a nyomtatott termék a maradandóság része xix. évfolyam ... · 6 köz info „Élvezet volt...

Környezetbarát: a természetbôl vétetett, és annak károsítása nélkül képes visszatérni oda

A nyomtatott termék a maradandóság részeX

IX. é

vfo

lyam

, 293

. szá

m, 2

014.

okt

ób

er 2

7.

mastertan293 okt-II gmn 2014/10/20 16:29

Kiadja: a PRINTinfo Kft. • Cím: 1111 Bp., Kende u. 11., I. em. 1. • E-mail: [email protected] • www.printline.hu• Kiadóvezetô-fôszerkesztô: Korsós Ilona • Szerzôk: Gécs Tímea, Spartvis • Hirdetésfelvétel, felvilágosítása PRINTinfónál (szerkesztôségi órák: 8–9 óra között): 1/226-1944 • Megjelenik: cca. 3 hetente, 2 500 példányban• Következô szám: 2014. november 18. (kéziratzárás: 2014. november 10.) • Szedés-tördelés: PRINTinfo • Korrektor:Fáklya Ágnes • Levilágítás CtP-re: GMN-Buda, Pauker Holding • Nyomdai munkák: Pauker Nyomda (F. v.: VértesGábor) • Papír: Europapier Budapest (Périgord matt 1.1 FSC 100 g) • ISSN: 417–4804 • Nyilvántartási szám: 163/0398/2/2010.A lapban megjelent írások a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók. • A hirdetések tartalmáért a szerkesztôség nem vállal felelôsséget!

33

BÉLYEGZÔPÁRNA-TINTA…

Nem létezik pillanatnyilag olyan politikai platform, amellyel maradéktalanul egyetértenék,és számomra hitelesek lennének prominensei, ám olyan azért akad, amelynek értékrendjétinkább többé, mint kevésbé elfogadom. Úgy esett, hogy az 1990-es elsô szabad választás ótaaz idén másodjára – szkeptikusok szerint az utolsón – is szavazatszámláló bizottságidelegáltként vettem részt a választásokon. Mondanám, betyárbecsületbôl, azaz a legkisebbreménye nélkül annak, hogy ennek bármilyen értelme is lenne… De végül is nem ez a lényeg,bár az, ám ehelyütt most sem akarnék politizálni.Szóval, reggel negyed hatkor kezdôdött a munka, hogy még mielôtt hat órakor megérkezne azelsô szavazó, mindent kihelyezzünk, ellenôrizzük a nyomtatványokat, a tollakat, a pecsétetstb. Hét fôbôl állt a bizottságunk, és mondhatom: „ideológiai beállítottságtól” függetlenül,igazán remek csapatot alkottunk. Mindenki tette a dolgát, és – mint annak idején az úttörôk –ott segített a másiknak, ahol tudott, ahol éppen szükség volt rá. Majd hat óra nulla, nullaperckor megérkezett az elsô szavazó, és kiderült az elsô probléma: „szárazka”a bélyegzôpárna. No nem nagyon, de annyira igen, hogy alkalmazni kelljen a Kabos Gyula –a remake-ben Bajor Imre – féle módszert, tudják: „egy lehelet, egy a párna, egy lehelet, egya pecsét”. De mûködött a történet, és mûködnie is kellett, ugyanis a szomszédosszavazókörökben sem volt bélyegzôtinta. Tíz óra tájt aztán három öltönyös ember lépetta szavazókörbe, és közölték, hogy ôk a fôvárosi ellenôrzô bizottságtól jöttek, és érdeklôdnek,hogy minden rendben van-e. Na – gondoltam –, szólok a tinta végett. Mint kiderült: nemkellett volna… Ugyanis ahelyett, hogy kiszaladtak volna a szomszédos bevásárlóközpontbantalálható papír-írószerboltba tintáért, felhívták a kerületi jegyzôt, hogy nincs tinta, a kerületijegyzô felhívta a választási irodát, hogy nincs tinta, a választási iroda felhívta a területilegilletékes választási irodát, hogy nincs tinta, a területileg illetékes választási iroda felhívta az adott szavazókörért felelôs vezetôt, hogy nincs tinta, és a szavazókörért felelôs vezetôfelhívta a szavazókör jegyzôkönyvvezetôjét, hogy akkor most mi is van a tintával… Hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, hova is akarok kilyukadni mindezzel? Nos,kétségtelen, hogy az elôzôekben bemutatott folyamat az úgymond hivatali rend – demondhatnám, vállalatirányítási rendszer, esetleg minôségbiztosítási szisztéma – szerint való:a jogosultságok és felelôsségek pontos leosztása, a rendszer lépcsôinek és hierarchiájánakszabályos betartása, a hatáskörtúllépés elkerülése, a rend megvalósulása. Egyúttal maga amûködésképtelenség. Nem azt mondom persze, hogy nem kell szabályozni a mûködés menetét– legyen szó akár választásról, akár vállalkozásról –, ám arra mindenképpen oda kell(ene)figyelni, hogy mi, minek az érdekében történok: mi az ok és mi a cél. Nem pedig fordítva! Figyeljenek tehát a saját cégüknél, hogy milyen rend, rendszer és folyamatszabályozásmûködik! Biztos, hogy a cég boldogulását szolgálja, vagy tán éppen a sarokkötôje? Mertkönnyedén meglehet, hogy a rend(szer) ugyan tökéletesen rendben van, ám amiért van – hatékonyság, eredményesség –, éppen azt nem szolgálja, éppen az nem valósul meg, sôt.Ja, azt elfejtettem mondani, hogy a szavazókörbe este hétig, a szavazás befejezéséig semérkezett meg a bélyegzôpárna-tinta…

PRINTinfo


PNYME: „Innen nézve – 5.” . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22. oldalPNYME: programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23. oldalSpartvis: Mire lehullanak a levelek . . . . . . . . . . . . . 23. oldal

KözKözinfo

TT ararta

lom

talo

min

fo

KözKözinfo

„Együtt vagyunkerôsebbek”

„Meglehet, hogy az a valami, amit kínálunk, mégoly kitûnô,ha nem kommunikáljuk le elônyét, bizony esély sincs arra,hogy bárkit is érdekeljen…”

Erdély Zsolt: Néma gyereknek… . . . . . . . . . . . . . . . .15. oldal

Menedzserkonferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15. oldal

44

Nyomdászok civilben – 8.

„…Mindössze rájöttem, megtanultamés megtapasztaltam, hogy bármennyireis „fázok” bizonyos kellemetlenszituációktól, jobb gyorsan éshatározottan túl lenni rajtuk, mintcsitítgatni, kenni a helyzetet, kivárni,hogy magától ülepedjenek le adolgok…”

Kelemen György . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24–26. oldal

MagánMagáninfo

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27. oldalApróApróinfo

A felhasználói piac…

Canon – tekercses,inkjet, digitális nyomógépek„…jelenleg nincs olyan nyomdaiszolgáltató Magyarországon, amely…”

Beszélgetés . . . . . . . . . . . . . . .16–17. oldal

CégCéginfo

Pro Typographia 2014 – díjátadó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6–7. oldal

„Nem elegendô a piacot…

Interpress„…nem elegendô a piacot felderíteni ésismerni, hanem a piacnak is ismernie kellengem ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljon…”

Beszélgetés . . . . . . . . . . . . . . . . . .8–9. oldal

CégCéginfo

„Mániájuk” a minôség

EPC Nyomda„…Ha arra gondol, hogy anyagilag egy-egy ilyen könyvelkészítése rentábilis-e, akkor azt kell mondanom…”

Beszélgetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10–11. oldal

CégCéginfo

Az elmúlt másfél évben többet…

Stancforma Kft.„…egy picit mindig a felhasználói piacunk elôtt kell járnunk,hogy mire náluk jelentkezik…”

Beszélgetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12–14. oldal

CégCéginfo

Print & FinishingKonferencia (2.)

A tudósítás befejezô része . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20–21. oldal

fedprint.hufedprint.hu

Veszélyes hulladék – Biztonsági tanácsadó . . . . . . . . 14. oldal

KözKözinfo

Heidelberg – Müller Martini megállapodás . . . . . . . 17. oldalTevan 125 – Emlékkiállítás a könyvtárban . . . . . 18–19. oldalKönyvkötôk Országos Ipartestülete – toborzó . . . . . . 19. oldal

KözKözinfo

KözKözinfo


66

Köz

Köz

info

„Élvezet volt minden egyes darabot kézbe venni”

Pro Typographia 2014Még a nyár elején lezajlott a Pro Typographia 2014 versenyre benevezett termékek zsûrizése, a díjátadó ünnpségre azonban –

szokás szerint – csak ôsszel került sor. A 2014. október 3-án megtartott ünnepélyes díjátadó helyszíne – immáron szintén szokásszerint – az Óbudai Egyetem volt, ahol a jelenlévôket dr. Horváth Csaba, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke üdvözölte.Rövid köszöntôjében két dologra hívta fel az egybegyûltek figyelmét: egyrészt arra, hogy rövidesen megújul a Pro Typographia, aszövetség már dolgozik a részleteken, a másik az oktatás kérdése, amely bizony egyáltalán nem áll valami fényesen, ugyanis egyrekevesebb a jelentkezô a szakiskolákban. A szövetség a nyár folyamán létrehozott egy alapítványt, amelynek kifejezett célja, hogyelôsegítse a szakmai utánpótlás biztosítását. Erre igen nagy szükség van, mert a nyomdák egy része már napi szinten szembesül azutánpótlás hiányával. „Ez a szakma egyszer már felépítette a saját oktatási rendszerét, most újra meg kellene tennie” – mondtadr. Horváth Csaba, és arra kérte az ágazat jelenlévô képviselôit, hogy lehetôségükhöz mérten segítsék és támogassák azalapítvány munkáját.

Ezt követôen átadta a szót a Pro Typographia verseny zsûrielnökének, dr. Garáné Bardóczy Irénnek, aki ismertette a beérkezettpályamûvekkel kapcsolatos meglátásaikat, tapasztalataikat. „Élvezet volt minden egyes darabot kézbe venni” – kezdtemondandóját a zsûrielnök, majd részletesen is elmondta, hogy a pályázatra benevezett termékek szinte mindegyike hibátlan volt,különösen sokat erôsödött a minôség a kötészet, illetve a csomagolás, elsôsorban a dobozgyártás terén, így az idén még nehezebbhelyzetben volt a zsûri, mint a korábbi években. Az idei versenyen 23 nevezô 85 terméke került elbírálásra, és kilenc kategóriábanhirdettek gyôztest. Ennek kapcsán azt is érdemes tudni, hogy az „Arany”, „Ezüst”, „Bronz” és „Különdíj” nyertes termékekgyártói jogosultak használni a „Pro Typographia 2014. díjas nyomda” logót nyomtatott vagy online kommunikációjukban.

A PrA Pro o TTypographia vypographia verseny 2014. évi gyôzteseierseny 2014. évi gyôzteseiKönyvkategória/keménytáblás – ff:

Arany fokozat: Dürer Nyomda– Körner András: Hogyan éltek?

Ezüst fokozat: Szekszárdi Nyomda– Nathalie és Amend Konrad Pernstich:

PfefferBronz fokozat: Gelbert Eco Print

– Stephen és Alex Kendrick:40 Tage Liebe wagen

Könyvkategória/keménytáblás –színes:

Arany fokozat: ReálszisztémaDabasi Nyomda

– Alexandr Golovin:Tretyakov Galéria

Ezüst fokozat: Alföldi Nyomda– Marton Éva: 1100 év képes

magyar történelemBronz fokozat: Dürer Nyomda

– Az év természetfotóiMagyarország 2013

Könyvkategória/kartonált – ff:nem került kiosztásra

Könyvkategória/kartonált – színes:Arany fokozat:

nem került kiosztásraEzüst fokozat:

Keskeny és Társai 2001 Nyomda– GENTLEMAN katalógus

Bronz fokozat: nem került kiosztásra

Periodikák/íves és rotációs:nem került kiosztásra

Akcidens és komplex nyomtatványok:Arany fokozat: Typonova

– Jura JSP CollectionEzüst fokozat: Pauker Holding

– Lizzy Card Secret Book sorozatBronz fokozat: nem került kiosztásra

Biztonsági nyomtatványok,értékpapírok:Arany fokozat:

ANY Biztonsági Nyomda– Mûvészetek 2013: – Országház II

Kupolaterem és jogar – feketenyomatEzüst fokozat:

Pénzjegynyomda– Magyar szentek és boldogok –alkalmi bélyeg kisív, speciális

Bronz fokozat:


ANY Biztonsági Nyomda– Izlandi vezetôi engedély

okmánykártya

Különleges kiadványok:Arany fokozat:

Keskeny és Társai 2001 Nyomda– Vadim Gippenreiter:

Sacred RussiaEzüst fokozat: Szekszárdi Nyomda

– Nagy Képes BibliaBronz fokozat: STI Petôfi Nyomda

– STI Petôfi Nyomdakönyvjelzôje magvakkal

Csomagolóanyagok:Arany fokozat:

Keskeny és Társai 2001 Nyomda– Ypsilon bonbonos dobozok

Ezüst fokozat:Keskeny és Társai 2001 Nyomda

– Pénztárgép-csomagolásBronz fokozat: STI Petôfi Nyomda

– Campari italcsomagolás

Digitális nyomtatványok:nem került kiosztásra

Kézmûves könyvkötészet:Arany fokozat:

Rétfalvi Orsolya – A könyvEzüst fokozat: Mórocz Istvánné– 2013. Szent István emlékévrekészült bôr mappa és doboz

Bronz fokozat:nem került kiosztásra

Junior:Arany fokozat: Koperda Mirtill

– Könyv-dobozEzüst fokozat: Besenyei Dániel

– JátékkártyatervBronz fokozat:

nem került kiosztásra

Különdíjak:CSAOSZ-különdíj:

STI Petôfi Nyomda – Négynyelvûkarácsonyfadoboz-csomagolás,

kézmûves bonbonnal és fadíszekkel

NYPSZ-különdíj – „Inspiráció”:Reálszisztéma Dabasi Nyomda

– Chanel – Stílus Ikon

PNYME Mûszaki újdonságokértkülöndíj – „Innováció”:ANY Biztonsági Nyomda

– Magyar Posta: Háromdimenziósbélyegújdonságok, Magyar múzeumok

kincsei sorozat

PRINTinfo – „Tradíció”:Pénzjegynyomda

– Születési anyakönyv – 300 lapos

Print & Publishing – „Harmónia”: Keskeny és Társai 2001 Nyomda

– Vitaliy Saveliev:The World’s Palette

Kiváló termékkitüntetést kaptak a következô cégek:ANY Biztonsági Nyomda (három);Besenyei Dániel (egy); CodexÉrtékpapírnyomda (egy); ColorPack (egy); Dürer Nyomda (egy);Keskeny és Társai 2001 Nyomda(kettô); Koperda Mirtill (egy);Pénzjegynyomda (hét);Reálszisztéma Dabasi Nyomda (egy);Zrínyi Nyomda (egy). ■

Ilona

Köz

info

info


88

Cég

Cég

info

mint a legnagyobbpapírhulladék-kereskedôés papírhulladék-gyûjtô

k i e m e l t á r o n v á s á r o lk i e m e l t á r o n v á s á r o lnyomdai papírhulladékot!

