A nemzetközi politika elmélete

A tudomány keletkezése és tematikája

A tudomány születését megelőző tényezők

1. a nagyhatalmi egyensúly vége

2. a haladás optimizmus emberképének vége

3. az I. világháború anyagi és emberi áldozatai

4. a háború kiküszöbölésének igénye és a tartós béke biztosítása „válságtudomány”

5. a pozitivizmus mint filozófiai irányzat – társadalomtudományok virágzása

A tudomány „összetevői”

nemzetközi jog történettudomány – külpolitikai, diplomáciai

és hadtörténeti vonatkozásai politikaelmélet – politikai filozófia

(számos eredményt vett át a szociológia, a közgazdaságtan és a politológia területéről)

A tudomány tematikája

nemzetközi politika és a nemzetközi kapcsolatok közötti különbség:

1. nemzetközi kapcsolatok: a nemzetközi rendszeren belül megnyilvánuló interaktív akciók összessége (feltételezi az állami és nem állami résztvevőket)

2. nemzetközi politika: államok egyirányú akciója a külpolitikán keresztül

Részletes tematika

nemzetközi kapcsolatok /politika szereplői: egyén, társadalmi szervezetek, államok, nemzetközi szervezetek, régiók, civilizációk természete

nemzetközi folyamatok: a szereplők közötti kölcsönhatás, illetve külpolitikai folyamatok

a nemzetközi rendszer, mint struktúra vizsgálata – nemzetközi rend, törvényszerűségek

A tudomány tematikájával kapcsolatos álláspontok normatív – értékszempontú:1. Mikor és milyen fokig legitim az erő alkalmazása?2. Melyek azok a kötelezettségek, amelyekkel az

államok irányában tartozunk és melyek azok amelyeket másoktól elvárunk?

3. Hol van a moralitás helye a nemzetközi kapcsolatokban? – intervenció kérdése

analitikus – elemző:Az államok szerepét vizsgálja, a rend, a hatalom, a biztonság, gazdasági és katonai erő kapcsolata, a konfliktusok természete és az együttműködés lehetősége

A tudomány művelésének helyszínei

kormányzati politika /külügyminisztériumokpl. brit Royal Institute of International Relations vagy az amerikai Council for Foreign Relations

kutatóintézetek és tudományegyetemek:pl. London School of Economics, Deutsche Hochschule für Politik (Berlin)

vagy Párizs, Genf (Rockefeller, Carnegie alapítványok, népszövetségi támogatás

A tudománnyal szembeni kifogások

amerikai szemlélet dominanciája hivatalos kormánypolitika kiszolgálása eklektikus, túl sok területtel foglalkozik a nemzetközi politikai élet folyamatai nem

jelezhetőek előre, nem rendelkeznek objektív törvényszerűségekkel, nem küszöbölhető ki a háború – tudománytalanság vádja, főleg 1945 és 1990-ben

A nemzetközi politika elméletének fő irányzatai

idealizmus – neoidealizmus

realizmus – neorealizmus

civilizációelméletek globalizmus- és

világrendszerelméletek korábbi irányzatok

módosított változatai

Fő területei:

1. kik a szereplők?

2. melyek a meghatározó folyamatok?

3. mi a nemzetközi politika célja?

4. állam jellege

5. nemzetközi rendszer szimbóluma

Politikaelméleti irányzatok

idealizmus: XVIII-XX. század eleje (1919) realizmus: 1945-1979 civilizációelméletek: XX. század (1910-es

évek, 1930-as évek, 1990-es évek) globalizmus-és világrendszer elméletek:

1970-es évek közepétől napjainkig neoidealizmus: 1970-es évek közepétől-

napjainkig neorealizmus: 1979-napjainkig

Az idealizmus belső tagoltsága

1. pacifisták: béke megteremtése, államok által elfogadott nemzetközi jogi normák tiszteletben tartása és érvényesítése mentén

2. utópisták: világállam eszméje iránti lelkesedés (NSZ, ENSZ)

3. legalisták: nemzetközi jog normáinak érvényesítése minden nemzetközi kérdésben

Az idealizmus előfutáraiXVIII-XIX. században

John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igaz eredetéről, hatóköréről és céljáról (1680)

Saint Pierre abbé: Az örök béke tervezete

Montesquieu, Condorcet Immanuel Kant: Az emberiség egyetemes

történetének eszméje világpolgári szemszögből

(1784), Az örök béke (1795) Adam Smith, Jeremy Bentham: szabad

kereskedelem, jólét, utilitarizmus

A felvilágosodás közös vonásai a nemzetközi politika kizárólag európai politika külpolitika a belpolitika függvénye (helyes

államforma és kormányforma kérdéskörén belül foglalkoznak vele)

az emberről alkotott kép az államok viselkedésének alapja: jóság, béke, egyenlőség

államok közötti természeti állapot felismerése, nincs államok felett álló végrehajtó hatalom

igazságos háború problémája, európai civilizáció mintaértékűsége a jog uralma a nemzetközi kapcsolatokban (államok

közötti kapcsolat)

Immanuel Kant tézisei 6 tétel1. az államok cseréjének,

adásvételének, öröklésének tilalma

2. leszerelés3. államadósság tilalma4. „megalázó

békeszerződések tilalma5. szuverenitás tiszteletben

tartása6. ellenségeskedés bizonyos

fokának tilalma

3 definitív cikk1. köztársaság államformája2. az államok föderatív

szövetsége (népszövetségi gondolat előfutára)

3. hospitalitás

Az idealizmus irányzatának meghatározó képviselői

magyar politikai gondolkodás 1916-os vitája a XX. század című folyóirat hasábjain a „Mitteleurópa” terv magyar bírálata és az Európai Egyesült Államok lehetőségének felvázolása

W. Wilson amerikai elnök 14 pontja (1918) F. Tannenbaum: kommunizmus elleni harc,

az USA világpolitikai küldetése

Politikai eszmék és álláspontok a XX. század hasábjain

1916 / F. Naumann: „Mitteleurópa” terve Közép – Európa integrációja alapján az állam

jellege és funkciója szociáldemokrácia keresztényszocializmusképviselőinek álláspontja. Érvelés kettős szempont alapján történik:1. szociológiai2. történeti

szociáldemokrata/ progresszív nézetek

Ágoston Péter1. népek önrendelkezési

joga – nemzeti állam létrehozása a területi elv alapján

2. demokratikus belpolitika (politikai szabadságjogok biztosítás) + békén és nemzetközi együttműködésen alapuló külpolitika

