a nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai

A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai

Nemzetközi gazdasági ismeretek2011. November 12.Dr. Juhász Krisztina

Az előadás főbb témakörei

• Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan?

• Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig

– Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései

– Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései

• A globális világgazdaság jellemző folyamatai

– Pénzügyi folyamatok

– TNC-k világgazdasági szerepe

I. A nemzetközi gazdaságtan tárgya, a világgazdaság fogalma

„Az egyes gazdasági szereplők közötti, határokon átnyúló

tevékenység révén kialakult és tartósan érvényesülő kapcsolatok,

viszonyrendszer vizsgálatával foglalkozik.”

Kik a gazdasági szereplők?

– Vállalatok, államok, nemzetközi gazdasági szervezetek

– Ezek változó relatív szerepe

Milyen kapcsolatok vannak közöttük?

– Áruk, szolgáltatások nemzetközi mozgása (kereskedelem)

– Termelési tényezők – a tőke nemzetközi áramlása

Mi a világgazdaság?

• NG1+NG2… VG, vagyis

• Nemzetgazdaságok összessége és

a köztük lebonyolódó

kereskedelmi kapcsolatok

• Nemzetállami szinten

szerveződik

• ’70-ig!!!

• VG NG1, NG2

• A világgazdaság mozgástörvényei

meghatározzák a nemzetgazdaságok

fejlődésének törvényszerűségeit!

• Egy világméretű piacgazdaság

kialakulása

• Államok közötti kapcsolatok helyett

a globális szintű folyamatok

• Térségi szintek átalakuló szerepe

„A modern kapitalizmus aranykora” „Globális világgazdaság”

Mount Washington Hotel Mount Washington Hotel

Bretton WoodsBretton Woods

1944 július1944 július

Monetáris rendszerMonetáris rendszer

Pénzügyi, kereskedelmi Pénzügyi, kereskedelmi kapcsolatok szabályozásakapcsolatok szabályozása

„A modern kapitalizmus aranykora”

• 1945-1973

• Dinamikus gazdasági fejlődés (GDP évi 4,9% átlag!, export 7%)

• IPAR és húzóágazatai (vip)

• Nyersanyag-intenzív korszak

• Rendezett világrend

– Bretton Woods-i pénzügyi rendszer (WB, IMF, GATT),

rögzített árfolyam-rendszer

– Bipoláris világ

– USA vezető szerepe – regionális integrációk

– lokális szint: nemzetgazdaság (ország) vagy nagytérségi régió

„A modern kapitalizmus aranykora”

• Nemzetállami szinten szerveződő, stabil

világgazdasági korszak

• Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a

kereskedelmen alapulnak!!

• Gazdasági nyitottság: export /GDP (export-

koefficiens)

A nemzetközi kereskedelem motivációi

Miért kereskednek egymással az országok? • Kereskedelem kibővíti a fogyasztási lehetőségeket• Azt is fogyaszt, amit nem képes vagy kevésbé

hatékonyan képes előállítani• Szakosodás- méretgazdaságossági előnyök• Hogyan oszlanak meg a kereskedelemből származó

előnyök? Van-e kereskedelmi viszonyrendszer, ami mindenki számára előnyös? Kialakul-e spontán? Intézményi keretek?

Milyen tényezők (előnyök) határozzák meg a kereskedelmi kapcsolatokat?

1.) Abszolút előnyök– Smith: előnyös a kereskedelem, ha mindenki annak előállítására szakosodik, amelyben természeti

vagy szerzett előnye van (73/3)– Eltérő természeti erőforrások– Mo.: kőolaj-import, búzaexport

2.) Kompartaív előnyök

– Ricardo

– Gyáripari termékek

– Egyetlen termelési tényező: munkaerő, országok között csak az egyes iparágak termelékenységi szintjében van különbség

– Exportál, amit munkaereje viszonylag hatékonyan tud előállítani, ahol nagyobb a relatív termelékenységi előnye (komparatív előny)

• Heckscher-Ohlin modell– 1920-as évek– Két termelési tényező, két termék– Eltérő tényező-intenzitás: eltérő arányban használják

a termelési tényezőket– A termelési tényezők egyes országokban lévő

ellátottsági arányai és a termékek előállításához szükséges felhasználási arányai közötti kapcsolat

– Ország többet állít elő abból a termékből, amely intenzíven használja föl a nála bőségesen rendelkezésre álló erőforrásokat – exportál