+36 1 278-8666,+36 1 278-8662

„Nem elegendô a piacot ismerni, a piacnak is ismernie kell engem…”

Interpress– Exporthelyzet és -kilátások a könyvpiaconOktóber elején került megrendezésre a FrankfurtiKönyvvásár, amelyen immáron 24 éve kiállítókéntvesz részt az Interpress. Ahogy az az ágazatbanköztudott, a cég alaptevékenysége, hogy a nemzetközipiacról szerezzen minél több munkát a hazai nyomdákszámára. Így természetes, hogy a legtöbb európaikönyvvásáron ott vannak, hiszen ezek az európai, sôtaz amerikai kiadók esszenciális találkozó helyei,illetve egyfajta barométerként is szolgálnak akönyvpiac helyzetét és kilátásait illetôen. Ma márazonban eme kijelentés csak részben igaz, és sokkalinkább lehet és kell támaszkodni a mindennapoktapasztalataira, semmint arra, hogy éppen hány cégvan jelen egy-egy kiállításon – tudtam meg egyebekmellett Szilágyi Ákostól, az InterpressKülkereskedelmi Kft. ügyvezetôjétôl, akivela Frankfurti Könyvvásár után ültünk le beszélgetni.

● A Frankfurtban tapasztaltak alap-ján örüljenek, vagy bánkódjanak akönyvnyomdák?– Is-is! Örülhetnek, mert például az

e-book elôretörése közel sem olyanerôs és meghatározó, mint ahogy tûntmegjelenésekor, és ahogy azt mutattaakárcsak néhány korábbi vásár. Ezzelkapcsolatosan továbbra is számos amegoldatlan probléma, hogy mást neemlítsek: a torrent oldalak gyakorlati-lag lehetetlenné teszik, hogy profitábi-lis legyen a digitális kiadás. A kiadókugyan próbálkoznak a digitális válto-zattal, de alapvetôen a papíralapúkönyvek megjelentetése garantálja,hogy ebbôl pénzük is legyen. Közgaz-daságilag ugyanis semmi nem támaszt-ja alá, hogy valaha is nyereségesséváljon ez a tevékenység.

Ezt egyébként nem énállítom, hanem angol,amerikai és a legnagyobbnémet kiadó kerekasztal-beszélgetésén hangzott el.És most hagyjuk figyel-men kívül egyedüliként az Amazont!Úgyhogy: e miatt nem aggódom. Ezzelegyütt, nyilván tovább fog csökkenni anyomtatott könyvek össz példányszá-ma, hiszen az e-book terjedése nélkülis csökkennek a címenkénti fajlagospéldányszámok, ez a trend a nyomta-tott könyvek esetében. De ez jó hír amagyar nyomdáknak.

● Miért lenne az jó hír számukra,hogy tovább csökkennek a példány-számok?– Mert a hazai nyomdák léptéke és

felszereltsége sokkal alkalmasabb akisebb példányszámok hatékony ésgazdaságos elôállítására, mint anyugat-európai nyomdáké. A kintinyomdák kapacitásának mértéke ésautomatizálásának foka nem igazánalkalmas a 2–3000 ezer példányoskönyvek gyártásához. Egyszerûen neméri meg. És ha nem éri meg, akkor ottkint inkább „lehúzzák a rolót”, abba-hagyják a tevékenységet. A használt,de azért jó állapotú gépeiket meg talánéppen a magyar piacra adják el. Rosszhír viszont, hogy a kelet-közép-európai


[email protected] www.aranyozas.hu

régiót tekintve erôsödni fog a verseny anyomdák között, hiszen a cseh, aszlovák, a szlovén nyomdák adottságaihasonlóak az itthoniakéhoz, és ôk iserôteljesen jelen vannak, jelen kíván-nak lenni az exportpiacokon.

● Milyen volt egyébként a vásár?– A Frankfurti Könyvvásár mérete

zsugorodik: a hírek szerint a jövô évtôleggyel kevesebb lesz a kiállítók számá-ra megnyitott csarnokok száma. Azidén is látható volt már, hogy a koráb-ban kizárólag hazai (német) kiadóknakfenntartott csarnokba kénytelenekvoltak más nációk képviselôit is been-gedni, hogy ne legyenek hézagosak asorok. És talán a programjai is kevésbévonzóak mint korábban, valahogyjóval ridegebb és személytelenebb lettaz egész. Ezzel szemben például aLipcsei Könyvvásár lényegesen barát-ságosabb, emberibb és jobb hangulatú– persze lehet, hogy ezen megérzések améretkülönbségbôl is fakadnak.

● Miért vesznek részt mégis mind-kettôn? Az új piaci kapcsolatoképítése miatt muszáj?– Nem mondanám! Gyakorlatilag

szinte egyáltalán nem alkalmasak ezeka kiállítások új üzleti kapcsolatokkialakítására, ellenben, ha nem lennénkott, akkor a nem kevés nemzetközikonkurenciánk ezt felhasználnáellenünk… Az Interpress nemzetköziimázsa és presztízse kötelez bennün-ket, hogy ott legyünk.

● Rendben, de akkor hogyan tesz-nek szert új piacokra? Marad ahagyományos és sokak által alkal-

mazott módszer, hogy bekopognakegy-egy új céghez, mondván: „jónapot kívánunk, ezt és ezt kínáljuk:kell, nem kell…”– Na, ez sem mûködik! Ugyanis

nem elegendô a piacot felderíteni ésismerni, hanem a piacnak is ismerniekell engem ahhoz, hogy egyáltalánszóba álljon velem. Majd késôbb, atárgyalások során, az is elengedhetet-len, hogy a piac jellemzô szokásaival –beleértve az árfekvéseket is – tisztábanlegyünk, ellenkezô esetben nemtudunk eredményesek lenni. És mégmindig csak ott tartunk, hogy esetlegmegszereztük magát a megrendelést,most következik csak a kivitelezés,ami azért messze nem mindig zökke-nômentes…

● „Baj” van a hazai nyomdákkal?– Szakmai felkészültségben, tech-

nológiában nincs, csak néhány esetbena szolgáltatásukon kellene javítani!

● Mit takar az, hogy „szolgáltatás”?– Például még mindig nem egyszer

fordul elô, hogy addigra kapunk megegy árajánlatot, amikorra már magát aterméket kellene leszállítani. Mert-hogy, úton van – lehet, hogy éppenkülföldön kajtat megrendelés után – az,akinek jóvá kéne hagynia…

● Nem gondolt arra, hogy éppen azönök „ernyôszerûsége” miatt, azaz,hogy a megrendelôvel önök állnakközvetlen kapcsolatban, és érdekükis – hiszen ebbôl van a pénzük –,hogy felfogják, megoldják a problé-mákat, e miatt „veszik lazábbra” anyomdák?

– Szoktam is mondani, hogy szá-munkra jobb, ha egy nyomda köz-vetlenül megtapasztalja az export-piac szokásait és elvárásait, mertakkor rögvest érzi, hogy egyáltalánnem egyszerû, és elkezdi értékelni,hogy kvázi helyette mi vagyunk a köz-vetlen kapcsolat, és nem neki kell amunkák megszerzésétôl az idôben tör-ténô leszállításig mindennel foglalkoz-nia, utána meg várnia a pénzére…

● A nyomdák felé továbbra is„megelôlegezik” a kifizetést?– Igen, sôt a munkákhoz szükséges

papírt is mi biztosítjuk. Az elôkészí-téssel pedig nem kell foglalkozniuk:készen kapják a „nyomtatni, bekötnivalót”.

● Hogyan alakult az Interpressforgalma mondjuk az elmúlt ötévben, és mik a kilátások? Mireszámíthatnak a hazai nyomdák?– A válság ellenére 2010-ig igazán

nem volt okunk panaszkodni a forga-lom alakulására, azután a 2011-es, és2012-es év egy jelentôsnek mondhatóvisszaesést hozott. 2013-ban újra neki-lódult a piac, és ismét egy nagyon jóévet zártunk. Az idei évben sem leszokunk a panaszra, és nagyon bízombenne, hogy ez a jövô esztendôben isígy marad. Már pedig, ha nekünk jóklesznek ezek az évek, akkor a nyomdaipartnereinknek is. Azt viszont mindigszem elôtt kell tartani, hogy a piac egy-re kevésbé tolerálja a nem állandóanszáz százalékban megfelelô szolgálta-tásminôséget, így mi is kénytelenekleszünk ebben továbbszigorítani… ■

Ilona

Cégin

foin

fo

99


Cég

Cég

info

1100

● Tudom, hogy Önök „csak”kivitelezték azt a könyvet, amellyel aLead82 alkotóközösség az idén ArtDirector’s Award Ezüst Kockát ésRed Dotot nyert, de akkor isgratulálok, hiszen ez nem kiselismerés a nyomda számára is. Sz. A. – Köszönjük, elôször is

nagyon büszkék vagyunk, mert nem ezaz elsô rangos díj, amelyet ez a tervezô-csapat, kap az általuk „megálmodott”és az EPC által kivitelezett nyomdater-mékkel. Ezúttal a Salát Zalán Pétermûvészeti vezetô és kreatív csapatának,a Lead82-nek – amelynek tagjai:Lencsés-Tóth Dávid, Németh L. Dánielés Suszter Viktor tervezôgrafikusok,Kovalik Máté képszerkesztô és Patai

Zsuzsanna asszisz-tens – a Szépmûvé-szeti Múzeumszámára készítettkönyvét díjazták akreatív szakmatöbb rangos verse-nyén. A könyvpapírja a svéd

Arctic Paper papírgyár Munken papír-családjából származik: mázolatlan,finom tapintású simított papír. Duplex-nyomtatással készítettük egy fluoresz-cens kísérôszínnel, kristályrácsnyomtatási technológiával, és különle-ges kötészeti kivitelezést igényelt,továbbá karakteres élfestést, amidobozszerû megjelenést kölcsönöz akönyvnek. Tényleg nagyon különleges.A minap voltak nálunk MOME-nvégzôs tervezôgrafikus hallgatók, ôk ismegcsodálták ezt és a többi díjnyerteskönyvet is. Számomra meglepô módon,tökéletesen tisztában voltak azzal is,hogy az elnyert design díjak bizonykomoly nemzetközi szakmai elismeréstjelentenek.

● Régóta „mániájuk” a magasminôség. Megéri, van rá fizetôképeskereslet?Sz. A. – Ha arra gondol, hogy

anyagilag egy-egy ilyen könyvelkészítése rentábilis-e, akkor azt kellmondanom: természetesen nem.Legalábbis közvetlenül nem,közvetetten azonban igen. Ezenkeresztül terjed el leginkább a hírünk aszakmában, ezek mutatják meg alegjobban, hogy mi az átlag felettiminôségben tudunk kivitelezninyomdatermékeket, és ezért vagyunkabban a szerencsés helyzetben hogy amai napig bennünket keresnek meg amegrendelôk: a hírünk „szájhagyo-mány” útján terjed. Amikor egyébkéntegy-egy grafikussal egyeztetünk azelképzeléseirôl, elkezdôdik egyfajtaközös munka, amelynek célja, hogy afantáziának ne szabjon határt amegvalósíthatóság… Minden esetbenarra törekszünk, hogy ne „rángassuk lea földre” a kreativitás szárnyalását,hanem szakmailag keressük meg alehetséges kivitelezhetôséget.

„Mániájuk” a minôség

EPC NyomdaAz EPC Nyomda idén ünnepelte alapításának 25.évfordulóját. Önmagában e tény is akár elég lehetettvolna, hogy beszélgessünk, ám mégsem ez volt azoka, amiért meglátogattam a céget. Az ok nem voltmás, minthogy immáron a második olyan könyvnyert díjat rangos nemzetközi pályázatokon,amelynek kivitelezését ôk végezték. Még pedig:a kreatív szakma egyik legfontosabb nemzetköziversenyén, az amerikai Art Directors Club 93.alkalommal megrendezett versenyén a Silver CubeWinner elismerést, azaz ezüstkockát, valaminta legrangosabb európai elismerést a Red DotAwardot is. Tény, hogy az elmúlt negyedszázad alatta legnagyobb hangsúlyt mindig is a kimagaslónyomdai minôségre, továbbá a vevôpartnerikiszolgálásra fektették. Ahogy fogalmaznak:„cégünknél fontosságban mindent megelôza kiváló minôség, a pontos határidô, és aszolgáltatás színvonalához képest kedvezô ár”.És e kijelentés utolsó harmadára különösenérdemes odafigyelni, merthogy az EPC soha nemvolt egy „olcsó nyomda”, és most sem az, ennekellenére a válság alatt is, no meg jelenleg is televannak megrendeléssel.Szigeti Attilával (képünkön jobbra), az EPCNyomda kereskedelmi igazgatójával, és MészárosLászló (képünkön balra) termelési igazgatóvalbeszélgettem.


Cégin

foin

fo

M. L. – Így történt a díjazott köny-vek mindegyikénél: nem „egyszerû”,mindennapos rutinfeladatokat jelentet-tek, hanem kihívást, de minket isszakmai elégedettséggel tölt el, hogyképesek voltunk és vagyunk megvaló-sítani. Mindazt, amit egy-egy ilyenkülönleges nyomdatermék kapcsánkikísérleteztünk – például egy új fajtakötészetet vagy felületnemesítést,esetleg az elôkészítés terén valamifajtaspeciális megoldást –, azt „átvisszük”,hasznosítjuk a mindennapok termelé-sében, egyfajta lehetséges plusztnyújtva ezzel a többi megrendelônk-nek is. Fontos megjegyezni azonban,hogy stabil alvállalkozói csapatunk isvan, akikkel jól tudunk együtt gondol-kozni, partnerek mindenben. Köszönetérte nekik!

● A mindennapjaik azért nemcsakilyen munkákról szólnak…Sz. A. – Valóban nem, ám ezeknél is

törekszünk ugyanazzal a szakmaiprecizitással eljárni. Tény, hogy túl-súlyban vannak a minôségigényestermékek, a szórólappiacon nem mivagyunk a legjobbak. Jellemzôenkreatív ügynökségekkel állunkkapcsolatban, akik pontosan kalibrál-tak bennünket: olyan munkákkalkeresnek minket, amelyek esetébenfontosabb az árnál a magas minôség,és azt is tudják, hogy ez másárkategória.

