A Nyolcak és az aktivistákművészete -

a magyar avantgarde

Kiadjaa Magyar Diafilmgyártó Vállalat

. Budapest

Összeállította:SZABÓ JÚLIA

Reprodukciók:SZERENCSÉS JANOS

Lektorálta:SZABÓ KATALIN

Szerkesztette:FEHÉR JUDIT

BEVEZETO

Századunk tízes éveiben Cézanne, Gauguin, Kan-dírisky, Tatlin, Maillol és mások példája nyomán a ma-gyar művészeti életben is forradalmi változás követke-zett be. A Fauves-mozgalom, a posztimpresszionizmus,az expresszionista és kubista irányzatok hatására kriti-kusok, festők, szobrászok, grafikusok nálunk is szakí-tottak az élet változó hangulatainak megörökítés ére tö-rekvő impresszionizmussal, de többé nem is a régi aka-démiák szabályai szerint másolták a természeti lát-ványt. A század technikai fejlődése és társadalmi válto-zásai nyomán a művészet és az élet új kapcsolatát ku-tatták. Céljuk az abszolút rend, a tiszta viszonylatokatkifejező formák megteremtése volt.

A Nyolcak csoportja 1909-ben szerveződött, kezdet-ben Keresőknek nevezték magukat. Nyolc festő, egyszobrász és egy iparművész tartozott szorosabban acsoporthoz, de a hozzájuk közel álló művészek mégtöbben is voltak.

A Nyolcak : Kernstok Károly, Berény Róbert, Tiha-nyi Lajos, Czóbel Béla, Pór Bertalan, Czigány Dezső,Orbán Dezső, Márffy Ödön, és szobrásztársuk, FémesBeck Vilmos. Egy- és többalakos kompozícióikban, táj-képeiken és csendéleteiken új művészi stílus megte-remtésére törekedtek. Nem a kellemes hangulatok, ha-nem a fogalmi és az érzékelhető világ összefüggéseifoglalkoztatták őket. Műveikben a hagyományos, pers-pektivikus ábrázolást felváltotta a tárgyakat egymás-hoz közel hozó, több nézőpontot egybeszerkesztó, szű-külő tér; a valóságosnál élesebb, tisztább, kontraszto-sabb színek; a tárgyak körvonalainak és belső szerke-zetének erősebb hangsúlyozása.

A Nyolcak mozgalmából kinövő aktivisták festmé-nyein 1915-18 között egyre egységesebb, tisztább szín-sávok, felületek és mértani rendhez közeledő kompozí-ció figyelhető meg. 1918-19-ben, a forradalmak idejénmindkét csoport tagjai alkottak nagy hatású politikaiplakátokat is (Berény Róbert: Fegyverbe!; Uitz Béla:Vörös katonák, előre.')

A Tanácsköztársaság idején folytatott tevékeny-ségük miatt az aktivista MA-csoport tagjai 1920-banBécsbe, Berlinbe ernigráltak. A nagy európai művészetiközpontokban még közelebbről megismerkedtek a mo,dern művészet más országokban létrejött csoportjaivalés irányzataival. Ez természetesen nagy hatással volt aző stílusukra is: még elvontabb lett, s valóban plakát-szerű. Több művészeti ág szintézisét keresték: az épí-tészet statikáját és a mozgó művészetek (film, tánc,színpadművészet) dinamikáját egyaránt érvényesíteniakarták képeiken. A mozgalom több tagja eljutott aweimari és dessaui Bauhausba, amely a kerszak leg-haladóbb, iparművészetet és építészetet oktató intéz-ménye volt, színpadi részleggel. fotóműhellyel, a fémek,a textil és az üveg megmunkálásának új módszereitkereső műhelyekkel.