– Pl.: Tőke, munkaerő, gyógyszer, pulóver

Hagyományos kereskedelmi elméletek „hiányai”

• Azonos technológiai szintet feltételez – Technológia kiválthatja a szűkösen rendelkezésre álló

forrásokat!• Munkaerő- és tőkeáramlás kizárása• Tényezőellátottság? – Fejlett országok közötti

kereskedelem a meghatározó – hasonló tényezőellátottság, kiegyenlítődtek a tényező-ellátottsági viszonyok

• Ágazaton belüli kereskedelem?• 1/3-a vállalaton belüli kereskedelem ? • Az egyes országok vállalatai bizonyos iparágakban miért

sikeresebbek a többi ország azonos iparágban tevékenykedő vállalatainál??

Kompetitív (verseny)-előny

• Világpiaci verseny-előny

• Versenyelőnyök nemzeti szinten keletkeznek, fenntartásuk lokalizált, helyhez kötött

• „A nemzetgazdaságok sikeresek ott, ahol a nemzeti környezet kizárólagos képességet teremt a vállalat számára az új stratégia meghonosítására az adott iparágban, Sikeresek a nemzetgazdaságok, ha a helyi körülmények impulzust adnak az ilyen stratégiák.. megvalósítására. Megbuknak azok a nemzetgazdaságok, ahol a vállalatok nem kapják meg a megfelelő jeleket, nem érzik a megfelelő nyomást és nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel…” (Porter)

• Miért sikeres egy nemzetgazdaság egy adott iparágban?

• 4 versenyképességi tényező, ami szükséges a versenyelőnyök megteremtéshez, fenntartásához:

1. Vállalati stratégia, szerkezet és verseny

2. Tényező ellátottság

3. Keresleti feltételek

4. Kapcsolódó és beszállító iparágak (Porter rumbusz)• Ricardó hatása! – termelékenységbeli különbségek

határozzák meg a külkereskedelmet (és az FDI-t)• „…amelyeket azonban szélesebben, a technológiát,

és versenymódszereket beleértve definiálok” (Porter)

Nemzetközi kereskedelem a gyakorlatbanSzabadkereskedelem: Szabadkereskedelem:

Abszolút és komparatív Abszolút és komparatív előnyök alapján előnyök alapján

Protekcionizmus: Protekcionizmus:

Importkorlátozás a hazai gazdaság védelmben

•Verseny – szűkös erőforrások hatékony felhasználása•Optimális üzemméret•Fogyasztó számára jobb ár, minőség, választék•Kölcsönös függés- stabilitás fenntartása közös érdek

•„inkubátor hatás”

•Hanyatló vagy stratégiai iparágak támogatása (munkanélküliség)

•Fizetésimérleg-pozíciók javítása

•Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok)

•Nemzeti életmód megóvása

•„Speciális nemzetgazdasági értékek” védelme (tokaji bor, svájci óra)

„A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, a protekcionizmus viszont nagymértékben előnyös keveseknek.”

Protekcionizmus eszközei

1.) Embargó: teljes vagy részleges tilalom2.) Kvóta: mennyiségi korlátozás (mg, acél- textilip.)3.) Vám: importadó4.) Nem vám jellegű korlátozások - adminisztratív

eszközök (Fro. vámhivatal, hazai beszállítás, minőségi előírások)

5.) Állami támogatások – importtal szembeni vesrsenyképesség javítása

6.) Dömping (állami szubvencióval), fejlett-fejlődő között

7.) Árfolyampolitika – leértékelés export-támogató

A nemzetközi kereskedelem empirikus jellemzői

• Árukereskedelmi folyamatokat: Áruszerkezeti összetétel és a

relációs (viszonylati) szerkezet

• Milyen árucikkekkel kereskednek? Milyen az egyes országok

fontossága?

• 1945 után növekedése jóval a világtermelés fölött

• 65-70% fejlett országok

• ’80-as évekig: árukereskedelem

• Ma: szolgáltatáskereskedelem (20%)

A nemzetközi árukereskedelem legfontosabb tendenciái

• Gépgyártás

• Legmagasabb technológiai szintet képviselő termékek

• „új termékek” – IT

• Fejlődő országok romló cserearány

• (Adósságválság)

