A NÖVÉNYVÉDÕSZEREKKÖRNYEZETBARÁTHASZNÁLATÁRÓL

Pál János, Simon Gergely

Levegõ FüzetekBudapest, 2006

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM1

A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték,hogy embereken, élõsködõk ellen is használták

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM2

3

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK VESZÉLYEI,KOCKÁZATOS SZEREK

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK ELTERJEDÉSE

A XX. században a gyorsan fejlõdõ vegyipar rengeteg olyananyagot hozott létre, amelyet a növényvédelemben használnak.A mezõgazdaság iparosítása miatt egyre nagyobb mennyiségbenalkalmazták a veszélytelennek hitt növényvédõszereket. Az ezenanyagokba vetett bizalom azon alapult, hogy a kártevõket széleskörben és gyorsan elpusztították, az emberek pedig – legalábbisúgy tûnt – nem betegedtek meg ezektõl. Valóban, szakszerû hasz-nálat esetén hirtelen (akut) megbetegedések nem következtekbe, a hosszú távú (krónikus) hatásokat pedig nem ismerték. Apeszticidek iránti lelkesedést mutat-ta, hogy a svájci Paul Müller Nobel-díjat kapott a DDT felfedezéséért.(Késõbb a DDT-t világszerte betiltot-ták rendkívül káros, krónikus egész-ségi hatásai miatt.)

Az idillinek hitt képbe bombakéntrobbant 1962-ben Rachel Carsonamerikai újságírónõ könyve, a Nématavasz (Silent spring), amelyben rész-letesen kimutatta, mekkora pusztítást végeznek a természetben anövényvédõszerek (a könyv 32 év késéssel magyarul is megjelent).

Csak ezt követõen kezdték el vizsgálni a nehezen lebomló, azélõ szervezetekben, így az emberben is felhalmozódó növényvédõ-szerek hosszabb távú egészségkárosító hatásait.

Tehát már ekkor felmerült a kérdés: elõfordulhat-e, hogy akorábban engedélyezett növényvédõszerek nem csak a célszerve-zetre, hanem az emberre nézve is ártalmasak? Az akkori szakem-

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM3

4

berek nem gondoltak arra sem, milyen mértékben károsíthatjáka permetezõszerek az ökológiai rendszereket.

Félrevezetõnek tekinthetõ a növényvédõszer elnevezés, hiszenezek az anyagok funkciójuknál fogva mérgek, elvárt hatásuk agyomok, a rovarok és a gombák irtása. A tapasztalatok alapjánbelátható, hogy a növényvédõszerek általában csupán a tudományaktuális állása szerint nevezhetõk biztosnak, és a tudomány na-gyon gyorsan fejlõdik…

Biztonságos és ésszerû használatuk ezért mindannyiunk szem-pontjából életfontosságú!

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM4

5

EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSOK

Napjainkra az egészségüggyel is foglalkozó, nagy nemzetköziszervezetek – például az Egészségügyi Világszervezet (WHO), azAmerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA), azEurópai Unió érintett szervei – kialakították álláspontjukat a for-galmazott növényvédõszerek kockázatával kapcsolatban. Csak azEPA 150, napjainkban is használt növényvédõszerrõl feltételezi arákkeltõ hatást. Magyarországon ma is számos káros peszticid vanindokolatlanul engedélyezve: több mint 200 olyan növényvédõszer-hatóanyag van forgalomban, melyeket a WHO különbözõ okok-ból veszélyes anyagnak minõsített. Van közöttük akut és krónikusmérgezõ hatású anyag, közel negyven pedig szerepel a rákkeltõ anya-gokat megnevezõ különbözõ listákon.

A növényvédõszerekkel kapcsolatban folyamatosan merülnekfel lehetséges egészségügyi problémák. Ezeket leggyakrabban csak

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM5

6

közvetve, állatkísérletek során fedezik fel. Ezek megbízhatóságaazonban nem 100 százalékos. További gond, hogy az emberi szer-vezetre feltételezhetõen hormonhatású vagy az immunrendszert(a betegségek elleni védekezõ rendszert) károsító hatóanyagokatnem kezelik a súlyuknak megfelelõen. Az eddigi gyakorlat aztmutatja, hogy a biztonsági kételyek felmerülése után a hatóanya-gokat még évekig lehet minden korlátozás nélkül használni.

