A matematikai nevelés anyagát nem elvont "ismeretek" alkotják, hanem a

környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok

feldolgozásával a tevékenységeiben alkalmazva az egyéni fejlődés

figyelembevételével, a probléma megoldó tevékenység környezetre való

kiterjesztésével alakítjuk ki.

A KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZET ALAKÍTÁSA

A nevelőtestület magáénak érezi a környezeti nevelést, lelkes, környezetbarát

szemléletű.

A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán

alapul, ehhez szükséges a természethez való pozitív érzelmi viszony, mely

tiszteletet jelent mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben.

A környezet alakítással és a munka tevékenységgel szorosan

összekapcsolódik.

Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet,

gondoskodjanak életfeltételeik biztosításáról, ne rongálják, ne pusztítsák azt.

Tudják, hogy minden élőlénynek joga van az élethez. A jövő környezetét a

jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, ezért nagyon fontos az óvoda

minden dolgozója és a szülők környezetvédő magatartása a környezet-

szennyezés elkerülésében és a környezet helyreállításában.

A környezetvédelem kiterjed az emberre, mint a társadalmi környezet egyedi

és megismételhetetlen egységére.

Az idősek tisztelete, a kisebbek, gyengébbek óvása, védelme, a felnőttek

munkájának megbecsülése a környezetvédő magatartás kialakulásának

feltétele.

A külső világ tevékeny megismerésére nevelés alapvető célját akkor éri el, ha

a gyermek a tapasztalatokra épülő ismereteit gyakorolhatja, alkalmazhatja.

A gyermek tevékenységével tapasztalatokat szerez, azokat feldolgozva

visszahat a környezetére.

39

A gyakorlás egyik formája a szabad, kötetlen játéktevékenység. Az alkotó

fantázia mozgósítására állandóan kézközelben vannak az óvodai csoport

eszközei.

A gyakorlás másik módja a természetes élethelyzetekben történő környezet

átalakítás. Az óvodai élet folyamán a gyakori tevékenységváltáshoz szükség

van a környezet megfelelő átalakítására, játéktér kialakítása meséléshez,

bábozáshoz, körjátékhoz, szabályjátékhoz, tornához, stb.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Tudják személyes adataikat. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően

megnevezik, igényesek testük tisztaságára.

- Megkülönböztetik a jobb és a bal oldalt, dominanciájuk kialakult.

- Gyakorlottak lesznek az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a

közlekedési eszközöket, járműveket, tudják, hogy azok az emberek munkájaként

készülnek és az emberek munkáját könnyítik.

- Ismerik a környezetükben lévő intézmények nevét, rendeltetését.

- Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellemző tulajdonságaikat, az

évszakokhoz kapcsolódó néhány kiemelkedő népszokást, hagyományt.

- Felismerik és megnevezik a napszakokat, hónapokat, a hét napjait.

- Ismerik a növény szót, annak tartalmát, tudják, hogy a növények fejlődése és az

időjárás között összefüggés van. Tudják, hogy a növényeket gondozni kell,

ismernek néhány növényekkel kapcsolatos munkát (szántás, szüret, aratás).

- Ismerik és megnevezik a környezetükben élő állatokat, tudják csoportosítani

életmódjuk, egyéb tulajdonságaik szerint. Ismernek néhány erdei és vadállatot,

néhány madarat - költözőt és nálunk telelőt - ismerik óvásukat, védelmüket.

- Ismerik és megnevezik környezetük színeit, a sötét és a világos árnyalatait, gyakran

észlelt tárgyak feltűnő összefüggéseit. Képesek lesznek ismert tárgyak, jelenségek

közötti összehasonlításokat végezni, külső jegyeik, rendeltetésük szerint.

- Ismernek néhány jellegzetes hagyományt, jeles napot a hozzájuk kapcsolódó

szokásokat.

- Képesek az óvodapedagógus kérdéseit, gondolatait megérteni, követni. Matematikai

jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon is elmondani, egymás

állításainak igazságát megítélni. Jól ismert tulajdonságok szerint válogatást,

összehasonlítást, sorba rendezést végeznek.

- Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, a halmazokkal kapcsolatos

kifejezéseket (több, kevesebb, ugyanannyi, rövidebb, hosszabb stb.).

- Önállóan is össze tudnak mérni hosszúság jellegű mennyiségeket, két halmazt

párosítással, az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is.

- Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással, többet,

kevesebbet, ugyanannyit. Meg tudnak számolni tárgyakat legalább tízig.

- Számfogalmuk kialakult, elemi műveletekre képesek tízes számkörön belül.

- Halmazokat tudnak képezni megadott, vagy választott szempontok szerint.

- Építéseik, síkbeli alkotásaik legfőbb eredménye a szemléletfejlődés: azonosítani

tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.

- Másolással képesek megépíteni, kirakni a mintával megegyező elemekből, színben

és nagyságban eltérő elemekből térbeli és síkbeli alakzatokat. Különféle geometriai

tulajdonságok szerint szétválogatni, egyszerű tulajdonságokat megnevezni.

- Kettő-négy elemből álló alakzat tükörképét meg tudják építeni. A térben való

tájékozódásban értik és tudják az irányokat, ill. a helyeket jelölő névutókat (alá-

fölé - mögé - között stb.) mindezt síkban is megértik.

40

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban

azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység

(önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt,

értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt

naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és az állatgondozás, stb.).

A természeti és társadalmi környezet megismertetése, a gyermeki világkép formálása úgy

lehetséges, ha a gyermek aktív, tevékeny részese a tapasztalatszerzésnek, ha ismereteit

alkalmazhatja, gyakorolhatja.

A gyermek által végzett munka mindenre kiterjedő, alakítható tevékenység, mely

hasznosságán túl esztétikai értéket is képvisel. A munka célra irányuló tevékenység, amely

külső irányítással történik, figyelmet, kötelesség vállalást, ezek teljesítését igényli.

Eredményéről közvetlen tapasztalatokat szereznek. Felelősséggel jár, melyhez megfelelő

ismeret, beállítódás, készség szükséges. Munkavégzés közben begyakorlódnak és pontosabbá

válnak a különböző munkakészségek. A munkára nevelés a szocializáció része, mert minden

formája közösségért végzett tevékenység.

A tevékenység célja:

- A munka jellegű tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan készségek,

tulajdonságok kialakítása, amelyek elősegítik a munkához, a közösséghez való

pozitív viszony kialakulását, a munka tiszteletét, megbecsülését.

Feladataink:

- Olyan helyzetek teremtése, melyek során önmagát tudja kiszolgálni. A gyermek

eljuttatása a saját személyiségével kapcsolatos munka készség kialakulásától a

közösség érdekében végzett munkáig.

- A gyermekek mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és

pontosabb tapasztalat birtokába jutnak. Speciális ismereteket szereznek az őket

körülvevő tárgyi világról.

- A munkaszokások kialakítása: növények és állatok gondozásával kapcsolatos

tevékenységek, takarékossági szokások (villany, víz, használati tárgyak), külső

környezettel kapcsolatos szokások (szemét, hulladék megfelelő kezelésének

fontossága), önkiszolgálás, naposság, gyermek saját személyével kapcsolatos

munkák, a csoport érdekében végzett munkák.

- Erkölcsi tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése, az óvoda pedagógus

példamutatásával és helyzetteremtésével. A sokféle, változatos munka jellegű

tevékenységek során olyan készségek, tulajdonságok, szokások kialakítása, melyek

pozitívan befolyásolják a gyermek környezethez való viszonyát, közösségi

kapcsolatát, kötelesség teljesítését.

- Kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük, fejlesztése. Szociális magatartásuk,

társas kapcsolataik alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés

egyik formája.

- A gyermekek munka jellegű tevékenysége önként, azaz örömmel és szívesen

végzett aktív tevékenység.A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos

pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét,

reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

Közvetlenül: a megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása,

elegendő munkalehetőség, elegendő idő a munka elvégzésére, megfelelő hely a

munka elvégzésére, biztonsági feltételek megteremtése, baleset, sérülés megelőzése,

a tevékenység folyamatának ismertetése, segítségadás, a tevékenység folyamatos

értékelése.

41

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- A gyermekek képesek szükségleteiknek megfelelően önállóan ellátni magukat

(öltözködés, önkiszolgálás).

- A naposi munkát, egyéb alkalomszerű tevékenységet szívesen végzik, nem tartják

tehernek.

- Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában.

- Megbízásukat számon tartják (étkezések előtti terítés, növények gondozása, stb.)

önállóan végzik.

- Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van.

- Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű és biztonságos

használatát.

- A rájuk bízott munkát igényesen végzik.

- Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások végzésére.

- Megalapozódik a munkához való pozitív viszony, a munka tisztelete, megbecsülése.

A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Nevelésünkben a tapasztalatok, az ismeretek, a tanulás tartalma a közvetlen környezetből

származnak, tehát ennek megfelelően kell kiválasztani az alkalmas helyszínt.

A gyermek óvodai környezete a szűkebb és tágabb lakókörnyezete mind-mind pedagógiai

környezet.

Környezeti nevelésünkben a gyermek és a természet kapcsolatát helyezzük a tevékenység

középpontjába.

A szabadban folytatott környezeti nevelés során az élmény ingergazdagsága, személyessége

pótolhatatlan - ez biztosítja az élmény hitelességét.

A tanulás az egész nap folyamán adódó helyzetekben alakul ki. Az óvodában a tanulás

folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség

fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap

folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az

óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben

valósul meg.

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az

óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek

előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

Feladataink:

- A gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak bővítése, feldolgozása, a megismerési

képességek fejlesztése.

- A környezet megfigyeltetése, önálló felfedezésekre való nevelés – látásra nevelés.

- A valósághű észlelésre, figyelemösszpontosításra való képesség, problémamegoldó

és kreatív gondolkodásra nevelés.

- A környezet ismeretközvetítő hatásának kihasználása.

42

A tanulás tartalma, lehetőségei:

- A környezeti nevelés komplex felfogásából kiindulva a műveltségtartalmaknak

egymásra kell épülni, hogy kiegészítsék, teljessé tegyék egymást.

- Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül. A tanulás alapja az

óvodapedagógus és a gyermek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége.

- Nagyon erős a gyermek modellkövető tanulása, a szociális tanulás.

- Mivel a játékot tekintjük a legfőbb ismeretszerzési bázisnak, ezért elsősorban a

játszás élményéhez kell hozzájuttatni a gyermekeket. Ez biztosítja az érzelmi-

szociális és intellektuális képességek fejlődését. Magukba foglalják azokat a

magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat, amelyeknek

kialakítása ebben az életkorban kívánatos.

- A szabadon választott játék óriási információhalmazt tartalmaz, melyből a gyermek

mindig azt az egységet választja ki, amelyikre az adott játék során szüksége van.

A többszöri ismételgetések hatására az ismeretek szinte spontán beépülnek a

meglévő rendszerbe, felidézhetőek és felhasználhatóak lesznek azonos, hasonló és

később eltérő szituációkban is.

- Tehát a gyermek tanul, igyekszik felhasználni, ami számára fontos, ami eredményt,

sikert hoz, amiért dicséretet kap, aminek hatására jól érzi magát, barátokat szerez.

- A tanulási folyamatban nagyon lényeges az utánozható pozitív példa. Ennek formái:

a megjelenés, a hanghordozás, az attitűdök, a mimika, a gesztus. A gyermeknek

lehetőséget adunk a próbálgatásra, a felfedező tanulásra, az "ahá" élmény átélésére.

Mindezekhez olyan légkört igyekszünk kialakítani, amelyben a gyermek szorongás

nélkül, érdeklődéssel tevékenykedhet, közben kialakul a bizalom, a kölcsönös

megértésen és segítésen alapuló felnőtt-gyermek kapcsolat.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

(szokások alakítása),

- a spontán játékos tapasztalatszerzés;

- a cselekvéses tanulás;

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

- a gyakorlati problémamegoldás.

A tanulási formákban érvényesül a nevelői céltudatosság, a tervszerűség, a

pedagógiai önállóság.

A tanulás módszerei, színterei:

Fontosnak tartjuk a tanulási folyamatban a gyermekek élményeinek meghallgatását,

az otthoni és óvodai megbízatásokat a szülők, nagyszülők bevonásával. A gyermek

érdeklődő kérdezési kedvét, s azt, hogy mennyire nyitott a külvilágra. Tehát a

gyermek kíváncsiságát, verbális aktivitását. Nevelésünk másik fontos kiinduló pontja

a helyi adottságok felmérése, hogy milyen tájékozódási, vizsgálati területek vannak az

óvodához legközelebb, illetve elérhető távolságban. (erdő, park, játszótér…). A falusi

környezet, mint alapvető adottság kihasználása (állattartás, növénytermesztés,

szőlőművelés…). A kötetlen mikro - csoportos fejlesztések alkalmával a kötetlenség

fontos, de benne tudatosan tervezett módon történik a differenciált fejlesztés. A kisebb

csoportokban való fejlesztésben nagyobb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy-egy

tevékenységre bármikor visszatérhetünk és lehetőség adódik, hogy legalább egyszer

minden gyermek részt vegyen benne.

43

Kötött formát főleg a nagyobb gyermekeknél alkalmazunk - a szándékos figyelem, a

kitartás, önfegyelem, csoporthelyzet, feladattartás, türelem fejlesztéséhez - azaz az

iskolakészültséghez fontos magatartás kialakításához. A folyamatos és alkalmi

megfigyelések kapcsán a cselekvéses tanulás, sokoldalú érzékelés biztosításával érjük

el később a belső motiváltságon alapuló ismeretszerzést.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel

segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

Folyamatos megfigyelések: Az évszakok, az időjárás elemei, jellemzői, hatása a

növény- illetve állatvilágra, az emberre és környezetére, színek, szépségek.

