a nemzeti energiastratégia keretében készülő...
TRANSCRIPT
1
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő
Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes
Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Geotermikus Alapú Távfűtő Rendszerek Elősegítése
Európában, Nemzeti Munkaülés
Budapest, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet ,
2012. december 3.
2
Tartalom
I. Bevezetetés
- Globális folyamatok
- Hazai helyzetkép a Nemzeti Energiastratégia alapján
II. Az Energiastratégiához kapcsolódó cselekvési tervek:
- A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célja és
legfontosabb intézkedései
3
● A hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelési hozamcsúcsai már nincsenek messze, olaj - 2010-2020 között
szén -100-150 év múlva
földgáz -120-150 év múlva 235urán - 100-120 év múlva 238urán - 10000-60000 év múlva
● de a nem-konvencionális, a mélytengeri- és az eddig nem kutatott területek (pl. Kelet-Szibéria) tartalékai átírhatják a vész-forgatókönyveket..
Fosszilis energiahordozók: még nem kell aggódnunk
4
Forrás: Shell energy scenarios to 2050
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
2010
2020
2030
Globális primerenergia felhasználás 2030-ig (IEA)
Globális primerenergia felhasználás 2050-ig (SHELL)
Forrás: IEA
Nem várható a fosszilis energiahordozók használatának szignifikáns csökkenése 2050-ig
Az energiahordozó struktúra lényegesen nem változik
globális szinten 2050-ig
5
EU energiamix trend
EU energy trends to 2030, 2009 update és a Baseline forgatókönyv (elfogadott politikák alapján)
Belső primer energiafogyasztás 2010, 1766 Mtoe
Belső primer energiafogyasztás 2030, 1807 Mtoe
6
Egyetlen konszenzus van a jövőképek között: a globális
földgázigény nőni fog 2035-ig
7
Magyarország energetikai helyzetképe
• Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük,
• Földgázfelhasználásunk 82 %-a import,
• Saját fosszilis energiakészletünket korlátozottan hasznosítjuk,
• Erőműparkunk jelentős részben elavult, alacsony hatásfokú
• Épületeink 70%-a energiafelhasználás szempontjából pazarló
• A megújuló energia részesedése 8,79 %
8
A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló OGY határozat alapján (77/2011 (X. 14.)
Függetlenedés az energiafüggőségtől
9
A függetlenedés fő eszközei
● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása,
● hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban,
● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció,
● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához,
● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogén készletek környezetbarát felhasználása.
10
Nemzeti Energiastratégia keretrendszer A stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása folyamatban van.
Ezek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges rövid és
hosszú távú intézkedéseket, számszerűsítik a fejlesztések forrásigényét és
megjelölik annak forrását….
Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek 2013 első negyedév végéig:
Erőműfejlesztési Cselekvési Terv
Távhőfejlesztési Cselekvési Terv (TFCsT)
Ásványvagyon Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv
2013 második negyedév végéig:
Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv
Szemléletformálási Cselekvési Terv
Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása,
melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi
rendszerek.
11
Európa 2020 stratégia (20 %, 20 %, 20 %)
Magyarország vállalásai: - Megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése
- 10 %-os teljes energiamegtakarítás - Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése
EU energia- és klímapolitikai célok mint peremfeltételek
Energiaügyi- és Dekarbonizációs Útiterv ajánlások
Az Európai Unió klímapolitikai célja, hogy 2050-ig az 1990. évi szinthez képest
85%-al csökkentse az üvegházhatású gáz-kibocsátást az energiaszektorban
Szabad saját elérési út választás esetén az alábbi eszközeink lennének:
- energiatakarékosság, energiahatékonyság növelés;
- hazai megújuló energia alkalmazása a lehető legmagasabb arányban;
- a nukleáris kapacitások jelenlegi részesedésének fenntartása, esetleges
növelése;
- a fosszilis energiahordozók (földgáz, szén, lignit) „zöldítése” a tiszta szén
technológiák nagyarányú alkalmazásával;
12
Megújuló energia források részesedése a zöldáram előállításból 3%-ról 15%-ra nő
A megújuló energia szerepe a hőtermelésben részesedése 12%-ról 32%-ra nő
A Nemzeti Energiastratégia és a Megújuló Energia Hasznosítási
Cselekvési Terv által kitűzött célok mint peremfeltételek
72%
62%55%
4%
4%
3%
12%
10%
10%
12%
24%
32%
0
50
100
150
200
250
300
350
2010 2020 2030
Hő
en
ergia
te
rm
elé
s,
PJ
Megújuló energia
Távhő
Egyéb
Földgáz
72%
62%55%
4%
4%
3%
12%
10%
10%
12%
24%
32%
0
50
100
150
200
250
300
350
2010 2020 2030
Hő
en
ergia
te
rm
elé
s,
PJ
Megújuló energia
Távhő
Egyéb
Földgáz
13
● Távhőfejlesztési Cselekvési Tervre (a továbbiakban: TFCsT) elsősorban azért
van szükség, mert a távhőszolgáltatás fontos eszköze a Magyarország
Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében és a Nemzeti
Energiastratégiában meghatározott célszámok elérésének, az energia- és
klímapolitikai irányok megvalósításának.