3. integrált állam jövőbeni lehetősége

Szabó Ervin1. feudális, partikuláris állam2. abszolút állam3. nemzeti állam4. integrált állam1-4: objektív törvényszerűség

kimutatása /tények Jászi Oszkár 1. ausztromarxizmus2. EEÁ

A keresztényszocializmus álláspontja

Giesswein Sándor

1. szuverenitás problémája a nemzetállam szempontjából

2. A nacionalizmus kettős jelentéstartalma nemzeti önrendelkezés, nemzetté válás nemzeti elzárkózás lehetősége Megoldás: a szuverenitás felszámolása föderatív államszövetség /osztott szuverenitás

A realizmus irányzata

Előzménye: Machiavelli és Hobbes emberképe:

1. HATALOM

2. ÉRDEK

3. HÁBORÚ E. H. Carr: Húsz év válsága (1919-39) H. J. Morgenthau: Politics among nations

(1948) a modern „Hobbes” alakja

A realizmus irányzatának mozgatórugói

1945-47: hidegháború kibontakozása az amerikai külügyminisztérium által

készített tanulmányok hatása a nemzetközi politikai folyamatokra

1. Kennan hosszú távirata, illetve tanulmánya

2. Matthews memorandum

3. Clark Clifford tanulmánya

4. Kennan amerikai és brit bírálata

Kennan és a „hosszú távirat”

1946. 02. 22. sztálini külpolitika

értelmezése megváltoztatja az

amerikai külpolitika irányvonalát

Truman elnök un. feltartóztatás külpolitikájának elméleti alapvetése 1947-53 között.

követségi jelentés tartalma1. szovjet és az amerikai

külpolitika összeegyeztethetetlen

2. érdekkonfliktus alapja az eltérő világkép és világrendbe vetett hit

3. szovjet külpolitika: kommunizmus internacionalizmusa és az orosz expanzív terjeszkedés együttese

4. Külvilágtól való neurotikus félelem

5. egyezmények és kompromisszumok hiánya

A hosszú távirat hatása az amerikai külpolitikai gondolkodásban

H. F. Matthews memorandum (1946. 04. 01.)

elméleti alapvetés gyakorlati megvalósításának kísérlete

Hogyan védelmezheti meg az USA a szovjet birodalom perifériáján lévő területeket a világpolitikában?

az adott geopolitikai - geostratégiai helyzetben való gondolkodás

izolacionizmus vége

USA domináns hatalom a levegőben és a tengeren↔SZU a szárazföldön

az eurázsiai kontinensen az amerikai külpolitika korlátok köré szorított

egyoldalú cselekvéstől való tartózkodás →ENSZ

veszélyben lévő országok köre: Finnország, Skandinávia, Kelet – Közép – és Délkelet Európa, Irak, Irán, Törökország, Kína, Mandzsúria

Nagy – Britannia külpolitikai aktivitásának feltételezése

Clark Clifford „tanulmánya”

1946. 09. 04. Kreml politikájának megváltoztatása kizárólag

katonai erővel lehetséges Amerika globális biztonságpolitikai küldetéssel

rendelkezik, amely valamennyi demokratikus országra kiterjed bármilyen formában veszélyezteti a SZU.

bizonytalan a határok megvonása tekintetében

Az amerikai külpolitika első lépései

Truman beszéde a két világrendről 1947. 03. 12. független, demokratikus és szabad országok

↔elnyomás, félelem, ellenőrzés USA feladata: olyan népek szabadságának

támogatása, amelyek ellenállnak a külső nyomásnak

Ellenpárja: Zsdanov (TI) két tábor teória: antiimperialista és demokratikus↔imperialista és antidemokratikus

Kennan: „A szovjet magatartás gyökerei”

1947. július „Foreign Affairs” „X” aláírással a szovjet kihívást történelemfilozófiai síkon

értelmezte, amelynek lényege a szovjet külpolitikai nyugati demokráciákkal szemben tanúsított magatartása

a kommunizmus lényegi motívumai a szovjet stratégia legyőzésének módja: „ szilárd

feltartóztatás politikája azzal a célkitűzéssel, hogy a szovjetekkel szembe kell szállni minden olyan ponton, ahol a stabil és békés világ érdekeit sértik.”

Kennan külpolitikai alapvetésének bírálata

FELTARTÓZTATÁS

Lippmann Churchill H. Wallace

reálpolitika Európa - politika világrend azonosság

Lippman és az amerikai „reálpolitika”

a feltartóztatás politikája az USA számára geopolitikai és pszichológiai túlterhelést okoz.

amerikai erőtartalékok felélése univerzalizmus helyett előre megállapított kritériumok alapján:

mely államok támogatása szükséges az USA részéről. bírálta az anyaországoktól távol eső területek katonai és

politikai védelmét Helyes külpolitika: esetről esetre az amerikai érdekek pontos

számbavétele és elemzése alapján kp-ban: az európai kontinensről kiűzött szovjet hadsereg,

hatalmi egyensúly, diplomáciai rendezés

Churchill és a feltartóztatás politikája

nyugati demokráciák tárgyalási pozícióinak erősítése.

szovjet expanzionizmus megállítása katonai és politikai integráció gyors létrehozása az idő múlásával Európa világpolitikában betöltött

szerepe fokozatosan csökken, SZU atomhatalommá válik

SZU irányában átfogó diplomáciai rendezés

Henry Wallace és a feltartóztatás politikája

A nemzetközi konfliktusok alapja: az előítélet, az erőszak, az árulás és a félelem

Az USA-nak nincs politikai, katonai vagy erkölcsi alapja a nemzetközi szintű beavatkozásra.

