a nemzetgazdaság innovációs stratégiája vállalati szemszögből

1

A nemzetgazdaság innovációs stratégiája vállalati szemszögből

Előadás a GTTSZ

Hogyan tovább Magyarországon az EU-ban? tárgyú konferenciáján 2007. november 6.-án

Dr. Papanek Gábor

2

„Az előadás-sorozat célja, hogy a résztvevők ne csak … általános elvekről informálódjanak, hanem … a bekövetkező változásokkal, és az ezekhez való adaptációt segítő technikákkal ismerkedjenek meg.”

Elméleti bevezető: ki az illetékes?A ProAct projektről• Lehetőségek a regionális innovációs politika

kidolgozásának javítására• A stratégia hatékonyabb megvalósításának

módjai Zárszó: Van innovációs stratégiánk? S lehetne

javítani?

3

Elméleti bevezető I.

Az USA versenyképességét az 1970-es évektől (újabb) alapvető változások alapozták meg:

- A felgyorsult műszaki haladás nyomán a rugalmasság számos szektorban a versenyképes-ség meghatározó tényezőjévé vált (mérsékelve a nagyságrendi megtakarítások jelentőségét).

- Ennek nyomán jelentősen nőtt egyes kisvállalatok versenyképessége (az érintett nagyoké rovására), s az alkalmazkodás során a nagyok körében is gyakorivá vált az outsourcing (melyből Kína és India különösen sokat profitál).

- S kulcs-szerephez jutottak a kkv-szféra – többsé-gükben regionális - hálózatai, az értékláncok, klaszterek.

Forrás: P. Drucker, M. Porter

4

A versenyképesség alakulását sokban befolyásolták a gazdaság tér-szerkezetének változásai.

O A kisvállalati hálózatok kialakulása következtében a gazdasági fejlődésnek általában is fontos tényezőivé váltak a régiók (gazdaságilag szorosabban összefüggő térségek).

O Erősödött a régiók közti specializáció és verseny.o A gazdasági régiókban mindenütt nőtt a fejlődés

támogatására hivatott szolgáltatásokat nyújtó cégeket befogadó centrumnak a szerepköre és jelentősége.

o A high-tech régiók központjába jelentős kutatóhelyek települtek, s ezek „ipar-egyetem” kapcsolatokat létesítettek.

o A műszaki haladást gyakran térségi erőfeszítések viszik előre.

Példa: a Szilícium völgy és a Stanford University. Forrás: P. Krugman, M. Porter.

5

Elméleti bevezető II.Az Európai Unió vontatottan követi a vázolt

trendeket. A régiók (ellentétben az USA-val, ahol a gazdaság területi egységeit határolták körül) adminisztratív módon, megyék összevonásával kerültek kialakításra. Az ipar-egyetem kapcsolatok lazák.

Forrás: Kok Report

A magyar Nemzeti Innovációs Rendszerben a régiók szintén gyengék, legtöbbjük centruma fejletlen. A központi irányító szervezetek kapcsolata szabályozatlan (ábra).

Forrás: Rechnitzer J., Lengyel I.

6

The most important central public organisations in the Hungarian Innovation System

Hungarian Academy of

Sciences (HAS)

National Development Office (NFH)

Ministry of Agriculture

(FVM)

Ministry of Education

(OM)

HAS institutes

KPI

PARLIAMENT

background institutions

National Office for Research and Technology

(NKTH)

4T and TTPK

Ministry of Economy and Transport (GKM)

Hungarian Patent Office

R&D units of higher

education

Central government

VállalatokRégiók?

7

A ProAct kutatás

A ProAct 2006-2007 közt megvalósuló uniós projekt.

Célja a regionális innovációs politikák gyakorlatának benchmarkingja (nemzetközi összehasonlítása).

Résztvevő országok: • 4 fejlett: AT, DK, NL, UK.• 4 közép-európai: CZ, HU, PL, SK.A következőkben a kutatásnak a regionális politika

„best practice”-ára vonatkozó most formálódó következtetései kerülnek bemutatásra.

8

A térségi innovációs politika kialakítása I.

Az innovációs politika összeállítását az EU – és Magyarország – fejlett, illetve felzárkózó régióiban egyaránt számos vizsgálat alapozza meg. Az elemzések gyakran figyelmen kívül hagyják azonban, hogy a régiók adminisztratív egységek, s így mind a gazdasági folyamatok áttekintésénél, mind befolyásolásánál számolni kell(ene) a régió-határokon átnyúló összefüggésekkel – kiemelten a valós gazdasági tér egységeiben kialakult egyező, vagy eltérő érdekekkel. Hiszen ha nem tesszük, stratégiánk megalapozatlan lesz.