1990 2004

Élelmiszerek 11 8

Mezőgazdasági nyersanyagok

3 2

Fűtőanyagok 9 8

Egyéb bányászati termékek

3 3

Gyáripari termékek 74 79

A világ legnagyobb exportőrei

Forrás: World Factbook, WikipediaForrás: World Factbook, Wikipedia

Mrd USD Export Import

Világ összes 16 280 16 210

EU 1 525 1 672

1. Kína 1 204 (1.) (+1) 1 006 (2.) (+1)

2. Németország 1 159 (2.) (-1) 931 (3.) (-1)

3. USA 1 046 (3.) (0) 1 604 (1.)

4. Japán 542 (4.) (0) 551 (5.)

5. Franciaország 472 (5.) (0) 551 (4.)

6. Hollandia 417(6.) (+1) 446 (7.) (+1)

7. Olaszország 412 (7.) (-1) 410 (8.) (-1.)

8. Dél-Korea 373 (8.) (+3) 313(10.) (+1)

9.UK 357 (9.) (0) 480 (6.)

10. Kanada 323 (10.) (0) 305(11.) (-1)

11. Oroszország 303 (11.) (-3) 302 (14.)

34. Magyarország 78 (34.) (-1) 107 (31.) (-1)

Nemzetközi kereskedelem fő tendenciái napjainkban

• Az USA import növekedés az 1980-as évek második felétől 3x olyan gyors, mint az export növekedése

• Az USA külkereskedelmének 80%-át az amerikai vállalatok bonyolítják le!

• Nemzetközi kereskedelem 2/3-át a TNC-k bonyolítják le

• 1/3-a intra-firm• Transfer pricing árrendszer• Export alakulásában az FDI hatása!!• Kompetitív előny!!!

Miért ért véget az „aranykor”??A rendszer alapja: rögzített árfolyamrendszer és a

nyersanyagok

1. Rögzített árfolyamrendszer vége:

• Infláció felgyorsulása. Oka: vietnámi háború – USA költségvetési- és fizetésimérleg-hiánya – dollárhoz rögzített árfolyamrendszer „szétteríti”

• Rögzített árfolyamrendszer megszűnése (1973) után nem alakul ki új, átfogó pénzügyi-rendszer

2. Nyersanyagárak növekedése

• 1973 október (arab-izraeli háború), 1979 újabb kőolaj-árrobbanás

1979-1982-es recesszió után új irány : Tőke- és tecnhológiaintenzív korszak

I. Mit jelent a globalizáció???

A globalizáció természete

A globalizáció természete

Mi a globalizáció?

• A fejlett világ társadalmi és gazdasági rendje globalizálódik

• „A nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatok”

• Gazdasági, pénzügyi, kulturális, nyelvi

1. Világszintű folyamatok, egységesedés

• Javak, szolgáltatások, tőkemozgások, technológiai diffúzió

• „Határok nélküli világ”• Új jelenség?

– Gyarmatbirodalmak– Nemzetköziesedés volt korábban is! („Liberális

kapitalizmus virágkora”)

2. „Államok világszerte növekvő gazdasági kölcsönhatásait fejezi ki, melynek révén növekszik a

határokon átnyúló tranzakciók volumene és variációja”

Mi a globalizáció?

A globális gazdaság folyamatai és térszerveződése

Vezető

nemzetgazdaságok,

városok közelebb

kerülnek

fejletlenebb, rurális

térségek lemaradnak

Az új (globális) korszak jellemzői • Lebegő árfolyam-rendszer Pénzügyi folyamatok előtérbe

kerülése1. Pénzügyi –és reálfolyamatok elszakadása

• Drága energia technológia gyors fejlődése• Új húzóágazatok megjelenése: mikroelektronika,

informatika, távközlés • Közlekedési és távközlési technológiák gyors fejlődése

1. Világszinten tevékeny vállalatok szervezése és irányítása lehetséges

2. Információ a meggyőzés eszköze Piacot teremt számukra

Tőke-és technológiaintenzív, monetáris, globális korszak

Miben más ma a világgazdaság? „Aranykor” jellemzői

• Stabil világgazdasági korszak

• Nemzetállami szinten szerveződik

• Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a kereskedelmen alapulnak!!