USA ↔N. Br. A szovjet és az amerikai világ erkölcsi és geopolitikai

egyenlősége Megoldási lehetőségek: 1. ENSZ jóváhagyása mellett védelmi akciók, 2. nemzetközi szervezetek közreműködésével gazdasági

segélyek

A realizmus megalapozása:Carr: „Húsz év válsága”

1919-39: nemzetközi jogi és erkölcsi normák rövid életű békét hoztak a nemzetközi rendszerben

Wilson-i pontok↔1919 békekonferencia hatalompolitikai realitása

agresszor csak katonai erővel fékezhető meg idealizmus és a realizmus különbsége (utópia és

realitás)1. ész és érdek viszonya, elmélet és gyakorlat2. erkölcs, jog és politika viszonya3. eltérő történelemfelfogás

Morgenthau realista elmélete nemzeti érdek, nemzeti biztonság,

nemzeti állam – tudományos vizsgálódás tárgya

megfelelő katonai erőt felvonultatni tudó offenzív külpolitika

Államférfi példája – racionális mérlegelés, alternatívák közötti választás, az alternatívák a konkrét történeti szituáció termékei

realista külpolitika játékszabályai

Nemzeti érdek pontos körülhatárolása

Más szereplők nemzeti céljainak felismerése

Célok összevetése Egyensúly Kompr.kötés módszerei:1. doktrínerség helyett rugalmas

reagálás2. kompr.kötés a lényegtelen

ügyekben3. gyengébb fél nem dönthet4. ellenfél akaratának

megváltoztatása5. hadsereg6. kormányzat befolyásolja a

külpolitikát

idealizmus és realizmus állam és a nem állami

szervezetek (társadalmi - civil szervezetek, egyének régiók, NGO)

kooperáció, interdependencia fejlődés, haladás, jólét

növelése, kölcsönös előnyök konfliktusok csökkentése,

béke nemzetközi jogi normák

betartása, nemzetközi intézmények fontos szerepe

pókháló modell

állam nemzeti érdekként

felfogott külpolitika vestfáliai (modern állam)

hatalmi politikája (kis-és nagyhatalmak)

háború, egyoldalú érdekérvényesítés, dependencia

erő politikája túlélés, nemzeti biztonság billiárdasztal

Neorealizmus

Kenneth Waltz:

1959: Man, the State and the War. – emberi temészet + nemzeti állam + hatalom

1979: The Theory of International Politics Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése

és bukása H. Kissinger: A diplomácia

Kenneth Waltz

1959: emberi természet, állam és háború kölcsönhatása a nemzetközi politika terepe

1979: nemzetközi politika mint struktúra, önálló törvényszerűségekkel

1. anarchia2. államok funkcionális azonossága3. hatalmi potenciál különbözősége self – help /önsegélyező terep feloldhatatlan biztonsági dilemma

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása

a nagyhatalmi lét alapja: a gazdasági és technikai fejlődés – bel-külpolitikai tényezők együttes függvénye, társadalmi berendezkedés, földrajzi adottságok

háború: eszköz a nagyhatalommá váláshoz, érdekek érvényesítése

kereskedő és militarizált állam típusa ciklikusság

A nagyhatalmi lét ciklikusságának mintája

3.nagyhatalmi lét bukásaerőforrások apadása

1.gazdasági technikai adottságok

nagyhatalmi lét feltételei

2.nagyhatalommá válás

gazdasági és technikai fejlettség maximálása

A nemzetközi politikai rendszerek 1500-2000

1500-1660: Habsburg Birodalom hegemón kísérletei Franciaország európai politikából való kiszorítása

1660-1814/15: francia hegemón kísérletek 1814/15- 1914: nagyhatalmi egyensúly 1900-1945: Európán kívüli hatalmak felemelkedése 1945-1990: bipolaritás 1990-? új hatalmi egyensúly a világpolitikában

Kissinger a nemzetközi politikáról

Három kérdésre kíván választ adni:1. Melyek lesznek a nemzetközi rend

alapegységei?2. Hogyan fognak ezek az egységek hatni

egymásra?3. Milyen célokat fog szolgálni a nemzetközi

rend?A kérdésekre adott válaszok alapja az újkori

nemzetközi rendszerek vizsgálata:

Kissinger: Diplomácia

1648-1814/15 1814/15-1914 1945-90

A versailles-i rendszer nem működött a két világháború között.

Közös jellemvonás:

Egyre rövidebb élettartamú egységekkel kell számolnunk

A kérdésekre adott válaszok:

1. állam: premodern, vestfáliai, funkcionális

2. hatalmi egyensúly: kontrollált versengés,

3. háborús konfliktus csökkentése, rend, hatalmi politika (wilsoni pontok, 1928. Briand - Kellog paktum)

Kissinger „Korszakváltás az amerikai külpolitikában?” nemzetközi rendszer

változó világ vestfáliai paradigma

válsága 1. (egyetemes humanitárius

intervenció)2. multietnicitás jelentősége3. hatalom homogén

fogalmának változása (katonai hatalom jelentőségének átalakulása)

4. nemzetközi rendszerek „újraosztályozása”

Nemzetközi rendszerek:1. USA – Európa2. Ázsia3. Közel – Kelet4. Afrika lényegi különbségek a nemzetközi rendszeren

belüli változások kihatnak a világpolitikára

nem egyforma entitással rendelkeznek

Neoidealizmus J. Burton: World Society 1974alapja: 1. békés demokrácia2. szabad kereskedelem, jólét (interdependencia jellegű

kapcsolatok”3. nemzetközi intézmények és normák betartása

Eredmény: stabil béke R. Keohane: aszimmetrikus interdependencia,

interdependenica érzékenység interdependencia sérülékenység

Civilizációelméletek

Oswald Spengler: A nyugat alkonya Arnold Toynbee: The Study of History Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és

a világrend alakulása

elméletek közös bázisa: a kulturális és vallási entitással rendelkező, népeket, nemzeteket és államokat magába olvasztó civilizáció, mint a nemzetközi kapcsolatok alapja – az államokkal és az európai történelem kizárólagosságával szembeni ellenérzés

Arnold Toynbee civilizációelmélete

ciklikus élettartam a kihívás – válasz reakció alapján

a nyugati civilizáció kihívásai és válaszai:

1. barbár népek anarchiája

2. rendi széttagoltság

3. ipari forradalom nemzeti állam

4. világgazdaság, világállam

4.civ. bukása

1.természettörténelem

2.társadalom

3civilizáció

Samuel Huntington civilizációelmélete

1989/90: multiplurális világrend, nő a nemzetközi konfliktusok lehetősége

Meghatározó folyamatok:

1. Ázsia gazdasági, katonai és politikai szerepének növekedése

2. új világrend alapegységei a civilizációk

3. nyugati civ. befolyása csökken

4. nyugat versenytársa: Kína, iszlám

A civilizációk szerkezete a civilizációk szerkezete:1. magállam: az az állam, vagy államok együttese,

amely az adott civilizáció kulturális és vallási entitását a legtökéletesebben megvalósítja

2. tagállam: kult. entitás aktív követője és tevékeny részese(i)

3. hasadó állam: adott állam kisebbsége más civilizációhoz kíván tartozni, mint az állam

4. elszakadó állam: az adott állam más civilizációhoz tartozik, mint a kulturális entitása

magányos állam (pl. Japán) civilizációk száma: 8

Példák a civilizációkra

kínai – konfuciánus

1. Kína

2. kínai tartományok

3. Vietnám, Korea

4. Honkong, Tajvan, Szingapúr, Thaiföld, Malájzia, Indonézia, Fülöp-szk.

5. Hasadó állam: Tibet

Példák a civilizációkra

orthodox

1. Oroszország

2. Belorusszia, Moldávia, Kazahsztán, Örménysország

3. Grúzia, Ukrajna

4. balkáni államok?

nyugati

1. USA, 1957

2. 1973-1995

3. 2004

4. Latin-Amerika????

Egyéb változások a nemzetközi politikában

antiszociális tendenciák erősödése, bűnözés növekedése

család szerepének háttérbe szorulása munkamorál csökkenése tanulás, szellemi tevékenység hanyatlása USA és az EU szembenállása ázsiai és iszlám országok erkölcsi

szerepének növekedése nyugati civilizáció esélyei (3 motívum)

Huntington: Ki vagyunk mi?

USA nemzeti identitásának Magkultúra:

1. angol nyelv

2. tolerancia, protestáns értékek

3. személyhez fűződő szabadságjogok tisztelete, individualitás

4. vallási elkötelezettség

5. jog tisztelete

Globalizációelméletek I.

multidiszciplínáris jellegű, globalizálódó kapitalizmus, jóléti demokrácia értékrendjének kizárólagos uralma (F. Fukuyama)

a nemzetközi politikában meghatározó jelentéstartalma:

1. Ian Clark: International Relations in the Twentieth Century” (1997)

2. Robert Gilpin: The Political Economy of Internation Relations (1987)

Közös jellemvonás: a nemzetközi politika folyamatainak 20. századi tanulmányozása.

A globalizációelméletek „előfutárai”

Európa – tervek az újkorban. neoidealizmus Wallerstein világrendszerelmélete

Az egyes irányzatok a vestfáliai államrendszer politikai, gazdasági és külpolitikai ellenmondásainak feloldására vállalkoznak.

Világrendszerelmélet a világrendszer definíciója

és összetevői1. határok2. struktúrák3. részcsoportok4. legitimációs és koherencia

szabályok élő szervezet:

meghatározott élettartam világrendszer két

változata:1. világbirodalom2. világgazdaság

világrendszer modellje

perifériaperiféria

félperifériafélperiféria

centrumcentrum

A világrendszer működési logikája

világbirodalom: egységes, központilag irányított politikai struktúra, katonai hódításokkal való terjeszkedés

világgazdaság:

1. funkcionális és földrajzi alapú munkamegosztás

2. befelé ható mozgás

3. államiság a centrum felé erősödik (periférián régiók)

4. egységes politikai struktúra hiánya

A globalizáció a nemzetközi folyamatokban

Clark: XX. században egymást felváltó folyamatok 1. globalizáció: kormányok politikai alkufolyamatai a

belpolitikai nyomások és nemzetközi hatások között

2. fragmentáció: autarkista politika, háború, konfliktus, dezintegráció

imperializmus vesternizáció gazdasági nyertesek és vesztesek világának

kialakulása, munkamegosztás hierarchiája

Gilpin: XX. századi politikai folyamatok

1914 előtt: világ kisebbé, és integráltabbá vált. – európai alapon működő hatalmi egyensúlyi rendszer, laissez fair, aranystandard dominanciája ↔nemzeti államok versengése

1918 két versengő internacionalizmus: leninizmus, wilsonizmus ↔ nemzeti államok autonómia törekvése és elzárkózása, korporativizmus

1945-70: belpolitikai szükségletek összhangba hozása a nemzetközi rendszer működésével ↔ kelet- nyugat és észak-dél ellentéte

Globalizáció és hidegháború

integrációt segítette elő, alapja a kelet-nyugat konfliktus

1. nyugati szövetségi rendszeren belül: gazdasági és politikai jellegű

2. nemzetközi struktúrák: EU, NATO, EBESZ az alapjai a hidegháború utáni nemzetközi rendszernek

töréspontok: 1962. 1973.

Fukuyama a történelem végéről

1989/1990

1. globalizálódó gazdaság

2. univerzálissá váló demokrácia létjogosultsága

versenytárs hiánya egyetlen egységes nemzetközi rendszer

belső munkamegosztással – népek társadalma

Globalizációelméletek II.

Milyen új elemek találhatóak az 1990-es évek globalizációjában?

Milyen szerep lesz a jövőben a nemzeti államnak és az állami érdeket kifejező külpolitikának?

1. „állam vége”

2. az állam válaszadása a globalizáció kihívására A globalizáció ellenségeivel szemben milyen

fellépésre van lehetőség (intervenció problémája)

A globalizáció következményei a politika világában

1. földrajz csökkenő szerepe – politika, termelés, pénzügyek deterritorizálódása

2. transznacionális társaságok a világpiac logikáját követik

3. világpiac ↔ nemzeti-területi elv (szuverenitás)

politikai konfliktusok sorozata

örökölt közösség

funkcionális közösség

A nemzetközi politikai élet szereplői

I. nemzeti állam és külpolitika

II. Külpolitika-elméletek

A vestfáliai paradigma jellemvonásai és korszakai területi alapú politikai egység = állam külpolitika primátusa, amelyben az állami érdek fejeződik ki. a nemzetközi politikai rendszert a tartós bizonytalanság és az

államok magas autonómiafoka jellemzi hatalmi politika két változata: hegemónia, hatalmi egyensúly korszakolás: 1. dinasztikus legitimitás elve alapján álló abszolút monarchia