M. L. – Már csak azért is, mertmindig próbálunk minôségi nyomópa-pírokra, az átlagostól eltérô festékszé-riával és segédanyagokkal dolgozni,amelyek biztosítják a definiáltabbnyomatképet, jó felületük és kicsinypontterülésük miatt, pozíciót teremtveszámunkra ezzel például a mûvészetialbumok piacán. Nagyon fontosak astabil kollégák is: régi, megbízhatóemberekbôl áll össze a nyomdacsapata. Ezért aztán régi ismerôskéntköszöntjük állandó megrendelôinket,partnereinket, akik mindig ugyanazok-kal az arcokkal találkozhatnak, akár agépterembe jönnek gépindulásra, akáraz irodába a rendelés leadásakor.

● Az imént úgy fogalmaztak: hogy„…olyan munkákkal keresnekminket, amelyek esetében fontosabb

az árnál a magas minôség, és azt istudják, hogy ez más árkategória”.Ezek szerint megfizetik…Sz. A. – Azt kell, hogy mondjam:

igen – persze azért egyfajta tûréshatá-ron belül. A nyomdatermékek eseté-ben is igaz, hogy egyrészt a magasminôségû, extra termékek iránt vanfizetôképes kereslet, másrészt az olcsótömegtermékeknek van piaca. Azátlagos középkategóriájúnak nevezetttermékeknél a fô gond, hogy itt alegnagyobb az árverseny, itt a fillérekdöntenek, a gépek gyorsasága ésformátuma a meghatározó.

● Mára már – úgymond – beállt anyomdai piac, azaz nem csökken, sôtbizonyos élénkülés tapasztalható.Ám nem volt könnyû az ezt megelôzô4-5 év… Önöket is megviselte?Sz. A. – Nem különösebben, sôt az

elmúlt idôszakban növekedett azárbevételünk, és a nyereségtartalmunkis. Ennek nyilván oka, hogy tudvale-vôen a jó minôségû termékek kivitele-zésére szakosodtunk, amelyek irántfolyamatos az igény, ügynökségekenkeresztül dolgozunk, akiknél ott van-nak az igényesebb nyomdatermék-fel-használók, ezért folyamatosan növe-kedhet a megrendelésállományunk.

M. L. – Nagyon fontos, hogygyorsan és rugalmasan kell reagálnunkvalamennyi megkeresésre, árajánlat-kérésre, mûszaki segítség nyújtásra, éskésôbb, a gyártás során is messzeme-nôkig igazodunk a megrendelôigényeihez, olyan EPC-s pluszokkal,mint a gyors határidôk, a speciálislogisztikai feladatok, és a nemszorosan profilba vágó speciálisigények intézése. Kollégámmalmindketten budaörsiek vagyunk, énpéldául bármikor „leugrom”, ha éppenúgy kívánja egy eldöntendô probléma.

● Az EPC Nyomda deklaráltan B2-es ofszetnyomda, ehhez igazodik azelôkészítés, és természetesen a kö-tészet is. Nem akartak „nagyobbak”lenni?Sz. A. – Semmilyen szinten nem

tervezünk további növekedést, semformátumban, sem volumenben, semlétszámban. Gyakran hangzik elpartnereinktôl, hogy vegyünk B1-es

gépet, és akkor idehoznák az ilyenjellegû munkákat is. Mi úgygondoljuk, hogy a hazai piacilehetôségek nem indokolják, hogy azEPC egy B1-es gépet üzembe állítson,inkább minôségi gépcserékkel ésspeciális célszoftver-fejlesztésekkelbiztosítjuk a folyamatos magasnyomdai minôség fenntartását.Mennyiség helyett a minôségetfejlesztjük. Nem szeretnénk belekény-szeríteni magunkat abba, hogy azenergiánkat, illrtve az idônket elvigyeegy megnövekedett kapacitás lekötése,és „nyomtatási kényszer” alakuljon ki,ami miatt dömpingáron kell forgatni agépeinket. Nem szeretnénk azimpresszumokat bújva mások elôl„elhalászni” a megrendelôket, mert„etetnünk” kell a gépet. A nyomdákegymás konkurenciái, de azt hiszem, aszakma értékeli, tiszteli bennünk,hogy mi egyrészt nem tartozunk az„árletörôk” közé, másrészt az üzletiéletben mindig etikusan járunk el.

● Optimisták a nyomtatás jövôjétilletôen?Sz. A. – Igen, bár az is vitathatatlan,

hogy a klasszikus értelembe vettnyomdatermékek piaca csökkenni fog.A most felnövô generáció döntôtöbbségét a virtuális világ lehetôségeikötik le inkább. Ezzel együtt meggyô-zôdésem, hogy a nyomtatott termékekpiaca is megmarad, sôt – mivel megle-hetôsen nagy a digitális zaj – még felis értékelôdik mindaz, ami kézbenfogható, tapintható.

Az persze, egy másik kérdés, hogymilyen technológiával fogjukelôállítani a nyomdatermékeinket ajövôben, valószínûleg digitálissal,amit az is elôre vetít, hogy ezengépparkunk termelése folyamatosannövekszik. Amikor megvettük az elsôdigitális nyomdagépünket évekkelezelôtt, jó, ha naponta egy-egy órátdolgoztunk rajta. Az egyre csökkenôpéldányszámok és a „hipersebességre”felpörgött nyomdaianyag-legyártásiigények miatt mára már négy digitálisgépünket kötik le ezek a munkák.Mindenesetre, a következô fejleszté-sünk még ofszetgép lesz… Azután,majd meglátjuk… ■

Ilona

1111


1122

Cég

Cég

info

● Nem kis beruházások történtekönöknél az utóbbi másfél évben…M. Gy. – Tényleg nagyot léptünk

elôre: a meglévô Gerber profilmaró ésa hajlító gépünk mellé két új, mindenopcióval felszerelt (például kitörôelemgyártó modullal kiegészített) lénia-

megmunkáló-gépet , továbbá egylézeres vágógépet, valamint moderntervezôszoftvereket is vásároltunk. Azúj eszközök jó nevû európai gyártókinnovatív fejlesztései. A kapacitásunktöbb mint a duplájára emelkedett, és asokkal precízebb, illetve különleges

igényeket is kielégítô stancszerszámokkészítését is el tudjuk vállalni. Hogymást ne említsek, például nem akadálysem a 12, sem a 100 millimétereskések hajlítása, és olyan formákban,sarokhajlításokban is, amelyek eddigjószerint megvalósíthatatlanok voltak.

Az elmúlt másfél évben többet fejlesztettek, mint a megelôzô tízben

Stancforma Kft.A tatabányai StancformaKft. igen jól ismert astancszerszámot használókkörében, hiszen immáronhúsz éve szolgálják kiigényeiket. Hogy teljesmegelégedésre, aztbizonyítja a cégmegrendelôi körénekösszetétele, illetvenövekedése, továbbámagának a vállalkozásnaka fejlôdése, egyre erôsödô,sôt erôs piaci pozíciója.Noha alakulásukpillanatától kezdôdôenjellemzô volt rájuk afejlesztés, annak mértékétmindig az alaposmegfontolás és óvatosságjellemezte. Az elmúltmásfél évben azonbantöbbet fejlesztettek, minta megelôzô tízben. Ezzel együtt, most sem hagytak fel korábbi óvatos fejlesztési politikájukkal:„egyszerûen” ekkorra vált indokolttá, ekkorra érett be az alapos megfontolás eredménye!Majerné Deák Gyöngyivel, Majer Gyulával, a cég tulajdonos-ügyvezetôivel beszélgettem, de márkicsit belekapcsolódott kisebbik leányuk, Anita is, aki egyre több feladatot lát el, és „tanulja ki”a céggel kapcsolatos dolgokat, ámbár leginkább a termelési folyamatokban „érzi otthon” magát.Mariann, a nagyobbik lány is részt vesz a családi vállalkozásban: ô elsôsorban a külföldi partnerekkelvaló kapcsolat tartásban jelent nagy segítséget.


1133

Céginfoinfo

● Ezek szerint a stancszerszámhasz-nálóknál, azaz jellemzôen a csomago-lóanyag-gyártással foglalkozó cégek-nél tényleg fellendült az élet, beindulta termelés, hogy ekkora igény mutat-kozik a stancszerszámok iránt?M. D. Gy. – Ez azért legfeljebb rész-

ben igaz, hiszen stancszerszámot nem-csak a csomagolóipar használ, hanem agyógyászattól kezdve az autó-, illetveelektronikai iparon keresztül az élelmi-szeriparig, igen széles körben… Ugyan-akkor tény, hogy a csomagolóanyag-gyártóknál is érezhetô némi élénkülés, dea 2008-ban kezdôdô válság óta rendesenmegtizedelôdtek a klasszikus nyomda-ipar felôl érkezô megrendeléseink.

● Akkor nem a „csomagolósoknak”köszönhetô a fejlesztés.M. D. Gy. – Magát a fejlesztést való-

ban egy másik iparág indukálta, viszontaz eredményét, vagyis az újonnan üzem-be állított, modern és hatékony gépparktudását a klasszikus nyomda- és csoma-golóipar is tudja élvezni és értékelni. Túlazon, hogy a legegyszerûbb stancformá-tól a legbonyolultabbig mindent nagypontossággal tudunk legyártani, mégrugalmasabbak, még gyorsabbak lettünk.

M: Gy. – A megnövekedett kapacitá-sunk kihasználására újabb lehetôségeketkerestünk, és találtunk is. Igaz, nem túlegyszerû új piacokra betörni, legyen szóelektronikai vagy akár autóiparról.Például az egyik multinacionális cég hatév másodbeszállítói státusz után egyteljes évig tesztelte a termékeinket, és agyártási folyamatainkat, míg megkaptuka fôbeszállítói pozíciót.

Az idén egyébként minden bizonnyal20 százalékkal fog emelkedni a forgal-munk a tavalyihoz képest. És – hálaistennek – tavaly, sôt azelôtt sem voltokunk panaszra… Az export is egyrenagyobb hányadot képvisel: a bevételünkfele már euróban érkezik.

● Kanyarodjunk vissza a számunkraigazán fontos szegmenshez, a nyomda-,illetve csomagolóipari felhasználók-hoz! Említették, hogy a válság bizonynagyon „megtizedelte” az innen érke-zô megrendelôket. Mi a helyzet ma?M. D. Gy. – Azt tapasztaljuk, hogy

azok, akiknek sikerült talpon maradnia,azok nemcsak stabilizálódtak mára,

hanem újra növekedési pályára álltak.Igaz ugyan, hogy némileg másként, mintkorábban. Van olyan partnerünk, amelyiknagy szériát gyárt, és ráadásul bôvül is aszortimentje. Sôt olyan is akad, aki igenkomoly beruházásokat hajtott végre,amelynek eredményeként jelentôsen nôtta csomagolóanyag-gyártó kapacitása, ésebbôl kifolyólag a stancszerszám-igényeis. De olyanokból is egyre több van –például a dobozgyártás területén is –,akiknél nyilvánvalóan fajlagosan kiseb-bek a példányszámok, ugyanakkor egyreminôségigényesebb, egyre kreatívabb,egyre egyedibb formák kivágásához ren-delik meg tôlünk a szerszámot. Valameny-nyi partnerünk számára elônyt jelent,hogy a fejlesztésünknek köszönhetôenegyrészt a különleges odafigyelést igény-lô, rendkívül precíz kimetszôszerszámokgyártására messzemenôkig felkészültekvagyunk, másrészt – legyen szó egysze-rûbb vagy bonyolultabb szerszámról – akapacitásunk nagyfokú gyorsaságot ésrugalmasságot is lehetôvé tesz.

M. Gy. – Óvatosak vagyunk ugyan afejlesztések terén, ezzel együtt egy picitmindig a felhasználói piacunk elôtt kelljárnunk, hogy mire náluk jelentkezikakár minôségi, akár mennyiségi igény,addigra mi készen álljunk a teljesítésére.De nemcsak egyszerûen a teljesítésére,hanem – köszönhetôen annak, hogyminden feladat elvégzésére több gép isrendelkezésünkre áll – az abszolútbiztonsággal történô teljesítésére!

● Hányan dolgoznak a cégnél?M. D. Gy. – Jelenleg – velünk együtt –

17 fô látja el a feladatokat, de tervezünkúj kollégákat is felvenni, hiszen jelentô-sen megnövekedett a kapacitásunk. Agépek pedig csak gépek… Melléjükelengedhetetlen a jól képzett szakember.Ezt mi úgy oldjuk meg, hogy a meglévôkollégáink számára biztosítunk tovább-képzést, az ô eddigi feladataikat pedig azúj dolgozóknak tanítjuk meg.

● Gondolom, nagy segítséget jelent azis, hogy Anita lányuk már ugyancsak acsapathoz tartozik… M. D. Gy. – Anita már csöppnyi

korában kijelentette, hogy ô a cégnélszeretne dolgozni: ha csak lehetett, márakkor bejárt az üzembe. Magától értetô-dô volt, hogy az iskolái befejezését köve-


tôen részt vegyen a cégmindennapjaiban.

● Nem lehet egyszerû, ha azember nap mint nap a szüleiveldolgozik együtt…M. A. – Nem mondom, hogy

apukám maximalizmusa, és anyu-kám energikus céltudatossága oly-kor nem állít nehéz feladat elé…Viszont rengeteget tanulok tôlükmind szorosan vett szakmai érte-lemben, mind magának a vállalko-zásnak a mûködtetésében. Hozzámigazán közel egyébként a termelésifolyamat, a végrehajtás áll. A vállal-kozás azon területei – például apartnerekkel történô kapcsolatoképítése, kiállításon való részvételstb. –, amelyek nem a gyakorlatimunka részét képviselik, egyelôrenagyon távol állnak tôlem…

● Ez nem baj: van még rá idejebôven, hiszen szó nincs arról,hogy máról holnapra vagy akárholnaputánra át kellene vennie acéget… Mivel egy jókorafejlesztésen vannak túl, akkormost – gondolom – egy idôremegállnak…M. D. Gy. – Nem valószínû. A

fejlesztési kérdésekben rendszerintGyula az, aki megálmodja a követ-kezô lépést. És ezt gyakran szó sze-rint kell érteni. Ugyanis idônkéntarra ébred, hogy vagy egy kihívástjelentô feladat megoldására jött ráálmában, vagy éppen arra, hogy milegyen a fejlesztés következô iránya,állomása, és azt miként valósítsukmeg.