• Gazdasági nyitottság: export /GDP (export-koefficiens)

Globális gazdaság

• Instabilitás• Globális folyamatok • Nemzetállam alatti és feletti

szintek • Nemzetközi kapcsolatokban

meghatározóak a TNC-k működőtőke-befektetései (FDI)

• Gazdasági nyitottság: FDI/GDP• Kompetitívitás –

versenyképesség• Polarizáció– országokon belül

és között• Adósságválság

A globális világgazdaság térbeli szerveződése

• Koncentráció és dekoncentráció• Nemzetközi függőség és hierarchia – helyek szerepe

a TNC-k érdekeltségétől függ• Virtuális elérhetőség• Világvárosok, nagyvárosok – agglomerációk

Komplex térszerkezet, amely „az állandó változás állapotában lévő egyenlőtlenségek mozaikja” (Dicken)

Centrumok a ’70-es években

• TRIÁD: 3 centrum és a háttérterületek (Hinterland)

1. USA (+amerikai kontinens)

2. Ny-Európa (+Mediterrán-térség és volt szoc. Országok)

3. Japán (+ NIC I., NICII, Ausztrália, Óceánia)

A világ vezető gazdaságai2010

1 USA2 Japán3 Németország4 Franciaország5 Nagy-Britannia6 Olaszország7 Kanada

20301 Kína2 USA3 India4 Brazília5 Oroszország6 Németország7 Mexikó

G7G7 E7E7

Centrumok napjainkban és a jövőben

• Észak-atlanti térség PACIFIKUS-TÉRSÉG!!

• G2: új konzultációs fórum

• Japán helyét Kína, India veheti át

• Új pólus Latin-Amerikában. Brazília vezetésével??

• EU szerepe???

– Bővítés és mélyítés

– Nyugat-Balkán, Törökország

– EMU

– Új posztok,nemzetek feletti intézmények hatékonysága



– Nemzetközi tőkeáramlások

• Pénzügyi átutalások és FDI

• FDI elmélete, térbelisége


I. Nemzetközi tőkeáramlások

• Tőke: minden olyan felhalmozott érték, ami a tulajdonosának rendszeres jövedelmet biztosít

• Ha a pénz tőkeként való működése átlépi az országhatárokat: nemzetközi tőkeáramlás

AlapfogalmakAlapfogalmak

Országhatárokat átlépő értékek (pénz), amelyeknek tulajdonosai kamatot, profitot várnak.

Nemzetközi tőkeáramlások 1.) Pénzügyi átutalások

a.) hitelezés

– nemzetközi bankok hitelei

– államközi hitelek

– nemzetközi intézmények hitelei

– USD

b.) értékpapír-kereskedelem

– Részvények: M&Ak !!

– Értéktőzsdék- NYSE

c.) devizakereskedelem (spekulációs ügyletek)

– Cél: árfolyam/ kamatkülönbségeket kihasználva rövidtávú befektetéssel profit!

– FOREX

– Tokió-London-New York

Nemzetközi pénzügyi átutalások jelentősége

• Napi adatokban mérjük

• Pénz- pénzforgalmazás korábban nem látott jelentősségre tett szert

• Reálszféra növekvő igényeihez alkalmazkodva fejlődött, de elszakad attól!!

• Valutakereskedelem: 2 billió USD/nap!!!!

Nemzetközi Nemzetközi pénzügyi pénzügyi átutalásokátutalások

Világgazdaság alakulását nem a tényleges termelési

folyamatok, hanem a nemzetközi pénzforgalom folyamatai

szabják meg!!! Monetáris világgazdaság

A nemzetközi pénzügyi átutalások jelentőségéről…

„A világ országai, ha ki akarnák elégíteni az általuk 2007-ben előállított termékekből és szolgáltatásokból, vagyis az 55 billió dollárnyi bruttó hazai termékből a globálisan forgalomban lévő pénzügyi eszközök (részvények, kötvények, bankbetétek) értékét, több mint három évig a Föld minden lakójának csak ezért kellene dolgoznia. Ugyanis a pénzügyi eszközökben megtestesült vagyon 180 billió USD-os összege 2007-ben jó háromszorosával múlta felül a világ GDP-jét.”

Gál Z.: Pénzügyi piacok a globális térben, 15. oldalGál Z.: Pénzügyi piacok a globális térben, 15. oldal

Nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése

Forrás: Bernek (szerk.) A globális világ… 187. oldalForrás: Bernek (szerk.) A globális világ… 187. oldal

A világ legfontosabb pénzügyi központjaiA világ legfontosabb pénzügyi központjai

A világ off-shore területei

Forrás: Bernek-Nemerkényi-Sárfalvi Földrajz a szakiskolásk számára, NTK, 2007, 159. oldalForrás: Bernek-Nemerkényi-Sárfalvi Földrajz a szakiskolásk számára, NTK, 2007, 159. oldal