A Nyolcak és az aktívistálc munkássága századunkegész vizuális kultúráj ára hatott. Az emléküknek adó-zó kiállítás 1980-81-ben bejárta egész Európát (Lon-don, Párizs, Róma, Genova, Helsinki, Stockholm), és1981 tavaszán Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériá-ban is bemutatták műveiket. A Nyolcak és az aktivistáklegtöbb alkotását a pécsi Modern Képtár őrzi, de meg-találhat juk műveiket a Nemzeti Galérián kívül a buda-pesti Kassák Múzeumban, a székesfehérvári képtárban.Kecskeméten és Kaposvárott is. De jelen vannak a vi-lág nagy múzeumaiban is: Párizsban, Nürnbergben, Düs-seldorfban és Bécsben.

*

1. Czóbel Béla: Kislány az ágy előtt, 1905.A fiatal Czóbel Béla, a Nyolcak csoportjának későbbitagja, - sok társához hasonlóan - télen Párizsban,nyáron a nagybányai művésztelep en tanult. Nagyba-nyán ő népszerűsítette az új párizsi irányzatokat. Ottkészült ez a festménye, amely szállásadójának kíslá-nyát ábrázolja. Czóbel egyszerű, keresetlen festőiséggelfesti meg a szegényes bányászlakás szobáját és a nagy-szemű, csodálkozó kíslányt, A falon a friss, vázlatostájkép, az új század hírnöke.

2. Czóbel Béla: tns férfi, 1906.Kisvárosi polgárt látunk otthonában. Czóbel láthatóanélvezettel festette meg a mintás szőnyeget, a hímzettterítőt és a cserepes muskátlit az asztalon, a polconlévő színes fedelű könyveket és a lakás testes gazdáját.A kedélyes kép Mikszáth Kálmán regényei nek hangu-latát árasztja.

3. Berény Róbert: Szalmakalapos önarckép, 1906.A festő a Nyolcak sokoldalú egyénisége volt. Művészet-elmélettel és műkritikával is foglalkozott. Talán ezértfestette meg magát önarcképén könyvvel a kezében,elmélyült, gondolkodó arckifejezéssel.

4. Pór Bertalan: Család, 1909.Ez a festmény szerepelt a Nyolcak csoportjának elsőközös kiállításán, 1909-ben. A festő több nemzedéket jel-lemez a képen. A kompozíció közepén kis öregasszony,az energikus, szigorú, családanya látható, tőle kissé tá-volabb a szelídebb apa és hat, különböző életkorú gyer-mekük. A kép - korabeli kritikusok is észrevették -végtelen szomorúságot áraszt.

5. Gulácsy Lajos: A helység bolondja, 1900-as évekGulácsy Lajos magányosan dolgozó, egyéni stílust te-remtő festó volt, de mind a Nyolcak, mind az aktivistákközött voltak barátai, s míndkét csoporttal közösségetvállalt, szerepelt egy-két kiállításukon. Festményein,szívesen ábrázolt különös embereket, az élet számkive-tettjeit.

6. Kernstok Károly: Lovasok a vízparton, 1910.A festő a Nyolcak vezető egyénisége volt és a kép egyikfőműve. Nyergesújfalun, a művész vidéki otthonánakközelében készült, tájképi háttere a Duna vize és part-ja. A lovakat úsztató, vagy társaik mellett álló fiatal,ruhátlan férfiak szabad mozgása a természetben szim-bolikus jelentésű: a régi világ kötöttségeinek elvetését,a természettel való új kapcsolat keresését jelentik.

7. Czigány Dezső: Csendélet, 1910.A Nyolcak csoportjában a legtöbb csendéletet CzigányDezső festette. Akárcsak nagy példaképe, Paul Cézanne,szívesen rendezte festői kompozícióba gyümölcsök so-rát, szívesen festette egy-egy fehér vászonfüggöny re-dőit. Ezek az egyszerű kompozíciók az új festői törek-véseket is mutatják: a tárgyak térbeli elhelyezkedésé-nek, formáinak és színeinek tanulmányozását.