M. Gy. – Nos, azt már pontosantudom, hogy bôvítenünk kell ajelenlegi telephelyünket, mertkezdjük nagyon kinôni. Azt viszontmég nem „álmodtam meg”, hogyráépítsünk a mostani épületre, vagyesetleg vegyünk egy nagyobbat. De,hogy valamelyik mellett rövidesendöntünk, az egészen biztos. ■

Ilona

Cég

Cég

info

1144

A veszélyes hulladékokra vonatkozó törvényi változások kapcsán beszélgettünkannak idején Pilcz Attilával, a téma avatott szakértôjével. Akkor is sokat segített abban,hogy elmondta, mikor, mit és hogyan kell tenni ahhoz, hogy rendben menjenek aveszélyes hulladékkal kapcsolatos ügyeink. Jelen tájékoztatójában – amelyetszerkesztôségünkhöz juttatott el – szintén egy fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet.

Felhívnám minden érintett figyelmét, hogy a Katasztrófavédelmi Szakhatóságellenôrzi a biztonsági tanácsadó foglalkoztatását! A korábban erre vonatkozó Kor-mányrendelet (2/2002. I. 11. a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó kinevezé-sérôl és képesítésérôl) 2014. július 1-jétôl hatályát veszítette. Jelenleg a következô tör-vény szabályozza ezt: 2013. évi CX. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi KözútiSzállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetésérôl, vala-mint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseirôl 1. számú melléklete 1.8.3. pontja(1357. oldal) rendelkezik a Biztonsági tanácsadó foglalkoztatásáról.

1.8.3 Biztonsági tanácsadó1.8.3.1 Minden vállalkozásnak, amely veszélyes árut közúton szállít, fuvaroz vagy

ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez, egy vagy többveszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie, aki azért felelôs, hogysegítse megelôzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagijavakat vagy a környezetet.

1.8.3.2 A Szerzôdô Felek illetékes hatóságai rendelkezhetnek úgy, hogy ezeket akövetelményeket nem kell alkalmazni azon vállalkozások estében:

a) amelyek tevékenysége olyan mennyiségekre terjed ki, melyek szállítóegységen-ként nem haladják meg az 1.1.3.6 és az 1.7.1.4 bekezdésben, valamint a 3.3, 3.4 és 3.5fejezetben meghatározott értékeket; vagy

b) amelyek fô vagy kiegészítô tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyesáru-szállítás, illetve az ezzel kapcsolatos be- és kirakás, de esetenként részt vesznek olyanveszélyes áruk belföldi szállításában vagy az ehhez kapcsolódó be- és kirakásában,amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.

2014. 08. 18-tól hatályos a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a köz-úti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabhatóbírságok összegérôl, valamint a bírságolással összefüggô hatósági feladatokrólszóló 156/2009 (VII. 29.) kormányrendelet! A Katasztrófavédelmi Szakhatóság a2013. évi CX. törvény 2. számú mellékletében közölt feladatmegosztás során már azadott telephelyen, a szállítás megkezdése elôtt ellenôrizheti a csomagolást, be- éskirakást. Amennyiben ezt a folyamatot nem felügyeli biztonsági tanácsadó (a cégneknincs biztonsági tanácsadója), a hatóság a tényállás tisztázása után megállapítja, hogyez szabálytalanság, és a kormányrendelet 6. § g) pontja szerint a Kkt. 20. § (1) bekez-dés e) pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – az 5. mel-lékletben meghatározott összegû bírságot rója ki, ami az ott lévô 5. táblázat 1. pontjaszerint 400 000 Ft összegû bírságot jelent.

Az Önök által szállíttatott veszélyes hulladékok mennyiségeinek ismeretében, ésfô vagy kiegészítô tevékenységeik tudatában, kérem, keressék meg a veszélyeshulladékot elszállító partnercégeik képviselôit, és döntsenek a biztonsági tanács-adó foglalkoztatásának szükségességérôl. A bírságolási gyakorlat azt mutatja, hogy aKatasztrófavédelmi Szakhatóság a bírság kiszabásánál a vállalkozás által elszállíttatottveszélyes hulladék mennyiségi határai alapján dönt, és nem méltányolja azt, hogy avállalkozás fô vagy kiegészítô tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyesáru-szállí-tás. Jellemzô továbbá az is, hogy a szakhatóság rögtön bírságot szab ki, nem szólítfel adott határidôn belüli teljesítésre. Pilcz Attila

Veszélyes hulladék –Biztonsági tanácsadó


EGYÜTT VAGYUNK ERÔSEBBEKNéma gyereknek…A szakma maga mind technológiailag, mindszakmai tudás terén – azt gondolom – teljesenrendben van, és felveszi a versenyt az európaipiacok bármelyikével. A finomhangolások idejejött el, és ennek része a megfelelô és hatékonykommunikáció is, de fogalmazhatnék úgy is: elkell adnia önmagát. Egy dolog ugyanis a jótermék, a jó szolgáltatás – és még sorolhatnám,mi minden, beleértve a mûvészeti alkotásokatis, és más dolog annak a mindenkori piaccalvaló megismertetése, elfogadtatása. Az megmég fontosabb dolog, hogy – bármit is kínáljunk– azt a bizonyos dolgot a világ értékén fogadja.Meglehet, hogy az a valami, amit kínálunk,mégoly kitûnô, ha nem kommunikáljuk leelônyét, bizony esély sincs arra, hogy bárkit isérdekeljen. Azt szokták mondani, hogy vannakdolgok, amelyek önmagukért beszélnek – és most maradjunk a szólás pozitívértelménél. Ez ugyan igaz, de véleményem és tapasztalatom szerint, sokkal igazabbaz a mondás, mely szerint: jó bornak is kell a cégér. A kommunikáció egyfajta cégér,amely talán a leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy – legyen bármirôl is szó –érdemben és értéken fogadja az, akinek szól. A nyomda- és papíriparnak, mint ágazatnak nagyon is szüksége van erre a cégérre,vagyis az erôs és hatékony kommunikációra. Gondoljanak csak arra a sok tévhitre ésáltudományos véleményre, amely övezi iparágunkat…! Ez ellen fellépni, eztmegváltoztatni egyetlen nyomdaipari vállalkozás – legyen az a legnagyobb – semképes. Ugyanakkor valamennyien érezzük az iparágunkkal kapcsolatos gondolati„anomáliákat”, amelyek nemcsak morális, hanem anyagi értelemben is hátrányt éskárokat okoznak. Kizárólag az ágazat összefogása, deklarált közösségének erejeképes az iparág megítélését egy pozitív irányba fordítani, és nem mással, minthatékony kommunikációval. Az ágazat összefogását, közösségének erôs pillérét aszövetség jelenti. Ez a szervezet az, amely egységbe kovácsolt arcot ad a teljesiparágnak, amelyen keresztül megmutathatja önmagát, és amely érdemben tudfellépni – ha tetszik kommunikálni – az ágazati érdekek érvényesítéséért. És igazábólez a szervezet az, amely az egyes vállalkozások egyéni erôfeszítései helyettglobálisan tudja értékére emelni a nyomdaipart, de legalább is nagy mértékbensegíthet benne. Idôt, energiát és alkalmasint pénzt nem kímélve kiabálhatunk miegyesével – egyetlen hang csak halkan tud szólni…Kommunikáció azonban nemcsak az, amikor és ahogyan beszélünk, hanem – mint azembereknél a testbeszéd – egyáltalán maga a megmutatkozás, a hovatartozás, avallott értékrend. Ha bárki tagja egy szövetségnek, amely az iparágat képviselveminél szélesebb körben deklarálta és deklarálja értékrendjét, amelybe a környezetvédelmétôl, az etikus üzleti magatartáson át a társadalmi felelôsségvállalásig igen sokminden beletartozik, és önmagára nézve kötelezô érvényûnek vall és tart, akkor azegyénnek – legyen személy vagy vállalkozás – már nem kell külön bizonygatniaennek rá is érvényes igaz voltát. Úgyis fogalmazhatok: a szövetség már megtettehelyette, egyszerûen, magától értetôdôen élhet ezzel az elônnyel… Ha csak arragondolunk, hogy akár a hazai, akár az exportpiacon való boldogulásnál milyen elônytjelent, jelenthet például a bizalom megelôlegezésének terén a tagsági viszony meglé-te, azaz a hovatartozás deklarálása, már megérte az a „cégér”, amelyet a szövetségkommunikációja jelent. Ettôl természetesen a tagoknak önmaguknak is bizonyítottanhatékonynak és sikeresnek kell lenniük, azaz mindenki el kell végezze a feladatát. És hát igen: a kommunikáció szükségességének másik legfontosabb területe azegymás közötti kommunikáció.Az az iparág, amely nem képes erre, menthetetlenül felôrlôdik, bedarálódik. Ha nemvagyunk képesek mi magunk a szakmai párbeszédre, az együttgondolkodásra és azegyüttes cselekvésre – természetesen a piaci verseny mellett –, akkor nem várhatjukel, hogy a világ megértsen és elfogadjon bennünket, az általunk kínált lehetôségeket,és ami még nagyon lényeges: mindezt értékén is kezelje….

Erdély Zsolt elnökségi tag

Szövetségünk megszokott és elvárt rendezvénye az ôszimenedzserkonferencia. Célja, hogy olyan témákatmutassunk be, amelyek az ágazatunk vállalatvezetôitérdeklô kérdésekre keresnek és adnak válaszokat. Ahogyprogramunkból láthatják, idén sem lesz másként. Az üzleti élet fontos része a kapcsolatépítés, divatoskifejezéssel a networking. A menedzserkonferencia arrais jó alkalmat kínál, hogy a résztvevôk kellemeskörnyezetben találkozzanak, beszélgessenekkollégáikkal, hiszen vendégeink általában a cégek elsôszámú vezetôi. És ezek a beszélgetések arra is kitûnôek,hogy közös dolgainkban elôrelépjünk.

Helyszín: Szépia Bio & Art Hotel**** Zsámbék, Nyárfás u. 2. (www.szepiahotel.hu)

Program:

9:00–10:00 Érkezés, regisztráció

10:00–10:10 Konferencia megnyitása(dr. Horváth Csaba elnök, NYPSZ)

10:10–10:35 Miért vagyunk szomorúak, amikormeghalunk… És hogyan lehetnénk boldogok? (dr. Braun Róbert docens, Corvinus Egyetem)

10:35–11:00 Mégis merre tart a médiapiac? (Szabó György igazgatósági elnök, Sanoma Média Group)

11:00–11:25 Helyünk a reklámpiacon (Török Diana fôszerkesztô, Médiapiac.com)

11:25–11:50 Normák, értékek szerepea gazdaságban, és ennek iparági aktualitásai (Boros Péter vezérigazgató, Béflex Zrt.)

11:50–12:00 Kérdések, hozzászólások

12:00–13:30 Ebédszünet

13:30–13:55 Csomagold újra – trendeka csomagolástervezésben(Nagy Alexandra formatervezô,Paqart Design Stúdió)

13:55–14:20 „Fitness saláta˝ – törvények pénzügyi és számviteli hatásai 2014-ben (Litvai Enikô könyvvizsgáló, A-Geni Kft.)

14:20–14:45 Együtt vagyunk erôsebbek:közös üzemanyag-beszerzés(Kovács Dóra, MOL Nyrt.)

14:45–15:10 Hulladékraktár (dr. Wégner Krisztina fôosztályvezetô, OHÜ)

15:30–19:00 Látogatás a Korda filmparkban

20:30-tól Büfévacsora, utána Bowling

Menedzser-konferencia2014. november 6.

fedprint.hu


1166

A felhasználói piac tulajdonképpen „megdolgozott”, ki kéne aknázni…

Canon – tekercses, inkjet,digitális nyomógépek

A tekercses digitális nyomdagépek iránti hazai piaci érdeklôdés nemmondható túlzottnak, sôt… Kétségtelen, a tekercses gépeket – még hadigitálisak is – rendesen „etetni”, terhelni kell ahhoz, hogy megtérülôberuházást jelentsenek. Alapvetôen két termékcsoport hatékony,gazdaságos és egyben új lehetôségeket teremtô gyártására találták kiezeket a berendezéseket: az egyik a tranzakciós küldemények elôállítása,a másik a könyv-, illetve lapgyártás. A tranzakciós piaci igényekkiszolgálása ma már jószerint teljesen lefedett Magyarországon, azzalegyütt, hogy valahol egy folyamatosan növekvô szegmensrôlbeszélhetünk. Más a helyzet azonban a könyv-, de fôleg a lapgyártásterén. Ez utóbbi kapcsán fogalmazhatok úgy is: a piac alig várja, hogyvalaki megkínálja ôket egy ilyen jellegû nyomdai szolgáltatással.Szalai Istvánnal, a Canon Hungária tekercses digitális nyomdagépekértékesítéséért felelôs vezetôjével beszélgettem.

● A gépek „étvágyából” fakadóannem lehet egyszerû egy új tekercsesdigitális nyomdagépet eladni ahazai piacon…– Nem is az!

● Nem haragszik, de valahol érthe-tô, hiszen kicsi piacról beszélhe-tünk, és nagy kérdés, hogy hogyan,honnan lehet elegendô megrendeléstszerezni, ugyanakkor nem kis in-vesztíciót jelent magának a gépneka megvásárlása…– Tranzakciós küldemények elôállí-

tásával nagyjából öt cég foglalkozik,amelybôl kettô igazán meghatározó.Ôk öten gyakorlatilag le is fedik, ki iselégítik a vonatkozó igényeket, ésmivel folyamatosan fejlesztenek, hamegnô a piaci igény, mind minôség-ben, mind volumenben bírják a tem-pót. Sôt a rugalmasságuk megôrzéseérdekében fölös kapacitással is rendel-keznek, amit alkalmasint értékesíteneka „szabad piacon”. Én úgy látom,hogy tranzakciós területre új nyomdaiszolgáltatóként belépni meglehetôsennagy bátorságot igényelne bárkirészérôl…

Ellenben a lappiacon bôven vanlehetôség…

● A lapkiadók nem kvázi sajáthatáskörben teremtik meg inkább atechnológiai feltételeket?– Az valóban jellemzô a lapkiadók-

ra, hogy valamilyen szinten „összenô-nek” a lapot elôállító nyomdával,azonban a kisebb példányszámotjelentô regionális vagy éppen mikro-zónás kiadványokat egyre inkábbigényli a fogyasztói piac, és ezt aklasszikus rotációs nyomdatechnoló-giával nem lehet hatékonyan ésgazdaságosan kielégíteni. Ha csak arragondolunk, hogy egy átlagosan 40ezer példányban megjelenô országosnapi- vagy hetilap megyei mutációban,helyi hírekkel és hirdetésekkelszeretne megjelenni, akkor ez fajlago-san valamivel több mint négy ezer pél-dányt jelent, és ez messze nem éri el aklasszikus technológia „megérési”szintjét: abszolút a digitális elôállítá-sért kiált! És ezt a lapkiadók is tudják,és érzik is az olvasói igényeket aregionális, adott esetben a mikrozónástartalom iránt.