Térbeliség Térbeliség

A jövő?? "Amerikaiak milliói, akik keményen dolgoztak és felelősségteljesek voltak, azzal szembesültek, hogy álmaik szertefoszlanak, mert mások felelőtlenek és mert a kormányzatuk kudarcot vallott az ellenőrzéssel" (B. Obama)

Cél: Túlzott kockázatvállalás elkerülése, ellenőrzés növelése• Szigorúbb előírások, tőke- és likviditási követelmények emelése(Basel

III)• Fed szerepének növelése• Új fogyasztóvédelmi szervezet – tájékoztatás egyes pénzügyi

szolgáltatásokról (pl.: jelzáloghitel)• Magatartási kódex• IMF: „Pénzügyi stabilitási hozzájárulás”és „Pénzügyi aktivitási adó”

NINCS MEGEGYEZÉS EGYSÉGES PÉNZÜGYI NINCS MEGEGYEZÉS EGYSÉGES PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSRÓL!!!SZABÁLYOZÁSRÓL!!!

Nemzetközi tőkeáramlások

1.) Pénzügyi átutalások

a.) hitelezés

b.) értékpapír-kereskedelem,

c.) devizakereskedelem

2.) Működőtőke-befektetések (FDI)

Foreign = Külföldi

Direct = Közvetlen

Investment = Befektetés

Termelésbe irányul (közvetlen)

Tulajdonosi jogok!! (Min. 10%)

- zöldmezős

- felvásárlás, fúzió (M&A)

FDI definíciókUNCTAD:

• a külföldi befektető vagy anyavállalat tartós érdekeltséget és ellenőrzést szerez egy, a befektetőtől eltérő országban rezidens vállalatban.

• a befektető jelentős befolyást gyakorol a vállalat vezetésére.

• kezdeti tranzakciókat, valamint minden további, az anya- és leányvállalat valamint a külföldi leányvállalatok közötti ügyletet.”

Krugman

• nemcsak erőforrások átadását, hanem az ellenőrzés megszerzését is.

• A leányvállalatnak ugyannak a szervezeti struktúrának a részévé is válik.

FDI-mutatók

• “Tőke-export”– FDI outward stock (állomány, kummulatív)– FDI outflow (áramlás, éves adat)

• “Tőke-import”– FDI inward stock (állomány, kummulatív)– FDI inflow (áramlás, éves adat)

A TNC-k tevékenységének mérőszámaA TNC-k tevékenységének mérőszáma

Nemzetközi integráció legfőbb tényezőjeNemzetközi integráció legfőbb tényezője

FDI - A nemzetközi integráció meghatározó tényezője

1986-90 1991-95 1996-2000 2004 2007 2008FDI outward stock 20,5 10,8 16,9 16,8 25,3 -0,1FDI inward stock 16,2 9,3 16 17,7 26,2 -4,8FDI outflow 26,2 16,3 35,8 65 53,7 -13,5FDI inflow 23 20,8 39,4 30 35,4 -14,2GDP 11,7 6,3 1,3 12,6 12,5 10,3Export 15,4 8,6 3,7 21,3 15 15,4

Gazdasági nyitottság: FDI/GDP!!!Gazdasági nyitottság: FDI/GDP!!!

Export vagy FDI?

• a.) helyi termelés létrehozásának költsége és kockázta vs.

b.) Előny, amit a helyi termelés nyújt (költség és stratégiai,

piaci előny)

• FDI, ha b a

• FDI, ha: piacrajutás költsége magas és/vagy alacsony a helyi

termelés költsége

Mikor érdemes helyi vállalatot létrehozni, ahelyett,

hogy exportálnánk??

FDI elméletFDI elmélet

Vernon (1966)

Termelés: humántőkeintenzív Termelés: humántőkeintenzív Tárgyi tőke és munkaintenzív Tárgyi tőke és munkaintenzív

Beruházás: K+F Beruházás: K+F Menedzsment, szervzet fejlesztés Menedzsment, szervzet fejlesztés

Innováció: Termék Innováció: Termék Folyamat Folyamat

VÁLTOZIK AZ OPTIMÁLIS TELEPHELY!!!VÁLTOZIK AZ OPTIMÁLIS TELEPHELY!!!


Vernon elmélete

• Lokalizációs elemet a termék-életciklus görbébe

• USA EU helyi piacra EU export USA importőr,

Fejlődő helyi piacra Fejlődő exportál

• +: Kezdeti okokat magyarázza (1966!)