8. Berény Róbert: Weine1' Leó p01·tréja, 1911.A zeneművészettel is aktívan foglalkozó festő egyik hí-res barátját, Weiner Leó zeneszerzőt, Bartók Béla kor-társát ábrázolja. Az alvó férfi arcát és alakját minthafából faragták volna. A festmény az afrikai néger plasz-tikák formáinak hatását és az ezekből a formákból újesztétikumot teremtő kubizmus ismeretét mutatja.

9. Berény Róbe1·t: Cilinderes önarckép, 1910 körülFurcsa, maszkszerű arccal, a kubizmus eszközeivel "tor-zított" formákkal ábrázolja saját magát munka közben,a festő sötét ruhában és cilinderrel, baljában felemelttartalékecsettel. Az öltözet és a tartás kissé szándéko-san gőgös. Ez a festmény már azután készült, hogy aNyolcak első bemutatkozását felháborodó kritíkák fo-gadták, s alkotója tudatosan vállalja, hogy nem a meg-szokott, harmonikus szépség eszményét akarja megva-lósítani.

10. Czigány Dezső: Nő tükör előtt (Fésülködő nő), 19.11.A festményen többször is szerepel a "kép a képben"századok óta kedvelt festői fogása. Az előtérben hosz-szúhajú nő fésülködik. Az asztalon néhány edény és

gyümölcs szinte önálló csendéletet alkot. A falon nagy-méretű festmény részlete látható, amelyen ruhátlanalakok állnak egy nagy fa alatt. A kép Paul Gauguin- a Nyolcak egyik példaképe - műveire emlékeztet.Az erős színkontrasztok és darabos formák monumen,tális hatásúvá teszik a köznapi témájú képet.

11. Perlrott Csaba Vilmos: Fürdő fiúk, 1900-as évekA nagybányai művésztelep en festette Perlrott CsabaVilmos, a Nyolcak csoport jához közel álló és az aktí-vistákkal is jó kapcsolatokat tartó művész ezt a kom-pozíciót. A mű Paul Cézanne sokszor megfestett Für-dőzőkjéhez hasonlítható. A fiúk alakja a természetes-nél megnyúltabb. mozgásuk a geometria szabályai sze-rint rendeződik, testük színe is szándékes eltérést je-lez a természetestől. A festő a látványtól törvényeibeneltérő kompozíció alkotására törekszik.

12. Márffy 'Ödön: Aktos kompozíció, 1910-es évekMárffy festménye hasonló művészí problémát dolgozfel, mint Kernstok és Perlrott Csaba bemutatott művei(6; 11. kép). A festményen a zöld és rózsaszín árnyala-tai dominálnak, a természeti háttér és a ruhátlan lány-alakok színezése azonos értékű. A testek arányai amozgások irányában megnyúlnak.

13. Galimberti Sándor: Saint Raffael, 1911.Galimberti Sándor és Dénes Valéria a XX. századi ma-gyar festészet egyik legnagyobb igérete volt, a házas-pár sajnos fiatalon meghalt 1915-ben. Párizsban a poszt-impresszionisták egyik vezéregyénisége, Henri Matissetanítványai voltak, mesterüket Dél-Franciaországba ésAfrikába is elkísérték. Az izzó déli színeket felszaba-dultan festette meg ezen a tájképen Galimberti.

14. Kmetty János: Fiatalkori önarCkép, 1910 kŐ1'ülKmetty János pályája kezdetén a Nyolcak csoportjá-nak nagy tisztelője volt, majd Párizsban azokat a fes-tőket tanulmányozta, akik a Nyolcakra is hatottak, ké-sőbb pedig az aktivistákhoz csatlakozott. Kitűnő raj-

zoló volt, ezen a festményén is uralkodnak a rajzi vázki emelt szerkezeti vonalai. A színekkel pedig takaré-kosan, puritánul bánt. Festményén a szürkék, barnákés kékek sok finom árnyalatat vonultatja fel.