Alkalmi megfigyelések: Sokszor előforduló lehetőség, egy-egy érdekes jelenség,

tevékenység, cselekvés, illetve ünnep kapcsán. A játék, a játékos tevékenység,

rugalmas időkeretben zajlik.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai együttnevelése

Az SNI gyermekek befogadásával kapcsolatos alapelvünk/hitvallásunk:

A korai segítségnyújtás nem korai szelekciót jelent, a korai diagnosztizálás nem címkét jelent,

hanem egyéni állapot megismerést, az esélyek diagnosztizálását, amelynek célja a megfelelő

időben és megfelelő módon megkezdett fejlesztés.

Intézményünk nyitott, elfogadó, szeretetteljes, élményeket nyújtó környezet, ahol szabadon,

játékosan, örömmel tevékenykedhetnek a gyermekek, akiket olyannak szeretünk amilyenek, és

úgy segítjük őket, hogy önmaguk lehessenek.

Befogadó intézményként a szülőkkel együttműködve, biztonságos környezetben együtt

neveljük a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a tanulási magatartási és

beilleszkedési zavarral küzdő, a kiemelkedő képességű és a többségi gyermekeket.

Sikerkritériumoknak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége

tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai,

pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus:

- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket,

technikákat alkalmaz,

- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat

beépíti, a gyermek fejlődésének alapján – szükség esetén – eljárásait

megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,

- egy – egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres,

- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

- együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A gyógypedagógus az együttműködés során:

- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek

haladását,

- javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó

módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,

- segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában,

tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,

- Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel

foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait.

44

Intézményünk az Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelően az alábbi SNI - s gyermekek

együttnevelését, befogadását támogatja:

- Beszédfogyatékos/akadályozott beszédfejlődésű.

- A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő.

- Tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő.

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az alábbiak figyelembevételével kerül

megvalósításra:

Fejlesztő-segítő pedagógiai környezet megteremtése

Személyi feltételek:

Az együttnevelésben részt vevő szereplők: a család, a gyermek, a gyermekközösség, az

óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a nevelőtestület. Intézményünkben főállású

gyógypedagógust/logopédust alkalmazunk.

A fejlesztőpedagógiai végzettségű kolléganők (pedagógus szakvizsga keretében az 5-7

éves gyermekek részképessége-problémái szakirányú végzettséggel 2 fő; pedagógus

szakvizsga keretében nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus szakirányú végzettséggel 1

fő; gyógypedagógiai asszisztens OKJ-s szakképesítéssel 2 fő) segítséget nyújtanak az

adott csoportban dolgozó óvodapedagógusoknak, a dajkának.

A befogadó környezet teremtése érdekében szükség esetén konzultálunk külső

szakemberrel.

Csoportszervezés elvei:

Inkluzív nevelési formában csoportonként maximálisan két olyan kisgyermek fogadása,

aki 2 főnek számít.

A szocializáció segítése a játék, és a többi óvodai tevékenységen keresztül.

Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében részt vevő

szakemberekkel.

A kontrollvizsgálatokat figyelemmel kísérjük.

Félévente fejlődést értékelő konzultációt tartunk.

A szükséges tárgyi feltételek:

A szakember által javasolt speciális fejlesztőeszközök és mindennapi tevékenységet

segítő eszközök.

Fejlesztőszobák/logopédiai szobák, tornaszobák.

Fejlesztőprogramok, feladatlapok.

Szakkönyvek.

Az integrációt elősegítő pedagógiai tevékenységek:

Akadályozott beszédfejlődésű gyermek fejlesztésének feladatai

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító intenzív, komplex nevelési

környezetben valósulhat meg.

Beszédkedv felkeltése, motivációjának fenntartása.

Beszéd és mozgás integrációjának kialakítása.

Auditív észlelés, differenciálás, figyelem és emlékezet fejlesztése.

Több érzékszerv bevonásával történő szókincsbővítés.

Kiemelten fontos szerepe van a szülővel való együttműködésnek, a már gyakorolt

szóanyag passzív és aktív szókincsbe való beépítéséhez, valamint a mindennapi

használatához. Helyes artikuláció kialakítása, indirekt, direkt hangfejlesztés.

45

SNI B: sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének feladatai:

(- az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető

tartós és súlyos rendellenességével küzd;)

- A részképességek hiányának feltérképezése után az egyéni fejlődési ütem

meghatározása.

- Fejlesztés egyes területeinek a gyermek szintjének megfelelő lépésekre bontása

és használata.

- Megfelelő módszerek, eszközök megtervezése, kidolgozása.

- A szülőkkel, az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal a rendszeres, folyamatos

konzultáció megvalósítása.

Minden sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése a gyógypedagógus bevonásával történik, a

fejlesztési tervet az óvodapedagógussal együttesen készíti el.

Félévente a gyermek fejlődését közösen áttekinti a gyógypedagógus az óvodapedagógussal,

megbeszéli a szülővel. A sajátos nevelési igényű gyermek beiskolázása szakértői vélemény

alapján történik.

Magatartási, tanulási és beilleszkedési zavarban szenvedő kisgyermek fejlesztésének feladatai:

Az óvodai nevelés elsődleges feladata a kommunikációs, szociális és kognitív

habilitáció, terápia.

Ennek érdekében fontos a természetes élethelyzetek kihasználása a fejlesztésre,

egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon.

Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológiai képességmérés, fejlődési szint és

szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik, speciális módszerekben

képzett szakemberek segítségével.

Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek:

A hátrányok csökkentése.

A gyakoriság, a módszer, az adott gyermekre a fejlesztési tervben kerül meghatározásra.

Fejlesztő foglalkozások, támogató tevékenységek:

Kognitív és szociális képességek, készségek fejlesztése, gyakorisága, módszer

meghatározása a fejlesztési tervben kerül meghatározásra.

Szülői értekezlet, szülői fórum:

Befogadó szülői környezet kialakítása, társadalmi érzékenységet, integrációt támogató

környezet megteremtése (esetleges aggodalom mérséklése).

Nevelési Tanácsadó/Szülőklub.

Családkonzultáció:

SNI gyermek szüleivel való együttműködés, kooperáció erősítése.

Továbbképzések:

Nyitottabbá és alkalmassá tenni a nevelőtestületet az együttnevelésre, a segítő és

támogató kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átvétele.

Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés az óvodán belül:

Szakmai támogatás, konzultáció a külső partnerekkel (Nevelési Tanácsadó:

Módszertani Nap és Pedagógus Klub).

46

Az SNI gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció vezetése:

Az SNI gyermekkel érkező dokumentumok:

Szülői dokumentumok: az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények,

szakértői vélemények.

Pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: szakértői vélemény, a szakértői

javaslat száma, irattári száma.

Az SNI gyermekkel kapcsolatos tanügyi dokumentumok vezetése:

Egyéni fejlődési napló.

Év végi értékelés.

Felvételi és mulasztási napló.

Szakmai dokumentumok:

Alapító Okirat.

SZMSZ.

Helyi Nevelési Program.

Gyermekvédelmi dokumentumok összessége.

Esélyegyenlőségi terv.

Az SNI gyermek integrálásának a pedagógiai gyakorlata/folyamata:

Az eltérő kisgyermek szakértői vizsgálatát előkészítjük.

Tájékoztatjuk a gyermek szüleit az őket megillető jogokról.

Az SNI gyermek kontrollvizsgálatát figyelemmel kísérjük.

A kisgyermek sérüléséhez igazodóan a szakértői véleményben előírt szakirányú

végzettségű gyógypedagógust alkalmazunk.

Előkészítjük a kisgyermek óvodai fejlesztési tervét.

Megszervezzük a rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat.

Kiemelten figyelünk a gyermekek bevonására az alábbi területeken:

Játék.

Mozgás.

Vers, mese.

Ének, zene, énekes játék.

Rajzolás, mintázás, kézi munka.

Külső világ tevékeny megismerése.

Munka jellegű tevékenységek.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás.

Figyelünk hogyan alakul az SNI gyermek társas kapcsolata.

A gyermeki fejlődés nyomon követésének ajánlott szakaszai:

Óvodával való ismerkedés.

A fejlődés nyomon követése féléves időkeretben, ajánlás az egyes gyermekekre és

csoportra irányuló értékelési rendszerünk hatékonyságának elemzésére középső és

nagycsoportos gyermekek számára.

A fejlődés áttekintése 5 éves korban.

Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban, szakvélemény alapján.

47

Beilleszkedési nehézséggel küzdő kisgyermek:

Az, aki az óvodai élet szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, nehezen kapcsolódik be a közös

tevékenységekbe, csak azzal szeret foglalkozni, mai őt érdekli, így félő, hogy kevesebb dolgot

fog megtanulni az óvodában, mint társai.

Magatartási nehézség:

Olyan viselkedési probléma, amely mögött szorongás, félelem, érzelmi fejlődési zavar,

aktivitásbeli probléma állhat.

Egyes kisgyermeknél alvászavar, evés zavar, bepisilés, stb., dühkitörés, figyelemzavar

formájában, túlmozgásban jelenik meg.

Pszichológiai megsegítésre van szüksége a kisgyermeknek és a családjának, hogy iskoláskorra

megszűnjenek vagy csökkenjenek a problémák.

A tanulási problémák leggyakoribb típusai:

Tanulási gyengeség, nehézség: részképesség zavar, fejlesztőpedagógiai, logopédiai

vizsgálatokkal állapítható meg és fejlesztő foglalkozásokkal jól korrigálható.

Tanulási zavar tünetei: beszédfejlődés zavara, az egyes tevékenységek eredménytelensége.

Tanulási akadályozottság: kognitív funkciók, beszéd lassúbb fejlődése, szociális tanulás,

beilleszkedés problémái.

Megelőzés, segítés:

A lehetséges beavatkozásnak mindig hiányzó képességek kialakítását, fejlesztését kell

megcéloznia, így az óvodában szó lehet:

- a beszéd,

- a formaészlelés,

- a testséma,

- kognitív képességek,

- logikus gondolkodás,

- vizuális és auditív percepció,

- az ok-okozati összefüggések,

- nagy- és finom mozgások,

- téri tájékozódás, téri észlelés, téri orientáció,

- időérzékelés,

- dominancia,

- jobb-bal megkülönböztetés,

- emlékezet,

- szórt figyelem, gyenge koncentráló képesség fejlesztéséről, készség szintre

emeléséről.

A speciális kognitív terápiák célja: a hiányzó képességek fejlesztése, kompenzálása a nevelés

legfőbb funkciója a szocializáció elősegítése.

A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermek gyakran valamilyen pszichés problémával küzd,

pl.: mánia, autisztikus tünet, hiperaktivitás. Az érdeklődés felkeltése, a motiváció, a környezet

inspiráló hatása, a gyakorlási lehetőség kedvező a gyermek fejlesztése szempontjából.

48

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.

- A gyermekek eljutnak pontos, valósághű észleléshez, mellyel ismereteik

megalapozottak lesznek.

- Képesek lesznek a figyelemösszpontosításra, a problémamegoldó kreatív

gondolkodásra.

- Megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel. A környezet mennyiségi,

formai, színbeli eltérésével, matematikai fogalmakkal.

- Képesek szabályokat betartani.

- Egyéni ötletek alapján képesek olyan építményeket létrehozni, amelyek egyre

pontosabbak és kombináltabbak.

- Igényükké válik a társakkal való együttműködés.

- Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességek, amelyeknek révén az érzelmileg

motivált cselekvés gondolkodási szintje mellett megjelennek a fogalmi gondolkodás

elemei.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével

végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

49

II. RÉSZ

I. BEVEZETŐ

Köszönjük, hogy érdeklődik helyi nevelési programunk iránt.

Ez a dokumentum az óvodánkban folyó nevelőmunka eredményeire építve pedagógiai

alapelveinket, a jövő céljait, feladatait tartalmazza. Továbbá az emberi gyermeki jogok és

alapvető szabadságok tiszteletben tartását és az egyenlő hozzáférés biztosítását fogalmazzuk

meg.

Legfőbb nevelési feladatunknak tekintjük az egészséges, edzett, mentálhigiénés szempontból,

értelmi fejlődés tekintetében önmagához képest fejlett gyermeki személyiség fejlesztését.

Nevelési programunk Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programjának

adaptációja. Az adaptáció során a helyi sajátosságokat, szokásokat, szülői és társadalmi

környezet elvárásainak való megfelelést is szem előtt tartottuk.

1. Az óvoda nevelési célja

„...a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi

gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja a. a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a

tevékenységeken keresztül

b. az életre való felkészítést, az önbizalom erősítését a tevékenységek által és a

tevékenységeken keresztül

c. a gyermek elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.”

2. A nevelés folyamatszabályozása

Elvek: a.) A nevelési folyamat alapját az óvoda alábbi funkciói teremtik meg: óvó-védő, szociális,

személyiségfejlesztő.

b.) Az óvoda elfogadja, hogy a gyermek közvetlen környezete a családja, a nevelés döntő

tényezője.

c.) Minden egészséges, normális idegrendszerrel született gyermek sokoldalú, de nem minden

oldalú fejlődési lehetőség hordozója.

d.) A szükségletek, az érdeklődés nem csupán az előfeltételei az óvodai nevelésnek, hanem

egyben eredményei is.

e.) Az óvó-védő funkcióban szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk a legtöbb időt és ellene

vagyunk minden olyan tevékenységnek, ami „óvodaidegen” és a gyermek kifáradásához,

túlterheléséhez vezethet. A szülők ez irányú kéréseit – gyermekeik érdekében – nem vállaljuk

fel.

Nem engedünk az iskolai nyomásnak sem. Mi egészséges, kiegyensúlyozott, boldog

gyerekkort kívánunk biztosítani a ránk bízott kicsiknek. Védjük gyermekeink testét, lelkét,

értelmét a felesleges megterhelésektől.