Nagy gondot okoz az is, hogy a vizsgálandó anyagok esetle-ges egészségügyi hatásait külön-külön értékelik. A szervezetbenmegtalálható vegyi anyagok együttes hatása, az úgynevezett kok-télhatás azonban teljesen ismeretlen. Ugyanakkor ma már egyátlagos európai emberben körülbelül 300 különféle mesterségesvegyi anyag található. Ennek a „vegyianyag-koktélnak” az ele-mei egymással reagálhatnak és egészségügyi problémákat okoz-hatnak. A kutatások megmutatták, hogy vannak olyan növény-védõ szerek, melyek együttes hatása azonos azzal, mintha csak

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM6

7

az egyikbõl vagy a másikból külön fogyasztottunk volna százszo-ros mennyiséget.

Léteznek olyan káros hatások is, melyekre a kutatók nemszámítanak, és ezért nem is vizsgálják. Nemrég derült ki, hogy anövényvédõszereknek megzavarhatják az immunrendszert ésa hormonháztartást. Ezeket a lehetséges egészségkárosító hatá-sokat azonban csak az utóbbi idõszakban kezdték vizsgálni.

Egy-egy vegyi anyagnak a hormonháztartást zavaró hatása nembiztos, hogy a szennyezésnek kitett szervezetben jelenik meg.Gyakran az utód egyedfejlõdésében, a szaporodási képességébenjelentkeznek a zavarok.

Azok a permetezõszerek a legveszélyesebbek, amelyek vala-milyen általános, az összes élõlényre jellemzõ hormonrendszermûködését zavarják meg. Hiába feltételezzük, hogy a specifikushatású szerek ártalmatlanok, hiszen egy anyagnak igen sok, elõremeghatározhatatlan „mellékhatása” lehet (emlékezzünk csak a

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM7

8

2006 elején történt tragikus kimenetelû angliai gyógyszerkísérle-tekre). Például a növényi sejtosztódást gátló egyik gyomirtó szer(trifluralin) mellékhatása, hogy az állatokban hormonális zavaro-kat okoz, és emiatt az EU-ban már tiltólistára helyezték.

A már említettek mellett a növényvédõszerek krónikus hatá-saként kialakulhat ekcéma, valamint az ideg-, az emésztõrend-szer és más belsõ szervek (pl. szív, máj, vese) is károsodhatnak.

A vizsgált hazai termékek 37,6 százaléka tartalmaz növény-védõszer maradékokat a Növény- és Talajvédelmi Központi Szol-gálat (NTKSZ) 2005. évi vizsgálati eredményei alapján. A hiva-talos egészségügyi határértéket a minták 1,2 százaléka lépte át.

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM8

9

KÖRNYEZETI HATÁSOK

A környezeti hatás szempontjából különösen kockázatosak anehezen lebomló (perzisztens), az élõlények szervezetében felhal-mozódó (bioakkumulatív) anyagok, ilyen volt többek között ahazánkban már több mint 35 éve betiltott DDT, melynek bom-lástermékei a mai napig kimutathatóak mindannyiunk vérébõl.Még most is forgalomban van több olyan növényvédõszer, ame-lyek várhatóan még évtizedekig, vagy akár évszázadokig megma-radnak a talajban, a vízben, vagy akár a szervezetünkben. Ezekrõlesetleg csak késõbb fog kiderülni káros hatásuk.

A hazai vizek vizsgálata során a minták mintegy 40–50%-atartalmaz kimutatható mennyiségben növényvédõszereket. Leg-gyakrabban az atrazin, az acetoklór és fenoxiecetsav származékaifordulnak elõ. Az atrazin „lehetséges rákkeltõ” anyag és az im-munrendszert is károsítja.

A mezõgazdasági eredetû szennyezésekre általában nem jel-lemzõ a kiugróan magas koncentráció, de nem szabad elfelejteni,hogy ha az egyes hatóanyagok lebomlása csak nagyon lassan megyvégbe, akkor azok mennyisége folyamatosan nõni fog a vizekben,és hosszabb távon az élõvilág veszélyeztetése mellett az ivóvízbá-zisokat is elszennyezheti. A leírt szennyezõ hatás például azatrazinra jellemzõ, melyet a többi EU-tagállamban már betiltot-tak vízszennyezõ hatása miatt.

A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a hazai parti szûrésûvíztisztító rendszerek nem tudják hatékonyan kiszûrni az atrazintés több más hasonló szennyezõt, így azok megjelenhetnek a nyersivóvízben.

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM9

10

KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGBARÁTNÖVÉNYVÉDELEM

HELYES SZERHASZNÁLAT, A FELHASZNÁLÁSCSÖKKENTÉSÉNEK LEHETÕSÉGEI

A növényvédõszerek okozta károk túlnyomó többsége a nemmegfelelõ használat eredménye, így gondos és szakszerû haszná-lattal jelentõsen csökkenthetjük a kémiai növényvédelem egész-ségügyi és környezeti kockázatait.