• - : Komplex vállalati struktúrát nem magyarázza!


Dunning eklektikus elmélete (1993) (OLI paradigma)

• Részmagyarázatokat, különböző megközelítési módokat

ötvözi

• vállalat-, kereskedelem-, lokalizációs elméletek szintézise

• Tőke-kihelyezést és vonzást is magyarázza

• Magyarázza a beruházások

– okait és

– típusait

Beruházás okai

FDI ha 3 feltétel teljesül

1. Tuladonspecifikus-előny (Ownership-specific)

• törvényben védett jogok, kereskedelmi monopólium, méret,

technológia (!) - termelés, marketing, know how

2. Internalizációs előny (Internalisation)

• export vagy license helyett, vertikális integráció!

• Ok: tökéletlen piacok: kockázat, bizonytalanság, K+F

• innováció és termelés integrációja

• Tudás, tapasztalat növekvő szerepe

• méretgazdaságosság (hasonló input-ot, marketinget igénylő

termékek)

OLI paradigmaOLI paradigma

Beruházás okai

3. Lokalizációs előny (Localisation)

• termelés helyére vonatkozó előny

• helyben felhasználandó források

• képzett munkaerő, regionális piac, kommunikációs lehetőségek

• agglomerációs hatás (szubrégiók, klaszterek)

• szupranacionális intézmények

• csökkenő jelentősége: olcsó munkaerő, szállítási ktg., vámok!!!!!


Beruházás típusai

1.) Erőforrásorientált beruházás

munkaerő, természeti erőforrás

2.) Piacorientált beruházás

Vámok megkerülése, követő beruházás

3.) Hatékonyság növelő beruházás

Világszinten leghatékonyabb kombináció!

4.) Startégiai előnyöket kiaknázó

Hosszútávú stratégiai célt szolgál


Tőkebefektetések a gyakorlatban - Az FDI regionális jellemzése

1. HONNAN indulnak befektetések? (=Kik a legnagyobb befektetők??)

A beruházók regionális jellemzői

(FDI outward stock) alapján

2. HOVÁ irányulnak a befektetések? (=Kik a legnagyobb tőke befogadók?)

A beruházások regionális jellemzői

(FDI inward stock) alapján

Globális jellemzők

• FDI növekedése nagyobb, mint az export és a GDP

növekedése

• FDI stock világ: kb. 16 billió USD

• FDI outflow világ: 1,5 – 1,8 billió USD -

fluktuáció!!

• 2007: 2,1 billió USD !!!

• MA-k szerepe nő

1. A beruházók regionális jellemzői (FDI outward stock)

• FDI outward stock 90%-a fejlett országokból

• Koncentráció

• 6 legnagyobb beruházó ország a világ összes 2/3-át!

• Közöttük változó részesedés, pozíció

A vezető tőke-befektető országok változó szerepe (Az összes FDI outward stock %-ában)

1980 1985 1990 1995 2000 2002 2008USA 38,2 32,1 24,4 24,1 21,6 21,9 19,5Egyesült Királyság 14,3 13,5 13,0 10,5 15,1 15,0 9,3Németország 7,6 8,1 8,4 8,9 8,1 8,4 9,0Franciaország 4,3 5,1 6,2 7,0 7,4 9,5 8,6Hollandia 7,5 6,4 6,1 6,0 5,1 5,2 5,2Japán 3,5 5,9 11,4 8,2 4,6 4,8 4,26 együtt 75,3 71,1 69,6 64,7 61,9 64,8 55,8

Beruházók (outward stock) regionális jellemzőiBeruházók (outward stock) regionális jellemzői

A fejlett országok legnagyobb befekteői

• Világ összes 85%-át adják

• 1.: USA 3,1 billió USD

• 2.: UK: 1,5 billió USD

• 3.: Németország : 1,45 billió USD

• 4.: Franciaország: 1,39 billió USD

• 5.: Hollandia: 843 milliárd USD

• 6.: Japán: 680 milliárd USD


A fejlődő országok, mint befektetők

• Világ összes FDI outward stock 15%-át adják

• nagy koncentráció! – NIC, Oroszország, Brazília

• Hong Kong: 775 milliárd USD!!!!

• Oroszország (202 milliárd USD)

• Szingapúr (190 milliárd USD) , Tajvan, Kína,

Brazília (150) Dél-Korea (100)


2. A befektetések legfontosabb célterületei (FDI inward stock)

• 2/3 részben a fejlett országokba irányul!!!