3. Az óvodai nevelés feladatai:

a.) egészséges életmód alakítása

b.) érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

c.) anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósítása

50

Az óvodai nevelés alapelvei

Óvodánkban folyó nevelésnek az emberi gyermeki személyiség teljes

kibontakoztatására, az emberi gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben

tartására kell törekedni.

Az óvodába járó gyermeket különleges védelem illeti meg.

A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége, s ebben a

folyamatban az óvoda a tőle telhető maximális kiegészítő és kompenzáló szerepet

kell, hogy felvállalja.

A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozása, személyiségfejlesztése.

Az alapelvek figyelembevételével a Helyi Nevelési Programunk megvalósítása során

kiemelten kívántunk foglalkozni:

A játéktevékenység sokszínűségével, mint a gyermek személyiségének

kibontakoztatásának egyik eszközével. Az élmény–fantázia-játék egységének

megteremtésével.

Az óvoda biztosítja a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos,

önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét.

Az anyanyelvi nevelés területén a tiszta, érthető, tagolt beszéd kialakításával, a

drámapedagógia, a bábozás adta lehetőségek kihasználásával, a folyamatos beszéd

kialakításával.

A környezet megismerésére, megóvásával kapcsolatos tennivalókra való

figyelemfelhívással, az értékekre érzékeny gyermekek (felnőttek) nevelésével.

Olyan, mozgásukban is fejlett gyermekek nevelésével, akik nemcsak a

hagyományosan vett testnevelés során fejlődnek, hanem a tánc, néptánc, testtartás

károsítását megelőző speciális tornáztatással is.

Az egyéni képességek különbözőségének figyelembe vétele, differenciálás.

Az identitás megőrzését, ápolását, átörökítését a néphagyományok megismerésével.

Magatartásában, viselkedésében, szokásaiban fejlett, az iskolai életmódra képes

gyermekek nevelésével.

Az iskolai életmód elengedhetetlen követelménye a figyelemkoncentráció, a

megfelelő ismeretanyag a környező világ dolgairól – benne matematikai,

közlekedéskultúrával kapcsolatos ismeretek is.

Ezek folyamatos fejlesztését az egész óvodai élet kiemelten fontos elemeinek

tartjuk.

A családi nevelés és az óvodai élet összhangjának, egymást segítő tevékenységének

is kiemelten fontos szerepet szánunk. Az óvoda szerepet vállal a családi nevelés

erősítésében.

Az óvodán belüli egységes nevelési elvek megvalósulásával, a nyugodt,

kiszámítható környezet biztosításával mind a gyermekek, mind a felnőttek számára.

A hátrányos helyzetben élő, szociálisan sérült, fejletlen gyermekek differenciált

fejlesztésével.

Speciális terápiák, módszerek alkalmazásával a sajátos nevelési igényű gyermekek

fejlesztése.

51

Az apaji Pitypang Óvoda küldetésnyilatkozata

Nevelési Programunk a Tevékenységközpontú Nevelési Program, melyben kiemelten

hangsúlyos a tevékenységek által szervezett korszerű ismeretelsajátítás komplex foglalkoztatási

rendszerben, melyben a ember gyermekek (a továbbiakban gyermek) számára igyekszünk

boldog, felhőtlen gyermekéletet, harmonikus személyiségfejlődést biztosítani.

Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermekek önállóságának – aktivitásának növelését,

differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani.

Nagy figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek fejlesztésére is.

Az óvoda nyitottsága biztosíték arra, hogy eddig elért eredményeink, s tevékenységeink nem

csupán kis falunkban, hanem tágabb környezetünkben is ismertté váljanak.

A korszerű technikákat, pedagógiai módszereket igyekszünk óvodai életünkbe beépíteni,

mellyel színes, vonzó tevékenységeket biztosítunk a gyermekek számára.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jó közérzettel, érzelmileg motiváltan és érzelmi

biztonságban vegyenek részt a tanulási folyamatokban.

Szoros partneri kapcsolatok kiépítésére törekszünk, nyitottak és tanulásra készek vagyunk, akik

a minőséget tudatosan kívánják kezelni.

Elkötelezettségünk és a gyermekek iránti szeretetünk – személyi garanciáink.

„A kisgyermekek fejlődésének szabadsága

nem azt jelenti, hogy egyszerűen magukra

hagyjuk, hanem segítő szertettel emeljük köré

a megfelelő környezetet...

Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb

beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről...

Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent,

amire képes, önállóan is végezzen!”

Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a kihívásokat jelentő nevelési feladatok

megoldását is.

Minden gyermek fejlődése során önmagához viszonyítunk, és ahhoz mérten tervezünk, majd

végrehajtunk. Nem az a feladatunk, hogy a gyermekek egyéni különbségeit eltüntessük, hanem

az, hogy az adott gyermek önkifejezésének segítésével, természetes személyiségfejlődésének

elősegítésével fejlesszünk. A Valóság tudományágankénti feldarabolása helyett a Természet

egységének megéreztetetése és megismertetése a feladatunk. Képesek vagyunk folyamatosan

megújulni, követjük partnereink igényeit, elvárásait. Olyan közösség vagyunk, ahol a

minőségbeli tudás mellett fontos a tolerancia és az összetartozás.

52

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

GYERMEKKÉPÜNK Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember gyermek

egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény egyszerre.

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség

kibontakoztatására törekszik. Biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést,

tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével

kapcsolatos előítéletek lebontását.

Óvodai nevelésünk célja a gyermekek fejlődésének támogatása, az eltérő egyéni szükségletek

és életkori jellemzők ismeretében a személyiség kibontakoztatása.

Célunk, hogy a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, őrizzék meg kíváncsiságukat,

legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket, erősségeiket. Pozitív beállítódással

szeressenek többet tudni, felfedezni, megismerni.

Szerezzenek pozitív tapasztalatokat, éljenek meg sok élethelyzetet, melyek hozzájárulnak testi,

szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz.

Tanulják és tapasztalják meg az együttműködésben az alkalmazkodás és az önérvényesítés

lehetőségeit.

Legyenek képesek a társaikkal és a felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni és a

kontaktust fenntartani.

Legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal.

Szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet.

Tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket.

Legyenek érzékenyek mások problémáira, fogadják el társaik másságát.

Alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás,

egészségügyi szokások).

Sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek).

Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához és a tudáshoz szükséges képességekkel és

készségekkel (önálló, probléma - érzékeny gondolkodás), a megismeréshez szükséges logikai

műveletek végzésének képességével.

Tudjanak megoldani egyszerű szervezési feladatokat pld.: a környezetük megfelelő átalakítása

a csoportszobába.

Személyiségük szabad kibontakozásában váljék az önkifejezés és individualizáció és

szocializáció fő tevékenységformájává a játék, igényeljék a játékot megőrizve személyiségük

autonómiáját, a kreativitást, az ötletességet.

Legyenek jókedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is. Érzelmileg gazdagodjanak,

kötődjenek a településhez, környezetükben jól tájékozódjanak, legyenek nyitottak, tudják

önmagukat értékelni és másokat elfogadni. Legyenek együttműködők.

Programunkban a gyermekek személyiségét differenciáltan, a különböző képességek

fejlődésbeli eltéréseit tolerálva közelítjük meg.

Vállaljuk az olyan gyermekek nevelését is, akik valamilyen érzékszervi károsodással élnek.

Célunk, hogy a gyermekek tanulják meg a velük való kapcsolatteremtés formáit.

Váljon számukra természetessé az együttélés ezekkel a gyerekekkel.

Tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait.

Nyomon követjük, rendszeresen mérjük fejlettségi szintjüket, melyről a szülőket tájékoztatjuk

és segítséget nyújtunk otthoni nevelésükhöz. Minden igyekezetünkkel azon dolgozunk, hogy az

óvodából kilépő gyermekek birtokában legyenek saját képességeiknek, jó eséllyel

kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába.

53

ÓVODAKÉPÜNK 1. Az óvoda funkciója

Feladatunk a valóságos tevékenységek – tevékenykedtetés, a tevékeny életre alapozott

nevelőmunka, az életfeladatokra való orientálás. Az életkornak és fejlettségnek megfelelő

tevékenységek mellett különös tekintettel vagyunk a mással nem helyettesíthető szabad

játéktevékenységre is. Biztosítjuk az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének

optimális feltételeit.

Törekszünk arra, hogy óvodaképünkre a bensőséges szeretet kisugárzása és a nyugodt,

biztonságot nyújtó légkör legyen a jellemző.

Olyan óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel, akikre a humanizmus, a pedagógiai

optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe

helyező gyermekszeretet a jellemző.

Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, a pedagógiai megújulásra törekvő nevelők, akik

képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére.

A különbséget, a másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, az egyéni értékek pozitív irányú

megközelítésével erősítjük.

Óvodaképünk az egyéni képességfejlesztést, az egyénre figyelést a gyermekek életben való

eligazodását, magatartás-kultúrájának csiszolódását szolgálja. Segíti az iskolai közösségben

történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.

Képességfejlesztésünk komplex, a részeken keresztül az egészre, a személyiségre hat.

2. A szociálisan hátrányban lévő gyermekek felzárkóztatása

Legnagyobb feladatunk, hogy az ingerszegény, szeretet nélküli környezetből érkező gyermekek

számára pótoljuk a biztonságot.

Szeretetünkkel, a nyugodt, családias légkörrel tudjuk mindezt elérni. ha a gyermek érzi az

őszinte szeretetet, akkor szívesen is jár óvodába. Ha szívesen jár óvodába, akkor könnyebben

utat találunk a lelkéhez. Innentől kezdve pedig szeretni fogja a meséket, verseket, a

körjátékokat, megkedveli a mozgásos játékokat is. Lesznek barátai.

3. Az óvodába újonnan érkező gyermekek befogadása A beiratkozás április hónapban zajlik egy héten át a tagóvoda vezető irodájában.

A leendő kiscsoportosok a mamájukkal érkeznek, a vezető felveszi az adataikat – közben

beszélget, ismerkedik a szülővel és a gyermekkel is. A kicsik ilyenkor apró ajándékot kapnak.

A beiratkozás után körülnézhetnek a csoportszobákban, bekapcsolódhatnak a játékos

tevékenységekbe. Így ismerkedhetnek az óvodásokkal, a felnőttekkel egyaránt.

A nyári nyitva tartás folyamán belátogathatnak a gyerekek a szüleikkel, előre megbeszélt

napokon és időben, hogy szeptembertől könnyebb legyen az anyától való elválás.

Az óvodába történő befogadás a családból

Elvek:

Kompetens személyek rögzítése: szülő, óvodapedagógus

Szerepvárások tisztázása a szülőkkel: jogok és kötelességek

A lassúbb pszichés fejlődés ne legyen az óvodai felvétel gátja

A befogadás előkészítése az óvodába kerülő gyermeknél is érvényesül

Szem előtt tartjuk, hogy az óvoda elfogadása függ:

- a családtól (mennyire készítették fel a gyereküket, milyen az anya-gyermek kapcsolat),

- az óvónők személyiségétől,

- a gyermek személyiségétől,

- a gyerek előzetes elválási élményeitől,

- a gyermek önállósági fokától.

Figyelemmel vagyunk arra, hogy az elválás nehézségeit nem tudjuk teljesen

kiküszöbölni! Ennek a nehézségnek a megjelenése törvényszerű, és a gyermek

önállósági törekvésének a kielégítését szolgálja.

54

Feladatok:

1) Az óvodáskor sajátosságainak mélyreható ismerete

2) A befogadási időszak folyamatos és fokozatos megszervezése

3) Minden egyes gyermek szülőjével kapcsolatfelvétel, a gyermekek otthonukban történő

meglátogatása az óvodai élet megkezdése előtt.

4) Beiratkozáskor a csoportszoba, az udvar megismertetése.

5) A szülők előkészítő munkájának támogatása szülői értekezlet keretében: napi óvodai

élet bemutatása, átadás, búcsúzás körülményeinek megbeszélése, alapvető feladatok, az

óvodai nevelés törekvései.

6) A csoport feltöltésének ütemezése

7) Apás – anyás befogadás lehetőségének biztosítása.

8) Az óvodában töltött időtartam fokozatos növelése az érzelmi bázis megteremtése.

9) Kedvenc játék, holmi behozásának lehetősége.

10) Kiemelt feladat: biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel fordulni a

gyermekekhez.

11) Az óvodapedagógus fő törekvése a befogadás folyamatában, hogy a gyermekek

elfogadják.

12) A szülőktől való elválás, az új környezethez való alkalmazkodás segítése az érzelmi

bázis megteremtésével.

13) Olyan mértékű segítségnyújtás, amilyenre a gyermeknek szüksége van, nehogy az

önálló gyerek kezdeményezése akaratlanul is gátlás alá kerüljön a túlzott

gondoskodással.

14) A gyermek múltjának, élettörténetének fejlődési és nevelési körülményeinek

folyamatos megismerése, pedagógiai-pszichológiai elemzése, a fejlesztéshez szükséges

legmegfelelőbb módszerek megválasztása.

15) A gyermek megfigyelése a befogadás időszakában: miként szokta meg az új

környezetet, hogyan reagált a szülőtől való elvárásra, magára talált-e a játékban, hogyan

alakult kapcsolata az óvodapedagógussal, hogyan illeszkedett be az óvodai élet

ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált a sok gyerekre.

16) A gyermekcsoport, ezen belül az egyes gyerekek játékának megismerése. A gyermek

játékfejlettsége jelzésül szolgál személyiségének általános és aktuális állapotáról. Ez

alapot ad a gyermek további fejlődésének előkészítéséhez, - megfigyelések írásbeli

rögzítése.

17) Nyugodt, tényleges aktivitást mutató játék elérése minden gyereknél. A fejlődés,

fejlesztés biztosítása.

18) A gyermekek játékszükségletének kielégítése, miközben a játék örömforrása és

személyiségfejlesztő hatása egyaránt megmarad.