Forrás: www.proact-network.net

9

“C E N T R O P E ”, a tran s -b ord er reg ion across fou r cou n tries in C en tra l E u rop e: th e cu rren t exten sion of V ien n a’s in h erited areas o f co -op eration

A térségi innovációs politika kialakítása II.

A felzárkózók körében a regionális stratégia túl sok és túl általános célt (prioritást) határoz meg, a deklarációk ellenére a gyakorlatban nem az innovációt helyezi a fejlesztési törekvések középpontjába, s gyakran nem számol egyes érdekeltek lehetőségeivel, igényeivel, törekvéseivel.

Valamennyi vizsgált régió célul tűzi ki például az info-kommunikációs technika fejlesztését, a többség a turizmusét és több a biotechnológiáét is. A konkrétumok azonban hiányoznak.


A politika kimunkálásának módja AT DK UK NL CZ HU PL SKa gazdasági régió egészének figyelembe vétele ++ + + + - - -az érdekeltek részvétele a politika kialakításába ++ ++ ++ ++ ++ + + ++az innováció fontosságának kiemelése ++ ++ ++ - ++ + + +

10

Nem elég például, ha a stratégia azt rögzíti, hogy a cél az elektronikai fejlesztések támogatása. Világossá kell tenni, hogy mely érdekeltek támogatásával, mely meglévő képességek (capabilities) alapján, melyik iparágban („résben”), térségben, milyen ütemezésben stb.

Az elmúlt években olykor a high-tech (híradástechnikai, jármű-gyártási) fejlesztések, Olaszországban egyes lemaradó ágak (textilipar) elektronizálása is sikeres volt. Nagy dinamizmus azonban elsősorban a szolgáltatások terén volt elérhető, s a jövőben is itt várható.

A számítógéppel irányított cégek, az e-kereskedelem, az e-banking, az e-government Közép-Európában is dinamikus szférákat alkothatnak. Az előrehaladáshoz azonban a kutatások szerint nélkülözhetetlen a cél pontosabb kijelölése és megvalósíthatóságának a (helyi) érdekeltek bevonásával való elemzése. Csak így tisztázható, melyek a legfontosabb – s valós eredményt ígérő - stratégiai tennivalók.

11

12

A térségi innovációs politika kialakítása III.

Össz-európai „módszertani” gond, hogy a legtöbb térségi politika rugalmatlan, nem támogatja elég határozottan a sikeres szférákat (térségeket, cégeket stb.) és különböző dokumentumai közt nincs összhang.

Például: bár a vizsgált közép-európai régiók többsége high-tech fejlesztésekre törekszik, nincs versenyképes (a kritikus tömeget elérő) gazdasági – így tudományos - centruma, s a térség-fejlesztési stratégiában nem irányoznak elő elég erőfeszítést e hiány felszámolására. A centrum és a perifériák közti közlekedés is hiányos.


A politika kimunkálásának módja AT DK UK NL CZ HU PL SKa politika rugalmasan alakítható + - -- - +törekszik a "győztesek" támogatására + + +a dokumentumok közt összhang van - - + + + - + ++

13

A magyar városok (a főváros kivételével) aligha lehetnek innovatív régiók centrumai komplex fejlesztés nélkül.

Európai regionális központok versenyképességi háttere (2003) Pécs

(HU) Graz (A)

Trieszt (I)

Montpellier (FR)

Groningen (NL)

Liverpool (NB)

Lakosság száma, 1000 fő 158 226 208 245 181 469 Külföldi képviseletek száma 1 18 16 5 - - Repülőtéri utasok száma, 1000 fő - 860 670 1750 180 3200 Kongresszusi központ mérete, fő - 1200 2300 2000 1100 2500 Vásár alapterület, 1000m2 - 110 87 120 46 79 Felsőfokú hallgatók száma, 1000 23 40 27 58 40 46 Tudományos-kutatási parkban foglalkoztatottak száma, 1000 fő

-

8

17

14

8

6

Tercier foglalkoztatottak %-a 67 62 76 69 80 66 Forrás: Horváth Gyula: Növekedési központok és a régiók. In: A magyar gazdaság fenntartható növekedése. MKT. 2006. 374. oldal.

14

A politika megvalósítása I.Az európai versenyképességet rontja, hogy a térség-fejlesztés

(a megvalósítás) a jelentős ráfordítások ellenére legtöbbször nem gyorsította a felzárkózást. Feltehetően az okok egyike, hogy a régiók többségében nincsenek összhangban a kitűzött fejlesztési célok és a megvalósítás eszközei.

A célok nem ritkán általános politikai állásfoglalások, azt pedig többnyire nem is vizsgálják, hogy az igénybe vett eszközökkel (például: a K+F „intézményi” támogatásával, inkubáció, ipari park fejlesztés stb. megvalósításával) segíthető-e a célkitűzések elérése.