● És akkor…?– Mint minden új üzleti modellel

kapcsolatban, ebben is elôször bizo-nyosságot szeretnének a kiadók,vagyis azt mondják, hogy szívesenkipróbálnák fél évig, egy évig, hogyhogyan váltja be a reményeiket. Igenám, de jelenleg nincs olyan nyomdaiszolgáltató Magyarországon, amelyfelkészült lenne ennek teljesítésére…

● Rendben, de ha lenne ilyennyomda, akkor ott a Damokleszkardja felette, hogy beválik a mo-dell, a lapkiadó pedig fogja magátés létrehoz egy saját tekercses digi-tális nyomdát… Ô meg ott maradhoppon a jó drága beruházásával.Hogyan mûködik ez Európa nyugatifelén?– Nos, ellentétben a korábban han-

goztatott specializálódás szükséges-ségével arrafelé nem deklarálja ilyenvagy olyan nyomdatermék – értsdkönyv, újság, magazin, kereskedelmivagy éppen tranzakciós kiadvány –elôállítására specializálódottnak magátegy nyomda. Inkább nagyon rugalma-san vállalkozik bármilyen, a technoló-

Cég

Cég

info


giai felkészültségébôl fakadó termékelôállítására. Magam is voltam ilyennyomdában, ahol például éjszakaújságot nyomtattak, délelôtt mondjuktranzakciós kiadványokat, a délutánpedig a könyvgyártásé volt. A megren-delônek – legyen az könyv- vagy lap-kiadó – pedig esze ágába sincs sajátfejlesztésbe invesztálni, amennyibenelégedett a kiszolgálással.

● Értem én, de maradjunk a magyarvalóságnál! Mi lenne életszerûitthon?– Nézze, amennyiben egy nyomdának

van beruházási szándéka, és rendelkeziktôkével, vagy teremt hozzá pénzügyifedezetet, akkor már most megérnészámára egy tekercses inkjet digitálisnyomógépbe beruházni. A könyvpiacátlagos példányszáma 2300–4000 darabközött mozog, és ezt már gazdaságosabbdigitálisan nyomtatni. A lappiac tenden-ciái egyértelmûen a regionális, vagyannál kisebb célcsoportok szerintimegjelenés felé mutatnak. A hazaimegrendelôi kör pedig, amennyibentalál olyan nyomdát, amely ezeket azigényeket gazdaságosan és hatékonyanképes kiszolgálni, szintén nem fog egysaját nyomdát létrehozni, már csak azértsem, mert az energiáit leköti acélcsoport szerinti tartalom-elôállítás.

A nyomatminôség pedig nem kérdés,hiszen az inkjettel készült nyomatok alegkisebb kompromisszum nélkül telje-sen egyenértékûek az ofszetnyomatok-kal. A Canon pedig a közelmúltban egyolyan berendezéssel, a CanonImageStream 3500 nyomdagéppel lépettpiacra, amely vadonatúj festékezésének,illetve pontterülési képességénekköszönhetôen gyakorlatilag minden, aklasszikus ofszetnyomdák által használttökéletes minôségben nyomtat.

● A felhasználói piacot akkor is megkell gyôznie a nyomdának…– Nem kell: már meg van gyôzve!

Velük ugyanis már eljutottunk odáig,hogy kipróbálnák, élnének a lehetôség-gel, most már csak az kellene, hogylegyen nyomda is, amelyik vállalkozikrá. Ámbár… meglehet, hogy rövidesenlesz is egy! De több is elkelne, és el isférne a hazai piacon! ■

Ilona

Közin

foin

fo

1177

A suszter és az ô kaptafája, avagy:

Heidelberg –Müller Martinimegállapodás

A Müller Martini veszi át a Heidelberg irkafûzô és ragasztókötôgépeinek teljes know-howját – erre a megállapodásra jutott a két cégmég a nyár folyamán, és errôl augusztus elején jelentettek meg egyrövid hírt. A Heidelberg belsô újrastrukturálása miatt döntött úgy, hogybezárja a Lipcsében található irkafûzô és ragasztókötô berendezéseketgyártó üzemét, teljes mértékben felhagy ezek gyártásával, és átadja azerre vonatkozó komplett jogokat, és persze a know-how-t is a MüllerMartininek, mégpedig az egész világra vonatkozóan. A két cégmegállapodott, hogy a teljes körû átadást 2014 végéig lezárják, továbbáabban is egyetértettek, hogy a tranzakció anyagi vonatkozásaitbizalmasan kezelik, nem hozzák nyilvánosságra.

Az ügylet kapcsán egyébként még meglehetôsen kevés a konkrétinformáció: nem tudni például, hogy – mivel vannak termékbeliátfedések – a Müller Martini mit tart majd továbbra is gyártásban, ésmit állít le… S, amit nem gyárt tovább, ahhoz az alkatrészellátás, illetvea megfelelô szervizháttér és felkészült szerviztechnikusi csapat mikéntlesz biztosítva. Információink szerint az alkatrészellátás megoldásatûnik egyszerûbbnek, merthogy minden bizonnyal a Müller Martiniegyrészt átveszi a jelenlegi raktárkészletet, majd azt követôenfolyamatosan utángyárthatja a felmerülô igények szerinti alkatrészeket,még akkor is, ha magát azt a típusú berendezést esetleg a késôbbieksorán nem is gyártja. A szerviztecnikusi háttér biztosításához talánnémileg hosszabb idô szükségeltetik, hiszen a Müller Martini szerviz-csapatát fel kell készíteni, tovább kell képezni ezeknek a berendezések-nek az értô és szakavatott felügyeletére, esetleges javítására.

Abban azonban egészen biztos lehet minden Heidelberg irkafûzôtvagy ragasztókötô-gépet használó cég, hogy – gondolom – támogatásnélkül egyetlen percig sem marad. Már csak azért sem történhet más-ként, mert sem a Heidelberg, sem a Müller Martini saját presztízsénekmegôrzése érdekében nem teheti meg, hogy ne maradéktalanul oldjameg ezt a kérdést, legyen a világ bármely részén is fellelhetô az adottgép. A Müller Martini – ahogy a Heidelberg is – globális jelenléttel bír.

Az ügylet kapcsán Bruno Müller, a Müller Martini vezérigazgatója akövetkezôképpen fogalmazott: „Mindent megteszünk azért, hogy alehetô legalaposabban és a lehetô leghatékonyabb formában, ugyanak-kor gyorsan vegyük át a teljes know-how-t, mert azt szeretnénk, hogy aHeidelberg-ügyfelek által megszokott megbízható támogatás továbbra issimán és zökkenômentesen történjen”.

A megállapodás kapcsán kiadott közlemény is utal arra, hogy ez alépés mindkét cég számára egyben azt is jelenti, hogy saját eredeti üzletiprofilját erôsíti. És ez bizony igaz is, ugyanis ami történt, igazából nemmás, mint minôsített esete a suszternek és az ô kaptafájának…

És egyébként is: mindenki csinálja azt, amihez a legjobban ért,amiben a legerôsebb! ■

Ilona


1188

Köz

Köz

info

125 éve született Tevan Andor nyomdász, könyvkiadó

Emlékkiállítás a könyvtárbanSzépszámú közönség, nyomdászok

és könyvszeretô polgárok jöttek el aMarzek Kner Packaging Kft., a Kner– Tevan Alapítvány kuratóriuma és abékéscsabai Megyei Könyvtár meghí-vására, a magyar nyomdászat kiemel-kedô személyisége, a békéscsabaiTevan Andor nyomdász, könyvkiadószületésének 125. évfordulója tisztele-tére szeptember 16-án rendezett em-lékkiállítás megnyitására.

A megnyitót dallamos, zengôn har-sogó kürtzene és a nyomdászat világátdicsôítô vers tolmácsolása vezette be.Rakonczás Szilvia könyvtárigazgatóköszöntötte a jelenlévôket – külön isTevan Andor dédunokáját, Tevan Ildi-kót és Kása István Zoltánt, a Marzek-Kner Packaging Kft. igazgatóját – ésmint mondta: megtiszteltetésnek tartja,hogy a könyvek birodalmában kerültmegrendezésre ez a kiállítás, hiszenTevan Andor csabai nyomtatómester,aki mûhelyét a szép könyvek készíté-sére és kiadására rendezte be, s ezzel aTevan névnek országos hírnevetszerzett.

Elismeréssel szólt a kiállítás létre-jöttérôl Tevan Andor születési jubileu-ma kapcsán Gécs Béla tipográfus, avárosban közismerthelytörténeti kutató,akitôl egyébként szár-mazik kiállítás megren-dezésének javaslata.Ehhez egyben felaján-lotta saját Tevan-köny-vek és -nyomtatványokgyûjteményét a kiállítás-ra és felvállalta a szer-vezés és rendezés mun-káját is. A most nyílókiállítás törzsanyagatehát tôle származik,amelyet a könyvtárTevan kiadású könyvei-vel, Tevan Ildikó többnyomdai dokumentum-mal és a Tevan Interak-tív Vándorkiállításanyagával, néhányankönyvekkel, nyomtatvá-

nyokkal egészítettek ki. A beszé-det követôen Rakonczás Szilviafelkérte dr. Szabó Ferenc ny. fô-levéltárost, a Kner-Tevan Alapít-vány kuratórium elnökét azemlékkiállítás meg-nyitó beszédénekmegtartására. Abeszéd vázlatosösszefoglalását alábbadjuk közre.

Tevan Adolfkönyvkereskedô1903. tavaszánnyitott nyomdát abékéscsabai fôutcán.Legidôsebb fia,Tevan Andor, aki1889. augusztus 15-én született Békés-csabán, már gyermekkorától érdek-lôdött a betû és a nyomtatás iránt.Apja tizennégy éves korában Bécsbeküldte a nyomdászat magasabb isme-reteinek elsajátítására. Tanulmányaivégeztével 1910-tôl átvette apjától anyomda vezetését. Tevan Andor könyv-nyomtatási és kiadási elkötelezettségemár Bécsben megfogalmazódott.Felkészülve a könyvnyomtatásra, két új

betûcsaládot rendeltmeg részletfizetéssela német Klingsporbetûöntödébôl.Szerencsés véletlenhozta, hogy Rozs-nyay Kálmán ésFranyó Zoltán újság-író közvetítésévelBudapesten a NewYork kávéházbanmegismerkedhetettKarinthy Frigyes,Kosztolányi Dezsô,Somlyó Zoltán, Ady

Endre, Keleti Artúr, Nagy Lajos – ésmás – írókkal, költôkkel, mûvészekkel.Bensôségessé vált barátságukból ala-pozódott meg végérvényesen TevanAndor könyvkiadói terve, A magyarirodalom bibliofil köteteinek megjelen-tetése. 1912-ben elkezdte a Tevankönyvtár elsô füzeteinek nyomtatását,amelyekbôl 1923-ig 213 kötet jelentmeg. Tevan a nemes, de nem drága

anyagok alkalmazásávalhirdette és valósítottameg köteteinek elkészí-tését. Mint kiadó ésnyomda már kezdetbenfeltûnô, jelentôs sikere-ket ért el. 1913 elején aszegedi Délmagyaror-szág címû újság ezt írtaróla:

„Tevan. Ezt a nevetfel kell jegyezni, ez nagydolgokra hivatott, ez akiadó a legmerészebb,talán egész Magyaror-szágon. Egymás utánadja ki tehetséges írókmûveit, és mind olyan,amelyet budapesti ki-adók sem igen produ-kálnak.”


1199

Tevan Andor 1913 végén megindította AmatôrTevan könyvsorozatát. Ezek köteteiben eredetifametszetekrôl nyomott illusztrációk jelentek meg,összesen 14 kötet került kiadásra. Tevan Andor azillusztrált könyveket vallotta magáénak, s emellettvégig ki is tartott. Könyveinek zömét jeles grafi-kusmûvészek – Divéky József, Hincz Gyula, Kár-mán József, Kolozsváry Sándor, Major Henrik,Vértes Marcel – illusztrálták, vagy tervezték aborítót. A Tevan Nnyomda folyamatos könyvkiadá-sai az 1920-as évek közepén megakadtak. A nyom-da rentábilitását más nyomtatványféleségekkelbiztosította, és meghonosította üzemében a gyógy-szervegyészeti cikkek kiszereléséhez szükségescsomagolóanyag nyomtatását. Ez volt a legfôbboka annak, hogy az üzem megszakítás nélkül dol-gozhatott a gazdasági válság idején és azután is.

A Tevan Nyomda fennállásának 40. évforduló-jára, 1943-ban adta ki Heltai Gáspár: A bölcsEsopusnak és másoknak fabuláit.

Tevan Andort 1944 tavaszán 32 baloldaligondolkodású más férfival együtt letartóztatták.Ausztriába deportálták, és Bécsben romokattakarított. 1945-ben került haza.

1948 karácsonyán adta ki Anatole France:Nyársforgató Jakab meséi címû könyvét, HinczGyula mûvészi kontúrrajzaival, amelyeket TevanAndor saját maga vésett, csiszolt a linólemezbe. Ekét utolsó Tevan-könyv mûvészi rajzai, nemes éstökéletes tipográfiája az összes eddigi kiadványtmagasan túlszárnyalta. Ezekért kapta meg aTevan Nyomda 1949-ben a Pro Arte érdemérmet.

Tevan Andor békéscsabai munkássága, államo-sított nyomdájában 1950 márciusában ért végetalkalmazottként. Budapestre költözött, és az Ifjú-sági Könyvkiadó képszerkesztôje lett. A szépkönyvek megálmodója, nyomtatója és kiadója1955. október 5-én Budapesten hunyt el: 66 évetélt. A hazai nyomdászat múlt század eleji történe-tében a mesterség hajdani kiválóságai közülkeveseknek adatott meg túlélni a feledést. TevanAndorról elmondhatjuk: emléke tovább él.

A megnyitóbeszédet követôen a jelenlévôkérdeklôdéssel tekintették meg a paravánokon éstárlókban kiállított emlékkiállítás gazdag éslátványos anyagát. Láthatták a Tevan családfát,sokféle nyomtatványt, az elsô Tevan füzetessorozat köteteit és az utolsó, legszebbnek díjazottkét könyvet, a nyomda írásos és képes dokumen-tumait. A tevani jubileumok emlékkiadványait,könyveit a Békés Megyei Népújság Tevan 100különszámát és mini újság rekord példányát.