15. Nemes Lampérth József: 'Önarckép, 1911.Az aktivizmus egyik legjelentősebb; ösztönös erejufestőjét mutatja be ez az Önarckép. Anémet expresz-szionizmus izzó színeitől, torzított formáitól és pszichi-kai ábrázolás kényszerétől nem függetlenül, de telje-sen önálló világként alakította ki kifejező eszközeit. So-kat hadakozott belső energiáival és a külső életkörül-ményeivel is, mindez kifejeződik önarcképén.

16. Kmetty János: Kecskemét, 1912.A nagybányai kör festőinek egy csoportja 1906 körülKecskemétre költözött, néhány év múlva pedig szabá-lyos művésztelep alakult, s itt dolgozott több nyáronKmetty János is. A kecskeméti művésztelep alkotóinakműveiben a párizsi ihletésű kubizmus érezhető. Kmettykubisztikus tájképet festett a város néhány részletéről,ezek a tájképei színesebbek többi festményértél.

17. Nemes Lampérth József: Ravatal, 1912.Évszázadok óta komor, tiszteletre méltó műfaj voltKelet-Európában a ravatalkép. A halott arcvonásait,ruháját, halotti díszét örökítették meg a hozzátartozókszámára a festők. Nemes Lampérth maga is festett- ha nem is hagyományos - ravatalképet. A halott,szakállas apa arcvonásait expresszív erővel, szélesecsetvonásokkal formálta meg. A tájkép hátterét mint-ha felszabdalnák a festő érzelmeit kifejező színsávok.

18. Fémes Beck Vilmos: Térdelő nő, 1912.A Nyolcak festészetévei párhuzamos szobrászati törek-vések egyik rangos képviselőjének műve ez a bronz-szobor, amely eredetileg egy polgári villa díszítéséülszolgált. Minden érzelmesség nélküli mű, egyedüli té-mája a test plasztikai formáinak és a mozgás törvényei-nek érzékeltetése.

19. Lesznai Anna: Harlequin hímzésterv, 191D-esévekA Nyolcakkal együtt kiállító költőnő, a Nyugat egyikrangos képviselője, Ady köteteinek címlaptervezője,híres illusztrátor és szép párnákat, terítőket hímző ipar-művész is volt. Hímzéseihez akvarell vagy kréta váz-latokat készített, amelyek természeti motívumokat, vi-rágrníntákat ábrázolnak.

20. Dénes Valé1'ia: Utca, 1913.Párizs és Nagybánya tanulságait összegezte több fest-ményén. Ez az ovális formában festett tájkép a kubistakompozíciók formátumát és geometrikus tagolását;színei és a kontúrokon átcsapó foltszerű festés, a fény-árnyék ábrázolása viszont a nagybányai festészet ha-tását idézi.

21. Galimberti Sándor: Amsterdam, 1914.Az 1. Világháború kitörésekor, a Párizsban tartózko-dó Galimberti házaspár előbb Amsterdamba, majd ha-za utazott. Galimberti egyik utolsó festménye ez a kü-lönös városábrázolás. Akár a középkori városlátképe-ken, világtérképeken, körvonalakba rendeződik a lát-vány, mintha egyszerre felülről és oldalnézetben látnáa szemlelő. Amsterdam csatornákkal átszelt városképét.barnás vörös téglaházait nagy jellemzőerővel idézi fela festmény, a csatornákon veszteglő vitorlások közöttazonban ágyúcsövek is feltűnnek: ezek már a háborújelképei.

22. Dobrovits Péter: Csendélet, 1914.Az utolsó békehónapokban készülhetett ez a Nyolcakfestészetének hatását jelző, mozgalmas, színes csendélet,amelyen egy népi motívumokkal díszített cserépkorsódominál. Alkotója Párizsban és Nagybányán tanult,majd Budapesten is megfordult a Képzőművészeti Fő-iskolán. Később a művész az aktivistákhoz csatlakozottés háború-ellenes grafikákat készített.