(XVII-XVIII. század)2. nemzeti állam és nemzetállami külpolitika (XIX - XX. század)

alperiódusok: 1814/15-1840, 1840-1918, 1918-

Kor-és elmélettörténeti bevezetés Az elméleti irányzatok

kiindulópontja a vestfáliai béke (1648) Ekkor születik meg a modern állam alapja:

állam = nép = terület= hatalom (Lepold von Ranke német történész szerint ez a vestfáliai paradigma)

Jean Bodin és Hugo Grotius az elméleti kidolgozója

birodalom modelljének megszűnése

Jellemzői:1. területiség a hatalom

alapja2. szuverenitás a bel-és

külpolitikában3. külpolitika elsődlegessége,

amelyben az állami érdek jelenik meg

4. merkantilizmus5. hatalmi érdek és hatalmi

egyensúly rendszere, mivel minden állam autonóm a nemzetközi politikában

A vestfáliai állam paradigmája

nemzetközi rendszer: egységes főhatalom hiánya, „anarchia”, államok száma nő

állam

állam

állam

állam

állam

állam

állam

A külpolitika természete és jellemvonásai – TÖRTÉNETI ismérvek

1. az adott állam elhatárolódási igénye2. szomszéd államokkal kialakított külkapcsolatok3. stratégiai, illetve gazdasági pozíciók megszerzése4. nemzetközi gazdasági életbe való bekapcsolódás1 - 4: alkalmazkodás a nemzetközi politikai helyzet

aktualitásához, reagálás a nemzetközi politikai rendszeren belül végbemenő folyamatokra.

Típusai• állami – kormányzati• társadalmi• kulturális

A külpolitika mozgástere

a nemzeti államok közösségén belül kialakult erőviszonyok

nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekEzen belül az állami érdek érvényesítésének a hatalmi

adottságoktól függően van szerepe. A külpolitikai érdekérvényesítés az oka annak, hogy a nemzetközi politikai rendszerben a politikai primátusa érvényesül az erkölcsi és jogi tényezőkkel szemben – nemzetközi kapcsolatok etikájának problémája

A külpolitikát meghatározó politikatörténeti kategóriák

pozícionális kategóriák: egy adott állam nemzetközi helyzetével áll összefüggésben

1. szuverenitás

2. biztonság

territoriális kategóriák: az adott állam területi nagyságából következő befolyása a nemzetközi politikai rendszeren belül

1. területszerzés, megtartás, visszaszerzés

2. hódítás (expanzív politika)3. védnökség

Pozícionális kategóriák Szuverenitás:

A XVI. században Jean Bodin francia jogász, politikai filozófus dolgozta ki. Külső vonatkozásban az uralkodó háborúindítási és békekötési jogát jelentette.

Ma: a független nemzeti állam, amely egyfelől saját politikai és társadalmi berendezkedésének meghatározásában, másfelől autonóm nemzetközi politikai szereplőként való felfogásában ölt testet.

abszolút szuverenitás - relatív szuverenitás

A biztonság kategóriája

Valamely állam saját környezetében korlátozza, függésbe vonja, vagy likvidálja a saját autonómiája szempontjából veszélyes államot.

típusai: helyi, regionális, kontinentális, interkontinentális

eszközei: szerződés, paktum, szövetség, okkupáció, annexió, mandátum, gyarmat, háborúval való fenyegetés, háború

abszolút biztonság- relatív biztonság

területi kategóriák a területnövelés alapja többféle jogcím alapján történhet:

dinasztikus legitimitás, nemzetállami érdek, nemzetközi satus quo biztosítása.

a hódítás feltételei: magas gazdasági mutatók, technikai fejlettség, földrajzi és demográfiai adottságok, a lakosság külpolitikai aktivitása (nacionalizmus)

védnökség: függésbe vonás, vagy az adott állam szóban forgó lakosságának oltalmazása, nemzetállami indíttatású védnökség az európai értékrend magasabbrendűségével függ össze. Fontos, hogy a védnöki pozícióba helyezkedő állam saját társadalmi –gazdasági és politikai berendezkedését jelöli meg mintául

Az abszolút államok külpolitikája

„államrezon” fogalmának kidolgozása a XVI. században

célracionális külpolitika (szemben a teológiai és egyéb normatív szempontú megalapozástól)

háború és adóztatás összefügg hadseregfejlesztés, merkantilizmus: a gazdasági életbe beavatkozó

állam számára fontos a nyersanyaglelőhelyek birtoklása

militarizmus

A nemzeti állam történeti korszakai

1814/15- 1840: gazdasági egység megvalósítása, területi elhatárolás igénye a nyelvi, kulturális, történeti sajátosságok alapján: defenzív, kulturális jellegű mozgalom

1840-1918: expanzív területszerző politikai mozgalom

1918-napjainkig: Európán kívül a dekolonizáció, illetve 1990 után a széteső nagyhatalmak és szövetségi államok területén létrejövő önálló nemzeti államok

Törvényszerűség: az államok száma nő, de jelentőségük a kormányzati külpolitika érdekérvényesítésén keresztül fokozatosan csökken.

A nemzeti mozgalmak típusai olasz: határozott külpolitikai elképzelések, mentén két irányzat: mazzinista

(republikánus) és a piemonti dinasztikus. Nem igényelte az európai hatalmi politika teljes átrendezését

német: kis- vagy nagynémet egység, belső feltételek kedvezőek. Három kezdeményezés: porosz, osztrák, Bismarck reálpolitikája

közép – európai: eltérő gazdasági, politikai és kulturális mutatók délszláv: kedvezőtlen belső és külső adottságok

pánszlávizmus: etno-és államcentrikus irányzatok (Akszakov, Katkov)Balkán északi része (keleti kérdés)Balkán déli része (macedón, ifjútörök, albán)

A Balkán a nagyhatalmi politika ütközőzónája, állandó beavatkozás veszélye, háborús konfliktusok terepe

1918/19: Csehszlovákia, Szerb – Horvát - Szlovén Királyság, Lengyelország 1990 után a SZU, Csehszlovákia, Jugoszlávia szétesése

A dekolonizáció A gyarmati világfelbomlása az 1960/70-es években zárult le. A helyi forradalmak