A szülőknek augusztusban szülői értekezletet tartunk, melyen mindent megtudhatnak, amit egy

kisóvodás szülőjének tudnia kell (óvodai és csoportszokások, ágynemű mérete stb.).

Ugyanebben a hónapban az óvodapedagógus meglátogatja a családot.

A családlátogatásra a pedagógus felkészül: a gyermeknek kis ajándékot visz. A szülővel

megbeszéli mi lesz a gyermek jele, stb.

Felveszi a gyermek anamnézisét (az anamnézis a gyermekről vezetett feljegyzések része).

Megismeri a gyermek otthoni szokásait, a család életkörülményeit. Ez a látogatás jó alapja

lehet a bizalomra épülő kapcsolatnak pedagógus és szülő között.

Ezt a kapcsolatot kívánjuk erősíteni az óvoda közössége és az újonnan érkező gyermekek és

szüleik között a helyi sajátosságok és az óvoda természeti környezetének kihasználásával is:

közös esti tücsök ciripelés hallgatása, csillagok megfigyelése.

55

Mottó: „Csiribiri, csiribiri

Zabszalma,

Négy csillag közt

Alszom ma.”

(Weöres Sándor: Csiribiri)

Szeptembertől az „új” óvodások a szüleikkel együtt érkeznek az óvodapedagógussal előre

egyeztetett időpontokban. Először csak rövid időt töltenek az óvodában az anyával együtt, majd

az időt növelve (anya nélkül már) a gyermek egyre többet tartózkodik a közösségben.

Végül megszokja, hogy az anyuka elmegy dolgozni, neki pedig az óvodában kell maradnia.

Az óvodába való beszoktatásra nincs recept, hiszen minden gyermek más és más, mindegyikük

szívéhez más út vezet.

Elmondhatjuk, hogy a mi óvodánkban a beszoktatás e módszere bevált.

Így talán elérhetjük, hogy a gyermekek minél könnyebben, sérülések nélkül tudjanak leválni az

édesanyjukról – a szülő pedig okosan tudja elengedni gyermekét.

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel alakítása ebben az életkorban

kiemelt jelentőségű. Különös tekintettel arra, hogy 3-tól 6 éves korig erőteljes testi

fejlődés jellemző.

Az egészséges életmódra nevelés, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a

betegségmegelőzés, s az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és

nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni

szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz; fejlődési üteméhez.

Feladataink:

- A gyermek testi fejlődésének elősegítése.

- A gyermekek gondozása, testi és lelki igényeinek kielégítése.

- Az étkezés szokásainak kialakítása.

- Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének biztosítása.

- Testi képességek fejlesztése.

- Biztonságos környezet biztosítás – környezetük megóvásához kapcsolódó

szokások kialakítása.

- A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése.

- Prevenciós testi nevelési feladatok ellátása.

- Mindennapos testi, edzési, fejlesztési lehetőség biztosítása.

- A pihenés - mozgás – alvás egyensúlyának megteremtése.

- A rendszeres napirend adta lehetőségek kihasználása.

56

AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagy mértékben a családi

atmoszféra határozza meg. A családdal való együttműködés hangsúlyosan kap itt

jelentőséget.

Fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs légkör vegye

körül.

Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására,

tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.

Feladataink:

- Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek – dajka, gyermek-gyermek, felnőtt-felnőtt

közötti kapcsolat pozitív attitűd, érzelmi töltésű legyen.

- Engedje az óvoda az én-tudat és az önérvényesítő törekvések kibontakoztatását.

- Szociális érzékenységét, a másság elfogadását fejlessze az óvoda, neveljük a

gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

- A gyermek társas szükségleteit elégítse ki (barátok segítése).

- Közös élményekre épülő, közös tevékenységek szervezése.

- A gyermek nyitottságára építve segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a

természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre. Tisztelje és

becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való

kötődés alapja. (Megszépült községünk, óvodánk szeretetére és védelmére nevelés,

a puszta szépségének megláttatása, a környékünkön vadon élő állatok megfigyelése

– bagoly, gólya, héja, őz, nyúl, „tücskök, bogarak”. Legyenek büszkék, hogy itt

élhetnek, becsüljék meg és óvják az utakat, virágos ládákat, az új játszóteret, a fákat,

növényeket. Erre bíztassák szüleiket is.)

- A gyermek erkölcsi tulajdonságait (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség,

figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat,

szabálytudat, szokás- és normarendszer) fejlődését segítse elő.

- Az óvodapedagógus és a technikai dolgozók modellértékűek, így viselkedésük,

megjelenésük, bánásmódjuk, kommunikációjuk példamutató legyen.

- A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű vagy kiemelt képességű gyermekek nevelése szükség esetén

speciális szakemberek segítségével történjen. A szakemberek kötelező

visszajelzéseit dokumentáljuk.

- Az érzelmek kifejező képességeinek fejlesztése.

- Az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése.

- Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése.

Társas, közösségi tevékenység

A gyermekekkel szemben támasztott két fő követelmény, hogy tanuljon meg másokkal

érintkezni és együttműködni. Ezen képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát

mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága határozza meg. A normák

kialakulása és alkalmazása nem egytípusú gyermeki tevékenységhez kötődik, hanem a

mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet.

A tulajdonságok, a képességek, a készségek a szükségletek olyan rendszerét kívánjuk

formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé,

könnyebbé, gyorsabbá válik. Tehát már óvodában fontos tudatosan törekedni a közösségben

zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására.

Természetesen jó közösség csak akkor jöhet létre, ha alkalmazkodásra képes egyének

alkotják.

57

A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből

kihozni, az erkölcsi tulajdonságok kialakításával, erősítésével és fejlesztésével.

Óvodáskorban az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben,

segítségadásban nyilvánul meg, illetve néhány együttélési szabály betartásában. Pld.:

köszönés, játékeszközök elrakása stb.

Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a gyermekek között

kapcsolatok jönnek létre: barátságok, szimpátián alapuló kisebb csoportok. Megtanulják,

figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük,

kötelességtudatuk, toleranciájuk.

A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. A normák kialakulása és

alkalmazása nem egytípusú gyermeki tevékenységekhez kötődik, hanem áthatja magát a

gyermeki életet, a mindennapok része. Jó gyermekközösség a nevelőközösség belső tartása,

gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő

tevékenysége nélkül aligha jönne létre. Az óvoda a polifónián alapuló harmóniára törekszik,

amely türelmet, érdeklődést és olyan szabályozó erőt jelent, amely rendet teremt az értékek

között egyfajta tendencia irányába.

Az óvoda törekvése az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi

lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten, amely szinten egy csoport együtt kell, hogy

éljen napi több órán át. Cél az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető

légkör megteremtése.

Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható

meg, de a lényeg, hogy mindez sokszínű, változatos legyen.

Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely

minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít.

A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt

szokásrendszer. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a

tevékenység végzése közben. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az

óvodai közösség. Felnőtt és gyermek között a demokratikus partneri viszony kialakítása a cél.

A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok

megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására.

A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban

talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával. Nevelési

cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha

kell, természetes támaszra találjon. A szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor

nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus

feladata, hogy adjon elegendő időt a beszoktatásra, biztosítson fokozatos átmenetet és tegye

lehetővé a szülővel történő beszoktatást.

Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig

biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Az óvoda nyitottsága

hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább

növelhető.

Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusoktól és segítőitől egységes nevelői

elvárásoknak kell megvalósulni a gyermekekkel szemben, mert ellenkező esetben

disszonanciák alakulhatnak ki.

58

Feladataink:

- Mi, óvodapedagógusok, megteremtjük az a folyamatos, önfeledt, szabad játék

feltételrendszerét

- A gyermekek játékában megjelenő élményeik kiszámíthatatlanságából

következően nem tervezzük meg a szerepjátékot, de segítjük, támogatjuk a

gyermekeket elképzeléseik megvalósításában.

- Élünk a szerepjáték tartalmának megfigyelésével, amely a legalkalmasabb a

gyermekek megismerésére: élmények, fantázia, kreativitás, ismeretek,

ügyesség, vágyak, az együttműködési készség, figyelmük tartóssága,

feladat- és szabálytudatuk stb.

- A gyermekek életkorához és képességszintjéhez illeszkedő

szabályjátékokkal a gyermekeket és azokat direkt módon irányítjuk.

- A szabályjátékon kívül minden más játéknál az indirekt játékirányítás

elvárásai mérvadóak: ötletadás, eszközbiztosítás, kérésre szerepvállalás

metakommunikációs eszközök alkalmazása stb.

- Megtervezzük az erkölcsi nevelés alapját képező szokásrendet.

- Figyelemmel vagyunk arra, hogy az egyes szokások, együttélési normák

elfogadása, betartása nem azonos időben zajlik az azonos életkorú

gyermekeknél.

- A gyermekek ismeretében döntjük el, mely szokások illeszthetőek az egyes

gyerekekhez, és mely differenciált bánásmód segíti fejlődésüket.

- Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapokat biztosítunk,

amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek között, valamint a gyermekek és

felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételére.

- A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás

képességének kialakítása és gyakorlása.

- Konfliktusok kezelése – segítünk az önálló megoldásban

- A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása.

- A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.

- Az egyes értékek, szabályok felnőtt általi megítélése azonos kell, hogy legyen.

- Arra törekszünk az erkölcsi nevelés folyamatában, hogy a gyermekek tudják

önmagukat értékelni, nem csak a tanulás folyamán bekövetkező

teljesítményeiket, hanem tetteik helyességét vagy tévedéseiket is. A jó sorrend:

önértékelés, majd társaik tetteinek értékelése.

- Arra neveljük a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a

társaik irányába.

- A másság felé fordulás mindenkinek természetessé váljon

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja.

- Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében.

- Érdeklődik társai és a felnőttek iránt.

- Ismeri és érti az óvodapedagógus metakommunikatív jelzéseit.

- Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen

jellegű helyzeteket.

- Együttműködik a közös cél érdekében.

- Örül a csoport közös sikereinek.

- A másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik

59

AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak,

elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet

alkotnak.

Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a

kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Az óvoda a

gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a

gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a

természeti és társadalmi környezetről.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes

mintaadással, beszélő környezettel, szabályok közvetítésével (a javítgatás elkerülésével) az

óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes

beszéd-és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a

gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Feladataink:

Az anyanyelvi és értelmi nevelés további feladatai: A kérdésekre az életkornak megfelelően:

egyszavas, tőmondatos, bővített mondatos válaszadás. Szókincsbővítés a mesék, versek,

dramatikus játékok által. A felnőtt példadadása a nap során folyamatos. A gyermek spontán

szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek

(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése,

különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. (Témahét.)

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami az egész nevelési folyamatban jelen

van. Minden gyerek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési

feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni

képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Az óvoda tevékenységében gazdag

élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését.

Ilyen körülmények között a gyerekek gyakran és szívesen beszélnek. A nap folyamán bármikor

használjuk ki e lehetőséget.

A környezet tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönöz a helyes szabálykövetésre.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes

beszéd-és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, támogatására is szükséges

figyelmet fordítani.

Az óvodapedagógus és dajka figyeljen beszédének stílusára, a hanglejtésre, a dinamika és a

hangsúly megfelelő alkalmazására. Ne állandóan javítson, hanem dicsérje, biztassa a

bátortalanabb gyermekeket. Figyeljen arra a gyerekre, amelyik beszédhibával,

beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd.

Legyen ideje a gyermekekkel beszélgetni, figyeljen a gyermek kérdéseire, hallgassa meg a

gyermek élményeit. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, a

gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. Biztosítson időt

az óvodapedagógus az anyanyelvi játékok számára, beépítve a mindennapi életbe. Például:

mese képek időrendiségének felismerése, elmesélése, elindult a hajós, telefon, vagy

visszhangjáték, stb.

60

Feladataink:

- Beszélgetésre alkalmas, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.

- Lehetőséget adni, hogy minden gyerek folyamatosan beszélhessen, örömmel

beszéljen.

- Képesek legyenek a fejlesztés során arra, hogy egymást meghallgassák.

- A gyerekek szókincsének folyamatos bővítése.

- Beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése.

- Beszédhibák megfelelő módszerrel történő javítása, szakember segítségével.

- Az óvodapedagógus türelmesen hallgassa végig a gyermekeket.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Használják aktívan, bátran a már megismert szavakat, kifejezéseket.

- Sajátítsák el és használják a párbeszéd fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás

udvarias formáit.

- Használják helyesen a névmásokat, névmutatókat, jövő idejű igeidőt, igemódokat,

és ezeket tudják mondatokba építeni.

- Alakuljon ki a jól érthető, összefüggő, többnyire megfelelő hangsúlyozású,

hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd.

- Beszédük illeszkedjen az anyanyelvi szabályokhoz.

- Legyenek képesek nyugodtan, figyelmesen, türelemmel végighallgatni mások

megnyilatkozásait, saját tapasztalataikat, élményeiket érthetően, örömmel adják elő.

- Használják bátran a nonverbális kommunikáció eszközeit.

- Ejtsenek tisztán minden magán-és mássalhangzót, légzéstechnikájukat legyenek

képesek megfelelően alkalmazni.

- Ismerjenek néhány szólást és közmondást, tudják azok jelentését.

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei

Az óvodában a nevelő munka kulcsszereplője az óvodapedagógus, a nevelés egész

időtartamában fontos az ő elfogadó, segítő, támogató attitűdje. Az óvodapedagógusok és a

működést segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája vezet az óvodai nevelés

eredményességéhez.

Az óvodapedagógus nevel, tanít, példát mutat, sikerélményhez juttat, okosan szeret.

Nevelési cél az adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása. A helyes

tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakításában fontos szerepe van az óvodapedagógusnak

és a dajkának. A felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik. Ennek

kielégítése az óvodapedagógus feladata.