23. Nemes Lampérth József: Lámpás csendélet, 1916.Az aktivista művészek szívesen festettek növénycsendé-letet. Nemes Lampérth színes, kontrasztos képe a cse-repes növény és a közelébe helyezett petróleumlámpa

a muvesz közvetlen környezetének tárgyai. Ezen acsendéleten - a műfaj nevével ellentétben - mindenrészlet a mozgás, növekedés, változás érzését kelti.

24. Szobotka Imre: Matróz, 1916.Szobotka Imre nem tért vissza Párrzsból, amikor kitörta háború, és csakhamar francia internálótáborba ke-rült. Művészi terveit ott sem adta fel. Kis méretű, igenszínes, a kubizmus hatását jelző arcképei és csendéle-tei vele együtt hazakerültek 1919-ben Magyarországra.Már nem sikerült az aktivistákhoz csatlakoznia, mert acsoport éppen ekkor ment emígrácíóba,

25. Tihanyi Lajos: Fülep Lajos portréja, 1918.Tihanyi Lajos mindkét avaritgarde csoportosulásnakjelentős tagja volt. Különösen arcképeivel hívta fel ma-gára a figyelmet. Az egykorú magyarországi szellemiélet szám os kiválóságát lerajzolta vagy megfestette. Fü-lep Lajost, a korszak nagyszerű kritikusát és művészet-filozófusát ábrázoló portréján a vörös szakállas, fehér-inges fiatal kritikus a szellem fölényével tekint nézőire.

26. Dobrovits Péter: Ülő leány, 1916.A parkban ülő fiatal lányt ábrázoló festmény a magyaraktivizmus körének talán egyik legharmonikusabbportréja. Az arc, alak és környezet kontúrjai és belső

. szerkezete ugyan hangsúlyosak. mint általában az ak-tivista portréké, a lágy, kék-zöld-barnás színtónusokazonban kiegyensúlyozzák ezeket a szerkezeti elemeket.

27. Uitz Béla: Ülő nő, 1918.Uitz modellje feltehetően azonos a Dobrovits képénszereplő leánnyal, aki Kassák Lajos húga volt és UitzBéla felesége lett. Ez a festmény már mint családanyátábrázolja komor, monumentális formákkal. A fej, és atest gömb- és hengerformák rendszeréve válik, az arcés a ruha színezése csaknem egyneművé lesz, az ábrá-zolt már nem is elsősorban élő személy, hanem jelkép:a proletáranya monumentuma.

28. Máttis-Teutsch János: Táj, 1913-14.A Ma folyó irat körében állított ki először az absztrak-cióhoz közeledő expresszionista tájképeket és faragottszobrokat élénk színekkel festő Máttis-Teutsch János.Kis méretű tájképek során érlelte stílusát, a látványtégő szín sávok rendszerére bontotta, festményein lila-zöld, sárga hullámvonalak ritmikus ismétlődése alkotjaa kompozícíót.

29. Máttis-Teutsch János: Sötét táj, 1918.A táj festészet századok óta a legfrissebben reagált azeurópai festészet stílusváltásaira, szemléleti változásai-ra. A XX. században mindenek fölött a művész belsőérzelmi, gondolati energiáinak kivetítését jelezte. Mát-tis-Teutsch János 1918-ban festett tája is ilyen mű, ameg változtatott színekkel és a természeti formák fel-fokozott, mozgalmas változataival a művész lelki éle-tének, hangulatváltozásainak belső mozgásait fejezi ki.

30. Máttis-Teutsch János: Tájkompozíció, 1918.A XX. század nagy mesterei közül Vaszilij Kandinszkijés Franz Marc 1910 körül eljutott a természetre máralig emlékeztető absztrakt tájkép felfedezéséig. A Mün-chenben és Párizsban tanuló Máttis-Teutsch János atízes évek második felében szintén ilyen kornpozíclókatfestett.