és nemzeti felszabadító mozgalmak eredményeként az ENSZ támogatásával létrehozott új államok (posztkoloniális állam) – egy része mandátum

„harmadik világ” elnevezés megkülönböztetés alapja a fejlett tőkés és az államszocialista rendszerektől, bipolaritáson kívüli pozíciók

politikai szerepvállalás – gazdasági elnyomorodás (1954, 1955, 1961) UNCTAD (1964) „77-ek csoportja”, az ENSZ támogatásával új gazdasági rend

mellett döntött –általános deklaráció (segélyek, fejlesztési hitelek, nemzetközi kereskedelem megváltoztatása, gazdasági autonómia)

Észak – Dél konfliktus eltérő jellemvonásai (Kelet - Nyugat)1. Dél: korlátozott cselekvőképessége és egysége2. függ az északi országokkal való kapcsolatoktól3. szegénység, alulfejlettség, amellyel szemben egy szűk oligarchia gazdasági és politikai befolyása áll.4. bevételek és külső segélyek jelentős része katonai kiadásokra, amelyek a belső biztonságot és az oligarchia uralmát biztosítják.5. népességrobbanás, aluliskolázottság

A harmadik világ tagoltsága Kína, India óriási népesség,

fejlődésbeli különbségek, de komoly belső mozgatórugók

NIC az iparosodás küszöbére érkező államok: Brazília, Mexikó, Dél - Korea, Tajvan, Honkong, Malajzia, Taiföld, Szingapúr, Kuvait - gazdasági kitörés (konfuciánus –iszlám vallás különbségei)

stagnáló zónák (megélhetés az alapvető probléma Afrika Szaharától délre eső övezetei)

4. világ (Least Developed Countries)

1

2

3

4

A nemzeti állam következményei a nemzetközi politikában

1. nemzetállamok kölcsönhatása, nemzetközi tevékenység szereplői és céljai

2. minden nemzetállam a többinek egyenrangú és szuverén partnere

3. minden nemzetállam homogén politikai rendszer, központi kormányaik ellenőrzik a belföldi kényszerítőerők monopóliumát

4. függetlenség, nincsenek magasabb rendű politikai egységnek alárendelve

5. kizárólagos ellenőrzés egy terület felett és egy bizonyos létszámú lakosság felett

6. az emberi lojalitás legfőbb szekuláris támaszai7. összes többi szereplőn érződik valamely kormány szelleme

Változások a nemzetközi politikai rendszerben

1. egyetlen állam sem képes céljai megvalósítására anélkül, hogy más államokkal és szereplőkkel ne kooperálna vagy ne versengene

2. territorialitás jelentőségének változása

3. állampolgári lojalitás változása, a politikai lojalitás többféle lehetősége

Külpolitika elméletek

politológia – szociológia eredményeinek az átültetése

1. Nemzetközi politika rendszerben való felfogása

2. rendszer elemeinek és az elemek közötti törvényszerűségeknek kimutatása

Fő képviselői1. Rosenau2. Modelski

Rosenau: Nemzetközi politika és külpolitika

az államközponti nemzetközi rendszer működési mechanizmusa

belpolitikai folyamatok

külpolitika nemzetközi politika

független változók függő változók

A külpolitikát befolyásoló tényezők

független változók

1. fizikai adottságok

2. politikai struktúra

3. gazdasági fejlettség

4. nemzeti érdek ideologikus ereje

függő változók

1. külpolitikai cselekedet időtartama

2. huzamossága

3. potenciája

4. iránya

5. értéke

6. stabilitása

7. tartalma

A külpolitikai folyamat fázisai

1. cselekedetek, körülmények és befolyások un. ÉSZLELÉSI SZAKASZ

2. környezet megváltoztatására irányuló akciók un. VÉGREHAJTÁS STÁDIUMA

3. környezetből a második fázis hatására keletkezett reakciók un. VÁLASZ STÁDIUMA

A külpolitika rendszerbe foglalásának kísérlete

külpolitika: gyakorlatorientált és dinamikusan változó folyamatok összessége

Ismérvek öt csoportja:1. egyéni tényezők: tehetség, politikusok

tapasztalatai2. szereptényezők: 3. kormánytényezők: kormány belső szerkezete4. társadalmi tényezők: értékek, nemzeti egység,

gazdasági fejlettség5. rendszertényezők: földrajzi, geopolitikai stb.

Modelski külpolitika - elmélete

logikai összefüggés, elméleti rendszer zártsága, belső koherencia

rendszer központi eleme: POLITIKUS nemzeti érdek fogalma pontatlan, helyette

közösség érdeke állam: politikus eszköze, céljai megvalósítást

szolgáló intézményrendszert biztosítja politikus – közösség – állam – nemzetközi

politika viszonya!

A külpolitikai folyamat fázisai

érdekek – érdekérvényesítés három formája célok meghatározása „input-erő” felhalmozása „output-erő” felmérése és felhasználási

céljainak kijelölése és elosztása

input-erő politikus output-erő

Az erő fogalma

erő: külpolitikai cselekvőképesség, közösség aktuális eszközkészlete

1. input-erő: közösség által a politikus számára rendelkezésre bocsátott eszközök

forrásai: belső és külső források

2. output-erő: politikus által átalakított eszközök: célok és érdekek a jövőben

közös érdekminimum – külpolitikai elvek

A külpolitika célja

Többi állam külpolitikájának megváltoztatása a politikus számára kedvezőbb irányban

Módszerek:

1. többi állam érdekeink

2. céljainak

3. input erejének

4. output erejének befolyásolása

Ki tekinthető autonóm szereplőnek?

Önálló magatartás és döntéshozatal szempontjából:

Független

1. információadó

2. információ-feldolgozó

3. információszelektáló

4. erre reagáló kapacitása van olyan magatartás tanúsítására képes, amely nem

vezethető le más szereplők viselkedéséből

•kormányapparátus

Háborúk a nemzetközi politikai életben.

(Gilpin, Kennedy és Modelski).

R. Gilpin a hegemón háborúk természetét vizsgálta: Hegemón háború és nemzetközi változás (1994), ill. Háború és változás a világpolitikában (1981)

A nemzetközi politikai élet az újkorban kétféle típusú háborút ismer:

1. hegemonikus: napóleoni, vagy a világháborúk2. korlátok közé szorított hagyományos konfliktusok.