• Legfontosabb irány: fejlett országok egymás közötti

beruházásai - GLOBÁL TRIÁD!

• Transzatlanti kapcsolatok!

• FDI outward / FDI inward ált. 1:1

A működőtőke-befektetések legfontosabb irányai

Beruházások regionális jellemzőiBeruházások regionális jellemzői

A fejlődő országok, mint befogadók (FDI inward stock)

• Világ összes 1/3 érkezik a fejlődő térségbe• ennek kb. 10%-a Afrikába• Latin-Amerika: 30%• K-Ázsia: 32% • DK-Á: 15%• DK-Európa és FÁK: 10%


A legjelentősebb fejlődő országok tőkevonzása

FDI inward stock 2007Fejlődő 4275Kína 1363Dél-Korea 835HongKong 378Szingapúr 326Mexikó 294Brazília 287Oroszország 213Szumma 3696Fejlődő %-ban 86

Hatalmas koncentráció!!!Hatalmas koncentráció!!!


Külföldi tőkebefektetések Magyarországon

• FDI állomány: 59 milliárd Euró• 1998-2007: átlag évi 3,8 milliárd Euró• 2 szakasz

1. Ezredforduló előtt: • Privatizáció, beruházás-ösztönzési politika, TNC-k

stratégiái sikertörténet • Jelentős strukturális és technológiai átalakulás,

növekvő termelékenység és műszaki színvonal• Duális gazdaság kialakulása

– Gazdasági és területi


2. 2000 után: „Érettebb korszak”

• Gyarapodó és mélyülő gazdasági kapcsolatok

• Magasabb hozzáadott-értéket folyatató termelés és

szolgáltatások jelenléte

• Országon belüli hálózatépítés (GE, Bosch,

Samsung)

• Reinvesztáció – rögzülő területi különbségek


Az FDI-állomány területi megoszlása

Forrás: Kukely Gy.


Magyar tőkekivitelről néhány szó…

Mennyi a közvetett FDI???


6%

16%

14%

5%

6%21%

26%

3% 3%

Bányászat

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,nukleáris fűtőanyag gyártásaVillamos gép, műszer gyártása

Egyéb feldolgozóipar

Kereskedelem, javítás

Pénzügyi tevékenység

Gazdasági tevékenységet segítőszolgáltatásEgyéb szolgáltatás

Egyéb

55% szolgáltatószektor, 35% feldolgozóipar


18%

14%

9%

8%7%

6%

4%

4%

4%

3%

23% Szlovákia

Dél-Korea

Luxemburg

Horvátország

Svájc

Bulgária

Románia

Macedónia

Ciprus

Szerbia

Egyéb

1/2 CEE

FDI-komponensek

1.) Tulajdonosi részesedés (equity capital)

2.) Újrainvesztált profit (reinvested profit)

3.) Vállalaton belüli hitel (intercompany loan)

Kérdés:

• Hol a határ a pénzügyi átutalások felé?

• Statisztikailag követhető-e?

• Milyen folyamatok zajlanak?

??????




• Pénzügyi átutalások és FDI

• FDI elmélete, térbelisége


I. A transznacionális vállalatok jellemzői

• Definíció: AV + min. 1 LV• Jellemzőik:

– termelés feletti ellenőrzési jog egynél több országban

– országok, régiók termelési tényezői közötti különbségeket kihasználják

– költség minimalizáslás, profit maximalizáslás • 63 ezer AV, 866 ezer LV

A világ legnagyobb vállalatai

http://http://money.cnn.com/magazines/fortune/money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2010global500/2010

A világ legnagyobb gazdaságai Gazdaság GDP / Jövedelem

1 USA 142042 Japán 49093 Kína 43264 Németország 36525 Franciaország 28536 UK 26457 Olaszország 22938 Brazília 16129 Oroszország 1607

10 Spanyolország 160411 Kanada 140012 India 121713 Mexikó 108514 Ausztrália 101515 Dél-Korea 92916 Hollandia 86017 Törökország 79418 Lengyelország 52619 Indonézia 51420 Belgium 49721 Svájc 48822 Svédország 48023 Szaúd-Arábia 46724 Shell 45825 Norvégia 44926 Exxon Mobil 44227 Ausztria 41628 Wal Mart Stores 40529 Irán 38530 BP 36751 Magyrország 154

Világ GDP-je: 60 billió Világ GDP-je: 60 billió USDUSD

Global 500 jövedelme:Global 500 jövedelme:

25 billió USD25 billió USD

Államokhoz hasonló Államokhoz hasonló gazdasági erőt képviselő gazdasági erőt képviselő vállalatbirodalmak!!!!!!vállalatbirodalmak!!!!!!