31. Máttis-Teutsch János: ~étfigurás kompozíció,1910-es évek

A művész Münchenben szobrászatot tanult, később pe-dig szülővárosában, Brassóban, faipari szakiskolábandekoratív faragast tanított. A fafaragás több évtizedesművészi pályáján kedvelt műfaja maradt. Stilizált fér-fi- és nóalakot ábrázoló faragott szobra - akár fest-ményei - csak jelzi a látott formákat, megváltoztatjaa természetes arányokat. Színes sávok emelik ki a kom-pozíció fő részeit. Ez a szobor Paul Gauguin festett fareliefjeinek és a primitív népek faragványainak roko-na.

32. Ruttkay György: Kompozíció, 1918.A művész levelezés útján került a MA körébe. A kassaiszármazású fiatal joghallgató I. világháborús katonaiszolgálata alatt kezdett el rajzolni, festeni. Kis méretűműveit levélben küldte el Kassák Lajosnak, aki bemu-tatta azokat a MA kiállításain. A mozgalmas tusrajzok,vízfestmények egy része absztrakt mű volt. Kandinszkijelméleti és gyakorlati felfedezésének híre már a tízesévek közepén eljutott Ruttkay szülővárosába, s érzel-mei; a világról alkotott képe kifejezésére ő is elvontformák festésével kísérletezett.

33. Bortnyik Sándor: Vörös mozdony, 1918.Bortnyik Sándor Máttis-Teutsch Jánossal közösen ta-nult egy budapesti szabadiskolában. Csakhamar a MAirodalmi törekvéseivel és politikai célzatosságával: leg-inkább párhuzamos képzőművészet művelőjévé vált.Ez a műve egyrészt a mozgások festői ábrázolását újeszközökkel megoldó irányzat, a futurizmus hatásaalatt áll, másrészt jelképet teremt: a "történelem vörösmozdonya" a forradalom új kerszaka felé viszi utasait.

34. Bortnyik Sándor: Dinamikus kompo'zíció, 1918.Ez a vízfestékkel készült mozgalmas, absztrakt kompo-zíció azt jelzi, hogy Bortnyik a század korábbi háromjelentős irányzata, a futurizmus, a kubizmus és ex-presszionizmus eredményeit próbálta szintetizálni. Afuturizmustól a mozgás érzetét keltő formákat, az ex-presszionizmustól a tüzes, sokszor élesen kontrasztosszíneket, a kubizmustól a több nézőpontbóli ábrázolttér képzeteit vette át. Mindezt kis méretű tusrajzon,fametszeten, vízfestményen és olaj képek során egységesstílussá tudta formálni.

35. Moholy-Nagy László: Budai hegyek, 1918.A vizuális kultúra több ágazatának egyetemes jelentő-ségű művésze és teoretikusa. A MA körében nyerte el-ső művészi inspirációit. Első művei háborús jelenetek,katonaportrék voltak, majd a frontról hazatérve tájké-pek és olaj portrék sorát alkotta meg. Ez az expresszívtájképe, sötét-világos ellentétére épülő színeivel, som-

mázó formáival ifjúkori művei között az egyik Iegna-gyobb gonddal készült alkotás. Egykor Ady Endre tu-lajdona volt.

36. Moholy-Nagy László: Önarckép, 1919.Mchcly-Nagy László egy budapesti szabadiskolában ta-nult f918-ban, ahol Berény Róbert tanította, s így ko-rai művei nemcsak az aktivizmushoz, hanem a Nyolcakcsoportjának előadásmódjához is kapcsolódnak. Évtize-dekkel később önéletrajzában leírta, hogy szándékosanbontotta föl portréin az emberarcokat a formákat ér-telmező szerkezeti vonalakkal. 1920 után egyre többabsztrakt, geometrikus rendszerű festményt festett, sezután már elsősorban fényképein, majd fotómontá-zsain, filmjein találkozunk a valóság részleteit feltáró,vagy a fény-árnyék problémáit kutató ernberábrázolá-sokkal.