Hegemónia - elmélet jellemvonásai a fennálló rend domináns képviselői vesznek részt a vele szemben

felemelkedő, kihívó hatalmakkal szemben. Ebben a folyamatban egy idő után minden állam csatlakozik valamelyik félhez. A rendszer egészének léte, stabilitása és legitimitása forog kockán. A hadviselés teljes körét alkalmazzák. Intenzitása, területi kiterjedése és időtartama alapján jellemezhető. Politikai gazdasági és ideológiai jelentőségűek. Korlátok nélküli háború. A konfliktusban szerepet játszhat egy kedvezőtlen gazdasági- szociális és

politikai rendszer felbomlása, illetve a vesztes fél gazdasági és szociális átalakulása is bekövetkezik.

(Pl.: Athén, Spárta, Karthágó, Róma, XIV. Lajos háborúi, a harmincéves háború, a napóleoni háború, I-II. világháború)

A hegemón háborúk természetrajza1. Sajátos lélektani körülmény idézi elő: történelemi változások- változásokkal

szembeni félelem, védekezés, következménye: preventív háború2. Területek és lehetőségek korlátozottá válása, a hagyományos külpolitika

számára létfontosságú a meghódítandó terület fennállása3. Növekedés és terjeszkedés határainak elérése konfliktushoz vezet.4. Döntés: háború és béke között.5. A háborút indító fél abban bízik, hogy hegemón pozícióba kerülhet,

megváltoztathatja a nemzetközi rendet.6. A konfliktus irányítása kikerülhet az emberek kezéből.7. Győztes hatalmak: új rend alapja - új értékek, mögötte a hatalom és a nemzetközi

rendszer fenntartási költségeinek újraelosztása (Gilpin szerint csak a Nagy-Britannia és az USA volt képes világuralom

megvalósítására. A hegemonikus háborúk oka abban a dilemmában foglalható össze, hogy: „az

emberiség kozmopolita vagy egoista módon kívánja világát berendezni?”)

Modelski elmélete (Hosszú ciklusok a világpolitikában) A modern politikai rendszer jellemvonása a „globális politika hosszú

köreinek” kialakulása Kb. száz éves időszakok, vége: valamilyen globális háború Hegemoniális hatalmak: Velence, Genova, Portugália, Hollandia, Nagy -

Britannia, USA – tengeri hatalmak, gazdasági és technikai mutatók) A kihívó fél valamelyik szárazföldi hatalom: Franciaország,

Németország, Oroszország /Szovjetunió Történeti elemzések sorozata alapján nem az anarchiában hisz, hanem

a hegemoniális rend szüntelenül újratermelődő feltételeiben. A hegemón felemelkedés küszöbén álló hatalom mögött valamilyen

innovatív újítás áll. – gazdasági és katonai növekedés. Az innovációs fejlődéssel lépést tartó államok miatt gazdasági – katonai

– konfliktusok- nemzetközi rend destabilizálása. Béke, rend stabilitás, jogbiztonság = hatalom

Stratégia és nemzetközi biztonság

A stratégia 1. az állam, szövetségi rendszer vagy csoport politikájának 2. megtervezett3. összehangolt, 4. hosszú távú, 5. központilag vezérelt megfogalmazása 6. és a megvalósítás érdekében tett intézkedések

összessége. elméleti összetevője a politikai jellege, amely az érdekek, értékek,

eszközök és módszerek megfogalmazásában foglalható össze. részstratégiák integrációja, amely történeti korszakonként változik. fő cél: a fegyveres konfliktus elkerülése

A stratégiát befolyásoló tényezők

történelmi korszak ország nagysága geopolitikai helyzet társadalmi fejlettség foka történelmi hagyományok és műszaki – technikai színvonaltól Diplomáciai, katonai, politikai, biztonsági –

kp-i eleme: az adott ország, vagy koalíció biztonsága

A stratégia történeti jellemvonásai

háború – katonai erőfölény béke: gazdasági – pénzügyi + politikai =

tárgyalásokbipolaritás időszakában: mindkét típusa előtérbe

került, és kiegészült a nukleáris stratégiával (a megsemmisülés kockázata miatt.

bizonytalansági tényező: ember (aki a folyamatok, tervezés, végrehajtás, együttműködés letéteményese) / katona és a politikus (Clausewitz)

A társadalmi külpolitika előzményei

1989 után nő a társadalmi szereplők jelentősége a külpolitika formálásában és a külpolitikai döntések megvalósításában.

Eszközei: kulturális és oktatási intézmények, alapítványok, gazdasági formák, civil szervezetek.

A nemzetközi politika szempontjából fontos konfliktusforrások, mint a nemzetiségi kérdés, a környezetvédelem és a terrorizmus elleni harc.

A biztonságpolitika jellege átértékelődik. A kormányzati külpolitika hagyományos katonai biztonságával szemben a társadalmi biztonság fogalma egyre hangsúlyosabb. Pl. a SZU összeomlása

A társadalmi külpolitika jellemvonásai

folyamatos társadalmi fejlődés, amelynek végpontja a globalizáció, transznacionalizálódás, és demokratizálódás

A társadalomban többféle norma eszme és érték él együtt: pluralizmus

A külpolitika célja egy globalizálódó, de plurális értékrendjét megőrző világrendben a különböző igények minél tökéletesebb kielégítése.

Alapja a közösségi lényként meghatározott egyén: a „homo sociologicus”, aki közös értékek alapján cselekszik és felelősséget vállal tetteiért – (neorealizmus: haszonmaximalizáló szemléletével)

a neorealizmus biztonsági dilemmája nem oldható fel kormányzati külpolitikával, a társadalmi külpolitika normákon alapuló döntéseire van szükség.

Hedley Bull „funkcionalista modell”

államok rendszere – államok társadalma (nemzetközi rendszer – nemzetközi társadalom)

NR: ha 2 vagy 3 állam között elégséges kapcsolat van és azok döntései egymásra hatással vannak.