A Megyei Könyvtár a kiállítás sikere láttánelhatározta, hogy a Tevan-emlékkiállítás anyagátfeldolgozva, lehetôvé teszi könyvtárak részére abemutatását. A szándék nemes, sikerét reméljük! ■

Gécs Tímea

Könyvkötôk OrszágosIpartestülete –Tagtoborzó

Köz

info

info

A Könyvkötôk Országos Ipartestületetisztelettel hív és vár tagjai közé mindenolyan könyvkötôt, aki úgy érzi, szeretneegy szervezethez tartozni, szakmailagsokat tanulni, és jókat beszélgetni errôl agyönyörû mesterségrôl. Pár gondolattalszeretnénk kedvet csinálni ahhoz, hogymiért érdemes tagnak lenni nálunk.

Ipartestületünk évtizedek óta tartszimpóziumokat, szakmai, baráti összejö-veteleket. Kiállításokat szervezünk, és

évenként programokkal összekötött találkozókat tartunkmindig más-más városban az ottani könyvkötô kollégasegítségével. Bátran elmondhatjuk, hogy örökre szólóbarátságok is szövôdtek tagjaink között. Az évek alatt sokhelyen jártunk, és számos szakmai programmal gazdagod-tunk. Eljutottunk a határokon túlra is, és szép sikereket értekel tagjaink kiállításokon való részvételükkel. Bemutatókattartottunk a szakma fortélyait, egyes megoldásait megbeszél-ve értékes programokkal segítettük egymást, Több magánmû-helybe kaptunk bebocsátást, és ez, tudjuk, felbecsülhetetlen,hiszen nagy tudású „öreg szakikkal” találkozni, trükkjeiketmeghallgatni, tanulni tôlük nagy lehetôség.

A Printexpón is képviselhettük magunkat, ahol látványosbemutatók vitték hírnevünket, és e szép mesterség techniká-ján keresztül megmutathattuk, mire vagyunk képesek.Komárnóban, az ottani múzeum számára restauráltunkkönyveket, amelyeket úgy háláltak meg, hogy nagyszabásúkiállítást rendeztek tiszteletünkre. Többször voltunkSzlovákiában könyvkötô anyagokat, véseteket, gépeketvásárolni.

A jövôben is szeretnénk hasonló programokkal színesítenia kollégák szakmai életét. Nyitottak vagyunk mindenszakmával kapcsolatos jó ötlet iránt, és bízunk abban, hogyegyüttes összefogással meg is valósítjuk azokat. Kérünkmindenkit, hogy a pályázati lehetôségeket figyeljék, éspróbáljunk közöttük az Ipartestületre szabott anyagot találni.

Segítséget kérünk a tagtoborzásban is, adja tovább minden-ki ismerôs könyvkötôtársaknak az elérhetôségünket!Vegyünk részt minél többen a találkozókon, így több prog-rammal, szakmai bemutatókkal gazdagíthatjuk az Ipartestületmunkáját és a magunk tudását.

E-mail megjelölésével várjuk visszajelzésüket! Bízunkabban, hogy tagjaink számára megfelelô gazdag programok-kal sikerül megnyernünk mindenki elégedettségét!

Érdeklôdni a következô telefonszámokon lehet:Mórocz Istvánné: 06-22/325-007, 06-30/526-7581Hódiné Fáy Magdolna 06- 20/968-1275E-mail cím: [email protected]

Könyvkötôk Országos Ipartestületének vezetôsége


2200

Print & Finishing konferencia (2. rész)Folytatjuk a Print & Finishing konferenciáról szóló beszámolónkat

Folyamatosa szigorodásA konferencia

ötödik elôadója,Menyhárt Imre, aSunChemical mun-katársa volt, aki azélelmiszercsoma-golással kapcsolatosegyre szigorúbb sza-bályozásokra hívta fela hallgatóság figyel-mét. Az élelmiszer-csomagoláshoz hasz-nált festékek összeté-telét illetôen jelenlega svájci Nestlé cégáltal kidolgozottajánlás, elôírás aleginkább elterjedt éselfogadott, no meg messze a legszigorúbb is, a Sun-Chemical ez alapján gyártja festékeit. Ugyanakkor tény,hogy a németek már egy ideje dolgoznak egy új elôíráson,amely – ha egyáltalán – akkor 2020 környékén válhatkötelezô érvényûvé. Visszatérve a jelenlegiszabályozáshoz, az elôadó arra is felhívta a figyelmet,hogy migrációs szempontból nem elég a megfelelô festékhasználata, hanem az alapanyagra is figyelni kell:recycling kartonokat például egyáltalán nem szabadhasználni élelmiszer-csomagoláshoz!

Borhoz a csomagolásIpacs Zsolt, aki pár éve még maga is nyomdászkodott,

ezúttal, mint megrendelô, azon belül mint bortermelô és -forgalmazó „pincegazda” tartott elôadást a boroscímke-piacban rejlô lehetôségekrôl, az azzal kapcsolatos elvárá-sokról, illetve látta el néhány jó tanáccsal a jelenlévôket.„A borkultúra óriásit fejlôdött az elmúlt pár évben, és acsomagolásának – beleértve a címkét – is meg kell változ-nia. Alapvetôen két nagy trend figyelhetô meg a borokviszonylatában: az egyik az »iszom egy pofa bort«, a má-sik az, amit ünnepélyes alkalmakra szánnak. Az olcsóbbárfekvésû, nagy kiszerelésû borok – amelyek egyébkéntnem feltétlenül igénytelen, szôlôt nem látott rossz borok –ugyan nem viselnek el csomagolási költséget, ám a többit

jellemzôen acsomagolásadja el! Azemberek álta-lában címkétisznak, ésnem bort…”– hívta fel afigyelmetIpacs Zsolt.Ezt követôensaját pincé-szetébôl valópéldákonkeresztül mu-tatta be, hogymilyen krea-tív ötletekkel, címkemegoldásokkal segíti az egyébkéntaranyérmes, ám kifejezetten „kevés számú butéliát” jelen-tô borainak kelendôségét, mégpedig a digitális technoló-gia alkalmazásával. Mint mondta: sok az olyan kis pince,mint az övé, és van, lenne rá igény, hogy egy nyomdakreatív ötletekkel és persze annak kivitelezésével is ren-delkezésükre álljon a csomagolás, vagy éppen az egyedi,alkalmasint névre szóló címkegyártás, esetleg kreatívkartondobozok elkészítésének terén. Jelenleg ugyanis mégnincs nyomdai kínálat erre…

Az általános borpiaci trendrôl szólva elmondta, hogymegszûnôben az úgymond középkategóriás borok irántiigény: vagy olcsó kell, vagy luxuskategóriás, ez utóbbiviszont a hozzá illô „külcsínnel” együtt.

Alacsony példányszám – mégis ofszet Jan Frederik Vink, az 1970-ben alapított Rotatek cég

értékesítési vezetôje volt a következô elôadó. A cég hazaiképviseletét a Prosystem látja el, így ifjabb SchuckIstván vállalta a tolmács feladatát, bár jellemzôen értettea hallgatóság az angolul elhangzó elôadást. A Rotatekcímkegyártáshoz kínál deklaráltan „klasszikus” technoló-giájú berendezéseket, és mélységesen hisz is a technoló-gia jövôjében. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy acímkepiac példányszámai is csökkennek, ezért olyantechnikai megoldást – semi-rotary – valósítottak megpéldául a Rotatek Brava 350 és 340 típusú gépcsaládnál,

Köz

Köz

info


2211

Közin

foin

fo

amely lehetôvé teszi a kisebb példányszámú címkék haté-kony és gazdaságos gyártását, méghozzá ofszet-minôség-ben. Ráadásul a berendezések egymenetben képesek afelületnemesítésre – például aranyozás, dombornyomás –és az utófeldolgozásra – például stancolás – is. Az elôadószámításokkal támasztotta alá, hogy az alacsony példány-számú címkék elôállításánál a semi-rotary rendszernekköszönhetôen alacsonyabb a címkék fajlagos ára, mint hadigitálisan nyomtatták volna.

7 új fejlesztés a manrolandtólSzinte az elôadással

egy idôben jelent mega piacon a manrolandazzal a hét új fejlesz-téssel, amelyet Kele-men György, a man-roland Magyarországügyvezetôje ismerte-tett a hallgatósággal.Nem állítjuk, hogyezek a fejlesztések„eget verô újdonsá-gok” (sic!), ám a Ro-land 700 HI sorozat-hoz mégis olyan meg-oldásokat jelentenek –például gyorsabb

lemezcsere, átfutási idô csökkenése a LEC-UV megoldás-sal, amely azonnali száradást eredményez, új kamerák azívellenôrzéshez, szalagos ívkirakás stb. –, amelyek növe-lik a teljesítményt, és ezáltal emelik a nyereségtartalmat.Kelemen György elôadásában részletesebben is bemutattamind a hét fejlesztést.

Amit a megrendelô elvárAz elôadások sorát a

Szerencsi Bonbon Kft.beszerzési vezetôje, PócsBettina zárta. Elôadásábanelmondta, hogy ôk, mintmegrendelôk mit várnak elnyomdai beszállítóiktól, –ahogy fogalmazott –: „Mittehet a nyomdaipar életükmegédesítéséért?” A választ– azt gondolom – mindennyomdász akár rá is vág-hatja: magas minôségûtermékek, gyors és rugalmaskiszolgálás, rövid gyártásihatáridôk, és persze ala-csony ár – lehetôleg hosszúfizetési határidôvel.

Ez ugyan igaz, ám a Szerencsiek esetében ennél sokkalmegértôbb megrendelôrôl van szó! Ôk például pontosantisztában vannak azzal, hogy olyan nincs, hogy magasminôség olcsón… Továbbá nagyon értékelik a komplexkiszolgálást. Ilyen például a beszállításban történô segít-ség, de szívesen fogadják, fogadnák az új ötleteket akár atechnológia, akár a kreativitás terén. Nyitottak arra is,hogy miként lehetne még inkább optimalizálni, esetlegolcsóbbá tenni a gyártást, és annak érdekében, hogyfolyamatosan rendelkezésre álljonk az általuk használtcsomagolóanyag-féleségek azonnali beszállítása, öröm-mel fogadnák, ha az elég nehezen beszerezhetô alapanyagraktározására megoldást biztosítanának nyomdai partne-reik. Nos, elég egzaktak a kritériumok…

Az esti program különösen jó hangulatban indult – éspersze folytatódott is –, ugyanis a társaság Tarcalon, aBasilicus Borkultúra Központban vincellér vezetésévelismerkedhetett meg nemcsak a bormarketinggel, hanembehatóan tanulmányozhatta a borok ízvilágát is. Másnapdélelôtt folytatódott az ízlelôbimbók kényeztetése: aSzerencsi Bonbon Kft.-nél tett látogatás alkalmávalugyanis a nyomdatermékek szakmai bemutatóján kívül ajelenlévôk belekóstolhattak a bonbongyártás fortélyaiba,és persze magukba a bonbonokba is. ■

Ilona


2222

Köz

Köz

info

Az elmúlt idôszakban a szokásos-nál is sûrûbb volt az egyesület ren-dezvény-naptára, így aztán többalkalom is adódott, hogy szélesebbkörben is faggassuk a kollégákat.Mert ugyan az eredeti elképzelés azvolt, hogy ezeken az oldalakonmindenekelôtt az egyesület jelenlegiés korábbi választott vezetôi osztjákmeg gondolataikat az egyesületrôl,valamint a szakmában betöltöttszerepérôl, most mégis, rendhagyómódon, ismét én kérek szót, hogyezekbôl a véleményekbôl megpró-báljuk kiemelni a leginkább jellemzô-eket, és egyúttal reflektálni azokra.

Kezdjük a rendezvényekkel ésazokk költségeivel!

Egyik kollégánk írta: „…nézzükegy kis nyomda szemüvegén keresz-tül is a dolgot: tényleg drága egyrendezvény, de nemcsak az anyagi-akban mérhetô részvételi díj miatt.Számolni kell üzemanyaggal és az„elfogyasztott alkohol” árával is.(40–60 ezer forint alatt nem szoktammegúszni egy ilyen kirándulást.) Ezelsô hallásra nem olyan sok, deugye, ezt az összeget nem árbevétel-bôl, hanem haszonból kell biztosí-tani…, így már jóval több a való-ságban. Nálunk az ügyvezetô és akereskedelmi vezetô megy például aVándorra, azaz két napig csúcs-vezetô nélkül marad a nyomda…, eznéha sokba kerülhet… sajnos.”

Mi ennek az elôzménye?Az egyesület rendezvényei szinte

kizárólag vidéken vannak. Nemvéletlen, hogy ez így alakult! Régi,és ma is élô tapasztalatunk, hogyPesten mindenkinek van valamiintéznivalója, tehát elindul a rendez-vényre, de elôtte még el akar intézniezt-azt. Aztán jönnek a megcsúszá-sok, és késve, vagy egyáltalán nemér oda. Szélsôséges esetben bukja arészvételi díjat, az elôadók pedigüres teremnek adhatnak elô…

Aki eljön egy vidéki helyszínre, azodaszánja az idejét. És a tapaszta-latunk, hogy utólag már mindenkielégedett. Csak amikor jelentkeznikell… A költség és a munkábólkiesés szinte azonnal látható. Hogyaz ott látottak, hallottak, tapasztal-tak – nyugodtan állíthatjuk: atanultak – majd, valamikor késôbbhasznosulnak? Az már nem annyira.És a magánbeszélgetésekben hiábalátja be mindenki, hogy a holnapután lesz holnapután is, a tettekmegragadnak a holnapnál.Rosszabb esetben a mánál!

Üzemlátogatás

A másik, sajnos egyre nehezebbenszervezhetô tétel az üzemlátogatás.Vonzó hagyományunkká tettük azelmélet és gyakorlat egymást erôsítôszerepét, vagyis azt, hogy az elôadá-sok tematikájához illeszkedôen egyvagy több nyomda megtekintése iskapcsolódjon. Az utóbbi évekbenezek a lehetôségek egyre szûköseb-bek, a korábban nyitott nyomdák isbezárkóznak, aminek persze érthetôokai vannak. Nyilván szerepe vanbenne az elhúzódó válságnak is, delássuk be, sokat tettek ezért maguk arésztvevô kollégáink is. Nem értékbe azzal, hogy megnézhették, meg-láthatták a szomszéd rétjét, igye-keztek lenyúlni az ott legelészôket is.Magyarul: a futó munkák alapjánmegkeresni a megrendelôket, ésalákínálni az adott nyomdának…

Ez elôször a „címkéseket” jelle-mezte, de mára sajnos minden tech-nológiánál tettenérhetô, amirepéldául a hang- és képrögzítôsokostelefonok komoly csábítástjelentenek.