A TNC-k a globális A TNC-k a globális világ meghatározó világ meghatározó gazdaság (és gazdaság (és politikai) szereplőipolitikai) szereplői

3.3. Meghatározzák a nemzetköziMeghatározzák a nemzetközi termelés termelés központjaitközpontjait

2.2. Új Új technológia technológia fejlesztéseketfejlesztéseket adják adják

Gazdasági növekedés hordozóiGazdasági növekedés hordozói Hatásuk minden térségi szinten érvényesülHatásuk minden térségi szinten érvényesülÁllami szerep átértékeléseÁllami szerep átértékelése

1.1. Tőkét koncentrálnakTőkét koncentrálnak Pénzügyi folyamatokat Pénzügyi folyamatokat meghatározzák meghatározzák

A TNC-k meghatározók az • Termelés térbeli elhelyezkedésében

– Ipari termelés: 80%!

– Kőolaj, földgáz, kőszénbányászat és finomítás területén: 50%

• Tőke-áramlásokban

– FDI 80%-a

• A technológia-transzfer területén

– K+F kiadások, új technológiai fejlesztések vezetői

• Világkereskedelemben

– Kereskedelem - 2/3!

• intra-firm kereskedelem

• vállalaton belüli szolgáltatás kereskedelem

Országok szerepe a nemzetközi munkamegosztásban, térségek fejlődési lehetőségei nagyrészt a TNC-k érdekeitől függnek!!!

Mit várhat a fogadó ország??

Előnyök

• Tőke- és finanszírozás

• Technológia

• Kereskedelem: exportnövekedés

• Foglakoztatás bővítése

• Új menedzsment módszerek

• Hazai vállalkozások fejlődése

(beszállítók)

• Növekvő világgazdasági integráció

Hátrányok

• Tőkekivonás (profit?)

• Duális gazdaság kialakulása

• Import növekedés

• Létszámleépítés (átszervezés,

kivonulás)

• Hazai vállalatokat kiszorít(hat)ja

• Gazdasági szuverenitás???

Kiszolgáltatottság???

Függ a „beágyazottságtól” Van-a alternatíva???

A TNC-k térbeli szerveződése

• ‘70-es évek: egyszerű termelési integráció

• Napjainkban: Komplex vállalati integráció

– Értéktermelés teljes egészében megvalósítható az

anyaországon kívül

– A különböző tevékenységek (HQ, termelés, K+F,

értékesítés) eltérő mértékű (de)koncentrációja

– Hálózat

Az egyes vállalati funkciók “nemzetköziesedése”

Funkciók OsztályzatDisztribúciós hálózat 6,0Marketing és kereskedelmi tevékenységek 5,9Termelés ( összeszerelés) 5,5Termelés (részegységek, alkatrészek) 5,3Értékesítést követő szolgáltatások 5,0Alkalmazott kutatás 3,8Adminisztráció 3,6Nyersanyag-feldolgozás 3,3Alapkutatás 2,2A nemzetköziesedés maximuma 10Forrás: UNCTAD

1. HQ-kHQ és reg. HQ HQ és reg. HQ földrajzaföldrajza

Forrás: Forrás: http://money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2011/maps/index.html

HQ és reg. HQ HQ és reg. HQ földrajzaföldrajza

2. A termelés térbeli szerveződése

1.) Globálisan koncentrált termelés

2.) Fogadó ország piacára irányuló termelés

3.) Globális, ill. regionális piacra irányuló termékpecializáció

4.) Transznacionális vállalati integráció

• Részekre szabdalt értéklánc

• Globális optimalizáció

Termelés Termelés földrajzaföldrajza

3. A K+F térbeli szerveződése

• Lekgoncentráltabb vállalati tevékenység

• Felvevő piachoz közelség vagy stratégiai szempontok?

• Többségében hazai piacon

• Külföldre inkább felvásárlással

• Együttműködés külső partenrekkel - új K+F források

megszerzése

• Külföldön inkább adaptáció

K+F földrajzaK+F földrajza

A K+F térbeli szerveződéseK+F földrajzaK+F földrajza

Külföldi TNC-k K+F tevékenysége Magyarországon

Forrás: Kukely Gy.

a nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai

Documents