A legfontosabb és talán legegyszerûbb szempont a vegyszeresnövényvédelem során a készítményen lévõ ajánlások, útmutatókmaradéktalan betartása. A védelmi intézkedések egy része (vé-dõöltözet, munkaegészségügyi várakozási idõ) elsõsorban a fel-

használót óvja az egyes szerek jelentette koc-kázattól, így a tanácsok betartásával jelentõ-sen csökkenthetõek a rövid (pl. irritáció) és ahosszú távú (pl. hormonális) hatások is. Kör-nyezetvédelmi és népegészségügyi szempont-ból fontosak az élelmezés-egészségügyi vára-kozási idõ, a méh- és vízvédelmi elõírások be-tartása.

Csak olyan készítményt használjunk, melyet biztonságosantudunk alkalmazni (szaktudás, eszközök).

Részesítsük elõnyben a környezet szempontjából kedvezõbb,integrált gazdálkodásban is használható készítményeket (zöld, ill.sárga jelzésû).

A növényvédelem során jelentõs permetszer-megtakarítás ér-hetõ el a célirányos védekezéssel. Az idõjárási viszonyok, növény-védelmi tanácsadó szolgálatok jelentéseinek követésével a véde-kezés szükséges idõpontját pontosabban lehet meghatározni.

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM10

11

NÖVÉNYVÉDELEM VEGYSZEREK NÉLKÜL

A növényvédelem sokkal többet kell, hogy jelentsen a ter-mesztett növények károsítóinak vegyi anyagokkal történõ irtásá-nál. Sokkal célravezetõbb a kártétel megelõzése a kisebb egész-ségügyi és természeti kockázatot jelentõ módszerek alkalmazásá-val. Így a kérdés nem az kell hogy legyen: „Mivel irthatom ki anövényeimet károsító élõlényeket?”, hanem sokkal inkább az hogy„Hogyan védhetem meg a növényeimet a károsítók jelentetteveszteségtõl oly módon, hogy közben ne okozzunk károsodást akörnyezetben, a fogyasztókban és a növényvédelmet végzõkben?”

A kémiai növényvédelem így csak a jéghegy csúcsa lehet, a nö-vényvédelem nagyobb részét érdemes más módszerekkel biztosítani.

Fajta- vagy hibridválasztásA termesztett fajta kiválasztása során a termésmennyiség és a

várható beltartalmi jellemzõk mellett érdemes fokozott figyelmetfordítani a szóba jöhetõ fajták ellenálló-képességére, betegség-fogékonyságára is. Nagyon fontos, hogy olyan fajtát válasszunk,melynek igényeit ki tudjuk elégíteni. A termésbiztonságot növelia termeszteni kívánt növény több fajtájának egyidejû termeszté-se. Általánosságban elmondható, hogy a magyar nemesítésû faj-ták hazánk agroökológiai adottságaihoz jobban alkalmazkodtak.

Vetésváltás, vetésforgóA mezõgazdasági kártétel mértéke a károsítók többségénél

jelentõsen csökkenthetõ a megfelelõ elõvetemény termesztésé-vel és a követési idõ betartásával, hiszen a károsítók az egyik év-ben felszaporodva a következõ termesztési ciklusban már hatvá-nyozottan képesek támadni.

Önmaga után ne vessünk semmilyen növényt! Igyekezzünka kapás növényeket a kalászosokkal felváltva vetni, ezzel jelen-

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM11

12

tõsen gátolhatjuk a gyomok felsza-porodását.

Ajánlott minimális visszatérésiidõ:• 2 év: kalászosok, kukorica• 3-4 év: burgonya, hüvelyesek, le-vélzöldségek, káposztafélék• 4-5 év: gyökérzöldségek, hagy-ma, paradicsom, paprika, kabako-sok, napraforgó, repce

Tápanyag-utánpótlásA megfelelõ tápanyag-utánpót-

lásnak nem csak a termés mennyi-sége és minõsége szempontjábólvan jelentõsége, hanem növényvé-

delmi szempontból elõnyös. A tápelemekben hiányt nem szenve-dõ növény jobban fejlõdik, regenerálódik, így a betegségekre ke-vésbé fogékony, a fellépõ kártételeket és a szélsõséges idõjárásikörülményeket gyorsabban kiheveri.

A növény fejlõdésének szempontjából a nitrogén a leglátvá-nyosabb tápelem, de ennek túlzott, egyoldalú adagolása a növénygyors növekedése mellett annak ellenálló-képességét is csökken-ti. Az ilyen növények nem csak az abiotikus tényezõk szempont-jából sérülékenyebbek, hanem a kórokozóknak is könnyebb cél-pontot jelentenek.

A kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás egyik fontos eleme a táb-lák tápelem-tartalmának rendszeres (5-10 évenkénti) vizsgálataés az ezt figyelembe vevõ tápanyag-utánpótlás.

A talaj szerves alkotói fontos szerepet játszanak annak életé-ben, szerepük meghatározó a megfelelõ szerkezet kialakításában,ezek (és a mikroelemek) pótlása legegyszerûbben szerves trágyák

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM12

13

(pl. istállótrágya, komposzt, zöldtrágyázás) alkalmazásával lehet-séges. Ebben az esetben fokozott figyelmet kell fordítani ezek mi-nõségére: a gyommag-, illetve kórokozó-mentességre.

A természetes ellenségek védelmeA kártevõk elleni védelemben kulcsfontosságú a természe-

tes ellenségek populációinak védelme és megerõsítése, hiszenjelenlétükkel folyamatosan korlátozzák a kártevõ fajok túlzottelszaporodását. Ezek a fajok azonban változatosabb környezetetigényelnek, mint a kártevõk. Ennek érdekében elõnyösnek te-kinthetõ:

• a széles hatásspektrumú növényvédõszerek mellõzése,• a kisebb táblaméret kialakítása,• az ökológiai folyosóként szolgáló csatornák, mezsgyesá-

vok, fasorok, erdõsávok, ritkábban kaszált gyepterületekfenntartása,

• a rovarbeporzású növények termesztése, megtûrése.

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM13

14

Gyomok elleni védekezésA gyomszabályozás a legtöbb esetben kémiai növényvédelem

nélkül is megoldható. A gyomok kártételét jelentõsen csökkent-hetjük, ha folyamatosan fenntartjuk a kultúrállapotot, vetésfor-góval megakadályozzuk az egyes gyomtípusok felszaporodását, ésha megfelelõ a talajmûvelés (tarlóhántás, a gyommagvak befor-gatása, megfelelõ magágy készítése).

A kalászosokban a gyomok kártételét a megfelelõen megvá-lasztott vetésidõ és csíraszám korlátozhatja. A kapások eseténmechanikai gyomirtásra is szükség van. A sorköz kultivátorozás-sal jól gyommentesíthetõ, a sorokban lévõ gyomok irtására a gyom-fésû alkalmazható.

MIÉRT JÓ A KÖRNYEZETKÍMÉLÕ GAZDÁLKODÁS?

Aki környezetkímélõ gazdálkodást folytat a Nemzeti Vidék-fejlesztési Terv keretében agrár-környezetvédelmi támogatásokrapályázhat. A különbözõ célprogramok között szinte mindenkimegtalálhatja azt, mely a megengedett termesztési intenzitás-ban és támogatási összegben számára megfelelõ. A szántóföldimûvelés során igénybe vehetõ támogatási összegek 25 ezer Ft/ha/év-tõl (szántóföldi alapprogram), akár 70-80 ezer Ft/ha/év-ig (Érzékeny Természeti Területek célprogram) terjedhetnek.

Az integrált vagy ökológiai gazdálkodásból származó termé-kek a magasabb beltartalmi értékük miatt általában magasabbáron, biztonságosabban értékesíthetõk.

Környezetkímélõ gazdálkodás esetén nyugodt lehet lelkiisme-retünk, hogy mi nem szennyezzük el a földet, hanem tiszta talajtés vízbázist hagyunk magunknak és gyermekeinknek.

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM14

Levegõ Füzetek | A növényvédõszerekkörnyezetbarát használatárólPál János,Simon Gergely

Kiadja a Levegõ MunkacsoportFelelõs kiadó: Lukács AndrásGrafikai szerkesztõ: Susánszky Ferenc

További felvilágosítás:Levegõ Munkacsoport1465 Budapest, Pf. 1676Telefon: (1) 411-0510 Fax: (1) 266-0150E-posta: janos@levego.hu, simong@levego.huHonlapok: www.levego.hu/vegyianyag, www.vegyireakcio.hu

A kiadványa Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

a Közép- és Kelet-Európai RegionálisKörnyezetvédelmi Központ (REC)

a UNDP/GEF Danube Regional Project

és a Sigrid Rausing Trust (United Kingdom) SIGRID RAUSING TRUST

támogatásával készült

Budapest, 2006

gazdaokosito.p65 11/21/2006, 9:35 AM15

gazdaokosito.p65 5/15/2006, 2:24 PM16