Hozzáállás

És nem szabad megfeledkezni ahozzáállásról sem: „Az érdektelen-ségnek nagyon sok oka van, de leg-fôképpen a mi korosztályunk a hibásebben. Az elôzô generáció tradíció-ból eljárt ezekre a rendezvényekre,de ezt a találkozási érzést és az arravaló irányultságot a mi korosztá-lyunk már nem érzi át, nem tartjafontosnak, hogy személyesen talál-kozzon a beszállítókkal, a partnerek-kel, a konkurenseivel. Egyszerûen abeszállító házhoz jön, a partnerekkele-mailen kommunikálunk, és senki-nek nem fontos, hogy a konkuren-seivel találkozzon. Ritkán bízikabban, hogy egy ilyen találkozásbólpartneri konstrukció lehet.”

A fenti vélemény ellenére nemnagyon tudunk olyanról, hogy vala-mely résztvevô ne érezte volna jólmagát a szakmai közegben. Persze,olyan is van, aki esetleg nem annyi-ra, de a többség legalább annyira,mintha a családdal menne el egykétnapos kiruccanásra. (És annálazért kevésbé terheli a pénztárcátis.) Szemlélet kérdése, hogy minek(is) tekintek egy-egy szakmai prog-ramot. A családtól ellopott idônek,vagy a mentálisan is fontos, have-rokkal, barátokkal töltött idônek.

Mert bármilyen fontos a család,kellenek néha a haveri, baráti kör-ben zajló programok is! Így is kellmérlegelni a rendezvényeinket.Tudás, tapasztalat, kapcsolatok…Ezt nyújtja, ezért szervezi a rendez-vényeket az egyesület. Érthetetlen,miért hagyják veszni a lehetôsége-ket. (Folytatjuk!)

Pesti Sándor

Csapongó, mégis egy iránybamutató gondolatok – 5.

Hírek az egyesületHírek az egyesületháza tájárólháza tájáról

Innen nézvInnen nézv ee


Menedzserkonferenciaaz uniós pályázatok

témakörében és környezetvédelmi szakmai

nap + GPwA DíjátadóGyôr, 2014. október 30.

AA rreennddeezzvvéénnyyeekk hheellyysszzíínnee aa HHootteellFFaammuulluuss ((GGyyôôrr)),, iilllleettvvee aazz AAUUDDIIHHuunnggáárriiaa ((aa ggyyáárrllááttooggaattáássii pprrooggrraammookkllééttsszzáámmaaii kkoorrllááttoozzoottttaakk!!)) CCssaakk aaMMeenneeddzzsseerrvvaaccssoorráárraa** öönnmmaaggáábbaann iisseellffooggaadduunnkk jjeelleennttkkeezzéésseekkeett!!*Menedzservacsora: Újszerû, bár anemzetközi gyakorlatban elfogadott program,amely rendszerint úgy zajlik, hogy az elôadáshelyszíne is a bankettre terített terem, és abôségesebb elôétel elfogyasztása után kapszót az elôadó, hogy a témát – jelen esetbenaz új pályázati forrásokról szóló elôadást –majd a felszolgált vacsora közben meg istudják vitatni (és emészteni) a résztvevôk.

Programlehetôségek:2014. október 30., csütörtökGreen program „A”10:00 órától regisztráció a hotelben10:30–12:00 Üzemlátogatás az AUDIHungáriánál (karosszériagyártás)12:30–13:30 Ebéd a Pódium étteremben13:30–15:30 Szabad program16:00–18:00 Környezetvédelem mini-konferencia és a GPwA 2014 díjakátadása

Green program „B” Menedzserprogram12:00 órától regisztráció a hotelben12:00–12:45 Ebéd a Pódium étteremben13:15–15:00 Témaspecifikusüzemlátogatás az AUDI Hungáriánál(„Környezetvédelem – természetvéde-lem, mindkettô alapvetô vállalati érdek”)16:00–18:00 Környezetvédelem mini-konferencia és a GPwA 2014 díjakátadása18:30-tól: Menedzservacsora az új unióspályázatokról és a finanszírozási lehetô-ségekrôl a hotel bankett termében

Minôségügyi Fórum 20142014. november 12., szerda

Jegyezze elô! A részletes meghirdetéslapzárta után a www.pnyme.hu oldalon.

Emballage 2014Párizs, 2014. november 16–19.

Szakmai utazás az Emballage 2014csomagolási világkiállításra.Szállásárak 3 éjszakára, reggelivelegyágyas szobában már: 318 eurótól,kétágyas szoba már: 372 eurótól.

Minap az egyik általam ismertlegkisebb multi magyarországileányvállalatának ünnepségén voltam.Egy hatalmas üzemcsarnokot avat-tunk. Mivel nem saját jogon, hanemmint „és kedves partnere” voltamhivatalos, nem kellett volna résztvennem az elôadásokon, de a hölgy-programot elunván, azért csak beül-tem a prezentációkra, amiknek avégén köpni, nyelni nem tudtam. Azmár régen feltûnt, hogy a kerítésenalig lehet belátni a udvarba, mert televan pakolva az „EU és Magyarországkormánya támogatásával” táblákkal.Az összegek sem kispályásak. Gon-doltam is, hogy ügyes így fél áronberuházni, hiszen otthon nem kapná-nak semmit, és hozzá az alacsonybérek, és az sem bejelentve. Ténylegügyes. Így lehet a nemzetközi piaconigazán versenyezni. Azt tudtam, hogynem bérgyártás folyik Magyarorszá-gon, hanem a K+F tevékenységet iszömében magyar mérnökök végzik, ésa bérek is szinte európai színvonalúak.Az viszont meglepett, hogy aberuházásaikba saját pénzt is beletesz-nek, azaz a saját erôt nem túlárazásbólés hitelbôl, hanem cash-flowbólteremtik elô, annak ellenére, hogyanyaországuk az „okosságok” európaifellegvára. De ez megint csak egyöregember fecsegése, hiszen vannakfontosabb, szakmánkat érintô újdon-ságok is: kiírták az új pályázatokat.Szerintem lesz nagy sírás-rívás,sebeknek nyalogatása…

Miután átolvastam az elsôköröspályázatok feltételrendszerét, talál-tam könnyítéseket, de megszorításokatis. Kezdjük talán azzal, hogy abudapesti, illetve a közép-magyaror-szági vállalkozások alig, vagy egyál-talán nem juthatnak eszközbeszerzésitámogatásokhoz, a bázislétszámottartani vagy növelni kell, és több évenkeresztül az árbevétel-növekedést isgarantáltatják a kiírók. Logikus, hogyaz exporttevékenységet és a feldolgo-zóipart támogató csomagolóipariberuházásokat támogatják. Iparágunk-ra lebontva nem tudom, hogy ez jó

vagy rossz, hiszen ily mó-don kényszerpályárakerülve sokan ugorhatnak bele aszámukra ismeretlen területre – habármár kell rendelkezniük a pályázóknaktöbb éves ilyen portfólióval –, ésboríthatják fel a már kialakult relatívpiaci egyensúlyt. Láttam már karónvarjút. Az is igaz, hogy a pályázásmaga állítólag egyszerûbb lesz, amielképzelhetôen a pályázat költségeit iscsökkenteni fogja. A kiíró a pályáza-tok finanszírozásán is könnyíteni akar,ami valószínûleg megszelídíti azilyenkor fellángoló hazudós versenye-ket. Egy baj van csak. Mégpedig az,hogy ismerem magunkat. Vannakazonban más huncutságok is a pályá-zatkiírásokban. Rossz nyelvek szerintaz eszközbeszerzéseknél legalábbhárom árajánlatot kell bekérni háromkülönbözô szállítótól (mindig iscsodálkoztam, hogy az elôzô pályá-zatoknál elég volt egy ajánlat). Hiába:az egyik kára, a másik öröme.

Más. Leleményes a magyarember, még a jég hátán is megél. Ez atétel is igaz. Elfogadom, hogy szeretmás hátán is fát… És miközbennézem a számokat, rájövök, hogy asaját hátán is fát vág. Hogy abban mia buli? Azt már ugye, kitárgyaltuk,hogy ha lát egy jó bulit, akkor ô isrögtön belevág. A végén mindenkiugyanazt a bulit kezdi el csinálni, és abuli így nem buli már. Ja igen, aszámok: az utóbbi néhány hónapbantöbb olyan tekercsnyomó – úgyneve-zett – digitális flexógép jött be azországba, ami alkalmas megfelelôkörnyezetben és know-how-valtekercses öntapadó címkék gyártására,mint az elmúlt nyolc évben összesen(nem, nem arra a nyolc évre gondo-lok). Feltételezem, hogy mindenkiugyanarra a lukratív kis piacra sze-retne bejutni. Rendben, verseny, megminden. Jó, de mi ebben a buli?

Na, de most már tényleg tipli. ■

Spartvis

Mire lehullanak a levelekK

özin

foin

fo

2233


2244

Nyo

mdá

szok

Nyo

mdá

szok

civ

ilb

en

Nemcsak én, hanem – azt gondolom – az ágazategésze úgy ismeri Kelemen Györgyöt, mint egyszakmailag messzemenôkig felkészült, ám sohasemokoskodó, mindig elegáns öltönyben-nyakkendôbenjáró, ám azért abba „bele nem szoruló”, kedves,mosolygós, szelíd, a legkisebb erôszakosságtól vagyszélsôségtôl mentes embert. A nyomdaiparral jó húszévvel ezelôtt Agfásként került kapcsolatban, majd aztkövetôen hét éven keresztül ô állt a XeroxMagyarország nyomdai üzletágának élén, az utóbbihét évben pedig a manroland Magyarországügyvezetôje. S noha tulajdonképpen a három cégközött – legalábbis portfóliójukat tekintve – bizonyos„ellenérdekeltség” is felfedezhetô, Kelemen Györgyszemélye teljes mértékben és töretlenül hiteles maradt,bármit is kínált vagy kínál az iparág számára.Továbbá az is tény, hogy nem találkoztam még olyanszakmabelivel, aki ismeri ôt, és ne lenne velea kapcsolata szívélyes és közvetlen, már-már baráti.Ennek ellenére azt azért nem gondoltam róla sosem,hogy egy „laza pasi”, mígnem véletlenülösszefutottunk a Robert Capa kiállításon, ahol issárga nadrágot viselt piros cipôvel, az ing felett lazánátdobva egy pulóvert, a nyakában pedig – igaz, eznem meglepô – egy fényképezôgép lógott…

● Azt gondoltam, hogy – a kifejezés jóértelmében – „öltönyös férfi”, azazolyan valaki, aki nemcsak a protokollkedvéért hordja ezt a ruhadarabot,hanem egyébként is kedveli…– A magánéletben sokkal lazább

vagyok: szívesen hordok farmer- vagyvászonnadrágot, pólót, pulóvert. Azöltöny a munkakörömnek szól, és apartnerek el is várják, de azért nekemsincs ellenemre. Még olyan partner iselvárja egyébként, akivel privátinkifejezetten baráti kapcsolatban vagyok.Történt egyszer, hogy az ország keletifelére kirándultam, tehát ennek megfele-lôen némileg lazábban öltözve – amiannyit jelentett, hogy nem öltöny ésnyakkendô volt rajtam –, és gondoltam,hogy beugrok az egyik nyomda tulajdo-nosához, akivel egyébként szinte családi

barátok vagyunk. Láttam az arcán ameglepôdést: valahogy nem igazán tudta„hova tenni”, hogy nem öltönyben lát, ésmeg is zavarta, hiszen a nyomdábantörténô találkozás valahol „üzleti hely-szín”, és ilyenkor – ahogy említettem –az emberek el is várják az annak meg-felelô „kinézetet”. A 90 éves szomszéd-asszonyom szokta megjegyezni reggelen-te, ha találkozunk: „De szép ma, Gyuri-kám! – Emi néni, ez az én munkaruhám”– szoktam neki mondani! És ez így van.

● Nekem úgy tûnik, hogy nemcsakkülsôleg, hanem belsôleg is, azaz azemberekkel való kapcsolatában ismindig ügyel arra, hogy harmonikuslegyen.– Tény, hogy kerülöm a konfrontáció-

kat, szerintem a nézeteltérések tisztázá-

sára, vagy éppen a problémák megoldá-sára van más és hatékonyabb mód is.Ámbár, mostanában tudatosan figyelekarra, hogy azonnal és határozottabbanreagáljak a dolgokra, kimondjam,szóljak, ha nem tetszik valami, nekerüljem az esetleges konfliktusokat.

● Miért érzi szükségesnek, hogyezentúl ne kerülje a konfliktusokat?– Keresni nyilván továbbra sem

fogom, hiszen nagyon távol esik azalaptermészetemtôl bármilyen konfrontá-ció. Mindössze rájöttem, megtanultam ésmegtapasztaltam, hogy bármennyire is„fázok” bizonyos kellemetlen szituációk-tól, jobb gyorsan és határozottan túl lennirajtuk, mint csitítgatni, kenni a helyzetet,kivárni, hogy magától ülepedjenek le adolgok.

„nem vagyok egy magamnak való típus…”

Kelemen György


2255

Nyom

dászokc

ivilb

en

civ

ilbe

n

● Gyermekként is szelíd volt?– Igen, de azért alkalmasint nem

szaladtam el, ha éppen az utcán atöbbiekkel verekedtünk. Ezzel együttnem volt velem sok baja a szüleim-nek, és szorgalmasan tanultam is.

● Nem véletlenül lett matematikus…– Az igazából véletlenül történt,

lehet mondani, „brahiból”! Jó tanulóvoltam, de egyrészt nagyon nemszerettem magolni, lexikális adatokatmegjegyezni, másrészt a bátyámmérnöknek tanult, és láttam, milyenelképesztôen sokat kell rajzolnia,görnyednie a könyvek, jegyzetekfelett. Így amikor a gimnáziumharmadik évfolyamán megkérdeztéktôlem, hogy mi leszek, rávágtam,hogy matematikus. Aztán tényleg azlettem.

● Ahhoz kell csak igazán magolni!– Tévedés! Egy-egy vizsgához

mondjuk, meg kell tanulni maximum100 oldalnyi szöveget, képletet – aztviszont a legkisebb részletekignagyon pontosan –, és gyakorlatilagminden következik az elôzmények-bôl. Elvégezve az ELTE matematikaszakát, a Kopint-Datorghoz hívtakdolgozni, ahol rövid idôn belülosztályvezetô, majd fôosztályvezetôlettem. A rendszerváltás alapjaibanalakította át a céget, én is munkahe-lyet váltottam: elhelyezkedtem aMicrosystem Kft.-nél. Ekkor keresettmeg az Agfa – egyébként még„kopintos” koromban kapcsolatbanálltam a céggel –, hogy dolgoznék-enáluk, a magyar cég elsô alkalma-zottjaként. Elvállaltam.