A politika megvalósításának módja AT DK UK NL CZ HU PL SKa célok és a megvalósítási eszközök összhangban vannak + - - - ++ - - --

15

Versenyképes kutatóhelyek Közép-Európában

Forrás: www.record-network.net

16

A politika megvalósítása II.Európában olykor, Közép-Európában gyakran növeli a

költségeket, hogy /1/ a megvalósítást szolgáló projekt-megbízásokért indított verseny korlátozott (mert például a megvalósításról döntést hozók csak az érdekeltek egy csoportját vonják be a munkába), /2/ a rugalmas megvalósításra nincs mód, és /3/ a projekt finanszírozás nem rendszeres (olykor túlzott, máskor elégtelen).

Mindhárom tényező hatékonyság rontó. Forrás: www.proact-network.net

A politika kimunkálásának módja AT DK UK NL CZ HU PL SKaz érdekeltek bevonása a programok kialakításába ++ ++ + ++ ++ + + +a megvalósítás rugalmasságának lehetővé tétele + ++ + + - -a tennivalók és a finanszírozás öszhangja + ++ + ++ - -

17

Bár a regionális fejlesztés munkáit Európa egészében pályázatok révén osztják szét, Közép-Európában a stratégia gondjait az is súlyosbítja, hogy a pályázatok gyakran nincsenek összhangban a stratégiával és a pályázók versenyeztetése is formális.


Számos (például sajtó-) információ szerint az uniós pénzek elosztásánál a nehézségeket a korrupció is növeli.

A regionális programok technikái AT DK UK NL CZ HU PL SKa program-kiírás összhangban van a stratégiával o + + + + ++ + -helyi ügyekben nem a nagypolitika dönt + ++ + - + -a programok nyílt versenyben nyerhetők el ++ ++ ++ - - + + -

18

A politika megvalósítása III.Közép-Európában a stratégia megvalósulásának

monitoringja ritka, s a munka tapasztalatait nem eléggé hasznosítják a további erőfeszítéseknél.

A monitoring hiánya a megvalósítás rugalmas adaptációját, s így közvetetten a hatékonyságot is rontja. A tapasztalatok hasznosításának elmulasztása közvetlenül is veszteségek forrása.


A politika megvalósításának módja AT DK UK NL CZ HU PL SKa munka monitoringja folyamatos + ++ ++ ++ ++ - - -a tapasztalatokból törekszenek tanulni ++ + ++ + ++ -- + -

19

Van innovációs stratégiánk?A (gazdasági) stratégia – a helyzet és a perspektívák

elemzését követően – a készítő intézmény céljait és az ezek elérése érdekében felhasználni kívánt eszközöket rögzíti.

Forrás: P. Drucker, M. Porter

Innovációs stratégiánk van is, nincs is.• Több ilyen című dokumentumunk van, de tartalmuk

gyakran nem összehangolt. • Sok, túl sok célt és prioritást jelölünk ki, s ezek gyakran

ütköznek.• Az írott stratégiák és a tényleges erőfeszítések gyakran

(például az innovációs járulék esetében) eltérő irányúak.

20

Néhány javaslatA ProAct tapasztalatai szerint egyes (eddig nem

tárgyalt) „puha” közép-európai elemzések kisebbnek mutatják a gazdasági lemaradást, mint a számszerű nemzetközi összehasonlítások. Gyakori a problémákkal való szembenézés kerülése. Így a reális helyzet-értékelés is jelentősen növelhetné a felzárkózás esélyeit.

További kulcs-kérdés, hogy mind a fejlesztési stratégia kimunkálásánál, mind a megvalósításánál valamely mechanizmus keretében valamennyi (fontos) érdekelt motivációi áttekintésre kerüljenek, hogy teljes körűen hasznosítható legyen a potenciális szövetségesek együttműködési készsége, s feltárhatók legyenek a potenciális ellenzők körében lehetséges kompromisszumok.

21

Széles körben kívánatos a regionális politika kimunkálásánál és megvalósításánál használt módszerek fejlesztése is.

A legtöbb európai regionális politika hatékonyságát emelné, ha (a ráfordításokkal való takarékosság érdekében) a stratégia kijelölését megvalósíthatósági tanulmányokkal is alátámasztanák.

Közép-Európában a versenyképesség a „tanulási folyamatok erősítésével, azaz a térségi fejlesztések monitoringjának a meghonosításával (erősítésével), valamint a ráfordítások, illetve eredmények rendszeres egybevetésével (és jelentős teljesítmény-hiány esetén az okok feltárásával majd elhárításával, valamint olykor a felelős szankcionálásával) is nagy mértékben javítható.

22

Köszönöm a figyelmüket!

a nemzetgazdaság innovációs stratégiája vállalati szemszögből

Documents