Hazánkban mintegy 640 ezer háztartás fűtése és részben használati melegvízzel
(a továbbiakban: HMV) való ellátása távhőrendszereken keresztül történik. Ez a
fűtési mód, nagyban hozzájárulhat a vállalt éves energiafelhasználás és
CO2 kibocsátás csökkentési mérték teljesítéséhez, illetve jelentősen
csökkentheti az ország energiahordozó (földgáz) import függőségét.
Miért van szükség Távhőfejlesztési Cselevési
Tervre?
14 Forrás: Orbán T., Metzing J. (2007) „A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS, A HAZAI ENERGETIKA MOSTOHAGYERMEKE”
• Földgáz import kiváltó alternatíva-e ma a távhőellátás?
nem
• Kompetitív-e ma a távhőszolgáltatás az egyedi földgáz
központi fűtéssel összevetve?
csak az energetikailag nem felújított lakásokban
• Szolgál-e már ma is klímavédelmi célokat a távhőellátás?
Igen, 24 PJ primerenergia és 1,34 millió t CO2 kibocsátás
megtakarítás évente
Megfelel-e ma a távhőellátás a Nemzeti
Energiastratégia ajánlásainak?
15
• A távhővel ellátott lakások számának alakulása (1960-2007)
Forrás: OrbánT., Metzing J. (Főtáv Zrt.)
Hazai helyzetkép
16
• Értékesített hőmennyiség 1960-2010
Forrás: OrbánT., Metzing J. (Főtáv Zrt.)
17
Vannak jó példák: háztartási fűtőenergia Ausztriában
Forrás: Östrreichischer Biomasse-Verband – www.biomasseverband.at
18.7%
2.0%
26.5%
7.8%
26.3%
0.8%
18.0% 20.0%
0.7%
20.5%
7.2% 26.1%
2.5%
23.0%
2003/2004 2009/2010
3 429 720
háztartás
3 594 604
háztartás
biomassza szén olaj villany gáz nap, hőszivattyú távfűtés
18
A Távhőfejlesztési Cselekvési Tervvel elérendő célok
1.) Stabil szabályozási és pénzügyi háttér kialakítása
2.) A távhőszolgálatatás műszaki színvonalának emelése
3.) A társadalmi elfogadottság növelése
19
A Nemzetgazdasági Tervezési
Hivatal (NTH) gondozásában
készült NEMZETI FEJLESZTÉS
2020 dokumentum stratégiai vita-
anyag, amely a később elké-
szítendő Országos Fejlesztési
Koncepció és az Országos
Területfejlesztési Koncepció meg-
alapozására szolgál.
A TFCsT megjelenítése az Országos
Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióban
20
• A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv támogatás esetén
Kormányhatározattá válik várhatóan 2013. első negyedév végére.
• Szakmai, közigazgatási és társadalmi egyeztetésekre alkalmas
munka-anyagának elkészítési határideje 2013. január
• A Kormány általi elfogadás után következik a jogszabályi környezet
stratégiai célokhoz történő igazítása, mely alapját jelenti majd a
támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek kialakításának.
A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv
véglegesítésének menetrendje