37. Nemes Lampé1·th József: Kolozsvár, 1920.A Tanácsköztársaság bukása után Nemes Lampérth Jó-zsef a magyar aktivizmus több képviselőj éhez hasonló-an kűlföldre emigrált, s egy ideig Berlinben, majdSvédországban élt. Feldúlt idegrendszere nehezen visel-te el a változást. Berlini tartózkodása alatt, szinte kivé-tel nélkül, a háború előtt vagy alatt készűlt műveítfogalmazza újra. Berlinben vagy a Szajna-partot, vagya magyarországi Felvidéket, vagy Kolozsvárt festi izzószínekkel,sötét drámaisággal.

38-39. Bortnyik Sándo1':Album I-II., 1921.Az aktivistákat ért új hatásokat leghamarabb és legke-vésbé konfliktusokkal terhelten Bortnyik Sándor dol-gozta fel a bécsi emigráció idején, 1921-ben sablonnyo-mással színes albumots adott ki, amelyben a hat kom-pozíció geometriai formákból, egyenesekból, számok-ból, betükből állt. Kassák Lajos kép architektúrán ak ne-vezte el azt az új műfajt, amelynek csakhamar magais művelőjévé vált. A képarchitektúra nem beszélt elsemmit, nem közvetített érzelmeket, csupán egyensúlyihelyzeteket produkálva vált jelképes értelművé.

40. Forbát Alfréd: Képarchitektúra, 1921.A húszas évek elején építészek is megpróbálkeztak aképarchitektúra műfajával. Forbát Alfréd a weimariBauhaus vezető építészének, Walter Gropiusnak a ter-vezőirodájában dolgozott. Képarchitektúrái kevésbé de-koratívak, mint a Bortnyik-album lapjai, de rendsze-rükben, térlátásukban több közük van az építészethez.Forbát mintha város- és házterveinek elvont forma-rendjét ezeken a színes ceruzával, vagy krétával rajzo! tkis kompozíciókon dolgozta volna ki.

41. Máttis-Teutsch János: Lélekoiráqok, 1920-as évekA művész 1916-24 között egy sorozat festményét láttael ezzel a címmel. Ezek a festmények kezdetben növé-nyi formákra emlékeztettek, amelyek között olykor em-beralakok is feltűntek, később egyre elvontabbakkáváltak. A XX. század elején sok tudós foglalkozott azérzékelés pszichológiai folyamatának különböző foko-zataival, s voltak, akik azonos értékű létezésnek fogtákfel a növényi, állati és emberi élet formáit. A festő akérdésekhez ösztönösen szólt hozzá ezzel a színben, for-mában rendkívül vonzó, mozgalrnas képsorozattal.

42. Kassák Lajos: Képarchitektúra, 1922.Kassák képarchitektúráit egyszerű formákból, tisztaszínekből, a vizuális egyensúly törvényeit keresve al-kotta meg. Kis méretű, többnyire kartonra festett ké-peit tussal, vízfestékkel festette, olykor kivágott színesfelületeket is ragasztott rájuk. Amíg költészetében akorszak konfliktusait drámai hevülettel vonultatja fel,képarchitektúráiban egy eljövendő, kiegyensúlyozot-tabbnak remélt világ jelrendszere valósul meg.

43. Kassák Lajos: Térkonstrukció, 1923.A kollázs technikáját századunkban több irányzat isszívesen alkalmazta. Kassák Lajos a húszas években al-kotott dadaista betű- és szókollázsokat, fotókból és új-ságokból kivágott, és geometrikus absztrakt kollázsokat.Ezt a művét, amelyet a bécsi modern múzeum őriz,részben festette, részben kivágott színes papírokból ra-

gasztotta. Jelképes értelmű "papírtornyot" ábrázol, azemberalkotta, természettől elforduló, racionális elvekszerint rendezett világ követeként.