Ugyanakkor a rendszeres ismétlődések érzelembiztonságot nyújtanak a gyermekek számára.

A stabil elemeken túl (étkezés, pihenés) az óvodapedagógus készíti el saját csoportjára

vonatkoztatva a napirendet, figyelembe véve az óvoda adottságait, a csoport szerkezetét, a

gyermekek személyiségét.

A napirend általános időkeretei 10 órás óvodai nyitva tartás esetén: - játék és szabadidős tevékenység minimum: 4,30 óra

- étkezés, pihenés maximum: 3,30 óra

- öltözködés, tisztálkodási tevékenység maximum: 1 óra

- komplex foglalkozások naponta maximum: 1 óra

61

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a

körülmények, a váratlan események hatására. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük

nyomon követését különböző kötelező dokumentumok (csoport napló, fejlődési napló stb.)

tartalmazzák.

AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI

Az óvodában dolgozók számát –az ide vonatkozó törvény ellenére, anyagi fedezet hiányában –

az Önkormányzat 5 főben határozta meg, melyből egy fő gyermekcsoportot vezető

óvodapedagógus a tagóvoda vezetői feladatokat is ellátja.

Az óvodapedagógusok főiskolai végzettséggel rendelkeznek, a tagóvoda vezető

szakvizsgázott, közoktatási vezető végzettségű.

A nevelő-oktató munkát segítők száma a csoportok számához viszonyítva megfelelő.

Az óvoda udvarának rendben tartását időszakosan a falugondnok irányításával közmunkások

látják el.

Mint a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak, feladatunk lehetőséget

teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

AZ ÓVODA TÁRGYI-DOLOGI FELTÉTELEI

Az óvoda épületének legfőbb jegyei

Az óvoda épülete 1969-ben nyerte el végleges formáját. Egy nagyobb és egy kisebb

foglalkoztató, egy vezetői iroda, egy tárgyaló- mely lehetőséget biztosít a szülők fogadására is-,

egy melegítő konyha, egy gyermeköltöző, egy gyermekmosdó, és egy előtér található benne.

2008-ban pályázaton nyert pénzből bővítésre került sor a szolgálati lakás hozzákapcsolásával.

A szép, tágas füves udvarunkban biztosítani tudjuk a jövőben az udvari szabadidős

tevékenységek során ügyességük, edzettségük, mozgáskoordinációjuk fejlődését.

A gyermekek foglalkoztatását szolgáló helyiségek jól felszereltek. Az utóbbi két évben minden

bútort kicseréltünk. Hangulatossá teszi a berendezést mindkét szobában a galéria, melyet jól

kihasználnak a gyermekek szerepjátékaik során.

Szeretjük a természetes anyagok alkalmazását, így a színes bútorok mellett a játéktartók fonott

gyékényből, vesszőből stb. készültek. De szeretjük a színeket is, melyek vidámmá,

hangulatossá teszik környezetünket.

A játékszerek változatos tevékenységeket biztosítanak a gyermekeknek. Sok a készségfejlesztő,

mozgásfejlesztő és a magunk készítette gondolkodásfejlesztő játék is.

A gyermekek kényelmét, higiénikus óvodai életét biztosítják azok a felszerelések, amelyek

rendelkezésükre állnak –némelyek a szülők segítsége révén: törülköző, fogmosó felszerelés,

kényelmes és biztonságos ágyak, plédek, edények.

Melegítő konyhánkban új gáztűzhely, mikrohullámú sütő is található. Az étkezést egy cég

biztosítja 2008 nyarától, így az ételszállítási gondunk megszűnt.

Az óvoda tárgyi feltételei között audiovizuális és informatikai technikával is rendelkezik.

Van televízió, videó, DVD, CD lejátszó rádióval, fénymásoló-szkenner, számítógép, diavetítő.

Internetes kapcsolattal is rendelkezünk.

62

Az óvoda – a program céljaihoz rendelt – eszközrendszere

A mozgásos játékok gyermekekre gyakorolt hatását újabb eszközök beszerzésével és

alkalmazásával kell erősítenünk.

A mese-és verses könyvek illetve környezetünkről, a világról szóló - az óvodás korosztály

számára íródott – ismeretterjesztő kiadványok szép számmal megtalálhatóak a

könyvespolcokon és a könyves szekrényben. A gyűjteményt ennek ellenére folyamatosan

tovább gyarapítjuk.

2007 karácsonyára a fenntartó és az egyesület kesztyűs bábokat ajándékozott az óvodának, így

a továbbiakban a gyermekek fejlesztésében, nevelésében kiemelt szerepet kap a bábjáték.

2009-ben a társulásnak köszönhetően 2.000.000,- Ft értékben cseréltük, illetve bővítettük

eszközeinket.

A hiányzó eszközök, felszerelések jegyzéke a 2. sz. mellékletben található, melyek

megvalósítási határideje 2012. augusztus 31.

„...a felnőtt maga is változik az együttélés során. És minél szorosabb és melegebb a kapcsolata

a gyerekeivel, annál inkább formálódik gondolkodása, viselkedése, egész világképe. Vagyis

csak az lehet jó nevelés, amelyik kölcsönösségen alapszik, amelyik a nevelőt is neveli.”

Az óvoda csoportszerkezete

Óvodánk a községünkből és a környező tanyákról érkező gyermekeket fogadja.

Az érkező gyermekek különböző szociális háttérrel rendelkeznek. Viszonylag sok a 3

gyermekes család, illetve a gyermekét egyedül nevelő, elvált vagy váló félben lévő szülő.

A gyermekek fejlődését nagymértékben befolyásolja a családok anyagi helyzete.

A családok a nehéz anyagi körülmények ellenére is igyekeznek biztosítani gyermekeik óvodai

szükségleteit.

Otthoni érzelmi háttere a gyermekek többségének elfogadó, szeretetteljes.

A családok többsége jó kapcsolatban van az óvodával. Érdeklődő, segítő szándékú szülők

gyermekei járnak óvodánkba.

A gyermekek 95% - a az óvodai élet befejezésekor alkalmas az iskolai élet elkezdésére.

Az óvoda csoportszerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük a kialakult hagyományokon

túl az óvodapedagógusok és a szülők véleményét, igényét. Ezek alapján az óvodai csoportok

általában vegyes életkorú gyermekekből szerveződnek.

A jelentkezéstől függően szervezünk vegyes életkorú csoportokat. Az óvodában a gyermekek

életét reggel 6,30 – tól délután 16,30 óráig – azaz egész napos rendszerben szervezzük (az

igényeknek megfelelően).

Felkészülünk és felkészültünk a multikulturális szemlélet kialakítására, a multikulturális

óvodai nevelés alapjainak megteremtésére. Minden óvodás gyermek fejlesztésének az alapja a

gyermek személyiségállapotának megismerése.

- A személyiség fejlesztéséhez az első interakciós tér a szülői ház nevelési szokásainak,

elvárásainak megismerése és vele való kapcsolat kiépítése, a nevelői hatások együttes

hatásának kifejtése érdekében.

- Minden óvodás gyermeknek egyenlő esélyt kell kapnia képességeinek maximális szintű

fejlesztéséhez.

- Az óvodapedagógusok a multikulturális társadalom értékközvetítőiként szükséges,

hogy betöltsék hivatásukat.

- Az óvodának aktív szerepet kell vállalnia pedagógiai közvetlen és közvetett

környezetében mindenfajta elnyomás megszüntetésében.

- Az óvodapedagógusoknak fel kell készülniük arra, hogy minden egyes óvodás

gyermeket hatékonyan segítsen hozzá kompetencia - tartalmakhoz.

63

- A felkészülésnek arra a területre is ki kell térnie, hogy hatékonyságot azoknál a

gyerekeknél is el kell érni, akiknek a kultúrája megegyezik a sajátjával, de azoknál is,

akiknél különbözik.

- Szükséges, hogy az óvodapedagógusok megismerkedjenek az eltérő hagyományokkal,

szokásokkal, hogy megértsék a családok sajátos világát, az ott felnövő gyerekeket érő

eltérő szociális hatásokat és ezek kapcsolatát a viselkedésükkel.

Elvek:

a.) Humanizmus: A közvetlen pedagógiai környezet, az óvodapedagógusok és az óvoda

alkalmazotti köre érzékenyen, nyitottan közeledik a roma családok gondjai, problémái

felé. A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek

és gyerek között.

b.) Veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete: A roma gyerekek roma

mivoltának elismerése, megbecsülése. Egyenlő emberi méltóság kifejezésére

törekszünk. A gyerekek érétkességét egyediségükben, individualitásukban keressük.

Az egyéni bánásmód elvének érvényesítését velük kapcsolatban is kötelezőnek

tekintjük. Az emberi értékességüket elismerjük és fejlesztjük.

c.) A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése: Az óvodai nevelés túlmutat

az anyag centrikusságon, és a gyerek centrikusságot helyezi a középpontba, oly

módon, hogy a gyerek szükségleteiből indul ki. Az óvodai nevelés nem várja el a

roma gyerekektől, hogy ők illeszkedjenek, alkalmazkodjanak a cél-és

feladatrendszerünkhöz. Olyan célokat és feladatokat határozunk meg, amelyek aroma

gyerekek számára is teljesíthetők. A kimunkált cél-és feladatrendszerünk a pedagógiai

stratégiánk részét képezi, melynek megnyilvánulási formája a pedagógiai innováció,

ezen belül a pedagógiai fejlesztés. A roma kultúra nem romákkal történő

megismertetésével csökkenteni kívánjuk a roma gyermekek testi, lelki, szociális

előítéletekből származó kirekesztettség - érzését.

d.) Másság tisztelete: A másság csak a normativitással együtt értelmezhető.

e.) Esélyegyenlőség: Nem gondoljuk, hogy ugyanolyan tudástartalmat ugyanolyan módon

kellene közvetítenünk minden roma gyereknek. Az óvodai nevelés

tevékenységrendszere lehetőséget teremt ahhoz, hogy egyénre szabottan történjen a

nevelési területek tartalmi feldolgozása és a tapasztalati úton történő élményszerzés

lehetőségeinek megszervezése. Azt viszont gondoljuk, hogy a tudástartalmakhoz való

hozzájutás esélyét minden roma kisgyerek számára biztosítanunk kell. A roma gyerek

személyiségét is tisztelet, szeretet, megbecsülés és elfogadás övezi. Az óvodai élet

során számukra is biztosítjuk az óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciók

érvényesülését. A megfogalmazott alapelveink érvényesítése rájuk nézve is

kötelességünk. Az esélyeik javítása érdekében nem élünk a pozitív diszkrimináció

lehetőségével, helyette a sajátos szükségleteik kielégítését érezzük magunkra nézve

kötelezőnek. A pedagógiai munkánk hatékony végzése során az egyenlőtlenségek

felszámolására törekszünk.

f.) A gyermekek fejlődésben lévő készségeinek tiszteletben tartása: A fejlődő személyiség

fejlesztése mély pedagógiai alázatot, tapintatot, állhatatosságot, pedagógiai,

pszichológiai felkészültséget; pedagógiai optimizmust igényel. A lassabban fejlődő

gyerekek más érési szintet mutatnak. Tudásukat, attitűdjüket, képességeiket saját

keretein belül megfelelő szintre emeljük. Minden gyerek másként eredményes az

egyéni haladásban.

g.) A tudáshoz való jog: A romák többsége nem tud élni a tudáshoz való jogával, nagy

részük képzetlen és munkanélküli.

Az elvek megfogalmazásán túl, a roma gyerekeket a tudáshoz, mint a kompetencia

egyik összetevőjéhez kívánjuk juttatni.

64

Ebben a funkcióban látjuk a képzetlenség, a munkanélküliség spiráljának

megszakítását, valamint a társadalmi eredetű hátrányok transzformálhatóságának a

leküzdését. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere olyan tudástartalmakból áll,

amelyek felszámolják a nem kompatibilis előzetes ismereteket, új ismereteket emelnek

be a nevelési-oktatási folyamatba, konvertálhatók az iskolai o szükséges figyelembe

oktató munkába.

Feladatok:

A védőnővel való intenzív kapcsolat kiépítése: a védőnővel kapcsolatos bizalmas,

együttműködési tapasztalatok felhasználása a kapcsolatteremtésben.

Az óvodapedagógus és a szülők közötti kommunikáció fejlesztése: tervezett, tudatos,

kezdeményező kommunikáció megvalósítása.

A kapcsolat felvétele és kialakítása során szükséges figyelembe venni a családok

kommunikációs jellemzőit, gyermeknevelési szokásait és nevelési jellemzőit.

Előítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása – A képességfejlesztő tevékenység

differenciált tervezése, szervezése során lehetővé kell tenni a roma gyermekek

gondolataikat oly módon fogalmazhatják meg, ahogyan számukra az leginkább

kifejező, akár saját nyelvükön is. A művészeti tevékenységekben tág teret kell engedni

kreativitásuknak, sajátos élményeik kifejeződésének.

A családi nevelési környezet és az óvodai pedagógiai környezet közös pontjainak

megkeresése, tudatosítása a saját pedagógiai gyakorlatban – közvetítése a családok felé.

Viselkedésmodifikáció alkalmazása: A gyermekek sajátosságai közül a jó elemek

kiemelése, ezen elemek terén elért eredményeiket, sikereik felhasználása a kevésbé

sikeres területek fejlesztésében. Érzelmeik mozgósítása, melynek leghatékonyabb

eszköze a társak előtti pozitív megerősítés. Helyes viselkedésmintákat kell

kialakítanunk a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére, szem előtt tartva, hogy

rendkívül nehezen viselik a megszégyenülést.