NT: ha az államok egy csoportja közös értékek tudatában egy társadalmat alkot, közös intézményben vesznek részt, közös kulturális és civilizációs entitás köti őket össze.1. függetlenség tiszteletben tartása2. szerződések betartása3. erő gyakorlásában korlátok

diplomáciai kultúra: közös szabályok, megállapodások és intézmények rendszere pl. görög –római világ, Szent Szövetség

Martin Wight „kulturalista modell”

Három hagyomány a nemzetközi kapcsolatokban:

1. machiavelliánus (realista) – állam hatalommaximalizáló törekvései

2. kantiánus (kozmopolita): emberiség közös állama, világpolgárság

3. grotius-i (szabályalapú, racionális) kooperáció és konfliktus közötti szakadék áthidalása.

A nemzetközi rend az államok kölcsönös alkalmazkodásának és kompromisszumképességének a terepe

A kultúra szerepe a külpolitika alakításában.

a kultúra a civilizációelméletekben a nemzetközi politikai élet fő szereplője, amely a nemzeti államnál nagyobb egységek közös vallási és kulturális entitásának kifejezésére szolgált.

Tylor: az a komplex egész, amely magában foglalja a hitet, a tudást, művészetet, az erkölcsöt, a törvényt, a szokást és mindent más képességet, sajátosságot, amelyre az egyén mint a társadalom tagja képes.

a társadalom léte, működése hozza létre a kultúrát, amely időben változik. – a nemzeti fejlődés alapja.

A kulturális külpolitika a nemzetközi politikai élet folyamataiban.

információs társadalom globalizáció = nyugati civilizáció nem más mint az

amerikai értékrend közvetítő csatornája – világkultúra?1. nacionalizmus, a posztkoloniális nemzetek számának

emelkedése2. etnicitás /etnopolitika: társadalmi konfliktusok, etnikai

kivetítése. Az etnicitás= átpolitizált kultúra3. identitások reneszánsza: etnikai, vallási, nemzeti,

történelmi4. multikulturalizmus :a politikai közösségen belül több

kulturális értékrend létezése, illetve elismerésének igénye

5. vallások reneszánsza – fundamentalizmus6. globális etika iránti igény (kommunitárius etika)

A kulturális külpolitika jelentéstartalma:

társadalmi politika: a nem kormányzati szereplők fokozottabb bekapcsolódása a külpolitika alakításába.

nemzetpolitika: nemzeti kultúra népszerűsítése révén az ország nemzetközi presztízsének erősítése, illetve az adott közösség kultúrája által történő befolyásoltság. (kulturális diplomácia)

Növeli a párbeszéd és kooperáció lehetőségét a konfrontációval szemben.

Összefonódik a gazdasági politikával, biztonságpolitikával, integrációs –és kisebbségi politikával.

Különös jelentőséggel bír azokon a területeken, ahol a kultúra alapú nemzetkoncepció került előtérbe (Németország, illetve Közép- Európa)

A kulturális külpolitika történeti előzményei Magyarországon

Az Osztrák – Magyar Monarchiából kiszakadó önálló magyar állam Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatási miniszter vezetésével a magyar fejlesztésére „kultúrfölény = neonacionalizmus tett kísérletet.

Hármas célkitűzés: 1. magyarságot ismertté tenni, 2. nemzetek versenyében előre jutni, 3. revíziót elősegíteni. Ehhez csatlakozott a népoktatás és népművelés felkarolása

Intézményi háttér:Bécsi Magyar Történeti Intézet, Római Magyar Történeti

Intézet, berlini, római és bécsi Collégium HungaricumAlapelgondolás „egy Magyarországnyi nagyságú állam

sikeressége körülbelül 3000 főnyi, rendkívül jól képzett, kitűnő képességű értelmiségi vezető képességein múlik.”

A nemzetközi politika keresztmetszetei

államok világa: szuverenitáson alapuló államcentrikus – kép

„földrajzi tér” társadalomvilág:

szuverenitásmentes, multicentrikus

„kulturális tér” globalizált világ: amely a

gazdaságra terjedt ki.„globális tér”

nemzetközi jog globális etika?

Globális etika/ A nemzetközi kapcsolatok etikája

realizmus - kulturális relativizmus univerzalizmus:1. utilitarizmus2. liberalizmus közös kiindulópont: a nemzeti érdekként

felfogott külpolitika mellett van-e lehetőség minimális etikai normák elfogadására?

a nemzetközi rendszer és az etika kapcsolatának van-e jövője?

realizmus /kulturális relativizmus

realizmus

1. az állam felett nincs más szuverén hatalom

2. a nemzetközi rend lényege az államok szuverenitása és nemzetközi legitimitása

kult. relatvizmus

1. etika: egy társadalom, kultúra terméke

2. ember közösségi lény

3. kultúrák önértékkel bírnak

4. Kultúrák mély moralitása, nemzetközi kapcsolatok felszíni etikája: min. erkölcs?

5. Párbeszéd lehetősége

Rosenau: a „turbulencia” fogalma A nemzetközi rend alapvető szereplőinek, struktúráinak és

témáinak változása:1. egyén: analitikus készség, érzelmi azonosulás2. új legitimáció (teljesítményen alapul)3. Államok és államon túli szereplők egymás mellett élése4. Etikai normák szerepe öt területen megerősödött: humanitárius kérdések emberi jogok demokratikus intézmények védelme megszállás alóli felszabadulás ökológiai katasztrófák

Univerzalizmus

Bentham: államok világ iránti felelőssége: globális szintű hasznosság etikai parancsa

liberális paradigma: alapvető emberi jogok védelme

1. Vincent (1992) három generációs jogok nemzetközi szintű kivetítése.

kötelességek: emberi jogok tiszteletben tartása, jogok védelme, jogsértettek támogatása

J. Rawls: a nemzetközi igazságosság dilemmái „fair” vagy méltányos eljárás1. minden személynek egyenlő

joga van az alapvető emberi jogokhoz, ha összeegyeztethető mások jogaival

2. társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek:

legkevésbé előnyös helyzetben lévők legnagyobb nyeresége

olyan pozíciókhoz és hivatalokhoz kapcsolódjék, amely egyenlő eséllyel elérhető mindenki számára

3. méltányosság: mindenkivel jogai és érdemeifüggvényében bánnak

nemzetközi jog normái erkölcsi alapja a nemzetközi rendszernek:

1. államok szuverén egyenlősége

2. államok önrendelkezési joga

3. önvédelem elve4. pacta sunt servanda végeredmény:

méltányosságként felfogott igazságosság