44. Kassák Laios: Térkonstrukció, 1922-23."A képarchitektúra nem akar meghalni a falon - hir-dette Kassák az általa írt manifesztumban - ... magaa szoba akar lenni, a ház, amelyben lakunk." Ezek akisméretű, papírra festett képek igen nagy feladatravállalkoztak: az építészet és képzőművészet XIX. szá-zad közepétől megbomlott egységét akarták elvi, prog-ramszerű alapon helyreállítani.

45. Péri L.ászló: Térkonstrukció, 1922-23.Péri László a MA körében először színészként indult,majd grafikus lett, s szinte ezzel egyidejűleg ő is "ki-lépett a térbe", színes betonból öntött mértaní konst-rukciókat alkotott és ezzel egy újfajta épületdíszítésretett javaslatot.

46. Uitz Béla: Harc, 1922.Uitz Béla, a magyar aktivizmus egyik legharcosabb, po-litikus egyénisége, a húszas években is arra törekedett,hogy az absztrahált mértani formákból elbeszélő tartal-mú, agitatív jelentőségű kompozíciókat alkosson. Ilyenez a nagyméretű, formáiban is monumentális olajfest-ménye, mely egy akcióba lendülő harcos alakját ábrá-zolja.

47. Uitz Béla: Analízis lila alapon, 1922.Uitz 1921-ben először látogatott Moszkvába, ahol nem-csak az ú], forradalmi művészeti irányzatok, de a tradi-cionális ikonfestészet emlékei is igen nagy hatással vol-tak rá. Észrevette, hogy a bizánci és orosz ikonok fes-tői rendszere, - szigorúan kötött tematikája, a kiérleltábrázolási típusok, a gondosan kiválasztott s századoksorán ismételt színek - rokonságban állnak az ő mű-vészi célkitűzéseivel. Uitz Béla, az orosz Vladimir Tat-linhoz hasonlóan, monumentális arányú ikonanalízise-ket készített moszkvai útja után.

48. Kassák Lajos: Dúr-mappa, 1924.A húszas években az aktivizmus legtöbb képviselője alegkönnyebben folyóirat-illusztrációk és grafikai al-bumok segítségével tudott kapcsolatot teremteni az el-hagyott Magyarországgal és az európai művészet másközpontjaival. A néhány száz példányban nyomott al-bumok új képírásként köz ölték a képarchitektúrákat,melyek olykor zenei fogalmakra utaltak, mint Kassáke műve,

49. Bortnyik Sándor: A zöld szamár, 1924.Bortnyik Sándor Bécsből Weimarba, majd - az aktiv-izmus több képviselőjéhez, köztük Kassákhoz hasonló-an, - ismét Budapestre költözött. Weimarban megfi-gyelte a művészet több ágát tanító építészeti, ipari for-matervező iskola, a Bauhaus életét, élvezettel hallgattasz ínhází előadásaikat. Dadaisztikus-szatírikus festmé-nye, a Zöld szamár szobránál andalgó szerelmespára korszak eleven, sokarcú művészeti életére utal.Hevesy Ivánnal, Palasovszky Ödönnel és másokkalkésőbb Budapesten Bortnyík hasonló elnevezéssel szín-házat szervezett, ahol azonos círnű pantomimjét is elő-adták.

50. Tihanyi Lajos: Tristan Tzara portréja, 1926.Tihanyi Lajos a húszas évektől Berlinben, majd Pá-rizsban élt. Kapcsolatba került a nemzetközi avaritgardesok jelentős alakjával. Ez a portré az 1916-ban, Zürich-ben keletkezett irodalmi és művészeti irányzat, a bot-rányairól és polgárellenességéről híres dadaizmus egyikfőalakját, Tristan Tzara költőt ábrázolja. Alakját Ti-hanyi szeretetteljes iróniával ábrázolja.

Diafilm hny. 1197 - 600 pld. F. k.: Hári Ferenc