AZ ÓVODA KAPCSOLTAI

Az óvoda – család kapcsolatának szakmai alapelvei, tartalma

A család szerepe az óvodai életben

Elvek:

1. A család a szocializáció első színtere

2. A szülőknek jogaik és kötelezettségeik vannak gyermekük gondozásában,

nevelésében, fejlesztésében, az iskolai életmódra történő alkalmassá

tételében

3. Az óvoda szerepet vállal a családi nevelés erősítésében

Feladatok:

1. Elsődleges feladatunk a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel

2. Szakszerűen segítjük a szülőket a gyermeknevelésben, ezzel elősegítjük gyermekük

iránti felelősségérzetük növekedését

3. Az óvodai nevelésben megteremtjük a feltételeit a családok szocializációs

különbségeiből adódó hátrányok kompenzálásának

65

Az óvoda szülőkkel való kapcsolata

Az óvodai nevelés és a családi nevelés együttesen, az óvodai nevelés a családi nevelést

kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Alapvető feltétel a családdal való együttműködés változatos formái, a személyes kapcsolatok,

a különböző rendezvények.

Ennek érdekében:

tervszerű, célratörő, információ gazdag családlátogatásokra van szükség,

biztosítani kell a szülők részére az óvodai életbe való betekintés lehetőségét,

a nehézségek megoldására való törekvés legyen jellemző a család és a pedagógus

kapcsolatára,

a pedagógiai tapintat nélkülözhetetlen eszköz a cél érdekében.

A szülőkkel meg kell ismertetnünk nevelési felfogásunkat, programunk célját és alapelveit.

A bizalom légkörének kialakításában első lépés az „anyás befogadás. Ily módon a szülők

megismerkedhetnek az óvodai élet sajátosságaival, szokásaival, mintát kaphatnak gyermekük

neveléséhez.

A szülői értekezletek az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a szülők

nevelői szemléletformálását, a gyermekek életével kapcsolatos információcserét szolgálják.

A gyermekek egyéni fejlődéséről fejlődési naplót vezetünk felmenő rendszerben.

„Fogadóórák” keretében tájékoztatjuk a szülőket gyermekük fejlődéséről. A kötetlen

nevelőpartneri beszélgetéseket – szülői vagy óvodapedagógusi kezdeményezésre –

egyeztetett időpontban bonyolítjuk le. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a

családok segítése, erősítése. Napi kapcsolatban állunk a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés,

az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. Célunk,

hogy óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőre.

A nyílt napok, a szülőkkel együtt szervezett ünnepek, rendezvények, kirándulások a tartalmi

munka megismerésén túl a bizalom légkörét, a nevelőtársi szemlélet alakulását segítik. A

szülőknek rendezett, előre tervezett témájú „fórumok” a nevelési feladatok, esetleges

problémák megoldásában adnak tanácsot az érdeklődőknek.

Óvodánkban a szülők érdekegyeztető fóruma a Szülői Szervezet.

Az óvoda szerepe a család életében

Elvek:

1. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő, segítő szerepet tölt

be. Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között.

2. A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása. Alapvető feltétel a

kölcsönös tisztelet és bizalom.

3. A nevelőközösség alapelvnek tekinti a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását,

fejleszthetőségét, másságának értékként való kezelését.

4. Az óvodai szocializáció folyamat jellegű, ezért a feladatokat elosztva, egymásra építve,

tartalmukat fokozatosan bővítve kell megtervezni.

66

Feladatok:

1. Az óvoda kezdeményezi, majd tudatosan tervezi -a közös nevelés érdekében-

a bizalomra épülő kapcsolattartást a szülőkkel.

2. A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása mellett törekedni kell új, szülői

igényekhez igazodó lehetőségek keresésére.

3. Folyamatosan mérjük a kapcsolattartás formáira, tartalmára vonatkozó szülői

elégedettséget. Az eredményeket a kapcsolattartási formák kiszélesítésében és mélyítésében

felhasználjuk.

4. Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott

funkcióját, abban az esetben az óvoda feladata a családgondozás által a meglévő funkciók

megtámogatása, további szakmai támaszrendszer kiépítése (segítők bevonása).

5. Az óvodai szocializációs folyamat tervezésénél a bemeneti szinthez képest differenciáltan,

a fokozatosság elvére támaszkodva határozzuk meg feladatainkat.

6. Tervezőmunkánkban a specifikus célok, feladatok, módszerek, eszközök, ellenőrzések,

értékelések megfogalmazása, harmonizálása szükséges.

Az óvodapedagógusok, mint a nevelés partnerei

Elvek:

1. Az óvodapedagógus megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó szerepet tölt be az

együttnevelésben.

2. Az óvoda minden dolgozójával szemben egységes követelmény és elvárás, hogy

előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz.

3. Nem avatkozunk bele a családok érzelmi életének pillanatnyi zavaraiba.

4. Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazítva kezeljük a szülők

elvárásait

Feladatok:

1. Tudjuk, hogy a szülőkhöz a gyermekén keresztül vezet az út.

2. A tudomásunkra hozott vagy jutott információkat bizalmasan kezeljük.

3. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, eredményeinkről.

4. A gyerekeket érintő fontos kérdésekben kikérjük a szülők véleményét és bevonjuk őket

a döntéshozatalba.

A szülők, mint a nevelés partnerei

Elvek: 1. Az óvoda családias lehet, de nem válhat a gyermek családjává!

2. A gyermekek érdekében az együttnevelés megvalósulásának céljából fontos a partneri

viszony kiépítése.

Feladatok:

1. Az óvodapedagógus ismerje meg a családok eltérő nevelési szokásait.

2. Az óvoda törekedjen az eltérő nevelési igények közelítésére.

3. Pozitív attitűddel befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülőket. Csak ebből a

pozícióból lehet az együttműködést elindítani a hiányosságok érdekében.

67

Iskolával való kapcsolat

Az eddigi hagyományokat figyelembe véve és a pozitív kapcsolati elemeket megtartva kell a

kapcsolatot erősíteni.

A véleménycsere, a segítő szándék, egymás munkájának megismerése legyen a cél!

A gyermekek zökkenőmentes iskolai tanulmányainak előkészítése fokozottan kapjon

hangsúlyt, különösen a hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinél.

Konstruktív, operatív együttműködésre van szükség. El kell érni, hogy nagyobb érdeklődés

legyen az óvodai nevelő-oktató munka iránta tanítónőkben.

Alakítsunk ki szakmai fórumokat az iskolával közösen. Az óvodapedagógusok Látogatást

tesznek az első osztályban, ahol megfigyelhetik az előző év nagycsoportosainak munkáját.

Nyílt napokra, házi bemutatókra, megbeszélésekre meghívjuk a tanítónőket., Kikérjük

véleményüket, meghallgatjuk javaslataikat – de az óvoda nevelési feladatait tartsák szem

előtt kell tartanunk és tartaniuk!

Közoktatási, közművelődési intézményekkel való együttműködés

A partnereknek közös célja legyen a gyermekek személyiségének, tudásának, ismereteik

élményanyagának bővítése.

- Nevelési tanácsadóval való együttműködés során konkrét, gyermekre vonatkozó

adatok, jelzések biztosításával a fejlődés lehetőségének segítése a feladat.

- Kulturális kapcsolatok során a programok a gyermekek személyiségének, tudásának,

ismeretének, élményanyagának bővítése legyen a cél.

- Célunk, hogy a társulás által nyert kapcsolat és együttműködés, mely óvodánk és a

gesztor intézmény között van kialakulóban és fejlődő stádiumban, mindkét intézmény

számára szakmailag is és anyagilag is gyümölcsöző legyen.

- A kunszentmiklósi Petőfi Sándor lakótelepi óvoda nevelőtestületével továbbra is

ápoljuk kapcsolatunkat. Részt veszünk egymás rendezvényein, látogatásokat teszünk

egymás intézményeiben, tapasztalatokat cserélünk házi továbbképzések alkalmával.

Az óvodát segítő társadalmi szervezet neve: Az Apaji Pitypang Óvoda Gyermekeiért

Egyesület

Kapcsolat az Apaji Pitypang Óvoda Gyermekeiért Egyesülettel

A 2006-ban alakult és 2007-ben bejegyzett egyesület tagjai a szülők és a pedagógusok

közül kerülnek ki. Az egyesület célja az óvodai élet segítése, a pedagógusok támogatása

abban, hogy a gyermekekért minél hatékonyabb munkát tudjanak végezni. Folyamatosan

segítik a pedagógusokat az óvodai szakmai feltételek javításában, a gyermekeknek

változatos, élményekben gazdag élet megszervezésében.

68

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

JÁTÉK

Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus

szükséglete. Ebből következően a gyermek 7 – 9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és

meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját.

A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes

tevékenysége. Az óvoda biztosítja a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos,

önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt

meg, és cselekvésen keresztül valósít meg. Ennek érdekében fontos, hogy minél több

tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért

a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. Kitűnő talaja a 3-7

éves korú gyermek sokoldalú fejlesztésének, mert a játékban minden gyermek újra élheti az őt

érő élményeket, viselkedésmódot gyakorol és elsajátít, benne minden tanulási tartalom

megjelenik (ismeret, jártasság, készség).

A játék a gyermek fejlődésének alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető

tevékenységi formája, tehát az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználni a nevelés

folyamatában. A gyermekeknek sajátos világlátása van, tevékenységeiket különösen a játékban

nem szabad szűken értelmeznünk. Nemcsak a tárgyi, vagy a mozgáshoz kapcsolt

tevékenységeket ismerjük, hanem a „szellemi alkotást” is annak fogjuk fel, mert a gyermek

gondolatban kitalálja a játék szereplőit és a játékhoz szükséges eszközöket.

E tevékenység – mint minden egyéb gyermeki tevékenység – felosztható spontán és az

óvodapedagógus által kezdeményezett játékokra. A gyermekek napjának nagy részét az általuk

spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki, de nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő

hangulat, élményforrás és tárgyi lehetőségek megteremtését, melyek hatására a spontán játék

beindul.

Az óvoda olyan gazdag, változatos tevékenységrendszerben olyan szituációkat teremt,

amelyekben a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása

során megtanulja irányítani saját érzelmeit.

Ezek a játékok gazdagítják a személyiséget, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúak,

hogy önmagukban elegendő lehetőségeket biztosítanának az egyes képességek fejlődésére.

Éppen ezért szükség van a dominóra, kártyára, társasjátékra, kirakós kockákra, képkirakóra,

lottó játékra. A legtöbb szabályjáték megkedveltetése attól függ, hogy mennyire tudja az

óvodapedagógus egyszerűsíteni a hozzájuk tartozó szabályokat.

Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógusnak az a feladata,

hogy megfigyelje a gyermekek játékát, s megfigyeléseit, tapasztalatait felhasználja a saját

nevelési céljainak elérése érdekében, és indirekt módon befolyásolja azokat szükség esetén. A

gyermek játékából megismerjük környezetét, a körülötte élők magatartását, viselkedését, a

gyermekekhez fűződő kapcsolatukat.

Az életre nevelés is a játékból indul ki, s ebben teljesedik ki. Minél több időt, alkalmat és

lehetőséget biztosítsunk a játékhoz. A gyermek spontán élményeiből fakadó játéka, az

irányított tevékenysége, azaz a tanulás, valamint az erkölcsi érzék, a moralitás fejlődése a

nevelési gyakorlatban összefüggenek. Az összekötő fogalom az érzelem. Az érzelmek

áthatóan és befolyásolóan, motiválóan jelen vannak a kisgyermek életében, tetteinek

„küszöbén”.

Az elmélyült játék feltétele az élmények biztosítása. A gyermekek számára sokféle benyomás,

átélt esemény válhat élménnyé, s ezek mindegyike lehet játékuk forrása, különböző szituációk

megteremtése.

A gyermekek különböző tevékenységei (szabad játék, irányított játék, játékba ágyazott

tanulás) különböző irányítási feladatokat igényelnek Mindez az óvodapedagógus tudatos,

átgondolt munkáját feltételezi, indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni.

69

Természetesen nagyon fontos a gyermek spontán élményszerzése is. Ezeket az élményeket

nem szabad figyelmen kívül hagyni, az óvodapedagógusnak érzékeny reagáló készségének kell

lennie arra, hogy a gyerekek a spontán élményeiket tevékenységekben éljék meg., Az

intenzívebb gondolkodási folyamat fenntartása állandó motivációt igényel, amelyek közül

leghatékonyabb a problémahelyzet.

A játék tehát – mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége - olyan tulajdonságokat fejleszt

ki a gyermekekben, amelyek később, a társadalomba való beilleszkedést nagy mértékben

elősegítik. Mind a társas kapcsolatokat, a belső – szabályok elfogadására való – érzékenységet,

mind az egymással szembeni toleranciát, mind pedig a játékeszközök megbecsülését fejlesztjük

a gyermeki játék megfigyelésével és irányításával.

Feladataink:

- Nyugodt légkör biztosítása.

- Elegendő idő és hely biztosítása.

- A játékhoz szükséges eszközök biztosítása.

- Az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék

fejlesztése érdekében.

- A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

- Szükség esetén bekapcsolódás a játékba.

- Szabályjátékok lehetőségének biztosítása.

- Játékeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése, cseréje.

- Szervezett udvari játéktevékenység biztosítása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végre:

- Kapcsolódjon be a közös játékba.

- Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai.

- Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt.

- Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékban.

- Legyen képes szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat tartsa be és

kövesse.

- Fogadja el társai javaslatait, ötleteit.

- Legyen képes saját élményeinek eljátszására.

Szabadidős tevékenység

A szabadidő igazi tartalma a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad

választás. Hozzá kell szoktatnunk a gyerekeinket ahhoz, hogy a felkínált sokféle tevékenység

közül választani tudjon.

Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységeket. Elsősorban a délutáni

időszakban jut idő arra, hogy az óvodapedagógus által felkínált lehetőségek közül szabadon

választhatnak a gyerekek (pl. bábozás, játéktanulás, társasjáték, filmvetítés, mese-vers,

barkácsolás).