● Oké: elérkeztünk a nyomdaipar-hoz, úgyhogy kissé kanyarodjunk…Azt viszont még megkérdezném,soha nem gondolt arra, hogy sajátvállalkozást indítson? Az élet azérthozta olyan helyzetbe néhányszor,hogy ez felmerüljön…– Valóban így van: például, amikor

a Xeroxnál megszûnt a munkahe-lyem… De mivel alapvetôen csapat-játékos vagyok, szívesen és könnyenilleszkedem be egy meglévô szerve-zetbe, soha nem akartam saját vállal-

kozást. Pontosan tudom magamról,hogy nem vagyok egy vállalkozótípus. Soha nem vonzott, hogy amunka terén teljes mértékben amagam ura legyek.

● És a magánéletben? Ki az úr aházban?– Mindent megbeszélünk, és per-

sze, nekem van igazam, de természe-tesen Kelcsi, a feleségem az úr: ôegyébként is igazi tûzrôl pattant,energikus személy. Ezzel együtt, velenem lehet úgy összeveszni, hogy azmásnapra is kihasson. Akkor és ottmindenki elmondja a véleményét, detüskéket nem hagyunk egymásban, éslegkésôbb lefekvés elôtt kibékülünk.Azt, hogy adott esetben felvállaljakegy konfliktust, igazából mellettetanultam meg. Elôtte hajlamos vol-tam – úgymond a békesség kedvéért– nem felvállalni nyíltan a vélemé-nyemet, hanem ráhagyni a másikra,aztán persze belül gyülemlettek a véltvagy valós sérelmek. Lehet, hogyöregszem, de ezt ma már sem amagánéletemben, sema munkám során nemteszem.

● Tényleg, hányéves?– Ötvenkilenc.

● Nem gondoltam…Visszatérve acsaládhoz: négygyermeke van…– Így igaz: Vera és

Dani az elsô házassá-gomban született,Fanni és Kinga pedig ajelenlegiben. Közülükcsak a legkisebb, Kin-ga lakik itthon, ô jelen-leg tizedikes egy németnemzetiségi gimná-ziumban. Fanni a Sze-gedi OrvostudományiEgyetemre jár, Veramár régóta dolgozik ésa férjével él, Dani fiampedig hol a saját laká-sában lakik, hol a pár-jával költözik…

● Ezt hogy kell érteni?– Neki egy pici lakása van, és

mivel operaénekes, szüksége van agyakorlásra. Márpedig, ha valaki otttartózkodik még, ezt nem lehetmegtenni alig 28 négyzetméteren…A család egyébként jóval nagyobb,hiszen a bátyámnak – aki sajnos márnem él – szintén két házasságbólnégy gyermeke született, akikkelszoros kapcsolatot tartunk, sôt amásodik feleségével is, akinekviszont tizenegy testvére van! Nemvagyunk kevesen, ha összejön acsalád, és akkor a feleségem rokonsá-gát még meg sem említettem.

● Te jó ég! És hol szoktakösszejönni?– Szerencsére nem mindig

nálunk…-:), de gyakran! Ha azidôjárás engedi, akkor kint vagyunk akertben, grillezünk…

● Tud fôzni?– Igen: de a konyhában nem

szeretek, noha – a család szerint –


nagyon jó húslevest és pörköltetkészítek. A grillezés viszont azenyém!

● Két szenvedélyérôl tudok: azegyik a fotózás, a másik a ping-pong…– Az elôbb emlegetett gyerekkori

utcai verekedésnek köszönhetô, hogyelkezdtem pingpongozni: ugyaniséppen nagyban csépeltük egymást abelváros egyik játszóterén, amikor,arra jött a BVSC edzôje, és megkér-dezte tôlünk, hogy nem akarnánk-einkább pingpongozni. Akartunk, ésnálam ez a szenvedély olyannyiramegmaradt, hogy a mai napigversenyszerûen ûzöm. Az idénnagyon büszke lehetek, mert a csapa-tunk felküzdötte magát a magyarbajnokság utolsó elôtti szintjére…

● …?– Évekig a legalsó szinten játszot-

tunk – innen már nem lehetett kies-ni…! Viszont mindenféle rangsortólfüggetlenül mi mindig nagyon jólérezzük magunkat…

● És a fotózás?– Amióta eszemet tudom, azóta

fotózom. Mindig jó gépeim voltak,azután az Agfánál a mi üzletágunkfoglalkozott a digitális gépekkel, ígymég közelebb kerültem a fényképe-zôgépekhez. Nagyjából mindignálam a gép: ahol, és amikor csaklehet, fotózom. De nincs bennemambíció, hogy túl a megörökítésen, acsaládi vagy társasági eseményekdokumentálásán kívül kezdjek velebármit is.

● Ha nem kellene az érte kapottanyagi javakat figyelembe venni,akkor szíve szerint mivelfoglalkozna?– Közhelyesen hangzik, de én

élvezem a mostani a munkám, és

igazán szerencsésnek tartom magam,hogy így alakult az életem, így hoztaa sors, hogy ennél a cégnél dolgozha-tok. Ha ez nem lenne, akkor azthiszem, matematikával foglalkoznéka legszívesebben, de nem az elméletirészével, hanem a tanításával. Énnem vagyok egy magamnak valótípus: szeretem az embereket. Egyéb-ként jelenleg is tanítok: egyrészt azutódaim, illetve a nagyobb családmás tagjai felôl érkezik idôrôl idôrenémi matekkorrepetálás iránti igény,másrészt az ismerôsi körbôl. Ésnagyon élvezem! Ha pedig nem ezttenném, akkor lehet, hogy megtanul-nék még egy, vagy több nyelvet.

● Azt tudom, hogy angolból,németbôl perfekt, ezen kívül…– Középfokú nyelvvizsgám van

oroszból, és franciául sem csak egyvásárlást tudok lebonyolítani simánPárizsban… Ja, és három hónapigfinnül is tanultam.

● Azt miért hagyta abba?– Két oka is volt: az egyik, hogy

akkoriban a munkahelyemen nagyonsok volt a teendôm, a másik ok, hogyén, aki nem szeretek magolni, bele-futottam abba, hogy a finnek 70 fajtaigeidôt használnak, és vannak olyanszavaik, amelyek egysornyi hosszúsá-gúak…

● Az orosz viszont egyszer méglehet, hogy jól fog jönni…– Nos, ezzel kapcsolatban csak

annyit, hogy amikor a Xeroxnáldolgoztam, nevezték ki Antont amagyar cég élére. Gondoltam, némi-leg felfrissítve a tudásomat, oroszulbeszélek vele. Rám nézett, aztán aztmondta: „Dzsuri, te jobban beszélszoroszul, mint én angolul, de folytas-suk angolul!” Aztán rövidesen nemdolgoztam a cégnél. Persze, nememiatt!

● Sokat utazik. Szeret is?– Nem vagyok szenvedélyes utazó,

noha nagyon sok helyén jártam avilágnak. Az utazásban azt szeretema legjobban, amikor a gyermekeim-nek mutathatok meg valamit. Európaszinte valamennyi fôvárosábanjártunk már. Ezek az utazások azon-ban igazából nem az utazásról szól-nak, hanem arról, hogy együttvagyunk. És az számomra a legna-gyobb öröm.

● Mi az, amire még vágyik, amit jólenne még megtenni, kipróbálni,véghezvinni?– Nálunk a feleségem tervez, ô

kitalál valamit, én meg azt mondom:jó…! De komolyra fordítva a szót:nem érzem, hogy lenne ilyen, nincshiányérzetem.

Azon azonban idônként elgondol-kodom, hogy lassan közeledik anyugdíjas korhatár, és akkor mihezkezdjek. Azt tudom, hogy én nemvonulhatok igazából nyugdíjba:valamit akkor is csinálnom kell, denemcsak kell, hanem akarok is…Fiatal a feleségem, hogy nézne kimellette egy nyugdíjas…? És persze,a gyerekeknek is kell még segíteni azéletük indulásában…! Meg hátnekem is szükségem van arra – ésnyilván így marad életem végéig –,hogy ne csak a füvet és a sövénytnyírjam a kertben, hanem lehetôlegemberek között legyek, és aktívandolgozzak. Azt gondolom, az egyikilyen tevékenység a tanítás lehetszámomra, hiszen az munkát,elfoglaltságot ad, egyben az öröm ésaz elégedettség forrását is jelenti.Hogy mi még? Talán az, hogyegyszer ideje lenne az asztalitenisz-bajnokságban feljebb jutni… Végülis ma sokkal jobban játszom, mint tízévvel ezelôtt! ■

Ilona

Nyo

mdá

szok

Nyo

mdá

szok

civ

ilb

en

2266

E R Ô S S É G Ü N K A M I N Ô S É G !

Filmlevilágítás B/1-es méretigCTP lemezlevilágítás B/1-es méretigG y o r s a n , k e d v e z ô á r o n

1047 Budapest, Baross u. 11-15. Tel.: 272-0745 Fax: 272-0746 E-mail: [email protected]


2277

RREEAACCTTOORREEAACCTTOOkrkr eat ív kartonok!eat ív kartonok!

1107 Budapest, Száva u. [email protected]

Tel./fax: 061-264-3819

–– TTaammppoonnnnyyoommóóggééppeekkéérrttéékkeessííttééssee ((úújj,, hhaasszznnáálltt))

–– TTaammppoonnookk,, kklliisséékk,, ssee-- ggééddaannyyaaggookk

–– RRUUCCOO ttaammppoonn-- ééss sszzii--ttaaffeessttéékkeekk ffoorrggaallmmaazzáássaa–– BBéérrmmuunnkkaa–– SSzzaakkttaannááccssaaddááss–– FFeessttéékksszzíínnkkeevveerrééss

2310 SzigetszentmiklósCsepeli út hrsz.: 0182/41T.: 3820-400 F.: 3820-402e-mail: [email protected]

TAMPON-MIX Kft.

TA

MP

OP

RIN

T c

ég

ké

pvis

ele

te

VVáállllaalluunnkk rövid határidôvel Budapesten, aMamut-I-ben, és a II., VI., IX. kerületbenrisograph gépekkel ssookksszzoorroossííttáásstt.

Egy eredetibôl 500 db felettegyoldalas: 4 Ft

kétoldalas: 6,50 Ftvalamint könyvnyomtatást,

spirálozást.Színes nyomtatás.

Ára: 20–100 Ft/oldalAz árak A4-re vonatkoznak, az áfát tartalmazzák.

PlakátnyomtatásPlakátnyomtatás A4–B0-ig.Rózsadomb Contact Kft.Tel.: 06-20/9349-523

www.rcontact.hu

SSttaannccoollááss ttééggeellyyssaajjttóónn,,aakkáárr ttööbbbbrréétteeggûû mmeerreevvaannyyaaggookkbbóóll,, mmaaxxiimmuumm880000 xx 11110000 mmmm mméérreettiigg!!

Árajánlatkérés:László András részlegvezetô

Tel.: 06-30/815-7981Erdei Szilvia menedzserTel.: 06-30/867-2576

Pesterzsébet ÖnkormányzatSzociális Foglalkoztató

1201 Bp., Baross u. 91–[email protected]

www.szocifogixx.hu

CCíímmkkeeaarraannyyoozzáássDDoommbboorrnnyyoommááss

RRiittzzeellééss--ssttaannccoollááss

KKiiss GGéézzaaegyéni vállalkozó6000 Kecskemét,

Daru u. 31.Mobil: 30/[email protected]

↔

Tüske K�.2049 DiósdVadrózsa u. 17.

30/221-7770, 30/[email protected]@t-online.hu

MelegfóliázásUV lakkozás

Braille írás nyomtatásStancolás

Gépi dobozragasztásBevont doboz gyártás

FFlleexxiibbiilliissttáábbllaa--kkéésszzííttééss;; MMeelleeggffóólliiáázzááss;;UUVV--llaakkkkoozzááss;; SSttaannccoollááss;; GGééppii ddoobboozzrraaggaasszzttááss;;

BBeevvoonnttddoobboozz--ggyyáárrttááss;; CCDD--ttookk--rraaggaasszzttááss;;SSzzeerrsszzáámmkkéésszzííttééss;; KKéézzii kkööttéésszzeett

iinnffoo@@ddppddssttaannccuuzzeemm..hhuunn

3300//222211 777777003300//333300 22994466

A postpress szolgáltatások teljes választékaegy kézbôl – egy helyen.www.dpdstancuzem.hu

2142 Nagytarcsa, Naplás út 16.Tel.: 06-1/9-200-026, 9-200-027

Mobil: 06-70/385-6507e-mail:

[email protected]: www.bzsstanc.hu

Meleg síkfóliázás,stancolás,

szerszámkészítésB1-es méretig.Formaritzelés

Heidelberg cilinderenés tégelysajtón.

UV-lakkozás B2-es méretig.Prégelés B3-as méretig.

KKLLIISSÉÉKKÉÉSSZZÍÍTTÉÉSSARANYOZÁS,STANCOLÁS

B2 MÉRETIGT-Graphic Bt.+36.30.533.0555

e-mail: [email protected]

„Az iparágunkjobban teljesít.”Teljesítsen Ön is!

Sorszámozás, bígelés,perforálás:

Morgana FSNsorszámozógéppel

Szezonindító akció!INVENCIÓ® Kft.

[email protected].: 260-0562

DIGITÁLIS nyomdák részére:Morgana AutoCreaser

bígelô automaták,Autofold Pro, Docufold Pro,

Major hajtogatógépek,EBA hidraulikus

vágógépek,iratmegsemmisítôk.INVENCIÓ® Kft.

[email protected].: 260-0562

Kollégáink segítségével Ön bármikor megtalálhatjaa legmegfelelôbb ragasztót munkájához. Rendelkezésreálló mintáink segítségével pedig azonnal ki is próbálhatjaa kiválasztott anyagot.

TTéérrjjeenn bbee hhoozzzzáánnkk!!TTéérrjjeenn bbee hhoozzzzáánnkk!!Ragibolt: 1134 Budapest, Apály utca 2/cNyitva tartás: hétfô–csütörtök: 9–17, péntek: 9–16 óra között

PapírdobozgyártóPapírdobozgyártóüzemüzem

eladóeladó vagyvagy bérbeadóbérbeadóVariációk:❖❖ Eladás: Eladás: a teljes kft.a teljes kft.

❖❖ Bérbeadás:Bérbeadás:a teljes üzema teljes üzem

❖ ❖ VVegyes:egyes:Épület bérbe adása,Épület bérbe adása,

berendezések eladásaberendezések eladása

Érdeklôdni lehet:Érdeklôdni lehet:[email protected]@pizzapack.hu

+36 30/9463-536+36 30/9463-536


a nyomtatott termék a maradandóság része xix. évfolyam ... · 6 köz info „Élvezet volt...

Documents