Ezek a szabadidős tevékenységek spontán szerveződő kis csoportok létrejöttét eredményezik,

amelyek jól szolgálják az egyéni képességek megmutatását és kibontakozását.

70

Feladataink:

- Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére.

- Folyamatosan bővítse a választható tevékenységek listáját a gyermekek

akaratának és demokrácia elvének érvényesítésével.

- Keressen lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált

- gyakorlása.

VERS, MESE

A mese a gyermek értelmi – érzelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik

legfőbb segítője

Mesélni minden nap szükséges. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés, vagy az

elalvás előtti mesélés között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A

kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs

megismertetése adja, de a kortárs és klasszikus irodalmi művek is megjelenjenek.

Segítsük elő, hogy a nekik tetsző mesét el is játszhassák a gyerekek.

Az irodalmi élmények feldolgozásához teremtsünk barkácsolási lehetőséget (eszköz,

hely), a gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő

kombinálása az önkifejezés egyik módja. A verselés, mondókázás és mesélés élmény a

gyermekek számára. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a

verset, mesét, ha örömet okoz neki. Kéri, várja az újabb élményt. A jó mese oldja a

szorongást, belső képteremtésre tanít. Feladata az anyanyelv megismertetésén túl a

változatos irodalmi élmények közvetítése. Ezért fontos, hogy az óvodapedagógus a

gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő

beszédhelyzeteket teremtsen, és irodalmi alkotásokat válasszon. Az irodalmi anyagot úgy

állítsa össze, hogy tartalmazzon mondókákat, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos

történetet.

Az előadásmód fő szabálya: a beszéd zenei elemeinek érvényesítése. Az élő mesét jól

kiegészítő eszközök a bábozás, dramatizálás, drámajátékok.

Az óvodán kívül szerzett élményeket (TV, lemez, videó) ne tiltsuk ki az óvoda életéből,

hanem – ha esztétikailag elfogadható – építsük be, használjuk ki a csoport közös

élményének kialakítása érdekében.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Szívesen mond mondókát, verset, mesét.

- Tudja a megismert szavak jelentését, használja azokat.

- Megjegyzi a mese legfontosabb elemeit.

- Képes a hallottak képi megjelenítésére.

- Részt vesz a dramatikus és mímetikus játékokban.

- Van igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására.

- Figyelmesen tudja végighallgatni óvodapedagógusát, társait.

- Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzi mondatait.

- Tud eseményképről mesélni.

71

ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK

Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak.

Gazdag tárháza a magyar népdal- és mondókakincs a gyermekek zenei kultúrájának

fejlesztéséhez.

A zenei neveléssel járó feladatok sem korlátozhatók csak a tevékenységek időtartamára,

mert napközben bármikor adódhat lehetőség a környezetük hangjainak megfigyelésére, öl

béli játékokra, éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. Ez egyben felkelti

zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, erősíti esztétikai fogékonyságukat.

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A képességfejlesztési anyag a

Kodály Zoltán útmutatásán nyugvó Forrai Katalin által kidolgozott szakirodalom alapján

történik.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos

eszközéül szolgának a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás)

és zenei kreativitásának alakításában.

A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az

anyanyelvi örökséget. Olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket hétköznapi

beszédünkben már nem fedezhet fel, s ezek megértését a játékszituáció segíti. A felnőtt –

minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi

tevékenységének.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- A mondókákat az egyenletes lüktetést kiemelve a magyar beszéd ritmusa

szerint mondják.

- Ismerik a halk és hangos, magas – mély közötti különbségeket.

- Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, erősen eltérő belső, vagy záró

motívumokról.

- Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dalok ritmusától.

- Egyöntetűen képesek körbe járni.

- Az egyszerű, játékos, táncos mozgásokat szépen megformálják.

- Képesek térformák alakítására.

- Ütőhangszereket használnak.

- Az óvodapedagógus énekelt kérdésére énekelve válaszolni tudnak.

- A bemutatott élő zenét, hangulatban egymástól eltérő népdalokat, műzenei

szemelvényeket, más népek dalait szívesen hallgatják.

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás)

Ezek a tevékenységek a gyerekek kedvencei. Az elsődleges feladatunk, hogy biztosítsuk a

zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. Szerencsés, ha a gyerekeknek egy

megszokott helyen mindig áll rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a

fantáziájának megfelelően dolgozhat.

A tevékenységek szervezéséhez nagyon jó pedagógiai alapot adnak az évszakok

változásai, a természet szépségei, az ünnepek.

Az ötlettől a megvalósításig főleg bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyerekek.

Alakuljon ki igényük az alkotásra, az önkifejezésre, környezetük esztétikai alakítására és

esztétikai élmények befogadására.

Az óvodában legyen lehetőségük a gyerekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák

képességeiket, a gyermeki alkotás a belső kép gazdagítására épül.

72

Feltétlenül hagynunk kell, hogy a gyermek saját szintjén, saját elgondolásai szerint, saját

élményeit alkossa újra. Ebben csak akkor segítsük, irányítsuk, ha elakad, ha szüksége van

instrukciókra. Ilyen lehetőségek mellett a gyermeki fejlődés mozgatórugója az

önfejlesztés lesz. A gyermek is arra törekszik majd, hogy alkotásai egyre inkább

hasonlítsanak a valóságra. Azoknak hiányosságai újabb, pontosabb megfigyelésre

késztetik, s ennek eredményei tükröződnek későbbi alkotásaiban.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Képes hosszabb ideig több tulajdonságra irányítani figyelmét és megjeleníteni

azokat alkotásaiban.

- Emberábrázolásában megjelennek a részformák, egyszerű mozgások.

- Tud képet alkotni élmény és emlékezet alapján.

- Megfelelően használja az eszközöket.

- Tud tárgyakat díszíteni saját elképzelése alapján.

- Megfigyelés után tud formát mintázni.

- A színeket munkája során változatosan alkalmazza.

MOZGÁS A 3-7 éves gyermek egészsége, testi fejlődésének biztosítása, természetes mozgásának

fejlesztése nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket

figyelembe vevő mindennapi testnevelés nélkül. A tornának, a játékos mozgásnak, az

egészséges életmódot erősítő, testi képességeket – mint erő, ügyesség, gyorsaság,

állóképesség- fejlesztő és a társakra való odafigyelést tanító ereje van. A teremben, a

szabad levegőn, eszközökkel vagy eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában, az

óvodai nevelés minden napján erre lehetőséget kell biztosítani. A nap folyamán célszerű

úgy tervezni a gyerekek napirendjét, hogy egyensúlyt biztosítsunk a mozgás, az üléssel

együtt járó tevékenységek között.

A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testnevelés fontos feladata.

Ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el, az optimális tárgyi feltételek biztosításán túl a

gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése elengedhetetlen. A nyugodt, derűs

légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású, napi 20-30 perces testmozgás nem csak a

kondicionális és a koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a

személyiség differenciált fejlesztéséhez.

A mozgásfejlesztés feladatai:

- Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek.

- Folyamatosan fejlődjön a gyerekek mozgása és egyensúlyérzéke.

- A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket.

- Segítsük kelő a gyerekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.

A mindennapi testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és

szükséges. Míg az óvodapedagógus szabadon választhatja meg, hogy a foglalkozást hogyan

építi be a csoport napirendjébe, addig az anyag megválasztása tudatos tervező munkát

igényel annak érdekében, hogy a nevelési feladatok mellett a motoros képességek

fejlesztése is megvalósuljon.

73

Feladataink:

- Minél hosszabb ideig tartózkodjanak a gyermekek a szabad levegőn.

- Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a legoptimálisabb terhelést biztosító

napi mozgáshoz.

- Tegye lehetővé a változatos eszközök és a gyerekek önálló, szabad mozgásának

biztosításával, hogy örömöt jelentsen a mozgás mindannyiuknak.

- A változatos környezetben végzett mozgások szervezésével a téri tájékozódáson túl

a biztonságérzetet is fejlessze.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Ismernek futó-fogó játékokat, érzik a versenyjátékok izgalmát.

- Képesek szabad-páros, továbbá kézi szergyakorlatok végzésére.

- Tudnak gurulóátfordulást végrehajtani.

- Képesek nekifutással 30-50 cm magas akadályt átugrani, padról páros lábbal

leugrani.

- Képesek labdapattogtatásra, vezetésre.

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Természet – társadalom – ember

Ez a komplex tevékenység szeretné megmutatni és érzékeltetni azt, ami a szűkebb és

tágabb környezet teljes egységében van jelen: megismerni a szülőföldet, az ott élő

embereket, a hazai tájat, a helyi hagyományokat, a néphagyományokat, a családi, a tárgyi

kultúra értékeit. Tanulják meg ezeket szeretni és védeni.

Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését

megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyereket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus,

a dajka példája elengedhetetlen.

Az a célunk, hogy a gyermekeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje

és megértse a maga egészében. A természet közeli élet szervezésével a természet

szeretetére és megóvására kívánjuk nevelni a gyermekeket, melyben nagy segítséget nyújt

a saját példaadásunk. Azt kell a gyerekekben megerősíteni, hogy milyen nagy az ember

felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából.

Legfontosabb feladatunk, hogy megismerjék azt a természeti környezetet, amiben élnek.

Figyelmüket a természet szépségeire és értékeire kell irányítanunk. A fák, virágok, bokrok,

az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a gyermekeknek.

Séták, kirándulások, az óvoda udvara és kertje vagy az élősarokban végzett tevékenységek

tanulási, tapasztalási lehetőségeket nyújtanak a gyerekeknek.

Az óvodában fel lehet és fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk,

még pedig demokratikus társadalmi rendben.

Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel

a családról, szükségleteiről, munkájáról, a családtagok külső és belső jogairól, az

egymáshoz való viszonyról, az együttélés konkrét tapasztalatairól.

Szem előtt kell tartanunk a tolerancia megéreztetését, mely arra neveli a gyermekeket, hogy

képesek legyenek elfogadni másokat. Lehetőséget kell kapniuk az önálló vélemény-

nyilvánításra és önbizalmuk fejlesztésére.

A gyerekek újrajátszhatják életüket, mindazt, amit a családban, óvodában vagy tágabb

környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. Ez az „újrajátszás” elősegíti a

szocializálódást, a társadalomba való bekapcsolódást, illetve támpontot nyújtanak, a

gyerekek környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához.

Az itt jelentkező feladatok játékidőben, szabadidőben vagy a nap bármely szakaszában

megvalósíthatóak.

74

Feladataink:

- Feltételek megteremtése a természetbeni tapasztalatok szerzéséhez.

- Törekedjen arra, hogy a gyermek minél több élményt gyűjtsön saját környezetéből.

- Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a

kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

- Biztosítsa a feltételét a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez és az

élősarok, konyha és/ vagy virágoskert működjék.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Tudják lakóhelyük pontos nevét, lakcímüket, szüleik, testvéreik nevét,

foglalkozását, a lakóhelyen lévő intézményeket.

- Óvják, figyeljék a természet és az emberi kultúra értékeit.

- Tudatosan gyakorolják a gyalogos közlekedés elemi szabályait.

- Tudják csoportosítani a közlekedési eszközöket.

- Tudják megnevezni környezetük színeit, azok sötétebb és világosabb változatait is.

- Fel tudják sorolni testrészeiket, az érzékszerveket, azok fontosságát. Óvják maguk

és mások egészségét is.

- Ismerik az évszakok és napszakok jellemzőit.

- Ismerik környezetük legfontosabb gyűjtőfogalmait, ezen belül is tudják

csoportosítani, osztályozni, összehasonlítani környezetük dolgait.

- Érzik, látják, tudatosan irányítják figyelmüket arra, hogy az ember mennyit segíthet

és mennyit árthat közvetlen és tágabb környezetük fejlődésében.

- Felismerik az alapszíneket és árnyalataikat. Azokat meg is nevezik.

Matematika

Az óvodai matematikai nevelés a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési

vágyára épülve valósul meg.

A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a tanulás több formáján keresztül

fejlesztünk:

- utánzásos, játékos tapasztalatszerzés,

- irányított, gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás,

- óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozás.

A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre,

hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságaik

szerint, illetve saját szempontok alapján. Végezzenek sorba rendezést, megnevezett

mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok szerint. A számfogalom megalapozására

végezzenek mérési, összemérési feladatokat. Szerezzenek tapasztalatokat a geometria

körében.

A gyermek 5. életévéig ezek a helyzetek kiválóan szolgálják a matematikai kíváncsiság és

érdeklődés megalapozását és fenntartását. Mindezek mellett a 6-7 éves gyerek intenzív

fejlesztésével el kell érnünk, hogy megszerezzék az iskolai alkalmassághoz szükséges

tapasztalatokat, azokat tudják alkalmazni, és sajátítsák el a gondolkodási műveleteket.

Minél több érdekes problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a

gyermekeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk a gyermeket saját logikája szerint

gondolkodni. Ha a kínálkozó lehetőségek közül nem fedezi fel mindegyiket, próbáljuk

rávezetni, több oldalról megközelíteni, de semmiképpen ne oldjuk meg a feladatot helyette.

Tartsuk fenn érdeklődését, míg rá nem jön minden variációs lehetőségre. Ezzel fejlődik

logikus gondolkodásuk és problémafelismerő készségük.

75

Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyekkel elégedhetünk meg, a játék során

szerzett tapasztalatokkal vagy mely összefüggéseket dolgozzuk fel foglalkozás keretein

belül, azt az óvodapedagógus dönti el.

A matematikai nevelésnek szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel.

Feladataink:

- Megfelelő eszközök biztosítása, ami felkelti, ébren tartja a gyerekek érdeklődését.

- Akár foglalkozást, akár kötetlen kezdeményezést szervez, minden esetben

támaszkodjon a gyerekek aktuális élményeire, igényeire, ötleteire.

- A képességek fejlesztését játékos keretek között szükséges megvalósítani.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Tájékozódjanak a térben, különböztessék meg, értsék, kövessék az irányokat.

- Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett egyre nagyobb szerepet kap a

szándékos felidézés és bevésés. A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a

felidézés.

- A tárgyakat képesek megszámolni 10-es számkörben, illetve számtani műveleteket

végezni.

- Képesek mennyiségi és minőségi tulajdonság szerint csoportosítani, ok-okozati,

időrendi sorrend eldöntésére, szöveges feladatban pótlás, csökkentés műveletének

megoldására.

- Ismerik a jelölési, rajzolási technikákat.

- Alkalmazkodnak normákhoz, szabályokhoz.

- Feladatait a kitartás, a megoldásra való törekvés jellemzi.

- Egymás állításainak igazságát ítéljék meg, esetenként javítsák ki saját tévedéseiket.

- Ismerjék fel becsléssel az 1-2 és sok, majd párba állítással és egybevetéssel a több-

kevesebb – ugyanannyi viszonyítását.

- Matematikai jellegű helyzetből, problémáról saját gondolataikat szabadon tudják

elmondani.

- Figyelmük ki tud terjedni 2-3 dologra, meg tudják figyelmüket osztani, könnyedén

át tudja vinni egyik dologról a másikra

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A munka jellegű tevékenység – a nevelés egyik formája - az óvodás gyermek számára

játékos jellegű, elemeket tartalmaz, gyakran nem is választható szét a játéktól. Az önként

vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való aktív

tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.

A gyermeki munka a pedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyerekekkel

együttműködést, s folyamatos, konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő

értékelést igényel. Alapvető követelmény a tevékenység során az önállóság, az

öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták – önkiszolgálás,

naposság, a gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett

munkák – közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy tevékenykedtetést jelentenek.

A munka, mint cselekvő tanulás, az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat

megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. Igen fontos, hogy a

munkavégzés során biztosítsunk önállóságot, ne időszakonkénti, hanem rendszeres

folyamatos tevékenység legyen.

Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek igen nagy jelentősége van már az óvodába

lépéskor. Hagyjuk, hogy a gyerekek, ezen tevékenységet saját képességük szerint, koruktól

függetlenül akkor végezzék el, amikor képesek rá.

76

A munkamegosztás során fontos, hogy a gyerekek önállóan tudjanak dönteni, feladataikat

egymás közt megosztani.

A munkafajták közül a kerti munka az, ahol az értékteremtő képesség legtisztábban

megmutatható. Tavasztól őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg

tapasztalatot, ismereteket szereznek a gyermekek.

Ehhez természetesen szükséges az, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és

megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel,

szerszámokkal.

(A kertet az óvoda keleti oldalán alakítottuk ki, mindkét csoport számára egy ágyást.)

Feladataink:

- Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek

és teljes önállósággal végezzék azokat.

- Folyamatosan biztosítsa és bővítse az eszközöket.

- Az egyéni megbízatások körének bővítése a gyermekek képességeinek megfelelően.

- A munka iránti felelősségérzet fejlesztése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat.

- Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is.

- Teljesítse pontosan megbízatásait.

- Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát.

- Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére.

- Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására.

- Gondozza, óvja a környezetében levő növényeket.

TANULÁS – TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A játékban

végbemenő tanulás nem szándékos. , de a játékba ágyazott tanulás nem játék, amely a

teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A gyermekeknél a tevékenységi vágy

ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb, de nem

kizárólagos színtere. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra,

hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek.

Elsődleges célja: attitűdök erősítése, képességek fejlesztése, az óvodapedagógus a tanulást

támogató környezet megteremtése során épít a gyerekek előzetes tapasztalataira. A

kisgyermek nem elszigetelten, elméleti síkon ismerkedik meg a valóság jelenségeivel, hanem

saját személyéhez, magatartásához, szokásaihoz, viselkedési szabályaihoz való

kapcsolatokon keresztül. Az óvodában a gyermek megismerési vágyára, érzelmi

beállítottságára önkéntelen figyelmére, cselekvő aktivitására támaszkodva folyik a tanulás.

Mindezek biztosítják kreativitásának fejlődését. A gyermekek ismereteiknek és

készségeiknek nagy részét a szervezett ismeretnyújtási alkalmon kívüli tevékenységek

közben gyűjtik.

A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú

tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert kevesebbet, de azt

jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és

velük együtt átélnünk.

77

Az óvodai tanulási tevékenységet meghatározza a gyermekek cselekvő és szinkretikus

gondolkodásmódja, sajátos gyermeki világképe, az érdeklődés, a figyelem és emlékezés

tartalmának és irányultságának az iskoláskorúakéhoz képest szűkebb terjedelme, erős érzelmi

telítettsége, az én-centrikusság. Mindezeket jól szolgálja, ha a gyermekekhez a komplex

tevékenységek rendszerén jut el mindaz, ami a világból számukra megismerhető.

Az óvodai tanulás szempontjából az sem mellékes, hogy milyen tapasztalatokat szereznek a

gyerekek, mert ez később hatással lehet az iskolai tanulásra. Már óvodában kialakulnak

annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek, vagy képes lesz-e saját motiváltságból

kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. E belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az

óvodában. Az óvodai tanulás célja nem csak, és nem elsősorban az információk bővítése,

hanem a képességek fejlesztése. Ez viszont egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes

gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyerekekhez mért tempóban, az

azonnali és egyénhez mért visszacsatolással lehet csak hatékonyan. Az óvodai tanulási

folyamatnak szociális, mozgáson alapuló és értelmi képességeket mozgató összetevői

vannak, ezért az óvodai tanulást a szó tág értelmezésében szükséges használni.

A tanulási tevékenységben is az a célunk, hogy örömmel és önként vegyenek részt

gyermekeink a folyamatban. Mindig megfelelő színvonalú feladatok elé kell, hogy állítsuk

őket. Ha ugyanis az életkori sajátosságokat, a gyermekek egyéni képességeit nem vesszük

figyelembe, az esetleges kudarcok nem serkentik tevékenységre az értelmi erőket. A gyermek

félőssé, visszahúzódóvá válik, alatta marad teljesítőképességének. Ezzel szemben a

sikerélmény erősíti a gyermek önbizalmát, bátorságot ad neki az újabb, nehezebb problémák

megoldásához. Az óvoda biztosítja a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos,

önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét.

Az óvodapedagógusoknak biztosítja a program a gyermekek igényeihez, egyéniségéhez,

teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészét átható

tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző

séták formájában egyaránt megoldhatók. E formák közül az óvodapedagógus mikor melyiket

alkalmazza – az ő kompetenciája.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- az utánzásos minta – és modellkövetéses magatartás - és viselkedéstanulás (szokások

alakítása)

- spontán játékos tapasztalatszerzés

- a cselekvéses tanulás

- gyermeki kérdésre, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

- a pedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

- a gyakorlati problémamegoldás

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a

gyermek személyiségének kibontakozását.

Feladataink:

- Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,

gondolkodás).

- A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének

kielégítése.

- Lehetőség felkínálása a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol

megismerhetik a felfedezés, a kutatás, az egyszerű kísérletezés örömeit.

- A gyerekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának,

feladattudatának fejlesztése.

- Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermekeknek, amelyben

saját teljesítőképességét is megismerheti.

78

A korszerű óvodai tanulás jellemzői:

- építünk a gyermeki kíváncsiságra

- „felhasználjuk” az aktivitását

- értékeljük, vesszük a kreatív megoldásokat

- megteremtjük a játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeit

- egyénhez mérten értékelünk

- örömteliséget biztosítunk

- felhasználjuk a meglévő ismereteket

- egyformán jelentősnek tartjuk a különböző képességeket, készségeket és a meglévő

tudást

- folyamatosan és fokozatosan várjuk el az együttműködést, a feladattartást és az

irányíthatóságot

Ez így, együtt biztosítja egyaránt az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást

(inklúziót), magát az érzelmi légkört (ami az óvodás gyermek alapigénye), a játék

elsődlegességét – (ami alaptevékenység ebben az életkorban), valamint az együttműködő,

felelősséget vállaló, óvodai normákat (szokásokat), erkölcsiséget figyelembe vevő légkört.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

- Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet

alkotni ismert modell alapján.

- Ismerje saját értékeit, alakuljon feladattudata.

- Törekedjen többféle megoldás keresésére.

- Szándékos figyelmének tartama érje el a 10-15 percet.

- Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.

- Különítse el a mese és a valóság elemeit.

- Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja

Óvodánk az Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelően az alábbi SNI - s gyermekek

együttnevelését, befogadását támogatja:

- Beszédfogyatékos/akadályozott beszédfejlődésű.

- A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő.

- Tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő.

Általános elvek:

Az óvoda a szakemberek által integrálásra javasolt gyermekek nevelését tudja vállalni.

Az óvodapedagógusok érzelmileg azonosulnak az integrációval, természetesnek tekintik az

SNI B-s gyermekek jelenlétét az óvodában.

Az integráció gyakorlati megvalósítása az adaptivitás és a teljesség szemléletében történik.

A nevelési, fejlesztési gyakorlat alapját az alábbi alaptételek jelentik:

Minden gyermek fejleszthető.

A fejlesztés során a gyermekek meglévő képességeiből kell kiindulni.

A részleges zavart szenvedett, és/vagy késve jelentkező képességek fejlesztése segítő,

támogató szemléletet igényel.

Az SNI gyermekek is különbözőek, egyediek, ezért sajátos nevelési megközelítést,

egyéni bánásmódot igényelnek, mint bárki más.

Az SNI gyermekek elsősorban gyerekek és csak másodsorban SNI - ek, ezért

részfunkcióik fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztésre is szükségük van.

Az SNI gyermekeknek ugyanúgy joguk van az érzések, a tapasztalatok átéléséhez.

79

Szükségleteiket csak ők tudják érzékeltetni, értő figyelemmel kell feléjük fordulni.

Az SNI gyermekeknek, önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért, a pedagógus a

feltételek megteremtésében segíthet.

Az SNI gyermekek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely

bizonyos speciális életmóddal jár együtt.

Minden SNI gyermeknek joga van – életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő

szinten – tisztában lenni saját állapotával, jogaival, lehetőségeivel.

A gyermekek képességstruktúrája a különböző területeken, más-más szinten állhat, e

szintek ismerete képezi az egyéni bánásmódot, differenciálás, a feladatorientált

fejlesztés alapját.

A feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés során az

óvodapedagógus a személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe. Az

általános elvek megtartása mellett az óvodapedagógus érvényesíti, hogy ahány SNI

gyermek, annyi személyiség, és ahány személyiség, annyi személyes élmény, és

integráló fejlesztés.

„Jó szóval oktasd, játszani is engedd

szép, komoly fiadat.”

(József Attila)

80

Érvényességi záradék

1. Elfogadta a nevelőtestület: a 6/2010. (V.25.) N.t. sz. határozatával

2010. május 25-én.

2. Véleményüket nyilvánították a szülők képviselői:

2010. május 19-én és május 20-án.

3. Jóváhagyta a Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő – testülete

3. Jóváhagyta Apaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Érvényessége: 2010. szeptember 1-től 2015. augusztus 31-ig.

Felülvizsgálat időpontja: 2015.

A dokumentum tárolásának helye: óvodavezetői és helyettesi irodák.

Hozzáférhetősége: nyílt az intézményben foglalkoztatottak számára.

Kapják:

1. Fenntartó (Dömsöd)

2. Fenntartó (Apaj)

3. Gróf Széchenyi István Általános Iskola Igazgatója (emailben)

4. Gróf Széchenyi István Általános Iskola alsó tagozatos igazgatóhelyettese

(emailben)

5. Minden óvodapedagógus hozzáférhet az elektronikus változatához az óvodai

számítógépeken

6. Épületenként 1-1 kinyomtatott példány elhelyezésre kerül szülői tájékoztatás

céljára.

81

A Nagyközségi Óvoda nevelőtestülete a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi

LXXIX. törvény 57.§ (1) bek. a.) pontjában biztosított jogkörében-figyelemmel a törvény 44.§

(1), 45.§ (1) 47.§ (1) 50.§ (a) bekezdésében, valamint a nevelési-oktatási intézmények

működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. §-ában foglaltakra

- a 2010. május 25-én megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén megtárgyalta az

óvodavezető által előterjesztett HOP-ot, és 17 egyetértés, 0 tartózkodás 0 nem szavazattal

egyhangúlag elfogadta az értekezleten elhangzott kiegészítésekkel, módosításokkal.

Módosítását indokolta az alábbi jogszabályváltozás:

a 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának

kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról.

Valamint a:

Törvényességi-szakmai vizsgálat szabályzatokkal kapcsolatos megállapítása

2009. június 29.

Javasoljuk a helyi nevelési program kiegészítését:

a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok

csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységekkel, amennyiben a fenntartó az óvoda

alapító okiratában is megjelöli az SNI gyermekek ellátását/nevelését.

Az elfogadás tényét a jegyzőkönyv vezetője és hitelesítői aláírásukkal tanúsították.

A nevelőtestület által elfogadott HOP, a szülői képviselők nyilatkozata, a nevelőtestületi

határozat jegyzőkönyvi kivonata, valamint a nevelőtestület ülés jelenléti íve hitelesített

másolata felterjesztésének napja a fenntartó felé: 2010. június 16.

Dömsöd, 2010. június 16.

……………………………

Orosz Lajosné

óvodavezető

Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete jóváhagyásáról csatolva a Képviselő-

testületi ülés jegyzőkönyvének hitelesített másolata.

Apaj Község Önkormányzat Képviselőtestülete jóváhagyásáról csatolva a Képviselő-testületi

ülés jegyzőkönyvének hitelesített másolata.

Dömsöd, 2010. szeptember 1.

……………………….

Orosz Lajosné

óvodavezető

82

Mellékletek

1. számú: Személyiséglap / Óvodai fejlődési Napló

2. számú: A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő

munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke